SZÓSZÁTYÁR NAGYKÖVET Bánya mérgezi

BÁNYA MÉRGEZI A CSEH–LENGYEL VISZONYT

SZÓSZÁTYÁR NAGYKÖVET |A Deutsche Wellének adott nyilatkozatában megfogalmazott, a turówi szénbányára vonatkozó állítások miatt kezdeményezte Mateusz Morawiecki miniszterelnök a prágai lengyel nagykövet visszahívását. Mirosław Jasiński november vége óta vezeti a képviseletet, de korábban is szolgált diplomataként Csehországban – ismert közéleti szereplő mindkét fővárosban.

JASIŃSKI DECEMBER 20-ÁN ADTA ÁT MEGBÍZÓLEVELÉT ZEMAN ELNÖKNEK. EZ A NAGYKÖVETI KÜLDETÉS HIVATALOS KEZDETE, DE HAMAROSAN TÁVOZHAT

Mirosław Jasiński lengyel nagykövet egyebek mellett azt mondta riporteri kérdésre válaszolva, hogy a turówi bánya ügyében a lengyel–cseh megegyezés „az empátia, a megértés és a párbeszéd iránti készség hiánya miatt” nem jött létre, és ezért elsősorban a lengyel fél okolható.

Ismert, hogy a cseh határ közelében fekvő óriási külszíni fejtésről azt követően bontakozott ki vita Prága és Varsó között, hogy a lengyel kormány 2044-ig meghosszabbította a bánya működési engedélyét. A csehek, attól tartva, hogy a lignitbánya területének a kiterjesztése elapaszthatja a Libereci kerület víztartalékait, növeli a zajterhelést és a légszennyezést, tavalyelőtt bepanaszolták Lengyelországot az Európai Bizottságnál (EB), valamint az unió luxembourgi bíróságánál. Utóbbi a múlt év májusának végén elrendelte a kitermelés ideiglenes felfüggesztését, majd miután ezt Varsó nem tette meg, a bíróság szeptemberben napi 500 ezer euró pénzbüntetéssel sújtotta, amit addig kell fizetni az EB részére, amíg a per be nem fejeződik vagy kétoldalú megállapodás nem születik.

KEVÉS LEHET A PÉNZ

A lengyel kormány elfogadhatatlannak tartja a döntést az ország energiabiztonságának a veszélyeztetésére hivatkozva. Megpróbálták tárgyalások útján rendezni az ügyet, de az egyeztetések a tavaly októberi csehországi választások előtt elakadtak. Varsó Prága tudomására hozta, hogy hajlandó finanszírozni az érintett cseh régió olyan beruházásait, amelyek a vízellátást biztosítják. A tárgyalásokról sok konkrétum nem szivárgott ki, de annyit tudni lehet, hogy 40-50 millió eurót adnának a cseheknek. A Libereci kerület vezetője, az immár kormányzó Stan pártot képviselő Martin Půta jónak tartotta a lengyel javaslatokat, de a felajánlott pénzt illetően azt mondta, hogy az összeget a vízvédelmi beruházások tényleges költségéhez kell igazítani. Reményét fejezte ki, hogy megállapodás születik, mert a felekben megvan erre a hajlandóság.

A múlt héten Jasiński is úgy vélte, hogy már nagyon kevés tisztázandó technikai részlet van hátra, amelyet a környezetvédelmi tárcák egyetlen találkozóval le tudnának zárni. Csakhogy egyelőre nehéz összehozni a tárgyalásokat, majd a kormányfői megbeszéléseket, mert az új cseh kormány még a programnyilatkozata előkészítésével van elfoglalva. Ekkor jegyezte meg, hogy mindeddig főként a lengyel fél empátiahiánya miatt nem született egyezség. Azt mondta, el kell ismerni, hogy sokáig a bánya, illetve a lengyel állami energiaszolgáltató, a PGE vezetői arroganciát tanúsítottak. A nagykövet emlékeztetett arra, hogy korábban Varsó hasonló ügyben kártalanította két lengyel város, Belchatów és Konin lakóit, de Turów környékieket is, ezért érthetetlen számára, hogy a bányától néhány kilométerre, a cseh oldalon élőket miért nem akarják kárpótolni.

ISMERT ANTIKOMMUNISTA

Az interjúra múlt csütörtökön a lengyel kormánypárt, a PiS néhány képviselője nagyon keményen reagált, az ország érdekeinek elárulásával (volt, aki hazaárulással) vádolta Jasińskit. Piotr Müller lengyel kormányszóvivő pedig a Twitter-oldalán elmagyarázta: Mateusz Morawiecki miniszterelnök a felelőtlen, a lengyel érdekeket ignoráló nyilatkozata miatt kezdeményezte a diplomata hazahívását. A cseh sajtóban arra is emlékeztettek, hogy Lengyelország prágai nagykövetségének a korábbi vezetőjét, Barbara Ćwiorót a beosztottaival szemben tanúsított megalázó és diszkrimináló magatartása miatt még 2020 júniusában Andrzej Duda államfő visszahívta, és 2021. november 30-ig ügyvivő irányította a hivatalt.

Mirosław Jasiński, aki eredeti foglalkozását tekintve filmrendező és forgatókönyvíró, a rendszerváltás után az Alsósziléziai vajdaság alelnöke, majd elnöke volt. Dolgozott már a prágai nagykövetségen, s 2001 és 2006 között a prágai lengyel kulturális intézet igazgatója volt. A kommunista időkben, még egyetemistaként ellenzéki szerepet vállalt, s kapcsolatban állt a cseh Charta ’77 mozgalom tagjaival. Ezzel is magyarázható, hogy a Cseh–lengyel Szolidaritás elnevezésű szervezet, amelynek az egyik alapítója volt, most azt követeli a lengyel kormányfőtől, hogy álljon el a tervezett döntéstől.

(LATI)