FÉLVEZETŐPIAC Beindult

BEINDULT A CSIPHÁBORÚ

FÉLVEZETŐPIAC | A fenyegető és várhatóan tartós csiphiány következtében a nagyhatalmak saját gyártókapacitásokat építenek ki. Kulcsszerepben van Tajvan, ahol Kína növelni, az USA pedig megerősíteni szeretné befolyását. Európa szokás szerint csak kullog a világ után.

Átalakulóban van a csipek, a félvezetők világpiaca. Fájdalmas folyamatról van szó, amely a koronavírus-járvány által okozott, a globális gazdaságot alapjaiban megrázó bizonytalanságban gyökeredzik. Senki sem látja előre, meddig tart a pandémia és következményei, például a gyárak termeléskorlátozása vagy éppen leállása. Ezek egyrészt a dolgozók lebetegedésére, másrészt az ingatag keresletre vezethetők vissza. (S akkor még nem beszéltünk a fenyegető energia- és alapanyaghiányról.) Alapvetően a fentiek miatt alakult ki a globális csiphiány, amelynek a következménye a korszerű fogyasztói elektronikai eszközök, a hagyományos és elektromos erőforrású járművek gyártásának a lefékeződése. Korábban négy-öt hetet kellett várni a megrendelés után egy új gépkocsira, mára ez az időintervallum a csiphiány miatt négy-öt vagy akár több hónap lehet.

A HELYI GYÁRTÁS A CÉL

A csipválság ráébresztette a Nyugatot, hogy e tekintetben is sérülékeny. Ki van szolgáltatva a Keletnek (még ha részben szövetségesekről, Tajvanról, Dél-Koreáról, Japánról van is szó). A fő gondot Kína jelenti. Emiatt megindult a félvezető-előállítás újbóli hazahozatala, hogy ki-ki maga, a saját országában végezze a gyártás mindhárom fázisát. Három szemben álló félről beszélhetünk: Kínáról, az USA-ról és Európáról. A tajvani csipkészítés feletti bizonyos ellenőrzésen túl Peking kezében van a félvezető-előállítással összefüggő nyersanyagok, például a ritkaföldfémek piacának a kontrollja is.

Oroszország – noha igen jelentős ritkaföldfémkészletei vannak – mint a csipjeit a nemzetközi piacokon értékesítő tényező gyakorlatilag nem játszik, önellátásra törekszik. Moszkva elsősorban katonai, stratégiai okokból igyekszik az Oroszországi Föderáció (OF) saját csipiparának a fejlesztésére, hiszen e parányi alkatrészek nélkül nincs korszerű katonaigép-, rakéta-, tengeralattjáró- vagy éppen kémműholdgyártás.

Noha az Egyesült Államok, az Intel a világ legnagyobb csipelőállítója, Washingtonban rájöttek, hogy támadható pontjaik vannak. Az ellenfél Európa és

Kína. Az előbbi nem jelent számottevő kockázatot, az utóbbi annál inkább. Pekingi tervek szerint 2049-re, a Kínai Népköztársaság megalakulásának a századik évfordulójára a globális csippiacokon az ázsiai óriásnak kell egyeduralkodói szerepet betöltenie. És a távol-keleti ország hatalmas erőforrásokat tud mozgósítani e cél eléréséhez – nagyobbakat és könynyebben, mint az USA.

Amerika persze nem akar lemaradni: minden idők egyik legnagyobb (ipari) ösztönző programján, a Chips Act törvénytervezeten dolgozik. Összességében 52 milliárdos támogató lépésekről van szó – ezzel a projekt a mozgósított anyagi eszközöket tekintve mintegy háromszor nagyobb a washingtoni kormány pandémiás segélyprogramjánál. Ám ez a gigászi összeg kevesebb mint a negyede annak a legalább 250 milliárd dollárnak, amelyet Peking közvetlenül vagy közvetve az iparág fejlesztésére fordítana. Tajvan, Dél-Korea és Kína vállalatai a globális csippiac 87 százalékát ellenőrzik. A tajvani TSMC, a világ legnagyobb félvezetőgyára a globális kínálat 54 százalékát képviseli.

Azaz a szigetállam kapcsán tavaly kirobbant nemzetközi válságnak lehet akár egy félvezető-olvasata is. A Nyugat, elsősorban az Egyesült Államok tart attól, hogy Peking, amely eddig is jelentős mértékű befolyást szerzett Tajvan gazdasága, így a félvezetőipara felett, teljes mértékben ráteszi a kezét az USA számára létfontosságú ottani csipgyártásra. A másik oldal, Kína – felismerve a járvány nyomán megváltozott nemzetközi gazdasági erőviszonyokban rejlő lehetőséget – fokozza a szigetre nehezedő nyomást. Tajvant egyébként a világ túlnyomó része – 1979 óta beleértve az Egyesült Államokat is – nem ismeri el önálló államként. Hallgatólagosan elfogadják, hogy Kína része, és előbb-utóbb az a sors vár rá, mint Hongkongra vagy Makaóra.

UNIÓS LEMARADÁS

Nyugat-Európa még kiszolgáltatottabb, jelentős félvezető-behozatalra szorul. E termékeket elsősorban a Távol-Keletről szerzi be. Emiatt is – szinte párhuzamosan az amerikai Chips jogszabálytervezettel – az EU is előrukkolt saját törvényjavaslatával. Ennek sarkalatos pontjaként kevesebb mint tíz év alatt szeretné megszerezni az ellenőrzést a világ csippiacainak a 20 százaléka felett. Mint a témát a gyakorlatból ismerő vállalkozó, Earl Carr a Forbes magazin hasábjain megjegyezte: ezt a célt Brüsszel csak akkor lesz képes elérni, ha mélyen a zsebébe nyúl. Az uniónak ugyanis a legfőbb gyengesége a csiptervezés. Márpedig ez a háromfázisú előállítási folyamat első, döntő fontosságú szakasza. A második a fizikai gyártás, a szakzsar-

RITKAFÖLDFÉMKÉSZLETEK A VILÁGBAN, 2020

A készletek aránya*

Százalék

A készletek nagysága

Millió tonna

1. Kína 2. Vietnam 3. Brazília 4. Oroszország 5. India 6. Ausztrália 7. USA ...Mianmar ….Madagaszkár

6,0

3,5 1,3 10,4 19,0 18,1 38,0

6,9 4,1 1,5 12,0 22,0 21,0

*A globális készletekhez képest.

44,0 A kitermelés mérete

Ezer tonna

1,0 1,0 2,7 3,0 17,0

38,0 30,0 8,0 140,0

Forrás az Egyesült Államok Geológiai Szolgálata (USGS)

gonban a „csipöntödék” működése. Az „öntödék” vásárolják meg a tervezőktől, dizájnerektől a terveket, hogy ezek alapján legyárthassák az adott terméket. A harmadik etap pedig a csipek, félvezetők beépítése a különféle elektronikai alkatrészekbe.

Szinte sziámiiker-szerűen összenőtt a csipipar és a 17 ritkaföldfém kitermelése, piaci forgalmazása. Aki ezeket az ásványi anyagokat birtokolja, jó eséllyel befolyásolhatja a csúcstechnikai ágazatokat a csipszektortól a hadiiparig, a fogyasztói elektronikai csúcstermékek gyártásáig. A ritkaföldfémkészletek birtoklásában, bányászatában Kína vezet. Ezen anyagok több mint harmadát a különleges mágnesek előállításában használják fel, a tizedüket pedig az elektromos autók nagy teljesítményű akkumulátorai készítésében hasznosítják. Egy megawattnyi szélenergia-kapacitás kiépítéséhez 171 kilogramm ritkaföldfémre (egyre vagy többre a 17 tagú családból), egy F–35-ös ötödik generációs többcélú vadászgép megépítéséhez 427, a legújabb, most épülő Virginia osztályú amerikai atom-tengeralattjárók mindegyike legyártásához 4200 kilogrammra van szükség.

D. P. SZILÍCIUM-VÖLGY SZÁSZORSZÁGBAN

Míg ki nem tört a globális csiphiány, szinte senkit sem érdekelt egy kis szászországi gyár, a drezdai GlobalFoundries. „18 éve egyetlen megkeresés sem érkezett hozzánk a médiától” – nyilatkozta Guido Überreiter, a cég vezető mérnöke. Most azonban hirtelen több más térségbeli üzemmel együtt az érdeklődés homlokterébe kerültek a korábbi NDK területén található kisebb csipgyárak. A GlobalFoundries egyébként az Apple Watch, a Samsung és az Amazon Echo beszállítója. Brüsszel felébredt, rájött, hogy csökkenteni kell Európa függését a világ legnagyobb gyártójától, a tajvani TSMC-től. A szászországi Szilícium-völgy, amely az európai csipelőállítás harmadát adja, most hatalmas támogatásokat remélhet. „Szászország az öreg kontinens egyik legfontosabb és legfejlettebb ipari, technológiai félvezetőközpontja lesz” – mondta nemrég Thierry Breton, az EU belső piacokért felelős biztosa, amikor meglátogatta a régió vállalatait. Az európai „chipses” törvényjavaslat az évtized végére 20 százalékos globális piaci részesedést tűzött ki célul. A frissen megalakult, a szociáldemokraták által vezetett német kormány szintén komoly állami támogatásokat ígért. Adódik a kérdés: miért pont Szászország? A válasz a rendszerváltás éveiben keresendő, amikor az újraegyesített Németországot elöntötték a fejlettebb nyugati technológiák. Ekkor a viszonylag jól képzett volt NDK-s mikroelektronikai mérnökök Drezda környékén kezdtek el gyülekezni és új vállalkozásokat alapítani. Persze az ázsiai konkurenciával lehetetlen volt versenyezni. A világ egyik legnagyobb memóriacsip-gyártója, a Qimonda 2009-ben dobta be a törülközőt – csődbe ment, hiába kérte Berlin és Brüsszel segítségét.

A mostani újbóli nekibuzdulás azonban valószínűleg már megkésett. A legnagyobb gond a munkaerőhiány. A tervek szerint a szászországi Szilícium-völgyben a jelenlegi 70,5 ezerről pár éven belül 100 ezerre kellene növelni a szektor foglalkoztatottainak a számát. A helyi munkaerőpiacon ez lehetetlen vállalkozásnak tűnik. A GlobalFoundries alkalmazottai 40 különböző országból érkeztek. A szakképzett külföldi munkaerő idecsábítása sem lesz könnyű. A tavaly szeptemberi általános választásokon a 16 szászországi választókerületből 10-ben a bevándorlásellenes Alternative für Deutschland (AfD) nyert. A 2024-es helyhatósági megmérettetésekre vonatkozó jelenlegi közvélemény-kutatások szerint a párt a voksoláson megelőzi az eddig regnáló kereszténydemokratákat.

Szép gondolat a csipgyártás felfuttatása a régióban, de ehhez az is kellene, hogy a jelenlegi problémákat is orvosolják. A tartományban a (kétszer) beoltottak aránya nem éri el a 60 százalékot, rekordszintre nőtt az újonnan regisztrált fertőzöttek száma.

D. GY.

A LEGNAGYOBB CSIPGYÁRTÓK FŐBB BERUHÁZÁSAI

Társaság Beruházás Helyszín TSMC (Tajvan) 100 milliárd dollár + egy japán üzem 7 milliárdért Tajvan, USA, 2023-ig Kína, Japán Intel (USA) Új öntödék 20 milliárd dollárért, tíz év alatt USA, Európa, 80 milliárd euró Európában, 7,1 millárd dolláros Malajzia csomagolóüzem Malajziában Samsung 151 milliárd dollár nem memóriacsipek gyártásába USA, (Dél-Korea) 2030-ig, benne egy amerikai öntöde Dél-Korea létesítésével 17 milliárdért SMIC (Kína) 19 milliárd dollárral a kapacitások megháromszorozása a 12 inches lapkák gyártásában, 7,6 milliárdért egy új üzem Pekingben, 2,36 milliárd a sencseni üzem bővítésére, 8,87 milliárd egy új sanghaji gyárra Kína

Forrás: Financial Times-gyűjtés