BELPOLITIKAI HELYZET Járvány sújtotta

JÁRVÁNY SÚJTOTTA

ELLENZÉK

BELPOLITIKAI HELYZET

Tavasszal a hátunk mögött hagytuk a parlamenti ciklus félidejét. A kormánypártok erősödtek, stabil a támogatottságuk, míg az ellenzéki oldalon egyre nagyobb zavar mutatkozik.

A kormányzati oldal folyamatos offenzívában van: a koronavírus-járvány és a veszélyhelyzet megszűnése után tovább pörög a gépezet. A nemzeti konzultáció elindítása is azt jelzi, hogy nem zökkent ki az idő, átgondolt stratégia alapján megy előre az Orbán-kabinet és a Fidesz–KDNP-s parlamenti többség. A konzultációval az elmúlt hónapok védekezésének a sikerességét politikai értelemben is kihasználja a jobboldal. A cél elsősorban a gazdaság újraindítása, a munkahelyteremtés, az építőipar felpörgetése végett a kormányzati beruházások, az állami építkezések felgyorsítása. Mindezt úgy kell lebonyolítani, hogy nem kizárt: ősszel újabb védekezésre kell berendezkednie az országnak. A tervek arról szólnak, hogy egy következő „járványforduló” már nem érné felkészületlenül az egészségügyet; a védekezéshez szükséges technikai eszközök, felszerelések már rendelkezésre állnak. A kormányoldalon azt is remélik, hogy a pandémia esetleges második szakaszában a magyar ipart sem éri már olyan sokkhatás, mint tavasszal.

ZAVAR Az ellenzéki pártok a járványidőszakban sem tudtak kilépni abból a narratívájukból, hogy minden kormányzati előterjesztést zsigerből elutasítanak. A párbeszédes Szabó Tímea, a jobbikos Jakab Péter, az MSZP-s Bangóné Borbély Ildikó radikális kormányellenes parlamenti felszólalásai korántsem a nemzeti egységet erősítették a veszélyhelyzet idején. De azt sem felejtik el a Fideszben, hogy a gyors kormányzati intézkedéseket lehetővé tevő, az alaptörvényben rögzített feltételek alapján elfogadott koronavírus-jogszabályt az ellenzék és a baloldali média felhatalmazási törvénynek keresztelte át. Bár ilyen jogszabály a német történelemben többször is létezett, azt egyértelműen az Adolf Hitlert jogilag diktátorrá tevő 1933-as „felhatalmazási törvénnyel” hozták párhuzamba. A nyugat-európai és az amerikai média is előszeretettel hajtogatta, hogy Orbán Viktor diktátorrá nevezte ki magát, bevezette a rendeleti kormányzást és beszüntette a parlament működését. Ebből azonban semmi sem volt igaz. Az viszont egyértelmű, hogy a kormányzatot nem rendítette meg a koronavírus-járvány, sőt politikai értelemben nem a kormányoldalt, hanem az ellenzéket sújtotta a válság.

FELBOMLÓBAN A JOBBIK Az egykori radikális jobboldali párt, a Jobbik a legnagyobb válságát éli. 2018 óta Jakab Péter már a második elnöke a formációnak, de úgy tűnik, nem tud úrrá lenni az elhatalmasodó belviszályokon. Ezt az is bizonyítja, hogy közvetlen elődje, a párt országgyűlési alelnöke, Sneider Tamás is elhagyta a frakciót. Azt a képviselőcsoportot, amelynek 2018-ban még 26 tagja volt, jelen állás szerint azonban már csak 17-en vannak. Sneider távozása mindent elárul a Jobbik jelenlegi belső viszonyairól. A történet úgy kezdődött, hogy Jakab viszsza akarta hívni őt a parlamenti tisztségéből, a beleegyezése nélkül azonban nem lehetett lemondatni. A pártelnök a feszültségről mit sem tudó Balczó Zoltánt kérte fel a pozíció betöltésére, aki viszont rövid időn belül informálódott a Jakab–Sneider-meccs részleteiről. Gyorsan be is jelentette: inkább nem vállalja a megbízatást. Aztán Sneider mégis lemondott, kilépett a Jobbik képviselői közül. De ezzel még nem értek véget a bonyodalmak, ugyanis Jakab azt jelentette be, hogy a volt pártelnök inkább maradjon, ne mondjon le az alelnökségről. Ám Sneider a távozás mellett döntött.

A történéseket még a jobbikos képviselőknek is nehéz volt követniük. Sneiderrel együtt Farkas Gergely is kilépett a frakcióból. Varga-Damm Andrea – aki Jakab ellenfeleként lépett fel a legutóbbi tisztújításon – ugyancsak távozott a képviselőcsoportból. Őt azért akarták kizárni onnan, mert a pártban a nemzetbiztonsági szakszolgálatokról szóló jogszabály szakmai felelőse lévén a Jobbik az ő javaslatára szavazta meg az érintett salátatörvényt. Ez az indok azért tűnt átlátszónak, mert egy frakcióban több szakértő is foglalkozik egy-egy jogszabálytervezettel, így felettébb furcsa, hogy a frakcióvezető csak utólag értesült VargaDamm szakmai döntéséről.

A frakcióbeli viszályok állítólag nem csitultak a három képviselő távoztával, a következő hónapokban további kilépés sem kizárt.

MSZP, DK, MOMENTUM A szocialistáknál a Németh Athina-féle videó okozta a legnagyobb károkat. Az MSZP képviselője, Korózs Lajos egy olyan „mentőtiszttel” forgatott „leleplező” anyagot az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) épülete előtt, aki soha nem volt mentős. A hölgy élesen támadta a járvány idején elrendelt kórházi ágyfelszabadítást. Azt állította, hogy tíz ápoltjából kilenc idős beteg emiatt hunyt el. A videót az MSZP gyorsan leszedte a közösségi oldalakról, miután az OMSZ

KARÁCSONY GERGELY TÜNTET ÉS GRAFFITIZIK. A FŐPOLGÁRMESTER MINDENBEN SZEMBEMEGY A KORMÁNNYAL, LEHET, MÁR A 2022-ES MINISZTERELNÖK-JELÖLTSÉGRE HAJT

közölte: Németh Athina egyetlen egészségügyi dolgozói lajstromban sem szerepel, tehát nem is lehet egészségügyi alkalmazott. A legnagyobb támadási felületet az jelenti most a Magyar Szocialista Párt elnöke, Tóth Bertalan számára, hogy ő is rábólintott a felvétel közzétételére, így tehát az ő politikai felelőssége is felmerül.

Az MSZP amúgy sincs jó állapotban; Tóth irányítása alatt nem tudta növelni a támogatottságát, így nem kizárt, hogy az elnök az őszi tisztújításon veheti is a kalapját. Ellenfele az a Mesterházy Attila expártvezető, volt kormányfőjelölt lehet, aki egy májusi, parlamenti azonnali kérdés során a támogatásáról biztosította a kormányzat járvánnyal szembeni védekezési politikáját.

Mindeközben a Demokratikus Koalíció (DK) háza táján nyugalom honol. Gyurcsány Ferenc pártelnök mintha kivárásra játszana: a Jobbik szép lassan leépül, és a két formáció ma már nem ellenfele, hanem szövetségese egymásnak. Az MSZP jelenlegi elszürkülése és hibái Gyurcsány malmára hajtják a vizet, ahogy az is, hogy egyértelművé vált: a szocialisták a Korózs-videóval szakpolitikai értelemben is bizonyították, hogy alapvető felkészültségük sincs az egészségügy területén.

A DK vezetőjének a felesége, Dobrev Klára uniós képviselő azonban mintha hátrébb húzódott volna a politikai sáncok első sorából. Az ő „mozgása” azért fontos, mert lehetséges baloldali miniszterelnök-jelöltről van szó. Most viszont Dobrevnél esélyesebb Orbán-kihívónak tűnik Karácsony Gergely főpolgármester, aki csaknem kilenc hónapja áll Budapest élén, és szinte minden szakpolitikai ügyben – most épp a Lánchíd felújításával kapcsolatban – ütközik a kormánnyal. A DK-ban egyelőre kivárnak, hiszen még nem lehet látni, hogy Karácsonynak ez a politika valóban az előnyére válik-e.

A parlamenten kívüli pártok közül a Momentumnak van a legtöbb esélye arra, hogy két év múlva megugorja az ötszázalékos bejutási küszöböt. Nagy felzúdulást keltett a soraikban, hogy a minapi tisztújításukon kikerült az elnökségből Cseh Katalin és Donáth Anna EP-képviselő, valamint Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes. Elnökségi tag lett azonban a Fideszt és a Jobbikot is megjárt Körömi Attila. A felháborodás azért furcsa, mert a baloldalon jelenleg több Fideszt is megjárt politikus aktív, elég csak Márki-Zay Péterre vagy épp Hadházy Ákosra gondolni. A jobbikos múlt pedig azért sem számíthat bűnnek, mert Jakab Péterék alakulatában több egykori radikáljobboldali maradt. A másik megközelítés viszont az, hogy a pécsi Körömi megválasztása a vidéki szavazóknak jelent üzenetet, és egy esetleges Jobbik–Momentum-szövetség kialakításának is megágyazhat az új elnökségi tag személye. PINDROCH TAMÁS