HORVÁT TURIZMUS Szép hasznot

KUTYA ÉS GAZDÁJA A CRIKVENICAI RIVIÉRA „MARATONJÁN”. FUTNI ÉS ÚSZNI KELL A TURISTACSALOGATÁSRA IS KIVÁLÓAN ALKALMAS VERSENYEN

SZÉP HASZNOT TERMELT

AZ ADRIA HORVÁT TURIZMUS | A zágrábi kormány hagyományosan az új esztendő első hetében teszi közzé az előző év idegenforgalmi adatait. Szomszédunknak a riasztó 2020 után már nincs oka panaszra.

A koronavírus-járvány kitörése valóságos érvágás volt Horvátország számára, hiszen a turizmus általában a GDP több mint ötödét adja délnyugati szomszédunknak, de közvetett módon a horvát gazdaság közel harmada kapcsolódik e szektorhoz. A világméretű lezárások és utazási korlátozások miatt 2020-ban az átlagnál jóval kevesebben, mindössze 7,8 millióan látogattak az országba (ez a 2019-ben regisztrált turisták 37 százaléka), a vendégéjszakák száma pedig a felére, 54,4 millióra csökkent. Ilyen kevés vendég a délszláv háború legsötétebb évei óta nem érkezett a térségbe. 2020 végére 8,9 százalékkal esett vissza a bruttó hazai termék, ami igen rosszul jött az egyébként is gyenge lábakon álló horvát gazdaságnak. Tavaly a jobbközép kormány mindent megtett annak érdekében, hogy visszacsábítsa az üdülőket az Adriára. A terv részben sikerült – derül ki a szaktárca nemrég közzétett adataiból. Ami a részleteket illeti, az elmúlt esztendőben 13,8 millió látogató 84,1 millió éjszakát töltött ott. A minisztérium külön kiemelte, hogy jelentősen nőtt a belföldi vendégforgalom is; megdöntötte az eddigi rekordot, hiszen 2,3 millió horvát töltötte hazájában a szabadságát.

DUBROVNIK TEHERMENTESÍTÉSE

Egyébként az Adrián üdülők közül a legtöbben, 2,9 millióan német állampolgárok voltak, de több mint egymillió osztrák és szlovén is ott pihent, valamint egymillió lengyel és 750 ezer cseh. Ami a magyar turistákat illeti, 450 ezer vendég 2,46 millió éjszakát töltött Horvátországban, ami szinte pontosan a duplája a 2020-as adatoknak.

Ahogy az elmúlt években már megszokottá vált, ismét a horvát tengerpart északi részét, az Isztriai-félszigetet választotta a legtöbb külföldi: 23,5 millió vendégéjszakát töltöttek a megyében. A népszerűségi listán Split-Dalmácia volt a második 15,5 millió vendégéjszakával, a harmadik helyre pedig a fiumei (Rijeka) központú Tengermellék-Hegyvidék megye szorult 15,3 millióval. Ami a városokat illeti, megtörtént a hosszú évekig az ország leglátogatottabb úti célja címet birtokló Dubrovnik trónfosztása. Az Adria gyöngyszemének tartott településre tavaly csak 543 ezren érkeztek, ezzel pedig csupán a harmadik legforgalmasabb város lett Zágráb (638 ezer látogató) és az isztriai Rovinj (550 ezer) mögött. Az egykoron másfél millió vendéget is fogadott Dubrovnik vesztesége leginkább az óceánjárók eltűnésének tulajdonítható – a járvány előtt naponta akár három ilyen óriás is kikötött a városban.

JÖN A KAMPÁNY

Az országba látogatók létszámával egy időben a horvát kormány közzétette az adott év turisztikai bevételeinek az összegét is. Délnyugati szomszédunk államkincstárába 8,268 milliárd eurónak megfelelő kuna (mintegy háromezer milliárd forint) folyt be, ez a szektor 2019-es bevételeinek a 88 százaléka. Az adóhivatalhoz bekötött pénztárgépeknek köszönhetően az is kiderült, hogy a múlt esztendőben pusztán a vendéglátóipari ágazatban több mint 250 millió számlát állítottak ki.

A járványhelyzet alakulását illetően a horvátok bizakodók, jó turisztikai évre számítanak. A cél: ismét elérni a 2019-es sikert, minden idők legjobb idegenforgalmi eredményét. Így hamarosan indul az új országimázskampány, amelynek a célközönsége Európa lakossága lesz, és a koronavírus szempontjából biztonságos országról, valamint a gyönyörű természeti adottságokról szól majd.

HORDÓSI DÁNIEL