A felmelegedés a ködhajlamot csökkentheti

Czeczon

A felmelegedés a ködhajlamot csökkentheti

Kedvezőbb látási viszonyokat is eredményezhet a felmelegedés a ködhajlam csökkenése miatt írta a Másfél fok klímapolitikai szakportál elemzésében.

A köd egy felszínközeli felhő, amikor a látástávolság egy kilométer alatt van. A tanulmányban azt vizsgálták, hogyan változik Magyarországon a köd előfordulása a melegedő éghajlat következtében.

2001-2022 között átlagosan évi 53 ködhajlamú nap volt a téli félévben Magyarországon, azaz októbertől márciusig. A legkevesebb, ködnek ideális napot az ország legszelesebb vidékein, a Bakonyban és a hegységek csúcsai környékén mértek. Itt 10-30 nap volt ködhajlamú, míg évi 30-50 napon át volt köd a Dunántúl nyugati felén, Csongrádban és a Tiszántúl Debrecenig tartó részén. Az Észak-Alföldön Debrecentől keletre, a Duna vonalában, a Balatontól nyugatra és délre az országos átlagnál kissé magasabb a ködhajlamos napok száma (50-70 nap), míg a legtöbb ilyen nap délnyugaton és az Északi-középhegység környezetében fordult elő, 70 feletti nappal.

Bár az időszak rövid ahhoz, hogy hosszú távú trendmegállapításokat tegyenek, inkább gyengén csökken a ködgyakoriság Magyarországon.

Ezt a helyi gazdaság megváltozása is befolyásolhatja: Miskolc környékén az egykori szocialista ipar eltűnésével csökkent a levegő aeroszol koncentrációja, és vele együtt a rossz látási viszonyok kialakulásának lehetősége.

A jövőbeli változásokat modellezve arra jutottak, hogy a párizsi megállapodás betartásával számottevő változás nem várható a jelenhez képest, sőt még nagyon enyhén növekedhet is a ködgyakoriság.

Amennyiben viszont a pesszimista forgatókönyvnek megfelelően „elszaladnak” a kibocsátások és ezzel együtt a globális felmelegedés, akkor országos átlagban évi 5, illetve 7 napos csökkenésre lehet számítani a század közepére és végére, de a Duna déli vonalában és Debrecentől keletre akár évi 10-14 nappal is csökkenhet a ködhajlam.

Ez közlekedésbiztonsági szempontból kedvező volna, azonban a klímaváltozás összes többi negatív hatása továbbra is bőven az azonnali kibocsátás-csökkentés felé kellene, hogy toljon minket.

Tudta?

A köd a levegő páratartalmának egyik megjelenési formája. Lényegében olyan réteges felépítésű felhő, melynek alapja a földfelszínt éri. Köd esetén a látótávolság 1 km-nél kisebb. Ha ennél több, akkor a jelenséget párásságnak nevezzük.

A köd a levegőben állandóan jelenlevő vízgőz, vagyis páratartalom kicsapódási formája. A levegő ilyenkor annyira lehűl, hogy hőmérséklete megközelíti a harmatpontot, és ennek következtében a páratartalom kicsapódik. A kialakuló vízcseppecskék mérete mintegy a milliméter ezredrésze, ezért lebegnek a levegőben. A vízcseppekből kialakuló pára a levegő átláthatóságát rontja.

Felhő és köd között nincsen lényeges különbség, például a hegyet burkoló köd alulról felhőnek látszik.

A köd kialakulásának folyamata lehet:

a levegőbe történő bepárolgás

a levegő lehűlése

két különböző hőmérsékletű, de a telítési viszonyokhoz közel álló levegő keveredése

A fenti okok sokszor kombináltan jelentkeznek. Ezek a folyamatok önmagukban nem elegendőek a köd létrehozásához, ahhoz szükség van elegendő vízgőztartalomra, kondenzációs magra és kellő szélsebességre.

A lehűlés módja szerint beszélhetünk nyugvó és áramló ködről.

A világ legködösebb helye a világóceán részét képező Grand Banks, a kanadai Új-Fundland szigete mellett.