| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |
BRANDET ÉPÍTENEK A MURA MENTÉN
A Mura és a Kerka folyó által határolt, rendkívül aprófalvas dél-zalai térséget ma is erőteljesen sújtják az ország több más vidékét ugyancsak érintő társadalmi problémák, így például az elöregedés, a fiatalok elvándorlása, az elnéptelenedés. Ráadásul a rendszerváltás előtt a jugoszláv határ közelsége ellehetetlenítette a megye ezen részében a kibontakozás lehetőségét. Így a környék turisztikailag érintetlen volt, viszont ennek köszönhe-
tően olyan természeti értékek maradtak fenn, amelyek ma önálló idegenforgalmi célpontként is megállják a helyüket. Emellett a mezőgazdaság mint kitörési pont szintén komoly potenciált rejt magában; a tájegységben több, idehaza különlegesnek mondható gyümölcsfajtát is termesztenek.
KIVI, FÜGE, DATOLYASZILVA
„Vissza kell hozni ennek a térségnek a gazdasági erejét!” – kezdte helyzetjelentését a zalai születésű Cseresnyés Péter, a térség
fideszes országgyűlési képviselője, államtitkár, Nagykanizsa korábbi polgármestere. Ezt a célkitűzést szolgálja a nyolcvan települést felölelő Mura program, amely nem egy klasszikus értelemben vett gazdaságfejlesztési, „pénzosztó” akció, a szándék ugyanis sokkal inkább egyfajta „Mura brandnek” a kiépítése – elsősorban helyi élelmiszerekre, ízekre alapozva – és a helyi innovációs kedv felerősítése. „Az agráriumban például azt szeretnénk elérni, hogy a gazdálkodás itt ne pusztán szántóföldi művelést vagy nagyüzemi állatte-
FOTÓK: VARGA GYÖRGY, MTI
VIDÉKFEJLESZTÉS | Dél-Zala mezőgazdaságának és turizmusának a felvirágoztatását tűzte ki célul a 2016-ban indult, a magyar–horvát határfolyóról elnevezett Mura nemzeti program. Cseresnyés Péter, az ezért felelős miniszterelnöki biztos különleges gyümölcsültetvényekről, egyedi turisztikai attrakciókról és a térség központjának számító Nagykanizsa gazdasági lehetőségeiről is beszélt a Figyelőnek.
22 | FIGYELŐ 2022/2
F_22-23_mura.indd 22
2022. 01. 10. 17:33
