TÓTH BALÁZS A bankok a megoldást

A BANKOK A MEGOLDÁST, NEM A PROBLÉMÁT JELENTIK

TÓTH BALÁZS | A hazai bankrendszer a koronavírus-járvány kezdetétől kivette a részét a védekezésből, a fi ókok zavartalan működésének a biztosítása mellett a különadóval hozzájárult a defenzíva költségeinek a viseléséhez, a moratórium bevezetése után az átvállalt kiadásokkal pedig az ügyfelek biztonságát erősítették a pénzintézetek – mondta a Figyelőnek az UniCredit elnök-vezérigazgatója, hozzátéve: az olasz tulajdonban lévő bank megtartotta dolgozói létszámát, és a digitális lehetőségek komolyabb kihasználásával készül a jövő kihívásaira.

Úgy tűnik, a világjárvány első, számos megpróbáltatást hozó szakasza a hátunk mögött van. Melyek azok a tapasztalatok, amelyeket a jövőben is tudnak hasznosítani? – Viszonylag gyorsan kellett lépni. Fontos volt, hogy a Magyar Bankszövetség koordinálásával a bankrendszer egésze azonos intézkedéseket tegyen – gondolok itt a fiókok egységes nyitvatartására. Példátlan siker, hogy szektorszinten ezeknek az egységeknek a 95 százaléka tovább tudott működni. Mi az UniCreditnél 55 fiókunkból négyet zártunk be átmenetileg, a többiben ideiglenesen rövidebb nyitvatartással és a kollégáink egészségének védelme érdekében bevezetett óvintézkedések mellett folyamatosan kiszolgáltuk ügyfeleinket. Olaszországi kollégáink, akiktől a járvány ottani alakulása lényegesen nagyobb alkalmazkodást követelt, megosztották velünk a tapasztalataikat, ez szintén sokat segített nekünk. Ennek talán a legjobb példája, hogy tanácsaik alapján kezelni tudtuk azt az esetet, amikor az egyik vidéki fiókunkban egy munkatársunknak pozitív lett

a tesztje: azonnal fertőtlenítettük az egységet, és teljes mértékben együttműködtünk a hatóságokkal. Komoly feladat volt a digitális szolgáltatások megerősítése. Az ügyfelek a korábbiaknál jobban kezdték el használni ezeket. Az internet- és a mobilbankunkban márciusban harminc százalékot meghaladóan nőtt a kezdeményezett tranzakciók száma, a call centerben pedig megduplázódott a beérkezett hívások mennyisége. A növekedésben szerepet játszott az azonnali fizetés elindulása, valamint az is, hogy az ügyfelek döntően a fenti csatornákon jelentkeztek ki a moratóriumból. Mindezt úgy oldottuk meg, hogy közben több munkafolyamatot home office-ba szerveztünk ki, a központjainkban dolgozó kollégák kilencven százaléka otthonról végezte a munkáját az elmúlt három hónapban. Függetlenül attól, hogy otthonról vagy kisebb részben az irodában dolgoztak (vagy még mindig így látják el a feladataikat), köszönet és elismerés illeti munkatársainkat az elmúlt időszak rendkívüli körülményei között is bizonyított elkötelezettségükért.

– Milyen lépéseket tettek a korlátozások feloldása után? – A veszélyhelyzet feloldásával a munk afolyamatok újraszervezése zajlik, ebben továbbra is az ügyfeleink és a kollégáink egészségének a védelme a legfontosabb szempont. Júniustól megkezdtük a visszatérést a központi épületekbe, azaz fokozatos ütemezéssel egyre többen dolgoznak a centrumainkban. A tizenkét hetesre tervezett visszaállás kapcsán ugyanakkor nem a százszázalékos „visszarendeződés” a cél, a jövőben a korábbinál sokkal komolyabban támaszkodunk a digitális megoldásokra, a távoli munkavégzés lehetőségére. Az elmúlt három hónapban a dolgozóinknál sem rövidebb munkaidőt, sem fizetéscsökkenést nem vezettünk be. A járványveszély idején bebizonyosodott, hogy a sikeres banküzem a kollégáink munkáján alapszik, a digitalizáció felhasználása pedig egyértelműen növeli a hatékonyságukat, ezáltal pedig az intézményünkét. Visszanézve az eltelt időszakra: április és május egyfajta időutazás volt, belekóstolhattunk, hogy milyen módon dolgozhatunk a jövőben. A válság alatt munkatársaink többsége az otthonában tevékenykedett, bankunk azonban így is tökéletesen működött, ügyfeleinket nagyon jól kiszolgáltuk. Ez olyan tanulság a számunkra, melynek révén sokkal tisztábban látjuk, mit kell tennünk egy környezettudatosabb jövő kialakításához. – Ha már a digitalizációt említette, kor ábban – például az azonnali fizetés bevezetésekor – a pénzintézetek a komoly fejlesztési költségekre panaszkodtak. Az elmúlt hetek történéseinek tükrében hogyan látja ezt a felvetést? – Ami az azonnali fizetési rendszert ill eti, Magyarország egyértelműen a régió éllovasává vált, köszönhetően az MNB által kezdeményezett, következetesen bevezetett s világviszonylatban is rendkívül gyors és korszerű átutalást kínáló szisztémának. Ha a vírus nyomán bekövetkezett áttörés nem fordul vissza, és az ország jobban a háta mögött hagyja a készpénz használatát, amennyiben az elektronikus fizetés valóban áttörést eredméNÉVJEGY 2019 áprilisa óta az UniCredit Bank elnökvezérigazgatója. 1990-ben kezdte pályafutását a Magyar Külkereskedelmi Banknál, a vállalati ügyfelek kiszolgálásáért felelős területen. 1995-ben csatlakozott a Bank Austria

Creditanstalt Rt.-hez, ahol szintén a vállalati banki divízióban dolgozott, 1997-ben pedig a céges ügyfelekért felelős osztály vezetője lett. 2000-ben Bécsben folytatta karrierjét a

Bank Austriánál, a nemzetközi hitelosztályon volt felelős a közép- és kelet-európai régión belüli hiteljóváhagyásokért. 2004-től már a magyar területért felelős vezetőként tevékenykedett. 2006-ban csatlakozott az UniCredit Bank

Hungaryhez, a pénzintézet kockázatkezelési divíziójának a vezetője lett, ezt a pozíciót 11 éven át töltötte be. 2008-ban az igazgatóság tagjává is kinevezték. 2017 márciusától pedig a vállalati, befektetési banki és privát banki divíziót irányította, szintén az igazgatóság tagjaként.

Elnyerte az év bankára elismerést a

Mastercard – Az év bankja 2019 versenyen.

nyez, akkor a magyar bankrendszer a digitális áttérés magasabb szintjére kerül. Bizakodhatunk, hiszen az UniCreditnél már jelentősen túl vagyunk a négymilliomodik tranzakción. A gondot az jelenti, hogy más szolgáltatók számára a digitális fejlesztések nem ugyanazzal a költséggel járnak, hiszen nekünk a rendkívül szigorú uniós és magyarországi fogyasztó- és adatvédelmi előírásoknak kell megfelelnünk – például 24 órás magyar nyelvű ügyfélszolgálatot kell fenntartani, saját csalásmonitoring-rendszert szükséges üzemeltetni stb. Ezek a többletfeladatok és az olyan extra terhek, mint például a bankadó vagy a tranzakciós illeték, számottevően megdrágítják a hazai digitális szolgáltatásokat, miközben a globális versenytársaink jórészt mentesülnek ezen kiadásoktól. Bankunk informatikai beruházási költségeinek közel felét olyan fejlesztésekre fordítjuk, amelyeket jogszabályi előírások miatt kell végrehajtanunk – az idén ilyen rendkívüli fejlesztés a törlesztési moratórium informatikai hátterének a megteremtése. Örömmel fedeztem fel, hogy az MNB a közelmúltban már a sajtóban is jelezte: az EU-s szabályozás miatti szűkebb lehetőségeivel maximálisan élni kíván azon határon átnyúló szolgáltatókkal szemben, amelyeknek az ügyfél- és panaszkezelése elmarad attól, amit a magyar pénzügyi szolgáltatóktól elvár a felügyelet. – A banki díjakat ugyanakkor a jegyb ank is sokallja. Mit gondol erről? – Említettem, hogy rendkívüli költség ekkel, extra terhekkel kell dolgoznunk. Ezek jó része olyan, amilyennel még a környező országokban működő pénzintézeteknek sem kell számolniuk. Amikor az MNB publikálta a fenntartható bankrendszer tíz pontját, a bankrendszer kiadásai 700 milliárd forint alatt voltak – tavaly már meghaladtuk az 1400 milliárdot. Ezeket a költségeket ki kell termelnünk. Bár a bevételeink szépen nőnek, tény, hogy a magyar ügyfél átlagosan lényegesen kevesebb banki szolgáltatást vesz igénybe, mint egy nyugat-európai lakos vagy régiónk több országának a polgárai: kevesebb termékre szerződik, kisebb számú tranzakciót indít. A magyar lakosság GDP-arányos hitelállománya az elmúlt év végén 15,4 százalékos volt, míg Olaszországban ez az arány 35,6 százalék, de a térségünkben is alaposan le vagyunk maradva, hiszen Szlovákiában 41,6, Lengyelországban 34,1, Csehországban 30,8 százalékos a ráta. Így más államokban az egy ügyfélre jutó fajlagos költségek kisebbek. Ezt a szektor kiadáscsökkentésekkel igyekszik ellensúlyozni, de látni kell, hogy a megtérülés tekintetében Magyarország egyelőre alulmarad a régiós versenyben. S ez csak az egyik szempont. A másik, hogy a piaci szereplők közötti éles verseny, az aktív ügyfelek megnyeréséért folytatott küzdelem biztosítja a banki termékek és szolgáltatások fair piaci árazását. Több év távlatában az árak csökkenésének a trendjét tapasztaljuk, miközben a kiszolgálás minősége folyamatosan javul: elég csak a már említett azonnali fizetésre vagy a különböző digitális lehetőségekre gondolnunk. – Milyen szerepet vállal a magyar b ankszektor a válságkezelésben? – Az idén a globális gazdaság, az e urózóna és Magyarország egyaránt recesszióba süllyed a koronavírus hatásainak a következtében. Bár a helyzetből fakadóan az egyes gazdasági szereplő

ket eltérően sújtja a pandémia, végső soron mindenkire hatással van. A kilábalás gyorsasága és a helyreállás sikere attól is függ, hogy az állam és a közvetlenül kevésbé érintett szereplők mekkora mértékben járulnak hozzá a válságkezeléshez. A magyar kormány és az MNB intézkedései révén hazánk elsőként és szinte azonnal hiteltörlesztési moratóriumot vezetett be a bajba jutott adósok megsegítésére. Ezen túlmenően 2020-ban a magyar bankszektor mintegy 55 milliárd forint előre hozott bankadóval járul hozzá az állami válságkezelő alaphoz. Ezek a tételek már önmagukban nagyjából 100 milliárd forintot tesznek ki. – A kormány és az MNB komoly gazd aságélénkítő akciókkal igyekszik segíteni az ország talpra állását. Ezen lépésektől mit várnak? – A kabinet és a jegybank csomagja nag yon kiérlelt, hiszen a vállalkozói szektor összes tagjának megoldást nyújt. Az UniCredit mind az NHP Hajrát, mind az Eximbank kárenyhítő banki programjait kínálja már az ügyfeleinek. Az intézkedések hatására tapasztaljuk a hitelpiac újbóli élénkülését. Az alacsony és fix kamatozás mellett a krízisből való kilábalást az is segíti, hogy a korábbiakhoz képest tovább bővült az elfogadható hitelcélok listája, s a választható futamidő is hosszabb lett. Fontos, hogy a programok nemcsak a válságban sérült vállalatokat segítik újra normál pályára állni, hanem szép számmal olyan cégeket is támogatnak, amelyek a krízisből fakadó üzleti potenciált kívánják kihasználni, vagy a digitalizációjuk megvalósításához keresnek forrást. – Mit gondol, milyen hatással lesz a vá lság az európai és a magyar bankszektorra? – A korábbi, 2008-as recesszióhoz kép est a mostani problémák nem a pénzügyi szektorban keletkeztek. A világ egésze a krízis leküzdése legfontosabb elemének a hitelezés fenntartását látja, ez pedig felértékeli a pénzintézetek szerepét. Ennek a válságnak ez az egyik gazdasági tanulsága. Természetesen nagyban függ a helyzet alakulása attól, hogy a banki ügyfelek mekkora része válik majd fizetésképtelenné – ez leginkább a pandémia elhúzódásának a függvénye. – Mennyire tudják modellezni az ügyf elek fizetésképtelenségét? Hiszen egyes vélemények szerint a problémával küzdő vállalatok és magánszemélyek a moratórium védelmébe menekülhetnek.

– A moratórium bevezetését helyes l épésnek tartom, és a más országokban tapasztalt helyzettel szemben nálunk az alanyi jogon járó halasztás lebonyolítása is sikeresnek mondható. Mostanra látszik, hogy az előzetesen sokak által hasznosabbnak vélt három hónapos időtáv kevés lett volna, hiszen egyelőre éppen csak túl vagyunk a gazdaság óvatos újraindításán. A bankok konzervatívan értékelik a helyzetet, s alapos céltartalékolással készülnek a januártól visszatérő állapotra. Fontos hangsúlyozni: a vállalati oldalon a pénzintézetek – és így az UniCredit is – az elmúlt években komoly erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy az ügyfelekkel élő, tanácsadói kapcsolatot alakítsanak ki. A bizalom fennáll, fontosnak tartjuk, hogy a kli

EGYÜTTMŰKÖDÉS AZ EURÓPAI BERUHÁZÁSI ALAPPAL Az UniCredit az Európai Beruházási Alappal (EIF) közösen garanciális forgóeszközhitelt nyújt a közép- és kelet-európai régió kis-és középvállalkozásai, valamint közepes tőkeerejű vállalkozásai részére – jelentették be az érintettek. Újdonság, hogy a hitelt már a nagy méretű, de közepes tőkeerejű vállalkozások is kérhetik, és akár a digitális átállás fi nanszírozására is felhasználhatják. Az ügylet a Horizont 2020 keretprogram és az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) támogatását élvezi. Az UniCredit forgóeszközhitele kilenc országban, köztük hazánkban igényelhető, és segítséget jelenthet a koronavírus-járvány miatti likviditási problémák kezelésében, továbbá a cash fl ow folyamat biztosításában. A bank harminc garanciaprogramban összesen 3,8 milliárd euró potenciális fi - nanszírozással tudja támogatni a vállalkozásokat, ebből 1,2 milliárdot már igénybe is vettek. A Covid-elemmel bővített garanciakeret elősegíti a régión belüli hitelezést a következő években. ensek partnernek tekintsenek bennünket, így nagyjából pontos képet kaphatunk a vállalati partnerek fizetési helyzetéről. Ennek monitoringfolyamatát sem csak azért erősítettük meg, mert jegybanki elvárás, hanem mert a kockázatkezelés logikája is ezt diktálja, hogy felkészülhessünk a moratórium utáni időszakra. Az UniCredit Bank eddig is nagy figyelmet fordított mind lakossági, mind vállalati ügyfelei pénzügyi helyzetének a monitoringjára. A partnerekkel való kapcsolattartás azt eredményezte, hogy nálunk a piaci átlaghoz képest jelentősebb azok aránya, akik tovább vállalták a hiteleik megfizetését: a közepes és nagyvállalatok több mint negyven százaléka lépett ki a moratóriumból, s meglepetésre a kisvállalkozóink több mint hatvan százaléka folytatja a törlesztést. A magánszemélyeknél az érintettek mintegy ötven százaléka fizette be rendben a májusi törlesztőrészletet. Fontos, hogy támogassuk a partnereinket, ezért már most megkezdtük az előkészítő munkát, hogy a moratóriumot követő időszakban segíteni tudjuk a fizetési nehézségekkel szembesülő ügyfeleinket. Az eddigi intézkedéseinkkel a klienseinkben megerősítettük azt az anyabankunkkal közösen vallott alapelvet, amely szerint a bankok nem a probléma, hanem a megoldás részét jelentik. – A közeljövőben egy új, jelentős tőkeer ejű, kiterjedt fiókhálózattal rendelkező nagybank jelenik meg Magyarországon, mivel a TakarékBank, az MKB és a Budapest Bank bejelentette fúziós szándékát. A tervezett lépés mennyiben rendezheti át a hazai bankpiac erőviszonyait? – Piaci versenytársként nem komment álom az érintett pénzintézetek döntését. Az európai bankpiac mozgásban van, a koronavírus-járvány és nyomában a gazdasági visszaesés minden más szektor mellett a bankpiac szereplőit is a költségek további csökkentésére ösztönözheti, aminek észszerű következménye a konszolidáció. Mi az UniCreditben ugyanakkor mindig is nyilvánvalóvá tettük, hogy nem tervezünk összeolvadást vagy felvásárlást a Team 23, csoportunk 2023 végéig szóló, decemberben bejelentett stratégiai terve horizontján. T. B.