Figyelő 2022-02

Ü Z L E T I

H E T I L A P

AZ ADÓ-VISSZATÉRÍTÉS HATÁSA A MEGTAKARÍTÁSOKRA

Helyet kereső

százmilliárdok

BÉREK A KISKERESKEDELEMBEN 2. SZÁM | 2022. JANUÁR 13–19.

ÁRA: 790 FT

F_BI-Mibe-fektessunk.indd 1

TŐZSDEI KILÁTÁSOK

SZÁMHÁBORÚZNAK A HAZAI LÁNCOK

A NAGY KILENGÉSEK ÉVE JÖHET

ÚJ VÁLASZOK A CSIPHIÁNYRA

ÁTALAKULÓBAN A MARKETING

ÖNELLÁTÁSRA ÁLLNA ÁT A VILÁG

AZ ÜGYFÉLÉLMÉNY MINDENEKFELETT

2022. 01. 11. 14:46

F_BII-szakma.indd II

2022. 01. 11. 13:50

| TARTALOM |

4 A HÉT HÍREI 6 NAGYTOTÁL 9 INFOGRAFIKA

PUBLICISZTIKA

8 DÓZSA GYÖRGY Kudarcra ítélt a Macron–Draghi-tengely

CÍMLAPON 10 MEGTAKARÍTÁSOK Tovább hízhat a lakossági portfólió

GAZDASÁG ÉS POLITIKA

40

14 TÉR AZ ADÓCSÖKKENTÉSRE Folytatódik a dübörgés

Átlagos a fizetés a kiskereskedelemben

Bár impozáns kereseti lehetőségekről szólnak az Aldi és a SPAR adatai, boltosnak lenni általában nem jobb, mint más munkát végezni. Kiskereskedelmi jövedelmi körkép.

46

Kínzó kérdések

A tavalyi után ez az esztendő sem a kiszámíthatóság évének ígérkezik a tőzsdéken. Összegyűjtöttük a legfontosabb kérdéseket: mi lesz az inflációval, folytatódik-e a Wall Street szárnyalása, valamint hogyan alakulnak a feltörekvő piacok, főleg a kínai. Egy biztos: ritka volatilis évre számíthatunk. .

55

16 ENERGIAPOLITIKA Zöldülő 19 20 22 24 26

áramforrások ÉLMÉNYPARK Új természettudományi múzeum Debrecenben EGYETEMI FEJLESZTÉSEK Előkészületben az innovációs parkok VIDÉKFEJLESZTÉS Brandet építenek a Mura mentén MEZŐGAZDASÁG Dinamikusan bővül a hazai ökogazdálkodás KOVÁCS LÁSZLÓ Nagy ugrás a közbeszerzéseknél

29 TIZENHAT ÚJ INTÉZMÉNY

Agglomerációs iskolaépítés

Beindult a csipháború

A fenyegető és várhatóan tartós csiphiány következtében a nagyhatalmak saját gyártókapacitásokat építenek ki. Kulcsszerepben van Tajvan, ahol Kína növelni, az USA pedig megerősíteni szeretné befolyását. Európa szokás szerint csak kullog a világ után.

74

Ügyfélélmény mindenekfelett

Évekkel ezelőtt az állt a marketingkommunikáció fókuszában, hogy ismertté váljon a név, a márka.

2022 viszont már a lenyűgöző történetmesélésről és a történet sikerének a méréséről szól majd. Aki mindent tud ügyfelei szokásáról, viselkedéséről, s érdekes sztorikat tud gyártani nekik, az nyeri az elkövetkező időszakot.

CÉGVILÁG

30 SZŰCS GYULA Húszszázalékos 32 36 38 40

drágulás jöhet az építőiparban INGATLANSZEKTOR Túlkínálat: igen is, nem is STARTUP Dőlhet a lé AUTÓPIAC Fékező hatások JÖVEDELMEK Átlagos a fizetés a kiskereskedelemben

48 TŐKEPIACOK Kínzó kérdések

GEOPOLITIKA

50 EU-ELNÖKSÉG Francia dilemmák 52 ENERGIAVÁLSÁG Zöldgázt és -atomot javasol az EU

55 FÉLVEZETŐPIAC Beindult a csipháború

RÉGIÓ

58 CRISTIAN PĂUN Túlzott optimizmus Bukarestben

61 HORVÁT TURIZMUS Szép hasznot termelt az Adria

62 JELENTŐS MAGYAR SZEREPVÁLLALÁS SZOVÁTÁN A sóparadicsom bővítése

65 SZÓSZÁTYÁR NAGYKÖVET Bánya mérgezi a cseh–lengyel viszonyt

66 RÖVIDZÁRLATOK A RENDSZERBEN Megrázkódtatások a szerb áramszektorban

68 RÉGIÓS HÍREK

SKYNET

70 CES 2022 Újdonságok Las Vegasból

CAPPUCCINO

72 TROKÁN NÓRA

TÁRSADALOM

74 MARKETING Ügyfélélmény mindenekfelett

76 DIZÁJN Vége a hófehér minimálnak

SZEMÉLYI HÍREK

43 VÁLTOZÁSOK A CÉGVILÁGBAN

PÉNZ BESZÉL

44 LAKOSSÁGI HITELPIAC Támogatott lakáscélok

Címlap: Getty Images

TŐZSDE

46 CSEJTEI ILDIKÓ Megújul az OTP Fáy András Alapítvány

SPORT

78 EB-RAJT Terített asztal a kézilabdának

AJÁNLÓ

82 FILMEK, BORTÚRA, KONCERTEK

LXV. évfolyam Főszerkesztő: Deák Bálint Főszerkesztő-helyettesek: Barát Mihály, Szajlai Csaba Főmunkatársak: Helmeczi Zoltán, Tóth Balázs Olvasó szerkesztő: Friedrich Csaba Rovatvezetők: Dózsa György, Halaska Gábor, Hőnyi Gyula, Lengyel Gabriella, Moszkovits János, Pindroch Tamás, Szigeti Hajni Képszerkesztő: Somogyi Nóra Online képszerkesztő: Wanger Alexandra Vezető tervezőszerkesztő: Babay Zsolt Tervezőszerkesztők: Hajnal Anna, Leszt Kata, Soproni Béla Korrektor: Baross Gábor Szerkesztőségi titkár: Szebényi Katalin, telefon: (1) 489-11-28 E-mail: szerkesztoseg@figyelo.hu Internet: www.figyelo.hu Kiadó: Mediaworks Hungary Zrt., 1082 Budapest, Üllői út 48. | Felelős kiadó: Kálmán Erika elnök-vezérigazgató | Terjesztés: ugyfelszolgalat@mediaworks.hu; telefon 06-46/998-800 | Nyomtatás: Mediaworks Hungary Zrt., Nyomda | Címe: 6729 Szeged, Szabadkai út 20. | Felelős vezető: Szabady Balázs nyomda üzletág igazgató | HU ISSN 0015-086X | Árusításos úton terjeszti a Lapker Zrt. Előfi ze tés ben ter jes z ti a Magyar Posta és a MédiaLOG–DMHM Zrt. Előfi zethető: a lapcentrum.hu oldalon és az ugyfelszolgalat@mediaworks.hu e-mail-címen, illetve a 06-46/998-800 telefonszámon.

Kézbesítéssel kapcsolatos reklamációk fogadása: telefon: 06-46/998-800, e-mail: hirlapelofi zetes@posta.hu. A Figyelő kiadványban megjelent minden szerzői mű (cikk, fotó, táblázat, grafika) a nyilvánosság számára a sajtóban csak a kiadó előzetes írásbeli vagy elektronikus dokumentumba foglalt engedélyével tehető hozzáférhetővé, illetve többszörözhető. Ez a nyilatkozat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 36. § (2) bekezdésében foglaltak szerinti tiltó nyilatkozatnak minősül.

2022/2 FIGYELŐ | 3

F_03_tartalom.indd 3

2022. 01. 11. 17:07

| A HÉT HÍREI |

ÉV VÉGI BOOM A VENDÉGÉJSZAKÁKNÁL

A belföldi vendégek által a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött éjszakák száma tavaly novemberben több mint a két és félszeresére, 163 százalékkal nőtt az egy évvel korábbi adathoz viszonyítva, elsősorban a járványügyi korlátozások 2020-as bevezetése miatti alacsony bázisról ugorva. A Covid–19-pandémia kitörése előtti, 2019. novemberi értéktől azonban 35,7 százalékkal elmaradt az eredmény.

A külföldi látogatók által eltöltött éjszakák száma csaknem a nyolcszorosára, 697,2 százalékkal emelkedett, de még így is 42,9 százalékkal kevesebb volt a 2019 utolsó előtti hónapjában mértnél.

Az összes vendégéjszakaszám csaknem a négyszeresére nőtt, 292,1 százalékkal haladta meg a 2020. novemberit, de 39,4 százalékkal kevesebb volt a két évvel korábbinál – ismertette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A belföldiek 292 ezren voltak, az általuk eltöltött vendégéjszakák száma pedig 644 ezret tett ki. Az éjszakák 78 százalékát szállodákban töltötték, ez a volumen az egy esztendővel korábbihoz viszonyítva a háromszorosára, 208,2 százalékkal bővült.

A panziókban és a közösségi szálláshelyeken a forgalom több mint a másfélszeresére (64,9, illetve 69 százalékkal), az üdülőháztelepeken (116,5) és a kempingekben (105,9) több mint a kétszeresére nőtt 2020 novemberéhez képest – derült ki a KSH közléséből.

VÁLASZTÁSOK ÉS NÉPSZAVAZÁS ÁPRILIS 3-ÁN

Az idei esztendőben Magyarország választójoggal rendelkező polgárai immár kilencedik alkalommal szabadon dönthetnek arról, hogy kikre bízzák közös ügyeink intézését – olvasható a Köztársasági Elnöki Hivatal közleményében. Az Alaptörvény és a választási eljárási törvény egyértelmű rendelkezéseket tartalmaz arra, hogy a köztársasági elnök milyen időpontra tűzheti ki az országgyűlési képviselők általános választását. E törvényi felhatalmazás alapján az országgyűlési képviselők általános választását a legkorábbi időpontra, 2022. április 3-ára tűzöm ki – közölte Áder János. A kormány által kezdeményezett gyermekvédelmi népszavazás időpontjáról is döntött az államfő. Az Országgyűlés 2021. november 9-én egyhangúlag határozott arról, hogy népszavazást az országgyűlési képviselők általános választásának napján is lehessen tartani. A választási eljárási és a népszavazási eljárási törvényi határidőket figyelembe véve e négy kérdésben csak április 3-án vagy április 10-én lehet egy időben tartani a népszavazást és az általános választásokat. Erre tekintettel a 32/2021 (XI. 30.) Országgyűlési határozatban elrendelt négy kérdésről a népszavazást 2022. április 3-ára tűzöm ki – olvasható a Köztársasági Elnöki Hivatal második közleményében.

FOTÓK: PUZZLEPIX/SHUTTERSTOCK; 123RF; FIGYELŐ-ARCHÍV

Mintegy két kilométer hosszú, zárt kabinos libegő tervezésére írt ki közbeszerzést a Tokaj Borvidék Fejlődéséért Nonprofit Kft. A nyomvonala 27 ingatlant érint majd, a tartóoszlopok száma pedig 9-14 lesz. A 600 négyzetméteres indítóállomás a tokaji Fesztiválkatlan területén, míg az 1500 négyzetméteres fogadóállomás a Kopaszhegy felső részén lesz. Ajánlatot az tehet, akinek az elmúlt három lezárt üzleti évben tervezési szolgáltatásból legalább nettó 40 millió forint árbevétele származott. Az ajánlattételi határidő január 28. Az értékelésnél 50-50 súlyszámmal szerepel az ár és a minőség is – derül ki az uniós közbeszerzési közlönyből.

LIBEGŐT KAP TOKAJ

A HÉT 81 SZÁMA

millió euró volt a termék-külkereskedelmi többlet novemberben. Négy hónap után novemberben újra pozitívnak bizonyult a külkereskedelmi termékforgalom egyenlege. Októberhez viszonyítva a kivitel értéke 7,8, a behozatalé 4 százalékkal nőtt. 2021. novemberben az export euróban számított értéke 7,7, az importé 14 százalékkal nagyobb volt az előző év azonos időszakinál.

A termék-külkereskedelmi egyenleg 526 millió euróval romlott. Az export euróértéke 17, az importé 20 százalékkal magasabb volt a 2019. novemberinél.

4 | FIGYELŐ 2022/2

F_04-05-Hirek.indd 4

2022. 01. 11. 17:06

A HÉT IDÉZETE

| A HÉT HÍREI |

„A valódi luxust nem lehet megvásárolni sem az Hermèsben, sem a KaDeWében, sem a csomagküldő szolgálatoknál. A luxus sokkal inkább abból áll, hogy ellenálljunk a fölösleges csábításoknak, amelyek az életünket nem szebbé, hanem szemetesebbé teszik”

– Alexander von Schönburg német újságíró és író.

SZÁRNYALNAK A LUXUSAUTÓ-MÁRKÁK

Úgy tűnik, hatalmas az igény a Rolls-Royce, az Aston Martin és a Bentley luxusautó-márkák iránt. A Rolls-Royce tavaly 5586 gépkocsit adott el, több mint ötven országban. Ezzel rekordot döntöttek, ugyanis a társaság 117 éves történetében még sohanem értékesítettek egy esztendőben ennyi járművet.

Az éves alapú növekedés 49 százalékos volt – jelentette a Reuters. Közben egy másik brit luxusmárka, a Volkswagen alá tartozó Bentley is azt közölte, hogy rekordévet zárt. A cég eladásai 31 százalékkal bővültek, ugyancsak a luxusautók iránti erős keresletnek köszönhetően. Az Aston Martin szintén erős esztendőt tudhat maga mögött. A vállalat 82 százalékkal több gépkocsit szállított le a kereskedőknek. Ugyanakkor az adózott eredménye elmaradt a várttól, mert a tavalyi utolsó negyedévben kevesebbet értékesített a Valkyrie sportautójából.

Az Aston Martin tavaly összesen 6182 járművet adott el, amihez nagymértékben hozzájárult első sportautója, a DBX iránti élénk kereslet.

NYOMÁS ALATT A KÍNAI INGATLANSZEKTOR

A csőd közelébe került kínai Shimao Group ingatlanfejlesztő úgy döntött, eladja az összes ingatlanprojektjét, hogy képes legyen törleszteni az adósságait. A piac jól reagált a bejelentésre, a vállalat részvényének az értéke több mint 20 százalékkal nőtt – jelentette a CNBC. A Shimao ugyanúgy bajba került a hiteltörlesztéseivel, mint korábban az Evergrande, amely arra kényszerült, hogy egyes eszközeit is értékesítse, miután elkezdett kifogyni a készpénzből.

Az S&P Global Ratings elemzői a CNBC-nek hangsúlyozták: a kínai ingatlanszektor szereplői igen komoly nyomás alatt vannak.

A cégek ugyanis jelentősen eladósodtak, ráadásul a kormány az elmúlt két évben arra törekedett, hogy csökkentse a vállalatok hitelfüggőségét, ami tovább nehezítette a helyzetet.

DÍJAZZÁK A PÉNZÜGYI TUDATOSSÁGOT

Harmadik alkalommal írta ki a Pénzügyi Tudatosság Fejlesztéséért Díj pályázatát a Pénzügyminisztérium. Az elismerést azok a diákok, pedagógusok, adott esetben intézmények kapják, akik/amelyek újszerű, élményszerű és diákbarát megoldásokat mutatnak fel a pénzügyi tudatosság területén – mondta Balogh László, a tárca helyettes államtitkára a Kossuth rádióban. A pályázaton a diákok egyénileg 150 ezer, a pedagógusok 500 ezer, az intézmények 2 millió forintot nyerhetnek. A díjra a javaslattevők – az iskola igazgatója, a tanintézmény fenntartója vagy a szülői munkaközösség – május 31-ig nevezhetik meg a jelöltjeiket – ismertette a szakember. Balogh László emlékeztetett arra, hogy a kormány stratégiája a pénzügyi tudatosság fejlesztéséért öt évvel ezelőtt lépett életbe. Azóta a pénzügyi ismeretek átadása számos tantárgy keretében a Nemzeti alaptanterv részévé vált, továbbá a kerettantervek is részletes előírásokat tartalmaznak a témakörben; s a szűken vett iskolai oktatáson kívül, a szakkörökön keresztül is eljutnak az ismeretek a tanulókhoz.

KILŐHETNEK A FŐVÁROSI INGATLANÁRAK

Budapesten tavaly decemberben is nőttek a lakásbérleti díjak, és ez a trend az idén szintén folytatódik – derül ki a Rentingo.com bérletpiaci elemzéséből és előrejelzéséből.

A 2020-as látványos bezuhanást követően a koronavírus-járvány újabb hullámai egyre kevésbé befolyásolták az árakat, sőt a múlt év végére a piac függetleníteni tudta magát a pandémiától. Jelenleg átlagosan 157 ezer forintot kérnek a fővárosban egy kiadó lakásért, és szemben a tavaly téli folyamatos árcsökkenéssel, az induló ötödik járványhullám ellenére a bérleti díjak további növekedése várható. A portál prognózisa szerint ha a nyáron még több lakás tér vissza az Airbnb-piacra, a budapesti bérleti díjak a válság előtti átlagos 170 ezer forintos szintet elérhetik a második fél évben. A drágulásnak egyedül az szabhat határt, ha a bérlők fizetőképessége nem tud lépést tartani vele.

2022/2 FIGYELŐ | 5

F_04-05-Hirek.indd 5

2022. 01. 11. 17:06

FOTÓ: EUROPRESS/AFP

NAGYTOTÁL

Orosz harckocsik tartanak Kazahsztán felé egy katonai szállítógépen. Az országban az eredetileg békésnek induló demonstrációk erőszakba torkollottak. A lázongások az üzemanyagárak emelkedése miatt kezdődtek. A helyzet odáig fajult, hogy Kaszim-Zsomart Tokajev elnök békefenntartó orosz csapatok segítségét kérte, puccskísérletre hivatkozva. Keddi lapzártánkkor az elnök azt nyilatkozta, hogy két napon belül megkezdik a külföldi csapatok kivonását, amely tíz napig tart. Közölte azt is, hogy jelenleg a legfőbb cél a külföldi befektetők bizalmának helyreállítása.

F_06-07_nagytotal.indd 6

2022. 01. 11. 16:04

F_06-07_nagytotal.indd 7

2022. 01. 11. 16:04

| PUBLICISZTIKA |

KUDARCRA ÍTÉLT A MACRON–DRAGHI-TENGELY

DÓZSA GYÖRGY ROVATVEZETŐ

„Lejjebb kell szorítanunk az adósságszinteket, de nem vállalhatatlan kiadáscsökkentések vagy nagyobb adók által” – írta a Financial Timesban megjelent cikkében Mario Draghi olasz miniszterelnök. Hangsúlyozta, hogy mindebben egyetért Emmanuel Macron francia államfővel. A francia–olasz tengely megerősödése teljesen logikus. Németországnak új kormánya van, egy hárompárti koalíció, amelyben a középen álló szociáldemokratáknak meglehetősen kényes feladat lesz egyensúlyozni a politikai paletta két ellenkező oldalán álló zöldek és a szabad demokraták között. Párizs és Róma jól érzi, hogy Berlin meggyengülhet, s szeretné kihasználni a helyzetet, mégpedig arra, hogy háttérbe szorítsa a hagyományos német fiskális és monetáris szigor befolyását az eurózóna pénzügypolitikájában. Draghi – francia kollégájával nyilván egyetértve – az EU adósságszabályainak a reformját szorgalmazza.

Macronnak kapóra jön az olasz szövetséges, hiszen az idén választások lesznek Franciaországban, s így minden külpolitikai lépése része a választási kampánynak is. Nagyon furcsán nézne ki, ha szigorú fiskális politikával kampányolna, és mint tudjuk, ez nem is túlságosan jellemző a franciákra.

A több ezer milliárd eurós kérdés az, hogy miként lehetne csökkenteni az adósságot költségvetési megszorítások és/vagy adóemelések nélkül. Draghiék szerint „strukturális reformokkal”. Mint tudjuk, ezek általában – főleg az unióban – meglehetősen hosszan elhúzódnak, ráadásul igen sok pénzbe kerülnek, vagyis további adósságot generálnának. Más megoldás tehát nem nagyon látszik, mint a további pénznyomtatás-cunami.

Ehhez viszont Berlin nem fog hozzájárulni. Olaf Scholz kancellárnak egyetlen lehetősége van egyben tartani a koalícióját: hazai pályán engedményeket tenni a zöldeknek (pénzt adni céljaik megvalósításához), a külpolitikájában viszont továbbra is erőltetni a hagyományos, szigorú német fiskális hozzáállást – ami a harmadik koalíciós partner, a szabad demokraták szája íze szerint való. Macron és Draghi – főleg az előbbi – mindent megtesz majd azért, hogy ezt megakadályozza. Így nyíltan deklarált céljuk már eleve reménytelen: az EU nem lesz egységesebb, s a „strukturális reformok” a németek és az olasz–francia tengely szembenállása miatt elakadnak majd a brüsszeli bürokrácia útvesztőjében.

FOTÓ: FIGYELŐ-ARCHÍV

A több ezer milliárd eurós kérdés az, hogy miként lehetne csökkenteni az adósságot költségvetési megszorítások és/vagy adóemelések nélkül.

8 | FIGYELŐ 2022/2

F_08-09_Szerintem_Szamlalo.indd 8

2022. 01. 11. 17:01

| SZÁMLÁLÓ |

TELE ENERGIÁVAL

& RJL¾OZQ· JW÷KTWW¥XTP FW¥S^¥SFP F Sº[JPJI­X­Y RZYFYOF F 2FL^FW *SJWLJYNPFN ­X 0º_Rď X_FG¥Q^T_¥XN -N[FYFQ 2*0- WF [TSFYPT_· XYFYNX_YNPFN WNUTWYOF & MFY·X¥L FIFYFN X_JWNSY F _ºQIPFUFHNY¥XTP Pº_ºYY JL^WJ ITRNS¥SXFGG F SFUJSJWLNF X_JWJUJ &_ NX Q¥YX_NP MTL^ F_ NUFWN X_JPYTWGFS F [JL^NUFW ­X F UJYWTQP­RNF MFX_S¥QOF KJQ F QJLYºGG JSJWLN¥Y Forrás: MEKH

MAGYARORSZÁG ENERGIAIMPORT+ ,,ö8 , 3*0 &1&0:1 8& % 59,3

55,4

53,5

62,2

AZ EGYES ÁGAZATOK ENERGIAFELHASZNÁLÁSA AZ IPARBAN, 2020 Terajoule

69,1

57,8

56,2

;JL^NUFW ­X UJYWTQP­RNF

48 964

QJQRNX_JW NYFQ ­X ITM¥S^ YJWR­PJP L^¥WY¥XF

28 849

3JRJXK­R ¥X[¥S^N YJWR­P L^¥WY¥XF

23 073

BRUTTÓ VILLAMOSENERGIA-TERMELÉS MEGOSZLÁSA ENERGIAHORDOZÓK SZERINT, 2020 %

,­UL^¥WY¥X

19 949

*L^­G NUFW

2JL¾OZQ· JSJWLNFKTWW¥XTP

3ZPQJ¥WNX JSJWLNF

1 46

16

26

12 728

*L^­G

11

U±Y÷NUFW

12 608

5FU±WL^¥WY¥X S^TRIFNUFW

10 320

+ºQIL¥_

8 431

ene Víz rgi

5 12

30

8 731

lenerg Szé

+FKJQITQLT_¥X

4 890

+­RFQFUFS^FL SJR [FX L^¥WY¥XF

4 099

ia

Biogáz

6

3

/¥WRďL^¥WY¥X

;FX ­X FH­QL^¥WY¥X

a

Komm

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSBÓL SZÁRMAZÓ VILLAMOSENERGIA-TERMELÉS MEGOSZLÁSA, 2020 %

lladék

unális hu

8_­S ­X X_­SYJWR­PJP

mas Bio sz

ia

a

penerg Na

44

'¥S^¥X_FY ­X P÷KJOY­X

1 515

9J]YNQ ­X G÷WNUFW

1 460

F_08-09_Szerintem_Szamlalo.indd 9

2022. 01. 11. 17:01

| CÍMLAPON |

TOVÁBB HÍZHAT A LAKOSSÁGI PORTFÓLIÓ Közel fél éve ismert, hogy a jövő hónapban jelentős pluszbevételhez juthatnak a családok: a személyijövedelemadó-visszatérítés fejenként maximum 800 ezer, háztartásonként pedig legfeljebb 1,6 millió forintot jelenthet. A rendelet kihirdetése óta több piackutatás készült arról, mire költhetik a magyarok az egyszeri visszajuttatást. Valószínűsíthető, hogy a 600 milliárd forintot kitevő adó-visszatérítés egy része a háztartási megtakarításokat növeli majd, még akkor is, ha az extra bevétel jelentős hányadát fogyasztásra, esetleg meglévő hiteleinek előtörlesztésére fordítja a lakosság.

MARGINÁLIS TŐZSDEI HATÁS

„Egy jelentősebb korrekciónál nagyobb, de ennek hiányában inkább csak marginális hatása lehet a februári, egyszeri szja-visszatérítéseknek a magyar tőkepiacra. A kedvezményezettek közül az egy főre jutó, legfeljebb 800 ezer forintos, illetve az egy háztartásra jutó 1,6 millió forintos összeg valószínűleg keveseket ösztönöz majd direkt részvénypiaci befektetésekre” – mondta a Figyelőnek Kokas Norbert, a Concorde Érték-

papír Zrt. értékesítési és marketingvezetője. A szakértő jóval nagyobb esélyt lát arra, hogy a visszatérítés jelentős része fogyasztásként vagy a moratóriumból kikerülő adósok hiteltörlesztéseként csapódik majd le a bejelentett kormányzati intézkedések (kamatstop) ellenére. A megtakarítási részt leginkább a nagyobb bankok, biztosítók tudják majd valamilyen formában – bankbetét, befektetési jegy, biztosítással egybekötött befektetési termék – becsatornázni, részükről elképzelhető februárban promóció, például valamilyen kamat- vagy díjkedvezmény formájában.

Kokas Norbert szerint emellett lehet szó állampapír-vásárlásokról, rendszeres megtakarítást kiegészítő eseti befizetésekről, de a kriptodevizák gyengélkedését látva azon sem lepődne meg, ha valaki most lépne be erre a piacra. „A visszatérített adó egy része a befektetéseket gyarapítja majd, ebben aligha lehet vita, de hogy ez közvetlenül a részvénypiacra kerülne, azzal kapcsolatban lehetnek kételyek” – nyilatkozta a témáról korábban a VG-nek Varjú Péter, az Erste Befektetési Zrt. értékpapír- és derivatív kereskedés üzletágának igazgatója. Talán akkor hozhat az intézkedés némi pluszt a hazai részvénypiac forgalmában, ha azokban a hetekben kifejezetten pozitív lesz a tőzsdei hangu-

FOTÓ: GETTY IMAGES

MEGTAKARÍTÁSOK | Hatszázmilliárd forint keresi a gazdáját februárban, a személyijövedelemadóvisszatérítések egy része a háztartások megtakarításait növelheti. A Figyelőnek nyilatkozó szakértők és pénzügyi szolgáltatók szerint tőzsdeboom aligha várható, a betétekre, befektetési jegyekre és állampapírokra viszont jelentős lehet a kereslet.

10 | FIGYELŐ 2022/2

F_10-13-cimlapsztori.indd 10

2022. 01. 11. 16:45

| CÍMLAPON |

PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK ÁLLOMÁNYA A HÁZTARTÁSOKBAN* Milliárd forint

72 848,7 65 241,5

59 124,3

53 385,3 41 296,6 2015

44 297,3

2016

48 195,2

2017

*Adott év harmadik negyedében.

2018

2019

2020

2021

Forrás: MNB

2022/2 FIGYELŐ | 11

F_10-13-cimlapsztori.indd 11

2022. 01. 11. 16:45

| CÍMLAPON |

lat. A szakember úgy véli, aki befekteti a viszszakapott adóforintjait, valószínűleg inkább lakossági állampapírokat vásárol majd. A befektetési szolgáltatók részéről nem is vár promóciós kampányt februárban, az Ersténél is az a valószínű, hogy inkább a meglévő ügyfeleiket keresik meg.

ALAPOK ÉS ÁLLAMPAPÍROK

Általánosságban elmondható, hogy egy óvatosabb befektetőnek is érdemes 15-20 százalék körüli részvénykitettséget tartania hosszú távon.

Az UniCredit Bank szakértői azoknak, akik csak ideiglenesen tudják félretenni a visszakapott összeget, lakosságiállampapír-vásárlást javasolnak, 3–5 éves időtartamra pedig befektetési alapot. Utóbbiak ettől függetlenül keresetté váltak az emelkedő infláció láttán: jelenleg a tematikus alapok, az ESG, a klímatudatos, az orvostechnológiai, illetve az új megoldásokat kínáló (diszruptív) a legnépszerűbb. Az előzetes piackutatások szerint sokan lakásfelújítást terveznek a visszakapott adóforintokból, az UniCredit várakozása szerint – mivel önmagában a viszszatérítés összege kevés lehet ilyen célokra – a várhatóan néhány millió forintos kiadást részben személyi kölcsönből finanszírozzák majd a háztartások. „Természetesen a meglévő hitelek részleges előtörlesztése is logikus lépés. Nemcsak azoknak, akik igénybe vették vagy továbbra is igénybe veszik a törlesztési moratóriumot, de utóbbiak számára különösen, hiszen a díjmentes előtörlesztéssel csökkenthetik hitelüknek a moratórium miatt meghosszabbodott futamidejét” – mondták az UniCredit szakértői.

A K&H várakozásai szerint növekedhet a beáramlás a megtakarításokba a kormányzati intézkedések hatására – nyilatkozták a Figyelőnek. „Ügyfeleinknek jelenleg is lehetősége van akár egy összegben, akár rendszeres befektetés keretében növelni a megtakarításaik értékét, elindulni a befektetések világa felé, rendszeres befektetést pedig már mobilon is indíthatnak. A fenntartható befektetéseink mellett a rendszeres befektetés lehetőségére is szeretnénk felhívni az ügyfeleink figyelmét a már meglévő és az újonnan induló akciók/kampányok keretében” – tették hozzá. A K&H tapasztalatai szerint jelenleg a nyílt végű alapok mellett az állampapírok számítanak a legnépszerűbb befek-

A HÁZTARTÁSOK PÉNZÜGYI ESZKÖZEINEK MEGOSZLÁSA

2021. IV. negyedév, százalék

41,4

7,2

18,0

8,5 11,5 Forrás: MNB

13,4

Biztosítástechnikai tartalékok Készpénz Egyéb Állampapír Betét Részvények és részesedések

tetési termékeknek. A K&H által kínált nyílt végű befektetési alapok közül a vegyes, illetve a fenntartható befektetési alapok számítanak a legnépszerűbbnek.

Az OTP Bank tapasztalatai szerint jelenleg nincs jelentős átrendeződés a lakossági megtakarítási piacon. „Azaz ha a teljes spektrumon vizsgáljuk a megtakarítási portfóliókat, akkor az ügyfelek továbbra is a likvidjellegű, látra szóló betéteket részesítik előnyben a portfóliójukban, ezt követik az állampapírok és a harmadik legnépszerűbb termékek a befektetési alapok” – emelték ki a hitelintézetnél. Az OTP Bank 2022re vonatkozó várakozása szerint ugyanakkor az idén minden korábbinál nagyobb növekedés várható a megtakarítási piacon: az első negyedévben 10 százalékkal magasabb lakossági piacbővülést vár a bank a 2021 első negyedéves értékhez képest. Ezt – emelték ki – megalapozza az erős gazdasági növekedés, illetve az szja-viszszatérítés is erősen támogatja. A nominális értelemben vett bővülést pedig a magas infláció is magyarázza.

HOZAMOK ÉS KOCKÁZATOK

Nagy kérdés persze, hogy az erősödő inflációs várakozások milyen mértékben emelik a lakosság kockázatvállalási hajlandóságát. „Ez a folyamat, úgy látjuk, hogy már korábban elindult, hiszen az elmúlt években látott alacsony kamatkörnyezet mérsékelt inflációs számok mellett is a kockázatosabb irányba tolta azokat a befektetőket, akik valódi hozamot szerettek volna elérni. A helyzet ebből a szempontból tehát nem új: ha szeretnénk infláció feletti reálhozamot elérni, kockázatosabb, de nagyobb hozampotenciálú eszközöket is tartanunk kell. Ezzel azonban két, elsőre nehezebben emészthető dolog járhat: a hosszabb befektetési időtáv és a nagyobb árfolyam-ingadozás. Fontos, hogy a befektetéseinken belül a kockázatosabb eszközök arányának kialakítása ne csak a hozamelvárásunkon alapuljon, hiszen mindenki magas hozamot szeretne elérni. Az igazán fontos tényező a kockázatvállalási hajlandóságunk és képességünk, tehát az, hogy mekkora árfolyam-ingadozást tudunk még elfogadni a magasabb hozamért cserébe. Ez mindenkinél más, de általánosságban elmondható, hogy egy óvatosabb befektetőnek is érdemes 15-20 százalék körüli részvénykitettséget tartania hosszú távon, egy dinamikusabb befektetőnél pedig 50 százalék közelében van ez az arány” – hívták fel a figyelmet a K&H-nál.

Az OTP Bank saját adataiból megfigyelhető, hogy az ügyfelek kockázatvállalásának elmozdulásához idő szükséges, azaz hirtelen mozgások nem figyelhetők meg: emiatt nem feltétlenül a kockázatvállalási hajlandóság fokozódására számítanak, inkább az érdeklődés növekedésére

12 | FIGYELŐ 2022/2

F_10-13-cimlapsztori.indd 12

2022. 01. 11. 16:45

| CÍMLAPON |

az inflációt követő befektetési termékek iránt, mint például a Prémium Magyar Állampapír.

Dócs János, a CIB Private Banking igazgatójának tapasztalatai szerint a kockázatvállalási hajlandóság növekedése miatt a vagyonosabb ügyfélszegmensben sokkal erősebb az igény az eddig is számottevő devizakitettségre, valamint az inflációval szembeni védelem miatt a reáliákba fektetés követelménye is emelkedik. „Ez a folyamat jó néhány éve tart, és további erősödését várjuk. Egyre komolyabban érezhető irányvonal az ESG-vel, a víz- és hulladékgazdálkodással, a klímaváltozással összefüggő és további hasonló tematikájú alapokba fektetés. A lakossági kötvények hozamához felzárkózó tendenciát mutató kötvénypiaci hozamok a tavalyi éves veszteségek után jobb kilátásokkal kecsegtetnek a kötvényalapoknál is, ezen a téren szintén érezhető enyhe érdeklődés, ami még nem mutatkozik meg volumenben” – tette hozzá a szakértő. Vasas Norbert, a CIB Bank vagyonkezelési üzletágának vezetője pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy az infláció megugrása tompítottan hathat a kockázatvállalási hajlandóságra, mivel az évi ötszázalékos hozamot kínáló MÁP Plusz nominálisan továbbra is számottevő hozamot szállít a befektetőknek. A szakértő szerint a részvényalapok iránt elindult a kereslet, de természetesen változatlanul a kötvények viszik a prímet. Továbbá – tette hozzá – érkezik egy új befektetési alap a CIB Bank kínálatába, CIB ESG tőkevédett alap néven, ami egy jó középút a kötvények és a részvények között. Mindemellett a magasabb hozamszint egyre vonzóbbá teszi a hosszú kötvényalapokat is. „Alapvetően kijelenthető, hogy a részvények, részvényalapok mellett a vállalati kötvények (alapok) iránti kereslet folyamatos, és még annak üteme is erősödhet” – vélekedett Vasas Norbert.

DUZZAD A PORTFÓLIÓ

A hazai háztartások megtakarítási portfóliója szépen növekedett az elmúlt időszakban. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a szektor pénzügyi eszközeinek állománya meghaladta a 72,8 ezer milliárd forintot 2021 harmadik negyedének végén, ez 11,7 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál. Az egyes eszközosztályokon belül kiemelkedett a befektetési jegyek teljesítménye, hiszen itt több mint egynegyedével hízott éves összevetésben az állomány, de érdemes kiemelni a betéteket is, ahol 14,3 százalékos emelkedést mért az MNB. A lakosságnál lévő készpénz mennyisége viszont már az átlagosnál jóval lassabb ütemben, 6,9 százalékkal nőtt a szeptemberig tartó egy év során, és kevéssel 6200 milliárd forint alatt mozgott.

HOSSZÚ TÁVÚ SZÁMLAKONSTRUKCIÓK SZÁMA* Tbsz Ezer darab 353,8

2018

Nyesz Ezer darab

312,8

2019

288,5

2020

*Adott év szeptemberében.

268,2

2021

114,7

106,4

100,3

2018

2019

2020

A lakossági betéteknél mért gyors növekedés ugyanakkor egyértelműen a lekötés nélküli folyószámlabetéteknek tulajdonítható. A legfrissebb, novemberi adatokat tükröző jegybanki statisztika szerint a nagyjából 11,9 ezer milliárd forintnyi lakossági betét csaknem nyolcvan százalékát már látra szóló és folyószámlabetétben tartották a háztartások.

Az értékpapír-befektetéseknél ugyancsak nagyon aktívnak bizonyult az elmúlt időszakban a lakosság: a jegybank adatai szerint november végén már több mint 15,7 ezer milliárd forintot tartottak különböző tőkepiaci eszközökben a kisbefektetők, ami 14,8 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest. Ezen belül kiugró mértékű, 42,8 százalékos éves bővülést mért az MNB a tőzsdei részvényeknél, amelyek állománya történelmi csúcsra, 1034,2 milliárd forintra ugrott az utolsó őszi hónap végére. Ebben jelentős szerepet játszott az is, hogy a múlt év első tizenegy hónapjában a kisbefektetők összességében bő 230 milliárd forintot nyertek az árfolyamok mozgásán, miközben egy évvel korábban nagyjából 100 milliárdot veszítettek.

A befektetési jegyek háztartásoknál lévő állománya szintén figyelemre méltó mértékben, 18,5 százalékkal nőtt a novemberig tartó egy év alatt, amelyhez az első tizenegy havi, 125 milliárd forintos árfolyamnyereség éppúgy hozzájárult, mint a tranzakciók – tehát a vásárlások és eladások – bő 500 milliárdos pozitív egyenlege. A háztartások számláin lévő állampapírok mennyisége ugyancsak jelentősen, 10,9 százalékkal nőtt egy év alatt, és november végén már csak egy hajszál választotta el a 10 ezer milliárd forintos határtól.

Annak ellenére, hogy a kisbefektetők érdeklődése láthatóan növekszik az értékpapírok iránt, a hosszabb távú befektetéseket ösztönözni hivatott számlakonstrukciókat egyre kevésbé használják. Az MNB adatai szerint a harmadik negyedév végén 268,2 ezer tartós befektetési számlát (tbsz) vezettek a pénzügyi szolgáltatóknál, ez 7 százalékkal volt kevesebb az egy évvel korábbinál, de 3,1 százalékkal, 97,3 ezerre csökkent tizenkét hónapos időtávon a nyugdíj-előtakarékossági számlák (nyesz) száma is.

BARÁT MIHÁLY–SÁROSI VIKTOR

97,3 2021

Forrás: MNB

A háztartások pénzügyi eszközeinek állománya meghaladta a 72,8 ezer milliárd forintot 2021 harmadik negyedének végén, ez 11,7 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál.

2022/2 FIGYELŐ | 13

F_10-13-cimlapsztori.indd 13

2022. 01. 11. 16:45

TÉR AZ ADÓCSÖKKENTÉSRE A kormány számításai szerint tavaly 6,4 százalékos volt a gazdaság bővülése, az idén pedig jóval öt százalék feletti növekedés valósulhat meg, amely lehetővé teszi az elmúlt tíz évben végrehajtott adócsökkentések folytatását – húzta alá Varga Mihály pénzügyminiszter.

FOLYTATÓDIK A DÜBÖRGÉS A magyar gazdaság rendkívül jó növekedési pályán volt a koronavírus-járvány kitörését megelőzően. 2019-ben a legnagyobb bővülést produkálta az Európai Unióban – hangsúlyozta Varga Mihály a Kossuth rádiónak nyilatkozva. A pénzügyminiszter hozzátette: a folyamatot megakasztotta a pandémia, de szerencsére a hazai gazdaság viszonylag gyorsan vissza tudott állni a korábbi növekedési pályára. Közölte: a kormány számításai szerint 2021-ben 6,4 százalékos volt a gazdaság gyarapodása, az idén pedig jóval öt százalék feletti bővülés valósulhat meg, amely lehetővé teszi az elmúlt tíz évben végrehajtott adócsökkentések folytatását. Ugyanakkor a tavalyi előzetes GDPadat majd csak február közepén jelenik meg. Ha nő a pénzügyi stabilitás, javul a befektetői megítélés, az hosszabb távon segíti a gazdasági növekedést – emelte ki a tárcavezető, megjegyezvén: a járványidőszak alatt megtett intézkedések is azt segítik, hogy a magyar fiskális politika minél hamarabb vissza tudjon térni az egyensúlyi pályára. A minisztériumnál arra számítanak, hogy a 2020-as adósságnövekedés után a múlt évben már csök-

kent a GDP-arányos államadósság. Az erről szóló végleges számok szintén februárban állnak majd rendelkezésre.

Varga Mihály aláhúzta: az európai átlagos adósságszint 80-ról 100 százalék fölé ugrott, Magyarország esetében pedig 65-

ÁLDOZAT ÉS SIKER 5101,5 milliárdos hiánnyal zárt 2021-ben az államháztartás központi alrendszere – közölte a Pénzügyminisztérium. A szaktárca közlése alapján áldozatokkal járt a gazdaság újraindítása tavaly, de sikerrel járt a kormány, mert jelentős volt a gazdasági növekedés. Az adócsökkentésekre, munkahelyteremtésre és a családok megerősítésére épülő gazdaságpolitikának köszönhetően a foglalkoztatottak száma 4,7 millióra emelkedett, a munkanélküliségi ráta pedig 4 százalék alá javult. A gazdaság újraindításához és a járvány elleni védekezéshez szükséges források viszont sokba kerültek. Az említett 5101,5 milliárd forintos hiányon belül a központi költségvetés 4662,3 milliárdos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 419,4 milliárdos, az elkülönített állami pénzalapok pedig 19,8 milliárd forintos hiányt értek el.

ről 80 százalékra emelkedett ez a mutató.

A kormány fegyelmezett, feszes költségvetést működtet, ezért döntött már 2021 végén a tartalékok növeléséről, s ezért látott az idén lehetőséget a beruházások átütemezésére – mondta a pénzügyminiszter. Részletezte: a kabinet a múlt év végén a nagy gazdasági gyarapodásból kiindulva 350 milliárd forintos kiadási plafont vezetett be, tehát a tárcák már ennyivel kevesebbet költöttek. Aláhúzta, hogy a kormány ezeken kívül nem tart szükségesnek további költséglefaragást, az eddigi lépések pedig 755 milliárd forinttal könnyítik az idei büdzsé kiadási oldalát, ami megadja az esélyét annak, hogy 2022-ben a tervezett 5,9 százalékosnál egy százalékponttal kisebb hiány valósuljon meg.

A tárcavezető megerősítette: az uniós helyreállítási program fejlesztési pénzeinek a fedezete rendelkezésre áll a költségvetésben. Ha nem sikerül megállapodni az Európai Bizottsággal (EB), ezek a programok akkor is elindulnak. A szakember azonban rendkívül felelőtlen magatartásnak nevezte, hogy az EB szemmel láthatóan politikailag motivált szempontok alapján mérlegeli Lengyelország és Magyarország esetében ezeknek a támogatásoknak a szabaddá tételét. Tudniillik hazánk is a hozzájárulását adta ahhoz, hogy a helyreállítási alap pénzeinek a hitelei rendelkezésre álljanak. Újságírói kérdésre a PM első számú vezetője elmondta: az olaj későbbi világpiaci árától függ a 480 forintos üzemanyagár-sapka február 15. utáni sorsa, amelyet egyelőre nem lehet megjósolni. A miniszter kiemelte még, hogy az inflációval kapcsolatban a monetáris politikának kell a legfontosabb döntéseket meghoznia, a Monetáris Tanács pedig a nyár közepe óta olyan lépéseket tett, amelyekkel megpróbálják moderálni és mérsékelni az inflációs változásokat. Ez nyilván magasabb kamatszintet jelent, amely miatt az államnak nagyobb kiadásai lesznek az állampapírok és az államadósság finanszírozásában – fűzte hozzá. Ami pedig a 2022-es adócsökkentéseket illeti: ez évtől adómentességet kapnak a 25 év alatti fiatalok, a négy vagy több gyermeket nevelő édesanyákhoz hasonlóan. Ezenkívül a családoknak komoly segítséget jelent majd a tavalyi szja-befizetések utáni visszatérítés, a szociális hozzájárulási adó további jelentős csökkentése pedig a munkaadóknak jelent könnyebbséget.

SZAJLAI CSABA

FOTÓ: GETTY IMAGES

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

14 | FIGYELŐ 2022/2

F_14_makro_varga.indd 14

2022. 01. 11. 16:24

MK_Elore_200x292.indd F_15_NLM_kormany.indd 115

2021.

2022. 11.

01. 12.

11. 17:19 16:05

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

ZÖLDÜLŐ ÁRAMFORRÁSOK

ENERGIAPOLITIKA | Számottevően nőtt a megújuló forrásokból előállított – azon belül is a napelemek használatával megtermelt – villamos energia aránya hazánkban. Eközben a kormányoldal örömét fejezte ki, amiért egyre biztosabbnak látszik: a klímavédelmi szempontból elengedhetetlen zöldenergiafordulat folyamán az EU nem söpörheti le az asztalról az atomerőművi kapacitásokat.

A teljes belföldi energiahasználat másfél százalékos visszaeséséről számolt be a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) 2020-as éves riportja. Az előző esztendő végén megjelent hivatalos statisztika leginkább a koronavírus-járvánnyal magyarázza, hogy noha a lakosság erőforrás-felhasználása nőtt, ezzel egy időben az iparé és a közlekedésé – utóbbié jelentősen, 12 százalékkal – csökkent 2019-hez képest.

TERMELÉS, IMPORT

A termelési adatok a fogyasztáséval hasonló mértékű, kétszázalékos mérséklődést mutattak. Környezetvédelmi szempontból fontos változás azonban, hogy míg az összmennyiségen belül a fosszilis hordozók aránya zsugorodott, addig a megújulóké nőtt. Előbbiek között a kőolaj, a földgáz és a szén volumene egyaránt csökkent, sőt elmondható – hívta fel a figyelmet a hivatal –, hogy Magyarországon, a dekarbonizációs törekvésekkel összhangban, a jelenlegi hazai szénelőállítást teljes egészében kitevő lignittermelés 2014-hez viszonyítva több mint negyven százalékkal lett kisebb.

Mindemellett hazánk importkitettsége továbbra is viszonylag jelentős, bár a függőség mértéke az összes energiahordozóra vonatkozóan 2020-ban 12,9 százalékponttal, 56,2 százalékra csökkent. Az igazsághoz ugyanakkor hozzátartozik, hogy a 2019-es bázisérték kiugróan nagy (69,1) volt. A MEKH magyarázata szerint ennek az az oka,

hogy abban az évben ellátásbiztonsági okokból jelentős földgázkészlet-feltöltés történt.

ZÖLDENERGIA

Látható tehát, hogy a megújuló forrásokból származó energiamennyiséget illetően Magyarország lépésről lépésre halad előre. Ezt igazolja a Központi Statisztikai Hivatalnak a primerenergia-felhasználás szerkezetét bemutató táblázata is, amelyet vizsgálva azonnal szemet szúr, hogy bő húsz esztendővel ezelőtt, az ezredfordulón a szén és a széntermékek aránya – a brikettet és a kokszot is ideértve – még 15 százalék fölötti volt, a zöldenergia pedig elenyésző hányadot képviselt. Ennek fényében jelentős átalakulásként értékelhető, hogy két évtized alatt va-

KÉSZÜLTSÉGI TERV „Az ellátásbiztonság garantálásához minden eshetőségre fel kell készülni, és cselekvési tervet szükséges kidolgozni” – indokolta Horváth Péter János, a MEKH elnöke a hivatal ez év elején közzétett – négyévente aktualizálandó – villamosenergia-kockázati készültségi tervét, amely összefoglalja az esetleges áramkrízishelyzetek megelőzéséhez és kezeléséhez szükséges eljárásokat. A cél az, hogy válság, így például valamilyen fizikai, valamint kibertámadás, ipari baleset, extrém időjárási esemény vagy éppen világjárvány idején is biztosított legyen a felhasználók villamosenergiaellátása.

lamelyest kiegyenlítettebb lett az összkép, bár a kőolaj és a földgáz elsősége továbbra is egyértelmű.

Ha csak a hazai bruttó villamosenergia-termelés mennyiségére fókuszálunk, akkor a MEKH adatai alapján az derül ki, hogy 2020-ban a fosszilisalapú áram-előállítás mértéke gyakorlatilag stagnált, az atomenergia hányada kismértékben csökkent, a megújulókapacitások részaránya viszont számottevően, csaknem 18 százalékkal nőtt. E szembeötlő növekedés jórészt annak köszönhető, hogy a napelemek által megtermelt villamos energia volumene 64,3 százalékkal haladta meg az előző évit. Bővült a kommunális hulladék megújuló részéből származó (21,9), valamint a víz(11,4) és a biogázalapú (0,9) áram menynyisége is. A biomassza mint erőforrás aránya viszont közel hat százalékkal esett vissza, ami beleillik az egy évtizede tartó tendenciába.

A napkollektorok térhódítása megkérdőjelezhetetlen idehaza, s bizonyosan rohamos lesz a következő években.

Már csak azért is, mert a kabinet nagyszabású, több mint 200 milliárd forintos keretösszegű, a lakosságnak – azon belül is az átlagosnál kisebb jövedelmű háztartásoknak – szóló napelemes pályázatot hirdetett. „A kormány célja, hogy hazánk 2050-re klímasemleges országgá váljon, a klíma- és természetvédelmi akciótervben foglaltaknak megfelelően – jelentős állami támogatással – tíz év alatt a hatszorosára növeljük az itthoni napenergiás kapacitásokat” – idézte az Innovációs és Technológiai Minisztérium közleménye Steiner Attilát, a körforgásos gazdaság fejlesztéséért, valamint az energia- és klímapolitikáért felelős államtitkárt az akció negyedik szakaszának elindulásakor. Ebben a körben – egészen február 6-ig – a fővárosiak és a Pest megyeiek igényelhetnek hozzájárulást nemcsak napelemes rendszerek és akkumulátorok telepítéséhez, hanem nyílászárók cseréjéhez és fűtés-korszerűsítéshez is. A vissza nem térítendő forrás maximális mértéke bruttó 2,9 millió, a fűtési rendszer rekonstrukciójával

16 | FIGYELŐ 2022/2

F_16-18_energia_osszeallítas.indd 16

2022. 01. 11. 16:05

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

együtt 11,3 millió forint. Emellett az előző esztendő végéig már több mint nyolcvanezer család által kérelmezett otthonfelújítási támogatás ugyancsak igénybe vehető napkollektor-telepítésre vagy -cserére, s a kormányzati tájékoztatás szerint a belső terek renoválása, valamint a tetőcsere és a szigetelés mellett éppen ez az egyik legnépszerűbb beruházási cél.

FOTÓ: GETTY IMAGES

NUKLEÁRIS KAPACITÁSOK

A magyar kormányfőhöz hasonlóan szintén atomerőmű-párti francia elnök december közepi budapesti látogatásakor még nyitott kérdés volt, hogy az Európai Unió miként foglal állást a nukleáris energia zölddé minősítésé-

vel kapcsolatban. Emmanuel Macron és Orbán Viktor miniszterelnök akkor egyaránt úgy vélte, hogy az atomenergiát nem pusztán átmeneti erőforrásként kell kezelni, és a zölderőforrások közé kell besorolni. A szemszögükből nézve a napokban – ahogyan a Fidesz európai parlamenti (EP) képviselőcsoportja fogalmazott a kommünikéjében

– „halvány reménysugár” csillant fel az ügyben, mivel az Európai Bizottság bejelentette: konzultációkat indított a nukleáris és a gázipari tevékenységekre vonatkozó EU-s kiegészítő jogszabály tervezetéről. A brüsszeli testület közölte: az egyeztetéseket az indokolja, hogy tudományos szakvélemények szerint a földgáz és az atomenergia segítheti a tagállamokat a megújuló erőforrásokra történő átállás folyamán. Tóth 2022/2 FIGYELŐ | 17

F_16-18_energia_osszeallítas.indd 17

2022. 01. 11. 16:05

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

KÁDÁR ANDREA BEATRIX AZ ATOMENERGIA-HIVATAL ÉLÉN Orbán Viktor miniszterelnök január 1-jei hatállyal Kádár Andrea Beatrixet nevezte ki az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) elnökévé, kilenc esztendőre. A megbízatásra a szervezet ez évtől hatályos új jogállása miatt volt szükség. Az üzem- és biomérnöki végzettségű szakember korábban vezette a Miniszterelnökségen a Nemzetbiztonsági Irodát, majd több évig energiapolitikáért felelős helyettes államtitkárként dolgozott. 2021 szeptemberében lett az atomenergia-hivatal főigazgatója.

Edina és Gyürk András fideszes EPképviselők a nyilatkozatot úgy kommentálták: azzal, hogy az atomenergia és a földgáz is bekerülhet az uniós taxonómiarendeletbe, Brüsszel „zöld” minősítést adhat az ilyen beruházásoknak, amelyek így részesülhetnének EU-s pénzügyi forrásokból.

Az európai bizottsági bejelentést „megelőlegezendő” Palkovics László innovációs és technológiai miniszter még az óév utolsó előtti napján módosította a megújuló forrásokból előállított energia részaránya számítási módszertanáról szóló minisztériumi rendeletet. A Magyar Közlönyben megjelent változtatással egyrészt felvették a megújulókapacitások definíciójába a hulladéklerakó helyeken és a szennyvíztisztító telepeken keletkező gázok energiáját. Másrészt törölték a megha-

tározásból azt a szűkítő megfogalmazást, amely szerint a megújulók nem származhatnak nukleáris forrásokból. Ám nem mindenki fogadta hasonló lelkesedéssel a brüsszeli híreket. Az LMP szinte rögtön sajtótájékoztatót tartott, amelyen Schmuck Erzsébet, a zöldpárt társelnöke arról beszélt, hogy a rendelet ellehetetlenítené az EU klímacéljainak a teljesítését és az átállást a megújuló energiaforrásokra. Az ellenzéki politikus ezért arra szólította fel a magyar kormányt és az EP-képviselőket, hogy utasítsák el az energetikai taxonómiarendeletről szóló tervezetet. Álláspontja szerint a földgázra és az atomenergiára épülő technológia nem fenntartható, az e források használatára való bátorítás helyett azok kivezetésén kellene dolgozni.

ÉVTIZEDES TERVEZÉS

Pedig – érvelnek az atomerőmű-pártiak – a nukleáris energia amellett, hogy olcsó, évtizedes előre tervezésre ad lehetőséget, ami egyáltalán nem elhanyagolható szempont most, amikor a fosszilis energiahordozók ára világszerte az egekben van. (Magyarországon – mint arra a MEKH rendre felhívta a figyelmet közleményeiben – a rezsicsökkentés eredményeként az egyetemes szolgáltatást igénybe vevő fogyasztók által fizetett villamosener-

gia-árat jogszabályok rögzítik és tartják fixen, azaz a magyar lakosság védett a piacokon kialakult drágulásokkal szemben.) „Az atomerőművek által termelt áram ellenértékét nem befolyásolja a földgáz vagy más energiahordozó árának a változása, a szén-dioxid-kvóták drágulása, így a paksi létesítmény áramára továbbra is kedvező, 8–11 forint/kilowattóra. Ráadásul a fűtőelemeket több évtizedre előre be lehet szerezni, így a költségek könnyen tervezhetők maradnak” – írta elemzésében a Klímapolitikai Intézet szenior kutatója. Bár abban egyetértés van az energetikai szakértők között, hogy a zöldátállás elkerülhetetlen, Zay Balázs rámutatott: mind többen állítják azt is, hogy a naperőművekben termelt áram egyre olcsóbb, közelíti az atomerőműben előállított villamos energia árát. Ő azonban ezt másképp látja.

Mert ugyan az valóban igaz – magyarázta –, hogy a megújulótámogatási rendszer (Metár) tavalyi pályázatán a legkedvezőbb beérkező ajánlat 15,73 forint/kilowattóra volt, ám a jelenleg üzemelő naperőművek szinte teljes egészében a kötelező átvételi tarifa (kát) körébe tartoznak, és kilowattóránként több mint 35 forintos támogatott áron termelik az áramot. „S ha hozzászámítjuk e létesítmények időjárásfüggő működését kiegyensúlyozó földgáztüzelésű objektumok üzemelési többletköltségét (a ki-be kapcsolgatás okozta hatékonyságcsökkenést) vagy a megtermelt villamos energia akkumulátoros tárolásának a költségét, már nem állja meg a helyét a fenti állítás” – érvelt a szakember.

Zay Balázs idézte továbbá az ENSZ éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi testületét is, amely szerint minden más energiahordozó előállításával összevetve a teljes életciklusa alatt – azaz az építéstől a bontásig – a nukleáris erőmű jár a legkisebb széndioxid-kibocsátással. „E forrás kisebb földterületen több szén-dioxid-mentes energiát állít elő, mint bármely megújuló. Egy ezer megawattos nukleáris létesítménynek valamivel több mint egy négyzetmérföldre van szüksége a működéshez. Az amerikai Nukleáris Energia Intézet szerint a szélerőművek 360-szor nagyobb területet igényelnek ugyanannyi villamos energia előállításához, a napelemes létesítmények pedig 75-ször akkorát” – írta a szakember.

HELMECZI ZOLTÁN

18 | FIGYELŐ 2022/2

F_16-18_energia_osszeallítas.indd 18

2022. 01. 11. 16:05

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

ÚJ TERMÉSZETTUDOMÁNYI MÚZEUM DEBRECENBEN

FOTÓ: NAGY ZOLTÁN, MTI

ÉLMÉNYPARK | A debreceni Nagyerdőben, az egykori DVSC-stadion helyén húzzák fel a Magyar Természettudományi Múzeum új épületét, amely a XXI. századi elvárások alapján nem hagyományos intézmény lesz, hanem inkább élménypark.

Az idén ünnepli megalapításának 220. évfordulóját a Magyar Természettudományi Múzeum. Az intézménynek eddig sohasem volt önálló, saját épülete.

A kormány először 2018-ban hozott döntést a Debrecenbe költöztetésről. A múzeum jelenleg Budapest VIII. kerületében, a Ludovika egyik szárnyában működik. Debrecen vezetői a múlt héten jelentették be, hogy a Nagyerdő szélén, az állatkert melletti öthektáros területen, a DVSC egykori stadionjának a helyén épül fel a létesítmény.

Papp László polgármester elmondta: tavaly decemberben állapodtak meg a kormánnyal a támogatási szerződés megkötéséről. A kabinet 2,4 milliárd forintot biztosít a város számára a múzeum épületének előkészítő munkálataira. Ez többéves folyamat lesz, hiszen több közbeszerzést is ki kell írni és lebonyolítani. Ezek körébe tartozik egy részleges megvalósíthatósági tanulmány, a kormánynak ennek alapján kell végleges határozatot hoznia az építkezésről. Ez tartalmazza a tervezett költségeket, a végleges helyszín bemutatását, leírását. Amennyiben elkészül és a kormányzati döntés is megszületik, tervpályázatot szükséges kiírni az épület megtervezésére, s lebonyolítani.

Ezt követően az engedélyes, továbbá a kiviteli terveket kell elkészíteni és elfogadni. A város az Oláh Gábor utcában lévő egykori DVSC-pálya helyszínére tett javaslatot, ahol a múzeum főépülete – a kiállítótér és egy kisebb raktár – kapna helyet. Nem messze innen, a 4-es főút mellett, az apafai lőtér önkormányzati területén az intézmény raktárbázisát építenék fel.

MAMUTCSALÁD ÉS VADÁSZOK A TERMÉSZETTUDOMÁNYI MÚZEUM TÁRLATÁN. MEGOLDHATÓ A KÖLTÖZTETÉSÜK DEBRECENBE

A múzeum tudományos, kutatási, képzési hátterét a város felsőoktatási bázisa szolgáltatja majd. Az Oláh Gábor utcai tervezett helyszíntől nem messze található a Debreceni Egyetem Kassai úti campusa, és a központi egyetemi épületek is a közelben helyezkednek el. Az sem mellékes, hogy Kósa Lajos országgyűlési képviselő szerint az új élménypark a város idegenforgalmára is jótékony hatással lenne.

Amióta felmerült a költöztetés, az intézmény munkatársai közül többen is a kételyeiket fogalmazták meg, szerintük ugyanis a múzeumi tárgyak közül többet nem lehet elmozdítani mostani helyéről. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szerint azonban ez nem igaz, hiszen a mai technológiák

mellett elképzelhetetlen, hogy ne lehessen kivitelezni a költöztetést.

Az áthelyezés egy nagyobb stratégia része. Az ITM először 2020 nyarán közölte, hogy az intézmény Debrecenbe kerül. A kormány ekkor hagyta jóvá a cívisváros 2030-ig tervezett fejlesztési koncepcióját, melynek célja, hogy Debrecen Magyarország keleti régiójának a központja legyen. A program összességében 600 milliárdos fejlesztést takar, ennek öt pillére a gazdaság, a közlekedés, az oktatás, a kultúra és a városfejlesztés. A tárca most arra emlékeztetett, hogy a Magyar Természettudományi Múzeum két évszázada vár önálló épületre, egységes, végleges elhelyezésre, és erre Debrecen alkalmas lehet. A kormány ugyanis a városnak akár országhatárokon is túlmutató szerepet szán a gazdaságfejlesztés, az oktatás, az innováció és a kultúra terén.

PT 2022/2 FIGYELŐ | 19

F_19_termeszetestudomany.indd 19

2022. 01. 10. 17:32

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

ELŐKÉSZÜLETBEN AZ INNOVÁCIÓS PARKOK EGYETEMI FEJLESZTÉSEK | Első körben három univerzitás alakítja ki tudományos és innovációs parkjait, 23 milliárd forintos uniós forrásból – tudtuk meg az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól (ITM).

VERSENYKÉPES FELSŐOKTATÁS

Kérdésünkre, hogy az említett felsőoktatási intézmények fejlesztései milyen fázisban vannak, a tárca arról tájékoztatott, hogy az előkészítések mindhárom

AMERIKAIFUTBALL-MECCS A STANFORD EGYETEM CAMPUSÁN, A STANFORD STADIONBAN. A SZILÍCIUM-VÖLGY IS MINTA LEHET A HAZAI EGYETEMI INNOVÁCIÓS PARKOK SZÁMÁRA

egyetemen megkezdődtek, főként infrastrukturális beruházásokkal, eszközbeszerzéssel, valamint az infrastruktúrához kapcsolódó kutatás-fejlesztési és innovációs (k+f+i) projektekkel. A parkok létesítésének célja, hogy térségükben hozzájáruljanak a magyar kis- és középvállalkozói beszállítói szektor, to-

vábbá a versenyképes felsőoktatás erősítéséhez, k+f központok létesítéséhez.

Ezeket a törekvéseket szem előtt tartva az egyes parkok különböző fókuszterületeken munkálkodnak majd, amelyek a XXI. századi elvárások mentén segítik a régiók előremutató kezdeményezéseinek a megvalósítását. A minisztérium kitért

FOTÓ: DAVID MADISON, GETTY IMAGES

Tavaly három univerzitás, a Pécsi Tudományegyetem, a győri Széchenyi István Egyetem és a Debreceni Egyetem kezdte el parkfejlesztését, összesen négy helyszínen. A tervek szerint az ország egész területén olyan együttműködésen alapuló, tudományvezérelt létesítmények jönnek létre, amelyek az egyetemi bázisú innovációs ökoszisztémára, kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységekre építenek, és segítik az induló vállalkozások fejlesztési projektjeinek a megvalósítását – közölte lapunkkal az ITM. A felsőoktatási intézmények közel 23 milliárd forintos uniós forrásból alakíthatják ki a tudományos és innovációs parkokat. Korábban megírtuk, hogy a teljes egyetemi rendszert figyelembe véve egy komplex fejlesztésről van szó, melynek esetében számos közvetett forrásról is beszélhetünk. Ami a parkhálózat keret- és feltételrendszeréhez közvetlenül járul hozzá, az az indulás tekintetében a következő években több mint 300 milliárd forintot jelent majd.

20 | FIGYELŐ 2022/2

F_20-21_innovacios_park.indd 20

2022. 01. 10. 17:32

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

az egészség-, az élelmiszer- és a járműipar áll. A Pécsi Tudományegyetem esetében a meghatározó ágazatok: a speciális gépek gyártása, a zöldgazdaság, az egészséggazdaság és az élelmiszeripar.

Megkérdeztük, hogy az egyetemi modellváltás befolyásolta-e valamilyen formában a beruházások elindítását, és arról is érdeklődtünk, hogy az univerzitásoknak be kell-e szállniuk önrésszel a projektekbe. Az ITM szerint az egyetemi szerkezetváltás számtalan új lehetőséget biztosít az intézmények számára, a parkok finanszírozása és koncepciója tekintetében azonban nem hozott változást. Az uniós és a hazai jogszabályi környezet lehetővé teszi a kutató-tudásközvetítő szervezetek részére a teljes támogatás biztosítását a k+f+i projektekben. Tekintettel arra, hogy a felsőoktatási intézmények megfelelnek a fogalmi kritériumnak, az ezzel kapcsolatos felhívásban nem volt szükségük önerőre. A tárca arra is felhívta a figyelmet, hogy ezek a tudományos és innovációs parkok miben jelentenek újdonságot, s mi is e fejlesztések célja. A beruházások tudományvezérelt, k+f+i-intenzív terek kialakítását teszik lehetővé, ahol biztosított a megfelelő környezet és humán erőforrás a tudás hasznosításához.

A helyi adottságokra, erősségekre építve jelölik ki a hazánk és térségei fejlődése szempontjából kulcsfontosságú irányokat, fókuszterületeket, amelyek mentén egy-egy park az adott régió kiemelkedő központjává válik.

NAGY HOZZÁADOTT ÉRTÉK

arra, hogy a Széchenyi István Egyetem Győrben és Zalaegerszegen egyaránt az ipar 4.0-t, a mesterséges intelligenciát, valamint a járműipart helyezi a középpontba, emellett Győrben az IoT (Internet of Things – dolgok internete) is hangsúlyosan megjelenik. A Debreceni Egyetem fejlesztéseinek a fókuszában

A kormány célja a tudományos és innovációs parkok megalapításával a magyar tudásvagyon hasznosítása, a komplex üzleti tevékenységek erősítése, a magántőke bevonása az egyetemek köré szerveződött, az intézményekkel közös konzorciumok által finanszírozott vállalkozásokba, fejlesztésekbe.

Az e létesítményekben kialakuló környezet elsődleges szerepe, hogy a fejlesztési tervek, ötletek megvalósítása szempontjából a legnagyobb kockázatú, legnehezebb induló szakaszban hathatós támogatást nyújtson. Ebben az etapban van ugyanis a legnagyobb veszélye annak, hogy megfelelő támogatás és környezet híján egy kezdeményezés elhal.

Azért, hogy a tudományos és innovációs parkok ezen a rizikós időszakon a lehető

legnagyobb hatékonysággal segítsék át a kezdeményezéseket, intézményenként pontosan kidolgozott tervek készülnek a rendszerbe foglalt szolgáltatásokra és az ezekkel összhangba állított infrastrukturális lehetőségekre. E szolgáltatások mindegyike elérhető lesz az érdeklődők számára. Az egyetemeken meglévő tudás megosztásával nagyban mérsékelhetők egy-egy kezdeményezés meghiúsulásának a veszélyei.

Ezenkívül az innovációs parkokkal növelhető a nagy hozzáadott értékű munkahelyek száma, ugyanis a létrejövő startupés spin-off cégek a már meglévő és az innovációs ökoszisztémában létrejövő kutatási eredményeket hasznosítják, tehát az akadémiai tudásra alapoznak. Fontos továbbá, hogy a tudományos és innovációs parkok környezetében nem csupán a frissen alakult társaságok találhatják meg a szükséges infrastruktúrát, hanem a már működő vállalkozások is. A felsőoktatás bázisán létrejövő közeg igen vonzó lehet a kutatással, fejlesztéssel foglalkozó kkv-k vagy nagyvállalatok kutatás-fejlesztési részlegei számára.

Megtudtuk azt is, hogy az innovációs ökoszisztéma kiépítésében nemzetközi szinten jó példával szolgál Hollandia, ahol a jogszabályi környezet hasonló intézkedések megvalósítását teszi lehetővé. A külföldi minták közül még a kaliforniai Stanford Egyetem innovációs parkja lehet példamutató fejlesztés.

A világon ez volt az első ilyen park, ahol kifejezetten az univerzitás céges kapcsolataira alapozott kutatások folytak. Ebből nőttek ki később a Szilícium-völgy globálisan is rendkívül sikeres vállalatai. Európában a délkelet-franciaországi Sophia Antipolis volt az úttörő, ám mára kontinensünkön több százra tehető a tudományos és innovációs parkok száma.

Minden ország, minden régió és minden piaci környezet különbözik, ezért is eltérők e létesítmények fejlesztési irányai, modelljei. A cél minden esetben azonos, de a hozzá vezető úton figyelembe kell venni a térségre jellemző piaci lehetőségeket.

PINDROCH TAMÁS

2022/2 FIGYELŐ | 21

F_20-21_innovacios_park.indd 21

2022. 01. 10. 17:32

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

BRANDET ÉPÍTENEK A MURA MENTÉN

A Mura és a Kerka folyó által határolt, rendkívül aprófalvas dél-zalai térséget ma is erőteljesen sújtják az ország több más vidékét ugyancsak érintő társadalmi problémák, így például az elöregedés, a fiatalok elvándorlása, az elnéptelenedés.

Ráadásul a rendszerváltás előtt a jugoszláv határ közelsége ellehetetlenítette a megye ezen részében a kibontakozás lehetőségét. Így a környék turisztikailag érintetlen volt, viszont ennek köszönhe-

tően olyan természeti értékek maradtak fenn, amelyek ma önálló idegenforgalmi célpontként is megállják a helyüket. Emellett a mezőgazdaság mint kitörési pont szintén komoly potenciált rejt magában; a tájegységben több, idehaza különlegesnek mondható gyümölcsfajtát is termesztenek.

KIVI, FÜGE, DATOLYASZILVA

„Vissza kell hozni ennek a térségnek a gazdasági erejét!” – kezdte helyzetjelentését a zalai születésű Cseresnyés Péter, a térség

fideszes országgyűlési képviselője, államtitkár, Nagykanizsa korábbi polgármestere.

Ezt a célkitűzést szolgálja a nyolcvan települést felölelő Mura program, amely nem egy klasszikus értelemben vett gazdaságfejlesztési, „pénzosztó” akció, a szándék ugyanis sokkal inkább egyfajta „Mura brandnek” a kiépítése – elsősorban helyi élelmiszerekre, ízekre alapozva – és a helyi innovációs kedv felerősítése. „Az agráriumban például azt szeretnénk elérni, hogy a gazdálkodás itt ne pusztán szántóföldi művelést vagy nagyüzemi állatte-

FOTÓK: VARGA GYÖRGY, MTI

VIDÉKFEJLESZTÉS | Dél-Zala mezőgazdaságának és turizmusának a felvirágoztatását tűzte ki célul a 2016-ban indult, a magyar–horvát határfolyóról elnevezett Mura nemzeti program. Cseresnyés Péter, az ezért felelős miniszterelnöki biztos különleges gyümölcsültetvényekről, egyedi turisztikai attrakciókról és a térség központjának számító Nagykanizsa gazdasági lehetőségeiről is beszélt a Figyelőnek.

22 | FIGYELŐ 2022/2

F_22-23_mura.indd 22

2022. 01. 10. 17:33

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA | CSERESNYÉS PÉTER ÉS ROSTA GYULA, A ZALAERDŐ ZRT. VEZÉRIGAZGATÓJA. A CSÖMÖDÉRI AZ ORSZÁG LEGHOSSZABB NYOMVONALÚ KISVASÚTJA

KERÉKPÁROZHATÓVÁ TETT ERDÉSZETI ÚT SZENTPÉTERFÖLDE KÖZELÉBEN. A KERÉKPÁROSTURIZMUS FEJLESZTÉSE IS FONTOS RÉSZE A MURA PROGRAMNAK

nyésztést jelentsen, hanem lehetőség szerint olyan unikális, a későbbiekben piacképes termékeket is fel tudjunk mutatni, amelyek védjegyeivé válhatnak Zala megye déli részének” – mondta a tájat Muraföldeként említő politikus.

Első körben azokat a helyi termelőket kutatták fel, akik már belevágtak valamilyen egyedi agrárvállalkozásba. Így jött a képbe az a mostanra 3,5-4 hektár méretű becsehelyi kiviültetvény, amelyet egykori szőlőtermő területeken alakított ki egy fiatalember, s ma már ott tart, hogy a kiviszüretkor multinacionális cégek teherautói szállítják el tőle a nem éppen errefelé honos gyümölcsöt. De nem a kivi az egyetlen kuriózum arrafelé. Noha a zöld húsú gyümölcsnél megszokottabb látvány idehaza a kertekben egy-egy fügefa, annak az őshazája sem Magyarország, hanem a mediterráneum, ezért is tekinthető különlegesnek, hogy Dél-Zalában egy hathektáros fügeültetvény is található. Sőt, a már említett kivitermelő szintén büszkélkedik fügével, amelyből több mint kétszáz fajtája van, és azzal kísérletezik, melyik lehet ezek közül „polcképes” – tartott nem éppen szokványos mezőgazda-

sági beszámolót Cseresnyés Péter, jelezve, hogy mindezeken felül datolyaszilva-termesztéssel is próbálkozik két testvérpár.

A különleges gyümölcsökkel foglalkozóknak jó hír – emelte ki a miniszterelnöki biztos –, hogy egy jogszabály-módosítás eredményeként változott az ültetvény fogalma. Ennek köszönhetően pedig ma már a hazánkban leginkább csak a boltok polcain látott gyümölcsök után is igényelhető támogatás. Kiemelte továbbá: azzal, hogy az elhagyott zalai szőlőhegyeken ilyen növénykultúrákat hoznak létre, megelőzik e zártkertek elerdősödését is.

Persze a klasszikus gyümölcsösök úgyszintén megtalálhatók e vidéken: híres a térség a körtéjéről, de teljesen új módszerek alkalmazásával – több mint száz embernek munkát adva – intenzív áfonyaés szamócatermesztés is folyik. A tervek szerint a növények mellett tejtermékek, húskészítmények és tésztaféleségek ugyancsak a „Mura brand” részei lesznek.

TURIZMUS

Az imázsépítés ugyanakkor nem megy kellő mennyiségű és minőségű szálláshely, valamint szabadidős programlehetőség nélkül. Ezért Nagykanizsán szálloda-, másutt panzió- és turistaház-építés, illetve -fejlesztés van tervben, s kerékpárutak is épülnek – mondta a képviselő. Közölte: az aktív, így a bakancsos, a horgász- és a víziturizmust igyekeznek meghonosítani a térségben. Példaként említette, hogy a hazánk leggyorsabb folyójának számító Murán lehetőség van nyolctíz kilométeres csónaktúrákra, s közben még az aranymosást is ki lehet próbálni.

Itt ugyanis egykor zajlott aranymosás, a kirándulók pedig megismerhetik ennek mikéntjét, sőt vannak olyan részei a fo-

lyónak, ahol a szerencsések szeme előtt – ugyan igencsak apró, de – valódi aranyat is sikerül kimosni. Emellett meg lehet ismerni a merítőhálós halászatot, megtekinthető a Mura és a Dráva látványos összefolyása, van lehetőség továbbá vadászni, kisvasutazni, kerékpártúrákat tartani, fürdőzni, s a későbbiekben olajipari kiállítóhelyeket is kialakítanak, hiszen valamikor Zala volt Magyarországon az olajbányászat bölcsője. Ugyancsak turisztikai attrakcióvá akarják tenni azt a határ menti légópince- és bunkerrendszert, amely az egykori jugoszláv vezető, Tito és a szovjet blokk szembenállása idején épült ki. Cseresnyés Péter azt mondta, elképzelésük szerint csillagpontszerűen kínálják majd a programokat a turisztikai központok.

NAGYKANIZSA

A kormánypárti politikus arról is beszélt lapunknak, hogy a Modern városok program (MVP) részeként Nagykanizsa és a kabinet között létrejött megállapodás szintén tartalmazza a Mura nemzeti programot. A kettő szervesen kapcsolódik egymáshoz, hiszen értelemszerűen a megyei jogú város beruházásai nem függetleníthetők a környéktől. Kanizsán a már említett szállodaterv mellett megegyezés született uszoda- és sportcsarnok-létesítésről, a közlekedési infrastruktúra fejlesztéséről, továbbá az ipari park százhektáros bővítéséről. Tervezés alatt van egy déli elkerülő út építése, s az MVP-nek ugyan nem része, de szó van a települést Zalaegerszeggel összekötő 74-es főút négysávossá alakításáról is. Utóbbi hozzásegítheti a két várost ahhoz, hogy közös agglomerációként tudjanak beruházásokat vonzani. „A Mura és a Modern városok program együtt gazdaságilag és turisztikailag új szintre emelheti Zala megye déli részét” – összegzett Cseresnyés Péter.

HELMECZI ZOLTÁN 2022/2 FIGYELŐ | 23

F_22-23_mura.indd 23

2022. 01. 10. 17:33

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

DINAMIKUSAN BŐVÜL A HAZAI ÖKOGAZDÁLKODÁS

MEZŐGAZDASÁG | Hazánkban is egyre többen vágnak bele az ökológiai gazdálkodásba.

Az így művelt területek mérete az elmúlt öt évben a duplájára nőtt. Arról, hogy pontosan mit is takar ez a fajta földművelés, és milyen jövő előtt áll, Drexler Dóra, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezetője nyilatkozott lapunknak.

F_24-25_okologia.indd 24

A mezőgazdasági termelés egyik sajátos, a helyi erőforrásokat és a természetes folyamatokat előnyben részesítő formájaként írja le az ökológiai gazdálkodást a Nemzeti Élelmiszerláncbiztonsági Hivatal (Nébih), az európai közösségi joganyag alapján. A definiálásban a Nébih külön kiemeli a külső források korlátozását, így például a géntechnológiával módosított szervezetek alkalmazásának a tilalmát. Az agrárium e különleges ágának a vizsgálatára specializálódtak – az országban egyedüliként – a budapesti székhelyű, 2011 nyarán létrejött Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet Közhasznú Nonprofit Kft. (ÖMKi) szakemberei, köztük agrár- és kertészmérnökök, biológusok, állatorvosok. A magánkutatóhely megalapítását az Esterházy csa-

ládhoz köthető Pancivis Alapítvány adománya tette lehetővé, szakmai segítséget pedig a nemzetközileg elismert svájci kutatóintézet-társuk, a FiBL nyújtott a ma már több mint harminc munkatársat foglalkoztató magyar tudományos műhely munkájának az elindításához.

BÚZÁTÓL A PARADICSOMIG

„Az agrárágazaton belül nálunk fut a legtöbb európai uniós kutatási projekt Magyarországon. Széles körben tevékenykedünk, igyekszünk az ökogazdálkodáson belül lefedni a növénytermesztéstől az állattenyésztésig terjedő vertikumot. Emellett szántóföldi, kertészeti, méhészeti szaktanácsadást is nyújtunk” – adott betekintést a munkájukba az ÖMKi ügyvezetője.

Drexler Dóra lapunknak részletesen beszélt a közérdeklődésre leginkább számot tartó kutatásaikról, köztük az úgy-

2022. 01. 10. 17:34

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

nevezett On-farm hálózatukról. Ennek lényege, hogy a gazdálkodókkal szoros együttműködésben, tulajdonképpen az ő aktív részvételükkel, a termőföldjeiken folynak az üzemi kísérletek.

Az egyik ilyen a tíz éve tartó őszibúzafajta-teszt, amely mostanra – a széles körű szakmai kooperációnak köszönhetően – nemcsak nagy-, hanem kisparcellás formában is zajlik. Ez elsősorban azt segíti elő, hogy az ökogazdálkodók megtalálják a körzetükben leginkább alkalmas fajtákat, és ezeket termesszék. „Az On-farm rendszer, ez a fajta gyakorlati kutatás azért rendkívüli, mert a programban részt vevő gazdálkodók maguk is javaslatokat tesznek, technológiákat fejlesztenek, így később magabiztosabban képesek beépíteni ezeket a mindennapi munkájukba” – hangsúlyozta a tájépítészmérnöki és növényorvosi végzettségű szakember.

Az őszi mellett tönkölybúzával ugyancsak foglalkoznak a kísérleteik keretében, de fejlesztettek már szőlősorközben olyan vetőmagkeveréket is, amely a biodiverzitást fokozva hat a talajerózió ellen. Tanulmányoztak továbbá paradicsomokat – ennek folyamán a tápiószelei Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központból kikérték a zöldség régi tájfajtáit, s azt vizsgálták, hogy a mai környezeti viszonyok között ezek hogyan termeszthetők az ökológiai gazdálkodás elvei szerint. Az így „újjászületett” paradicsompalánták ma már szintén kereskedelmi forgalomba kerültek, és háztáji kiskertekben ültethetők.

Egyik legutóbbi vizsgálatuk az ős-, azaz az ember által elsőként termesztésbe vont gabonákra terjedt ki. Ilyen például a tönke és az alakor – más néven a két- és az egyszemű búza. „Ezek a beltartalmi értéküket és az alkalmazkodóképességüket tekintve egyaránt nagyon érdekes növények, amelyek újrafelfedezése, újbóli elterjedése most zajlik. A kutatásaink arra vonatkoztak, hogy mely ősgabona-tájfajtákat érdemes termeszteni, s mire ajánlott használni őket” – avatott be a szakmai ismeretekbe Drexler Dóra.

FOTÓ: GETTY IMAGES; FIGYELŐ-ARCHÍV

HAZAI VISZONYOK

Az ügyvezetőtől megtudtuk, hogy a magyarországi ökológiai művelésű területek mérete az elmúlt öt évben több mint a duplájára nőtt, így ma már háromszázezer hektáron – a hazai termőföldek mintegy hat százalékán – folytatnak ilyen típusú gazdálkodást össze-

dig külföldre kerülnek, feldolgozott formában hagyják el az országot.

SZABÁLYOZÁS

„Az Európai Unióban töretlenül növekszik a biotermékek piaca” – Drexler Dóra. sen több mint ötezren. Ezzel még globális viszonylatban sincs szégyenkeznivalónk. A bővülési dinamika rangsorolása alapján ugyanis Magyarország a világranglista tizedik helyén áll, míg a biogyümölcs-ültetvények nyolcezer hektáros területét figyelembe véve globálisan a tizenkettedik pozíciót foglalja el.

A gyarapodás pedig folytatódni látszik.

Az ügyvezető a tavaly ismét megnyitott ökopályázatok eredményeképpen arra számít, hogy újabb legalább százezer hektárral nő majd az ilyen birtokok összmérete.

Arra is rávilágított, hogy az Európai Unióban töretlenül növekszik a biotermékek piaca; az elmúlt öt évben körülbelül harmincszázalékos volt a bővülés.

Magyarországon is látható egyfajta expanzió, a kívánatos pedig az lenne, ha az erősödő keresletet minél nagyobb arányban itthoni árukkal elégítenék ki. A hazai bioalapanyagokat illetően viszont az az általános tapasztalat – magyarázta –, hogy ezek java részét feldolgozatlanul, nyersanyagként exportálják. A termékpályák fejlesztésével az ÖMKinek ezért fontos célja annak elősegítése is, hogy a bioélelmiszerek minél nagyobb mennyiségben idehaza hasznosuljanak, ha pe-

Hazánkban szigorú jogszabályok vonatkoznak arra, hogy mely áru viselheti az ökotermék címet, sőt az ökológiai gazdálkodás az egyetlen olyan fenntartható művelési rendszer, amelyhez ellenőrzési és tanúsítási szisztéma is tartozik. Például a növénytermesztésben nagyrészt a tápanyag-utánpótlástól és a növényvédelemtől függ a minősítés: egy biotermék előállításakor nem alkalmazható szintetikus, kémiai növényvédő szer, műtrágyahasználat helyett pedig szervestápanyag-utánpótlást kell folytatni. Az állattenyésztésben többek között fontos szempont az állat mozgásigényének megfelelő méretű tartási hely és a szabad térbe való kijutás lehetőségének a biztosítása, továbbá nem engedélyezett az antibiotikumok prevenciós – azaz betegségmegelőzési célú – használata sem. Ha a termelő minden szempontnak megfelel, megkaphatja a tanúsítványt, és ökológiainak – vagy köznapi nyelven biónak – nevezheti a termékét; ennek uniós logója egy zöld alapon fehér csillagokból kirakott levél.

Tojás esetében ezenkívül a nullás kód jelöli azt, hogy ökológiai gazdálkodásból származik.

A különböző vegyi eszközök tilalmából is fakadóan az ökogazdálkodás egy igencsak tudásigényes termelési módszer. Már az évekre előre megállapított vetésterv, a vetésforgó összeállítása vagy éppen a növényvédelem megtervezése is komoly szakmai felkészültséget igényel – hívta fel a figyelmet Drexler Dóra, aki ezért kiemelten fontosnak tartja, hogy az ökoterületek dinamikus bővülésével egy időben a megfelelő szaktudást is biztosítani tudják a gazdálkodóknak. Ebben ugyancsak közreműködik a kutatóintézet. Magyarországon egyébként – mint azt az ügyvezetőtől megtudtuk – a leginkább elérhető bioáruk között a tejtermékek, így a különféle tejek, tejfölök, kefirek, joghurtok, valamint a snackek, köztük például müzlik, kölesgolyók találhatók meg. De a kör folyamatosan bővül, így egyre gyakrabban lehet találkozni a boltok polcain biolekvárokkal és -tésztaféleségekkel, valamint ökológiai gyümölcsökkel is – sorolta a szakember.

HELMECZI ZOLTÁN 2022/2 FIGYELŐ | 25

F_24-25_okologia.indd 25

2022. 01. 10. 17:34

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

NAGY UGRÁS A KÖZBESZERZÉSEKNÉL

KOVÁCS LÁSZLÓ | Tavaly összesen 4220 milliárd forint értékű közbeszerzés valósult meg Magyarországon, ez nemcsak a 2020-as értéket, hanem a 2019-est is lényegesen meghaladta – akkor a közbeszerzések értéke 3430 milliárdot tett ki. A Közbeszerzési Döntőbizottság mintegy 560 ügyben döntött 2021-ben, ennek következtében rekordnagyságú, egymilliárd forintot meghaladó bírságot szabott ki – mondta a Figyelőnek a Közbeszerzési Hatóság elnöke.

Tavaly az első fél év végére a hazai közbeszerzések összértéke időarányosan majdnem elérte a járvány előtti szintet. 2021 egészét tekintve hogyan alakult a magyarországi közbeszerzési piac teljesítménye?

– Nagyon örvendetesek a kilátások, a tavalyi eredmények alapján elmondhatjuk, hogy jó az irány. Az elmúlt évben 7676 eredményes közbeszerzési eljárást folytattak le a magyarországi ajánlatkérők. Ez meghaladta a közbeszerzések 2020. évi számát, de még nem érte el a vírushelyzet előtti, 2019-es volument.

Tudni kell azt is, hogy 2020-ban véget ért az előző, 2014–2020-as uniós költségvetési időszak, és tavaly kezdődött el az új, 2021–2027 közötti EU-s programozási szakasz. Ezeknek a periódusoknak a végén mindig csökken a közbeszerzési eljárások száma, és az új programozási időszakok elején ismét megemelkedik. Értékben viszont nagyon pozitív változásról tudok beszámolni, az elmúlt évben 4220 milliárd forint értékű közbeszerzés valósult meg hazánkban, ami nemcsak a 2020-as értéket, hanem a 2019-est is lényegesen meghaladta – akkor a közbeszerzések értéke 3430 milliárdot tett ki, ami így 23 százalékos a növekedés 2019-hez képest.

Az is lényeges, hogy Magyarország és az Európai Unió Bizottságának a helyreállítási alappal kapcsolatos elhúzódó

vitája nem hat a hazai közbeszerzések számára és értékére, mert az Európai Bizottság mindig utólag számolja el az ilyen formán megvalósított beruházásokat. Emellett a kormány előfinanszírozza a helyreállítási alapból megvalósítandó beszerzéseket. A hazai közbeszerzések dinamikájára tehát ez a probléma nincs hatással. Mindezek alapján az idei évben is kedvező folyamatokat várunk.

– Az elmúlt években a kis- és középvállalkozások jelentősen előretörtek a közbeszerzéssel megvalósított beruházásokban. Tavaly is folytatódott ez a tendencia?

– Magyarországon a kis- és közepes vállalkozások hagyományosan nagyon magas arányban vesznek részt a közbeszerzésekben, régóta nagyon sok eljárást ezek a cégek nyernek meg, és ez 2021ben is így volt. Összességében a kkv-k a hazai közbeszerzési eljárások 85,1 százalékában nyertek, ez fölötte van a 2020as adatnak, értékben pedig mintegy 60 százalékos arányban viszik el a közbeszerzéseket a kiscégek. Összevetve ezt a közbeszerzések összesített értékével, azt láthatjuk, hogy a tavaly a hazai közbeszerzések eredményeként rekordöszszeg került a kkv-kon keresztül a magyar gazdaságba.

– Az elmúlt évben hogyan alakult a verseny a közbeszerzések terén? Sok vita van Magyarország és az EU Bizottsága között azok statisztikai elszámolása miatt. Mi ennek az oka?

– A verseny alakulását nézve három adatot szoktunk vizsgálni: az egyik az úgynevezett egyajánlatos eljárások aránya, a másik a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások aránya, a harmadik pedig az egy eljárásra jutó ajánlatok száma. Az egyajánlatos eljárások vizsgálatánál fontos kiemelni, hogy az Európai Bizottság és a Közbeszerzési Hatóság más módszertannal vizsgálja ezeket. A hatóság – immár több mint 25 éve – azt elemzi, hogy egy közbeszerzési eljárás során hány ajánlat érkezik be. Az Európai Bizottság (EB) nem ezt a módszertant alkalmazza, méghozzá azért, mert egy eljárás eredményeként több szerződést is lehet kötni. Az EB a kontraktusok számát, arányát veszi alapul. Nézzünk egy példát: egy építési beruházást közbeszerzéssel, részben közpénzzel akarnak megvalósítani. Ezen eljárás során lehetővé teszik, hogy három szerződést kössenek meg, egyet az alapra, egyet a tetőszerkezetre, a harmadikat a falak felhúzására. A tetőszerkezetre bejön három ajánlat, a falak megépítésére kettő, az alapra pedig egyet adnak be, ez így hat ajánlat. A Közbeszerzési Hatóság statisztikai módszere szerint ebben az eljárásban összesen hat ajánlat érkezett be, az EB szerint azonban ez három szerződés, amelyek közül egy kontraktus három ajánlattal fut, egy másik kétajánlatos, egy pedig egy ajánlatra szól. Ez pe-

26 | FIGYELŐ 2022/2

F_26-28_kozbeszerzes.indd 26

2022. 01. 10. 17:34

FOTÓ: FÜRJES VIKTÓRIA

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

dig azért gond az EB szerint, mert így a szerződések 33 százaléka egyajánlatos.

Mi az eljárások, az EB pedig a szerződések száma alapján vizsgálja a közbeszerzéseket. Fontos hangsúlyozni, hogy több uniós tagállam is a magyarországihoz hasonlóan veszi számba a közbeszerzéseket, például Hollandia, Írország, Észtország, Litvánia és Szlovákia.

A Közbeszerzési Hatóság erre tekintettel több alkalommal hivatalosan kérte az Európai Bizottságtól, hogy az uniós statisztikákban mindkét módszer szerint tüntessék fel az adatokat, ám ezt az EB elutasította. A közbeszerzések tekintetében tudni kell továbbá, hogy vannak magas – úgynevezett uniós értékhatár feletti – értékűek, ezeket uniós szinten, az Európai Unió Hivatalos Lapjában kell meghirdetni, és vannak kis értékűek, amelyeket csak Magyarországon, a Közbeszer-

zési Hatóság hivatalos lapjában, a Közbeszerzési Értesítőben. Az EB a saját statisztikáit csak az uniós szinten meghirdetett, tehát a nagy értékű eljárások alapján készíti el, amelyek az összes közbeszerzési eljárásnak csupán az egyharmadát teszik ki, és ezek arányait kivetíteni az egész rendszerre nagymértékben torzító hatású. Az uniós szintű beruházások emellett komplexek, nagy összegű fejlesztések, emiatt értelemszerűen alacsonyabb azoknak a cégeknek a száma, amelyek képesek ezeket megvalósítani, a követelményeknek eleget tenni. A nagy értékű beruházásoknál így kevesebb az ajánlattevő, ezért sem lehet az EU statisztikai módszerét kivetíteni az egész rendszerre. A mi statisztikáink alapján az egyajánlatos közbeszerzések aránya 19,5 százalék, ami egy jó arány. Magyar-

országon az egy közbeszerzési eljárásra jutó ajánlatok száma egyébként nagyon magas, ugyanúgy, mint 2020-ban, tavaly is átlagosan 6,7 ajánlatot adnak be egy eljárásra. Ez azt mutatja, hogy jelentős a verseny a közbeszerzések terén, egy eljárás esetén mintegy hét ajánlatból kell kiválasztani a legjobbat.

– Mi jellemezte a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásokat?

– Az ilyen, rendkívül versenykorlátozó eljárások arányát tekintve nagy utat tettünk meg, ezeknek a hányada ugyanis 2014–2015-ben még jóval 30 százalék fölött volt az összes közbeszerzési eljáráshoz képest, vagyis több mint 3600 olyan eljárást indítottak meg Magyarországon, amelyet nyilvánosan nem hirdettek meg.

Ezeket sikerült jelentősen csökkenteni, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások száma 3600-ról tavalyelőttre 246-ra zsugorodott, ami 2021-ben kicsit emelkedett, tavaly 260 ilyen eljárást kezdeményeztek. Főleg azért nőtt meg kissé a 2022/2 FIGYELŐ | 27

F_26-28_kozbeszerzes.indd 27

2022. 01. 10. 17:35

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

NÉVJEGY A Közbeszerzési Hatóság elnöke, a Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács elnöke.

számuk, mert az elmúlt évben sok több évre szóló szerződés járt le, elsősorban az informatika területén.

– Mit tapasztaltak a hirdetmények tartalmának, szabályosságának vizsgálatakor 2021-ben?

– A közbeszerzések megvalósításakor a fő szabály az, hogy az eljárás megindításakor közzétesznek egy hirdetményt, ami mindenki számára nyilvános. Ezt követően minden egyes eljárási lépésnél – például a kiírás módosításakor, az eljárás eredményének, nyertesének kihirdetésekor stb. – egy-egy újabb hirdetményt kell közzétenni. Magyarországon minden egyes közbeszerzési eljárás minden egyes releváns adata nyilvános. A hirdetmények tartalmát pedig a Közbeszerzési Hatóság szakemberei részletesen megvizsgálják, az ellenőrzések során megnézik, van-e bennük valamilyen jogellenes feltétel, versenykorlátozó pont, amely befolyásolhatja a verseny tisztaságát, és az esélyek egyenlőségére hathat. Tavaly rekordszámú, 26 661 hirdetmény érkezett a 7676 eljárásban.

Ha a hatóság munkatársai bármilyen szabálytalanságra utaló jelet észlelnek, akkor hiánypótlásra hívjuk fel az ajánlatkérőt. Ilyet tavaly szintén rekordszámban adott ki a hatóság, méghozzá 27 171 alkalommal. Az elmúlt évben a hiánypótlások száma meghaladta a hirdetményekét, azaz minden hirdetményre legalább egy jutott. A jogszabály alapján egyszer kellene felhívni az ajánlatkérők figyelmét a szabálytalan kiírásra, de a szolgáltatói jelleg erősítése érdekében általában többször, két-három körben szólítjuk fel a hiányosságok pótlására, a szabálytalanságok javítására a kiírókat. Így rengeteg szabályellenes, versenykorlátozó kiírás közzétételét lehet megakadályozni. Vannak olyan ajánlatkérők, amelyek többszöri írásos figyelmeztetés ellenére sem javítják ki a hibákat, őket telefonon is felhívják a munkatársaim. Ha a kiíró ennek ellenére sem veszi figyelembe a hatóság

Több mint 16 éve foglalkozik közbeszerzésekkel.

Jogi pályafutását ügyvédi irodában kezdte, ezt követően helyezkedett el a Közbeszerzési Hatóságnál, illetve jogelődjénél, a Közbeszerzések Tanácsnál mint jogi tanácsadó, majd szakmai tanácsadó, aztán a Jogi Főosztály vezetője, végül a hatóság szakmai vezetőjeként főtitkári pozícióban látta el a feladatát.

Foglalkozott közbeszerzési eljárások lebonyolításával, európai uniós támogatásból megvalósuló közbeszerzési eljárások közbeszerzési-jogi minőségellenőrzésével, valamint közbeszerzési jogalkotással.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Deák Ferenc Intézete által szervezett közbeszerzési szakjogászképzés keretében a Támogatásból megvalósuló közbeszerzések című tárgy tantárgyfelelőse és oktatója, illetve a közbeszerzés-történet tantárgy oktatója.

figyelmeztetését, akkor a hirdetmények ellenőrzéséért felelős szervezeti egységnek jelzéssel kell élnie a Közbeszerzési Hatóság elnöke felé. Ez ellen a hatóság elnökének hivatalból úgynevezett jogorvoslati eljárást kell indítani a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt. Tavaly 45 ilyen jelzést, úgynevezett szignalizációt kaptam, ez a szám a 2020-asnak csaknem a duplája, és ez bizonyítja a hatóság folyamatosan szigorodó ellenőrzését. A jelzések alapján 26 jogorvoslati eljárást kezdeményezett a Közbeszerzési Hatóság a Közbeszerzési Döntőbizottságnál.

Fontos feladat a közbeszerzési szerződések teljesítésének ellenőrzése is. Megvizsgáljuk, hogy a nyertes azt a beruházást és úgy valósítja-e meg, amit a szerződésbe foglaltak, és amire a közpénzt kapja. Ilyen ügyben 172 ellenőrzést, illetve ezekkel összefüggésben 72 jogorvoslati eljárást indítottunk 2021-ben, ezek eredményeként eddig 416 millió forint bírságot szabott ki a Közbeszerzési Döntőbizottság. Még vannak fo-

lyamatban lévő eljárások, így az összeg nem végleges.

A hatóság tavaly 123 jogorvoslati eljárást indított 132 szervezet – ajánlatkérők és ajánlattevők – ellen. A Közbeszerzési Döntőbizottság pedig mintegy 560 ügyben döntött, ezek során 2021-ben rekordnagyságú bírságot szabott ki, ami meghaladta az egymilliárd forintot.

– Sokszor hangoztatják, hogy a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások vizsgálata is nagyon fontos. Mi a helyzet ezen a téren?

– Valóban kiemelt feladat a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások törvényességi ellenőrzése. Ezeket az eljárásokat nem hirdetik meg nyilvánosan, az ajánlatkérő csak egy cégtől, vállalkozástól kér ajánlatot, ami nagyon korlátozza a versenyt. A magyar közbeszerzési törvény és az uniós irányelv is kifejezetten rögzíti, mikor lehet hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazni, ezek szűk körben meghatározott esetek lehetnek. Ennek köszönhető, hogy az ilyen típusú eljárások számát jelentősen sikerült csökkenteni.

– Úgy tudom, a Közbeszerzési Hatóság 2021-ben szinte teljes egészében digitalizálta a folyamatait. Ez mennyiben járult hozzá a hatékonyság növeléséhez?

– A minél nagyobb transzparencia biztosítása érdekében tavaly tovább bővítettük az általunk feldolgozott adatok körét, valamint negyedévente tájékoztatót publikálunk az aktuális közbeszerzési statisztikákról. A teljes átláthatóságot pedig a szervezet honlapján és mobilapplikációján már külön statisztikai aloldal is biztosítja. Az elmúlt esztendőben teljes mértékben megvalósítottuk a belső rendszereink digitalizációját. A közbeszerzési eljárásban részt vevő szakemberek képzését áttettük az online térbe, ennek köszönhetően a saját rendezvényeinken az elmúlt évben 2500 szakember oktatására került sor. Fontos, hogy a képzéseinken a közbeszerzési szakértők naprakész tájékoztatást kapjanak a felmerült gyakorlati problémákról. Emellett a YouTube-on az edukáció jegyében olyan videoanimációs sorozatot indítottunk, amely közérthető formában mutatja be a hazai közbeszerzések világát.

TÓTH BALÁZS

28 | FIGYELŐ 2022/2

F_26-28_kozbeszerzes.indd 28

2022. 01. 10. 17:35

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

AGGLOMERÁCIÓS ISKOLAÉPÍTÉS

TIZENHAT ÚJ INTÉZMÉNY | Tizenhat Budapesthez közeli településen létesül új tanintézmény az összesen 60 milliárdos agglomerációs iskolaépítési program keretében.

A budapesti XVI. kerülettel határos Kistarcsa 16 alaptantermes általános iskolát kap. A háromszintes, összesen 9062 négyzetméteres oktatási intézmény felhúzását – hasonlóan az agglomerációs programban részt vevő többi település iskolaépítéséhez – nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánították. A létesítményben 38 helyiség kap helyet: 16 tanterem, hat szaktanterem, hét csoportszoba, négy műhely, négy sajátos nevelési igényű tanulók kiszolgálására alkalmas tanterem és egy foglalkoztató. A sport tagozatos oktatást is nyújtó tanintézményben egy 734 négyzetméteres tornatermet is kialakítanak, s lesz ott egy 229 négyzetméteres féltornaterem, valamint egy 118 négyzetméteres gyógytestnevelési terem is. Mindemellett saját játszótere, aszfaltozott parkolója is lesz az épületnek, amelyhez közúti csatlakozást létesítenek. Az iskola energiatakarékos technológiával épül majd meg.

Kistarcsa mellett Gyömrőn, Szigethalmon, Csömörön és Kismaroson is új 16 tantermes tanintézmény épül.

FOTÓ: FORTEPAN

FOLYAMATOS A BŐVÜLÉS

Dunaharasztiban, egy 14 ezer négyzetméteres önkormányzati telken, huszonnégy tantermes, két épületből álló művészeti iskolát létesítenek, amely kulturális központként is funkcionál majd a településen. Az intézményben négy előadóterem, három részre osztható tornaterem és egy táncterem is helyet kap. Veresegyházon és Őrbottyánban is új, huszonnégy tantermes iskola épül. Kisebb, 8 tantermes létesítményt kap Nagykovácsi, Inárcs, Diósd, Dunavarsány, Délegyháza, Sződ, Vácduka, Tahitótfalu.

A fővárosi vonzáskörzet településein a Budapestről való, immár több évtizede jellemző kitelepülés miatt nagyot nőtt a lakosságszám. A folyamat nem áll meg: az agglomerációban a Központi Statisz-

tikai Hivatal előrejelzései szerint a következő évtizedekben akár 10-20 százalékos népességnövekedés várható.

HATVANMILLIÁRD

A kormányzat ezt és a fővárosi kerületi oktatási infrastruktúra leterheltségét is figyelembe véve döntött arról, hogy iskolafejlesztési programba kezd az „alvóvárosokban”. A 16 iskola fejlesztésére mintegy 60 milliárd forintot fordítanak. A szóban forgó intézmények közül négy esetében teljesen új objektum építéséről van szó, míg tizenkét tanintézménynél jelentős kapacitásbővítést

valósítanak meg. Ezek a beruházások mintegy 14 ezer tanulót érintenek. A négy új iskola 80 tantermet, a 12 intézménybővítés pedig további 136 termet jelent. Mint jeleztük, egy tavaly októberi kormányrendelet szerint az agglomerációs köznevelési intézmények infrastrukturális fejlesztéseivel összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűek. Ez azt jelenti, hogy az új iskolák építésekor, illetve a hozzájuk kapcsolódó utak és közművek fejlesztésekor a hatósági ügyek intézése könnyebben, gyorsabban halad majd.

PT 2022/2 FIGYELŐ | 29

F_29-Kistarcsa.indd 29

2022. 01. 10. 17:35

| CÉGVILÁG |

FOREST OFFICES DEBRECEN. A SZINORG LEGNAGYOBB A KATEGÓRIÁS IRODÁJA A TÉRSÉGBEN

Milyen vendégkörre számítanak a Debrecenben épülő szállodájukban?

– A városba nagyszámú termelő vállalkozás települt az elmúlt pár évben, s ez a folyamat jelenleg is zajlik. Ezek a mozgások újabb és újabb fejlesztéseket tesznek szükségessé a szolgáltatási szektorban is, hiszen egyre több üzletember, vállalati felső vezető fordul meg Debrecenben. Az ő igényeiknek megfelelő nemzetközi színvonalú szolgáltatások egy jó része azonban egyelőre nem vagy nem kellő

mennyiségben és minőségben áll rendelkezésre. Megítélésünk szerint a szállodai férőhelyekből szintén jelentős hiány van, ezt hivatott enyhíteni a mi négycsillagos létesítményünk is. Az új hotel a világ legnagyobb szállodaüzemeltető vállalkozásának, az Accor-csoportnak az egyik brandjéhez, a Mercure-hoz tartozik majd.

A lánccal tanácsadói szerződés keretében működünk együtt. A nemzetközi háttér segíti a töltést, miközben az üzemeltetést a fejlesztőcég, a Bajcsy Invest Kft. végzi.

– Mennyire volt jó ötlet a pandémia kellős közepén vállalati kötvényt kibocsátani?

– A járványidőszaknak pont abban a pillanatában történt meg az emisszió, amikor a legnagyobb volt a tanácstalanság a piacon. Ha három hónappal korábban vagy három hónappal később léptünk volna piacra a papírjainkkal, minden bizonnyal sikerült volna 3 százalék alatti kamatszintet elérnünk. Ennek ellenére nem nevezhetem rossznak a realizálódott 3,41 százalékot, sőt az alapkamat alakulását látva azt kell mondjam, hogy ez ma már egy jó költségszint, és az inflációs nyomás növekedését tekintetbe véve valószínűsíthető, hogy a jövőben még jobbnak tűnik majd.

– A kötvénykibocsátásból származó pénzek kizárólag a hotelberuházás finanszírozására szolgálnak?

– Ötmilliárd forintos kibocsátásunk egy jelentős részét a szállodafejlesztésre fordítjuk. Szükség is van rá, hiszen a bankok az idegenforgalmi beruházásokat jelen pillanatban nem szívesen finanszírozzák. Lakóparki és ipari ingatlanos fejlesztéseinkre viszont természetesen továbbra is igénybe veszünk banki hozzájárulást.

– Hogyan alakítja a finanszírozási költségek növekedése az építőipart, a folyamatban lévő fejlesztéseiket?

– Ott, ahol a korábban jellemző kamatkondíciókkal készítettük el az üzleti tervet, finanszírozási szerződést viszont még nem vagy nem fixált kamattal kötöttünk, a kamatköltség és ezzel együtt a megtérülési idő jelentősen nő majd. Emiatt azonban még nem állítjuk le a beruházást. Az előkészítés alatt lévő invesztícióink üzleti tervét viszont természetesen már az aktuális előrejelzések alapján állítjuk öszsze, vagyis ezekben a mai kamatok szerepelnek. A nagy kérdés ez utóbbi esetben persze az, hogy a jelenlegi költségterhek mellett mely projektek lesznek pi-

FOTÓK: SZINORG; FIGYELŐ-ARCHÍV

HÚSZSZÁZALÉKOS DRÁGULÁS JÖHET AZ ÉPÍTŐIPARBAN

SZŰCS GYULA | Világjárvány idején kissé kockázatosnak tűnő turisztikai beruházásba fogott nem egészen másfél éve a debreceni székhelyű Szinorg Universal Zrt. Az ingatlanfejlesztés rizikóiról és az építőipar helyzetéről a mindkét területen érdekelt Szinorg-csoport elnökvezérigazgatóját és résztulajdonosát kérdeztük.

30 | FIGYELŐ 2022/2

F_30-31_szinog.indd 30

2022. 01. 10. 17:35

| CÉGVILÁG |

acképesek, azaz lesz-e rájuk fizetőképes kereslet. Ez elsősorban a lakásépítés terén vetődik fel ilyen élesen, hiszen az tipikusan olyan ingatlanfejlesztés, ahol van az a szint, amely fölött az üzleti céllal lakást vásárló befektetők kivárnak vagy a használtpiac irányába mozdulnak el. Ezzel szemben az ipari invesztor ha gyártani akar és ehhez új épületre van szüksége, kénytelen tudomásul venni az aktuális költségszintet. Mindezekkel együtt természetesen mi változatlanul jelen kívánunk lenni a lakásépítési piacon, miközben az ipariingatlan-fejlesztés területén is erősítenénk a pozícióinkat, a Xangacsoporttal közösen.

– Pár éve a debreceni önkormányzat vagyonkezelő holdingjával együtt egy nagy irodafejlesztést is végrehajtottak.

Ez mennyire bizonyult rentábilisnak?

– Abban mi két oldalról vettünk részt: egyrészt mint társberuházók a város vagyonkezelőjével egy közös projektcégben, továbbá kivitelezőként meghatározó építőipari vállalatunkon, a Hunép Zrt.-n keresztül. Az utóbbi társaság elvégezte a munkát. Mi mint fejlesztők kifizettük az említett közös cégből ennek ellenértékét, az a vállalat pedig, amelyet részben birtoklunk, a megépítést követően rövid időn belül értékesítette is az ingatlant. Ennek a beruházásnak a szolid hozamon túlmenően a legnagyobb értéke az, hogy fejlesztőként és kivitelezőként is van egy 32 000 négyzetméteres referenciánk, amely, azt gondolom, ma Magyarországon kívül is bárhol megállná a helyét. Én ezt egy jövőbe vetett befektetésnek gondolom, itt jön majd meg az eredménye, nem az egyszeri értékesítésben.

– A BMW nemrégiben bejelentette, hogy jövőre megkezdik az irodák, valamint a „speciális BMW-s ismeretek” oktatására alkalmas épületek kivitelezését.

Hogyan készülnek erre?

– Nem gondolom, hogy mi jelentős tényező leszünk az autógyártó cég telephelyének az alakításában, és nem is látom ezt problémának. Azt hiszem, hogy nekünk a következő sorban kell gondolkodnunk. Persze nem azt mondom, hogy ha a BMW területén megversenyeztetnek egy projektet, amire meghívást kapunk, akkor feltesszük mindkét kezünket. Igyekszünk majd jó ajánlatot adni, és ha kismértékben is, de részt venni a munkálatokban. Ám akkor sincs tragédia, ha nem így alakul. Én inkább a beszállítók igényeinek a kielégítésére megfelelő, bérbeadási céllal készülő logisztikai vagy gyártásra alkalmas ingatlanok fejlesztésében, kivitelezé-

„Változatlanul jelen kívánunk lenni a lakásépítési piacon, miközben az ipariingatlanfejlesztés területén is erősítenénk” – Szűcs Gyula.

sében látok lehetőséget. Erre készülünk is. A debreceni Déli Ipari Parkban egy a Xanga-csoporttal közös cégünkkel jelentős földterületet vásároltunk, ahol az idén már elkezdjük az első beruházást. Összesen hetvenezer négyzetméter ipari épületet kívánunk fejleszteni, az első ütem engedélyezési eljárása már folyamatban van.

– A Szinorg zászlóshajója pillanatnyilag a Hunép Zrt., amely építőipari kivitelezőként a cégcsoport konszolidált árbevételének a kétharmadát hozza. Mire számítanak az építőanyagárak tekintetében, milyen trendeket lát a közeljövőre nézve?

– Ami az építőipari piacon történik, nagyon tanulságos, nehezen értékelhető, nehezen érthető folyamat. Az én határozott véleményem az építőanyag-drágulásról az, hogy vannak olyan termékek, amelyek esetében indokolt az áremelés – a mértékét nem tudnám megmondani.

Például amikor azt olvassuk, hogy Indiában a pandémiás időszak alatt ércbányák zártak be, mert nem volt, aki elvégezze a munkát. Azt kell mondjam, hogy a vasés acélár növekedése valamilyen mértékben megalapozott. Amikor azt halljuk, hogy kapacitáshiány van a tengeri szállításhoz szükséges konténerek esetében, s emiatt az Ázsiából Európába irányuló fuvarozás költsége a három-négyszeresére nőtt, akkor szintén úgy gondo-

lom, hogy van olyan anyag, amelynek a drágulása indokolt. Ha az összes anyagtípus ára egy időpontban emelkedik 2040 százalékkal, az elgondolkodtató. Ez nagyon nehéz helyzetbe hozta az építőipari társaságokat, és a Szinorg-csoport e szektorbeli cégeit is érinti. Úgy vélem, hogy a kormányzati szándék megjelenése az emelések hátterének a vizsgálatára nagyon jó irány volt, ám hogy mit lehet ténylegesen tenni, az nehéz kérdés, hiszen az energiaárak és a bérköltségek növekedése újabb áremelési hullám elindulását vetíti előre, s ez ágazati számítások szerint 2022 első fél évében a húsz százalékot is elérheti. A drágulás különösen azokat a kisebb, korrekt cégeket hozhatja nagyon kellemetlen helyzetbe, amelyek hosszabb idő alatt megvalósuló projekteken dolgoznak egy-másfél esztendeje elfogadott fix áras szerződés alapján, ami azt jelenti, hogy nem tudják majd érvényesíteni azokat az anyag-, energia-, munkaerő- és kamattöbbletköltségeket, amelyekről az előbbiekben beszéltünk. Esetükben a gazdálkodás feszítettebbé válhat, s ez akár nagy gondot okozhat. Ez azért lehet probléma a szakmában, mert megbízható, jó minőséget produkáló szakvállalatból jelenleg is kevesebb van, mint amennyire szükség lenne.

– Hogyan alakult a múlt évük?

– A 2021-es esztendőre vonatkozó várakozásaink mind a növekedést, mind az eredményességet illetően teljesültek cégcsoportszinten. Ez az év a kapacitáslekötés tekintetében megfelel az elvárásainknak, de a tervezett sikerességet a fenti tényezők befolyásolhatják.

DOMBI MARGIT 2022/2 FIGYELŐ | 31

F_30-31_szinog.indd 31

2022. 01. 10. 17:35

| CÉGVILÁG |

TÚLKÍNÁLAT: IGEN IS, NEM IS

INGATLANSZEKTOR | Az átfogó, összehangolt és bőkezű lakáspiaci kormányzati intézkedések az elmúlt időszakban meghozták a gyümölcsüket: nagyon beindultak az építkezések országszerte.

Ugyanakkor az építőanyagok, így az otthonok érezhető drágulása és a belföldi turizmus takaréklángon működése (különösen az Airbnb-üzlet eltűnése Budapestről) a nagyvárosokban és vonzáskörzetükben kínálati többletet okozhat.

32 | FIGYELŐ 2022/2

F_32-35_ingatlan.indd 32

2022. 01. 10. 17:37

| CÉGVILÁG | ÚJ VÁROSNEGYED. NEM APRÓZZÁK EL A LAKÓINGATLAN-ÉPÍTÉST

mást követő hullámok elsősorban a vevői preferenciákat változtatták meg a szegmensben.

FOTÓ: RÓKA LÁSZLÓ, MTI

VAN TÚLKÍNÁLAT?

Az elmúlt évek ingatlanpiaci változásai egyaránt kifejezetten vonzó befektetési célponttá tették az új építésű és a használt lakóingatlanokat. Nagyjából öt-hét évvel ezelőtt 7-9 százalékos hozamot lehetett elérni a hosszú távú lakáskiadással, ám mostanra ez 2-3, esetleg 4 százalékra olvadt, arról nem is beszélve, hogy az átlagos felújítási árak a duplájára növekedtek. Vagyis mára a 2015-ös befektetési képlet egészen máshogy néz ki – hívta fel a figyelmet Simon Éva, az Ingatlanbazar.hu üzletágvezetője, aki természetesen örömmel látja a piacon a rengeteg kormányzati ösztönző kedvező hatásait, amelyek még pár esztendeig kitartanak, hosszabb távra azonban nehéz most jósolni.

„Dinamikusan kezdődött 2021, és az év végéig kitartott a lendület. Tavaly a nyolcadik esztendejébe lépett a megelőző évi bázishoz viszonyított töretlen reálárnövekedés, és ezzel párhuzamosan a kereslet is erőteljesen bővült” – fejtette ki a Figyelőnek Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont elemzője. Mint mondta, a járvány ellenére sem alakult ki valódi gazdasági és ingatlanpiaci válság, az egy-

Mindeközben a szakértők nem évek, hanem lassan évtizedek óta hangoztatják, hogy minden esztendőben nem kevesebb mint 40 ezer otthont (lakást, sorházat, házat) kellene építeni ahhoz, hogy a mintegy négymilliós hazai lakásállomány 1 százaléka újuljon meg évente.

Ennyi szükséges ugyanis ahhoz, hogy a megújulás kiegyensúlyozott legyen. Ehhez képest a rendszerváltás óta eltelt 32 esztendőben közel 500 ezerrel kevesebb otthon épült, mint arra a fenti 40 ezres szabály szerint szükség lett volna. Ez a három évtized alatt felgyűlt deficit akkor is igen súlyos, ha a nyugati munkavállalást és a csökkenő népességet belekalkuláljuk, tehát igazi, országos és általános túlkínálat a mostanság évente elkészülő 20-25 ezer új otthont tekintve nem fenyeget, ennyit felszív a piac – legfeljebb növekszik az értékesítési időtáv.

Már csak azért is kitart a kereslet, mert nagyvárosaink munkaerővonzó képessége mind országosan, mind régiós szinten továbbra is stabil, sőt egyre erősebb – elég, ha egy kelet-magyarországi kezdő fizetést egy budapestivel vetünk össze. Az sem csökkenti az igényt, hogy 10-15 év alatt mintegy 60-70 ezerrel nőtt a gyermeküket egyedül nevelők száma, ráadásul – a pandémiás időszak kivételével – a nagyvárosok, különösen a főváros külföldi turistáinak és a határon túlról érkező munkavállalóinak a létszáma is jelentősen megugrott, az ország felértékelődött a külhoniak szemében.

Csakhogy ezt a 40 ezer új lakást jelentő álomhatárt jóval a rendszerváltás előtt, valamint 1990-ben és 2004–05-ben értük csak el. Azóta, ha úgy tetszik, fokozatosan romlanak az otthonmegújulás mutatói Magyarországon. Az Európai Unió átlagában sincs persze meg ez a 40 ezer.

Az EU-ban ezer lakosra évente 3-3,2 új lakás jut, ez a tízmillió magyar polgár esetében 30-32 ezer otthon per év lenne.

Nálunk azonban csak a kormányzati tá2022/2 FIGYELŐ | 33

F_32-35_ingatlan.indd 33

2022. 01. 10. 17:37

| CÉGVILÁG | HASZNÁLTPIAC. TOVÁBBRA IS NAGY A POTENCIÁL EBBEN A TERÜLETBEN

mogatások „özöne” révén volt képes ez a mutató megközelíteni a 3-as számot, tehát a 30 ezer lakást. Viszont az elmúlt tíz esztendőt tekintve eleinte a 2008-as válság hatásait is nyögték a háztartások, így évente átlagosan nagyjából 14 ezer új otthon épült, ez az uniós mutató szűk felét teszi ki. Ami viszont nem jelenti feltétlenül azt, hogy nagyon kevés ingatlant húznak fel, hiszen piacgazdasági körülmények közt nyilvánvalóan még több épülne, ha többre lenne szükség, pontosabban ha az átlagvásárlók tőkéje és hitelképessége ezt megengedné.

LÉPÉST TARTANAK

Túlkínálatról tehát – sok tekintetben a fenti évtizedes lemaradások okán – egyelőre nincs szó. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint a közeljövőben nem is várható éles fordulat az árváltozást tekintve, mert a vevők – ha szerényebb ütemben is, de – egyelőre lépést tudnak tartani a lakásdrágulással. Azonban bizonyos városokban lassulhat az áremelkedés üteme.

Ez egyben azt is jelenti, hogy belátható időn belül nem pukkad ki lufi ezen a piacon, de az is igaz, hogy a belátható időtáv a koronavírus-járvány miatt nagyon lecsökkent – magyarázta a szakember.

STRUKTURÁLIS HIÁNY

Miközben vidéken, még a Balaton környékén is bőséges a kínálat mind az új, mind a használt otthonok terén, addig a fővárosban és környékén, valamint a nagy megyeszékhelyeken már hosszú évek óta úgynevezett strukturális lakáshiánnyal küzd a piac. Ezt pedig az utóbbi hónapok eseményei – a kormányzati támogatások és a jegybanki zöldhitel miatt élénkülő kereslet – csak erősítették, ha rövid távra szólóan is.

Miről is van szó? Arról, hogy a vásárlók 90-95 százaléka jellemzően a használtpiaci árakat tudja megfizetni Budapesten és a nagyvárosokban. S ezen olcsóbb használt lakások, házak és sorházak fele-harmada csak igen jelentős kompromisszumokkal alkalmas a 2021es igényszint kielégítésére. Mind a gé-

jó ár/érték arányú ajánlatok nagy részét folyamatosan kimazsolázzák a vevők. pészetet, mind az elrendezést, mind az energiafogyasztást figyelembe véve. Ráadásul a felújításuk ma már nem csupán méregdrága, de a munkaerőhiány okán kifejezetten időigényes is (akár egy-két évbe is beletelhet), s egy ilyen projekt levezénylésére keveseknek van idejük, erejük, szaktudásuk.

Leegyszerűsítve: nem csupán az árak magasak a jövedelmekhez képest, s nemcsak a kamatok indultak el felfelé, hanem még annak is nehéz megtalálnia a megfelelő ár/érték arányú ingatlant, akinek van hozzá kellő forrása, hitelképessége. Mert van ugyan portéka, de nem ott, nem annyiért, nem megfelelő méretben, minőségben.

MENNYI LAKÁS KELL?

A fentieket figyelembe véve, illetve a friss adatsorokat böngészve kiderül persze: a kép sokkal árnyaltabb annál, mint hogy 30-35 vagy éppen 40 ezer otthon felépítése szükséges-e egy évben. Nem mindegy, hogy hol milyen célú és milyen minőségű ingatlanok kellenek éppen, s hogy milyen áron és mennyiségben tudja ezt „leszállítani” az építőipar.

Könnyen lehet, hogy a fővárosban a sok tízezer airbnb-s lakás ideiglenes (vagy egy részük végleges) kiesése miatt átmeneti vagy akár tartósabb kínálati bővülést látunk majd nemcsak a bérleti, de az adásvételi piacon is.

FRISS TRENDEK

Továbbá az utóbbi fél évben – mint utaltunk rá – a szélesedő támogatási lehetőségek okán pluszkereslet jelent meg. Sokan – látva a kamatok emelkedését és kihasználandó a különféle támogatásokat – előre hozták a 2022-re vagy akár 2023– 24-re tervezett vásárlásaikat. A különféle hirdetési portálokon a pandémiát megelőző időszakhoz képest a most hirdetett eladó ingatlanok darabszáma 25-30 százalékkal zsugorodott. E csökkenés nagyobb része pedig az elmúlt fél-egy évben történt. Úgy is mondhatjuk, hogy a

AZ ÖSSZLAKÁSSZÁM ALAKULÁSA MAGYARORSZÁGON 4,50

Millió darab

4,33

’10 ’11 ’12 ’13 ’14 ’15 ’16 ’17 ’18 ’19 ’20 ’21

Forrás: KSH

34 | FIGYELŐ 2022/2

F_32-35_ingatlan.indd 34

2022. 01. 10. 17:37

| CÉGVILÁG |

Továbbá a 2021–22-ben, drága alapanyagokból felépülő – Budapesten nem kiemelt helyeken is egymillió forint körüli négyzetméterárakon piacra kerülő – zöldotthonok csak addig lesznek kelendők, amíg kitartanak a rájuk szabott kedvezményes hitelek.

FOTÓK: RÓKA LÁSZLÓ, JÁSZAI CSABA, MTI

ÚJ IGÉNYEK

Emellett az igények átalakulásáról sem szabad megfeledkezni. A járvány sokkal elfogadottabbá és szinte általános szabállyá tette az irodai munkák terén a heti két-három napnyi otthoni munkavégzést. Ez a nyugodt, tömegmentes, zöld környezetet biztosító, ráadásul elérhetőbb árú agglomerációs vagy külvárosi lakhatási lehetőségeket is felértékelte, különösen ha jó közlekedéssel ellátott településen vagy városrészben van az adott otthon.

Hosszabb időtávon a demográfiai trendek is meghatározzák a lakásigényeket. Érdemes e téren megnézni a Központi Statisztikai Hivatal adatgyűjtését a már említett egyszülős (zömmel elvált szülőket takaró) háztartásokról, valamint a mozaikcsaládokról. (Utóbbi azt jelenti, hogy több szülőtől származó gyerekek élnek válások, különköltözések miatt egy háztartásban mostohaanyával, mostohaapával.)

TŰZFAL AZ ELSŐ KERÜLETBEN. A HAZAI ÚJLAKÁS-ÉPÍTÉS KÖZELÉBEN VAN AZ UNIÓS ÁTLAGNAK

Az egyszülős családokról szóló adat is döbbenetes: a 2001-es és a 2011-es népszámlálás között 410 ezerről közel 476 ezerre emelkedett a legalább egy eltartott gyereket egyedül nevelők száma, ami bő 16 százalékos növekedés. A szakértők becslései szerint – friss népszámlálási adatok híján is – jelenleg félmillió gyermek él egyszülős családban. A csonka és mozaikfamíliák okán pedig folyamatosan, évről évre erősödik az igény a kisebb, városokhoz, munkahelyekhez közelibb, mégis megfizethető lakások iránt.

Ezt az igényt most jobbára a piaci bérlakások elégítik ki, esetleg a nagyszülőkhöz költöznek vissza vagy jobbára mozaikcsaládokat alkotnak az egyedül maradók. Ugyanakkor nagyon jó lenne, ha születne egy átfogó kormányzati program, melynek keretében a korábbi próbálkozásokhoz képest jóval több szociális bérlakás épülhetne, vagy legalább a rászoruló háztartások valamilyen érdemi kedvezményt, könnyítést, visszatérítéseket kapnának akár a bérleti díj fizetéséhez, akár kis saját erő melletti lakáshoz jutáshoz; tekintve, hogy e rétegek – érthetően – jellemzően anyagi gondokkal is küzdenek.

HG 2022/2 FIGYELŐ | 35

F_32-35_ingatlan.indd 35

2022. 01. 10. 17:37

| CÉGVILÁG | A KÉPEN BALRÓL JOBBRA BERTÉNYI GÁBOR ALAPÍTÓ, LÁSZLÓ JUDIT KERESKEDELMI VEZETŐ ÉS LOZSÁDI DÁNIEL ALAPÍTÓ, TULAJDONOS. TAVALY ÉS TAVALYELŐTT A VENDÉGLÁTÁS VOLT A CÉLPONT

DŐLHET A LÉ

STARTUP | A Funky Forest préslevek és smoothie-k egyedi ízkombinációkban, hozzáadott anyagoktól mentesen, zöldtechnológiával készülnek, a Nógrád megyei Szécsényben.

A 100 százalékig magyar tulajdonban lévő vállalat intenzíven hozzájárul a munkaerő megtartásához és a hazai vidék fejlesztéséhez.

Bertényi Gábor, Lozsádi Dániel és üzlettársaik már régóta szerveztek termelői piacokat, és 2013-tól foglalkoznak aktívan fenntartható élelmiszergyártással. Az alapítóknak együttesen több évtizedes tapasztalatuk van a hazai vendéglátóiparban, s már a Funky Forest préslevek és smoothie-k megalkotása előtt is fenntartható szemléletű, a hazai termelők alapanyagaira építő hidegkonyhát üzemeltettek Budapesten. Ekkor figyeltek fel arra, hogy sokan keresnek egészséges, százszázalékos préselt gyümölcs- és zöldségleveket, viszont Magyarországon nem sokan foglalkoztak klasszikus préslé és smoothie előállításával. Ez terelte őket az italgyártás irányába, így a hidegkonyhát lassan felváltotta ez irányú tevékenységük.

IRÁNY NÓGRÁD!

Ennek előzménye, hogy 2010-ben indult egy vidékfejlesztési projektekkel foglalkozó kutatóműhelyük Agri Kulti néven, ahol a fenntarthatóságot az élelmiszereken keresztül próbálták megközelíteni, illetve az ELTE-vel együttműködve egy fenntartható vidékfejlesztés elnevezésű kurzus keretében Nógrád megyében dolgoztak és kutattak. Így felismerve a tér-

ség problémáit, üzemüket szándékosan Szécsényben építették fel, hozzájárulva ezzel a szakképzett munkaerő helyben tartásához. (A projekt keretében egyébiránt nemrég jelent meg egy fenntartható gasztronómiával foglalkozó szakácskönyv is Az elég jó konyha címmel, amelynek a társszerzője a Funky Forest egyik alapítója, Bertényi Gábor.)

A vírushelyzet miatt 2020-ban és 2021ben nagy elmaradások voltak a forgalomban, mivel a termékek fő felvevőpiaca, a vendéglátóipar sokszor lehúzta a rolót, s ha nyitva is voltak a helyek, a fogyasztók kevesebbet jártak azokba a kávézókba, pékségekbe, ahol a Funky Forest termékek elérhetők. Ennek ellenére sikerült a négyszeresére növelniük a termékcsaládot forgalmazó vendéglátóhelyek és kiskereskedelmi partnerek számát.

ZÖLDÜLŐ GYÁRTÁS

Ezenfelül folyamatosan zajlik a szécsényi üzem fejlesztése innovatívabb, előremutató technológiák alkalmazásával.

Jelenleg körforgásos gazdasági rendszerben napelemmel termelnek áramot, saját szennyvízrendszer használatával tehermentesítik a csatornát, és a gyümölcsök préselése után maradó szárazanyag sem kerül a szemétbe: állatok takarmányaként vagy pálinkafőzőkben hasznosul.

Szűk egy esztendeje, 2021 tavaszán a Funky Forest bekerült a Hungaricool győztesei közé, így a termékeik a SPAR és az InterSPAR áruházak többségében

megtalálhatók, ezáltal a nagyközönség számára is elérhetővé váltak.

A múlt év nyarán egy társadalmi felelősségvállalási programot is indítottak, ami mérföldkő volt a márka életében. A cég alapértékei ugyanis négy pillérre épülnek: lokalitás, fenntarthatóság, edukáció, valamint a törekvés arra, hogy mindenki étrendjében kiemelt helyet kapjanak a zöldségek és a gyümölcsök.

Ennek keretében már korábban is rendszeresen támogatták a környező településeket, országos intézményeket, továbbá szeretetszolgálatokat és kórházakat. Például a Gézengúz Alapítványt, a Pikler Emmi Bölcsődét, a Magyar Református Szeretetszolgálat Alapítványt, a Vércsepp a Vérellátásért Alapítványt, a Baptista Szeretetszolgálat Alapítványt, a Heim Pál Gyermekkórházat. Tavaly így összesen több mint 20 ezer üveg gyümölcslevet osztottak szét.

36 | FIGYELŐ 2022/2

F_36-37_funky.indd 36

2022. 01. 10. 17:38

| CÉGVILÁG |

FOTÓ: MUDRA LÁSZLÓ

Emellett nagy hangsúlyt fektetnek a fogyasztók egészségtudatosságra nevelésére. A Funky Forest blogján rendszeresen publikálnak dietetikusok által összeállított szakmai bejegyzéseket táplálkozási tanácsokkal, alapanyag-információkkal. Folyamatosan visszaadnak a szécsényi közösségnek is, amiért befogadták a vállalatot. Most is aktív szereplői a városnak: jelenleg egy EU-s pályázatban képviselik, támogatják szakmai javaslatokkal is Szécsényt. Tavaly októberben pedig az egészséges reggelit népszerűsítő kampányt indítottak, melynek keretében egy receptes, letölthető kiadványt állítottak össze Szabó Adrienn dietetikussal és Matók Zsuzsi food stylisttal együttműködve.

TERVEK, LEHETŐSÉGEK

Tavaly és tavalyelőtt a vendéglátói és a kiskereskedelmi szektor volt az elsődleges célpont, aztán 2021 novemberé-

ben elindult az irodákat megcélzó Office Juice program. Volt exportpartnerük is, de a járvány miatt nem jött igazán össze az első komolyabb kiviteli próbálkozás. Az intenzív exporttevékenység elindítása így az ez évre szóló terveik között szerepel.

Jelenleg a legnagyobb kockázatot a vírushelyzet, a forint/euró árfolyam és az egész világot sújtó ellátási, logisztikai nehézségek jelentik. Továbbá a külpiacokon az erős helyi gyártók jelenlétével is számolniuk kell. A terveik szerint ezt egy igen karakteres, nemzetközi szinten is „sikerre ítélt” márkaarculattal ellensúlyozzák majd.

Az ünnepek elteltével így rá is fordultak a 2022-es kihívásokra. Ezeket a márkaépítés mellett az új termékek, pon-

tosabban a tavasszal érkező új termékportfólió bevezetése, valamint az értékesítési csatornák kiszámíthatóbbá tétele jelenti majd.

Mivel az ágazatban évtizedek óta kellő tudást és nyereséget halmoztak fel, így nem vontak be tőkebefektetőket. A márka felépítését és a piaci bevezetést elkötelezett magyar magánszemélyek finanszírozzák. Bertényi Gábor alapítótársai nem pénzügyi csendestársak, hanem olyan vállalkozók, akik hisznek a nyomon követhető forrásból származó, hazai gyümölcsökből és zöldségekből készülő minőségi produktumokban, olyanokban, amelyeket a saját családjuk asztalára is szívesen letesznek nap mint nap.

HG

2022/2 FIGYELŐ | 37

F_36-37_funky.indd 37

2022. 01. 10. 17:38

| CÉGVILÁG |

AUTÓPIAC | Enyhén szólva is vegyesen alakult a múlt év a hazai járműpiac szempontjából. Az új személygépkocsik eladásai – jelentős részben ellátási gondok miatt – közel öt százalékkal csökkentek, miközben a motorkerékpároknál és a haszonjárműveknél növekedést mutat a statisztika.

FÉKEZŐ HATÁSOK

KÉTFRONTOS HIÁNY

A rendszerváltás óta – mutatott rá közleményében az MGE – először alakult ki egyszerre szállítói és vevőoldali hiány; korábban minden esetben az utóbbit okozták a ciklikusan előforduló pénzügyi-gazdasági válságok. A megrendeléseket így a márkaimportőrök csak je-

4312 tisztán elektromos és 4238 plug-in hibrid új személyautó kapott rendszámot Magyarországon, ami mindkét kategóriánál valamivel több mint 41 százalékos éves növekedést jelent.

VITTÉK A TEHERAUTÓKAT

Az egyéb jármű-kategóriáknál viszont növekedést hozott 2021. A kishaszonjárműveknél csak 4,3 százalékkal, de nőtt az eladott új kocsik száma 2020-hoz képest, így megközelítette a 23 ezret. A motorkerékpároknál is folytatódott az évek óta tartó emelkedés: a majdnem pontosan 4600 új motor bő 7 százalékkal volt több az egy esztendővel korábbinál. Az igazán nagy ugrás viszont a nagyhaszonjárműveknél és a közúti nehézpótkocsik területén következett be, amit az MGE azzal indokolt, hogy a koronavírus-járvány miatt sokasodtak a szállítási feladatok. Tavaly 4518 új nagyhaszonjárművet és 3030 nehézpótkocsit helyeztek forgalomba Magyarországon, 38,2, illetve 36,1 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Az új autóbuszok értékesítése szempontjából

FOTÓ: PUZZLEPIX/SHUTTERSTOCK

Valamivel kevesebb mint 122 ezer új személyautót helyeztek forgalomba 2021-ben Magyarországon, ez 4,8 százalékkal múlja alul az egy évvel korábbi számot – közölte a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete (MGE) a DataHouse Kft. adatai alapján. Az egyesület emlékeztetett arra, hogy a múlt esztendő meglehetősen hullámzóan alakult az újautó-értékesítés szempontjából: az első hónapok viszonylag gyenge számai után a második negyedévre helyreállt a piac, ám ezt követően a gyártási problémákból adódó fennakadások ismét viszszafogták a teljesítményt.

lentős csúszással tudják teljesíteni, ezért az utolsó négy hónap jelentős visszaesést mutat az előző év azonos időszakához viszonyítva. (Decemberben például mindössze 8742 új személyautót adtak át, ami igen nagy, 31,2 százalékos csökkenés 2020 utolsó hónapjához mérten.)

Az egyesület továbbá felhívta a figyelmet, hogy változatlanul jelentős mértékű, 25 százaléknyi a forgalomba helyezést követő hat hónapon belül – reexport, tesztautó-leállítás, bérletből való viszszavétel vagy egyéb üzleti okok miatt – a forgalomból már ki is vont gépkocsik aránya. Ez a trend pedig nincs jó hatással a belföldi autópark összetételére sem műszaki, sem közlekedésbiztonsági, sem környezetvédelmi szempontból.

A tisztán elektromos hajtású járművek és a plug-in hibridek értékesítési rátája nagymértékben, de még mindig kis volumen mellett emelkedett. A múlt évben

38 | FIGYELŐ 2022/2

F_38-39_autopiac+hirdi.indd 38

2022. 01. 10. 17:39

| CÉGVILÁG |

A FORGALOMBA HELYEZETT ÚJ SZEMÉLYAUTÓK SZÁMA ITTHON 157 906 136 601

128 031

116 265

121 920

96 555

2016

Forrás: MGE

szintén jól sikerült a múlt esztendő: itt az eladott darabszám meghaladta az ezret, ami közel hatvanszázalékos bővülés a bázishoz viszonyítva.

STABIL KERESLET

Az újautó-piac visszafogottabb teljesítménye mellett a használtautó-behozatal tavaly is élénk maradt. 2021-ben a DataHouse adatai szerint 132 205 importált használt személygépkocsi került forgalomba hazánkban, 1,4 százalékkal haladva meg az egy évvel korábbi szintet.

A JóAutók.hu közleménye ennek kapcsán emlékeztetett arra, hogy a behozatal különösen a második fél évben volt aktív: 2020 július–decemberéhez ké-

2017

2018

2019

2020

2021

pest több mint hat százalékkal nagyobb mennyiségű használt autót importáltak.

Ez a felívelés egyértelműen összefüggésben áll a globális csiphiány miatt ugyanebben az időszakban visszaesett újautóeladásokkal. „Az ellátási zavarok miatt az újautókereskedők a második fél évben már képtelenek voltak kielégíteni az időközben megerősödött keresletet, amelynek egy része így kényszerűen a használtautópiacon jelent meg” – nyilatkozta Halász

Bertalan, a JóAutók.hu vezérigazgatója.

Ennek eredményeképpen – tette hozzá – 2021 második felében Magyarországon 21,5 százalékkal több használt gépkocsit helyeztek forgalomba, mint újat.

A behozott használt autók között a legnépszerűbb márka a Volkswagen volt 11 százalékos részesedéssel. A második hely az Opelé lett 10, a Ford pedig a harmadikra futott be 9 százalékkal. A sorban következő Toyota az idén már csaknem elérte a 7 százalékos részarányt. Az ötödik helyre a Hyundai küzdötte fel magát tavaly, egy év alatt a nyolcadik pozícióból előzve az Audit, a BMW-t és a Mercedest is, ami jól mutatja a presztízsmárkák fokozatos visszaszorulását a használtautó-import összetételében.

Az elemzők túlnyomó többsége – emlékeztet a cég közleménye – rövid távon borús várakozásokat fogalmaz meg az újautó-piac idei forgalmának alakulásáról.

Szinte biztosra vehető, hogy a csiphiány az év közepéig kitart, de jó eséllyel az egész esztendőre rányomja majd a bélyegét. Ebben a helyzetben a használtautóimport aktivitása 2022 egészében magas szintre állhat be. A JóAutók.hu várakozása szerint – ha ezen időszakban nem születnek újabb, a környezetet terhelő öreg és korszerűtlen gépkocsik behozatalát gátló intézkedések, amire most kicsi az esély – a használtautó-import éves volumene akár a 140 ezres szintet is átlépheti. Mindez annak ellenére történhet meg, hogy az ezen járművek iránti tartósan erős kereslet, valamint a kedvezőtlen forintárfolyam együttesen további két számjegyű átlagos áremelkedést okozhat ebben a szegmensben.

BARÁT MIHÁLY

HIRDETÉS

F_38-39_autopiac+hirdi.indd 39

2022. 01. 10. 17:39

| CÉGVILÁG |

ÁTLAGOS A FIZETÉS A KISKERESKEDELEMBEN

JÖVEDELMEK | Bár impozáns kereseti lehetőségekről szólnak az Aldi és a SPAR adatai, boltosnak lenni általában nem jobb, mint más munkát végezni.

Kiskereskedelmi jövedelmi körkép.

Alig kezdődött el az év, máris bérszámháborúba kezdett a hazai második és kilencedik legnagyobb élelmiszer-kereskedelmi lánc. Az Aldi jött ki először a számaival. Közleménye szerint a cégnél minden munkakörben 8 százalékos bérnövelést hajt végre. A sajtó bruttó 362 ezres kezdő fizetésekről cikkezett, ám ennél is sokkal érdekesebb, hogy a vállalat bérpolitikája a munkavállalói lojalitást támogatja. Vagyis minél régebben dolgozik valaki a társaságnál, annál nagyobb fizetést kap. A közlemény elsősor-

ban a boltosok elérhető keresetét taglalja, a szupport-, vagyis irodistafizetéseket nem. Az áruházi dolgozók bércsúcsát az üzletvezetők kaphatják. Egy frekventált áruház vezetőjének a keresete elérheti a bruttó egymillió forintot is, ha legalább tíz éve a cégnél dolgozik (a kezdő bér bruttó 651 ezer forint). A nem vezető beosztású áruházi munkatársak ötéves „szolgálati” idő után bruttó 432 ezer forint körül kaphatnak nyolcórás munkarendben.

Itt egy vezetőhelyettes fizetése 523 ezerről indul.

40 | FIGYELŐ 2022/2

F_40-42_kisker.indd 40

2022. 01. 10. 17:40

| CÉGVILÁG |

A SPAR nagyjából 13 ezer munkavállalónak kínál lehetőséget.

A HELYZET

BATTHYÁNY TÉRI VÁSÁRCSARNOK ANNO. MIT SEM VÁLTOZTAK AZ IGÉNYEK

A gyors számháború nem volt teljesen öncélú a vállalatok részéről. A kiskereskedelem csak a járvány alatt nem küzdött a munkaerőhiánnyal, ezt az időszakot leszámítva 2017-től folyamatosan problémát jelentett a társaságoknak a megfelelő humánerő pótlása/felvétele. Vagyis ma úgy fest, hogy minden lánc elemi érdeke, hogy a munkavállalók felé is jó PR-ja legyen, hiszen ha nem tesznek ennek érdekében, problémás lehet az egyes frekventált területeken lévő áruházak működtetése. Ez pedig súlyos milliárdokkal ronthatja a forgalmat. A nagy kérdés azonban nem is a munkaerő pótlása, hanem a jövedelmek növekedésének a kigazdálkodása.

A helyzet ugyanis az, hogy az utóbbi kéthárom esztendőben 40, esetenként 50 százalékkal nőttek a boltosok bérei, miközben a kiskereskedelem évente összességében 4-7 százalék körüli bővülést produkált volumenben.

FOTÓ: NÉMETH FERENC, MTI

AKKOR ÉS MOST

A SPAR az Aldi közleménye után, de még aznap ugyancsak közölte, hogy sikerült megállapodnia a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetével az idei bérfejlesztésről. A megegyezés szerint marad a hűségprogram, a 10 százalékos vásárlási kedvezmény. A jövedelmek a próbaidő alatt 240 ezer forintról indulnak, a próbaidő után pedig 260 ezerről. A társaság az idén 7 milliárdos bérfejlesztést hajt végre, ezzel 2017-től számolva összesen több mint 40 milliárd forintra emelkedik a cégen belüli keresetnövelések összege.

A hazai modern kiskereskedelem hajnalán az üzletekben dolgozók keresete nagyon alacsony volt, az áruházláncok bérpolitikája igazodott a nagy átlagot adó hagyományos kisbolti fizetésekhez. Cserébe viszont az akkori bolti alkalmazottaknak nem kellett máshoz érteniük, mint az áru mozgatásához, esetleg a pénztárgéphez, de a két munkakör nagyon élesen elkülönült egymástól: a kasszás nem pakolt polcot, az árufeltöltő rá sem nézhetett a kasszára.

Magyarán leegyszerűsített munkakörök voltak. A béreket az is lenyomta, hogy az árufeltöltő-polcrendező cégek alkalmazottai a kereskedői munka dandárját a boltosok helyett végezték el, jellemzően hatalmas összegekért. Ezen társaságok dolgozóit közvetve sokszor a gyártók, beszállítók fizették, vagyis a kereskedőnek ebből nem származott költségtöbblete, mi több, a tulajdonosi szerkezeteken keresztül ezek az úgynevezett – lehetetlen beilleszteni a magyar nyelvbe – merchandisingos vagy eladáshelyi, polcszervizes vállalatok még pénzt is hoztak a konyhára. Így a hipervagy szupermarketbe érkező áru jelentős részével a boltosoknak, a kereskedőknek nem volt dolguk. A feladatuk az eladáshely biztosítása, fenntartása, működtetése, tisztán tartása, valamint a kasszánál az el-

KERESKEDELMI BÉRJEGYZÉK BOLTI FIZIKAI DOLGOZÓKNÁL*

Ezer forint Boltok összesen Nemzetgazdaság 18,9

19,6

16,1

2019

2020

2021

1JLFQ¥GG ºYK÷X [¥QQFQPT_¥XTP JXJY­GJS F YJQOJX RZSPFNI÷Y YJPNSY[J +TWW¥X 08- MF[N GWZYY· ¥YQFLPJWJXJY GQTPPP HTR

NÖVEKVŐ KERESKEDELMI BÉROLLÓ Korábban is volt hasonlóan nagy különbség a kiskereskedelmi alágak között, például 2020-ban is, ám előtte egy évvel a bérolló „csak” 100 ezer forint körüli volt – írta a blokkk.com internetes kereskedelmi szakportál. A boltos áruterületek mindegyikén 200 ezer forint felett mozogtak a keresetek 2021 vége felé közelítve, tehát a 2022-es minimálbér felett adták az eladók bérét 2021-ben, ami persze az átlag, de azt jelzi, hogy nem elsősorban a minimálbér kigazdálkodása okozhat gondot az idén, hanem a bértorlódás és a munkaerőhiány. 2021 végére szélesedett azon boltok köre, ahol túllépték vagy jobban megközelítették a 300 ezres havi juttatási határt. Ezt közelítik például a webáruházak is.

adott termék és az abból származó bevétel menedzselése volt. Könnyen megérthető ezek után, hogy a modern kiskereskedelem indulásakor Magyarországon nem az áruértékesítés területén volt a profitközpont, és nem is a munkaerő bérköltsége számított a teljes költségszerkezetben a legnagyobb tételnek. Cserébe a kereskedők nagyon alacsonyan tartották az árakat, és a mostanihoz képest jóval nagyobb áruválasztékot kínáltak. (A nagy választék és az alacsony ár veszélyes kombináció a kereskedelmi költségszerkezetben.)

A kemény diszkontok megjelenése ugyanakkor kavicsot dobott az állóvízbe, ugyanis ezek a cégek valódi kereskedői hozzáállással érkeztek. Náluk nem volt polcszerviz, ilyen-olyan visszacsorgatás a beszállítóknak, akciós újságban megjelenő hirdetések utáni bónuszok. Alacsony beszerzési árakat (net-net) alkudtak, cse2022/2 FIGYELŐ | 41

F_40-42_kisker.indd 41

2022. 01. 10. 17:40

| CÉGVILÁG |

rébe minden olyan szolgáltatást elvégeztek áruházon belül, amelynek a teljesítéséért korábban a beszállítónak mélyen a zsebébe kellett nyúlnia a hiper- vagy a szupermarketek esetében. (Ez persze nem jelenti azt, hogy az egyik szemlélet jobb volt, mint a másik; mindkét módszer esetében törekedtek az üzletfelek a win-win alapra. Mindez azért fontos, mert rávilágít az egyes cégek költségszerkezetére.

Hiszen ha ennek az egyik tételét módosítom, az hatással lesz egy másikra, kivéve, ha a bevételi oldal simítja a változtatásokat. Az elmúlt években tapasztalt kiskereskedelmi bérnövekedést azonban a bevételi többletek önmagukban nem fedezték volna, tehát egy új költségoldali szemléletre volt szükség, amelyet menet közben, már a 2000-es évek végén a szabályok módosításával is egyengetett a politika.) Az új megközelítés nagyobb feladatokat rótt az áruházi dolgozókra. Előbb a „kiszervezett” polcszerviz tért vissza a kereskedelmi láncok kötelékébe, majd sorra az összes eladáshelyi szolgáltatás, marketing, szigorú készletgazdálkodás (utóbbi a visszáruzás megszűnésével, vagyis amit nem tudott eladni a kereskedő, azt nem terhelhette vissza a gyártóra), továbbá a teljes logisztikai rendszer. A 2010-es évek első felére az áruházi dolgozók ismét valódi kereskedők lettek, és a profitjuk immár nagyban múlott azon, milyen ügyesen gazdálkodnak a rendelkezésre álló kereskedelmi felületeikkel és a meglévő árukészleteikkel.

MENNYI AZ ANNYI?

A 2000-es évek közepétől az évtized végéig tartó időszakban a nagy átlagot a kis, hagyományos kényelmi boltok adták, ahol egyébként megmaradt a régi kereskedői szemlélet (is). Az üzletláncok a munkaerőgazdálkodásukat javarészt erre a bázisra és a jövedelmi hagyományokra, továbbá a saját oktatási-képzési rendszerükre építették. Ez meglehetősen jó munkaerő-utánpótlást biztosított a láncoknak, még abban az időszakban is, amikor már megindult az elvándorlás. Így nem volt szükség komolyabb bérfejlesztésre az ágazatban. Az alacsony fizetések extraprofitot hoztak a nagy kereskedelmi láncoknak, és persze stabilan tartották a hagyományos kis- és közepes kényelmi boltokat.

Ám lassan, de biztosan belefordult az ágazat az egyensúlyhiányba. Az új szemlélet miatt megnövekedtek az alkalmazottak felé az elvárások (egyszerre kell kezelni a kasszát, érteni a vevőkhöz, a polcszer-

BOLTOS BÉRJEGYZÉK BOLTI FIZIKAI DOLGOZÓKNÁL* Illatszer, drogéria

Ezer forint

Autószalon Bútorbolt Élelmiszerbolt Vegyesiparcikk-bolt (NU÷GTQY Webáruház Játékbolt Híradástechnikai üzlet Könyvesbolt Benzinkút 9WFƻP Ruhabolt Óra-ékszer üzlet Turkáló Élelmiszerpiac Húsbolt Pékárus Zöldséges Ruhapiac 150

200

2019 2020 OFSZ¥W TPY·GJW 250 300 350 400

1JLFQ¥GG ºYK÷X [¥QQFQPT_¥XTP JXJY­GJS F YJQOJX RZSPFNI÷Y YJPNSY[J +TWW¥X 08- MF[N GWZYY· ¥YQFLPJWJXJY GQTPPP HTR

vizhez, az üzletben kapható termékekhez), továbbá a 2014-től beindult kereskedelmi forgalom erősödése párosult a munkaerő-elvándorlással. Így az évtized közepére megjelent az ágazatban a munkaerőhiány. Logikus tehát, hogy a nemzetközi cégeket s persze a továbbra is az átlagot adó kis- és közepes vállalkozásokat foglalkoztatni kezdte a bérfejlesztés gondolata. (A láncokat a bővülési ütem fenntartása, a kisebb cégeket a piacon maradás miatt.) Így 2017-től folyamatosan nőttek a kereskedelmi fizetések. Ezzel párhuzamosan azonban mindinkább akuttá vált a munkaerőhiány, előbb a napi fogyasztási cikkek területén, 2019-től pedig a teljes szektorban. Ez hatványozott bérnyomást jelentett.

Mostanra pedig a jó PR-nak köszönhetően mesés kiskereskedelmi alkalmazotti keresetekről hallani, ám a valóság vagy inkább az átlag egy kissé eltér ettől.

A bérolló az ágazatban a legutóbbi (októberi) KSH-adatok szerint 146 ezer forint volt, ami azt jelenti, hogy ekkora a különbség a legjobban és a legrosszabbul fizetett alátlag között. Egy példa: a drogériák alkalmazottai átlag bruttó 365,4 ezer forintot visznek haza, míg a ruházati eladók bruttó 219,2 ezret. Innen nézve az Aldi és a SPAR fizetései rendkívül tisztességesnek tűnnek – hozzátéve, hogy a 2020-as 100 ezres körüli különbség növekedésében nagy szerepet játszanak. Hozzá kell tenni, hogy a szektorban nem csak a bérolló nagyon nyitott. Megjelent az úgynevezett bértorlódás is, ami azt jelenti, hogy kezdő és tapasztalt munkavállaló ugyanannyit keres. Vagyis úgy tűnik, a szektor bércsapdába esett, amelyből a legnagyobbak igyekeznek gyorsan kimászni.

HŐNYI GYULA

FOTÓ: GETTY IMAGES

ALDI-DOLGOZÓ.

MINDENHEZ KELL ÉRTENI EGY KICSIT

42 | FIGYELŐ 2022/2

F_40-42_kisker.indd 42

2022. 01. 10. 17:40

| SZEMÉLYI HÍREK |

DIGI TÁVKÖZLÉSI KFT.

Miután a 4iG Nyrt. 100 százalékos tulajdonába került a Digi Távközlési és Szolgáltató Kft., valamint a társaság leányvállalatai – az Invitel Zrt., a Digi Infrastruktúra és az i-TV Zrt. –, a Digi operatív irányításával és ügyvezetői feladataival Papp-Gerlei Gyöngyvért bízták meg. A kereskedelmi szakközgazdászként végzett szakembernek húszéves értékesítési menedzsmenti tapasztalata van. Tizenöt évet dolgozott a telekommunikációs szektorban, az Invitel Távközlési Zrt.-nél és jogelőd cégeinél, 2016-tól pedig három esztendőt töltött a Canon Hungária Kft.-nél, ahol a magyarországi leányvállalat értékesítési csapatát vezette. 2019-től az Antenna Hungária Zrt. kereskedelmi igazgatója volt.

ANTENNA ENTERTAINMENT

PAPP-GERLEI GYÖNGYVÉR

AUTOWALLIS

MÁTRABÉRCI SÁNDOR

FOTÓK: FIGYELŐ-ARCHÍV

BENDA GERGELY Benda Gergely személyében új ügyvezető igazgató érkezett az Antenna Entertainment élére. A szakember az Antenna Group kelet-közép-európai televíziós üzletágáért felel a régió 12 országában. A nemzetközi médiacsoport az ősszel kötött megállapodást a Sony Pictures Televisionnel a térség előfizetéses tévécsatornáinak – pl. AXN, Viasat 3, Viasat 6 –, valamint az on demand szolgáltatásoknak a felvásárlásáról. Ezek irányítását vette át az új vezető, aki a zeneiparban kezdte pályafutását. 2012-ben csatlakozott az HBO-hoz a magyar üzletmenetért felelős országigazgatóként, 2016-tól pedig az HBO Europe marketingalelnökeként 12 ország marketingtevékenysége, továbbá az HBO Go bevezetése tartozott hozzá. A finteches szektorban töltött többéves kitérő után tér vissza a televíziózás világába.

Mátrabérci Sándort nevezte ki a Wallis Motor Pest és Duna ügyvezető igazgatójává a tulajdonos AutoWallis-csoport. Ebben a pozícióban a jövőben a BMW, a Mini, a Maserati és az Isuzu márkák kiskereskedelméért, valamint a velük kapcsolatos ügyfélszolgálati tevékenységért felel három telephelyen. A szakembernek több mint két évtizedes felső vezetői tapasztalata van a prémium-autómárkák eladása terén. A Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskolán – ma Budapesti Gazdasági Egyetem – szerezte meg kereskedelmi üzemgazdászi diplomáját, majd a vállalkozási és marketing-szakközgazdászi másoddiplomáját. Pályafutását 1992-ben, a Porsche Hungariánál kezdte, majd a Renault Hungária Kft.-nél tett kitérő után, 1996-tól vezetőként tért vissza oda. 2003-tól 2021-ig az Audi hazai márkaigazgatója volt.

CHANEL

Januárban Leena Nair foglalta el a Chanel globális vezérigazgatói székét – ezzel a cégnél az első nő és a legfiatalabb is ebben a pozícióban. India egyik legjobb üzletimenedzsment-iskolájában szerzett mesterdiplomát, s mintegy 30 éves karriert tudhat maga mögött az Unilevernél, ahol 1992-ben kezdett gyakornokként. 2016 óta humánerőforrás-igazgatóként és a társaság vezetőségének a tagjaként tevékenykedett ott.

Ebben a feladatkörben ugyancsak a vállalat történetének legfiatalabb, első női és első ázsiai irányítója lehetett. A milánói Bocconi Egyetem nemzetközi tanácsának a tagja.

LEENA NAIR 2022/2 FIGYELŐ | 43

F_43_szemelyihirek.indd 43

2022. 01. 10. 17:41

| PÉNZ BESZÉL |

TÁMOGATOTT LAKÁSCÉLOK

LAKOSSÁGI HITELPIAC | Lassan már minden ötödik lakáscélra nyújtott forinthoz kapcsolódik valamilyen állami támogatás. A szintén támogatott babaváró hitel iránti kereslet viszont gyengülni látszik.

Csaknem 230 milliárd forintnyi támogatott lakáshitel-szerződést kötöttek a múlt év novemberéig a háztartások, ami kiugró, 68,4 százalékos növekedést tükröz az egy esztendővel korábbi volumenhez képest – derül ki a Magyar Nemzeti Bank adataiból. Ennek nyomán a támogatott kölcsönök aránya 19

százalék fölé kúszott az összes új lakáshitel-szerződésen belül, amire hoszszú évek óta nem akadt példa.

TÖBB A FELÚJÍTÁS IS

A támogatott lakáshiteleknél látható növekedéshez leginkább a családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) já-

rulhatott hozzá. Utóbbi révén 600 ezer és 10 millió forint közötti összeghez lehet jutni lakás vásárlásához vagy építéséhez, attól függően, hogy az igénylők hány gyermeket vállalnak, illetve új vagy használt ingatlanba szeretnének-e költözni. A vissza nem térítendő dotáció mellé legfeljebb 15 millió fo-

44 | FIGYELŐ 2022/2

F_44-45_hitelpiac.indd 44

2022. 01. 10. 18:18

FOTÓ: GETTY IMAGES

| PÉNZ BESZÉL |

rint kamattámogatott lakáshitel igényelhető. A támogatott lakáskölcsönök arányának a növekedésében ugyanakkor a CSOK mellett az Otthonfelújítási program, illetve az ahhoz kapcsolódó támogatott hitelkonstrukció is szerepet játszott, ami jól látható az MNB statisztikáin is. Utóbbiak szerint 2021 első tizenegy hónapjában már csaknem 95 milliárd forintnyi lakáskölcsönt vettek fel kifejezetten felújítási, korszerűsítési céllal Magyarországon, ami az egy évvel korábbi volumen több mint háromszorosa. Ezzel a renoválásra fordított hitelek súlya már közelíti a nyolc százalékot az új szerződéseken belül, miközben a megelőző esztendőkben jellemzően három és négy százalék között mozgott. A múlt év októberében elindult NHP Zöld Otthon Program támogató hatásáról sem szabad megfeledkezni: a jegybank friss összesítése szerint az ebben részt vevő hitelintézetek 2021 végéig 753, összesen mintegy 22 milliárd forint összegű megkötött köl-

A TÁMOGATOTT LAKÁSHITELEK / 8?*7?ö) 8*.3*0 ÖSSZEGE* Milliárd forint

136,2

104,2

85,9 2017

229,4

58,3

2018

2019

&ITYY ­[ JQX÷ YN_JSJL^ M·SFUO¥GFS

2020

2021

Forrás: MNB

csönszerződést jelentettek. Ebből a jelenleg ténylegesen kinn lévő – azaz a már lehívott, de még nem törlesztett – állomány közel 8 milliárdot tesz ki. A zöldlakáshitelek súlya pedig az előttünk álló hónapokban várhatóan tovább nő a piacon, hiszen az idő előrehaladtával gyorsan emelkedik majd a benyújtott hitelkérelmek száma is.

ELLENÁLLNAK A DRÁGULÁSNAK

„Miután a piaci lakáskölcsönök drágulása miatt egyre többeknek jelent majd nehézséget a hitelfelvétel, a támogatott konstrukciók támaszthatják meg a lakáshitelpiacot és adhatnak esélyt az otthonvásárlásra a családok jelentős részének” – áll a money.hu friss elemzésében. A szakportál korábbi számításai szerint jelentős hatása lehet annak, ha az év elejére a 4 százalékot elérő irányadó kamat emelkedése begyűrűzik a lakáshitelkamatokba: ekkor a szeptemberi 4 százalékos átlagos piaci kamatszint 6,25 százalék közelébe juthat.

A drágulás ugyanakkor nem érinti a támogatott konstrukciókat, amelyeknél jogszabályban rögzített az ügyfél által fizetendő kamat maximuma. (Az éves kamat például legfeljebb 3 százalékos lehet a CSOK-os hiteleknél.) A money.hu lakáshitel-kalkulátora szerint most január elején egy 20 évre felvett, 10 millió forintos, végig fix kamatozású – használt lakás megvásárlására igényelt – kölcsönnél a legolcsóbb piaci ajánlat esetében a havi törlesztőrészlet 64 ezer

forint alatt marad. Így a teljes visszafizetendő összeg 20 esztendő alatt 15,4 millió forintot tesz ki. „Egy állami támogatású konstrukció ugyanilyen feltételek mellett kevesebb mint 56 ezer forintos törlesztőrészletet és 13,3 milliós visszafizetendő összeget jelent” – hívta fel a figyelmet a portál. Mindezek nyomán a money.hu várakozásai szerint a támogatott konstrukciók súlya 2022-ben bőven meghaladhatja majd az egyharmados részarányt – áll az elemzésben.

ELTOLÓDNAK AZ ARÁNYOK

A támogatott hitelek piacán az elmúlt nagyjából másfél évben meghatározó szerep jutott a babaváró kölcsönnek is, melynek révén a gyermekvállalásra készülő családok juthatnak rendkívül kedvező feltételek mellett finanszírozáshoz, legfeljebb tízmillió forintos hitelösszegig. A konstrukció iránt a kezdetektől fogva igen erős kereslet mutatkozott, ennek köszönhetően a múlt esztendő novemberének végére bőven 1500 milliárd forint fölé hízott az MNB által kimutatott állomány. Ezzel a babaváró a teljes lakossági hitelportfóliónak már a 16,5 százalékát adta.

A támogatott konstrukció iránt ugyanakkor – lassan ugyan, de – lanyhult a kereslet az utóbbi időszakban, amiben a koronavírus-járvány egyes hullámainak éppúgy szerep jutott, mint a potenciális igénylői kör természetes szűkülésének. Mindenesetre a babaváró kölcsön szerződéseinek az értéke 11,2 százalékkal csökkent 2021 első tizenegy hónapjában. Igaz, még így is meghaladta az 509 milliárd forintot: ezzel még mindig a második számú hitelterméknek számít az új kihelyezések alapján.

A fő irányok ugyanakkor várhatóan az idén sem változnak a lakossági hitelpiacon. Az új kihelyezéseknél továbbra is három terméké – a lakáshiteleké, a személyi kölcsönöké és a babaváró konstrukcióé – lehet a fő szerep, miközben a támogatott hitelek továbbra is jelentős szeletet hasítanak majd ki a tortából.

BARÁT MIHÁLY 2022/2 FIGYELŐ | 45

F_44-45_hitelpiac.indd 45

2022. 01. 10. 18:18

| PÉNZ BESZÉL |

MEGÚJUL AZ OTP FÁY ANDRÁS ALAPÍTVÁNY

CSEJTEI ILDIKÓ | Ősz óta új menedzsment áll a pénzügyi ismeretek és a jövőtudatosság fejlesztését célul kitűző OTP Fáy András Alapítvány élén, amely az eddigi eredményekre építve kívánja megújítani az intézmény stratégiáját. Célunk a személyes jelenlétet igénylő tréningekkel párhuzamosan az online oktatás erősítése, az ifjúság képzése mellett a felnőttoktatás bevezetése, a tananyagok erőteljesebb diverzifikációja, valamint a környező országok társalapítványaival való együttműködés – mondta az OTP Fáy András Alapítvány új ügyvezető igazgatója a Figyelőnek.

Az alapítvány tevékenységének középpontjában az ifjúság pénzügyi, gazdasági ismereteinek bővítése, valamint a tudatos életpálya- és karriertervezés áll. Milyen eredményeket értek el ezen a téren?

– Fontos hangsúlyozni, hogy az idén 30 éves alapítványunk egy közhasznú intézmény, ezért ingyenes szolgáltatásokat, képzéseket nyújtunk, elsősorban általános és középiskolás diákoknak. Fő tevékenységünk a pénzügyi tudatosság erősítése, a gazdasági ismeretek bővítése. A különböző korosztályok, évfolyamok számára testre szabott tréningjeink olyan témákat járnak körül, mint a pénzgazdálkodás a családban, a modern fizetési eszközök, a digitális pénzkezelés módjai és veszélyei. Emellett vannak pályaorientációs, illetve a karrierfejlesztést támogató képzéseink, oktatunk vállalkozói alapismereteket, valamint foglalkozunk a diákmunkával, a környezetgazdálkodással és a fenntarthatósággal.

– Milyen módszerek szerint oktatják a képzésben résztvevőket?

– 2018 óta a PISA-kutatáson belül mérik a pénzügyi ismeretek színvonalát is. Magyarországon a diákok elméleti tudása körülbelül az európai átlag szintjén áll, de lemaradtunk abban, hogy ezt hogyan tudják alkalmazni a gyakorlatban. A személyes jelenléttel zajló tréningjeinken interaktív, gyakorlatorientált, a Csíkszentmihályi Mihály által kidolgozott flow-elméletre épülő, élményalapú oktatási módszertannal dolgozunk. A személyes képzéseken kívül az elmúlt időszakban létrehoztuk a digitális oktatási portfóliónkat, tartunk élő streameket, de vannak távoktatási videóink és e-learning tananyagaink is, amelyek az alapítvány távoktatási portálján keresztül érhetők el. Trénereink egy speciális kiválasztási és képzési programon vesznek részt. Az alapítványunk azonban nemcsak képzéseket tart, hanem nyári táborokat is szervezünk, versenyeket, roadshow-kat tartunk, valamint van egy nagyon sikeres pedagógusklubunk. Emellett kifejlesztettünk egy mobilapplikációt, amelynek segítségével játékos formában lehet bővíteni a pénzügyi, illetve karrierfejlesztéssel kapcsolatos ismereteket.

46 | FIGYELŐ 2022/2

F_46-47_FayAndras-dij.indd 46

2022. 01. 10. 17:41

| PÉNZ BESZÉL |

NÉVJEGY

FOTÓ: FIGYELŐ-ARCHÍV

Közgazdász, marketing- és kommunikációs szakértő, 2021 szeptembere óta látja el az OTP Fáy András Alapítvány, valamint a hozzá tartozó budapesti és nyíregyházi Oktatási és Innovációs Központok ügyvezetői feladatait.

– Hol vannak az alapítvány központjai, és ezekben milyen tevékenység zajlik? Milyen szakmai sikereket ért el az elmúlt három évtizedben az intézmény?

– A képzéseket iskolai helyszíneken is meg tudjuk tartani, de a Fáy András Alapítványnak két Oktatási és Innovációs Központja is van Magyarországon, az egyik Budapesten, a másik Nyíregyházán. Ezekben a high-tech felszereltségű központokban, amelyek lehetőséget adnak a legkorszerűbb oktatási elemek és a robotika alkalmazására is, a tréningeken zajlik a képzéseink nagy része. Amikor a gyerekek a központokba érkeznek, mindent biztosítunk számukra, beleértve az étkeztetést. Évente hozzávetőleg 20 ezer diák vesz részt a különböző programjainkon, és több száz iskolából érkeznek hozzánk a tanulók. Nemcsak Magyarországon ismert az oktatási módszertanunk, más államokban is létrejöttek társalapítványaink, többek között Romániában és Moldovában is vannak oktatási központjaink. A szakmai sikereinket jól mutatja, hogy 2017ben és 2019-ben az Education Alliance Finland oktatásszakmai szakértői világszínvonalúnak minősítették az alapítvány pénzügyi edukációs programját. Több magyarországi és nemzetközi díj nyertesei vagyunk, többek között az Emberi Erőforrások Minisztériumának Kármán Tódor-díját kaptuk meg a hazai oktatás érdekében végzett magas színvonalú tevékenységünkért. Az OTP Fáy András Alapítvány az OECD Pénzügyi Oktatási Nemzetközi Hálózatának a társult tagja. Sikereink kulcsa a folyamatosan fejlődő, lelkes csapatunk, a rugalmasságunk és a saját fejlesztésű, különleges módszertanunk.

– A közelmúltban az alaptevékenységük kiegészült a felnőttek pénzügyi kultúráját fejlesztő programokkal. Miért döntöttek úgy, hogy az ő oktatásukat is magukra vállalják?

– Lényegében már eddig is oktattunk felnőtteket, mégpedig pedagógusokat, együttműködünk például az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karával a pedagógus-továbbképzés területén.

Tavaly novembertől pedig már felnőttoktatási központ is vagyunk. Célunk, hogy ne csak a diákokat tanítsuk a pénzügyi ismeretekre, hanem a lakosság széles rétegeit, a felnőtt korosztály tagjait is fejlesszük, ezt tűzte zászlajára a Pénzügyi Alapműveltségi Programunk. Kiemelten fontos a fiatal felnőttek korcsoportja, akik a karrierjük kezdetén tartanak, a vállalkozásuk elindítása, a családalapítás előtt állnak, és akik számára a pénzügyi ismeretek nélkülözhetetlenek. Több budapesti és vidéki egyetemmel is dolgozunk együtt, ahol 2022-től elérhetővé válnak a tananyagaink a hallgatók számára.

– Milyen az együttműködésük az OTP-vel?

– Bár az OTP Bank az alapítvány létrehozója, nem vonódik be a Fáy András Alapítvány szakmai munkájába. A hitelintézet által nyújtott anyagi támogatás fedezi a mintegy 50 fős alapítványunk működési költségeit, és lehetővé teszi a fejlesztéseket, de az intézmény mind szakmai szempontból, mind szervezetileg teljesen független a hitelintézettől. A kuratórium elnöke Mészáros Tamás egyetemi professzor, a Corvinus Egyetem korábbi rektora, aki a többi kurátorral együtt a megbízását társadalmi munkában látja el.

Tanulmányait a Budapesti Corvinus Egyetemen és a Passaui Egyetemen végezte, majd posztgraduális Mphil-fokozatot szerzett a Cambridge Egyetem vállalati menedzsment szakirányán.

Előtte elvégezte az ELTE pszichológia mesterképzését, valamint annak klinikai és egészségpszichológia specializációját.

2000-ig az Aegon Magyarország marketing- és PR-igazgatója, majd egy ideig a Story TV felügyelőbizottsági tagja is volt.

2007–2011 között a Hungaropharma Zrt. marketing- és üzletfejlesztési főosztályvezetőjeként kiemelt feladata volt a Gyöngy Patika franchise-lánc elindítása.

Ezt követően a TV2 Csoport marketing- és kommunikációs igazgatójaként dolgozott; ő felelt a SuperTV2 piaci bevezetéséért, a TV2 Csoport arculatváltásáért.

– Milyen új projekteket indítanak az idén?

– Tavaly ősszel egy új menedzsment állt fel, és az idén szeretnénk megújítani az alapítvány stratégiáját. Számomra nagyon fontos a mérés, valamint a kutatás, amely minden szakmai tevékenységet meg kell alapozzon, és egyben a siker mércéje is kell legyen. Az alapítvány stratégiáját is egy nagyobb szabású elégedettségmérésre szeretném alapozni. A tanárok, a szülők és a diákok, valamint a felnőtt célcsoportjaink véleménye alapján finomítani kívánom a jelenlegi képzéseinket, valamint kijelölni a jövőbeli fejlesztési irányokat a személyes jelenlétet igénylő, illetve a digitális oktatásban. Terveink szerint erőteljesebben diverzifikáljuk majd a tananyagainkat, és nagy hangsúlyt helyezünk arra, hogy mind a hátrányos helyzetű térségekből érkező tanulókat, mind a budapesti, nagyvárosi elit iskolák diákjait meg tudjuk szólítani. Bár továbbra is a pénzügyi tudatosság és a karrierfejlesztés áll a képzési programunk fókuszában, terveink között szerepel a különböző szociális kompetenciák fejlesztésére vonatkozó tréningek elindítása, amivel a jövő generációinak a munka világában való érvényesülését kívánjuk támogatni. A felnőttképzés elindítása és fejlesztése szintén komoly kihívást jelent az innovációs csapatunk számára a következő időszakban. Fontosnak tartom, hogy növeljük a programjaink ismertségét, hogy minél több embert be tudjunk vonni a képzéseinkbe, ezért megerősítjük a kommunikációs területet is. Az idei évben célunk az is, hogy a sikeres e-learning tananyagainkat angol nyelven a környező országokban is elérhetővé tegyük, illetve a későbbiekben a járványhelyzet függvényében a személyes jelenléti oktatási know-how-nkat is exportáljuk. Végül az álmom, hogy az Oktatási és Innovációs Központjainkat olyan trendi helyszínekké, szakmai műhelyekké alakítsuk át, ahol a célcsoportjaink, mindenekelőtt a fiatalok a képzések mellett jó néhány érdekes és színes program, előadás, kerekasztal-beszélgetés közül választhatnak, és ahová szívesen jönnek a szabadidejükben is.

TÓTH BALÁZS

2022/2 FIGYELŐ | 47

F_46-47_FayAndras-dij.indd 47

2022. 01. 10. 17:41

| TŐZSDE |

KÍNZÓ KÉRDÉSEK

TŐKEPIACOK | A tavalyi után ez az esztendő sem a kiszámíthatóság évének ígérkezik a tőzsdéken. Összegyűjtöttük a legfontosabb kérdéseket: mi lesz az inflációval, folytatódik-e a Wall Street szárnyalása, valamint hogyan alakulnak a feltörekvő piacok, főleg a kínai. Egy biztos: ritka volatilis évre számíthatunk.

A számok szinte a felfoghatatlan kategóriába érkeztek. A Bank of America összesítése szerint a pandémia kezdete óta a központi bankok 32 000 milliárd dollárt pumpáltak a gazdaságba. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az elmúlt húsz hónapban óránként 800 millió dollár értékű pénzügyi eszközt vásároltak. A tőzsdék kapitalizációja globálisan 60 ezer milliárd dollárt tesz ki.

Ezzel párhuzamosan nő az infláció.

Ezt látva az amerikai jegybank be is jelentette, hogy eszközvásárlási programja az eredetileg tervezett november helyett már az első negyedév végén befejeződik.

ÁTMENETI VAGY TARTÓS?

Teljes zűrzavar következett be tavaly a jegybankok árdráguláshoz való hozzáállásában. Korábban az volt az uralkodó

nézet, hogy a járvány által kikényszerített korlátozások feloldása után felpattanó inflációs szint átmeneti lesz. Ehhez képest novemberben az amerikai fogyasztói árak 1982 óta a leggyorsabb ütemben emelkedtek. Az eurózónában szintén rekordszintű drágulást regisztráltak.

A TAVALYI ÉV UTOLSÓ KERESKEDÉSI NAPJA A WALL STREETEN. VAJON MENNYIRE LESZ RONDA AZ IDEI ÉV MIKULÁS-PULCSIJA?

48 | FIGYELŐ 2022/2

F_48-49_tozsdei-kitekinto.indd 48

2022. 01. 10. 17:42

| TŐZSDE | 7 USA

6

3­RJYTWX_¥L

5 4

EU

A kérdés azonban kérdés marad. A Morgan Stanley befektetési bank úgy látja, hogy bár az ellenértékek továbbra is magasak lesznek az idén, valamikor az év elején bekövetkezik egy tetőzés. Az olajárak konszolidálódnak, a beszállítói láncokra nehezedő nyomás pedig mérséklődik. Ugyanakkor a BlackRock, a világ egyik legnagyobb alapkezelője szerint a következő esztendőkben magasabb inflációs szintekre kell felkészülnünk. A Goldman Sachs (GS) arra számít, hogy az amerikai fogyasztói árak növekedési üteme 2022-ben 4 százalék körüli lesz, vagyis megmarad egy viszonylag magas szinten. Úgy véli: mivel a központi bankok deklarálták, hogy tolerálják a nagyobb drágulási ütemet, az inflációval kiigazított kötvényhozamok viszonylag alacsonyan maradnak, ami támogatást jelenthet a részvénypiacoknak. A GS pozitív hozamokkal kalkulál a részvények, míg negatívokkal a kötvények esetében. Ha ez így lesz, akkor ez a jelenség két egymást követő évben zajlik le, amire ötven esztendeje nem volt példa. A Deutsche Bank szerint viszont egy idő után azért elfogy majd a jegybankok türelme, így agreszszívebb monetáris szigorításba kezdenek, aminek recessziós veszélyei lehetnek.

MI LESZ A WALL STREETEN?

A JPMorgan egy elemzője úgy véli, befektetőik arra számítanak, hogy a részvénypiaci momentum, a likviditás, a nyereségesség elérte a csúcsát, a központi bankok visszafogják vagy megszüntetik kötvényvásárlási programjaikat. Így az invesztorok profitrealizálásba kezdenek, vagyis korrekció következhet be. Mislav Matejka, a befektetési bank részvénystratégája ugyanakkor közölte: szerintük nem

FOTÓ: ANDREW KELLY, REUTERS

II.

III.

IV.

+TWW¥X NS[JXYNSL HTR +NL^JQ÷ X_¥R±Y¥X

V.

VI.

VII. 2021

AZ INFLÁCIÓ VÁLTOZÁSA, 2021

*Q÷_÷ ­[ F_TSTX M·SFUO¥MT_ P­UJXY X_¥_FQ­P ..

...

.;

;

;.

;..

;...

.=

=

=.

0

Forrás: Eurostat

ez a szcenárió valósul meg. Hasonló véleményen van a GS is, amely szerint az amerikai részvénypiacon irányadó S&P 500-as index az idén további 9 százalékkal emelkedik. A Morgan Stanley ellenben azt jósolja, hogy a benchmark 5 százalékkal zuhan. A Bank of America 3 százalékos visszaesésre számít.

Még kiszámíthatatlanabbnak tűnik az európai részvények teljesítménye. A gond nemcsak az, hogy az infláció várhatóan tartósan magas szinten ragad be, hanem az is, hogy mindez nagy volatilitás mellett zajlik majd le. Ez azt jelenti, hogy az Európai Központi Bank (EKB) kettős présbe kerül: hiába gondolja, hogy átmeneti a drágulás, ha a piac – látva az ingadozást, a bizonytalanságot – monetáris szigort követel majd meg tőle. A jegybank a múlt év végén közölte: az inflációs folyamatok nyomán visszafogja a pandémia hatásainak az enyhítésére bevezetett kötvényvásárlási programját, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy egy kamatemelésre 2023 előtt nincs nagyon esély. A Nomura szerint az energia- és az élelmiszerárak továbbra is magasak lesznek, hasonlóan a piaci szolgáltatások ellenértékeihez, így az infláció meglehetősen kényelmetlen zónában marad az idén.

25 20 S&P 500 15 Stoxx 600 10 5 VÁLTOZÁSA 0 2021. január 10. = 100 százalék –5 CSI 300 –10 –15 IX. X. XI. XI. I.

+ö'' 9ö?8)*.3)*=*0

I.

3

*ZW·_·SF

VIII.

A japán bankház felhívja a figyelmet arra, hogy az európai gázárak tavaly 573 százalékkal nőttek. Komoly veszélyforrás lehet, ha a legerősebb európai gazdaság, Németország gázkészletei kifogynak. Nemcsak az üzemanyag-, hanem például a műtrágyapiacon is ellátási nehézségek adódhatnak. Ez utóbbi a vártnál magasabb élelmiszerárakat okozhat.

A drágulás pedig erőteljesebb bérköveteléseket válthat ki, azaz a bérinfláció is beindulhat.

A Bloomberg elemzői konszenzusa szerint az európai részvénypiac mozgását követő Stoxx 600 index az idén 6 százalékkal emelkedik, reagálva a gazdasági bővülés folytatódására és a kötvények továbbra is alacsony hozamszintjére. A Bank of America viszont a Stoxx 10 százalékos esését jósolja. Egy ilyen környezetben célszerű az erős piaci pozícióban lévő vállalatok papírjaira fókuszálni; tipikusan ilyenek a fogyasztási cikkek és a pénzügyi szektor részvényei.

A KÍNAI NAGY KÉRDÉS

Peking drákói szigorral lépett fel az omikron-variánssal szemben. Ha e változat továbbterjed, az újabb lezárásokhoz, korlátozásokhoz vezethet. Az idei téli olimpiát Kína rendezi – mindent el fognak követni, hogy „vírusmentes” legyen. A CSI 300 részvényindex tavaly 3 százalékkal esett, miután a hatóságok szűkítették a technológiai, az oktatási, valamint az ingatlancégek mozgásterét. A kínai ingatlanszektor csődközeli helyzete felhívja a figyelmet arra, hogy milyen sérülékeny az ázsiai kötvénypiac, amely pedig tavaly a nyugati befektetők egyik kedvelt célpontja volt, viszonylag nagy hozamai és kis csődkockázata miatt. További rizikó, hogy számos, a globális ellátási láncok szempontjából kulcsfontosságú országban nagyon alacsony szintű az átoltottsági ráta.

D. GY. 2022/2 FIGYELŐ | 49

F_48-49_tozsdei-kitekinto.indd 49

2022. 01. 10. 17:42

| GEOPOLITIKA |

FRANCIA DILEMMÁK

EU-ELNÖKSÉG | Nehéz helyzetben vette át Emmanuel Macron az unió elnöki posztját, ugyanis a tavasszal államfő-, a nyáron pedig parlamenti választásokat tartanak Franciaországban. Minden, amit mond és tesz, a választási kampány része.

Emmanuel Macron, belépve a francia elnökválasztási kampány aktív szakaszába, komoly mértékben belecsapott a lecsóba azon kijelentésével, hogy „lepiszkítaná” az oltatlanokat. A szó, amelyet használt („emmerder”), sokkal keményebb fordítási változatokban is forog – és mint a Les Echos befolyásos üzleti napilap kiemelte, az újraválasztásért sorompóba lépett államfő ezzel a nyers fogalmazásával alaposan belegyalogolt a francia politikai osztály lelkivilágába.

KÉTFELÉ BESZÉL

Mindez történt 2022 első napjaiban, amikor Franciaország ambiciózus programmal átvette az Európai Unió fél évre szóló soros elnöki tisztét. A két dolgot (az államfő újraválasztási reményeit és az EU előtt álló hatalmas problémahalmaz megoldására tett javaslatokat) nehéz lesz szétválasztani. Amikor Emmanuel Macron a választópolgárainak üzen, megszólítja az európai közösség több száz millió tagját is, és fordítva: az uniós problematikának mindig van/lesz francia belpolitikai olvasata.

Vegyük például az egyik legellentmondásosabb ügyet, az atomenergia megítélését. Franciaország vezeti azt az immáron csaknem egytucatnyi tagúra bővülő EU-s államcsoportot (benne Magyarországot is), amely az energiabázis kizöldítésének a keretében teret adna az atomenergiának, elismerné azt. Párizsnak esze ágában sincs feladni az erre való támaszkodást, hiszen az ország villamosáramszükségletének csaknem a háromnegyedét az atomerőművek szolgáltatják. És a francia Areva egyike a világ háromnégy nagy, nukleáris technológiával foglalkozó, önálló reaktorkonstrukcióval jelentkező vállalatának.

Tavaly novemberben Macron bejelentette, hogy a nagyrészt francia technológia szerint kidolgozott, harmadik generációs, nyomottvizes atomreaktor-konstrukció (EPR – European Pressurised Reactor) alapján újabb atomerőműveket építenek. „Ezzel garantálhatjuk az ország energiafüggetlenségét, biztosíthatjuk az elektromosenergia-ellátást. És ezzel érhetjük el a karbonsemlegességet 2050-ben. Azaz évtizedek óta először újraindítjuk az atomreaktor-építést és folytatjuk a megújuló energiaforrások fejlesztését” – mondotta.

PROGRAMOK ÉS VÁLASZTÁSOK

Az államfő ötpontos EU-elnökségi programot állított össze. A migrációs helyzettel kapcsolatban leszögezi: Schengen reformjára van szükség, hogy egy önálló, erős, döntésképes Európa teremtődjön meg. „Hogy ne élhessenek vissza a menedékjoggal, amely európai találmány, erős határvédelem, továbbá egy olyan po-

MIT VÁRNAK A FRANCIÁK &? *: *13 08 ,9ö1$

A válaszadók hány százaléka jelölte meg az adott témát

1. Környezet- és klímavédelem

2.

Bevándorlás

4.

*L­X_X­LÀL^

3.

5.

41 37

A gazdaság helyzete

30 23

0º_GN_YTSX¥L S­UO·Q­Y

20

6.

*RGJWN OTLTP YºW[­S^JXX­L

8.

A versenyszabályok rendezése

20

7.

A szegénység felszámolásáért folytatott harc

9.

Világbéke

10.

20

18

13

0º_Rď[JQ÷I­X TPYFY¥XÀL^

Forrás: Politico

9

litikai szervezet kell, amely képviseli és megvédi értékeinket” – fejtette ki.

A prioritások között szerepel az európai szociális modell védelme. Ennek jegyében márciusban Franciaország európai növekedési és beruházásmodellezési csúcskonferenciát szervez. Nagy hangsúlyt kap a klímacélok és a gazdasági bővülés összehangolása. Ennek keretében megőrzik és továbbfejlesztik a szén-dioxid-kvóták, -adók rendszerét. Kiemelt szerep jut továbbá a digitalizációnak. „Európát digitalizált hatalommá alakítjuk át, amihez két kidolgozás alatt álló törvény járul majd hozzá: a digitális szolgáltatások és a digitális piac létrehozásáról szóló” – mondta Macron. Szerinte a jogállamiság kérdése nem alku tárgya. Ám hogy miként kezeli a bonyolult problémát, egyelőre homályban marad. A magyar miniszterelnökkel való találkozó előtt az államfő közölte: „Politikai ellenfél, de európai partner. Közösen kell munkálkodnunk Európáért.”

Bonyolítja a helyzetet, hogy április 10én és 24-én Franciaországban kétfordulós elnökválasztást, június 12-én és 19-én pedig parlamenti megmérettetést tartanak.

Macron bejelentette indulását. Ám még akkor is, ha tavasszal nyer és megkezdheti második elnöki ciklusát, sok függ a nyári országgyűlési választások kimenetelétől. A csillagok állása egyelőre nem kedvez az államfőnek és a politikai paletta közepére pozicionált pártjának, a La République En Marche-nak (REM).

Ugyanis a 2021. júniusi időközi választásokon a Macron-párt (akárcsak Marine Le Pen alakulata) nem szerepelt jól. Márpedig hiába nyer(het) az elnök megint ez év áprilisában, ha a júniusi megmérette-

50 | FIGYELŐ 2022/2

F_50-51-Francia-elnokseg.indd 50

2022. 01. 10. 17:42

| GEOPOLITIKA |

tések eredménye kihúzza alóla támogatói bázisát.

FOTÓ: CHRISTIAN HARTMANN, REUTERS

EURÓPÁT KIHAGYTÁK

Van itt ennél bonyolultabb témakör is, földrészünk biztonságáé – amely az utóbbi hetekben az Ukrajna körül rendkívüli mértékben kiéleződött feszültség kapcsán az EU meghatározó külföldi partnerét, az Egyesült Államokat (kisebb mértékben Kanadát) is érinti. A Macron által ismét napirendre tűzött kérdés, az öreg kontinens nagyobb mértékű politikai és katonai önállósága, a „stratégiai autonómia” komoly fejfájást okoz a politikai-katonai stratégáknak az Atlanti-óceán keleti és nyugati partján egyaránt.

Nagy-Britannia kiválásával, a brexittel Franciaország vált az unió egyetlen atomfegyverekkel felvértezett hatalmává. Ezzel párhuzamosan megnőtt a politikai súlya a Merkel-korszakban megkérdőjelezhetetlen EU-vezető Németországéhoz mérten.

Nem biztos, hogy Washingtonban örülnek ennek. Annalena Baerbock német külügyminiszter január 5-i tengerentúli villámlátogatása vélhetőleg amiatt is lett fontos a két nappal később tartott NATOkülügyminiszteri videókonferencia előtt, hogy az unióban végbemenő változások, viták miatt láthatóan bizonytalanabbá vált amerikai külpolitika világossá tegye a helyzetet, egyben megerősítse a Merkel-korszak külügyéreinél jóval inkább euroatlanti elkötelezettségű Baerbock pozícióját. Persze ezen kívül is volt-van mit tisztázni. Például a kevésbé világos amerikai álláspontot az Északi Áramlat II. csővezetékkel kapcsolatban, a Joe Biden-kormányzat tétovázását az újabb Oroszország-ellenes büntetőszankciók alkalmazásában.

EMMANUEL MACRON FRANCIA ELNÖK KARÁCSONYI DÍSZKIVILÁGÍTÁSBAN. AZ ELNÖKVÁLASZTÁSI KAMPÁNY EURÓPAI SZINTEN IS MINDENT VISZ NÁLA

Az USA talán a német tárcavezetővel is üzent az EU-nak, amelynek az álláspontja Josep Borrell külügyi és biztonságpolitikai főmegbízott demonstratív sértődöttségében is kifejeződött, miszerint Európa, Brüsszel nem maradhat ki a január közepén az ukrajnai helyzetről tartott Oroszország–USA-, Oroszország–NATO- és Oroszország–EBESZtárgyalásokból. Persze mindmáig érződik – és vélhetőleg nem is teljesen alaptalanul – a Henry Kissinger amerikai exkülügyminiszter, külpolitikai stratéga még a múlt század hetvenes éveiben feltett ikonikus kérdésében rejlő tengerentúli szkepticizmus: „Kit hívjak fel, ha Európával akarok beszélni?”

D. P. 2022/2 FIGYELŐ | 51

F_50-51-Francia-elnokseg.indd 51

2022. 01. 10. 17:42

| GEOPOLITIKA |

ZÖLDGÁZT ÉS -ATOMOT JAVASOL AZ EUd

ENERGIAVÁLSÁG | Brüsszel az egekbe szökő energiaárak letörésére átsorolná a földgázt és az atomenergiát a „zöld” energiahordozók körébe. A zöldek által adott német külügyminiszter hevesen tiltakozik, miközben Moszkva csurig töltötte az Északi Áramlat vezetékeit. Politikai döntés kérdése lett a gázárak csökkenése.

Vihart kavart az EU-ban az Európai Bizottság azon előterjesztése, hogy az atomenergiát és a földgázt sorolják át – legalábbis ideiglenesen – a beruházások ajánlása szempontjából „zöldnek” tekinthető energiaforrások táborába. Berlinben elsősorban a kormánykoalíciós tag zöldek mentek neki a javaslatnak.

Ebben a kérdésben gyakorlatilag két részre szakadt az unió: egyfelől a Franciaország vezette atomenergia-pártiak – köztük Magyarország –, másfelől a Németország vezette atomenergia-ellenesek csoportjára. A két tábor csaknem ugyanakkora. Emiatt patthelyzet alakulhat ki, amikor az EU brüsszeli központja által benyújtott indítványról tárgyalnak.

SZEMPONTOK

Mindkét csoport igyekszik szakvéleményekkel alátámasztani álláspontját, ám ezek keverednek. Egy részük környezetvédelmi indokokkal operál, amelyek a jelenlegi helyzetben az uniós pragmatisták – akik kidolgozták a fenti két energiaforrás zölddé nyilvánítását – számára elfogadhatatlanok. Brüsszelnek a klímavédelem mellett a szociális szempontokat is mérlegelnie kell – például hogy Európa szegényebb lakói az égbe szökő energiaárak miatt ne fagyoskodják át a telet. Nem kevésbé fontos az európai gazdaság, ipar működőképességének a fenntartása, az öreg kontinens energiaszükségletének a biztosítása. Az EU úgyis lemaradásban van a Kelettel, elsősorban Kínával szemben, amely, ha

kell, kíméletlen szigorral lép fel a koronavírus-járvány megfékezése, a gazdaság ütemben tartása érdekében (lásd a hsziani eseményeket, amelyek 13 millió embert érintenek súlyosan).

Brüsszeli bennfentesek szerint a patthelyzet szavazással való feloldása csaknem reménytelen, hiszen az atomenergiaellenzőknek vélhetőleg nem lesz meg a szükséges „szupertöbbségük”, azaz legalább 15 tagállam voksa, hogy elvethessék az Európai Bizottság indítványát. Marad a konfrontáció vagy a kompromiszszum. Talán a németországi energiahelyzet további romlása a kölcsönös engedmények felé terelheti a dolgok alakulását.

Berlin – nem kis mértékben a háromtagú koalíció második legjelentősebb ereje, a zöldek nyomására – időnek előtte lekapcsolta a Németországban még mű-

ködő hat atomerőmű felét, noha ezzel ráért volna ez év végéig. A következmény: tovább drágult az áram, s egyelőre nem hallani a kormány számára kiváltképpen kínos – és tavaly ismét erőre kapott – széntüzelésű erőművekről, amelyek valóban hatalmas környezetszenynyezést okoznak.

Közben mindkét fél „fegyverkezik”.

Az atomenergia-tagadók Németország és az alvezér szerepére pályázó Ausztria körül csoportosulnak. Ezen tábor oldalán legújabban Csehország aktivizálódott, szervezkedni próbál a szövetségesnek tekintett uniós tagokkal. Jozef Síkela cseh iparügyi miniszter minapi tweetjében aláhúzta: „Most a fő feladat összegyűjteni a hasonlóan gondolkodó EU-s országokat, és megpróbálni tárgyalásos úton kiharcolni a jobb, az érdekeinknek leginkább megfelelő feltételeket.”

Brüsszel taktikusan 2021. december 31-én késő este tette közzé a két bűnbak, az atomenergia és a földgáz „kizöldíté-

OROSZORSZÁG FÖLDGÁZSZÁLLÍTÁSAI EURÓPÁBA, 2020* Földgázvezetéken Milliárd köbméter

Németország Olaszország 19,7 Törökország** 15,6 Hollandia 11,2 Franciaország 2,6 Spanyolország – Belgium – Nagy-Britannia 4,7 A többi európai ország

LNG-cseppfolyósított földgáz Milliárd köbméter 56,3 – – 17,2 0,2 –

Európa összesen: 167,7

57,7

0,9

3,4 2,9

5,0

4,8

*2021-ben Németország 10,5%-kal, Olaszország 20,3%-kal, Törökország pedig 63%-kal importált több oroszországi gázt, RNSY GFS Ɠ OJQJSYJYYJ PN OFSZ¥WO¥GFS &QJPX_JO 2NQQJW F ,F_UWTR KJOJ 7­X_GJS KJQYJMJY÷JS *: YWFS_NY Forrás: de.statista.com

52 | FIGYELŐ 2022/2

F_52-54_energia.indd 52

2022. 01. 10. 17:43

| GEOPOLITIKA |

sével” kapcsolatos javaslattervezetét. Az uniós tagállamok nem egészen két hetet kaptak arra, hogy véleményt mondjanak róla. Az Európai Bizottság abban bízik, hogy még e hónap végén sikerül megegyezni az előterjesztés végleges szövegéről. Ezután kezdődik a szavazás az EU vezető testületei elé kerülő rendelkezéstervezetről.

FOTÓ: EUROPRESS/AFP

GÁZOS ZÖLDÍTÉS

Nehéz kérdés az atomerőművek helyzete, de talán még cifrább a földgáz „kizöldítése”. Ez utóbbi a német kormányon belül is megosztja az erőket. Míg a zöldek erőteljesen ellene vannak, addig a koalíció harmadik, legkisebb komponensét adó, gazdaság- és iparpárti szabad demokraták kedvezően vélekednek a földgáz átminősítéséről. „Németországnak szüksége van modern gáztüzelésű villamos erőművekre mint átmeneti technológiára, mert leállunk mind a szénnel, mind pedig az atomenergiával” – nyilatkozta az utóbbi párt vezetője, Christian Lindner a Süddeutsche Zeitungnak. A koalíció vezető erejét adó szocdemek Olaf Scholz kancellárral együtt szintén

a gyakorlatiasabb, a szélsőséges megoldásokat elvető utat járják – és nem földgázellenesek.

Mindeközben Berlinben szinte ki sem ejtik a varázsszót, az Északi Áramlat II. csővezeték sorsát. Pedig ahogy az események alakulnak, szükség lehet arra a pótlólagos gázmennyiségre, amelyet most Moszkva különféle ürügyekkel visszatart (ilyen például a Jamal–Európa-vezeték „karbantartása”). Az Algéria és Marokkó közti súlyos konfliktus megbénította a legnagyobb kapacitású, az algériai gázt Marokkón át az EU-ba (Spanyolországba, Portugáliába) szállító Magrebvezeték üzemelését. Az amerikai cseppfolyósított földgázt (LNG) szállító tankerek ismét kurzust váltanak. Míg 2021 utolsó napjaiban – a magas spot árak vonzására – elindultak Európa felé, ez év januárjában újra a nagyobb profittal kecsegtető ázsiai, távol-keleti kikötők irányába úsznak rakományukkal.

A Kreml éberen figyel és alájátszik az eseményeknek: Oroszország megint

LEÁLLÍTOTT ATOMERŐMŰ NÉMETORSZÁGBAN. A ZÖLDEK MÉG A FÖLDGÁZT IS ELLENZIK

csökkentette az Ukrajnán, Szlovákián át az EU-ba szállított gáz mennyiségét, és a Jamal–Európa-vezeték működése is akadozik – miközben a Gazprom rekordévet zárt. Az orosz cégóriás adatai szerint a németek tavaly 10 százalékkal növelték a Moszkvától vásárolt gáz volumenét. És a háttérben ott lappang az Északi Áramlat II. jegelt engedélyeztetési folyamata.

„ÁRAMLATOS” VITÁK

Az új német külügyminiszter, Annalena Baerbock fúrja az Északi Áramlat II.-t.

Politikai kérdésnek tekinti az ügyet, és a technikailag elkészült, csak a bekapcsolásra váró vezetékpáros megbénítására az euroatlanti szövetség céljainak az alátámasztásaként, Moszkva visszaszorításának a demonstrálásaként hivatkozik. Álláspontja ellen szól a németországi energiahelyzet romlása. Berlin még a Merkel-kormányzat idején erősen elszámította magát, túlbecsülte a megújuló energiaforrások súlyát, megbízhatóságát.

2022/2 FIGYELŐ | 53

F_52-54_energia.indd 53

2022. 01. 10. 17:43

| GEOPOLITIKA |

AZ ÉSZAKI ÁRAMLAT II. CSŐVEZETÉKE. BERLIN POLITIKAI KÉRDÉST CSINÁLT AZ ENERGIAÁRBÓL

Ennek az lett a következménye, hogy tavaly visszaesett a megújulók, elsősorban a szélenergia aránya a német energiapalettán, ahol a szén ismét előreugrott. A merkeli időszak megújulóenergiaforráspárti tisztviselői azzal védekeztek, hogy a múlt évben nem fújt elég erősen a szél…

Olaf Scholz német kancellár még nem tett egyértelmű nyilatkozatot. Mint fen-

tebb jeleztük, pártjával, az SPD-vel együtt nem veti el a földgázt (s vele együtt az Északi Áramlat II. engedélyezését), de óvatos, nem akarja élezni a koalíción belüli konfliktust. A német ellenzék egyik vezéralakja, a CSU-vezető Markus Söder a merkur.de szerint egyenesen fogalmaz: „A zöldeknek az Északi Áramlat II. bojkottálására irányuló fenyegetőzése mindenekelőtt Németországot károsítja…

Aggaszt bennünket, hogy Angela Merkel távozásával a német külpolitikát eluralja

a bizonytalanság. Tartunk a zöldek naiv és ingatag külpolitikájától. Ez mindenekelőtt az Oroszországgal fenntartott kapcsolatainkra vonatkozik.”

Az Északi Áramlat II. csőpárosát közben az orosz szállítók – német források szerint – pukkadásig töltötték földgázzal.

Azaz csak egy csapot kellene megnyitni Kelet-Németországban, és ömlene az EU vezetékrendszerébe ez a nyersanyag, lenyomva az árakat. Nagy a kísértés.

D. P.

2Ď0 )ö0 5*8 &9427*&094740 *3*7,.&'140040 8? 2& &? *: '&3 2020. JÚLIUS VÉGE 56

Ezek közül az IWR* adatai szerint 2021/22 telén 15 energiablokk különféle okokból nem üzemelt. Kénytelenek voltak áramot importálni 3­RJYTWX_¥LG·Q ­X 8UFS^TQTWX_¥LG·Q 9­QJS MFL^TR¥S^TXFS JQX÷XTWGFS JQJPYWTRTXX¥LLFQ KďYJSJP

Belgium

7

& MFYFQTR [NX_TS^F F_ FYTRJW÷Rď[JPMJ_ JQQJSYRTSI¥XTX -N[FYFQTXFS NL PJQQJSJ QJPFUHXTQSN F Q­YJX±YR­S^JPJY IJ JQJR_÷P X_JWNSY JGG÷Q SJR QJX_ XJRRN

Svédország

7

2NSY F RJL¾OZQ· JSJWLNFKTWW¥XTP GJ[J_JY­X­SJP JL^NP ­QMFWHTXF JQ[GJS F_ FYTRJSJWLNF JQQJS PJQQJSJ MTL^ QJL^JS IJ F L^FPTWQFYGFS a kormány álláspontja ambivalens.

Spanyolország

7

3­M¥S^ JQºWJLJIJYY JSJWLNFGQTPPOZP JQQJS­WJ PNYFWYFSFP F_ FYTRJSJWLNF RJQQJYY & X_TRX_­ITX 5TWYZL¥QNF FYTRJW÷Rď JQQJSJX FPYN[NXY¥N tiltakoznak az öreg és nem teljesen üzembiztos almarazi objektum folytatólagos üzemben tartása miatt.

Németország

6

0º_ÀQÀP M¥WRFY F R¾QY ­[ [­L­S QJPFUHXTQYFP &_ FYTRJSJWLNF [NYF F_ JW÷RďGJ_¥W¥XTPPFQ Q¥YMFY·FS QJ_¥WZQY F [NYF X¾Q^UTSYOF ¥YYJ[÷IMJY a földgáz szerepére.

Csehország

6

& UTQNYNPFN JW÷P RJLTX_YTYYFP )ZPT[FS^GFS R¥W YF[FQ^ PN PJQQJYY [TQSF ±WSN F U¥Q^¥_FYTY JL^ ¾O Q­YJX±YR­S^ RJL­U±Y­X­WJ IJ F U¥WYTP SJR tudtak egyezségre jutni.

Szlovákia

4

X_FPN X_TRX_­IZSP F X_­S PTSYWF FYTRJW÷Rď [NY¥GFS F_ ZY·GGN RJQQJYY IºSYºYY *Q÷WJ MT__¥P WF F X_­SJW÷Rď[JPG÷Q [FQ· YJQOJX PNX_¥QQ¥XY FRNY HXFP WF YJW[J_YJP

Finnország

4

& ƻSSJP F_ FYTRJSJWLN¥Y _ºQISJP YFWYO¥P

Magyarország

4

& JX [¥QFX_Y¥XTP PNRJSJYJQJ GJKTQ^¥XTQMFYOF F 5FPX .. UWTOJPY P­Y ¾O JSJWLNFGQTPP RJL­U±Y­X­Y

Bulgária

2

&_ TWX_¥L FYTRJW÷Rď U¥WYN STMF JL^JX UTQNYNPFN JW÷P JQQJSJ [FSSFP

Románia

2

0JQJYN X_TRX_­IZSP FYTRJSJWLNF U¥WYN &_ :8& Ɠ PNX_TW±Y[F 0±S¥Y Ɠ PNX R­WJYď JW÷Rď[JPJY P±S¥QY F WTR¥STPSFP F GTQL¥WTPSFP és a szlovákoknak is).

Hollandia

1

;NXX_FY­WSJP F_ FYTRJW÷Rď[JPMJ_ & IJHJRGJWN MJQ^_JY X_JWNSY P­Y ¾O TGOJPYZR ­U±Y­X­Y YJW[J_NP

*A portál megújulóenergiaforrás-párti, elfogult az atomenergiával szemben.

+TWW¥X IJ XYFYNXYF HTR +NL^JQ÷ L^ďOY­X

FOTÓ: EUROPRESS/AFP

Franciaország

54 | FIGYELŐ 2022/2

F_52-54_energia.indd 54

2022. 01. 10. 17:43

| GEOPOLITIKA |

BEINDULT A CSIPHÁBORÚ

FOTÓ: GETTY IMAGES

FÉLVEZETŐPIAC | A fenyegető és várhatóan tartós csiphiány következtében a nagyhatalmak saját gyártókapacitásokat építenek ki. Kulcsszerepben van Tajvan, ahol Kína növelni, az USA pedig megerősíteni szeretné befolyását. Európa szokás szerint csak kullog a világ után.

Átalakulóban van a csipek, a félvezetők világpiaca. Fájdalmas folyamatról van szó, amely a koronavírus-járvány által okozott, a globális gazdaságot alapjaiban megrázó bizonytalanságban gyökeredzik. Senki sem látja előre, meddig tart a pandémia és következményei, például a gyárak termeléskorlátozása vagy éppen leállása. Ezek egyrészt a dolgozók lebetegedésére, másrészt az ingatag keresletre vezethetők vissza. (S akkor még nem beszéltünk a fenyegető energia- és alapanyaghiányról.) Alapvetően a fentiek miatt alakult ki a globális csiphiány, amelynek a következménye a korszerű fogyasztói elektronikai eszkö-

zök, a hagyományos és elektromos erőforrású járművek gyártásának a lefékeződése. Korábban négy-öt hetet kellett várni a megrendelés után egy új gépkocsira, mára ez az időintervallum a csiphiány miatt négy-öt vagy akár több hónap lehet.

A HELYI GYÁRTÁS A CÉL

A csipválság ráébresztette a Nyugatot, hogy e tekintetben is sérülékeny. Ki van szolgáltatva a Keletnek (még ha részben szövetségesekről, Tajvanról, Dél-Koreáról, Japánról van is szó). A fő gondot Kína jelenti. Emiatt megindult a félvezető-előállítás újbóli hazahozatala, hogy ki-ki maga, a saját országában végezze a gyártás mindhárom fázisát. Három szemben álló félről beszélhetünk: Kínáról, az USA-ról és Európáról. A taj-

vani csipkészítés feletti bizonyos ellenőrzésen túl Peking kezében van a félvezető-előállítással összefüggő nyersanyagok, például a ritkaföldfémek piacának a kontrollja is.

Oroszország – noha igen jelentős ritkaföldfémkészletei vannak – mint a csipjeit a nemzetközi piacokon értékesítő tényező gyakorlatilag nem játszik, önellátásra törekszik. Moszkva elsősorban katonai, stratégiai okokból igyekszik az Oroszországi Föderáció (OF) saját csipiparának a fejlesztésére, hiszen e parányi alkatrészek nélkül nincs korszerű katonaigép-, rakéta-, tengeralattjáró- vagy éppen kémműholdgyártás.

Noha az Egyesült Államok, az Intel a világ legnagyobb csipelőállítója, Washingtonban rájöttek, hogy támadható pontjaik vannak. Az ellenfél Európa és 2022/2 FIGYELŐ | 55

F_55-57_felvetzetok.indd 55

2022. 01. 10. 17:43

| GEOPOLITIKA |

1979 óta beleértve az Egyesült Államokat is – nem ismeri el önálló államként.

Hallgatólagosan elfogadják, hogy Kína része, és előbb-utóbb az a sors vár rá, mint Hongkongra vagy Makaóra.

UNIÓS LEMARADÁS

Nyugat-Európa még kiszolgáltatottabb, jelentős félvezető-behozatalra szorul. E termékeket elsősorban a Távol-Keletről szerzi be. Emiatt is – szinte párhuzamosan az amerikai Chips jogszabálytervezettel – az EU is előrukkolt saját törvényjavaslatával. Ennek sarkalatos

pontjaként kevesebb mint tíz év alatt szeretné megszerezni az ellenőrzést a világ csippiacainak a 20 százaléka felett.

Mint a témát a gyakorlatból ismerő vállalkozó, Earl Carr a Forbes magazin hasábjain megjegyezte: ezt a célt Brüsszel csak akkor lesz képes elérni, ha mélyen a zsebébe nyúl. Az uniónak ugyanis a legfőbb gyengesége a csiptervezés. Márpedig ez a háromfázisú előállítási folyamat első, döntő fontosságú szakasza. A második a fizikai gyártás, a szakzsar-

RITKAFÖLDFÉMKÉSZLETEK A VILÁGBAN, 2020 A készletek aránya* Százalék

1. Kína 2. Vietnam 3. Brazília 10,4 4. Oroszország 6,0 5. India 6. Ausztrália 3,5 7. USA 1,3 ...Mianmar – ….Madagaszkár – *A globális készletekhez képest.

19,0 18,1

38,0

A készletek nagysága Millió tonna

6,9 4,1 1,5

– –

12,0

22,0 21,0

44,0

A kitermelés mérete Ezer tonna 1,0 1,0 2,7 3,0 17,0

140,0

38,0 30,0 8,0

Forrás az Egyesült Államok Geológiai Szolgálata (USGS)

FOTÓ: GETTY IMAGES

Kína. Az előbbi nem jelent számottevő kockázatot, az utóbbi annál inkább. Pekingi tervek szerint 2049-re, a Kínai Népköztársaság megalakulásának a századik évfordulójára a globális csippiacokon az ázsiai óriásnak kell egyeduralkodói szerepet betöltenie. És a távol-keleti ország hatalmas erőforrásokat tud mozgósítani e cél eléréséhez – nagyobbakat és könynyebben, mint az USA. Amerika persze nem akar lemaradni: minden idők egyik legnagyobb (ipari) ösztönző programján, a Chips Act törvénytervezeten dolgozik. Összességében 52 milliárdos támogató lépésekről van szó – ezzel a projekt a mozgósított anyagi eszközöket tekintve mintegy háromszor nagyobb a washingtoni kormány pandémiás segélyprogramjánál. Ám ez a gigászi összeg kevesebb mint a negyede annak a legalább 250 milliárd dollárnak, amelyet Peking közvetlenül vagy közvetve az iparág fejlesztésére fordítana.

Tajvan, Dél-Korea és Kína vállalatai a globális csippiac 87 százalékát ellenőrzik. A tajvani TSMC, a világ legnagyobb félvezetőgyára a globális kínálat 54 százalékát képviseli.

Azaz a szigetállam kapcsán tavaly kirobbant nemzetközi válságnak lehet akár egy félvezető-olvasata is. A Nyugat, elsősorban az Egyesült Államok tart attól, hogy Peking, amely eddig is jelentős mértékű befolyást szerzett Tajvan gazdasága, így a félvezetőipara felett, teljes mértékben ráteszi a kezét az USA számára létfontosságú ottani csipgyártásra. A másik oldal, Kína – felismerve a járvány nyomán megváltozott nemzetközi gazdasági erőviszonyokban rejlő lehetőséget – fokozza a szigetre nehezedő nyomást. Tajvant egyébként a világ túlnyomó része –

56 | FIGYELŐ 2022/2

F_55-57_felvetzetok.indd 56

2022. 01. 10. 17:44

| GEOPOLITIKA |

SZILÍCIUM-VÖLGY SZÁSZORSZÁGBAN

gonban a „csipöntödék” működése. Az „öntödék” vásárolják meg a tervezőktől, dizájnerektől a terveket, hogy ezek alapján legyárthassák az adott terméket.

A harmadik etap pedig a csipek, félvezetők beépítése a különféle elektronikai alkatrészekbe.

Szinte sziámiiker-szerűen összenőtt a csipipar és a 17 ritkaföldfém kitermelése, piaci forgalmazása. Aki ezeket az ásványi anyagokat birtokolja, jó eséllyel befolyásolhatja a csúcstechnikai ágazatokat a csipszektortól a hadiiparig, a fogyasztói elektronikai csúcstermékek gyártásáig.

A ritkaföldfémkészletek birtoklásában, bányászatában Kína vezet. Ezen anyagok több mint harmadát a különleges mágnesek előállításában használják fel, a tizedüket pedig az elektromos autók nagy teljesítményű akkumulátorai készítésében hasznosítják. Egy megawattnyi szélenergia-kapacitás kiépítéséhez 171 kilogramm ritkaföldfémre (egyre vagy többre a 17 tagú családból), egy F–35-ös ötödik generációs többcélú vadászgép megépítéséhez 427, a legújabb, most épülő Virginia osztályú amerikai atom-tengeralattjárók mindegyike legyártásához 4200 kilogrammra van szükség.

D. P.

Míg ki nem tört a globális csiphiány, szinte senkit sem érdekelt egy kis szászországi gyár, a drezdai GlobalFoundries. „18 éve egyetlen megkeresés sem érkezett hozzánk a médiától” – nyilatkozta Guido Überreiter, a cég vezető mérnöke. Most azonban hirtelen több más térségbeli üzemmel együtt az érdeklődés homlokterébe kerültek a korábbi NDK területén található kisebb csipgyárak. A GlobalFoundries egyébként az Apple Watch, a Samsung és az Amazon Echo beszállítója. Brüsszel felébredt, rájött, hogy csökkenteni kell Európa függését a világ legnagyobb gyártójától, a tajvani TSMC-től. A szászországi Szilícium-völgy, amely az európai csipelőállítás harmadát adja, most hatalmas támogatásokat remélhet. „Szászország az öreg kontinens egyik legfontosabb és legfejlettebb ipari, technológiai félvezetőközpontja lesz” – mondta nemrég Thierry Breton, az EU belső piacokért felelős biztosa, amikor meglátogatta a régió vállalatait. Az európai „chipses” törvényjavaslat az évtized végére 20 százalékos globális piaci részesedést tűzött ki célul. A frissen megalakult, a szociáldemokraták által vezetett német kormány szintén komoly állami támogatásokat ígért. Adódik a kérdés: miért pont Szászország? A válasz a rendszerváltás éveiben keresendő, amikor az újraegyesített Németországot elöntötték a fejlettebb nyugati technológiák. Ekkor a viszonylag jól képzett volt NDK-s mikroelektronikai mérnökök Drezda környékén kezdtek el gyülekezni és új vállalkozásokat alapítani. Persze az ázsiai konkurenciával lehetetlen volt versenyezni. A világ egyik legnagyobb memóriacsip-gyártója, a Qimonda 2009-ben dobta be a törülközőt – csődbe ment, hiába kérte Berlin és Brüsszel segítségét.

A mostani újbóli nekibuzdulás azonban valószínűleg már megkésett. A legnagyobb gond a munkaerőhiány. A tervek szerint a szászországi Szilícium-völgyben a jelenlegi 70,5 ezerről pár éven belül 100 ezerre kellene növelni a szektor foglalkoztatottainak a számát. A helyi munkaerőpiacon ez lehetetlen vállalkozásnak tűnik. A GlobalFoundries alkalmazottai 40 különböző országból érkeztek. A szakképzett külföldi munkaerő idecsábítása sem lesz könnyű.

A tavaly szeptemberi általános választásokon a 16 szászországi választókerületből 10-ben a bevándorlásellenes Alternative für Deutschland (AfD) nyert. A 2024-es helyhatósági megmérettetésekre vonatkozó jelenlegi közvélemény-kutatások szerint a párt a voksoláson megelőzi az eddig regnáló kereszténydemokratákat.

Szép gondolat a csipgyártás felfuttatása a régióban, de ehhez az is kellene, hogy a jelenlegi problémákat is orvosolják. A tartományban a (kétszer) beoltottak aránya nem éri el a 60 százalékot, rekordszintre nőtt az újonnan regisztrált fertőzöttek száma.

D. GY.

A LEGNAGYOBB CSIPGYÁRTÓK FŐBB BERUHÁZÁSAI Társaság TSMC (Tajvan) Intel (USA)

Samsung (Dél-Korea) SMIC (Kína)

Beruházás 100 milliárd dollár + egy japán üzem 7 milliárdért 2023-ig Új öntödék 20 milliárd dollárért, tíz év alatt 80 milliárd euró Európában, 7,1 millárd dolláros csomagolóüzem Malajziában 151 milliárd dollár nem memóriacsipek gyártásába 2030-ig, benne egy amerikai öntöde létesítésével 17 milliárdért 19 milliárd dollárral a kapacitások megháromszorozása a 12 inches lapkák gyártásában, 7,6 milliárdért egy új üzem Pekingben, 2,36 milliárd a sencseni üzem bővítésére, 8,87 milliárd egy új sanghaji gyárra

Helyszín Tajvan, USA, Kína, Japán USA, Európa, Malajzia USA, Dél-Korea

Kína

Forrás: Financial Times-gyűjtés

2022/2 FIGYELŐ | 57

F_55-57_felvetzetok.indd 57

2022. 01. 10. 17:44

| RÉGIÓ |

TÚLZOTT OPTIMIZMUS BUKARESTBEN A román GDP hamar visszaállt a koronavírus-járvány előtti szintre. Tavaly 7 százalék körüli gazdasági növekedésre számított a kormány, 7,13 százalékos államháztartási hiánycél mellett. Mi serkentette ezt a bővülést, amely Európában az egyik legnagyobb volt?

– Akárcsak eddig, a lakossági fogyasztás és a kormányzati költekezés játszott alapvető szerepet a gazdasági növekedésben. Románia továbbra is a

fogyasztástól erősen függő ország marad, amelynek súlyos problémái vannak a kínálati oldalon. A helyi termelésből származó kínálat nem tud lépést tartani a belföldi kereslettel, ezért mindig az történik, hogy a gazdaság túlfűtöttsége mellett jelentős mértékben romlik a folyó fizetési, különösen a külkereskedelmi mérleg egyenlege. Románia rekordnagyságú külkereskedelmi hiány-

nyal zárta a múlt évet. A kormányzati költekezés növelte az államháztartási deficitet és az államadósságot. A belföldi fogyasztást serkentette a hitelezés, de az is, hogy a lakosok és a cégek a járvány miatt tavalyelőtt visszafogták a kiadásaikat. Így a múlt esztendőben azért is nőtt a fogyasztás, mert a lakosság felélte azokat a tartalékokat, amelyek 2020-ban a korlátozások miatt és az óvatosságból elhalasztott kiadásokból képződtek. A 2020-as évet a bizonytalanság jellemezte, amelyet tavaly je-

FOTÓ: PUZZLEPIX/SHUTTERSTOCK

CRISTIAN PĂUN | A román gazdaság az idén számos kihívás előtt áll, és az év rosszul is alakulhat, ha a kormánynak nem sikerül az elvárt mértékben felhasználnia az európai uniós pénzeket, elsősorban a helyreállítási alap forrásait. Interjúalanyunk, a neves bukaresti közgazdászprofesszor, elemző hangsúlyozza: a román gazdaságot főként a fogyasztás húzta tavaly; az idei siker egyebek mellett a szerkezeti reformok végrehajtásától függ.

58 | FIGYELŐ 2022/2

F_58-60_roman-elemzo.indd 58

2022. 01. 10. 17:44

| RÉGIÓ |

SAROKSZÁMOK

lentősen csökkentett az oltakozási lehetőség, s az emberek visszanyerték a jövőbe vetett bizalmukat.

– Az utolsó negyedévben lassult a gazdasági bővülés. Ennek ellenére ön szerint sikerült elérni a 7 százalékos GDP-gyarapodást?

– A csökkenés okai néhány olyan szerkezeti problémában keresendők, amely megoldatlan maradt a járvány előtti időszakban. Így a kis- és középvállalkozások tőkeszegények, gyenge az innovációs és az exportálási képességük. Tőkéhez nagyon korlátozott mértékben férnek hozzá, ami csökkenti a fejlesztési lehetőségeiket, ezért a termelésük kisebb feldolgozottsági szintet képvisel, kevés hozzáadott értéket valósít meg. Emellett a kormánynak korlátozott volt a gazdaságtámogatási kapacitása, mert már a pandémiát megelőzően jelentősen romlott a makrogazdasági és a költségvetési helyzet.

A versenyszféra érdekében tett behatárolt kormányzati gazdaságélénkítő intézkedések is inkább a túlélésre és nem a termelés újraindítására összpontosítottak. Ezért természetes, hogy a gazdasági növekedés lassulni kezdett, amikor a kabinet megvonta a támogatásokat. Ezenkívül az oltási kampány nyilvánvaló kudarca még több bizonytalanságot keltett a versenyszférában.

– Még mindig nem szabadult meg Románia a belpolitikai krízisektől. Ezek mennyire befolyásolták kedvezőtlenül az ország gazdasági teljesítményét?

Egyes elemzők szerint a kormányválságok nincsenek már nagy hatással a gazdaságra, amely a 2020-as esztendő kivételével folyamatosan bővült, az elmúlt évtized sorozatos kormányváltásai ellenére. Ön is így látja ezt?

– Nem értek egyet ezzel. Sokat tanulmányoztam az országkockázati besorolások témáját, a politikai és rendszerszintű rizikókat. A politikai instabilitás közvetlenül kihat a gazdasági számításokra és a jövőt illető tervekre. Egy vállalkozás működtetői számára létfontosságú, hogy akár öt-tíz éves táv-

Románia 2022. évi költségvetése 4,6 százalékos gazdasági bővüléssel és 5,84 százalékos államháztartási hiánnyal számol. A bruttó hazai terméket 1317,3 milliárd lejre (mintegy 266,4 milliárd euró) valószínűsítik. A büdzsé bevételei a GDP 33,4 százalékát teszik ki, a kiadások a 39,2 százalékát. A bruttó átlagbér a kormány becslése szerint jövőre eléri a 6095, a nettó pedig a 3775 lejt (442, illetve 274 ezer forint). A kabinet 6,5 százalékos inflációval számol. A folyó fizetési mérleg hiánya csaknem 58 százalékkal, 13,85 milliárd euróra nőtt a tavalyi első tíz hónapban az előző esztendő azonos időszakához mérten (2020-ban egész évben 10,98 milliárd euró volt, alig 500 millióval több a 2019-esnél). A külkereskedelmi mérleg deficitje a tavalyi első tíz hónapban 29 százalékkal, 19,209 milliárd euróra nőtt.

A hiány abszolút értékben 4,349 milliárd euróval haladta meg az előző évit a vizsgált időszakban. A külkereskedelmi mérleg deficitje 2020 egészében 18,387 milliárd euró volt, 1,088 milliárddal haladta meg a 2019-est.

latnál hosszabb időre is tisztán lássanak előre. A kormányváltások mindig változásokat idéznek elő a helyi adminisztrációban, módosulnak a tervek, a törvények, amit egy vállalkozónak figyelembe kell vennie. Minden politikai instabilitás hatással van az üzleti szférára.

– A múlt esztendő negatív szereplője az infláció volt, amely az év elején előre nem láthatott magasságokba (novemberben 7,8 százalékosra) nőtt, főleg az energia drágulása miatt. A román jegybank egyelőre 1,75 százalékon tartotta az alapkamatot, arra hivatkozva, hogy nem akarja megfojtani a gazdasági növekedést a túl gyors kamatemeléssel.

Képes az intézmény kordában tartani a pénzromlást? Mire számíthatnak a háztartások, ha tavasszal megszűnik a lakossági energiaár befagyasztása?

– Az infláció akkor nyilvánul meg, amikor a szerkezeti problémákat monetáris jellegű megoldásokkal próbáljuk orvosolni, s késleltetjük a szükséges reformokat. Akkor üti fel a fejét, amikor a szekeret fogjuk az ökrök elé, például növeljük a jövedelmeket, serkentjük a keresletet, miközben a termelés nem tud lépést tartani a politikusok

tollvonással megítélt jövedelememeléseivel. Az infláció egy veszélyes, rejtett adó, amelytől nagyon nehéz megszabadulni, és amely növeli a társadalmi egyenlőtlenségeket. Azért veszélyes, mert stagflációt és inflációarányos béremelésspirált idéz elő, amelyből nehéz kitörni. A jegybank csak akkor tudja majd ellenőrzés alatt tartani az árdrágulást, ha korlátozza a monetáris expanziót és a hitelezést, vagyis ha drágítja a pénzhez való hozzáférést, ami az államháztartásnak nem jó sem a helyreállítási alap, sem pedig a költségvetési hiány szempontjából. Ez a költség még nagyobb nyomás alá helyezi a kormányzatot és növelni fogja az államadósságot.

– Mi a véleménye az idei büdzséről?

– Szerintem az a veszélye a 2022es költségvetésnek, hogy túl optimistán meghatározott értékeken alapszik, így a bevételek kalkulálása is túlságosan derűlátó. Elég, ha esős vagy száraz év lesz a mezőgazdaságban, mert már az gondot okoz majd a büdzsének. A kormány hatékonyabb adóbehajtásra számít, de ez attól függ, hogy a gyakorlatba ültetik-e a helyreállítási alapban vállalt reformokat. A kiadásokat is fenntarthatatlanul magas szintre tervezték, azért, hogy mindkét nagy politikai tábort, a nemzeti liberálisokat és a szociáldemokratákat is kielégítsék. Nagy valószínűség szerint nem fog lassulni a pénzromlás, mert annak okaira – gondolok a nemzetközi energia- és üzemanyagárakra – a kormány nem lehet hatással, ezért a GDP valós növekedési mértéke is ezen múlik majd. A költségvetési bevételek nagysága az európai uniós alapok összegeinek a felhasználási arányától függ, azok lehívása pedig az önrésztől, amelyet a nemzeti büdzséből szükséges biztosítani. Ez olyan bonyolult helyzet, amelyet a kormánynak meg kell oldania, ha maradéktalanul le akarja hívni az EU-s pénzeket.

2022/2 FIGYELŐ | 59

F_58-60_roman-elemzo.indd 59

2022. 01. 10. 17:44

| RÉGIÓ |

„Csak a versenyszféra fejlesztésével lehet elérni a tartós jólétet, ehhez pedig e területnek kiszámíthatóságot és társadalmi megbecsülést kell biztosítani” – Cristian Păun.

– Nagy a várakozás a helyreállítási alappal kapcsolatban, amelynek köszönhetően Románia 29,3 milliárd euróhoz juthat a következő öt évben. Ha esetleg nem sikerül megfelelő arányban lehívni ezeket az összegeket, annak milyen hatása lehet a gazdaságra?

– Ha kudarcot vall a kormány a lehívással, akkor komoly probléma lesz a makrogazdasági egyensúllyal. Sajnos minden esély megvan arra, hogy ennek a pénznek egy jelentős részét elszalaszszuk, mert silány minőségű a központi és a helyi közigazgatás emberállománya, amelynek reformokat kellene végrehajtania a helyreállítási alapban felkínált pénzekért cserébe, ezenkívül hagyományosan alacsony az ország abszorpciós rátája, pénzlehívási képessége, nem utolsósorban pedig közismert a romániai politikusok reformokkal szembeni ellenállása. Bármekkora uniós összeg elszalasztása nagyobb államháztartási hiányt, valamint államadósságot, mindemellett kisebb szerkezeti reformot jelent.

– Mik lesznek a 2022-es év legnagyobb gazdasági kihívásai?

– A helyreállítási alap, valamint a 2014–20-as és a 2021–27-es uniós költségvetési ciklus forrásainak a lehívása, illetve az ezzel együtt járó nagy volumenű szerkezeti reform szükségessége.

E tekintetben széles körű politikai konszenzust kell kialakítani. Ez utóbbinak kevés az esélye. Már a múlt év végére vállalt kötelezettségteljesítések egy része is jelentősen megkésett.

– Milyenek a kilátásai az államháztartási deficit mellett a folyó fizetési és a külkereskedelmi mérleg hiánya jelentős csökkenésének?

– A folyó fizetési mérleg hiányát nem lehet lefaragni, amíg nő az államadósság (decemberben a GDP 50,2 százaléka volt – a szerk.), amelynek a 70 százaléka külföldi tartozás. Ehhez hozzáadódik a magánadósság, hiszen Románia nettó tőkeimportőr. A külkereskedelmi mérleg egyenlegét még jobban rontja majd a helyreállítási alap és a

NÉVJEGY 1975-ben született, Gyulafehérváron érettségizett.

1994-től a bukaresti közgazdasági egyetemen (Academia de Studii Economice din București – ASE) tanult, 1999-ben diplomázott, majd nemzetközi tanulmányok után 2005ben ott is doktorált. Anyaintézményében helyezkedett el tanársegédként.

2013 óta professzor, az ASE nemzetközi kapcsolatok karának a dékánhelyettese, de több egyetemen is tanít.

A Román Közgazdasági Társaság igazgatója. Ludovic Orban egykori kormányfő tanácsadójaként, valamint a kis- és középvállalkozások hitelgarancia-alapjának az elnökeként is tevékenykedett.

Az anyanyelvén kívül angolul és franciául is előad, publikál. Nős, két gyermek édesapja.

többi uniós forrás, ugyanis sok beruházás technológiaimporton alapszik.

Az államháztartási hiánycél tartása komoly kihívás, orosz rulett lesz, hiszen az infláció magas szintje, az esetleges rossz mezőgazdasági év és az uniós források fel nem használása nagy sérülést okozhat.

– Románia a térség országaihoz mérten sokat ledolgozott a hátrányából az elmúlt harminc évben. A közép-európai államokhoz viszonyítva mely területen kell javítania a teljesítményét?

– Sokat ledolgozott, ugyanakkor mégsem. Ha szigorúan az egy lakosra jutó GDP-t nézzük, akkor láthatunk némi fejlődést, de a bruttó hazai termék dinamikája nem tükrözi korrekt módon és teljes egészében az országok közötti gazdasági lemaradásokat. Igencsak számít, hogy a GDP-nek milyen a szerkezete. Romániának olyan egyensúlyhiányokkal és strukturális problémákkal kell szembenéznie, amilyenekkel a környező államoknak nem. A versenyelőnye elolvadt az ikerdeficit, az infláció, az elvándorlás és a nagy fokú politikai bizonytalanság miatt. A versenyszféra (a reálgazdaság) jelenti az egyedüli garanciát a tartós és robusztus fejlődésre. Amíg a politikusok populista, redisztribúciós intézkedések foglyai, s figyelmen kívül hagyják az igazi jóléthez vezető utat, a gazdasági növekedés nem sokat ér, az átlagember keveset fog megérezni belőle. Csak a versenyszféra fejlesztésével lehet elérni a tartós jólétet, ehhez pedig ennek a területnek kiszámíthatóságot és társadalmi megbecsülést kell biztosítani.

BORBÉLY TAMÁS

60 | FIGYELŐ 2022/2

F_58-60_roman-elemzo.indd 60

2022. 01. 11. 9:54

| RÉGIÓ | KUTYA ÉS GAZDÁJA A CRIKVENICAI RIVIÉRA „MARATONJÁN”. FUTNI ÉS ÚSZNI KELL A TURISTACSALOGATÁSRA IS KIVÁLÓAN ALKALMAS VERSENYEN

SZÉP HASZNOT TERMELT AZ ADRIA

HORVÁT TURIZMUS | A zágrábi kormány hagyományosan az új esztendő első hetében teszi közzé az előző év idegenforgalmi adatait.

Szomszédunknak a riasztó 2020 után már nincs oka panaszra.

A koronavírus-járvány kitörése valóságos érvágás volt Horvátország számára, hiszen a turizmus általában a GDP több mint ötödét adja délnyugati szomszédunknak, de közvetett módon a horvát gazdaság közel harmada kapcsolódik e szektorhoz. A világméretű lezárások és utazási korlátozások miatt 2020-ban az átlagnál jóval kevesebben, mindössze 7,8 millióan látogattak az országba (ez a 2019-ben regisztrált turisták 37 százaléka), a vendégéjszakák száma pedig a felére, 54,4 millióra csökkent. Ilyen kevés vendég a délszláv háború legsötétebb évei óta nem érkezett a térségbe. 2020 végére 8,9 százalékkal esett vissza a bruttó hazai termék, ami igen rosszul jött az egyébként is gyenge lábakon álló horvát gazdaságnak. Tavaly a jobbközép kormány mindent megtett annak érdekében, hogy visszacsábítsa az üdülőket az Adriára. A terv részben sikerült – derül ki a szaktárca nemrég közzétett adataiból. Ami a részleteket illeti, az elmúlt esztendőben 13,8 millió látogató 84,1 millió éjszakát töltött ott. A minisztérium külön kiemelte, hogy jelentősen nőtt a belföldi vendégforgalom is; megdöntötte az eddigi rekordot, hiszen 2,3 millió horvát töltötte hazájában a szabadságát.

FOTÓ: ANTONIO BRONIC, REUTERS

DUBROVNIK TEHERMENTESÍTÉSE

Egyébként az Adrián üdülők közül a legtöbben, 2,9 millióan német állampolgárok voltak, de több mint egymillió osztrák és szlovén is ott pihent, valamint egymillió lengyel és 750 ezer cseh. Ami a magyar turistákat illeti, 450 ezer vendég 2,46 millió éjszakát töltött Horvátországban, ami szinte pontosan a duplája a 2020-as adatoknak.

Ahogy az elmúlt években már megszokottá vált, ismét a horvát tengerpart északi részét, az Isztriai-félszigetet választotta a legtöbb külföldi: 23,5 millió vendégéjszakát töltöttek a megyé-

ben. A népszerűségi listán Split-Dalmácia volt a második 15,5 millió vendégéjszakával, a harmadik helyre pedig a fiumei (Rijeka) központú Tengermellék-Hegyvidék megye szorult 15,3 millióval. Ami a városokat illeti, megtörtént a hosszú évekig az ország leglátogatottabb úti célja címet birtokló Dubrovnik trónfosztása. Az Adria gyöngyszemének tartott településre tavaly csak 543 ezren érkeztek, ezzel pedig csupán a harmadik legforgalmasabb város lett Zágráb (638 ezer látogató) és az isztriai Rovinj (550 ezer) mögött. Az egykoron másfél millió vendéget is fogadott Dubrovnik vesztesége leginkább az óceánjárók eltűnésének tulajdonítható – a járvány előtt naponta akár három ilyen óriás is kikötött a városban.

JÖN A KAMPÁNY

Az országba látogatók létszámával egy időben a horvát kormány közzétette az adott év turisztikai bevételeinek az összegét is.

Délnyugati szomszédunk államkincstárába 8,268 milliárd eurónak megfelelő kuna (mintegy háromezer milliárd forint) folyt be, ez a szektor 2019-es bevételeinek a 88 százaléka. Az adóhivatalhoz bekötött pénztárgépeknek köszönhetően az is kiderült, hogy a múlt esztendőben pusztán a vendéglátóipari ágazatban több mint 250 millió számlát állítottak ki.

A járványhelyzet alakulását illetően a horvátok bizakodók, jó turisztikai évre számítanak. A cél: ismét elérni a 2019-es sikert, minden idők legjobb idegenforgalmi eredményét. Így hamarosan indul az új országimázskampány, amelynek a célközönsége Európa lakossága lesz, és a koronavírus szempontjából biztonságos országról, valamint a gyönyörű természeti adottságokról szól majd.

HORDÓSI DÁNIEL

2022/2 FIGYELŐ | 61

F_61_horvat-turisztika.indd 61

2022. 01. 10. 17:44

| RÉGIÓ |

A SÓPARADICSOM BŐVÍTÉSE

JELENTŐS MAGYAR SZEREPVÁLLALÁS SZOVÁTÁN | Korszerűsödnek, illetve bővülnek a fürdőtelep szálláshelyei. A fejlesztésekhez a magyar állam által kezdeményezett külhoni gazdaságélénkítési pályázatok is jelentős mértékben hozzájárulnak.

Erős hónapot zárt decemberben a szovátai idegenforgalom. A Marosvásárhelytől 60 kilométerre keletre fekvő fürdővárosban előbb a tavaly ötnaposra bővített román nemzeti ünnep – történelmi gyorstalpaló: 1918. december elsején tartották Gyulafehérváron azt a népgyűlést, amelyen a románság képviselői kikiáltották Erdély Romániával való egyesülésének szándékát, ezt kodifikálta aztán a trianoni békediktátum – alkalmával tették ki első ízben a „megtelt” táblát. Szűk hónapnyi pihenőt követően a vendéglátósok már készülhettek is a szilveszterrel kapcsolatos kihívásokra, holott akkor még senki sem tudta, hogy az évbúcsúztatóra érvényben marad-e az éjszakai kijárási tilalom.

Nem maradt, last minute üzemmódban pedig az utolsó helyek is elkeltek. Az év elejére érvényes foglalások is szép folytatást ígértek.

A két minivakáció gazdasági nyertesei mindenekelőtt a helyi idegenforgalmi szolgáltatók, amelyek jelentős része közvetlenül-közvetve magyar identitású vállalkozás. Közülük a Szovátán Danubiuscsoportként megjelenő, a cégcsaládon belüli portfóliótisztítást követően 2019 óta Ensanaként újrafogalmazott vállalat viszi a prímet, amely az elmúlt 15 esztendőben mintegy 30 millió eurónyi beruházást valósított meg a városban. Az Ensana két négy-, illetve egy háromcsillagos szállodájának 338 szobájában mintegy 800 turistát láttak vendégül, normál üzem-

ÚTBAN A FÜRDŐTELEP KÖZPONTJÁBA. A MÚLT SZÁZADFORDULÓN ÉPÜLT VILLÁKBÓL KEVÉS MARADT MEG

FOTÓK: MOIRENC CAMILLE, EUROPRESS/AFP

VISSZAKAPASZKODÁS ELŐTT

62 | FIGYELŐ 2022/2

F_62-64_szovata.indd 62

2022. 01. 10. 18:21

| RÉGIÓ |

A MEDVE-TÓ EGYIK SZEGLETE. A KEZELŐKÖZPONTJÁT EXKLUZÍV SZÁLLÁSSÁ ALAKÍTJÁK ÁT

módban évi 70-85 ezer éjszakát töltenek náluk a látogatók. A vendégkör 80-85 százalékát a belföldiek „szállítják”, külföldről többnyire magyarországi, moldovai, ukrán, olasz, spanyol és izraeli turisták érkeztek. Bár a korlátozások egyértelműen kedvezőtlenül befolyásolták a látogatottságot, 2021-ben ennek ismeretében 9,3 millió eurós árbevétellel kalkulált a társaság. Igaz, olyan körülmények között, hogy a legnagyobb kapacitású hotel, a Szováta szálló teljes felújítás alatt van, de a 2019-es 44 millióhoz, illetve a 2020-as 21 millióhoz képest így is jelentős a visszaesés.

Ezzel együtt a következő három-öt évben újabb beruházásokat is tervez a cég Szováta-fürdőtelepen, ezerfősre kívánva bővíteni a kapacitását. A 20-25 millió eurós befektetés a Szováta szálló felújítását, egy három szárnyból álló villa építését célozza, valamint a Medve-tó partján lévő egykori kezelőbázis prémiumkategóriájú szálláshellyé alakítását. A meglévő hotelek melletti ingatlanon a szállóvendégeknek szánt parkolóház is épül, valamint a főút alatt átvezető, a parkolóházat a tóparttal összekötő alagút.

A MI TAVUNK

A cég kezelésében van a Szováta legnagyobb vonzerejét jelentő Medve-tó is. A 25 évre szóló, 2023-ban lejáró konceszszió értelmében csak az Ensana, illetve elődje, a Danubius használhatja a tó vizét és gyógyhatású iszapját. A „gombócot” azonban soha nem tudta lenyelni

a szovátai társadalom, mondván „a mi tavunk”. A méltatlankodás érzelmi töltete talán érthető, az ellenőrzések ugyanakkor azt bizonyítják, hogy az Ensanaszállókat működtető Balneoclimaterica Kft. a tó jó gazdájának bizonyult. Így aztán látszólag semmi sem gátolja az Altalajkincsek Országos Ügynökségével (ANMR) kötendő újabb megállapodást. Értesüléseink szerint azonban erős lobbizás zajlik annak érdekében, hogy a szovátai önkormányzatot is magában foglaló szakmai egyesület is részt vegyen a licitáláson.

Az immár a nyilvánosság előtt szereplő vita egyik központi témája a Medve-tó, illetve a Mogyorós-tó vizének és iszapjának felhasználási joga, annak exkluzivitása ugyanis az Ensana által a látogatók irányába megfogalmazott egyik legfontosabb hívószó.

ÚJ, MAGYAR SZÁLLÓ

A Danubius-csoport megjelenését azonban a vetélytársak is jótékony hatásúnak tartják, a magas minőségű szolgáltatások és az igényes vendégkör ugyanis a többieket is felzárkózásra késztette. Sőt, újabb beruházásra is, amelynek finanszírozásában a magyar állam külhoni gazdaságélénkítő programja, illetve az annak lebonyolítására létrehozott Pro Economica

Alapítvány is tevékeny szerepet vállal.

Ennek keretében a Maros Hotel Health Spát működtető Quintus Kft. a fürdőtelepi régi autóbusz-állomás helyén négycsillagos fürdőszállót épít. De más vállalkozók is terveznek hasonló beruházásokat, a Hell energiaitalt gyártó cég például ugyancsak négycsillagos fürdőszálló építésére váltott ki tavaly építkezési engedélyt az önkormányzattól.

A hajdanán a görögkatolikus egyház által épített villát a mába átmentő háromcsillagos Maros szálló „nagytestvérét” a tervek szerint 2022 végére át is adják. A Quintus Kft. tulajdonosa, Káli Zoltán Szovátán egyedülálló, nemcsak gyógykezelőbázissal, hanem valamennyi korosztály igényeire szabott élményfürdővel ellátott négycsillagos hotelt álmodott meg. A 15-16 millió eurós költségvetésű létesítmény finanszírozására a cég 6,2 millió eurós pályázatot nyújtott be a Pro Economica Alapítványhoz, és 2,095 milliárd forintot (mintegy 5,835 millió eurót) meg is ítéltek, ami az eredeti fázisban a költségek felét fedezte volna. Az üzemanyagárak robbanása után azonban jelentősen átalakult a képlet, a különbözetet a befektető teremti elő.

Káli Zoltán szerint a turisták érdeklődése, a komfort iránti növekvő igénye egyértelműen indokol akár egy hasonló léptékű beruházást is. A pályázat egyik fontos kitételének számít a környékbeli munkaerő elsődleges alkalmazása, illetve a környező településeken előállított, a vendéglátásban alkalmazható ter2022/2 FIGYELŐ | 63

F_62-64_szovata.indd 63

2022. 01. 10. 18:21

| RÉGIÓ |

mékek hasznosítása. Ezzel nyitott kapukat döngetnek a kiírók, mivel ez eddig is bevett gyakorlatnak számított.

RENDSZERSZINTŰ GONDOK

A húszezer lelket számoló város munkaképes lakosságának több mint a fele dolgozik a „fürdőbizniszben” – ez is magyarázza a tóhoz való különleges érzelmi kötődést. A Szovátán működő vendéglátóipari középiskola diákjai a fürdőtelep szállodáiban végzik szakmai gyakorlatukat, de igény esetén – főleg a szezon teljében – máskor is szívesen látják őket. Hosszú távú odakötésüket azonban akadályozza a fiatalok körében tapasztalható munkavállalói mobilitás meg az ágazatban alkalmazott alacsony bérszint.

Godra Árpád, az Ensana korábbi értékesítési igazgatója szerint a jelenség „gyógykezelésére” önmagában egy Ensana léptékű nagyvállalat is kevés.

A hivatalos statisztika szerint ugyanis az iparág a román GDP mindössze 2,5 százalékát szállítja – miközben a szektorban a munkavállalók 15 százaléka regisztrált. A fennálló több mint 10 száza-

ERDÉLY HOLT-TENGERE Az 1875-ben az egyik sókarszton létrejött heliotermikus tó – alakja kiterített medvebőrre hasonlít, innen a neve is – partján kialakuló fürdőtelep 1900-ban kapott gyógyfürdői minősítést, vizét, iszapját reumatikus, gyulladásos betegségek kezelésére, majd a meddőség gyógyítására ajánlották. A víz jótékony hatással van egyes bőrbetegségek leküzdésére is. Antibakteriális és gyulladásgátló tulajdonságai miatt a tóból nyert vöröses-fekete iszapot pakolás formájában előszeretettel alkalmazzák.

Szováta látogatottsága a Monarchia utolsó éveiben, majd a Trianont követő évtizedekben egyaránt magas volt, szinte státusszimbólumnak számított egy-egy ingatlan megvásárlása, építése. A Medve-tó vizében oldott sómennyiséget 66 ezer tonnára becsülik, a víz hőmérséklete a felszíntől lefelé növekszik, amit a nap melege és a lejjebb koncentrálódó só okoz.

A magas sótartalom miatt Erdély Holt-tengerének is nevezett tó esetén előforduló heliotermikus jelenség rendkívül ritka, Európában csak Szovátán találkozhatunk vele. A hőmérséklete nyáron eléri a 35 fokot is. Minőségének megőrzése érdekében a napnak csak bizonyos szakaiban engedélyezett a fürdés, a fennmaradó órákban pihenni hagyják a tó vizét.

Bár ezt a tézist kikezdeni látszik a Sapientia Erdélyi Tudományegyetem kutatócsoportjának vizsgálata, amely szerint a délidőben közbeiktatott „vízpihentetés” két órája igazából semmire sem elegendő, hasznosabb lenne a későbbi strandnyitás vagy a korábbi strandzárás, de a fél évszázados hagyomány felrúgására még nem határozta el magát az Ensana vezetősége.

lékos különbség az ágazat kifehérítése után kiált, ez azonban rendszerszintű átalakításokat feltételez. A közalkalmazottak vakációs utalványainak kártyára való terelése nemcsak a vakációzós kedv fellendítését, de a feketegazdaság visszaszorítását, így az ágazatban regisztrált bérviszonyok korrigálását is segítheti.

A mércét azonban változatlanul magasra helyezik Szovátán. A Digi24 hírtelevízióban Fülöp László Zsolt polgármester – maga is a szállodaműködtetési iparból érkezett – úgy fogalmazott, hogy

az általa vezetett település nem a hazai fürdőhelyekkel kíván versenyezni, hanem a nyugatiakkal. Ennek érdekében a városvezetés 20 millió eurónyi uniós pénzt készül fordítani a fürdőtelep hajdani fényének visszaadására, és a beruházások között szerepel egy 500 fő befogadóképességű nyári színház építése is. Káli Zoltán szerint az egyetlen viszszahúzó erőt a csak nagyon lassú ritmusban javuló romániai közlekedési viszonyok jelentik, amelyek sokak – főleg a Kárpátokon délre lakók – kedvét elveszik az Európában egyedülálló tó áldásainak megtapasztalásától.

CSINTA SAMU

FOTÓ: MOLNÁR-BERNÁTH LÁSZLÓ, MTI

MADÁRTÁVLAT. BAL OLDALON A HÁROM NAGY SZÁLLODA, ELŐTTÜK A KEZELŐKÖZPONT LÁTHATÓ

64 | FIGYELŐ 2022/2

F_62-64_szovata.indd 64

2022. 01. 11. 10:07

| RÉGIÓ |

BÁNYA MÉRGEZI A CSEH–LENGYEL VISZONYT

SZÓSZÁTYÁR NAGYKÖVET | A Deutsche Wellének adott nyilatkozatában megfogalmazott, a turówi szénbányára vonatkozó állítások miatt kezdeményezte Mateusz Morawiecki miniszterelnök a prágai lengyel nagykövet visszahívását. Mirosław Jasiński november vége óta vezeti a képviseletet, de korábban is szolgált diplomataként Csehországban – ismert közéleti szereplő mindkét fővárosban.

JASIŃSKI DECEMBER 20-ÁN ADTA ÁT MEGBÍZÓLEVELÉT ZEMAN ELNÖKNEK. EZ A NAGYKÖVETI KÜLDETÉS HIVATALOS KEZDETE, DE HAMAROSAN TÁVOZHAT

Mirosław Jasiński lengyel nagykövet egyebek mellett azt mondta riporteri kérdésre válaszolva, hogy a turówi bánya ügyében a lengyel–cseh megegyezés „az empátia, a megértés és a párbeszéd iránti készség hiánya miatt” nem jött létre, és ezért elsősorban a lengyel fél okolható.

Ismert, hogy a cseh határ közelében fekvő óriási külszíni fejtésről azt követően bontakozott ki vita Prága és Varsó között, hogy a lengyel kormány 2044-ig meghosszabbította a bánya működési engedélyét. A csehek, attól tartva, hogy a lignitbánya területének a kiterjesztése elapaszthatja a Libereci kerület víztartalékait, növeli a zajterhelést és a légszennyezést, tavalyelőtt bepanaszolták Lengyelországot az Európai Bizottságnál (EB), valamint az unió luxembourgi bíróságánál. Utóbbi a múlt év májusának végén elrendelte a kitermelés ideiglenes felfüggesztését, majd miután ezt Varsó nem tette meg, a bíróság szeptemberben napi 500 ezer euró pénzbüntetéssel sújtotta, amit addig kell fizetni az EB részére, amíg a per be nem fejeződik vagy kétoldalú megállapodás nem születik.

FOTÓ: EUROPRESS/AFP

KEVÉS LEHET A PÉNZ

A lengyel kormány elfogadhatatlannak tartja a döntést az ország energiabiztonságának a veszélyeztetésére hivatkozva. Megpróbálták tárgyalások útján rendezni az ügyet, de az egyeztetések a tavaly októberi csehországi választások előtt elakadtak.

Varsó Prága tudomására hozta, hogy hajlandó finanszírozni az érintett cseh régió olyan beruházásait, amelyek a vízellátást biztosítják. A tárgyalásokról sok konkrétum nem szivárgott ki, de annyit tudni lehet, hogy 40-50 millió eurót adnának a cseheknek. A Libereci kerület vezetője, az immár kormányzó Stan pártot képviselő Martin Půta jónak tartotta a lengyel javaslatokat, de a felajánlott pénzt illetően azt mondta, hogy az összeget a vízvédelmi beruházások tényleges költségéhez kell igazítani. Reményét fejezte ki, hogy megállapodás születik, mert a felekben megvan erre a hajlandóság.

A múlt héten Jasiński is úgy vélte, hogy már nagyon kevés tisztázandó technikai részlet van hátra, amelyet a környezetvédelmi tárcák egyetlen találkozóval le tudnának zárni. Csak-

hogy egyelőre nehéz összehozni a tárgyalásokat, majd a kormányfői megbeszéléseket, mert az új cseh kormány még a programnyilatkozata előkészítésével van elfoglalva. Ekkor jegyezte meg, hogy mindeddig főként a lengyel fél empátiahiánya miatt nem született egyezség. Azt mondta, el kell ismerni, hogy sokáig a bánya, illetve a lengyel állami energiaszolgáltató, a PGE vezetői arroganciát tanúsítottak. A nagykövet emlékeztetett arra, hogy korábban Varsó hasonló ügyben kártalanította két lengyel város, Belchatów és Konin lakóit, de Turów környékieket is, ezért érthetetlen számára, hogy a bányától néhány kilométerre, a cseh oldalon élőket miért nem akarják kárpótolni.

ISMERT ANTIKOMMUNISTA

Az interjúra múlt csütörtökön a lengyel kormánypárt, a PiS néhány képviselője nagyon keményen reagált, az ország érdekeinek elárulásával (volt, aki hazaárulással) vádolta Jasińskit.

Piotr Müller lengyel kormányszóvivő pedig a Twitter-oldalán elmagyarázta: Mateusz Morawiecki miniszterelnök a felelőtlen, a lengyel érdekeket ignoráló nyilatkozata miatt kezdeményezte a diplomata hazahívását. A cseh sajtóban arra is emlékeztettek, hogy Lengyelország prágai nagykövetségének a korábbi vezetőjét, Barbara Ćwiorót a beosztottaival szemben tanúsított megalázó és diszkrimináló magatartása miatt még 2020 júniusában Andrzej Duda államfő visszahívta, és 2021. november 30-ig ügyvivő irányította a hivatalt.

Mirosław Jasiński, aki eredeti foglalkozását tekintve filmrendező és forgatókönyvíró, a rendszerváltás után az Alsósziléziai vajdaság alelnöke, majd elnöke volt. Dolgozott már a prágai nagykövetségen, s 2001 és 2006 között a prágai lengyel kulturális intézet igazgatója volt. A kommunista időkben, még egyetemistaként ellenzéki szerepet vállalt, s kapcsolatban állt a cseh Charta ’77 mozgalom tagjaival. Ezzel is magyarázható, hogy a Cseh–lengyel Szolidaritás elnevezésű szervezet, amelynek az egyik alapítója volt, most azt követeli a lengyel kormányfőtől, hogy álljon el a tervezett döntéstől.

(LATI) 2022/2 FIGYELŐ | 65

F_65_lengyel-turowi-banya.indd 65

2022. 01. 10. 17:58

MEGRÁZKÓDTATÁSOK A SZERB ÁRAMSZEKTORBAN Annyi rossz hangzott el a lakossági és a gazdasági áramellátásért felelős Szerbiai Villanygazdaság (EPS) közvállalatról az utóbbi hetekben, amennyi kritika összesen aligha érte az elmúlt tíz esztendőben a céget. A kormányzat és a családok egyaránt szapulták a társaságot. Minden egy ártatlannak tűnő december 12-i havazással vette kezdetét.

A sűrű és kiadós hóesés kisebb szerbiai településeket vágott el a külvilágtól – meg az áramszolgáltatótól is. A nehéz, nedves hó súlya alatt ugyanis megroppantak a régen felszerelt vezetékek, másutt a kidőlt fák, a leszakadó ágak tettek kárt a hálózatban, s megszakadt az áram-

ellátás. Egyre több kisebb-nagyobb közép- és dél-szerbiai település maradt elektromos energia nélkül, a hó meg nem akart azonnal elolvadni, járhatatlanná váltak a hegyvidéki utak. A legtöbb kiesés sajnos éppen a hegyvidéki településeket érintette, a villanyszolgáltató műszaki csapatai pedig napokig meg sem tudták közelíteni a tönkrement szakaszokat vagy a kárt szenvedett trafóállomásokat. Ez volt az első gond, amely miatt divattá vált szidni a szerb villanygazdaságot: sokak szerint „egy kis hó” miatt időutazásra kényszerítette az embe-

reket, a sötét középkorba varázsolta őket.

Volt olyan nap, amikor 126 ezer fogyasztó maradt áram nélkül a hétmilliós országban, mert mintegy 260 elosztóállomás esett ki a rendszerből. Ezt már a kormány is tűrhetetlennek minősítette, s vizsgálatot indított a felelősök kiszűrésére. Egyébként tucatnyi önkormányzat területén rendeltek el december közepén szükségállapotot a nagy mennyiségű csapadék, az áramhiány és a járhatatlan útvonalak miatt.

CSILLÁR ÉS SZÉNHIÁNY

A hó azonban kevésbé látványos, de annál komolyabb problémákat is okozott a

FOTÓ: GETTY IMAGES; EUROPRESS/AFP

RÖVIDZÁRLATOK A RENDSZERBEN | Felelősségre vonási hadjárat indult a nemzeti elektromosenergia-szolgáltatónál a decemberi áramkiesések miatt déli szomszédunkban.

Az illetékes miniszter és az államfő is átfogó változásokat akar.

66 | FIGYELŐ 2022/2

F_66-67-Szerb-energia.indd 66

2022. 01. 10. 17:45

| RÉGIÓ | HÓESÉS UTÁN A FÉNYBEN ÚSZÓ BELGRÁD. VIDÉKEN TÖBB MINT SZÁZEZER FOGYASZTÓ VAKSÖTÉTBE KÉNYSZERÜLT

vállalatnál. Hogy pontosan ki és hol rontotta el, azt a folyamatban lévő belső ellenőrzésnek kell megállapítania, az azonban biztos, hogy nagy mennyiségű szenet nem megfelelően tároltak, így a hóesések és az áramkimaradások kellős közepén hőerőműveket kellett leállítani, mert az átnedvesedett fűtőanyag teljesen használhatatlanná vált. Jelentős szén- és áramhiánnyal is meg kellett küzdenie az országnak. Aleksandar Vučić köztársasági elnök sürgős rendkívüli ülést kezdeményezett a kormány tagjainak és az energetikai szektorhoz tartozó közvállalatok vezetőinek a részvételével. Ezen a nemzeti frekvenciával rendelkező tévécsatornák által élőben közvetített értekezleten hangzott el többek között az a famózus államfői beszéd is, amelyben Vučić a saját felelősségét is hangsúlyozva kijelentette, hogy a terem legmagasabb csillárjára kötné fel magát a legszívesebben, amiért a múltban különféle szakértelem nélküli emberek tanácsaira hallgatott az energetikai rendszert érintő kérdésekben. A megbeszélésen a köztársasági elnök dorgáló tanárként szólongatta az illetékeseket, akiknek beszámolót kellett tartaniuk, mit tettek a helyzet rendezése érdekében. A tanácskozás azzal a megállapítással végződött, hogy személyes felelősség terheli a történtek miatt Milorad Grčićet, a szerb áramszolgáltató vezérigazgatóját, ezért e tény ismeretében minél gyorsabban lépnie kell.

A TÉTOVA BŰNBAK

A szerb sajtó sokáig azon szórakozott, hogy Grčić úgy tesz, mintha nem értette volna meg az államfő célzását, mert még jó pár napig esze ágában sem volt felállni a cégvezetői karosszékből. Inkább ő maga fogott bele elbocsátásokba: kitette a szénkitermelésért felelős igazgatót, majd más termelési részlegek vezetőit is, összesen négy embert, s talán még folytatta volna, ha Aleksandar Vučić egy tévéműsorból nem értesíti Grčićet, aki egyébként a hatalmon lévő Szerb Haladó Pártban (SNS) is fajsúlyos szereplőnek számít. Az államfő (aki az SNS elnöke is) azt mondta a nézőknek: vegyék úgy, hogy már nem Milorad Grčić vezeti az óriásvállalatot. Na ekkor világosodott meg a tétovázó vezérigazgató s nyújtotta be a lemondását, de bűnbaknak tekinti magát. Azzal védekezett, hogy

Kolubarában, ahol a fűtőanyagot bányászszák, eleve rossz minőségű szenet raktak a vagonokba, s ez szállítás közben elázott, megfagyott, áramtermelési célra használhatatlanná vált. Mint mondta, érti, hogy ő maga is felelős, de úgy gondolta, a közvetlenebb érintetteknek kellene inkább távozniuk. Bár már azt is tudni, ki lesz az utódja, egyelőre mégis megbízott vezetőként tevékenykedik, a belgrádi ellenzéki sajtó szerint pedig nem tétlenke-

Villanygazdaságot, hogy minden elkerülhető lett volna megfelelő tervezéssel, így azonban több száz millió eurós kárt szenvedett az ország a nem várt importok és nagyjavítások miatt. Dühösen közölte: az EPS minden évben megkapta a pénzt a reparálásokra. Kérdés, hogy min

MILORAD GRČIĆ 2014-BEN BÁNYAIGAZGATÓKÉNT VÁLT HÍRESSÉ EGY VÉSZHELYZET ELHÁRÍTÁSA MIATT. MOST UGYANOTT ÁZOTT EL A SZÉN, AMI MIATT LEVÁLTJÁK AZ EPS ÉLÉRŐL

dik: egyes információk szerint száz, főként az SNS-hez tartozó embernek adott munkát az elmúlt napokban.

„EGY KIS HÓ, EGY KIS SZÉL”

Az új esztendőre visszaállt a rend az energiatermelés és az áramszolgáltatás terén, de Szerbiának szén- és áramimportra is szüksége van, ami szokatlan helyzetnek számít az országban. Tetézte a problémát egy újabb, december 26-i meghibásodás: tűz ütött ki az obrenovaci Nikola Tesla Hőerőmű (TENT) B blokkjában. Itt a gázolajrendszer lobbant be. Sikerült viszonylag gyorsan megfékezni a lángokat, majd üzembe helyezni a blokkot, de bizonyos javításokra még most is szükség van, mert azóta sem működik teljes kapacitással az erőmű. A közvállalatokkal szembeni éles kritikájáról ismert Zorana Mihajlović energetikai miniszternél is betelt a pohár. Nyilatkozataiban azzal ostorozta a Szerbiai

javítottak, ha egy erősebb szél szétmarcangolja a vezetékeket. Új kezdetre van szükség, de főleg arra, hogy a cég vezetői ne hazudjanak. Mindvégig azt állították: 1,3 millió tonna szén áll készenlétben, minden kiválóan működik – hangsúlyozta Mihajlović.

NEM LEHET MINDEN HIBÁTLAN

A kedélyeket és vállalata sarazását a minap Jovan Despotović, a felügyelőbizottság elnöke próbálta csillapítani, s üzent a tárcavezetőnek. Elmondta: a kritikus helyzetben az EPS mindent önerőből állt, az importköltségeket is, nem volt szüksége költségvetési pluszpénzre. Azt hangoztatta, hogy a Szerbiai Villanygazdaság egy 7855 megawatt teljesítményű rendszer, amely évente 35 ezer gigawattóra áramot termel – hetven százalékát három hőerőműnek, harminc százalékát 16 vízerőműnek köszönhetően.

Negyvenmillió tonna szenet bányász ki évente. Természetes, hogy ekkora rendszer nem működhet folyton meghibásodás nélkül – érvelt a vezető.

VIRÁG ÁRPÁD 2022/2 FIGYELŐ | 67

F_66-67-Szerb-energia.indd 67

2022. 01. 10. 17:45

| RÉGIÓ |

TÚLFÉLTI A MEDVÉKET A ROMÁN ÁLLAMFŐ PUSZTULÓ DALMÁT ÖRÖKSÉG

A száraz kőfalak éppannyira az adriai táj szerves részei, mint az olajfák vagy maga a tenger. Évszázadok alatt építették őket a gazdák és tartották folyamatosan karban, hogy a sziklás területen megállítsák a talaj erózióját. A kötőanyag nélkül egymásra rakott kövekből készült falak tövébe fákat, szőlőt és egyéb terményeket ültettek.

A dalmát hegyvidék és szigetvilág elnéptelenedése, illetve a társadalom átalakulása miatt ezek az építmények veszélybe kerültek. A térség lakóinak a jelentős része már nem földművelésből él, így kevesen vannak, akik karbantartják ezeket, megakadályozván az omlásukat vagy az elgazosodásukat.

A Horvátország területén lévő kőfalak többnyire magánbirtokon vannak, teljes hosszuk mintegy 60 ezer kilométer (a kínai nagy falénak a hétszerese), ezért a helyreállításuk igen nehéz feladat lenne. Becslések szerint már csak a felük van használatban. Ezen építmények 2016 óta védett státuszba kerültek, 2018-ban pedig az UNESCO a kulturális világörökség részének nyilvánította őket (más országok hasonló kőfalaival együtt).

A kormány nemrég úgy döntött: ezentúl külön támogatást ad azoknak a földtulajdonosoknak, akik igazolni tudják, hogy a területükön legalább száz méter száraz kőfal van. Méterenként 5 kuna (mintegy 240 forint) jár, cserébe az építmény állapotának a megóvásáért. Remélik, hogy ezzel legalább lassítani tudják ezen örökség pusztulását.

HORDÓSI

Továbbra sem lehet fellépni a veszélyes medvék ellen a településeken kívül Romániában, miután Klaus Johannis köztársasági elnök visszaküldte a parlamentnek megfontolásra a december közepén elfogadott jogszabályt. A törvény egy nyáron elfogadott kormányrendelet némileg módosított szövegét tartalmazza. A rendelet lehetővé teszi az agresszív egyedek eltávolítását, akár kilövését lakott területeken, viszont a decemberi szavazáskor az országgyűlés elfogadta a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) azon módosító indítványát, hogy az eljárást a településeken kívül is érvényesíteni lehessen.

A jogszabály előírása alapján annak ellenére, hogy a barna medve védett állatnak számít, a veszélyes példányokat el lehet hajtani, el lehet kábítani és elköltöztetni, szükség esetén akár ki lehet lőni. Az államfő szerint azonban a lakott területeken kívüli eljárás nincs elég pontosan szabályozva, így visszaélésekre adhat lehetőséget. Arra kérte a parlamentet, hogy állapítson meg objektív kritériumokat, s szabályozza világosabban az illetékes intézmények felelősségét.

Romániában 2016 óta tilos a medvevadászat. A túlszaporodás miatt az állatok rendszerint bejárnak a településekre élelemért, de sokszor a helységeken kívül is kirándulókra vagy pásztorokra támadnak. Romániában 6500 (egyes becslések szerint több mint tízezer) fős a medvepopuláció. A legtöbb egyed Székelyföldön és környékén él.

BORBÉLY

68 | FIGYELŐ 2022/2

F_68-69_Terkepes.indd 68

2022. 01. 11. 16:26

| RÉGIÓ |

HIÁNYZIK A KAZAH SZÉN ÉS LPG UKRAJNÁBAN

FOTÓK: 123RF; EUROPRESS/AFP; VERES NÁNDOR, MTI

BELGRÁD NÖVELI ARANYTARTALÉKÁT

Szerbiának jelenleg 37,3 tonnás az aranytartaléka – közölte a médiával Jorgovanka Tabaković jegybankelnök. A legnagyobb beszerzési ügyletek között a 2019 végi vásárlást említette, amikor kilenc tonnához jutott az állam. 2020-ban újabb háromhoz – mindkét esetben a nemzetközi piacon vette Belgrád a nemesfémet.

Közben az ország altalajából származó aranyat is készletezett az utóbbi időben a nemzeti bank. Tabaković konkrétan egy hosszabb periódust adott meg; az ő mandátumának kezdete, azaz 2012 óta tíz tonna sárga fémet vásárolt az intézmény a Borban működő szerb–kínai Serbia Zijin Copper bányavállalattól. A terv most az, hogy a készletet hazai forrásból növeljék folyamatosan.

Ami a központi bank aranytartalékának az értékét illeti, jelenleg 1,9 milliárd euró, míg kilenc éve mindössze 600 millió volt (annyit ért az akkori 15,3 tonna). A nemzetközi piacon szépen növekedett e nemesfém értéke: amiért déli szomszédunk 1600 dollár alatt fizetett unciánként, ma több mint 1800-at ér.

A globális gazdasági-pénzügyi bizonytalanság ellenszere, valamint a hazai inflációellenes és értékmegőrző politika egyik stratégiai eleme az aranytartalék bővítése – jelentette ki a bankvezető.

VIRÁG

Északkeleti szomszédunknak gondjai lesznek az LPGellátással, ugyanis eddig szükségletének a harmadát kazahsztáni importból elégítette ki. A válság miatt azonban a kazah állam 180 napig tartó szabályozást vezetett be az üzemanyagárakra, s az ottani igény kielégítése minden bizonnyal az LNGexportra is kihat majd. Ezért kijevi szakértők ellátási problémákra és drágulásra számítanak – írja a Karpat.in.ua hírportál.

Az Ukrán Állami Statisztikai Szolgálat adatai szerint 2021. január–októberben az ország által importált szén és üzemanyag 66 százaléka Kazahsztánból érkezett.

Az A–95 tanácsadói csoport számai alapján tavaly a kazah beszállítók az ukrán cseppfolyósítottgáz-fogyasztás mintegy 27 százalékát biztosították, de az elmúlt pár hónapban ez az arány elérte a 33 százalékot. Az ukrajnai üzemanyagtöltő állomásokon az LPG literenkénti ára júniusban még 15,5 hrivnya volt, novemberben pedig már a 20 hrivnyás (230 forint) lélektani küszöbhöz közelített. Most is 19 hrivnya fölött adják, ami a 95-ös benzin átlagárának több mint a 60 százaléka. Az utóbbi években északkeleti szomszédunkban több százezer gépkocsi-tulajdonos szereltetett autógázrendszert a járművébe, mert a csupán pár ezer hrivnyás befektetés a kedvező árú LPG-vel akár két esztendő alatt megtérülhetett. Az UNIAN hírügynökség szerint 2012 és 2020 között a benzinfogyasztás a felére esett vissza, jelenleg évi kétmillió tonnásra tehető. Ugyanakkor az LPG iránti éves kereslet egymillió tonnáról megduplázódott. „Kazahsztán volt mindig is Oroszország és Fehéroroszország legfőbb alternatívája, s jelenleg épp a kazah forrás lezárása fenyeget, ami felboríthatja az ukrán cseppfolyósítottgáz-piac törékeny egyensúlyát” – idézi a kárpátaljai portál Artem Kujunt, az A–95 elemzőjét. A cég szakértői azt tanácsolják az importőröknek, hogy mielőbb ke-

ressenek alternatívákat, csakhogy Moszkva korlátozza az ukrajnai exportját, Fehéroroszország pedig kimerítette a lehetőségeit.

Ami a szenet illeti, az ukrán állami tulajdonú Centrenergo abban reménykedett, hogy azt Kazahsztánból importálhatja a fűtési szezonra. Jelenleg is kevés a szén a hőerőművek raktáraiban.

Tavaly októberben a közép-ázsiai ország lett a Centrenergo fő importszénszállítója. Oroszország azonban már november közepén korlátozni kezdte a területén keresztül Ukrajnába irányuló kazah szén tranzitját. A kijevi energiaügyi miniszter alig egy hete azt mondta: „Nem jön a szén, pedig a Centrenergo 660 ezer tonna kazah fűtőanyagra kötött szerződést.”

M. J. 2022/2 FIGYELŐ | 69

F_68-69_Terkepes.indd 69

2022. 01. 11. 16:26

| SKYNET |

ÚJDONSÁGOK LAS VEGASBÓL

CES 2022 | Inkább érdekességeket, semmint áttörést jelentő újdonságokat mutattak be az idén a járvány miatt egy nappal rövidebbre vett CES-en. Összefoglalónkból kiviláglanak a friss trendek: érkeznek a még okosabb, látványosabb készülékek, VR-játékok. Az egészségügyi, autóipari megoldások – és persze a környezetvédelem, az újrahasznosítás – szintén egyre nagyobb szerepet kapnak a technológia világában is.

A koronavírus miatt a múlt év elején csak virtuálisan tartották meg, sőt az idén is rövidebb volt egy nappal a világ talán legnagyobb technológiai, illetve szórakoztatóelektronikai vására, a Las Vegas-i Consumer Electronics Show (CES). Az először közel 55 esztendeje, 1967-ben, New Yorkban megrendezett kiállításon anno 200 cég mutatott be tévéket és rádiókat. Az 1970-es eseményen debütált a Philips első videómagnója, amelyet csak stúdióknak szánt, hiszen akkori dollárban 50 ezret kellett fizetni e készülékért. 1977ben itt mutatkozott be az első cserélhető, színes, grafikus játékokat kínáló konzol, az Atari 2600. Az ezt követő évek, évti-

zedek folyamán talán csak a hannoveri CeBIT, a barcelonai Mobile World Congress (MWC) vagy a tajvani Computex érhetett a CES nyomába, bár kissé szűkebb, informatikai és/vagy távközlési fókusszal. Eközben a CES-en például gépkocsikat, autóipari elektronikai megoldásokat is bemutattak, és az utolsó békeév (2019) látogatószáma új rekord volt: 182 ezer fő.

LÁTSZANI KELL

Egy ilyen jelentős vásár bejelentésein, újdonságain ma is kiválóan le lehet mérni, hol tart egy – ezúttal tehát szélesen vett – iparág. Persze a legnagyobb cégek már a Covid előtt is igyekeztek a saját rendezvényeiken beharangozni nóvumaikat. Az

internet, majd a pandémia természetesen az expók jelentőségét is átértékelte, de azért mégsem tűntek el ezek a nagy események a süllyesztőben. A világ technológia iránt érdeklődő közönsége – köztük a sok száz véleményvezér, szakmai honlap, valamint blogger és vlogger – évről évre kitüntetett figyelemmel fordul az itteni bejelentések felé. Ez pedig olyan hatalmas reklámértéket képvisel, amely mellett nem mehetnek el szó nélkül a globális márkák. Így például az Apple is viszszatért kiállítóként 2019-ben. Érdekes ugyanakkor, hogy az idei CES alkalmával a mobiltelefonos közzétételek, új termékek kevéssé kerültek előtérbe.

FOTÓK: PATRICK T. FALLON, EUROPRESS/AFP; FIGYELŐ-ARCHÍV

AZ ENGINEERED ARTS AMECA NEVŰ HUMANOID ROBOTJA AZ IDEI CES-EN. EGYESEK SZERINT NEM INTENEK, INKÁBB BEINTENEK NEKÜNK, HA ELTERJEDNEK AZ EFFÉLE GÉPEK

70 | FIGYELŐ 2022/2

F_70-71_Skynet_CES.indd 70

2022. 01. 11. 16:06

A CES 2022 NÉHÁNY FONTOS, ÉRDEKES ÚJDONSÁGA

| SKYNET |

ASUS ZENBOOK 17 FOLD. Tablet és laptop egyben: széthajtott képernyővel óriási, 43 centi képátlójú tablet, összecsukva kis, könnyű noteszgép, felcsatolható fizikai billentyűkkel.

Ennek egyfelől a már említett „saját eseményes” logika az oka, azaz nem itt jelentenek be újdonságokat a legnagyobbak.

Másfelől az is ok lehet, hogy a tavalyelőtti barcelonai Mobile World Congress már elmaradt, és a 2021-es eseményt is a nyáron, 50 ezer látogatóra korlátozva tartották meg, így sok gyártó e rendezvényre vár az újdonságaival. Továbbá a csiphiány a mobiltelefonok generációváltását is lassítja. Persze a talán leginkább fókuszban lévő, lényegében a világ minden vásárlóját érdeklő és érintő mobilpiac is alaposan átalakult, ám várhatóan ez év februárjának végén újra nagy létszámmal lesz megtartható az MWC – nyilván oltottsági igazolványokkal, maszkokban és szuperfertőtlenítéssel…

KÍNAIAK ÉS A NOKIA

Néhány kisebb-nagyobb mobilcég azért tartogatott újdonságot a CES-re is. A legfontosabb közülük az egyik kínai prémiumgyártó, az Oppo, amelyik a csúcsmodelljét ugyan élőben még nem mutatta be, de mostanra szivárogtatta ki annak szinte minden jellemzőjét. Illetve maga az Oppo OnePlus 10 Pro éppen a show végét követő napokban érkezett a piacra. Ide lehet még sorolni a CES megnyitója előtt pár nappal bejelentett, december 31-én bemutatott Xiaomi 12 Prót is, de – ahogy az imént említettük – a Las Vegas-i eseményen inkább másodvonalas gyártók adtak hírt friss eszközökről. Például a tévékkel egyre nagyobb nyugati hírnevet szerző kínai TCL (a francia Alcatel márkanevet vette meg korábban) hozott a show-ra középkategóriás újdonságokat. S nem kevesebb mint öt telefonnal jelentkezett egyszerre a pár éve újjáalakult Nokia. Mint ismert, a HMD Global nevű finn cég (néhány egykori nokiás vezetővel) vette viszsza a mobilgyártási és -forgalmazási névjogokat a Microsofttól.

Az új nokiások most kifejezetten az olcsóbb szegmenst célozzák az Egyesült Államokban, hogy ismét megszerezzék e hatalmas piacon az őket megillető apró részt.

A legdrágább Nokia, a G400-as átszámítva csak 80 ezer forintba kerül, kistestvére, a G100-as pedig 50 ezerbe, s a két belépő modell ára csupán 79 és 99 dollár (25, illetve 31 ezer forint). A márka ismertsége

SONY PLAYSTATION VR 2. Új virtuálisvalóság-szemüveg a PS5ös konzolhoz; hatalmas, 4K-s felbontással, vibráló visszajelzésekkel, megszorongatva a konkurenciát (HTC Vive, HP Reverb G2, Oculus Quest 2, Valve Index).

ORCAM MYEYE PRO. Mágnesével a szemüveg szárára tapadó kamera, amely gyengénlátóknak felolvassa a termékismertetőket, étlapokat, újságokat, továbbá az okostelefonok, számítógépek képernyőjén megjelenő és egyéb szövegeket, segít az arcfelismerésben, a színek azonosításában.

BMW IX FLOW. A koncepcióautó karosszériáját az e-bookoknál megismert fehér e-ink kijelzővel borították be, így bármilyen szürke-fehér árnyalatot, betűt, mintát ráprogramozhatunk a gépkocsi „fényezésére”, amely akár villogni is képes a kocsi jobb láthatósága érdekében.

TCL NXTWEAR AIR. A neves kínai kijelzőgyártó óriástévét, mozit helyettesítő VR-szemüvegével egy 3,5 méteres mozivászon élményét élhetjük át, akár egy okostelefonról meghajtva a napszemüvegnek kinéző „fejtévét”.

RAZER ZEPHYR 2. FFP2-es maszk, melyben kétfokozatú ventilátor is segíti a légzést.

WITHINGS BODY SCALE. Izomtömeget, EKG-t és idegi aktivitást is a talpon keresztül mérni képes okosmérleg.

SAMSUNG ECO REMOTE. Napelemes távirányító, melyben sosem merül le az akku.

TP-LINK ARCHER AXE200 OMNI ROUTER. Olyan wifis elosztó, melynek antennáit motorok mozgatják mindig abba az irányba, amerre a kiszolgálandó eszközt érzékelik.

GOODYEAR ZÖLDGUMI. A nagy abroncsgyártó olyan autógumit fejlesztett, amely 70 százalékban újrahasznosítható anyagokból áll. Többek közt rizshéjhamut, szójababolajat és hasonlókat használtak. Sőt, a gyártás folyamán szén-dioxidot és metánt kötnek meg a légkörből.

Forrás: Engadget.com, Ces.tech, Figyelő-gyűjtés

és az agresszív árazás, a kitűnő ár-érték arány sikerre vezethet – Európa után a tengerentúlra is visszatérhet a régi brand.

ÚJ TÉVÉS KIHÍVÓ

Cikkünk külön blokkban részletezett érdekességei, a fontos újdonságok mellett a lézer- és mikro-LED-es televíziókat érdemes még megemlíteni, melyek sokszor a már „feleslegesen” tűéles 8K-s, azaz 33 millió képpontos technológiával támadnak. A telefonok kapcsán már emlegetett TCL immár nálunk is erős kínálattal van jelen, produktumait az utóbbi években a szigorú képernyőtesztelők is megismerték. Úgy tör fel most a tévészegmensben, mint tették ezt szintén kínai márkák

(Huawei, Xiaomi, Oppo és társaik) a mobilpiacon az elmúlt esztendőkben. Egyrészt alacsony áron kínál kitűnő belépő készülékeket, másrészt a közép- és felső kategóriás tévéi sem drágák, miközben a borsosabb árú, de nagy nevű koreai és japán konkurensek tudását, képminőségét is nemritkán meghaladják, több technológiai újdonsággal pedig mostanra előrébb is járnak. Már csak azért is, mert a TCL évtizedek óta meghatározó képernyőpanel-beszállító is egyben…

HG 2022/2 FIGYELŐ | 71

F_70-71_Skynet_CES.indd 71

2022. 01. 11. 16:06

| CAPPUCCINO |

TROKÁN

NÓRA

ELEK FERENC

IFJ. VIDNYÁNSZKY ATTILA

Színészi munkája mellett gimnazistakorától érdekli a fotóművészet, évek óta fényképezi a kollégáit.

Nemrég kiadott Mielőtt című fotóalbumában közel 200 fekete-fehér fényképen mutatja meg azokat a pillanatokat, amelyeket nézőként sosem láthatunk.

Hogy mi játszódik le egy színészben abban az előadás előtti egy órában, amíg eljut a portától a színpadig. „Nem sok idő, de van, hogy egy világnyi a különbség” – vallja.

MÉSZÁROS BLANKA ÉS RUJDER VIVIEN

72 | FIGYELŐ 2022/2

F_72-73_cappuccino.indd 72

2022. 01. 11. 16:06

FOTÓK: TROKÁN NÓRA

| CAPPUCCINO |

Szinte nincs már olyan téma, amelyet ne dolgozott volna fel a fotográfia – hogy találta meg a saját útját ezen a területen?

– Nem azért kezdtem el fotózni, hogy feltétlenül valami újat mutassak, egyszerűen érdekelt. Pozitív visszajelzéseket kaptam a képeimről, ezért folytattam, kerestem a hozzám illő témákat. Mivel színészek között mozgok kicsi korom óta – a szüleim, Papadimitriu Athina és Trokán Péter, valamint a nővérem, Anna is ezt a szakmát választotta, ahogy a legtöbb barátom is a kollégáim közül kerül ki –, egyértelmű volt, hogy rajtuk fogom gyakorolni a portré műfaját. Amikor viszont megfogalmazódott bennem az ötlet, hogy színészként színészeket fotóznék színpadra lépés előtt, akkor arra is gondoltam, hogy ez egy „piaci rés”, mert ilyen típusú hazai anyaggal még nem találkoztam. Nagyon izgatott ennek a rövid, mégis sűrű egy órának a megörökítése, annak az elemzése, hogy mi zajlik le ilyenkor egy művészben. Aztán az ötlet születésétől a megvalósításig eltelt nyolc év, mert sokáig nem hittem el, hogy ebből tényleg összeállhatna egy album vagy kiállítás.

– Mi alapján választotta ki az előadásokat, amelyeken fotózott?

– Minél több színházba szerettem volna eljutni a fővárosban és vidéken is, de a pandémia keresztülhúzta a számításaimat. Azt tapasztaltam, hogy azok a képek izgalmasabbak, amelyeken különleges a tér, vagy nem egy sima pólóban szerepelnek rajtuk a színészek, hanem a jelmez része egy bonyolultabb frizura, egy bohócsmink vagy a Hitler-bajusz. Nem kell, hogy mindegyik fotón legyen valami extra, hiszen egy arc, egy pillantás is rengeteget elmond, de szerettem volna, ha minél színesebb a képanyag. Még úgy is, hogy fekete-fehérek a fotók.

– Miért nem kerültek be színes felvételek?

– Egy érzet volt bennem arról, hogy fekete-fehérben nyersebben, koncentráltabban adják vissza a képek az alanyok arcán látható érzelmeket. Felmerült, hogy kerüljön be néhány erős színes fotó is, de aztán arra jutottam, hogy a színek sokszor elviszik a figyelmet a lényegről.

– Előfordult, hogy jelmezben fotózott, mert épp játszott abban az előadásban, amelyben meg szeretett volna örökíteni egy kollégát?

– Igen, a Nemzeti Színházban Udvaros Dorottyával közös öltözőnk volt, és amikor már mindketten készen voltunk, megkérdeztem, lefotózhatom-e, mielőtt indul a színpadra. Beleegyezett.

– Színészként nem volt nehéz elővennie a kamerát ezekben a pillanatokban? Hiszen pontosan tudja, hogy egy fotós megzavarhatja az elmélyülést.

– Színészként volt olyan élményem a színpadi takarásban, hogy egy ott lévő fotós zavarát érezve én is feszengeni kezdtem. Számára annyira idegen volt ez a helyzet, hogy nem tudott láthatatlan maradni. De mivel nekem egy színház minden szeglete otthonos, tudtam úgy a színpadra lépő vagy az öltözőben szöveget mondó színész mellett lenni, hogy észre se vegyen. Ezeket a pillanatokat elcsípni a legizgalmasabb, ez a nagy feladat. Emlékszem, hogy Szirtes Ági vagy Nagy Ervin sem vette észre, amikor róluk készült kép. Úgyhogy egyértelműen előny volt, hogy én is színész vagyok, ismerem a járást, tudom, mikor, hol zajlik valami fontos, és kicsit pofátlanul, de oda is mertem menni a sűrűjébe.

– Mire gondol egy színész, amikor már ott áll a színpad szélén?

– Ez egy hihetetlenül magányos állapot.

Félelmetes, mert az ismeretlenbe ugrunk bele. Hiába ez az ötvenedik vagy a századik előadás, nem lehet tudni, miként reagálnak a nézők, elfelejtem-e a szöveget, mutat-e valami újat a partner. Ez tudat alatt ott van bennünk minden este. Pláne annak, akivel megtörtént már, hogy elfelejtette a szövegét. Annak ez egy démon, amelyet el kell hessegetni.

– Önnel megtörtént?

– Meg ám! A képzelt beteget játszottam az Örkényben, és hirtelen fogalmam sem volt, mit kellene mondanom. Teljes blackout. Ilyenkor lelassul az idő, ötszáz

NÉVJEGY 1986-ban, Budapesten született.

2009-ben diplomázott a Színházés Filmművészeti Egyetemen.

Tagja volt a Kecskeméti Katona József, vendégművésze a budapesti Örkény István, valamint a Nemzeti Színháznak.

2013 óta szabadúszó.

Domján Edit- és Junior Prima díjas, a POSZT legjobb női főszereplőnek szóló elismerését is megkapta.

KEDVENCEK Könyv » Edith Eva Eger: A döntés Film » Amélie csodálatos élete Ahonnan merít, ha kimerül » lovak, természet Legjobb/legrosszabb tulajdonsága » türelem/feledékenység Álom, amely még nem valósult meg » Martin Scorsese rendezővel dolgozni

néző és a partnerem is rám vár, nézik, hogy eszembe jut-e a következő mondat.

De nem jut, mert ez olyan érzés, mintha a szikla szélére löktek volna ki, kiürül az agy. Végül azt a megoldást választottam, hogy kirohantam a takaráshoz közel, ahol a súgó megmondta, hol tartunk, majd viszszarohantam és folytattam. Mintha így lett volna megrendezve. De utána két évig rettegtem, hogy újra át kell élnem. Aztán persze át is kell, csak már talán tudsz mit kezdeni vele, nem pánikolsz be annyira, könnyebben tovább tudsz lépni.

– Tudott meg bármi újat a barátairól vagy a családtagjairól most, hogy a fotós szemével látta őket?

– Az utómunkálatok alatt rájöttem, hogy igazából még soha nem láttam őket enynyire átszellemültnek, egyben védtelennek, mert ha együtt játszunk, jobban figyelek magamra, belülre, mint a másikra.

– Van már új vizuális projekt a fejében?

– Egy kisfilm rendezésének az ötletén gondolkozom. 2014 körül, amikor Kecskeméten voltam színész, jelentkeztem filmrendező szakra a Színművészetire. Eljutottam az utolsó, az ötödik rostáig, amire nagyon büszke vagyok. Nyilván, ha felvesznek, fel kellett volna adnom a színésznői karrieremet, és nem találtam volna meg a saját utamat ebben a szakmában – főleg a Zsótér Sándor rendezővel való közös munkák folyamán –, amit nagyon sajnáltam volna. Viszont kaptam egy visszaigazolást arról, hogy a rendezéssel akár lehet még dolgom. Most pedig bele is vágnék.

– Színészként is jelenleg inkább a filmek felé húz a szíve? Mostanában két sikersorozatban, a magyar A tanárban és az amerikai The Witcherben (Vaják) láthatjuk.

– Klem Viktorral játszunk egy kétszereplős darabot, a Múvilávot, de valóban, nagyszínházi társulattal úgy három éve nem dolgoztam. Most szeretném minél többször kipróbálni magamat külföldi produkciókban, s szeretnék angol nyelven játszani. Nemrég egy nagy lehetőséget kaptam egy amerikai western jellegű filmben, ahol sok szövegem is volt, verekednem, lovagolnom is kellett, nagyon élveztem. Leszerződtem egy dán központú nemzetközi ügynökséggel, s örömmel állok a lehetőségek elé. Realistán látom a helyzetemet. Nem gondolom, hogy elindulok „meghódítani Hollywoodot”, de adok esélyt, időt ennek az ösvénynek is.

Lehet, hogy csak ötvenévesen talál rám egy jó szerep, de akkor így kell lennie.

SZIGETI HAJNI 2022/2 FIGYELŐ | 73

F_72-73_cappuccino.indd 73

2022. 01. 11. 16:06

| TÁRSADALOM |

ÜGYFÉLÉLMÉNY MINDENEKFELETT Ha van valami, amit a világjárvány megtanított a marketingeseknek, az az, hogy minden vállalkozás számára elengedhetetlen az erős online jelenlét. A kkv-k és az egyéni vállalkozók is kénytelenek voltak tudomásul venni: egy weboldal fenntartása már nemcsak lehetőség, hanem megkerülhetetlenül kötelező vállalás. Az idén a céges marketingstratégiának – hogy releváns maradjon – továbbra is lépést kell tartania a digitális fejlődéssel, ezt hangsúlyozzák a szakemberek a nemzetközi platformokon. Körbepillantottunk, mit jósol a szakma erre az évre, melyek lesznek az uralkodó trendek, mi az, amit figyelembe kell venni annak érdekében, hogy a vállalkozás megtalálja az ügyfeleit.

Az ügyfél elégedettsége kulcskérdés. A legsikeresebb márkák már megértették: minden döntésük középpontjában a vásárlónak kell állnia. Ahhoz, hogy költséghatékonyan érhessék el a vevőket, a vállalkozásoknak tudniuk kell, kikkel állnak kapcsolatban. Az ügyfélkör egyértelmű szegmensekre bontása lehetővé teszi, hogy minden egyes csoportot konkrétan célozzanak meg az ajánlatokkal. Mert a másik nagyon fontos tényező a marketingstratégia újradefiniálásakor, hogy megnövekedtek a vásárlói elvárások, sőt az Entrepreneur magazin szakértői szerint még soha nem voltak ilyen nagyok. A szakemberek azt mondják: a fogyasztók „zökkenőmentes” élményt várnak a vállalkozásoktól, amint úgy döntenek, hogy kapcsolatba lépnek velük. Viszont a tökéletes ügyfélélmény csak akkor valósul meg, ha a cég kihasználja a technológia és az adatok erejét.

TÖBBCSATORNÁS SZOLGÁLTATÁS

Sok kkv is használ ma már chatbotokat, kapcsolattartó e-maileket, a nagyobb társaságok call centereket is. A szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy az ügyfelek ugyanazt a magas szintű szolgálta-

tást várják el az összes csatornától, mindegyik egyformán fontos. Egy kínos telefonos élmény hatással lesz a kliensnek az egész szervezetről alkotott véleményére, azaz egyik csatornát sem lehet elengedni.

ÚJ IRÁNYOK 2022-BEN

A múltban a hatékony marketingtaktika a megfelelő promóciós platformok használata körül forgott. Jól targetált hirdetésekkel dolgoztak a marketingesek, kulcsszavak és hashtagek segítségével érték el a potenciális ügyfeleket a közösségi oldalakon, lehetőség szerint újracélzó kampányokkal.

Az idei marketingkampányokban minden eddiginél gondosabban figyelnek az ügyfelekkel való online kapcsolattartásra.

A hatékony marketinghez hosszú távú gondolkodásra és gyors győzelemre is szükség van, ezért a történetmesélés minden eddiginél fontosabb lesz a vállalatok sikere szempontjából.

A LEGNÉPSZERŰBB MARKETINGTRENDEK 2022-BEN Videómarketing Hangalapú keresés optimalizálása Virtuális valóság (VR) és kiterjesztett valóság (AR) Influenszermarketing Társalgásra épülő marketing Mesterséges intelligencia (AI) és gépi tanulás Live stream Organikus SEO

A Google adatai alapján a YouTube több 18–34 és 18–49 évest ér el, mint bármely kábelhálózat az Egyesült Államokban. A Facebook jelentése szerint a videóbejegyzések átlagosan hatszor nagyobb érdeklődést váltanak ki, mint a fotóvagy linkbejegyzések. A Twitteren is rövid idő alatt hatalmasat ugrott a filmfelvételek

MARKETING | Évekkel ezelőtt az állt a marketingkommunikáció fókuszában, hogy ismertté váljon a név, a márka. 2022 viszont már a lenyűgöző történetmesélésről és a történet sikerének a méréséről szól majd. Aki mindent tud ügyfelei szokásáról, viselkedéséről, s érdekes sztorikat tud gyártani nekik, az nyeri az elkövetkező időszakot. megtekintésének a száma. Ez azt jelenti, hogy aki nem építi be a videót a stratégiájába, az hatalmas lehetőséget szalaszt el a közönséggel, a partnerekkel való kapcsolatépítés, a bizalom megalapozása terén. A videó most már kulcsfontosságú az ügyfélkapcsolatok kialakításában, mert emberi arcot tesz a márka mögé, ez pedig erősíti a hitelességet és a kötődést.

SOK JÓ TARTALOM

A marketingeseknek eztán még nagyobb töredezettségre és zajra kell számítaniuk, ami minden eddiginél nehezebbé teszi, hogy pusztán egyszerű reklámüzenetekkel áttörjenek a káoszon. A tartalommarketing minden digitális stratégia egyik legfontosabb sarokköve. A jól kitalált, érdekes közlendő hatékony módja az ügyfelek megtartásának, a rossz tartalom viszont katasztrofális következményekkel is járhat, a kár hatványozottan jelentkezik. A jó üzenet növeli a hitelességet, az új érdeklődőkből idővel vásárlók, ügyfelek lesznek. Viszont ha az emberek silány minőségű információkkal találkoznak, akkor teljesen elveszíthetik a cégbe vetett hitüket, s végül a versenytársaknál kötnek ki. A tartalomgyártást sosem szabad félvállról venni – hangsúlyozzák a szakértők –, mert tartós hatást gyakorol a vállalkozásra. A hatékony történetmesélés segít abban, hogy egy cégről olyan kép rajzolódjon ki, amely felkelti a fogyasztók érdeklődését.

MÉRÉS ÉS ELEMZÉS

Az adatok gyűjtése és kiértékelése kiemelten fontossá válik a marketingcsapatok számára. A vállalatok az elmúlt évek hatására még megfontoltabban költenek,

74 | FIGYELŐ 2022/2

F_74-75_Marketing-trendek.indd 74

2022. 01. 11. 16:07

ILLUSZTRÁCIÓ: PUZZLEPIX/SHUTTERSTOCK

| TÁRSADALOM |

így a marketingcélú befektetések megtérülésének az alátámasztása nagyon lényeges lesz. Az adatelemzés kulcsfontosságú, ha részletesebb információkat akar a cég begyűjteni arról, hogyan viselkednek a kliensei. Az ügyfélszolgálatra való fokozott figyelem mellett lényeges, hogy a marketingcsapatok pontosan megértsék, mit gondolnak és tesznek a partnereik, potenciális ügyfeleik, mielőtt bármilyen jelentős lépést tennének a márkaépítéssel és a termékfejlesztéssel kapcsolatban.

A közösségi média legnépszerűbb csatornái – a Facebook és az Instagram – drámaian megváltoztak az első megjelenésükhöz képest. Ma az emberek olyan gyorsan görgetik a híreket, hogy a márkáknak nehéz lett huzamosabb ideig lekötni a figyelmüket. Ezért kellenek a jó sztorik, mert a direkt eladás esélyei a nagy zajban erősen lecsökkentek. A közösségi

média ma már a vizualitásra épül, ami azt jelenti, hogy a márkák számára elengedhetetlen, hogy kiváló minőségű képeket és videókat tegyenek fel, mert csak ezzel tudják felkelteni a potenciális vásárlók érdeklődését.

A marketing jövője abba az irányba mutat, hogy elsősorban a vevői igényekre kell összpontosítani, nem pedig az eladásra. A big data és az internet lehetővé teszi, hogy úgynevezett hiperszemélyre szabott élményeket hozzanak létre az ügyfelek online tevékenységei alapján. A fogyasztó viselkedésének a megértése olyan tudás, amely lehetővé teszi, hogy jobb hosszú távú kapcsolatokat építsen ki a cég a partnerekkel, ez pedig mélyebb márkahűséghez és végső soron nagyobb bevételhez is vezet.

A szakértők azt mondják, a sikeres marketingstratégia alapja 2022-ben az, hogy a célközönség szükségleteire és vágyaira

összpontosítsanak a társaságok, ne tukmálják a reménybeli vásárlókra termékeiket, szolgáltatásaikat. Az emberek arra vágynak, hogy mint egyéniségre tekintsenek rájuk, ne csak mint egyszerű vásárlóra.

Ezt szem előtt tartva a marketingszakembereknek a kapcsolatépítésre és az értékteremtésre szükséges koncentrálniuk, mielőtt bemutatnák portékáikat.

AZ ÜGYFÉLÉLMÉNY JAVÍTÁSA

A fogyasztói élmény ma már minden vállalat prioritási listájának az élén áll, minden részlegnek a hatékony szolgáltatásra kell összpontosítania. Ez nem kis kihívás, de ha a megfelelő erőforrások rendelkezésre állnak, akkor a korábbiaknál sokkal emlékezetesebb vásárlói élményt nyújthatnak, ez pedig növeli az ismertséget és jobb eladási mutatókhoz vezet.

LENGYEL GABRIELLA 2022/2 FIGYELŐ | 75

F_74-75_Marketing-trendek.indd 75

2022. 01. 11. 16:07

| TÁRSADALOM |

DIZÁJN | A világjárvány sok kulturális hatása közül marginálisnak tűnhet, amelyet a belsőépítészetre gyakorolt. Pedig ritka kivétel az, akinek az otthonában semmiféle változás nem történt. A többség kisebb felújításba vagy nagyobb selejtezésbe kezdett. Ez év trendjei a kényelmes, megnyugtató, inspiráló otthonok irányába mutatnak, merész mintákkal, egyedi holmikkal.

VÉGE A HÓFEHÉR MINIMÁLNAK A hosszas otthon tartózkodással a lakótér új funkciókat kapott, új szokásaink alakultak ki – ezek a változások tartósan beépültek a mindennapokba. A szakemberek szerint az idén az épített belső terek egyre inkább a személyességről és a kényelemről szólnak majd. A hibrid életmód megkövetelte, hogy munkaállomások legyenek az otthonokban. Sokan gyorsan elintézték az eddig halogatott bútorvásárlásokat, alkalom adódott íróasztal-, szőnyeg- vagy függönycserére.

Idehaza sem történt ez másként. A tavaly augusztusi adatok szerint 26 ezer család vette igénybe az otthonfelújítási támogatást. Elsősorban a kisebb büdzséből gazdálkodóknak volt ez jó lehetőség, hiszen megnövelhették a keretet.

Az elmúlt évek sokkoló változásai miatt egyáltalán nem meglepő, hogy egyre többen vágynak kényelemre, időtlenséget sugalló berendezésre vagy akár egy kis nosztalgikus légkörre. A lakberendezők jóslatai nagyjából egységesek: az új év a minták keveréséről, a lekerekített bútorokról, az antik darabok beépítéséről és a gyökereink tiszteletéről fog szólni.

Az otthonunk a saját, egyedi történetünket mutatja majd; végre ismét személyes lesz, unikális, nem tizenkettő egy tucat.

A FEHÉR MÁR A MÚLTÉ

A dizájnerek meglehetősen egyöntetűen nyilatkoztak arról, hogy a minimál stílusú, fehérre hangolt terek és bútorok világa már a múlté. A luxusrendelőkre emlékeztető lakások személytelensége immár nem annyira vonzó. A korábbi évek minimalista trendjét követő otthonokban is megszűnt a steril rend a karantén időszaka alatt. Az ingerszegény hónapokban sokan épp a maximalizmus felé fordultak: festményeket, szőnyegeket, új

76 | FIGYELŐ 2022/2

F_76-77_belsoepiteszet.indd 76

2022. 01. 11. 16:08

| TÁRSADALOM |

dekorelemeket vittek a lakásba. Legfőképpen színeket, mert a szürke és a fehér eleganciája hamar unalmassá vált, sőt le is áldozott a Vogue szerint, mert az emberek szórakozásra, élményekre, pozitív energiára vágytak. A természetes barnák, a csokoládé, a karamell, a camel térnek vissza. Ahogy visszajönnek a sötét bútorok, a nosztalgia és a múlt. Újra érdekesek lesznek a régi tárgyak, a családi emlékek, a vintage-elemek. Ez jó hír az antik holmikkal kereskedő boltoknak, talán újra fellendül az üzlet. Megint érdekes lesz egy százéves komód, egy régi tükör vagy a porcelánok. Ez az irány ráadásul találkozik a fenntarthatósággal meg az ökológiai lábnyom csökkentésével. Valószínűleg a fiatalabb, környezettudatos generációknak is kedvére lesz ez az újrahasznosítás, nem kerül minden régi családi bútor a szemétbe.

Ismét jönnek a virágmintás tapéták, a rojtok. Az angol country stílus újabb áttörés előtt áll, már ha a család férfi tagjait is sikerül kellően stílusérzékennyé tenni. Ellenkező esetben borítékolhatók a viták.

AZ ÉV SZÍNE

FOTÓK: FIGYELŐ-ARCHÍV

A kék vagy inkább a lila egy keverékét nevezte meg a Pantone a 2022-es esztendő trendformáló árnyalatának. A very peri nevű tónus a gondtalan magabiztosságot és a merész kíváncsiságot szimbolizálja, amely életre kelti a kreativitásunkat – mondják. „Reflektál a globális kultúránkban zajló eseményekre – fogalmazott Laurie Pressman, a Pantone Color Institute alelnöke. – A Pantone Color of the Year színprogramunk történetében először tükrözi a globális innovációt és átalakulást az év színe.”

A rendkívül filozofikus marketingszöveg szerint ennek a kékes-lilás árnyalatnak a komplexitása rávilágít az előttünk álló kiterjedt lehetőségekre. Értsük, ahogy akarjuk. A lakberendezési szakemberek szerint azonban az elmúlt években teret nyert zöld tónusokat nem fogják erre átfesteni az emberek – a smaragd, a moha, a jáde uralma továbbra is megmarad.

VISSZATÉRNEK A KÖNYVEK

idéző steril környezetéből hiányoztak a könyvespolcok. A könyvek valami régit, porosan avíttasat kezdtek el képviselni, egy posztmodern otthonban csak digitális formában jelentek meg. Úgy fest, ennek most vége. Az új nosztalgiahullámnak is köszönhetően visszatérnek, de sok esetben dekorációs céllal, színek és formák szerint csoportosítva, vagy státuszszimbólumként, hogy élő bejelentkezéskor láthassák a követők: a legújabb, legfontosabb kiadványok már ott vannak a polcon.

TERMÉSZETES ANYAGOK

Mivel a városlakóknak oly sokáig kellett nélkülözniük a természet közelségét, egyre erősebb lett a vágy, hogy természetes anyagokból készült tárgyakkal vegyék körbe magukat. Ez az idén sem változik: marad a terrakotta, a kerámia, a márvány iránti nagy érdeklődés. Ahogy egy amerikai tervező nyilatkozott a Vogue-nak: látható a vágy a puha organikus anyagok, a melegebb tónusok, a földes elemek, a fa, a kő, az agyag iránt. Mindez klasszikus és frissítő, mert életet visz a térbe. Óriási a minimál magasfényű fehér felületeivel szembeni kontraszt. A bútorok esetében a szögletes formákat felváltják az ívek, a lekerekített formájú, süppedős kanapék, ovális asztalok.

Visszatérnek a kilencvenes évek bőrbútorai is, mert a gazdagabb tónusú bőr képes ellensúlyozni a hidegebb fémeket, mi több, mesél egy történetet és megmutatja az idő múlását.

ELEGÁNSABB KÜLTÉR

A külső terek egy ideje már sokkal inkább hasonlatosak a belsőkhöz. Egyre kényelmesebbek a kerti bútorok, s drapériák, napvitorlák kerültek a teraszokra. És a trend folytatódik; már senki sem akar sörpadon üldögélni a kertben, mind kifinomultabb garnitúrákkal, pihenőbútorokkal, függőszékekkel jelennek meg a gyártók. Elmosódik tehát a határ külés beltér között, a terasz a belső tér kiterjesztése lesz, ugyanolyan kényelmet nyújtva, mint a nappali.

LENGYEL GABRIELLA

Az elmúlt években a lakberendezési magazinokban bemutatott kortárs, többnyire minimál stílusú lakások műtőket 2022/2 FIGYELŐ | 77

F_76-77_belsoepiteszet.indd 77

2022. 01. 11. 16:08

| SPORT |

TERÍTETT ASZTAL A KÉZILABDÁNAK

Aranyba foglalnánk Rasmus Boysen nevét, ha valóra válna a jóslata, pedig a várakozásai szerint „csak” ezüstérmes lesz a társházigazda magyar férfi kézilabda-válogatott a január 13. és 30. között Szlovákiával közösen rendezendő Európa-bajnokságon. A dán úriember

a sportág egyik legismertebb és legfelkészültebb szakírója. Twitter-bejegyzése alapján úgy véli, az olimpiai és világbajnoki címvédő Dánia nyeri a konti-

nenstornát, a második Magyarország, a harmadik a vb-ezüstérmes Svédország, a negyedik pedig a legutóbbi Európa-bajnokságon győztes Spanyolország lesz. A Handball Transfers és a Handball World című oldal szakírója amondó, a meglepetéscsapat Szerbia

FOTÓ: RÓKA LÁSZLÓ, MTI

EB-RAJT | Ahogy fél éve Fiola Attila volt a Puskás Aréna hőse, úgy a következő hetekben Mikler Roland, Máthé Dominik vagy éppen Bánhidi Bence lehet a népligeti MVM Dome és az ország kedvence.

Minden feltétel adott ahhoz, hogy a magyar férfi kézilabda-válogatott hazai pályán emlékezeteset alkosson a Szlovákiával közös Európa-bajnokságon.

78 | FIGYELŐ 2022/2

F_78-81-Kezi_EB.indd 78

2022. 01. 11. 16:08

| SPORT |

Felépült a sportág új fellegvára: félelmetes hangulat várja majd a csapatokat a telt házas MVM Dome-ban.

gyen mit ennie, innia, hol aludnia magyarországi tartózkodása során, hiszen előzetesen azt prognosztizálta, hogy a gólkirály Máthé Dominik, a legértékesebb játékos (MVP) pedig Bánhidi Bence lesz, míg a legjobb fiatalnak a svéd Eric Johanssont választják meg.

IDŐUTAZÁS

lesz, a legnagyobb csalódást pedig a két éve Eb-második Horvátország okozza majd. A magyar–dán döntőt még akkor is aláírnánk, ha a neves médiamunkás borítékolja honfitársai győzelmét, hiszen ha valóban eljutnának odáig a mieink, abban a 60 percben a lehetőség adott lenne a papírforma felborítására.

Ebben Gulyás István csapata 20 ezer hazai szurkoló támogatására is számíthatna a népligeti Multicsarnokban, amelyet a viadal előtt MVM Dome névre kereszteltek. Boysen már a tippjeivel bebiztosította magát, hogy mindig le-

A megjövendölt magyar ezüstérem már csak azért is hízelgő, mert 1994 óta kétévente rendeznek férfi kézilabdaEurópa-bajnokságot, a mostani tehát immár a 15. a sorban, de a mieink még egyszer sem voltak ott a legjobb négyben. Az eddigi legjobb Eb-eredmény, az 1998-as hatodik helyezés Olaszországból már most felülmúlhatónak tűnik. Igaz, elődöntős szereplésre világbajnokságon sem volt példa 1997, Japán óta. Akkor a bronzmeccsen egy góllal kaptunk ki a franciáktól, Éles József pedig 59 találattal a góllövőlista második helyén zárt. A magyar válogatott számára a csúcsot az 1986-os svájci vb jelentette, ahonnan a jugoszlávokkal szemben elveszített döntő után ezüstéremmel tért haza. Abban a garnitúrában Kovács Péter és Iváncsik Mihály vitte a prímet.

Csakhogy teljes legyen a kép: ötkarikás érmet nem szállított a szakág, ellenben negyedik helyet annál többet, 1936, 1980, 1988 és 2004 után 2012ben is éppen csak lemaradt a válogatott a dobogóról. A tíz évvel ezelőtti, londoni olimpián is ott volt már a keret-

ben a maiak közül a kapus Mikler Roland és az irányító Lékai Máté.

Az eddigi 14 Európa-bajnokság aranyérmein hat ország osztozik: a svédek négyszer diadalmaskodtak, a franciák háromszor, a dánok, a spanyolok és a németek kétszer, míg az oroszok egyszer. A korábbi győztesek közül a dánok vannak a legjobb állapotban, nem véletlen, hogy Mikkel Hansenék végső győzelme mindössze 2,1-szeres pénzt fizet, ha valaki a Tippmixen rájuk fogad. A nyereményszorzók alapján felállított erősorrendben a spanyolok (6,25), a franciák (6,75), a svédek (7) és a magyarok következnek (9,5), az utóbbi az oddsmesterek kincstári optimizmusa helyett inkább a hazai pálya előnyének tudható be.

Mindenesetre a sorsolás kedvező, az alapján a csoportkörnek még akkor sem szabad gondot okoznia, ha a négyből csak két csapat jut tovább. Csütörtökön Hollandiával, vasárnap Portugáliával, jövő kedden pedig Izlanddal csapnak össze a magyarok az MVM Dome-ban.

Az Eb-rajt előtti, Bahrein elleni felkészülési találkozóból messzemenő következtetést nem érdemes levonni (36–30).

A Fehéroroszországgal szemben tervezett edzőmeccs koronavírusos esetek miatt elmaradt, így a közel-keletiek elleni volt az egyetlen lehetőség a tesztelésre a várva várt torna előtt.

LEHETNEK NÉZŐK

A legnagyobb figyelmet értelemszerűen az új budapesti helyszín kapja, ahol egészen pontosan 20 022 druk2022/2 FIGYELŐ | 79

F_78-81-Kezi_EB.indd 79

2022. 01. 11. 16:08

| SPORT |

ker biztathatja egyszerre élőben Máthé Dominikékat. A Magyar Kézilabda Szövetség elnöke, Kocsis Máté három nappal az Európa-bajnokság előtt jelezte, hogy óriási az érdeklődés, már kijelenthető, hogy a fővárosi kézilabdaaréna telt házzal várja majd a válogatottat.

Emellett Debrecenben 6500-an, Szegeden pedig 8100-an lehetnek a lelátón, míg szlovák részről Pozsony egy 10 ezer fő befogadására alkalmas, Kassa pedig egy 7900-as csarnokkal képviselteti magát. A hétvégén eldőlt, hogy az északi szomszédnál is lehetnek nézők az Eb-n, a kormány döntéséről Ivan Husár sportért felelős államtitkár szá-

VÉDETTSÉGI VAGY PCR Az érvényes belépőjegy vagy bérlet felmutatása mellett az Európa-bajnokság budapesti, szegedi és debreceni mérkőzéseit a koronavírus elleni védettség igazolásával vagy 72 órán belüli negatív PCRteszt-eredménnyel lehet látogatni. Az arénába lépés előtt minden szurkoló karszalagot kap, a maszk használata pedig kötelező a csarnokban való tartózkodás ideje alatt. A budapesti MVM Dome mellett szurkolói zóna működik majd minden játéknapon – kiegészítő programokkal, élményparkkal, nyereményjátékokkal –, ahová az aznapra érvényes budapesti Ebjeggyel lehet belépni. Senki sem fog unatkozni a meccsek üresjárataiban: a szurkolókat az Európa-bajnokság kabalaszarvasa, Tricky szórakoztatja majd a lelátón és a legváratlanabb helyszíneken.

Mivel közönségparkoló nem áll rendelkezésre, így a szervezők azt kérik, hogy a szurkolók részesítsék előnyben a tömegközlekedési eszközöket a népligeti helyszín megközelítéséhez. A középdöntőkben a szegedi és debreceni két-két továbbjutó csapat is jön az MVM Dome-ba, majd a záró hétvégén a pozsonyi középdöntő első három helyezettje is Budapesten játszik és zárja az Eb-t. Érdekesség, hogy a kontinenstornára akkreditált újságíróknak a védettségi igazolvány mellett egy legfeljebb 48 órás negatív PCR-tesztet is be kell mutatniuk. Esetükben azért hozta ezt a döntést az európai szövetség, az EHF, mivel a sajtótájékoztatókon és a vegyes zónában a játékosok, edzők, stábtagok közvetlen közelében tartózkodnak.

ravezető, ha a külvilágot kizárva mindenki a feladatára koncentrál.

ÖREG A HÁZNÁL molt be. A határozat szerint a maximális befogadóképesség 25 százalékáig lehetnek oltási igazolást felmutató szurkolók a mérkőzéseken, ami az államtitkár szerint azt jelenti, hogy a buszmegállókban, a boltokban és a sífelvonóknál több ember találkozik nap mint nap, mint a pozsonyi és kassai sportlétesítményekben. Husár örül annak, hogy az észérvek győztek a döntéshozatalnál, és az Eb különleges kedvezményt kapott. Erősen kétséges volt, hogy mi lesz a döntés, miután Szlovákiában két hónapja nézők nélkül rendezik meg a sporteseményeket.

A magyaroknál a maga 37 évével Mikler Roland a korelnök, s egyben a csapatkapitány. A folytatást érintő találgatásoknak ő maga vetett véget azzal, hogy 2024-ig szerződést hosszabbított klubjával, a Pick Szegeddel, addig pedig a válogatott is mindenképp számíthat rá. A rutinos, 218-szoros válogatott hálóőr szerint lehet és kell is erőt meríteni a tavalyi egyiptomi vb-n elért ötödik helyből, mint ahogy két éve, az osztrák–norvég–dán Eb-n is körvonalazódott már a mostani csapat gerince, és a kilencedik helynél többet mond az akkori szereplésről, hogy az elődöntő is elérhető közelségben volt. „Mindig szívesen jövök ebbe a közösségbe, jó a hangulat, képesek vagyunk egymásért küzdeni, egyre erősebbek, egységesebbek vagyunk. Abban bízom, hogy ez a pályán is visszaköszön majd” – mondta a kapus, aki kitért arra is, hogy „jó magyar szokás szerint” biztosan sokan most is az utolsó pillanatban szeretnének jegyhez jutni. Mikler viszont kerek perec megmondta a rokonoknak, barátoknak, hogy időben szóljanak, mert az utolsó napokban már nem akar ezzel foglalkozni. A csapatkapitány szerint a közösségi média is veszélyforrás: reméli, hogy a fiatalabb játékostársak sem azon rágódnak majd két meccs között, hogy kiről mit írnak. Csak az lehet cél-

Bár Miklernél négy évvel fiatalabb, 1988-as születésűként Lékai Máté így is matuzsálem a mezőnyjátékosok között. A Telekom Veszprém irányítója a korábbi tapasztalatai alapján úgy látja, más világ- és Európa-bajnokságokhoz képest a budapesti rajt közeledtével fokozottabban érezték magukon a nyomást. Reméli, hogy a kiemelt figyelem egyik társára sem hat majd bénítóan, hiszen nem mindennapi lehetőség – a járvány ellenére – 20 ezer ember előtt kézilabdázni a sportág első magyarországi világversenyén. Jobb lett volna, ha Fehéroroszország ellen is van mód gyakorolni, így viszont Bahrein ellen igyekeztek azokat a játékelemeket tesztelni, amelyekkel élesben, Hollandiával szemben is szeretnének előrukkolni. Lékai szerint a végső visszaszámlálás napjai voltak a legnehezebbek, hiszen nemcsak az esetleges sérülések, hanem a vírusfertőzés kockázata miatt is végig nagy volt a bizonytalanság. Ezzel együtt megítélése szerint jól sikerült a felkészülés, miután a kemény munkát elvégezték, az utolsó napokban már inkább a frissítésen volt a hangsúly.

A 22 éves kora ellenére számottevő nemzetközi tapasztalattal felvértezett Máthé Dominik pedig a saját bőrén tapasztalhatta meg, hogy a Covid a legváratlanabb pillanatban is kopogtathat az ajtón, de a 201 centis jobbátlövő nem esett kétségbe, amikor a felkészülés során pozitív tesztet produkált.

December 23-án kapta meg a harmadik oltást, az MKSZ pedig december 28-án közölte, hogy megfertőződött a játékos. Azzal biztatták az orvosok, hogy három-négy nap után újra negatív lesz, ami be is következett. A kényszerleállást úgy élte meg, hogy mivel tünetmentes volt, jól is jött plusz néhány nap pihenő a két ünnep között. A norvég Elverumból a PSG-be tartó Máthé Dominik a tavaly nyári labdarúgó-Eb budapesti meccsei óta nagyon várta ezt a tornát, mert bár a népligeti léte-

80 | FIGYELŐ 2022/2

F_78-81-Kezi_EB.indd 80

2022. 01. 11. 16:08

| SPORT |

ÚJULT ERŐVEL. A COVID-FERTŐZÉSBŐL FELÉPÜLT MÁTHÉ DOMINIK LEHET A MAGYAR VÁLOGATOTT VEZÉREGYÉNISÉGE

sítmény „csak” harmadakkora, mint a Puskás Aréna, a felfokozott hangulat, a várakozás hasonló, és ez őt arra sarkallja, hogy a legjobbját nyújtsa. Úgy véli, nincs értelme messzire tekinteni, ezeket a csatákat meccsről meccsre kell megvívni, csak úgy lehet sokáig eljutni.

FOTÓ: MTI/EPA

VÉRFRISSÍTÉS

Arra a kérdésre, hogy Gulyás István együttese sikeres generációváltáson esett-e át, a következő két hét ad majd választ. Az mindenesetre már az Ebmeccsek eredményétől függetlenül látható, hogy a vérfrissítés jót tett a válogatottnak, hiszen azok a játékosok, akik az elmúlt két évben beépültek a nemzeti csapatba, pótolni tudták a korábbi klasszisokat. Emlékezhetünk, a 2020as Európa-bajnokságot Lékai Máté sérülés miatt kénytelen volt kihagyni, a távollétében pedig kiderült, hogy irányítóposzton a tatabányai Győri Mátyás kiváló megoldás, mint ahogy a balátlövőként is számításba vett Nagy Bence ugyancsak jó érzékkel szervezi a játékot. Ahogy nem is olyan régen Nagy László és Ilyés Ferenc jelentette az állandóságot átlövőposzton, úgy ma már ugyanolyan természetes, hogy a szagga-

MAGYAR EB-KERET Kapusok: Borbély Ádám (Fejér-B.Á.L. Veszprém), Mikler Roland (Pick Szeged), Székely Márton (Eurofarm Pelister, északmacedón). Jobbszélsők: Bujdosó Bendegúz (Ferencváros), Pedro Rodríguez Álvarez (Balatonfüredi KSE). Jobbátlövők: Ancsin Gábor (Grundfos Tatabánya), Máthé Dominik (Elverum Håndball, norvég). Irányítók: Győri Mátyás (Grundfos Tatabánya), Hanusz Egon (TVB Stuttgart, német), Lékai Máté (Telekom Veszprém).

Beállók: Bánhidi Bence (Pick Szeged), Rosta Miklós (Pick Szeged), Sipos Adrián (Telekom Veszprém), Petar Topic (Balatonfüredi KSE). Balátlövők: Bodó Richárd (Pick Szeged), Nagy Bence (Ferencváros), Ligetvári Patrik (Telekom Veszprém), Szita Zoltán (Wisla Płock, lengyel). Balszélsők: Bóka Bendegúz (Balatonfüredi KSE), Stefan Sunajko (Grundfos Tatabánya). Szövetségi kapitány: Gulyás István.

tott vonalon kívülről bal kézzel Máthé Dominik bombáz, jobbal pedig Szita Zoltán, de a nehéztüzérek közül Bodó Richárdban és Ligetvári Patrikban is megvan a potenciál.

Az egyik szélen Bóka Bendegúz, a másikon Pedro Rodríguez Álvarez sprintelhet fel-alá, beállóposzton pedig nem véletlen, hogy Bánhidi Bence lehet a torna MVP-díjas kézilabdázója Rasmus Boysen szerint. De ahogy a kispadról beszállva Bánhidit támadásban tehermentesítheti szegedi klubtársa, Rosta Miklós, védekezésben pedig a veszprémi Sipos Adrián, úgy szükség esetén Miklert is lehet pihentetni – Székely Márton bevetésre kész. Bánhidi Bencének fájt a dereka, ezért a Bahrein elleni barátságos meccset inkább kihagyta, a pihentetés pedig azt a célt szolgálta, hogy az Eb-re a lehető legjobb állapotban legyen. A szövetségi kapitány mindenesetre nem izgulós típus, Gulyás István a körülményekhez képest nyugodtan hangolódott a tornára. „Az első mérkőzés előtt biztosan élesebbek, koncentráltabbak lesznek a játékosok.

A tűzkeresztségen átesünk, utána pedig beáll újra minden úgy, ahogyan az előző két világversenyen megszoktuk” – bocsátotta előre a szakvezető. Reméljük, minél tovább tart ez a kaland.

GYÖNGYÖSI BALÁZS 2022/2 FIGYELŐ | 81

F_78-81-Kezi_EB.indd 81

2022. 01. 11. 16:08

| AJÁNLÓ |

Január utolsó hétvégéjén izgalmas kiállítással és zenei programokkal nyitja meg kapuit a Magyar Zene Háza a közönség előtt. A világhírű japán építész, Fudzsimoto Szószuke (Sou Fujimoto) által tervezett, többszörösen díjnyertes épület üvegfalú koncerttermét – az intézmény koncepciójához híven – a legkülönbözőbb zenei stílusok képviselői veszik majd birtokba, különleges produkciókkal és együttműködésekkel. A Magyar Zene Háza debütáló, fél évet átölelő kínálatán keresztül a látogatók egy valódi zenei utazásban vehetnek részt a klasszikus muzsikától a tradicionális és globális zenéken, a jazzen át a pop- és az elektronikus zenéig, vagy akár a csángó népdaloktól a dekonstruált klubzenéig. Hazai és nemzetközi téren egyaránt mindenki találhat programot kedvenc műfajában, vagy felfedezhet magának újakat a változatos repertoárban.

NYIT A MAGYAR ZENE HÁZA

FILMEK, BORTÚRA, KONCERTEK Felújították és újra játsszák a nyolcvanas évek kultfilmjét.

A Szerelem első vérig a mai ötven körüli generáció alapélménye az első nagy szerelemről. Dobray György filmje pontos képet fest a rendszerváltás előtti utolsó évek hangulatáról, a kamaszok útkereséséről, konfliktusairól.

PINCÉRŐL PINCÉRE – VARIÁCIÓK VINCÉRE

Január 22-én színes Vince-napi programokkal várják a borkedvelőket Villányban. Ez rendkívül jeles nap a borászok és a borkedvelők számára, ugyanis ekkor jósolják meg az őszi termés minőségét. A villányi szőlősgazdák életében is fontos szerepet játszanak a Vince-napi szokások, hagyományok. Egyik pincéből a másikba járva áldomásoznak, kóstolják egymás borait, a tőkékre Isten áldását kérik, s a biztonság kedvéért még babonás fortélyokat is bevetnek a jó termés elősegítésére.

SZERELEM ELSŐ VÉRIG

A héten mutatnak be a mozik egy francia romantikus vígjátékot, amelyben a szexuális fantáziának és vágyaknak szinte csak a képzelet szab határt. A Szexfantáziákban hat pár története elevenedik meg. Bepillantunk hétköznapinak nem feltétlenül nevezhető szexuális ábrándjaikba. Bármi is legyen vágyuk tárgya, minden pár ugyanazt keresi: a kielégítő szexuális életet és párkapcsolatuk boldogságát.

A főbb szerepekben: Monica Bellucci, Carole Bouquet, Denis Podalydès.

ÖSSZEÁLLÍTOTTA: LENGYEL GABRIELLA

FOTÓK: FIGYELŐ-ARCHÍV

SZEXFANTÁZIÁK

82 | FIGYELŐ 2022/2

F_82_ajanlo.indd 82

2022. 01. 11. 16:09

A PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM SZAKMAI TÁMOGATÁSÁVAL

ÁR:

t F 0 0 9 4 MINDEN EGY HELYEN: • MUNKÁLTATÓI ADÓTERHEK CSÖKKENTÉSE • SZJA MENTESSÉG 25 ÉVEN ALULIAK SZÁMÁRA • 2021-RE MEGFIZETETT SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ VISSZATÉRÍTÉS • ADÓCSÖKKENTÉSEK • KRIPTODEVIZÁK ADÓZTATÁSÁNAK VÁLTOZÁSAI • VÁLTOZÓ FEJLESZTÉSI ADÓKEDVEZMÉNYEK A KKV-K SZÁMÁRA

Megrendelés: www.lapcentrum.hu/ado2022 - 06 46 998 800 Ingyenes szállítással kizárólag belföldi címre.

F_BIII-ado.indd III

2022. 01. 11. 13:51

HIRDESS!

KERESS!

TALÁLJ

OTTHONRA!

F_BIV_ingatlan.indd IV

2022. 01. 11. 13:51