SAJÁTRÉSZVÉNY-VÁSÁRLÁS Osztalék

OSZTALÉK HELYETT

AUKCIÓ

SAJÁTRÉSZVÉNY-VÁSÁRLÁS

Lapunk megjelenésekor nyilvánvalóvá válik, hogy értékteremtő megoldás-e a Magyar Telekom részvényaukciója.

Végre kiderülhet, hány forintot hoz ténylegesen a befektetőknek a Magyar Telekom 5,2 milliárdos, az osztalékpolitikába illesztett részvény-visszavásárlási aukciója. Nem tévedés az osztalékpolitika emlegetése ennek kapcsán, hiszen februárban, amikor először hozták nyilvánosságra a tranzakció tervét a Telekom szép új ferencvárosi székházában, éppen azzal indokolták a döntést, hogy az 5,2 milliárdos ráfordításból papíronként ötforintnyi nyereségrészesedést finanszírozhatnának. Valójában tehát – szólt a magyarázat – az előző évi 25 forintos osztalékhoz képest az idei 20 forintos kifizetés nem rövidíti meg a részvényeseket, tudniillik megkapják ők ezt a pénzt részvényvisszavásárlás formájában.

A kisbefektetői fórumokon ugyanakkor nem csitultak a kedélyek, lévén a menedzsment korábban 27 forintot ígért egy papírra. Sokan vélték úgy – a visszavásárlást figyelmen kívül hagyva –, hogy nem is 2, hanem 7 forintot vettek ki a zsebükből. Az elemzők részvényenként ugyan túlnyomóan szintén 5 forintra árazták az ügyletet, de abban már megoszlottak a vélemények, hogy szerencsés dolog-e, javítja-e a Magyar Telekomnál újdonságnak számító tőkeművelet elfogadottságát a piacon, ha egyfajta osztalékot kiváltó juttatásként vezetik be. . VÁRATLAN LÉPÉS Februárban, valamint áprilisban, amikor a közgyűlés hatáskörében eljáró igazgatóság a korábbi bejelentésnek megfelelően határozott az előző évi eredmény felhasználásáról, még szó sem volt arról, hogy a vásárlásokat egy napba sűrítve, aukcióként bonyolítják majd le. A

többség arra számított, hogy akárcsak az OTP, a távközlési társaság is rendszeres vételi megbízásokkal fordítja részvényekre a keretösszeget. A Telekom igazgatósága azonban június 12-én másként döntött; június 25-re hirdették meg az aukciót, amelyen a teljes, többmilliárdos összeget elkölthetik.

FELFÜGGESZTIK A RÉSZVÉNYT Minden részvényes a mérlegelése szerinti mennyiségben és ellenértéken – akár több részletben és különböző árakon – ajánlhatja fel a papírjait a cégnek az úgynevezett ajánlatgyűjtési időszakban, azaz az aukció napján 10-től 13 óráig. Ugyanazon a napon 13 és 15 óra között a legalacsonyabb ajánlattételi árszintről indulva vásárolja meg a társaság a saját részvényeit, a keretöszszeg erejéig. Az aukció folyamán a Budapesti Értéktőzsde szabályozott piacán alkalmazott előírástól eltérően egy forint lesz az árlépésköz. A papíronként kifizetett vételár öt százaléknál nagyobb mértékben nem haladhatja meg a vásárlás napján a BÉT-en folyó kereskedés nyitó szakaszában kialakult ellenértéket, valamint a vállalat 2019. évi auditált beszámolójában szereplő egy részvényre jutó saját tőke értékét, vagyis az 567 forintot, bár ez utóbbi összeg enyhén szólva is inkább elméleti jellegű. A Magyar Telekom a visszavásárlás napjára az ajánlatgyűjtési szakasz kezdetétől – azaz 10 órától – kéri majd részvényei tőzsdei kereskedésének a felfüggesztését.

MARADTAK MÉG NYITOTT KÉRDÉSEK Az aukció részletszabályaival kapcsolatban számos befektetőt izgatott az a kérdés, hogy mennyire lesz interaktív az esemény, tehát bele lehet-e látni a kártyákba, és az így megszerzett információk birtokában mód nyílik-e az ellenajánlat megváltoztatására. (Ellenajánlatnak a részvényesekét nevezik, hi

A MAGYAR TELEKOM ÁRFOLYAMA

475 Forint 450 425 400 375 350 325 300 I. II. III. IV. V. VI.

Forrás: BÉT

Érthetetlen, hogy miért nem folyamatos vásárlásokkal veszi vissza a papírjait a Telekom.

szen az eredetit a Telekom tette az aukció meghirdetésével.) Nos, az ajánlati könyv zárt lesz, azaz nem lehet majd látni a többi részvényes által megadott értékeket. A már megtett ellenajánlat visszavonására, módosítására a BÉT MMTS1-szabályzata – amely a tőzsde honlapján megtalálható – és az adott befektetési szolgáltató feltételei lesznek irányadók.

A kisbefektetők amiatt is aggodalmukat fejezték ki, hogy a rendelkezésre álló keretet nem tölti-e ki gyorsan néhány nagyrészvényes ellenajánlata. Szerintük félő, hogy a kisebb pakettek tulajdonosai hoppon maradnak. A Telekom nem tartja megalapozottnak az aggodalmat, mivel az ajánlatokat nem a beérkezésük sorrendjében fogadják el, hanem ahogy a közleményben is szerepelt, az aukciós rendszer által befogadottakat ár szerint rendezik sorba. Ezt követően a cég a beérkezett ellenajánlatok és a részvényenkénti ellenértékre vonatkozó korlátok figyelembevételével belátása szerint meghatározza az elfogadott legmagasabb árszintet. Az olcsóbb ellenajánlat megelőzi a drágábbat. Amennyiben az elfogadott legmagasabb árszinten szereplő valamennyi ellenajánlat szerinti ügyletet már nem lehet megkötni, mert erre a keretöszszeg már nem elegendő, úgy az allokáció arányosan történik.

Az egész aukció megítélésével kapcsolatban megszólalt Virág Ferenc, a Random Capital alapítója is. A szakember először is hangsúlyozta: véleménye szerint felfoghatatlan és értelmezhetetlen, hogy miért van szükség az árverésre, miért nem folyamatos vásárlásokkal veszi vissza a saját papírjait a Telekom. Utóbbi megoldás – úgy véli – nemcsak a kisbefektetők, hanem az egész piac számára jóval kiszámíthatóbb lett volna. Virág reálisnak tartja a kisbefektetők azon aggodalmát is, hogy főként a nagyobb játékosok tudnak majd élni a lehetőséggel, ugyanis a legtöbb brókercégnél offline kerülnek be a rendszerbe az ellenajánlatok. A Randomnál éppen ezért ragaszkodtak az online megoldáshoz.

AMIT A TELEKOM SEM TUD Végül van még két lényeges kérdés, amelyre a saját bevallása szerint jelenleg a Magyar Telekom sem ismeri a választ. Az egyik az, hogy mi történik akkor, ha a cég valamilyen oknál fogva nem tudja elkölteni a teljes, 5,2 milliárd forintos keretösszeget. Kiírnak-e egy újabb aukciót, vagy a maradék összeget már napi forgalomban költik el? A legfontosabb azonban az, hogy mi lesz a felvásárolt részvények sorsa. Bevonják-e ezeket, ami valóban növelheti a megmaradó papírok árfolyamát, vagy javadalmazásra fordítják őket, esetleg később magasabb kurzuson visszaeresztik a parkettre, vagy valamilyen ügylet során fizetési eszközként használják föl e részvényeket? MURÁNYI ERNŐ