EGYETEMI FEJLESZTÉSEK Előkészületben

ELŐKÉSZÜLETBEN

AZ INNOVÁCIÓS PARKOK

EGYETEMI FEJLESZTÉSEK | Első körben három univerzitás alakítja ki tudományos és innovációs parkjait, 23 milliárd forintos uniós forrásból – tudtuk meg az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól (ITM).

Tavaly három univerzitás, a Pécsi Tudományegyetem, a győri Széchenyi István Egyetem és a Debreceni Egyetem kezdte el parkfejlesztését, összesen négy helyszínen. A tervek szerint az ország egész területén olyan együttműködésen alapuló, tudományvezérelt létesítmények jönnek létre, amelyek az egyetemi bázisú innovációs ökoszisztémára, kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységekre építenek, és segítik az induló vállalkozások fejlesztési projektjeinek a megvalósítását – közölte lapunkkal az ITM. A felsőoktatási intézmények közel 23 milliárd forintos uniós forrásból alakíthatják ki a tudományos és innovációs parkokat. Korábban megírtuk, hogy a teljes egyetemi rendszert figyelembe véve egy komplex fejlesztésről van szó, melynek esetében számos közvetett forrásról is beszélhetünk. Ami a parkhálózat keret- és feltételrendszeréhez közvetlenül járul hozzá, az az indulás tekintetében a következő években több mint 300 milliárd forintot jelent majd.

VERSENYKÉPES FELSŐOKTATÁS

Kérdésünkre, hogy az említett felsőoktatási intézmények fejlesztései milyen fázisban vannak, a tárca arról tájékoztatott, hogy az előkészítések mindhárom egyetemen megkezdődtek, főként infrastrukturális beruházásokkal, eszközbeszerzéssel, valamint az infrastruktúrához kapcsolódó kutatás-fejlesztési és innovációs (k+f+i) projektekkel. A parkok létesítésének célja, hogy térségükben hozzájáruljanak a magyar kis- és középvállalkozói beszállítói szektor, továbbá a versenyképes felsőoktatás erősítéséhez, k+f központok létesítéséhez. Ezeket a törekvéseket szem előtt tartva az egyes parkok különböző fókuszterületeken munkálkodnak majd, amelyek a XXI. századi elvárások mentén segítik a régiók előremutató kezdeményezéseinek a megvalósítását. A minisztérium kitért

AMERIKAIFUTBALL-MECCS A STANFORD EGYETEM CAMPUSÁN, A STANFORD STADIONBAN. A SZILÍCIUM-VÖLGY IS MINTA LEHET A HAZAI EGYETEMI INNOVÁCIÓS PARKOK SZÁMÁRA

arra, hogy a Széchenyi István Egyetem Győrben és Zalaegerszegen egyaránt az ipar 4.0-t, a mesterséges intelligenciát, valamint a járműipart helyezi a középpontba, emellett Győrben az IoT (Internet of Things – dolgok internete) is hangsúlyosan megjelenik. A Debreceni Egyetem fejlesztéseinek a fókuszában az egészség-, az élelmiszer- és a járműipar áll. A Pécsi Tudományegyetem esetében a meghatározó ágazatok: a speciális gépek gyártása, a zöldgazdaság, az egészséggazdaság és az élelmiszeripar.

Megkérdeztük, hogy az egyetemi modellváltás befolyásolta-e valamilyen formában a beruházások elindítását, és arról is érdeklődtünk, hogy az univerzitásoknak be kell-e szállniuk önrésszel a projektekbe. Az ITM szerint az egyetemi szerkezetváltás számtalan új lehetőséget biztosít az intézmények számára, a parkok finanszírozása és koncepciója tekintetében azonban nem hozott változást. Az uniós és a hazai jogszabályi környezet lehetővé teszi a kutató-tudásközvetítő szervezetek részére a teljes támogatás biztosítását a k+f+i projektekben. Tekintettel arra, hogy a felsőoktatási intézmények megfelelnek a fogalmi kritériumnak, az ezzel kapcsolatos felhívásban nem volt szükségük önerőre. A tárca arra is felhívta a figyelmet, hogy ezek a tudományos és innovációs parkok miben jelentenek újdonságot, s mi is e fejlesztések célja. A beruházások tudományvezérelt, k+f+i-intenzív terek kialakítását teszik lehetővé, ahol biztosított a megfelelő környezet és humán erőforrás a tudás hasznosításához. A helyi adottságokra, erősségekre építve jelölik ki a hazánk és térségei fejlődése szempontjából kulcsfontosságú irányokat, fókuszterületeket, amelyek mentén egy-egy park az adott régió kiemelkedő központjává válik.

NAGY HOZZÁADOTT ÉRTÉK

A kormány célja a tudományos és innovációs parkok megalapításával a magyar tudásvagyon hasznosítása, a komplex üzleti tevékenységek erősítése, a magántőke bevonása az egyetemek köré szerveződött, az intézményekkel közös konzorciumok által finanszírozott vállalkozásokba, fejlesztésekbe.

Az e létesítményekben kialakuló környezet elsődleges szerepe, hogy a fejlesztési tervek, ötletek megvalósítása szempontjából a legnagyobb kockázatú, legnehezebb induló szakaszban hathatós támogatást nyújtson. Ebben az etapban van ugyanis a legnagyobb veszélye annak, hogy megfelelő támogatás és környezet híján egy kezdeményezés elhal. Azért, hogy a tudományos és innovációs parkok ezen a rizikós időszakon a lehető legnagyobb hatékonysággal segítsék át a kezdeményezéseket, intézményenként pontosan kidolgozott tervek készülnek a rendszerbe foglalt szolgáltatásokra és az ezekkel összhangba állított infrastrukturális lehetőségekre. E szolgáltatások mindegyike elérhető lesz az érdeklődők számára. Az egyetemeken meglévő tudás megosztásával nagyban mérsékelhetők egy-egy kezdeményezés meghiúsulásának a veszélyei.

Ezenkívül az innovációs parkokkal növelhető a nagy hozzáadott értékű munkahelyek száma, ugyanis a létrejövő startup- és spin-off cégek a már meglévő és az innovációs ökoszisztémában létrejövő kutatási eredményeket hasznosítják, tehát az akadémiai tudásra alapoznak. Fontos továbbá, hogy a tudományos és innovációs parkok környezetében nem csupán a frissen alakult társaságok találhatják meg a szükséges infrastruktúrát, hanem a már működő vállalkozások is. A felsőoktatás bázisán létrejövő közeg igen vonzó lehet a kutatással, fejlesztéssel foglalkozó kkv-k vagy nagyvállalatok kutatás-fejlesztési részlegei számára.

Megtudtuk azt is, hogy az innovációs ökoszisztéma kiépítésében nemzetközi szinten jó példával szolgál Hollandia, ahol a jogszabályi környezet hasonló intézkedések megvalósítását teszi lehetővé. A külföldi minták közül még a kaliforniai Stanford Egyetem innovációs parkja lehet példamutató fejlesztés. A világon ez volt az első ilyen park, ahol kifejezetten az univerzitás céges kapcsolataira alapozott kutatások folytak. Ebből nőttek ki később a Szilícium-völgy globálisan is rendkívül sikeres vállalatai. Európában a délkelet-franciaországi Sophia Antipolis volt az úttörő, ám mára kontinensünkön több százra tehető a tudományos és innovációs parkok száma. Minden ország, minden régió és minden piaci környezet különbözik, ezért is eltérők e létesítmények fejlesztési irányai, modelljei. A cél minden esetben azonos, de a hozzá vezető úton figyelembe kell venni a térségre jellemző piaci lehetőségeket.

PINDROCH TAMÁS