| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |
ÁSZ-TANULMÁNY | A kis- és középvállalkozások finanszírozása a gazdaság kifehérítéséhez is hozzájárul – állapította meg elemzésében a számvevőszék. Az elmúlt években a szektor hatékonysága is nőtt.
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) legfrissebb elemzésében a kis- és középvállalkozások hitelezését tekintette át, s arra a következtetésre jutott, hogy annak bővülése elősegíti a gazdaság kifehérítését. A felmérés szerint a kkv-k által létrehozott bruttó hozzáadott érték gyorsabban nőtt a teljes vállalkozói kör átlaga által produkáltnál, a foglalkoztatásban ugyanakkor csökkent e vállalkozások részaránya. A két arányszám ellentétes irányú változása azt jelzi, hogy a kkv-k mérsékelni tudták a termelékenységi elmaradásukat, a hatékonyságuk pedig nőtt az elmúlt években. A számvevőszék tanulmánya ötéves távlatban vizsgálta, miként hatott a magyar gazdaság folyamataira a kis és közepes cégek hitelezésének növekedése. Az ÁSZ elemzői úgy vélik, a hatékonyság javulása mögött jelentős kifehéredési hatás húzódik meg. A most publikált elemzésben a szakértők azt boncolgatták, hogy a kisvállalkozások hitelfelvétele miként járulhatott hozzá a gazdaság kifehérítéséhez, valamint a szürkegazdaságban végzett tevékenységük menynyire lehet akadálya a hitelezés dinamikus bővülésének. A számvevőszék elemzői kitértek arra: a szürkegazdaság szempontjából a két igen kockázatosnak számító nemzetgazdasági ágazat közül míg a mezőgazdaságban a speciális hitelezési konstrukciók révén a kkv-k hitelfelvétele erősödött, addig az építőiparban az önálló vállalkozók számának a megemelkedése hátráltatta a szektor kifehéredését. A kisvállalkozások hitelfelvétele – a 2009-es pénzügyi válságot követő drasztikus visszaesés után – 2013-ban kezdett nőni, majd egy kismértékű csökkenés után 2015-től tartós bővülés indult el, 2018–19-ben pedig már tíz százalékot meghaladó mértékben gyarapodott a kkv-szektor hitelállománya. E cégeknek a bruttó hozzáadott értékhez való hozzájárulása a 2013. évi
44,3-ről 2018-ra 45,7 százalékra nőtt. A foglalkoztatásban viszont ebben az időszakban 68,4-ről 64,9 százalékra csökkent a részarányuk. Mint említettük, ez összességében azt jelenti, hogy a kkv-k hatékonysága javult. Ennek hátterében minden bizonnyal jelentős kifehéredési hatás is áll a számvevőszék szakértői szerint. Ezt egyfelől az valószínűsíti, hogy ha a gazdaság fehéredése hozzájárult az általános bővüléshez, akkor a kkv-szektor átlagos mértéket meghaladó növekedésében is szerepet kellett játszania. Másfelől a kis- és középvállalkozások termelékenysége annak ellenére nőtt az átlagosnál gyorsabban, hogy a beruházások dinamikája kisebb volt a középértéknél. A kkv-k relatív termelékenységi hátrányának a csökkenését az invesztíciókon kívüli tényezők, köztük valószínűleg a jelentős kifehéredési hatások okozták. Utóbbit valószínűsíti az is, hogy az Európai Unió akkori 28
A produktivitás a legnagyobb mértékben a mikrovállalkozások körében nőtt, őket követték a kisvállalkozások.
tagállamának átlagában a kis- és középvállalkozások produktivitási elmaradásának a mérséklődését nem lehetett megfigyelni, azaz a magyar változások nem valamely általános, technológiai trendváltásnak a következményei. Az ÁSZ elemzése felhívja a figyelmet arra, hogy a kkv-szektoron belül szintén a relatív termelékenységi különbségek csökkenését tapasztalták. A produktivitás a legnagyobb mértékben a mikrovállalkozások körében nőtt, őket követték a kisvállalkozások, míg a közepesek esetében az átlagoshoz képest nem nőtt gyorsabban a termelékenység. Ez a rangsor éppen ellentétes a beruházások volumenbővülésének a dinamikáját mutatóval. A jelenség újból a kifehéredési hatások masszív jelenlétére utal. Nyilvánvaló, hogy a nagyobb fehéredés ott jelentkezik, ahol korábban terjedelmesebb volt a szürkegazdaság – világítanak rá a számvevőszéki elemzők. Kitértek arra: ha a kkv-k számára folyósított hitelek alakulását a vállalkozások mérete szerint nézzük, azt látjuk, hogy 2013–18-ban a szektornak folyósított 17,6 ezer milliárd forint 37,7 százalékát a közép-, 27,5 százalékát a kis-, 34,7 százalékát a mikrovállalkozások, valamint az önálló vállalkozók vették fel. Az agráriummal és az építőiparral kiemelten foglalkoztak. A speciális hitelezési konstrukciók révén a mezőgazdasági kisvállalkozások hitelfelvétele erősödött, ennek eredményeként a beruházási aktivitásuk is jelentősen nőtt. Ugyanakkor a mezőgazdaság éves termelése az időjárás és egyéb tényezők következtében nagyon hullámzó volt. Az építőiparban szintén erőteljes konjunkturális ingadozások mutatkoztak. Ez leginkább a mikrovállalkozásokat érintette, amelyek tömegesen szűntek meg a 2016-os ágazati visszaesés következtében. Az építőipari konjunktúra hatására megnőtt az önálló vállalkozók száma, akik azonban
FOTÓ: GETTY IMAGES
FEHÉRÍT IS A KIS CÉGEK HITELEZÉSE
16 | FIGYELŐ 2020/26
F_16_17_asz_kkv.indd 16
2020. 06. 23. 16:14
