FRANCIA GAZDASÁG Macronnak

MACRONNAK

VÁLTOZTATNIA KELL FRANCIA GAZDASÁG | A franciák 73 százaléka szeretné, ha az elnök változtatna a politikáján. A gazdaság helyzetét ennél is többen tartják aggasztónak – igaz, ez a járvány előtt is így volt.

A francia statisztikai hivatal (Insee) 1949 óta teszi közzé negyedéves gazdasági jelentéseit. Az azóta eltelt hét évtized alatt aligha volt ennyire aggasztó a helyzet. A GDP már járt ugyan hasonló mélységben az ötödik köztársaságban (1968-ban 5,3 százalékos mínuszban), de az idei első negyedév 5,8 százalékos visszaesése még ezt is meghaladta. A fogyasztás csaknem 18 százalékkal gyengült, hasonlóra legutóbb 1980-ban volt példa.

A koronavírus-járvány kitörése előtt az eurózónában egész jól álltak a franciák: 1,5 százalékos GDP-bővülést vártak. Bruno Le Maire gazdasági miniszter most 11 százalékos zuhanásra számít. Párizs ezért is vár sokat az uniós mentőalaptól – jövőre növekedési pályára kell állítani az országot. A tárcavezető szerint a segélycsomag annak a bizonyítéka, hogy a példátlan gazdasági krízisbe dőlt öreg kontinenst – sokak szkepticizmusa ellenére – mégiscsak az európai intézményrendszer menti majd meg, s azt mondja, valamennyi francia állampolgár érezzen melegséget a szíve körül, hogy ebben történelmi szerepet vállalt Emmanuel Macron köztársasági elnök.

ZÖLDPROGRAM Az iróniát félretéve: kétségtelen, hogy az országot valóban rég nem látott gazdasági sokk érte, a következő hónapokkal kapcsolatban azonban optimista a kormány. A termelési módok már kidolgozott és elfogadott stratégia mentén történő modernizálásában (robotizáció, digitalizáció, innováció) biztos sikerre számít a vezetés, és reményei szerint a legsúlyosabb helyzetbe sodródott ágazatokat (autóipar, légi közlekedés, turizmus) is hatalmas levegővételhez juttatja majd az uniós alap Franciaországra jutó 38,8 milliárd eurós segélyösszege. Az már más kérdés, hogy a Renault-nak (melynek az állam tizenöt százalékban résztulajdonosa) ötmilliárdos állami garanciával ígért, az EU által jóváhagyott hitelt lapzártánkkor még nem sikerült felszabadítania a kabinetnek. Pedig a cégnek valóban nagy szüksége lenne rá: néhány hete tett bejelentése szerint tizenötezer munkavállalótól kénytelen megszabadulni a következő hónapokban, és négy francia gyárát kell bezárnia.

Addig is a kormány új hibridautó vásárlására 2000, csökkentett szén-dioxidkibocsátású személygépkocsira 500, új elektromos autóra pedig 7000 euróig nyújt támogatást. Ez nem meglepő, ugyanis a gazdasági miniszter – aki nagy pozícióbeli reményeket fűz egy esetleges kormányátalakításhoz – minden lehetséges eszközzel azon van, hogy az országot karbonmentesítse. Nyilatkozatai szerint már így is nagy hiba volt, hogy a kabinet eddig mindenféle ellentételezés nélkül fektetett milliárdokat a súlyosan légszennyező vállalatok üzleti tevékenységébe – de ennek mától vége. Ezt az Air France is érzékelheti. A francia nemzeti légitársaság ugyanis csak a környezetvédelmi feltételek teljesítésére tett ígéret fejében kaphat hétmilliárd eurós segítséget az államtól. Emellett a belföldi légi forgalmat a vasúttal kívánja visszaszorítani a kormány; a maximum két és fél órás utak esetében a vonattal való közlekedés élvez majd állami prioritást.

AGGASZTÓ ÁLLAPOTOK Azonban nem mindenki ért egyet a kormányzati tervekkel. Az új nemzeti konzervatív jobboldal egyre szélesebb körben – immár a tengerentúlon is – ismert szó-

GDP

Százalék

1,3 6,9

FONTOSABB MAKROADATOK

.SƼ¥HN· 2ZSPFSQPÀQNXLNW¥YF 3,9 Százalék 1,3 0,9 Százalék 10,8 11,6 10,1

–10,3 2019 2020* 2021* 2022* *Q÷WJOJQ_X 0,4 0,5

2019 2020* 2021* 2022* 8,2

2019 2020* 2021* 2022* +TWW¥X'FSVZJIJ+WFSHJ

szólója, Marion Maréchal szerint ugyanis a nukleáris energia észszerű keretek között történő használata nem ördögtől való. A korábbi vaucluse-i képviselő úgy véli, ha a valódi szuverenitás lenne az első a kormánynak, akkor az energetikai függetlenség megőrzésén is dolgozna, s a nukleáris iparosítás biztonságossá tételét segítené, ahelyett, hogy kizárólag az alternatív energiaforrásokra koncentrál, melyek kevésbé produktívak, jóval drágábbak és nagyrészt külföldről kell beszerezni azokat.

A túlzott függésből pedig már sokaknak elege van a franciáknál is, főként, ha az az iparuk fokozatos leépítéséről, egyik fő bevételi forrásuk, a mezőgazdasági szektor elhanyagolásáról szól. Úgy, hogy mindeközben az ország évenként hétmilliárd eurós nettó befizetője az EU-nak.

A világjárvány kitörése előtt a franciák 76 százaléka vélte a gazdaság állapotát aggasztónak, és ez az arány mára mindössze egy százalékkal javult. Kérdés tehát, hogy mennyire lesz elegendő a kormány utalványosztogatása az autóipar

FRANCIA LÉGI PARÁDÉ LONDON FELETT. KÜLPOLITIKÁVAL NEHÉZ KOMPENZÁLNI A BELSŐ FESZÜLTSÉGEKET

A járvány előtt a franciák 76százaléka vélte a gazdaság állapotát aggasztónak, ez mára mindössze egy százalékkal javult.

számára, a hétköznapi emberek üdülési csekkekkel történő megsegítése, vagy éppen az egészségügyi dolgozók pluszszabadsággal való kifizetése, amikor az ország nem csupán gazdasági, hanem szociális megújulásra is szorul. Így azt is itt lenne az ideje megvitatni, hogy bizonyos gyógyszercégek elsőként miért az USA piacán akarnak megjelenni a kifejlesztés alatt álló vakcináikkal, vagy hogy egyes startupok miért a francia határokon kívül hasznosítják először innovációjukat.

ELÉGEDETLENEK MACRONNAL Persze lehet, hogy ilyesmire olyankor nem jut idő, amikor a gazdasági zuhanórepülés közepette az elmúlt hetven év legrosszabb francia büdzséjét produkáló Gérald Darmanint Tourcoing polgármesterévé kell választani (mit sem törődve azzal, hogy egyébként a tisztséghalmozást törvény tiltja Franciaországban), vagy Pierre Moscovicit a számvevőszék elnökévé szükséges tenni. (Az már csak hab a tortán, hogy a még Nicolas Sarkozy által teremtett hagyomány szerint a testület elnöke mindig ellenzéki volt.) A fentiek fényében nem is olyan meglepő, hogy a franciák 73 százaléka szeretné, ha az elnök változtatna a politikáján. 2022 tavaszáig még szűk két éve maradt rá. MAGYAR ÁGNES ZSÓFIA

BERLIN ÚJRAÉPÍTI MOSZKVAI

GAZDASÁGI KAPCSOLATAIT

NÉMET–OROSZ VISZONY | A keleti nyitásban csalódott Moszkvának égető szüksége van a német tőkére és technológiára. Berlin ugyanakkor egyre jobban épít az orosz energiahordozókra.

Németország érdekelt az Oroszországgal fenntartott, a koronavírus-krízis által megtépázott gazdasági kapcsolatok helyreállításában, bővítésében. Ezt jelzi, hogy a közelmúltban a Lufthansa különgépével ötven német csúcsmenedzser repült vissza állomáshelyére, az Orosz Föderációba (OF), hogy újraindítsa az ott működő német vállalatokat, holott a határok, az utazási lehetőségek továbbra is zárva vannak a két ország között. Ennél jóval többen is utaznának, ha a korlátozások nem lennének ilyen szigorúak. „Berlin a múltban is Moszkva európai kulcspartnere volt, és ez így is marad” – nyilatkozott a dpa-nak júniusban Matthias Schepp, a Német–Orosz Kereskedelmi Kamara (AHK Russland) elnöke. Az AHK orosz tagozata az OF-ben a legnagyobb külföldi kereskedelmi kamara, több mint kilencszáz taggal.

KELL A NÉMET TŐKE Schepp szerint Oroszország megbecsülendő, stabil partner, neki vannak a világon a negyedik legnagyobb deviza- és egyéb tartalékai. Ugyanakkor a rubel árfolyamának a járvány miatt bekövetkezett gyengülése megnehezíti a német exportőrök dolgát. A szakember elismeri, hogy az olaj- és gázpiacok globális összeomlása, a drasztikus árzuhanás hatalmas próbatételnek teszi ki az orosz gazdaságot. Német elemzők ugyanakkor rámutatnak: hazájuknak továbbra is szüksége van az orosz szénhidrogénekre, mindenekelőtt földgázra.

Németország még mindig az egyik vezető európai beruházó. Tavaly ugyan több mint harminc százalékkal kevesebb köz

KATONAI PARÁDÉ MOSZKVÁBAN JÁRVÁNY IDEJÉN. KELETI KUDARC UTÁN NYUGATI NYITÁS

Vannak egészen egzotikus termékek az orosz (re)exportban: például 2019-ben csaknem tízmillió dollár értékben szállítottak a SRJYJPSJPPFPF·Y[FL^FGJQ÷QJ PX_ÀQ÷YJWRPJPJYXRNSYJL^ hárommillió dollárért a paraguayi ÷XQFPTXX¥L LZFWFSN¥QYFQ [X_¥_FITPPFQJ_JQ÷YYºXX_J¥QQ±YTYY Fa-, cellulóz-, papíripari termékek Vegyipari termékek 3JRJXKRJPIW¥LFPº[JP Gépek, berendezések, 2,53 2,50 2,34 1,57 5,09 Részarány a teljes exportban (százalék) PÀQºSQJLJXYJ¥Y RFYXP¥[Y& Pº_QJPJIXNJX_Pº_ºP RFYFRJQ^OJQJSY÷XRJSS^NXLď koffeint, B- és C-vitamint tartalmaz, RFLFXXPÀQºSQJLJXºXX_JYYJQď antioxidáns-tartalma miatt kedvelt F_JLX_XLYZIFYTXSRJYJPSQ 2019-ben a Németországból származó behozatalban (25,1 A NÉMETORSZÁGBA IRÁNYULÓ OROSZ EXPORT SZERKEZETE, 2019 Ásványi termékek Fémek és fémipari termékek (alapanyagok) 84,16 29,65 RNQQN¥WIITQQ¥WF_JQ÷_÷[MJ_ mérten a legnagyobb mértékben, YºGGRNSYRNQQN·ITQQ¥WWFQ Forrás: russian-trade.com JRJQPJIJYYFL^·L^X_JWJPFW¥S^F

AZ OROSZORSZÁGBA

IRÁNYULÓ NÉMET EXPORT

SZERKEZETE, 2019 Gépek, berendezések Vegyipari termékek Fémek, fémtermékek Élelmiszeripari termékek, RJ_÷LF_IFX¥LNFQFUFS^FLTP 6,73 5,31 2,10 Fa-, cellulóz-, papíripari termékek

vetlen invesztíciót (FDI) hajtott végre az OF-ben, mint 2018-ban, de az érték így is meghaladta a 2,1 milliárd eurót. Ez a múlt évi német globális FDI-export (91 milliárd euró) több mint két százalékát jelentette.

A Kremlnek nem kevésbé fontos az EU-ban a brit kilépéssel automatikusan még inkább kulcsszerephez jutó német gazdasággal fenntartott viszony szorosabbra fűzése. Július elsejével Berlin veszi át fél évre az Európai Unió soros elnöki tisztét, ami tovább fokozza az érdeklődést. Meghatározó lehet egy olyan időszakban, amikor felgyorsul a nemzetközi erőviszonyok átrendeződése.

KELETI KUDARC Moszkvának, amely csalatkozott a Nyugatban, a keleti nyitás sem sikerül úgy, ahogy szeretné. Kínától, a stratégiai katonai-politikai-gazdasági partnertől az OF – nyilván nem alaptalanul – tart. Erre utal a legújabb kémügy is: az Orosz Arktikus Tudományos Akadémia elnökét, Valerij Mitykót, a kínai Talienben működő haditengerészeti egyetem vendégprofesszorát, egykori magas rangú haditengerészt azzal vádolják, hogy nemzetbiztonsági jelentőségű dokumentumokat adott át a kínaiaknak. S a nagy nyilvánossággal körített kémkedési ügyek mindig jelzésértékűek a külvilág és az érintett partner(ek) számára.

Már a vírusválság kitörése előtt, 2019- ben tapasztalható volt a német–orosz gazdasági kapcsolatok, a külkereskedelem visszaesése. Tavaly a két ország árucsereforgalma moszkvai hivatalos adatok szerint több mint tíz százalékkal csökkent 2018-hoz mérten. A Németországba irányuló orosz export ennél erőteljesebben, mintegy ötödével zuhant. Az OF importjában ebben a relációban viszont alig érezhető (1,6 százalékos) zsugorodást regisztráltak. Valamelyest visszaesett a németek részesedése a teljes orosz külkereskedelmi forgalomban, a múlt évben nyolc százalékot tett ki a 2018-as 8,7-hez képest. Berlin 2019-ben is, miként tavalyelőtt, Moszkva második számú legfontosabb külgazdasági partnere volt Peking után.

Oroszország a múlt évben 28 milliárd dollár értékben exportált Németországba árukat és szolgáltatásokat. Ennek több mint 85 százalékát ásványi anyagok (döntő mértékben kőolaj, földgáz és azok feldolgozott formái) tették ki. Ami kiváltképpen aggasztja a moszkvai közgazdászokat: a német relációjú orosz kivitel tavalyi 6,4 milliárd dolláros csökkenéséből a két szénhidrogén 5,6 milliárdos részt tett ki. Ez komoly figyelmeztetés az OF külgazdasági stratégái számára is, hogy ideje újragondolni a németekkel fenntartott, stratégiai fontosságú kereskedelmi, gazdasági kapcsolatok alakítását. Az exportorientált Németország számára ez kevésbé jelent gondot. Egyfelől az Oroszországba irányuló kivitele tavaly alig mérséklődött, másfelől az OF része a német külkereskedelemben sokkal kisebb, mint fordítva. Tavaly Moszkva nem került be a Berlin számára legfontosabb öt külgazdasági partner körébe.

CÉLKERESZTBEN A HIDROGÉN A Németország és az Orosz Föderáció közötti bonyolult gazdasági kapcsolatokat erősítheti a hidrogénalapú energiagazdaság iránti közös érdeklődés – mindenekelőtt a hidrogén előállításának egyik módját adó orosz földgázexport. Ez utóbbinak szerves része a tranzitországok által támasztott bizonytalanságot kiküszöbölő közvetlen orosz–német gázvezetékköteg, az Északi Áramlat II. Ennek befejezését, illetve használatba vételét az USA mellett a tranzitban érdekelt – s Moszkvával szemben mély ellenszenvet tanúsító – Ukrajna és Lengyelország is fékezi. A csővezeték befejezéséhez viszont nyomós európai, mindenekelőtt német energia-, vegyipari érdekek fűződnek.

A projekt Magyarországot is érintheti, hiszen tavaly ősszel tartották Budapesten az első olyan nagyszabású regionális műhelytanácskozást, amelyen a hidrogénalapú energetika, közlekedés fejlesztéséről volt szó. A Portfolio.hu értesülései szerint a hidrogén mint energiahordozó használata bekerülhet a magyar nemzeti energiastratégiába. DUNAI PÉTER