ENERGIAVÁLSÁG Zöldgázt és -atomot javasol az EU

ZÖLDGÁZT ÉS -ATOMOT

JAVASOL AZ EU

ENERGIAVÁLSÁG | Brüsszel az egekbe szökő energiaárak letörésére átsorolná a földgázt és az atomenergiát a „zöld” energiahordozók körébe. A zöldek által adott német külügyminiszter hevesen tiltakozik, miközben Moszkva csurig töltötte az Északi Áramlat vezetékeit. Politikai döntés kérdése lett a gázárak csökkenése.

Vihart kavart az EU-ban az Európai Bizottság azon előterjesztése, hogy az atomenergiát és a földgázt sorolják át – legalábbis ideiglenesen – a beruházások ajánlása szempontjából „zöldnek” tekinthető energiaforrások táborába. Berlinben elsősorban a kormánykoalíciós tag zöldek mentek neki a javaslatnak. Ebben a kérdésben gyakorlatilag két részre szakadt az unió: egyfelől a Franciaország vezette atomenergia-pártiak – köztük Magyarország –, másfelől a Németország vezette atomenergia-ellenesek csoportjára. A két tábor csaknem ugyanakkora. Emiatt patthelyzet alakulhat ki, amikor az EU brüsszeli központja által benyújtott indítványról tárgyalnak.

SZEMPONTOK

Mindkét csoport igyekszik szakvéleményekkel alátámasztani álláspontját, ám ezek keverednek. Egy részük környezetvédelmi indokokkal operál, amelyek a jelenlegi helyzetben az uniós pragmatisták – akik kidolgozták a fenti két energiaforrás zölddé nyilvánítását – számára elfogadhatatlanok. Brüsszelnek a klímavédelem mellett a szociális szempontokat is mérlegelnie kell – például hogy Európa szegényebb lakói az égbe szökő energiaárak miatt ne fagyoskodják át a telet. Nem kevésbé fontos az európai gazdaság, ipar működőképességének a fenntartása, az öreg kontinens energiaszükségletének a biztosítása. Az EU úgyis lemaradásban van a Kelettel, elsősorban Kínával szemben, amely, ha kell, kíméletlen szigorral lép fel a koronavírus-járvány megfékezése, a gazdaság ütemben tartása érdekében (lásd a hsziani eseményeket, amelyek 13 millió embert érintenek súlyosan).

Brüsszeli bennfentesek szerint a patthelyzet szavazással való feloldása csaknem reménytelen, hiszen az atomenergiaellenzőknek vélhetőleg nem lesz meg a szükséges „szupertöbbségük”, azaz legalább 15 tagállam voksa, hogy elvethessék az Európai Bizottság indítványát. Marad a konfrontáció vagy a kompromiszszum. Talán a németországi energiahelyzet további romlása a kölcsönös engedmények felé terelheti a dolgok alakulását.

Berlin – nem kis mértékben a háromtagú koalíció második legjelentősebb ereje, a zöldek nyomására – időnek előtte lekapcsolta a Németországban még működő hat atomerőmű felét, noha ezzel ráért volna ez év végéig. A következmény: tovább drágult az áram, s egyelőre nem hallani a kormány számára kiváltképpen kínos – és tavaly ismét erőre kapott – széntüzelésű erőművekről, amelyek valóban hatalmas környezetszenynyezést okoznak.

Közben mindkét fél „fegyverkezik”. Az atomenergia-tagadók Németország és az alvezér szerepére pályázó Ausztria körül csoportosulnak. Ezen tábor oldalán legújabban Csehország aktivizálódott, szervezkedni próbál a szövetségesnek tekintett uniós tagokkal. Jozef Síkela cseh iparügyi miniszter minapi tweetjében aláhúzta: „Most a fő feladat összegyűjteni a hasonlóan gondolkodó EU-s országokat, és megpróbálni tárgyalásos úton kiharcolni a jobb, az érdekeinknek leginkább megfelelő feltételeket.”

Brüsszel taktikusan 2021. december 31-én késő este tette közzé a két bűnbak, az atomenergia és a földgáz „kizöldíté-

OROSZORSZÁG FÖLDGÁZSZÁLLÍTÁSAI EURÓPÁBA, 2020*

Földgázvezetéken Milliárd köbméter

Németország Olaszország Törökország** Hollandia Franciaország Spanyolország Belgium Nagy-Britannia A többi európai ország 19,7 15,6 11,2 2,6

––4,7 56,3

Európa összesen: 167,7

57,7

LNG-cseppfolyósított földgáz

Milliárd köbméter ––

0,2

0,9 3,4

2,9

*2021-ben Németország 10,5%-kal, Olaszország 20,3%-kal, Törökország pedig 63%-kal importált több oroszországi gázt, Forrás: de.statista.com 17,2

sével” kapcsolatos javaslattervezetét. Az uniós tagállamok nem egészen két hetet kaptak arra, hogy véleményt mondjanak róla. Az Európai Bizottság abban bízik, hogy még e hónap végén sikerül megegyezni az előterjesztés végleges szövegéről. Ezután kezdődik a szavazás az EU vezető testületei elé kerülő rendelkezéstervezetről.

GÁZOS ZÖLDÍTÉS

Nehéz kérdés az atomerőművek helyzete, de talán még cifrább a földgáz „kizöldítése”. Ez utóbbi a német kormányon belül is megosztja az erőket. Míg a zöldek erőteljesen ellene vannak, addig a koalíció harmadik, legkisebb komponensét adó, gazdaság- és iparpárti szabad demokraták kedvezően vélekednek a földgáz átminősítéséről. „Németországnak szüksége van modern gáztüzelésű villamos erőművekre mint átmeneti technológiára, mert leállunk mind a szénnel, mind pedig az atomenergiával” – nyilatkozta az utóbbi párt vezetője, Christian Lindner a Süddeutsche Zeitungnak. A koalíció vezető erejét adó szocdemek Olaf Scholz kancellárral együtt szintén a gyakorlatiasabb, a szélsőséges megoldásokat elvető utat járják – és nem földgázellenesek.

Mindeközben Berlinben szinte ki sem ejtik a varázsszót, az Északi Áramlat II. csővezeték sorsát. Pedig ahogy az események alakulnak, szükség lehet arra a pótlólagos gázmennyiségre, amelyet most Moszkva különféle ürügyekkel visszatart (ilyen például a Jamal–Európa-vezeték „karbantartása”). Az Algéria és Marokkó közti súlyos konfliktus megbénította a legnagyobb kapacitású, az algériai gázt Marokkón át az EU-ba (Spanyolországba, Portugáliába) szállító Magrebvezeték üzemelését. Az amerikai cseppfolyósított földgázt (LNG) szállító tankerek ismét kurzust váltanak. Míg 2021 utolsó napjaiban – a magas spot árak vonzására – elindultak Európa felé, ez év januárjában újra a nagyobb profittal kecsegtető ázsiai, távol-keleti kikötők irányába úsznak rakományukkal.

A Kreml éberen figyel és alájátszik az eseményeknek: Oroszország megint csökkentette az Ukrajnán, Szlovákián át az EU-ba szállított gáz mennyiségét, és a Jamal–Európa-vezeték működése is akadozik – miközben a Gazprom rekordévet zárt. Az orosz cégóriás adatai szerint a németek tavaly 10 százalékkal növelték a Moszkvától vásárolt gáz volumenét. És a háttérben ott lappang az Északi Áramlat II. jegelt engedélyeztetési folyamata.

LEÁLLÍTOTT ATOMERŐMŰ NÉMETORSZÁGBAN. A ZÖLDEK MÉG A FÖLDGÁZT IS ELLENZIK

„ÁRAMLATOS” VITÁK

Az új német külügyminiszter, Annalena Baerbock fúrja az Északi Áramlat II.-t. Politikai kérdésnek tekinti az ügyet, és a technikailag elkészült, csak a bekapcsolásra váró vezetékpáros megbénítására az euroatlanti szövetség céljainak az alátámasztásaként, Moszkva visszaszorításának a demonstrálásaként hivatkozik. Álláspontja ellen szól a németországi energiahelyzet romlása. Berlin még a Merkel-kormányzat idején erősen elszámította magát, túlbecsülte a megújuló energiaforrások súlyát, megbízhatóságát.

AZ ÉSZAKI ÁRAMLAT II. CSŐVEZETÉKE. BERLIN POLITIKAI KÉRDÉST CSINÁLT AZ ENERGIAÁRBÓL

Ennek az lett a következménye, hogy tavaly visszaesett a megújulók, elsősorban a szélenergia aránya a német energiapalettán, ahol a szén ismét előreugrott. A merkeli időszak megújulóenergiaforráspárti tisztviselői azzal védekeztek, hogy a múlt évben nem fújt elég erősen a szél… Olaf Scholz német kancellár még nem tett egyértelmű nyilatkozatot. Mint fentebb jeleztük, pártjával, az SPD-vel együtt nem veti el a földgázt (s vele együtt az Északi Áramlat II. engedélyezését), de óvatos, nem akarja élezni a koalíción belüli konfliktust. A német ellenzék egyik vezéralakja, a CSU-vezető Markus Söder a merkur.de szerint egyenesen fogalmaz: „A zöldeknek az Északi Áramlat II. bojkottálására irányuló fenyegetőzése mindenekelőtt Németországot károsítja… Aggaszt bennünket, hogy Angela Merkel távozásával a német külpolitikát eluralja a bizonytalanság. Tartunk a zöldek naiv és ingatag külpolitikájától. Ez mindenekelőtt az Oroszországgal fenntartott kapcsolatainkra vonatkozik.”

Az Északi Áramlat II. csőpárosát közben az orosz szállítók – német források szerint – pukkadásig töltötték földgázzal. Azaz csak egy csapot kellene megnyitni Kelet-Németországban, és ömlene az EU vezetékrendszerébe ez a nyersanyag, lenyomva az árakat. Nagy a kísértés.

2020. JÚLIUS VÉGE

Franciaország 56 Ezek közül az IWR* adatai szerint 2021/22 telén 15 energiablokk különféle okokból nem üzemelt. Kénytelenek voltak áramot importálni

Belgium 7

Svédország 7 Spanyolország 7 Németország 6 Csehország 6 Szlovákia 4

a kormány álláspontja ambivalens. tiltakoznak az öreg és nem teljesen üzembiztos almarazi objektum folytatólagos üzemben tartása miatt. a földgáz szerepére. tudtak egyezségre jutni.

Finnország 4

Magyarország 4

Bulgária 2 Románia 2 Hollandia 1

és a szlovákoknak is).

*A portál megújulóenergiaforrás-párti, elfogult az atomenergiával szemben.