RÉGIÓS HÍREK

AMFORARAKOMÁNY AZ ADRIÁBAN

A múlt héten jelentette be a fi umei tengertörténeti múzeum, hogy helyi régészek egy elsüllyedt római hajó maradványaira bukkantak. Mintegy 1600 éve szenvedett hajótörést, több száz cserépedényt szállított, s a rakomány jelentős része a mai napig érintetlenül az Adria mélyén nyugszik, Krk szigete közelében. A pontos helyét nem árulták el, mivel tartanak az amatőr régészektől és a műkincsrablóktól.

A múzeum közleménye szerint az edények közel-keleti és észak-afrikai kézművesműhelyekben készültek, s többnyire egészben konzerválódtak a homokban. Az archeológiai leletet felfedező Velimir Vrzić elmondta: úgy bukkant rá, hogy tanulmányozta a Dalmáciából Velencébe tartó kereskedelmi hajók egykori útvonalát, majd búvárkodva módszeresen nekifogott átvizsgálni. Biztos benne, hogy ezzel a technikával a jövőben még több roncsot talál.

Horvátországban nem ez az első eset, hogy valaki római amforákra bukkan. Az elmúlt évtizedekben több mint egy tucat hasonló felfedezést tettek a tengerfenéket kutatók, Dubrovniktól egészen Póláig. E kincsek jó része viszont a helyén maradt, mivel a kiemelésük összetett és drága folyamat. Pag közelében például egy 695 amforából álló lelet található, amelyet a búvárkodók meglátogathatnak. Az edényeket rácsokkal védik, nehogy valaki kárt tegyen bennük. A legjelentősebb ókori lelet 1996- ban került elő az Adriából – egy amatőr búvár talált rá egy 192 cm magas bronzszoborra.

Az időszámításunk előtti II. századból származó, vélhetőleg egy magát tisztogató olimpikont ábrázoló műalkotást horvát Apoxiomenosznak nevezték el. A szobrot 1999-ben hozták a felszínre, restaurálták, majd egy vándorkiállítás részeként körbejárta fél Európát. Ma felfedezésének helyétől nem messze, Mali Lošinj szigetén van kiállítva. HORDÓSI

SZLOVÉN ÁTTÖRÉS AZ E-REPÜLÉSBEN

A tengermelléki szlovén Pipistrel vállalat az EU területén elsőként kapott biztonsági tanúsítványt elektromos repülőre. A Velis Electro nevű, kétüléses, e-meghajtású gép elsősorban pilóták oktatására készül.

Az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynöksége (EASA) tehát első ízben adott ki biztonsági tanúsítványt elektromos repülőre, míg a meghajtására készült elektromotorra egy hónappal korábban megadta az engedélyt. Mostantól mind a motor, mind a gép kereskedelmi forgalomba hozható. A Velis Electro mérföldkőnek számít a környezetbarát, károsanyag-kibocsátás nélküli, halk repülés jövőjét illetően.

Az Ajdovščina nevű kisvárosban bejegyzett cég tulajdonosa, Ivo Boscarol a tanúsítvány átvétele után kifejtette: a vállalat jövő évi bevételeinek a nagy részét már az elektromotor gyártásával valósítja meg. Mivel a fenti dokumentum megszerzése hosszabb folyamat, várható, hogy más repülőgépgyártók is a Pipistrel elektromos hajtóművét használják majd.

A Velis Electro tanúsítványával a társaság az Airbust is megelőzte. Boscarol szerint nagyjából hároméves előnyük van a konkurensekkel szemben, így repülőik értékesítése is sokat hozhat a konyhára. Az idén 31 Velis Electro kétüléses gép gyártására van szerződésük. Az első vevőjük a svájci AlpinAirPlanes pilótaiskola, amely 12 kisrepülőt rendelt. A Pipistrel pár éve Ausztráliában légibemutatót tartott, majd megszerezte a biztonsági tanúsítványt, és nemsokára elkezdi adelaide-i partnerével évi száz gép sorozatgyártását.

A szlovén cég egyébként már a függőlegesen felszálló és landoló repülő projektjére összpontosít, légitaxi és pilóta nélküli teherszállító gépek gyártására készül, valamint egy 19 fő szállítására alkalmas hidrogénmeghajtású légi jármű megépítésére. Ez utóbbi prototípusát 2025-re ígéri Ivo Boscarol. -TOTIFOTÓK: FIGYEL Ő -ARCHÍV

AGONIZÁL AZ UKRÁN AUTÓIPAR

Májusban negyedannyi gépjárművet gyártottak Ukrajnában, mint egy évvel korábban. A teljes ágazat mindössze 126 darabot rakott össze, annak ellenére, hogy az országban személy- és tehergépkocsikat, valamint autóbuszokat egyaránt összeszerelnek. Az ukrán autógyártók szövetségének a közleménye szerint az elkészült személygépkocsik száma 2019 azonos időszakához képest az ötödére esett vissza. Személyautót már csak Kárpátalján állítanak elő, a ZAZ (Zaporizzsjai Autógyár) ezen ágazata 2015-ben megszűnt. Emlékezetes, hogy a Szovjetunió idején itt gyártották a híres-hírhedt Zaporozsec népautót. E részleg utoljára a Daewoohoz került, s a dél-koreaiak is zárták be. A kárpátaljai Tiszasalamonban működő Eurocar nevű összeszerelő üzemből májusban 87 Škoda típusú személygépkocsi gurult ki. Ukrajnai autóbuszból csupán 27 készült el májusban, míg tavaly ugyanebben a hónapban 62. A haszonjárművek tekintetében megduplázódott a termelés – a dolog egyetlen szépséghibája, hogy ez mindössze 12 gépkocsit jelent a mintegy negyvenmillió fős országban.

Ukrajnában az első öt hónapban összesen 1550 gépjárművet szereltek össze, 35 százalékkal kevesebbet, mint az előző év azonos időszakában. SZ. H.

ÚTÉPÍTŐKET TOBOROZNAK UKRAJNÁBAN

Másfél hónap alatt több mint 7700-an találtak állást az ukrán állami infrastruktúra-építő vállalatnál az Utak és munka címmel, májusban indult projekt keretében. A honlapon még 1400 aktuális állásajánlat található – mérnököket, geodétákat, gépkezelőket, építőmunkásokat, gépkocsivezetőket keresnek.

Kijev az idén 112 milliárd hrivnyát (közel 1300 milliárd forintot) különített el a projektre, ebből 6500 kilométer főutat kívánnak felújítani. Az országos jelentőségű úthálózat egyébként 170 ezer kilométert tesz ki. A minőségéről sokat elárul a tény, hogy Ukrajna 2018-ban e tekintetben a 130. helyet foglalta el a világ 137 rangsorolt országa között. Jelenleg egyetlen autópálya sincs Európa legnagyobb területű országában. Tennivaló tehát van bőven, munkáskézből viszont nincs elegendő.

Az állami infrastruktúra-építő cégnek a nyári csúcsidőszakban 38 ezer dolgozóra van igénye, a kapcsolódó ágazatokban (kőfejtés, logisztika stb.) újabb 110 ezer fő találhat munkát – közölte Olekszandr Kubrakov vállalatvezető.

Egyelőre tizenöt útépítő társaság csatlakozott a projekthez. Ezek munkaerőigényét külön-külön felmérték, s online felületen végzik a toborzást. A munkások minimálbérét havi nettó 7700 hrivnyában (kb. 90 ezer forintban) állapították meg, ami megközelíti a 8640 hrivnyás ukrán átlagbért.

A kormánypropaganda egyértelmű sikertörténetként tálalja az utak rendbetételére indított program eddigi alakulását, szemérmesen elhallgatva azt a tényt, hogy Denisz Smihal kormányfő április végén még 170 ezer új munkahely létrehozását vizionálta az útépítő ágazatban, amitől elég távol állnak a közölt adatok. SZŐLŐSI