FÉNYHALMI BEATRIX
Milyen egy spirituális ember?
Az előző lapszámban említett tévedésink miatt, mikor azt hisszük a spiritualitás csakis egy pozitív dolog lehet, mely mentes a matériától és alacsony szintű energiáktól, megnyilvánulásoktól, hisszük azt, hogy a spirituális ember mindig kedves, békés, mosolygós, boldog, együttérző, adakozó és minden más, ami csak pozitív minőségű lehet. De egy felébredett sem szent. Önmagunk kívánunk lenni, nem pedig Szentek. A szent karma sem piskóta, a felébredés viszont letisztítja a karmát, Őszinteséget jelent önmagunkban, önmagunkhoz és adott helyzetben a világ felé.
Oshonak, Adyashantinak, Papajinak és mindenkinek vannak/voltak olyan napjai, pillanatai, melyek nem fürödtek az ömlengős szeretetben. Igenis mind volt mérges, volt maga alatt, mert csupán együttérez és átengedi azokat az érzéseket, fájdalmakat, melyeket a tudatlanság, agresszió szül, és melyek a külvilágból jönnek felé. Attól még, hogy nem azonosul vele, átéli és elengedi. A spirituális ember Nem Kerüli El, ami egojának nem tetszik és Nem Ítéli El, nem fojtja el többé érzéseit, amik előjönnek, hanem annak próbálja látni, Ami. Ha levágnak egy malacot, ez egy szituáció, melyben levágnak egy malacot. Tudja, hogy ez még a vilá108 CsPM
gunkban természetes dolog, tudja, miért érzik ezt mások fontosnak, együttérez velük, de a malackával is együttérez. Ha a szerencsétlent brutálisan ölték meg és nem szeretettel, nem olyan cselekedetekkel végrehajtva, ami akár fel is menthetné a lelkét, akkor nagyon fáj az állat tapasztalata, szenvedése is. Mindegyik oldalról együttérez, haragot is érezhet, de nem azonosul vele, úgyse tud vele mit tenni. Ez Van. Sírhat, haragudhat, ki tudja, mit érez át, de nincs benne Ő. Én annyi mindenen sírok és megkönnyezek egy embert a metrón is, mikor csak ráérzek, mi van benne. És szeretetből, fájdalomból könnyezek egyszerre, de ez Természetes.
