ÁSZ-TANULMÁNY Fehérít is a kis cégek

ÁSZ-TANULMÁNY | A kis- és középvállalkozások FEHÉRÍT IS fi nanszírozása a gazdaság kifehérítéséhez is hozzájárul – állapította meg elemzésében a számvevőszék. Az elmúlt években a szektor hatékonysága is nőtt. A KIS CÉGEK HITELEZÉSE

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) legfrissebb elemzésében a kis- és középvállalkozások hitelezését tekintette át, s arra a következtetésre jutott, hogy annak bővülése elősegíti a gazdaság kifehérítését. A felmérés szerint a kkv-k által létrehozott bruttó hozzáadott érték gyorsabban nőtt a teljes vállalkozói kör átlaga által produkáltnál, a foglalkoztatásban ugyanakkor csökkent e vállalkozások részaránya. A két arányszám ellentétes irányú változása azt jelzi, hogy a kkv-k mérsékelni tudták a termelékenységi elmaradásukat, a hatékonyságuk pedig nőtt az elmúlt években. A számvevőszék tanulmánya ötéves távlatban vizsgálta, miként hatott a magyar gazdaság folyamataira a kis és közepes cégek hitelezésének növekedése. Az ÁSZ elemzői úgy vélik, a hatékonyság javulása mögött jelentős kifehéredési hatás húzódik meg. A most publikált elemzésben a szakértők azt boncolgatták, hogy a kisvállalkozások hitelfelvétele miként járulhatott hozzá a gazdaság kifehérítéséhez, valamint a szürkegazdaságban végzett tevékenységük menynyire lehet akadálya a hitelezés dinamikus bővülésének.

A számvevőszék elemzői kitértek arra: a szürkegazdaság szempontjából a két igen kockázatosnak számító nemzetgazdasági ágazat közül míg a mezőgazdaságban a speciális hitelezési konstrukciók révén a kkv-k hitelfelvétele erősödött, addig az építőiparban az önálló vállalkozók számának a megemelkedése hátráltatta a szektor kifehéredését. A kisvállalkozások hitelfelvétele – a 2009-es pénzügyi válságot követő drasztikus visszaesés után – 2013-ban kezdett nőni, majd egy kismértékű csökkenés után 2015-től tartós bővülés indult el, 2018–19-ben pedig már tíz százalékot meghaladó mértékben gyarapodott a kkv-szektor hitelállománya. E cégeknek a bruttó hozzáadott értékhez való hozzájárulása a 2013. évi 44,3-ről 2018-ra 45,7 százalékra nőtt. A foglalkoztatásban viszont ebben az időszakban 68,4-ről 64,9 százalékra csökkent a részarányuk. Mint említettük, ez összességében azt jelenti, hogy a kkv-k hatékonysága javult.

Ennek hátterében minden bizonnyal jelentős kifehéredési hatás is áll a számvevőszék szakértői szerint. Ezt egyfelől az valószínűsíti, hogy ha a gazdaság fehéredése hozzájárult az általános bővüléshez, akkor a kkv-szektor átlagos mértéket meghaladó növekedésében is szerepet kellett játszania. Másfelől a kis- és középvállalkozások termelékenysége annak ellenére nőtt az átlagosnál gyorsabban, hogy a beruházások dinamikája kisebb volt a középértéknél. A kkv-k relatív termelékenységi hátrányának a csökkenését az invesztíciókon kívüli tényezők, köztük valószínűleg a jelentős kifehéredési hatások okozták. Utóbbit valószínűsíti az is, hogy az Európai Unió akkori 28

A produktivitás a legnagyobb mértékben a mikrovállalkozások körében nőtt, őket követték a kisvállalkozások.

tagállamának átlagában a kis- és középvállalkozások produktivitási elmaradásának a mérséklődését nem lehetett megfigyelni, azaz a magyar változások nem valamely általános, technológiai trendváltásnak a következményei.

Az ÁSZ elemzése felhívja a figyelmet arra, hogy a kkv-szektoron belül szintén a relatív termelékenységi különbségek csökkenését tapasztalták. A produktivitás a legnagyobb mértékben a mikrovállalkozások körében nőtt, őket követték a kisvállalkozások, míg a közepesek esetében az átlagoshoz képest nem nőtt gyorsabban a termelékenység. Ez a rangsor éppen ellentétes a beruházások volumenbővülésének a dinamikáját mutatóval. A jelenség újból a kifehéredési hatások masszív jelenlétére utal. Nyilvánvaló, hogy a nagyobb fehéredés ott jelentkezik, ahol korábban terjedelmesebb volt a szürkegazdaság – világítanak rá a számvevőszéki elemzők. Kitértek arra: ha a kkv-k számára folyósított hitelek alakulását a vállalkozások mérete szerint nézzük, azt látjuk, hogy 2013–18-ban a szektornak folyósított 17,6 ezer milliárd forint 37,7 százalékát a közép-, 27,5 százalékát a kis-, 34,7 százalékát a mikrovállalkozások, valamint az önálló vállalkozók vették fel.

Az agráriummal és az építőiparral kiemelten foglalkoztak. A speciális hitelezési konstrukciók révén a mezőgazdasági kisvállalkozások hitelfelvétele erősödött, ennek eredményeként a beruházási aktivitásuk is jelentősen nőtt. Ugyanakkor a mezőgazdaság éves termelése az időjárás és egyéb tényezők következtében nagyon hullámzó volt. Az építőiparban szintén erőteljes konjunkturális ingadozások mutatkoztak. Ez leginkább a mikrovállalkozásokat érintette, amelyek tömegesen szűntek meg a 2016-os ágazati visszaesés következtében. Az építőipari konjunktúra hatására megnőtt az önálló vállalkozók száma, akik azonban

nagy hiteleket többnyire nem vesznek fel. Mindez nem kedvezett sem a szektor kifehérítésének, sem pedig a komoly kölcsönökkel ösztönzött kereslet és a hitelezésre alig támaszkodó kínálat egyensúlyba kerülésének. Az ágazatban tehát még tág tere van annak, hogy a mezőgazdaságihoz hasonló célzott hitelezéssel ösztönözzék a kisvállalkozások tevékenységének további kifehéredését – szögezi le az ÁSZ elemzése.

Az Opten céginformációs szolgálat adatai szerint a Magyarországon bejegyzett társas vállalkozások jelentős része mikrovállalkozás, ezek döntő többségében kiemelt szerepe van a családnak. A vállalkozási forma tekintetében a leginkább érintett típusok: az egyéni vállalkozók, az egyszemélyes cégek, valamint a több családtagot is felvonultató többsze

mélyes vállalatok. Napjainkban mintegy 540 ezer egyéni vállalkozó és 140 ezer egyszemélyes cég működik hazánkban. Ezen formák mellett még megtalálható 64 ezer olyan társult vállalkozás is, ahol a család több tagja tulajdonos vagy cégjegyzésre jogosult. Összességében ha az egyéni vállalkozókat nem is számítjuk, akkor is elmondható, hogy 204 ezer családi jellegű vállalkozás található az országban, ez a teljes hazai társas vállalkozói cégbázis negyven százaléka. Ezek közül a többszemélyes családi társaságokban a legmeghatározóbbak a családi kapcsolatok, hiszen ezekben a vállalkozásokban már nemcsak a família, hanem a vállalkozói munka is összeköti a tagokat. Jelenleg 42 ezer kizárólag családtagokból álló családi vállalkozás működik Magyarországon. A modern hazai gazdaságban ez a cégkultúra még viszonylag fiatalnak számít. A családi jelleg nagy általánosságban kedvezően hat a vállalat működésére, a statisztikák alapján e cégek 64 százalékának a megbízhatósága átlag feletti. A sikerük abban is tetten érhető, hogy közülük sokan nőtték ki magukat milliárdos nagyvállalatokká. Jelenleg több mint 1100 családi vállalkozás éves árbevétele haladja meg az egymilliárd forintot – olvasható az Opten összegzésében. TÓTH BALÁZS