| RÉGIÓ |
VÍZBE FEKTETNEK A HORVÁTOK
ERŐMŰ-FELÚJÍTÁSI PROGRAM | Horvátországban 37 vízerőmű működik, ezek az ország áramtermelésének mintegy 55 százalékát adják. Jelentős részük azonban elöregedett, modernizációra szorul. Az állam eltökélt célja, hogy 2030-ra e termelőegységek mindegyikét felújítsa, növelje teljesítményüket.
Az első vízi erőművet Horvátországban 1895-ben, Nikola Tesla kezdeményezésére építették, a tudós szülőfalujától, Smiljantól nem messze, a Krka folyón. A Jaruga névre keresztelt termelőegység a világ második vízenergia-hasznosítású áramfejlesztője volt, és csupán két nappal azután helyezték üzembe, hogy az Egyesült Államokban a Tesla és George Westinghouse által épített generátor elkezdte termelni a váltóáramot a Niagara-erőműben. A Jarugának a budapesti Ganz Művekben legyártott két generátora egyenként 550 kilowattnyi energiatermelő képességével Šibenik városának biztosította az áramot. Az objektum sikerét követően robbanásszerűen terjedtek országszerte a hasonló áramfejlesztő létesítmények. A második világháború kitörésekor a mai Horvátország területén 153 vízerőmű működött, de a világégés során nagy részük megrongálódott vagy teljesen romba dőlt. A kommunista hatalom idején ismét megkezdődött az erőművek fejlesztése, építése – az ekkor létesültek, megújultak jobbára a mai napig üzemelnek. A jelenlegi 37 objektumból 17 nagy kapacitású, a többi 20 teljesítménye egyenként nem éri el a 10 megawattot. A létesítmények három kisebb kivételével állami tulajdonban vannak. Tavaly a vízerőművek összesített kimenő teljesítménye 2125 megawatt volt, ez meghaladja a paksi atomerőműjét (1940 MW).
FOTÓ: FIGYELŐ-ARCHÍV
DUBROVNIK 2
Az állami kézben lévő Horvát Elektromos Művek (HEP) 2012-ben döntött úgy, hogy 2030-ig az összes vízerőművét felújítja, amire eddig mintegy 1,4 milliárd kunát (65 milliárd forintot) költött, és a tervek szerint a következő esztendőkben további 2,2 milliárd kunát (100 mil-
A MA IS ÜZEMELŐ JARUGA 2 ERŐMŰ A KRKA NEMZETI PARKBAN. A TESLÁÉ UTÁN HÁROM ÉVVEL KEZDTÉK ÉPÍTENI, AZ ELSŐ GANZ-GENERÁTORAI MA MÚZEUMI TÁRGYAK
liárd forintot) fordít fejlesztésekre. Legutóbb, az év elején a Dobra folyón, 1959ben épült Gojak erőmű rekonstrukciója fejeződött be, melynek során a 48 megawattos komplexum teljesítményét 57re bővítették. A HEP a felújításokkal és fejlesztésekkel 2030-ra legalább 1500 megawattnyi új kapacitást szeretne kiépíteni. E folyamat legjelentősebb állomása egy új, nagy kapacitású erőmű felépítése Dubrovnik mellett. A projekt neve Dubrovnik 2, mivel a déli város közelében már üzemel egy áramfejlesztő egység. A majdani 216 megawattos létesítményt a horvátok a boszniai Szerb Köztársasággal közösen építenék fel, s a tervek szerint az előállított villamos energia harmada a boszniai szerbeké lesz.
KÜLKERESKEDELMI HIÁNY
A horvát árampiac nagyon sajátos helyzetben van, ugyanis energiaszükséglete több mint negyven százalékát külföldről szerzi be, miközben az országban meg-
termelt energia harminc százalékát exportálja. Ez részben annak tulajdonítható, hogy a jugoszláv időkben kiépített elektromos hálózat nem számolt a tagországok határaival. A behozott áram jó részét Bosznia-Hercegovinában termelik, de érdekes módon a horvát kivitel nagy felhasználója szintén a szomszédos bosnyák–szerb–horvát államalakulat. A dalmáciai vízerőművek szolgáltatják Hercegovina villamosenergia-szükségletének a jelentős részét, míg Szlavónia (a Dráva és a Száva közötti északkeleti horvát terület) észak-boszniai és szerbiai hőerőművektől vásárolja a villanyt. Zágráb eltökélt célja, hogy a közeljövőben racionalizálja áramtermelését; ennek érdekében hamarosan újabb (főként megújuló) energiát termelő egységeket létesítenek országszerte. HORDÓSI DÁNIEL 2020/26 FIGYELŐ | 61
F_60-61-Brit-legicegek+Horvat.indd 61
2020. 06. 22. 17:37
