RÉGIÓS HÍREK

PUSZTULÓ DALMÁT ÖRÖKSÉG

A száraz kőfalak éppannyira az adriai táj szerves részei, mint az olajfák vagy maga a tenger. Évszázadok alatt építették őket a gazdák és tartották folyamatosan karban, hogy a sziklás területen megállítsák a talaj erózióját. A kötőanyag nélkül egymásra rakott kövekből készült falak tövébe fákat, szőlőt és egyéb terményeket ültettek.

A dalmát hegyvidék és szigetvilág elnéptelenedése, illetve a társadalom átalakulása miatt ezek az építmények veszélybe kerültek. A térség lakóinak a jelentős része már nem földművelésből él, így kevesen vannak, akik karbantartják ezeket, megakadályozván az omlásukat vagy az elgazosodásukat.

A Horvátország területén lévő kőfalak többnyire magánbirtokon vannak, teljes hosszuk mintegy 60 ezer kilométer (a kínai nagy falénak a hétszerese), ezért a helyreállításuk igen nehéz feladat lenne. Becslések szerint már csak a felük van használatban. Ezen építmények 2016 óta védett státuszba kerültek, 2018-ban pedig az UNESCO a kulturális világörökség részének nyilvánította őket (más országok hasonló kőfalaival együtt).

A kormány nemrég úgy döntött: ezentúl külön támogatást ad azoknak a földtulajdonosoknak, akik igazolni tudják, hogy a területükön legalább száz méter száraz kőfal van. Méterenként 5 kuna (mintegy 240 forint) jár, cserébe az építmény állapotának a megóvásáért. Remélik, hogy ezzel legalább lassítani tudják ezen örökség pusztulását.

HORDÓSI

TÚLFÉLTI A MEDVÉKET A ROMÁN ÁLLAMFŐ

Továbbra sem lehet fellépni a veszélyes medvék ellen a településeken kívül Romániában, miután Klaus Johannis köztársasági elnök visszaküldte a parlamentnek megfontolásra a december közepén elfogadott jogszabályt. A törvény egy nyáron elfogadott kormányrendelet némileg módosított szövegét tartalmazza. A rendelet lehetővé teszi az agresszív egyedek eltávolítását, akár kilövését lakott területeken, viszont a decemberi szavazáskor az országgyűlés elfogadta a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) azon módosító indítványát, hogy az eljárást a településeken kívül is érvényesíteni lehessen.

A jogszabály előírása alapján annak ellenére, hogy a barna medve védett állatnak számít, a veszélyes példányokat el lehet hajtani, el lehet kábítani és elköltöztetni, szükség esetén akár ki lehet lőni. Az államfő szerint azonban a lakott területeken kívüli eljárás nincs elég pontosan szabályozva, így visszaélésekre adhat lehetőséget. Arra kérte a parlamentet, hogy állapítson meg objektív kritériumokat, s szabályozza világosabban az illetékes intézmények felelősségét.

Romániában 2016 óta tilos a medvevadászat. A túlszaporodás miatt az állatok rendszerint bejárnak a településekre élelemért, de sokszor a helységeken kívül is kirándulókra vagy pásztorokra támadnak. Romániában 6500 (egyes becslések szerint több mint tízezer) fős a medvepopuláció. A legtöbb egyed Székelyföldön és környékén él.

BORBÉLY

BELGRÁD NÖVELI ARANYTARTALÉKÁT

Szerbiának jelenleg 37,3 tonnás az aranytartaléka – közölte a médiával Jorgovanka Tabaković jegybankelnök. A legnagyobb beszerzési ügyletek között a 2019 végi vásárlást említette, amikor kilenc tonnához jutott az állam. 2020-ban újabb háromhoz – mindkét esetben a nemzetközi piacon vette Belgrád a nemesfémet.

Közben az ország altalajából származó aranyat is készletezett az utóbbi időben a nemzeti bank. Tabaković konkrétan egy hosszabb periódust adott meg; az ő mandátumának kezdete, azaz 2012 óta tíz tonna sárga fémet vásárolt az intézmény a Borban működő szerb–kínai Serbia Zijin Copper bányavállalattól. A terv most az, hogy a készletet hazai forrásból növeljék folyamatosan.

Ami a központi bank aranytartalékának az értékét illeti, jelenleg 1,9 milliárd euró, míg kilenc éve mindössze 600 millió volt (annyit ért az akkori 15,3 tonna). A nemzetközi piacon szépen növekedett e nemesfém értéke: amiért déli szomszédunk 1600 dollár alatt fizetett unciánként, ma több mint 1800-at ér.

A globális gazdasági-pénzügyi bizonytalanság ellenszere, valamint a hazai inflációellenes és értékmegőrző politika egyik stratégiai eleme az aranytartalék bővítése – jelentette ki a bankvezető.

VIRÁG

HIÁNYZIK A KAZAH SZÉN ÉS LPG UKRAJNÁBAN

Északkeleti szomszédunknak gondjai lesznek az LPGellátással, ugyanis eddig szükségletének a harmadát kazahsztáni importból elégítette ki. A válság miatt azonban a kazah állam 180 napig tartó szabályozást vezetett be az üzemanyagárakra, s az ottani igény kielégítése minden bizonnyal az LNGexportra is kihat majd. Ezért kijevi szakértők ellátási problémákra és drágulásra számítanak – írja a Karpat.in.ua hírportál. Az Ukrán Állami Statisztikai Szolgálat adatai szerint 2021. január–októberben az ország által importált szén és üzemanyag 66 százaléka Kazahsztánból érkezett.

Az A–95 tanácsadói csoport számai alapján tavaly a kazah beszállítók az ukrán cseppfolyósítottgáz-fogyasztás mintegy 27 százalékát biztosították, de az elmúlt pár hónapban ez az arány elérte a 33 százalékot. Az ukrajnai üzemanyagtöltő állomásokon az LPG literenkénti ára júniusban még 15,5 hrivnya volt, novemberben pedig már a 20 hrivnyás (230 forint) lélektani küszöbhöz közelített. Most is 19 hrivnya fölött adják, ami a 95-ös benzin átlagárának több mint a 60 százaléka. Az utóbbi években északkeleti szomszédunkban több százezer gépkocsi-tulajdonos szereltetett autógázrendszert a járművébe, mert a csupán pár ezer hrivnyás befektetés a kedvező árú LPG-vel akár két esztendő alatt megtérülhetett. Az UNIAN hírügynökség szerint 2012 és 2020 között a benzinfogyasztás a felére esett vissza, jelenleg évi kétmillió tonnásra tehető. Ugyanakkor az LPG iránti éves kereslet egymillió tonnáról megduplázódott. „Kazahsztán volt mindig is Oroszország és Fehéroroszország legfőbb alternatívája, s jelenleg épp a kazah forrás lezárása fenyeget, ami felboríthatja az ukrán cseppfolyósítottgáz-piac törékeny egyensúlyát” – idézi a kárpátaljai portál Artem Kujunt, az A–95 elemzőjét. A cég szakértői azt tanácsolják az importőröknek, hogy mielőbb ke-

ressenek alternatívákat, csakhogy Moszkva korlátozza az ukrajnai exportját, Fehéroroszország pedig kimerítette a lehetőségeit.

Ami a szenet illeti, az ukrán állami tulajdonú Centrenergo abban reménykedett, hogy azt Kazahsztánból importálhatja a fűtési szezonra. Jelenleg is kevés a szén a hőerőművek raktáraiban.

Tavaly októberben a közép-ázsiai ország lett a Centrenergo fő importszénszállítója. Oroszország azonban már november közepén korlátozni kezdte a területén keresztül Ukrajnába irányuló kazah szén tranzitját. A kijevi energiaügyi miniszter alig egy hete azt mondta: „Nem jön a szén, pedig a Centrenergo 660 ezer tonna kazah fűtőanyagra kötött szerződést.”

M. J.