FIG_2020-06-23

Ü Z L E T I

H E T I L A P

TURISZTIKAI KILÁTÁSOK

A VIDÉK MÉG TARTJA MAGÁT

DEBRECENBE KÉNE MENNI

ÚJ LOGISZTIKAI KAPACITÁSOK FRANCIA KAPCSOLAT

EMMANUEL MACRON LÉPÉSKÉNYSZERBEN

TÓTH BALÁZS, az UniCredit Bank Hungary Zrt. elnök-vezérigazgatója

ÁRA: 790 FT

26. SZÁM | 2020. JÚNIUS 25.–JÚLIUS 1.

MOZGÁSBAN AZ EURÓPAI BANKPIAC F_BI-Toth-Balazs.indd 1

2020. 06. 23. 15:28

KÖZÉLET ÉS GAZDASÁG MINDEN, AMIT TUDNI ÉRDEMES

2 HETILAP ELŐFIZETÉS 6 HÓNAPRA, MOST 27 000 FT HELYETT 21 600 FT Rendelje meg a www.lapcentrum.hu oldalon!

F_BII-mandiner.indd II

2020. 06. 23. 13:42

| TARTALOM |

4 A HÉT HÍREI 6 NAGYTOTÁL 9 INFOGRAFIKA

PUBLICISZTIKA

8 BARÁT MIHÁLY Szemléletváltás küszöbén

CÍMLAPON

10 TÓTH BALÁZS A bankok a megoldást, nem a problémát jelentik

GAZDASÁG ÉS POLITIKA

30

Nem reménytelen

A belföldi turizmus nyáron várható erős felfutása megmentheti a turisztikai szektor szereplőit. Július és augusztus tekintetében a többség most optimista, de az elmúlt hónapok kiesése mellett a vártnál jóval lassabb nyitás miatt is rengeteg a bizonytalanság, a kihívás az ágazatban.

40

Új logisztikai kapacitások

Debrecen befektetési helyszínként az utóbbi időben nem csak a termelő vállalkozások érdeklődését kelti fel, egymás után jelennek meg a térségben azok a logisztikai cégek is, amelyek kimondva-kimondatlanul a majdani BMW-gyár kiszolgálásában szeretnének részt venni.

43

14 INTEGRÁCIÓ Magyar euró: kinn is vagyok, benn is vagyok

Majdnem négy százalékkal bővült a lakossági betétállomány áprilisban, ami nem kis részben a járványhelyzet hatásaival magyarázható. Az alacsony kamatok miatt ugyanakkor egyre kevesebb pénzt kötnek le a háztartások.

56

Macronnak változtatnia kell

A franciák 73 százaléka szeretné, ha az elnök változtatna a politikáján. A gazdaság helyzetét ennél is többen tartják aggasztónak – igaz, ez a járvány előtt is így volt.

Címlap: Kőhalmi Péter

a parketten

GEOPOLITIKA

52 KERESKEDELMI EGYEZMÉNYEK Kesztyűs kézzel bánik az USA a britekkel

55 ÉSZAK-AFRIKAI EGYENSÚLY Három részre darabolhatják fel Líbiát

56 FRANCIA GAZDASÁG Macronnak változtatnia kell

58 NÉMET–OROSZ VISZONY Berlin újraépíti moszkvai gazdasági kapcsolatait

60 SZIGORÍTÁS Légitársaságok perelték be a brit kormányt

16 ÁSZ-TANULMÁNY Fehérít is a kis cégek

RÉGIÓ

18 MH Jönnek a speciális önkéntes katonák 20 BELPOLITIKAI HELYZET Járvány sújtotta

62 GÁZÜGYEK Piacszabályozási stop

hitelezése

ellenzék

22 NYITRAI ZSOLT Eger újraindítása 24 KÉSZÜLTSÉG Visszavont veszélyhelyzet

CÉGVILÁG

28 ELŐREHALADVA Úthelyzet 30 TURISZTIKAI KILÁTÁSOK Nem reménytelen 33 DIGITALIZÁCIÓ Fejlesztési kényszerben 34 TERJESZKEDÉS ELŐTT Térbeli, játékos online kampányok

36 INGÜK-GATYÁJUK Feleződött a ruházati forgalom

Feltöltötték a bankszámlákat

50 ROBINHOOD Új generáció jelent meg

40 BMW-KERÉKNYOM Új logisztikai kapacitások

SZEMÉLYI HÍREK

42 VÁLTOZÁSOK A CÉGVILÁGBAN

PÉNZ BESZÉL

61 ERŐMŰ-FELÚJÍTÁSI PROGRAM Vízbe fektetnek a horvátok

Romániában

64 FIZETÉSI LEHETŐSÉGEK, SZOKÁSOK Bankkártyajátékok Romániában

66 SZERBIAI EREDMÉNYMUSTRA Történelmi győzelmek

67 LENGYEL ÁLLAMFŐVÁLASZTÁS Második fordulót jósolnak

68 RÉGIÓS HÍREK

SKYNET

70 KISZÁMOLTÁK, HÁNY INTELLIGENS FAJ LEHET A TEJÚTON A SETI és E.T., valamint más földönkívüliek

CAPPUCCINO

72 JANKOVICH ILDIKÓ

TÁRSADALOM

74 LAJOS TAMÁS Veszteséggel számol idén a filmipar

43 MEGTAKARÍTÁSOK Feltöltötték

76 RECENZIÓ Az ösztönzés a lelke mindennek

44 ÉLETBIZTOSÍTÁSOK Jót tesz a nyitás

SPORT

a bankszámlákat

a keresletnek

46 PÉNZFORGALOM Megdolgoztatták a bankkártyákat

TŐZSDE

48 SAJÁTRÉSZVÉNY-VÁSÁRLÁS Osztalék helyett aukció

78 TALMÁCSI GÁBOR Nyeregbe száll az új pályán

80 IN MEMORIAM Emberhátrány

KULTÚRA

82 KÖNYV, KIÁLLÍTÁS, FILM, KONCERT

LXIII. évfolyam

Főszerkesztő: Deák Bálint Főszerkesztő-helyettesek: Barát Mihály, Szajlai Csaba Főmunkatárs: Tóth Balázs Olvasó szerkesztő: Friedrich Csaba Rovatvezetők: Dózsa György, Halaska Gábor, Hőnyi Gyula, Lengyel Gabriella, Moszkovits János, Pindroch Tamás, Pintér Lívia, Túrós-Bense Levente Képszerkesztő: Somogyi Nóra Online képszerkesztő: Wanger Alexandra Vezető tervezőszerkesztő: Babay Zsolt Tervezőszerkesztők: Hajnal Anna, Leszt Kata, Soproni Béla Korrektor: Baross Gábor Szerkesztőségi titkár: Szebényi Katalin, telefon: (1) 489-11-28 E-mail: szerkesztoseg@figyelo.hu Internet: www.figyelo.hu Kiadó: Mediaworks Hungary Zrt., 1082 Budapest, Üllői út 48. | Felelős kiadó: Dr. Szabó László elnök-vezérigazgató | Terjesztés: ugyfelszolgalat@mediaworks.hu; telefon 06-46/998-800 | Nyomás: Ipress Center CE Zrt. 2600 Vác, Nádas utca 8. | Felelős vezető: Borbás Gábor | HU ISSN 0015-086X | Árusításos úton terjeszti a Lapker Zrt. Előfi zetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Előfi zethető: a lapcentrum.hu oldalon és az ugyfelszolgalat@mediaworks.hu e-mail-címen, illetve a 06-46/998-800 telefonszámon. Kézbesítéssel kapcsolatos reklamációk fogadása: telefon: 06-46/998-800, e-mail: hirlapelofi zetes@posta.hu. A Figyelő kiadványban megjelent minden szerzői mű (cikk, fotó, táblázat, grafika) a nyilvánosság számára a sajtóban csak a kiadó előzetes írásbeli vagy elektronikus dokumentumba foglalt engedélyével tehető hozzáférhetővé, illetve többszörözhető. Ez a nyilatkozat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 36. § (2) bekezdésében foglaltak szerinti tiltó nyilatkozatnak minősül.

2020/26 FIGYELŐ | 3

F_03_tartalom.indd 3

2020. 06. 23. 15:56

| A HÉT HÍREI | A BMW hatezer munkahely megszüntetését tervezi 2022-ig a koronavírusjárvány kedvezőtlen hatásai miatt, valamint felfüggeszti az önvezető technológia fejlesztésére kötött együttműködést a Daimlerhez tartozó Mercedes-Benz autógyártóval. Az elbocsátások és a létszámstop bevezetése mellett felajánlják az előre hozott nyugdíjazás lehetőségét, illetve nem hosszabbítják meg a határozott idejű munkaszerződéseket. A pandémia és a terjedését fékező szigorú intézkedések következtében az utóbbi hónapokban jelentősen csökkentek a gépkocsieladások. Németországban májusban az előző évhez képest feleannyi új autót értékesítettek, a nagy gyártók közül a Volkswagen, a BMW és a Daimler eladásai is nagyjából a felére estek vissza.

HATEZRES LEÉPÍTÉS A BMW-NÉL

Eladja 301 lengyelországi üzletét és raktárait a Tesco a Salling Group dán multinak, amely a Netto áruházak tulajdonosa. A tranzakció mintegy 202 millió euró értékű, és 2020 utolsó negyedévében véglegesítik. A Tesco 25 éve nyitotta meg az első lengyelországi üzletét, jelenleg 320 boltja van az országban, a fennmaradó 19 hipermarket várhatóan más vevők kezébe kerül. A Tesco Central Europe jelentése szerint a cég tavalyi közép-európai értékesítése 10,1 százalékkal esett vissza. A lengyel piac, amelyben 4 százalékos részesedése van, nem tudta ugyanazt a teljesítményt hozni, mint a többi európai piac. Az ottani bevételének csökkenéséhez az is hozzájárult, hogy 2018 óta vasárnap nem nyithatnak ki a boltok az országban. Az eladás után az angliai székhelyű társaság reméli, hogy növekedni tud a három megmaradó közép-európai piacán, Magyarországon, Csehországban és Szlovákiában.

FOTÓK: FIGYELŐ-ARCHÍV

LEHÚZZA A ROLÓT A LENGYEL TESCO

MNB: JÖVŐRE VISSZAPATTAN A GAZDASÁG

A GDP tavaszi jelentős visszaesését követően a harmadik negyedévtől a gazdasági növekedés helyreállása várható – derül ki az MNB friss inflációs jelentéséből, miszerint a gazdaság második félévi gyors, V alakú kilábalásának a feltétele az állami beruházások felfutása és a vállalati hitelezés bővülése. A hiteltörlesztési moratórium az év végéig összességében 2000 milliárd forinttal járul hozzá a hazai vásárlóerő és a munkahelyek megőrzéséhez – olvasható az elemzésben. A várhatóan lassabban helyreálló külső környezettel összhangban az exportra értékesítő ipari ágazatok termelése az esztendő végéhez közeledve élénkülhet. Összességében a hazai GDP 2020-ban szerény ütemben bővülhet. A növekedés az idén 0,3–2,0, jövőre 3,8–5,1, míg 2022-ben 3,5–3,7 százalékos lehet a jegybank beszámolója szerint.

A HÉT 0,75 SZÁMA

százalékra csökkentette irányadó kamatát a Magyar Nemzeti Bank a korábban érvényes 0,9 százalékról.

4 | FIGYELŐ 2020/26

F_04-05-Hirek.indd 4

2020. 06. 23. 16:00

| A HÉT HÍREI |

A HÉT IDÉZETE

„A tárgyak kétségtelenül bizonyítják tulajdonosuk hatalmát. Az Én végtelenségig szélesítheti határait, ha láthatóan egyre nagyobb vagyon felett rendelkezik. De minél inkább függ egy személyiség a külső tárgyaktól, annál sebezhetőbb lesz” – Csíkszentmihályi Mihály Széchenyi-díjas magyar– amerikai pszichológus.

KÖRBEÉRT A TISZA-TAVI KERÉKPÁRÚT

Immár teljesen körbekerekezhető a Tisza-tó – közölte Palkovics László a minap Poroszlón, amikor átadta a víz körül megépült 67 kilométeres kerékpárút utolsó szakaszát. Az innovációs és technológiai miniszter hangsúlyozta: régi adósságot törlesztettek azzal, hogy a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. beruházásában, nettó 3,1 milliárd forintból megépült a Tiszafüred és Poroszló közötti, a 33-as főút mellett futó 6,5 kilométeres szakasz. Az itt közlekedők biztonságát garantálja a 2,5 méter széles kerékpárút fizikai elválasztása a közúttól.

FÉLNAPOS VÁRAKOZÁS AZ UKRÁN HATÁRNÁL Levélben fordult Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterhez a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ), hogy felhívja a figyelmet az ukrán–magyar határon történő átkelés nehézségére, s a helyzet megoldását kéri. „A KMKSZ nagyra értékeli a magyar diplomácia erőfeszítéseit, amelyek a határok átjárhatóságának a visszaállítását célozzák, a járványügyi helyzet enyhülésének ütemében. így pozitív lépésként értékeljük egyes ukrajnai átkelők megnyitását is. Emellett azonban állandósult az az áldatlan állapot, amely 8-10 órás várakozásra kényszeríti a személygépkocsival közlekedő kárpátaljaiakat” – áll a szervezet levelében, amelyet Brenzovics László elnök írt alá.

BEZUHANNAK AZ AUTÓELADÁSOK

Az idén huszonöt százalékos, a valaha regisztrált legnagyobb mértékű lehet az újautóértékesítések visszaesése az EU-ban az európai gépkocsigyártók szakmai képviseleti szervezete, az ACEA minap publikált éves prognózisa szerint. Előrejelzésük alapján a 2019es 12,8 millióról több mint 3 millióval, 9,6 millióra csökkenhet a számuk. Legutóbbi, januári prognózisukban még kétszázalékos zsugorodást jeleztek előre.

2020/26 FIGYELŐ | 5

F_04-05-Hirek.indd 5

2020. 06. 23. 16:00

NAGYTOTÁL

FOTÓ: NACHO DOCE, REUTERS

A közönség fontosságát hangsúlyozandó, növényeket „ültettek” a nézőtérre a barcelonai Gran Teatre del Liceu színháztermében. Múlt vasárnap feloldották a koronavírus járvány miatt életbe léptetett korlátozásokat Spanyolországban, a schengeni államok polgárai számára megnyíltak a határok.

A koncerttermek, múzeumok, éttermek, kávézók látogatóinak számát azonban korlátozzák és továbbra is kötelező a szájmaszk viselése.

F_06-07_nagytotal.indd 6

2020. 06. 23. 15:29

F_06-07_nagytotal.indd 7

2020. 06. 23. 15:29

| PUBLICISZTIKA |

SZEMLÉLETVÁLTÁS KÜSZÖBÉN

A jelek szerint látványos ugrást hozott a koronavírus-járvány a háztartások megtakarításainál: csak a lakossági betéteknél bő 360 milliárd forinttal nőtt az állomány a veszélyhelyzet által leginkább érintett áprilisi hónapban. Mindezt úgy sikerült elérni, hogy a lakosság megtakarítási portfóliója hosszú évek óta egyébként is stabilan gyarapszik: a háztartásoknál lévő összes pénzügyi eszköz menynyisége 2019-ben 11,4 százalékkal bővült, hároméves időtávon vizsgálva pedig nagyjából a harmadával nőtt.

A járványhelyzet viszont segíthet abban, hogy a lakosság ellentmondásos befektetési attitűdje – miszerint a nagy hozamelvárás nullához közelítő kockázatvállalási hajlandósággal párosul – megváltozzon.

Az is jól látszik viszont, hogy a lakossági pénzügyi vagyon ütemes gyarapodása nem járt együtt a tudatosság növekedésével a kisbefektetőknél. A jegybank statisztikái szerint a folyószámláikon tartott betéteik majdnem háromnegyedét lekötetlenül tartják a háztartások: ez az elérhető kamatok ismeretében még nem lenne gond, de ha figyelembe vesszük, hogy így csak a lakossági bankszámlákon bő hétezer milliárd forint hever kihasználatlanul, már mindjárt nem ilyen jó a helyzet. Az sem túlságosan biztató, hogy a háztartásoknál lévő készpénzállomány is meglehetősen nagy: 2019 végén már hozzávetőleg 5200 milliárd forintot tett ki, ami szintén jóval magasabb az indokolt szintnél.

A járványhelyzet viszont segíthet abban, hogy a lakosság ellentmondásos befektetési attitűdje – miszerint a nagy hozamelvárás nullához közelítő kockázatvállalási hajlandósággal párosul – megváltozzon. A válság ugyanis sok családot ráébreszthet arra, hogy a legstabilabb egzisztenciájú emberek szintén nagyon hirtelen kiszolgáltatott helyzetbe kerülhetnek rajtuk kívül álló okok miatt is, így érdemes hosszabb távra is megtakarítani, netán tudatosan portfóliót építeni.

A most kialakult helyzet így két nagy, kedvező változást hozhat a lakossági megtakarításoknál. Az egyik várható következmény, hogy miközben tovább bővül a rendszeresen megtakarítók köre, gyors ütemben növekszik a lakosság pénzügyi portfóliójának a mérete is. A másik, hogy erősödhet a kereslet a hosszabb távú, öngondoskodási célú megtakarítási formák iránt, de keresettebbek lehetnek a váratlan helyzetekre való felkészülést szolgáló konstrukciók – kockázati életbiztosítások, betegségbiztosítások – is. Ezek a folyamatok persze – szerencsés esetben – a járvány kitörése nélkül is elindultak volna, de most még inkább adott az esély arra, hogy gyors lépéseket tegyünk pénzügyeink tudatosabb irányítása felé.

FOTÓ: FIGYELŐ-ARCHÍV

BARÁT MIHÁLY TAMÁS FŐSZERKESZTŐ–HELYETTES

8 | FIGYELŐ 2020/26

F_08-09_Szerintem_Szamlalo.indd 8

2020. 06. 23. 15:57

| SZÁMLÁLÓ |

LENDÜLETBEN A KKV-K

&_ QQFRN 8_¥R[J[÷X_­P F Pº_JQR¾QYGFS P­X_±YJYY KJQR­W­XJ X_JWNSY F_ JQR¾QY ­[JPGJS OJQJSY÷XJS RJLS÷YY F PNX ­X Pº_JUJX [¥QQFQPT_¥XTP PP[ P MNYJQ¥QQTR¥S^F 2NSIJ_ OJQJSY÷XJS MT__¥O¥WZQY F RFL^FW LF_IFX¥L PNKJM­WJI­X­MJ_ &_ FQ¥GGN LWFƻPTSTP J_Y F KTQ^FRFYTYRZYFYO¥P GJ . SJL^JI­[

.. SJL^JI­[

MAGYARORSZÁGI VÁLLALKOZÁSOK ÉS ÖNÁLLÓ VÁLLALKOZÓK HITELÁLLOMÁNYA ÖSSZESEN*

... SJL^JI­[

.; SJL^JI­[

2016

6201,4

6127,5

6159,7

6276,2

2017

6396,5

6511,9

6720,6

6863,3

2018

6987,5

7443,0

7701,7

7831,0

2019

8005,5

8495,5

8771,1

8715,8

MAGYARORSZÁGI KKV-K HITELÁLLOMÁNYA ÖSSZESEN* . SJL^JI­[

.. SJL^JI­[

... SJL^JI­[

-NYJQNSY­_JYN MNYJQJP RNQQN¥WI KTWNSY

.; SJL^JI­[

2016

3682,2

3677,9

3720,4

3870,2

2017

3865,2

3927,3

4065,8

4211,8

2018

4203,4

4402,9

4498,8

4614,9

2019

4666,0

4928,6

5097,5

5122,2

MAGYARORSZÁGI KKV-K HITELÁLLOMÁNYA MÉRET SZERINT ÖSSZESEN*

-NYJQNSY­_JYN MNYJQJP RNQQN¥WI KTWNSY

2000 1500 1000 500 0

1836,8 1559,8

1512,8

2NPWT[¥QQFQPT_¥XTP

1501,2 1337,9

1230,3

0NX[¥QQFQPT_¥XTP

1017,6

0º_­U[¥QQFQPT_¥XTP

446,4

395,6

S¥QQ· [¥QQFQPT_·P 2018

A KKV-SZEKTOR GERINCÉT ALKOTÓ KIS CSALÁDI VÁLLALKOZÁSOK MEGYEI ELOSZLÁSA (DARAB)

2019 -NYJQNSY­_JYN MNYJQJP IJ[N_F ­X KTWNSY JL^GJS RNQQN¥WI KTWNSY

9ºGGX_JR­Q^JX HXFQ¥IN [¥QQFQPT_¥XTP X_¥RF

2 693 4,19

QFPTXWF OZY· HXFQ¥IN H­LJP X_¥RF 578 3,05 2 665 5,70

1 269 5,0

1 542 5,74

1 724 5,76

1 840 5,39

2 186 5,23

2 665 5,70

2 1579 5,24 2 665 5,70

F_08-09_Szerintem_Szamlalo.indd 9

19 833 11,32

2 156 3,90

1 323 4,49

10 016 7,83

2 858 5,67

+TWW¥X 23' +NL^JQ÷ L^ďOY­X

2 852 5,40

1 522 4,11 1 373 4,11 2 287 5,73

Forrás: Opten

2020/26 FIGYELŐ | 9

2020. 06. 23. 15:57

| CÍMLAPON | TÓTH BALÁZS

10 | FIGYELŐ 2020/26

F_10-13-Cimlapon.indd 10

2020. 06. 23. 15:31

| CÍMLAPON | TÓTH BALÁZS

A BANKOK A MEGOLDÁST, NEM A PROBLÉMÁT JELENTIK

FOTÓ: KŐHALMI PÉTER

TÓTH BALÁZS | A hazai bankrendszer a koronavírus-járvány kezdetétől kivette a részét a védekezésből, a fiókok zavartalan működésének a biztosítása mellett a különadóval hozzájárult a defenzíva költségeinek a viseléséhez, a moratórium bevezetése után az átvállalt kiadásokkal pedig az ügyfelek biztonságát erősítették a pénzintézetek – mondta a Figyelőnek az UniCredit elnök-vezérigazgatója, hozzátéve: az olasz tulajdonban lévő bank megtartotta dolgozói létszámát, és a digitális lehetőségek komolyabb kihasználásával készül a jövő kihívásaira. Úgy tűnik, a világjárvány első, számos megpróbáltatást hozó szakasza a hátunk mögött van. Melyek azok a tapasztalatok, amelyeket a jövőben is tudnak hasznosítani?

– Viszonylag gyorsan kellett lépni.

Fontos volt, hogy a Magyar Bankszövetség koordinálásával a bankrendszer egésze azonos intézkedéseket tegyen – gondolok itt a fiókok egységes nyitvatartására. Példátlan siker, hogy szektorszinten ezeknek az egységeknek a 95 százaléka tovább tudott működni. Mi az UniCreditnél 55 fiókunkból négyet zártunk be átmenetileg, a többiben ideiglenesen rövidebb nyitvatartással és a kollégáink egészségének védelme érdekében bevezetett óvintézkedések mellett folyamatosan kiszolgáltuk ügyfeleinket. Olaszországi kollégáink, akiktől a járvány ottani alakulása lényegesen nagyobb alkalmazkodást követelt, megosztották velünk a tapasztalataikat, ez szintén sokat segített nekünk. Ennek talán a legjobb példája, hogy tanácsaik alapján kezelni tudtuk azt az esetet, amikor az egyik vidéki fiókunkban egy munkatársunknak pozitív lett

a tesztje: azonnal fertőtlenítettük az egységet, és teljes mértékben együttműködtünk a hatóságokkal. Komoly feladat volt a digitális szolgáltatások megerősítése. Az ügyfelek a korábbiaknál jobban kezdték el használni ezeket. Az internet- és a mobilbankunkban márciusban harminc százalékot meghaladóan nőtt a kezdeményezett tranzakciók száma, a call centerben pedig megduplázódott a beérkezett hívások mennyisége. A növekedésben szerepet játszott az azonnali fizetés elindulása, valamint az is, hogy az ügyfelek döntően a fenti csatornákon jelentkeztek ki a moratóriumból. Mindezt úgy oldottuk meg, hogy közben több munkafolyamatot home office-ba szerveztünk ki, a központjainkban dolgozó kollégák kilencven százaléka otthonról végezte a munkáját az elmúlt három hónapban. Függetlenül attól, hogy otthonról vagy kisebb részben az irodában dolgoztak (vagy még mindig így látják el a feladataikat), köszönet és elismerés illeti munkatársainkat az elmúlt időszak rendkívüli körülményei között is bizonyított elkötelezettségükért.

2020/26 FIGYELŐ | 11

F_10-13-Cimlapon.indd 11

2020. 06. 23. 15:31

| CÍMLAPON | TÓTH BALÁZS

NÉVJEGY 2019 áprilisa óta az UniCredit Bank elnökvezérigazgatója.

1990-ben kezdte pályafutását a Magyar Külkereskedelmi Banknál, a vállalati ügyfelek kiszolgálásáért felelős területen.

– Milyen lépéseket tettek a korlátozások feloldása után?

– A veszélyhelyzet feloldásával a munkafolyamatok újraszervezése zajlik, ebben továbbra is az ügyfeleink és a kollégáink egészségének a védelme a legfontosabb szempont. Júniustól megkezdtük a visszatérést a központi épületekbe, azaz fokozatos ütemezéssel egyre többen dolgoznak a centrumainkban. A tizenkét hetesre tervezett visszaállás kapcsán ugyanakkor nem a százszázalékos „visszarendeződés” a cél, a jövőben a korábbinál sokkal komolyabban támaszkodunk a digitális megoldásokra, a távoli munkavégzés lehetőségére. Az elmúlt három hónapban a dolgozóinknál sem rövidebb munkaidőt, sem fizetéscsökkenést nem vezettünk be. A járványveszély idején bebizonyosodott, hogy a sikeres banküzem a kollégáink munkáján alapszik, a digitalizáció felhasználása pedig egyértelműen növeli a hatékonyságukat, ezáltal pedig az intézményünkét. Visszanézve az eltelt időszakra: április és május egyfajta időutazás volt, belekóstolhattunk, hogy milyen módon dolgozhatunk a jövőben. A válság alatt munkatársaink többsége az otthonában tevékenykedett, bankunk azonban így is tökéletesen működött, ügyfeleinket nagyon jól kiszolgáltuk. Ez olyan tanulság a számunkra, melynek révén sokkal tisztábban látjuk, mit kell tennünk egy környezettudatosabb jövő kialakításához.

– Ha már a digitalizációt említette, korábban – például az azonnali fizetés bevezetésekor – a pénzintézetek a komoly fejlesztési költségekre panaszkodtak. Az elmúlt hetek történéseinek tükrében hogyan látja ezt a felvetést?

– Ami az azonnali fizetési rendszert illeti, Magyarország egyértelműen a régió éllovasává vált, köszönhetően az MNB által kezdeményezett, következetesen bevezetett s világviszonylatban is rendkívül gyors és korszerű átutalást kínáló szisztémának. Ha a vírus nyomán bekövetkezett áttörés nem fordul vissza, és az ország jobban a háta mögött hagyja a készpénz használatát, amennyiben az elektronikus fizetés valóban áttörést eredmé-

1995-ben csatlakozott a Bank Austria Creditanstalt Rt.-hez, ahol szintén a vállalati banki divízióban dolgozott, 1997-ben pedig a céges ügyfelekért felelős osztály vezetője lett.

2000-ben Bécsben folytatta karrierjét a Bank Austriánál, a nemzetközi hitelosztályon volt felelős a közép- és kelet-európai régión belüli hiteljóváhagyásokért. 2004-től már a magyar területért felelős vezetőként tevékenykedett.

2006-ban csatlakozott az UniCredit Bank Hungaryhez, a pénzintézet kockázatkezelési divíziójának a vezetője lett, ezt a pozíciót 11 éven át töltötte be. 2008-ban az igazgatóság tagjává is kinevezték. 2017 márciusától pedig a vállalati, befektetési banki és privát banki divíziót irányította, szintén az igazgatóság tagjaként.

Elnyerte az év bankára elismerést a Mastercard – Az év bankja 2019 versenyen.

nyez, akkor a magyar bankrendszer a digitális áttérés magasabb szintjére kerül.

Bizakodhatunk, hiszen az UniCreditnél már jelentősen túl vagyunk a négymilliomodik tranzakción. A gondot az jelenti, hogy más szolgáltatók számára a digitális fejlesztések nem ugyanazzal a költséggel járnak, hiszen nekünk a rendkívül szigorú uniós és magyarországi fogyasztó- és adatvédelmi előírásoknak kell megfelelnünk – például 24 órás magyar nyelvű ügyfélszolgálatot kell fenntartani, saját csalásmonitoring-rendszert szükséges üzemeltetni stb. Ezek a többletfeladatok és az olyan extra terhek, mint például a bankadó vagy a tranzakciós illeték, számottevően megdrágítják a hazai digitális szolgáltatásokat, miközben a globális versenytársaink jórészt mentesülnek ezen kiadásoktól. Bankunk informatikai beruházási költségeinek közel felét olyan fejlesztésekre fordítjuk, amelyeket jogszabályi előírások miatt kell végrehajtanunk –

az idén ilyen rendkívüli fejlesztés a törlesztési moratórium informatikai hátterének a megteremtése. Örömmel fedeztem fel, hogy az MNB a közelmúltban már a sajtóban is jelezte: az EU-s szabályozás miatti szűkebb lehetőségeivel maximálisan élni kíván azon határon átnyúló szolgáltatókkal szemben, amelyeknek az ügyfél- és panaszkezelése elmarad attól, amit a magyar pénzügyi szolgáltatóktól elvár a felügyelet.

– A banki díjakat ugyanakkor a jegybank is sokallja. Mit gondol erről?

– Említettem, hogy rendkívüli költségekkel, extra terhekkel kell dolgoznunk.

Ezek jó része olyan, amilyennel még a környező országokban működő pénzintézeteknek sem kell számolniuk. Amikor az MNB publikálta a fenntartható bankrendszer tíz pontját, a bankrendszer kiadásai 700 milliárd forint alatt voltak – tavaly már meghaladtuk az 1400 milliárdot. Ezeket a költségeket ki kell termelnünk. Bár a bevételeink szépen nőnek, tény, hogy a magyar ügyfél átlagosan lényegesen kevesebb banki szolgáltatást vesz igénybe, mint egy nyugat-európai lakos vagy régiónk több országának a polgárai: kevesebb termékre szerződik, kisebb számú tranzakciót indít.

A magyar lakosság GDP-arányos hitelállománya az elmúlt év végén 15,4 százalékos volt, míg Olaszországban ez az arány 35,6 százalék, de a térségünkben is alaposan le vagyunk maradva, hiszen Szlovákiában 41,6, Lengyelországban 34,1, Csehországban 30,8 százalékos a ráta. Így más államokban az egy ügyfélre jutó fajlagos költségek kisebbek. Ezt a szektor kiadáscsökkentésekkel igyekszik ellensúlyozni, de látni kell, hogy a megtérülés tekintetében Magyarország egyelőre alulmarad a régiós versenyben.

S ez csak az egyik szempont. A másik, hogy a piaci szereplők közötti éles verseny, az aktív ügyfelek megnyeréséért folytatott küzdelem biztosítja a banki termékek és szolgáltatások fair piaci árazását. Több év távlatában az árak csökkenésének a trendjét tapasztaljuk, miközben a kiszolgálás minősége folyamatosan javul: elég csak a már említett azonnali fizetésre vagy a különböző digitális lehetőségekre gondolnunk.

– Milyen szerepet vállal a magyar bankszektor a válságkezelésben?

– Az idén a globális gazdaság, az eurózóna és Magyarország egyaránt recesszióba süllyed a koronavírus hatásainak a következtében. Bár a helyzetből fakadóan az egyes gazdasági szereplő-

12 | FIGYELŐ 2020/26

F_10-13-Cimlapon.indd 12

2020. 06. 23. 15:31

| CÍMLAPON | TÓTH BALÁZS

ket eltérően sújtja a pandémia, végső soron mindenkire hatással van. A kilábalás gyorsasága és a helyreállás sikere attól is függ, hogy az állam és a közvetlenül kevésbé érintett szereplők mekkora mértékben járulnak hozzá a válságkezeléshez. A magyar kormány és az MNB intézkedései révén hazánk elsőként és szinte azonnal hiteltörlesztési moratóriumot vezetett be a bajba jutott adósok megsegítésére. Ezen túlmenően 2020-ban a magyar bankszektor mintegy 55 milliárd forint előre hozott bankadóval járul hozzá az állami válságkezelő alaphoz. Ezek a tételek már önmagukban nagyjából 100 milliárd forintot tesznek ki.

– A kormány és az MNB komoly gazdaságélénkítő akciókkal igyekszik segíteni az ország talpra állását. Ezen lépésektől mit várnak?

– A kabinet és a jegybank csomagja nagyon kiérlelt, hiszen a vállalkozói szektor összes tagjának megoldást nyújt. Az UniCredit mind az NHP Hajrát, mind az Eximbank kárenyhítő banki programjait kínálja már az ügyfeleinek. Az intézkedések hatására tapasztaljuk a hitelpiac újbóli élénkülését. Az alacsony és fix kamatozás mellett a krízisből való kilábalást az is segíti, hogy a korábbiakhoz képest tovább bővült az elfogadható hitelcélok listája, s a választható futamidő is hosszabb lett. Fontos, hogy a programok nemcsak a válságban sérült vállalatokat segítik újra normál pályára állni, hanem szép számmal olyan cégeket is támogatnak, amelyek a krízisből fakadó üzleti potenciált kívánják kihasználni, vagy a digitalizációjuk megvalósításához keresnek forrást.

– Mit gondol, milyen hatással lesz a válság az európai és a magyar bankszektorra?

– A korábbi, 2008-as recesszióhoz képest a mostani problémák nem a pénzügyi szektorban keletkeztek. A világ egésze a krízis leküzdése legfontosabb elemének a hitelezés fenntartását látja, ez pedig felértékeli a pénzintézetek szerepét. Ennek a válságnak ez az egyik gazdasági tanulsága. Természetesen nagyban függ a helyzet alakulása attól, hogy a banki ügyfelek mekkora része válik majd fizetésképtelenné – ez leginkább a pandémia elhúzódásának a függvénye.

– Mennyire tudják modellezni az ügyfelek fizetésképtelenségét? Hiszen egyes vélemények szerint a problémával küzdő vállalatok és magánszemélyek a moratórium védelmébe menekülhetnek.

– A moratórium bevezetését helyes lépésnek tartom, és a más országokban tapasztalt helyzettel szemben nálunk az alanyi jogon járó halasztás lebonyolítása is sikeresnek mondható. Mostanra látszik, hogy az előzetesen sokak által hasznosabbnak vélt három hónapos időtáv kevés lett volna, hiszen egyelőre éppen csak túl vagyunk a gazdaság óvatos újraindításán. A bankok konzervatívan értékelik a helyzetet, s alapos céltartalékolással készülnek a januártól visszatérő állapotra. Fontos hangsúlyozni: a vállalati oldalon a pénzintézetek – és így az UniCredit is – az elmúlt években komoly erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy az ügyfelekkel élő, tanácsadói kapcsolatot alakítsanak ki. A bizalom fennáll, fontosnak tartjuk, hogy a kli-

EGYÜTTMŰKÖDÉS AZ EURÓPAI BERUHÁZÁSI ALAPPAL Az UniCredit az Európai Beruházási Alappal (EIF) közösen garanciális forgóeszközhitelt nyújt a közép- és kelet-európai régió kis-és középvállalkozásai, valamint közepes tőkeerejű vállalkozásai részére – jelentették be az érintettek. Újdonság, hogy a hitelt már a nagy méretű, de közepes tőkeerejű vállalkozások is kérhetik, és akár a digitális átállás finanszírozására is felhasználhatják. Az ügylet a Horizont 2020 keretprogram és az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) támogatását élvezi. Az UniCredit forgóeszközhitele kilenc országban, köztük hazánkban igényelhető, és segítséget jelenthet a koronavírus-járvány miatti likviditási problémák kezelésében, továbbá a cash flow folyamat biztosításában. A bank harminc garanciaprogramban összesen 3,8 milliárd euró potenciális finanszírozással tudja támogatni a vállalkozásokat, ebből 1,2 milliárdot már igénybe is vettek. A Covid-elemmel bővített garanciakeret elősegíti a régión belüli hitelezést a következő években.

ensek partnernek tekintsenek bennünket, így nagyjából pontos képet kaphatunk a vállalati partnerek fizetési helyzetéről.

Ennek monitoringfolyamatát sem csak azért erősítettük meg, mert jegybanki elvárás, hanem mert a kockázatkezelés logikája is ezt diktálja, hogy felkészülhessünk a moratórium utáni időszakra.

Az UniCredit Bank eddig is nagy figyelmet fordított mind lakossági, mind vállalati ügyfelei pénzügyi helyzetének a monitoringjára. A partnerekkel való kapcsolattartás azt eredményezte, hogy nálunk a piaci átlaghoz képest jelentősebb azok aránya, akik tovább vállalták a hiteleik megfizetését: a közepes és nagyvállalatok több mint negyven százaléka lépett ki a moratóriumból, s meglepetésre a kisvállalkozóink több mint hatvan százaléka folytatja a törlesztést. A magánszemélyeknél az érintettek mintegy ötven százaléka fizette be rendben a májusi törlesztőrészletet. Fontos, hogy támogassuk a partnereinket, ezért már most megkezdtük az előkészítő munkát, hogy a moratóriumot követő időszakban segíteni tudjuk a fizetési nehézségekkel szembesülő ügyfeleinket. Az eddigi intézkedéseinkkel a klienseinkben megerősítettük azt az anyabankunkkal közösen vallott alapelvet, amely szerint a bankok nem a probléma, hanem a megoldás részét jelentik.

– A közeljövőben egy új, jelentős tőkeerejű, kiterjedt fiókhálózattal rendelkező nagybank jelenik meg Magyarországon, mivel a TakarékBank, az MKB és a Budapest Bank bejelentette fúziós szándékát. A tervezett lépés mennyiben rendezheti át a hazai bankpiac erőviszonyait?

– Piaci versenytársként nem kommentálom az érintett pénzintézetek döntését.

Az európai bankpiac mozgásban van, a koronavírus-járvány és nyomában a gazdasági visszaesés minden más szektor mellett a bankpiac szereplőit is a költségek további csökkentésére ösztönözheti, aminek észszerű következménye a konszolidáció. Mi az UniCreditben ugyanakkor mindig is nyilvánvalóvá tettük, hogy nem tervezünk összeolvadást vagy felvásárlást a Team 23, csoportunk 2023 végéig szóló, decemberben bejelentett stratégiai terve horizontján.

T. B. 2020/26 FIGYELŐ | 13

F_10-13-Cimlapon.indd 13

2020. 06. 23. 15:31

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

MAGYAR EURÓ: KINN IS VAGYOK, BENN IS VAGYOK INTEGRÁCIÓ | Előbb-utóbb Brüsszelben a gazdasági és politikai integráció szempontjából vonzóvá teszik az euróövezetbe való belépést és a közös sorban állást azoknak is, akik eddig a tagok közül kint maradtak.

Az elmúlt hetekben tette közzé az Európai Központi Bank és az Európai Bizottság egymástól formailag függetlenül azt az idei konvergenciajelentést, amelyben minden páros évben jellemeznie kell azon hét EU-tagállam helyzetét, amely nem tagja az euróövezetnek, de konkrét határidő nélkül kötelezettsége van arra, hogy belépjen oda. Sőt, az uniós tagságot megerősítő ratifikációval – népszavazással megerősítve – erre kötelezettséget is vállalt.

A magam részéről 2004 óta ebben a kérdésben mindig az Európai Bizottság értékeléseit követem, hiszen ennek a szervezetnek van politikai értelemben kulcsszerepe abban, hogy mikor bővülhet az övezet.

A technikai szempontok helyett nézzük meg az ügy politikai és főleg geopolitikai vonatkozásait, ezek az igazán izgalmasak.

Két tagállam kapott a gazdasági és monetáris uniót létrehozó maastrichti szerződés 1993-as életbelépése óta úgy felmentést az övezetbe való belépés kötelezettsége alól, hogy a lehetőség mindvégig megvolt számukra. Az egyik volt a fonthoz ragaszkodó és a kimaradás lehetőségét kodifikáltató Egyesült Királyság, a másik pedig a maastrichti szerződésről döntő nemzeti szintű népszavazás után az ugyanezt kiharcoló Dánia. Az EU-ból közben kilépő briteknél még távolabbra került a pénzügyi unióba lépés gondolata, erre 1999 óta csak kisebb államok esetén került időközben sor.

A helyzet mérlegeléséhez tudni kell, hogy míg London teljesen önálló árfolyam-politikát folytatott az euróhoz képest az utóbbi 22 évben, Koppenhága belépett az ERM II. nevű mechanizmusba, és lényegében azóta tartja valutájának árfolyamát az euróhoz képest. Miközben monetáris politikája nagyobb önállóságot mutat, időnként azért könnyebben jut olcsó forrásokhoz az EKB-tól, mint az árfolyamrendszeren kívüli,

most már csak hat posztkommunista tagállam és Svédország.

Emellett feltételezhető, hogy a dánok az árfolyamrögzítéssel kívánták a vállalataikat leszoktatni arról, hogy az árfolyampolitikát is felhasználva segítsenek gazdaságuk versenyképességének erősítésében. Nyugaton viszont nem beszélnek arról, hogy a svédek már a maastrichti kritériumok alapján léptek be az unióba 1995-ben, vagyis nincs kimaradási klauzulájuk. Mivel a derék északiak népszavazást is tartottak a belépés időpontjának ott nem túl népszerű ötletéről, ezért nyugodtan mondhatjuk, hogy az uniós intézmények és a svédek közösen kollaborálnak azért, hogy Stockholm eurózóna-tagsága ne kerüljön napirendre, ezért a svédek részéről nincs az ERM II. átváltási mechanizmusban tagság sem. Igaz, az ottani vezetés időnként, a válságos időkben is élt azzal a lehetőséggel, hogy leértékelje a valutáját. Az elmúlt két évben mintegy 3 százalékos valutagyengítést állapított meg a napokban az Európai Bizottság. (Nálunk 10 százalékot.) Vagyis a svédek megmutatják, hogy ők nem akarnak a dánok mellé beülni a közös árfolyam-mechanizmusba. Újszerű elem viszont az, hogy mostanság egyre több kritika éri az euróövezetet. A világ elismerten második legerősebb valutája lett, de győzelmi menete megállt az első tíz év után, Európán kívül a nemzetközi tartalékokban és fizetésekben nem sikerült megszorítania a dollár szerepét. Persze az amerikaiak kifogásolják, hogy a németek az euró révén egy olcsó valutára tettek szert nemcsak az EU-n belüli taroláshoz, hanem az amerikai piacon is, de mi európaiak vagyunk és nem amerikaiak, vagyis kitartunk az euró szerepe mellett.

Egyre több kritika éri az euróövezetet.

A világ elismerten második legerősebb valutája lett, de győzelmi menete megállt az első tíz év után.

14 | FIGYELŐ 2020/26

F_14-15-Becsey.indd 14

2020. 06. 23. 15:35

FOTÓ: KŐHALMI PÉTER

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

Elindult egy politikai projekt (Macron révén), hogy meg kell erősíteni az összetartozást például az euróövezet egyre erősebb intézményesítésével és programjaik finanszírozásával.

(Az eurózónatagok így elindulhatnak a fiskális unión keresztül egy adósságunió felé is.) Döntő pont volt a görög válság, ahol a görögök végül is vállalták a nagy visszaesést és megszorítást, de nem léptek ki az euróövezetből, vagyis nem engedtek annak a nyomásnak, aminek az EU-tagság kapcsán a britek igen. Mindez oda vezet, hogy az integráció szempontjából előbb-utóbb vonzóvá teszik az euróövezetbe való belépést és a közös sorban állást azoknak is, akik eddig a tagok közül kint maradtak.

Mivel jár ez? Elindul a hat kívül maradó közép-európai ország megosztása és a három most belépni hajlandó tagállam (Bulgária, Horvátország, Románia) csábítása a közös övezetbe.

Felvetik ehhez a külön intézményi és forráslehetőségeket is.

Bulgária már 22 éve lemondott az önálló árfolyam-politikáról az euróval szemben, és valutatanácsot vezetett be – vagyis monetárisan is közeledik az euróhoz –, de még nem kapott zöld jelzést arra, hogy beléphet. Szigorú előzetes csatlakozási követelményeknek kell megfelelnie (akárcsak az utóbbi időben az erre hajtó horvátoknak) ahhoz, hogy belépjen az övezetbe.

Ez a két ország aszkéta módon tartja a fegyelmet, és felzárkózást is tudnak felmutatni (akárcsak jó évtizeddel ezelőtt a baltiak), ár- és bérfelzárkózásuk az eurózóna átlagához sem rosszabb, mint az övezetbe lépésekor mondjuk Lettországban vagy Litvániában volt. Ha elindul az újabb bővítési folyamat, és három-négy éven belül a bolgárok, valamint a horvátok

belépnek az övezetbe, akkor új geopolitikai helyzet áll elő.

A lebegő árfolyam és az önálló monetáris politika mellett kitartó cseh–magyar–lengyel hármas fogatot bekerítik. Ehhez persze rendezniük kell a széteső látványpolitikát folytató románok ügyét, ahol a politikai elit elkötelezte magát amellett, hogy néhány éven belül csatlakozzon az euróövezethez. De ehhez olyan széteső konvergenciapolitikát folytatott, amihez a 2001-es görög felvételhez hasonlítható politikai eltökéltség kellene az eurótagok részéről. Akkor ugyanis (azzal a felkiáltással, hogy kell a politikai siker) minden tagállamot felvettek, aki be szeretett volna lépni. (Ezért könnyítettek a belépés adósságfeltételein, több mindent ki lehetett könyvelni az adósságból és az éves államháztartási deficitből.) Az első visszautasítás 2007-ben érkezett – a litvánoknál a színfalak előtt, az észteknél azok mögött. Most a románok nem kapják meg a könnyítést, az euróországok nem akarnak bevenni egy újabb „görög bombát”. De ha a politikai szándék megvan a két oldal részéről, az évtized közepére újabb két, míg a végére három állammal bővülhet az európai pénzügyi unió.

Mit tehet a három autonóm ország? Magam javasoltam korábban, hogy hazánk esetében járjunk el úgy, mint a dánok, vagyis hosszú időre lépjünk be a közös árfolyam-mechanizmusba, és ugyan a szerződések két év után kérik az előszobából a továbblépést a nappaliba – vagyis az ERM II.-ből való továbblépést az euróövezetbe –, de itt lehet helye olyan politikai alkunak, ami az integrációs centrumnak is jó, illetve kezeli a magyar versenyszférát és az államot is. Azért, hogy rászokjon arra, hogy nincs önálló leértékelési politika a versenyképesség mesterséges segítésére. Nehéz, de magunk miatt is szükséges a nevelési célzatú lépés. Másik alternatíva, hogy lebegő árfolyammal kint maradunk, ám a svédekhez hasonlóan lényegében csak válságnál és kismértékben értékelünk le – alapvetően ez a lehetőség a trapéz alatti hálóként maradna csak. Ennek alfejezete lehet az, hogy a három ország egymással kvázi árfolyamuniót alkot, vagyis összehangolja ezen politikáját a következő évtizedre (ezáltal még szorosabbá téve a gazdasági együttműködést), mielőtt a reálfelzárkózás után ráfordulnak az euróövezetbe való belépés projektjére.

Persze lehetnek más geopolitikai lépések is, például egy regionális forintövezet elindítása, amikor a német márka vonzásához hasonlóan néhány valuta rátapad árfolyamával a forintra, ezáltal nagyobb integrációs közeledés jöhet létre a gazdaságok egymás felé fordulásával, ahogy annak idején a németekhez tapadó osztrák és holland vonulat tette. Ilyen lehet például a szerb dinár. Ez alapvetően politikai orientáció kérdése és az, hogy a partner vagy partnerek készek-e évtizedes távon hozzánk kötött árfolyamot bevállalni, van-e hozzánk hasonló termelékenységük és fejlettségi szintjük, valamint főleg politikai akaratuk ehhez. De ez már egy másik irány és vita kérdése.

BECSEY ZSOLT közgazdász, volt EP-képviselő

2020/26 FIGYELŐ | 15

F_14-15-Becsey.indd 15

2020. 06. 23. 15:35

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

ÁSZ-TANULMÁNY | A kis- és középvállalkozások finanszírozása a gazdaság kifehérítéséhez is hozzájárul – állapította meg elemzésében a számvevőszék.

Az elmúlt években a szektor hatékonysága is nőtt.

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) legfrissebb elemzésében a kis- és középvállalkozások hitelezését tekintette át, s arra a következtetésre jutott, hogy annak bővülése elősegíti a gazdaság kifehérítését.

A felmérés szerint a kkv-k által létrehozott bruttó hozzáadott érték gyorsabban nőtt a teljes vállalkozói kör átlaga által produkáltnál, a foglalkoztatásban ugyanakkor csökkent e vállalkozások részaránya. A két arányszám ellentétes irányú változása azt jelzi, hogy a kkv-k mérsékelni tudták a termelékenységi elmaradásukat, a hatékonyságuk pedig nőtt az elmúlt években. A számvevőszék tanulmánya ötéves távlatban vizsgálta, miként hatott a magyar gazdaság folyamataira a kis és közepes cégek hitelezésének növekedése. Az ÁSZ elemzői úgy vélik, a hatékonyság javulása mögött jelentős kifehéredési hatás húzódik meg. A most publikált elemzésben a szakértők azt boncolgatták, hogy a kisvállalkozások hitelfelvétele miként járulhatott hozzá a gazdaság kifehérítéséhez, valamint a szürkegazdaságban végzett tevékenységük menynyire lehet akadálya a hitelezés dinamikus bővülésének.

A számvevőszék elemzői kitértek arra: a szürkegazdaság szempontjából a két igen kockázatosnak számító nemzetgazdasági ágazat közül míg a mezőgazdaságban a speciális hitelezési konstrukciók révén a kkv-k hitelfelvétele erősödött, addig az építőiparban az önálló vállalkozók számának a megemelkedése hátráltatta a szektor kifehéredését. A kisvállalkozások hitelfelvétele – a 2009-es pénzügyi válságot követő drasztikus visszaesés után – 2013-ban kezdett nőni, majd egy kismértékű csökkenés után 2015-től tartós bővülés indult el, 2018–19-ben pedig már tíz százalékot meghaladó mértékben gyarapodott a kkv-szektor hitelállománya. E cégeknek a bruttó hozzáadott értékhez való hozzájárulása a 2013. évi

44,3-ről 2018-ra 45,7 százalékra nőtt. A foglalkoztatásban viszont ebben az időszakban 68,4-ről 64,9 százalékra csökkent a részarányuk. Mint említettük, ez összességében azt jelenti, hogy a kkv-k hatékonysága javult.

Ennek hátterében minden bizonnyal jelentős kifehéredési hatás is áll a számvevőszék szakértői szerint. Ezt egyfelől az valószínűsíti, hogy ha a gazdaság fehéredése hozzájárult az általános bővüléshez, akkor a kkv-szektor átlagos mértéket meghaladó növekedésében is szerepet kellett játszania. Másfelől a kis- és középvállalkozások termelékenysége annak ellenére nőtt az átlagosnál gyorsabban, hogy a beruházások dinamikája kisebb volt a középértéknél. A kkv-k relatív termelékenységi hátrányának a csökkenését az invesztíciókon kívüli tényezők, köztük valószínűleg a jelentős kifehéredési hatások okozták. Utóbbit valószínűsíti az is, hogy az Európai Unió akkori 28

A produktivitás a legnagyobb mértékben a mikrovállalkozások körében nőtt, őket követték a kisvállalkozások.

tagállamának átlagában a kis- és középvállalkozások produktivitási elmaradásának a mérséklődését nem lehetett megfigyelni, azaz a magyar változások nem valamely általános, technológiai trendváltásnak a következményei.

Az ÁSZ elemzése felhívja a figyelmet arra, hogy a kkv-szektoron belül szintén a relatív termelékenységi különbségek csökkenését tapasztalták. A produktivitás a legnagyobb mértékben a mikrovállalkozások körében nőtt, őket követték a kisvállalkozások, míg a közepesek esetében az átlagoshoz képest nem nőtt gyorsabban a termelékenység. Ez a rangsor éppen ellentétes a beruházások volumenbővülésének a dinamikáját mutatóval. A jelenség újból a kifehéredési hatások masszív jelenlétére utal. Nyilvánvaló, hogy a nagyobb fehéredés ott jelentkezik, ahol korábban terjedelmesebb volt a szürkegazdaság – világítanak rá a számvevőszéki elemzők. Kitértek arra: ha a kkv-k számára folyósított hitelek alakulását a vállalkozások mérete szerint nézzük, azt látjuk, hogy 2013–18-ban a szektornak folyósított 17,6 ezer milliárd forint 37,7 százalékát a közép-, 27,5 százalékát a kis-, 34,7 százalékát a mikrovállalkozások, valamint az önálló vállalkozók vették fel.

Az agráriummal és az építőiparral kiemelten foglalkoztak. A speciális hitelezési konstrukciók révén a mezőgazdasági kisvállalkozások hitelfelvétele erősödött, ennek eredményeként a beruházási aktivitásuk is jelentősen nőtt. Ugyanakkor a mezőgazdaság éves termelése az időjárás és egyéb tényezők következtében nagyon hullámzó volt. Az építőiparban szintén erőteljes konjunkturális ingadozások mutatkoztak. Ez leginkább a mikrovállalkozásokat érintette, amelyek tömegesen szűntek meg a 2016-os ágazati visszaesés következtében. Az építőipari konjunktúra hatására megnőtt az önálló vállalkozók száma, akik azonban

FOTÓ: GETTY IMAGES

FEHÉRÍT IS A KIS CÉGEK HITELEZÉSE

16 | FIGYELŐ 2020/26

F_16_17_asz_kkv.indd 16

2020. 06. 23. 16:14

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

nagy hiteleket többnyire nem vesznek fel.

Mindez nem kedvezett sem a szektor kifehérítésének, sem pedig a komoly kölcsönökkel ösztönzött kereslet és a hitelezésre alig támaszkodó kínálat egyensúlyba kerülésének. Az ágazatban tehát még tág tere van annak, hogy a mezőgazdaságihoz hasonló célzott hitelezéssel ösztönözzék a kisvállalkozások tevékenységének további kifehéredését – szögezi le az ÁSZ elemzése.

Az Opten céginformációs szolgálat adatai szerint a Magyarországon bejegyzett társas vállalkozások jelentős része mikrovállalkozás, ezek döntő többségében kiemelt szerepe van a családnak. A vállalkozási forma tekintetében a leginkább érintett típusok: az egyéni vállalkozók, az egyszemélyes cégek, valamint a több családtagot is felvonultató többsze-

mélyes vállalatok. Napjainkban mintegy 540 ezer egyéni vállalkozó és 140 ezer egyszemélyes cég működik hazánkban.

Ezen formák mellett még megtalálható 64 ezer olyan társult vállalkozás is, ahol a család több tagja tulajdonos vagy cégjegyzésre jogosult. Összességében ha az egyéni vállalkozókat nem is számítjuk, akkor is elmondható, hogy 204 ezer családi jellegű vállalkozás található az országban, ez a teljes hazai társas vállalkozói cégbázis negyven százaléka. Ezek közül a többszemélyes családi társaságokban a legmeghatározóbbak a családi kapcsolatok, hiszen ezekben a vállalkozásokban már nemcsak a família, hanem a vállalkozói munka is összeköti a tagokat. Jelenleg 42 ezer kizárólag családtagokból álló családi vállalkozás működik Magyarországon. A modern hazai gazdaságban ez a cégkultúra még viszonylag fi-

atalnak számít. A családi jelleg nagy általánosságban kedvezően hat a vállalat működésére, a statisztikák alapján e cégek 64 százalékának a megbízhatósága átlag feletti. A sikerük abban is tetten érhető, hogy közülük sokan nőtték ki magukat milliárdos nagyvállalatokká. Jelenleg több mint 1100 családi vállalkozás éves árbevétele haladja meg az egymilliárd forintot – olvasható az Opten összegzésében.

TÓTH BALÁZS

2020/26 FIGYELŐ | 17

F_16_17_asz_kkv.indd 17

2020. 06. 23. 15:36

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

JÖNNEK A SPECIÁLIS ÖNKÉNTES KATONÁK

„A munkahelyüket elveszítő, de állást kereső, elhelyezkedni szándékozó, a 18. életévüket betöltött, erkölcsi bizonyítvánnyal rendelkező magyar állampolgároknak kívánunk segíteni a speciális önkéntes tartalékos szolgálat létrehozásával” – közölte a Figyelővel a Honvédelmi Minisztérium sajtóosztálya. A Magyar Honvédség (MH) az ország egyik legnagyobb és legbiztosabb munkáltatója, így egyértelmű volt a számukra, hogy a kormányzat gazdasági akciótervében szerepet vállaljanak, akár több ezer fő foglalkoztatásával. „Nálunk mindenki megtalálhatja a számítását, mert a klasszikus katonai feladatok mellett szinte valamennyi civil szakma képviselőit tudjuk foglalkoztatni” – tájékoztattak.

A speciális önkéntes tartalékos katonai szolgálatra az ország bármely toborzóirodájában lehet jelentkezni, de a megyei kormányhivatalok is adnak erről tájékoztatást. Ez azt jelenti, hogy az ország huszonöt helyszínén várják azokat a 18–50 éves állampolgárokat, akik elvesztették a munkájukat.

A jelentkezők egy egyszerű orvosi szűrővizsgálat után hat hónapos kiképzésen vesznek részt, amely három részből áll: egy alapkiképzésből, ahol a cél az általános katonai ismeretek megszerzése, egy általános lövész- és egy szakkiképzésből – utóbbi során a beosztáshoz kötődő egyéni szakképzettséget lehet elsajátítani.

Ez idő alatt a katonáknak 161 ezer forintos illetményt, utazásiköltség-térítést, ruházati ellátást, étkezést és egészségügyi ellátást biztosítanak. A képzés további hat hónapra meghosszabbítható, de a fél év letelte után a kiképzett tartalékosok minden megkötés nélkül visszatérhetnek a civil életbe. „Akármilyen döntés is születik a részükről, a mi dolgunk és kötelességünk, hogy segítsük, támogassuk a munkahelykeresőket a céljaik elérésében” – közölte a minisztérium.

Aki úgy határoz, hogy valamilyen formában folytatni szeretné pályáját a honvédség kötelékében, s megfelel az elő-

írt fizikai, pszichikai, egészségügyi feltételeknek, az választhat a szerződéses jogviszony vagy az önkéntes tartalékos szolgálati forma között. A Magyar Honvédség mindenki számára életre szóló karrierlehetőséget, kiszámítható életpályát biztosít, ami magában foglalja a szakmai fejlődést és a továbbtanulás lehetőségét is. „Nem titkolt szándékunk, hogy az arra legalkalmasabb, legfelkészültebb álláskeresőket próbáljuk megtartani” – tették hozzá.

A Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat szerint a meglévő önkéntes tartalékos rendszer részeként hozzák létre a speciális önkéntes tartalékos kategóriát. Erre az idén több mint hárommilliárdos költségvetési összeget csoportosítanak át a Gazdaságvédelmi Alapból.

Jövőre több mint kétmilliárdos forrást biztosít a kormány a speciális önkéntesek kiképzésére.

PINDROCH TAMÁS

FOTÓ: CZEGLÉDI ZSOLT, MTI

MH | A Magyar Honvédség új szolgálati formát hoz létre, amelynek speciális önkéntes tartalékos szolgálat lesz az elnevezése. A hadsereg ezzel segíti a munkahelyteremtést.

18 | FIGYELŐ 2020/26

F_18-Honvedseg.indd 18

2020. 06. 23. 15:37

PR

GYŐZTESEKET HIRDETETT AZ MVM EDISON

FOTÓK: MVM ZRT.

Az MVM Edison startupversenyen idén három csapat állhatott a képzeletbeli dobogóra. Elektromos rollerek indukciós töltőállomásai, egy fiatalokat megcélzó bankolást, megtakarítást új szintre emelő alkalmazás, valamint a megújuló energia közösségi finanszírozását lehetővé tevő megoldás nyert.

Egyre gyorsabb ütemben terjednek az elektromos rollerek, amely új igényeket is felvet. A verseny első helyezettje, a Rollin Technologies elsősorban az elektromos rollermegosztó szolgáltatók számára nyújt megoldást a töltési költségeik és struktúrájuk optimalizálásában, másodsorban hozzájárul a rollermegosztás egy rendezettebb és fenntarthatóbb formájához.

A csapat vezeték nélküli indukciós töltőállomása olcsó, egyszerű és környezetbarát, a felhasználók számára is könnyen használható dokkoló. A rollert használóknak mindössze annyit kell tenniük, hogy belehelyezik a rollert az adott állomásba, és ahogy az érintkezik a dokkolóval, máris megkezdődik a töltés. Így a következő felhasználó töltött járműhöz jut majd, vagy akár az előbbi használó a töltött rollerrel térhet vissza a kiindulópontra. Emellett, a dokkolóba történő elhelyezést követően, vagy az utazás előtt a fix állomás segítségével a kormány fertőtlenítésére is egyszerűen sor kerülhet. Az állomások gyártása és a hazai piacra lépés után terjeszkedni szeretne a startup Európában is, támogatva az okosvárosok és a fenntartható lokális közlekedés további fejlődését.

A verseny második helyezettje a PiggyBanx, amely a fiatalok költségtudatos viselkedését szeretné támogatni. Jelenleg ugyanis a 18 év alatti korosztály mindössze elenyésző része van tisztában saját pénzügyeivel. Erre a problémára nyújt megoldást a PiggyBanx csa-

pata egy egyedi fintechapplikációval, amely a 18 év alatti korosztály megtakarítási céljait újfajta módon támogatja. A fiatal generáció megszólításához a gamifikációt és a közösségi élményt ötvözik a pénzügyi világgal, ezáltal a megtakarítás pozitív megtapasztalását emelik új szintre. A projekt célja a pénzügyi tudatosság megteremtése egy mobilalapú, digitális malacpersely segítségével, ami aranyos interakciókkal hálálja meg a perselybe rakott megtakarítási összeget. A csapat a pénzügyi tudatosság mellett a környezettudatosság és az energiatudatosság fejlesztését is nagyon fontosnak tartja. A felhasználók különböző kérdésekre válaszolnak ebben a két témakörben, és helyes válasz esetén Piggy Érméket kapnak, amit fel tudnak használni kedvezményként a későbbi vásárlásnál. Így már fiatalkorban elérhetők lesznek a környezetkímélő megoldások, mint például a napelem.

A harmadik helyezett a Solar DAO fenntartható energiaközösségek platformja lett, amely elérhetővé teszi a társaság tagjainak, hogy közös zöldenergiás termelést hozzanak létre és üzemeltessenek. A platform hozzáférést biztosít tagjainak, hogy az energiaközösség döntéshozásában eljárjanak és követhetik a termelési és fogyasztási forgalmukat. A DAO decentralizált, önműködő szervezetet jelent, amely a blockchain technológiával teszi lehetővé a megújulóenergiaprojektek adatainak biztonságos tárolását és a közösségi döntéshozatal működtetését okos szerződések segítségével. A Solar DAO a demokratikus elven működő közösségi energiatermelés adaptációját hivatott felgyorsítani, amivel egy élhetőbb jövőt szeretne létrehozni, lassítva a klímaváltozás hatásait. A közösségen belüli társfinanszírozásból megépülő napelemparkok telepítésének köszönhetően lehetőséget nyújt a beruházóknak, hogy közreműködjenek a karbonsemleges gazdaság megteremtésében.

2020/26 FIGYELŐ | 19

F_19-MVM_hatter_PR.indd 19

2020. 06. 22. 17:16

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

JÁRVÁNY SÚJTOTTA ELLENZÉK

A kormányzati oldal folyamatos offenzívában van: a koronavírus-járvány és a veszélyhelyzet megszűnése után tovább pörög a gépezet. A nemzeti konzultáció elindítása is azt jelzi, hogy nem zökkent ki az idő, átgondolt stratégia alapján megy előre az Orbán-kabinet és a Fidesz–KDNP-s parlamenti többség.

A konzultációval az elmúlt hónapok védekezésének a sikerességét politikai értelemben is kihasználja a jobboldal. A cél elsősorban a gazdaság újraindítása, a munkahelyteremtés, az építőipar felpörgetése végett a kormányzati beruházások, az állami építkezések felgyorsítása. Mindezt úgy kell lebonyolítani, hogy nem kizárt: ősszel újabb védekezésre kell berendezkednie az országnak.

A tervek arról szólnak, hogy egy következő „járványforduló” már nem érné felkészületlenül az egészségügyet; a védekezéshez szükséges technikai eszközök, felszerelések már rendelkezésre állnak.

A kormányoldalon azt is remélik, hogy a pandémia esetleges második szakaszában a magyar ipart sem éri már olyan sokkhatás, mint tavasszal.

ZAVAR

Az ellenzéki pártok a járványidőszakban sem tudtak kilépni abból a narratívájukból, hogy minden kormányzati előterjesztést zsigerből elutasítanak. A párbeszédes Szabó Tímea, a jobbikos Jakab Péter, az MSZP-s Bangóné Borbély Ildikó radikális kormányellenes parlamenti felszólalásai korántsem a nemzeti egységet erősítették a veszélyhelyzet idején.

De azt sem felejtik el a Fideszben, hogy a gyors kormányzati intézkedéseket lehetővé tevő, az alaptörvényben rögzített feltételek alapján elfogadott koronavírus-jogszabályt az ellenzék és a balol-

dali média felhatalmazási törvénynek keresztelte át. Bár ilyen jogszabály a német történelemben többször is létezett, azt egyértelműen az Adolf Hitlert jogilag diktátorrá tevő 1933-as „felhatalmazási törvénnyel” hozták párhuzamba. A nyugat-európai és az amerikai média is előszeretettel hajtogatta, hogy Orbán Viktor diktátorrá nevezte ki magát, bevezette a rendeleti kormányzást és beszüntette a parlament működését. Ebből azonban semmi sem volt igaz. Az viszont egyértelmű, hogy a kormányzatot nem rendítette meg a koronavírus-járvány, sőt politikai értelemben nem a kormányoldalt, hanem az ellenzéket sújtotta a válság.

FELBOMLÓBAN A JOBBIK

Az egykori radikális jobboldali párt, a Jobbik a legnagyobb válságát éli. 2018 óta Jakab Péter már a második elnöke a formációnak, de úgy tűnik, nem tud úrrá lenni az elhatalmasodó belviszályokon. Ezt az is bizonyítja, hogy közvetlen elődje, a párt országgyűlési alelnöke, Sneider Tamás is elhagyta a frakciót. Azt a képviselőcsoportot, amelynek 2018-ban még 26 tagja volt, jelen állás szerint azonban már csak 17-en vannak.

Sneider távozása mindent elárul a Jobbik jelenlegi belső viszonyairól. A történet úgy kezdődött, hogy Jakab viszsza akarta hívni őt a parlamenti tisztségéből, a beleegyezése nélkül azonban nem lehetett lemondatni. A pártelnök a feszültségről mit sem tudó Balczó Zoltánt kérte fel a pozíció betöltésére, aki viszont rövid időn belül informálódott a Jakab–Sneider-meccs részleteiről. Gyor-

BELPOLITIKAI HELYZET Tavasszal a hátunk mögött hagytuk a parlamenti ciklus félidejét. A kormánypártok erősödtek, stabil a támogatottságuk, míg az ellenzéki oldalon egyre nagyobb zavar mutatkozik. san be is jelentette: inkább nem vállalja a megbízatást. Aztán Sneider mégis lemondott, kilépett a Jobbik képviselői közül. De ezzel még nem értek véget a bonyodalmak, ugyanis Jakab azt jelentette be, hogy a volt pártelnök inkább maradjon, ne mondjon le az alelnökségről. Ám Sneider a távozás mellett döntött.

A történéseket még a jobbikos képviselőknek is nehéz volt követniük. Sneiderrel együtt Farkas Gergely is kilépett a frakcióból. Varga-Damm Andrea – aki Jakab ellenfeleként lépett fel a legutóbbi tisztújításon – ugyancsak távozott a képviselőcsoportból. Őt azért akarták kizárni onnan, mert a pártban a nemzetbiztonsági szakszolgálatokról szóló jogszabály szakmai felelőse lévén a Jobbik az ő javaslatára szavazta meg az érintett salátatörvényt. Ez az indok azért tűnt átlátszónak, mert egy frakcióban több szakértő is foglalkozik egy-egy jogszabálytervezettel, így felettébb furcsa, hogy a frakcióvezető csak utólag értesült VargaDamm szakmai döntéséről.

A frakcióbeli viszályok állítólag nem csitultak a három képviselő távoztával, a következő hónapokban további kilépés sem kizárt.

MSZP, DK, MOMENTUM

A szocialistáknál a Németh Athina-féle videó okozta a legnagyobb károkat. Az MSZP képviselője, Korózs Lajos egy olyan „mentőtiszttel” forgatott „leleplező” anyagot az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) épülete előtt, aki soha nem volt mentős. A hölgy élesen támadta a járvány idején elrendelt kórházi ágyfelszabadítást. Azt állította, hogy tíz ápoltjából kilenc idős beteg emiatt hunyt el.

A videót az MSZP gyorsan leszedte a közösségi oldalakról, miután az OMSZ

20 | FIGYELŐ 2020/26

F_20_21_partok.indd 20

2020. 06. 22. 17:16

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

FOTÓ: VÖRÖS SZILÁRD

KARÁCSONY GERGELY TÜNTET ÉS GRAFFITIZIK. A FŐPOLGÁRMESTER MINDENBEN SZEMBEMEGY A KORMÁNNYAL, LEHET, MÁR A 2022-ES MINISZTERELNÖK-JELÖLTSÉGRE HAJT

közölte: Németh Athina egyetlen egészségügyi dolgozói lajstromban sem szerepel, tehát nem is lehet egészségügyi alkalmazott. A legnagyobb támadási felületet az jelenti most a Magyar Szocialista Párt elnöke, Tóth Bertalan számára, hogy ő is rábólintott a felvétel közzétételére, így tehát az ő politikai felelőssége is felmerül.

Az MSZP amúgy sincs jó állapotban; Tóth irányítása alatt nem tudta növelni a támogatottságát, így nem kizárt, hogy az elnök az őszi tisztújításon veheti is a kalapját. Ellenfele az a Mesterházy Attila expártvezető, volt kormányfőjelölt lehet, aki egy májusi, parlamenti azonnali kérdés során a támogatásáról biztosította a

kormányzat járvánnyal szembeni védekezési politikáját.

Mindeközben a Demokratikus Koalíció (DK) háza táján nyugalom honol.

Gyurcsány Ferenc pártelnök mintha kivárásra játszana: a Jobbik szép lassan leépül, és a két formáció ma már nem ellenfele, hanem szövetségese egymásnak.

Az MSZP jelenlegi elszürkülése és hibái Gyurcsány malmára hajtják a vizet, ahogy az is, hogy egyértelművé vált: a szocialisták a Korózs-videóval szakpolitikai értelemben is bizonyították, hogy

alapvető felkészültségük sincs az egészségügy területén.

A DK vezetőjének a felesége, Dobrev Klára uniós képviselő azonban mintha hátrébb húzódott volna a politikai sáncok első sorából. Az ő „mozgása” azért fontos, mert lehetséges baloldali miniszterelnök-jelöltről van szó. Most viszont Dobrevnél esélyesebb Orbán-kihívónak tűnik Karácsony Gergely főpolgármester, aki csaknem kilenc hónapja áll Budapest élén, és szinte minden szakpolitikai ügyben – most épp a Lánchíd felújításával kapcsolatban – ütközik a kormánnyal. A DK-ban egyelőre kivárnak, hiszen még nem lehet látni, hogy Karácsonynak ez a politika valóban az előnyére válik-e.

A parlamenten kívüli pártok közül a Momentumnak van a legtöbb esélye arra, hogy két év múlva megugorja az ötszázalékos bejutási küszöböt. Nagy felzúdulást keltett a soraikban, hogy a minapi tisztújításukon kikerült az elnökségből Cseh Katalin és Donáth Anna EP-képviselő, valamint Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes. Elnökségi tag lett azonban a Fideszt és a Jobbikot is megjárt Körömi Attila. A felháborodás azért furcsa, mert a baloldalon jelenleg több Fideszt is megjárt politikus aktív, elég csak Márki-Zay Péterre vagy épp Hadházy Ákosra gondolni. A jobbikos múlt pedig azért sem számíthat bűnnek, mert Jakab Péterék alakulatában több egykori radikáljobboldali maradt. A másik megközelítés viszont az, hogy a pécsi Körömi megválasztása a vidéki szavazóknak jelent üzenetet, és egy esetleges Jobbik–Momentum-szövetség kialakításának is megágyazhat az új elnökségi tag személye.

PINDROCH TAMÁS 2020/26 FIGYELŐ | 21

F_20_21_partok.indd 21

2020. 06. 22. 17:16

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

EGER ÚJRAINDÍTÁSA Miért van szükség egy újraindító programra a hevesi megyeszékhelyen? Teljesen földbe állt Eger gazdasága?

– A Start Eger! program kidolgozásával a helyi vállalkozások és családok helyzetén kívánunk segíteni. Javaslataink nem légből kapottak, hanem megalapozottak, amelyeknek a működését nemzetközi és hazai példák is alátámasztják. Az intézkedésekről konzultációt is szervezünk, hiszen reális célkitűzésekről van szó, a pénz rendelkezésre áll, csupán szándék kell a program megvalósításához. A tervezet fő célja, hogy az önkormányzat segítse a helyi turizmus újraindítását, utalványokat adjon az egriek számára annak érdekében, hogy növekedjen a forgalom a vendéglátóhelyeken, illetve hasonló hatást várnak a taxiskuponok kiosztásától is. Cél továbbá a vállalkozók segítése a bérleti díjak csökkentésével. Pénzbeli iskolakezdési támogatást kapnának az érintett szülők, illetve a nyugdíjasok is. Ne feledkezzünk meg, hogy amíg a baloldali kormányok elvesznek és megszorításokat alkalmaznak vál-

sághelyzet idején, addig a jelenlegi kabinet gazdaságvédelmi akciótervet dolgoz ki, amely bértámogatásból, adócsökkentésből, 0 százalékos hitelből, a hiteltörlesztések felfüggesztéséből, valamint a 13. havi nyugdíj visszaépítéséből áll. És ez a gyakorlat nemcsak országosan, hanem helyben is igaz.

– Hány pontból áll a program, és melyek a gazdasági csomag a legfontosabb elemei?

– A program 18 javaslatból áll, ennek főbb elemeit kiemelve elöljáróban elmondhatom, hogy a világjárvány nagy törést okozott a turizmusban, a vállalkozások kénytelek voltak bezárni vagy minimálisra csökkenteni a működésüket. Fontosnak tartjuk, hogy az egri önkormányzat segítse az újraindítást, álljon szóba és egyeztessen a turizmushoz kapcsolódó gazdasági tevékenységet folytató vállalkozásokkal, szakmai szervezetekkel, valamint a rászoruló szereplőkkel. Olyan egyedi megállapodásokat kössön, amelyek keretében utalványokat vásárol tőlük, hogy azokat a kedvezményezettek a megállapodásban szereplő vállalkozásoknál válthassák be, segítve ezzel a helyi gazdasági szereplők talpra állását. A pontok között szerepel az is, hogy a bérleti díjak egyedi kérelemre csökkenjenek, emel-

FOTÓ: KOMKA PÉTER, MTI

NYITRAI ZSOLT | A Start Eger! nevet viselő programmal javasolja újraindítani Eger gazdaságát, turizmusát a koronavírus okozta veszélyhelyzet után a Fidesz– KDNP helyi önkormányzati frakciója. A járvány utáni gazdasági támogatásokról kérdeztük Eger országgyűlési képviselőjét, miniszterelnöki megbízottat.

22 | FIGYELŐ 2020/26

F_22-23-Start-Eger.indd 22

2020. 06. 22. 17:17

FOTÓ: FIGYELŐ-ARCHÍV

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

lett adókönnyítést is tervezünk. Bevezetnénk az Eger Welcome kupont, amit azok a turisták kapnának meg, akik legalább három napot a városban töltenek. Taxikuponhoz is jutnának az egriek, továbbá szeretnénk, hogy a korábban megvásárolt, de az ingyenes parkolás miatt fel nem használt belvárosi behajtási engedélyek a jövőben is felhasználhatók legyenek.

Szólnom kell két szociális területet érintő pontról is: a járvány miatt többen elvesztették a munkájukat, ezért két bérpótló támogatással is segítenénk. Javasoljuk a veszélyhelyzeti bérpótló járadék bevezetését azoknak, akik március 11. után vesztették el az állásukat. Ez egyébként egy budapesti kerület bevált gyakorlata, ami átültethető Egerre is. Ugyancsak támogatás illetné a gyermeküket egyedül nevelő szülőket.

– Első pillantásra ez „pártos” programnak tűnik. Miért nem az önkormányzat gazdasági programjába illesztve teszik ezt?

– Ez nem pártos program, hiszen más önkormányzatok működő mechanizmusai képezik a Start Eger! alapját. Szomorú, de az egri önkormányzatnak egyébként nincs gazdasági programja, amit ön feltételezett. Úgy látjuk, hogy a baloldali vezetés mintha még mindig nem látná át a „pályát”, sokszor lassú és határozatlan. Ezért gondoltuk úgy, hogy a tudásunkat, a tapasztalatainkat az egriek szolgálatába állítjuk, és valóban egy szakmailag megalapozott programmal próbáljuk újraindítani az életet Egerben. A Fidesz–KDNP a városban konstruktív ellenzékként viselkedik, és ez így lesz a jövőben is.

– Kiket, milyen szektorokat érintett a legkeményebben a koronavírus okozta sokk?

– Leginkább a turizmust és a vendéglátást: az éttermeket, a szállodákat, a borászatokat, a taxisokat, tehát Eger és a térség legfontosabb, egyben legérzékenyebb gazdasági szektorait.

– Mi a forrása, az anyagi háttere ennek a programnak?

– Az anyagi forrás teljes mértékben rendelkezésre áll, az önkormányzatot stabil pénzügyi helyzetben örökölte a mostani ellenzéki vezetés, minden nehézség nélkül átcsoportosítható a programhoz szükséges összeg. Részleteit tekintve a költségvetésnek jelentős, 600 milliós tartaléka van, a tavalyi évi hatékony gazdálkodás következtében pedig ezenfelül mintegy egymilliárdos szabad mozgástér maradt, vagyis 1,5 milliárdnyi plusz van a büdzsében. A program ennek nagyjából a tizedébe, 150 millióba kerülne, tehát egy pénzügyileg szerény és hatékony javaslatcsomagról beszélünk. Egyébként pedig minden egyes érintett vagy segíteni szándékozó csoporttal és szervezettel együttműködünk, illetve párbeszédet folytatunk. Egy célunk van, hogy összefogva javítsuk az egri vállalkozók és családok helyzetét.

– Eger nem pusztán idegenforgalmi szempontból különleges város hazai és külföldi viszonylatban, hanem a szőlő és a bor miatt is. Hogyan segítenek az ágazaton?

– Nyilvánvaló, hogy ez a számunkra nagyon fontos terület is élvezi a Start Eger! program támogatását. A Visszavárunk Egri Borral javaslatunk például arról szól, hogy a következő szezonban, ha a turisták itt-tartózkodása meghaladja a három

napot, akkor egy palack Superior vagy Grand Superior borral kedveskednénk az idelátogatóknak. Ez a gesztus növelné a pincészetek bevételét, népszerűsítené az egri borokat, miközben növelné az esélyét, hogy a turista visszatér hozzánk.

Szeretnénk, ha augusztus 15-e után megrendezhetnénk a híres Bikavér Ünnepet is, ami minden érintettnek segítséget jelentene a hátrányok csökkentésében. Ehhez az önkormányzat eddiginél pozitívabb hozzáállása, támogatása szükséges.

– Mennyire kíváncsiak és adnak az egriek véleményére a programpontokkal kapcsolatban? A választópolgárok is kifejthetik az álláspontjukat?

– A Fidesz mindig is híve volt a tájékoztatásnak, valamint a párbeszédnek kormányon és ellenzékben egyaránt, ezért számunkra természetes, hogy nem csupán országos, de helyi szinten is kikérjük a polgárok véleményét és javaslatait. A Start Eger! programot elérhetővé tettük az interneten, és elküldtük minden partnerünknek, jelentős szervezetnek is véleményezésre. A javaslatok folyamatosan érkeznek, de sokan már annak is örülnének, ha az önkormányzat legalább a program egy részét támogatná.

– Más téma, de idetartozik: a ZF német anyavállalata jelentős leépítéseket tervez. Hogyan érinti ez a hevesi megyeszékhelyen üzemelő gyárat?

– Az egri gyár esetén a probléma nem látszik. Leépítést nem jelentettek be, sőt, komoly bértámogatást igényeltek, hogy megőrizzék a munkahelyeket. A kormány nagyságrendileg 200 millió forintot juttat a ZF-nek a helyi munkahelyek megmentése érdekében.

SZAJLAI CSABA

2020/26 FIGYELŐ | 23

F_22-23-Start-Eger.indd 23

2020. 06. 22. 17:17

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

VISSZAVONT VESZÉLYHELYZET

KÉSZÜLTSÉG | Nyitnak a mozik és a színházak, egyre inkább újraindul az élet, de a készültség fennmarad, s az operatív törzstől sem búcsúzunk egyelőre.

Az elmúlt harminc évben nem fordult elő, hogy az egész ország területére különleges jogrendet kellett volna életbe léptetni; ez csak a koronavírus-járvány miatt vált szükségessé.

A védekezés csaknem századik napján azonban, a múlt keddi parlamenti határozat nyomán a kormány visszaadta ezeket a jogosítványokat – noha az örökös diktatúra bevezetéséről szóló ellenzéki vádak szerint erre nem kerülhetett volna sor.

TÖRLÉS

A parlament döntött a veszélyhelyzet viszszavonásáról és az átmeneti időszak szabályairól szóló két törvénytervezetről. A törléssel felszólították a kormányt, hogy

szüntesse meg a veszélyhelyzetet. Ezzel a határozattal egyben hatályát vesztette a rendkívüli jogrend bevezetését jelentő koronavírus-törvény is. „Milyen diktatúra az, amely két hónap után önként mond le jogköreiről? Semmilyen. A józan ész és a formális logika is ezt diktálja” – fogalmazott Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára.

A veszélyhelyzet megszüntetéséről szóló jogszabályt a képviselők 192 „igen” szavazattal hagyták jóvá. Ugyan a koronavírus-törvény (amelyet az ellenzék kitartóan felhatalmazási törvénynek nevezett)

hatályát vesztette, a kabinet egy kormányrendeletben átmeneti szabályokat alkotott; úgynevezett egészségügyi válsághelyzetet s ezzel járványügyi készültséget vezettek be. Utóbbit háromhavonta felülvizsgálják, és a rendelkezés alapvetően december 18-án veszti hatályát.

Ezt Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter javaslatára támogatta a parlament, de már nem egyhangúan, hanem 135 kormánypárti „igen”, 54 ellenzéki „nem” szavazattal és három tartózkodás mellett. Az ellenzék tehát erre a jogszabályra nemet mondott, a baloldalnak a „diktatúra” helyébe lépő változtatások sem tetszenek. Azzal sem ér(Folytatás a 26. oldalon.)

FOTÓ: BALÁZS ATTILA, MTI

STOP A LAGZISTOPNAK. ZÖLD JELZÉST KAPTAK AZ ESKÜVŐSZERVEZÉSEK IS

24 | FIGYELŐ 2020/26

F_24-26-Veszhelyzet-2.0.indd 24

2020. 06. 22. 17:18

nk_200x292mm.indd

NEMZETI KONZULTÁCIÓ

A KORONAVÍRUSRÓL

ÉS A GAZDASÁG ÚJRAINDÍTÁSÁRÓL

A TE ORSZÁGOD. A TE HANGOD.

Kés K észül és zü ütM Ma ag aro agy a rorsz ro orszá ág Kormánya megbízá ásából ásából ásá b .

nk_200x292mm.indd 1 F_24-26-Veszhelyzet-2.0.indd 25

2020. 06. 22.

13. 17:18 23:21

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

(Folytatás a 24. oldalról.) tenek egyet, hogy számos rendeleti formában született intézkedést az Országgyűlés törvényerőre emelt.

MI MARAD, MI VÁLTOZIK?

Ami nem változik, hogy az operatív törzs – bár a napi tájékoztatókat nem folytatják – továbbra is ellátja a feladatait, és a kórházak irányítási rendszere változatlanul a járványveszélyhez igazodik.

Vagyis maradnak a készletek és a gazdálkodás felett őrködő kórházparancsnokok. Alighanem folytatódik az egészségügyi ágazat áttekintése is, melyet az operatív törzs vezetője, Pintér Sándor belügyminiszter kezdett el az érintettek bevonásával.

De pontosan miről is szól az egészségügyi készültség, amely vélhetőleg az őszre várt második hullámig velünk marad? A legfontosabb, hogy a hétköznapi ember ebből már csak legfeljebb az egyes helyeken kötelező maszkhasználatot és a távolságtartásra való buzdítást érzi majd. Viszont a szállodák és az éttermek után végre megnyitnak a mozik, a színházak, a múzeumok és a fürdők is. A nagyobb rendezvények tilalma ugyanakkor augusztusig fennmarad, tehát a fesztiválstop – akárcsak számos gazdaságvédelmi intézkedés – a járványhelyzet után is érvényes lesz. Esküvőt, lagzit már lehet rendezni, természetesen csak az óvintézkedések betartásá-

val. Az új rendelkezések között immár nem szerepelnek vásárlási időkorlátok. Így tehát a múlt hét óta 9 és 12 óra között már nem csak a 65 év felettiek vásárolhatnak az élelmiszerüzletekben, drogériákban, piacokon és gyógyszertárakban, az idősek pedig délután is betérhetnek az üzletekbe.

FELKÉSZÜLÉS

Az egészségügy szintén újraindult. Csupán a kórházi ágyak húsz százalékát kell továbbra is a koronavírusos betegek ellátására fenntartani, egyébként a járóbetegés az alapellátás esetében egyaránt időkorlátozás nélkül elvégezhetők a kezelé-

KARANTÉN MÁRCIUSTÓL JÚNIUSIG A kormány március 16-tól vezette be az iskolákban a digitális munkarendet, ami azt jelentette, hogy az oktatás az interneten folytatódott egészen a tanév végéig. Magyarország ugyancsak március 16-i hatállyal zárta le a határait, csak magyar állampolgárok utazhattak be az országba. Bezártak a közösségi terek, így a diszkók, bárok, szórakozóhelyek, mozik, színházak. A döntés értelmében augusztus 15-ig betiltották az ötszáz fősnél nagyobb nyilvános rendezvényeket, fesztiválokat is. Arról is határoztak, hogy az éttermek, kávézók csak 15 óráig lehetnek nyitva. A kijárási korlátozás március 28-án lépett életbe. A karanténszabályozás alapján az állampolgárok csak munkavégzés vagy alapvető szükségleteik miatt hagyhatták el otthonaikat.

sek. Ugyanakkor változatlanul telefonon szükséges időpontot kérni, a veszélyhelyzet feloldásával pedig az egészségügyi dolgozók is utazhatnak már külföldre.

Ami a pandémia esetleges kiújulását illeti: az új törvény szerint ha az országos tiszti főorvos szükségesnek látja, a humánminiszter előterjesztésére a kormány immár saját hatáskörben, parlamenti jóváhagyás nélkül rendelhet el válsághelyzetet. Ennek visszavonásáról is a tiszti főorvos dönthet, illetve kvázi utasíthatja erre a kabinetet. Ezen időszak alatt a kormány az arányosság elvének betartásával bevezethet bizonyos járványügyi szigorításokat, de például kijárási korlátozást nem.

A katasztrófavédelmi törvény módosítása alapján pedig veszélyhelyzetben egyes jogszabályok alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, s egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat. A szabályozás megerősíti a veszélyhelyzet alatt bevezetett fizetési moratóriumot a hitelekre, kölcsönökre és lízingszerződésekre december 31-ig.

Vagyis az élet újraindul, lassan a gazdaság is felpöröghet, ám például a turizmus terén továbbra is látványos visszaesést okozhat a külföldi vendégek elmaradása. A háttérben pedig immár minden eszköz és jogi feltétel adott a gyors reakcióra a vírusveszély kiújulásának esetére. Vagyis a készültség és az óvatosság még jó darabig velünk marad.

CS. A.–P. T.

FOTÓ: MÓNUS MÁRTON, MTI

TÁRSASTÁNC EGY PARKBAN. A NAGY FESZTIVÁLOKRA MÉG VÁRNI KELL

26 | FIGYELŐ 2020/26

F_24-26-Veszhelyzet-2.0.indd 26

2020. 06. 22. 17:18

Balaton

Együtt, itthon, szabadon

Magyarország visszavár!

A nyár nem múlhat el élmények nélkül, az ország csodái újra várnak!

F_27_magyar_balaton_hirdi.indd 27

2020. 06. 22. 17:19

| CÉGVILÁG |

Bár a pandémia időszaka alatt lehetett arról hallani, hogy elviszik a magyar fuvarozók elől a megrendeléseket a szomszédos országokbeli versenytársak, ám a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató (NÚSZ) Zrt. adatbázisa szerint csak a román és a lengyel felségjelzésű teherautókkal működő cégek esetében mutatkozott – szinte alig észrevehető – növekedés. A teljes forgalomból továbbra is a magyarok részesednek a legnagyobb mértékben.

A NÚSZ Zrt. üzletiintelligencia-osztálya által végzett elemzés alapján a magyar e-útdíj-rendszert használók (fedélzeti eszközzel közlekedő tehergépjárművek és/vagy viszonylati jegyet vásárlók) forgalma a veszélyhelyzet elején nem csökkent, sőt az összforgalomhoz mérve még nőtt is (hatvanról hetven százalékra), majd május végéig enyhén mérséklődött – derült ki a Figyelő kérdésére adott válaszból. A lengyel felségjelzéssel közlekedő tehergépkocsik esetében – az országos közlekedés arányában – mindössze 0,5-1 százalék körüli volt a bővülés mér-

téke ebben az időszakban, a szlovák járműveknél ekkora változást sem érzékelt a szolgáltató. A külföldi teherautók közül, mint fentebb jeleztük, még a román felségjelzéssel közlekedőknél volt megfigyelhető forgalomnövekedés. Összességében elmondható, hogy a járványidő-

& 5&3) 2. 8 .)ö8?&0'&3 MÉRT KAMIONFORGALOM ITTHON 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

Az összforgalomhoz képest, százalék

Magyar Román Lengyel Szlovák 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22.

Forrás: NÚSZ

szak előtti arányok lassú visszarendeződése zajlik a 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó járművek körében.

A KARANTÉN IDEJÉN

Mivel a teherjárművek előtt egyáltalán nem zárták le a határt (bár a pandémia kitörésének időpontjában és az olasz kijárási korlátozások bejelentésének napjaiban szintén feltorlódott kelet–nyugati irányban), március egészében a 3,5 tonnánál nehezebb e-útdíjas gépkocsik forgalmának a csökkenése mindössze egyszázalékos volt 2019 azonos időszakához képest.

A fuvarozóknál az év harmadik hónapjának utolsó két hetében jött a megtorpanás, ami azért volt drasztikus, mert március első felében még nőni is tudott a forgalom – a pánikvásárlásoknak köszönhetően. Az utolsó héten már 210 ezerrel volt kisebb a tehergépjárműves áthaladások száma, mint tavaly ilyenkor, ami erőteljesen alávágott az útdíjbevételeknek, s közben a személygépjármű-forgalom is

FOTÓ: CZEGLÉDI ZSOLT, MTI

ÚTHELYZET

ELŐREHALADVA | Nem csökkent a magyar felségjelű fuvarozók jelenléte a hazai utakon a teljes forgalomhoz képest.

28 | FIGYELŐ 2020/26

F_28-29-NUSZ.indd 28

2020. 06. 22. 17:19

| CÉGVILÁG |

KÖZÚT-ADATOK A Magyar Közút összesen 32 ezer kilométernyi utat kezel. A kátyúzási munkákon túlmutató, teljes körű felújítások külön hazai vagy uniós forrásokból valósulhatnak meg. A rekonstrukciós feladatok elvégzésére vonatkozóan javaslatokat tehet a cég, a beruházásokat pedig külön erre a célra indított programokon keresztül, elrendelés alapján és az ahhoz szükséges források biztosítását követően indíthatja el. A felújítások ütemezetten valósulhatnak meg, az utak hierarchikus rendje szerint: első körben a fő-, majd a mellék-, végül a bekötőutakon.

megállt, ezért a leglátványosabb visszaesés az e-matrica-eladásoknál mutatkozott. A harmadik hónapban 415 ezerrel kevesebb ilyen jogosultság fogyott, az értékesített matricák száma így a tavalyi azonos időszak 57 százalékára zuhant. Áprilisban az e-útdíj-rendszert használó tehergépjárművek forgalmában 21 százalékos volt a visszaesés a múlt év negyedik hónapjához viszonyítva, ami utólag nem is tűnik annyira komolynak ezen időszak gazdasági teljesítményének a gyengülését tekintve. Ugyanakkor itt arányaiban jóval nagyobb volt az ingadozás, mint az e-matricát használó civilek esetében. A tehergépjárműveknél hetente körülbelül 50–500 ezres csökkenés következett be az érzékelt áthaladások terén 2019 azonos időszakához képest. Mindez tizenöt százalékos bevételcsökkenést okozott.

BŐVÜLŐ INFRASTRUKTÚRA

A gazdaság leállása ellenére az úthálózatok fejlesztése és karbantartása folyamatos maradt. A Nemzeti Infrastruk-

túra Fejlesztő (NIF) Zrt. hivatalos adatai alapján jelenleg is 19 beruházás zajlik a gyorsforgalmi és 16 a közutakon.

Utóbbiak esetében fejlesztési előkészítés alatt 82 projekt áll, míg a gyorsforgalmi utaknál ez a szám 23. Az idén a tervek szerint nagyjából 160 kilométer hosszúságban lesz új gyorsforgalmi út, az építés összértéke megközelíti a 390 milliárd forintot. A legnagyobb projektek közé tartozik a M25-ös egri szakasza, az M4-es Berettyóújfalutól a határig tartó része és az M0-s déli etapjának a korszerűsítése. Ez utóbbi elkészülte után nagyban mentesül a forgalom terhe alól DélBudapest, ugyanis a lezárások és sávelhúzások miatti torlódást sokan igyekeznek kikerülni a fővárosban.

A dél-budapesti régióban némiképp nehezíti a forgalom haladását, hogy a Magyar Közút Nonprofit Zrt. is erőteljesen folytatja az M1-es autópálya 71 ki-

lométernyi szakaszát érintő rekonstrukciókat. Tavasszal, a járványidőszak alatt indult a Győr felé vezető oldalon a pályaburkolat cseréje, emiatt két kihajtót is lezártak, s mindkét oldalon sávelhúzással igyekeztek biztosítani az útmunkások számára a feladatok ellátását. Emellett az M1-esen több helyen is lehet még rekonstrukciós munkákkal találkozni, így érdemes óvatosan hajtani.

FELÚJÍTÁSOK SORA

A Magyar Közút lapunknak adott adatsorából kiderül, hogy a kátyúzáson és a hagyományos karbantartáson túl több útra is átfogó felújítási tervek szólnak erre az évre. A Magyar Falu Program keretében zajló rekonstrukciókra 75,6 milliárd forint jut az idén. A Komplex Útfelújítási Programon belül pedig 11,8 milliárdot költ a cég. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program keretéből 12,2 milliárd jut utakra.

HGY

2020/26 FIGYELŐ | 29

F_28-29-NUSZ.indd 29

2020. 06. 22. 17:19

| CÉGVILÁG |

TURISZTIKAI KILÁTÁSOK A belföldi turizmus nyáron várható erős felfutása megmentheti a turisztikai szektor szereplőit. Július és augusztus tekintetében a többség most optimista, de az elmúlt hónapok kiesése mellett a vártnál jóval lassabb nyitás miatt is rengeteg a bizonytalanság, a kihívás az ágazatban.

Az egyáltalán nem újdonság, hogy a turizmust földbe döngölte a járvány, ám további nagy probléma, hogy a korlátozások jelentős lazítása ellenére csak nagyon lassan indul újra az élet a vendéglátó egységekben. Az esős nyárelő és a sok elmaradt munka miatt ráadásul csak júliusban és augusztusban tud nyaralni a belföldiek többsége, ha egyáltalán jut idő és elkölthető jövedelem rá.

Sziné Horváth Beáta szállodai marketing-tanácsadó szerint az első nyitási hullám a május 3-a utáni hét végén érkezett: a kisebb szállók akkor kinyitottak, de a vendégforgalom minimális volt. A következő a pünkösdi hétvégén jött; ekkorra már a nagyobb vidéki hotelek közül is sok kezdett üzemelni, ám eléggé széles skálájú, 20–70 százalékos volt a kihasználtság. A harmadik, utolsó hullám június közepe és vége között söpört végig az ágazaton, s ekkor a nagy üzemelési költségekkel, azaz kiterjedt wellness-, sparészleggel felvértezett szállá-

sok jó része is beindult. (Nekik a nagy létszám és a szigorú járványügyi szabályozások miatt egy bizonyos foglaltsági szint alatt nem érte volna meg a májusi újrakezdés.)

Németh Richárd, a BDO Magyarország hotel- és ingatlanüzletágának ügyvezető partnere kérdésünkre válaszolva elmondta: okos stratégiával dolgoznak néhányan, mert vannak olyan piaci szereplők, akik egypár szállodájuk kapcsán inkább a renoválást választották – elsősorban a Kisfaludy felújítási programban nyertes egységekről van szó, melyek

FOTÓ: VAJDA JÁNOS, MTI

NEM REMÉNYTELEN

30 | FIGYELŐ 2020/26

F_30_32_turizmus.indd 30

2020. 06. 22. 17:20

| CÉGVILÁG | MISKOLCI VITÉZEK. VANNAK LEHETŐSÉGEK BELFÖLDÖN

újranyitása csak egy-két év múlva várható. Szigetvári József, a Szallas.hu-csoport vezérigazgatója úgy nyilatkozott lapunknak, hogy mostanra vidéken szinte minden partner felhúzta a rolót. (Ő is jelezte: természetesen voltak, akik hosszú távú felújításokba kezdtek, mint például a Hunguest-lánc.) Viszont Budapesten ki-

csit más a helyzet; mivel itt a vendégforgalom gerincét a külföldi vendégek adják, fofolyamatos és lassú az újrakezdés.

FŐVÁROSI HELYZET

A Danubius Hotels is csak mostanság kezdett működni Budapesten. Mint Gál Judit marketing- és kommunikációs igaz-

BUDAPEST VISSZAVÁR! A címben szereplő szlogennel jelentős, a belföldi vendégekre fókuszáló reklámkampányt indít a budapesti turizmus népszerűsítése érdekében a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ). Ennek keretein belül különleges perspektívából mutatják meg a fővárost. Az üzenet így hangzik: Budapest visszavár, ez a nyár sem múlhat el élmények nélkül. A reklámok a kulturális pezsgésre, a nagyszerű fürdőélményekre, egy nagykörúti kávézásra vagy éppen a Duna-parti lazulásra vágyókat éppúgy megszólítják, mint a múzeumok vagy az építészeti remekművek kedvelőit. Az MTÜ szakértői aláhúzzák: a koronavírus-járvány egyik napról a másikra törte derékba ezt a folyamatosan felfelé ívelő, évről évre rekordokat döntő sikerágazatot. A főváros pedig rendkívül kiszolgáltatott a nemzetközi vendégforgalomnak, így a turizmusát alaposan megtépázta a kialakult helyzet.

gató a Figyelőnek elmondta: április elején rendelték el az összes magyarországi szállodájukban az ideiglenes üzemszünetet, s a pünkösdi időszakban nyitották újra az első hoteleket. Május 29-től várja vendégeit a balatonfüredi Marina, a Danubius Hotel Bük és a győri Danubius Hotel Rába. Június 12-én tárta ki kapuit a szintén balatonfüredi Annabella, így a szállodalánc minden vidéki egysége elérhetővé vált.

Ugyanakkor a fővárosban június 15én indult újra első szállodájuk, a Danubius Hotel Helia. További budapesti nyitások a kereslet élénkülésének a függvényében várhatók – tette hozzá a szakember. De ő is megjegyezte: itt vannak olyan hoteleik, amelyek jövő tavaszig zárva maradhatnak.

Vidéken jobb a helyzet, hiszen míg az ottani szállodák vendégköre dominánsan magyar, addig a fővárosi egységek látogatóinak a 85 százaléka külföldi volt. „Budapesten újra megjelentek a belga és egyéb uniós vendégek, mert a magyar járványhelyzet, annak kezelése, a betegszám alakulása kedvező sajtót kapott a hazájukban, de összességében elmondható, hogy a fővárosi hotelek esetében a nemzetközi légi közlekedés elindulásának ütemétől függ az újraépülés; egyelőre a töredékük nyitott ki” – mondta lapunknak Németh Richárd. Ám hozzátette: a nemzetközi légi járatok frekvenciája még sok hónapon keresztül meg sem fogja közelíteni a korábbi hasonló időszakokban jellemző kapacitásokat és töltöttségeket.

A VIDÉK TARTJA MAGÁT

„Zalakaroson már a pünkösdi hétvégén »zöldre váltott a lámpa«, megnyitottuk a fürdő strandi részét, valamint a kereskedelmi szálláshelyek és egyéb vendég-

2020/26 FIGYELŐ | 31

F_30_32_turizmus.indd 31

2020. 06. 22. 17:21

| CÉGVILÁG |

látó egységek is újraindultak, azaz ma már teljes kapacitással várja a látogatókat az üdülőváros” – válaszolta kérdésünkre Kovács Szabolcs, a Zalakarosi Turisztikai Nonprofit Kft. ügyvezetője.

A Danubius esetében is jobb a helyzet vidéken, mivel büki és balatonfüredi szállodáikba a vendégek körülbelül nyolcvan százaléka belföldről érkezik. Külföldről jellemzően Németországból, továbbá Szlovákiából, Ausztriából és Csehországból várnak most látogatókat. A balatonfüredi házaikat vizsgálva

pedig elmondható, hogy a múlt évihez hasonló szintű júliusi bevételre számítanak. A meglévő foglalások több mint fele még a vírushelyzet előtt megtörtént, ám az újranyitás híre után is élénkült a kereslet. „Az elmúlt hetek trendjeit figyelembe véve például a két balatonfüredi házunk esetében nyolcvan százalék körüli foglaltsággal kalkulálunk július– augusztusra, összességében egy erősebb nyári szezont is zárhatunk a vidéki szállodákban – ez persze még az időjárástól is függ” – mondta Gál Judit.

NYÁRI REMÉNYEK

Ugyanakkor a BDO Magyarország szakértője szerint a nyári piaci reményeket

& 1*,3 58?*7Ď'' '*1+ 1). 9. ( 1 A SZALLAS.HU PORTÁLON 2020. június közepén, a keresések sorrendjében

7.

Eger

3.

Hajdúszoboszló

Balatonfüred Hévíz Zalakaros

5.

2.

10. 8.

Siófok 9.1.Zamárdi

Balatonlelle Balatonboglár

4.

Gyula

6.

jelentős kockázatok árnyékolják be, így például a láthatóan aránylag gyér számú júniusi előfoglalás. Ehhez érdemes hozzáadni a változékony időjárást, az elfogyott szabadságokat, az elmaradó fesztiválokat, az általános makrogazdasági bizonytalanságokat, valamint a főszezon rövidségét.

A Szallas.hu-nál a belföldi egyéni utazók tekintetében július és augusztus hónapra a 2019-es számokat is meghaladó foglaltságot várnak. Ugyanezen területen a június még 35-40 százalékos elmaradásban lesz a múlt évi azonos időszakhoz képest. Sziné Horváth Beáta úgy véli, nyáron a kis apartmanok lehetnek az újraindulás első haszonélvezői; például azok, amelyeknél nincs ellátás, medence, lift, vendéglátó egység, hiszen kevesebb szabálynak kell megfelelniük. A tágasabb apartmanok a social distance könnyebb betartását jelentik. A nagyobb szolgáltatáskínálattal rendelkező szálláshelyeknél jóval több a szabályozás és a korlátozás, ami a vendégek felé sokkal komolyabb kommunikációt is igényel – húzta alá a marketing-tanácsadó.

RENGETEG A KIHÍVÁS A MAGYAR TDM SZÖVETSÉG FELMÉRÉSE Milyen vágyaik vannak a következő utazásukra vonatkozóan? (%) napsütés csend, nyugalom a pezsgő élet és az idegen kultúrák megismerése az utolsó helyre csúszott A hétszáz fős minta átlagértékei* (%) séta a városban pihenés édes kettesben elvonulás, csend A családosok mit preferálnak most leginkább az utazáskor?* (%) városlátogatás csend, nyugalom aktív természetközeli pihenés *Több választ is meg lehetett jelölni.

25 22

49 44 42 50 44 43

A BDO szakértője azt emelte ki, hogy a hazai szállodák mintegy kétharmada vidéken található; nekik a nyári időszakban, de maximum négy hónap alatt keletkezik az éves forgalmuk. Emellett főleg Budapesten a járulékfizetési és bértámogatási programok kifutása exponenciális problémákhoz, újabb elbocsátásokhoz vezethet. A hoteltulajdonosok a kereslet elmaradásával vagy vártnál lassúbb visszaépülésével nagyon súlyos likviditási helyzetbe kerülhetnek akár hónapokon belül.

Még az olyan nagyok is, mint a Danubius, ötven-hatvan százalékos bevétel-visszaeséssel számolnak 2019-hez képest, és az egészségügyi költségek is megterhelik az eredményeket. E csoport például Biztos pihenés néven új protokollt vezetett be.

HG

32 | FIGYELŐ 2020/26

F_30_32_turizmus.indd 32

2020. 06. 22. 17:21

| CÉGVILÁG |

FEJLESZTÉSI KÉNYSZERBEN

DIGITALIZÁCIÓ | A kis- és középvállalkozások mindössze harmada működött zavartalanul a veszélyhelyzet idején, ezért minden második digitális fejlesztésre készül a járvány után. A vállalkozók csupán negyede kíván visszaállni a válság előtti munkarendre.

21 2

FOTÓ: GETTY IMAGES

11

A kis- és középvállalkozások 31 százaléka működött zavartalanul a koronavírus miatti korlátozások idején – derült ki abból a nagymintás, nem reprezentatív kutatásból, amelyet az eNet a Telekom megbízásából készített. A felmérésben részt vevő kkv-k fele vagy szűkített kapacitással, vagy szűkített tevékenységi körrel vészelte át a járványidőszakot, a harmaduk szerint nem érintette őket a kialakult helyzet, de 11 százalékuk kénytelen volt szüneteltetni a működését, egy százalékuk pedig megszűnt.

A kérdőívet kitöltő azon vállalkozások körében, amelyek korábban nem használtak digitális megoldásokat, 22 százalék tudta zavartalanul folytatni korábbi tevékenységét. Egy-két ilyen alkalmazás esetében viszont már 23, háromnégynél 30, míg az öt különböző digitális megoldást használó vállalkozások körében már 37 százalék ez az arány.

Minél több ilyet vett igénybe korábban is egy cég, annál kevésbé nehezítette meg a működését a pandémia – vonta le a következtetést az eNet, hozzátéve: az adatokat árnyalja, hogy melyik szektorban működik egy kkv. A webshop, a készpénzmentes fizetési megoldás, az elektronikus kommunikáció és az online számlázás már a járvány előtt is széles körben alkalmazott funkció volt a vizsgált kisvállalkozásoknál, de mindegyik esetben elmondható, hogy jelentősen nőtt a használók száma, és több vállalkozás mondta, hogy a jövőben bevezeti ezeket az újításokat.

A kutatás adatai szerint a veszélyhelyzet lökést adott a digitalizációnak, hiszen a vállalkozók alig negyede kíván teljesen visszaállni a járvány előtti működésre, míg negyven százalékuk úgy nyilatkozott, hogy abban a metódusban dolgoznak tovább, ahogy a pandémia

31

A VÁLLALKOZÁSOK 2Ď0 ) 8* & ; 7:8.)ö8?&0 &1&99

26 8_¥_FQ­P

Forrás: Magyar Telekom, eNet

27 ?F[FWYFQFSZQ RďPºIºYY 7­X_QJLJXJS RďPºIºYY 2ďPºIºYY IJ [NXX_FJXJYY YJQOJX±YR­S^ RJQQJYY & RďPºI­X X_ÀSJYJQYJY­X­WJ P­S^X_JWÀQY 2¥X YJ[­PJS^X­LGJ KTLTYY 2JLX_ďSY Egyéb

alatt. A cégek harmada ebben az időszakban kezdte el használni az online csoportmunkát támogató alkalmazásokat. Szintén a vállalkozások harmada

változtatta meg az üzleti kapcsolattartás mikéntjét, majdnem a harmaduk vezetett be az irodai munkavégzés helyett valami mást. A digitalizációnak viszont még nagyon az elején jár a kkv-szektor, amit jól mutat, hogy a megkérdezett cégek 21 százaléka hozott be legalább egyet az olyan megoldások közül, mint a közösségi médiás jelenlét, honlap, webshop, online számlázás vagy éppen a készpénzmentes fizetési lehetőség biztosítása.

A kutatás alapján a vállalatok 56 százaléka a vírushelyzet után nagyobb hangsúlyt fektet a digitális fejlesztésekre, és csaknem negyedük úgy nyilatkozott, hogy ez lesz az első dolga. A felmérésben részt vevő kkv-k 13 százaléka közölte, hogy már ma is teljesen digitálisan működik.

BARÁT MIHÁLY

Minél több digitális megoldást használt már korábban is egy vállalkozás, annál kevésbé nehezítette meg a működését a járvány.

2020/26 FIGYELŐ | 33

F_33_kkv_digitalizacio.indd 33

2020. 06. 22. 17:21

| CÉGVILÁG |

TERJESZKEDÉS ELŐTT Háromdimenziós és játékos, a felhasználókat is bevonó, így igen hatékony bannermegjelenítő platformot fejleszt és értékesít egy kis csapat.

A közelmúltban az Euronews is az ügyfeleik közé került – mondta el Borsodi László társalapító.

A Sixide-alapítók játékfejlesztési tapasztalataiból még 2005-ben jött az ötlet egy interaktív, 3D-s tartalmat megjelenítő és megosztó szoftvereszköz kifejlesztésére. Ám az ötletgazdáknak várniuk kellett, amíg a webböngészők (és a hardverek) elérték azt a szintet, amikor már önállóan képesek lettek ilyen tartalmak vetítésére.

Ez a „pillanat” valamikor 2012 táján érkezett el, de a következő években ütemesen terjedtek a szükséges megoldások. A csapat 2015 után állt neki a

platform megvalósításának. Akkor még csak kezdetleges üzleti modelljük volt, de azt már látták, hogy milyen módokon tudnának értékesíteni egy ilyen virtuális terméket.

JÁTÉKBÓL 3D-BE

Adonyi Gábor és Kuti Gábor a 90-es évek közepén játékfejlesztéssel foglalkozott a Novotrade-nél, majd a HumanSoft játékfejlesztőnél folytatták. A Nosalty közösségi receptes oldal 2008-as születésénél is ott voltak; a portál megjelenését és fejlesztését vitték az első három-négy évben, az ötletgazdák irányítása alatt.

Borsodi László társalapítóként 2016 végén csatlakozott a Sixide-projekthez, illetve a csapathoz, ő jelenleg a cég ügyvezetője. A szakembert – értékesítési és üzletfejlesztési tapasztalattal a háta mögött – Adonyi Gábor vonta be a projektbe, akit korábbról ismert. Akkor már működött a prototípus, amelyet Borsodi izgalmasnak talált. Végül közös beszélgetések során fordultak teljesen a reklámcélú felhasználás irányába és indultak el vezető médiapiaci szereplők felé.

FOTÓ: BUDAPESTHEADSHOT.HU

TÉRBELI, JÁTÉKOS ONLINE REKLÁMOK

34 | FIGYELŐ 2020/26

F_34-35_sixside.indd 34

2020. 06. 22. 17:24

| CÉGVILÁG |

Adonyi szerint egy olyan felületet akartak létrehozni, amely nemcsak az innovatív tartalommegjelenítéssel hívja fel magára a figyelmet, hanem a kezelhetőségével és a különböző látásmódok keverésével is egy új lehetőséget biztosít a reklámozók számára. Ő tehát nem csupán ötletgazdaként, hanem mint fotós-grafikus is folyamatosan részt vesz a platform fejlesztésében, az új 3D-s képi világ és a játékelemek megteremtésében. A grafikai látásmód és a sokéves tapasztalat ezen a területen nagymértékben meghatározta a platform kialakításának a menetét és mai állását – tette hozzá Borsodi.

MINDENNAPI PÉNZÜGYEK

Érkezését követően, 2017 végén 40 millió forintos befektetést kaptak a Hiventurestől, de ekkor már ügyfeleik közt volt a hvg.hu. Egy év múlva az Atmedia is csatlakozott a partnerekhez, s tavaly kezdtek el dolgozni a Forbesszal és az IPG Mediabrandshoz tartozó Cadreon CEE ügynökséggel.

A múlt év végén külföldre is eljutottak, ekkor született első szerződésük a szlovén Adverta ügynökséggel.

Sőt tavaly óta különleges hirdetéseik felhasználhatók a Google Ads rendszerében is. Az indulástól közel 150 kampányt futtattak, átlagosan háromszor nagyobb átkattintási hatékonysággal. Friss siker a vírushelyzet alatt kötött szerződés az Euronews hálózattal.

Ez a nagy szervezet, amely tévéstúdió mellett online kiadást is magában foglal, harminc országból érkezett ötszáz újságíróval tizenkét nyelven gyárt tartalmat. A rendszerben 35 ezer videó és 460 ezer cikk van, s 17 millió embert ér el ez a médiamárka.

Jelenleg pedig a külföldi visszajelzésekből származó fejlesztési feladatokon dolgoznak. A felhasználói felületek átláthatósága, könnyű kezelhetősége vált a legfontosabbá az elmúlt nyolc-tíz év során az online világban is.

Mivel döntően az internetes reklámok hazai piacán működnek, így a bevételeik még csak most kezdenek növekedni. A 2018-as 4,5 millió forintos összeg után tavaly 7,5 milliós volt a forgalmuk. Sajnos a vírushelyzet az idei első fél évre tervezett kampányok törlését, eltolását eredményezte, mégis

A múlt év végén külföldre is eljutottak, ekkor szerződtek a szlovén Adverta ügynökséggel. meg szeretnék duplázni az eredményt, és 2021-ben még dinamikusabban növekednének.

KOCKÁZATOK A LÉGTÉRBEN

„A rendszerbe új mérési pontokat illesztettünk az idén. Ez év tavaszától már nemcsak az átkattintást mérjük, hanem a felhasználói interakciókat is, és ezek az adatok természetesen valós időben érhetők el ügyfeleink számára, így egy már kilőtt/futó reklámkampányba is azonnal beavatkozhatnak. Egy később megvalósítandó tervünk, hogy mesterséges intelligenciát is beépítünk, amely a beérkező információk alapján tippeket ad egy-egy kampány hatékonyságának a további növeléséhez” – beszélt a tervekről Borsodi László.

A jövőről szólva az alapítók elmondták: jelenleg keresnek második körös befektetőt is, valamint egy csehországi médiareklám-értékesítő sales house-zal és egy litván webhirdető vállalattal is előrehaladott tárgyalásokat folytatnak az együttműködésről.

Emellett a megoldásaikat több program matic (automatizált online rek lámok)-hálózattal integrálták. Ilyenek az Adform, a MediaMath, a Crimtan, a theTradeDesk és az AppNexus.

Ugyanakkor már egy új befektetővel, megnövekedett saleses csapattal szeretnének nekivágni a jövő évnek, és ütemesen folytatnák a külföldi terjeszkedést.

A következő két esztendőben Nagy-Britanniában és a német nyelvterületek piacain szeretnének megjelenni.

Európában legalább 25-30 olyan partnerrel dolgoznának együtt, akikkel elérhető lehet az 500-600 ezer eurós árbevétel két-három éven belül, de természetesen a legfőbb cél az amerikai piacra történő belépés – vázolta a hoszszabb távú, ambiciózus terveket Borsodi László. Ugyanakkor hozzátette: az online hirdetési piacon tőkeerős vállalatok versengenek a hirdetők kegyeiért.

A legnagyobb kihívás az eltérő preferenciáknak való megfelelés biztosítása úgy, hogy a megoldások skálázhatóságát ne veszélyeztessék – mondta.

A későbbi kockázatok között egyértelműen ott van, hogy egy nagy szereplő úgy dönt, bevezet egy ugyanilyen rendszert, ami nyilván egyszer meg is történik majd – jegyezte meg Kuti Gábor. A 3D-s tartalmak már régóta léteznek, de nagyobb közönséget csak négy-öt éve tudnak elérni az internet sajátosságai és az eszközkérdések miatt. Lehetséges tehát, hogy egy nagyobb szereplő egy év alatt megelőzi a Sixide megoldását a piacon. Ugyanakkor ami veszély, könynyen előny is lehet, hiszen ha egy nagy név megjelenik, akkor edukálhatja is a piacot, ami kifejezetten jól jöhet a csapat számára, amelynek az újdonság erejéről most szinte egyedüliként kell meggyőznie az ügyfeleket.

HG 2020/26 FIGYELŐ | 35

F_34-35_sixside.indd 35

2020. 06. 22. 17:24

| CÉGVILÁG |

INGÜK-GATYÁJUK | Feladta a leckét a fogyasztói magatartás járvány okozta megváltozása a ruházati cikkek forgalmazóinak.

A bevételcsökkenés átrendezheti a piacot.

FELEZŐDÖTT A RUHÁZATI FORGALOM A fogyasztói attitűdök ismerete immár alapvető megoldásokat nyújtott arra, hogyan kerüljék el a termelő és kereskedő-, valamint a pénzügyi cégek a vásárlási hajlandóságnak a 2008-as válság után bekövetkezett csökkenését. Emiatt mutatott a világ szinte minden táján jelentős növekedést a fogyasztás a lokális, kisebb krízisek idején is, és bár a pandémia előtt már gyengélkedő gazdasági bővülést jeleztek a prognózisok, a vásárlói magatartás ezeket olyannyira nem támasztotta alá, hogy az elemzők 2020-at tekintve már kevésbé látták borúsan a világgazdaság helyzetét. Ám a járvány időszaka újra rávilágított arra, hogy a gazdasági folyamatok alakulásában a fogyasztói döntések kiszámíthatatlanok – többek között ezért is térnek el egymástól nagymértékben

az egészségügyi válság utáni időszakról szóló különböző bővülési jóslatok. És amíg nem ismertek a kilátások, addig valódi stratégiát sem lehet alkotni, sem vállalati, sem gazdaságpolitikai szinten.

Bár ma már egyre több vállalkozás próbálkozik új tervek kialakításával.

Legutóbb a spanyol Inditex (a Zara, a Bershka, a Pull & Bear, a Massimo Dutti, az Oysho, a Stradivarius üzlethálózat működtetője) jelentette be, hogy világszerte több mint ezer egység bezárását hajtja végre a közeljövőben, így a jelenlegi 7400-ról 6700-6900-ra csökken boltjainak a száma (450 új üzletet is nyit). Az átszervezést a cég két folyamattal indokolta. Az egyik, hogy a

A ruházati piac problémái nem csak az Inditexet, a versenytársat is mélyen érintik.

pandémiás időszak alatt harminc százalékkal apadt a forgalma, s több mint 400 millió eurós veszteséget szenvedett el az első negyedévben. A másik ok – és ez a hangsúlyosabb –, hogy a vállalat online árbevétele áprilisban például 95 százalékkal nőtt, ennek köszönhetően pedig a webes eladások a tavalyi első három hónaphoz képest mintegy ötvenszázalékos bővülést mutatnak.

ITTHON SEM JOBB

Ami a ruházati értékesítés teljesítményét illeti, nyugodtan állítható, hogy világszinten megrekedt. Mindez itthon sem volt másként. Az eladások márciusban az előző év azonos időszakában tapasztaltnak a felére, áprilisban pedig a tizedére estek vissza. Ez az adat teljes egészében korrelál a fejlett világ számaival, ahogyan az is, hogy a negyedik hónapban az online értékesítés (nem csak a ruháké) megduplázódott. Vagyis egyáltalán nem lenne meglepő, ha az Inditex döntése néhány itteni ruházati boltját is érintené.

Annál is inkább, mert az elmúlt években jellemző volt, hogy néhány kereskedelmi cég folyamatosan észszerűsítette a hálózatát. Magyarán: ahol gyengébben teljesített a bolt, onnan átköltöztette egy trendibb plázába – így már a járványos időszak előtt is mindennaposak voltak itthon az átszervezések. Ugyanakkor a

36 | FIGYELŐ 2020/26

F_36-38_kereskedelmi_lancok.indd 36

2020. 06. 22. 17:25

| CÉGVILÁG |

FOTÓ: ALBERT GEA, REUTERS

MALACKÁK A BOLTBAN. A VÁSÁRLÁS EGYIK LEHETSÉGES FORMÁJA

piaci szakemberek szerint a téma meglehetősen kényes, emiatt egyelőre nem lehet tudni, hogy a magyar hálózatot érinti-e vagy sem a döntés.

Talán ennél is kényesebb téma, hogy van-e a piacon olyan lánc, amely hasonló (nyilvánvalóan kisebb léptékű) átszervezésre készül. Ugyanis a kereskedők szerint a plázaüzemeltetők nem voltak rugalmasak a bérleti díjakat illetően, így sok társaságnak akkor is fizetnie kellett a „lakbért”, amikor éppen nem származott bevétele a hagyományos bolti eladásokból. Mindez pedig alaposan átírta az idei költségkereteket, és könnyen meglehet, hogy egy-egy cég életébe ezzel az időszakkal jött el az a pillanat, amikor racionalizálnia kell hálózatának a működését. Azt az egységet, amely nem képes kitermelni a saját költségeit, marketingszempontból sem érdemes fenntartani. (Ha egy üzlet a pandémia előtt nem mutatott ki nagy hasznot, akkor is érdemes volt megtartani kisebb létszámmal, kisebb árukészlettel, mert az jó reklámot jelentett a hálózati márkának – természetesen a veszteségeseket már akkor is bezárták.)

Több olyan vállalatról is beszélnek a piacon, amely a vírus tombolása alatt komoly veszteségeket halmozott fel, s a korábbi időszakban sem „hasított” az eladása, de természetesen neveket senki sem szeretne mondani.

VESZTESÉGMINIMALIZÁLÁS

Az sem teljesen véletlen, hogy a ruházati piacon az újranyitást követően szinte mindenki leárazásokkal kapcsolta fel a villanyt a boltban. Nem annyira hagyományos szezon végi, sokkal inkább végkiárusítás jellegű (outlet-) árakkal indítottak, ami azt mutatja, hogy a ruházati kiskereskedelemben nagyon erős a túlkínálat és nagyon gyengécske a kereslet. Egyértelművé vált, hogy a kereskedők lemondanak az eddig felépített árszintjeikről, s a felhalmozódott készleteiktől hajlandók nyereség nélkül vagy az eddigi profit töredékéért is megválni annak reményében, hogy ezzel meg tudják változtatni a fogyasztói magatartást, és a növekvő kereslettel képesek simítani az éves veszteségeiket. Kérdés persze, hogy ez hosszabb távon pontosan mit jelent, hiszen ha a vevő hozzászokik, hogy a kedvelt márkáját tartósan (szezonvégen kívül) negyven-ötven vagy akár hetven százalékkal olcsóbban is megkaphatja,

a későbbiekben sem szeretné drágábban megvenni. Vagyis a kiskereskedőknek – akik most ezt az utat választják – nagyon hosszú ideig kell majd dolgozniuk azért, hogy a jelenleg diszkontszinten lévő árakat visszadolgozzák a pandémia előtti magasságba.

MÁSOK IS

A ruházati eladási problémák nemcsak az Inditexet, hanem a nagy versenytársat is mélyen érintik. A svéd H&M, a spanyol cég után a második legnagyobb konfekcióáru-lánc bevételei a május 31ével zárult negyedévben ötven százalékkal estek vissza, míg az online forgalma 25 százalék felett gyarapodott – természetesen ez utóbbi nem volt képes kompenzálni a hagyományos boltok árbevétel-kiesését. A nagyobbik baj azonban az, hogy a június első heteiben, az újranyitást követően mért forgalom bő harminc százalékkal maradt el az előző év azonos időszakához képest.

Persze a világ fogyasztói képesek legyinteni a helyzetre, hiszen sajnálni biztos nem kell a két legnagyobbat, ám az idei teljesítményük igen komolyan kihat2020/26 FIGYELŐ | 37

F_36-38_kereskedelmi_lancok.indd 37

2020. 06. 22. 17:25

| CÉGVILĂ G | BARCELONA ANNO. NYOLC ÉVE, AZ EGYIK ZARA ĂœZLET NYITĂ SAKOR

hat a gyårtåsra, ami vilågszinten nagy Êrvågåst jelenthet a beszållítóiknak – vagyis a kÜr bezårul, a piacnak nagyon is jelentős åtalakulåson kell åtesnie.

AZ ONLINE JĂ“ IRĂ NY?

Hatalmas tőke- Ês humånerő åramlott a webes kiskereskedelem Ês szolgåltatåsok tåmogatåsåba, a csomagkßldÊsbe, a futårszolgålatokba. Ennek ellenÊre utóbbi terßlet maradt az online kiskereskedelem szŹk keresztmetszete. ElÊg csak arra gondolni, hogy a pandÊmia alatt az IKEA kÊptelen volt annyi futårt hadrendbe ållítani, hogy akik kÊpesek lettek volna kiszolgålni a keresletet, kvåzi forgalma nÜvekedÊsÊnek a gåtja ez idő alatt a håzhoz szållítåsi kapacitås (igÊnyekhez viszonyított) szŹkÜssÊge volt. TÜbb kiskereskedő Ês szolgåltató szembesßlt ezzel a helyzettel. Az újranyitåskor viszont a vållalatoknak fel kell tennißk a kÊrdÊst:

egyhangú online våsårlåst, s vågyik inkåbb egy tårsasågiesemÊny-szåmba menő (kikapcsolódåssal Ês minősÊgi időtÜltÊssel egybekÜtÜtt) hagyomånyos pÊnzkÜltÊsre. Amíg ez nem ismert, a boltlåncok kÊptelenek lesznek a helyes irånyba indulni, Ês marad a bizonytalansåg. EgyszerŹbben fogalmazva: az, hogy most pÜrÜg a webes ÊrtÊkesítÊs, nem jelenti azt, hogy ez egy Êv múlva is így lesz.

TermÊszetesen nÊhåny terßleten (telefon Ês tartozÊkok, mŹszaki cikkek, szåmítåstechnika, zene, film, kÜnyv) borítÊkolható, hogy az online eladås helyesebb iråny, mint a hagyomånyos ßzlet fenntartåsa, de a ruhåzatnål, a låbbelinÊl vagy az ÊlelmiszernÊl semmi sem garantålja, hogy a mai helyzet sokåig így marad. És sokkal nagyobb kÊrdőjelek vannak a drogÊriåknål, a barkåcstermÊkeknÊl, az illatszereknÊl, a luxuscikkeknÊl.

HĹ?NYI GYULA

az online felĂŠ nyissanak, vagy a hagyomĂĄnyos Ăźzleteket tartsĂĄk meg?

Ha mindkettőt szeretnÊk, akkor a forgalomnak legalåbb annyival kell nőnie, mint amennyivel a teljes szolgåltatói håttÊr lÊtszåma, hiszen a futår sem ingyen dolgozik, Ês a tårsasåg ugyanannyi eladott termÊk mellett kÊptelen őt Ês a hagyomånyos bolti alkalmazottat is kifizetni. Tovåbbå egy ßtőkÊpes online eladåsi hålózat sem sokkal kisebb befektetÊs, mint az åruhåzat mŹkÜdtető szemÊlyzet (eladók, raktårosok etc.) kÊpzÊse Ês rendszerben tartåsa.

Mindemellett tovåbbra sem ismert a fogyasztó magatartåsa – mit preferål jobban: az online vagy az offline våsårlåst?

A jårvånyidőszak alatt csak az előbbi volt adott, azonban egyåltalån nem biztos, hogy mindenkinek csak jó tapasztalatai voltak ezzel kapcsolatban. Sőt azt sem tudni, hogy a vevő mikor unja meg az

ForrĂĄs: KSH

A RUHĂ ZATI FORGALOM ALAKULĂ SA

&_ JQá_á ­[ F_TSTX M¡SFUOF " PNNLF_¹YFYQFS FIFYTP .

..

...

.;

;

;.

;..

;...

.=

=

=.

=..

.

..

...

FOTĂ“: KIM KYUNG-HOON, REUTERS

.;

38 | FIGYELĹ? 2020/26

F_36-38_kereskedelmi_lancok.indd 38

2020. 06. 22. 17:25

Több mint A legújabb tudományos eredmények azt mutatják, hogy az égés során keletkező füstben lévő káros anyagok a dohányzással kapcsolatos betegségek elsődleges okozói, így a dohányosok mellett gondolni kell a közvetlen környezetükben lévők egészségvédelmére, ártalmaik csökkentésére is. A dohányzás évszázadok óta alapjaiban határozza meg társadalmi érintkezéseinket, közösségi találkozásainkat, ám ami egykoron csupán illem kérdése volt, az mára ártalomcsökkentési problémává vált.

Eddig a dohányzás szükségszerű velejárója volt a füst, ezért az elmúlt évszázadok során a mindent elárasztó cigarettafüst a társasági érintkezések, közösségi események természetes részét képezte. Pedig a szálló dohányfüstben való társalgás minden jelenlévő egészségére hatással lehet.

Tudományos eredmények bizonyítják ugyanis, hogy a cigarettafüstnek egészségkárosító hatása van a dohányzókra éppúgy, mint a közvetlen környezetükben tartózkodókra is, ami egyértelműen a dohány égése során keletkező füstben lévő káros anyagokra vezethető vissza.

Ma már tudjuk, hogy a dohányfüst több mint 7000 vegyi anyagot tartalmaz, amelyek közül 93-ról megállapította az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatala, az FDA, hogy káros vagy potenciálisan káros az egészségre. A tudományos eredmények tehát kétséget kizáróan bizonyítják, hogy a cigarettafüst felel a dohányzással kapcsolatos ártalmakért, vagyis az aktív dohányosok mellett a passzív dohányosok egészségmegőrzése, ártalomcsökkentése is előtérbe került. Így mára a cigarettafüst korlátlan eregetése a társasági érintkezések, közösségi találkozások során már nem csupán az illemről szól, hanem ártalomcsökkentési, tudatossági kérdéssé is vált.

Kiemelt jelentőségű az ártalomcsökkentés A dohányzás okozta ártalmak kivédését kizárólag a dohány- és nikotintartalmú termékek fogyasztásától való tartózkodás garantálja, vagyis a legjobb, ha nem szokunk rá a dohányzásra. Ha viszont a rászokás – az ismert egészségügyi rizikót figyelmen kívül hagyva – már megtörtént, igyekezni kell minél hamarabb felhagyni ezzel a káros szokással. A leszokással egyértelműen és idővel arányosan csökken a megbetegedések valószínűsége, így saját egészségünk mellett a

ILLEMKÉRDÉS! KVÍZ

Figyelmesen olvasta a cikket?

Tesztelje tudását! közvetlen környezetünkben lévőké is megóvható a károsodástól. A dohányosok egy része azonban a figyelmeztetések ellenére sem hagyja abba a dohányzást.

Azok számára, akik valamilyen okból kifolyólag nem szoknak le, ma már léteznek különféle füstmentes technológiák is, amelyek a felnőtt dohányosokat segíthetik abban, hogy a cigarettánál kevésbé káros alternatívát választhassanak, mivel használatuk során nem történik égés, ezáltal füst sem keletkezik, így csökkenthető az ártalmas anyagok kibocsátása a cigarettázáshoz képest.

A dohányzás káros az egészségre.

IGAZ IGAZ

A füstmentes technológiák csoportjába tartoznak például az elektronikus cigaretták, a kémiai reakcióval működő technológiák, valamint a különféle elveken működő hevítéses technológiák is ismeretesek. Előbbi kettő dohány helyett nikotintartalmú folyadék, illetve nikotinsó felhasználásával állít elő nikotinpárát, míg a hevítéses technológiák olyan hőmérsékletre hevítik a dohányt, amely már elég ahhoz, hogy a dohány- és nikotinpára felszabaduljon, de még ne történjen égés, és így füst se keletkezzen.

Ez pedig lehetővé teszi, hogy az illemszabályok megszegése nélkül, az ártalmakat csökkentve élvezhesse mindenki egymás társaságát.

Ugyanakkor ezen technológiák sem kockázatmentesek, mivel használatuk során nikotin jut a szervezetbe, amely erős függőséget okozó anyag, megemeli a szívfrekvenciát és a vérnyomást, illetve használatuk hosszú távú hatása egyelőre nem ismert. A dohányzással járó ártalmak teljes kiküszöbölésének leghatékonyabb módja továbbra is kizárólag az, ha nem fogyasztunk dohány- és nikotintartalmú termékeket.

HAMIS

A cigarettafüstben lévő vegyi anyagok nem csak a dohányos szervezetére károsak, de a környezetében tartózkodóéra is.

IGAZ

HAMIS

Egészségünk megőrzése érdekében a legjobb, ha nem szokunk rá a dohányzásra!

IGAZ

HAMIS

Aki már dohányzik, a legjobb, amit tehet, ha minél előbb leszokik!

IGAZ

HAMIS

Akinek mégsem sikerül leszokni a dohányzásról, a legjobb, amit tehet, hogy tájékozódik és a cigarettázásnál kevésbé ártalmas megoldást keres.

IGAZ

A tudatosság az új illemszabály

HAMIS

A világon jelenleg több mint 1 milliárdan dohányoznak

HAMIS

A dohányzás okozta megbetegedésekért elsősorban a cigaretta égése során keletkező füst a felelős, és nem a nikotin.

IGAZ

HAMIS

A cigaretta égése során keletkező, füstben lévő vegyi anyagok közül 93 káros az egészségre.

IGAZ

A nikotin erős függőséget okozó anyag.

IGAZ

HAMIS HAMIS

Léteznek már füstmentes technológiák, amelyek használata során nem történik égés, csak hevítés, ezáltal kevesebb káros anyag juthat a dohányos szervezetébe.

IGAZ

HAMIS

Az alábbiak mind olyan technológiák, amik égés és füst nélkül biztosítják a nikotinbevitelt: e-cigaretta, dohány-hevítéses technológia, nikotinsóval működő technológia, nikotintapaszok és -rágók.

IGAZ

HAMIS

Az e-cigaretta nikotint tartalmazó folyadékot hevít, használata során nikotinpára szabadul fel.

IGAZ

HAMIS

A nikotinsó felhasználásával működő technológia esetében kémiai reakció során keletkezik nikotinpára.

IGAZ

HAMIS

A dohány-hevítéses technológia esetében a dohány hevítése során szabadul fel dohány- és nikotinpára.

IGAZ

HAMIS

A füstmentes technológiák sem kockázatmentesek, mert használatuk során nikotin jut a szervezetbe.

IGAZ

HAMIS

Megoldás: valamennyi válasz igaz A cikk társadalmi célú reklám, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.

F_39_Philip-Morris.indd 39

2020. 06. 22. 17:26

| CÉGVILÁG |

2019. OKT. 8.

ÚJ LOGISZTIKAI KAPACITÁSOK BMW-KERÉKNYOM | Debrecen befektetési helyszínként az utóbbi időben nem csak a termelő vállalkozások érdeklődését kelti fel, egymás után jelennek meg a térségben azok a logisztikai cégek is, amelyek kimondva-kimondatlanul a majdani BMW-gyár kiszolgálásában szeretnének részt venni.

Úgy tűnik, a válság egyáltalán nem csökkentette a logisztikai vállalkozások beruházási kedvét. Az ipari csomagolás területén piacvezető Deufol már tavaly megkezdte tizenöt hektáros területe fejlesztését Debrecen déli ipari parkjában, a Hell Energy logisztikai partnereként ismert, 2011-ben alapított BHS Trans pedig a múlt héten helyezte el Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter jelenlétében tízezer négyzetméteres raktárbázisa alapkövét ugyanabban a fejlesztési zónában.

Az alapkőletételi ünnepségen a tárcavezető bejelentette: a kormány támogatja a munkahelyteremtő beruházásokat, a beruházó vállalatokat, így a BHS Trans összesen 7,6 milliárd forintos invesztícióját 3,4 milliárdos vissza nem térítendő összeggel segíti. Papp László, a cívisváros polgármestere pedig úgy értékelte: jó látni, hogy nemcsak a politikusok, hanem a gazdasági élet szereplői is hisznek a magyar gazdaságban.

A cég által kiadott sajtóközlemény szerint a BHS Transnak jelenleg négy magyarországi telephelye van: a dunakeszi, a pécsi, a székesfehérvári és a szikszói. A vállalat vezetése a kezdetektől fogva mindennél fontosabbnak tartja, hogy megfe-

lelő minőségben tudja kiszolgálni a partnereit, ezért is döntött még 2018-ban a hálózat bővítéséről. Az idén épülő négy új telephelynek köszönhetően hamarosan 150 km-es távolságon belül képes kielégíteni az igényeket az ország bármely pontján.

KAPÓS LETT A VÁROS

A társaság beruházásával a Debrecenben lévő, magas szintű logisztikai kiszolgálást lehetővé tevő raktárkapacitások területe eléri majd a hetvenezer négyzetmétert. A legnagyobb magyar tulajdonú logisztikai vállalkozásként számontartott Trans-Sped-csoportnak mintegy kétszázezer négyzetméter raktárkapacitásából

ugyanis hozzávetőleg hatvanezer HajdúBihar megye székhelyén található.

A cégcsoport alapító-tulajdonosa, Fülöp Zsolt úgy véli, a rövidesen megnyíló üzleti lehetőségekért a térségben jelen lévő logisztikai szereplők között éles küzdelem várható. A szakember lapunknak korábban úgy nyilatkozott: a járműipar most kiépülő értékláncaiba való bekapcsolódás óriási kihívás, egyszersmind hatalmas lehetőség a térség vállalkozásainak. Az autóipart jellemző kiélezett verseny miatt a robbanásszerű keresletbővülés mellett nagyon magas elvárásokkal szembesülnek a vele kapcsolatba kerülő vállalatok, így a logisztikai szolgáltatók is. „Mi nem va-

A Deufol csoport biztos piacra érkezett Debrecenbe, a legnagyobb vevőpartnere, a Krones már korábban megvetette a lábát.

40 | FIGYELŐ 2020/26

F_40_41_deufol.indd 40

2020. 06. 22. 17:26

| CÉGVILÁG |

2019. OKT. 17.

gyunk újoncok ezen a piacon, több olyan partnerünk is van, amellyel tíz éve együtt dolgozunk. Az olyan társaságok, mint az FAG vagy az AGC, egyre nagyobb szeletet bíznak ránk a termelési logisztikai folyamatokból. Volt tehát módunk felkészülni az autóipar s annak első és második lépcsős beszállítói köre által igényelt, aprólékosan összehangolt, pontosan megtervezett logisztikai együttműködések kialakítására és működtetésére. A felkészülést természetesen nem tekintjük lezártnak, ez a munka nálunk folyamatos. Évek óta nagy hangsúlyt helyezünk a munkatársak képzésére, az utánpótlás-nevelésre és a korszerű megoldások használatára. Így lehetséges, hogy helyben már most rendelkezésre állnak azok a fejlett logisztikai képességek, amelyek egy autógyári fejlesztésnél igényként felmerülnek” – közölte az alapító-tulajdonos.

FOTÓ: CZEGLÉDI ZSOLT, MTI; MOLNÁR PÉTER

A DEUFOL MEGJELENÉSE

A Deufol-csoport mondhatni biztos piacra érkezett Debrecenbe. Legnagyobb vevője, a Krones már korábban odatelepült, és felfutó termelése egyre növekvő megrendeléseket generál az ipari csomagolással foglalkozó beszállítójának is. Ám a Deufol nemcsak az italtöltő gépsorok gyártásában piacvezető partnere miatt költözött a dinamikusan fejlődő városba. A nagy termékkibocsátású cégek logisztikai igényeihez igazítva folyamatosan fejleszti raktári és csomagolókapacitásait. Természetesen ringbe kívánnak szállni a régióban már jelen lévő és a jövőben idetele-

2020 pülő potenciális vevőkért, ezzel együtt a tervezett BMW-gyár logisztikai piacaiért is – tudtuk meg Elek Gergő regionális operatív igazgatótól.

A csoport az ipari csomagolás területén világviszonylatban is piacvezetőnek számít. Összesen 12 országban 92 telephelye és 2300 munkavállalója van, tavalyi árbevétele pedig elérte a 270 millió eurót. „Összehasonlítva a világ legnagyobb termelő cégeivel, nem egy óriási vállalatról beszélünk, de a tevékenységünk nagyon diverzifikált, és teljes mértékben ráépülünk a partnerek igényeire – foglalta öszsze lapunknak röviden a társaság üzleti modelljének lényegi elemeit a szakember.

– A debreceni projekt is e fő irányvonal mentén zajlik; itt is ipari csomagolással indulunk majd, s elsőként a legfontosabb partnerünk igényét fogjuk kiszolgálni. Ez azt jelenti, hogy a telephelyeink egymás mellett helyezkednek el, így közvetlen kapcsolatunk lesz a megrendelővel. Az áru gyakorlatilag szállítási költség nélkül kerülhet át a mi csomagolóegységünkbe, ahol előkészítjük exportra.”

A pandémiával összefüggésben kialakult gazdasági krízis kapcsán Elek Gergő úgy nyilatkozott: egyáltalán nem érezték meg. Ennek oka pedig az volt, hogy a palackozó gépsorokat gyártó Krones már korábban jelentős termelőkapacitásokat telepített Debrecenbe, és mint új beruházó, a termelés felfuttatásában lett érdekelt. „Mivel a nekünk elkötelezett vevő a válság alatt is egyre nagyobb volumenben gyártott, a csomagolás iránti igénye

is mind nagyobb lett, vagyis a mi megrendeléseink mennyisége is nőtt, így mi sem éreztük meg a krízist” – foglalta öszsze a veszélyhelyzet idején tapasztaltakat a szakember.

MÉG NINCS TELT HÁZ

A Deufol a város növekedési potenciáljából kiindulva stratégiai központként kezeli Debrecent. Ezt példázza a most futó beruházása is. A város déli gazdasági övezetében tizenöt hektárnyi területet vásárolt, amelyből hét hektárt fejleszt tízmillió eurós befektetéssel. A következő ütemet a megrendelői igények függvényében indítja, számítva azokra a vállalatokra is, amelyek megjelennek a településen. „Minden olyan cég, amelyik Debrecen környékén ipari csomagolást igénylő árut bocsát ki, primer vevőnk lehet. A portfóliónk igen széles, ami azt jelenti, hogy nem csak a Krones megrendelésére végzett tevékenységhez hasonló exportirányú szolgáltatásokban vagyunk érdekeltek. Az idetelepülő nagy gyártók beszállítóinak a kiszolgálása is komoly piaci lehetőség a számunkra – mondta Elek Gergő. – A jövőbeli debreceni BMW-beszállítóknak teljesen természetes törekvése, hogy az általuk előteremtett áruk minél közelebb helyezkedjenek el a nagy megrendelőhöz.

Ez az igény a teljes ellátási láncban generálhat komoly elvárásokat. Mi ezért ideális partnereik lehetünk, hiszen az említett logisztikai szolgáltatásokat az autóiparban kötelezően teljesítendő magas színvonalon tudjuk nyújtani, és közel is vagyunk a BMW területéhez.”

DOMBI MARGIT 2020/26 FIGYELŐ | 41

F_40_41_deufol.indd 41

2020. 06. 22. 17:26

| SZEMÉLYI HÍREK |

EURÓPAI BERUHÁZÁSI BANK

BALOGH LÁSZLÓ

QUADRON

MNB

IAB HUNGARY

NANDHINI DURAISAMY

Miniszterelnöki megbízott lett június 15-i hatálylyal Nagy Mártonból, aki május végén mondott le a Magyar Nemzeti Bank alelnöki tisztségéről.

Feladata lesz a gazdaságpolitikai kérdésekkel kapcsolatos személyes szaktanácsadás, valamint a gazdaságpolitikai ágak működési összhangjának erősítése. Közben Áder János köztársasági elnök kinevezte Nagy Márton utódát, Virág Barnabást MNB-alelnöknek.

KATOLIKUS SZERETETSZOLGÁLAT

VAJDA NORBERT

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) június 15-ével Vajda Norbertet nevezte ki a Katolikus Szeretetszolgálat főigazgatójának. Az új vezető a Debreceni Egyetemen 2004-ben szociológiai, 2006-ban szociálpolitikusi MA-oklevelet, majd 2016-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szociológiából PhD-fokozatot szerzett. Különböző ösztöndíjakkal nemzetközi kutatócsoportokban az idősödő társadalmak átalakuló szociális ellátórendszereit vizsgálta.

A Katolikus Szeretetszolgálat Interprofesszionális Demencia Alapprogramjának egyik vezető munkatársa, 2016-tól a szervezet szakmai igazgatója volt.

BOGNÁR VERA Rendkívüli tisztújítás keretében Bognár Verát választotta az IAB (Interactive Advertising Bureau) elnökségi tagsága a leköszönő Sólyom Balázs helyére.

Utóbbi szakember nemrég távozott a UPC digitális igazgatói pozíciójából, karrierjét pedig a szolgáltatói oldalon, a Trendency fejlesztőcégnél folytatja, a data science és az analitikai üzletág vezetőjeként, így az IAB Hungary elnökségi tagsága a hirdetői oldal képviseletében megszűnt.

Bognár Vera a telekommunikációs szektorban kezdte pályafutását, nyolc éven át foglalkozott IVR- és mobilszolgáltatásokkal, majd 14 esztendőt töltött médiaügynökségi oldalon különböző pozíciókban. Ügyfelei közt volt például a Vodafone, a Mercedes, az IKEA, a Bayer, a Shell vagy az UniCredit. Jelenleg a Nestlé digital & marketing menedzsere.

FOTÓ: FIGYELŐ-ARCHÍV

Operatív igazgatót szerződtetett a Quadron Kibervédelmi Kft.: az Indiában született, de már 16 éve Magyarországon élő Nandhini Duraisamynak több mint húszéves IT- és kiberbiztonsági tapasztalata van. A szakember fő feladata a vállalati hatékonyság és jövedelmezőség maximalizálása lesz. Az új vezető a dél-ázsiai országban megszerzett matematikai és számítástechnikai diplomái után nálunk, a CEU-n is elvégezte az IT-menedzsmenti mesterképzést, majd többek között a General Electric kiberbiztonsági, továbbá az AnheuserBusch InBev európai üzletágának IT-biztonsági és -irányítási csapatát is vezette.

Balogh Lászlót, a Pénzügyminisztérium pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkárát bízta meg az EU pénzügyminisztereiből álló Kormányzótanács az európai intézmény banki tevékenységét felügyelni hivatott testület vezetésével az Európai Beruházási Bank (EIB) közgyűlésén. A szakember megválasztását megelőzően két évig az EIB auditbizottságának aktív tagjaként tevékenykedett, tapasztalatai vannak a banki szabályozás és felügyelés, a nemzetközi pénzügyi intézmények és az európai pénzügyek szabályozása területén. Megbízása egy évre szól.

42 | FIGYELŐ 2020/26

F_42_szemelyihirek.indd 42

2020. 06. 22. 17:27

| PÉNZ BESZÉL |

FELTÖLTÖTTÉK A BANKSZÁMLÁKAT

F o l y ó s z á ml a b e t é t * 74,7

ve

A LAKOSSÁGI BETÉTEK MEGOSZLÁSA, 2020. ÁPRILIS nt

úl l

ekö

12,2

töt t b

Százalék

13,1

e t é t Év e n b e lül le

té

t

Több mint 360 milliárd forinttal gyarapodott egyetlen hónap alatt a lakossági betétek mennyisége Magyarországon: a csaknem négyszázalékos ugrás nyomán új csúcsra, 9740 milliárd forint közelébe bővült áprilisban a bankszámlákon lévő pénz állománya. A teljes háztartási szektornál pedig – ez a lakosság mellett magában foglalja az önálló vállalkozókat is – közel 400 milliárdos havi növekedést mutatnak a Magyar Nemzeti Bank statisztikái, ami 10 157,6 milliárdos állományt eredményezett. A tranzakciós egyenleg is nagyon szép képet mutatott a háztartásoknál: a márciusi 125,6 milliárdos pluszt áprilisban 405,5 milliárdos pozitív egyenleg követte, ami leginkább a friss forintforrások elhelyezésének volt köszönhető. A látványos havi ugrásban nyilvánvalóan meghatározó szerepe lehetett a harmadik hónap második felére kiteljesedő járványhelyzetnek: egyrészt a korlátozó intézkedések következtében jelentősen visszaesett a lakossági fogyasztás, ami jótékony hatást gyakorolt a megtakarítások alakulására, másrészt a válsághelyzet sok háztartást tartalékai gyors gyarapítására ösztönözhetett. Éves alapon még látványosabb fejlődésről tanúskodnak az MNB számai. A lakossági betétek állománya egy esztendő alatt 12,5 százalékkal bővült, miután 2019 áprilisában még nem egészen 8700 milliárd forintot tartott bankszámláin a szektor. A legnagyobb ugrást – nem meglepő módon – ezúttal is a látra szóló és a folyószámlabetéteknél mutatta ki a jegybank, ezek mennyisége egy év alatt 18,7 százalékkal, 7275,1 milliárd forintra duzzadt.

É

FOTÓ: MARTIN BARRAUD, GETTY IMAGES

MEGTAKARÍTÁSOK | Majdnem négy százalékkal bővült a lakossági betétállomány áprilisban, ami nem kis részben a járványhelyzet hatásaival magyarázható. Az alacsony kamatok miatt ugyanakkor egyre kevesebb pénzt kötnek le a háztartások.

k

tt ötö

be

*Látra szóló betétekkel együtt.

Forrás: MNB

Az éven belüli futamidőre lekötött betéteknél viszont éppen ellentétes tendencia érvényesült: ezek állománya az április végéig számolt tizenkét hónapban 11,7 százalékkal, 1272,6 milliárd forintra olvadt. A hosszú lejáratoknál szintén vegyes a kép: miközben az éven túli, de legfeljebb kétéves futamidejű betétek mennyisége már jelképesre – alig több mint 35 milliárd forintra – olvadt, a két esztendőn túli futamidejű konstrukciókban a bázisidőszakinál

11,5 százalékkal több pénzt, 1156 milliárdot tartottak a kisbefektetők. A devizabetétek mennyisége is bő 12 százalékkal nőtt éves összehasonlításban, meghaladva ezzel az 1360 milliárdos szintet. Mindezek nyomán folytatódott a lakossági betéti portfólió átrendeződése is: a folyószámlabetétek részesedése immár megközelíti a 75 százalékot, miközben az éven belüli futamidejű, lekötött konstrukciók már csak a torta 13,1 százalékát adják. Az éven túli lejáratra lekötött betétek együttes részesedése gyakorlatilag változatlan maradt – áprilisban 12,2 százalékon állt –, és ugyanez mondható el a devizabetétekről is, amelyek súlya 14 százalék környékén ingadozik.

A betétlekötéssel elérhető kamatok továbbra is alacsony szinten mozognak, ám figyelemre méltó, hogy éves összevetésben az esztendőn belüli lejáratnál már 11 bázisponttal, 0,33 százalékra nőtt a szerződésekben szereplő átlagos ráta. A folyószámlabetétekről és a két éven túli futamidejű, lekötött konstrukciókról viszont ez nem mondható el, így ezeknél 0,02, illetve 0,62 százalékos értéket mutatott ki az MNB. BARÁT MIHÁLY 2020/26 FIGYELŐ | 43

F_43_lakossagi_betet.indd 43

2020. 06. 22. 17:28

| PÉNZ BESZÉL |

JÓT TESZ A NYITÁS A KERESLETNEK

ÉLETBIZTOSÍTÁSOK | Az ország fokozatos újranyitásával visszatért a kereslet is az életbiztosítási piacra. A Figyelőnek nyilatkozó piaci szereplők elsősorban a kockázati konstrukcióknál várnak erősödő érdeklődést.

Vélhetően nem az idei év első fele lesz a legsikeresebb a magyarországi életbiztosítási piac szempontjából, ám a járványhelyzet enyhülésével ismét kezd fellendülni az utóbbi hónapokban visszaesett értékesítés. A Magyar Nemzeti Bank statisztikái szerint az első negyedév visszafogott növekedést hozott a piacon: január eleje és március vége között 135,9 milliárd forintnyi díjbevétel keletkezett az életbiztosítási üzletágban, ami 3 százalékkal több az egy évvel korábbinál. Az MNB adatai szerint ugyanakkor az egyes termékkategóriák teljesítménye meglehetősen vegyesen alakult. A vegyes életbiztosításoknál például 31,3 százalékkal csökkent a díjbevétel 2019 első negyedévéhez képest, így csak kicsivel haladta meg a 30,4 milliárd forintot. Jelentős, 8,8 százalékos éves visszaesést mutatott ki a jegybank a kockázati (halálesetre szóló) életbiztosításoknál is, 10,8 milliárdos díjbevétel mellett. A befektetési egységhez vagy indexhez kötött (unit-linked) konstrukcióknál viszont 29 százalékkal, 61,2 milliárd forintra ugrott a díjbevétel egy esztendő alatt, de 21,4 százalékos bővülést mutat a statisztika a nyugdíjbiztosításoknál is, bő 21 milliárdos díjbevétel mellett.

MÁSFÉL HÓNAP KIHAGYÁS

A veszélyhelyzet kihirdetésének hatásai viszont még csak nyomokban látszódnak az első negyedéves számokon, hiszen az új életbiztosítási szerződések szempontjából a március második fele és a május eleje közötti időszak számíthatott igazán kritikusnak. Az életbiztosítások értékesítésénél ugyanis hagyományosan meghatározó a személyes tanácsadás szerepe, hiszen többnyire hosszú távú, sokszor évtizedekre szóló befektetési döntésekről van

ÉLETBIZTOSÍTÁSOK DÍJBEVÉTELEINEK MEGOSZLÁSA

Halálesetre szóló életbiztosítás

Unit-linked életbiztosítás

Egyéb

8,0%

9,1%

45,0%

15,5%

Nyugdíjbiztosítás

22,4%

Vegyes életbiztosítás

Forrás: MNB

2020. I. negyedév

szó, amit közvetlen kapcsolat nélkül nehezen hoznak meg az ügyfelek.

A Figyelőnek nyilatkozó piaci szereplők ugyanakkor úgy vélik, már határozottan látszanak a piac újraindulásának a jelei. Csépai Orsolya, az Allianz Hungária Zrt. életbiztosítási igazgatója szerint május óta érezhető az erősödés az értékesítés területén. „Az életbiztosítási értékesítés legnagyobb része személyesen zajlik, fontos része a szerződéskötési folyamatnak az üzletkötő és az ügyfél találkozása, ezért esik egybe a visszatérés kezdete az ország lassú nyitásával” – tette hozzá.

Csépai Orsolya szerint a pénzügyekben tájékozottabb ügyfelek felismerték, hogy a válság következtében kialakult alacsonyabb árfolyamok ideális beszállási pontot jelentenek a befektetési alapú megtakarítási szerződések kötésére, ezért a részükről a unit-linked biztosítások iránt jelentkezik megnövekedett igény. Vannak azonban olyan ügyfelek is, akik még kivárnak a hosszú távú elköteleződést jelentő életbiztosítások kötésével, mivel a jövedelmük bizonytalanná vált, egyelőre kevésbé látják előre, hogyan alakul az anyagi helyzetük.

A kijárási korlátozás az első hetekben jelentősen visszavette az eladásokat az NN Biztosítónál is, hiszen az életbiztosítási szektor jellemzően személyes tanácsadásra épül – tájékoztattak a pénzügyi szolgáltatónál. Az NN Biztosítónál – tették hozzá – nagyon gyorsan sikerült megoldani ezeket a kezdeti nehézségeket: ebben óriási szerepe volt annak, hogy elindították a találkozásmentes, online és videóalapú értékesítési folyamatot, ami kezdetben a meglévő ügyfelek számára volt elérhető, azóta pedig már minden érdeklődő igénybe tudja venni. Ennek nyomán a heti értékesítési számok az utóbbi négy hétben visszaálltak a szokásos szintre az NN-nél, miközben az új eladások több mint harmada már online születik. „Ezzel összességében sikerült visszaállnunk az év elején megkezdett pályánkra, és a terveink szerint teljesítünk” – emelték ki a biztosítónál.

FELFUTÓBAN AZ ÉRDEKLŐDÉS

A járványhelyzet új lehetőségeket is kínál az életbiztosítási piacon érdekelt szolgáltatóknak. Az Aegon Biztosítónál ennek kapcsán arra hívták fel a figyelmet,

44 | FIGYELŐ 2020/26

F_44_45_biztositok.indd 44

2020. 06. 22. 17:29

FOTĂ“: GETTY IMAGES

| PÉNZ BESZÉL |

hogy olyan tÜrtÊnelmi pillanatot Êlßnk meg, amikor az emberek kockåzati ÊrzÊkenysÊge egyik napról a måsikra pÊldåtlanul megvåltozott, hiszen most mindenki a sajåt bőrÊn tapasztalja meg a „velem is megtÜrtÊnhet� ÊrzÊsÊt. Amikor egy ilyen helyzetben egy teljesen újfajta, megfoghatatlan fÊlelemmel szembesßlnek az emberek, sokaknak eszÊbe jut, hogy a biztosítótól valós segítsÊgre szåmíthatnak.

Azoknak, akiknek mÊg nincs megfelelő vÊdelme egy ilyen helyzetre, itt a legmegfelelőbb pillanat, hogy åtgondoljåk az ezzel kapcsolatos fÊlelmeiket Ês igÊnyeiket.

Ezt most mår egyre tÜbben felismerik – mutattak rå a szolgåltatónål.

Ennek nyomån nÜvekedhet a kereslet az Êletbiztosítåsi konstrukciók irånt is. Az Allianznål elsősorban a kockåzati Êletbiztosítåsok terÊn vårnak fellendßlÊst, miutån a kÜzvetlen veszÊlyhelyzet elmúltåval az emberek tudatosabban mÊrlegelik majd szeretteik vagy sajåt maguk vÊdelmÊt.

Az egÊszsÊgßgyi vÊszhelyzetben konkrÊtabban felmerßlhettek azok a kÊrdÊsek, hogy az egÊszsÊgi ållapot hirtelen romlåsa, egy våratlan súlyos betegsÊg esetÊn hogyan gondoskodhatunk a gyógyulåssal kapcsolatban felmerßlő kÜltsÊgek vagy a csalåd mindennapi ÊletÊhez szßksÊges kiadåsok fedezÊsÊről. A kßlÜnbÜző egÊszsÊgbiztosítåsok alapjån nyújtott szolgåltatåsok megoldåst nyújthatnak ezekben az esetekben – emeltÊk ki a tårsasågnål.

Az Aegon Biztosító tapasztalatai szerint a rendkívßli helyzetben nagyobb az ÊrdeklődÊs a jÜvedelempótló Ês a kórhåzi napi tÊrítÊsre szóló biztosítåsok, illetve a kockåzati módozatok irånt. Azok az ßgyfelek – tettÊk hozzå a tårsasågnål –, akik koråbban megkÜtÜttÊk a biztosítåsukat ezen fedezetekre, arról Êrdeklődnek, hogy szolgåltat-e a biztosító, ha ko-

F_44_45_biztositok.indd 45

a garantĂĄlt befektetĂŠsi konstrukciĂłkkal is kĂśnnyebben megszĂłlĂ­thatĂłk az Ăźgyfelek.

AZ ÉLETBIZTOS�Tà SI D�JBEVÉTELEK ALAKULà SA* Milliård forint

105,7

2016

111,0

2017

ÚJRA SZEMÉLYESEN 132,0

135,9

118,6

2018

&ITYY ­[ JQXá SJL^JI­[­GJS

2019

2020 ForrĂĄs: MNB

ronavírus-fertőzÊs miatt kerßlnek kórhåzba vagy kÊnyszerßlnek tåppÊnzre. Az NN Biztosítónål egyrÊszt åltalåban a kockåzati típusú Êlet-, måsrÊszt a kiegÊszítő egÊszsÊgbiztosítåsok – kßlÜnÜsen a kórhåzi napi tÊrítÊst nyújtó termÊkek – kapcsån låtnak nagyobb igÊnyt. Emellett az olyan egyÊb biztosítåsi megoldåsok irånt nő meg a kereslet, mint a munkanÊlkßlisÊg Ês keresőkÊptelensÊg esetÊre szóló hitelfedezeti Ês jÜvedelempótló biztosítåsok, valamint a volatilis piaci kÜrnyezet miatt

A tåvoli ÊrtÊkesítÊs lehetősÊgÊnek megteremtÊse termÊszetesen a veszÊlyhelyzet enyhßlÊsÊvel is Êrezteti a hatåsåt, vagyis az online csatorna szerepe jóval nagyobb, mint koråbban: ezzel egyßtt a szemÊlyes talålkozók visszatÊrÊse is lendßletet adhat a piacnak. CsÊpai Orsolya tåjÊkoztatåsa szerint jelenleg az ÊrtÊkesítők túlnyomó tÜbbsÊge mår újra a veszÊlyhelyzet előtti szinten ÊrtÊkesít az Allianz Biztosítónål, az ßgyfÊlkapcsolati pontok is teljes egÊszÊben az ßgyfelek rendelkezÊsÊre ållnak. A szemÊlyes kapcsolatfelvÊtel mellett pedig tovåbbra is fennmaradt az online tårgyalåsok, a tåvoli ßgyfÊl-azonosítås lehetősÊge. „Tekintettel arra, hogy az Êletbiztosítåsi ÊrtÊkesítÊsi folyamat hoszszú, akår nÊhåny hónap is eltelhet az első kapcsolatfelvÊtel Ês az ajånlattÊtel kÜzÜtt, a jelen pillanatban mÊg ÊrzÊkelhető a kijåråsi korlåtozås hatåsa az új szerződÊskÜtÊsek szåmåban� – hangsúlyozta. Alapvetően ismÊt elÊrtÊk a normål „ßzemmenetet� az Aegon Biztosítónål is, a tårgyalåsok újra lendßletet vettek, mikÜzben a rendkívßli helyzet åltal megtanult új ÊrtÊkesítői módszerek megmaradtak.

BARĂ T MIHĂ LY

2020. 06. 22. 17:29

| PÉNZ BESZÉL |

MEGDOLGOZTATTÁK A BANKKÁRTYÁKAT

PÉNZFORGALOM | A szokottnál is gyorsabb ütemben nőtt a bankkártyával végrehajtott internetes vásárlások forgalma az első negyedévben. A bankszámlák és a hitelkártyák száma viszont érezhetően csökkent az egy évvel korábbihoz képest.

46 | FIGYELŐ 2020/26

F_46-47_bankkartya.indd 46

2020. 06. 22. 17:29

| PÉNZ BESZÉL |

Az első negyedÊvben is tovåbb nőtt a bankkårtyås fizetÊsi mŹveletek szåma Ês ÊrtÊke, ami rÊszben a koronavírus-jårvåny hatåsaival magyaråzható – derßl ki a Magyar Nemzeti Bank friss pÊnzforgalmi statisztikåiból. Az MNB adatai szerint januår eleje Ês mårcius vÊge kÜzÜtt 228,4 millió alkalommal våsåroltak belfÜldÜn plasztikjaikkal a magånÊs a cÊges ßgyfelek, ez kÜzel 13 szåzalÊkkal nagyobb ÊrtÊk a tavalyi azonos időszakinål. A våsårlåsok ÊrtÊke ennÊl jóval gyorsabban, tÜbb mint 23 szåzalÊkkal nÜvekedett, meghaladva az 1754 milliård forintot, vagyis jelentősen bővßlt az egy tranzakcióra jutó åtlagos Üszszeg.

JÓVAL TÖBB BEFIZETÉS

A kårtyås kÊszpÊnzfelvÊtelek szåma viszont tÜbb mint nÊgy szåzalÊkkal, 23,7 millióra csÜkkent Êves ÜsszevetÊsben, ami mår rÊszben magyaråzható lehet a pandÊmia miatt bevezetett korlåtozåsokkal is. Utóbbit alåtåmasztja, hogy a tranzakciók szåmånak a csÜkkenÊse nem jårt egyßtt a kÊszpÊnzfelvÊteli forgalom visszaesÊsÊvel, sőt az MNB åltal kimutatott ÊrtÊk 8,4 szåzalÊkkal nagyobb volt, meghaladva a 2060 milliård forintot. A kårtyås (tehåt bankjegykiadó automatånål vÊgrehajtott) kÊszpÊnzbefizetÊsi mŹveletek szåma viszont tÜbb mint 31 szåzalÊkkal nőtt Êves ÜsszevetÊsben – meghaladva ezzel az 1,87 milliót –, ami az erre alkalmas kÊszßlÊkek terjedÊse Ês intenzívebb hasznålata mellett szintÊn magyaråzható lehet a jårvåny hatåsåval is. Az egy mŹveletre jutó åtlagos ÊrtÊk itt szintÊn Êrezhetően nÜvekedett, hiszen ez esetben 38,7 szåzalÊkos bővßlÊst mutat Êves alapon a statisztika, kÜzel 350 milliård forintos tranzakciós ÜsszÊrtÊk mellett. Figyelemre mÊltó emellett, hogy kßlfÜldÜn is egyre båtrabban hasznåljåk bankkårtyåikat a magyarok: a hatårokon túl vÊgrehajtott våsårlåsi tranzakciók szåma 16,1, ÊrtÊkßk pedig 25,7 szåzalÊkkal nőtt Êves ÜsszevetÊsben. Ez tÜbb mint 22,7 millió våsårlåsi mŹveletet Ês 280 milliård forinthoz kÜzeli ÊrtÊket jelentett.

FOTĂ“: GETTY IMAGES

HĂ ZHOZ JĂ–TT AZ Ă RU

Az MNB adataibĂłl az is egyĂŠrtelmĹąen lĂĄtszik, hogy az internetes kĂĄrtyĂĄs vĂĄsĂĄrlĂĄsok szĂĄma ĂŠs volumene jĂłval gyorsabban gyarapodik a boltokban vĂŠgrehajtot-

Là TSZIK AZ AZONNALI FIZETÉS HATà SA IS takÊnål. Ebben szintÊn szerepe lehetett a vilågjårvåny hatåsainak, mÊg úgy is, hogy nem új tendenciåról van szó, hanem egy mår Êvek óta tartó folyamat felerősÜdÊsÊről. A belfÜldi fizikai kereskedőknÊl hårom hónap alatt valamivel tÜbb mint 202 milliård forintot kÜltÜttek el bankkårtyåkkal azok birtokosai, ami 10,4 szåzalÊkos nÜvekedÊs az egy esztendővel koråbbihoz kÊpest. Az egy våsårlåsra jutó ÊrtÊk itt is jelentősen nőtt, miutån a volumen 17,9 szåzalÊkos bővßlÊst kÜvetően mår meghaladta az 1400 milliård forintot.

Az igazån kiugró nÜvekedÊst viszont az internetes kårtyås våsårlåsi mŹveleteknÊl regisztrålta a jegybank – az MNB ideszåmolja a telefonon Ês postai úton indított megrendelÊseket is –, hiszen ezek szåma 2020 első negyedÊvÊben mår megkÜzelítette a 26,7 milliót, ami 43,1 szåzalÊkos ugrås az egy Êvvel azelőttihez viszonyítva. Az internetes rendelÊsek ÜsszÊrtÊke ekÜzben bő måsfÊlszeresÊre, 341,4

MAGYARORSZĂ GON KIBOCSĂ TOTT HITELKĂ RTYĂ K SZĂ MA* 1,39

MilliĂł darab

1,31

1,29

1,29 1,26

2016

2017

2018

&ITYY ­[ JQXá SJL^JI­[ [­L­S

2019

2020

ForrĂĄs: MNB

553,3

Kà RT Yà S S E T E N R AZ INTE OK ÉRTÉKE* 380,2 Và Sà RL à S Milliård fo

140,8 2016

rin t

27 7,6 187,2

2017

2018

2019

'JQKºQIN ­X PÀQKºQIN JL^ÀYY FITYY ­[ JQXá SJL^JI­[­GJS Forrås: MNB

2020

Az MNB adatai szerint az egyedi forintåtutalåsok szåmåt tekintve is folytatódott a koråbbi stabil nÜvekedÊs, 2019 első negyedÊvÊhez kÊpest kÜzel håromszåzalÊkos bővßlÊs tÜrtÊnt.

Ennek eredmÊnyekÊnt a szåmuk megkÜzelítette a 66 milliót. Az åtutalåsok ÊrtÊkÊnÊl viszont jóval jelentősebb, kÜzel 12 szåzalÊkos gyarapodås tÜrtÊnt, amihez hozzåjårulhatott az azonnali fizetÊsi rendszer 2020. mårcius 2-i indulåsa is. Ennek hatåsåra az egyedi forintåtutalåsok Üsszege meghaladta a 172 ezer milliård forintot. A csoportos beszedÊseknÊl szintÊn folytatódott a nÜvekedÊs; szåmuk az előző esztendő azonos időszakåhoz viszonyítva kÜzel egy szåzalÊkkal emelkedett – meghaladva a 19 milliót –, ÊrtÊkßk pedig kÊt szåzalÊkot meghaladó bővßlÊst kÜvetően kevÊssel 249 milliård forint alatt alakult.

milliård forint kÜzelÊbe nőtt, vagyis itt is Êrezhetően nagyobb lett az egy tranzakcióra jutó åtlagos ÊrtÊk. A kßlfÜldre irånyuló netes megrendelÊseknÊl ugyancsak kiugró bővßlÊst regisztrålt a jegybank, åm valamivel szerÊnyebbet, mint a belfÜldieknÊl, így az Üsszesített ÊrtÊk vÊgßl 45,5 szåzalÊkkal, 553,3 milliård forintra nőtt.

KEVESEBB FOLYĂ“SZĂ MLA

A pÊnzforgalmi infrastruktúrånål viszont mår elÊggÊ vegyesen alakult a kÊp. A Magyarorszågon vezetett bankszåmlåk szåma pÊldåul 2,1 szåzalÊkkal, 10,434 millióra csÜkkent egy esztendő alatt, amiben nagyjåból hasonló súly jutott a cÊges Ês a lakossågi szerződÊseknek is. Lakossågi szåmlåból egyÊbkÊnt mårcius vÊgÊn 9,41 milliót vezettek itthon, 2,2 szåzalÊkkal kevesebbet az egy Êvvel koråbbinål.

Az itthon kibocsåtott, forgalomban lÊvő bankkårtyåk szåma viszont 3,3 szåzalÊkkal, 9,58 millió kÜzelÊbe emelkedett egy Êv alatt. A hitelkårtyåk vesszőfutåsa az első hårom hónapban is folytatódott a hazai piacon: ezekből mårcius vÊgÊn 1,26 milliót tartottak nyilvån, ami amellett, hogy sokÊves mÊlypont, Êves alapon is 2,3 szåzalÊkos csÜkkenÊst tßkrÜz. Az internetbanki szerződÊshez kapcsolódó bankszåmlåk szåma viszont 2,5 szåzalÊkos nÜvekedÊs utån megkÜzelítette a 8,3 milliót, így Ütből kÜzel nÊgy magyarorszågi szåmla alkalmas netbanki kapcsolat megteremtÊsÊre is.

BARĂ T MIHĂ LY 2020/26 FIGYELĹ? | 47

F_46-47_bankkartya.indd 47

2020. 06. 22. 17:29

| TŐZSDE |

Végre kiderülhet, hány forintot hoz ténylegesen a befektetőknek a Magyar Telekom 5,2 milliárdos, az osztalékpolitikába illesztett részvény-visszavásárlási aukciója. Nem tévedés az osztalékpolitika emlegetése ennek kapcsán, hiszen februárban, amikor először hozták nyilvánosságra a tranzakció tervét a Telekom szép új ferencvárosi székházában, éppen azzal indokolták a döntést, hogy az 5,2 milliárdos ráfordításból papíronként ötforintnyi nyereségrészesedést finanszírozhatnának. Való-

jában tehát – szólt a magyarázat – az előző évi 25 forintos osztalékhoz képest az idei 20 forintos kifizetés nem rövidíti meg a részvényeseket, tudniillik megkapják ők ezt a pénzt részvényvisszavásárlás formájában.

A kisbefektetői fórumokon ugyanakkor nem csitultak a kedélyek, lévén a menedzsment korábban 27 forintot ígért egy papírra. Sokan vélték úgy – a visszavásárlást figyelmen kívül hagyva –, hogy nem is 2, hanem 7 forintot vettek ki a zsebükből. Az elemzők részvényenként ugyan túlnyomóan szintén 5 forintra árazták az ügyletet, de abban

már megoszlottak a vélemények, hogy szerencsés dolog-e, javítja-e a Magyar Telekomnál újdonságnak számító tőkeművelet elfogadottságát a piacon, ha egyfajta osztalékot kiváltó juttatásként vezetik be. .

VÁRATLAN LÉPÉS

Februárban, valamint áprilisban, amikor a közgyűlés hatáskörében eljáró igazgatóság a korábbi bejelentésnek megfelelően határozott az előző évi eredmény felhasználásáról, még szó sem volt arról, hogy a vásárlásokat egy napba sűrítve, aukcióként bonyolítják majd le. A

ILLUSZTRÁCIÓ: TETKOREN, GETTY IMAGES

OSZTALÉK HELYETT AUKCIÓ

SAJÁTRÉSZVÉNY-VÁSÁRLÁS Lapunk megjelenésekor nyilvánvalóvá válik, hogy értékteremtő megoldás-e a Magyar Telekom részvényaukciója.

48 | FIGYELŐ 2020/26

F_48-49_Telekom.indd 48

2020. 06. 22. 17:31

| TŐZSDE |

A MAGYAR TELEKOM ÁRFOLYAMA 475 Forint

450 425 400

többség arra számított, hogy akárcsak az OTP, a távközlési társaság is rendszeres vételi megbízásokkal fordítja részvényekre a keretösszeget. A Telekom igazgatósága azonban június 12-én másként döntött; június 25-re hirdették meg az aukciót, amelyen a teljes, többmilliárdos összeget elkölthetik.

FELFÜGGESZTIK A RÉSZVÉNYT

Minden részvényes a mérlegelése szerinti mennyiségben és ellenértéken – akár több részletben és különböző árakon – ajánlhatja fel a papírjait a cégnek az úgynevezett ajánlatgyűjtési időszakban, azaz az aukció napján 10-től 13 óráig. Ugyanazon a napon 13 és 15 óra között a legalacsonyabb ajánlattételi árszintről indulva vásárolja meg a társaság a saját részvényeit, a keretöszszeg erejéig. Az aukció folyamán a Budapesti Értéktőzsde szabályozott piacán alkalmazott előírástól eltérően egy forint lesz az árlépésköz. A papíronként kifizetett vételár öt százaléknál nagyobb mértékben nem haladhatja meg a vásárlás napján a BÉT-en folyó kereskedés nyitó szakaszában kialakult ellenértéket, valamint a vállalat 2019. évi auditált beszámolójában szereplő egy részvényre jutó saját tőke értékét, vagyis az 567 forintot, bár ez utóbbi összeg enyhén szólva is inkább elméleti jellegű. A Magyar Telekom a visszavásárlás napjára az ajánlatgyűjtési szakasz kezdetétől – azaz 10 órától – kéri majd részvényei tőzsdei kereskedésének a felfüggesztését.

MARADTAK MÉG NYITOTT KÉRDÉSEK

Az aukció részletszabályaival kapcsolatban számos befektetőt izgatott az a kérdés, hogy mennyire lesz interaktív az esemény, tehát bele lehet-e látni a kártyákba, és az így megszerzett információk birtokában mód nyílik-e az ellenajánlat megváltoztatására. (Ellenajánlatnak a részvényesekét nevezik, hi-

375 350 325 300

I.

II.

III.

IV.

V.

VI.

Forrás: BÉT

Érthetetlen, hogy miért nem folyamatos vásárlásokkal veszi vissza a papírjait a Telekom. szen az eredetit a Telekom tette az aukció meghirdetésével.) Nos, az ajánlati könyv zárt lesz, azaz nem lehet majd látni a többi részvényes által megadott értékeket. A már megtett ellenajánlat visszavonására, módosítására a BÉT MMTS1-szabályzata – amely a tőzsde honlapján megtalálható – és az adott befektetési szolgáltató feltételei lesznek irányadók.

A kisbefektetők amiatt is aggodalmukat fejezték ki, hogy a rendelkezésre álló keretet nem tölti-e ki gyorsan néhány nagyrészvényes ellenajánlata. Szerintük félő, hogy a kisebb pakettek tulajdonosai hoppon maradnak. A Telekom nem tartja megalapozottnak az aggodalmat, mivel az ajánlatokat nem a beérkezésük sorrendjében fogadják el, hanem ahogy a közleményben is szerepelt, az aukciós rendszer által befogadottakat ár szerint rendezik sorba. Ezt

követően a cég a beérkezett ellenajánlatok és a részvényenkénti ellenértékre vonatkozó korlátok figyelembevételével belátása szerint meghatározza az elfogadott legmagasabb árszintet. Az olcsóbb ellenajánlat megelőzi a drágábbat. Amennyiben az elfogadott legmagasabb árszinten szereplő valamennyi ellenajánlat szerinti ügyletet már nem lehet megkötni, mert erre a keretöszszeg már nem elegendő, úgy az allokáció arányosan történik.

Az egész aukció megítélésével kapcsolatban megszólalt Virág Ferenc, a Random Capital alapítója is. A szakember először is hangsúlyozta: véleménye szerint felfoghatatlan és értelmezhetetlen, hogy miért van szükség az árverésre, miért nem folyamatos vásárlásokkal veszi vissza a saját papírjait a Telekom. Utóbbi megoldás – úgy véli – nemcsak a kisbefektetők, hanem az egész piac számára jóval kiszámíthatóbb lett volna. Virág reálisnak tartja a kisbefektetők azon aggodalmát is, hogy főként a nagyobb játékosok tudnak majd élni a lehetőséggel, ugyanis a legtöbb brókercégnél offline kerülnek be a rendszerbe az ellenajánlatok.

A Randomnál éppen ezért ragaszkodtak az online megoldáshoz.

AMIT A TELEKOM SEM TUD

Végül van még két lényeges kérdés, amelyre a saját bevallása szerint jelenleg a Magyar Telekom sem ismeri a választ. Az egyik az, hogy mi történik akkor, ha a cég valamilyen oknál fogva nem tudja elkölteni a teljes, 5,2 milliárd forintos keretösszeget. Kiírnak-e egy újabb aukciót, vagy a maradék összeget már napi forgalomban költik el? A legfontosabb azonban az, hogy mi lesz a felvásárolt részvények sorsa. Bevonják-e ezeket, ami valóban növelheti a megmaradó papírok árfolyamát, vagy javadalmazásra fordítják őket, esetleg később magasabb kurzuson visszaeresztik a parkettre, vagy valamilyen ügylet során fizetési eszközként használják föl e részvényeket?

MURÁNYI ERNŐ 2020/26 FIGYELŐ | 49

F_48-49_Telekom.indd 49

2020. 06. 22. 17:31

| TŐZSDE |

ÚJ GENERÁCIÓ JELENT MEG A PARKETTEN Az egykori tőzsdei háziasszonyok többsége búcsút intett a parkettnek, nemritkán a korábbi nyereményt csúnya veszteségként hátrahagyva. Akik maradtak, elmondhatják, hogy túlélték a medve piaci ralit, aztán a hangulati kereskedés céltalan csapkodásait, a jegybankok által a piacra öntött számolatlan pénztömegek esztelen hullámzását, s akkor a tőzsderobotok által okozott flash crash összeomlásokról még nem is szóltunk.

Szóval ha bő egy évtizede még a „butabankók” lobogtatásáért csúfolták őket, a ma radék uk má ra k ifejezetten „okospénzek” birtokosa lett.

SHERWOODI BUJDOSÓK

Miközben a „háziasszonyok” professzionalizálódtak, felnőtt egy újabb laikusnemzedék. Ők mobiltelefonnal a kézben, a kifejezetten a „szegények platformjaként” kifejlesztett Robinhood appliká-

cióval nyomulnak a részvényerdő sűrűjében. És legalább olyan bosszantóak, mint annak idején a sherwoodi bujdosók. Mára komoly piaci anomáliákkal hívták fel magukra a profik figyelmét.

Pár hete egy kínai ingatlanos cég ralizott óriásit a NASDAQ-on, minden különösebb hír nélkül – mesélte Varga Zoltán, az Equilor szenior elemzője. A sencseni vállalat árfolyama a 13-szorosára ugrott, s elérte a négymilliárd dolláros piaci kapitalizációt. Az elemzők és szakértők eleinte nem értették ennek az okát, ezért közelebbről is megnézték a vállalatot. Kiderült, hogy a DUO ticker mögött a Fangdd Network Group áll, melynek a neve nagyon hasonlít a FAANG-ként emlegetett technológiai óriások mozaikszavához. A Facebook, Amazon, Apple, Netflix, Alphabet (Google) együttesére szoktak így hivatkozni. Az történhetett, hogy a Robinhoodon és egyéb egyszerűen hozzáférhető platformokon befektetők tömegei hallhatták és olvashatták külön-

A FANGDD ÁRFOLYAMA

50 Dollár 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0 I.

II.

III.

IV.

V.

VI.

Forrás: Reuters

böző műsorokban és fórumokon, hogy a FAANG-részvényekbe kell fektetni. A laikus kereskedők sokszor a YouTube-hoz, vagy újabban a TikTokhoz fordulnak befektetési tanácsért. Mindez elvezetett a Fangdd részvényeinek árfolyamrobbanásához. Persze ahogy ez már lenni szokott, a gyakorlottabb befektetők a piaci anomáliát short pozíciók nyitására használták ki, s a papírok eséséből profitáltak.

A Robinhoodot még 2013-ban, Kaliforniában alapították. A startup webhelyet és mobilalkalmazásokat kínál az invesztoroknak. Részvényekhez, ETF-es alapokhoz és opciókhoz, sőt kriptoeszközökhöz is hozzáférést nyújt – azzal a filozófiával, hogy mindenki beléphessen a pénzügyi piacokra, ne csak a gazdagok. Két évvel ezelőtt hárommillió felhasználójuk volt, ez a szám mostanra tízmillióra emelkedett. Robbanásszerűen nő a népszerűségük, különösen a fiatalok körében, akik elkötelezettek az új technológia iránt, ám még nincsenek befektetési tapasztalataik. A részvénypiacok márciusi zuhanása azonban olyan jó beszállópontokat kínált, amelyek tömegesen vonzották a tőkepiacra a telefonos applikációk felhasználóit. Csak eb-

FOTÓ: STEVE JENNINGS, GETTY IMAGES

ROBINHOOD | Hol vannak már a 2008–09-es pénzügyi válság részvényturkálóiban válogató „tőzsdei háziasszonyok”?! Helyüket átvették a részvényerdő sűrűjében mobil-alkalmazásokkal kereskedő „tőzsdei szegénylegények”.

SZAKÍTANAK A HAGYOMÁNYOKKAL. BAIJU BHATT, A ROBINHOOD TÁRSALAPÍTÓJA NÉPSZERŰSÍTI INGYENES BEFEKTETÉSI PLATFORMJÁT

50 | FIGYELŐ 2020/26

F_50-51_kisbefektetok.indd 50

2020. 06. 22. 17:32

| TŐZSDE |

ben az időszakban hárommillió újabb kliens csatlakozott – őket az sem tántorítja el, hogy tavaly előbb a jelszavak titkosításával adódtak gondok, majd végtelen tőkeáttétre nyílt lehetőség egy azóta már bezárt kiskapu révén, ez év márciusának elején pedig volt egy nagy kihagyása a rendszernek. A Dow Jones történetének a legnagyobb napi pontgyarapodása során a Robinhood egész napos üzemzavara nemcsak a pozíciónyitásokat akadályozta meg, hanem a pozíciózárásokat is. A startup eseti kompenzációkkal kártalanította ügyfeleit. Emellett perek is folyamatban vannak.

FOTÓ: FIGYELŐ-ARCHÍV

KOCKÁZATOS SZÁRNYALÁS

A sencsenihez hasonló piaci anomália lehetett a május végén csődvédelembe menekült Hertz júniusi szárnyalása is – vélekedett Varga Zoltán. A világ legrégebbi autókölcsönzőjének a piacát is

a koronavírus-járvány tarolta le. A befektetők azonban tömegesen vették a porba hullott papírt, abból a megfontolásból, hogy a légi közlekedés helyreállása a pandémia után ezt a szegmenst is renoválja. Ez a befektetés azonban rendkívül kockázatos, amit az is jelez, hogy a múlt héten az amerikai tőzsdefelügyelet leállította a Hertz ötszázmillió dolláros másodlagos részvénykibocsátásának

22 20 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0

A HERTZ ÁRFOLYAMA

Dollár

I.

II.

III.

IV.

V.

Forrás: Reuters

A ROBOTOK DIKTÁLJÁK A TEMPÓT Nemcsak ember okozhat piaci anomáliát, hanem a tőzsdei automatizmusok is, amelyek a pénzhez hasonlóan sohasem alszanak. Képesek mindhárom nagy időzónában a folyamatos piaci jelenlétre. Normál üzemmódjuk a háromszor nyolc óra munka. Nem kell nekik sem pihenés, sem szórakozás. Így lehetséges, hogy konzervatív becslések szerint manapság már csak legfeljebb minden harmadik tőzsdei ügylet mögött állhat ember. A gépek rémesen hatékonyak, mert ha egy stratégia nyereség/veszteség aránya csak hajszálnyival is jobb 1-nél, akkor szinte minden napot nyereséggel zárnak. Ugyanis annyit kötnek napon belül, hogy a nagy számok törvénye érvényesülhessen. A „szinte mindig nyer a gép” szlogen egyúttal azt is jelenti, hogy néha iszonyatosan nagyot buknak az automaták. Flash crash a neve annak a piaci cunaminak, amit az válthat ki, ha a tőzsderobotok egyszerre érzékelik ugyanazt az eladási szignált, s romba döntik a parketteket, mielőtt az emberek közbeavatkozhatnának.

VI.

az előkészítését. Annak ellenére is aggályosnak tartották a prospektust, hogy abban még az a kitétel is szerepelt, hogy a potenciális új részvénytulajdonosok a befektetésük teljes egészét is elveszíthetik, amennyiben ténylegesen csődbe megy az autókölcsönző.

Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a tőzsde veszélyes üzem. Különösen a tőkeáttétes ügyletek, amelyeknél nemcsak a befektetett tőkét lehet elveszíteni, hanem súlyos mínuszba is fordulhat a számla. Ehhez képest a befektetők gyakran vakon menetelnek. Emlékezetes volt az első nagy bitcoinmánia idején, amikor mindent vettek, aminek a nevében szerepelt a coin (érme) szócska.

VESZÉLYES ÜZEM

Megrázta a Robinhood platformot a tragikus hír a múlt héten, hogy öngyilkos lett egy húszéves amerikai egyetemista, akinek 730 ezer dolláros adósságot mutatott a számlája. Mint kiderült, az óriási összeg csak technikai jelzés volt. Több millió kortársához hasonlóan néhány hónapja kezdett részvényekkel kereskedni a díjmentes alkalmazáson keresztül. Búcsúlevelében azt kérdezte: hogyan képes egy húszéves, jövedelemmel nem rendelkező ember közel egymillió dollárnyi tőkeáttéttel kereskedni?

FARAGÓ JÓZSEF 2020/26 FIGYELŐ | 51

F_50-51_kisbefektetok.indd 51

2020. 06. 22. 17:32

| GEOPOLITIKA |

KESZTYŰS KÉZZEL BÁNIK AZ USA A BRITEKKEL Nem a legjobbkor indultak a London és Washington közötti, a britek számára sorsdöntő kereskedelmi tárgyalások. Az USA el van foglalva a továbbra is tomboló koronavírus-járvánnyal, a belső társadalmi nyugtalanság, a fellángolt zavargások kezelésével és az elnökválasztási kampánnyal. A szigetországgal megindított egyeztetések hírét a nagy amerikai napilapok ki sem tették az első oldalukra.

Az Egyesült Államok exportjának Nagy-Britannia az ötödik legnagyobb felvevőpiaca. A britek kivitelének a legnagyobb felvevője az USA. Bő egy hónap alatt (a tárgyalások május közepén indultak) a hírek szerint nem értek el érdemi előrelépést. Az idő itt is Londont szorítja, mert 2021. január elsejével kinyílik a csapóajtó, a brexit beteljesedik, és a remények az EU-ból történő, viszonylag kis veszteséggel végrehajtott kilépésről a semmibe hullhatnak. A szigetország teljes exportjának több mint a tizenöt százaléka irá-

nyul az Egyesült Államokba. Ám a Donald Trump amerikai elnök által hangsúlyozott America First alapelv még a britekkel szemben is érvényben van, és noha London Washington legszorosabb külföldi szövetségese, a jelenlegi helyzetben nem számíthat különösebben kivételes elbánásra. Mi több, a kereskedelmi tárgyalásokat úgy használhatja ki a tengerentúli fél, hogy nagyobb gazdasági erejével, lehetőségeivel behatol a körülbelül egy nagyságrenddel kisebb gazdaságba, és azt az érdekei szerint átalakítja.

FOTÓ: POOL NEW, REUTERS

KERESKEDELMI EGYEZMÉNYEK | Egyre nő a megállapodás nélküli brexit esélye. A britek az amerikaiakkal való kereskedelmi tárgyalásokat is elkezdték, az Egyesült Államok azonban nem részesíti különleges elbírálásban legerősebb európai szövetségesét.

52 | FIGYELŐ 2020/26

F_52-54_kereskedelmi_egyezmeny.indd 52

2020. 06. 22. 17:34

| GEOPOLITIKA | TRUMP ELNÖK ÉS ERZSÉBET KIRÁLYNŐ A BUCKINGHAMPALOTÁBAN. VÉGE A MOSOLYDIPLOMÁCIÁNAK

A britek azon aggódnak, hogy minőségi agrártermékeik – például az akár 17,6 százalékos importvámmal sújtott cheddar sajt – be tudnak-e jutni az USAba. Ám ennél sokkal nagyobb gondot jelent az amerikai nyomulás a brit piacokon – figyelmeztet a Politico című lap. Ez azzal járhat, hogy a szigorú brit minőségi előírásokat Washington nyomására fellazítják. Megnyithatják az utat a vegyileg kezelt amerikai csirke, a génmódosított termékek és a hormonkezelt marhák húsának a szigetországban történő értékesítése előtt. Ezzel többek között tönkretehetik az igényes brit agrárszektort.

KÉT SZÉK KÖZÖTT A PAD ALÁ

Tavaly a szigetország áruinak a tíz legnagyobb felvevőpiacából hét az EU tagja volt, ezek az export hattizedét szívták fel. ipari és agrártermékekből áll. Az USA nem fogja tovább nyitni ezt a London számára fontos piaci szegmenst, már csak azért sem, mert a Trump-tábor tudja, hogy a jelenlegi elnök újraválasztásának egyik reménybeli pillére a farmertársadalom, amely élesen ellenez mindenféle importnövelést. Sőt az ot-

Az Egyesült Államokba irányuló brit export mintegy kétharmada élelmiszer-

tani agrárszférában ugrásra készen várják, hogy az eddig a szomszédból, a La Manche csatorna túloldaláról szállított áruk helyett amerikaiakkal tölthessék fel a brit szupermarketek polcait.

A Washingtonnal folytatott kereskedelmi tárgyalások tétje sem teljesen világos. A két ország külkereskedelmé-

HIRDETÉS

5$9$3Ą , & 9(-

MEGJELENT!

CSAK

355Ft Keresse az üzletekben!

F_52-54_kereskedelmi_egyezmeny.indd 53

2020. 06. 22. 17:34

| GEOPOLITIKA |

ben a fontosabb termĂŠkekre kivetett vĂĄmok eddig is igen alacsonyak voltak. Brit szĂĄmĂ­tĂĄsok szerint egy esetleges megĂĄllapodĂĄs mindĂśssze egytized szĂĄzalĂŠkkal nĂśvelhetnĂŠ a szigetorszĂĄg ĂŠves GDP-jĂŠt.

Ă?gy kĂśnnyen megeshet, hogy London kemĂŠny koppanĂĄssal kĂŠt szĂŠk kĂśzĂśtt a pad alatt landol. ImmĂĄron az EurĂłpai UniĂłban is gyakorlatilag letettek rĂłla, hogy puha brexitet ĂŠrjenek el. Az eredmĂŠnyes tĂĄrgyalĂĄsokat megalapozĂł le-

NAGY-BRITANNIA EXPORTJĂ NAK 1*,+43948&'' +*1;*;Ăś5.&(&.

EXPORT 2NQQN¼WI ITQQ¼W 7�8?&7…3> & '7.9 0.;.9*1'Ü1 8_¼_FQ­P 7. BELGIUM

16,8 3,6

30,3 6,5

15. LENGYELORSZĂ G

3. FRANCIAORSZĂ G

6,8 1,5

8. SVĂ JC

32,1 6,7

72,6 15,5

2. NÉMETORSZà G

46,6 9,9

27,9 5,9

1. USA

ROMLÓ BRIT VERSENYKÉPESSÉG

4. HOLLANDIA

6. Ă?RORSZĂ G

15,5 3,3

9. SPANYOLORSZĂ G

13,7 2,9 10. OLASZORSZĂ G 12,8 2,7

13. JAPĂ N

8,3 1,8

5. KĂ?NA

30,0 6,4

9,9

2,1

12. EGYESĂœLT ARAB EMĂ?RSÉGEK

11. HONGKONG

11,2 2,4

14. SZINGAPĂšR

6,8 1,5

NAGY-BRITANNIA T�Z LEGFONTOSABB EXPORTTERMÉKCSOPORTJA, 2019

�WY­P RNQQN¼WI ITQQ¼W

73,3

50,7

/ÂĽWRÄ?[JP

42,4

3JRJXK­RJP IW¼LFPº[JP …X[¼S^N À_JRFS^FLTP

41,4

*QJPYWTRTX GJWJSIJ_­XJP

28,5

,^¡L^X_JWNUFWN YJWR­PJP

27,0

4UYNPFN YJHMSNPFN TW[TXN GJWJSIJ_­XJP

19,9

7JUĂ€QáL­UJP Ä?WJX_PÂş_ÂşP

18,33

8_JW[JX P­RNFN YJWR­PJP

12,7

0ZQYZWÂĽQNX YJWR­PJP L^Ä?OYJ R­S^JP RÄ?YÂĽWL^FP FSYNP ITQLTP

12,3

,­UNUFWN YJWR­PJP GJQJ­WY[J F X_¼R¹Y¡L­UJPJY NX

ForrĂĄs: worldstopexports.com

hetsÊges legvÊgső hatåridőig csak napok vannak håtra. Brßsszelben tudomåsul vettÊk a britek bejelentÊsÊt, hogy nem Êlnek a jÜvőbeli kÊtoldalú kapcsolatrendszer kialakítåsåra, az egyeztetÊsekre szånt időszak meghosszabbítåsåra nekik felajånlott lehetősÊggel.

RÊszaråny a teljes GWNY PN[NYJQGáQ szåzalÊk

Tavaly a szigetorszåg åruinak a tíz legnagyobb felvevőpiacåból hÊt az EU tagja volt, ezek az export hattizedÊt szívtåk fel. A kemÊny brexittel a brit produktumok versenykÊpessÊge – a 2021. januår elsejÊvel nagy valószínŹsÊggel sebtÊben megemelt európai kontinentålis våmok Ês pÊldåul a kÜzlekedÊs, az årukezelÊs terÊn Êletbe lÊpő korlåtozåsok miatt – a kÜzÜssÊg piacain nagymÊrtÊkben meggyengßl. Ha addig az USA-val sem sikerßl megållapodniuk, a teljes brit kivitel mintegy hatvan szåzalÊka – amely, mint jeleztßk, az EU-ba irånyul – ßtkÜzhet magasított våmfalakba. Hogy kibírja-e ezt belpolitikai-belgazdasågi vålsåg nÊlkßl az amúgy is az unión belßl az egyik legsúlyosabb gazdasågi visszaesÊst elszenvedett London, nagy kÊrdÊs.

Nagy-Britannia próbålja kijåtszani az angolszåsz kårtyåt, a måsik nÊgy hasonló orszåggal (USA, Kanada, Ausztrålia, ÚjZÊland) való kapcsolatok ÊpítÊsÊt. Eddig mÊg szabadkereskedelmi egyezmÊny sem volt ÊrvÊnyben az ausztrålokkal Ês az új-zÊlandiakkal. Most London megindította az ezzel kapcsolatos tårgyalåsokat az utóbbi kÊt orszåggal is. Ausztrålia a vilåg 19. gazdasåga (CIA World Factbook), valamivel lemaradva a 17. helyezett Kanadåtól Ês jócskån megelőzve a 68. Új-ZÊlandot, amely gazdasågånak mÊrete a magyarorszåginak csak a kÊtharmada. Mi tÜbb, az ausztrålok szåmåra Nagy-Britannia nem a legfontosabb gazdasågi partnerek egyike, csupån a hetedik Canberra ezen liståjån. A kÊt csendes-óceåni orszåg aligha lesz kÊpes akår csak rÊszben pótolni az Európai Unió jelentősebb tagållamait, London koråbbi meghatårozó partnereit. Emellett a rossz brit–kínai, brit–orosz viszony sem biztató a szigetorszåg kßlgazdasågi kapcsolatait tekintve.

D. P.

54 | FIGYELĹ? 2020/26

F_52-54_kereskedelmi_egyezmeny.indd 54

2020. 06. 22. 17:34

| GEOPOLITIKA | TÜNTETŐ MACRON FRANCIA ELNÖK FELGYÚJTOTT KÉPE ELŐTT. EURÓPA MAGÁRA HAGYTA LÍBIÁT

HÁROM RÉSZRE DARABOLHATJÁK FEL LÍBIÁT ÉSZAK-AFRIKAI EGYENSÚLY | Az orosz, török és amerikai tárgyalásokon felvetődött a polgárháború sújtotta ország feldarabolása. A tét a déleurópai gázellátás diverzifikálása.

Törökországnak a Nyugat által támogatott tripoli kormány részére nyújtott masszív, hadügyi patronálásra is kiterjedő támogatása megváltoztatja a líbiai katonai erőviszonyokat. Így megnyílhat az út a tárgyalásos rendezés felé – ennek három főszereplője az Egyesült Államok, Törökország és Oroszország. Az Európai Unió, amelynek több tagja korábban katonailag is aktív volt a térségben, s légierővel támogatta a Kadhafi-rezsim megdöntését, visszaszorult. Pozíciói a líbiai konszolidációról, esetleg az ország befolyási övezetekre való újrafelosztásáról várható megbeszélések tekintetében erősen meggyengültek. Pedig nyomós EU-s érdekek fűződnek a tárgyalásos rendezéshez.

FOTÓ: AHMED JADALLAH, REUTERS

UNIÓS ELLENTÉTEK

Némelykor hajmeresztő fordulatokhoz vezetett az észak-afrikai állam körüli helyzet. Az Európai Unió két oszlopos tagja, Franciaország és Olaszország a líbiai polgárháborút illetően gyökeresen ellentétes állásponton van. Míg Párizs a szakadárnak minősített Haftár tábornokot támogatja, addig Róma a Nyugat többsége s az ENSZ által elismert Faradzsot és kormányát segíti. Ugyanakkor az olaszok, akiket az EU-n belül a legszorosabb történelmi-

földrajzi kötelékek fűznek Líbiához, emellett a sivatagi országot Szicíliával összekötő földgázvezeték, a GreenStream fő haszonélvezői, meglepően passzívak. Pedig Itália mint a Líbiából tengeri úton érkező migránshullám első számú célpontja érdekelt lehetne az idestova egy évtizede polgárháborús, anarchikus állapotok között vegetáló észak-afrikai állam konszolidációjában.

Persze a katonai játszmának még nincs vége azzal, hogy a tripoli kormánycsapatok a török katonák és az általuk Szíriából hozott milíciatagok segítségével viszszafoglalták a főváros repülőterét. A törökök szerint az oroszok is „exportálnak” Líbiába szíriai zsoldosokat. Noha Moszkva tagadta, hogy légierőt vezényelt volna az ország keleti részébe, a Haftár tábornok vezette LNA-csapatok megsegítésére, az amerikai hadsereg afrikai parancsnoksága (Africom) megerősítette, hogy legalább 14 orosz harci gépet észleltek Kelet-Líbia légterében.

A közelmúltban a három kulcsország első számú vezetői kétoldalú telefonbeszélgetéseket folytattak, s ezekben Líbia is

szóba került. Diplomáciai források szerint van esély egy megállapodás kidolgozására.

Ez ugyanakkor azt is jelentheti, hogy szétszabdalják az országot, amely gyakorlatilag máris háromfelé szakadt. Nyugati régióját az olaj-, valamint földgázkutak egy részének és a GreenStream vezeték afrikai kiindulópontjának az ellenőrzésével a Faradzs vezette erők, keleti részét a Haftár irányította LNA, míg a déli területeket a nomád törzsek tartják uralmuk alatt.

ÉRDEK A STABILIZÁCIÓ

Nyugat-Európa szempontjából ennek meszszemenő következményei lehetnek. Túl azon, hogy az esetleges megoldás megkönnyítené a közel-keleti, afrikai menekültek líbiai bázisai által jelentett problémák megoldását, a jelentős kőolaj- és földgáztermelő kapacitások ismételt kihasználása, a kutak, vezetékek újraindítása javítaná az ország belső stabilitását, mérsékelné a Nyugatra nehezedő segélynyújtási kényszert. Nagymértékben hozzájárulhatna továbbá az EU szénhidrogénimportjának a diverzifikálásához. Annál is inkább, mert Líbiáé a térség egyik legkiépítettebb kőolaj- és földgázkitermelő, -szállító infrastruktúrája.

D. P. 2020/26 FIGYELŐ | 55

F_55_libia.indd 55

2020. 06. 22. 17:35

| GEOPOLITIKA |

MACRONNAK VĂ LTOZTATNIA KELL

FRANCIA GAZDASà G | A franciåk 73 szåzalÊka szeretnÊ, ha az elnÜk våltoztatna a politikåjån. A gazdasåg helyzetÊt ennÊl is tÜbben tartjåk aggasztónak – igaz, ez a jårvåny előtt is így volt.

A francia statisztikai hivatal (Insee) 1949 óta teszi kÜzzÊ negyedÊves gazdasågi jelentÊseit. Az azóta eltelt hÊt Êvtized alatt aligha volt ennyire aggasztó a helyzet. A GDP mår jårt ugyan hasonló mÊlysÊgben az ÜtÜdik kÜztårsasågban (1968-ban 5,3 szåzalÊkos mínuszban), de az idei első negyedÊv 5,8 szåzalÊkos visszaesÊse mÊg ezt is meghaladta. A fogyasztås csaknem 18 szåzalÊkkal gyengßlt, hasonlóra legutóbb 1980-ban volt pÊlda.

A koronavírus-jårvåny kitÜrÊse előtt az eurózónåban egÊsz jól ålltak a franciåk: 1,5 szåzalÊkos GDP-bővßlÊst vårtak. Bruno Le Maire gazdasågi miniszter most 11 szåzalÊkos zuhanåsra szåmít.

Pårizs ezÊrt is vår sokat az uniós mentőalaptól – jÜvőre nÜvekedÊsi pålyåra kell ållítani az orszågot. A tårcavezető szerint a segÊlycsomag annak a bizonyítÊka, hogy a pÊldåtlan gazdasågi krízisbe dőlt Üreg kontinenst – sokak szkepticizmusa ellenÊre – mÊgiscsak az európai intÊzmÊnyrendszer menti majd meg, s azt mondja, valamennyi francia ållampolgår Êrezzen melegsÊget a szíve kÜrßl, hogy ebben tÜrtÊnelmi szerepet vållalt Emmanuel Macron kÜztårsasågi elnÜk.

ZĂ–LDPROGRAM

Az iróniåt fÊlretÊve: kÊtsÊgtelen, hogy az orszågot valóban rÊg nem låtott gazdasågi sokk Êrte, a kÜvetkező hónapokkal kapcsolatban azonban optimista a kormåny. A termelÊsi módok mår kidolgozott Ês elfogadott stratÊgia mentÊn tÜrtÊnő modernizålåsåban (robotizåció, digitalizåció, innovåció) biztos sikerre szåmít a vezetÊs, Ês remÊnyei szerint a

legsúlyosabb helyzetbe sodródott ågazatokat (autóipar, lÊgi kÜzlekedÊs, turizmus) is hatalmas levegővÊtelhez juttatja majd az uniós alap Franciaorszågra jutó 38,8 milliård eurós segÊlyÜsszege. Az mår mås kÊrdÊs, hogy a Renault-nak (melynek az ållam tizenÜt szåzalÊkban rÊsztulajdonosa) Ütmilliårdos ållami garanciåval ígÊrt, az EU åltal jóvåhagyott hitelt lapzårtånkkor mÊg nem sikerßlt felszabadítania a kabinetnek. Pedig a cÊgnek valóban nagy szßksÊge lenne rå: nÊhåny hete tett bejelentÊse szerint tizenÜtezer munkavållalótól kÊnytelen megszabadulni a kÜvetkező hónapokban, Ês nÊgy francia gyåråt kell bezårnia.

Addig is a kormåny új hibridautó våsårlåsåra 2000, csÜkkentett szÊn-dioxidkibocsåtåsú szemÊlygÊpkocsira 500, új elektromos autóra pedig 7000 euróig nyújt tåmogatåst. Ez nem meglepő, ugyanis a

gazdasågi miniszter – aki nagy pozícióbeli remÊnyeket fŹz egy esetleges kormånyåtalakítåshoz – minden lehetsÊges eszkÜzzel azon van, hogy az orszågot karbonmentesítse. Nyilatkozatai szerint mår így is nagy hiba volt, hogy a kabinet eddig mindenfÊle ellentÊtelezÊs nÊlkßl fektetett milliårdokat a súlyosan lÊgszennyező vållalatok ßzleti tevÊkenysÊgÊbe – de ennek måtól vÊge. Ezt az Air France is ÊrzÊkelheti. A francia nemzeti lÊgitårsasåg ugyanis csak a kÜrnyezetvÊdelmi feltÊtelek teljesítÊsÊre tett ígÊret fejÊben kaphat hÊtmilliård eurós segítsÊget az ållamtól. Emellett a belfÜldi lÊgi forgalmat a vasúttal kívånja visszaszorítani a kormåny; a maximum kÊt Ês fÊl órås utak esetÊben a vonattal való kÜzlekedÊs Êlvez majd ållami prioritåst.

AGGASZTĂ“ Ă LLAPOTOK

Azonban nem mindenki Êrt egyet a kormånyzati tervekkel. Az új nemzeti konzervatív jobboldal egyre szÊlesebb kÜrben – immår a tengerentúlon is – ismert szó-

FONTOSABB MAKROADATOK

GDP SzĂĄzalĂŠk

.SƟ¼HN¡ SzåzalÊk

6,9 3,9

1,3

2ZSPFS­QPÀQNX­LN W¼YF SzåzalÊk 11,6 10,8

1,3

0,9 0,4

0,5

10,1

8,2

–10,3 2019 2020* 2021* 2022* *QáWJOJQ_­X

2019 2020* 2021* 2022*

2019 2020* 2021* 2022* +TWWÂĽX 'FSVZJ IJ +WFSHJ

56 | FIGYELĹ? 2020/26

F_56-57_Francia.indd 56

2020. 06. 22. 17:35

| GEOPOLITIKA |

FOTÓ: HANNAH MCKAY, REUTERS

FRANCIA LÉGI PARÁDÉ LONDON FELETT. KÜLPOLITIKÁVAL NEHÉZ KOMPENZÁLNI A BELSŐ FESZÜLTSÉGEKET

szólója, Marion Maréchal szerint ugyanis a nukleáris energia észszerű keretek között történő használata nem ördögtől való.

A korábbi vaucluse-i képviselő úgy véli, ha a valódi szuverenitás lenne az első a kormánynak, akkor az energetikai függetlenség megőrzésén is dolgozna, s a nukleáris iparosítás biztonságossá tételét segítené, ahelyett, hogy kizárólag az alternatív energiaforrásokra koncentrál, melyek kevésbé produktívak, jóval drágábbak és nagyrészt külföldről kell beszerezni azokat.

A túlzott függésből pedig már sokaknak elege van a franciáknál is, főként, ha az az iparuk fokozatos leépítéséről, egyik fő bevételi forrásuk, a mezőgazdasági szektor elhanyagolásáról szól. Úgy, hogy mindeközben az ország évenként hétmilliárd eurós nettó befizetője az EU-nak.

A világjárvány kitörése előtt a franciák 76 százaléka vélte a gazdaság állapotát aggasztónak, és ez az arány mára mindössze egy százalékkal javult. Kérdés tehát, hogy mennyire lesz elegendő a kormány utalványosztogatása az autóipar

A járvány előtt a franciák

76

százaléka

vélte a gazdaság állapotát aggasztónak, ez mára mindössze egy százalékkal javult.

számára, a hétköznapi emberek üdülési csekkekkel történő megsegítése, vagy éppen az egészségügyi dolgozók pluszszabadsággal való kifizetése, amikor az ország nem csupán gazdasági, hanem szociális megújulásra is szorul. Így azt is itt

lenne az ideje megvitatni, hogy bizonyos gyógyszercégek elsőként miért az USA piacán akarnak megjelenni a kifejlesztés alatt álló vakcináikkal, vagy hogy egyes startupok miért a francia határokon kívül hasznosítják először innovációjukat.

ELÉGEDETLENEK MACRONNAL

Persze lehet, hogy ilyesmire olyankor nem jut idő, amikor a gazdasági zuhanórepülés közepette az elmúlt hetven év legrosszabb francia büdzséjét produkáló Gérald Darmanint Tourcoing polgármesterévé kell választani (mit sem törődve azzal, hogy egyébként a tisztséghalmozást törvény tiltja Franciaországban), vagy Pierre Moscovicit a számvevőszék elnökévé szükséges tenni. (Az már csak hab a tortán, hogy a még Nicolas Sarkozy által teremtett hagyomány szerint a testület elnöke mindig ellenzéki volt.) A fentiek fényében nem is olyan meglepő, hogy a franciák 73 százaléka szeretné, ha az elnök változtatna a politikáján. 2022 tavaszáig még szűk két éve maradt rá.

MAGYAR ÁGNES ZSÓFIA 2020/26 FIGYELŐ | 57

F_56-57_Francia.indd 57

2020. 06. 22. 17:36

| GEOPOLITIKA |

BERLIN ÚJRAÉPÍTI MOSZKVAI GAZDASÁGI KAPCSOLATAIT NÉMET–OROSZ VISZONY | A keleti nyitásban csalódott Moszkvának égető szüksége van a német tőkére és technológiára. Berlin ugyanakkor egyre jobban épít az orosz energiahordozókra.

Németország érdekelt az Oroszországgal fenntartott, a koronavírus-krízis által megtépázott gazdasági kapcsolatok helyreállításában, bővítésében. Ezt jelzi, hogy a közelmúltban a Lufthansa különgépével ötven német csúcsmenedzser repült vissza állomáshelyére, az Orosz Föderációba (OF), hogy újraindítsa az ott működő német vállalatokat, holott a határok, az utazási lehetőségek továbbra is zárva vannak a két ország között. Ennél jóval többen is utaznának, ha a korlátozások nem lennének ilyen szigorúak. „Berlin a múltban is Moszkva európai

kulcspartnere volt, és ez így is marad” – nyilatkozott a dpa-nak júniusban Matthias Schepp, a Német–Orosz Kereskedelmi Kamara (AHK Russland) elnöke.

Az AHK orosz tagozata az OF-ben a legnagyobb külföldi kereskedelmi kamara, több mint kilencszáz taggal.

KELL A NÉMET TŐKE

Schepp szerint Oroszország megbecsülendő, stabil partner, neki vannak a világon a negyedik legnagyobb deviza- és

egyéb tartalékai. Ugyanakkor a rubel árfolyamának a járvány miatt bekövetkezett gyengülése megnehezíti a német exportőrök dolgát. A szakember elismeri, hogy az olaj- és gázpiacok globális összeomlása, a drasztikus árzuhanás hatalmas próbatételnek teszi ki az orosz gazdaságot. Német elemzők ugyanakkor rámutatnak: hazájuknak továbbra is szüksége van az orosz szénhidrogénekre, mindenekelőtt földgázra.

Németország még mindig az egyik vezető európai beruházó. Tavaly ugyan több mint harminc százalékkal kevesebb köz-

FOTÓ: SHAMIL ZHUMATOV, REUTERS

KATONAI PARÁDÉ MOSZKVÁBAN JÁRVÁNY IDEJÉN. KELETI KUDARC UTÁN NYUGATI NYITÁS

58 | FIGYELŐ 2020/26

F_58-59-Nemet-gazdasag.indd 58

2020. 06. 22. 17:37

| GEOPOLITIKA |

2,3 4 2,50 2,53

5,0 9

RĂŠszarĂĄny a teljes Vannak egĂŠszen egzotikus exportban (szĂĄzalĂŠk) termĂŠkek az orosz (re)exportban: pĂŠldĂĄul 2019-ben csaknem tĂ­zmilliĂł Fa-, cellulĂłz-, dollĂĄr ĂŠrtĂŠkben szĂĄllĂ­tottak a papĂ­ripari termĂŠkek 1,57 S­RJYJPSJP PFPF¡Y [FL^ F GJQáQJ Vegyipari termĂŠkek P­X_Ă€Qá YJWR­PJPJY ­X RNSYJL^ hĂĄrommilliĂł dollĂĄrĂŠrt a paraguayi 3JRJXK­RJP IWÂĽLFPÂş[JP áXQFPTXXÂĽL LZFWFSN ÂĽQYFQ ­[X_ÂĽ_FITPPFQ J_JQáYY ÂşXX_JÂĽQQÂąYTYY GĂŠpek, berendezĂŠsek, PĂ€QÂşSQJLJX YJÂĽY RFY­ ­X PÂĽ[­Y & PÂş_QJPJI­XN JX_PÂş_ÂşP RFY­ FRJQ^ OJQJSYáX RJSS^NX­LÄ? Ă svĂĄnyi 84,16 FĂŠmek ĂŠs fĂŠmipari koffeint, B- ĂŠs C-vitamint tartalmaz, termĂŠkek termĂŠkek (alapanyagok) RFLFX ­X PĂ€QÂşSQJLJX ÂşXX_JY­YJQÄ? antioxidĂĄns-tartalma miatt kedvelt A NÉMETORSZĂ GBA F_ JL­X_X­LYZIFYTX S­RJYJPS­Q 2019-ben a NĂŠmetorszĂĄgbĂłl szĂĄrmazĂł behozatalban (25,1 RNQQNÂĽWI ITQQÂĽW F_ JQá_á ­[MJ_ mĂŠrten a legnagyobb mĂŠrtĂŠkben, YÂşGG RNSY RNQQN¡ ITQQÂĽWWFQ JRJQPJIJYY F L^¡L^X_JWJP FWÂĽS^F

IRĂ NYULĂ“ OROSZ EXPORT SZERKEZETE, 2019

vetlen invesztĂ­ciĂłt (FDI) hajtott vĂŠgre az OF-ben, mint 2018-ban, de az ĂŠrtĂŠk Ă­gy is meghaladta a 2,1 milliĂĄrd eurĂłt. Ez a mĂşlt ĂŠvi nĂŠmet globĂĄlis FDI-export (91 milliĂĄrd eurĂł) tĂśbb mint kĂŠt szĂĄzalĂŠkĂĄt jelentette.

A Kremlnek nem kevÊsbÊ fontos az EU-ban a brit kilÊpÊssel automatikusan mÊg inkåbb kulcsszerephez jutó nÊmet gazdasåggal fenntartott viszony szorosabbra fŹzÊse. Július elsejÊvel Berlin veszi åt fÊl Êvre az Európai Unió soros elnÜki tisztÊt, ami tovåbb fokozza az ÊrdeklődÊst. Meghatårozó lehet egy olyan időszakban, amikor felgyorsul a nemzetkÜzi erőviszonyok åtrendeződÊse.

KELETI KUDARC

Moszkvånak, amely csalatkozott a Nyugatban, a keleti nyitås sem sikerßl úgy, ahogy szeretnÊ. Kínåtól, a stratÊgiai katonai-politikai-gazdasågi partnertől az OF – nyilvån nem alaptalanul – tart.

Erre utal a legújabb kÊmßgy is: az Orosz Arktikus Tudomånyos AkadÊmia elnÜkÊt, Valerij Mitykót, a kínai Talienben mŹkÜdő haditengerÊszeti egyetem vendÊgprofesszoråt, egykori magas rangú haditengerÊszt azzal vådoljåk, hogy nemzetbiztonsågi jelentősÊgŹ dokumentumokat adott åt a kínaiaknak. S a nagy nyilvånossåggal kÜrített kÊmkedÊsi ßgyek mindig jelzÊsÊrtÊkŹek a kßlvilåg Ês az Êrintett partner(ek) szåmåra.

29,65

ForrĂĄs: russian-trade.com

Mår a vírusvålsåg kitÜrÊse előtt, 2019ben tapasztalható volt a nÊmet–orosz gazdasågi kapcsolatok, a kßlkereskedelem visszaesÊse. Tavaly a kÊt orszåg årucsereforgalma moszkvai hivatalos adatok szerint tÜbb mint tíz szåzalÊkkal csÜkkent 2018-hoz mÊrten. A NÊmetorszågba irånyuló orosz export ennÊl erőteljesebben, mintegy ÜtÜdÊvel zuhant. Az OF importjåban ebben a relåcióban viszont alig Êrezhető (1,6 szåzalÊkos) zsugorodåst regisztråltak. Valamelyest visszaesett a nÊmetek rÊszesedÊse a teljes orosz kßlkereskedelmi forgalomban, a múlt Êvben nyolc szåzalÊkot tett ki a 2018-as 8,7-hez kÊpest. Berlin 2019-ben is, mikÊnt tavalyelőtt, Moszkva måsodik szåmú legfontosabb kßlgazdasågi partnere volt Peking utån.

Oroszorszåg a múlt Êvben 28 milliård dollår ÊrtÊkben exportålt NÊmetorszågba årukat Ês szolgåltatåsokat. Ennek tÜbb mint 85 szåzalÊkåt åsvånyi anyagok (dÜntő mÊrtÊkben kőolaj, fÜldgåz Ês azok feldolgozott formåi) tettÊk ki. Ami kivåltkÊppen aggasztja a moszkvai kÜzgazdåszokat: a nÊmet relåciójú orosz kivitel tavalyi 6,4 milliård dollåros csÜkkenÊsÊből a kÊt szÊnhidrogÊn 5,6 milliårdos rÊszt tett ki. Ez komoly figyelmeztetÊs az OF kßlgazdasågi stratÊgåi szåmåra is, hogy ideje újragondolni a nÊmetekkel fenntartott, stratÊgiai fontossågú kereskedelmi, gazdasågi kapcsolatok alakítåsåt. Az exportorientålt NÊmetorszåg szåmåra ez ke-

AZ OROSZORSZà GBA IRà NYULÓ NÉMET EXPORT SZERKEZETE, 2019

GĂŠpek, berendezĂŠsek

Vegyipari termÊkek FÊmek, fÊmtermÊkek Élelmiszeripari termÊkek, RJ_áLF_IFX¼LN FQFUFS^FLTP Fa-, cellulóz-, 0 papíripari termÊkek

6,73

2,1

5,31

vÊsbÊ jelent gondot. Egyfelől az Oroszorszågba irånyuló kivitele tavaly alig mÊrsÊklődÜtt, måsfelől az OF rÊsze a nÊmet kßlkereskedelemben sokkal kisebb, mint fordítva. Tavaly Moszkva nem kerßlt be a Berlin szåmåra legfontosabb Üt kßlgazdasågi partner kÜrÊbe.

CÉLKERESZTBEN A HIDROGÉN

A NÊmetorszåg Ês az Orosz FÜderåció kÜzÜtti bonyolult gazdasågi kapcsolatokat erősítheti a hidrogÊnalapú energiagazdasåg irånti kÜzÜs ÊrdeklődÊs – mindenekelőtt a hidrogÊn előållítåsånak egyik módjåt adó orosz fÜldgåzexport. Ez utóbbinak szerves rÊsze a tranzitorszågok åltal tåmasztott bizonytalansågot kikßszÜbÜlő kÜzvetlen orosz–nÊmet gåzvezetÊkkÜteg, az Északi à ramlat II. Ennek befejezÊsÊt, illetve hasznålatba vÊtelÊt az USA mellett a tranzitban Êrdekelt – s Moszkvåval szemben mÊly ellenszenvet tanúsító – Ukrajna Ês Lengyelorszåg is fÊkezi. A csővezetÊk befejezÊsÊhez viszont nyomós európai, mindenekelőtt nÊmet energia-, vegyipari Êrdekek fŹződnek.

A projekt Magyarorszågot is Êrintheti, hiszen tavaly ősszel tartottåk Budapesten az első olyan nagyszabåsú regionålis mŹhelytanåcskozåst, amelyen a hidrogÊnalapú energetika, kÜzlekedÊs fejlesztÊsÊről volt szó. A Portfolio.hu ÊrtesßlÊsei szerint a hidrogÊn mint energiahordozó hasznålata bekerßlhet a magyar nemzeti energiastratÊgiåba.

DUNAI PÉTER 2020/26 FIGYELĹ? | 59

F_58-59-Nemet-gazdasag.indd 59

2020. 06. 22. 17:37

| GEOPOLITIKA |

LÉGITÁRSASÁGOK PERELTÉK BE A BRIT KORMÁNYT

SZIGORÍTÁS | Az európai országok sorra oldják fel a beutazási korlátozásokat, a britek viszont szigorítanak. A légitársaságok és az üzleti szervezetek élénken tiltakoznak ez ellen.

LEFAGYASZTOTT GAZDASÁG

Nagy-Britannia május végén vezette be a korlátozást, amely alól azért vannak kivételek: a mezőgazdasági idénymunkások, a sofőrök, a szállítók, valamint az egészségügyi szakemberek tartoznak például közéjük. Ők azonban a beutazni vágyók csak nagyon kis részét képezik. Egy turista nyilván nem fog úgy Londonba utazni, hogy két hetet csücsül egy szállodai szobában, mielőtt nekiáll a városnézésnek.

A döntésen nem csak a légitársaságok akadtak ki. A húsz legnagyobb brit kereskedelmi, üzleti, oktatási és turisztikai szövetség szintén tiltakozott ellene, hiszen az ő érdekeiket is súlyosan sérti a korlátozás. A külföldiek oktatása, az üzleti utak ellehetetlenülnek. A határon túlról érkező diákok például évi ötmilliárd

font bevételi forrást jelentenek. Még kormánypárti konzervatív parlamenti képviselők is ellenzik Boris Johnson rendelkezését, mondván: egy ilyen lépést a járvány tombolása idején kellett volna bevezetni, nem most, amikor a szigetországban is lassan újraindul a hétköznapi élet.

A légitársaságok keresetlevelükben arra hivatkoznak, hogy Nagy-Britanniának súlyos károkat okoz a határozat, amely kiváltható lenne egyéb, a gazdasági érdekeket is figyelembe vevő intézkedésekkel.

Légi hidak és turistafolyosók bevezetését szorgalmazzák, ahogy ezt más népszerű turistacélpontok (Törökország, Görögország, Portugália) tervezik. A három légicég azt javasolja: csak azon államok polgáraira vonatkozzon a kéthetes karantén, ahol továbbra is erős a fertőzöttség. Álláspontjuk szerint a kormány lépése még annál is szigorúbb, mint ami a járvány tombolása idején volt hatályban.

A Downing Streeten azonban úgy vélik, minden rendelkezésre álló eszközzel meg kell akadályozni a pandémia második hullámának a kitörését, így a fenti idő-

tartamú vesztegzár is indokolt. A kabinet azzal védekezik, hogy az érintett szektorok minden idők legnagyobb állami támogatását kapták-kapják, amely globális összehasonlításban is kiemelkedő.

JEGYÁRCSÖKKENÉS VÁRHATÓ

A globális légi forgalom áprilisban mélypontra zuhant, az utasok száma csaknem 95 százalékkal maradt el az egy évvel korábbi szinttől. A légiipar nemzetközi szervezete, az IATA kimutatásai alapján az ágazat az idén rekordszintű, 85 milliárd dolláros veszteséget szenvedhet el. Váradi József, a Wizz Air vezérigazgatója a Financial Timesnak nyilatkozva kifejtette: júniusban már sorra nyitották meg a repülőtereiket az európai országok – még a járvány által különösen sújtott dél-európaiak is – a turisták előtt. Nagy-Britannia pont az ellenkezőjét tette. A szakember szerint a turizmus visszaesése a jegyárak tíz-húsz százalékos csökkenését idézi elő. A légitársaság által végzett felmérés ugyanakkor azt mutatja: az utasok kétharmada kész arra, hogy fél éven belül ismét repülőre szálljon.

D. GY.

FOTÓ: HENRY NICHOLLS, REUTERS

A British Airways, az easyJet és a Ryanair jogi lépéseket tett a brit kormánynyal szemben. Azt sérelmezik, hogy a szigetországba beutazóknak kéthetes karantént kell elszenvedniük.

60 | FIGYELŐ 2020/26

F_60-61-Brit-legicegek+Horvat.indd 60

2020. 06. 22. 17:37

| RÉGIÓ |

VÍZBE FEKTETNEK A HORVÁTOK

ERŐMŰ-FELÚJÍTÁSI PROGRAM | Horvátországban 37 vízerőmű működik, ezek az ország áramtermelésének mintegy 55 százalékát adják. Jelentős részük azonban elöregedett, modernizációra szorul. Az állam eltökélt célja, hogy 2030-ra e termelőegységek mindegyikét felújítsa, növelje teljesítményüket.

Az első vízi erőművet Horvátországban 1895-ben, Nikola Tesla kezdeményezésére építették, a tudós szülőfalujától, Smiljantól nem messze, a Krka folyón. A Jaruga névre keresztelt termelőegység a világ második vízenergia-hasznosítású áramfejlesztője volt, és csupán két nappal azután helyezték üzembe, hogy az Egyesült Államokban a Tesla és George Westinghouse által épített generátor elkezdte termelni a váltóáramot a Niagara-erőműben.

A Jarugának a budapesti Ganz Művekben legyártott két generátora egyenként 550 kilowattnyi energiatermelő képességével Šibenik városának biztosította az áramot.

Az objektum sikerét követően robbanásszerűen terjedtek országszerte a hasonló áramfejlesztő létesítmények. A második világháború kitörésekor a mai Horvátország területén 153 vízerőmű működött, de a világégés során nagy részük megrongálódott vagy teljesen romba dőlt. A kommunista hatalom idején ismét megkezdődött az erőművek fejlesztése, építése – az ekkor létesültek, megújultak jobbára a mai napig üzemelnek.

A jelenlegi 37 objektumból 17 nagy kapacitású, a többi 20 teljesítménye egyenként nem éri el a 10 megawattot. A létesítmények három kisebb kivételével állami tulajdonban vannak. Tavaly a vízerőművek összesített kimenő teljesítménye 2125 megawatt volt, ez meghaladja a paksi atomerőműjét (1940 MW).

FOTÓ: FIGYELŐ-ARCHÍV

DUBROVNIK 2

Az állami kézben lévő Horvát Elektromos Művek (HEP) 2012-ben döntött úgy, hogy 2030-ig az összes vízerőművét felújítja, amire eddig mintegy 1,4 milliárd kunát (65 milliárd forintot) költött, és a tervek szerint a következő esztendőkben további 2,2 milliárd kunát (100 mil-

A MA IS ÜZEMELŐ JARUGA 2 ERŐMŰ A KRKA NEMZETI PARKBAN. A TESLÁÉ UTÁN HÁROM ÉVVEL KEZDTÉK ÉPÍTENI, AZ ELSŐ GANZ-GENERÁTORAI MA MÚZEUMI TÁRGYAK

liárd forintot) fordít fejlesztésekre. Legutóbb, az év elején a Dobra folyón, 1959ben épült Gojak erőmű rekonstrukciója fejeződött be, melynek során a 48 megawattos komplexum teljesítményét 57re bővítették. A HEP a felújításokkal és fejlesztésekkel 2030-ra legalább 1500 megawattnyi új kapacitást szeretne kiépíteni. E folyamat legjelentősebb állomása egy új, nagy kapacitású erőmű felépítése Dubrovnik mellett. A projekt neve Dubrovnik 2, mivel a déli város közelében már üzemel egy áramfejlesztő egység. A majdani 216 megawattos létesítményt a horvátok a boszniai Szerb Köztársasággal közösen építenék fel, s a tervek szerint az előállított villamos energia harmada a boszniai szerbeké lesz.

KÜLKERESKEDELMI HIÁNY

A horvát árampiac nagyon sajátos helyzetben van, ugyanis energiaszükséglete több mint negyven százalékát külföldről szerzi be, miközben az országban meg-

termelt energia harminc százalékát exportálja. Ez részben annak tulajdonítható, hogy a jugoszláv időkben kiépített elektromos hálózat nem számolt a tagországok határaival. A behozott áram jó részét Bosznia-Hercegovinában termelik, de érdekes módon a horvát kivitel nagy felhasználója szintén a szomszédos bosnyák–szerb–horvát államalakulat. A dalmáciai vízerőművek szolgáltatják Hercegovina villamosenergia-szükségletének a jelentős részét, míg Szlavónia (a Dráva és a Száva közötti északkeleti horvát terület) észak-boszniai és szerbiai hőerőművektől vásárolja a villanyt. Zágráb eltökélt célja, hogy a közeljövőben racionalizálja áramtermelését; ennek érdekében hamarosan újabb (főként megújuló) energiát termelő egységeket létesítenek országszerte.

HORDÓSI DÁNIEL 2020/26 FIGYELŐ | 61

F_60-61-Brit-legicegek+Horvat.indd 61

2020. 06. 22. 17:37

| RÉGIÓ |

PIACSZABÁLYOZÁSI STOP ROMÁNIÁBAN

GÁZÜGYEK | Bukarest július 1-jétől liberalizálja a háztartási fogyasztók számára a földgáz árát.

Ettől a szakemberek azt várják, hogy középtávon normalizálódik a különböző árszabályozások miatt eltorzult román piac. A döntés végrehajtása érzékeny periódusban történik, hiszen két választás is lesz az idén keleti szomszédunkban, így Virgil-Daniel Popescu gazdasági miniszter máris kilátásba helyezte, hogy a nemzeti liberális kormány ismét közbelép, ha a szolgáltatók nem kínálnak a lakosságnak 15-20 százalékkal alacsonyabb fogyasztói ellenértéket.

Románia 2005-ben privatizálta a gázszolgáltatóját, de az árak szabályozását nagyon lassan, fokozatosan, megtorpanásokkal szüntette meg. Az ipari fogyasztók 2014 szeptembere óta pusztán a piaci verseny által alakított áron jutnak hozzá a nyersanyaghoz, a lakosság csak most kerül majd ebbe a helyzetbe. Eredetileg 2021 júliusát tűzték ki a lakossági ellenérték liberalizálásának időpontjául, mert 2018-ban a gáz nemzetközi ára megugrott, és az akkori (szociáldemokrata) kormány védeni akarta a lakosságot.

Mostanra azonban a globális ellenérték történelmi mélypontra süllyedt, így a szabályozott belföldi kitermelésből eredő szénhidrogén az idén már drágább, mint az import. Ezért egy ideje azok a belföldi szolgáltatók járnak jól, amelyek a megawattóránkénti 68 lejes (4850 forin-

tos) szabályozott áron értékesíthetik a gázt, miközben a nemzetközi piacon alig 38 lejbe (2700 forintba) kerül. Korábban persze volt ez fordítva is, hiszen amikor a nyersanyag globális ellenértéke 120 lej körül volt, akkor a romániai szolgáltatók és kitermelők vesztettek. Ezt részben úgy próbálták kompenzálni, hogy az ipari fogyasztóknak a lehető legdrágábban adták a gázt. Az állam beavatkozása torzulásokhoz vezetett, a beruházóknak nem érte meg fejleszteni, így igazi verseny nem alakulhatott ki a piaci szereplők között – hangsúlyozták a szakértők.

MEGFENYEGETTE A NAGYOKAT

A bukaresti kormány 2018-ban korlátozta a gázexportot, ezért Brüsszel kötelezettségszegési eljárást indított keleti szomszédunk ellen. Az akkori kormányrendelet a szabályozott háztartási fogyasztói árat is tartalmazta. Az Európai Bizottság vé-

A fekete-tengeri földgáz kitermelését illetően a szakember pesszimista, az alacsony nemzetközi árak miatt egyelőre nem éri meg a felszínre hozatala, ami igen költséges művelet.

gül elfogadta a gázár liberalizációjára kitűzött 2021. júliusi időpontot. Ennek ellenére Bukarest önszántából hozta előre először fél, majd egy évvel, amiben közrejátszott a nemzetközi ellenérték alakulása, valamint az, hogy nyáron a legjobb végrehajtani a liberalizációt, ugyanis télen azonnali dráguláshoz vezethet. Romániában az idén két választás is lesz (önkormányzati és parlamenti), így a kormánynak nem mindegy, hogy a szabályozások feloldása miként hat a piacra.

Virgil-Daniel Popescu gazdasági miniszter az elmúlt hetekben nyilvános nyilatkozatokban többször is nekirontott a gázszolgáltatóknak, ezek közül főként a két legnagyobbnak, a német E.ON-nak és a francia Engie-nek, amelyek a lakossági gázszolgáltatási piac 95 százalékát uralják, körülbelül fele-fele arányban. A két óriás felosztotta maga között az országot: az északi részen az E.ON tevékenykedik, míg a délin az Engie látja el a lakosságot.

A teljes képhez hozzátartozik, hogy a lakosok alig 35 százalékához jut el a gáz, máshol fával vagy egyéb alternatív energiaforrásokkal tüzelnek.

A gázszállítási hálózat ugyanis fejletlen, sok kistérség túl messze van a fővezetékektől, emiatt költséges lenne az ottani települések hálózatba kapcsolása. A tárcavezető elvárná, hogy a szolgáltatók 15-20 százalékkal olcsóbban biztosítsák az

62 | FIGYELŐ 2020/26

F_62-63-Roman-gazar.indd 62

2020. 06. 22. 17:41

| RÉGIÓ | MUNKÁS A MOLDVAI PUNGEȘTI HATÁRÁBAN FELÁLLÍTOTT FELTÁRÓSZONDÁNÁL. HAT ÉVE A FALUSIAK ELKERGETTÉK AZ AMERIKAI CHEVRONT, MERT FÉLTEK A KÖRNYEZETMÉRGEZÉSTŐL, MA ÉPP A LÉTHATÁRON TENGŐDNEK

énál a piaci szabályozás és a nyersanyag nemzetközi ellenértékének alakulása miatt. A szakember jónak tartja, ha a liberalizáció következtében verseny alakul ki a belföldi kitermelésű és az importból származó gáz ára között.

FEKETE-TENGERI MEZŐ

energiahordozót a háztartási fogyasztóknak. Szerinte ezt indokolttá teszi a nyersanyag rendkívül alacsony nemzetközi ára, amit egyebek mellett a koronavírus-járvány is befolyásolt, hiszen a korlátozások időszakában a gyárak leállása következtében jelentősen csökkent a kereslet.

FOTÓ: GETTY IMAGES

TÜRELMET VÁR A POLITIKUSOKTÓL

A Figyelőnek nyilatkozó Nagy-Bege Zoltán, a romániai országos energiaár-szabályozó hatóság (ANRE) alelnöke azonban úgy véli, a politikumnak nem kellene máris ismét beavatkoznia a piac működésébe, hanem legalább középtávon hagynia kellene, hogy „érvényesüljön a szabadpiaci verseny természetes és jótékony hatása a lakossági fogyasztók számára”.

A szakhatósági vezető szerint a román gázpiac eltorzult a lassú liberalizálás mi-

att, ezért nagyon nehéz párhuzamot vonni vagy összehasonlítást végezni akár a bolgár, akár a magyar piaccal. A nagykereskedelmi beszerzési és a végső fogyasztói ellenérték szabályozása következtében a román szolgáltatók nem tettek meg mindent, hogy a legelőnyösebb áron szerezzék be a nyersanyagot. Ráadásul nemcsak az ő körükben, hanem a gázkitermelőkében sem érvényesült a verseny, hiszen akárcsak a lakossági fogyasztói piacot, a kitermelést is két vállalat birtokolja 95 százalékos mértékben, körülbelül fele-fele arányban: a román állami Romgaz, valamint az osztrák OMV tulajdonában lévő Petrom. Jelenleg a belföldi gáz nagykereskedelmi ára magasabb az importáru-

Románia évente 10-11 milliárd köbméter gázt termel ki, s körülbelül ugyanennyit fogyaszt. A többéves átlagot tekintve az elfogyasztott nyersanyag tíz-húsz százalékát importálja, legtöbbször télen, amikor nagy hidegek vannak. Ilyenkor Bukarest szinte kizárólag Ukrajnán keresztül szerzett be orosz gázt. Tavaly, amikor kilátásban volt, hogy Moszkva esetleg nem írja alá a szállítási szerződést Kijevvel, keleti szomszédunk a Bulgária és Magyarország viszonylatában működő interkonnektorokat vette igénybe, azokon keresztül importált ugyancsak többnyire orosz gázt, és töltötte fel a tározókat jóval korábban a szokásos gyakorlathoz képest.

Nagy-Bege Zoltán bizakodásának adott hangot, hogy a következő hónapokban csökkenhet a lakossági gázár, de csak akkor, ha az állam hagyja, hogy a kereskedők szabadon versengjenek a fogyasztókért. Arra a kérdésre, hogy a Bulgária– Románia–Magyarország–Ausztria nyomvonalon haladó BRUA vezeték megépítése és a fekete-tengeri földgáz tervezett kitermelése miként befolyásolhatja a román gázpiacot, a bukaresti hatóság alelnöke leszögezte: a fogyasztói árak alakulása elsősorban nem ezektől függ. A fekete-tengeri földgázzal kapcsolatban a szakember pesszimista. Szerinte ilyen alacsony nemzetközi gázár mellett senkinek sem éri meg a következő két-három évben, hogy kitermelje a nyersanyagot, mert a felszínre hozatala igen költséges művelet. Ugyanakkor Romániának most érné meg igazán kinyerni a 42–85 milliárd köbméteresre becsült szénhidrogéntartalékot, hiszen 2030 után egyre kevésbé lesz szükség földgázra az Európai Unió által kitűzött célok tükrében. A tagállamok ugyanis vállalták az ipar szénmentesítését az éghajlatváltozás lassítása érdekében.

BORBÉLY TAMÁS 2020/26 FIGYELŐ | 63

F_62-63-Roman-gazar.indd 63

2020. 06. 22. 17:41

| RÉGIÓ |

BANKKÁRTYAJÁTÉKOK ROMÁNIÁBAN

FIZETÉSI LEHETŐSÉGEK, SZOKÁSOK | Bár tíz év alatt több mint megnégyszereződött a bankkártyahasználat Romániában, ebben a tekintetben továbbra is a sereghajtók között keresendő keleti szomszédunk az uniós listán. A jelek szerint egyelőre kallódni látszik a lényeg a sok, esetenként egymásnak homlokegyenest ellentmondó törvényi szabályozás között. A mintegy 19 milliós népességű országban a lakosság több mint tíz százalékának nincs bankszámlája.

Miközben megsokszorozódott a kártyahasználat ösztönzését célzó reklámok és egyéb promóciós anyagok száma, hideg zuhanyként érte a romániai pénzintézeti szektort az a 2018-ban kezdeményezett törvény, amely csak az ötvenezer euró fölötti éves üzleti forgalmat lebonyolító vállalkozások számára teszi kö-

telezővé a bankkártyás fizetés biztosítását, az online terminálok használatát. Holott egyre többen egyenlítik ki a számlát „plasztikkal”. Igaz, a trendek teljesen eltérők a városok és a vidék között; falusi környezetben még mindig minimális a modern fizetési eszközök iránti igény.

Az elmúlt év végén több mint 18 millió bankkártya volt használatban Romániában, ám ezzel keleti szomszédunk még nem éri el a fejenkénti egykártyás átlagot.

Ennél is jóval alacsonyabb a hitelkártyahasználati mutató – a forgalomban lévő teljes plasztikállomány 16,5 százaléka

–, az egy főre eső 0,15 százalék az alig látható zónába pozicionálja az országot.

PLAFONEMELÉS

A tízezerről ötvenezer euróra emelt plafon gyakorlatilag újra átszabta a piacot.

Addig a kereskedelmi szereplők kilencven százaléka szerzett be vagy készült beszerezni kártyaolvasót, ám miután a kisebb kereskedőknek, vendéglőknek továbbra sem lesz kötelező a POS-terminálok (point of sale terminals) telepítése, egyelőre marad a bankautomata-vadászat a kisebb üzletekben történő fize-

64 | FIGYELŐ 2020/26

F_64_65_roman_fizetoeszkoz.indd 64

2020. 06. 22. 17:42

FOTÓK: ÁKOS STILLER, GETTY IMAGES

| RÉGIÓ |

téskor. A számítások alapján a romániai kereskedelmi és szolgáltatóegységek bő háromnegyedére nincs kényszerítő hatással a jogszabály.

Az indoklás szerint azért volt szükség a módosításra, mivel sok kereskedő túl megterhelőnek tartotta a POS-szal járó költségeket. Mert ugyan a kártyaleolvasót ingyen biztosítja a bank, ám a berendezés használata kiadásokat feltételez. A kereskedőnek havi 35–65 lejes (2500– 4650 forintos) illetéket kell lerónia a pénzintézetnek, ha pedig a POS-os kifizetések összege egy hónap alatt nem éri el a bank által meghatározott összeget, az intézmény akár további díjat is felszámíthat. S ott van még az egyszeri használati illeték, ez átlagosan a kifizetett összeg 0,6-1 százaléka.

A bankszektor felhördülését jelentős mértékben az váltotta ki, hogy a kártyás ügyfelek mellett a pénzintézetek a változtatás legnagyobb vesztesei. Az ágazatban ugyanis csak 2017-ben 12 millió eurót fektettek be kártyaleolvasókba és a szükséges infrastruktúra fejlesztésébe, aminek a megtérülése ily módon meglehetősen tervezhetetlenné vált.

Nehezen eldönthető, hogy a fizetési trendek alakulása a törvénymódosítás ellen vagy épp mellette „lobbizik”. A kártyás kiegyenlítések volumene négy év alatt megháromszorozódott, de a bankautomatákból kivett összeg is folyamatosan nőtt; a jelzett periódust tekintve cirka hetvenszázalékos növekedésről árulkodnak a jegybanki statisztikák. Mindez összefüggésben állhat azzal, hogy bár egyre több embernek van bankkártyája, még mindig sokan ódzkodnak a vele való fizetéstől – vagy egyszerűen nincs rá lehetőségük. Az automatákból kivett pénzösszeg volumene mindenesetre még mindig csaknem háromszor nagyobb, mint a kártyás tranzakcióké.

A statisztikák és a tapasztalatok egyaránt azt mutatják, hogy a városok és a vidék fizetési trendjei teljesen eltérnek – minél nagyobb egy település, annál nagyobb eséllyel tudjuk kártyával kiegyenlíteni a számlát. Városi környezetben egyre több kis cég tulajdonosa vélekedik úgy, hogy bár a törvény nem kötelezi rá, to-

vábbá anyagilag sem éri meg a korszerű fizetési lehetőségek megteremtése, a növekvő igény kikényszeríti a kártyaleolvasók telepítését. Némi általánosítással élve minél nagyobb ugyanis egy település, a lakosai annál kevesebb készpénzt tartanak maguknál. Faluhelyen viszont a vásárlók nem igénylik a hasonló modernitást. Többnyire csak az átutazók kérdeznek rá a plasztikkal való fizetés lehetőségére, az egyre magasabb átlagéletkorú helybeli lakosság még mindig a készpénzre esküszik. Igaz, vidéken is foko-

oldja meg a helyzetet, sőt akár bonyodalmat is okozhat, hiszen nem tér ki a készpénzben kapott összegek megadóztatásának a kérdésére. A részleges kifehérítéssel egy régebbi gondot is lehetne orvosolni, a pénztárban található különbözet problémáját – emiatt ugyanis az adóhatóság rendszeresen bírságol. Csak az a bökkenő, hogy a vendéglői rendszerek egyelőre nem teszik lehetővé a borravaló kártyával való kifizetését. Ahol mégis, ott többnyire más termékek vagy szolgáltatások fiktív könyvelésével igye-

BŐRÁRUVÁSÁR EGY BUKARESTI PIACON. TIPIKUS FŐVÁROSI HELY, AHOL A KÉSZPÉNZ AZ ÚR

zódik a következő nemzedékek bankkártyás kiegyenlítési igénye, amelyet a bérfolyósítási gyakorlat is erősít.

JATTFEHÉRÍTÉS

Egy másik lobbi is a „kártyázás” irányába igyekszik tolni a folyamatokat. A vállalkozók, üzletemberek a vendéglátóipari egységekben hagyományos borravaló legalizálását kérik – persze nem minden műfajban, csupán a bankkártyával odaítélt öszszeget, vagyis a számlázott bónuszt hivatalosítanák. Mert ha ma egy alkalmazott plasztikról kap borravalót, az összeg fizetésnek minősül, az utána lerovandó adó pedig csaknem hatvan százalékra rúg. A szorgalmazók ennek a típusú baksisnak a szabályozását kérik, ami azt jelentené, hogy például egy napi százlejes (7100 forintos) borravaló után az alkalmazottnak tíz százalék adót kellene fizetnie. Szakemberek szerint a jatt legalizálása több mint 35 millió eurót hozna az államkasszának.

A hatóságok alapvetően egyetértenek a vendéglátóipari munkáltatók kérésével, ám a kezdeményezés önmagában aligha

keznek megoldani a helyzetet. Ami legalábbis szürkíti a képet.

Sokan kíváncsian várják, milyen hoszszú távon csapódnak le a koronavírus-járvány idején intenzívvé váló, a kártyás fizetést szorgalmazó hatósági felhívások.

A Romániai Banki Munkáltatók Tanácsa sűrűn fordult felhívással a lakossághoz, hogy a kártyát, illetve az online tranzakciókat részesítsék előnyben – a készpénz használatának mellőzésével párhuzamosan. Az Egészségügyi Világszervezet is arra szólította fel a világ lakosságát, hogy aki csak teheti, kerülje a készpénz használatát, mert a bankjegyek és az érmék csereberéjével is terjedhet a vírus.

Rövidesen kiderülhet, mennyire véges az emberi memória – akár vészhelyzetben is.

CSINTA SAMU

2020/26 FIGYELŐ | 65

F_64_65_roman_fizetoeszkoz.indd 65

2020. 06. 22. 17:42

| RÉGIÓ |

SZERBIAI EREDMÉNYMUSTRA Aleksandar Vučić államfő Szerb Haladó Pártja, de a Pásztor István vezette Vajdasági Magyar Szövetség is rekordokat döntött a múlt heti háromszintű – köztársasági parlamenti, vajdasági képviselőházi és önkormányzati – szerbiai választásokon. Az ellenzék egy része bojkottálta a megmérettetést, de így is ötven százalék körüli volt a részvételi arány.

REZESBANDA AZ SNS EREDMÉNYVÁRÓJÁN. HAMISÍTATLAN SZERB HANGULATBAN KEZDTE BESZÉDÉT AZ ÁLLAMFŐ

TÖRTÉNELMI GYŐZELMEK

KÉT SZERB, NÉGY KISEBBSÉGI PÁRT

Az országos választáson a második helyen az Ivica Dačić jelenlegi külügyminiszter által vezetett Szerbiai Szocialista Párt végzett, de a voksoknak csak a 11 százalékát szerezte meg, ami 32 mandátumra lesz elegendő. Az Aleksandar Šapić korábbi vízilabdázó és edző által vezetett ellenzéki Szerb Patrióta Szövetség lépte még át a szerb pártok közül a háromszázalékos parlamenti küszöböt, 4,2 százalékos eredménye 12 mandátumot érhet.

A többi képviselőhely a parlamentben a kisebbségi formációk között oszlik meg, melyekre nem a háromszázalékos, hanem a kedvezményes küszöb volt érvényes. Az Albán Demokratikus Alternatíva három, Muamer Zukorlić muszlim

vezető, volt főmufti listája ugyancsak három, az SDA Sandžaka (a régió bosnyák pártja) pedig várhatóan két képviselői helyet szerez majd Belgrádban.

Jelentősen tudott javítani a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ), amelynek öt képviselői hely helyett most kilenc-tíz juthat a szerb törvényhozásban. Vajdaság tartományban is jobb eredményt ért el a magyar párt, s akár tizenöt mandátum birtokába juthat a 150 fős újvidéki képviselőházban.

BUKOTT A BOJKOTT

A politikai elemzők többsége egyetértett azzal, hogy a 49 százalékos részvételi arány bizonyította: nem sikerült azoknak az ellenzéki pártoknak a bojkottra való felhívása, melyek a Szövetség Szerbiáért koalícióba tömörültek. Úgy vélik, efféle sikerről harminc százalék esetében lehetett volna beszélni. Ugyanakkor teljesen más parlamenti munka következik, hiszen lényegesen csökkent azoknak a politikai szervezeteknek a száma, amelyek részt vesznek majd a vitákban.

Győzelmi beszédében az SNS első embere azt mondta, sikerként könyveli el az eredményt, de nem bízza el magát túlságosan, s ezt javasolta párttársainak is. Jelezte: átalakításokat tervez a pártjában.

Konkrétumokat egyelőre nem közölt a ko-

alíciós kapcsolatok jövőjéről, azt azonban bejelentette, hogy olyan formációk tisztségviselői is kormánytagokká válhatnak, amelyek át sem lépték a parlamenti küszöböt, mert nem az a célja, hogy minden hatalmat megkaparintson az országban. Vučić nem pontosította, mely politikai pártokra gondol, s aktuális koalíciós partnereivel, a szocialistákkal kapcsolatban sem vázolt fel jövőképet.

Ivica Dačić is annyit közölt: örül, hogy valamelyest növelni tudta alakulata mandátumainak a számát. Meg kell várnia, érkezik-e felkérés a Szerb Haladó Párt részéről a leendő kormány összetételére vonatkozóan. Ugyanezt mondta Pásztor István VMSZ-elnök is.

HETVENEZER MAGYAR VOKS

A VMSZ köztársasági szinten a szavazatok 2,3 százalékát szerezte meg, azaz mintegy hetvenezer voksot. A tartományban tíz százalék fölötti teljesítményt nyújtott. Helyi önkormányzati szinten is elégedett az eredményekkel Pásztor István, aki azt mondta: a VMSZ-nek annyi képviselője lesz a köztársasági parlamentben, mint amennyi utoljára 27 évvel ezelőtt volt, akkor, amikor a magyar közösség érdekeit a nem sokkal korábban megalakult történelmi VMDK (Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége) képviselte, akkor a tartományban legalább százezerrel több magyar élt. (Most mintegy 230 ezren lehetnek.) Fájó pont, hogy a VMSZnek nem sikerült visszavenni Szabadka város vezetését.

VIRÁG ÁRPÁD

FOTÓ: MILOS MISKOV, EUROPRESS/AFP

A szerbiai többpártrendszer legnagyobb sikerének nevezte a vasárnapi háromszintű választásokat Aleksandar Vučić, az eddigiekben is kormányzó Szerb Haladó Párt (SNS) elnöke, listavezetője, köztársasági elnök, miután a bőven kilencven százalék felett járó feldolgozottság alapján az derült ki, hogy pártja a köztársasági parlamenti megmérettetésen megszerezte a szavazatok bő 62 százalékát.

Vajdasági tartományi szinten sem szerepeltek sokkal rosszabbul, ott több mint 58 százalékos támogatottságra tettek szert az előzetes eredmények alapján. A 250 fős szerb törvényhozásban az Ipsos, valamint a Szabad Választások és Demokrácia Központja (CeSID) előrejelezése szerint így Vučić alakulatának 189 mandátum jut, bőven kétharmados többsége van.

66 | FIGYELŐ 2020/26

F_66_67_szerb_lengyel.indd 66

2020. 06. 23. 10:03

| RÉGIÓ |

MÁSODIK FORDULÓT JÓSOLNAK

LENGYEL ÁLLAMFŐVÁLASZTÁS | Vasárnap mintegy harmincmillió lengyel választópolgár dönt arról, hogy ki legyen a köztársaság elnöke a következő öt évben. Ha a hivatalban lévő Andrzej Dudának nem sikerül abszolút többséget szereznie, két héttel később újabb fordulót tartanak. Voksolni kétféle módon lehet: hagyományosan, az urnák előtt, vagy levélben. Két településen, ahol a koronavírusfertőzések száma kiemelkedően nagy, csak az utóbbi lehetőséggel élhetnek a polgárok.

A szavazócédulán összesen tizenegy jelölt neve szerepel, ám közülük csak kettőnek van esélye túllépni a tíz százalékot.

Az elmúlt hetekben a függetlenként, de a Jog és Igazságosság (PiS) kormánypárt támogatásával újra versenybe szállt Andrzej Duda és fő ellenfele, a liberálkonzervatív Polgári Platform (PO) által indított Rafał Trzaskowski folyamatos párbaja domi-

dikális jobboldali Krzysztof Bosak (5,6) és a balliberális Robert Biedroń (4,2). A többi közvélemény-kutató korábbi jelentése is körülbelül ezeket az arányokat valószínűsíti.

A felmérések alapján a második etap lesz igazán izgalmas, és a voksokért folytatott harc heves marad a kampány végéig. Ha az elnökválasztás második fordulóját a múlt

val töltötte. Duda elnök emlékeztetett: korábbi képviselőként Trzaskowski annak csökkentése ellen szavazott, és ha most kijelenti, hogy megvétózza a korhatárt növelő törvényt, akkor hazudik vagy következetlen. A varsói polgármester ráadásul úgy nyilatkozott, hogy 2016-ban nem volt képviselő, majd korrigálta a kijelentést, de ezzel csorbult a szavahihetősége, s új lendületet vett a kampány. Ezt megelőzően a családvédelem fogalma dominálta a megnyilatkozásokat. Az államfő nemrégiben aláírta a társadalmi és anyagi támogatásról szóló Családi Chartát, amely férfi és nő kapcsolataként határozza meg a házasságot, s a gyermekek LGBT-ideológiával szembeni védelmére vonatkozó tételeket is tartalmaz. Ez egyfajta válasz volt az ellenlábas által 2019-ben aláírt LGBT+ kártyára, melynek kapcsán a főváros hatóságai vállalták, hogy támogatják ezeket a csoportokat.

HATÁROZATLANOK

ANDRZEJ DUDA HÉTFŐN A HEVES ESŐZÉSEK SÚJTOTTA KIS-LENGYELORSZÁGI ŁAPANÓWBAN GYORS SEGÍTSÉGET ÍGÉRT. A VIDÉKIEK NAGY TÖBBSÉGE ŐT TÁMOGATJA

nálta a nyilvánosságot; a felmérések szerint a második fordulós esélyeik gyakorlatilag egyenlők.

FOTÓ: ARTUR WIDAK, EUROPRESS/AFP

ÉLES PÁRHARC

Az IBRiS közvélemény-kutató múlt heti prognózisa szerint az első kört magasan, 41 százalékkal a hivatalban lévő államfő nyeri a 27 százalékra mért varsói polgármesterrel, Trzaskowskival szemben. A további rangsor: Szymon Hołownia újságíró, független jelölt (8,9 százalék), a néppárti Władysław Kosiniak-Kamysz (7,3), a ra-

vasárnap tartották volna, az IBRiS szerint Andrzej Duda 45,6 százalékos támogatással nem lehetett volna biztos benne, hogy újraválasztják, ugyanis Rafał Trzaskowskit alig 0,1 százalékpontos hátránnyal mérte.

A többiek is hasonlóan szoros eredményt jósolnak, mert az első szakaszban kiesők táborának a nagyobbik része beállhat az ellenzéki jelölt mögé.

KAMPÁNYTÉMÁK

Míg a két fő vetélytárs a pártja által képviselt politikai és ideológiai erőviszonyok védelmére összpontosít, a többi jelölt megpróbál áttörni a PiS–PO-vitán, s javaslatokat tesz a pandémia utáni társadalmi élet újraszervezésével kapcsolatban. És valószínűleg ez lesz a második forduló előtti egyik kampánytéma, hiszen nem mindegy, hogy melyik kiesett jelölt szavazóbázisából hány embert tud Duda, illetve Trzaskowski maga mögé állítani.

S meg kell győzniük a határozatlanokat is, hiszen az IBRiS által megkérdezettek 5,4 százaléka azt állította, elmegy szavazni az esetleges második körben is, de még nem tudja, kire voksol.

ILONA GIZIŃSKA

A választási hadjárat utolsó hétvégéjét a két jelölt a nyugdíjkorhatár megvitatásá2020/26 FIGYELŐ | 67

F_66_67_szerb_lengyel.indd 67

2020. 06. 23. 15:39

| RÉGIÓ |

SZLOVÉN ÁTTÖRÉS AZ E-REPÜLÉSBEN

A múlt héten jelentette be a fiumei tengertörténeti múzeum, hogy helyi régészek egy elsüllyedt római hajó maradványaira bukkantak. Mintegy 1600 éve szenvedett hajótörést, több száz cserépedényt szállított, s a rakomány jelentős része a mai napig érintetlenül az Adria mélyén nyugszik, Krk szigete közelében.

A pontos helyét nem árulták el, mivel tartanak az amatőr régészektől és a műkincsrablóktól.

A múzeum közleménye szerint az edények közel-keleti és észak-afrikai kézművesműhelyekben készültek, s többnyire egészben konzerválódtak a homokban. Az archeológiai leletet felfedező Velimir Vrzić elmondta: úgy bukkant rá, hogy tanulmányozta a Dalmáciából Velencébe tartó kereskedelmi hajók egykori útvonalát, majd búvárkodva módszeresen nekifogott átvizsgálni. Biztos benne, hogy ezzel a technikával a jövőben még több roncsot talál.

Horvátországban nem ez az első eset, hogy valaki római amforákra bukkan. Az elmúlt évtizedekben több mint egy tucat hasonló felfedezést tettek a tengerfenéket kutatók, Dubrovniktól egészen Póláig. E kincsek jó része viszont a helyén maradt, mivel a kiemelésük összetett és drága folyamat. Pag közelében például egy 695 amforából álló lelet található, amelyet a búvárkodók meglátogathatnak. Az edényeket rácsokkal védik, nehogy valaki kárt tegyen bennük. A legjelentősebb ókori lelet 1996ban került elő az Adriából – egy amatőr búvár talált rá egy 192 cm magas bronzszoborra.

Az időszámításunk előtti II. századból származó, vélhetőleg egy magát tisztogató olimpikont ábrázoló műalkotást horvát Apoxiomenosznak nevezték el. A szobrot 1999-ben hozták a felszínre, restaurálták, majd egy vándorkiállítás részeként körbejárta fél Európát. Ma felfedezésének helyétől nem messze, Mali Lošinj szigetén van kiállítva.

HORDÓSI

A Velis Electro tanúsítványával a társaság az Airbust is megelőzte. Boscarol szerint nagyjából hároméves előnyük van a konkurensekkel szemben, így repülőik értékesítése is sokat hozhat a konyhára. Az idén 31 Velis Electro kétüléses gép gyártására van szerződésük. Az első vevőjük a svájci AlpinAirPlanes pilótaiskola, amely 12 kisrepülőt rendelt. A Pipistrel pár éve Ausztráliában légibemutatót tartott, majd megszerezte a biztonsági tanúsítványt, és nemsokára elkezdi adelaide-i partnerével évi száz gép sorozatgyártását.

A szlovén cég egyébként már a függőlegesen felszálló és landoló repülő projektjére összpontosít, légitaxi és pilóta nélküli teherszállító gépek gyártására készül, valamint egy 19 fő szállítására alkalmas hidrogénmeghajtású légi jármű megépítésére.

Ez utóbbi prototípusát 2025-re ígéri Ivo Boscarol.

-TOTI-

FOTÓK: FIGYELŐ-ARCHÍV

AMFORARAKOMÁNY AZ ADRIÁBAN

A tengermelléki szlovén Pipistrel vállalat az EU területén elsőként kapott biztonsági tanúsítványt elektromos repülőre. A Velis Electro nevű, kétüléses, e-meghajtású gép elsősorban pilóták oktatására készül.

Az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynöksége (EASA) tehát első ízben adott ki biztonsági tanúsítványt elektromos repülőre, míg a meghajtására készült elektromotorra egy hónappal korábban megadta az engedélyt. Mostantól mind a motor, mind a gép kereskedelmi forgalomba hozható. A Velis Electro mérföldkőnek számít a környezetbarát, károsanyag-kibocsátás nélküli, halk repülés jövőjét illetően.

Az Ajdovščina nevű kisvárosban bejegyzett cég tulajdonosa, Ivo Boscarol a tanúsítvány átvétele után kifejtette: a vállalat jövő évi bevételeinek a nagy részét már az elektromotor gyártásával valósítja meg. Mivel a fenti dokumentum megszerzése hosszabb folyamat, várható, hogy más repülőgépgyártók is a Pipistrel elektromos hajtóművét használják majd.

68 | FIGYELŐ 2020/26

F_68-69_Terkepes.indd 68

2020. 06. 23. 15:40

| RÉGIÓ |

ÚTÉPÍTŐKET TOBOROZNAK UKRAJNÁBAN

AGONIZÁL AZ UKRÁN AUTÓIPAR

Májusban negyedannyi gépjárművet gyártottak Ukrajnában, mint egy évvel korábban. A teljes ágazat mindössze 126 darabot rakott össze, annak ellenére, hogy az országban személy- és tehergépkocsikat, valamint autóbuszokat egyaránt összeszerelnek. Az ukrán autógyártók szövetségének a közleménye szerint az elkészült személygépkocsik száma 2019 azonos időszakához képest az ötödére esett vissza. Személyautót már csak Kárpátalján állítanak elő, a ZAZ (Zaporizzsjai Autógyár) ezen ágazata 2015-ben megszűnt.

Emlékezetes, hogy a Szovjetunió idején itt gyártották a híres-hírhedt Zaporozsec népautót. E részleg utoljára a Daewoohoz került, s a dél-koreaiak is zárták be. A kárpátaljai Tiszasalamonban működő Eurocar nevű összeszerelő üzemből májusban 87 Škoda típusú személygépkocsi gurult ki. Ukrajnai autóbuszból csupán 27 készült el májusban, míg tavaly ugyanebben a hónapban 62. A haszonjárművek tekintetében megduplázódott a termelés – a dolog egyetlen szépséghibája, hogy ez mindössze 12 gépkocsit jelent a mintegy negyvenmillió fős országban.

Ukrajnában az első öt hónapban összesen 1550 gépjárművet szereltek össze, 35 százalékkal kevesebbet, mint az előző év azonos időszakában.

SZ. H.

Másfél hónap alatt több mint 7700-an találtak állást az ukrán állami infrastruktúra-építő vállalatnál az Utak és munka címmel, májusban indult projekt keretében. A honlapon még 1400 aktuális állásajánlat található – mérnököket, geodétákat, gépkezelőket, építőmunkásokat, gépkocsivezetőket keresnek.

Kijev az idén 112 milliárd hrivnyát (közel 1300 milliárd forintot) különített el a projektre, ebből 6500 kilométer főutat kívánnak felújítani. Az országos jelentőségű úthálózat egyébként 170 ezer kilométert tesz ki. A minőségéről sokat elárul a tény, hogy Ukrajna 2018-ban e tekintetben a 130. helyet foglalta el a világ 137 rangsorolt országa között. Jelenleg egyetlen autópálya sincs Európa legnagyobb területű országában. Tennivaló tehát van bőven, munkáskézből viszont nincs elegendő.

Az állami infrastruktúra-építő cégnek a nyári csúcsidőszakban 38 ezer dolgozóra van igénye, a kapcsolódó ágazatokban (kőfejtés, logisztika stb.) újabb 110 ezer fő találhat munkát – közölte Olekszandr Kubrakov vállalatvezető.

Egyelőre tizenöt útépítő társaság csatlakozott a projekthez.

Ezek munkaerőigényét külön-külön felmérték, s online felületen végzik a toborzást. A munkások minimálbérét havi nettó 7700 hrivnyában (kb. 90 ezer forintban) állapították meg, ami megközelíti a 8640 hrivnyás ukrán átlagbért.

A kormánypropaganda egyértelmű sikertörténetként tálalja az utak rendbetételére indított program eddigi alakulását, szemérmesen elhallgatva azt a tényt, hogy Denisz Smihal kormányfő április végén még 170 ezer új munkahely létrehozását vizionálta az útépítő ágazatban, amitől elég távol állnak a közölt adatok.

SZŐLŐSI 2020/26 FIGYELŐ | 69

F_68-69_Terkepes.indd 69

2020. 06. 23. 15:40

| SKYNET |

A SETI ÉS E.T., VALAMINT MÁS FÖLDÖNKÍVÜLIEK

KISZÁMOLTÁK, HÁNY INTELLIGENS FAJ LEHET A TEJÚTON | Harminchat kommunikálni képes civilizáció lehet a Tejútrendszerben – derült ki egy friss tudományos modellszámításból. Mint ahogy az is, hogy miért nem tudunk velük mégsem „beszélgetni”.

ÖTMILLIÁRD ESZTENDŐ

Christopher Conselice, az intézmény asztrofizikus-professzora közleményben ünnepelte csapata eredményét. A hangzatos bejelentés mögött azonban jobbára egy egyszerű modellszámítás húzódik meg. Az újdonság legfeljebb az

benne, hogy ma sokkal több bolygóról tudunk, mint akár csak öt-tíz esztendeje. Ez a szám most már közel 4300, így pontosabb becslést lehet adni arra nézve, hogy a galaxisunkban található bő 250 milliárd csillag közül hánynak lehet bolygórendszere, és azok közül mennyien lehetnek azok, amelyekben Föld típusú, az életet hordozni képes planéták vannak.

A britek számításukat a kopernikuszi határ szabályára alapozták, amely szerint az értelmes élet kifejlődéséhez hozzávetőleg ötmilliárd év szükséges. Vizsgálták azt is, hogy galaxisunk csillagai közül melyiknek milyen a kora. Leegyszerűsítve tehát arra jutottak, hogy a Tejúton jó közelítéssel 36 olyan nap lehet, amely körül olyan bolygórendszer van, amelynek valamely tagján a miénkhez hasonló fejlettségű civilizáció kialakulhatott. De a változókat figyelembe véve valójában 4–211 ilyen csillag létezhet – hívták fel a figyelmet.

Abból indultak ki, hogy a földi életnek 4,5 milliárd évre volt szüksége ahhoz, hogy rádióhullámokkal kommu-

nikálni képes emberiség alakuljon ki rajta. A legalább 5, illetve a 4,5–5 milliárd esztendő a gyenge és erős kopernikuszi határ. A nagy szórás abból is adódik, hogy még csak becsülni sem tudjuk, milyen hosszú ideig marad fenn egy fejlett civilizáció, mielőtt egy természeti vagy társadalmi kataklizma elpusztítja vagy magát a közösséget, vagy esetleg csak a kommunikációs képességet, hajlandóságot.

LEGALÁBB 17 EZER ÉV

De ha feltételezzük, hogy több tucat értelmes civilizáció van éppen, és eloszlásuk egyenletes a Tejúton, akkor is átlagosan 17 ezer fényévenként akad egyetlen kommunikálni képes társadalom. Mi száz éve indítottuk útjára első rádióadásainkat, és ha a friss számítás igaz, akkor még 16 900 esztendeig nem jutnak el más intelligens fajokhoz, vagy ha előbb el is jutnak, le-

FOTÓ: JONATHAN ERNST, REUTERS

Brit tudósok szerint… – nem kevés hír kezdődik így. Azaz már-már szállóigévé vált ez a bevezető félmondat. Vagy éppen – vérmérséklettől, beállítottságtól függően – szitokszóvá, netán egyszerűen csak üres frázissá.

Néhány napja azonban egy tényleg elgondolkodtató adatsor járta be a világsajtót. E szerint 36-ra tehető azon bolygók száma, amelyeken fejlett, akár rádióhullámokkal is üzenni tudó civilizáció létezhet – legalábbis a brit tudósok álláspontja szerint…

A Nottinghami Egyetem szakemberei nem sikerkönyvet írtak, de nem is tévéműsort vagy hollywoodi szuperprodukciót gyártottak, hanem egyszerűen csak számolgattak – eredményeiket viszont hitelesíti, hogy a szakmai körökben jól ismert The Astrophysical Journal is közzétette azokat.

70 | FIGYELŐ 2020/26

F_70-71_skynet.indd 70

2020. 06. 23. 15:42

| SKYNET |

het, azok már kihalnak addigra, mire a mi jeleinket foghatnák…

Mindez nem zárja ki, hogy az elmúlt évmilliókban már voltak nekünk üzenő értelmes lények, de a civilizációs időablakok – a sok ezer éves célba érési intervallumokat is figyelembe véve – nem feltétlenül működnek. További hatalmas probléma, hogy a Nap típusú törpecsillagok fényét nem vagy alig érzékeljük, így nem tudjuk, valójában mely Földön kívüli bolygórendszer felé irányítsuk antennáinkat.

Az esélyeink a kapcsolatfelvételre tehát körülbelül olyanok, mintha a Csendes-óceánon véletlenszerűen elhelyeznénk 36 (vagy akár 211) gumicsónakot. A bennük lévőknek adnánk egy öt kilométeres hatósugarú adóvevőt, valamint egy hónapra való élelmet és vizet. Még ez esetben is nagyságrendekkel több lenne az esély arra, hogy két gumicsónak egy hónapon belül az adóvevők hatósugarán belülre kerül, mintsem annak, hogy mi a planétánkon intelligens lények üzenetét fogjuk.

Az ilyen adások befogásának az esélyét viszont növelheti, ha nem száz, ha-

nem sok-sok ezer éven át képes fennmaradni, fejlődni egy idegen társadalom. És mondjuk képes százszámra automatákat küldeni minden irányba, amerre ígéretes bolygórendszereket feltételez.

Egy magasabb technológiai színvonalat feltételezve elképzelhető, hogy pár ezer, pár tízezer esztendeig működni képes jeladó szondák a közelébe juthatnak egy-egy rádiós kommunikációra képes civilizációnak.

Az efféle szcenárióban reménykedőket segíti az a tény is, hogy van egy egységes, kozmikus rádiósáv, amelyben érdemes hallgatóznunk, melyet a bolygó légköre átenged, illetve a kozmikus háttérzajtól jelentősen távol helyezkedik el a hullámhosszspektrumon. Feltételezzük persze, hogy a szén- és oxigén-

HA VANNAK, MIÉRT NINCSENEK SEHOL?

alapú létformáknak hasonló légkörre van szükségük.

Ugyanakkor a Nottinghami Egyetem tudósai szerint az, hogy eddig nem bukkantunk idegen értelemre, azért nem jó jel, mert arra mutat, hogy sok ezer éves civilizációk nem vagy nagyon ritkán fordulnak elő a Tejúton. (Távolabbi galaxisok milliárdjai léteznek, ám az ezekkel való kapcsolat lehetetlen, mert a legközelebbi, az Androméda-köd [M31] is 2,5 millió fényévre van, tehát egyetlen üzenetváltás ötmillió évbe telne…)

1, 200 VAGY 20 000

A világ legnagyobb tudományos felfedezése lenne tehát, ha bármilyen, hát ha még értelmes életnek legalább érdemi nyomaira, bármilyen cáfolhatatlan bizonyítékára bukkannánk. Ennek ellenére a SETI (Search for ExtraTerrestrial Intelligence – földön kívüli intelligencia keresése)-kutatások mégis inkább hobbijelleggel folynak, nem pedig állami alapkutatások részeként. Ez pedig nemcsak azt jelzi, hogy itt egy nagyon izgalmas, de nem megfogható

tudományos határterületről van szó, hanem azt is: a tudományos világ nagyobb része egyáltalán nem hisz abban, hogy értelmes lényektől érkező rádiójeleket foghatunk. Pedig ha piszok szerencsénk lenne, akkor a Csendes-óceán két sárga csónakja egy napon akár találkozhatna is. Ehhez azonban reálisan az szükséges, hogy nagy pontatlanság, tévedés legyen a Nottinghami Egyetem teoretikus, pusztán matematikai modelljében, és ne legfeljebb 211, hanem inkább ötvenszer-százszor enynyi idegen civilizáció legyen. S meg is érkeztünk a jó öreg Fermi–Hart-paradoxonhoz (lásd erről külön írásun-

Ha a földön kívüli civilizációk létezésének nagy a valószínűsége, akkor hol vannak? – tette fel a kérdést az atombombaprogramban is dolgozó világhírű fizikus, Enrico Fermi, amikor 1950ben kollégáival, valószínűleg Teller Edével, Herbert Yorkkal és Emil Konopinskival ebédelt.

Ezt az elméleti problémát alaposabban 1975től vizsgálta Michael Hart.

A Fermi–Hart-paradoxon tehát egy igen fontos alaptézis lett az idegeneket kutató szűkebb tudományos körökben. Ez pedig feloldhatatlan ellentmondás marad mindaddig, amíg cáfolhatatlan tudományos bizonyítékot nem találunk a földön kívüli civilizáció bármilyen formájára, nem bukkanunk esetleg kolonizált bolygórendszerek, idegen szondák nyomára, rádiójelekre. Ezek szerint az intelligens élet mégis ritka, vagy az a gond, hogy az értelmes fajok vélhető megjelenési formáiról, fejlettségi szintjéről vagy társadalmukról, céljaikról szóló feltevéseink tévesek. Azaz nem kolonizálnak, nem szempont nekik az űr felfedezése és más létformák kutatása. Vagy éppen: tényleg nincsenek pár ezer évnél tovább élő fejlett civilizációk, így az időablakaink nem találkoznak, mert e társadalmak szükségszerűen elpusztulnak vagy elpusztítják magukat, mielőtt például meghallhatnák egymás rádióüzeneteit.

Mert ha mondjuk a csillagközi utazás sima, földi rakéták sebességével zajlik, akkor is csak 5–50 millió évbe telne például kolonizálni az egész galaxist, ami rövid időtáv kozmikus viszonylatokban – még sincs nyoma űrgyarmatosításnak. De ha a kolonizáció célszerűtlen vagy érdektelen is az összes idegen civilizáció számára, a galaxis nagyarányú felfedezése még mindig lehetséges szondákkal, ám ezeknek sincs jele a földi ásatások sok millió évre visszapillantó eredményeiben sem. Rádiójeleket sem fogunk száz éve sehonnan, pedig az ötvenes-hatvanas évektől kezdve célirányosan hallgatjuk az űr mélységeit. Ha mást nem, legalább régen kihalt intelligenciák kósza adásait kellene fognunk nagy néha.

Három fontos kutatót kell még említeni. Frank Drake 1960-ban megpróbálta rendszerbe foglalni és megbecsülni a földön kívüli élethez kapcsolódó számos valószínűségi változó értékét, ám szélsőséges bizonytalanságokba ütközött.

Ezen kritériumok maximumát használva 1966ban Carl Sagan arra jutott, hogy a Tejútrendszerben akár egymillió kommunikációra képes civilizáció található – bár később e becslését túlzónak nevezte. Maga Drake tízezerre tette ezt a számot. Frank J. Tipler viszont a Drake-formula minimális értékeit vette elő: arra jutott, hogy a galaxisonkénti civilizációk átlagos száma sokkal kevesebb, mint egy… A baj az, hogy fogalmunk sincs a képlet alapszámairól: mondjuk arról, hogy hány bolygórendszerben alakulhat ki élet, ezek közül hány fejlődik intelligenssé, vagy ha azzá is fejlődik, átlagosan meddig marad fenn egy-egy technikai civilizáció.

kat is), amely csak annyit kérdez: ha léteznek idegenek, akkor hol vannak, miért nem látjuk, halljuk őket, miért nem leljük a nyomaikat?

HALASKA GÁBOR 2020/26 FIGYELŐ | 71

F_70-71_skynet.indd 71

2020. 06. 23. 15:42

| CAPPUCCINO |

JANKOVICH ILDIKÓ Az önök cégét erőteljesen érintette a koronavírus-járvány megfékezésére hozott intézkedéscsomag. Mivel tudják enyhíteni a veszteségeket?

– Nagyon jól jött nekünk, hogy a részmunkaidőre állami támogatást kaptunk, de sajnos a csapatlétszámot így is csökkentenünk kellett, pedig minden követ megmozgattunk. Lényegében nulla volt a forgalmunk március közepe és május vége között. Bár hivatalosan nem zárt be a reptér, de az elmúlt két és fél hó-

napban több mint 95 százalékkal esett a forgalmunk. Korábban lényegében a nap 24 órájában és az év 365 napján voltunk nyitva, azután – egészen mostanáig – üzemszünetre kényszerültünk.

A kollégáink azóta termékismereti és értékesítéstámogatói tréningeken vesznek részt. Például arról tanulnak, miként lehet meggyőző úgy a kommunikáció-

juk, hogy főként a szemükkel, a hangjukkal és a kezükkel adnak el, hiszen a fél arcuk a maszk miatt takarásban van.

– Úgy döntöttek, jótékony célra ajánlják fel a közeli lejáratú termékeket. Honnan jött az ötlet?

– Ez évek óta fontos tevékenységünk, általában például óvodáknak adományozunk. Igyekszünk egy kicsit visszaadni abból, amit a piactól kapunk. Tény, hogy itt most jóval nagyobb mennyiségről volt szó, ami nem fogyott volna el.

FOTÓ: FKŐHALMI PÉTER

A Heinemann-csoporton belül ő a legfiatalabb női vezető, aki akkora üzletért felel, mint a magyarországi érdekeltség. Tehetséggondozói program segítségével került előbb Hamburgba, majd a jelenlegi pozíciójába. „Korábban lényegében a nap 24 órájában és az év 365 napján voltunk nyitva, azután – egészen mostanáig – üzemszünetre kényszerültünk. Két és fél hónap bevétele teljesen kiesett.

Arra törekszünk, hogy egy általános jókedvet sugározzunk, ugyanis a Covid–19 miatt mindenki egy kicsit lehangoltabb, és ha az embereknek kevésbé van kedvük, akkor kevesebbet is vásárolnak” – mondta a Heinemann hazai ügyvezető igazgatója.

72 | FIGYELŐ 2020/26

F_72-73_Capuccino.indd 72

2020. 06. 23. 15:44

| CAPPUCCINO |

NÉVJEGY

– Mekkora hiánnyal számolnak éves szinten, és be tudják-e hozni ezt?

– Igen, azt látjuk, hogy mivel két és fél hónap bevétele szinte teljesen kiesett, ez az éves forgalmunkon is látszani fog – nagyjából a tavalyi összeg felére számítunk. Mivel a turisták nem kezdenek el rögtön újra utazgatni, lassú lesz a felfutás, és még az is lehet, hogy lesz ismétlés.

Arra készülünk, hogy 2023-ig nem tudjuk hozni a 2019-es szintet.

– Milyen speciális szabályok vonatkoznak a Duty Free üzletekre, és hány ilyen bolt van Magyarországon?

– A travel retail valóban speciális szegmens, mert sok esetben lassú a megtérülés. Mindig más a vásárlóközönségünk. Eltér az árazásunk, és más biztonsági előírásaink vannak. Nemcsak reptereken, de diplomáciai, katonai területeken, valamint óceánjáró hajókon is vannak egységeink, nagykereskedőként több mint száz országban terítünk árut, a kiskereskedelemmel pedig 74 reptéren vagyunk jelen a világ 28 országában, 340 üzlettel.

Elsősorban arra kell figyelni, hogy bizonyos államokba nem lehet nyers élelmiszert bevinni, vagy például meghatározott mennyiségű dohány-, alkoholterméket vihetnek csak be a látogatók.

Az árak tekintetében versenyképesek vagyunk, ugyanis nálunk mások a csomagolási egységek. Például nemzetközi szeszes italokból hétdecis helyett litereset árulunk, és a parfümjeink között találhatók a belföldön kapható termékeknél nagyobb kiszerelések. Vannak olyan produktumok, amelyeket kizárólag nekünk készítenek a gyártók, és olyanok is, amelyeket először csak a travel retailben vezetnek be.

– A magyar Heinemann vezetőjeként milyen kihívások előtt áll most, a járványhelyzet miatt, és egyébként milyen stratégiai tervei vannak a cégnek?

– Annyi mindenben felnézek ennek a vállalatnak a vezetésére, hogy tudom: ezt is túl fogjuk élni, túljutunk a nehézségeken. A téren kell lavíroznunk, hogy a munkatársainkat megtartsuk, s további jelentős veszteség nélkül menjen le ez az év.

36 éves, egy 11 esztendős kislánya van.

Közgazdászdiplomáját a Budapesti Corvinus Egyetemen szerezte 2005-ben, majd ugyanitt végezte el a mesterképzést is 2010-ig.

A MeeVida Ékszerkereskedelmi Kft. shopmenedzsere, majd ügyvezető igazgatója volt 2006 és 2010 között.

A Heinemannhoz 2010-ben került, ahol előbb a budapesti üzlet szortiment- és promócióvezetője, majd Hamburgban az Európáért és Észak-Afrikáért felelős értékesítési csoport irányítója lett.

2016-ban nevezték ki a magyarországi cég ügyvezető igazgatójává.

KEDVENCEK Film » Törés Könyv » Eric Berne: Emberi játszmák Zene » Harry Styles, Maroon 5, The Chainsmokers Hobbi » futás és lakberendezés

Arra törekszünk, hogy egy általános jókedvet sugározzunk, ugyanis a Covid–19 miatt mindenki egy kicsit lehangoltabb, és ha az embereknek kevésbé van kedvük, akkor kevesebbet is vásárolnak.

– Folyamatosan utazók a vásárlóik. Ön sokat utazik? Hogyan lehet kitalálni, mit vesznek meg szívesen a fogyasztók?

– Szüntelenül figyeljük a különböző országok és üzletek kínálatát, s monitorozzuk, mi az, ami megy. Az munkahelyi ártalom, hogy a magánutazások alkalmával is azt figyelem, miként világítják meg a kihelyezéseket, menynyi hely van a sorok között, milyen termékeket helyeztek el a kasszazónában.

Sokszor ez persze elég inspirálóan hat.

Az országspecifikus árucikkekből mindenhol bőséges kínálatunk van. Bécsben például kötelező a szárított ibolya, amely Sisi kedvence volt, itthon meg a pirospaprika, a téliszalámi vagy a tokaji aszú.

Személyesen nagyon szeretek úton lenni. Az előző munkámmal több utazás járt, mint a mostanival, de ha tehetném, mindig kiruccannék, azaz el tudom úgy képzelni az életem, hogy mindig mozgásban vagyok.

– Mi kellett a karrierjében ahhoz, hogy most egy ilyen jelentős cég vezetője?

– Már gyerekkoromban is önmotiváló voltam, nem kellett noszogatni, tudtam, hogy valami különlegeset szeretnék csinálni. Abban biztos voltam, hogy nem szeretnék átlagos lenni. Így aztán a Közgáz elvégzése után ékszer-kereskedelemmel foglalkoztam, és végigjárva a ranglétrát, a szülési szabadságról viszszatérve – időközben a Corvinus Egyetemen a mesterdiplomát is megszerezve – már nem akartam azt csinálni, amit korábban. Kerestem a lehetőségeket.

Tudtam, hogy a kreativitás és a maximalizmus jellemez. Novemberben lesz tíz éve, hogy a Heinemannhoz kerültem.

Kellett néhány bátor lépés ahhoz, hogy idáig eljussak. Például az, hogy a tehetséggondozói program keretében az itteni ügyvezető beajánlott, így 2014-ben a hamburgi központba hívtak dolgozni, amit én elfogadtam, s a kislányommal és az édesanyámmal kiutaztunk Németországba. A lányom ott járt általános iskolába, számomra pedig óriási tapasztalat volt az eltérő munkakultúra és magának a feladatnak a kihívásai, hiszen nyolc-kilenc ország tartozott hozzám, széles piaci ismereteket szereztem. Aztán, amikor a magyarországi Heinemann ügyvezetője még nagyobb kihívások elé nézett, akkor ajánlották fel nekem ezt a posztot, ami nagy megtiszteltetést és örömöt jelentett nekem.

Nehéz időszak volt, de a mai napig büszke vagyok arra, hogy a legfiatalabbként és nőként most egyedül felelek a magyar üzletekért. Ez a női vezetők által irányítottak között a legnagyobb piacot jelenti a vállalatcsoporton belül.

– A kislányától is sokat követel?

– Igen, de azt gondolom, hogy ő magától is szorgalmas, olyan, mint én, nagyok az elvárásai magával szemben.

– Hol látja magát öt-tíz év múlva?

– Ötéves távlatban azt látom, hogy a megépült hármas terminálon még szebb és még nagyobb üzlettel tudunk jelen lenni, ami jelentősen növeli majd a magyar forgalmat. Középtávon pedig – épp azért, mert az életem ilyen szerencsésen alakult – többet szeretnék társadalmi felelősségvállalással foglalkozni, coachingolni, s a körülöttem élő közösségnek a mostaninál többet adni.

PINTÉR LÍVIA 2020/26 FIGYELŐ | 73

F_72-73_Capuccino.indd 73

2020. 06. 23. 15:44

LAJOS TAMÁS | A filmipar lassan éledezik, hatalmas érvágás volt a gyártóknak és kifejezetten a zömében bérgyártásból élő hazai ágazatnak a járvánnyal járó leállás. A főként magyar tematikájú tévéfilmeket saját produceri cégében gyártó jogásszal, operatőrrel, producerrel, a történelem rajongójával beszélgettünk.

Hogy telt a két és fél hónap kényszerű pihenőidő?

– Pont nem pihenéssel. Talán életemben nem dolgoztam annyit, mint most. Már hosszú ideje a digitális világban, részben számítógépeken dolgozunk. Persze „normális” körülmények között terepre járunk, forgatunk, szóval a filmek külső, „élő” részeit csináljuk, de most aztán volt idő az utómunkára, valamint online megbeszéléseket tartani. Rengeteg pályázatot és projektet raktunk össze, valamint indítottunk be. Azt gondolom és tapasztalom, hogy az összes kisebb-nagyobb produceri iroda és filmipari gyártóegység így járt. Volt olyan munkánk, amivel abszolút nem állhattunk le, például forgatjuk a Hosszú Katinka olimpiai felkészüléséről készülő filmet, ami neki és nekünk is nagyon fontos. Általánosságban elmondható, hogy a filmszakma nem unatkozott.

– Van itt az irodában egy fotóapparát, ami elég öregecskének tűnik.

– Igen, olyan 120 éves. A századfordulóról való. Akkor már nem számított olyan csodának mint a fotózás felfedezésének idején, de látszik rajta a finom, apró alkatrészek precíz kidolgozása, látszik, hogy erre a gépre nagyon vigyáztak, ami az igényes munka egyik záloga, számomra pedig egy igen fontos jelkép. Ha körülnéz az irodában, itt nincs semmi, csak a tárgyalóasztal, a székek, az egyik sarokból pedig ez a gép mosolyog ránk. A film látványos részei nem irodákban zajlanak. Itt csak a forgatókönyvekről, a gyártásról, az utómunkaszervezésről és milliárdokról van szó.

– Az egész világot meglepő és megrázó járvány alatt hogyan próbálták mozgásban tartani a szakmát és az üzletet?

– Az általam alapított Film Positive filmgyártó cég olyan televíziós alkotáso-

FOTÓ: MAGYAR NEMZET

VESZTESÉGGEL SZÁMOL IDÉN A FILMIPAR

74 | FIGYELŐ 2020/26

F_74_75_filmipar.indd 74

2020. 06. 23. 15:46

| TÁRSADALOM |

kat jegyez, mint A berni követ, a Félvilág, az Örök tél vagy az Apró mesék. A nagy produkcióink mellett – a külföldi szervizmunkákon kívül – gyakorlatilag mindent csinálunk. Forgatunk külföldi és magyar megbízásra reklám-, játék-, dokumentumfilmeket, esetenként készítünk animációs műveket is. Az üzleti része nem nevezhető sikeresnek ennek az időszaknak, sőt katasztrofális volt. A magyar mozgóképipar 90 százalékát a külföldi bérmunkák adják. Európában London után a második legnagyobb forgatási helyszín és szervizközpont Magyarország. Amikor kitört a járvány, illetve nyilvánvalóvá vált, miről van szó, a külföldi stábok egyik pillanatról a másikra hazarepültek. Óránként fordultak a chartergépek. Volt olyan amerikai menedzsment, amelyik éjjel kettőkor hívta fel a gyártásvezetőt, hogy hajnali hatra kisbuszt és magánrepülőt kérnek.

– Mindenki így volt. Huszonnégy óra alatt kiürült a világ józanabbik fele. Viszont a filmes „munkások” bevétel nélkül maradtak.

– Igen, és a bérmunka mellett tíz százalékot kitevő rész is leállt. Maga a filmipar abban a másodpercben padlót fogott.

Ez üzletileg katasztrofális volt. Nagyon sok cég elbocsátotta vagy kényszerszabadságra küldte az embereit. Itt avatko-

zott be nagyon hamar és nagyon hatékonyan a Nemzeti Filmintézet, amelyik pillanatok alatt kiírt egy pályázatot 50 millió forintos támogatási kerettel a munkájukat vesztett filmesek megsegítésére. Egy egész szakmát nem tud eltartani ez a keretösszeg, de egyrészt gesztusként nagyon örvendetesen hatott, másrészt valódi segítség volt. Azoknak a kollégáknak, akik napi szinten ebből a munkából élnek, azaz a mi „kétkezi” munkatársainknak ez komoly segítség volt. Másrészt tudomásom szerint a Nemzeti Filmintézet a napokban nyitja meg azt a pályázati keretet, ami a színészek megsegítését célozza, nevezetesen színházi előadásokkal lehet pályázni.

Már meglévő alkotásokat fognak átalakítani tévés produkciókká. Ráadásul nagyon komoly ambíció, hogy ezt helyben tegyék. Az adott város színházában, helyi színészekkel. Segítségül több kollégát bevonnak majd, akik a munkák idejére elmennek vidékre, de ahhoz ragaszkodnak, hogy helyi színészek szerepeljenek, és ahogy én hallom, a határon túlról is lehet majd pályázni. Ez nagyon érdekes, és azt gondolom, hogy tényleg példaértékű kezdeményezés.

– Megítélése szerint a filmművészet minőségét, mennyiségét tekintve milyen helyet, rangot foglal el a mai magyarországi kulturális életben?

– Konkrét számokat nem tudok, de a mozgóképipar már nemzetgazdasági szinten is szabad szemmel látható összeget jelent. A filmes költések – az idén valószínűleg nem így lesz, de – tavaly meghaladták a százmilliárd forintot. Ez az öszszeg ebben az évben nagy valószínűséggel jelentősen lezuhan, ezért fontosak az állami támogatások, kezdeményezések.

– A tavalyi év jelentős botránya a taoháborúval kezdődött. Bár más ágazat, de mit gondol erről?

– A színházak taotámogatásának megszüntetése, illetve a dotáció átalakítása jelentős sikítozást okozott, de mindenki számoljon el a lelkiismeretével, hogy mit tett azon visszásságok ellen, amik az előadó-művészetben elhatalmasodtak. Mindannyian tudjuk, hogy mik történtek, eljött az a pillanat, amikor a kulturális vezetés azt mondta, hogy ebből elég lesz.

Ehhez hozzá kellett nyúlni, és meg kellett lépni ezt a dolgot. A filmgyártás területén a taotámogatások rendszere és ellenőrzése, nyugodtan mondhatom, hogy rendben van.

– Önnek szívügye és a munkája egy része is a magyar film. Legyen magyar tévéfilm, lehetőleg történelmi, akár a közeli

NÉVJEGY 1989-ben diplomázott a Janus Pannonius Tudományegyetem állam- és jogtudományi karán.

1988–1991 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola videó-operatőr szakos hallgatója.

1982–1989 között a Magyar Televízió munkatársa, majd 1989-ben a Mafilmnél dolgozott.

1991–1998 között a Magyar Televízió és a Mafilm operatőre volt.

2001-től a Színház- és Filmművészeti Egyetem tanára volt.

1999-ben produkciós céget alapított, reklámokat, televíziós és játékfilmeket is készített. 2016-tól a Nemzeti Kulturális Alap filmművészeti kollégiumának vezetője.

Produceri munkái: Apró mesék (2019), Trezor (2018), Az utolsó nagyasszony (2018), Örök tél (2018), Utolsó adás (2017), Árulók (2017), Szürke senkik (2016), A fekete múmia átka (2015), Félvilág (2015), Tetemre hívás (2014), Utolsó órák (2014), A berni követ (2014), Szabadság – különjárat (2013), A legyőzhetetlenek (2013)

évtizedeket bemutató, például a kiemelkedően sikeres A berni követ. Van erre igény? Bemutatják ezt valahol?

– Meg fog lepődni, mivel épp A berni követtel kapcsolatban keresett meg egy mozifilmes forgalmazó, hogy vetítené. De messze nem ez a cél. A filmes tao területén egyébként nagyon jól sikerült kidolgoznia a támogatási rendszert egyrészt a Filmirodának, másrészt a Nemzeti Filmintézetnek, így nincs nagyon lehetőség a trükközésre. Mindenhol vannak, akik próbálkoznak, de alapvetően komoly visszásságok itt nem fordulhatnak elő.

– Az imént már szóba került, hogy önnek hitvallása, hogy legyen magyar film.

– Játékfilm is, tévéfilm is, sorozat is.

Világszinten egyedülálló az a támogatási környezet, amiben dolgozhatunk.

Egyedülálló, ahogy a kultúrpolitika támogatja a filmgyártást, és ez nemcsak a közvetlen anyagi dotációt jelenti, hanem az infrastrukturális fejlesztéseket is. Látható, hogy a mozgóképművészet a magyar kultúrpolitika homlokterébe került.

K.V. 2020/26 FIGYELŐ | 75

F_74_75_filmipar.indd 75

2020. 06. 23. 15:46

| TÁRSADALOM |

AZ ÖSZTÖNZÉS A LELKE MINDENNEKd

RECENZIÓ | Heterogén, ugyanakkor a magyar gazdasági életben ismert szerzői gárda alkotta azt a tanulmánykötetet, amely egy első pillantásra extrém témával – ösztönző állam, hatékonyabb vállalatok (ez a mű címe is) – foglalkozik. De a sorok között olvasva arra a régi doktrínára is választ kapunk, hogy lehet-e jó tulajdonos az állam, avagy sem, amely a parlamenti demokrácia és piacgazdasági keretek között is extrém, ám folyamatosan átértékelődő topikja a hazai gazdaságpolitikának.

Az Ösztönző állam – hatékonyabb vállalatok című kötet bemutatja egy közel nyolcéves gazdaságösztönző kormányzati stratégia államháztartási és piaci oldalról értelmezhető eredményeit.

A témaválasztás mellett külön dicséret illeti a könyv layoutját, az illusztrációkat, a táblázatokat és Parragh Bianka szerkesztői munkáját, aki nem pusztán összefogta a neves szerzőket – Domokos László, Joerg Bauer, Báger Gusztáv, György László, Krisán László, Oláh Dániel, Szigeti Ádám, Parragh László, Petőné Csuka Ildikó, Szeghegyi Ágnes, Végh Richárd –, hanem a bevezető tanulmányt is jegyzi.

Ennek tulajdonképpen az a lelke, hogy amennyiben az állam érti és figyelembe veszi a gazdasági szereplőknek az üzleti környezet nehézségekből adódó kockázatait, valamint kihívásait, úgy hatékonyabbak és gyorsabbak lehetnek a vállalkozói válaszreakciók, ezáltal a nemzetgazdaság fejlődése is gyorsabb és hatékonyabb lesz.

Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke így ír a heterogén alkotói együttesről: a kötet szerzői, nemkülönben szerkesztője olyan emberek, akik nemcsak gazdag tudományos-szakmai pályát, kutatói, egyetemi oktatói hátteret mondhatnak magukénak, hanem a szak-, illetve a monetáris politika formálásában, az állami ellenőrzés csúcsán, a nagyvállalati irányításban, a kutatóhálózati munkában vagy éppen a gazdaság szereplőinek képviseletében töltenek be meghatározó pozíciókat. S nem pusztán külső szemlélőként, a távolságtartás pozíciójából – és biztonságából – fogalmazzák meg véleményü-

ket, hanem meggyőződéssel, felelősséggel érvelnek az általuk irányított, valamint képviselt fórumok, intézmények törekvései mellett.

A miniszteri előszót Palkovics László kapta meg, aki innovációs és technológiai miniszterként arról értekezik, hogy akad még tennivaló az infrastruktúra terén, és a gyors, illetve biztonságos közlekedés megteremtése mellett nem maradhat el a tudáster-

76 | FIGYELŐ 2020/26

F_76-77_ParragBianka_konyvreci.indd 76

2020. 06. 23. 15:47

FOTÓ: JORG GREUEL, GETTY IMAGES

| TÁRSADALOM |

melő rendszereink, egyetemeink, a kutatás-fejlesztési hálózatunk megújítása. A lényeg pedig abban rejlik, hogy Magyarország 2030-ra Európa azon öt országa közé kerüljön, ahol a legjobb élni, lakni és dolgozni.

Domokos László Vállalatirányítás a közérdek szolgálatában címmel írt fejezetet az Akadémiai Kiadó gondozásában megjelent könyvbe. Az ÁSZ elnöke a közérdek szolgálatában meg-

valósuló cégirányítás feltételeit az állami tulajdonú vállalatok irányításának és működésének rendszeres, a hiba súlyával arányos következményekkel járó – így az ösztönző erőt kifejtő ellenőrzéssel összefüggésben tárgyalja. Ebből kiderül, hogy az állami vállalatok irányításának megújítása és annak következetes érvényesítése, valamint ellenőrzése feltétele az állami tulajdonú cégek „jól irányítottságának”, a hatékony és eredményes működésnek, továbbá a „jól irányított államnak”.

György László, az innovációs minisztérium államtitkára és Oláh Dániel közgazdász szerint a kitűzött célok akkor érhetők el, ha a magyar gazdaságpolitika nem válik protekcionistává, ugyanakkor minden eddiginél erősebben védi a gazdaság erőforrásait és elért eredményeit. Szerintük a munkaalapú társadalmi modellben felértékelődik a munka és a tanulás.

Témaként természetesen felmerül a magasabb bérek topikja is: a nagyobb fizetésekhez innovációra van szükség, azonban hazánkban a nagyvállalati innováción kívül kevés újítás keletkezik és az alapkutatások terén is mérsékeltek sikereink. A szakcikkből kiolvasható, hogy a kereskedelmi infrastruktúra fejlesztése, az olcsó energia, az épített, élhető, minőségi környezet, a jó makrogazdasági menedzsment és az innovációtermelő rendszerek felépítése lehetnek az alapkövei az innovációvédő politikának.

A magyarországi tőkepiac fejlesztése, pontosabban a 30 éves Budapesti Értéktőzsde is kapott megszólalási lehetőséget a könyvben. Végh Richárd, a BÉT vezérigazgatója úgy tartja, a magyar vállalatok megerősítésében fontos szerep hárul a tőzsdére is. A szakember szerint a piacfejlesztés akkor lesz sikeres, ha egyre több cég választja a budapesti börzét a növekedéshez, és ha a kibocsátások mellett egyre több (lakossági) befektető is sikerrel választja a tőzsdét vagyona bővítéséhez. Közismert, hogy a BÉT több évre szóló stratégiát dolgozott ki, amelynek a fókuszában a középvállalatok állnak.

Számos projekt segíti a kkv-k közül azokat, amelyek elméletileg képesek lennének a tőzsdére kerülni, hogy a parkett szereplői legyenek a belátható jövőben. A Budapesti Értéktőzsde vezérigazgatója erről az alábbiakat jegyzi meg: nemzetgazdasági érdek a magyar tulajdonú vállalatok feltőkésítése, megerősítése és ezáltal versenyképességük növelése. A jól működő tőkepiac kiemelten fontos a gazdaság számára, a fenntartható felzárkózás egyik meghatározó eszköze – teszi hozzá végezetül.

Krisán László, a KAVOSZ vezérigazgatója szerint az ipar 4.0 hatására kialakuló új világ más követelményeket támaszt a jövő munkavállalóival szemben, az újonnan születő munkahelyek nem ugyanazokat a képességeket igénylik majd. Nagy felelőssége van tehát az ország oktatáspolitikájának abban, hogy a jövő versenyképes munkaerejét kiképezzék. Égető problémaként előjön a generációváltás kérdésköre is. Vélekedése szerint a magas arányban megroppanó vállalkozások sorsa az egész országra hatással lehet, ám egy a cégek megújulásával együtt járó váltás a magyar gazdaságtörténet talán legnagyobb megújulási folyamatát indíthatja el.

Végezetül, de nem utolsósorban választ kapunk arra az örökkön felmerülő kérdésre is, miszerint lehet-e a jó állam a gazda. A sorok között olvasva a könyvben erre ez a válasz: az állam megváltozott szerepfelfogásának és a bevezetett intézkedéseknek a célja a társadalom jólétéhez való hozzájárulás, az összes többi csak technikai intézkedés. A „jó állam”, a „jó kormány” 2010 óta a gazdaságpolitikában is érvényesülő koncepciójának – a „magyar modellnek” – az igaza és sikere mellett.

SZAJLAI CSABA

2020/26 FIGYELŐ | 77

F_76-77_ParragBianka_konyvreci.indd 77

2020. 06. 23. 15:48

| SPORT |

NYEREGBE SZÁLL AZ ÚJ PÁLYÁN

Motorozik-e majd a tervek szerint 2023-ra elkészülő hajdúnánási MotoGPpályán Talmácsi Gábor?

– Az biztos, hogy ki fogom próbálni a pályát, de már nem mint versenyző, hanem mint motoros nagykövet.

– Mit jelent az életében, a karrierjében, hogy ez a pálya megépülhet Magyarországon?

– Már az aktív pályafutásom során is nagyon örültem volna, ha versenyezhettem volna magyar pályán, magyar közönség előtt, amit nem panaszkodásként mondok, hiszen nyertem vb-t, kétszer voltam harmadik, és igazából nagyon sok csapatnál motorozhattam, mert mindig jól tudtam tesztelni a motorokat, s öt különböző kategóriában öt különböző gyártónál is rajthoz állhattam. Aztán a későbbiekben a Superbike világbajnokság soro-

zatában is versenyeztem, kétszer fél évet, majd jött a baleset, melynek hatására még erősebben megfogalmazódott bennem, hogy szeretném a sportágamat segíteni, és mindent megtenni azért, hogy egy esetleges magyar MotoGP-futam létrejöhessen. Azért említem a balesetet, mert igazából egy pozitív ember vagyok, és a pozitív kommunikáció nagyon fontos. Azonban akkor eljött az a pillanat, hogy éreztem: nem biztos, hogy tudom folytatni a motorozást a vb-ken, de nagyon szeretnék tenni a sportért a továbbiakban. Rengeteg munka és gondolkodás után megérett ez a dolog, hogy most itt tarthatunk,

ezt bejelenthetjük. Jelenleg az after lifeomat, vagyis a profi sportolói utáni karrieremet építem, ami lényegében azt jelenti, hogy minden szinten a sportomat képviselem, nemzetközi kapcsolataim segítségével támogatom. Nem kérdés tehát: a MotoGP-projekt újabb mérföldkő lehet a magyar motorsport számára. Óriási elismerés, továbbá lehetőség a sportágnak, hogy Kósa Lajosban és Palkovics Lászlóban – s persze nagyon sokan vannak még mögöttük – megvolt az a nyitottság, hogy ezt az ügyet megvizsgálták, körüljárták. Elismerésként élem meg, hogy a magyar kormány az ügyünk mellé állt, és ezáltal lehetővé vált, hogy a motorsport egy országimázs szempontjából is jelentős helyszínt kaphasson. Az aktív karrierem során elsődleges célom volt, hogy világbajnok lehessek, most pedig az orszá-

FOTÓ: EUROPRESS/AFP

TALMÁCSI GÁBOR | A múlt hét végén hivatalossá vált, hogy mintegy 65 milliárd forintos kormányzati forrásból MotoGP-pályát építenek Hajdúnánás határában. A projekt bejelentésén jelen volt Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, valamint Kósa Lajos országgyűlési képviselő is. A show főszereplője azonban természetesen Talmácsi Gábor gyorsasági motoros világbajnok volt.

78 | FIGYELŐ 2020/26

F_78-79_Talmacsi.indd 78

2020. 06. 23. 15:49

| SPORT |

got képviselve, a MotoGP családjába tartozva mindent megteszek projekt előremozdítása érdekében. Úgy gondolom, egy ilyen multifunkciós pálya is nagyon fontos szerepet tölt be a közlekedésbiztonság javításában s abban a vízióban, hogy az egész motorsport és a motorozás átalakuljon, szintet lépjen. S még egy: láthatjuk, hogy jönnek az önvezető járművek, mindenféle korlátozás lép életbe a közutakon, ami nagyon fontos, hiszen alap, hogy vigyázzunk egymásra. De lássuk be: a motoros az motoros, és ha adrenalint szeretnénk, s szeretnénk érezni és égetni, gyorsan menni, akkor nagyon jó, ha ezt nem a közúton, hanem egy erre alkalmas létesítményben, olyan körülmények között teszszük, ahol megfelelő védőfelszerelés van rajtunk, és csökkenthető az esetleges sérülés kockázata.

– Palkovics László a projekt bejelentésén azt mondta, hogy olyan pálya épül Hajdúnánáson, amilyen még nincs a világon. Mitől lesz ennyire különleges?

– Az új pályának mindenekelőtt meg kell felelnie az aktuális nemzetközi trendeknek, biztonsági követelményeknek.

Nagyon fontos – ha nem a legfontosabb –, hogy a biztonsági zónák, a bukóterek megfelelően legyenek kialakítva, és ugyancsak nem elhanyagolható, hogy a lokáció, a zajterhelés ne zavarja a környező településeket, az ott lakó embereket. Ugyanakkor valóban azt gondoljuk, hogy a hajdúnánási a pályák pályája lehet – legalábbis itt és a környező országokban mindenképpen. Olyan létesítmény, amely amellett, hogy maximálisan megfelel a legszigorúbb biztonsági kritériumoknak, izgalmas vonalvezetéssel és több pályát magában foglaló multifunkciós kialakításával – Kósa Lajos elképzeléseivel összhangban – alkalmas lesz arra, hogy évi kétszáz napon át látogatókat vonzzon. Természetesen úgy gondoljuk, hogy a MotoGP lesz a piramis csúcsa, amely a jogtulajdonossal kötött szerződés értelmében 2023-tól legalább öt évig mágnesként vonzza majd a motorsport rajongóit. Ezen túlmenően azonban úgy gondoljuk, hogy kiváló helyszíne lehet a motorospályanapoknak, a rekreációs célú motorozásnak, az utánpótlás-nevelésnek, a versenymérnöki és mérnöki képzésben részt vevő egyetemisták gyakorlati felkészítésének, de akár más sportoknak is helyszínt adhat.

– Az utánpótlás-nevelés szempontjából konkrétan mit jelenthet a létesítmény?

– Ezt úgy kell elképzelni, hogy először a szülők rekreációs és oktatási célból elhozzák a kerékpározni tudó gyermeket mondjuk a mi klubunkhoz, a Talmácsi Motorsport Egyesülethez – vagy más, gyermekekkel foglalkozó motorosegyesületekhez.

Aztán a kicsik a klub pályáján vagy éppen a mi motoros mobil pályánkon kipróbálják az alapokat. Ez egy bevezetés, ahol kóstolót kapnak a dolgok mibenlétéből, megízlelik, esetleg meg is szeretik a motorozást. A szülő döntése az, hogy az alapok elsajátítása után komolyabb védőfelszerelésben megnézzük-e, hogy a gyermekben megvan-e a kellő rátermettség, tehetség és akarat, hogy a versenysport irányába mehessen. Tehát azért itt vannak különböző szintek, amelyeket be kell járni, hiszen egy veszélyes sportról van szó.

– A világban egyre inkább teret nyer az elektromos hajtás. Hogyan jelenik ez meg a motorsport területén?

– Az elektromos motorok versenye már a jelen, 2019-ben egy komplett szezonja volt a MotoGP betétfutamaként a MotoEnek. A MotoGP-sorozat ebben az évben is folytatódik, bár a koronavírus miatt egy egészen új, 13 futamos versenynaptárt kellett kialakítani. A 13-as szám azért fontos, mert akkor lehet világbajnokságot hirdetni a MotoGP-n, ha minimálisan ennyit futnak a csapatok és a versenyzők. Nagyon úgy néz ki, hogy ez összeállhat ebben az évben. Egyébként ha magáról az elektromos hajtásról kérdez, úgy látom, óriási tempóban fejlődik. Ez egy innovatív hajtás, új kihívás, de a jelenlegi legnagyobb probléma a motorok súlyával és a hatótávolsággal van. Ez bizonyára a közeljövőben változik majd. Egyébként természetesen úgy gondolom, hogy az elektromosmotor-versenyzésnek a hajdúnánási MotoGP-pályán is helye lehet.

– Nemrégiben apa lett. Szeretné, ha motorversenyző lenne a legifjabb Talmácsiból?

– A kisfiam, akit Talmácsi Márknak hívnak, mindenképpen fog motorozni, mert azt gondolom, hogy ez nagyon jó képességfejlesztés. Tudom, hogy általa a koncentráció, a térlátás, az egyensúlyérzék, a motorikus képességek kiválóan fejleszthetők. Ám azt, hogy ő versenyez-e majd, most még nagyon nehéz lenne megmondani. Én biztos vagyok abban, hogy nem leszek az a szülő, aki jobban akarja, hogy a gyermek versenyző legyen, mint maga a gyermek. Ahhoz, hogy egy fiatalból tényleg versenyző váljon, az kell, hogy a szülőben, a nevelőben és benne hasonlóképpen erős motiváció, elköteleződés legyen a sport iránt. Mindenesetre ha úgy hozza az élet, hogy Márk versenyző akar lenni, akkor az édesapjában egyszerre találja meg az edzőt és a sportmenedzsert, aki mindent megtesz érte. De én más utat is nagyon jól el tudok képzelni, hiszen számos olyan terület van a motorsport körül, amely felkeltheti egy nyitott szemű fiatal érdeklődését. Ott vannak például a versenymérnökök, a szerelők, a csapatvezetés, az utánpótlás-fejlesztés. Ezek is nagyon szép területek, és talán nem annyira veszélyesek, mint maga a motorélsport.

DOMBI MARGIT 2020/26 FIGYELŐ | 79

F_78-79_Talmacsi.indd 79

2020. 06. 23. 15:49

| SPORT | NEKROLÓG

EMBERHÁTRÁNY

IN MEMORIAM | Az Almássy Téri Szabadidőközpont nem Sydney, Athén vagy Peking, de ha már két vízilabdaedzés között a kerületi úszóversenyen is elindult Benedek Tibor, a második hely aligha lett volna elfogadható eredmény.

80 | FIGYELŐ 2020/26

F_80_81_benedek.indd 80

2020. 06. 23. 15:50

FOTÓ: KOVÁCS ANIKÓ, MTI

| SPORT | NEKROLÓG

Kásás Tamás éttermében ülök, a Komjádi uszoda aljában. Az időpont 2014. július 28., hétfő, 15 óra 55 perc. Délután 4-re beszéltük meg az interjút Benedek Tiborral. Jól tettem, hogy nem késtem, hiszen 58-ra ő is befut. A nadrág rövid, az ing hosszú ujjú, feltűrve, ahogy kell – aki elegáns, az 30 fokban is az. Az már kevésbé magától értetődő, hogy egy vízilabdával a hóna alatt érkezik. Mozart sem cipelt magával mindenhová zongorát, Tibor mégis zokszó nélkül teljesítette a fotós kolléga – eleve pironkodva továbbított – előzetes kérését. Fáradt az arc, de kedves a mosoly és határozott a kézfogás. Hamar leül velem szemben, csak egy ásványvizet rendel. Jó néhányszor kérdezhettem játékoskorában, illetve azóta is, hogy edzőnek állt, mégsem tudom, ezúttal mire számítsak. Egyrészt edzőnek sem hétköznapi, hiszen a vízilabda-válogatott szövetségi kapitányaként már az első évében világbajnok lett, másrészt a kellemes nyári délutánt nemcsak az árnyékolja be, hogy hétfő van, hanem az is, hogy az előző este 12–7-re kikaptunk a szerbektől a Margitszigeten, az Európa-bajnokság döntőjében.

Nem sokat aludt a mérkőzés óta, igaz, előtte sem. Az ágynál jobban hívogatja a videóelemzés, hogy egyértelművé váljon: a megbeszéltekből mi működött és mi nem. Rámutat, hogy ugyanúgy a második negyedben ment el a szerbek elleni meccs, mint a világliga előző két kiírásának a fináléjában, és hogy valahol a csoportgyőzelemért járó szünnap átok az így kieső plusz egy éles meccs miatt. Ugrunk egyet, már vissza is tekerte 2001-ig az idő kerekét. Az akkori budapesti Eb bronzérméből „okulva” (merthogy az éremből ezek szerint okulni kell, ha nem arany) minden olyan apróságon igyekezett változtatni, amelyről úgy érezte, gátolta az eredményességet, legyen az a szállás, az együttműködés a médiával, a családtagok elhelyezése a lelátón, vagy akár az edzések helyszíne, időpontja. Csak hallgatom, és nem értem, hogy az ördögbe nyerhettek tegnap öttel a szerbek, ha egyszer ez az ember ilyen aprólékosan felkészült, minden követ megmozgatott, hogy itthon tartsa a magyar válogatott az Eb-címet. „Sokat kaptunk a közönségtől, megpróbáltuk viszonozni a játékunkkal, de halhatatlanok csak az elsők maradnak. Például az 1958-ban Budapesten Eb-t nyert csapat ott van az emlékkönyvekben, mi nem leszünk benne ötven év múlva” – mondja rezignáltan Tibor. Azt is felidézi, hogy a szövetségi kapitányi pályázatában mit kért: az első esztendőben ne várjanak tőle semmit, hadd dolgozzanak, a másodikban pedig Eb-érmet nyernek a Margitszigeten. Ehhez képest most a mérföldkőnek tekinthető 2013-as barcelonai vb-aranyról is úgy beszél egy év után, hogy nem szabad elkényelmesedni. „Ha nyersz, az nem azt jelenti, hogy semmit sem kell már csinálnod; pont, hogy kétszer annyit kell, ha újra a csúcson akarsz lenni. Ennek a tudatosságnak köszönhetően nyerhetett a korábbi válogatott egymás után három olimpiát (Sydney-ben, Athénban és Pekingben)” – ebben a mondatban is sok minden benne van, amit karrierje, sőt egész élete során képviselt.

Talán igazságosabb lett volna valamelyik nagy diadal képeivel emlékezni, de aki ilyen szenvedéllyel vág bele minden feladatba, amellyel megbízzák, és ennyire szeret győzni, annál izgalmas csak igazán, miként él meg egy vereséget.

Az élet sem igazságos. Mindent megnyert Benedek Tibor, mégis tisztelte a tudást, a tapasztalatot – már csak emiatt is igazán meghagyhatta volna ezt az időszakot Kárpáti Györgynek. Hogy csak és kizárólag tőle búcsúzzanak a vízilabdabarátok és a tágabb értelemben vett, a sportot szerető közvélemény, elvégre ő is háromszoros olimpiai bajnok volt. És ha Tibor is csak a 85. születésnapja előtt adta volna vissza a lelkét a Teremtőnek, bőven ráérne 2057-ig a Duna Aréna átkereszteléséről vagy az olimpiai életjáradék megreformálásáról beszélni. Ha mindenki, akire nagy hatással volt, csak egy-egy percet ajándékozhatna neki az életéből, egész biztosan valahogy így történt volna.

Még Benedek Tibor életében kérdeztem Märcz Tamást a közös élményeikről annak kapcsán, hogy a legendás 8-as bejelentette: teljesen visszavonul a vízilabdától. A remény még élt, de sajnos ez a közlemény sok jóval már nem kecsegtetett. Egyre többen értesültek az elmúlt két évben, főleg az utóbbi hónapokban arról, hogy Tibor betegséggel küzd. Ezzel együtt mindenki megadta a neki járó tiszteletet, hogy ha ő nem teszi, helyette más se beszéljen a küzdelméről. Bár olimpiai bajnok vallott az olimpiai bajnokról, szövetségi kapitány a szövetségi kapitányról, Tamás is meg-megremegő hangon, de büszkén idézte fel, hogy mindketten a VII. kerületben laktak, és a KSI-ben pólózva rendszerint együtt villamosoztak a körúton a Komjádi felé. Gyakran zárták együtt az uszodát, hiszen mindketten előszeretettel fejezték be utolsóként a munkát. A jó példa ragadós, márpedig a két évvel idősebb Benedek Tibortól lehetett tanulni: az a plusz, amit az edzés után még beleraksz, az különbözteti meg a jó játékost az átlagostól. De túl nagy meglepetés abban sincs, hogy két tréning között az Almássy Téri Szabadidőközpontban az 50 méter gyorson kiírt kerületi úszóversenyen is részt vettek, és végül hogyhogy nem Benedek Tibornak hívták a győztest. Az Almássy tér nem Sydney, Athén vagy Peking, viszont ha már elindult, a második hely aligha lett volna elfogadható eredmény.

A sport iránti alázat, szorgalom és kitartás szobraként Benedek Tibor neve örökké fennmarad, de nemcsak minden idők egyik legjobb vízilabdázója és legnagyobb sportembere hunyt el 2020. június 18-án, hanem a férj, az apa, sőt a gyermek is. Hiába váltottak jegyet több ezren és kapcsolták be a tévét több millióan miatta hosszú éveken át, a bálványát vesztett sportrajongóban tátongó űr aligha említhető egy lapon a közvetlen hozzátartozók fájdalmával. Amikor esedékes egy családi összejövetel, s eggyel kevesebb teríték kerül az asztalra, jó darabig nem könnyű a szépre, a jóra emlékezni.

A legszűkebb kör számára a megnyugvás, a belső béke újbóli megtalálása ugyancsak olimpiai ciklusokban mérhető.

Tibor a vízilabdánál jobban csak a családjáért bolondult, a betegség viszont azt sem tudta, hányan vannak egy csapatban, hány perc egy negyed, mennyi a támadóidő, vagy hogy milyen messziről lövik a büntetőt. Egy sorsdöntő kiállítást mégis kiharcolt s okozott ezzel az emberhátránnyal sosem múló fájdalmat. Mindig Benedek Tibor akarta jobban, ez volt az ő tehetsége, de a láthatatlan ellenfelet nem győzhette le.

GYÖNGYÖSI BALÁZS

2020/26 FIGYELŐ | 81

F_80_81_benedek.indd 81

2020. 06. 23. 15:50

| KULTÚRA |

FRANKOFÓN FILMHÓNAP Hat ország tíz játék- és tizenegy rövidfilmje más-más módon színesíti a palettát. Újra láthatják a filmrajongók a tavalyi Duna-parti vetítések legnépszerűbb vígjátékát, a Vízhatást, valamint a Rafikit, amelyet néhány országban betiltottak, Cannes-ban pedig állva tapsoltak meg a bemutatón. Dráma, vígjáték, gyerek-, dokumentumfilm, de még thriller is szerepel a Francia Intézet által szervezett, július 13-ig tartó filmfesztivál kínálatában.

KÖNYV, KIÁLLÍTÁS, FILM, KONCERT AMRITA SHER-GIL PÉCSI KONCERTEK

A VÉGTELEN SZÍNE

KÉK DIMENZIÓK A KORTÁRS MŰVÉSZETBEN

A nemrégiben újranyitott Kálmán Makláry Fine Arts legújabb tárlatán szereplő műalkotásoknak egy közös pontja van, a színük – a kék. Aatoth Franyo, Braun Vera, Csernus Tibor, Hantai Simon, Havadtőy Sámuel, Hur Kyung Ae, Ilhwa Kim, Kallós Pál, Konok Tamás, Kucsora Márta, Lim Dong Lak, Major Kamill, Méhes László, Nádler István, Reigl Judit, Réth Alfréd, Sándorfi István, Suh Jeong Min, Taubert László, Victor Vasarely munkái közül láthatnak válogatást az érdeklődők. ÖSSZEÁLLÍTOTTA: LENGYEL GABRIELLA

FOTÓK: FIGYELŐ-ARCHÍV

SZUNYOGH SZABOLCS | A Budapesten született, félig magyar, félig indiai Amrita Sher-Gil szerelmi élete, lázadó házassága, világhírességek érte való rajongása a huszadik század első felében óriási botrányt okozott. A törékeny és zseniális fiatal lány mindössze huszonnyolc évet kapott az élettől, de termékeny munkássága ilyen kevés idő alatt is India egyik legnagyobb festőjévé tette. Húszévesen elnyerte a párizsi Szalon aranyérmét. Képeit kiállították a francia fővárosban, Londonban, Münchenben, műveit kincsként őrzik az újdelhi Nemzeti Galériában.

Nevét Modiglianiéval, Chagalléval, Frida Kahlóéval együtt emlegetik. Jó barátjaként szerette Karinthy Frigyes, Szőnyi István, Hatvany Lajos, Baktay Ervin. A Sotheby’s New York-i árverésén 3,4 millió dollárt fizettek ki egy képéért 2015-ben, majd 2018-ban 2,7 millió dollárt adtak a Kislány kékben című munkájáért Mumbaiban.

Koncertekkel nyit a Zsolnay Kulturális Negyed.

A sorozatot a Hot Jazz Band kezdi, június 25én. A Pannon Filharmonikusok kamaraszimfonikus formációja könnyedebb klasszikus művekkel lép fel, június 27-én és július 4-én négy koncertet adnak majd.

82 | FIGYELŐ 2020/26

F_82_ajanlo.indd 82

2020. 06. 23. 15:51

3 féle keresési funkció

Beépített hitelkalkulátor

Egyszerű és gyors hirdetésfeladás

Több mint 100.000 eladó és kiadó ingatlan

F_BIII-ingatlanbazar.indd III

2020. 06. 23. 13:42

WWW.LAKASKULTURA.HU

CSAK

495Ft

ot thon dekorá ció ker t élet mó d l

Megjelent a Lakáskultúra Otthon, dekoráció, kert, életmód: mindez egy helyen!

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL, 9$*< ),=(66(1 (/Į $ /$3&(17580 +8 2/'$/21 /$381.$7 ',*,7 /,6 )250 %$1 ,6 (/2/9$6+$7-$ digitalstand.hu

F_BIV-lakaskult.indd IV

VARIÁCIÓK ZUHANYRA Stílus és kényelem a fürdőszobában

l

l

10 ÖTLET

Így lesz igazán otthonos a lakás

TREND

CSAK

A jellegzetes Thonet-nádfonat modern felfogásban

495Ft

Szabad ég alatt OTTHONLÉT NYÁRI ÜZEMMÓDBAN VIZES ELEMEK A KERTBEN: ·'¨7Į ¤6 )5,66¨7Į / 79 1< 0,1'(1 )250 %$1

2020. 06. 23. 13:42