KÉSZÜLTSÉG Visszavont veszélyhelyzet

VISSZAVONT

VESZÉLYHELYZET

KÉSZÜLTSÉG | Nyitnak a mozik és a színházak, egyre inkább újraindul az élet, de a készültség fennmarad, s az operatív törzstől sem búcsúzunk egyelőre.

STOP A LAGZISTOPNAK. ZÖLD JELZÉST KAPTAK AZ ESKÜVŐSZERVEZÉSEK IS

Az elmúlt harminc évben nem fordult elő, hogy az egész ország területére különleges jogrendet kellett volna életbe léptetni; ez csak a koronavírus-járvány miatt vált szükségessé.

A védekezés csaknem századik napján azonban, a múlt keddi parlamenti határozat nyomán a kormány visszaadta ezeket a jogosítványokat – noha az örökös diktatúra bevezetéséről szóló ellenzéki vádak szerint erre nem kerülhetett volna sor.

TÖRLÉS A parlament döntött a veszélyhelyzet viszszavonásáról és az átmeneti időszak szabályairól szóló két törvénytervezetről. A törléssel felszólították a kormányt, hogy szüntesse meg a veszélyhelyzetet. Ezzel a határozattal egyben hatályát vesztette a rendkívüli jogrend bevezetését jelentő koronavírus-törvény is. „Milyen diktatúra az, amely két hónap után önként mond le jogköreiről? Semmilyen. A józan ész és a formális logika is ezt diktálja” – fogalmazott Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára. A veszélyhelyzet megszüntetéséről szóló jogszabályt a képviselők 192 „igen” szavazattal hagyták jóvá. Ugyan a koronavírus-törvény (amelyet az ellenzék kitartóan felhatalmazási törvénynek nevezett) hatályát vesztette, a kabinet egy kormányrendeletben átmeneti szabályokat alkotott; úgynevezett egészségügyi válsághelyzetet s ezzel járványügyi készültséget vezettek be. Utóbbit háromhavonta felülvizsgálják, és a rendelkezés alapvetően december 18-án veszti hatályát. Ezt Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter javaslatára támogatta a parlament, de már nem egyhangúan, hanem 135 kormánypárti „igen”, 54 ellenzéki „nem” szavazattal és három tartózkodás mellett. Az ellenzék tehát erre a jogszabályra nemet mondott, a baloldalnak a „diktatúra” helyébe lépő változtatások sem tetszenek. Azzal sem ér

(Folytatás a 26. oldalon.)

(Folytatás a 24. oldalról.)

tenek egyet, hogy számos rendeleti formában született intézkedést az Országgyűlés törvényerőre emelt.

MI MARAD, MI VÁLTOZIK? Ami nem változik, hogy az operatív törzs – bár a napi tájékoztatókat nem folytatják – továbbra is ellátja a feladatait, és a kórházak irányítási rendszere változatlanul a járványveszélyhez igazodik. Vagyis maradnak a készletek és a gazdálkodás felett őrködő kórházparancsnokok. Alighanem folytatódik az egészségügyi ágazat áttekintése is, melyet az operatív törzs vezetője, Pintér Sándor belügyminiszter kezdett el az érintettek bevonásával.

De pontosan miről is szól az egészségügyi készültség, amely vélhetőleg az őszre várt második hullámig velünk marad? A legfontosabb, hogy a hétköznapi ember ebből már csak legfeljebb az egyes helyeken kötelező maszkhasználatot és a távolságtartásra való buzdítást érzi majd. Viszont a szállodák és az éttermek után végre megnyitnak a mozik, a színházak, a múzeumok és a fürdők is. A nagyobb rendezvények tilalma ugyanakkor augusztusig fennmarad, tehát a fesztiválstop – akárcsak számos gazdaságvédelmi intézkedés – a járványhelyzet után is érvényes lesz. Esküvőt, lagzit már lehet rendezni, természetesen csak az óvintézkedések betartásá

val. Az új rendelkezések között immár nem szerepelnek vásárlási időkorlátok. Így tehát a múlt hét óta 9 és 12 óra között már nem csak a 65 év felettiek vásárolhatnak az élelmiszerüzletekben, drogériákban, piacokon és gyógyszertárakban, az idősek pedig délután is betérhetnek az üzletekbe.

FELKÉSZÜLÉS Az egészségügy szintén újraindult. Csupán a kórházi ágyak húsz százalékát kell továbbra is a koronavírusos betegek ellátására fenntartani, egyébként a járóbetegés az alapellátás esetében egyaránt időkorlátozás nélkül elvégezhetők a kezelé

KARANTÉN MÁRCIUSTÓL JÚNIUSIG A kormány március 16-tól vezette be az iskolákban a digitális munkarendet, ami azt jelentette, hogy az oktatás az interneten folytatódott egészen a tanév végéig. Magyarország ugyancsak március 16-i hatállyal zárta le a határait, csak magyar állampolgárok utazhattak be az országba. Bezártak a közösségi terek, így a diszkók, bárok, szórakozóhelyek, mozik, színházak. A döntés értelmében augusztus 15-ig betiltották az ötszáz fősnél nagyobb nyilvános rendezvényeket, fesztiválokat is. Arról is határoztak, hogy az éttermek, kávézók csak 15 óráig lehetnek nyitva. A kijárási korlátozás március 28-án lépett életbe. A karanténszabályozás alapján az állampolgárok csak munkavégzés vagy alapvető szükségleteik miatt hagyhatták el otthonaikat. TÁRSASTÁNC EGY PARKBAN. A NAGY FESZTIVÁLOKRA MÉG VÁRNI KELL

sek. Ugyanakkor változatlanul telefonon szükséges időpontot kérni, a veszélyhelyzet feloldásával pedig az egészségügyi dolgozók is utazhatnak már külföldre.

Ami a pandémia esetleges kiújulását illeti: az új törvény szerint ha az országos tiszti főorvos szükségesnek látja, a humánminiszter előterjesztésére a kormány immár saját hatáskörben, parlamenti jóváhagyás nélkül rendelhet el válsághelyzetet. Ennek visszavonásáról is a tiszti főorvos dönthet, illetve kvázi utasíthatja erre a kabinetet. Ezen időszak alatt a kormány az arányosság elvének betartásával bevezethet bizonyos járványügyi szigorításokat, de például kijárási korlátozást nem.

A katasztrófavédelmi törvény módosítása alapján pedig veszélyhelyzetben egyes jogszabályok alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, s egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat. A szabályozás megerősíti a veszélyhelyzet alatt bevezetett fizetési moratóriumot a hitelekre, kölcsönökre és lízingszerződésekre december 31-ig.

Vagyis az élet újraindul, lassan a gazdaság is felpöröghet, ám például a turizmus terén továbbra is látványos visszaesést okozhat a külföldi vendégek elmaradása. A háttérben pedig immár minden eszköz és jogi feltétel adott a gyors reakcióra a vírusveszély kiújulásának esetére. Vagyis a készültség és az óvatosság még jó darabig velünk marad. CS. A.–P. T.