INGÜK-GATYÁJUK Feleződött a ruházati

INGÜK-GATYÁJUK | Feladta a leckét FELEZŐDÖTT a fogyasztói magatartás járvány okozta megváltozása a ruházati cikkek forgalmazóinak. A bevételcsökkenés átrendezheti a piacot. A RUHÁZATI FORGALOM

A fogyasztói attitűdök ismerete immár alapvető megoldásokat nyújtott arra, hogyan kerüljék el a termelő és kereskedő-, valamint a pénzügyi cégek a vásárlási hajlandóságnak a 2008-as válság után bekövetkezett csökkenését. Emiatt mutatott a világ szinte minden táján jelentős növekedést a fogyasztás a lokális, kisebb krízisek idején is, és bár a pandémia előtt már gyengélkedő gazdasági bővülést jeleztek a prognózisok, a vásárlói magatartás ezeket olyannyira nem támasztotta alá, hogy az elemzők 2020-at tekintve már kevésbé látták borúsan a világgazdaság helyzetét.

Ám a járvány időszaka újra rávilágított arra, hogy a gazdasági folyamatok alakulásában a fogyasztói döntések kiszámíthatatlanok – többek között ezért is térnek el egymástól nagymértékben az egészségügyi válság utáni időszakról szóló különböző bővülési jóslatok. És amíg nem ismertek a kilátások, addig valódi stratégiát sem lehet alkotni, sem vállalati, sem gazdaságpolitikai szinten. Bár ma már egyre több vállalkozás próbálkozik új tervek kialakításával.

Legutóbb a spanyol Inditex (a Zara, a Bershka, a Pull & Bear, a Massimo Dutti, az Oysho, a Stradivarius üzlethálózat működtetője) jelentette be, hogy világszerte több mint ezer egység bezárását hajtja végre a közeljövőben, így a jelenlegi 7400-ról 6700-6900-ra csökken boltjainak a száma (450 új üzletet is nyit). Az átszervezést a cég két folyamattal indokolta. Az egyik, hogy a

A ruházati piac problémái nem csak az Inditexet, a versenytársat is mélyen érintik.

pandémiás időszak alatt harminc százalékkal apadt a forgalma, s több mint 400 millió eurós veszteséget szenvedett el az első negyedévben. A másik ok – és ez a hangsúlyosabb –, hogy a vállalat online árbevétele áprilisban például 95 százalékkal nőtt, ennek köszönhetően pedig a webes eladások a tavalyi első három hónaphoz képest mintegy ötvenszázalékos bővülést mutatnak.

ITTHON SEM JOBB Ami a ruházati értékesítés teljesítményét illeti, nyugodtan állítható, hogy világszinten megrekedt. Mindez itthon sem volt másként. Az eladások márciusban az előző év azonos időszakában tapasztaltnak a felére, áprilisban pedig a tizedére estek vissza. Ez az adat teljes egészében korrelál a fejlett világ számaival, ahogyan az is, hogy a negyedik hónapban az online értékesítés (nem csak a ruháké) megduplázódott. Vagyis egyáltalán nem lenne meglepő, ha az Inditex döntése néhány itteni ruházati boltját is érintené. Annál is inkább, mert az elmúlt években jellemző volt, hogy néhány kereskedelmi cég folyamatosan észszerűsítette a hálózatát. Magyarán: ahol gyengébben teljesített a bolt, onnan átköltöztette egy trendibb plázába – így már a járványos időszak előtt is mindennaposak voltak itthon az átszervezések. Ugyanakkor a

MALACKÁK A BOLTBAN. A VÁSÁRLÁS EGYIK LEHETSÉGES FORMÁJA

piaci szakemberek szerint a téma meglehetősen kényes, emiatt egyelőre nem lehet tudni, hogy a magyar hálózatot érinti-e vagy sem a döntés.

Talán ennél is kényesebb téma, hogy van-e a piacon olyan lánc, amely hasonló (nyilvánvalóan kisebb léptékű) átszervezésre készül. Ugyanis a kereskedők szerint a plázaüzemeltetők nem voltak rugalmasak a bérleti díjakat illetően, így sok társaságnak akkor is fizetnie kellett a „lakbért”, amikor éppen nem származott bevétele a hagyományos bolti eladásokból. Mindez pedig alaposan átírta az idei költségkereteket, és könnyen meglehet, hogy egy-egy cég életébe ezzel az időszakkal jött el az a pillanat, amikor racionalizálnia kell hálózatának a működését. Azt az egységet, amely nem képes kitermelni a saját költségeit, marketingszempontból sem érdemes fenntartani. (Ha egy üzlet a pandémia előtt nem mutatott ki nagy hasznot, akkor is érdemes volt megtartani kisebb létszámmal, kisebb árukészlettel, mert az jó reklámot jelentett a hálózati márkának – természetesen a veszteségeseket már akkor is bezárták.)

Több olyan vállalatról is beszélnek a piacon, amely a vírus tombolása alatt komoly veszteségeket halmozott fel, s a korábbi időszakban sem „hasított” az eladása, de természetesen neveket senki sem szeretne mondani.

VESZTESÉGMINIMALIZÁLÁS Az sem teljesen véletlen, hogy a ruházati piacon az újranyitást követően szinte mindenki leárazásokkal kapcsolta fel a villanyt a boltban. Nem annyira hagyományos szezon végi, sokkal inkább végkiárusítás jellegű (outlet-) árakkal indítottak, ami azt mutatja, hogy a ruházati kiskereskedelemben nagyon erős a túlkínálat és nagyon gyengécske a kereslet. Egyértelművé vált, hogy a kereskedők lemondanak az eddig felépített árszintjeikről, s a felhalmozódott készleteiktől hajlandók nyereség nélkül vagy az eddigi profit töredékéért is megválni annak reményében, hogy ezzel meg tudják változtatni a fogyasztói magatartást, és a növekvő kereslettel képesek simítani az éves veszteségeiket. Kérdés persze, hogy ez hosszabb távon pontosan mit jelent, hiszen ha a vevő hozzászokik, hogy a kedvelt márkáját tartósan (szezonvégen kívül) negyven-ötven vagy akár hetven százalékkal olcsóbban is megkaphatja, a későbbiekben sem szeretné drágábban megvenni. Vagyis a kiskereskedőknek – akik most ezt az utat választják – nagyon hosszú ideig kell majd dolgozniuk azért, hogy a jelenleg diszkontszinten lévő árakat visszadolgozzák a pandémia előtti magasságba.

MÁSOK IS A ruházati eladási problémák nemcsak az Inditexet, hanem a nagy versenytársat is mélyen érintik. A svéd H&M, a spanyol cég után a második legnagyobb konfekcióáru-lánc bevételei a május 31- ével zárult negyedévben ötven százalékkal estek vissza, míg az online forgalma 25 százalék felett gyarapodott – természetesen ez utóbbi nem volt képes kompenzálni a hagyományos boltok árbevétel-kiesését. A nagyobbik baj azonban az, hogy a június első heteiben, az újranyitást követően mért forgalom bő harminc százalékkal maradt el az előző év azonos időszakához képest.

Persze a világ fogyasztói képesek legyinteni a helyzetre, hiszen sajnálni biztos nem kell a két legnagyobbat, ám az idei teljesítményük igen komolyan kihat

hat a gyártásra, ami világszinten nagy érvágást jelenthet a beszállítóiknak – vagyis a kör bezárul, a piacnak nagyon is jelentős átalakuláson kell átesnie.

AZ ONLINE JÓ IRÁNY? Hatalmas tőke- és humánerő áramlott a webes kiskereskedelem és szolgáltatások támogatásába, a csomagküldésbe, a futárszolgálatokba. Ennek ellenére utóbbi terület maradt az online kiskereskedelem szűk keresztmetszete. Elég csak arra gondolni, hogy a pandémia alatt az IKEA képtelen volt annyi futárt hadrendbe állítani, hogy akik képesek lettek volna kiszolgálni a keresletet, kvázi forgalma növekedésének a gátja ez idő alatt a házhoz szállítási kapacitás (igényekhez viszonyított) szűkössége volt. Több kiskereskedő és szolgáltató szembesült ezzel a helyzettel. Az újranyitáskor viszont a vállalatoknak fel kell tenniük a kérdést: az online felé nyissanak, vagy a hagyományos üzleteket tartsák meg?

Ha mindkettőt szeretnék, akkor a forgalomnak legalább annyival kell nőnie, mint amennyivel a teljes szolgáltatói háttér létszáma, hiszen a futár sem ingyen dolgozik, és a társaság ugyanannyi eladott termék mellett képtelen őt és a hagyományos bolti alkalmazottat is kifizetni. Továbbá egy ütőképes online eladási hálózat sem sokkal kisebb befektetés, mint az áruházat működtető személyzet (eladók, raktárosok etc.) képzése és rendszerben tartása.

Mindemellett továbbra sem ismert a fogyasztó magatartása – mit preferál jobban: az online vagy az offline vásárlást? A járványidőszak alatt csak az előbbi volt adott, azonban egyáltalán nem biztos, hogy mindenkinek csak jó tapasztalatai voltak ezzel kapcsolatban. Sőt azt sem tudni, hogy a vevő mikor unja meg az egyhangú online vásárlást, s vágyik inkább egy társaságiesemény-számba menő (kikapcsolódással és minőségi időtöltéssel egybekötött) hagyományos pénzköltésre. Amíg ez nem ismert, a boltláncok képtelenek lesznek a helyes irányba indulni, és marad a bizonytalanság. Egyszerűbben fogalmazva: az, hogy most pörög a webes értékesítés, nem jelenti azt, hogy ez egy év múlva is így lesz.

Természetesen néhány területen (telefon és tartozékok, műszaki cikkek, számítástechnika, zene, film, könyv) borítékolható, hogy az online eladás helyesebb irány, mint a hagyományos üzlet fenntartása, de a ruházatnál, a lábbelinél vagy az élelmiszernél semmi sem garantálja, hogy a mai helyzet sokáig így marad. És sokkal nagyobb kérdőjelek vannak a drogériáknál, a barkácstermékeknél, az illatszereknél, a luxuscikkeknél. HŐNYI GYULA

A RUHÁZATI FORGALOM ALAKULÁSA &_JQ÷_÷[F_TSTXM·SFUOF" PNNLF_±YFYQFSFIFYTP

. .. ... .;   Forrás: KSH FOTÓ: KIM KYUNG-HOON, REUTERS

Több mint

A legújabb tudományos eredmények azt mutatják, hogy az égés során keletkező füstben lévő káros anyagok a dohányzással kapcsolatos betegségek elsődleges okozói, így a dohányosok mellett gondolni kell a közvetlen környezetükben lévők egészségvédelmére, ártalmaik csökkentésére is. A dohányzás évszázadok óta alapjaiban határozza meg társadalmi érintkezéseinket, közösségi találkozásainkat, ám ami egykoron csupán illem kérdése volt, az mára ártalomcsökkentési problémává vált.

Eddig a dohányzás szükségszerű velejárója volt a füst, ezért az elmúlt évszázadok során a mindent elárasztó cigarettafüst a társasági érintkezések, közösségi események természetes részét képezte. Pedig a szálló dohányfüstben való társalgás minden jelenlévő egészségére hatással lehet. Tudományos eredmények bizonyítják ugyanis, hogy a cigarettafüstnek egészségkárosító hatása van a dohányzókra éppúgy, mint a közvetlen környezetükben tartózkodókra is, ami egyértelműen a dohány égése során keletkező füstben lévő káros anyagokra vezethető vissza. Ma már tudjuk, hogy a dohányfüst több mint 7000 vegyi anyagot tartalmaz, amelyek közül 93-ról megállapította az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatala, az FDA, hogy káros vagy potenciálisan káros az egészségre. A tudományos eredmények tehát kétséget kizáróan bizonyítják, hogy a cigarettafüst felel a dohányzással kapcsolatos ártalmakért, vagyis az aktív dohányosok mellett a passzív dohányosok egészségmegőrzése, ártalomcsökkentése is előtérbe került. Így mára a cigarettafüst korlátlan eregetése a társasági érintkezések, közösségi találkozások során már nem csupán az illemről szól, hanem ártalomcsökkentési, tudatossági kérdéssé is vált.

Kiemelt jelentőségű az ártalomcsökkentés A dohányzás okozta ártalmak kivédését kizárólag a dohány- és nikotintartalmú termékek fogyasztásától való tartózkodás garantálja, vagyis a legjobb, ha nem szokunk rá a dohányzásra. Ha viszont a rászokás – az ismert egészségügyi rizikót figyelmen kívül hagyva – már megtörtént, igyekezni kell minél hamarabb felhagyni ezzel a káros szokással. A leszokással egyértelműen és idővel arányosan csökken a megbetegedések valószínűsége, így saját egészségünk mellett a

ILLEMKÉRDÉS!

közvetlen környezetünkben lévőké is megóvható a károsodástól. A dohányosok egy része azonban a figyelmeztetések ellenére sem hagyja abba a dohányzást. Azok számára, akik valamilyen okból kifolyólag nem szoknak le, ma már léteznek különféle füstmentes technológiák is, amelyek a felnőtt dohányosokat segíthetik abban, hogy a cigarettánál kevésbé káros alternatívát választhassanak, mivel használatuk során nem történik égés, ezáltal füst sem keletkezik, így csökkenthető az ártalmas anyagok kibocsátása a cigarettázáshoz képest.

A tudatosság az új illemszabály

A füstmentes technológiák csoportjába tartoznak például az elektronikus cigaretták, a kémiai reakcióval működő technológiák, valamint a különféle elveken működő hevítéses technológiák is ismeretesek. Előbbi kettő dohány helyett nikotintartalmú folyadék, illetve nikotinsó felhasználásával állít elő nikotinpárát, míg a hevítéses technológiák olyan hőmérsékletre hevítik a dohányt, amely már elég ahhoz, hogy a dohány- és nikotinpára felszabaduljon, de még ne történjen égés, és így füst se keletkezzen. Ez pedig lehetővé teszi, hogy az illemszabályok megszegése nélkül, az ártalmakat csökkentve élvezhesse mindenki egymás társaságát. Ugyanakkor ezen technológiák sem kockázatmentesek, mivel használatuk során nikotin jut a szervezetbe, amely erős függőséget okozó anyag, megemeli a szívfrekvenciát és a vérnyomást, illetve használatuk hosszú távú hatása egyelőre nem ismert. A dohányzással járó ártalmak teljes kiküszöbölésének leghatékonyabb módja továbbra is kizárólag az, ha nem fogyasztunk dohány- és nikotintartalmú termékeket.

KVÍZ

Figyelmesen olvasta a cikket? Tesztelje tudását!

A dohányzás káros az egészségre. „ IGAZ „ HAMIS A világon jelenleg több mint 1 milliárdan dohányoznak „ IGAZ „ HAMIS A cigarettafüstben lévő vegyi anyagok nem csak a dohányos szervezetére károsak, de a környezetében tartózkodóéra is. „ IGAZ „ HAMIS Egészségünk megőrzése érdekében a legjobb, ha nem szokunk rá a dohányzásra! „ IGAZ „ HAMIS Aki már dohányzik, a legjobb, amit tehet, ha minél előbb leszokik! „ IGAZ „ HAMIS Akinek mégsem sikerül leszokni a dohányzásról, a legjobb, amit tehet, hogy tájékozódik és a cigarettázásnál kevésbé ártalmas megoldást keres. „ IGAZ „ HAMIS A dohányzás okozta megbetegedésekért elsősorban a cigaretta égése során keletkező füst a felelős, és nem a nikotin. „ IGAZ „ HAMIS A cigaretta égése során keletkező, füstben lévő vegyi anyagok közül 93 káros az egészségre. „ IGAZ „ HAMIS A nikotin erős függőséget okozó anyag. „ IGAZ „ HAMIS Léteznek már füstmentes technológiák, amelyek használata során nem történik égés, csak hevítés, ezáltal kevesebb káros anyag juthat a dohányos szervezetébe. „ IGAZ „ HAMIS Az alábbiak mind olyan technológiák, amik égés és füst nélkül biztosítják a nikotinbevitelt: e-cigaretta, dohány-hevítéses technológia, nikotinsóval működő technológia, nikotintapaszok és -rágók. „ IGAZ „ HAMIS Az e-cigaretta nikotint tartalmazó folyadékot hevít, használata során nikotinpára szabadul fel. „ IGAZ „ HAMIS A nikotinsó felhasználásával működő technológia esetében kémiai reakció során keletkezik nikotinpára. „ IGAZ „ HAMIS A dohány-hevítéses technológia esetében a dohány hevítése során szabadul fel dohány- és nikotinpára. „ IGAZ „ HAMIS A füstmentes technológiák sem kockázatmentesek, mert használatuk során nikotin jut a szervezetbe. „ IGAZ „ HAMIS