KOVÁCS LÁSZLÓ Nagy ugrás

NAGY UGRÁS

A KÖZBESZERZÉSEKNÉL

KOVÁCS LÁSZLÓ | Tavaly összesen 4220 milliárd forint értékű közbeszerzés valósult meg Magyarországon, ez nemcsak a 2020-as értéket, hanem a 2019-est is lényegesen meghaladta – akkor a közbeszerzések értéke 3430 milliárdot tett ki. A Közbeszerzési Döntőbizottság mintegy 560 ügyben döntött 2021-ben, ennek következtében rekordnagyságú, egymilliárd forintot meghaladó bírságot szabott ki – mondta a Figyelőnek a Közbeszerzési Hatóság elnöke.

Tavaly az első fél év végére a hazai közbeszerzések összértéke időarányosan majdnem elérte a járvány előtti szintet. 2021 egészét tekintve hogyan alakult a magyarországi közbeszerzési piac teljesítménye? – Nagyon örvendetesek a kilátások, a tavalyi eredmények alapján elmondhatjuk, hogy jó az irány. Az elmúlt évben 7676 eredményes közbeszerzési eljárást folytattak le a magyarországi ajánlatkérők. Ez meghaladta a közbeszerzések 2020. évi számát, de még nem érte el a vírushelyzet előtti, 2019-es volument. Tudni kell azt is, hogy 2020-ban véget ért az előző, 2014–2020-as uniós költségvetési időszak, és tavaly kezdődött el az új, 2021–2027 közötti EU-s programozási szakasz. Ezeknek a periódusoknak a végén mindig csökken a közbeszerzési eljárások száma, és az új programozási időszakok elején ismét megemelkedik. Értékben viszont nagyon pozitív változásról tudok beszámolni, az elmúlt évben 4220 milliárd forint értékű közbeszerzés valósult meg hazánkban, ami nemcsak a 2020-as értéket, hanem a 2019-est is lényegesen meghaladta – akkor a közbeszerzések értéke 3430 milliárdot tett ki, ami így 23 százalékos a növekedés 2019-hez képest.

Az is lényeges, hogy Magyarország és az Európai Unió Bizottságának a helyreállítási alappal kapcsolatos elhúzódó vitája nem hat a hazai közbeszerzések számára és értékére, mert az Európai Bizottság mindig utólag számolja el az ilyen formán megvalósított beruházásokat. Emellett a kormány előfinanszírozza a helyreállítási alapból megvalósítandó beszerzéseket. A hazai közbeszerzések dinamikájára tehát ez a probléma nincs hatással. Mindezek alapján az idei évben is kedvező folyamatokat várunk. – Az elmúlt években a kis- és középvállalkozások jelentősen előretörtek a közbeszerzéssel megvalósított beruházásokban. Tavaly is folytatódott ez a tendencia? – Magyarországon a kis- és közepes vállalkozások hagyományosan nagyon magas arányban vesznek részt a közbeszerzésekben, régóta nagyon sok eljárást ezek a cégek nyernek meg, és ez 2021ben is így volt. Összességében a kkv-k a hazai közbeszerzési eljárások 85,1 százalékában nyertek, ez fölötte van a 2020as adatnak, értékben pedig mintegy 60 százalékos arányban viszik el a közbeszerzéseket a kiscégek. Összevetve ezt a közbeszerzések összesített értékével, azt láthatjuk, hogy a tavaly a hazai közbeszerzések eredményeként rekordöszszeg került a kkv-kon keresztül a magyar gazdaságba. – Az elmúlt évben hogyan alakult a verseny a közbeszerzések terén? Sok vita van Magyarország és az EU Bizottsága között azok statisztikai elszámolása miatt. Mi ennek az oka?

– A verseny alakulását nézve három adatot szoktunk vizsgálni: az egyik az úgynevezett egyajánlatos eljárások aránya, a másik a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások aránya, a harmadik pedig az egy eljárásra jutó ajánlatok száma. Az egyajánlatos eljárások vizsgálatánál fontos kiemelni, hogy az Európai Bizottság és a Közbeszerzési Hatóság más módszertannal vizsgálja ezeket. A hatóság – immár több mint 25 éve – azt elemzi, hogy egy közbeszerzési eljárás során hány ajánlat érkezik be. Az Európai Bizottság (EB) nem ezt a módszertant alkalmazza, méghozzá azért, mert egy eljárás eredményeként több szerződést is lehet kötni. Az EB a kontraktusok számát, arányát veszi alapul. Nézzünk egy példát: egy építési beruházást közbeszerzéssel, részben közpénzzel akarnak megvalósítani. Ezen eljárás során lehetővé teszik, hogy három szerződést kössenek meg, egyet az alapra, egyet a tetőszerkezetre, a harmadikat a falak felhúzására. A tetőszerkezetre bejön három ajánlat, a falak megépítésére kettő, az alapra pedig egyet adnak be, ez így hat ajánlat. A Közbeszerzési Hatóság statisztikai módszere szerint ebben az eljárásban összesen hat ajánlat érkezett be, az EB szerint azonban ez három szerződés, amelyek közül egy kontraktus három ajánlattal fut, egy másik kétajánlatos, egy pedig egy ajánlatra szól. Ez pe-

dig azért gond az EB szerint, mert így a szerződések 33 százaléka egyajánlatos. Mi az eljárások, az EB pedig a szerződések száma alapján vizsgálja a közbeszerzéseket. Fontos hangsúlyozni, hogy több uniós tagállam is a magyarországihoz hasonlóan veszi számba a közbeszerzéseket, például Hollandia, Írország, Észtország, Litvánia és Szlovákia. A Közbeszerzési Hatóság erre tekintettel több alkalommal hivatalosan kérte az Európai Bizottságtól, hogy az uniós statisztikákban mindkét módszer szerint tüntessék fel az adatokat, ám ezt az EB elutasította. A közbeszerzések tekintetében tudni kell továbbá, hogy vannak magas – úgynevezett uniós értékhatár feletti – értékűek, ezeket uniós szinten, az Európai Unió Hivatalos Lapjában kell meghirdetni, és vannak kis értékűek, amelyeket csak Magyarországon, a Közbeszerzési Hatóság hivatalos lapjában, a Közbeszerzési Értesítőben. Az EB a saját statisztikáit csak az uniós szinten meghirdetett, tehát a nagy értékű eljárások alapján készíti el, amelyek az összes közbeszerzési eljárásnak csupán az egyharmadát teszik ki, és ezek arányait kivetíteni az egész rendszerre nagymértékben torzító hatású. Az uniós szintű beruházások emellett komplexek, nagy összegű fejlesztések, emiatt értelemszerűen alacsonyabb azoknak a cégeknek a száma, amelyek képesek ezeket megvalósítani, a követelményeknek eleget tenni. A nagy értékű beruházásoknál így kevesebb az ajánlattevő, ezért sem lehet az EU statisztikai módszerét kivetíteni az egész rendszerre. A mi statisztikáink alapján az egyajánlatos közbeszerzések aránya 19,5 százalék, ami egy jó arány. Magyarországon az egy közbeszerzési eljárásra jutó ajánlatok száma egyébként nagyon magas, ugyanúgy, mint 2020-ban, tavaly is átlagosan 6,7 ajánlatot adnak be egy eljárásra. Ez azt mutatja, hogy jelentős a verseny a közbeszerzések terén, egy eljárás esetén mintegy hét ajánlatból kell kiválasztani a legjobbat. – Mi jellemezte a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásokat? – Az ilyen, rendkívül versenykorlátozó eljárások arányát tekintve nagy utat tettünk meg, ezeknek a hányada ugyanis 2014–2015-ben még jóval 30 százalék fölött volt az összes közbeszerzési eljáráshoz képest, vagyis több mint 3600 olyan eljárást indítottak meg Magyarországon, amelyet nyilvánosan nem hirdettek meg. Ezeket sikerült jelentősen csökkenteni, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások száma 3600-ról tavalyelőttre 246-ra zsugorodott, ami 2021-ben kicsit emelkedett, tavaly 260 ilyen eljárást kezdeményeztek. Főleg azért nőtt meg kissé a

számuk, mert az elmúlt évben sok több évre szóló szerződés járt le, elsősorban az informatika területén. – Mit tapasztaltak a hirdetmények tartalmának, szabályosságának vizsgálatakor 2021-ben? – A közbeszerzések megvalósításakor a fő szabály az, hogy az eljárás megindításakor közzétesznek egy hirdetményt, ami mindenki számára nyilvános. Ezt követően minden egyes eljárási lépésnél – például a kiírás módosításakor, az eljárás eredményének, nyertesének kihirdetésekor stb. – egy-egy újabb hirdetményt kell közzétenni. Magyarországon minden egyes közbeszerzési eljárás minden egyes releváns adata nyilvános. A hirdetmények tartalmát pedig a Közbeszerzési Hatóság szakemberei részletesen megvizsgálják, az ellenőrzések során megnézik, van-e bennük valamilyen jogellenes feltétel, versenykorlátozó pont, amely befolyásolhatja a verseny tisztaságát, és az esélyek egyenlőségére hathat. Tavaly rekordszámú, 26 661 hirdetmény érkezett a 7676 eljárásban.

Ha a hatóság munkatársai bármilyen szabálytalanságra utaló jelet észlelnek, akkor hiánypótlásra hívjuk fel az ajánlatkérőt. Ilyet tavaly szintén rekordszámban adott ki a hatóság, méghozzá 27 171 alkalommal. Az elmúlt évben a hiánypótlások száma meghaladta a hirdetményekét, azaz minden hirdetményre legalább egy jutott. A jogszabály alapján egyszer kellene felhívni az ajánlatkérők figyelmét a szabálytalan kiírásra, de a szolgáltatói jelleg erősítése érdekében általában többször, két-három körben szólítjuk fel a hiányosságok pótlására, a szabálytalanságok javítására a kiírókat. Így rengeteg szabályellenes, versenykorlátozó kiírás közzétételét lehet megakadályozni. Vannak olyan ajánlatkérők, amelyek többszöri írásos figyelmeztetés ellenére sem javítják ki a hibákat, őket telefonon is felhívják a munkatársaim. Ha a kiíró ennek ellenére sem veszi figyelembe a hatóság figyelmeztetését, akkor a hirdetmények ellenőrzéséért felelős szervezeti egységnek jelzéssel kell élnie a Közbeszerzési Hatóság elnöke felé. Ez ellen a hatóság elnökének hivatalból úgynevezett jogorvoslati eljárást kell indítani a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt. Tavaly 45 ilyen jelzést, úgynevezett szignalizációt kaptam, ez a szám a 2020-asnak csaknem a duplája, és ez bizonyítja a hatóság folyamatosan szigorodó ellenőrzését. A jelzések alapján 26 jogorvoslati eljárást kezdeményezett a Közbeszerzési Hatóság a Közbeszerzési Döntőbizottságnál. Fontos feladat a közbeszerzési szerződések teljesítésének ellenőrzése is. Megvizsgáljuk, hogy a nyertes azt a beruházást és úgy valósítja-e meg, amit a szerződésbe foglaltak, és amire a közpénzt kapja. Ilyen ügyben 172 ellenőrzést, illetve ezekkel összefüggésben 72 jogorvoslati eljárást indítottunk 2021-ben, ezek eredményeként eddig 416 millió forint bírságot szabott ki a Közbeszerzési Döntőbizottság. Még vannak folyamatban lévő eljárások, így az összeg nem végleges.

A hatóság tavaly 123 jogorvoslati eljárást indított 132 szervezet – ajánlatkérők és ajánlattevők – ellen. A Közbeszerzési Döntőbizottság pedig mintegy 560 ügyben döntött, ezek során 2021-ben rekordnagyságú bírságot szabott ki, ami meghaladta az egymilliárd forintot. – Sokszor hangoztatják, hogy a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások vizsgálata is nagyon fontos. Mi a helyzet ezen a téren? – Valóban kiemelt feladat a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások törvényességi ellenőrzése. Ezeket az eljárásokat nem hirdetik meg nyilvánosan, az ajánlatkérő csak egy cégtől, vállalkozástól kér ajánlatot, ami nagyon korlátozza a versenyt. A magyar közbeszerzési törvény és az uniós irányelv is kifejezetten rögzíti, mikor lehet hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazni, ezek szűk körben meghatározott esetek lehetnek. Ennek köszönhető, hogy az ilyen típusú eljárások számát jelentősen sikerült csökkenteni. – Úgy tudom, a Közbeszerzési Hatóság 2021-ben szinte teljes egészében digitalizálta a folyamatait. Ez mennyiben járult hozzá a hatékonyság növeléséhez? – A minél nagyobb transzparencia biztosítása érdekében tavaly tovább bővítettük az általunk feldolgozott adatok körét, valamint negyedévente tájékoztatót publikálunk az aktuális közbeszerzési statisztikákról. A teljes átláthatóságot pedig a szervezet honlapján és mobilapplikációján már külön statisztikai aloldal is biztosítja. Az elmúlt esztendőben teljes mértékben megvalósítottuk a belső rendszereink digitalizációját. A közbeszerzési eljárásban részt vevő szakemberek képzését áttettük az online térbe, ennek köszönhetően a saját rendezvényeinken az elmúlt évben 2500 szakember oktatására került sor. Fontos, hogy a képzéseinken a közbeszerzési szakértők naprakész tájékoztatást kapjanak a felmerült gyakorlati problémákról. Emellett a YouTube-on az edukáció jegyében olyan videoanimációs sorozatot indítottunk, amely közérthető formában mutatja be a hazai közbeszerzések világát.

NÉVJEGY

A Közbeszerzési Hatóság elnöke, a Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács elnöke. Több mint 16 éve foglalkozik közbeszerzésekkel. Jogi pályafutását ügyvédi irodában kezdte, ezt követően helyezkedett el a Közbeszerzési Hatóságnál, illetve jogelődjénél, a Közbeszerzések Tanácsnál mint jogi tanácsadó, majd szakmai tanácsadó, aztán a Jogi Főosztály vezetője, végül a hatóság szakmai vezetőjeként főtitkári pozícióban látta el a feladatát. Foglalkozott közbeszerzési eljárások lebonyolításával, európai uniós támogatásból megvalósuló közbeszerzési eljárások közbeszerzési-jogi minőségellenőrzésével, valamint közbeszerzési jogalkotással. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Deák Ferenc Intézete által szervezett közbeszerzési szakjogászképzés keretében a Támogatásból megvalósuló közbeszerzések című tárgy tantárgyfelelőse és oktatója, illetve a közbeszerzés-történet tantárgy oktatója.

TÓTH BALÁZS