| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |
ZÖLDÜLŐ ÁRAMFORRÁSOK
ENERGIAPOLITIKA | Számottevően nőtt a megújuló forrásokból előállított – azon belül is a napelemek használatával megtermelt – villamos energia aránya hazánkban. Eközben a kormányoldal örömét fejezte ki, amiért egyre biztosabbnak látszik: a klímavédelmi szempontból elengedhetetlen zöldenergiafordulat folyamán az EU nem söpörheti le az asztalról az atomerőművi kapacitásokat. A teljes belföldi energiahasználat másfél százalékos visszaeséséről számolt be a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) 2020-as éves riportja. Az előző esztendő végén megjelent hivatalos statisztika leginkább a koronavírus-járvánnyal magyarázza, hogy noha a lakosság erőforrás-felhasználása nőtt, ezzel egy időben az iparé és a közlekedésé – utóbbié jelentősen, 12 százalékkal – csökkent 2019-hez képest.
TERMELÉS, IMPORT
A termelési adatok a fogyasztáséval hasonló mértékű, kétszázalékos mérséklődést mutattak. Környezetvédelmi szempontból fontos változás azonban, hogy míg az összmennyiségen belül a fosszilis hordozók aránya zsugorodott, addig a megújulóké nőtt. Előbbiek között a kőolaj, a földgáz és a szén volumene egyaránt csökkent, sőt elmondható – hívta fel a figyelmet a hivatal –, hogy Magyarországon, a dekarbonizációs törekvésekkel összhangban, a jelenlegi hazai szénelőállítást teljes egészében kitevő lignittermelés 2014-hez viszonyítva több mint negyven százalékkal lett kisebb. Mindemellett hazánk importkitettsége továbbra is viszonylag jelentős, bár a függőség mértéke az összes energiahordozóra vonatkozóan 2020-ban 12,9 százalékponttal, 56,2 százalékra csökkent. Az igazsághoz ugyanakkor hozzátartozik, hogy a 2019-es bázisérték kiugróan nagy (69,1) volt. A MEKH magyarázata szerint ennek az az oka,
hogy abban az évben ellátásbiztonsági okokból jelentős földgázkészlet-feltöltés történt.
ZÖLDENERGIA
Látható tehát, hogy a megújuló forrásokból származó energiamennyiséget illetően Magyarország lépésről lépésre halad előre. Ezt igazolja a Központi Statisztikai Hivatalnak a primerenergia-felhasználás szerkezetét bemutató táblázata is, amelyet vizsgálva azonnal szemet szúr, hogy bő húsz esztendővel ezelőtt, az ezredfordulón a szén és a széntermékek aránya – a brikettet és a kokszot is ideértve – még 15 százalék fölötti volt, a zöldenergia pedig elenyésző hányadot képviselt. Ennek fényében jelentős átalakulásként értékelhető, hogy két évtized alatt va-
KÉSZÜLTSÉGI TERV „Az ellátásbiztonság garantálásához minden eshetőségre fel kell készülni, és cselekvési tervet szükséges kidolgozni” – indokolta Horváth Péter János, a MEKH elnöke a hivatal ez év elején közzétett – négyévente aktualizálandó – villamosenergia-kockázati készültségi tervét, amely összefoglalja az esetleges áramkrízishelyzetek megelőzéséhez és kezeléséhez szükséges eljárásokat. A cél az, hogy válság, így például valamilyen fizikai, valamint kibertámadás, ipari baleset, extrém időjárási esemény vagy éppen világjárvány idején is biztosított legyen a felhasználók villamosenergiaellátása.
lamelyest kiegyenlítettebb lett az összkép, bár a kőolaj és a földgáz elsősége továbbra is egyértelmű. Ha csak a hazai bruttó villamosenergia-termelés mennyiségére fókuszálunk, akkor a MEKH adatai alapján az derül ki, hogy 2020-ban a fosszilisalapú áram-előállítás mértéke gyakorlatilag stagnált, az atomenergia hányada kismértékben csökkent, a megújulókapacitások részaránya viszont számottevően, csaknem 18 százalékkal nőtt. E szembeötlő növekedés jórészt annak köszönhető, hogy a napelemek által megtermelt villamos energia volumene 64,3 százalékkal haladta meg az előző évit. Bővült a kommunális hulladék megújuló részéből származó (21,9), valamint a víz(11,4) és a biogázalapú (0,9) áram menynyisége is. A biomassza mint erőforrás aránya viszont közel hat százalékkal esett vissza, ami beleillik az egy évtizede tartó tendenciába. A napkollektorok térhódítása megkérdőjelezhetetlen idehaza, s bizonyosan rohamos lesz a következő években. Már csak azért is, mert a kabinet nagyszabású, több mint 200 milliárd forintos keretösszegű, a lakosságnak – azon belül is az átlagosnál kisebb jövedelmű háztartásoknak – szóló napelemes pályázatot hirdetett. „A kormány célja, hogy hazánk 2050-re klímasemleges országgá váljon, a klíma- és természetvédelmi akciótervben foglaltaknak megfelelően – jelentős állami támogatással – tíz év alatt a hatszorosára növeljük az itthoni napenergiás kapacitásokat” – idézte az Innovációs és Technológiai Minisztérium közleménye Steiner Attilát, a körforgásos gazdaság fejlesztéséért, valamint az energia- és klímapolitikáért felelős államtitkárt az akció negyedik szakaszának elindulásakor. Ebben a körben – egészen február 6-ig – a fővárosiak és a Pest megyeiek igényelhetnek hozzájárulást nemcsak napelemes rendszerek és akkumulátorok telepítéséhez, hanem nyílászárók cseréjéhez és fűtés-korszerűsítéshez is. A vissza nem térítendő forrás maximális mértéke bruttó 2,9 millió, a fűtési rendszer rekonstrukciójával
16 | FIGYELŐ 2022/2
F_16-18_energia_osszeallítas.indd 16
2022. 01. 11. 16:05
