ELŐREHALADVA Úthelyzet

ÚTHELYZET

ELŐREHALADVA | Nem csökkent a magyar felségjelű fuvarozók jelenléte a hazai utakon a teljes forgalomhoz képest.

Bár a pandémia időszaka alatt lehetett arról hallani, hogy elviszik a magyar fuvarozók elől a megrendeléseket a szomszédos országokbeli versenytársak, ám a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató (NÚSZ) Zrt. adatbázisa szerint csak a román és a lengyel felségjelzésű teherautókkal működő cégek esetében mutatkozott – szinte alig észrevehető – növekedés. A teljes forgalomból továbbra is a magyarok részesednek a legnagyobb mértékben.

A NÚSZ Zrt. üzletiintelligencia-osztálya által végzett elemzés alapján a magyar e-útdíj-rendszert használók (fedélzeti eszközzel közlekedő tehergépjárművek és/vagy viszonylati jegyet vásárlók) forgalma a veszélyhelyzet elején nem csökkent, sőt az összforgalomhoz mérve még nőtt is (hatvanról hetven százalékra), majd május végéig enyhén mérséklődött – derült ki a Figyelő kérdésére adott válaszból. A lengyel felségjelzéssel közlekedő tehergépkocsik esetében – az országos közlekedés arányában – mindössze 0,5-1 százalék körüli volt a bővülés mértéke ebben az időszakban, a szlovák járműveknél ekkora változást sem érzékelt a szolgáltató. A külföldi teherautók közül, mint fentebb jeleztük, még a román felségjelzéssel közlekedőknél volt megfigyelhető forgalomnövekedés. Összességében elmondható, hogy a járványidő

&5&3)2.…8.)ö8?&0'&3

MÉRT KAMIONFORGALOM ITTHON 100 Az összforgalomhoz képest, százalék 90 80 70 60 50 40 30 20 Magyar Román Lengyel Szlovák 10 0 9. 20.10. 14. 15. 18.11. 17.12. 16.13. 19. 21.22. Forrás: NÚSZ szak előtti arányok lassú visszarendeződése zajlik a 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó járművek körében.

A KARANTÉN IDEJÉN Mivel a teherjárművek előtt egyáltalán nem zárták le a határt (bár a pandémia kitörésének időpontjában és az olasz kijárási korlátozások bejelentésének napjaiban szintén feltorlódott kelet–nyugati irányban), március egészében a 3,5 tonnánál nehezebb e-útdíjas gépkocsik forgalmának a csökkenése mindössze egyszázalékos volt 2019 azonos időszakához képest.

A fuvarozóknál az év harmadik hónapjának utolsó két hetében jött a megtorpanás, ami azért volt drasztikus, mert március első felében még nőni is tudott a forgalom – a pánikvásárlásoknak köszönhetően. Az utolsó héten már 210 ezerrel volt kisebb a tehergépjárműves áthaladások száma, mint tavaly ilyenkor, ami erőteljesen alávágott az útdíjbevételeknek, s közben a személygépjármű-forgalom is

KÖZÚT-ADATOK A Magyar Közút összesen 32 ezer kilométernyi utat kezel. A kátyúzási munkákon túlmutató, teljes körű felújítások külön hazai vagy uniós forrásokból valósulhatnak meg. A rekonstrukciós feladatok elvégzésére vonatkozóan javaslatokat tehet a cég, a beruházásokat pedig külön erre a célra indított programokon keresztül, elrendelés alapján és az ahhoz szükséges források biztosítását követően indíthatja el. A felújítások ütemezetten valósulhatnak meg, az utak hierarchikus rendje szerint: első körben a fő-, majd a mellék-, végül a bekötőutakon.

megállt, ezért a leglátványosabb visszaesés az e-matrica-eladásoknál mutatkozott. A harmadik hónapban 415 ezerrel kevesebb ilyen jogosultság fogyott, az értékesített matricák száma így a tavalyi azonos időszak 57 százalékára zuhant. Áprilisban az e-útdíj-rendszert használó tehergépjárművek forgalmában 21 százalékos volt a visszaesés a múlt év negyedik hónapjához viszonyítva, ami utólag nem is tűnik annyira komolynak ezen időszak gazdasági teljesítményének a gyengülését tekintve. Ugyanakkor itt arányaiban jóval nagyobb volt az ingadozás, mint az e-matricát használó civilek esetében. A tehergépjárműveknél hetente körülbelül 50–500 ezres csökkenés következett be az érzékelt áthaladások terén 2019 azonos időszakához képest. Mindez tizenöt százalékos bevételcsökkenést okozott.

BŐVÜLŐ INFRASTRUKTÚRA A gazdaság leállása ellenére az úthálózatok fejlesztése és karbantartása folyamatos maradt. A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. hivatalos adatai alapján jelenleg is 19 beruházás zajlik a gyorsforgalmi és 16 a közutakon. Utóbbiak esetében fejlesztési előkészítés alatt 82 projekt áll, míg a gyorsforgalmi utaknál ez a szám 23. Az idén a tervek szerint nagyjából 160 kilométer hosszúságban lesz új gyorsforgalmi út, az építés összértéke megközelíti a 390 milliárd forintot. A legnagyobb projektek közé tartozik a M25-ös egri szakasza, az M4-es Berettyóújfalutól a határig tartó része és az M0-s déli etapjának a korszerűsítése. Ez utóbbi elkészülte után nagyban mentesül a forgalom terhe alól DélBudapest, ugyanis a lezárások és sávelhúzások miatti torlódást sokan igyekeznek kikerülni a fővárosban.

A dél-budapesti régióban némiképp nehezíti a forgalom haladását, hogy a Magyar Közút Nonprofit Zrt. is erőteljesen folytatja az M1-es autópálya 71 kilométernyi szakaszát érintő rekonstrukciókat. Tavasszal, a járványidőszak alatt indult a Győr felé vezető oldalon a pályaburkolat cseréje, emiatt két kihajtót is lezártak, s mindkét oldalon sávelhúzással igyekeztek biztosítani az útmunkások számára a feladatok ellátását. Emellett az M1-esen több helyen is lehet még rekonstrukciós munkákkal találkozni, így érdemes óvatosan hajtani.

FELÚJÍTÁSOK SORA A Magyar Közút lapunknak adott adatsorából kiderül, hogy a kátyúzáson és a hagyományos karbantartáson túl több útra is átfogó felújítási tervek szólnak erre az évre. A Magyar Falu Program keretében zajló rekonstrukciókra 75,6 milliárd forint jut az idén. A Komplex Útfelújítási Programon belül pedig 11,8 milliárdot költ a cég. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program keretéből 12,2 milliárd jut utakra. HGY