Csak POZITÍVAN Magazin 24/08

Az új, elektromos

Ford Capri

Cool.

Egy kupé-SUV, ami igazi egyéniség az elektromos autók világában. A legenda visszatért.

Athletic.

Atlétikus teljesítményével a Capri az EV-vásárlók új generációját hódítja meg. Sportautós gyorsulás, több mint 620 km hatótávolság,1 gyors töltés és 570 liternél is nagyobb csomagtér.2 Van ennél jobb egy spontán hétvégi kiruccanáshoz?

Past meets future.

Összeköti a múltat és a jövőt.

Az eredeti Capri egy kultikus modell volt; az új, elektromos Capri pedig pontosan az, amivé a klasszikus kupénak válnia kellett. Nincs még egy családi EV, ami ilyen örökségre tekinthet vissza.

Rebellious to its core.

Rebellisnek született, és lázadó szellemiségét már a Vivid Yellow fényezés is jelzi. Ugyan hol van az megírva, hogy a masszázsülés nem lehet alapfelszereltség? Vagy hogy az érintőképernyő mögött nem bújhat meg egy titkos rekesz? Az új Capri felrúgja a szabályokat.

Intelligent technologies. Intelligens technológiák, amelyekre a vezető mindig számíthat. A Capri mindenben segít: az automatikus sávváltáshoz elég megérinteni egy kapcsolót, kiszálláskor pedig az autó arra is ügyel, hogy az utasok véletlenül se nyissák rá az ajtót egy kerékpárosra. 3

1 A 627 km-es hatótávolság a teljesen feltöltött, megnövelt kapacitású akkumulátorral szerelt Capri RWD modellre vonatkozik. Az adat az járművek közti összehasonlítást szolgálja. Valós körülmények között a tényleges hatótávolság eltérő lehet.

2 A rakodótér kihasználhatóságát a poggyász tömege és súlyelosztása is befolyásolhatja.

3 A vezetéstámogató technológiák kiegészítő feladatot látnak el, és nem helyettesítik a vezető figyelmét, döntését és irányítását, és a biztonságos autózást. A részleteket és a rendszerek korlátait a Felhasználói kézikönyv ismerteti.

Kizárólag szerkesztői felhasználásra. Az adatok a megjelenés időpontjában helyesek. A frissítésekért kérjük keresse fel a media.ford.com webhelyet.

Impresszum

Web: www.cspm.hu

E-mail: hello@cspm.hu

Szerkesztőség címe: Csak Pozitívan Média Kft. 2120 Dunakeszi Erkel Ferenc u. 16/3 Telefon: 06 70/3210-420 06 20/2303-568

Czeczon István alapító-tulajdonos-főszerkesztő czeczon.istvan@cspm.hu

Munkatársak: Balázs Krisztina, Dr. Bagi Gabriella, Balla Anita, Barna Berni, Bedő Zsuzsanna, Blogi, Botyánszky Szilvia, Bódogh Gabriella, Búza Judit, Czeczon Vanda, Diana Meral Yamak, Dudás Diána, Fényhalmi Beatrix, Friedmann Tamás, Gódor Anita, Gürtler Szilvia, Gyurkovics Eszter, Hargitai Andrea, Hajnal Evelin, Heinemann Ildikó, Huszka Zsuzsa, Kékes Réka, Kiss Fruzsina, Komocsin Laura, Kovács Brigitta Efi, Kovács Katalin, Kovács Márta, Landgraf Arnold, Lina Roedger, Miller Kiara, Mayer Petra, Nagy Zoltán, dr. Nagyné Vácity Eszter, Dr. Németh Noémi, Páli Patrícia, Petkovics Alexandra, Pető Csilla, Rónai Katalin, Serfőző György, Sivák Enikő, Szász Dávid, Szeghy Krisztina, Szilágyi Katalin, Törökné Hajdu Judit, Udvar Melinda, Újvári György, Veres Mónika Hirdetésszervezés: marketing@cspm.hu Sales és marketing vezető, tulajdonos: Petkovics Alexandra petkovics.alexandra@cspm.hu ertekesites@cspm.hu

Tördelés-szerkesztés: Czeczon István

Magazinunkat szemlézi az Observer

Havi rendszerességgel megjelenő digitális kiadvány, pdf formátumban. A Csak Pozitívan Média Kft. fenntart minden, a lap bármely részének bármilyen módszerrel, technikával történő másolásával és terjesztésével kapcsolatos jogot. A laphoz tartozó oldalak tartalmát és kialakítását nemzetközi és magyar törvények védik. A Csak Pozitívan Média Kft. pontos és hiteles információk közlésére törekszik, de a tájékoztatásból fakadó esetleges károkért felelősséget nem vállal. A cikkek és hirdetések tartalmáért a szerzők és hirdetők vállalják a felelősséget.

Üdvözlet az olvasónak!

Köszöntöm Kedves Olvasó!

A tényeket tartják fontosnak vagy a véleményeket?

Eléggé ki vagyok hegyezve – sajtóban dolgozóként, akinek a kommunikáció a szakterülete, meg kifejezetten – az utóbbi minimum 20 évben történő hanyatlásra, mely a kommunikáció minőségében, az azon belüli hangsúlyok eltolódásában, a kommunikáció céljában és mindennek a társadalomra gyakorolt hatásában megmutatkozik. Hová tűnt a tények fontossága, a megismerés, az ismeretszerzés, majd a megszerzett információk birtokában a véleményalkotás. A véleményé, ami, ahogy mondani szokták, olyan, mint a fing, mindenkinek van, de senki sem kíváncsi rá. Most pedig mindenki ettől függ, a mások véleményétől és abból von le következtetéseket, alkot ítéletet és véleményt, amit mások véleményéből magáévá tud tenni. Kevesen keresik a történések valódi összefüggéseit, pillanatnyi impulzusokra reagálnak pillanatnyi állapotaiktól függően megalapozatlan véleményekkel. A social media pedig ennek a melegágya, a véleménynyilvánításnak, főleg arctalanul, amikor még felelősséget sem kell vállalni. A tények és összefüggések ismerete nélkül pedig a viták elfajulnak és mély árkok keletkeznek ember és ember között. A hatalom pedig örömmel nézi mindezt, mert neki kedvez. És sajnos a véleményalkotás a legtöbbször nem személyes tapasztalatból származik, amiből hitelesebb lehetne, hanem mások véleményének és az ahhoz tartozó érveléseknek az átvételéből. Így tűnik el a tudás, a tapasztalati úton szerzett információk elsikkadnak. Ma már véleményvezérek mondják meg a tutit mindenről, hisz véleménye mindenkinek lehet és mindenről lehet. Így szaporodnak a mindenhez értő, de semmiről semmit nem TUDÓ emberek. A jogszabály alkotók pedig döftek még egyet a több sebből vérző és kínlódó média testébe azzal, hogy utat engedtek a véleménycikk – mint műfaj – elterjedésének, mely igazából csak a karaktergyilkosságot legalizálja. Ugyanis volt már egy műfaj, mely erre lett kitalálva, ez pedig a kritika. Így lehet most már büntetlenül gyalázkodni, ami lássuk be, a véleményalkotást elég szubjektív alapokkal látja el.

Egyszóval társadalmunk összintelligenciájának nem tesz jót a féktelen véleményözön – ami ugye érzelmi alapú -, mely elhomályosítja a tények, az objektivitás, az összefüggések keresése, a tudás fontosságát. Véleményekből formálunk véleményt és elbutulunk. Az önálló gondolat hiányának álcája mögé lehet bújni és úgy tenni, mintha… Véleményvezérelve.

Kapacitálom Kedves Olvasó, tanuljon, nézzen-olvasson utána, informálódjon, keressen összefüggéseket, magasabb perspektívákat és a véleményét csak akkor hangoztassa, amikor az megalapozott tudással van megacélozva és nem utolsósorban – ha lehetőség van rá – tapasztalatokkal.

Már hallgathatók podcastjeink Youtube, Spotify és SoundCloud csatornánkon!

Látogassák meg honlapunkat: www.cspm.hu

Ne feledjék, magazinunkban a tartalom, a linkek és a hirdetések kattinthatóak. Várjuk felületeinken! A tudatos emberek minket választanak!

A média változik, és mi kezdtük el!

Jó olvasást kívánva a teljes szerkesztőség nevében!

Csak POZITÍVAN!

Czeczon István

Alapító, tulajdonos, főszerkesztő

TARTALOM

(INTERAKTÍV - BÖKJ A CIKK CÍMÉRE)

Üdvözlet az olvasónak >>> 3.

2000 óta folyamatosan melegszik a Balaton >>> 6. Megoldás lehetne, ha hagynák visszavadulni az erdőket >>> 7.

Hőszigethatás elleni újítások Szegeden >>> 11. RÖVID HÍREK, érdekességek >>> 12-13.

Modulárisan telepíthető zöldtető-rendszer >>> 14. Megduplázott naperőművi kapacitások >>> 16. Miért barátságos a kutyák viselkedése? >>> 18.

Bivalyok, tevék, sörényes juhok és szürkemarhák birtokolják a Biodóm kifutóját >>> 20. Változik a hagyományos médiafogyasztás >>> 23.

Kézhasználat nélküli vezetés >>> 26.

Előtérben a minimalizmus és a funkcionalitás >>> 28.

18 88

56

116

Őszi élmények a Kőporos körül! >>> 32.

A kőbe vésett luxus >>> 33. Fogászat: őszi teendők >>> 34. Hét országban indult a világ első tüdőrák elleni vakcinakísérlete >>> 36.

A lófarok nem csak a hosszú hajúak kiváltsága >>> 40. A „napstressz” hajhulláshoz vezethet >>> 41.

Holisztikus szemléletű segítség

Szolnokon >>> 44.

Friss Youtube adásaink! >>> 45.

VEGÁN KALENDÁRIUM 2024 - Augusztus >>> 46.

Tokió után az volt a célom, hogy Párizsból is éremmel térjek haza >>> 56.

VISSZA AZ ISKOLÁBA >>> 64.

Tízórai dilemma: egészséges, de finom >>> 70.

Amikor a gyermekünk találkozik a hétfejű

sárkánnyal >>> 74.

Elszámolsz tízig, mégsem jó? >>> 79.

GESTALT PERSPEKTÍVÁK >>> 80.

A tudatosság iránytűje >>> 81.

Ne fásulj bele az életedbe! >>> 83.

Magadba fektess 3. >>> 88.

TANULOM AZ ÉLETEM >>> 94.

SZUPERNÓVA >>> 120.

Mester és képességek >>> 116. 140 74 64 7

MEGBÁNÁS ÉS/VAGY ÖNELFOGADÁS >>> 98. Így képviseld jól saját érzelmi szükségleteidet! >>> 103.

MIK AZ ÉRZÉSEK, AZ ÉRZETEK ÉS AZ ÉRZELMEK? >>> 108.

Aszkéta vagy hedonista életmódot folytatsz? >>> 112.

DAVID LYNCH - Az ember, aki miatt a Fehér

Barlangban ragadtam 2.rész >>> 124.

Nyelvi kincseink 9. rész >>> 135.

Hiszek benned >>> 140.

Ahol a part szakad >>> 143.

2000 óta folyamatosan melegszik a Balaton

Műholdas felvételek és helyi mérések szerint évtizedenként 0,7 Celsius-fokkal emelkedett a Balaton átlaghőmérséklete az elmúlt 20 évben. A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) felmérése azt is kimutatta, hogy a tó nyugati része főleg tavasszal és nyáron, keleti része inkább ősszel és télen melegszik. A kutatók szerint a következő évtizedekben is hasonló ütemű melegedés várható, ráadásul a tó beépítése is csak erősíti ezt a folyamatot.

A sekély tavak, mint például a Balaton, különösen érzékenyek a klímaváltozásra, mert gyorsabban melegednek fel és hűlnek le, mint a mélyebbek, és a vízháztartásuk is érzékenyebb. A sekélyebb tavak a magasabb hőmérséklet miatt több vizet párologtatnak el, ami vízszintcsökkenéssel járhat, ezért a Balaton is jobban ki van téve a hőmérsékleti változásoknak.

A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet munkatársai archivált műholdas adatok felhasználásával azt vizsgálták, hogyan változott a tó felszíni vízhőmérséklete az elmúlt 20 évben. Műholdas felvételek és helyi mérések segítségével megállapították, hogy a Balaton átlaghőmérséklete évtizedenként 0,7 Celsius-fokkal emelkedett. A hőmérséklet-növekedés a legsekélyebb, nyugati Keszthelyi-medencében volt a legnagyobb: 2000 és 2024 között 1,8 Celsius-fok. A felmérés azt is kimutatta, hogy a Balaton sekélyebb, nyugati része főként tavasszal és nyáron, míg a tó mélyebb,

keleti része inkább ősszel és télen melegszik - magyarázta a közleményben Somogyi Boglárka tudományos főmunkatárs, a Hidrobotanikai és Mikrobiális Ökológiai Kutatócsoport vezetője.

Arról, hogy 10 vagy 20 év múlva mennyivel emelkedhet a Balaton átlaghőmérséklete, még nincsenek pontos számaink - mondta Li Huan, a tanulmány elsőszerzője, ugyanakkor hozzátette: már elkezdtek dolgozni egy hosszabb, több évtizedes utóvizsgálaton, hogy pontosabb előrejelzést készíthessenek.

"Az előzetes munkánk szerint, ha az éghajlatváltozás nem enyhül, folyamatos felmelegedés várható, vagyis 10-20 év múlva a víz hőmérséklete továbbra is 0,5-0,7 Celsius-fokkal fog emelkedni évtizedenként".

Li Huan szerint bár a Balaton körüli kikötők növekvő mérete és száma önmagában nem be-

A Sentinel-2 műhold felvétele a Balatonról. A vizfelület smaragdzöld árnyalatait a tó kémiai összetétele és a tóban élő mintegy 2000 algafaj okozza. European Space Agency, ESA, 2019

folyásolja a vízhőmérsékletet, azonban a tó körüli városi területek (a partvonal kétharmada városias) melegíteni fogják a tavat. Ezt támasztja alá a mostani kutatásuk, amelyben kitérnek arra is, hogy az emberi tevékenységektől (urbanizáció, feltöltések) is nőhet a hőmérséklet. Hozzáteszik: a részletes hőmérséklet-változások megértése segíthet abban, hogy jobb környezetvédelmi, vízgazdálkodási és turisztikai stratégiákat készíthessenek a Balatonnál.

Az utóbbi években a Balatonnál is jellemző enyhébb telek és melegebb nyarak kedvező feltételeket teremthetnek a nem őshonos fajok, például bizonyos szubtrópusi és trópusi algák, halak és növények számára, amelyek így az őshonos fajokkal versenyezhetnek. Ha a hűvösebb körülményekhez szokott őshonos fajok nem tudnak elég gyorsan alkalmazkodni a változó éghajlathoz, akár a kihalás is veszélyeztetheti őket.

"Noha az őshonos fajok bizonyos mértékig képesek alkalmazkodni a körülményekhez, a környezeti változások üteme meghaladhatja alkalmazkodóképességüket. Ez jelentős változásokat eredményezhet a balatoni ökoszisztéma szerkezetében és működésében, és így az ellenállóbb nem őshonos fajok dominálhatnak" - hangsúlyozta Tóth Viktor tudományos főmunkatárs.

fotó: https://aquamagazin.hu/

Megoldás lehetne, ha hagynák

visszavadulni az erdőket

Magyar ökológusok is részt vettek annak a tanulmánynak az elkészítésében, amely kimutatta, hogy az európai őserdők, öreg erdők szénmegkötése sokkal nagyobb, mint korábban gondolták. Európa erdői akár évi 309 megatonna szén-dioxidot is meg tudnának kötni, ha hagynák azokat visszavadulni.

Ezzel - elméletben - az európai személyautók széndioxid (CO2) kibocsátásának jelentős részét semmissé lehetne tenni - írták a Magyar Kutatási Hálózat (HUNREN) közleményében.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) becslései szerint 2022-ben az Európai Unióban mintegy 800 megatonnányi szén-dioxidot bocsátottak ki a járművek, ebből a személyautók nagyjából 480 megatonnával részesedtek - emlékeztettek a közleményben, amely szerint különösen ennek az adatnak a fényében érdekes az a publikáció, amelynek megállapítása szerint a kutatók eddig alábecsülték az európai őserdők, öreg erdők szénmegkötési képességét, a 100 évesnél idősebb fák a korábban gondoltnál sokkal jobban segítenek a felmelegedés elleni küzdelemben.

"Sajnos a földhasználat Európában és globálisan is hosszú évszázadokon át erdőírtó jellegű volt, gondoljunk csak a középkori hajók építéséhez kivágott hatalmas mennyiségű fára vagy az ipari forradalom nyersanyagigényére. Az 1800-as években egyre többen kezdtek rádöbbenni az igazi őserdők gyors eltűnésének problémájára, ám védelmük csak akkor vált igazán fontossá, amikor már alig maradt belőlük. Az őserdők különleges és ritka élővilágának és önszabályozó rendszerének, dinamikájának megismerése a kutatók számára ma már különösen fontos. Ezen belül is kiemelt kérdés, hogy mennyi szenet köt meg tartósan egy természetes erdőállomány" - magyarázta a tanulmány elkészítésében részt vevő Horváth Ferenc, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Erdőökológiai Kutatócsoportjának munkatársa.

A cikk előzménye egy 2018-as tanulmány volt, amely először szedte lajstromba, hogy Európában mennyi maradt még az őserdőkből. E fogalom alatt azokat a nagy kiterjedésű erdőket értik a szakemberek, amelyeket egyáltalán nem, vagy csak minimális mértékben módosított az emberi tevékenység. Jó példája ennek a lengyelországi bialowiezai őserdő, amely az európai bölény otthona. Ilyen erdő nagyon-nagyon kevés maradt a kontinensen, ám olyan "öreg erdőkből" akad még néhány, amelyekben kismértékű emberi tevékenység zajlott 50-60 évvel ezelőtt, de azóta hagyták őket visszavadulni. Horváth Ferenc kiemelte: Magyarországon csak ilyen öreg erdők vannak, nagy kiterjedésű őserdő nincs. A legöregebb, legtermészetesebb állomány a Kékes északi letörésén húzódó, legalább 3 ezer éve háborítatlan ősbükkös, a Kékes Erdőrezervátum őserdőmaradványa. A trianoni döntést követően megmaradt Magyarország alig tizenkét százaléka volt erdővel borított, ez ma már 21 százalék körül van a telepítéseknek köszönhetően.

160-200 éves fáin át egészen a kárpátaljai hatalmas kocsányos tölgyesekig közel 600 mintavételi területet mértek fel.

A Communications Earth & Environment című folyóiratban publikált tanulmány szerzői 27 ország közel 8 ezer területén több mint 288 ezer fát vizsgáltak meg, és a kapott adatokból kiszámították a föld feletti, a föld alatti és a holt biomasszában tárolt szénmennyiségeket. Így erdőtípusonként és ökológiai zónánként is külön referenciaértékekhez jutottak, amelyek alapján látható például, hogy az északi területek havasi nyíresei kötik meg a legkevesebb, a balkáni jegenyefenyves-lucos bükkösök pedig a legtöbb széndioxidot.

Ezen adatok segítségével sikerült azt is kiszámolni, hogy a kontinens erdői akár évi 309 megatonna széndioxid megkötésére is képesek lehetnének 150 éven keresztül, ha ezeket az erdőket nem használnánk tovább, hagynánk azokat növekedni és visszavadulni.

A cikk fontos megállapítása, hogy a 60 centiméternél vastagabb törzsű fák hatványozottan több szenet tárolnak, mint kisebb társaik, miközben az erdőgazdálkodók gyakorlata az, hogy már az ennél vékonyabb állományokat rendszerint kivágják.

A magyar kutatók Horváth Ferenc vezetésével a kontinentális zónára vonatkozó adatok összegyűjtésében végeztek fontos munkát: az alföldi területek 130170 éves állományaitól kezdve a már említett Kékes

"A tanulmány célja, hogy ráirányítsa az európai döntéshozók figyelmét: ha nem vágjuk ki a fákat életidejük felénél, hanem hagyjuk őket terebélyesedni, akkor eddig nem gondolt mennyiségű szén megkötésével segíthetik az emberiséget a klímaváltozás elleni küzdelemben" - összegezték eredményeiket az ökológusok.

Hőszigethatás elleni újítások

Szegeden

Közterületeket újítanak meg, ismeretterjesztő kampányt indítanak, valamint a lakosságot és a vállalkozásokat is cselekvésre ösztönzik a városi hőszigethatás következményeinek mérséklése érdekében Szegedenközölte Nagy Sándor (Összefogás Szegedért) városfejlesztési alpolgármester csütörtökön az egyik beruházás helyszínén, a Károlyi utcában egy belvárosi, déli fekvésű lebetonozott téren.

A politikus a mintegy kétmillió eurós (800 millió forintos) költségvetésű, négyéves, 60 százalékos közvetlen uniós támogatással megvalósuló projektet bemutató sajtótájékoztatón elmondta, az elmúlt évtized mérései azt mutatják, hogy Szegedet egyre nagyobb mértékben sújtja a hőszigethatás. A város a környezetéhez képest egyre melegebb, és a településen belül is sok az olyan helyszín, ahol "megszorul a meleg"

A jelenségnek a többi közt egészségügyi következményei vannak, és megfigyelhető, hogy a súlyosabb hőhullámok a halálozások számának emelkedésével járnak. Ezért fontos a hőszigethatás következményeinek mérséklése, amelynek érdekében az önkormányzat egy honlap létrehozásával és a közösségi médiában ismeretterjesztő kampányt indított.

A hőszigethatás bemutatása mellett igyekeznek konkrét tippeket is adni a lakosságnak és a vállalkozásoknak, hiszen a város területének na-

gyobb része magántulajdonban van. Az önkormányzat olyan ösztönzőrendszert is ki kíván dolgozni, amely rábírja az ingatlantulajdonosokat a burkolt felületek arányának csökkentésére, arra, hogy a lebetonozott udvarok helyett intenzív zöld területeket hozzanak létre.

Az önkormányzat demonstrációs projekteken keresztül is bemutatja a lehetséges megoldásokat. Átalakítják a Károlyi utca leburkolt terét, a Kossuth Lajos sugárút belső - a Vadász utca és a kiskörút közötti - szakaszán zöldsávot hoznak létre, az Anna kútnál átformálnak egy villamosmegállót, a város egyik iskolájában a diákokat és pedagógusokat bevonva tervezik át és újítják meg az udvart. A Hajnóczy utcában pedig egy épülő irodaháznál a beruházóval együttműködve alakítják intenzív zöldfelületté az ingatlant övező közterületet - ismertette a tervezett fejlesztéseket az alpolgármester.

RÖVID HÍREK, ÉRDEKESSÉGEK

Elindul a UniSpace program angol nyelvű képzése

Kikötőzsiliphez láncolták magukat az óceánjáró-turizmus ellen tiltakozó klímaaktivisták

Az Extinction Rebellion (XR) klímavédelmi csoport aktivistái a világ legnagyobb tengeri zsilipjéhez láncolták magukat a hollandiai IJmuiden város kikötőjében vasárnap, így tiltakozva az óceánjáró-turizmus okozta környezetszennyezés ellen.

Az NL Times című holland hírportál azt közölte, hogy az - élőben közvetített - akció miatt több turistahajó és egy olajszállító nem tudott áthaladni a területen.

Az aktivisták "Az olaj öl, elég a turistahajókból!" - feliratú táblákat is a magasba tartottak.

A helyi rendőrség szóvivője azt mondta, hogy nyolc aktivistát bekísértek az őrszobára, majd később elengedték őket, az ügyben nem tartóztattak le senkit.

IJmuidenben található a világ legnagyobb tengeri zsilipje, amely az Északi-tenger felől a nem messze található Amszterdamba érkező hajóforgalmat támogatja.

A Transport & Environment (Szállítmányozás és Környezet) nevű nem kormányzati szervezet adatai szerint az európai vizeken áthaladó turistahajók által kibocsátott szén-dioxid mennyisége 2022-ben meghaladta a nyolcmillió tonnát.

kép: Extinction Rebellion NL

Immár angol nyelven is elérhető a Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatásával, 21 magyar egyetem részvételével működő UniSpace program, amely egyedülálló posztgraduális képzési formát nyújt négy szakirányon az űrtevékenységgel kapcsolatosan.

A program interdiszciplináris tudással "vértezi fel" a képzésben résztvevőket napjaink egyik leginnovatívabb iparága, az űrtudomány és űrtechnológia területén, olyan témákat érintve, mint az új magyar űrutazási program, a HUNOR, az űrgazdaság, űrpolitika és űrdiplomácia világa, az űreszközök működése és gyártása, valamint a mesterséges intelligencia űrtevékenységben betöltött szerepe.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem indítja a világűrpolitikai tanácsadó képzést, amelynek célja, hogy a hallgatók megismerkedjenek a világűr emberi felhasználásának jogi, politikai és gazdasági aspektusaival.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem indítja az űrtudományi szakember képzést, ahol a hallgatók megismerkedhetnek az űrtudomány alapjaival és alkalmazásaival.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen űrtechnológiai szakemberképzés indul, ahol olyan szakemberek képzése a cél, akik megalapozott műszaki tudással rendelkeznek az űrtechnológiai fejlesztések folyamatairól, az űrkörnyezet által a műszaki fejlesztésekkel szemben támasztott speciális követelményrendszerről.

A Debreceni Egyetemen az innovatív táplálkozási és űregészségtudományi szakemberképzés célja az élő természettudományokban, azon belül is a táplálkozástudományban és az egészségtudományban jártas szakemberek képzése, akik multidiszciplináris megközelítésben képesek az emberek hosszan tartó űrutazásával, illetve exoplanétákon történő tartózkodásával kapcsolatos problémák kezelésére.

A Metától eltávolított egy dezinformáció kiszűrését szolgáló szoftvert

RÖVID HÍREK, ÉRDEKESSÉGEK

Életbe lépett az EU természet helyreállításáról szóló jogszabálya

Az Európai Bizottság tájékoztatást kért pénteken a Metától arról, hogy milyen intézkedéseket hoz a cég az átláthatóság érdekében, miután a közösségi platformokat üzemeltető amerikai óriásvállalat megszüntette a Facebookon és az Instagramon egy, a dezinformáció kiszűrését szolgáló szoftver, a CrowdTangle elérhetőségét.

A CrowdTangle augusztus 14-e óta nem elérhető ezeken a felületeken, a szoftvert a Meta a Content Libraryvel helyettesítette, azonban a szakértők szerint ez a technológia közel sem nyújtja ugyanazt a szolgáltatást. A Mozilla Alapítvány, egy globális nonprofit szervezet, nyílt levélben fordult a Metához, amelyben a szolgáltatás legalább 2025 januárjáig történő fenntartását szorgalmazta, különös tekintettel a 2024-re tervezett számos fontos társadalmi eseményre, köztük az amerikai elnökválasztásra.

Az Európai Bizottság sajtóközleményében az áll, hogy a brüsszeli testület "konkrétan a Meta tartalomkönyvtáráról és alkalmazásprogramozási interfészéről kér tájékoztatást, ami magában foglalja ezek jogosultsági kritériumait, alkalmazási folyamatait, a hozzáférhető adatokat és funkciókat."

A bizottság idén április végén a digitális szolgáltatásokról szóló uniós jogszabály alapján vizsgálatot indított a Meta ellen, arra hivatkozva, hogy az óriásvállalat a Facebook és az Instagram szolgáltatásainál nem tett eleget a június elejei, uniós választásokkal összefüggő, lehetségesen megtévesztő hirdetések és politikai tartalmak kiszűrésével kapcsolatos követelményeknek. Válaszul erre, a Meta május végén új funkciókat helyezett üzembe a CrowdTangle-en, amelyek lehetővé tették a

Életbe lépett vasárnap az Európai Unió élőhelyek természetes állapotának visszaállítását célzó jogszabálya - jelentette be vasárnap az Európai Bizottság.

A jogszabály értelmében a tagállamoknak olyan helyreállítási intézkedéseket kell bevezetnie, hogy 2030-ig megvalósuljon az EU szárazföldi és tengeri területei legalább 20 százalékának, 2050-ig pedig az összes, rossz állapotban lévő ökoszisztémáinak a helyreállítása.

A rendelkezés célja az éghajlatváltozásnak és a természeti katasztrófák hatásainak a mérséklése, segítségével pedig az EU hatékonyabban teljesítheti nemzetközi környezetvédelmi kötelezettségvállalásait, a többi között az európai természet helyreállítását.

A jogszabály elfogadását heves viták előzték meg, és végül csak kis többséggel sikerült elfogadni, sokan ugyanis attól tartanak, hogy az intézkedések nehéz helyzetbe hozzák a mezőgazdászokat. Ezzel az aggállyal kapcsolatban az Európai Bizottság kiemelte: a tagállamok maguk dönthetik el, mely konkrét intézkedéseket kívánják bevezetni saját területeiken.

Az EU adatai szerint az unióban lévő természeti területek mintegy 80 százaléka rossz állapotban van, a méh- és lepkefajok 10 százalékát pedig a kihalás veszélye fenyegeti.

felhasználók számára a valós idejű társadalmi diskurzus és a választások nyomon követését. Ezek a funkciók mostanra megszűntek - olvasható a testület pénteki sajtóközleményében.

A Metának szeptember 6-ig kell a bizottság rendelkezésére bocsátania a kért információkat. A testület bírságot szabhat ki az információkérésre adott téves, hiányos vagy félrevezető tájékoztatásért. A válaszadás elmulasztása esetén az Európai Bizottság felszólítási határozattal kérheti a tájékoztatást.

-KÖRNYEZETBARÁT PAPÍRTÁSKA

-HAZAI RAKTÁRBÓL zoldtaska.com

Modulárisan telepíthető zöldtető-rendszer

GIBox néven új, modulárisan telepíthető zöldtető-rendszert fejlesztett és szabadalmaztatott egy magyar startup, a Frustum Kft.; a rendszer bármilyen lapostetőre könnyedén telepíthető és erős hőszigetelő képességének köszönhetően nyáron hűti, télen melegen tartja az alatta levő tető felületét.

A moduláris rendszert három év alatt 50 millió forint befektetésével fejlesztette Nágel Péter kertészmérnök és csapata. A rendszer képes megtartani egy nagyobb zápor összes csapadékmennyiségét, szén-dioxidot köt meg és nem igényel öntözést.

A GIBox további nagy előnye, hogy szakértelem nélkül, órák alatt több száz négyzetmétert képes telepíteni belőle néhány ember. A hagyományos zöldtető-megoldásokkal ellentétben a GIBoxhoz nem kell újraszigetelni a tetőt, és a födém megerősítésére sincs szükség, mert a modulok egyenként 12-14 kilogrammot nyomnak,

és vízzel telten is csak négyzetméterenként 146 kilogramm súlyúak.

A GIBox extenzív zöldtető, az eddigi szenzoros mérések alapján az eredeti tető felszínén mért hőmérséklet télen átlagosan 5-8 fokkal melegebb, mint a külső hőmérséklet, melegben pedig átlagosan 6-11 fokkal hűvösebb, ami 15-25 centiméteres EPS szigeteléssel egyenértékű eredmény. Emellett a GIBox minden más rendszernél nagyságrendekkel több vizet (négyzetméterenként 80 millimétert) tart meg, így egy másutt komoly gondot okozó 30-40 milliméteres zápor összes vizét gond nélkül visszatartja.

A modulokba telepített varjúháj (sedum) fajok rendkívül szárazságtűrő növények, lassan veszik fel és párologtatják el az összegyűlt csapadékot, és a tető teljes kiszáradása mellett is több hónapig életben maradnak. Megjegyezték, hogy a varjúháj 5-20 centiméterre növő, virágzó növény, nem csak látványossá teszi a zöldtetőt, de tápanyagot ad a beporzó rovaroknak, ideiglenes méhlegelőként is működik.

A GIBoxot már több családi házon, illetve nagy területű tetőn tesztelik partner intézmények. A gyártó kapacitás - a növények előnevelésével együtt - jelenleg néhány 1000 négyzetméter havonta, de a kapacitás növelése biztosított, a modul tömeggyártása megoldott.

A társaság főleg a meglevő nagy ipari, kereskedelmi és logisztikai épületek üzemeltetőitől, illetve új csarnokok fejlesztőitől számít megrendelésekre, mert ezek hatalmas, több ezer négyzetméteres felü-

letek, amelyeknél rendkívüli jelentőséggel bír a könnyű, és beavatkozást nem igénylő telepítés, illetve a várható energiamegtakarítás.

Megduplázott naperőművi kapacitások

Napelemparkot helyezett üzembe az Alteo a Nógrád vármegyei Tereske határában, a saját beruházásban és kivitelezésben felépített létesítménnyel a duplájára nőtt a vállalat naperőművi kapacitása.

A naperőmű évente 31 gigawattóra (GWh) villamos energia előállítására lesz képes, ami több mint 10 ezer háztartás éves villamosenergia-fogyasztásával egyenértékű.

Az Alteo még 2022-ben vásárolta meg az Edelyn Solar Kft.-t, amelynek tulajdonában volt a naperőmű fejlesztésére irányuló projekt. A vállalat 17 millió eurót meghaladó saját beruházásban és kivitelezésben valósította meg kilenc hónap alatt a fejlesztést, ami jelentősen növelheti a társaság megújuló alapú energiatermelési üzletágának teljesítményét.

ifj. Chikán Attila, az Alteo vezérigazgatója kifejtette: mivel a fosszilis energiát használó erőművekkel szemben a napelemparkok 25-30 évesre tervezett élettartamuk alatt nem bocsátanak ki káros anyagokat és nem igényelnek ivóvizet sem, a tereskei beruházás fenntarthatósági szempontból is hasznos. A vállalat nagy figyelmet fordít

arra is, hogy a naperőmű élettartama során és annak végeztével se sérüljön a napelempark által használt földterület biológiai minősége és a napelemparktól eltérő majdani hasznosíthatósága.

A hasznos élettartam lejártát követően a naperőmű teljes infrastruktúrája egyszerűen eltávolítható és nagyrészt újrahasznosítható. Szintén a fenntarthatóságot szolgálja, hogy a napelempark által elfoglalt 42 hektáros területet ismételten be lehet vonni a földművelésbe, az üzemeltetés ideje alatt pedig a biodiverzitást támogató megoldásokra is figyelmet fordítanak.

A vezérigazgató szerint a beruházást még jelentősebbé teszi, hogy a tereskei naperőmű integrálódik az Alteo megújuló szabályozási központjába, ezzel lehetővé válik az időjárásfüggő naperőmű felhasználása az országos villamosenergia-hálózat részére nyújtott rugalmassági szolgáltatásokban.

Miért barátságos a kutyák viselkedése?

Az ELTE etológusai és amerikai kutatók legújabb eredményei szerint a kutyák háziasítás során kialakult extrém barátságos viselkedését egy gén kromoszómakörnyezetének térszerkezete is befolyásolja.

A kutyák egyik legszembetűnőbb tulajdonsága, hogy sokkal barátságosabbak az emberekkel, mint a farkasok, ami a háziasítás során bekövetkező genetikai változások eredménye.

Az összegzés szerint az emberek között is előfordul veleszületett extrém barátságosság, mégpedig a Williams-Beuren szindrómások között. Ráadásul a kutyák és a Williams szindrómások genomjában hasonló géndefektust sikerült azonosítani.

"A GTF2I gén az idegrendszer fejlődésének szabályozásában vesz részt, főként a szorongással és a barátságossággal kapcsolatos idegpá-

lyákban fejti ki a hatását. A mostani vizsgálatunkban azt szerettük volna megvizsgálni, hogy a gén különböző változatai eltérő kromatintérszerkezethez vezetnek-e" - részletezte a közleményben Bridgett vonHoldt, a Princeton Egyetem kutatója, a BMC Genomics című szakfolyóiratban megjelent publikáció vezető szerzője.

A kromatin a kromoszómákat alkotó, DNS-ből és fehérjéből álló komplex elnevezése. "A GTF2I génnek ugyanis több változata van. A farkasok eltérő változatot hordoznak, mint a kutyák többsége. Ha a különböző génváltozatok megváltoztatják a kromatin térbeli szerveződését, akkor az hatással lehet a gén aktivitására is".

A kutatóknak a vizsgálathoz kutyák agyszövetére volt szükségük, ezért megkeresték az ELTE Etológia Tanszék Kutya Agy- és Szövetbankjának munkatársait.

"A szövetbankba gazdák felajánlásai alapján kerülnek a kutyák, akiket egészségügyi okokból altattak el, többnyire idős korban. Ebbe a vizsgálatba csak olyan kutyákat vontunk be, amelyeknek nem volt idegrendszeri betegségük" - magyarázta Kubinyi Enikő, tanszékvezető egyetemi tanár, aki Sándor Sára genetikus és Czeibert Kálmán állatorvossal közösen hozta létre a bankot 2017-ben.

Az eredmények igazolták a várakozásokat, mert a GTF2I gén ősi és modern változatai eltérő kromatinszerveződéshez vezetnek.

"A DNS-be gyakran beépülnek önsokszorozó, mobilis génszakaszok, úgynevezett retrotranszpozonok. A GTF2I gén ősi változatába beépült egy ilyen szakasz, de a modern kutyagenomból kiszelektálódott. Azt találtuk, hogy a retrotranszpozon jelenléte vagy a hiánya megváltoztatja a GTF2I gént magába foglaló kromatin háromdimenziós szerkezetét. Ha a szakasz hiányzik, a DNS összecsomagolódásakor nem alakul ki egy kromatinhurok. Ez megváltoztatja a génkifejeződést, ami részben magyarázatot adhat a kutyák és

a farkasok viselkedése közti különbségre" - foglalta össze Dhriti Tandon, a tanulmány első szerzője. Az eredmények alapján úgy tűnik, hogy a kutyák és az emberek hiperszociális viselkedésének hasonló a molekuláris háttere.

"Amikor azt találjuk, hogy a kutyák más génváltozatokat hordoznak, mint a farkasok, akkor feltételezhető, hogy a különbség evolúciós jelentőségű" - emelte ki Kubinyi Enikő, aki szerint az a felismerésük, hogy a viselkedés kialakulásához nem csak a DNS bázissorendje, hanem a fehérjékkel összekapcsolódó térszerkezete is hozzájárulhat, új irányt adhat a kutyaevolúciós kutatásoknak.

Bivalyok, tevék, sörényes juhok és szürkemarhák birtokolják a Biodóm kifutóját

Bivalyok, tevék, sörényes juhok és szürkemarhák kerültek a Biodóm szabadtéri kifutóiba, az állatokat péntektől már a közönség is megnézheti az új helyszínen. Az újonnan megnyílt terület nagyjából egy hektár kiterjedésű, amelynek felét az állatkifutók teszi ki, a másik felét a látogatói sétányok, valamint az újonnan létrejött, részben már be is ültetett zöldfelületek foglalják el.

Az állatkert vezetése tavasszal jelentette be, hogy még az idén szeretnék legalább ideiglenesen benépesíteni a Biodómhoz tartozó kültéri kifutókat. A cél az volt, hogy addig is, amíg a Biodóm beruházás szünetel, a területet használhassa a közönség, és ott állatok, látnivalók, élmények várják a látogatókat.

A Biodóm egészéhez hasonlóan ezek a kifutók nincsenek még teljesen készen, bár előrehaladott műszaki készültségben állnak, azonban az eredetileg ide szánt állatokat, elefántokat, orrszarvúakat, törpecsimpánzokat és társaikat még nem lehetne bennük elhelyezni. Az, hogy a kifutókat alkalmassá tették néhány más, szintén érdekes állat számára, összhangban van az intézmény azon stratégiai elképzelésével, hogy a területet a befe-

jezésig is értelmes, az állatkert küldetésével öszszeegyeztethető célokra lehessen használni.

A látogatható, újonnan megnyílt bemutató zóna legnagyobb újdonságai a magyar szürkemarhák és a bivalyok. A kert története során ugyan nem először mutatnak be ilyen állatokat, de az elmúlt években nélkülözni kellett őket a városligeti intézmény közönségének, hiszen szürkemarhák utoljára 26 éve voltak a budapesti állatkertben, karámjuk akkor a mai játszótér helyén volt.

A bivaly, mint háziállat eredetileg Ázsiából való, ahol 4-5 ezer évvel ezelőtt háziasították, és onnan jóval később került be Európába. A Kárpát-medencében először a hunok és az avarok tarthattak bivalyt. Vitatott, hogy a magyarság mióta ismeri

ezeket az állatokat, de a régészeti kutatások azt mutatják, hogy nagyobb számban inkább a török hódoltság korában terjedhettek el.

Valószínű, hogy a magyar szürke helyben alakult ki, később Európa-szerte híressé vált a fajta, amelyet a magyar pusztáról lábon hajtottak Nyugat-Európa, elsősorban a német területek állatvásárjaira. A szürkemarhák tartása egykor általános volt a Kárpát-medencében, ám később egyre inkább más marhafajtákat kezdtek előnyben részesíteni a magyar állattenyésztésben. A második világhábo-

rút követő évtizedekben a szürkemarhák csaknem teljesen eltűntek, és néhány elkötelezett szakembernek köszönhető, hogy végül megmenekültek a kihalástól. A megmentők között volt a fővárosi állatkert egykori igazgatója, Anghi Csaba is.

A kifutók ideiglenes benépesítése nem az első olyan lépés, amellyel az állatkert a beruházás szüneteltetése idején is igyekszik hasznosítani a Biodóm már elkészült létesítményeit. Már a múlt év végén a területen látható volt a Sárkány Éve Lampion Fesztivál, majd idén márciusban a Fénydóm fényművészeti tárlat helyszíne is ez a terület volt. Rendeztek a létesítményben családi musical előadást, a Fővárosi Önkormányzat által szervezett állásbörzét és több más programot is. Ezeken az eseményeken hatvanezernél is több látogató vett részt összesen.

fotók: MTI / Kocsis Zoltán

Változik a hagyományos médiafogyasztás

Több időt töltenek az interneten a baby boomerek, mint a Z generáció tagjai - ez is kiderült a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss elemzéséből, amely az egyes generációk médiafogyasztási szokásait vetette össze a 2024 első negyedévében készült felmérések alapján.

Az elemzés négy korosztályba csoportosította a hazai felnőtt népességet: a baby boomerekhez az 1964-ig, az X generációhoz az 1965-1979 között, az Y generációhoz az 1980-1994 között, a Z generációhoz pedig az 1995-2006 között születetteket sorolta. A kutatás elsősorban azt vizsgálta, hogy az adott korcsoportok mekkora arányát érték el az egyes médiaplatformok, valamint, hogy az elért közönség mennyi időt töltött ezek fogyasztásával.

A rádió az elemzett negyedévben egy nap átlagosan 5,4 millió embert ért el; a legnagyobb arányban a baby boomerek hallgattak rádiót, a fiatalabb generációk felé haladva pedig a korcsoportok egyre kisebb hányadát volt képes meg-

szólítani a platform, ugyanakkor a Z generáció tagjai több időt töltöttek rádióhallgatással, mint az Y generáció.

Az is megfigyelhető, hogy minél fiatalabb egy korcsoport, annál inkább az online rádióhallgatást preferálja a hagyományos rádiózással szemben, ennek ellenére a legfiatalabbak körében is a hagyományos rádiózás maradt a legnépszerűbb fogyasztási mód.

Csak az Y generáció tagjaira igaz, hogy leginkább autózás közben hallgatnak rádiót, a többi generációnál az otthoni rádióhallgatás maradt a rádióhasználat legnépszerűbb formája.

A vizsgált időszakban televíziót napi szinten átlagosan hatmillió ember nézett az országban, de mind az elérés, mind a televíziónézéssel töltött idő tekintetében kijelenthető, hogy a fiatalabb generációkat egyre kevésbé tudja megszólítani a tévé A legtöbb időt a baby boomerek töltötték a képernyők előtt, náluk nem volt számottevő kü-

lönbség a hétköznapi és hétvégi televíziófogyasztás között sem, hétvégente csupán 14 perccel tévéztek többet. Ezzel szemben az X generáció hétvégente 91 perccel, vagyis 24 százalékkal töltött több időt tévénézéssel, mint hétköznap. Az Y generációnál ez a növekedés 21,2, míg a Z generációnál már csak 11,7 százalék volt, ami azt jelzi, hogy a legfiatalabbak akkor sem tévéznek sokkal többet, ha a pihenőnapjuk ezt lehetővé teszi.

A fiatalabbakat különösen nehezen érték el a televíziós hírcsatornák, vagyis azok az adók, amelyeknek a fő profilja a tájékoztatás, hírközlés; csaknem az összes generációt a rádió érte el a legkisebb arányban, a Z generáció körében azonban a televízió alulmúlta a rádió elérését.

Bár az internet a baby boomereket érte el a legkisebb arányban, ők töltötték a legtöbb időt a platformon. Az internetes hírportálokat is a legidősebb generáció látogatta a leg kisebb arányban, ugyanakkor ők voltak a leginkább rendszeres fogyasztói ezek nek és ők töltötték a legtöbb időt is a böngészésükkel. A fiatalabbakat ugyan nagyobb arányban érték el az online híroldalak, de alacsonyabb volt közöt tük a rendszeres látogatók aránya. A teljes népesség átlagosan 14 percet töltött ezen portálok olvasásával, de megfigyelhető, hogy minél fiatalabb egy generáció, annál kevesebb időt szánt erre: a baby boomerek átlago

san napi 21 percig böngészték a hírportálokat, míg a Z generáció tagjai csupán napi hat percig.

A felmérés eredményei alapján jelentős generációs különbségek figyelhetők meg a médiafogyasztás terén: az idősebb generációk a hagyományos médiát, míg a fiatalabbak inkább

az újmédiát és az online teret részesítik előnyben. Az egyes generációk médiafogyasztási szokásait nagymértékben befolyásolja, hogy szocializációjuk során milyen technológiák voltak elérhetőek, a Z generáció tagjai például már az internet korszakában nőttek fel, ahol szabadon választhattak, milyen tartalmat szeretnének fogyasztani, a hagyományos médiaplatformok ezért jellemzően kevésbé tudják megszólítani őket

Kitértek arra, hogy a generációs tendenciák hatására a hagyományos médiumok folyamatosan keresik a fiatalabb célcsoportok megszólításának és a lehető legtöbb ember elérésének lehetőségét, a rádióadókra így például egyre jellemzőbb, hogy podcast vagy videós formában is elérhetővé teszik a műsoraikat online. Ezekből sokszor rövid, kivágott részeket készítenek, amelyeket a közösségi médiafelületeken terjesztve próbálják elérni a legfiatalabbakat.

különböző tévés és rádiós tartalmak mind változatosabb online megjelenésével a hagyományos média és az újmédia közötti határvonal egyre inkább elmosódni látszik, ebben azonban nem az egyes platformok elöregedése figyelhető meg, hanem a tartalmak többféle formában és csatornán történő, személyre szabott megjelenése.

Kézhasználat nélküli

vezetés

Az Európai Parlament engedélyezte, hogy az autósok 15 európai országban közlekedhessenek a Ford BlueCruise kézhasználat nélküli vezetéstámogató technológia segítségével. A mostani jóváhagyással az autósok összesen több mint 133 000 kilométernyi, úgynevezett Blue Zone szakaszon élvezhetik a rendszer kényelmét az erre kijelölt európai autópályákon. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy miközben valaki Svédországból elautózik Olaszországba, közel 3000 kilométeren és több mint 25 órán keresztül vezethet úgy, hogy közben nem kell kormányoznia.

• Az Európai Bizottság jóváhagyásával az autósok immár 15 európai ország autópályáin, összesen több mint 133 000 kilométernyi kijelölt útszakaszon vezethetnek a Ford BlueCruise technológiával

• A BlueCruise mostantól elérhető az új Mustang Mach-E (2024-es évjáratú) modellek vásárlói számára, a Blue Zone autópálya szakaszokkal rendelkező országokban

• Ez a bővítés a BlueCruise korábbi bevezetését követi Németország, Nagy-Britannia és Spanyolország után.

• A 2-es szintű, fejlett vezetéstámogató rendszer jelenleg a legszélesebb körben elérhető ilyen technológia

• Ma már több mint 420 000 olyan Ford és Lincoln fut a világ útjain, amelyekben a BlueCruise működik

Azáltal, hogy a BlueCruise megkapta a megfelelő engedélyeket, és hogy az ezzel felszerelt új (2024-es évjáratú) Mustang Mach-E immár globálisan 20 országban kapható, ez a 2-es szintű, “hands-off, eyes-on” („engedd el, és csak figyelj”) jellegű, fejlett vezetéssegítő rendszer lett a legszélesebb körben elérhető ilyen technológia Európában. Mindemellett (bizonyos piacokon) a korábbi évjáratú Mustang Mach-E tulajdonosai is aktiválhatják majd autójukban a BlueCruise rendszert egy szoftverfrissítéssel.3

A technológiát 2023-ban vezették be Nagy-Britanniában, így kategóriájában a BlueCruise volt az Európában elsőként engedélyezett technológia, amely nagy sebesség mellett is valódi kézhasználat nélküli vezetést kínált. Spanyolországban a Ford az első autógyártóként kapott jóváhagyást a kézhasználat nélküli közúti közlekedés meghonosítására.

“Meggyőződésünk, hogy a BlueCruise sokkal kényelmesebbé teszi a közlekedést, legyen szó akár az araszolgató forgalomról, akár egy hosszú túráról – és a most megszerzett engedélyek lehetővé teszik, hogy egyre több európai vásárlónk

számára kínáljuk a BlueCruise rendszert,” nyilatkozta Ashley Lambrix, a Ford Motor Company BlueCruise-részlegének igazgatója. “Most, hogy Nagy-Britannia, Németország és Spanyolország mellett jóval több helyen elérhetővé váltak a Blue Zone útszakaszok, az autósok már a több országot átszelő utazásaikon is használhatják a BlueCruise-t.”

Aktiválása után a BlueCruise az útra felfestett jelzések, a sebességhatárra figyelmeztető táblák és az állandóan változó forgalom folyamatos monitorozásával vezérli a kormányzást, a gyorsítást, a fékezést és a sávtartást, megfelelő követési távolságot tartva – és mindezt biztonságosan képes elvégezni nagy sebesség mellett is, de egy közlekedési dugóban akár állóra is fékezi az autót. A

BlueCruise rendszert használó autósok a kijelölt Blue Zone autópálya útszakaszokon elengedhetik a kormánykereket, ha közben folyamatosan figyelik az utat.

A műszeregység alá egy kamerát építettek be, amely ellenőrzi a volán mögött ülő ember fejtartását és szemmozgását (még akkor is, ha napszemüveget visel), ellenőrizve, hogy a vezető figyelme nem kalandozik el.

A vásárlók 90 napon át ingyenesen próbálhatják ki a technológiát, hogy megtapasztalják, hogyan teszi a BlueCruise kellemesebbé és stresszmentesebbé a hosszú autóutakat vagy a nagyvárosi araszolgatást. A díjmentes próbaidőszak után a vásárlók éves, vagy havi előfizetést indíthatnak, ami bármikor lemondható vagy újraindítható. A havi előfizetéses megoldás lehetővé teszi a BlueCruise egyszerű aktiválását bármikor, ha a rendszerre éppen szükség van egy utazás során.

Napjainkban több mint 420 000 olyan Ford és Lincoln fut világszerte az utakon, amelyeket felszereltek a BlueCruise rendszerrel, és ezeket az autókat eddig mintegy 342 millió kilométernyi távon, összesen több mint 3,1 millió órán át vezették kézhasználat nélkül a tulajdonosaik.

További információ: Ford BlueCruise: Hands Free Driving Technology

Előtérben a minimalizmus és a funkcionalitás

Legújabb trendek a háztartási készülékek piacán

A konyhai kis- és nagygépek tervezése az utóbbi években hatalmas változásokon ment keresztül. A technológiai innovációk mellett a design trendek is egyre fontosabb szerepet kaptak, hiszen a modern konyha már nemcsak a főzés helyszíne, hanem a lakás egyik központi eleme is. Ebben a cikkben a Gorenje szakértőjének segítségével mutatjuk be, milyen trendek hódítanak jelenleg a háztartási készülékek magyar piacán.

Ahogyan az élet számos területén, úgy a háztartási készülékek világában is folyamatosan változnak az esztétikai és funkcionális igények. Jelenleg leggyakrabban előtérbe került a minimalista design, és ez Magyarországon sincs másképp, itt is egyre népszerűbbek a letisztult vonalakkal és egyszerű színekkel operáló megoldások.

Általánosságban elmondható, hogy a legtöbb vásárló a háztartási gépek tekintetében még mindig a fehér színű készülékeket keresi. Ezt az inox, azaz az acélhatású szín követi, amely az elmúlt években egyre nagyobb népszerűségnek örvend. A legújabb trend azonban a teljesen fekete készülékek irányába mutat, amelyek immár szinte minden jelentős márka termékpalettáján megtalálhatók.

A design az alapkészülékek - például hűtőszekrény vagy mosógép - szempontjából is kifejezetten fontos, hiszen ezek azok az eszközök, melyeket napi szinten használunk, így az otthonunk összhatása szempontjából sem mindegy, milyen külalakja van egy-egy készüléknek.

“Egy jól kinéző termék viszont önmagában még nem elegendő. A vásárlóknak a külső megjelenés és belső felépítés mellett a funkcionalitás és a használhatóság is kiemelt fontosságú egy termék kiválasztásakor” - mondta Madarász Tamás, Applia szakértő. “Manapság az alkalmazhatóság és a tartósság is alapvető követelmény a felhasználók számára. A mai konyhatechnológiában a design és funkcionalitás szorosan összefonódik a technikai innovációval, amelyet a gyártók már beépítenek a tervezési folyamatokba” - tette hozzá.

A Gorenje termékpalettáján is megtalálhatók olyan készülékek, melyeket kifejezetten úgy terveztek, hogy nagyban segítsék a fogyasztókat a mindennapokban. Az okos kijelzőkkel felszerelt hűtőszekrények például jelentősen megkönnyítik a felhasználók életét azáltal, hogy útmutatást nyújtanak az élelmiszerek tárolásához és vásárlási tanácsokat is adnak.

A tervezés során számos szempontnak kell megfelelni

A gyártók a tervezés során figyelembe veszik a használati szokásokat, az energiahatékonyságot, a felhasznált anyagok újrahasznosítási lehetőségét, valamint a készülékek javíthatóságát is. Ezen szempontok nemcsak a környezeti fenntarthatóságot támogatják, hanem hozzájárulnak ahhoz is, hogy a fogyasztók olyan termékeket választhassanak, amelyek hosszú távon, biztonságosan és hatékonyan szolgálják őket.

A készülékekkel kapcsolatos igények attól függően is eltérőek lehetnek, hogy városi vagy

vidéki környezetben használják őket, így ezt a szempontot is érdemes szem előtt tartaniuk a tervezőknek. A nagyvárosok új építésű, modern, magas energiahatékonyságú lakóparki épületeiben a készülékek könnyen beilleszthetők a bel-

sőépítészeti koncepcióba, míg vidéken gyakran különálló helyiségekben találkozhatunk velük. Vidéken a praktikum és a használhatóság a fő szempont a design mellett, nem elhanyagolva a tartósságot és minőséget, ami mindenki számára alapvető fontosságú.

Keresse weboldalunkat, Facebook, LinkedIn, Pinterest és Instagram profilunkat a magazinnal kapcsolatos friss információkért!

https://cspm.hu https://www.facebook.com/csakpozitivanmagazin https://www.instagram.com/csak_pozitivan_magazin www.linkedin.com/company/CSAK-POZITIVAN-MAGAZIN www.hu.pinterest.com/csakpozitivanmagazin

Őszi élmények a Kőporos körül!

“Vége van a nyárnak, hűvös szelek járnak, nagy bánata van a cinegemadárnak. Szeretne elmenni, ő is útra kelni. De cipőt az árva sehol se tud venni.”

Móra Ferenc idejében talán ez igaz lehetett, a mai cinegék inkább az enyhülésnek örülnek a tikkasztó nyár után. Sokan vannak biztosan úgy, hogy a nyarat vagy vízparton pihenték vagy talán egy klimatizált hely biztos hűsében, de már nagyon vágynának valamilyen pihentető, de mégis tartalmas programra.

Számukra jó hír, hogy a szezon nem mindenhol a nyár, például a Zemplénben a szeptember kiemelten hangsúlyos, telis-tele programokkal. A fő téma természetesen a bor, de ha már bor, akkor népi hagyományok, gasztronómia, élő zene, forgatag!

Milyen programok várnak minket szeptemberben?

A szezont szeptember 7-én Hercegkúton a X. őszváró bornapokkal indul, amelyet a Trautsons Bor és Kultúráért Egyesület keltett életre, akiknek célja a borkultúra és gasztronómia megismertetésével tovább fejlesszék Hercegkút borturizmusát. Hercegkút a Tokaji Borvidék része, de kevésbé ismert, mint maga Tokaj. A Kőporosi pincesor jellegzetes pincéi, amelyet az internet népe a Gyűrűk ura filmek után csak Hobbitfalvának nevezett el, legtöbbször csak kívülről tekinthető meg, de ezen a hétvégén színes programokkal, borkóstolással várják az ide és Hercegkút másik, a Gombos-hegyi pincesorára látogatókat.

Aki nem akar messze megszállni a pincesortól, annak karnyújtásnyira van a Hotel Kőporos, ahol szintén meg lehet kóstolni a helyi borokat, élvezni a kilátást és a Zemplén semmihez sem fogható nyugalmát.

Egy héttel később a Kerekdomb fesztivál kínál az egész családnak programokat egész hétvégén. Tállya mintegy 40 percnyi autóútra van Hercegkúttól, így ideális lehet végcélként, ha a környéket szeretnénk felfedezni, persze kell egy bevállalós útitárs, aki vállalja a sofőr szerepét és akinek megfelel az is, ha a Kőporosi Hotel jakkuzijában fogyasztja el este az első fröccsét.

Egy héttel a Kerekdomb fesztivált követően ismét Sárospatak rendez színes programot a szőlészet és borászat iránt érdeklődőknek szeptember 21-én a Harsányi Szüret és Ökonapon. Hercegkút csak 5 km-re van Sárospataktól, így javasolt akár a Hotel Kőporos egyik ebike kerékpárját kibérelni, kihasználni az elektromos rásegítés varázsát és fáradság nélkül, akár a dombokon, dűlőkön keresztül felfedezni a környéket és Sárospatakot. Mértékkel így nem kell kimaradni a jó hangulatú borozgatásból sem, hiszen egy kis fröccsözés után a kis forgalmú úton biztonságosan vissza lehet tekerni a hotelba.

Ha már ebike és kirándulás, Erdőbényét semmiképp sem szabad kihagyni, elérhető távolságra van Hercegkúttól ez a zempléni kis település. Felújított kanyargós úton, két oldalt fákkal, helyenként dombokkal szegélyezett tájon keresztül lehet eljutni ide, ahol szeptember 27-én Aszúünnep várja az odalátogatókat.

Ha még nem volt nyaralni és a Zemplén sem ismerős, ne járjon úgy, mint a cinege, húzzon cipőt és keljen útra, varázslatos tájak és felemelő programok várják egész szeptemberben! (x)

A kőbe vésett luxus

– Olaszország inspirálta szálláshely

Demjén szívében

A pihenés és a családdal töltött minőségi idő napjainkban felértékelődött. Keressük a jobbnál jobb helyeket, ahol együtt lehetünk a barátokkal, családunkkal és (jó esetben) kékfény mentesen kikapcsolódhatunk. Ehhez hoztunk most egy remek tippet a kedves Olvasóknak. Egy különleges vendégházról, a La Cantináról beszélgettem annak társtulajdonosával, Polczer Viktóriával.

Mi a La Cantina története, célja, hogyan jött az ötlet a szálláshely kapcsán?

Az ötlet nem állt tőlünk messze, mert korábban már volt egy vendégházunk, viszont szerettünk volna valami extrémebbet, különlegesebbet megalkotni a vendégeink számára. Az interneten bukkantunk rá a pincére, ami tökéletesen megfelelt az extrém kívánalmainknak. Lakberendezőként, egyeztetve a partneremmel azonnal elkezdtünk ötletelni, hogyan tudnánk a maximumot kihozni a helyből. Inspirációért egészen Dél-Olaszországig utaztunk, ahol mindent megvizsgáltunk a kőbe vésett házakkal kapcsolatban, mint például, hogyan ne legyen vezeték a falon vagy hogyan lehet mindent elrejteni a kőzetbe. A legnagyobb kihívást a pára kérdése jelentette, de azt páramentesítővel sikerült megoldanunk. A másik nagy kérdés a fűtés helyzete volt, ugyanis mivel a föld alatt vagyunk nyáron is a maximum hőmérséklet tizenhét fok, így ebben az időszakban is valamennyit fűtenünk kell a kellemes hőfok elérése érdekébe.

ka, de remek szakemberek voltak a segítségünkre, így kifogástalan lett a végeredmény. Különlegesség még, hogy itt tényleg ki tud kapcsolni az ember, ugyanis a nappalin túl nincs térerő – és ez a vendégek kedvence, mert tényleg zavartalanul fel tudnak töltődni.

Említetted, hogy a fűtés kihívást jelentett, hogyan sikerült megoldani?

Mitől különleges a La Cantina?

Mindenképp különleges, hogy a föld alatt van. Bevallom kezdetben tartottam ettől, de a vendégeink visszaigazolták, hogy kár volt, mert nagyon szeretik. A különlegességét mégis leginkább a tufa kőzet adja, mely az évezredek, évmilliók alatt alakult ki, és varázslatosan gyönyörű. Első számú célunk volt ennek a kőzetnek a megőrzése, illetve, hogy meg tudjuk mutatni mások számára is. Amit belsőépítészetileg belülre falakat építettünk, azokat is tufa porral szórtuk be, ami kivitelezési szempontból az egyik legkényesebb techni-

Padlófűtés van beépítve, ezenfelül pedig a La Cantina előépítménye (nagyjából harminc négyzetméter) ami szinte csak ablakból áll, így ott, hogy eleve melegebb van, a pincében pedig nagyon jó a légmozgás, ez annyira jól kiegyenlíti a hőmérsékletet, hogy most fűtés nélkül is megvan a huszonegy, huszonkét fok, ami már kellemes az ott tartózkodásra. Mindenki maga szabályozhatja a hőmérsékletet, egyedül a boros pince nem szabályozható, ott állandó 17 fok van.

Kiknek szolgál leginkább feltöltődésül a La Cantina?

Hat fő kényelmesen elfér, így akár kikapcsolódni vágyó baráti társaságok számára is tökéletes a hely. Egy romantikus hétvége garantált a pároknak a La Cantinában, viszont a családosok is gyerekekkel biztos vagyok benne, hogy megtalálják, amit keresnek, mert a gyerekeknek önmagában óriási élmény, hogy a szállás a föld alatt van, a fiam és a barátai is imádnak ott lenni, mindig azt mondják, hogy barlangban alszanak. https://www.lacantinademjen.hu/

Fogászat: őszi teendők

Itt van az ősz, itt van újra... legalábbis lassan beköszönt a szeptember, ideje visszatérni a hétköznapi dolgokhoz, amelyektől kicsit talán eltávolodtunk a nyár alatt és itt az ideje azoknak a dolgoknak a megvalósítására, amelyeket már régóta halogatunk megtenni.

Szeptember - iskolakezdés

Szeptember beköszöntével nemcsak a levelek kezdenek sárgulni, hanem új fejezet is nyílik a gyermekek életében: bölcsőde, óvoda, iskola kezdés. Az új tanév kezdetével számos új kihívás és feladat vár a családokra, ezek közül pedig az egyik legfontosabb a gyermekek egészségének és higiénéjének biztosítása. Az alábbiakban öszszefoglaljuk, milyen fogápolási eszközöket érdemes beszerezni, és mire kell odafigyelni a gyermek korától függően.

Bölcsődés Korú Gyermekek Fogápolása (1-3 év)

A fogápolás már az első tejfog megjelenésénél megkezdődik. Ilyenkor még a gyermek önállótlan, a szülőnek kell segíteni és felügyelni a fogápolást. Az egyik legfontosabb feladat a rendszeresség kialakítása. Próbáljuk már ebben a korban játékossá tenni a fogmosást, hogy a gyermek pozitív élményekkel kapcsolja össze azt!

A fogkefétől a fogmosó poháron keresztül a fogkrémig az ilyen korú gyermekek igényeire szabott eszközök segítik a fogmosás megszerettetését.

Óvodáskorban (3-6 év) sincs sok változás, talán az emelhető ki leginkább, hogy kezdődik az önállóság, a gyermek saját fogápolási eszközökkel rendelkezik az óvodában. Önállóan mos már

fogat ugyan, de azért érdemes ellenőrizni, hogy azt helyes technikával tegye!

Iskolásoknál már a szülő inkább a gyermek étkezésére tud leginkább odafigyelni, hatással lenni. A szülő szokásai mindig nagyon meghatározók, így gondoljunk arra, hogy minden tettünk egyben egy egy példa mutatása is! A gyermeknek, ha tehetünk, csomagoljunk reggelit, uzsonnát, amely sok zöldséget és gyümölcsöt, viszont kevés cukros ételt tartalmaz.

Iskolás kortól már ajánlott a fogselyem használatának megtanítása is.

Az iskolai szűrés mellett érdemes lehet saját fogorvoshoz is elvinni a gyermeket egy állapotfelmérésre, ahol talán több időt és figyelmet tud fordítani az orvos egyetlen egy emberre, mint egy osztályszűrésen.

Figyeljünk magunkra is!

Fogaink egészsége kihat az általános egészségi állapotunkra is, arról nem is beszélve, hogy mint említettük, példaként szolgálunk gyermekeink számára! Ezért menjünk el egy általános állapotfelmérésre, akár a gyerekkel együtt, mutassuk meg, hogy nincs mitől tartani, ha pedig valamilyen kisebb beavatkozásra lenne szükség, arra egyeztessünk időpontot, mielőtt nagyobb lenne a baj! (x)

2024. 10. 9. 10:00-18:00

II. ÉRTÉKESÍTŐK

ÉS VÁLLALKOZÓK A GYEREKEKÉRT

OLÁH TAMÁS Business Masters alapítója

BERSZÁNY TIBOR a Bertis cégcsoport alapítója és ügyvezetője

BALOGH LEVENTE

NOVÁK FERENC

Vállalkozó, befektető, cápa a Gyerekneveles.hu alapítója

NÉMETH NETTI PR, Marketing stratéga

LANTOS GÁBOR

sztárfellépő - European Elvis Festival nyertese

VÉGVÁRI TIBOR Hungarian Sales Summit tulajdonosa

HORÁNYI JULI

sztárfellépő - dalszerző, énekes

A rendezvény médiatámogatója:

NÉMETH ROBERTA Ametiszt Optika tulajdonosa

... és még sokan mások!

Hét országban indult a világ első tüdőrák

elleni vakcinakísérlete

Andrew Gregory a www.theguardian.com-on megjelent cikke alapján.

Az orvosok megkezdték a világ első mRNS-es tüdőrák elleni oltóanyagának kipróbálását betegeken, miközben a szakértők üdvözölték a benne található „úttörő” lehetőségét, amellyel több ezer életet menthetnek meg. A tüdőrák a világ vezető daganatos halálozási oka, évente körülbelül 1,8 millió ember halálát okozza.

A betegség előrehaladott formáiban szenvedők túlélési aránya, ahol a daganatok elterjedtek, különösen rosszak. A szakértők most egy új injekciót tesztelnek, amely arra utasítja a szervezetet, hogy levadássza és elpusztítsa a rákos sejteket, majd megakadályozza, hogy visszatérjenek. A BNT116 néven ismert és a BioNTech által gyártott vakcinát a betegség leggyakoribb formája, a nem-kissejtes tüdőrák (NSCLC) kezelésére tervezték. Az 1. fázisú klinikai vizsgálat, a BNT116 első humán vizsgálata 34 kutatóhelyen indult hét országban: az Egyesült Királyságban, az Egyesült Államokban, Németországban, Magyarországon, Lengyelországban, Spanyolországban és Törökországban.

Összességében körülbelül 130 beteget vesznek fel –a műtét vagy sugárkezelés előtti korai stádiumtól a késői stádiumú betegségig vagy a visszatérő rákig – az immunterápia melletti injekciós kezelésre. Körülbelül 20 lesz az

Egyesült Királyságból. A vakcina hírvivő RNS-t (mRNS) használ, hasonlóan a Covid-19 vakcinákhoz, és úgy működik, hogy az immunrendszert NSCLC-ből származó tumormarkerekkel látja el, hogy felkészítse a szervezetet az ezeket a markereket mutató rákos sejtekkel szembeni küzdelemre. A cél az, hogy a kemoterápiával ellentétben megerősítsék az egyén rákkal szembeni immunválaszát, miközben az egészséges sejteket érintetlenül hagyják.

"Most belépünk az mRNS-alapú immunterápiás klinikai vizsgálatoknak ebbe a nagyon izgalmas új korszakába, hogy megvizsgáljuk a tüdőrák ke-

zelését" - mondta Siow Ming Lee professzor, a University College London kórházai NHS Foundation Trust (UCLH) orvos-onkológus tanácsadója, aki vezeti a kutatást az Egyesült Királyságban. „Egyszerűen megtalálja és kiválasztja a

specifikus antigéneket a rákos sejtben, majd megcélozza őket. Ez a technológia a rákkezelés következő nagy fázisa.”

A 67 éves londoni Janusz Racz volt az első ember, aki megkapta az oltást az Egyesült Királyságban. Májusban diagnosztizálták, majd nem sokkal ezután kemoterápiát és sugárkezelést kezdett. A mesterséges intelligenciára szakosodott tudós elmondta, hogy szakmája inspirálta, hogy részt vegyen a kísérletben. „Én is tudós vagyok, és megértem, hogy a tudomány fejlődése – különösen az orvostudományban – azon múlik, hogy az emberek beleegyeznek, hogy részt vegyenek az ilyen vizsgálatokban” – mondta. Hozzátette: „Nagyon hasznos lenne számomra, mert ez egy új módszer, amely más betegek számára nem elérhető, és segíthet megszabadulni a ráktól. És emellett része lehetek annak a csapatnak, amely bizonyítja az új módszertan koncepcióját, és minél gyorsabban valósítanák meg világszerte, annál több embert menthetnek meg."

Racz hat egymást követő injekciót kapott öt perc különbséggel 30 perc alatt az Országos Egészségügyi Kutatóintézetben, az UCLH Klinikai Kutatóintézetében. Mindegyik

szúrás különböző RNS-szálakat tartalmazott. Az oltást hat egymást követő héten hetente, majd 54 héten keresztül háromhetente kapja meg. Lee azt mondta: "Reméljük, hogy ennek a kiegészítő kezelésnek a hozzáadásával megállítjuk a rák kiújulását, mert a tüdőrákos betegeknél sok idő elteltével még műtét és sugárkezelés után is visszatér." Hozzátette: „Immár 40 éve foglalkozom tüdőrákkutatással. Amikor az 1990es években elkezdtem, senki sem hitte, hogy a kemoterápia működik. „Most már tudjuk, hogy a betegek 20-30%-a életben marad az immunterápia 4. szakaszában, és most szeretnénk javítani a túlélési arányokat. Tehát remélhetőleg ez az mRNS vakcina az immunterápia mellett további lökést adhat.

"Reméljük, hogy továbblépünk a 2. és 3. fázisba, és reméljük, hogy az egész világon az ellátás standarddá válik, és sok tüdőrákos beteget megmenthet."

fotó: www.theguardian.com, AFP

A 67 éves Janusz Racz megkapja a vakcinát

Tisztelt leendő hirdetőink, cégek, vállalkozók, szervezetek!

Kérjük Médiaajánlatunkért látogassák meg

weboldalunkat

a https://cspm.hu/mediaajanlat/ címen

vagy keressenek az ertekesites@cspm.hu email címen

és a 06 30/ 203-3376-os

vagy a 06 20/ 593-2253-as

telefonszámokon.

A lófarok nem csak a hosszú hajúak kiváltsága

A haj rendkívül gyorsan nő, átlagosan 0,35 mm-t naponta. A hajszálakat összegezve ez napi 35 métert, évi 12.7 km-t jelent. Vannak olyan esetek, ahol a helyzet nem ilyen egyszerű, ha hosszabb hajra vágyik a vendég. Molnár Ilonát, az onlinehajbolt.com tulajdonosát és szakértőjét kérdeztem a póthajról, hajhosszabbításról és annak rejtelmeiről.

Mi a célod, mit szeretnél adni az embereknek a hajhosszabbítás eszközén keresztül?

A rövid válaszom az, hogy önbizalmat! Az egyik leggyakoribb tévhit, hogy a hölgyek csak amiatt járnak hajhosszabbításra, hogy derékig érő, gyönyörű hajkoronájuk legyen. Nagyon sok olyan vendéggel találkozom, akik hormonális változások miatt, trauma következtében vagy egyéb egészségügyi okokból adódóan (főkét oldalt) kopaszodnak és elveszítik önbizalmukat, vele együtt önmagukat. Ez nem csak arról szól, hogy látványra dúsabbnak tűnik a haj, hanem egészségügyi szempontból is fontos. A hajhoszszabítás következtében a fejbőrben intenzívebbé válik a vérkeringés, ezáltal olyan, mintha álladóan masszírozva lenne a fejbőr. Mivel a vérkeringés intenzívebbé válik, sokkal több tápanyag jut el a hajhagymákig. Tehát a hajhoszszabbítás abban az esetben nem lehet jó, ha a szakember nem megfelelően képzett, minden más esetben serkenti a vérellátást a fejbőr hajszálereiben.

folyamatosan nő a haj, sőt, ahogy korábban már említettem serkenti a fejbőr vérellátását. Ha a vendég állandóan piszkálja az illesztéseket a körmével, vagy a szakember nem megfelelő technikával teszi fel a póthajat – nem megfelelő az illesztés például -, akkor valóban születhetnek félresikerült hajkoronák. A technika megválasztása kulcsfontosságú, így felhívom mindenki figyelmét arra, hogy körültekintően válasszanak szakembert és lehetőleg otthon ne próbálkozzanak póthaj felrakásával!

Milyen eszközeitek vannak a megfelelő edukációra?

Számos tévhit kering az interneten a hajhosszabbítást illetően – melyekből már párat említettél. Példának okáért, hogy egy tévhitet említsek, hajhosszabbítás után jobban hullik a haj, sőt, egyenes árt neki. Mi igaz a tévhitekből?

A hajhullás kérdése negyedévente kerül megválaszolásra, mert mikor fent van a póthaj, akkor nem tudják a vendégek kifésülni a hajukat, mert az illesztések megtartották a hajszálakat, melyek kihullottak volna. Emiatt tűnhet úgy, hogy rengeteg haja hullik ki a vendégnek. Másik oldalról megközelítve a póthaj alatt is

A hajhosszabbításon túl oktatóként is tevékenykedem szakmabeliek számára. Az oktatásaim alkalmával a gyakorlatiasságot preferálom, így kiemelten odafigyelek, hogy a jövő nemzedéke megfelelő szakértői tudással rendelkezzen. Az új vendégek esetében is van egy gyorstalpaló, átbeszéljük, mivel ápolja a hajat, hogyan aludjon benne, hogyan figyeljen rá oda és még sok minden mást is átadok, szóban és írásban is. Ha valaki póthajat szeretne, gondolja át, hogy azt ápolni is kell és foglalkozni vele, illetve nem mindegy a minőség, ez a legfőbb üzenetem.

Miben és hogyan tudsz a hozzád fordulók segítségére lenni?

A hajnövesztés alapja a hajhagyma állapota és annak erőssége, ehhez pedig van, hogy speciálisabb eszközökre van szükség. Emiatt társszolgáltatásként hajgyógyászattal is foglalkozunk, így speciális esetekben tudunk javaslatot tenni a problémás fejbőr mihamarabbi gyógyulására. Ezen felül a linkre kattintva az https://onlinehajbolt.com/ webshopunkban minden hajjal kapcsolatos termék elérhető. (x)

A „napstressz” hajhulláshoz vezethet

Természetes megoldások hajhullás ellen

A túlzásba vitt napozás nemcsak a bőr, de a haj számára is kockázatot jelenthet, ezért fontos, hogy nyáron az erős napfénytől hajunkat is védjük. A napfénynek való kitettség után gyakoribb lehet az őszi hajhullás, ezért érdemes megelőzni a bajt. Dr. Lieber Andrea orvos kozmetikus hasznos tippekkel segít a probléma kezelésében.

„A hajunk egészségügyi állapotunk indikátora. Szervezetünk mindig mérlegel és optimalizál, ezért, ha kevés a tápanyag, azt a szervezet a létfontosságú szervek felé irányítja, így a haj az egyik olyan első terület, mely megszenvedheti a tápanyaghiányt. Ez az oka annak is, hogy hosszú fogyókúrák után több hajszálat találunk a fésűben, de a túlzásba vitt testedzés is okozhat a hajhagymákban tápanyaghiányt.

Sokan tapasztalják az őszi hajhullást erősebben egy napos nyár után: a „napstressz” több okra visszavezethetően befolyásolja a hajhagymák és a hajszálak állapotát” – mondta dr. Lieber Andrea, aki összegyűjtötte, melyek azok a természetes praktikák, amelyekkel megtarthatjuk, vagy visszanyerhetjük hajunk egészségét.

1. A legjobb, ha már a nyári időszak előtt elkezdünk hajbarát táplálékokat enni, úgy, mint a szőlő, az articsóka, lenmagolaj vagy tengeri algák.

4. Hagyjuk megszáradni a hajunkat! Ha lehetséges, nyáron kerüljük a hajszárító használatát, mert a magas hő is a haj gyengüléséhez vezethet.

5. Ügyeljünk a fokozott folyadékbevitelre, amely a vitaminok garantált felszívódása és a fejbőr szárazságának legyőzése miatt is fontos. A dehidratáció a hajat erőtlenné teszi és növekedési ciklusát is megzavarhatja.

6. Védjük fejünket az UV és a hő hatásától. Viseljünk kalapot, ha lehet, húzódjunk árnyékba vagy napernyő alá. A napfény szabad gyököket képez a hajban, ami roncsolja a hajhagymákat, és kiszárítja a haj védő zsírrétegét.

2. A kenderkefű a hajhullás egyik csodaszere! Ez a gyógynövény egyensúlyt teremt a haj és a fejbőr területén. A patikában kapható hajhullás elleni étrend-kiegészítők és samponok esetében érdemes megnézni, tartalmaznak-e kenderkefüvet.

3. A megfelelő táplálkozás mellett hasznos lehet a C- vagy E-vitamin, mivel ezek együtt védik a sejteket az oxidatív stressztől.

7. Nincs szükség minden haj/fejöblítésnél ill. hűsítésnél sampon használatára. A samponokat érdemes mindig hígítani, mert a sűrűbb hajmosás jobban terheli a fejbőrt és a hajszálakat. Viszont sampon használata után ne feledkezzünk el a balzsamról! A balzsam visszazárja a tisztítás során kinyílt kutikulákat a hajszál felületén.

8. Ősszel figyeljünk a hajhullás mennyiségére, a változásra! Az őszi hajhullás sokakat érint, és minél előbb elkezdjük kezelni, például a hajhullást előidéző fehérjét gátló enzimet tartalmazó hajaktivátor segítségével, annál könnyebb visszafordítani a folyamatot.

2024. szeptember 21-22.

MOM SPORT - BP., CSÖRSZ UTCA 12-14.

MINDEN MENTES EGY HELYEN

(„A természet nem siet, mégis minden megvalósul."

Lao-ce

Holisztikus szemléletű segítség

Szolnokon

Természetgyógyászhoz legtöbben csak akkor fordulunk, ha már a nyugati orvoslás végképp nem oldotta meg a problémáinkat. Boros Józsefnével (Tercsi) az általa alkalmazott technikákról beszélgettünk. Tercsi 16 éve állami vizsgás, ÁNTSZ működési engedéllyel rendelkező Természetgyógyász, Fitoterapeuta (Gyógynövény tanácsadó), Fülakupunktúrás addiktológus, Szláv-Orosz energiagyógyász, Hormonterapeuta.

Mi vitte a természetgyógyászat irányába?

Általános ápolóként-asszisztensként végeztem a középiskolában, a nyugati orvoslás állt akkoriban közel hozzám. A fiam születése után komoly pajzsmirigy problémáim lettek, műtétet javasoltak. Egy anyuka javasolt nekem egy

Szláv-Orosz energiagyógyászt, akihez azután jártam. Három hónap múlva az endokrinológiai leleteim negatívak lettek. Ekkor indult az érdeklődésem, de csak évek múlva kezdtem el tanulni.

A tanultakat egymásra építve alakítottam ki egy olyan protokollt, mely az anatómiai alapokra építkezve figyelembe veszi a fiziológiás folyamatokat. Konzultáció többrétű, többek között a páciens családi, környezeti problémáira és táplálkozási szokásaira is kitérünk. Ha csak egy apró jel is felmerül a hozzám fordulónál étel érzékenységre, akkor tanácsolom, hogy forduljon szakorvoshoz. A háttérben megbúvó pszichés okokat keresem, és sohasem csak a tünetekre hagyatkozom. A pszichére nagyon erősen hat a környezet, amiben benne van a család, a munkahely. Fontosak a családból hozott érzelmi minták, és hogy ezeket hogyan tudjuk beilleszteni a hétköznapjainkba. A psziché terhe könnyen lerakódik a testre szervekre, és kialakul a pszichoszomatikus elváltozás.

Milyen területeken tud hatékonyan segíteni?

A legtöbbször a következő problémákkal keresnek: Ízületi elváltozásoknál, immunerősítésre, test különböző gyulladásainál, allergiás problémáknál, PCOS-nél (policisztás petefészek szindróma), változókori gondoknál, teherbeesési komplikációk esetében, Endometriózis okozta rendellenességeknél, pánik betegeknél, lelki blokkok oldásainál.

Kiemelném a gyógymódjaim közül a Szláv-Orosz energiagyógyászatot. Ez egy intuitív kezelési módszer, mely során a gondolat irányított rezgését használom fel. Itt valóban nincs jelen a kézzelfogható anyag. Nincs a megszokott tabletta vagy injekció. Ez a rezgések világa.

Hány kezelést szokott ajánlani, persze tudom, nincsenek sablonok.

Volt, akinél 4-5 találkozás komoly változásokat hozott, de van, akinél 12 alkalom hozta meg a sikert.

Hogyan zajlik az együtt munkálkodás?

Állapot felméréssel indulunk. Mindig az energiagyógyászattal kezdek, ezzel olvasom le a testet és ezt minden alkalommal használom is. Ezután döntöm el, hogy a protokollba fülakupunktúrát illesztek-e, milyen gyógyteákat javaslok és hormonterapeutaként is tudok-e segíteni. Ha műszeres megerősítésre is szükség van, akkor szakorvoshoz is elküldöm a vendéget. Mindenkiről kezelési lapot vezetek.

Tanfolyamokat is láttam a honlapon.

Fontos a tudás átadása. Összetett, hosszabb tanfolyamokat tartok felnőttképzés keretében saját metodika alapján. Az anatómia alapjaitól indul, érintem az aura területét, az éteri síkokat, csakrákat. A következő tanfolyam: csakratisztító workshop.

Elérhető vagyok bejelentkezéssel Szolnokon. Időpontegyeztetés: +36 30 928 4074 számon.

Facebook oldalam: Akupunktúra Szolnok Borosné Kulcsár Terézia

Weboldalam: www.ktenergiaterapia.hu

(x)

Friss adásaink!

Augusztusi adásaink Kiss Bea Hajamnál fogva podcastjában a Csak Pozitívan Podcast csatornáján.

Lénárd Kata, akire különleges módon emlékeznek

Ki az az ember, akinek emlékére a barátai almafát ültetnek, melynél minden nyáron találkoznak, jól látható összeget gyűjtve díjat alapítanak és minden télen egy tűzgyújtás keretében adják át? A Hajamnál fogva 9. része az Ördögkatlan Fesztivál Kovácsműhelyében és a pécsi Tettyén készült, a Lénárd Kata Díj alapítóival, támogatóival és nyerteseivel.

Elszántság, kitartás és sport

Borbély-Kontár Marianna hivatalosan pilates edző, de annál jóval több, bonyolultabb, amit valójában csinál. Csoportos edzéseken is személyre szóló, motiváló, figyelemmel kíséri a tanítványait, akik igen vegyes háttérrel érkeznek. Térdsérült (nevezetesen én), vállsérült, hasműtét után edzeni vágyó, vak, idős, fiatal, férfi, nő van például a mi kis csapatunkban. Hihetetlen kedvességgel tart kíméletlenül nehéz órákat. Közben nem csacsogunk, általában megszólalni se bírunk, de előtte, utána még egészséges életmód tanácsokat is ad. És ez csak a felszín... Látássérüléséről ritkán beszél és aki nem tudja, nem hiszem, hogy észreveszi. A háttere, amelyről általában hallgat, megdöbbentő és elgondolkodtató. Igazi Hajamnálfogva!

VEGÁN KALENDÁRIUM 2024 - Augusztus

Nyár végi üdvözletem küldöm, Kedves Olvasó. De írhatnám azt is, hogy nagyon szép színekben úszó szeptembert kívánok Önöknek. A nyár hivatalos része - ha a naptárra nézek - véget ért, bár általában a szeptember még jó időben, melegben telik. A fűtési szezon még a kanyarban sincs, bár azért közelebb van, mintha nyár elején lennénk. De sebaj, az év ciklusa már csak ilyen. Augusztus 24-én az egyik közösségi oldalon, egy viccesnek szánt posztban azt láttam, hogy már csak 4 hónap és itt van a karácsony. Azért ez durva. Viszont igaz. Itt most, augusztus végén és szeptember elején, valami véget ért, valami más kezdődik. A szülők elengedik egy újabb tanévre csemetéiket, a dolgozó “hadtestek” újra elfoglalják a fontos posztjaikat, pozícióikat. A cégek ráfordulnak az utolsó 4 hónapra, hogy minél jobb üzleti évet zárjanak. A kereskedők pedig elkezdik lassan az év végi és karácsonyi hajrát, kezdődik a dömping. Gyerekként mindig volt egy misztikus érzésem ilyenkor. Ha nem sikerült a nyári céljaimat valóra váltani, akkor úgy éreztem, nem teljesítettem jól a dolgom. A szeptember elseje olyan, mint egy titokzatos célvonal, egy fordulópont, ami meghatározza és értékeli az embert. Mint amikor reggel megszólal az ébresztő. Itt az idő, kelj fel és menj a dolgodra, vége a pihenésnek, az álmodozásnak, itt a tevékeny időszak kezdete. Most, hogy már megértem jó pár tavaszt, nyarat, őszt és telet, már egészen másképpen látom a dolgokat. Elfogadtam az idő körforgását, a mulandóság, bár sokszor eszembe jut, még nem okoz napi pánik rohamokat. Viszont az idő felgyorsult állapota több, mint ijesztő. Gyorsabban múlik egy-egy nap, hét, hónap és év is.

A Világ, a technológia, a kommunikáció és az emberi kapcsolatok is felgyorsultak. Ennek ellenére azt kérem, hogy kicsit üljenek le, igyanak valamit és olvassanak. A Magazin minden hónapban friss tartalmakkal jelentkezik, mi azok a tudatos emberek vagyunk, akik egy tudatos társadalmat építünk. Összeszedtem pár érdekes és jópofa történést, eseményt, tartsanak velem, jó olvasást, kikapcsolódást kívánok!

VEGÁN OLIMPIKONOK

Következzen pár olimpikon, akik vegán életmódjukkal mutattak példát a párizsi játékokon. Ahogyan a fizikai teljesítményhez szükséges étkezési szokásokkal kapcsolatban változik a tudományos szemlélet, egyre több növényi étrendet követő élsportoló bukkan fel különböző versenyeken is. Ez a – korántsem teljes – lista hat vegán olimpikont mutat be, akiknek szurkolhattunk az idei ötkarikás játékokon. Az idei olimpia a szervezők szerint a valaha volt legzöldebb koncepcióra épült. Ennek keretében a felszolgált ételek jó része húsmentes vagy teljesen növényi alapú volt. A játékok lehetővé tették, hogy az étkezés egész ökoszisztémáját egy olyan vízió köré építsék fel, amely társadalmi és környezeti szempontból is fenntartható. Egyedi lehetőség volt arra, hogy pozitívan támogassák az élelmezési rendszer átállását azzal, hogy bebizonyítják: ami az egészségünknek és a bolygónknak jó, az bizony finom is. Azzal, hogy több növény került a tányérunkra, hangsúlyosabbak a helyi és szezonális termékek, valamint az egész ellátási lánc mentén nagyobb a felelősségvállalás, a 2024-es párizsi olimpia nemcsak egyszerűen szempontokat határozott meg, hanem olyan lehetőségeket kínált, amelyeket mindnyájan megragadhattunk – állt az idei olimpiai játékok Paris 2024 Food Vision nevű dokumentumában. Az étkezési lehetőségek növényi irányú bővítésének bizonyára sokan örültek – beleértve azokat a növényi étrendet követő sportolókat, akik az idei játékokon részt vesznek. Diana Taurasi, a 42 éves amerikai kosárlabda-játékos többször is történelmet írt már karrierje során. Ötszörös olimpiai aranyérmes, 2023ban pedig ő lett az első WNBA (amerikai női kosárlabda-szövetség)-játékos, aki a karrierje

során 10.000 pontot szerzett. Sokan a valaha volt legjobb WNBA-játékosként tartják számon. Taurasi szerint a növényi étrend jóvoltából gyorsabban regenerálódnak az izmai edzés után. „Amiket most ennek jóvoltából csinálok a pályán, azokat még 28 éves koromban sem tudtam megcsinálni” – nyilatkozta.

Kaylin Whitney amerikai atlétikai futó 2021ben csapatával aranyérmet nyert a tokiói játékok 4×400 méteres váltó számában. Idén ugyanebben a kategóriában versenyzett. Whitney a Covid-lezárások alatt tért át növényi alapú étrendre, egy évvel a tokiói olimpia előtt. „El sem tudom mondani, mennyi előnyre tettem szert ezalatt.

Úgy éreztem, a testem úgy működik, ahogy valójában kellene neki” – mondta egy 2023-as interjúban.

A vegán olimpikonok listáján már egy aranyérmes is szerepel: Vivian Kong Man Wai hongkongi párbajtőrvívó az idei játékokon a dobogó tetejére állhatott, jelentős hátrányból fordítva a francia Auriane Mallo-Breton ellen. Man Wai ezzel hazája első olimpiai aranyát nyerte meg az idei játékokon. A párbajtőrvívó 2017-ben, egy súlyos térdsérülést és műtétet követően tért át a növényi étrendre, amivel felépülését kívánta gyorsítani, ám azóta fizikálisan is erősebbnek érzi magát.

Oceana Mackenzie volt az első ausztrál nő, aki a sportmászás kategóriájában kijutott az olimpiára: 2021-ben a tokiói játékokon képviselte hazáját, az idei olimpián a döntőbe jutott. Mackenzie úgy véli, a sportmászáshoz a fizikai erő, a hajlékonyság és a kognitív stratégia egyensúlyára van szükség. Az élsportoló szerint – aki annyira elkö-

VIVIAN MEGNYERI AZ ARANYAT

telezett vegán, hogy ezt még az Instagram-bemutatkozójában is feltünteti – ebben segíti őt a növényi étrend.

Anna Henderson brit kerékpáros országa második ezüstérmét szerezte meg az egyéni időfutamon nyújtott teljesítményével. Henderson szerint a kerékpározásban nyújtott teljesítményében nagy szerepe van a növényi étrendnek, de elsődlegesen nem ezért tért át erre az életmódra, hanem az állatok védelme miatt. “Régebben azt mondtam, sose lennék vegán, imádom a húst. De igazából mindannyian elválasztjuk egymástól azt, hogy mi a hús, és mik az állatok. Amint ezt öszszekapcsoltam, nem tudtam többé húst vagy más állati termékeket enni” – mondta a Roleur kerékpáros magazinnak adott interjújában.

A vegán olimpikonok sorában végezetül pedig egy férfi sportoló következik: a svájci nemzetiségű Jonas Raess hosszútávfutó az ötezer méteres síkfutás számában versenyzett az idei olimpián. Bár most nem ért el dobogós helyezést, 2023 óta ő tartja a svájci rekordot 3000 és 5000 méteren. Közel három éve vegán, etikai okokból: “Én magam nem tudnék megölni egy állatot. Szóval feltettem magamnak egy egyszerű kérdést: miért egyek állatokat, ha nem vagyok képes megölni őket?” – nyilatkozta Raess.

Vivian hazaérkezése Kínába az arannyal: https://www.youtube.com/watch?v=daDNIBlEfi4

HAWAII, A VEGÁN ISTENEK KEDVENC NYARALÓHELYE

Van olyan Hawaii-on lévő hotel, amelyben a környezettudatosság a menő és kizárólag vegán ételeket szolgálnak fel? Van bizony. A koronavírus-járvány sem kényszerítette térdre a Hawaii-szigetek első környezettudatos és vegán butikhotelét, amely a Tűzhányó (Volcano) nevet viseli. A különleges szálloda egyre nagyobb népszerűségnek örvend, s nemcsak a vegánok körében. A paradicsomi állapotokat idéző szálláshely a Volcanoes nemzeti park közelében található, vezetői igen nagy hangsúlyt fektetnek a fenntarthatóságra és a társadalomra kifejtett pozitív hatására. “Tegyük zöldebbé és barátságosabbá a bolygót, amelyen élünk!” – szól a Volcano Eco Retreat ügyvezetői, Gaby és Tony Aziz által megálmodott jelmondat, amely szinte mindent elmond az általuk felvállalt küldetésről. „Megtiszteltetés számunkra, hogy az utazókat

rá tudjuk venni arra, hogy kilépjenek a kulináris komfortzónájukból. Ehhez a legjobb minőségű helyi, hawaii alapanyagokból készült ételeket kínáljuk nekik, bemutatva a növényi alapú konyha változatosságát és ízletességét. Nagy erőfeszítéseket teszünk annak érdekében, hogy minél

VEGÁN HOTEL, HAWAII, FÖLDI PARADICSOM

környezettudatosabban működjünk, miközben a legmagasabb színvonalú kikapcsolódást nyújtjuk vendégeinknek. Ez a két dolog ugyanis korántsem zárja ki egymást” – nyilatkozta céljaikról Gaby és Tony Aziz, hozzáfűzve, hogy bár vendégkörük többsége húsevő, valamennyien élvezték a felszolgált növény alapú menüt. A négy hektáros buja esőerdőben található egzotikus szállodában a természetes dolgoké az elsőbbség – és ez nemcsak a konyhára, de az egész hotelre vonatkozik. A saját kertben termesztett, vagy a szomszédos termelői piacról beszerzett alapanyagokból készült növényi alapú reggelit helyben termesztett Kona kávéval és makadám dióból készült házi növényi tejjel szolgálják fel, az újrafelhasználható vizes palackokkal pedig örökre száműzték az egyszer használatos műanyagokat. A vendégek a teljes körű relaxáció érdekében meditációs sarkot, öko-ösvényt és szabadtéri gyógymedencét használhatnak. Az árak éjszakánként 295 dollárról (közel 96.000 forintról) indulnak, amelyben a reggeli és az üdvözlő koktél is benne van. A szálláshelyen szívesen látják a kutyákat is. A tulajdonos Heart Core Hotels a jövőben több hasonló szálloda megnyitását tervezi, többek között Mexikóban és Costa Ricán. Az ötlet gazdái ugyanis pontosan tudják, hogy a növényi étrendet követők egyre népesebb tábora számára továbbra sem könnyű egy utazás során megoldani az étkezését. Vegánok, vegetáriánusok és flexitariánusok ma még világszerte szenvednek a hagyományos szokások és beidegződések miatt. De nem a lánc szállodáiban, amelyben a kevesebb bűntudat, több élve-

zet elve érvényesül a növényi étrendet követők számára. A szállodalánc ugyanakkor nemcsak a húsételeknek, de a „greenwashing” hozzáállásnak is búcsút szeretne inteni, ezért a mindennapi kiszolgálás és ellátás terén a minőség mellett az ökológiai lábnyom csökkentését tartják leginkább szem előtt. Mindezt úgy, hogy származásra, vallásra és anyagi helyzetre való tekintet nélkül, mindenkit szívesen látnak a szállodában, amely szándékosan választotta a butikhotelek közvetlen és barátságos, ugyanakkor igényes és egyedi megjelenését. Gyönyörű képek a hotelről: https://www.heartcorehotels.com/locations/hawaii/ volcano-eco-retreat

A HOLLAND LIDL NEM VICCEL

Hollandiában a Lidl bejelentette: tartósan csökkenti vegán termékei árát és változtat a darált húson is. Azt vállalta a Lidl, hogy hollandiai üzleteiben a vegán termékek ára azonos vagy akár alacsonyabb is legyen, mint az állati eredetű megfelelője. Emellett új készítménnyel is előálltak: ennek 60 százaléka marhahús, 40 százaléka pedig borsófehérje. A termék előállítása 37,5 százalékkal kevesebb szén-dioxid-kibocsátással jár, mint a tisztán marhahúsból álló megfelelőjének. Több európai országban is azt a célt tűzte ki maga elé a Lidl diszkontáruház-lánc, hogy 2030ra az általa értékesített élelmiszerek fehérjetartalma 60 százalékban növényi eredetű legyen. A kiskereskedelmi vállalat például Ausztriában, Belgiumban, Horvátországban, Németországban és Hollandiában is szeretné ezt elérni. Annak érdekében, hogy a vásárlókat a fenntarthatóbb választásokra ösztönözzék a vásárlás során, a kiskereskedelmi lánc holland érdekeltsége tartósan hozzányúl az árcéduláihoz. A vegán termékek ára innentől kezdve azonos, esetenként alacsonyabb

is lesz, mint az állati eredetűek ára. A változás érinti mind a húshelyettesítő, mind a növényi alapú tejtermékeket: a vegán sajtokat és joghurtokat is. Az ár a fő kerékkötője annak, hogy az emberek gyakrabban válasszák a növényi alapú termékeket. Az a törekvés, hogy a növényi eredetű árucikkek ellenértéke egyezzen a hús- és tejtermékek árával, vagy olcsóbb legyen azoknál, felszámolja ezt az akadályt – mondta Martine van Haperen, a ProVeg élelmiszer-tudatossággal foglalkozó cég hollandiai részlegének szakértője. Nem Hollandia az első ország, ahol a Lidl árcsökkentéssel szeretné a növényi eredetű termékek felé terelni a vásárlóit. A diszkontlánc Németországban vállalta, hogy fokozatosan visszaszorítja üzleteiben az állati eredetű termékek kínálatát. Ugyanakkor árparitás bevezetéséről is döntött. Ezekkel a lépésekkel, valamint azzal, hogy a vegán helyettesítőket nem elkülönítve, hanem az állati eredetű megfelelőik mellé helyezték, jelentősen növelték azok forgalmát. De a Lidl belgiumi részlege is arra jutott, hogy a vegán termékek ára meghatározó tényező lehet ezen élelmiszerek forgalma tekintetében. Éppen ezért májusban csökkentették ezeket állati eredetű megfelelőjük árszintjéig. A Lidl Hollandia az árcsökkentés mellett egy másik újítással is előáll. Egy olyan hústermékkel, amely 60 százalékban marhahúst, 40 százalékban pedig borsó fehérjét tartalmaz. Ezzel azoknak a kedvére tehet, akik nyitottak az étrendjük módosítására, de kizárólag apró lépésekben hajlanak erre. A kiskereskedelmi vállalat szerint a hollandok fele heti rendszerességgel fogyaszt darált húst valamilyen formában. Közleményükben hangsúlyozták, az új termék előállítása 37,5 százalékkal kevesebb szén-dioxid-kibocsátással jár, mint a tisztán marhahúsból álló megfelelőjének. Ráadásul az ára is 33 százalékkal alacsonyabb. Holland nyelvet jól értők közvetlenül azon a nyelven tájékozódhatnak: https://www.lidl.nl/

A NÖVÉNYI CSIRKEFALATOK JOBBAN ÍZLENEK

A Food Systems Innovation nonprofit kutatási szárnya, a Nectar több mint ezer emberrel végzett vak kóstolás alkalmával, a növényi csirkefalatok legyőzték a húsból készült vetélytársukat az íz kategóriájában. A kutatás több termék típusra is kiterjedt, de egyedül a panírozott növényi fehérjék értek el ilyen jó eredményt. A hot dog kategóriában viszont nagyon leszerepeltek a növényi verziók. Bizonyára sokan gondolják

LIDL HOLLANDIA, A NÖVÉNYEK PÁRTJÁN

úgy, hogy egy kellemes panírozott csirkefalathoz vagy csirkemellfiléhez elengedhetetlen a csirke. A világ legnagyobb vak kóstolásának résztvevői szerint viszont ez egyáltalán nincs így. Az 1150 alany számos állati termékcsoportban kóstolt növényi alternatívákat. Bár a legtöbb kategóriában az állati verziók diadalmaskodtak, a növényi csirkefalatok jobban ízlettek a kóstolóknak, mint a csirkéből készült termékek – írta meg a Natio-

nal Post. A Nectar – a Food System Innovations nevű nonprofit cég kutatásokat végző tudományos szárnya – nemrég jelentette meg a 2024-es bemutatkozó jelentését „A szektor íze” címmel. A leírás alapján ez volt a világ eddigi legnagyobb, nyilvánosan hozzáférhető eredményeket szolgáltató vak kóstolása a témában. A mindenevő résztvevők öt termékkategóriában mondhatták el véleményüket a növényi fehérjékről. A kutatás célja az volt, hogy segítsen a gyártóknak az általános fogyasztói vélemény megismerésében. Az eredményből az látszik, hogy az átlagos növényi termékek egyelőre nincsenek az állati vetélytársak szintjén, ami az elégedettséget jelzi. Az is jól látszik a rövid összefoglalóból, hogy az adott termékkategória vezető növényi márkája és a többi növényi termék között egyelőre nagy a különbség a fogyasztói elfogadottságot illetően – vagyis a legtöbb gyártó számára van még hova fejlődni. Ezzel szemben az egyes termékkategóriák vezető húsmentes márkái elég közel végeztek az állati verziókhoz képest. Mind a két kategória, amiben a növényi verziók nagyon jól szerepeltek, panírozott termék: ezek a növényi csirkefalatok és a panírozott csirkemellfilé voltak. Előbbinél a vezető növényi márka túlszárnyalta az állati verzió ízvilágát, de még az átlagos növényi csirkefalatok is azonos értéket értek el, mint a húst tartalmazó típus. Nem csak egyetlen márka volt, ami túlszárnyalta a húst. Számos márka teljesített jobban az

íz kategóriájában, ami nagyon izgalmas eredmény – mondta Caroline Cotto, a Nectar igazgatója. A kutatásból az is kiderült, hogy a mindenevő fogyasztók a húsosabb, szaftosabb, zsírosabb, sósabb ízvilágot keresik. A szektoron belül elég sok szó esik az egészséges életmódról, ezért a fogyasztók ilyen irányú igényei Cottót is meglepték. A Nectar második tanulmánya októberben várható, amiben a „blended” (lényegében összeturmixolt) alapanyagú élelmiszereket vetik össze az állati eredetűekkel.

Mindig van valami jó hír a Nectar oldalán: https://www.nectar.org/news

NŐK, GYEREKEK, VEGÁN CIPŐK

A nők és a gyerekek húzzák leginkább a vegán cipők piacát. Egyre népszerűbbek világszerte a vegán cipők, ennek oka pedig egy jelentés szerint a növekvő környezettudatosság és az etikai megfontolások. A lendület pedig egészen 2030ig töretlen maradhat. A vegán cipők globális piaca 2030-ra meghaladhatja a 300 milliárd dolláros összértéket az Allied Market Research piackutató cég jelentése alapján. A vállalat szerint 2021 és 2030 között az összetett éves növekedési ráta 6,8 százalék lehet – írta meg a Vegan FTA. Végfelhasználó szerinti bontásban a gyermek és női szegmensben várható a vizsgált időszakban igazán gyors növekedés. Az Allied Market Research elemzői szerint a férfiaknak szánt vegán cipők piaca bővülési ütemben egyértelműen elmaradhat a másik kettő mögött. A jelentés anyagtípusok tekintetében négy csoportot különböztet meg: mikroszálas, poliuretán, újrahasznosított műanyag és egyéb anyagok. Az elemzők szerint 2020-ban a poliuretán szegmens értéke meghaladta a 72 milliárd dollárt, ezzel a vegán lábbelik globális piacának 45,9 százalékát ez az alapanyag tette ki. Bár az elemzők nem emelték ki külön kategóriaként, de egy tavalyi jelentés szerint a vegán bőr is egyre kelendőbb. Ez számos termék elkészítéséhez felhasználható, például táskákhoz, pénztárcákhoz, autó kárpithoz és ruhákhoz is. A legszélesebb körben ugyanakkor mégis a cipők gyártásához használják fel, a Vantage piackutató szerint ez 2030-ig így is marad. Felmerülhet a kérdés, mitől lehet nem vegán a lábbeli abban az esetben, ha nem állati eredetű bőrből készült. A PETA állatvédő szervezet három tényezőt sorol fel, amely keresztbe tehet a termék kegyetlenség mentességének. A szintetikus anyag sem garancia önmagában arra, hogy az vegán, sok esetben

PÁR FINOM VEGÁN NEMCSIRKE FALAT

ugyanis állati bőrökkel vagy gyapjúval keverednek ezekben a mesterséges összetevők. A gyár-

táskor használt ragasztóban is lehetnek állati eredetű alapanyagok, például csontok. A színezékek is ludasak lehetnek abban, ha egy adott lábbeli nem tekinthető vegán terméknek: egyes márkák állati összetevőket is tartalmazó tintákkal színezhetik a cipőiket. Az Allied Market Research szerint a vegán cipők terjedésének hátterében két alapvető hajtóerő azonosítható be: a környezetvédelmi aggályok és az állat jogokkal kapcsolatos növekvő tudatosság. A cég elemzői hangsúlyozzák, a cipőpiacon egészen eddig az állati bőr jelentette az elsődleges, prémium minőségnek tekintett alapanyagot. Annak fényében azonban, hogy egyre többen kerülik a bőr használatát, sokat változhat ez az ágazat a következő években. Bizonyára ennek tudható be az is, hogy egyre több híresség népszerűsít vegán cipőt. Például Nicki Minaj rapper és énekesnő a közelmúltban dobott piacra a vegán cipőket gyártó LØCI márkával karöltve kegyetlenség mentes sneakereket. És ha már szóba került, nézzünk is rá ezekre a surranókra: https://lociwear.com/collections/nicki-minaj-women

LONDON ÉS A VEGÁN RÖGBI

A brit főváros ad otthont a világ első vegán rögbi mérkőzésének, amit szeptember 8-án rendeznek meg. Az összecsapás a Green Gazelles és a Richmond Rugby között zajlik majd a hangzatos Föld Pajzs-kupáért. A rendezvényen a rögbimérkőzés mellett kerekasztal-beszélgetésekre is sor kerül, valamint egy ökofalut is meg lehet látogatni. Manapság talán már senki nem lepődik meg azon, ha meghallja, hogy valaminek van vegán verziója. Legyen az virsli, sajt, kolbász, tej, steak,

bármilyen divatcikk vagy kozmetikum, szinte biztos, hogy a vegán életvitelt folytatók is találhatnak maguknak a morális elveikkel megegyező terméket az adott kategóriában. A vegán rögbicsapat, sőt, a vegán rögbimérkőzés viszont olyan kifejezés, amellyel a legtöbben eddig valószínűleg nem találkoztak. Ami nem is csoda, hiszen a világon az első vegán rögbimérkőzést szeptember 8-án rendezik meg Londonban – írja a Vegan Food & Living. Az összecsapásra a Green Gazel-

les és a Richmond Rugby csapata között kerül sor. A tét pedig nem kisebb, mint hogy ki viheti haza az Earth Shield (Föld Pajzs) nevű trófeát. A The Big Green Clash (Nagy Zöld Összecsapás) fantázianévre keresztelt találkozó egyik kezdeményezője a Green Gazelles Rugby Club vegán rögbicsapat. A gazellák, azon túlmenően, hogy egy vegán sportcsapat, egyben egy közösség is, amelynek tagjai elkötelezett környezetvédők. A közösségbe több mint 250-en tartoznak, tevékenységük pedig a rögbizésen kívül számos egyéb területre is kiterjed. Ők játszanak majd a Richmond Rugby Club ellen szeptember 8-án a Richmond Athletic Ground sportpályán. Az esemény egyik főtámogatója az egykori szupermodell, üzletaszszony és vegán aktivista, Heather Mills, akinek az összes vegán üzleti érdekeltsége szerepel az esemény szponzorai között. Millsen kívül számos ex-sportolót és hírességet is ígérnek a szervezők, akikkel kerekasztal-beszélgetésen lehet majd megvitatni a sport szerepét a fenntarthatóbb jövőben. “A Nagy Zöld Összecsapás jóval több egy sima rögbi meccsnél. Ez egy remek alkalom új kapcsolatok kiépítésére, ahol több mint 100 szervezet képviselteti majd magát. A meccs elkötelezett környezetvédőket, profi sportolókat és nagy gondolkodókat hoz össze, hogy megvitassuk azt a sürgető kérdést, hogyan inspirálhatja a sport a zöldebb jövőhöz vezető utat” – nyilatkozta Bren-

A NŐK ÉS A GYERMEKEK HÚZZÁK A PIACOT

LONDON AZ ELSŐ VEGÁN RÖGBIMECCS OTTHONA

don Bale, a Green Gazelles alapítója és a vegán rögbimérkőzés egyik szervezője. Az esemény során egy ökofalut is felállítanak, ami csordultig lesz vegán termékekkel. Sőt, az érdeklődők a Give it a Try (Adj neki egy esélyt/Próbáld ki) kampány keretében szerezhetnek információkat olyan apró egyéni változtatásokkal kapcsolatban, amelyek kollektív szinten komoly hatást érhetnek el. Az eseményre a jegyek már megvásárolhatók, a felnőtt belépő ára 10 angol font, vagyis nagyjából 4500 forint.

A Zöld Gazellák FB oldala: https://www.facebook.com/GreenGazelles

MIRE JÓ MÉG A BANÁN?

A banán hulladék hasznosítását tűzte ki célul egy ugandai vállalat, a TEXFAD. A növények szárából és leveléből kivont rostokból készítenek fenntartható, biológiailag lebomló szövetet. Általában, ha azt halljuk, hogy banán mentés, akkor a következők juthatnak eszünkbe: leginkább receptek, de tudjuk azt is, hogy a megbarnult banánoknak nem a kukában van a helyük, sok-

ÚJRAHASZNOSÍTÁS UGANDÁBAN, BANÁNBÓL

kal inkább egy isteni banánkenyérben. Ha pedig még ennél is kevesebb idő és energia feláldozásával mentenénk meg a kidobástól a túlérett banánokat, készíthetünk akár fagyit is belőlük. Egy ugandai cég azonban ennél is továbbment: az ültetvényeken eldobott banán leveleket és szárakat hasznosítja újra textíliák és fonalak készítéséhez. Ezeket rendszerint hulladékként kezelik és komoly problémát jelent a kezelésük. A TEXFAD azonban immár több, mint tíz éve dolgozik azon, hogy a banán hulladékból még profitálni is lehessen – írja a Green Matters. A banán rostokat mechanikai és kémiai kivonási eljárással vonják ki a szárakból és levelekből. Az így elkészített szövet aztán számos célra felhasználható. Készítenek belőle például szőnyegeket, órákat, szemüvegto-

kokat, lámpabúrákat, poháralátéteket, fonalakat, ruhákat, táskákat és takarókat. Ez dupla haszon, hiszen amellett, hogy így a banán hulladékot is hasznosítják, ezek a tárgyak lebomló anyagból készülnek. Márpedig Európában környezetszenynyezés szempontjából a negyedik legnagyobb tényező a textilvásárlás az Európai Bizottság (EB) 2022-es textilipari jelentése szerint. Csak az élelmiszeripar, az építkezések és a közlekedés körözi le. Becslések szerint a világszerte előállított textíliáknak mindössze egy százalékát hasznosítják újra, jelentős mennyiségű – nem lebomló – hulladékot termel tehát az iparág. Nem banán hulladék felhasználására, de hasonló projekt kivitelezésére fogott össze nemrég a Veuve Clicquot pezsgőházzal és a Natural Fiber Welding (NFW) olasz gyártóval a közelmúltban Stella McCartney is. A vegán tervező és partnerei együttműködése révén szőlő hulladékból készül vegán bőr, abból pedig táskák, szandálok és palacktartók. “Izgalommal tölt el, hogy részese lehetek ennek a partnerségnek, amilyen divatház és pezsgőház között még nem is köttetett korábban. Ennek alapja a fenntarthatóság, a kézművesség és az innováció iránti közös szenvedély. Ez az együttműködés tökéletes ötvözete az én kegyetlenség mentes víziómnak és a Veuve Clicquot természetes összetevőinek. Hulladék felhasználásával, a körkörös gazdaság elvén jöhet létre egy luxus alternatívája az állati bőrnek” – mondta az együttműködésről Stella McCartney. A divattervező hozzátette, hogy az egészben a legjobb, hogy a vásárlóknak a minőség terén sem kell kompromisszumot kötni a fenntarthatóság és etikusság kedvéért.

Tessék nyugodtan ránézeni a TEXFAD oldalára, szép zöld: https://texfad.co.ug/

VEGÁN MŰVÉSZ - ARIANA GRANDE

Ariana Grande nem hátrált meg a csípős szószoktól, láthattuk a Hot Ones műsorában. „Égető kérdések és még égetőbb falatok” várják az interjúalanyokat a First We Feast Youtube-csatorna műsorában, a Hot Onesban. Az interjú, ami alatt egyre csípősebb szószok kerülnek a panírozott csirke szárnyakra, számos vegánt látott már vendégül. Ilyenkor természetesen valami más kerül a tányérra, de a szószok továbbra is változatlanul embert próbálók. A show legújabb vegán vendége a Grammy-díjas énekes, Ariana Grande volt. A 2015-ben indult Hot Ones nem csak egy a számtalan YouTube-talkshow közül. Van egy jelentős részlet, amelyben eltér a jól megszokott beszél-

getős műsoroktól: az interjúalanyok és a házigazda ugyanis falatoznak a beszélgetés közben. Az érdekesség nem is ez, hanem az, hogy mi kerül az asztalra. A két résztvevő előtt egy adag panírozott csirkeszárny, valamint egy sor – egyre komolyabb fenyegetést jelentő – csípős szósz sorakozik. Ebből már lehet sejteni, hogy a műsorban a válaszok csak másodlagosak, a szórakozást az interjúalanyok fájdalmas reakciói szolgáltatják. A

műsor legutóbbi vendége a Grammy-díjas énekes, dalszerző és színész, Ariana Grande volt. Az előadóról régóta tudni lehet, hogy vegán, ezért elé természetesen vegán csirkeszárnyak kerültek. Az égő fájdalom csillapítására pedig mandulatejet készítettek ki neki. “Jobban szeretem az állatokat, mint amennyire a legtöbb embert szeretem. Ezt nem viccből mondom. Teljességgel meg vagyok győződve róla, hogy a teljes értékű növényi étrend meghosszabbíthatja az életed, és általánosságban véve boldogabb embert varázsolhat belőled” – nyilatkozta az énekes a The Mirrornak még 2014-ben. Grande 2013-ban lett vegán, amit egy Facebook-posztban meg is osztott követőivel. Az apró termetű énekes sokakat meglepett azzal, hogy különösebb megpróbáltatások nélkül végigette a szószokat, miközben kedélyesen beszélgetett a műsor házigazdájával. Sean Evans a vége felé már könnyezett, Grande viszont még egy extra harapást is bevállalt a legdurvább szószszal bevont vegán szárnyból. Nem Ariana Grande az első növényi étrendet követő híresség, akit a csípős szószok kihívása elé állítottak. Számos közismert színész és énekes ült már az egyre magasabb Scoville-értékkel rendelkező szószok előtt. A Livekindly össze is szedett 19 interjúalanyt, akik vegánok vagy növényi táplálkozást folytatnak. A listában szerepel például Ricky Gervais, akiről régóta köztudott volt, hogy mekkora állatbarát, de azt, hogy vegánként él, sokáig nem lehetett

biztosan tudni. A brit humorista és színész nem tudta teljesíteni a kihívást, két szósszal a vége előtt kiszállt, így felkerült a szégyenfalra. De Billie Eilish és Maisie Williams is ültek már Sean asztalánál. A vegán vagy növényi táplálkozást folytató sztárvendégek kapcsán rendre előkerül választott életstílusuk. Sean ezúttal sem hagyta ki ezt a kérdést. “Ez elég vicces. A nagyim mindig megkínál húsgolyóval, amit én mindig vis zszautasítok, sűrű bocsánatkérés közepette. De egész egyszerűen ez a helyzet. Mondjuk, nem vagyok egyedül, a sógorom, Hale is vegán, szóval ott vagyunk egymásnak” – válaszolta Grande, amikor a műsorvezető arról érdeklődött, hogyan tudja összeegyeztetni a szicíliai konyhát és a veganizmust. A műsorban feltüntetik az egyes szószok Scoville-értékét, ami lényegében azt jelzi, mennyire csípnek. A kezdeti párezres érték az erősebb magyar paprikák csípősségével vethető össze. Az utolsó szósz 2,7 milliós értéke viszont már az Amerikában rendszeresített paprikaspray alsó határát is átlépi.

Aki kíváncsi a “párbajra”, katt ide: https://www. youtube.com/watch?v=IPAke2nPKDU

VEGÁN SZAKEMBER - RORY COCKSHAW, AKTIVISTA, CÉGVEZETŐ

Humorral tenné szimpatikusabbá az életmódot egy új vegán kártyajáték. A Plants Against Veganity egy közismert kártyajáték alapjaira épül, amelyet „veganizált” a megalkotója, Rory Cockshaw. A készítő ezzel az innovatív termékkel szeretné megdönteni azt a sztereotípiát, hogy a vegánok mind karót nyelt emberek, akiknek nincs humorérzékük. Ki mondta, hogy az állati erede-

tű termékeket kerülőknek nincs humorérzékük? Nos, ami azt illeti, elég sokan és sokszor. A világ első vegán társasjáték-készítő cégének, a This Is Not A Game Ltd.-nek az alapítója, Rory Cocks-

ARIANA, AZ APRÓ VEGÁN ISTENNŐ

EGY JÓ PAKLI VEGÁN KÁRTYA

haw úgy döntött, lerombolja ezt a sztereotípiát. Legújabb vegán kártyajátékuk, a Plants Against Veganity saját leírásuk szerint „a legszórakoztatóbb és legmókásabb vegán partikellék a szeletelt kenyér óta”. Vegán aktivistaként az egyik legnehezebb dolog a saját barátaidnak és családtagjaidnak beszélni a választott étrendedről. “Az emberek azt hiszik, hogy mi, vegánok humorérzék nélküli, merev és általában véve rossz társaság vagyunk. Szeretném, ha ez az elképzelés megdőlne” – nyilatkozta Rory Cockshaw a Plant Based Newsnak. A cég egy másik, jól ismert játékot, a Cards Against Humanityt használja alap ötletként. A lényeg, hogy minél képtelenebb és mókásabb mondatokat alkossunk. Lehet benne nyerni is, így a társaság kompetitív tagjai sem fognak unatkozni. De a lényeg a szórakozás, amit a mondatok alkotása jelent. A Plants Against Veganity ugyanazt a mintát követi. Az éppen soron lévő játékos felolvassa a kártyáján lévő mondatot, amiből kihagytak egy szót. Az összes többi játékos pedig a saját, néhány szót vagy kifejezést tartalmazó kártyáiból választ egyet, ami szerinte a legviccesebb kiegészítése lehet az adott mondatnak. A mondatot felolvasó játékos ezután eldönti, hogy melyik volt a kedvenc kiegészítése. A játékos, aki a győztes kártyát szolgáltatta, kap egy pontot. A zöld mondat kártyákkal és a fehér válasz kártyákkal vicces és néha teljesen értelmetlen állításokat alkothatunk vegánokról és nem vegánokról egyaránt. A leírásban jelzik is, hogy igyekeztek valóban mindenki számára szórakoztatóvá tenni a kártyajátékot. A Plants Against Veganity végre bebizonyította, hogy a vegánoknak igenis van

humorérzékük. A vegán kártyajáték átszámítva 9400 forintért rendelhető meg a gyártó weboldaláról. Természetesen angol nyelvtudás kelleni fog hozzá, hogy megfelelő élményt tudjon nyújtani. Itt rendelhető belőle: https://thisisnotagame. co/products/plants-against-veganity

Nos, ez is egy jó kis hónap volt. És nyár. Játszottunk, ettünk, ittunk, utaztunk és szurkoltunk. De eljött a búcsú ideje. Hosszú kilenc hónap következik, az egyre rövidebb nappalok és az egyre hosszabbra nyúló éjszakák nem éppen derítenek jókedvre, de remélhetőleg mindenki megtalálja a most következő évszakok szépségeit, értékeit. Jómagam, nyári gyerek lévén, ilyenkor kicsit szomorú leszek, de reménykedem abban, hogy a hidegebb őszi és téli hónapok ugyanolyan gyorsasággal suhannak majd el, mint a tavasz és a nyár. Izgalmas témák, ötletek kerülnek elő a fiókból, igyekszem továbbra is a tőlem megszokott témákkal értékes olvasnivalót szolgáltatni a Kedves Olvasónak. Egy kis ajánlás a végére. A cikk kezdő képén lévő eseményt ajánlom szíves figyelmükbe. A Csak a Mentes következő (őszi) fesztiválján, a környezetvédelem és a fenntarthatóság lesz a középpontban. Helyszíne és időpontja: Mom Sport, 2024. szeptember 21-22.

Megköszönve figyelmüket, sikeres iskolakezdést és szép szüreti időszakot kívánok.

FOTÓK: Ariana Grande, Csak a Mentes, Green Gazelles, Heart Core Hotels, Lidl Hollandia, Lociwear, Nectar, Prove, Texfad, This Is Not A Game.

„Játssz a gondolatokkal, arra valók.

Ne azok játszanak veled.”

A kávészünet az elmének című könyv megvásárolható: https://www.ekonyv.hu/kaveszunet_az_elmenek

Keresse weboldalunkat, Facebook, LinkedIn, Pinterest és Instagram profilunkat a magazinnal kapcsolatos friss információkért!

https://cspm.hu https://www.facebook.com/csakpozitivanmagazin https://www.instagram.com/csak_pozitivan_magazin www.linkedin.com/company/CSAK-POZITIVAN-MAGAZIN www.hu.pinterest.com/csakpozitivanmagazin

Tokió után az volt a célom, hogy

Párizsból is éremmel térjek haza

Interjú Varga Ádámmal, kétszeres olimpiai

ezüstérmes, Európa bajnok, világbajnoki

és Európa-bajnoki ezüstérmes kajakozóval

A parton állva önkívületi állapotban üvöltve szurkoltunk Varga Ádámnak, aki a párizsi olimpián K-1 1000 méteren a döntőben 500 méternél még az ötödik helyen evezett. Nem sokkal később, úgy 350 méterrel a cél előtt, mintha megtáltosodott volna, és a másodperc tört része alatt felevezett a harmadik, majd a második helyre, végül célba ért és ezüstéremmel gyarapította a magyar küldöttség sikereit. A parton ebben a pillanatban már az eufória és az örömkönnyek vették át az uralmat.

Ádám hétéves korától kezdve öt éven át a medencében rótta a köröket, majd csak ezután döntött úgy, miután unalmassá váltak a csempék, hogy sportot vált és beül egy hajóba. Ádám tehetsége hamar megmutatkozott, öt évvel azután, hogy először lapátot ragadott az ifjúsági korosztály síkvizi és maratoni világversenyein egyaránt tarolt. A felnőtt mezőnyben is hamar komoly eredményeket ért el, 2018-ban a belgrádi Európa-bajokságon K-4 1000 méteren Kammerer Zoltánnal, Erdőssy Csabával és Ceiner Benjáminnal ötödik helyen végzett. 2021 májusában a tokiói olimpia pótkvalifikációs versenyén legyőzte Kopasz Bálintot és kvótát szerzett a királyszámban K-1 1000 méteren. Az ötkarikás játékokon háromévvel ezelőtt Ádámnak sikerült élete első olimpiai érmét megszereznie, így nagy reményekkel indult az idei, 2024-es párizsi olimpián. A siker nem maradt el, sikerült megismételnie akkori teljesítményét és egy újabb olimpiai ezüstéremmel gazdagodott a gyűjteménye. Hogyan nézett ki ez a futam Ádám szemszögéből, belülről, milyen körülmények fogadták az olimpián, hogyan küzd meg az elvárásokkal a mindennapokban, többek között ezekre a kérdésekre is választ kapunk Ádámtól, a vele készült exkluzív interjúban.

Közvetlen az olimpiára való kiutazásod előtt volt szerencsénk beszélni, ekkor számomra meglepően nyugodtnak tűntél. Milyen gondolatok cikáztak benned az olimpiát megelőző napokban, hol voltál ekkor fejben?

Lehet, hogy nyugodtnak tűntem, de belülről nem így éreztem magam. Volt bennem stressz és izgalom. Ha összehasonlítom Tokióval, akkor most ebben a helyzetben jobban izgultam, mint akkor, három évvel ezelőtt. Idén már az elejétől kezdve követtem az eseményeket, szurkoltam a magyaroknak, ez még inkább megalapozta bennem, hogy stresszesen indultam útnak Párizsba. Akármennyire nem szeretek izgulni, azzal nyugtattam magam, hogy mindig akkor teljesítek a

„ „

Ötszáz körül

már érkezett a gondolat, hogy lassan indítanom kell a hajrát.

legjobban, amikor van bennem egyfajta drukk, mert ez ad egy pluszt hozzám. Fontos az, hogy a verseny előtti napokban jól tudjak aludni és rendesen tudjak enni. Ha ezek megoldottak, akkor számomra a stressz az tényleg csak egy plusz löketet ad.

Sokak számára a stressz talán pont fordítva hat, és visszaveti őket. Esetedben viszont egy plusz

energiaforrás. Van erre valami technikád, ahogy áttranszformálod ezt a belső drukkot erre a támogató energiára?

Nincs semmi technika, ez jön magától. Például edzésen, mikor kellene egy olyan maximumot eveznem, ami után kb. kidőlök a hajóból, arra nagyon ritkán tudom rávenni magam. Ezzel szemben versenyeken ezt bőven meg tudom tenni,

és mikor célba érek általában azt érzem, hogy ha még egyet húznom kell, na akkor tényleg kidőlök a hajóból, mert kiadtam magamból mindent. Mert versenyhelyzetekben hiába tudom, hogy nagyon fog fájni, jön ez a belső erő, ami szó szerint rátesz még egy lapáttal. Úgy érzem, hogy ebben segít a legjobban az izgulás, hogy ezt a pluszt megtegyem.

Ha jól informálódtam, ti nem az olimpiai faluban voltatok elszállásolva, hanem közel az evezős pályához, a város szélén. A megérkezés után ennek ellenére, milyen volt az első benyomásod az olimpián uralkodó hangulatról? Érkeztél-e bármilyen elvárással és ahhoz képest mit kaptál?

Igen, mi nem a faluban voltunk, hanem közel a pályához - Disneylandtől olyan 20 percnyire –, és ez már a harmadik alakom volt, hogy ezen a szálláson aludtunk és a pályán eveztünk, így nem volt idegen a környezet. Tavaly az előolimpia alkalmával ismerkedtünk meg a környezettel, illetve volt itt egy edzőtáborunk is korábban, bár ezek inkább a pihenésről, feltöltődésről szóltak. Ezeknek a célja az volt, hogy megismerjük a környezetet, kiélveztük a hotelt, megkóstoltuk az ételeket, kipróbáltuk a pályát, így most, mikor megérkeztünk már egy ismerős közeg fogadott

bennünket. Viszont ezen a részen egyáltalán nem volt olimpia hangulat, nem úgy, mint bent a városban. Az előző alkalmakhoz képest, most nem a feltöltődés szándékával érkeztem, és bevallom ez az első napokban nagyon furcsa érzés volt. A pályát is érdekes volt a lelátókkal együtt látni, az emlékeimben egy teljesen üres környezet élt. A pálya kapcsán még arra fel tudtunk készülni, hogy valószínűleg hátszél lesz. Ez sok mindent nem befolyásolt jelen helyzetben, de jó volt ezzel előre tisztában lenni. Nem volt bennem sem negatív, sem pozitív élmény ennek kapcsán, inkább tényleg ez a furcsa érzés, hogy eddig ez a környezet maga a nyugalom szigete volt számomra, most pedig a legkomolyabb versenyre érkeztem ide. Összességében minden nagyon jó volt, a szállás is, a pálya is, az ételek is, sőt az ételek tekintetében a dietetikusaink egyeztettek a szállodával, így tényleg a megfelelő ételeket ehettük az egész verseny alatt.

Hüttner Csaba szövetségi kapitány, mondhatjuk meglepő döntése alapján, K-2 500 méteren Kopasz Bálinttal egy hajóban indultatok. Hogy fogadtad ezt a döntést és milyennek élted meg a Bálinttal való felkészülést, hiszen nagyon más stílusban eveztek.

A végleges döntést mi hoztuk meg az edzőinkkel, hogy mi lenne, ha tennénk még egy próbát. Régebben már volt erre precedens, hogy eveztünk párost Bálinttal, de akkor nagyon nem volt hatékony a technikánk. Most, mikor beültünk a hajóba és elkezdtük a felkészülést még éreztük, hogy kell idő az összehangolódásra, de mind a ketten azon voltunk, hogy ez a leghamarabb megtörténjen. Az első edzések alkalmával csatlakozott hozzánk Hüttner Csaba is, és akkor, ott véglegessé vált, hogy elindulunk 500 méter pároson.

Véleményem szerint jók vagyunk együtt Bálinttal, én a döntő végére vártam magunkat, viszont volt a hajóban némi instabilitás, amin sikerült javítanunk, de tökéletes sosem volt. A középdöntő napján elég rossz vízen eveztünk, ami nem kedvezett ennek az instabilitásnak, sokat dülöngéltünk, így emiatt most alul teljesítettünk.

A döntés oka lényegében az volt, hogy nincs veszíteni valónk, így próbáljuk meg. Illetve az olimpián a kajak verseny nagyon hosszú, hat napot ölel fel, (ez más versenyeken maximum három vagy négy nap) így több nap is lett volna, amikor nem csinálunk semmit. Edzeni ugyan lementünk, de ilyenkor már ezek az edzések is csak szinten tartás jellegűek. Személy szerint rosszul éltem volna meg, ha több nap van, amikor nincs tennivaló és még csak le sem tudom vezetni a stresszt. Így is volt egy csütörtöki napunk, amikor nem volt konkrét tennivaló, az sem volt kellemes, viszont így, hogy indultunk K-2 500-on, kibírható volt.

Sok újságíró megírta, hogy első helyre várják a párosunkat, aminek nem volt realitása, se Bálint, sem én nem oda vártuk ezt a párost. Döntőzni szerettünk volna, azt nagyon sajnáljuk, hogy végül ez elmaradt, de bízunk benne a jövőben lesz még lehetőségünk együtt evezni olimpián és bejutni a legjobb párosok közé.

A K-2 500 elődöntő sikere, majd a B döntő végső eredménye milyen hatással volt rád, a fő számod, a K-1 1000 méter előtt?

„Az olimpiával kapcsolatban a célom az volt, hogy szeretnék éremmel hazatérni. Erre az elmúlt évek alapján úgy éreztem, hogy van esélyem, mert az összes nagy versenyen benne voltam az első háromban, és mindig inkább az első hely volt közelebb, mint a negyedik.”

Valahol sokat adott, valahol sokat el is vett. Az, hogy nem jutottunk döntőbe, elég szomorúvá tett. Rossz érzés magyar viszonylatban B döntőzni, mikor elég nagy a nyomás, és mindenki döntőben, sőt dobogón vár bennünket. Át kellett állítanom a hozzáállásom, hogy ez egy jutalom evezés volt, az egyes az, ami alapvetően fontos. Illetve sokat köszönhetek a párosnak, mert az egyes technikámon is javított, gyorsabb lettem általa.

A királyszám döntőjében a portugál Fernando Pimenta és a Tokiói olimpia címvédője, Kopasz Bálint között eveztél. Pimenta az elején egy nagyon erős iramot diktált majd a végére elfogyott és 6. helyen végzett. Bálint egyenletes, erős iramban evezett szinte az egész futam alatt előtted, az utolsó 350 méteren mégis iramot váltottál, utolérted, és második helyen végeztél a cseh, Dostal mögött. Ez egy egészen más taktika volt tőled, mint Tokióban. Hogyan nézett ki ez a futam belülről, a te szemszögedből?

Az olimpiával kapcsolatban a célom az volt, hogy szeretnék éremmel hazatérni. Erre az elmúlt évek alapján úgy éreztem, hogy van esélyem, mert az összes nagy versenyen benne voltam az első háromban, és mindig inkább az első hely volt közelebb, mint a negyedik. Azt láttam az előfutamok alapján, hogy a Bálint, a Pimenta és én vagyunk hárman a legesélyesebbek, mi szoktunk lenni hárman, akik stabilan dobogón állunk. Így voltam vele ebben a helyzetben is, a szokásos forgatókönyv alapján haladunk, abban lehet maximum különbség, hogy melyikünk melyik fokon áll. Azzal is tisztában voltam, hogy ha a német versenyző vagy a cseh Dostal – aki végül megnyerte – jól mennek vagy hármunk

közül valamelyikünk rosszabbul, akkor ők ketten még felérhetnek a dobogóra. Szerencsére a német versenyzővel tudtam evezni az előfutamban és ott éreztem, hogy nála gyorsabb vagyok, így a képletbe a cseh versenyző maradt, akit nagyon erősnek gondoltam, mert ugyan a középfutamban sikerült megvernem, de láttam, hogy tartalékol, tudtam, hogy vele nagy versenyre készülök.

Bekerültem Pimenta és Bálint közé, akiknek a taktikáját már ismerem, ők általában az elején kilőnek és megpróbálják már ott eldönteni a végeredményt. Az edzőm felvetette a gondola-

tot, hogy ha ott sikerül felülnöm ikervízre, és ők, ahogy eddig megnyomják az elejét, akkor abból akár arany érem is lehet. Ezen nagyon elgondolkoztam, hogy jó lesz-e, mert nekem pont az iramban evezés az erősségem. Viszont tartottam Dostáltól, hogy ha ő jól taktikázik, Bálint és Pimenta elmennek, akkor nagyon lemaradhatok. Ez a dilemma, hogy mit csináljak egészen a rajtig kitartott, mert még ott sem döntöttem el, hogy melyik taktikát válasszam.

A rajt nagyon jól sikerült, másodikként jöttem el, Bálint előtt, Pimenta mögött valamivel. Közvetlen ezután láttam, hogy van a pályán némi hínár, amit ki kellett kerüljek és kieveztem kicsit jobb szélre. Ekkor pörgettem át magamban a másodperc tört része alatt, hogy oké, ma már másodszorra evezünk, fáradtabb mindenki, köztük én is, ki kellett eveznem jobbra, Pimenta nagyon elindult, Bálint valamivel mögötte, de megy vele, akkor leszek úgymond „lusta” és kipróbálom a vizezést, amit az edzőmmel, Matyával beszéltünk. Amint beültem vízre, kicsit szidtam magamat, mert láttam, hogy Dostál is nagyon megy, nem volt meg a tervezett ikervizem, de ha már így döntöttem, akkor végig kell

csinálnom. Végig az járt a fejemben, hogy lehet, hogy most rontottam el, ez nem a legjobb taktika volt, de már nincs mit tenni. Ötszáz körül már érkezett a gondolat, hogy lassan indítanom kell a hajrát. Akkor ott láttam, hogy Pimenta lassul, Bálint felevezett rá, Dostal viszont még mindig nagyon

erősen jön. Ekkor éreztem, hogy rendben, még jó erőben vagyok, akkor meg kell induljak. Egy plusz erőt adott, hogy láttam, csúszok fel Bálintra és Dostalra, ekkorra Pimenta már mögöttem volt. Ekkor tudatosult bennem, hogy ha már csak egy valakit megverek, akkor meglehet az ezüst, de a bronz biztosan.

Érdekesség, hogy ha a kétszáz méteres részidőket megnézzük, akkor az általam választott taktika volt egyenletes. Az első kétszáz volt a leggyorsabb, utána pedig volt kétszer ötvenkétmásodperces és volt egy ötvenegy másodperces is. Kívül úgy tűnt, hogy nagyon le vagyok maradva, majd begyorsultam és felhoztam, pedig az időeredmények alapján egyenletes tempóban eveztem végig az egész távon.

Úgy éreztem, ha előbb indítok, akkor elfáradok. Valahol 350 méter környékén indítottam meg a hajót. 400 és 350 méter között bennem rengeteg minden lejátszódott. Az kívülről pár másodperc, belülről óráknak tűnt. Az utolsó méterek voltak fizikálisan és mentálisan is a legembertpróbálóbbak. Összességében nagyon boldog és elégedett vagyok a végeredménnyel.

Egészen páratlan hallani, hogyan nézett ki belülről a futam, mert mi, ott a helyszínen és biztos vagyok benne a nézők is a képernyőkön keresztül egész máshogy láttuk mint, ami valójában belül történt. Hogy érzed, tartható hosszú távon ez a taktika, ha most ennyire bevált?

Mindenképp helyzetfüggő, hogy mikor melyik taktikát választom, de a jövőben mindenképp a saját iramomból szeretnék evezni, az adja a legnagyobb magabiztosságot. Szerintem ez a taktika nagyon kockázatos. Benne van az is, hogy nyolcadik lesz vele az ember, mert nem tud úgy megindulni a végén, vagy nincs meg ez az egyenletes sebességtartás. De benne van az is, hogy dobogót ér ez a taktika, ami megint helyzet és versenyzőfüggő. A szerencse most mellém állt és végül egy jól megválasztott taktikának érzem, de kellőképp kockázatos.

Mi volt az első gondolatod, mikor beértél és láttad, hogy ezüst lett a vége?

Kinéztem és annyit mondtam magamban: Ez az, megvan! Elértem a célt, amiért ide jöttem. Amint ezt realizáltam, már csak arra tudtam gondolni, hogy végre kiérjek a stégre és talajt érjek. (nevet) Boldog voltam és vagyok is az eredménnyel.

Ilyenkor mennyire számít a magyar közönség, hallod, amikor szurkolnak neked?

Valamennyire hallani a közönséget, mert mikor visszanéztem a futamot, emlékszem a rajtnál hallottam, hogy hajrá magyarok. De a rajtnál és a verseny alatt is annyira fókuszban vagyok és magammal vagyok elfoglalva, hogy mikor, hogy húzzak, mikor indítsak, hogy kevésbé hallom ez idő alatt a szurkolást. Viszont előtte és utána nagyon szívet melengető és rengeteg erőt ad.

Hogy érzed, befolyásolt-e a versenyben bármilyen körülmény, hogyan tudtál fejben ott maradni és csak a versenyzésre fókuszálni? Hogyan tréningezel erre mentálisan?

Nincs semmilyen extra vagy különleges tréning erre. Rengeteg versenyen vagyok túl, így, ha

valami a többin is működött, gondolom az működni fog most is. Eddig legalábbis így volt. Befolyásoló körülmény esetében is szintén azt tudom mondani, hogy szerencsére nem nagyon volt semmi ilyesmi. A döntő napjára nagyon jó volt a víz, valamennyi szél volt, de az nem volt befolyásoló tényező.

„Számomra a tudatosság egyenlő a fegyelemmel. Minden nap rá kell vennem magam arra, hogy felkeljek és megcsináljam aznapi legjobb tudásom szerint az edzést. Akkor is, ha esik, ha fúj és ha egyáltalán nincs kedvem hozzá. Szükség van fegyelemre...”

Egy dolog mégis volt, ami bosszantott, az pedig a hínár. A pályán volt egy két alkalommal, mikor kerülgetnem kellett. Ha bárki fennakad a hínáron, néhány méterig viszi magával és után lejön róla, akkor ott, abban a pillanatban, annak a versenyzőnek véget ért a futam. Biztos, hogy ilyen rövid távon nem kompenzálható hátrányba kerül. A döntőben a felső 500 méteren vagy három alkalommal is kellett jobbra-balra eveznem, kerülgetnem a hínárokat. A felvételt visszanézve látható is, hogy 500 méter környékén hátra is kellett néznem, behúzni a hajó hátulját, hogy elkerüljek egy esetleges fennakadást. Ha saját tempóban maxon megyek végig és meg kell csinálnom egy ilyet, akkor ott biztosan elsavasodom és sokkal rosszabbul bírtam volna a végét. Ezzel a választott taktikával volt annyi erőm, hogy ezt megcsináljam és nem is savasodtam be általa. Ez akár az egész versenyt is elronthatta volna, ami nagyon bosszantó, hogy évek munkája a hínárok miatt megy a kukába. Szerencsére nem így lett és minden jól alakult.

Milyen érzésekkel keltél a döntő napján?

Félig meddig úgy, hogy már visszaszámoltam. Emlékszem, az járt a fejemben, már csak hét óra és szabad ember leszek. A magyar csapatból ekkorra már szinte mindenki végzett, így nem volt könnyű, hogy a végére nagyon kevesen voltunk, akiknek még fókuszban kellett maradnia, mikor láttuk a többieket, akik már végeztek és elkezdték igazán élvezni az olimpiai hangulatot. Reggelinél azt ettek, amit akartak, este már a wellnessben la-

zítottak. Jól esett volna nekünk is, de nekünk még csak ekkor érkezett el a főszám napja. Szóval vártam a végét, és számoltam vissza az órákat.

Összességében mit adott neked a párizsi olimpia?

Ez volt az első igazi olimpiám, megvolt már előre a hangulat, idén tudtam követni az eseményeket, voltak emberek maszk és korlátozás nélkül, így élményben más, mint a tokiói. Most először volt az, hogy az elmúlt három évet azzal a hozzáállással és fókusszal készültem, hogy ki szeretnék jutni az olimpiára és a három év alatt, a versenyeken az eredményeim azt mutatták, hogy azon túl, hogy van esélyem kijutni, még dobogóra is felérhetek.

Belülről azt éreztem, hogy oké, sikerült elérnem a célom, és úgy sikerült, hogy rendes megszokott körülmények voltak, nem egy speciális helyzet, ez nagyon boldoggá tett. Tokióban azt éreztem, hogy inkább nagyobb volt a szerencse faktor, kevesebb stresszel versenyeztem. Míg itt Párizsban megvolt a rendes felkészülés, a fókusz, persze a szerencse is mellém állt, de így sikerült összpontosítva is felállnom a dobogó második fokára.

Tokióban valamennyire kellemetlenség volt, hogy annyira figyeltek ránk, hogy a hotelben pél-

dául csak a saját emeletünket használhattuk és a földszintet, sehova máshova nem mehettünk. Ehhez képest most Párizsban azt csinálhattunk, amit akartunk.

Az élsport a tudatosságról szól. Mit jelent neked ez a fogalom, hogyan van jelen a mindennapjaidban?

Számomra a tudatosság egyenlő a fegyelemmel. Minden nap rá kell vennem magam arra, hogy felkeljek és megcsináljam aznapi legjobb tudásom szerint az edzést. Akkor is, ha esik, ha fúj és ha egyáltalán nincs kedvem hozzá. Szükség van fegyelemre, mert ha például a hét elején van valamilyen fárasztóbb programom, az a hétvégi edzéseket komolyan befolyásolhatja. Minden összefügg mindennel, emiatt oda kell figyelnem mikor mit csinálok. Az étkezéseknél sokszor ennék olyat, amit versenyfelkészülés alatt nem ehetek. Persze, ez időszakos, hiszen pihenő idő alatt azt eszem, amit épp megkívánok, de a felkészülés során ez is tudatosságot igényel. Önfegyelem, tudatosság, gyakorlatilag ez a mindennapjaim része.

Korábban már érintőlegesen beszéltünk az elvárásokról. Hogyan állsz a sajtóhoz, a social médiához, a kommentelőkhöz és az elvárásokhoz a teljesítményeddel kapcsolatban?

Például, ami még nagy változás Tokió és Párizs között, hogy akkor még nem volt Instagrammom, ma már viszont van, így onnan is érkeznek hírek és információk. A kommenteket bevallom, nem szoktam olvasni, néha belefutok egy-egybe. Megmosolyogtat, mikor akik otthon vannak, egy ötödik helyet rossznak ítélnek meg, pedig sokan nem tudják, abban is menynyi munka és belefektetett energia van. Ezek rólam leperegnek, mert tudatosan nem is foglalkozom velük. A gratulációk persze jól esnek az embernek, de összességében nem figyelem a kommenteket. Minden tekintetben magamra figyelek és a saját eredményeimre, nem az önzőség a célom ezzel, hanem tényleg fókuszt igényel a teljesítmény. Igyekszem az elvárásokat és a negatív hatásokat kizárni az életemből. Hálás vagyok a szövetségnek, mert az ő részükről soha nem hallottam, hogy milyen teljesítményt kell hoznom vagy hoznunk. Arról persze nyilatkozik a szövetség, hogy kinek mire van az eddigi eredmények alapján esélye, de soha nem éreztem elvárást ezzel kapcsolatban, így nem tesznek rám plusz nyomást. Saját belső elvárásom volt magam felé, hogy az elmúlt évek nagy versenyein mindenhol sikerült érmet szereznem, nehogy ez legyen az, ahol üres kézzel térek haza. Szerencsére nem így lett és számomra szépen csillog az az ezüst.

seny, ami inkább a szórakozásról szól, mert utána is maradunk még kint körbenézni a környéken, de ettől függetlenül készülni kell rá, hisz verseny és valamennyire formában kell lennem. Ezután pedig már minden megy majd a megszokott mederben, folytatódnak az edzések.

indul a mentális és fizikai felkészülés a Los Angelesi olimpiára?

Mi a következő lépés, mi vár rád az olimpia után?

Az augusztus még a pihenésé, a következő két hétben igyekszem semmit nem csinálni és tényleg a pihenésre fókuszálni. Szeptembertől fokozatosan visszatérek az edzésekhez, de még csak óvatosan, mert kezdődik a Honvédség sportszázad berkein belül a kiképzésem, ami egy öt hetes folyamat, és teljes embert igényel. Októberben Kínába utazom egy meghívásos szuper kupára, ami az első verseny lesz az olimpia után. Első ver-

Mindig próbálok nem nagyon hosszú távon gondolkozni, hanem a nagy célt részcélokra bontani és rövidebb távon ezekre a részcélokra fókuszálni. Például a tavalyi világbajnokságot egy főpróbának tekintettem a párizsi olimpia előtt. Ugye ekkor még nem volt meg az olimpiai kvótám, nagyon nagy esélyem volt rá, de persze a tétversenyekig még bármi történhet, így a világbajnoksághoz ekképpen álltam. Tehát ekkor még nem az olimpia volt a fő fókuszomban, hanem mindig a következő lépcső, a következő világverseny. Most is az lesz, hogy a következő évi versenyekre fogok koncentrálni, összegzem az ott elért eredményeimet, ebből következtetést vonok le és eszerint cselekszem az azt követő szezonban. Szépen sorban, lépésről lépésre haladok a Los Angelesi olimpia felé.

Mikortól

VISSZA AZ ISKOLÁBA

HOGY ÁLL MOST A VEGÁN ÉTKEZTETÉS?

Cikkem főcímét - ha bárkinek is ez ugrott be - bizony a nagy sikerű, több évtizeddel ezelőtt megjelent amerikai filmből kölcsönöztem, pontosabban az ihlette. Augusztus folyamán sikerült belenéznem a “Vissza a jövőbe” több részébe és többször el is játszottam a gondolattal, hogy mi lenne, ha az embernek tényleg lenne időutazó képessége vagy eszköze. Persze, egyes konteók alapján, bizonyos szervezetek már dolgoznak az ügyön - sőt állítólag már egészen közel járnak -, de nekünk, nézőknek egyelőre csak a filmek, könyvek varázslatos időutazós történetei maradnak. Igen, több dolog is van, amit én szívesen megváltoztatnék, ha lehetne, de sajnos bele kell törődnöm, hogy nagy eséllyel az én életemben már nem lesz módom és lehetőségem ezt kivitelezni.

Üdvözlöm a Kedves Olvasót, ez itt a szokásos, vegán receptes cikkem, egy rendhagyó, receptek nélküli változata, de remélem, elég érdekes lesz ahhoz, hogy figyelmükkel megtiszteljenek. Több gondolat kavargott bennem már hónapok óta és úgy gondoltam, hogy a nyári szünet vége és az iskolakezdés időpontja éppen alkalmas arra, hogy ezeket kiírjam magamból. És hogy miért kevertem bele az elején az időutazást? Egyszerűen összeköthető a dolog, már írom is. Mivel a mi életünkben már nemigen lesz módunk ezt a gyakorlatban kivitelezni, talán a következő generációknak lesz lehetőségük arra, hogy nagyobb eséllyel ugorjanak neki ennek a feladatnak. Rengeteg okos kis koponya tanul, képződik az oktatásban, a jövő tudósai, mérnökei, kutatói.

Ők viszont még mostanában az iskolapadokat koptatják, évtizedek még, amíg bizonyíthatnak. Kérdés, hogy az iskola, ahová gyermekeink járnak, milyen minőséget ad, mind az oktatást és igen, mind az étkezést illetően. Nem szabad elmenni azon tény mellett, hogy a gyermekek - legalábbis jóval nagyobb hányaduk - a hosszú iskolában töltött évek alatt nem a szülők által készített és biztosított ételt eszik, hanem egy erre szakosodott cég, szervezet készíti nekik a rendszeres harapnivalót. Ez nagy felelősség, amit jóval tudatosabban kellene jó pár helyen művelni. De most nem tisztem pálcát törni az itthoni gyermekélelmezési szegmens felett - már folyik a kutató- és gyűjtőmunka egy ilyen cikkhez is -, első körben nézzünk inkább körül kicsit, mondhatni játékosabban. Nem olyan régen olvastam pár helyen azt, hogy megnézték a világon, több országban, mit kapnak a nebulók az iskolában enni. Vegyük mi is sorra ezeket az adagokat, amelyek nagy része bizony nem vegán, de egyben javaslatot is teszek arra, mivel lehetne pótolni, majd a cikk végén kihirdetem kis játékunk dobogósait is. Szempontok: mennyire egészséges, mennyire vegán, mennyire összetett, tartalmas és laktató az a fejadag. Nézzük is a jó kis sulis ebédeket!

1. Olaszország

Tengeri hal rukkolaágyon, paradicsomos tészta, Caprese saláta, bagett és egy kis szőlő. Első látásra igen gusztusos ebéd és sok hiba nincs is benne. Köztudott, hogy az olaszok odavannak a tésztáért, a zöldségekért és a finom szőlőért (a borok miatt is), így ezeket már gyermekkorban is nagy élvezettel fogyasztják. Vegán szempontból maximum a halat kellene helyettesíteni. Egyik előző cikkemben, ahol a helyettesítésről írtam, még van is a hal pótlására alkalmas élelmiszer. Ettől függetlenül, az olasz kifejezetten egy zöld tányér.

2. Finnország

Borsóleves, cékla saláta, sárgarépa saláta, kenyér és pannakkau (desszert palacsinta), friss bogyós gyümölcsök. Hoppá! Máris egy vegán ebéd. Nagy eséllyel a finnek csípőből raknak össze alapvetően is húst nélkülöző ebédeket, bár tudjuk azt is, hogy az északi népeknél a hús evésnek, füstölésnek is óriási hagyománya van. Ha a főzéshez sem használtak fel állati eredetű zsiradékot és a palacsinta sütésénél sem, akkor ez egy kifejezetten állati összetevőktől mentes adag, szép munka, az odafigyelést is díjazva, jár a gratuláció!

3. Franciaország

Steak, sárgarépa, zöldbab, sajt és friss gyümölcs. Egyszerű, de nagyszerű. A franciák messze földön híres alma-sajt kombójukat itt is hozzák. A tányéron nem nagyon vannak szaftos ételek, inkább a darabosak a jellemzők, amelyek gyorsan, együtt fogyaszthatók. Itt figyelembe vehették azt is, hogy a diákoknak jellemzően nincs túl sok idejük egy ebéd elfogyasztására. A tányért mindenképpen praktikusnak írnám le, ez tetszik benne. Ha a steak-et növényileg pótolnánk, szójából vagy szejtánból készült étellel és a sajt is növényi lenne, akkor teljesen megfelelne a vegán elveknek is.

4. Brazília

Sertéshús vegyes zöldséggel, fekete bab és rizs, saláta, kenyér és sült banán. Egy mindenképpen színes, mozgalmas és izgalmas ebéd, első látásra is látszik, hogy itt bizony tanuló nem marad éhesen. Ugyan a sült banán így elég nehéz, de ha csak pár darab fogy belőle, akkor nem okoz bajt. A sertéshús kockákat füstölt, jól fűszerezett tofu kockákra helyettesítve, kiválóan telít, tartalmas és jól lehet lakni tőle. A rizses-babos köretet külön értékelem, nálam eddig mindenképpen ez a legszínesebb tányér. Szambázzunk is tovább!

5. Dél-Korea

Halleves, tofu rizzsel, kimchi és friss zöldségek. Az ázsiai konyha a zöldeket és az egészséges étkezéseket illetően biztosan nem lő mellé. Külön piros pont jár az eleve tofuval tálalt ebédért. Itt talán a halleves az egyetlen gyenge pont, vegán szempontból persze, de amúgy a tányér rendben van. Ha a hal helyett egy tartalmas zöldségleves, vagy esetleg hüvelyesből készített leves lenne a menüben, abszolút 10/10-et kaphatna. Itt nem nagyon adnak desszertet, de hát nem is az az ebéd lényege, hogy mindenkor édes legyen.

6. Görögország

Sült csirke rizsszem tésztával, töltött szőlőlevél, paradicsom és uborkasaláta, friss narancs és görög joghurt, gránátalma magokkal. Ez igen! Egyik kedvenc mediterrán konyhám remekei. Az isteni saláták, lédús, vitamintól duzzadó gyümölcsök és friss zöldségek hazája ez az ország. Bár itt is nagyon kedvelik a húsokat, gondoljunk csak a gyros-okba kerülő csirke vagy bárányhúsra. Bár szép tányér, de veganizálni több dolgot is kellene rajta, a hús pótlásával, a joghurt növényi változatával már jobb lenne a helyzet és nagy eséllyel a szőlőlevélbe is hús van csomagolva, amely szintén könnyen pótolható.

7. Ukrajna

Kolbász burgonyapürével, cékla, káposzta és syrniki (desszert palacsinta). Egy színeiben és tartalmában is egyszerű menüt látunk. Bár a háborúban örülhetnek az ukrán nebulók, ha ilyen tányért látnak, remélhetőleg minél több gyermeknek van és lesz lehetősége még rendesen iskolába járni és így étkezni. A kolbász, ha gabonából van, nagyon finom, a lényege úgyis a fűszerezés, úgy viszont már nemigen lehet különbséget tenni az állati és a növényi változat között. A volt orosz tagállamok cékla- és káposzta salátái viszont egyértelműen legendásak, mindhez volt szerencsém, nem is egyszer.

8. Spanyolország

Pirított garnéla barnarizzsel, zöldségek, gazpacho, friss paprika, kenyér és egy narancs. Szép tányér, ízletes, tápláló menüvel. Viszont a spanyolok is beleesnek - persze vegán szemmel nézve - a mediterrán csapdába, amelybe a görög és olasz ételkészítők. Jó, hogy van sok gyümölcs és zöldség, rizs, fűszerek, de már berögzült dolog, hogy mindenképpen kell valamilyen húst, halat, tengeri herkentyűt mellé rakni, mert úgy teljes. Finom a garnéla annak, aki szereti és aki eszi is. A vegánok nyugodtan pótolják, erről is írtam nemrég a helyettesítésről szóló cikkemben.

9. USA

Sült “popcorn” csirke, krumplipüré, borsó, gyümölcs saláta és egy csokis süti. Anélkül, hogy lehúznám az USA étkeztetését, tökéletesen látszik itt is, amit maga az ország is szeret és legtöbbet alkalmaz. Egy gyors, frissen sült húsipari termék, hozzá burgonya, mártogatós, némi zöldség, a saláta az maga a gyümölcs és “természetesen” az ország egyik kedvenc kis nasijával, “cookie”-val tálalva (gondolom, máskor fánk van helyette, amit a helyi rendőrök is nagyon szeretnek). Szép, színes tányér, viszont több pontból sem túl egészséges. Bár a ropogós cserélhető növényire, de a cukros desszert és a bő zsírban sütés miatt még van mit javítani a dolgon. Mindenesetre óriási feladat egy ekkora ország összes tanulóját étkeztetni.

Elég nehéz sorrendet felállítani, de mivel ez most csak játék, a szempontjaim alapján az első három helyezett: Finnország, Dél-Korea, Olaszország. Ők most a dobogósok, de kíváncsi lennék, hogy a leírtak alapján, a Kedves Olvasónak mely 3 tetszik a legjobban.

Természetesen egyik országra sem szerettem volna sem rosszat mondani, sem róluk olyat írni, ami bántó. Az élelmiszeripar már eleve egy óriási terület, az étkeztetési szegmens pedig szintén akkora, hogy ember legyen a talpán, aki ezt átlátja, szervezi, kivitelezi, lefőzeti, szállíttatja. Nemrég elém került egy olyan írás, amely azért reménykeltő volt. Látni, hogy vannak olyanok közöttünknem is kevesen -, akik ott segítenek, ahol tudnak. Ha csak egy-egy heti étrend összeállításában is, már az is óriási segítség lehet.

A Vegánblognak ezúton is köszönet a heti étrendért. Ők kifejezetten iskolásokra optimalizálták a hétfőtől péntekig tartó menüjüket, idézem: “Az volt a fő szempontunk, hogy amikor az adott napra szóló uzsonnás dobozokat felnyitjátok, me-

legíteni már egyik ételt sem kelljen. Persze az sem volt utolsó gondolat, hogy változatos, egészséges finomságokat tartalmazzanak. Na, lássuk akkor!”

Képekkel együtt teszem most ide a dobozokat, remélem tetszeni fognak. Sok nagyon jó és finom fogás van benne, érdeklődés esetén egy következő cikkben örömmel kibontom jobban a témát, szívesen hozok pár receptet is.

HÉTFŐ:

- limonádé

- héjában főtt, majd megsütött burgonya hasábok, ketchup - lencsefasírt

- csicseri ropogós

- szőlő, barack

- répa, uborka

KEDD:

- gazpacho

- 1-2 zsemléből kis szendvicsek – kesus sajtkrém uborkával/salátával, paradicsommal

- 2 db raffaello golyó

- sárgadinnye, alma darabok

- karalábé

- gyümölcstea

SZERDA:

- sült tofu kockák

- burgonyasaláta

- sárgadinnye kockák

- olivabogyó

CSÜTÖRTÖK:

- spanyol hideg paradicsomleves

- quinoa saláta, avokádóval

- zabpalacsinta cukormentes szilvalekvárral

- szőlő

- kaliforniai paprika

PÉNTEK:

- uborkás /mentás víz

- wrap csicseriborsólisztből, vegán tojáskrémmel, salátával, paradicsommal

- gyümölcssaláta

- coleslaw

- kakaós raffaello golyók – ugyanaz, mint a raffaello, csak 1-2 evőkanál kakaóval dúsítva

EPILÓGUS ÉS KONKLÚZIÓ

Látható, hogy alapvetően minden megoldható. Így a vegán étkezés, étkeztetés is. De azért gondoljunk bele. Egy vegán gyermekétkeztető cég létrehozása, működtetése és fenntartása nem olcsó mulatság és nem kis munka. Először is, óriási összefogás kellene, hogy kísérje a szándékot és nagymértékű szervezésre is szükség van. Szakemberekre, mind gazdasági, mind pedig szakmai oldalról. És ha még ez meg is van, így együtt, akkor is szembe kell nézni, egyrészt az iskolákat működtető döntéshozókkal, másrészt az étkeztetési piacot uraló céggel, vagy cégekkel.

Velük jelenleg a szülők “küzdenek”. Példaként a laktóz-, a gluténérzékeny és a cukorbeteg diétát komolyan veszik, mert számukra az orvosilag igazolható. Azonban a vegetáriánus és vegán életmódra sajnos még mindig csak amolyan hóbortként tekintenek, amely “majd elmúlik”. Nincs más út sajnos, mint egyelőre küzdeni tovább, tartani magunkat az elveinkhez, kiállni a jogainkért és a lehető legtöbbet megtenni azért, hogy Szemünk Fénye, a Gyermek ne szenvedjen kárt ebben az óriási - mondhatni - csatában. Szükség van, lenne arra, hogy végre összeálljon az a kritikus tömeg, amelyet már nem lehet elhallgattatni, amelyet már nem lehet csendben tartani és komolyan is veszik. Amíg a többség nem fogja fel, nem érti meg, hogy a vegán életmód és étkezés nem holmi múló “agybaj” vagy “divat”, hanem a bolygónak és a szervezetünknek is hasznára válik, addig minden növényi alapon élő embertársunknak nehezebb dolga lesz. De szerencsére, már egyre többen vagyunk.

Nagyon szépen köszönöm a figyelmüket, itt az ősz és most, vissza az iskolába!

FOTÓK: Diósdi Suli, NLC, Vegánblog

Tízórai dilemma: egészséges, de finom

Mielőtt a gyermekeim iskolások lettek, számtalan elképzelésem volt arról, hogy milyen új feladatok várnak majd rájuk és rám szeptembertől, némelyik elképzelés hamisnak bizonyult, némelyiket aztán igazolta az idő. Arra viszont egyáltalán nem számítottam, hogy ezután minden reggel (sőt, már előző este) a “Mit csomagoljak tízóraira” kérdést teszem fel újra és újra.

Ismerős a helyzet? Reggel a konyhában állunk, szemünk körbevándorol a hűtőben, a kamrában, és az agyunk lázasan dolgozik azon, hogy kitalálja, mi is kerüljön ma az uzsonnás dobozba? Legyen változatos, legyen tápláló és egészséges hiszen alapvető fontosságú a gyermekeink fejlődéséhez, energiát ad és segít koncentrálni a tanórák alatt.

De a legfontosabb szempont mégis az, hogy olyan ételt csomagoljunk, ami aztán el is fogy, és este nem a kukában látjuk viszont. Ráadásul az idő is sürget, az iskolából már nem lehet elkésni, arról nem is beszélve, nekünk is időben el kell készülnünk, hiszen bennünket is vár a munkahelyünk.

Reggel vagy este? Ez itt a kérdés!

A tízórai előkészítése is igazi fejtörő. Előző este kényelmesen előkészíthetjük ugyan, de az másnapra már nem lesz olyan friss. Választhatjuk azt is, hogy amit csak lehet előkészítünk, és másnap csak a friss hozzávalókat adjuk hozzá a csomaghoz. Ha pedig reggel készítjük elő, fennáll annak a veszélye, hogy az idő szűke miatt valami gyors és egyszerű megoldást választunk, ami nem mindig a legegészségesebb.

Ráadásul az sem utolsó szempont, hogy mibe csomagoljuk az elkészült tízórait.

Milyen a jó uzsonnás doboz?

A jó uzsonnás doboz praktikus, könnyen kezelhető és jól záródik (amire talán nem is gondolnánk, és első doboz választásakor sajnos én sem vettem figyelembe, de nagyon fontos, hogy a gyermek egyedül is ki tudja nyitni, vissza tudja zárni) Jó pont, ha külön rekeszek vannak benne, így elválaszthatjuk egymástól a különböző ételeket. Nem elhanyagolható szempont, hogy a formája, színe és mintázata olyan legyen, amit szívesen vesznek majd elő az iskolában is.

Hogyan állítsunk össze változatos tízórait?

- Kombináljuk az ízeket: készíthetünk édes és sós elemeket is tartalmazó tízórait

- Váltogathatjuk a textúrákat: ropogós zöldség vagy gyümölcs mellé csomagolhatunk krémes joghurtot is

- Bolondítsuk meg a hagyományos ízeket: szendvics helyett készíthetünk tortilla tekercset is

- Daraboljuk fel: a kisebb, falatnyi adagok jobban vonzzák a gyerekeket, és könnyebben elfogy, amit csomagoltunk

- Kísérleteztünk a zöldségekkel: apró trükkökkel a zöldségeket is becsempészhetjük a

tízóraiba, például reszelt répát vagy uborkát tehetünk a szendvicsbe, esetleg pálcikákat is vághatunk belőlük.

Összefoglalva:

A változatos és egészséges tízórai elkészítése kihívást jelenthet, de nem lehetetlen feladat. Sokat segít, ha bevonjuk a gyermeket a tervezésbe, nagyobbak már az elkészítésből is ki tudják venni a részüket. Kreativitással és előre tervezéssel nagyban megkönnyíthetjük saját dolgunkat, de ne legyünk túl szigorúak, hiszen vannak olyan napok, amikor a suli büféje jelenti a megoldást a tízórai dilemmára.

Itt jó helyen vagy!

Csatlakozz a Csak POZITÍVAN közösséghez a Facebookon!

Köztünk biztonságban vagy!

Nálunk szeretve vagy!

Itt otthon vagy!

"Csak

Pozitívan - A tudatos ember magazinja” csoport

„Amikor az emberek elfelejtették, hogyan kell élniük, törvényeket hoztak a szeretetről és a becsületről.”

Lao-ce

Amikor a gyermekünk találkozik a

hétfejű sárkánnyal

- avagy a mese ereje első osztályban

Itt az iskolakezdés, ami különösen az első osztályos gyerekek számára jelent nagy változást, hiszen az addigi meleg, testi kontaktusokkal, simogatással, öleléssel és szabad játékkal teli óvodai közegből átkerülnek egy teljesen új szocializációs közegbe, ahol életükben először már nem a személyiségük, hanem a teljesítményük alapján fogják megítélni őket. Az iskolában a szabad játék helyett már szabályok, fegyelem, új, ismeretlen felnőttek és új gyerekek várják őket. Ez a változás gyakran szorongással jár a gyerekek számára, ami valljuk be, nem csoda, hiszen még felnőttként is nehéz az első nap egy új munkahelyen, nemhogy egy 6-7 éves kicsi gyereknek, aki még teljesen ki van szolgáltatva az őt körülvevő felnőtteknek és a világnak.

Abban az átmeneti időszakban, amíg a kisiskolás megszokja az új környezetet, az új szabályokat, és sikeresen teljesíti az új kihívásokat, hatalmas ereje lehet az esti anya vagy apa által, mesekönyvből történő mesélésnek. Ez a cikk azoknak a szülőknek szól elsősorban, akiknek a gyermeke most kezdi meg az első osztályt, és arra igyekszem buzdítani mindenkit, hogy attól mert a gyermekünk iskolás „nagyfiú” vagy „nagylány” lett, ne engedjük el a mesélés hagyományát. A mesék ugyanis nemcsak szórakoztatóak, hanem kulcsfontosságú eszközök is lehetnek a gyermekeink számára az új közegbe való beilleszkedésben és a változások feldolgozásában.

Na de mit meséljünk?!

Amennyiben segíteni szeretnénk a gyermekünket az iskolakezdés során, nem javaslom a mostanában divatos „egy perc alatt tudjuk le” meséket, sem pedig a direkt tanító célzattal íródott műmeséket. A leghasznosabbak ebben a nehéz átmeneti időszakban a népmesék, amelyek segítenek a gyermekeinknek felfedezni a saját identitásukat, és utat mutathatnak a mindennapi problémáik megoldásában.

Manapság divat lett száműzni az otthoni könyvespolcokról a magyar népmeséket, vagy a Grimm meséket, arra hivatkozva, hogy túl véresek, túl drasztikusak. Helyette jöttek a műmesék, amelyekben nincs legkisebb királyfi, aki vándorútra indul, nem vágja le senki a gonosz sárkány fejét, hiányoznak az ártó szándékú boszorkányok és lények, akiket sikeresen legyőz a hős, van benne ellenben rengeteg direkt útmutatás és nevelés, nem sok teret adva a gyermeki fantáziának.

Pedig a népmesék nem véletlenül születtek, és maradtak meg évszázadokon át. A történetek azért terjedtek szájról-szájra, mesemondók vagy utazók által, mert olyan általános, örök érvényű igazságokat tartalmaztak, amelyek még ma is érvényesek. Nemcsak szórakozást nyújtottak a mesehallgatóknak, hanem bemutatták az emberek közötti ellentmondásokat, különböző értékeket jelenítettek meg, és megoldásokat nyújtottak a problémás élethelyzetekre.

Egy gyerek még nem képes igazán megfogalmazni, szavakba önteni az érzéseit, inkább kirajzolja, vagy „kijátssza” őket magából. A mesén keresztül azonban lehetősége van arra, hogy a mesehősök érzésein keresztül átélje, és feldolgozza a saját érzéseit is, és megtapasztalja a jó és a rossz közötti különbséget, miközben a megküzdési eszköztára is fejlődik. A gyerek nem azért fog felsőben kést vinni magával az iskolába, mert a népmesékben karddal vágták le a sárkány fejét, hanem épp ellenkezőleg: a rendszeres mesélt mese hallgatása segíti őt minden nap abban, hogy a való életben meg tudjon küzdeni a nehéz érzéseivel, és fel tudja dolgozni ezeket.

Miben segíthet az olvasott mese a gyermekünknek?

Az egyszerűbb áttekinthetőség kedvéért pontokban szedtem, hogy szülőként micsoda varázseszközt tartunk a kezünkben a mesék által, és mennyi mindenben tudjuk vele segíteni a már iskolás korú gyermekünket.

1. A mesék segítenek feldolgozni a változást és a szorongást

tanulniuk együttműködni másokkal, és kezelniük kell a konfliktusokat. A népmesék gyakran olyan helyzeteket mutatnak be, amelyek segítik a gyerekeket a különböző szociális készségek fejlesztésében. Például:

Empátia és mások megértése: A mesékben a gyermekek különböző karakterekkel és azok érzéseivel találkozhatnak, ami segíthet nekik abban, hogy jobban megértsék mások érzéseit és szempontjait.

Az iskolakezdés a gyermekek életében egy jelentős életszakasz váltás. A mesék lehetővé teszik a gyerekek számára, hogy átdolgozzák és megértsék ezt az új helyzetet. A meseterápia is ezt az elvet használja: a mesék szimbolikus történetein keresztül a gyermekek felismerik a saját érzéseiket és problémáikat, majd a mesehősök küzdelmeit és megoldásait végig követve megnyugvást és megoldásokat találhatnak a saját kis hétköznapi küzdelmeikre.

A mesékben gyakran szerepelnek például olyan hősök, akik új, ismeretlen helyekre kerülnek, és közben ők is izgulnak, félnek, szoronganak. A gyerekek ezekkel a hősökkel azonosulva nem érzik egyedül magukat a saját szorongásaikkal. A mesehősök az új helyeken gyakran találkoznak félelmetes lényekkel, sárkányokkal, boszorkányokkal, ördögökkel, mint ahogy egy kicsi gyerek számára is félelmetesek elsőre a tanárok, akik már fegyelmet, odafigyelést és teljesítményt várnak el.

A mesehősök aztán sikeresen megküzdenek a különböző kihívásokkal, ami reményt és biztonságérzetet adhat a gyerekeknek is, hogy végül ők is képesek lesznek megküzdeni az új közeg okozta kihívásokkal.

2. A mesék fejlesztik a szociális készséget

Az iskola a teljesítménnyel kapcsolatos elvárásokon felül szociális kihívás elé is állítja a gyerekeket: új barátokat kell szerezniük, meg kell

Konfliktuskezelés: Sok mese foglalkozik a konfliktusok megoldásával, amelynek során a hősök megtanulják, hogyan oldják meg a vitás helyzeteket, és hogyan találjanak békés megoldást. Ezek a történetek példát mutathatnak a gyerekeknek a saját életükben előforduló konfliktusok kezelésére.

Barátság és együttműködés: A mesékben gyakran szerepelnek olyan történetek, amelyek a barátság fontosságáról és az együttműködés erejéről szólnak. Ezek ösztönözhetik a gyerekeket arra, hogy nyitottabbak legyenek az új barátságokra, és jobban együttműködjenek a társaikkal.

3. A mesék fejlesztik a kreativitást

Az olvasott mesék fantáziadús világot kínálnak, amelyet a gyerek a saját képzeletével alkot meg, hoz létre, tölti ki, „gyártja le” belőle kreatívan a saját képzeletbeli mozit magának.

A kreativitást fejleszti az is, hogy a mesehősök gyakran szembesülnek olyan helyzetekkel, amelyekben a hagyományos megoldási módszerek nem működnek, így kénytelenek új és kreatív megoldásokat találni. Ez arra ösztönzi a gyerekeket, hogy ők is merjenek új utakat keresni, ha egy probléma megoldása nem egyszerű, ne ragadjanak bele egy-egy nehéz élethelyzetbe.

4. A mesék értékeket és erkölcsi normákat közvetítenek

A gyerekek az általános iskolai tanulmányaik során szembesülhetnek azzal, hogy sokszor másfajta értékek és normák szerint kell létezniük az iskolában, mint amilyeneket otthon megszoktak. A mesék segíthetnek abban, hogy a gyerekek megértsék és elfogadják ezeket az új normákat és megtanulják alkalmazni őket a mindennapi életben. Például:

Igazságosság: Sok mese központi témája. A jó elnyeri méltó jutalmát, a rossz pedig a büntetését. Ezek a történetek abban segítik a gyerekeket, hogy megértsék az igazságosság jelentését és fontosságát, és hogy miért fontos tisztességesen viselkedni.

Kitartás és bátorság: A mesehősök a nehézségeket általában kitartással és bátorsággal küzdik le. Ezek a történetek bátorítják a gyerekeket, hogy ők is kitartsanak, akkor is, ha az új környezetben nehézségekkel szembesülnek.

Önzetlenség és segítségnyújtás: A mesékben gyakran találkozunk olyan hősökkel, akik önzetlenül segítenek másoknak, és sokszor épp ezért - bár nem várták el - de viszonzásra lelnek. Az önzetlen segítségnyújtás megtanulása egy olyan közegben, ahol a teljesítmény a fontos, segíti a társas kapcsolatok kialakulását is.

5. A mesék megőrzik a gyermeki fantázia világot

Bár az iskolai élet azt követeli a gyerekektől, hogy egyre inkább a valóságra koncentráljanak, de a gyermeki fantázia és a játékosság megőrzése továbbra is fontos szerepet játszik a lelki és a szellemi fejlődésükben. A képzeletbeli világokban történő kalandozások, a mesékben szereplő szimbólumok és metaforák mélyebb jelentésének felfedezése hozzájárul a kreatív gondolkodásuk és a problémamegoldó készségük fejlődéséhez.

6. A mesék fejlesztik a tanulási készséget

Bár a mesék elsősorban szórakoztatóak, de számos olyan készséget is fejlesztenek, amelyek az iskolai tanulás során is hasznosak lehetnek. A figyelem, a szókincs, az olvasási készségek mind fejlődnek a rendszeres mesélés által.

7. A mesék közös időtöltést nyújtanak a családnak

Az iskolakezdés nem csak a gyerekeknek, a szülőknek sem egyszerű. Be kell engednünk a gyerekünket az oroszlán barlangjába, és bizalmat kell szavaznunk neki abban, hogy már elég nagy ahhoz, hogy megállja a helyét az új közegben. Az sem könnyíti meg a szülők helyzetét, hogy az otthoni tanulás, gyakorlás mellett már nehezebb megtalálni a hétköznapok során azokat a közös tevékenységeket, amelyek során még örömteli minőségi időt tölthetünk együtt. A mesélés azonban egy olyan családi hagyománnyá válhat, amely megőrizhető és továbbvihető, mint egy közös esti rituálé, amely erősíti a családi köteléket.

A mese alatti közös összebújás biztonságérzetet és támogatást nyújt a gyermekünknek, miközben a mesék remek alapot adnak a beszélgetésekhez is, amelyek során megoszthatják velünk a gondolataikat, érzéseiket a hallott történetekkel kapcsolatban, és ezáltal jobban megérthetik a saját érzelmeiket is.

Zárszó

A mesék szerepe tehát nem szűnik meg az iskolakezdéssel, sőt, talán még fontosabbá válik. Ahogy a gyermekek belépnek az iskolába, a mesék már nemcsak szórakoztató időtöltést jelentenek, hanem értékes eszközökké is válnak, amelyek segítik őket az új közegbe való beilleszkedésben és a mindennapok kihívásainak a kezelésében.

Minden szülőtársamat arra biztatnám, hogy folytassák a mesélést, és őrizzék meg még egy ideig a gyermekkor varázsát. Szülőként a mese a mi hamuba sült pogácsánk, amit a gyerekünk tarisznyájába rakunk az iskolakezdéskor. Bár nem tudunk ott lenni velük, hogy megvédjük vagy támogassuk őket, de olyan útravalóval ruházhatjuk fel a mesék által, amely segíti őket abban, hogy sikeresen teljesítsék ezt az új életszakaszt is.

Mindenkinek sikeres iskolakezdést kívánok!

Elszámolsz tízig, mégsem jó?

Lássuk be, a legkevesebben rendelkezünk tudatossággal az érzelmeink felett és még kevesebben olyan technikákkal, melyekkel kezelni tudjuk érzelmeinket. Például a dühöt, haragot. Magunkat is romboljuk vele és a környezetünknek sem szerzünk áldásos perceket, mikor kitör a vulkán. Természetesen az elfojtás nem segít, ám számtalan technika létezik, melyekkel egy adott helyzetben urai tudunk maradni a pillanatnak. Dr. David J. Lieberman könyve, az Urald a haragod urald a helyzetet 259 oldalon taglalja a témát és ad támpontokat, valamint hasznos gyakorlatokat, hogy meg tudjuk őrizni a hidegvérünk bármely szituáció vagy párbeszéd során.

KÉPZELD EL, MILYEN LENNE AZ ÉLETED DÜH, CIVAKODÁS ÉS TÖNKREMENT KAPCSOLATOK NÉLKÜL!

Mindez nem elérhetetlen, csupán David J. Lieberman gyakorlatias és egyszerű módszerét kell elsajátítanod!

Te is sokszor hallottad már ezeket a tippeket, ugye?

„Végy egy mély lélegzetet, és számolj tízig!”

„Meditálj!”

„Képzelj lelki szemeid elé egy békés helyet!”

De őszintén, hányszor sikerült ezekkel a módszerekkel megőrizned hidegvéred?

Az Olvass az emberekben című – az FBI által is használt módszer – sikerszerzője, Dr. David J. Lieberman világhírű szakértője azoknak az egyszerű viselkedésszabályozó stratégiáknak, amelyek mindig beválnak. E könyvben feltárja előttünk, miként tekinthetünk a dühre a józan, elemző tárgyilagosság szemüvegén át. Rávilágít a harag mögöttes érzelmi, lelki és fizikai alkotóelemire és egyszerű, praktikus módszereket mutat be, melyekkel könynyen kontrollálhatjuk feltámadó dühünket. Dr. Lieberman vallja, hogy a perspektívaváltás nélkülözhetetlen az indulatkezelésben, azonban bizonyítottan gyökeres, pozitív változást hoz mind magánéleti, mind szakmai kapcsolatainkban!

A könyv számtalan területet és megközelítést felsorakoztat, kezdve az okokkal, miért gurulunk gyakran dühbe. Az életbe való integrálódásunk

különböző aspektusai, a fájdalom és szenvedés értelmezése, a múlt kezelése, az élet szeretete, a határok meghúzása és pszichológiai tanácsok mind részét képezik eme átfogó könyvnek. Az olvasó kezébe adva a megoldást, hogy egy tudatos és teljes életet élhessen indulatainak megismerése és kezelése által.

DAVID J. LIEBERMAN

Dr. David J. Lieberman több díjat nyert szerző és nemzetközileg elismert vezető az emberi viselkedés és a személyközi kapcsolatok területén. Pszichológiából doktorált, főleg Amerikában tart előadásokat és tanfolyamokat. Technikáit – melyek eddigi hat könyvén alapulnak, melyeket már tizennyolc nyelvre lefordítottak, és több bestseller is szerepel köztük – az FBI, az amerikai hadsereg, a Fortune 500 listán szereplő cégek, kormányok, vállalatok és szakemberek használják több mint huszonöt országban. Dr. Lieberman munkájáról világszerte jelennek meg publikációk, és ő maga is több mint kétszáz műsorban szerepelt már meghívott szakértőként.

Az író Azonnali elemzés című kötetének ajánlóját megtalálják honlapunk Irodalom/Művészet blog rovatában.

KULCSOK az önfejlesztéshez, új nézőpontok a tartalmasabb együttműködéshez

Kedves Olvasó!

Egy háromrészes cikksorozat első részét olvashatod. Nagy kedvencem a Gestalt. Legelőször ca. 13 éve hallottam, hogy létezik ez az irányzat. Aztán teltek-múltak az évek és egyre közelebbi kapcsolatba kerültünk.

(háttér). Alak az, ami kiemelkedik a környezetéből és leköti a figyelmünket. Egy érzet, egy gondolat, egy érzés. Az én alakom, ami kiemelkedik

Az történt, hogy a saját útkereséseim során belekóstoltam pár önismereti, terápiás irányzatba és végül a Gestalt lett számomra az az irányzat, amit mélyebben meg akartam ismerni. Nehéz, kihívásokkal teli élethelyzetben voltam, szinte majdnem feladtam, de végül 4 év tanulás után megszereztem a Norvég Gestalt Intézet oklevelét, tagja lettem az EAGT- nek (Europian Association for Gestalt Therapy) és a Magyar Gestalt Egyesületnek, ahol etikai bizottság elnök is vagyok. Nap mint nap dolgozom az ügyfeleimmel a Gestalt filozófiája szerint, amit egy nagy ötvöző tégelynek tekintek. Ebben jól megfér mindaz, ami izgat: egy alkotás, egy mozdulat, a meditáció, a lelassulás, a mesék. Mekkora transzformáló erejük van egy-egy folyamatban! A Gestalt inkább szól a megtapasztalásról, a megélésről, mégis megkísérlem összefoglalni, hogy számomra mit jelent.

Követem ebben az egyik legfontosabb alapelvét: "az egész több mint a részek összessége".

Az a reményem, hogy a nagy nyári forróságban, talán lesz időd megállni, lelassulni és elmélkedni a feltett kérdéseken.

ALAK-HÁTTÉR (figure-ground)

A Gestalt megközelítés egyik alapelve az alak-háttér megkülönböztetés. Mindig van egy fókuszban lévő elem (alak), és egy háttér, amely ezt kiegészíti. Figyeld meg a borítóképet. Az életben és a munkában is fontos, hogy felismerjük, mi a valódi probléma (alak) és mi az, ami körülveszi

ebben a pillanatban, amikor éppen befejezném ezt a posztot: érzem, hogy éhes vagyok. Gondoskodnom kellene a folyadékbevitelről is ebben a melegben. Az éhségem viszont olyan erős, hogy felülírja azt, hogy szomjas is vagyok, meg ezt a posztot is be kellene időzítsem, mert annyit vacakoltam már vele.

MI AZ,

AMI SZÁMODRA KIEMELKEDIK ÉS ALAKKÁ VÁLIK MOST?

A háttér az, ami nincs a figyelmünk előterében. A fenti a helyzetet alapul véve például a posztírás, ami pár perce még alak volt és lekötötte a figyelmem, az éhségérzetem és a szomjoltási szükségletem miatt háttérbe szorul. Egyre feszültebb vagyok, a gyomrom is korog. Már nem tudok arra figyelni, hogy egy értelmes mondatot leírjak. Felállok és kinyitom a hűtő ajtaját… Hogyan tudod az alak-háttér elvét alkalmazni a mindennapokban? Miként tudod a figyelmed a lényeges dolgokra fordítani és meglátni a különbséget?

Szeretnél többet megtudni a Gestaltról és kapcsolatba lépni velem?

Itt megteheted: https://mogyorossyagnes.hu/ gestalt-terapia/ (x)

A tudatosság iránytűje

A tudatosság iránytűje mindig megmutatja, hol van dolgunk az életünkben, hátizsákunkból mit kellene kipakolni és nem vinni tovább, illetve mi is lenne a mi utunk. Ehhez sokféle technika segít, meditáció, gyakorlatok, oldások, energetikai metodikák, egy felkészült segítő és egy közösség is, melyben változhatnak a csatlakozó hölgyek, mert bizony ez egy női közösség. A tudatosság iránytűjének megalkotójával, Varga Viviennel beszélgettem, aki Új Germán Medicinával, Theta Healingel, Recall Healingell, meditációkkal és gyakorlatokkal segít a hozzá fordulóknak.

- Mi volt előbb? A technikák és arra alapult a női kör vagy fordítva?

A női kör ötlete sokkal régebbi álom, mikor 12 éve elkezdtem önfejlesztéssel foglalkozni, már akkor megjelent. Nehéz gyermekkorral indultam, édesapám alkoholista, szüleim viharos módon elváltak, később hasonló mintákat mutató párkapcsolatba léptem be, mint amilyen apám volt. A legtöbb életterületen alulértékeltem magam, nem jó transzgenerációs mintákat hoztam és szüleim mintái sem voltak követendők. Bajom volt önmagammal, a párkapcsolattal, a pénzzel, önértékelésemmel, az egészségemmel és ez vezetett az önfejlesztés útjára. Egy komoly nőgyógyászati betegséget sikerült legyőznöm így. A női kört pedig megalapozta egy korábbi 5 évet felölelő hálózati marketinges időszak, ahol 8000 fővel dolgoztam.

- Mik a legjellemzőbb problémák, amikkel hozzád fordulnak?

Legtöbbször párkapcsolati elakadások, második helyen az anyagiak, a harmadik pedig az önmagukkal való kapcsolat, az önmagukba vetett hit, a céljaik megvalósítása a megkeresés oka. Ha egészségügyi elváltozással keresnek, az mindig párosul az előbbiekből valamelyikkel.

- Hogy látod, a gyógyulási folyamatok egyéniben, közösségben vagy ezek kombinációjában működnek a legjobban?

Sok példa volt a csoportos eseményeken, meditációkon, online kurzusokon. Komoly hatása volt, testi tünetektől kezdve az élethelyzetek megoldásáig, sok területen értünk el változást. Nyilván a személyes konzultációkat érdemes kombinálni a közösségi alkalmakkal. Ám mindez egyénenként más és más, de mindenhonnan magukkal tudnak vinni egy mondatot, egy momentumot, ami a gyógyulás útjára vezet.

- Akik hozzád fordulnak, milyen szolgáltatásokból választhatnak?

Első körben van egy ingyenes 15 perces konzultáció, de vannak, akik rögtön bejelentkeznek egy első alkalomra. A 15 perces beszélgetésben is már feltárul, hogy hol van az elakadása és az is, hogy én tudok-e lenni a segítője, megvan-e a kémia. Az első teljesértékű konzultáció beszélgetéssel, feltárással indul, majd meditációval folytatódik, ahol oldunk, manifesztálunk és nagyjából kétórás. Hogy hány alkalomra van szükség, az a személytől függ. Indult egy új szolgáltatásom, mely a tudatosság megváltoztatásával foglalkozik, hisz, ha változásokat szeretnénk, azt először a tudatosságunkban kell elkezdeni.

A női közösséghez csatlakozók kapnak napi 4-5 posztot, heti videókat szerdánként, közös meditációkat, személyre szabott meditációkat, ajándékokat, ingyenes konzultációkat. Tervezek táborokat, előadásokat, meditációkat tartani a jövőben. Szeretném, ha a gyermekek használnák a manifesztációt. Könyveket is szeretnék írni.

-Mit jelent számodra a tudatosság?

Mindaz, ami valójában vagyok. A legfontosabb cél, hogy a lelked megélhesse önmagát. A tudatosság, hogy felismered a jeleket, az iránytű pedig azok a jelzések, melyek mutatják, hogy tennivalód van. (x)

https://vargavivien.com/ https://www.facebook.com/groups/1062973488023348

Ne fásulj bele az életedbe!

„Álmodj tovább, Láss meg minden pici csodát, Élj úgy a perceken át, Hogy egy nap a világ!”

(Emberek: Csak egy nap a világ című számából)

A születésnél tiszta lappal indulsz, rácsodálkozva az élet adta szépségekre, és miközben felcseperedsz, lehetőségek tárháza jön feléd nap mint nap.

A játszótér tele izgalmas kihívásokkal, mászóka, milyen jó móka, a körhinta szédítő varázsa vagy éppen a másik hinta, amivel akár az égig is repülhetsz.

A gyermeki létben ott van a csoda, a pillanat, a varázs, az önfeledt kacagás, a huncut mosoly és a csillogó szempár.

Szakíts időt arra, hogy megnézegesd a régi fotóidat és keresd meg önmagadban, hogy mikor szűnt meg a kapocs azzal a mindent befogadó gyermeki lelkeddel. Ha nem találod ezeket a képeket, akkor azt javasolnám, hogy menj ki egy játszótérre, ülj le egy padra és figyeld csak a gyermekeket, akik önfeledten játszanak. Nem foglalkoznak azzal, hogy a másik gyerek vagy a szülők figyelik-e, csak önmagukat adva felhőtlenül, fel-

szabadultan játszanak. Ha kíváncsiak valamire, kérdeznek. Nem gondolkodnak azon, hogy feltehetik-e a kérdést, csak teszik azt, ami a lényükből fakad.

Felnőttként egyre több feladattal kell szembenézned és egyre ritkábban jön elő ez a gyermeki éned! Pedig hidd el nekem, hogy ott van benned és szeretne néha előbújni, önfeledten újra játszani vagy énekelni, vagy éppen a tócsában ugrálni.

Khm, hát, nos ugye, ezt „komoly” felnőttként már nem lehet, mert az olyan kellemetlen. Újra hintázni vagy éppen az esőben táncolni, de a tudatos elméd megszólal: no, de te felnőtt vagy, hogy néz ez így ki?

Bíztatlak, hogy tedd meg, engedd meg magadnak, hogy néha az elvárásokra fittyet hányva olyan dolgokat is megtegyél, amikre igazán vágysz, ne csak azokat tedd meg, amiket elvárnak tőled.

Első pillanatra, most, amikor olvasod ezen sorokat, lehet, hogy arra gondolsz, no de én egy ismert ember vagyok, vagy éppen olyan titulusod vagy társadalmi pozíciód van, ami miatt úgy érzed, ilyen dolgokat már nem tehetsz meg. Én pedig azt mondom, hogy megteheted, sőt, azt mondom tedd is meg! Igen, ahhoz, hogy fel tudj töltődni, néha el kell engedned azokat a korlátokat, amik miatt igyekszel minden helyzetben fegyelmezetten viselkedni. A lélek szabad és határtalan, ha olyan dolgokat is kipróbálsz, amit eddig még sosem tettél meg, egy tapasztalattal bölcsebb leszel. Új oldaladról ismerheted meg saját magad. Kockázatos? Nem hinném! Bátorság kell hozzá? Igen! Nyitottság? Igen! Le kell győznöd néha önmagad ehhez? Igen! Nyerhetsz vele? Igen, nagyon sokat.

Mesélek neked egy történetet, ami megtörtént eseményen alapul! Júliusban és augusztusban, az Aktívan és fitten programsorozat kereté-

ben Aquafitt táborokat szerveztem. Hitem szerint a minőségi öregkor egy legfontosabb alappillére a mozgás! Az az általad választott mozgásforma, amit úgy tudsz csinálni, hogy élvezed, és nem kifogásokat keresel, hanem amikor csak tudsz, mész és csinálod. Nekem edzőként ez az Aquafitt órák tartása többek között, de minden, ami mozgás, az nekem élmény, sport, kikapcsolódás és tölt! Gyerekkorom óta rengeteget sportoltam, sok mozgásformát kipróbáltam és nagyon sokat kaptam mindegyiktől!

A táborokban az Aktívan és fitten szlogennek megfelelve, sok -sok programmal készültem. Fontosnak tartom azt, hogy ne csak fizikai kihívások elé állítsam a résztvevőket, hanem szellemileg és lelkileg is túl tudjanak lépni önmagukon és olyan dolgokat tudjanak megtapasztalni, amit eddig nem vagy már nagyon régen tapasztalhattak meg!

Egy fontos paraméter az életkor, hiszen sokan legyintettek, hogy biztos fiatalok voltak, de amikor ez a mondat elhangzott, akkor döbbentem rá magam is, hogy a táboromban az átlagéletkor 60 év volt. Ami azt jelentette, hogy a legidősebb résztvevő 70 éves a legfiatalabb pedig 42 éves volt. Az edzéseken és a játékokban viszont kortalanná váltak, hiszen mindenkiből előjött a gyermeki énje, ami miatt úgy érezték, hogy bármire képesek, hogy nincs olyan feladat, amit ne tudnának megoldani.

Játszottunk székfoglalót, ahol jó volt látni, hogyan küzdenek, hogy benn maradhassanak a játékban minél hosszabban, de azt hiszem a vízifogócska volt az a program, amiben aztán mindenkiből előjött a játékos, önfeledt énje. A mai jó hír, hogy ez ott van benned is.

Test, szellem és lélek csak harmóniában tud jól működni. Fontos, hogy mindig meglegyen az egyensúly. Az életkor nem más, mint statisztikai adat és láthatod a fent leírt történetből is, hogy ez nem csupán városi legenda, hanem valós tapasztalat.

A gyerekek fáradhatatlanok, szinte meg sem lehet állítani őket, reggeltől estig mennek, játszanak, kérdeznek, minden sejtjük csupa élet. Ez soha nem veszik el, és benned is ott van, de néha megfeledkezel arról, hogy csak akkor tartható ez fenn, ha nem csak kiveszel magadból, hanem töltekezel is. Élményekkel, újabb és újabb tapasztalatokkal.

Lehet, hogy most első pillanatban az ugrik be neked, hogy nincsenek lehetőségeid! Ha nincs, akkor teremts lehetőséget! Ha úgy érzed nincs elég kreativitásod ehhez, akkor gyorsan keress

pár olyan embert a környezetedből, akik meg tudják ezt mutatni neked. Ha úgy érzed nehéz, igazad van, ha úgy érzed könnyű, igazad van! A te életed, a te valóságod! Minden, amit teremtesz, belőled indul ki, hiszen te vagy az origó!

Még egy nagyon fontos gondolat: Bármit is csinálsz, tedd hittel és szenvedéllyel! Így hozhatod ki mindenből a legtöbbet! Légy mindig lelkes, és tanulj meg nemet mondani azokra a helyzetekre, amikben nem szeretnél részt venni! Bármikor, amikor megfelelésből mondasz igent valamire, mindig önmagadnak mondasz nemet. A döntés mindig a te kezedben van! Élj vele!

A lélek kortalan, a test változik, rajtad múlik, hogy milyen életminőségben tudod megélni minden életszakaszod!

Fiatal lélekkel, sok mozgással és nyitottsággal minőségi időskor és hosszú élet vár rád! Szerintem megéri!

„Színezd újra, színezd újra!

Az életet, ha megfakulna, S az égbolt beborulna, Ne menekülj, csak színezd újra!”

(Magna Cum Laude)

Magadba fektess 3.

Most mesélni fogok és ezek személyes dolgok. Veszem hozzá a bátorságot és teszem azért, mert az önmunka is egy módja annak, hogy magunkba fektessünk és mert minden, amit magunkért teszünk, az hasznos a környezetünkben élőknek is. És teszem azért is, mert tanulságos és mert égető vágyam, hogy ráébresszem az embereket, Téged is Kedves Olvasóm, milyen hihetetlenül nagy kincs egy egészségesen működő test, amiben jól érzi magát a lélek és magára ébredhet a szellemünk is. És hogy mennyire nem értékeljük, nem vigyázzuk, nem törődünk vele, megfeledkezünk magunkról, szó szerint és csak akkor kapunk a fejünkhöz, amikor baj van.

Hidd el, tudom miről beszélek, mert én beteg gyerekként születtem és mámorító érzés volt szabadon mozogni, lenni, létezni, amikor először megtapasztaltam, hogy jól funkcionál a szívem. Tudod mi volt benne a legmámorítóbb? Az, hogy hirtelen ezer és ezer vágyam támadt fel és én

mindet és gyorsan meg is akartam valósítani, amit addig nem lehetett. És lehetetlen volt féken tartani, szegény nagyanyám szigorkodó tiltásait kettő perc alatt már a kert végéből hágtam át, bújtam ki minden kérésből és érzelmi manipulációból, mint a csík a lyukas hálóból.

Mert tudod mi a legszörnyűbb a betegségben, túl a fizikai fájdalmon, a rossz közérzeten és minden máson is, ami vele jár? Az, hogy nincsenek vágyaid, csak egyetlen egyre van fókuszod - minden más a szürke homályba süpped, érdektelenné válik –, az egy vágyad pedig csak a gyógyulás, az, hogy újra egészséges legyél.

nem élhető? Hogyan békélhetsz meg azzal, amit nem értesz? Legyintsünk, jóvanazúgy?!

A válasz pedig rendszerint a hallgatás. Én pedig kezdetektől fogva törekszem a megértésre, így vagyok összerakva.

A betegség a test egy pillanatnyi akut, vagy hosszú éveken át tartó krónikus állapota, amin viszont tudunk változtatni és belső indíttatásunk, hogy akarunk is. Még azok is, akik az adott betegségből profitálnak valamelyest, talán több figyelmet, kíméletet, törődést, felelősség alóli mentességet, hogy csak a leggyakoribbakat említsem. Ha valakinél a betegség vagy testi hiányosság nem szerzett, hanem veleszületett, az próbatétel neki és a környezetének egyaránt, aminek az a lényege, hogy abból az állapotból hogyan lehet kihozni a lehető legjobbat.

Ebben az első és kihagyhatatlan lépés az elfogadás.

Nem, nem a beletörődés, mert abba szó szerint beletörik a lélek, az ember és a környezete is folyamatos erővesztésben van, mert az erő úgy illan el, mint a lyukas kerékből a levegő. Lehet és kell is újra fújni bele, hogy guruljon, de…

Az elfogadást számomra a karma felismerése hozta el a reinkarnációs utazásaim során, lehetővé téve, hogy kilépjek az egy test vagyok, az egy életem van, harmadik dimenziós illúzióiból. Sokak számára ez még ma is fikció. Megkaptam néhányszor, hogy ez önálltatás és egyáltalán, miért kell mindenre magyarázat, miért kell mindent megérteni?

Én visszakérdeztem:

-Ha valamit nem értek, hagyjam annyiban, ha valamit nem tudok, nem ismerek, azt hogyan változtassam meg, ha csak azt érzem, ez így nem jó,

Valahol egyszer azt hallottam, „a tudatlanság nem szégyellni való, a tudatlanságban maradni az” és ezzel mélyen egyetértek. Meg tudom engedni azt is, ha valamit épp most még nem értek, mert meghaladja a jelenlegi felfogóképességem határait, de tudom, ha fontos, meg fogom érteni. Mert szerintem az élet olyan, mint egy türelmes jó anya, segít felismerni, mikor annak ott az ideje, nem helyettem, velem együtt és értem.

Úgy vélem a teljes testi egészség, még egy esetleges testi hiányosság ellenére is, nem önmagában működő dolog. A testi-, lelki -, és szellemi - (értem alatta a tudatosságot) egészség nem különíthető el egymástól, mert a test-lélek-szellem egysége az ember. Ma már számos hozzáértő szakmailag kiváló tudós foglalkozik ezekkel az összefüggésekkel. A pszichoszomatikus, vagyis a lelki eredetű betegség, mint fogalom, már elfogadott az akadémikus orvoslásban is, bár a „forduljon pszichológushoz, vagy ideggyógyászhoz” kijelentésnek van még némi pejoratív kicsengése, azzal együtt korántsem ritka eset, amikor „megáll a tudomány”. Velem is ez történt a pár hete sürgősségin töltött 14 órám alkalmával.

Nem mentő vitt, hanem a kisfiam, aki végig velem is maradt. Az első mondat, ami elhangzott köszönés helyett a betegfelvevő cerberustól:

„A várakozási idő 12 óra minimum” csak így, első ránézésre, mintha ezzel azt sugallta volna, menjünk a jó fenébe vasárnap éjjel fél 1 kor, de maradtunk, ezért az első két órában felmértek, manuális vizsgálat, labor, EKG, röntgen, ultrahang, azután ezt követte a közel 10 órás várakozás az embernyúzó kemény faszékeken. Hozzáteszem, esetemben és tőlem szokatlanul már egy Cataflammal felvértezve, ami nem szüntette, csak kissé elnyomta a fájdalmat, amivel már két napja birkóztam. Még azt is hozzáteszem, a foglalkozásomból eredően, volt tippem arra szervi szinten

mi lehet a baj oka, de ilyen helyen az ember ennek nem ad hangot.

- Az ellátás az esetek súlyossága alapján történik - volt a válasz egy-két reménytelennek látszó próbálkozásra másoktól a kb. 10. órai várakozást követően, volt, aki vért hányt, ezért egy ajtóval beljebb került, de ellátást, mint később kiderült, csak órák múlva kapott, mert a mentők meg folyamatosan érkeztek.

Olyan volt, mintha egy harcmezőre cseppentem volna be... A betegfelvevő, mint egy bástya, védőfal a bentiek és a kinti szenvedő emberek sokasága közt, a maga határozott, részrehajlás nélküli szenvtelenségével és nem tudtam azt nem észrevenni, hogy felbukkant a részvét, az együttérzés, az egymás támogatása ezekben az órákban az emberek közt, idekinn.

Hogy igen, bizony elmegyünk a falig. Annyira elvonja a figyelmünket a külvilág, a hétköznapok taposómalma, a kell, a muszáj, a minden más fontosabb, hogy végül a baj az, ami megállít, elgondolkodtat, változásra késztet.

Mindenkinek megvan a története.

De azt sem lehet nem észrevenni, hogy bár különbözőek vagyunk, van, amiben hasonlítunk, hogy más az, amit előre megírtunk magunknak és más az, amit élünk. És ez az eltérés az, ami ilyenkor napvilágra kerül.

Ezt vagy felismerjük, vagy ugyanazt a kört rójuk, végeláthatatlanul.

A történetem csattanója, hogy a 14. órában bekerültem az ajtó túlfelére az éjjel érkezettek közül utolsóként, nyilván én voltam a legkevésbé súlyos eset, befektettek és ledöftek egy fájdalomcsillapító infúzióval, az volt az érzésem, csak azért, hogy tegyenek is értem valamit, mert igazából semmit nem használt és egy vágyam maradt csak, otthon kinyújtózni az ágyamban és aludni végre.

Benn láthattam, hogy egy nővér(!) és négy orvos tartotta a frontot, szinte megállás nélkül dolgoztak, de minden elismerésem mellett nélkülöznöm kellett a megkönnyebbülést.

Ugyanis szó szerint megállt a tudomány! A doktornő becsületére szóljon, aki széttárt kezekkel állt az ágyam mellett és mondta ki, hogy tanácstalan. Olyan leleteim vannak, amiben zéró eltérést sem talál, közben elvégeztetett még egy vérvizsgálatot vérrög képződésre is, de minden leletem kiemelkedően jó, ami jó hír, viszont nem tudja semmivel igazolni a fájdalmam okát, így kénytelen ezzel az utamra bocsájtani.

A kiemelkedően jó leleteimet az egy-két hónapja megismert és használt funkcionális élelmiszereknek tulajdonítom, ami az Egészség Útja program része, efelől egészen biztos vagyok, tapasztalom az erőnlétemen, a fittségemen, a teherbírásomon, az amúgy jó közérzetemen. De akkor mégis mi a csuda ez az egész?

A választ a pszichoszomatikus, a testen kívüli, de a testre erőteljesen ható folyamatban kellett keresnem, mi is van a tudatalatti mélységekben még… és segítséggel, de meg is találtam. És akkor ott volt még a véletlenek összjátéka a történések szintjén, ami elhozott idáig.

Mondhatja nekem bárki, hogy fatalista elképzelés, de a felismerésem az, hogy az eredeti forgatókönyvünk működik, amit hoztunk magunkkal a születésünkkor és már egy jó ideje az utunkra vagyunk téve és a fájdalom mértéke az ellenállásunk mértékével azonos.

A tudat, tudatosság és a tudatalatti hatásai a testi-lelki egészségre a legújabb kori kutatások témaköre is még legalább annyira tudománytalannak bélyegzett, mint korábban a pszichoszomatika volt. Erről írtam már korábban.

De hát emberből vagyunk kérem, lassan tanulunk és gyorsan felejtünk, mint a kis elefánt, nehezen fogadunk el, és még nehezebben ismerjük fel és be a tévhiteinket.

Erről az epigenetika atyja, Bruce Lipton tud és szokott is mesélni, hogy a kutatási eredményeit, a már megalapozott szakmai hírneve ellenére is tudománytalannak bélyegezték és csaknem belebukott, országot és egyetemet volt kénytelen váltani, mert nem adta fel a meggyőződéseit. És igaza van, mára az epigenetika pedig egy fejlődő tudomány, aminek még nagyon sokat fogunk megköszönni.

A mostanában mindenhonnan visszaköszönő és várt megvilágosodás is folyamat és minden egyes felismerésünk, megértésünk egy-egy apró

részlete ennek, ami majd egyszer csak teljes lesz, egész.

És nincs elkülönülés sem, nincsenek spirituálisak meg nem spirituálisak, tudatosak, meg nem tudatosak, teljesek vagyunk, csak megfeledkeztünk róla, ezt hoztuk, ez van és kész. Ezek látásmódok és nincsenek szintek sem, csak egyéni ritmusok, van, ami összecseng, van, ami nem, de egyre inkább harmóniába rendeződünk, én így érzem és látom.

Szerelem utca

A hétvégén a gyerekeim az édesapjuk szülinapját köszönteni mentek és így az én feladatom volt, mint ilyenkor mindig, az ifjabbik fiamék cicáinak ellátása, nekik is van három szépséges jószáguk, mint nekünk. Az út kocsival alig 10-15 perc, de most az útvonal miatt vált fontossá. Zuglóba hozzájuk mindig a Róna utcán megyek. A Róna utca pedig egy régmúlt szerelmet idéz fel bennem, korábban fájdalmas, néha önsajnálattal vegyes és haragos, azután az évek múlásával egyre közömbösebbé váló érzelmeket ébresztett fel bennem. Igazából nem is szerettem arra menni, de hát ez volt a praktikus.

Elfogadás – megbocsájtás- szeretet

Ez is egy gyakran visszatérő intelem vagy „tanítás” és jogos, bár nem biztos, hogy a másik megérdemli (de miért is ne, ha csak eszköze a tapasztalásomnak) én viszont megérdemlem a belső békém, ami a megbocsájtás egyenes következménye.

Eddig logikus és érthető, de a hogyan a mindig kérdéses.

Az anyai kegyelem. Nemrég hallottam ezt a kifejezést és nagyon beszédesnek érzem. Az anyai szeretet elfogadja a gyermekét és képtelen haragot tartani, mert aközben nem tud szeretni, ezért

Nincs túl sok lámpa az útvonalon, most viszont mindnél pirosat kaptam. Felfigyeltem arra, mit érzek. És az a gondolat jött, mi lenne, ha most hirtelen visszaforogna az idő kereke pár évet és most lenne az az idő... - sávot váltanék - szólt az elmém és hirtelen és váratlanul meglepett az érzés, a szerelem érzése, de nem volt tárgya. Belenéztem a visszapillantóba, magam láttam benne és az érzés ott volt, majd egy fára, ami a közelben magasodott és gyönyörűnek láttam, kitágult a mellkasomban a tér, a pillangók meg ugyanúgy röpködtek a szívemben, még a gyomromban is... - ez nem normális - szólt be az agyam, de akkor leesett... felismertem és megértettem.

Ez az érzés az enyém, itt lakik bennem, én érzem és én szeretek, és én szeretek ebben az érzésben lenni.

Szóval bárkire, bármire irányíthatom, lehet intenzitásában vagy minőségében más, ahogy senkit, semmit nem szeretünk egyformán, de a forrás ugyanaz, a szer-elem. Szerelem utca a Róna utca mostantól -gondoltam és a lámpa zöldre váltott.

megbocsájt, hogy szerethessen, ez az anyai kegyelem. Ez az, amiben biztosak lehetünk, mert ott van a zsigereinkben, mindenkiében, hoztuk és csak elnyomni tudjuk azzal, ha erővel, elméből fenntartjuk a haragot.

Volt ilyen ember a környezetemben, de nem tudtam őt nem szeretni a haragos, gyűlölködő természete ellenére sem. Láttam benne az elfogadásra, szeretetre vágyó sérült gyereket és mert ezt érezte, néha kisimult és szívből tudott mosolyogni. Egyszer beszélgettünk a megbocsájtásról, kérdeztem, hogyan tudja így őrizni a sérelmeit és a haragot, amivel csak árt magának, megkeményedtek a vonásai, ahogy azt válaszolta – úgy, hogy minden nap emlékeztetem rá magam.

Igen, szívgyengeség volt a kilépőjegyére írva.

És minden együttérzésem mellett ilyenkor mindig az egyik kedvenc pszichiáterem Feldmár András kissé nyers mondata jutott eszembe az egész emberiség jövőjéről szólva: „meg kell tanulnunk szeretni, vagy ha nem, mind beledöglünk”

És ez sajnos így igaz.

Az 50 az új 30? Akkor a 70 az új 50? Ez hogyan lehetséges és miért is ne?

Az Egészség Útja programban egy előadáson hallottam, az egészségmegőrzés feltételei közt szerepelt az első helyen a sejtek jó anyagcseréjének biztosítása, ezt maximálisan biztosítják a sejt táplálékok, amiket fogyasztok, azután a pozitív gondolkodás, a tudatosság fejlesztése és a rendszeres mozgás is.

Nos, őszinte szeretnék maradni, az utolsóhoz a rendszeres mozgáshoz nem tudok pipát tenni.

Feltámadt bennem az a pozitív irigység, ami követésre ösztönöz. Felhívtam és elmondta, egy ideje jelezgetett a teste, hogy jó lesz kezdeni vele valamit és azt érezte, vagy most, vagy soha és ha kihívás, az legyen is az. És már érzi a jó hatásokat… Hozzáteszem „lusta” 9-es, mint jómagam, már a „csak elindulni nehéz” nálunk eleve valóságos kihívásnak számít!

Szóval döntöttem. Pilatesezni fogok! És kibővítem a funkcionális élelmiszereim körét a sportolóknak szánt készítményekkel is, ha már kihívás, legyen is az, ahogy a barátném mondja.

Ami a mozgást illeti, nagyon kényelmes vagyok, mozgásformaként a jóga a maximum testhezálló, de évek óta nem művelem, max. a kertet, amit nagyon szeretek csinálni, de hát az nem ugyanaz.

Viszont a napokban egy kedves régi barátném híradását olvasva elkerekedett a szemem.

Edzeni jár, rendszeresen, nem is akármi himihumi lötyögést, hanem embert próbáló formát választott, a Crossfit-et és élvezi.

Eddig se panaszkodhattam, de akkor legyen a 70 az új 50 és ígérem, beszámolok.

Bíztatásként, jómagamnak is, egy kedvenc idézetemmel köszönök el, természetesen tőle, a következő számunkig:

"Képesek vagyunk olyan gyorsan változtatni az életünkön, amilyen gyorsan a hiedelmeink változnak, és mivel a hiedelmeink azonnal megváltoztathatóak, képesek vagyunk azonnal változtatni az életünkön."

Bruce Lipton

Kívánok minden Kedves Olvasómnak jó egészséget!

És ha ehhez hozzájárulhatok bármivel is, ha kérik, azt örömmel teszem.

https://pm.forgeofhealth.com/hu/profile/20460007

Fotó: europress, Fubiz Media

TANULOM AZ ÉLETEM

Körmöczi-Kriván Péter interjút készít Sebestyéni Eszterrel

Hogy lehet az, hogy aki 5 éve látott utoljára, most nem feltétlen ismer fel?

Akkor még a kiégett, négygyermekes anyuka, a boldogtalan feleség és alkalmazott életét éltem. Mindezt szőke, melírozott hajjal és 85 kilóval.

Miből lesz a cserebogár?

A kövér nőből 60 kilós, fekete, göndör hajú csaj lett, aki jóval fiatalabbnak néz ki a koránál és jól érzi magát a bőrében. Már meg tudom fogalmazni a vágyaimat és az értékeim mentén tudok olyan tenni, ami másoknak is érték.

Úgy sejtem, tettél bele néhány „kilométert” önmagadba.

Szó szerint elkezdtem futni, hogy újra nőiesnek érezzem magam. Kábé 20 méterrel kezdődött, az idén pedig már kettő félmaratont is lefutottam.

Meg kellett fejlődnöm, hogy egyáltalán elhigygyem magamról, oda tudok állni a start vonalhoz és le tudom futni, Persze nem egy hét alatt értem mindezt el. Itt is a fokozatosság a kulcs. A saját bőrömön tapasztaltam meg, hogyha egyszerre akarsz mindent megváltoztatni, akkor megrekedsz.

A futás segített kilépni a volt házasságodból is?

Hozzájárult, de önmagában kevés volt. Kellett még a külső segítség is. A volt férjemmel akkor már egyre jobban eltávolodtunk egymástól, ezért futottam. Egyikünk sem volt hibás. Azt kellett megértenünk, hogy már nem működtünk jól együtt. Csodálatos gyermekeink vannak és ezért nagyon hálás vagyok neki.

Az egyik futás alkalmával jött a sorfordító lájk?

Igen, és vele együtt Brezovai Gábor, a kedvenc tapasztaltató trénerem. Egy futás után posztoltam egy képet magamról és Gábor lájkolta. Azonnal felhívtam és kérdeztem, hogy mi a szösz ez a trénerség, amit ő csinál? Emlékszem, akkor azt mondtam neki, hogy biztos nem válnék, ha korábban jön az életembe. Ő erre megjegyezte, hogy most van itt az ideje, hogy találkozzunk.

Szerinted mi indukálta a válást?

Állandaóan alárendeltem magam a férfiaknak és nemcsak a volt férjemnél. Nem tudtam magam velük egyenrangú partnerként kezelni. Most már tudom, hogy ebből lesz a szegény pici áldozat, aki hiába kommunikál határozottan, legbelül arról ábrándozik, hogy jöjjön már valaki és mentse meg. Vesztesnek és elhagyatottnak láttam magam és tele voltam félelemmel.

És akkor jött Gábor.

Végtelen türelemmel, mégsem tudtam azonnal elköteleződni iránta. Először csak hébe-hóba jártam hozzá a tréningekre. Attól függően, hogy volt -e rá pénzem, időm és a babysitterkedést meg tudtam -e oldani. De már ez is elegendő volt, hogy beinduljon a változás. Frissen elválva is volt annyi keresetem, hogy megkaptam négy gyerek mellett a hitelt, hogy megépítsük a házunkat. Utólag visszanézve is izgalmas volt.

Mi volt a következő fejlődési szint?

Az, amikor beindult a lelkiismeretfurdalás, hogy a válással mindent „elrontottam”. Azt hittem, hogy „erős” nőként nem kell meggyászolni egy ekkora döntést és minden majd gyorsan fog történni. Aztán rájöttem, hogy hagynom kell leülepedni a dolgokat, hogy meglássam, ki vagyok valójában. Akkor még rendszertelenül jártam a tréningekre, Gábor mégsem engedte el a kezemet. Gyakran hívott, érdeklődött, mindig a legjobb pillanatban.

Utána kezdődött a komolyabb együttműködés?

Igen, és a rengeteg Gábortól kapott gyakorlat által már azt is meg tudom élni, hogy képes vagyok önállóan megadni magamnak a válaszokat, nyafogás és mellébeszélés nélkül. A start vonalnál persze rengeteg rinya és önpusztító monológ volt bennem, hogy képtelen vagyok összeszedni

magam, képtelen vagyok anyagilag összpontosítani, képtelen vagyok határokat húzni.

És azóta megszülettek a határok?

Igen, a gyerekeimnek például már mindent csak egyszer mondok el és ha nem szólnak, hogy mit hozzak a boltból, akkor nem veszem meg. A volt kapcsolatomban nem voltak határaim és teljesen felfalódtam. Azóta meghúztam őket és én döntöm el, hogy kit és mit engedek be a gondolataimba.

Ezt már az új pároddal is tudod kamatoztatni, akivel nemrég költöztél össze.

Abszolút így van. Vele már a kezdetek óta együtt és egymástól tanuljuk a változtatást és az abból eredő változást. A vele való kapcsolatom eleve úgy indult, hogy elképzeltem őt ezzel a minőséggel.

A lehetőségek hogyan kezdtek el beáramolni az életedbe?

Sokáig próbáltam magam jól érezni, de fel kellett ismernem, hogy nem elég kimondani a „rossz” dolgokat. Attól csak pánikrohamot kaptam és kilátástalannak láttam a helyzetem. A gyerekeim tudnának erről mit mesélni. Brutális állapotban voltam és előfordult, hogy leüvöltöt-

tem az arcukat, ha nem mosogattak el. Folyamatosan pörögtek a kérdések a fejemben. Hogyan fog haladni az építkezés? Hogyan egyezzek meg a gyerekek apjával a nevelést illetően? Hogyan lesz nekik jó? Hogyan tudok nekik értéket adni?

Mit is mondott a Fiad a válás körüli időkről az egyik Karácsonyon?

Azt, hogy ez egy jó Karácsony anya, megyünk majd apához, túl vagyunk rajta, nem is olyan szörnyű elvált szülők gyerekének lenni, meg hogy tök jó év volt és milyen hamar lezajlott a válás. Ő nem tudta, hogy akkor még bőven a közepében voltunk, ezért csak néztem, hogy most váltak el a szülei, új iskolába kell járnia, ő mégsem problémázik. Sőt! Akkor értettem meg, hogy mi a siker. Nem a piros szőnyeg és fanfárok, hanem ahogy a gyerek egy ilyen helyzetet is tiszta fejjel képes megélni. Neki ez így jött le, és ez mindenkinek sokat segített.

Milyen eszközöket kaptál Gábortól?

Először is megértette velem, hogy már kész vagyok és úgy vagyok tökéletes, ahogy vagyok. Ezerszer felírtam hasonlókat a füzetembe, de akkor és ott zsigerileg éreztem. Nem kell megfeszülöm ahhoz, hogy bárkinek jól legyek. Vagyok, aki vagyok. Akkor jelent meg a küldetésem érzése és hogy végre felvállalhatom magam és az értékeim. Azt,

hogy könnyen és nyitottan kapcsolódom másokhoz. Hogy szeretem a kommunikációs készségem. Érzem, ahogy az emberekhez szólni érdemes. Empatikus vagyok és nem együttérző. Hamar átlátom a helyzeteket és gyorsan reagálok rájuk.

Mire vagy most a legbüszkébb?

Az első, hogy minden félelem és logika ellenére mertem kilépni egy élettelen házasságból. A második, hogy a kamasz gyermekeimmel fesztelen a kapcsolatom. Mernek hozzám fordulni és szeretnek mutogatni másoknak, hogy én vagyok az anyukájuk. A harmadik a futáson keresztüli megtapasztalt személyiségfejlődésem. A negyedik a házam, amit önállóan hoztam létre. Az ötödik a párkapcsolatom.

MEGBÁNÁS ÉS/VAGY

ÖNELFOGADÁS

Nem olyan régen láttam az interneten egy riport részletét Sir Anthony Hopkins Oscar-díjas színésszel, ahol megkérdezték tőle: Megbánt-e valaha valamit az életében?

Erre ezt válaszolta: „Nem! Nincs idő a megbánásra. Tovább kell lépnünk, mert elfogadható az, amik vagyunk. Nem pedig az, aminek szerin-

tünk lennünk kéne. Elfogadom magam annak, ami vagyok, nem pedig annak, aminek gondolom, hogy lennem kellene. Mert az nem igaz.”

Ebben a cikkben nem Sir Anthony Hopkins szavait fogom kielemezni– bár nagyon elgondolkodtatóak –, hanem kicsit körbejárom ezt a témát.

Amikor valami nem úgy sikerül, nem az történik, amit szerettünk volna, akkor két érzelem is hatalmába keríthet bennünket. A megbánás és a csalódottság. Azonban a kettő között jelentős különbség van.

A csalódásnál úgy gondoljuk, hogy a végkifejlet kívül esik a fennhatóságunkon, vagyis nem állt módunkban oly módon kontrollálni az eseményeket, hogy azok aszerint alakuljanak, ahogy mi azt elképzeltük vagy szerettük volna.

A megbánásnál azonban úgy érezzük, hogy a kimenetel a mi saját döntéseink és tetteink következménye. Más szóval, felelősek vagyunk az elért eredményért. Vagyis hibásnak érezzük magunkat. Ezzel együtt pedig megindul az önvád és legtöbbször az önmagunk hibáztatása, amivel azonban csak az önbizalmunkat, az önértékelésünket és így az önbecsülésünket ássuk alá vagy romboljuk le.

A megbánás egy rendkívül erős érzelem, amelyet szinte minden ember érzett már az életében, amikor úgy érezte, hogy valamit másképp kellett volna csinálni, vagy meg kellett volna tenni vagy épp nem kellett volna megtenni valamit. Persze, hogy ez az olykor bénító érzés milyen mértékben hat ránk, az egyrészt függ az adott élethelyzet körülményeitől, másrészt a mi mentális és érzelmi állapotunktól. Ami aztán kihatással lesz viselkedésünkre és így mindennapi életünkre, attól függően, hogy valamit megtettünk vagy nem tettünk meg.

Golovich és Medvec (1995) elméletükben arról beszélnek, hogy rövid távon a megcseleke-

dett tetteink miatt érzünk erősebb megbánást, míg hosszú távon pont ellenkezőleg a cselekvés hiánya, vagyis a nemcselekvés okozza az erőteljesebb megbánást. Emellett a megbánás intenzitása függhet a személyes érintettségünktől, az értékrendünktől, továbbá attól, hogy döntésünket mennyire érezzük igazságosnak.

Daniel H. Pink és csapata a mai napig mintegy 16.000 megbánással kapcsolatos leírást gyűjtöttek össze egy weboldalon a világ minden tájáról (105 országból), amit erre a célra hoztak létre annak érdekében, hogy többet tudjanak meg a megbánásról. Ennek az adathalmaznak a feldolgozásakor az egyik legérdekesebb felismerésük az volt, hogy jól elkülöníthető struktúrákat fedeztek fel a látszólag különböző megbánások között. Vagyis a megbánások négy jól megkülönböztethető kategóriára bonthatók.

1. Alap megbánások

Ezek azok a megbánások amikor úgy érezzük, hogy sokkal körültekintőbben, a lelkiismeretünkre hallgatva, felelősségteljesen kellett volna cselekednünk. Ezek a megbánások legtöbbször a pénzügyekkel és egészségünkkel kapcsolatos döntéseinket követő megbánásokhoz tartoznak. Hogy elkerüljük ezt a fajta megbánást érdemes előre gondolkozni, vagy beletenni a megfelelő időben a megfelelő energiát, illetve elkezdeni ott és azonnal.

2. Bátorság megbánások

Ahogy azt Golovich és Medvec elméleténél már leírtam, az idő előrehaladtával az emberek sokkal nagyobb valószínűséggel bánják meg a nemcselekvést, vagyis azokat a lehetőségeket, amikkel nem éltek. Mint például egy vállalkozás elindítása, harcolni egy igaz szerelemért, vagy egy új szakma, új nyelv vagy bármilyen új dolog megtanulása. Ilyenkor jelenik meg az elménkben egy folyton visszatérő kísér(t)ő gondolat: „Bárcsak kihasználtam volna azt a lehetőséget!” vagy „Ó, ha nem szalasztottam volna el azt az adandó alkalmat!” Daniel H. Pink felmérésében az adatok azt mutatták, hogy a nemcselekvés megbánása kétszer akkora, mint a cselekvések megbánása. Ezt a fajta megbánást így tudjuk elkerülni: Álljunk ki magunkért (az igazunkért)! Hívjuk fel az adott embert ott és akkor! Utazzunk el! Vágjunk bele a vállalkozásba vagy amit szeretnénk csinálni!

3. Erkölcsi megbánások

Ennél a kategóriánál, amikor volt választásunk, rendszerint a könnyebb utat választottuk. Ez a fajta megbánás volt a legkisebb számú a négy kategória közül és az összes megbánásnak mindösz-

sze 10 %-át tették ki. Azonban Pinkék azt találták, hogy ugyan az erkölcsi megbánások száma a legkisebb, ugyanakkor változatosságuk a legnagyobb, és sokszor az egyén számára a legfájdalmasabbak voltak. Ennek a megbánásnak a kísér(t) ő gondolata: „Bárcsak helyesen (tisztességesen) cselekedtem volna!” Ennek tükrében, ha kétségeink vannak, hogy mit válasszunk egy dologgal kapcsolatban, akkor válasszuk a nehezebb utat.

4. Kapcsolati megbánások

Ezek a megbánások olyankor fogalmazódnak meg bennünk, amikor elhanyagoljuk azokat az emberi kapcsolatainkat és azokat az embereket, akik fontosak számunkra és akik segítenek létrehozni magunkban a teljesség érzését. Az említett felmérésben a kapcsolati megbánások száma volt a legmagasabb. Ugyanis az emberek nagyon nagy számban sajnálják azokat a kapcsolataikat, amelyek megszakadtak vagy létre sem jöttek. Ennek a megbánás kategóriának a kísér(t)ő mondata így hangzik: „Bárcsak beszéltem volna vele!” „Bárcsak nyújtottam volna felé a kezem!” „Bárcsak jobban odafigyeltem volna rá!”.

A kapcsolati megbánások lehetnek ún. „nyitott ajtók”, amikor még tehetünk azért, hogy ez a kapcsolat újra jó legyen. És lehetnek ún. „zárt ajtók”, amikor már nem tudjuk a körülményeket megváltoztatni. Azonban itt fontos megjegyeznem, hogy gyakran az a hibás gondolkodás hiúsítja meg a rendbehozási kísérleteket, hogy nagyobb részt alábecsüljük, hogy a másik fél mennyire fog pozitívan reagálni a közeledésünkre, ugyanakkor túlbecsüljük azt, hogy a másik fél mennyire fogja kínosan vagy zavartnak érezni magát. Ily módon a kapcsolati megbánások elkerülése kétféle lehet. Ha az ún. „nyitott ajtók” a helyzet, akkor MOST (minél előbb) tegyünk valamit. Ha viszont „zárt ajtók” a helyzet, akkor engedjük el és igyekezzünk legközelebb jobban csinálni.

A fenti kategóriák részletezése után nézzük meg, hogy akkor most, hogyan is álljunk hozzá a megbánáshoz.

Alapvetően két irányzat van. Az egyik a „nincs megbánás” („no regrets”) szellemiség – amit a cikk elején Sir Anthony Hopkins válaszában is olvashattunk –, ami szerint nincs mit megbánnunk, hisz így lettünk azzá, akik most vagyunk. Illetve akik a döntésünk pillanatában voltunk.

Daniel H. Pink azonban épp az ellenkezőjéről beszél és azt mondja, hogy „ez egy veszélyes hozzáállás, ugyanis felnőtteknél a megbánás valódi hiánya súlyos betegség jele lehet, beleértve egy sor pszichiátriai és neurológiai betegséget.

A megbánás valójában az egészséges és érett elme jelzője. Azok az emberek, akik erősen azo-

nosulnak a „no regrets” filozófiával, egyszerűen megtanulhatták, hogyan optimalizálják a megbánást”.

És létezik egy harmadik fajta hozzáállás is, ami szerint megbánni csak azt lehet, amit NEM TET-

Ennek megfelelően a megbánás hatással van mentális és fizikai jól-létünkre. Ugyanis, ha nem tudunk kilépni a negatív, önostorozó állapotból, akkor feleslegesen rágódunk és agyalunk, ami mentális és testi tüneteket is okozhat egy idő után.

TÜNK MEG! Ugyanis, amit megtettünk, azt az adott pillanatban, az akkori tudásunk, tapasztalataink és gondolkodásunk szerint megfelelőnek és kielégítőnek tartottunk. Még akkor is, ha a következő pillanatban már másképp gondoltuk.

Az, hogy ki melyik hozzáállást választja, vagy kinek melyik irányzat segít feldolgozni a megbánás okozta esetleges lelkiismeretfurdalást azt mindenkire rábízom.

Azonban ahhoz, hogy megfelelően tudjon dönteni Kedves Olvasó, álljon itt még néhány, a megbánással kapcsolatos szempont.

A megbánás negatív és pozitív módon egyaránt hatással lehet viselkedésünkre és döntéseinkre. Egyrészt eredményezheti a döntéseink elkerülését vagy felesleges elodázását, másrészt segíthet más irányba terelni gondolkodásmódunkat és így megváltoztathatjuk viselkedési mintáinkat. Ez a kétféle eredmény abból adódik, hogy hogyan viszonyulunk a megbánáshoz. Ha érzelmileg, akkor a negatív, döntéselkerülő módon hat ránk a megbánás. Ha azonban gondolati, elemző módon nézünk rá a megbánásunkra, akkor átformálhatjuk vele gondolkodásmódunkat és ezen keresztül a hitrendszerünket.

Ugyanakkor pozitív hozadékként a megbánás olyan válaszreakciókat válthat ki belőlünk, ami arra sarkall bennünket, hogy új nézőpontokból nézzünk rá a dolgokra és megtanít bennünket térben és időben megfelelően használni erőforrásainkat. Vagyis egyre inkább képesek leszünk kihasználni a MOST hatalmát. Így, bár a megbánt történés vagy döntés eredményén már nem tudunk változtatni, arra képesek lehetünk, hogy optimalizáljuk a kialakult helyzetet, akár többféle megoldással is.

Mindezeken felül pedig a megbánásokon keresztül megtanulunk felelősséget vállalni tetteinkért. Továbbá a megbánásaink rámutatnak azokra a hiányokra, amiket nem élünk az életünkben és ezek segítenek felismerni, hogy mik azok a dolgok, amikre ténylegesen szükségünk van és azokra is, amiket valójában értékelünk az életben, csak még nem tudatosítottuk, nem fogalmaztuk meg magunknak. Ezek pedig a következők: stabilitás, biztonság, fejlődés, a világ megismerése és a benne elfoglalt helyünk, a helyes cselekvés és a vágy arra, hogy szeressünk és szeretve legyünk.

Végezetül pedig, nézzük meg azt a folyamatot, ami akkor játszódik le bennünk, amikor megfelelően állunk a megbánáshoz. Elsőként felismerjük, hogy nem jó döntést hoztunk vagy nem megfelelően cselekedtünk. Ha már felismertük, ismerjük is el, hogy hibáztunk és ne másokra mutogassunk. Ezután fontos, hogy fogadjuk el a tényt, hogy hibáztunk, mert ha ezt nem tesszük, akkor sokkal nehezebben fogunk tudni megszabadulni a bennünk megjelenő negatív érzelmi hullámtól. Legyünk elnézőek és empatikusak saját magunkkal kapcsolatban, mert ez segíthet abban, hogy könnyebben megbocsássunk magunknak és felismerjük, hogy alapvetően mindenki a legjobbat

akarja magának. Akkor és ott a legjobb tudásunk és eddigi tapasztalataink alapján a lehető legjobb döntést hoztuk. Ez a hozzáállás ugyan nem ment fel bennünket a rossz döntés felelőssége alól, viszont el tudjuk fogadni, hogy hibázni emberi dolog és képesek leszünk rálátni arra, hogy a megbánás az csak egy érzelem, a valóságunk viszont alakítható. És ha mindezt megtettük, akkor ezekután felszabadultan leszünk képesek már nem problémaként, hanem feladatként kezelni a kialakult helyzetet.

És még egy kis segítség az ilyen helyzetek könnyebb feloldására, amiről talán már hallott Kedves Olvasó. Ez pedig nem más, mint 4 szó elismétlése, tetszés szerinti ismétlésszámban. Ezek a következők:

„Sajnálom”

Ezzel a szóval vállaljuk a felelősséget a dolgok létrejöttéért.

„Kérlek, bocsáss meg”

Ezzel megtisztítjuk magunkat egy konkrét helyzetben megjelenő negatív programtól és alázattal elfogadjuk a kialakult helyzetet. Ha mi vagyunk a szenvedő felek, akkor magunknak bocsássunk meg.

„Köszönöm”

Ezzel a szóval megköszönjük a tanítást, amit ebben a formában hozott elénk az élet.

„Szeretlek”

A kialakult negatív helyzet feloldását segíti.

Ez a négy szó, egy ősi hawaii problémamegoldó, konfliktuskezelő, félelemfelszabadító és stresszmegelőző módszer. A HO’OPONOPONO, aminek az alapelve a következő:

"Mindnyájan egy úton járunk. Gyógyítsd meg magad, és meggyógyítod a világot."

Így képviseld jól saját érzelmi szükségleteidet!

Az élet valódi szépsége az érzelmek gazdag megélésében rejlik. A boldogság, a szomorúság, a szeretet és a fájdalom mind hozzájárulnak ahhoz, hogy életünk teljes legyen. Az érzelmek átélése mellett azonban az is fontos, hogy képesek legyünk kifejezni érzelmi szükségleteinket úgy, hogy a másik fél megértse és megfelelően reagáljon rájuk.

FÜLZÚGÁS-tól a FELOLDOZÁSIG

Zita (40+) a fülzúgásának okát kereste, frusztráltnak érezte magát, hogy nem érti az okot, miközben feloldozásra vágyott. Ezek alapján a dramatikus foglalkozáson az egyik szereplő a Fülzúgás, a másik szereplő a Feloldás szerepét kapta. Nyitó képében az életét szimbolizáló szőnyeg közepére a Fülzúgás szereplőjét állította, míg a Feloldozás szereplőjét a sarokban leültette.

A Fülzúgás először kezével jelezte, hogy valamit/ valakit eltaszít, nem akarja, hogy közelebb jöjjön. A másik szereplő, a Feloldozás először táncolt a Fülzúgás körül, de úgy érezte most ez nem sikerül, hiába szeretne „feloldozni”.

A folyamatban kirajzolódott, hogy Zita a Fülzúgásban felismerte bűntudatát, mely nagyon erősen a válásához kötődött. Így szólt a Fülzúgás és egyúttal a Bűntudat szereplőjéhez:

1. „nem tudtam kiállni a gyerekeim védelmére

2. nem tudtam érvényre juttatni azt, hogy a gyerekeimnek ne kelljen ide-oda költözködniük, harcolnom kellett volna az apjuk önkényes hatalma ellen

3. jogosnak érzem, hogy zúgsz és emlékeztetsz, hogy nem jól csináltam, nem tudom elengedni.”

Szerepcsere-javaslatom tetszett, és Zita beállt a Fülzúgás/bűntudat szerepébe, így mondta tovább:

4. “ne csodálkozz, hogy zúgok, mindig emlékeztetlek arra, hogy nem így kellett volna csinálni, nem vagy elég jó, sose voltál.”

Ahogy ezeket a nehéz szavakat kimondta, jelezte felismerését, hogy „ez az Apám hangja”.

A belső hang, ami összeköt és fáj

Tovább szapulta önmagát immár Apja szerepéből: “kishitű vagy, nem volt benned erő, gyenge vagy. Megmondtam, hogy milyen legyél, nem tetszik, hogy ilyen gyenge vagy.”

A vissza-szerepcsere során Apjának elmondta: „nem lehettem igazán önmagam, azt éreztem

nem vagyok elég jó, még jobb tanulónak kellett volna lennem”- ezekben a mondatokban láthatjuk, mennyire fontos lett volna Zitának is az AUTONÓMIA érzése. Ennek kifejezése után Zita önmagától tért át Apja felé JOGOS ÉRZÉSEINEK KIFEJEZÉSÉRE:

5. “Jó lenne, ha mondanád, hogy szerettél!

6. Haragszom, hogy úgy haltál meg, hogy nem tudtuk ezt feloldani, nem adtál esélyt, hogy beszéljünk. Csalódás és elkeseredés van bennem, hogy ez visszacsinálhatatlan - (JOGOS ÉRZÉSEK KIFEJEZÉSE). Mindig arra számítottam, hogy majd lesz olyan korszak, amikor rám szorulsz, mikor gyengébb leszel és örülsz nekem, de nem így volt. Mindig kritizáltál, sose voltam neked elég jó. (Mondataiban látjuk a BIZTONSÁGOS KÖTŐDÉSRE való vágyát.)

Ezután az Apa szereplőjét átalakítottuk egy „elég jó Apa” szereplőjévé és érdekes, ekkor tudott Zita haragja, sértettségének, felháborodásának a hangja - JOGOS ÉRZÉSEK KIFEJEZÉSE - még őszintébben megjelenni.

- “otthagytál, mikor nagyon kellett volna a támogatásod a válásomnál,

- esély lett volna, ha mellettem állsz,

- akkor csak ennyi erőm volt, szerettem volna, de nem tudtam a gyerekeket megvédeni és ennek most megvannak a következményei,

- te is láthatod, hogy nem volt köztünk jó a kommunikáció, a féltést nem jól fejezted ki és az elfogadást nem tetted mellé!”

Kérdésemre, hogy nem azért vette-e át Apja mondatait, mert igazából Apja nagyon hiányzik, tele lett könnyel a szeme:

7. “Nagyon hiányzol, ez az a hang, ami öszszeköt minket, de ott volt a szeretet kapcsolata is, még ha nem is tudott így kifejeződni. Sajnálom, hogy nem tudtam olyan gyereked lenni, amilyet szerettél volna, de igazából ez most már a te bajod.

8. Már nem akarom azt a hangot, amit eddig hallottam, hanem azt a hangot akarom hallani, aki együttérző és megértő, csak azért, mert a gyereked vagyok, nem azért mert megérdemlem.”

Fenti szavak közben a Feloldozás szereplője elhagyta Zita életét szimbolizáló szőnyeget, hisz Zita a fenti szavakkal önmagát feloldozta!

A záró képben Zita még azt is kimondta: 9. “Beállok az életem közepébe, kérlek te hátulról támogass, fogadj el, hogy ez vagyok én, immár egy erős felnőtt. Kérlek kedves, szeretettel

teli, támogató szavakat duruzsolj!” Immár REÁLIS ÖNKONTROLLAL tudta kifejezni önmagát, miközben az egész folyamatban ott volt a SPONTANEITÁS ÉS JÁTÉKOSSÁG.

Szükségleteink és érzelmi megértés

Az érzelmi szükségleteink megélése és kifejezése nemcsak személyes jólétünkhöz, hanem kapcsolataink egészségéhez is elengedhetetlen. Ha tisztában vagyunk ezekkel a szükségletekkel és megfelelően kommunikáljuk őket, lehetőséget adunk a másiknak arra, hogy megértsen és támogasson minket. Így válik az élet gazdagabbá, színesebbé és teljessé. Ezt az érzelmi megértést több alapvető szükséglet szolgálja, amelyek mindannyiunk életében kulcsszerepet játszanak.

Biztonságos kötődés iránti igény: Mindannyiunknak szükségünk van arra, hogy érezzük, biztonságban vagyunk, és hogy valaki mellettünk áll, akár jóban, akár rosszban. Ha képesek vagyunk ezt az igényt kommunikálni, lehetőséget adunk a másiknak arra, hogy támogasson és biztos hátteret nyújtson számunkra. Ez a biztonságos kötődés alapja, ami nélkülözhetetlen a mély, érzelmi kapcsolatokhoz.

Autonómia és kompetencia iránti igény: Az érzelmi egészséghez hozzátartozik, hogy érez-

zük, képesek vagyunk saját életünket irányítani és kompetensek vagyunk abban, amit teszünk. Az autonómia megőrzése és elismerése fontos része annak, hogy érzelmileg kiegyensúlyozottak maradjunk. Ha ezt az igényt megfelelően kifejezzük, a másik megértheti, hogy szükségünk van bizalomra és lehetőségre, hogy saját döntéseket hozhassunk.

Jogos érzések kifejezése, reális keretek: Mindenkinek joga van a saját érzéseihez, és ezeket érdemes megfelelően kifejezni. Fontos azonban, hogy ezt olyan módon tegyük, ami tiszteletben tartja a másik érzéseit is. Ez lehetővé teszi, hogy érzelmeinket úgy kommunikáljuk, hogy azok meghallgatásra és megértésre találjanak.

Reális önkontroll: Az érzelmi intelligencia része, hogy felismerjük és szabályozzuk érzelmeinket, miközben nem fojtjuk el őket. A reális önkontroll segít abban, hogy érzéseinket megfelelő módon fejezzük ki, anélkül, hogy túlságosan elragadnának minket, és így konfliktusokat okoznának.

Spontaneitás és játékosság: Az élet sava-borsához hozzátartozik a spontaneitás és a játékosság, ami frissességet és örömet hoz mindennapjainkba. Az érzelmi szükségleteink közé tartozik, hogy időnként elengedjük magunkat, és szabadon, kreatívan fejezzük ki magunkat. Ez segít abban, hogy kapcsolataink dinamikusak és élvezetesek maradjanak.

Amennyiben te is szeretnéd a testi tüneted üzenetét megfejteni és feloldani, átalakítani, keress egy ingyenes 30 perces konzultációra a zsuzsa@huszkazsuzsa.hu email címen, melynek során egyeztetjük a továbbiakat.

Huszka Zsuzsa Jól-Lét mentor

SzomatoDráma játékvezető szakember, Gyászfeldolgozás módszertani specialista, funkcionális életmód mentor, valamint közgazdászból lett coach vagyok.

Munkám során azt látom, hogy a tudattalanul tárolt érzelmek, események rendkívül nagy hatással vannak és meghatározóak az életünk különböző területeire. Vízióm, hogy tüneteinket, problémáinkat, konfliktusainkat nem hordozzuk sokáig. Egy test-fókuszú módszerrel, a SzomatoDrámával segítek, hogy a testbe ragadt érzelmek, tünetek felszabaduljanak, helyükre találjanak, így kiteljesedettebb, könnyedebb életet éljünk.

Érzékenységemet és figyelmemet strukturált és lényeglátó gondolkodásom egészíti ki, ami biztonságos közeget teremt, mély és gyakorlatban is hatékony megoldásokhoz juttatja a változtatásra nyitottakat. 33 év közgazdász alkalmazotti lét, vezetői beosztás után teret adtam annak, hogy szívből tegyem a dolgom.

Különös adottságom van arra, hogy másokból előcsalogassam az igazi lényeget, a szépséget és a természetes egyéni ragyogást. Minden tőlem telhetőt megteszek, hogy biztonságban, elfogadva és támogatva érezd magad. Legkedvesebb visszajelzéseim összecsengenek: „a veled való munkának köszönhetem, hogy merek önmagam lenni, ami felszabadító érzés”.

Elérhetőségeim: https://huszkazsuzsa.hu/

(„Másokat ismerni bölcsesség, magunkat ismerni megvilágosodás."

Lao-ce

MIK AZ ÉRZÉSEK, AZ ÉRZETEK

ÉS AZ ÉRZELMEK?

Nekünk embereknek van egy csodálatos iránytűnk, ami képes elvezetni bennünket ebben a mára már eléggé káoszossá vált világban. Ezek pedig az érzéseink. Az érzések egy összefoglaló fogalom, ami magába foglalja az érzelmeket és az érzeteket egyaránt. Azonban sokan tévesen csak az érzelmekkel azonosítják ezt a fogalmat.

Testünk egy műszer, amely az érzeteken keresztül jelez felénk. Csak mi ezt az érzékeny műszert nem tanultuk meg leolvasni. Ahhoz, hogy megértsük testünk ilyen irányú működését, néhány fogalmat és folyamatot érdemes megnézni, ami ilyenkor lejátszódik bennünk.

Testünket alapvetően kétféle behatás éri, aminek következtében testérzetek jelennek meg benne:

1. Fizikai vagy anyagi szinten, amikor anyag találkozik az anyaggal, vagyis testünk öt érzékszervünkön keresztül (a látás, a hallás, szaglás, az ízlelés és a tapintás) találkozik a fizikai világgal és azt érzékelve kivált valamilyen ingert (elektromos impulzust), amit mi testérzetként érzékelünk. Ezek a testérzetek különböző intenzitásúak, ezért sok esetben tudatosan nem is érzékeljük őket, ráadásul a különböző érzékszervi

érzékenységünktől függően egyénileg másképp és másképp figyelünk rájuk oda. Az öt érzékszervünket legtöbbször külön-külön vagy párban használjuk, mint például a térbeli tájékozódáshoz a látást és a hallást. Azonban egy étel megismeréséhez akár három érzékszervünket is használjuk, a látást, a szaglást és az ízlelést. De gyermekkorunkban a fizikai világ megismeréséhez a tapintást és az ízlelést is használjuk, hiszen miután a kezünkbe vettünk valamit, utána rögtön a szánkba is vesszük. Aminek nemcsak a fizikai megismeréshez, hanem a biokémiai megismeréshez is köze van, hiszen a szánkba vett dolgok felületén millió számra vannak baktériumok, melyek a testünkbe kerülve szervezetünk megtanulja felismerni és utána beazonosítani azokat. Így készítve fel védekezési mechanizmusunkat, az immunrendszert.

Az érzelmek irányjelző táblák

És bár az információk 85-%-át a világról a szemünkön keresztül fogadjuk be, mégis a tapintásnak vagy inkább érintésnek, az érzelmek kifejezésében sokkal nagyobb jelentősége van.

Ugyanakkor szintén fizikai érzetet válthat ki testünkből, annak nem megfelelő fiziológiai és biokémiai működése is. Gondolok itt a fájdalomra, hányingerre, hasmenésre, lázra stb. melyeket egységesen tüneteknek is nevezhetünk.

2. Lelki vagy energetikai szinten, amikor valami megmagyarázhatatlan módon, valamely eseményre vagy történésre adott érzelmi válaszunk szintén testérzetet vált ki belőlünk. Ám ez eltér a fizikai testi érzékeléstől, mert más a működési

mechanizmusa, mint az érzékszervi érzeteknek. Az érzelmek a testünkben a hormonok, melyeket belső elválasztású mirigyeink választanak ki. Ezek a mirigyek pedig energetikailag csakráinkhoz kapcsolódnak. Így a minket érő energetikai behatások – melyeket a csakrákon keresztül érzékelünk –, a belsőelválasztású mirigyek hormonkivá-

lasztásán keresztül válik testünk számára érzetté. Ugyanis – a folyamatot leegyszerűsítve – a hormonok „kulcsként” működnek a szervezetünkben és egy adott hormon, egy adott sejt működését képes megváltoztatni, amit mi testérzetként érzékelünk. Így jelenik meg a különböző élethelyzetekben a torokszorító érzés, a nehézlégzés, a gyomorgörcs vagy akár a sírhatnék. Ily módon érzelmeink rendkívül változatos módon tudnák segíteni felfedezni és megismerni a világot, ha hagynánk és így megtanulnánk megfogalmazni és megismerni az érzelmeinket. Az érzelmek lelkünk útjelző táblái is egyben, amik figyelmeztetnek arra, hogy mikor merre kéne haladnunk az életben. Ám ezeknek a lelki „kresz tábláknak” a jelentését nem tanultuk meg. Vagyis nem tanították meg nekünk, mert mára sajnos már a lélek létezését is sok esetben tagadják. Így térkép és iránytű nélkül, sok esetben még vakon is (ha tagadjuk a lélek létezését) próbálunk tájékozódni az életben.

A fentiekben leírtak alapján megállapíthatjuk, hogy a különböző történések az életünkben mind fizikai szinten, mind lelki (energetikai) szinten kiválthatnak bennünk testérzetet. Ezeket azonban meg kell tanulnunk megkülönböztetni.

Első lépésben javasolt a fizikai és érzelmi testérzetek szétválasztását megtanulni. Ha ez már működik, akkor elkezdhetünk foglalkozni az érzelmekkel. Először érdemes szétválasztani őket jó és

Megérzés

rossz érzelmekre, majd nevet adni nekik. Ugyanis több, mint 200 féle érzelmünk – érzésünk (az interneten rá lehet keresni érzések listája címen) van, melyeket minél jobban meg tudunk különböztetni, annál jobban ki tudjuk fejezni az érzelmeinket, ami fontos kapcsolataink javításában és egyéni fejlődésünkben egyaránt. Mondjuk ki (legalább magunkban), amikor éppen dühösek, frusztráltak, irigyek vagy csalódottak vagyunk. A kimondás segít tudatosítani, hogy mit érzünk és hogy amit érzünk, a saját érzelmünk vagy valaki másé, aki nem képes kezelni érzelmeit és másokra vetíti. Érzelmeink megnevezése még abban is segít, hogy megtanuljuk kezelni és elfogadni azokat, mert az sem jó, ha elfojtjuk és az sem, ha felfokozzuk őket. Érzelmeink elfogadása jelentősen képes csökkenteni azok erejét, így azok nem irányítják cselekedeteinket és nem késztetnek olyan dolgokra, amit később megbánnánk.

Érzelmeinknek és az ezzel együtt járó testérzeteknek minden esetben van egy külső és egy belső oka. A külső inger az életünkben valamilyen esemény vagy történés, ami nem jó és nem rossz, hanem csak megtörténik. Az, hogy ez bennünk kivált-e érzelmet és hogy milyet, az csak és kizárólag azon múlik, hogy a történéssel kapcsolatban van-e bennünk ellenállás vagy nincs. Ha van bennünk ellenállás, akkor valamilyen negatív érzelem jelenik meg bennünk. Ha nincs bennünk ellenállás, akkor vagy egy jó érzés (érzelem) jelenik meg bennünk vagy semlegesek maradunk és érzelmi megnyilvánulás nélkül vagyunk képesek átélni az adott eseményt.

Ha érzelmeink, vagyis önmagunk megismerésében és kezelésében már egy magasabb tudatosságot élünk, akkor az ún. belső csend állapotában képesek vagyunk az érzelmeinktől függetlenül szemlélni az eseményeket és érzelmeink tényleg csak a korábban említett jelzőtábla szerepét töltik be életünkben.

Ahhoz, hogy érzelmeinket minél jobban megismerhessük, érdemes Paul Ekman érzelemkutató (az Agymanók című filmek egyik tanácsadója) csoportosításába betekinteni. Az ő kutatásai szerint 6 alapérzelemmel születünk: az öröm, a bánat, a düh, a meglepődés a félelem és az undor. A többi érzelmet tanuljuk. Még a szeretet érzését is, mert ha Kedves Olvasó megfigyeli az egyes embert, rájöhet, hogy mindenki a saját felnövekedése alatt tanulja meg, hogy mi a szeretet, attól függően, hogy hogyan látta azt a szüleitől. Tu-

dom, hogy ez első hallásra mellbevágó, de ha jól belegondolunk, mindenki másképp szeret, mert más és más feltételek mentén tanultunk meg sze-

retni. Ráadásul azt várjuk el a másiktól is, ahogy mi szeretünk és nem tudjuk, hogy a másiknak mit jelent az, hogy szeretni. Ez a párkapcsolati konfliktusok egyik legfőbb forrása.

Egy másik csoportosítás szerint az alapvető pozitív érzelmek: a bizalom, a nyugalom, a figyelem, a boldogság, a játékosság és az energikusság. A negatív érzelmek pedig: az üresség, az unalom, az undor, a düh, a szomorúság, a zavarodottság és a szorongás. Azonban a szerteágazó emberi kapcsolatok és viszonyok folytán nagyon sok ún. összetett érzelem alakul ki, mint pl. a szégyen, a megvetés, az önbizalomhiány, a lelkiismeret furdalás, az irigység és a bűntudat.

Nagyon fontos még itt megemlíteni, hogy vannak ún. álérzelmek, melyek jellemzője, hogy a mondat általában így kezdődik: „Úgy érzem …”. Majd ezek után rendszerint minősítünk, ítélkezünk vagy összehasonlítunk és sok esetben egy másik ember is szerepel benne. Vagyis nem a saját belső érzelmi állapotunkat fogalmazzuk meg, hanem pl. az alábbiakat mondjuk: becsapott, félreértett, jelentéktelen, méltatlan, megalázott, megbántott, megcsalt, hátba támadott, manipulált, elnyomott stb.

De maradjunk még az érzelmeknél egy kicsit. Az ember alapvetően egy érzelmes (emocionális) lény, aki képes az elméjével és racionális gondolkozásával felülírni az érzéseit. Ám ezzel együtt mégis döntéseink 90%-át érzelmi alapon hozzuk meg, amit jól képzett politikusaink és a marketing szakemberek, az újságírok, valamint a média és

ezen keresztül a reklámok minden esetben ki is használnak. Sőt még mi magunk is ezt tesszük, amikor érzelmileg zsaroljuk a másikat, hogy azt tegye, amit mi szeretnénk. Csakhogy a döntés minden esetben a miénk. Ám saját, valamint terapeutai tapasztalataimból tudom, hogy ugyan megpróbálhatjuk az akaratunkkal és a számító gondolkodásunkkal szembe menni az érzéseinkkel és így megtartani azt a falat, amit a szívünk (érzelmeink) köré építettünk, azonban előbb vagy utóbb megjelenik egy érzés. Egy érzés, ami azt

mondja, hogy valami nem jó, nem úgy működnek a dolgok, ahogy kéne. Egyre kimerültebbek és fáradtabbak leszünk, már alig okoz örömöt valami, vagyis kiégünk. Pontosabban a lelkünk ég ki. Ilyenkor a testünk a legkülönbözőbb testi tünetekkel és betegségekkel nemet mond az ÉLET-re. Vagyis a lélek „megbetegíti” a testet és a következőre figyelmeztet bennünket: „Ezt már egyszer eljátszottad. Biztos, hogy újból meg akarod tapasztalni?” Vagy, ahogy a magyar mondja: „Nem visz rá a lélek”.

Ekkor, ha összeszedjük bátorságunkat és szembenézünk önmagunkkal, akkor rájöhetünk, hogy mi nem csináltunk valamit úgy, ahogy azt a szívünk diktálta. Ilyenkor érdemes tudatosan gyógyítani a lelkünk „égési sérüléseit”. Álljon itt néhány dolog, a teljesség igénye nélkül, ami gyógyítja a lelkünket: önmagunk szeretete, kedves szavak, megértés, mély–őszinte beszélgetések, rendszeres mozgás, természetjárás, megbecsülés, nagy séták, egy jó zene, elismerés.

A fentieken túl azonban vannak olyan érzések, melyek megmagyarázhatatlanul törnek ránk. Úgy, mint a megérzések, melyek leginkább jövőbeni eseményekkel vagy történésekkel kapcsolatosak. Ám legtöbbször elhessegetjük őket és csak akkor tudatosul bennünk, amikor beigazolódott a megérzésünk. Ilyenkor azonban általában a fejünket

csapkodva mondjuk: „Bárcsak hallgattam volna a megérzésemre”. Vagy rövidebben: „TUDTAM!” De a megérzéseken túl ott vannak a beleérzéseink és a ráérzéseink is, ami szintén ebbe a kategóriába tartozik. Sőt sokszor képesek vagyunk kiérezni a másik hangjából, hogy ha nincs valami rendben, vagy másról beszél, mint az igazság. Ezek az érzések túllépnek a fizikai és lelki szinten. Én azt szoktam mondani, hogy ilyenkor az Isteni részünkkel, a szellemünkkel kapcsolódunk, még ha csak rövid időre is. Viszont nem véletlenül nevezik ezeket a jelenségeket is érzéseknek, hiszen amikor ezekre az érzésekre tudatosak leszünk, felfedezzük, hogy a megérzéseink, a ráérzéseink, a beleérzéseink és az átérzéseink is valamilyen testérzetet váltanak ki belőlünk. Ugyan rendkívül finom és sokszor alig érzékelhető testérzetet, de kiváltanak. Ezek azonban mindenkinél mások és mások. Ám jellemzően egyfajta borzongás, tágulás érzés és sokszor érzelmi megnyilvánulásként jelentkeznek.

Érintés jelentősége

Igen érezni és az érzéseket megérezni, tudatosítani és az így kapott információt megfelelő helyen és időben az életünkben felhasználni nem egyszerű dolog. Sokkal könnyebb elnyomni érzéseinket, mert akkor nem kell vele foglalkozni. Azonban testünk minden velünk történt dologra emlékszik és őrzi annak energetikáját az izomzatban és a fasciában. És minden alkalommal újra és újra jelez az érzeteken, érzelmeken és az érzéseken keresztül, hogy ha nem a jó úton járunk.

Igen, tudom, hogy érezni néha fájdalmas érzés és hogy már sokszor éltünk át fájdalmat az életünk során. Azonban, az életünkben megjelenő kihívások és nehézségek egy-egy lehetőség arra, hogy megismerjük az érzelmeinket és az érzéseinket és ezen keresztül felfedezhessük, hogy mennyire színes és változatos ez a világ körülöttünk. A mi kezünkben van a döntés, hogy akarunk-e, tudunk-e, merünk-e érezni. Viszont, ha nem adjuk meg magunknak az esélyt, hogy megismerjük az érzéseinket, akkor elveszítjük annak a lehetőségét, hogy új módon legyünk képesek megismerni akár az érzékszerveink számára érzékelhető, akár a nem látható világot. És így eljuthassunk ahhoz a felismeréshez, hogy kik is vagyunk valójában.

Testérzet

Aszkéta vagy hedonista életmódot folytatsz?

Elképesztő, hogy mennyire berögzülünk a megszokott sémáinkba, a kialakított életvitelünkbe és a napi rutinjainkba. Erre még rátesz egy lapáttal a hitrendszerünk, aminek mentén szemléljük a világot.

Erre most nagyon erősen rávilágított egy barátom, aki inspiráló élmény programra érkezett hozzám Malagára. (Itt meg is nézheted az élményeinkről készített beszámolót: https://youtu.be/pK4IgIBDaig)

Már az első nap szembetűnő lett, később még erősebbé vált a kettőnk életfelfogása és életmódbeli megközelítése közötti különbség.

Azt látta, hogy keveset fogyasztok, keveset eszek, figyelek a kiadásaimra, miközben ő ott vásárolt, ahol csak tudott, finom ételeket, italokat rendelt és a pénzt is könnyedebben kezelte.

Volt egy mondata, amelyben arról beszélt, tőle mennyire távol áll az az aszkétizmus, ahogyan az ő meglátása szerint élek. Elsőre meghökkentem, mert sosem gondoltam magamra ilyen formán, ebből a szemszögből. Rögtön szembe is állította mindezzel az ő hedonista életmódját, és a luxust élvező hozzáállását.

Ez a két megközelítés markánsan meg is jelent a közösen töltött idő alatt. Ez adta az ötletet, hogy kicsit jobban belemerüljek a témába és tovább boncolgassam. Azért is tartom fontosnak most ezeket a gondolatokat, mert a nyár sokakat alap-

ból a hedonista életmódra, az élvezetek kimaxolására csábít.

Miközben e sorokat írom, éppen egy 4 hetes spanyol túrán vagyunk egy másik barátnőmmel, amiből megkísérlünk mindössze 500 Euroból egy kalandokkal teli, élménydús utat kihozni. Most akkor aszkéták vagyunk, mert leszorítjuk a költségeinket, vagy hedonisták, mert egy hónapig utazgatunk?

Egyik sem. Vagy épp mindkettő. Szemléletmód és hitrendszer kérdése ismét.

Először vizsgáljuk meg a hagyományos nézőpontot, hogy kiléphessünk annak keretei közül.

Az aszkétizmus és a hedonizmus két ellentétes filozófiai megközelítés, amelyben az élet értelmét, célját és a boldogság elérésének módját különbözőképpen határozzuk meg.

Aszkétizmus

A wikipedia szerint „az aszkézis az emberi természet alacsonyabb rendűnek tekintett erőinek, vágyainak módszeres megfékezése, visszaszorítása a lélek tökéletesedésének reményében”.

Modernebb változatában az alábbiakkal jellemezhetjük:

- Az aszkétizmus gyakorlói hisznek abban, hogy fizikai és érzelmi vágyaik elnyomása segíti a belső béke és a mentális tisztaság elérését, így jobban összpontosíthatnak a spirituális fejlődésre.

- Az aszkétikus életmód lehetőséget biztosít arra, hogy függetlenedjenek az anyagi javaktól, és az egyszerű által még jobban megszilárduljanak belső erejükben.

- Az aszkétizmus gyakran összekapcsolódik azzal a törekvéssel, hogy kevesebb erőforrást használjunk fel, így csökkentve a környezeti lábnyomot. Ez a minimalista életmód elősegíti a fenntarthatóságot és a természettel való harmonikus együttélést.

Végig olvasva ezeket a szempontokat, határozottan úgy érzem, hogy azonosulni tudok eme törekvésekkel. Sőt, ahogy látom, a világban nagyon sokan gondolkodnak hasonlóképpen és egyre fontosabbá válik a természettel való kapcsolódás, a fenntarthatóság és a túlfogyasztás visszaszorítása a XXI. századi ember számára.

Csakhogy itt bekapcsolnak a félelmek és a sztereotípiák:

- Az aszkétikus életmód túlzottan korlátozó lehet, amely megfosztja gyakorlóját az élvezetektől, így az életben rejlő örömök teljes kizárása a boldogság csökkenését hozhatja magával.

- Az aszkéta életmódot választók kerülik a társas eseményeket és a közösségi élményeket, ami befolyásolhatja kapcsolataikat és érzelmi jólétüket.

- Az önmegtartóztatás szélsőséges formái, például a szigorú diéta vagy a fizikai megterhelés, hosszú távú hatással lehetnek az egészségre. Az aszkétikus életmód követése néha hiányos táplálkozáshoz, kimerültséghez vagy más egészségügyi problémákhoz vezethet.

Nyilván előfordulnak olyan esetek, ahol az egyének valóban átbillennek szélsőségekbe.

Gondolj bele például, neked milyen típusú ember jelenik meg a lelki szemeid előtt az aszkéta szóra! Bennem egy szikár, szigorú férfi képe bontakozik ki, sőt, ahogy hámozom tovább a héjakat, még az erdő, a szerzetes, a remete és a fakír kifejezések is megjelennek.

Nagy valószínűséggel az én gondolkodásomat is a történelem, a vallás és a filmek befolyásolják és tipizálják.

Holott, ha visszamegyek és újra olvasom az aszkétizmus lényegét, akkor minden egyes pontjával egyetértek és azok mentén élek. Mégis taszítom magamtól a kifejezést és mindazt, ami mögötte sorakozik.

Menjünk tovább és nézzük meg a másik oldalt, a hedonista életszemlélet lényegét.

Hedonizmus

A wikipédia szerint “a hedonizmus az a filozófia, amely szerint az örömök elérése a legfontosabb dolog az életben”.

Ezt tovább bontva, az alábbi jellemzőket látjuk a hedonista életstílust kedvelőknél:

- A hedonizmus szerint az élet célja a boldogság és az élvezet keresése, ami hozzájárul a min-

dennapi élet élvezetéhez, és növeli az általános elégedettséget.

- A hedonista életmód gyakran a társas élményekre, például baráti összejövetelekre, utazásokra és a szórakozásra helyezi a hangsúlyt, amelyek erősítik a társas kapcsolatokat és gazdagítják az életet.

- Az élvezetek keresése, a pozitív életszemlélet és a boldog pillanatok megélése elősegíti a mentális egészség javulását, csökkenti a stresszt és növeli a mentális ellenálló képességet.

Álljunk meg itt is egy pillanatra. Alapvetően ezekkel a gondolatokkal is egyetértek, mégis érzem magamban az enyhe ellenállást, talán annak az egyetlen szónak a hatására, amit a „legfontosabb” kifejezés jelent számomra. Megvizsgálva az érzéseimet, határozottan kijelenthetem, hogy számomra az öröm elérésénél sokkal fontosabb például az önmegvalósítás, az élet megélése annak mindenféle aspektusában és a belső béke.

Miközben persze szó sincs arról, hogy a hedonizmus elutasítaná ezeket, bennem mégis rögtön az aszkétikusnak tekintett értékek képviselete jelent meg.

Vizsgáljuk meg itt is, hogy milyen érvek szólnak a hedonizmus ellen:

- A túlzott hedonizmus felszínes életmódhoz vezethet, ahol az egyén azonnali élvezeteket keres anélkül, hogy hosszú távú célokat tűzne ki, vagy mélyebb értelemre törekedne. Ez üresség érzethez és az élet értelmének hiányához vezethet.

- Az élvezetek hajszolása könnyen függőségek kialakulásához visz, legyen szó alkoholfogyasztásról, evésről, drogokról, szerencsejátékról vagy más egyéb függőségekről. Ezek károsak lehetnek a testi és mentális egészségre, valamint a társadalmi kapcsolatokra is.

- A hedonista életmód gyakran nagyobb erőforrás-felhasználással jár, például luxuscikkek vásárlásával, gyakori utazással vagy pazar fogyasztással. Ez hatással van a környezetre és hozzájárulhat a fenntarthatatlan fogyasztási mintákhoz.

Most csukd be újra a szemed egy pillanatra és vizsgáld meg, milyen kép jelenik meg benned egy hedonista életvitelt folytató személyről! Nekem egyből bekúszik egy római típusú mulatós orgia képe, ahol minden megengedett és mindenki a saját örömét keresi.

Ez a vízió is nyilván befolyásolt a történelem, a kultúra által, éppoly erősen, mint az aszkétizmus fogalma. És ugyanúgy, ahogyan azt sem, úgy ezt sem tudom teljes mértékben a magamévá tenni.

Az aszkétizmus vagy a hedonizmus felé vonzódás nagymértékben függ a természetünktől, az értékrendünktől és az életcéljainktól. Mint sok mindenben, itt is az arany középút kínál lehetőséget arra, hogy egyénileg megtaláljuk a boldogságot anélkül, hogy túlzásokba esnénk bármely irányba.

Sőt. Tovább megyek: engedjük el a címkéket, a pejoratív érzeteket keltő elnevezéseket, és a megkülönböztetés helyett nézzük meg, mi mindent tanulhatunk egymástól.

Éljünk a pillanatnak, és legyünk tisztában a céljainkkal. Élvezzük az életet, és figyeljünk a fogyasztásra, a fenntarthatóságra. Kapcsolódjunk, és hagyjunk magunknak személyes teret is.

Te mi mindent fűznél még hozzá?

A mai világ már egészen másfajta életvitelt sugall. Egyre kevésbé gondolkodunk polaritásban, ellentét-párokban, sokkal inkább a teljesség megélése, az egység a cél. Mert mit is mondanál példának okáért a digitális nomádokról? Vagy

azokról a családokról, akik eladják mindenüket, vesznek egy lakókocsit és évekig azzal járják a világot?

Nincs már fekete és fehér. Hiszen hátizsákkal utazunk, mégis beülünk egy-egy étterembe, elmegyünk programokra és ezer más módon élvezzük az életet, miközben figyelünk a fogyasztásunkra.

Az örömteli élet az én képzetemben (és életemben) valamiféle csendes derűként, elfogadásként és harmonikus nyugalomként jelenik meg. A belső értékrendemet követve, keveset fogyasztva, sokat utazva.

Élj úgy, ahogy te szeretnél és ahogy neked jólesik, úgy, hogy figyelj a környezetedre és ésszel élve a jelent, alapozd meg egy új jövő lehetőségét.

Ha érdekel, miként utazunk élvezetben, örömben, mégis mindössze 500 Euro költségkeretből egy hónapig Spanyolországban, akkor kövesd a kalandjainkat, valamint a pénzügyi tervet és annak megvalósulását a MannaClub-ban. https://mannacoach.com/mannaclub/

A karma kérdéskörei

Mester és képességek

Kell, hogy legyen mestered?

A keleti misztikusok, tanítók, guruk szerint elengedhetetlen a megvilágosodáshoz, de ez az ő hagyományukon és megfigyeléseiken alapszik. Valóban, én is úgy látom, hogy a legtöbb embernek kell egy mester, akire példaként nézhet, aki visszatükrözi mindazt, ami benne van, hogy felismerje belső zavarodottságát, blokkjait és félelmeit. Kell, aki megmondja neki mit hogyan csináljon, mert önmaga nem képes rájönni. Sok esetben egy megvilágosodott mester segít rámutatni, megláttatni azt, amivel éppen áltatod magad, felismeri melyik folyamatban vagy, aszerint vezet, támogat. Támogatás lehet, ha kihúzza alólad a széket, mert erre van szükséged, ez zökkent ki vagy éppen az elfojtott haragodat hozza fel. Ez Tőled és Tőle függ.

Viszont nem kell mindenkinek mester, tanító, vezető, mert Önmaguk mesterei. Alapvetőleg mindenki önmaga mestere, de hogy idáig eljusson, kellenek mások, akik kitaposták az utat. Néhányunknak nincs erre szükségünk, mert kellő bölcsességgel és őszinteséggel születtünk. Akik eleve ilyen tudatossággal születtek, azok mindig saját maguk jönnek rá mindenre. Mindig magukban találnak rá a válaszokra, viszonylag rövid idő alatt; tisztában vannak hiányosságaikkal, meglévő mintáikkal, feladataikkal, őket nem kell figyelmeztetni, inteni, mert Tudják. Maguktól képesek a Figyelemre. A belső hanggal szoros kapcsolatban állnak és hallgatnak rá. Ebből lesznek az újítók, univerzális gyógyítók- tanítók, mert megkapnak belülről minden információt, ami gyógyításhoz, asztrálutazáshoz, telepátiához, előadáshoz, bármihez kell, időtől függetlenül. Minden tudásuk valós, amit más mesterek vissza is igazolnak.

De sok egónak ez tetszeleg és mindenki ilyennek hiszi magát. De ez gőg! Okosnak, tudálékosnak hiszi magát és gőgös, hogy neki ne mondja meg senki mit tehet, mit nem és hogyan. Olykor lenézi a tanítókat, hisz ő a mindent tudó. Ez veszélyes tud lenni, mert nincs Valós önkontroll, Valós önismeret, hogy mik a határaik, mik az univerzális szabályok, mik a földi szabályok és azon belül is ki hol tart éppen. Ehhez elengedhetetlen az őszinteség önmagunkkal, hogy ne akarjunk másnak látszani, erősebbnek, spiribbnek, mint vagyunk, mert ebből nagy pofonok lehetnek, akár halál is. Ha önmagad mestere vagy, akkor nem olvasol, hallgatsz össze mindent, nem szaladgálsz egyik tanfolyamról, mestertől, látótól, jóstól, előadásról a másikra, nincs egy halom okleveled és biztos, hogy meg fogják neked mondani visszaigazolásként. Az elején és néha még utána is kívülről várjuk a visszacsatolást, hogy jól éreztük-e, jól gondoljuk-e; de alapjáraton nem kérdéses számunkra ki a mesterünk vagy kell-e külső mestert keresni. Mindegy melyikhez tartozol. Az egyedüli út nehezebb, hiszen neked kell a bozótvágóval bemenni a dzsungelbe, új utat törve magadnak. Még nehezebb, ha barátaid és családod sincs, akikhez mehetnél, ha épp sz@rul festesz. Mikor nincs kinek kibeszélni, nincs kitől bármit is várni. Ebből lehet a legnagyobb csoda.

Időnként jönnek segítők, katalizátorok, de a magány elviselhetetlenné tudja nőni magát, amíg rá nem találsz az egyedüllétre. Akinek van külső mestere, az csoportba jár és a közösség tagjaival együtt haladva nem kell a magány bugyrait megismerni, hanem tudatilag lazábban, de mégis kötöttebben, szabályokat betartva kell együttműködni.

Hogyan kezeld a képességeidet és hogyan vedd észre, hogy azok vannak?

Gondolat és energiamező olvasása

Ezt észrevenni nem könnyű, mivel eleinte nem tudod különválasztani magadtól. Csupán ránézel valakire, akár beszélsz vele, akár nem és egy halom gondolat, érzés megy át feléd, amivel nem tudsz mit kezdeni vagy Tudod, kitől jön és ezért haragra gerjedsz, hibáztatsz, büntetsz. Hogy megértsd ennek mélységét és összetettségét a saját példámon keresztül magyarázom el neked, de ehhez kell egy kis történet rólam.

Gyerekkorom óta előre tudok minden fontosabb eseményt, születést, halált, balesetet, de sokszor kisebb dolgokat is; hogy mondjuk jövő héten egy kedves ismerősöm nagyon nehezen éli majd meg az influenzát és stb. Ez nem csak az ismerőseimmel működik, hanem bármikor-bárhol információhoz tudok jutni a földön zajló és Univerzumban zajló dolgokról is. Ez nem valami hókusz-pókusz, csak ráhangolódás. Nem látok a szemeimmel másképp, mint ahogy azt sokan képzelik. Számomra olyan, mintha minden rezegne és amire ránézek, arról Tudom milyen a színe, formája, aurája, blokkja és mindene, ami lenyomatként benne van. Ezt először Tudom, aztán ha akarom, látom. De mivel már inkább befelé figyelek, mintsem kifelé, így ezek már kevésbé fontosak és csak arról tudok, amiről kell, de az épp elég. Ez nem egy szemüveg, amit átkapcsolok. Ez egy Tudás, amivel Tudsz- Látsz- Hallasz. Természetesen időnként a bekapcsoló minták még beleszólhatnak a látás minőségébe, ezért is fontos, hogy ismerjük ezeket.

Nos, nálam a sok képesség és parajelenség mellett ez a minőség csak 25 évesen tudatosult, addig pedig gyakran konfliktusokat okozott. Sok emlékem van, amit nagyon sérelmeztem, leginkább anyukám felől és akárhányszor beszéltünk róla többen, az érintettekkel is, mindegyik ellene volt az én verziómnak, hogy nem úgy volt. Úgy éreztem teljesen ellenem működnek, hogy kiidegeljenek. Anyukám rengeteget sírt és kérdezte miért büntetem állandóan; de ennek is mindig veszekedés lett a vége. Szöget ütött a fejembe, hogy egy negatív emlékemet se támasztják alá az ismerőseim, rokonaim és mindenkitől a „miért büntetsz” kérdést kapom. Persze azért van jó oldala is, hogy tudom, ki mit enne-inna, hova szeretne menni és stb. Így könnyen meglepetést tudok okozni. De többnyire a sok összetűzés és meg nem értettség lehet a legnagyobb jele a vizsgálatnak. Ehhez kellesz Te és egy olyan drága lény, aki feltétel nélkül szeret és elfogad téged, akit te is így szeretsz. Aki nem mártír, nem elnyomó, nem kér számon, aki Ott van Veled és nem elbeszél melletted. Ha ennek a képességnek birtokában vagy, akkor ilyen ember is van vagy lesz hamarosan a közeledben, hisz a segítőid ott vannak. A karmának igenis van humorérzéke.

Konkrétum:

Volt kedvesemmel őrült sok veszekedésünk volt és nem értette miért hibáztatom és büntetem olyanért, amit nem tett meg. Ez a kapcsolatunk első évében hetente 3-4-szer lezajlott és a szenvedésünk már elviselhetetlenné nőtte ki magát. Mindemellett a munkahelyemen akkor több százan dolgoztak és majd megőrültem attól a sok

vetítéstől, ami másokból jött. Ezt megelégelve odaálltam a legirritálóbbak elé és megkapták az igazság nyilát, ami nagy döbbenetet, félelmet és hitetlenkedést keltett, hiszen mindig azt mondtam, amiről senki nem tudhat, még talán az illető sem. Sokan depresszióba estek, vagy nagyon lenyugodtak, de voltak, akiket megütött ez az egész lehetetlen dolog és önelemzésre késztette őket, fejlődésre. Hogy miként van erre egy embernek joga vagy hatalma? Nagyon-nagyon kevés embernek van ehhez képessége, amivel jó adag negatív karmát is be lehet gyűjteni és veszélyes, tehát csak az kapja, aki érett és bölcsességéből fakadóan kezelni tudja, mindamellett, hogy rájön, erre semmi szükség.

Visszatérve a történethez, ezek mindennaposak voltak életemben, úgy éreztem, hogy az az 1 ember, aki megért, még se ért, hisz tagadásban van. Ekkor úgy döntöttünk, hogy kevesebbet találkozunk és ez be volt tartva. Könnyen ráhangolódtunk egymásra és erre a problémára, hogy mi a fene az egész. Egyik nap volt kedvesem elém állt:

„Bogaram, figyelj most Rám, Csak Figyelj! Tudjuk milyen vagy, tudjuk Ki Vagy, nem lehet, hogy ez is Az? A gondolataimra és bennem lévő folyamatokra reagálsz így, de én meg még elfelejtem azokat és nem tudom összekapcsolni?”

Na, ezen kiakadtam, hogy nehogy már ezért is én legyek a hibás. Megígértük egymásnak, hogy innentől ő figyeli önmagát és a reakciómat, amit - mivel nem beszéltünk és nem találkoztunk napokig, sms-ben kapott meg. Nem telt bele 2 nap, hogy dührohamot kaptam attól az energia-

csomagtól, amit távolról éreztem belőle. Nyakon öntöttem sms-ekkel, mire azonnal felhívott, hogy átjön, beszélnünk kell. Ledöbbenve és fülig érő mosollyal agyonölelgetett, hogy ugye-ugye. Elmesélte milyen rossz napja volt a munkahelyen és a mi ügyünk is eszébe jutott, így arra gondolt ő már nem bírja tovább ezt a vesédig beléd látok dolgot és megfordult fejében a szakítás, menekülés. De azon nyomban megkapta tőlem az üzeneteket, így ideje sem volt elfelejteni a gondolatait. Szóval Ő ismerte fel az egészet, ahogy átbeszéltük, kioldódott kettőnk közt minden feszültség; de a neheze ezután jött, ez pedig a Gyakorlat!

Megkért, hogy amikor elönti ez a sok dolog a testemet, fejemet és éppen írnék neki vagy felhívnám egy üvöltözésre, akkor azonnal vegyem ezt észre és vizsgáljam meg, nézzem meg a gondolatokat, érzéseket és az energiát, honnan jön, kié, ő pedig figyeli tovább önmagát is. Így tettünk. És soha többé nem volt hibáztatás, büntetés, számonkérés, se veszekedés. De ehhez meg kellett tanulnom kb. 1 hónap alatt a megkülönböztetést! Amihez folyamatos figyelem kell! Bátran fel kel-

lett keresnem rokonokat, ismerősöket, régi sebeimet feltépve, hogy ki miként emlékszik az adott dologra és milyen gondolatok, érzelmek voltak benne. A legtöbben képesek voltak tisztán, indulatmentesen emlékezni, ebből mindenki döbbenetére kiderült, hogy valóban olvasok mindent távból is, de így a negatív emlékeim fele nem is igaz, hiszen nem öntött formát szavakban, viselkedésben, tettekben. De én úgy éreztem, hogy amit gondolsz, azt megtetted.

Ennek átértékeléséhez 6 hónap kellett. Ex-párom ezt mondogatta: „Bogaram, olyanért nem büntethetsz, nem vonhatsz kérdőre, amit meg se tettem és ki se mondtam! Értsd ezt meg.” Én meg ezzel jöttem: „de megtetted, mert gondoltad, érezted!” Annyira beépült előtte mindenki energiacsomagja a valóságomba, hogy kőkemény volt ezt felismernem, miért nem lehet?

folytatás következik

/Lélekajtók a Tudatosságba az Ön-Ismeretig/

SZUPERNÓVA - A bátorság és a félelmen túli rezgések őrzője

Az ember végtelenül sérülékeny lény, nem is sejti, hogy csakis önnön pusztításával okozza magának az élete minden árnyoldalát és annak kellemetlen, fájdalmas, borzasztó következményeit. Feszültségeink, félelmeink miatti fájdalmaink szörnyű következményei kézzelfoghatóak, kemény rétegű lerakódásokat teremtenek, ami beburkolja az ember finom lényét. Így aztán megszűnik a kapcsolata a belső lényével, nem is tudja ki Ő valójában. Csak bolyong a beteg, megkövesedett testével a megkövesedett létében.

Amikor már mindebből elég volt és az egészségkárosodástól, haláltól való félelem a tetőfokára hág, és elég erős, kétségbeesett az SOS hívó hangja, akkor megérkezem az életedbe ÉN, a SUPERNÓVA fénylénye. Te, aki most éppen ezeket a sorokat olvasod, már rég kiküldted a segélykérő jeleidet. Lehet, hogy nem is tudsz róla és ez nem volt tudatos, de mivel véletlenek nem léteznek, hanem az összehangolódás jön létre, mindig azzal, amire a belső lényednek igénye van, bármi is legyen az. Mivel mindent magunknak teremtünk és olyan a valóságunk, amilyennek megteremtjük magunknak, ezért az életünk legfájóbb betegségei, sérülései, csalódásai „BAJAI” a legjobb figyelemfelkeltő történések. Még mielőtt ténylegesen bekövetkeznének az életedben, megjelennek a figyelmeztető jelek, amiket észre tudsz venni, ha elég éber vagy és ha figyeled az életed apró történéseit és főleg a saját gondolataidat.

ÁLLJ MEG TEHÁT EGY PILLANATRA EZEKNÉL A SOROKNÁL! Figyelj!

Kérdezd meg magadtól, mik azok a múltbéli bevésődések az életedben, amiken változtatni szeretnél? Mik azok a tényezők, amik korlátozzák az életedet?

ISMERD HÁT FEL MINDAZT, AMI KORLÁTOZ AZ ÖNMEGVALÓSÍTÁSODBAN!

...Igen... a FELISMERÉS nagyon fájó tud lenni…

Nincs BÁTORSÁGOD a VÁLTOZTATÁSHOZ és a CSELEKVÉSHEZ?

Az SOS jeleket tehát régen kiküldted… A segítség most már itt van, csak fogadd el.

ÉN A SZUPERNÓVA fénylénye vagyok.

Sivák Enikő ASHA ezt a csodás, erőtől duzzadó formát adta Nekem. Helyezd hát tekintetedet rám / rajzra/. Gyönyörködj a határozott arany vonalak erejében, az áramlások lendületében, a színek misztériumában, és engedd meg magadnak, hogy mindez magával ragadjon...

Ősi rezgéseimmel szétrobbantom a tested sejtjeiben a haszontalan bevésődések megkövesedett feszültségeit. Felszabadítom a lelkedet és a szellemedet.

Figyeld, ÉREZD, ahogy elindul az ÉLETENERGIA ÁRAMLÁSA a testedben. Beindul a spontán öngyógyításod /ami akár pillanatnyi fájdalmat is okozhat helyenként, de kis idő múlva megszűnik/.

A felszabadult rezgésekből ÚJ ÉLET keletkezik. ÚJJÁSZÜLETSZ. És ezt a rámhangolódást bármikor, újra megteheted, amikor nem érzed jól magad a bőrödben.

Én a SZUPERNÓVA VAGYOK. Robbantom a régi lerakódott bevésődéseket, hogy ÚJ ÉLET SZÜLESSEN.

Én meg Sivák Enikő ASHA vagyok, és ha úgy érzed emberi útmutatásra is igényed van, akkor bátran jelentkezz, hisz nem csak rajzolok, hanem különböző testi-szellemi módokon is tudok segítséget nyújtani az élet bármilyen területén, bármivel kapcsolatban / egészség, testi-lelki-szellemi problémák, kapcsolatok, párkapcsolat, anyagi problémák, munka és más tevékenységek / Szeretettel várlak... enikosivak@gmail.com

Vásároljon festményt az alkotótól!

A stílus, mellyel egymásra találtak, kellően kifejező a forma nélküli formába öntésére. Az absztrakt és az expresszionizmus olyan formanyelv számára, melyen az érzéseket, az impressziókat és saját útját pigmentek, vonalak, struktúrák egyvelegén keresztül képes láttatni.

Képeinek témáit meghatározzák saját spirituális útjának belső tapasztalatai. Amit láttat, az a tudatban felmerülő és elméjének hártyavékonnyá vált szűrőin átengedett, valóságba exportált képei. Minden energia, rezgés és hullám. Ezek válnak színekké, formákká és érnek el hatásokat, váltanak ki érzéseket. https://czeczonart.webnode.hu/

DAVID LYNCH

Az ember, aki miatt a Fehér Barlangban ragadtam

2.rész

A cikksorozat első részében az amerikai rendező-géniusz David Lynch pályáját, annak kezdetétől a mainstreamben elért első sikerekig taglaltuk. David Lynch személyét és munkásságát a 80-as évek végére már masszív kultusz övezte, és legalább annyira vált vitatott, mint ünnepelt művésszé, akinek egyedi filmnyelvvel tálalt, radikális és formabontó műveit minduntalan magyarázni és értelmezni igyekeztek, és igyekeznek mind a mai napig. Formailag sok kritikus és elemző törekedett egyfajta Lynch-recept definiálására.

Naomi Watts, David Lynch

A Kávészünet az elmének

című könyv megrendelhető: https://kaveszunet-az-elmenek.webnode.hu/ https://www.ekonyv.hu/kaveszunet_az_elmenek

Ezek alapján, Lynch alapvetően szürrealista filmjeit leginkább az jellemzi, hogy a motivikus és a tematikus stilisztikai eszközök összeolvadnak és szerves egészet alkotnak. Lynch a klasszikus mozi tárházát tekintve leginkább a Film noir elemeihez nyúl vissza, érinti az ötvenes évek, azaz saját gyermekkorának eseményeit és miliőjét, de az amerikai társadalom kollektív élményeit is. Kedvenc témái közé tartozik a kisváros biztonsága, a középosztály, a zene, a család, a szerelem és a romantika, ami által nem riad vissza ezek árnyoldalaitól sem: az elnyomott libidótól és erőszaktól, a rejtett-től, az irracionálistól és a tudattalantól. Ily módon a banálisból horror, az erőszakból vígjáték, a miszticizmusból hétköznapiság válik, néhol karikaturista módon túlhangsúlyozott a pátosz és a kisvárosi szappanopera-jelleg. Az abszolút metafora és a paradoxon szintúgy jellemző Lynch munkásságára. 1997-ben Andreas Kilb kritikus a „befejezetlen ember örök drámájaként” jellemezte életművét.

Minden radikalitása, és a formabontásra való hajlama ellenére azonban Lynch viszonylag piacképes maradt filmrendezőként. Későbbi filmjeiben a nők kiemelt jelentőséget kapnak, különösen hollywoodi kontextusban. Műveiben majdhogynem a klasszikus hollywoodi klisék szerint jelenik meg a femme fatale, a naiva, a tiszta lelkű ártatlan diáklány, a sokat látott, bölcs és dörzsölt vénkisasszony, vagy a feslett erkölcsű, nehéz életű prosti figurája.

Ha azonban racionális megoldásokat és logikus magyarázatokat keresel a narratívájában, általában csúfos kudarcot vallasz. Ahogy azt már korábban kifejtettük, köztudott, hogy Lynch nem szereti a filmes történetmesélés racionális és általános formáit. A hangsúly inkább az intenzív atmoszférán van a filmjeiben. Ugyanígy előnyben részesíti a ritkábban használt narratív struktúrákat, különösen a „nyitott formát”. Itt elsősorban az úgynevezett Möbius-szalagot vagy a „furcsa hurkot”, valamint a dekonstrukciót és a posztmodern eszközeit használja. Lynch filmkészítési módszereit a festészetével rokonítja, az álomszerűség és az intuíció segítségével alkot. A filmzenékhez azonban, melyeket alkalmaz, a popkultúrát szán-

dékosan és tudatosan veszi igénybe, amelyben a háború utáni évek hangzása váltakozik a jelenével. Remek érzéke van a mozgás és a nyelv ritmusához, a színekhez, a térhez, a zenei effektusokhoz és a kép és hang összjátékához.

TWIN PEAKS. 1. és 2. évad (1990-1991)

A sokak által vitatott, mások szerint (így szerintem is) korszakos jelentőségű, egyedi, és megismételhetetlen Twin Peaks saga mindazon korábbi műveiben már kipróbált, és az egyetemes filmnyelvbe azóta már átemelt Lynch-i elemet alkalmazza, melyek Davidet híressé és ismertté tették. A filmsorozat első két évada mesteri módon ötvözi a kisvárosi idill, az izgalmas krimi, a szappanopera, és a sci fi-horror elemeit. A harmadik, legutolsó évad, mely 25 évvel később, azaz 2017-ben került adásba pedig ennél is többet tesz: olyan szintű innovációt, frissességet és új megközelítést volt képes felmutatni, amely még Lynch újító vénáját és hihetetlen kreativitását alapul véve is figyelemre méltó.

Amikor a gyönyörű bálkirálynőt, Laura Palmert (Sheryl Lee) holtan találják a folyóparton, műanyagzsákba csomagolva, a halálából fakadó bánat hullámai felemésztik Twin Peaks kisvárosát. Az eset közvetve a városba hozza az FBI különleges ügynökét, Dale Coopert (Kyle Maclachlan), aki Harry Truman (Michael Ontkean) seriff segítségével megpróbálja megoldani a rejtélyt – melynek köze lehet egy sorozatgyilkoshoz. Cooper

kihallgatja a helyieket (beleértve a híres, misztikus Tuskó Ladyt is), de egy sor furcsa nyomozási módszert is alkalmaz, amelyek az álmai elemzését is magukban foglalják, hogy megoldja az ügyet.

Eközben Twin Peaks lakói a maguk módján kezelik Laura halálát. Számos karakter kerül felvonultatásra a szövevényes és szerteágazó történetben, de a leginkább meghatározóak Laura barátja, Donna Hayward (Lara Flynn Boyle) és osztálytársa, Audrey Horne (Sherilyn Fenn), valamint két szerelme, Bobby Briggs és James Hurley. Végül elkapják Laura gyilkosát, de egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a Twin Peaks valamiféle természetfeletti háború középpontja is egyben, amelyet a többnyire jó, félkarú szellem, Mike és a kegyetlen, szadista gyilkos, Bob karaktere képvisel, akinek nagy szerepe volt Laura halálában.

Ahogy Cooper mélyebbre ás, tudomást szerez egy titokzatos Fehér Barlangról, és az ezen barlangból megközelíthető (és egyben az előbbi negatív lenyomataként definiált, baljóslatú) Fekete Barlangról az erdőben, amelyben úgy tűnik, ugyanaz a különös, Vörös Szoba is található, melyet egy furcsa, földöntúli hangon beszélő, táncoló törpe, és az az Óriás népesít be, aki meglátogatta Coopert álmaiban. A sorozat fináléjában Cooper behatol a barlangba, de a végén a gonosz Bob megszállja Coopert. Találkozunk 25 év múlva, mondja Laura szelleme. Ez a képtelennek tűnő, és a szokásos szappanoperákhoz, és happy endekhez szokott, átlag nézőket egyenesen felháborító befejezés nagyon nagy vihart kavart a 90-es évek elején.

aki évek óta bántalmazta és molesztálta. Leland Bob hatása alatt állt, és időnként úgy tűnik, nem tudja, mit csinál, amikor megszállja a szellem. Cooper mégis rámutat arra, hogy Bob csak annak a gonosznak a megnyilvánulása, amelyre Leland mindig is képes volt (annak ellenére, hogy elég sokan látták már Bobot ahhoz, hogy a rendőrség vázlatrajzot tudjon készíteni róla).

Ennek az ügynek a feltárása a Twin Peaks sorozat legszörnyűbb, legmegrendítőbb része. Lynch legjobb munkáihoz hasonlóan ismét egy amerikai mítoszt bont elemeire, hogy felfedje a sötét, kiszámíthatatlan szívet a közepén. Nem számít az első látszat, az emberek borzalmas, és nemes, kedves tettekre egyaránt képesek. A rejtélyre adott válaszon keresztül a Twin Peaks ezt a lehető legjobban kifejezi.

Egy bizonyos generációhoz tartozó cinefilek számára a Twin Peaks 1990. április 8-i premierje szeizmikus esemény volt a populáris kultúrában, olyan élmény, amikor az ember pontosan emlékszik, hol volt, amikor először látta.

De mi volt a Twin Peaks titka, ami hihetetlen népszerűségét, majd (a balsorsú 2. évadot követően) a bukását okozta?

A Twin Peaks-ről eleinte nem tűnt úgy, hogy azzá a kultikus jelenséggé növi ki magát, ahogyan manapság hivatkoznak rá. Kultusszá később lett, mivel a megrögzött rajongók ragaszkodtak a sorozathoz a 2. évad első pár epizódját követő csökkenő nézettség, és az 1992-es előzmény-mozifilm, a Twin Peaks: Fire Walk With Me (Tűz, jöjj velem) ellenére is, amely valamilyen oknál fogva már nem találkozott a korszellemmel. A pilot (azaz a sorozat első teszt-epizódja) egy jóhiszemű áttörés volt, az 1989–1990-es évad legmagasabb értékelésével, körülbelül 35 millió amerikai hangolt az ABC-re, hogy megnézze. Lehetetlen (és röpke) pillanat volt, amikor a művészet beszivároghatott a fősodorba és a vasárnap esti rejtély, amely olyan karaktereket mutatott be, mint a Tuskó Lady, és Nadine, a szemfedőt viselő, rögeszmés háziasszony, ilyen mértékű népszerűségre tehetett szert.

Ahogy a második évad hetedik epizódjában aztán kiderül, Laurát saját apja, Leland ölte meg,

A sorozat sikerének másik nyilvánvaló titka, hogy az érzelmek éppúgy meghatározzák, mint az excentricitás. A Twin Peaksre többnyire egy furcsa műsorként emlékeznek, melyben Laura Palmer (Sheryl Lee) halála, és az azt övező rejtély egyfajta lynch-i fekete doboz, amelynek nincs kulcsa,

Ray Wise (Leland Palmer)

nincs más, csak sötét és szürreális kinyilatkoztatások véget nem érő sorozata, egy titkos, sejtelmes, gonosz entitásról, amely egy idilli északnyugati város szélén lapul. De a pilotban ezt egyszerűbben a bánat cunamijaként kezelik, amely rázuhan a kisváros lakóira. Nemcsak Laura édesanyja, Sarah (Grace Zabriskie) törik össze vigasztalhatatlan kínjában, hanem a középiskola igazgatója, aki hírt ad a halálesetről az iskolarádión keresztül, és szegény Andy (Harry Goaz), a bűnügyi helyszínfotós is. Habár Lynchnek és alkotótársának, Mark Frostnak bőven lett volna alkalma a sötétségbe sodródni, beleértve a Fekete Barlangon belüli extradimenziós terrort is, a pilot mégis inkább a kollektív emberi tisztességre helyezi a hangsúlyt. A halász, aki felfedezi a holttestet, Pete Martell (Jack Nance), nem tudja rávenni magát, hogy megnézze, kinek a holttestét rejti a műanyagzsák. Csak annyit tud mondani a rendőrségnek: „Meghalt… műanyagba csomagolva”, és elbújik egy szikla mögé, miközben Truman seriff (Michael Ontkean) és a halottkém, Dr. Will Hayward (Warren Frost) kibontja a zsákot, ezzel felfedvén az áldozat kilétét. (Hayward később nem hajlandó elvégezni a boncolást, mert szoros kapcsolatban állt Laurával, aki lánya legjobb barátja volt.)

Ahogy a hír Truman serifftől eljut a város többi részébe, a bánat pókhálója lassan átszövi a városlakók napi valóságát. Nincs meghatóbb és zseniálisabb pillanat a bevezető epizódban, mint amikor Leland Palmer (Ray Wise) segélyhívást kezdeményez az otthon őrjöngő feleségének, (aki a délelőttöt a lányuk keresésével töltötte), és Truman rendőrségi teherautója leparkol a háttérben mögötte. A helyzet, és a telefonvonal csendje miután Leland egy szót sem tud kinyögni, eléggé világossá teszi mindenki számára, hogy Laura

meghalt, és Grace Zabriskie sikolyaira, valamint Angelo Badalamenti szívbemarkoló zenéjére van bízva, hogy továbbvigye az érzelmeket.

Miért siklott félre a Twin Peaks?

Valójában az évad első kilenc epizódja a legerősebb, leginkább összefüggő szakasz a teljes sorozat 30 epizódos műsoridejéből, mivel Lynch és Frost itt még szinte kizárólag a rejtély megfejtésére koncentrálja a cselekményt, legfeljebb pár további kérdést is felvet azzal kapcsolatban, hogy mi is Twin Peaks mélyebb titka. A hetedik, nyolcadik és kilencedik epizód Cooperre összpontosít, ahogy kitalálja, ki ölte meg Laurát, majd leírja a kinyilatkoztatás következményeit. Pusztító, félelmetes, gyönyörű történetmesélés a legjavából.

Sajnos, ezután viszont a kezdeti, erős koncepció valahogy szétesett. Lynchet és Frostot ugyanis időközben elhívták a Twin Peaks projektből, hogy más igényeket teljesítsenek, ezért új csapat vette át az irányítást, és a Laura Palmer halálával kapcsolatos nyomozás, mint a műsor kötőszövetének elvesztése azt jelentette, hogy a sorozatnak lényegében egy egyszerű, főműsoridős szappanoperává kellett visszadegradálnia saját magát. Sajnos a Twin Peaks nem igazán élte túl ezt az átmenetet, ami olyan kényszerű megoldásokhoz vezetett, mint Cooper sakktáblája és egykori partnere, Windom Earle felvonultatása, mely szálak ugyan érdekesek lehetnének, de az amúgy is szövevényes történetet megakasztják, lelassítják, és nem jó értelemben.

A saját korában kedvezőtlenül fogadott második évad azonban 2 és fél évtizeddel később már teljesen más megítélés alá esik, köszönhetően az időközben kialakult Peaker kultusznak.

Sheryl Lee (Laura Palmer)

A sorozat erényei a saját személyes véleményem szerint is jó borként értek a korral: ami akkor furcsának és öncélúnak tűnt, az időközben ráadásul olyan erősen hatott egyéb filmekre és sorozatokra, hogy mai szemmel nézve már sokkal kevésbé látszik extrémnek. Továbbá, aki a Twin Peaks kapcsán kizárólag a furcsaságokra helyezte a hangsúlyt, az nem vette figyelembe azt, ami valójában a show lényege: egy gunyoros csavar a szokásos gyilkossági rejtélyen túl, igazi humorérzékkel. Kyle MacLachlan merő tökély Cooper ügynökként, akinek a legnagyobb szerelme egy csésze átkozottul jó kávé, és a munkája iránti buzgó elkötelezettsége. A Twin Peaks-i helyiek az emlékezetes karakterek széles skáláját fedik le, a femme fatale-t alakító Audrey-tól (aki általában a jelenetekbe a saját sikamlós, és hűvösen jazz-es főzenéjére lép, sőt táncol be) a szerethető, kissé együgyű Andy-ig. A humor éles és konkrét, és ezen mellékszálak nélkül a sorozat sokkal hamarabb furcsa melodrámává fajult volna.

Lynch mint Gordon Cole ügynök, Madchen Amick

A Twin Peaks nézésekor egyértelműen kiderül, hogy Lynch és Frost a főműsoridős szappanopera műfajának elkötelezett hívei, és legalább annyira merítettek a hatalmas melodramatikus vonzerőből, mint amennyire szembe mentek egyes klisékkel. A show nem működne akkor sem, ha Cooper szavaiban csak egy leheletnyi őszintétlenség lenne. Lynch és Frost hisznek az olyan kisvárosokban, mint Twin Peaks, és hisznek az ilyen súlyú tragédiák által megrázott közösségek összetartó erejében. A felszín alatt sok helyütt megbújhat a gonosz, de létezik eredendő emberi jóság is, amelyet érdemes ápolni és védeni.

Twin Peaks: Fire walk with me (Tűz, jöjj velem) (1992)

A kultikus tévésorozat előzményeként szolgáló mozifilm főként Laura Palmer, a tinédzser bálkirálynő életének utolsó hetére fókuszál, akinek meggyilkolása a sorozat központi rejtélye volt. 1990-ben a televíziós közönség folyamatosan azt kérdezte, hogy ki ölte meg Laura Palmert, de a Fire Walk with Me-ben Lynch már azt a kérdést igyekezett megválaszolni, miszerint: ki is volt valójában Laura Palmer?

A rendező az amerikai társadalom idilli homlokzata mögött megbúvó gonosz ábrázolásáról vált híressé; és a sorozat is ezt a gondolatmenetet folytatta, a cserkészfiúhoz hasonló Dale Cooper FBI-ügynök (Kyle MacLachlan) feltárta Twin Peaks bájos kisvárosának titkait. Cooper fertőző optimizmussal látta a világot, még a sorozat legsötétebb pillanataiban is.

De a Twin Peaks valójában Laura Palmerről szólt, a kötőszövetről, amely mindenkit és mindent összehozott, és jelenléte az egész sorozaton keresztül érezhető. Talán nincs is jobb példa Lynch munkájában olyan főszereplőre, aki minden általa feltárt témát megtestesít. Külsőleg egy lány, aki a tisztaságot és a kedvességet személyesíti meg. Belsőleg valaki, aki a függőséggel, bántalmazással és erőszakos sorsának szinte prófétai tudatával küzd. A “Fire Walk with Me” sok szempontból arról szól, hogy megtaláljuk a fényt egy kegyetlen, sivár világban. Cooperrel ellentétben Laura teljes pesszimizmussal látja a világot. Amikor barátja, Donna (akit itt Moira Kelly alakít) megkérdezi, hogy gyorsabban vagy lassabban haladna-e, miközben az űrben zuhan, azt válaszolja: "Egyre gyorsabban és gyorsabban. Sokáig nem érez-

nék semmit. Aztán egyszercsak lángba borulnék. Örökké... És az angyalok sem segítenének. Mert mind elmentek."

Eleinte Lynch félrevezeti a közönséget, hogy valami hasonlóra számítsanak, mint a show. A Theresa Banks meggyilkolása ügyében nyomozó Desmond és Stanley ügynökökre összpontosító prológus sokkal inkább az eredeti sorozathoz igazodik, Chris Isaak és Kiefer Sutherland remek páros, a film első pár jelenete szinte egy zsarus spinoffnak tűnik. Azonban amikor váratlanul felbukkan egy eltűnt FBI-ügynök (akit a határozottan rémisztő David Bowie alakít), a film Francis Bacon-szerű rémálommá válik. Lynch mindig is mestere volt a közelgő végzet érzésének megteremtésében. Bowie prédikátorszerű csapongásai apokaliptikusnak tűnnek, mintha a világunkba átszivárogna a Pokol. Lynch tökéletesen teremti meg az alaphangot ahhoz a szinte klausztrofóbiás félelemhez, mely hamarosan a hatalmába keríti Laura világát.

kavaróbb, legkényelmetlenebb hatású ábrázolása az egész filmtörténelemben.

A hab a tortán (ismét, akárcsak a sorozatban) Angelo Badalamenti kísértetiesen provokatív filmzenéje. A jazz, a szinti-pop és a rap keverésével hangulatos, éteri aurát hoz létre, amely tökéletesen illeszkedik Lynch álmodozó, de pokoli világába. Talán a legkiugróbb zenei rész a néhai Julee Cruise, aki a “Questions in a World of Blue” című dalát énekli. Kék-fehér fényben fürdik, ahogy Laura könnyek között nézi, ez az egyetlen pillanat a filmben, amikor úgy érzi, teljesen megértik.

Ahogy a nőkkel szembeni bántalmazásokról szóló történetek egyre nyilvánosabbakká váltak, a “Fire, Walk with Me” sajnos ma is aktuális. A vérfertőzés, a visszaélés és a függőség témáival foglalkozó részt nem könnyű végignézni. De bár a “Fire, Walk with Me” kétségtelenül tragédia, a film olyan érzést kelt, mintha Lynch szerelmes levele volna Laura Palmernek, mint karakternek és Sheryl Lee-nek, mint színésznőnek címezve. A film nem azért működik olyan jól, mert Laura hiteles áldozat, hanem azért, mert Lynch narratívája azt érzékelteti, miszerint minden tinédzser megküzd belső démonaival. Bár a 2017-es újjászületés kiterjeszti Laura sorsát, a boldogságtól síró utolsó felvétel tökéletes lábjegyzetnek tűnik. Ahogy a Tuskó Lady mondja neki: „amikor ez a fajta tűz meggyullad, nagyon nehéz eloltani”.

Nincs még egy színésznő, aki tökéletesebben el tudta volna játszani Laura karakterének minden rezdülését, mint Sheryl Lee. Ennek egyik nagyszerű példája az, amikor a drogdíler barátjával, Bobbyval (Dana Ashbrook) beszélget az iskolában. Először verekedésbe kezd, és harciasan viselkedik Bobby megcsalással kapcsolatos vádjaival szemben. Amikor rájön, ez nem vezet sehova, a báli fotóján látható kacér, angyali lány lesz. Ez nem csupán egy Lynch-film egyik nagyszerű alakítása, hanem a valaha volt egyik legnagyobb filmes alakítás, amely leginkább Renée Jeanne Falconettire emlékeztet Dreyer: Jeanne of Arc passiójában. Falconettihez hasonlóan Lee-nek is hihetetlenül kifejező szemei vannak, amelyek szívbemarkolóan tükrözik Laura mély fájdalmát és szenvedését. Közel azonos szintű említést érdemel Ray Wise, Laura apja, Leland szerepében. Lee-hez hasonlóan Wise is egyensúlyban tartja a szerető, rokonszenves apát a bántalmazó, zsarnoki szülő képével. Az a jelenet, amelyben Leland szembesíti Laurát vacsora közben a kézmosással kapcsolatban, a szülői bántalmazás egyik legfel-

Lost Highway (Útvesztőben) (1997)

Ez az 1997-es neo-noir pszichológiai horrorfilm öt évvel a dicséretes „Mulholland Drive” előtt készült, és a Lynch-re jellemző furcsaság és stílus ujjlenyomatát szintúgy magán viseli. A partitúra, a szereposztás, a nyitó képek – tudjuk, hogy valami egyedit kapunk.

Fred Madison (Bill Pullman) egy Los Angeles-i jazz zenekar szaxofonosa. Feleségével, Renee-vel (Patricia Arquette) postán kapnak videoszalagokat. Mindegyik szalag a saját otthonuk felvételeit mutatja be. És őket otthonukban. Ahogy a szala-

gok egyre idegenebbek lesznek, úgy válik azzá a történet többi része is.

A „Lost Highway” egészen jól csinál néhány dolgot, kezdve a szereplőgárdával. Bill Pullman ugyan általában vidámabb, komikusabb karaktereket játszik, de itt könnyedén belecsúszik Fred Madison noir stílusú szerepébe. Szimpatikus és könnyedén képes maga mellé állítani a közönséget.

Hasonlóképpen, Balthazar Getty jól érzi magát Pete Dayton szerepében. Dayton egy tipikus lecsúszott karakter, aki saját körülményeivel küzd. Getty az a fajta színész, aki úgy tűnik, a véletlennek köszönhetően pont úgy néz ki, mint amit játszik. Patricia Arquette szépen kiegészíti az elsődleges szereplőgárdát. Időtlen megjelenése tökéletesen illeszkedik a történet furcsaságába.

A mellékszereplők között olyan nagy nevek szerepelnek, mint Robert Blake (utolsó szerepében), Robert Loggia és Gary Busey. Michael Masse és Giovanni Ribisi is feltűnik. Richard Pryor komikus, valamint Henry Rollins és Marilyn Manson zenészeknek van pár cameo-ja. Ahogy újra feltűnik Jack Nance is, aki Lynch első filmjében, az Eraserheadben szerepelt. (Majd később Pete Martell szerepében találkozhattunk vele a Twin Peaks-ben).

A „Lost Highway” vizuális és hangos ünnep. Megvan a Lynchre jellemző, álomszerű minősége, amely minden jelenetet magával ragad. A párbeszéd szándékosan minimális. A jelenetek jól eljátszottak, jól rendezettek és az egész film hatásosan bizarr. Van néhány dermesztő rész, de a film mégsem nevezhető horrornak. Viszont, bár a filmkészítés kiemelkedő, maga a történet sokak szerint kaotikus, és majdhogynem követhetetlen. Figyelembe véve ezt, valamint a film 134 perces időtartamát, sokak szerint a mű túl hosszú. De még egy szorosabb szerkesztési munka sem menthetné meg az összefüggéstelen történetet. Sokak véleménye szerint - amit kénytelen vagyok osztani - talán a Lost Highway Lynch egyik legkevésbé koherens és legkevésbé jól sikerült alkotása.

The Straight Story (1999)

1994-ben egy Alvin Straight nevű idős férfi hosszú közép-nyugati utazást tett, méghozzá autó és jogosítvány híján egy fűnyírón. Fáradságos bravúr volt, de közel sem olyan ijesztő, mint amit David Lynch a "The Straight Story"-ban szándékozik tenni: egy lassú folyású, vidékies, egyben mélyen spirituális filmet készíteni, amely mégis képes a közönséget abszolút magával ragadni. Lynch, mint a legkevésbé valószínű filmkészítő a bolygón egy ilyen mozi megvalósítására, lélegzetelállító lendülettel vágott neki ennek a kihívásnak. Radikálisan váltogatva, bátran dacolva a hagyományos bölcsességekkel arról, hogy mi kell a mozilátogatók izgalmához, Lynch bemutatja a „Blue Velvet” másik oldalát, és rendkívül valószínűtlen diadallá változtatja.

Természetesen ennek a filmnek az egészséges kisugárzása és megnyugtató természeti szépsége határozottan ellentmond a híresen “egészségtelen” Lynch-i képzeletnek. A szakadék a filmrendező előző „Lost Highway” című filmjének kísérteties rosszindulatúsága és a „The Straight Story” tisztességes, nyílt hangvétele között szinte túl nagy ahhoz, hogy felfogjuk. De ugyanaz a Lynch-i koncepció, amely a "Blue Velvet"-et olyan előrelátónak hagyta meg, és a tabutémák egész filmes hullámát indította el, ismét működik. Amikor egy született természetellenes, mint Lynch ilyen érdeklődést és érzelmeket tud kelteni egy ember egyszerű története iránt, a hétköznapok birodalma új határvonalnak tűnik.

Az természetesen sokat segít, hogy a "The Straight Story" ugyanolyan precíz és technikailag ügyes, mint Lynch többi munkája, és hogy a kiváltani szándékozott hatásait ugyanolyan gondossággal éri el. A „Blue Velvet” klasszikus nyitóképei visszhangoznak a film elején, ahogy a kamera egy látszólag közönséges házat és pázsitot vesz fel. A ház kísértetiesen csendes és elszigetelt, mígnem egy hirtelen esemény be nem mutatja Alvin Straight-et, akit a veterán színész, Richard Farnsworth mesterkéltség nélkül alakít. A „The Straight Story” nem jöhetett volna létre Farnsworth szűkszavú, mégis zsigeri őszintesége nélkül.

Farnsworth alakítása mélységesen emberi. Borostás, gyenge, rongyos ruhájú, kócos hajú, és ezáltal automatikusan megszabadítja a filmet a mesterkéltségtől, és elképesztően kitartó teljesítményt nyújt, amelyet nem fogunk egyhamar elfelejteni.

Alvin a lányával él (akit Sissy Spacek alakít) Laurensben, Iowában, egy olyan városban, ahol soha nem okoz gondot parkolóhelyet találni a főutcán sem. Az egészsége tönkrement, és tudja, hogy az élete hamarosan megváltozik. Egy egyszerű jelenetsor, amelyben Alvin felkeres egy orvost, csendben felméri az ominózus orvosi felszerelést, és meghallgatja az egészségével kapcsolatos szörnyű jóslatokat, elegendő magyarázatot ad későbbi viselkedésére. Válaszút előtt áll, hogy tehetetlenül öregszik tovább Laurensben, vagy megízlelheti a szabadság ízét még utoljára. Alvin úgy dönt, útra kel.

Állítólag a Sion-hegy felé tart (Wisconsin), abban a reményben, hogy megtalálja tőle elhidegült bátyját, akiről tudja, hogy agyvérzést kapott. De valójában Alvin utazása nem sok célról szól. Lynch, aki John Roach és Mary Sweeney gyönyörű és tömör forgatókönyvéből dolgozik, az utazás minden szakaszát Alvin életéről, és azok életéről forgatja, akikkel találkozik, így minden találkozás kikényszeríthetetlenül nagyobb jelentőséget kap. A sok kísérteties kép egyike itt találja Alvint, amint egy nyílt úton halad a fűnyírójával, amelyen azért utazik, mert nincs jogosítványa – és mert meg akarja tenni ezt az utolsó utat - de a maga módján. A kamera az ég felé emelkedik, és Angelo Badalamenti gyönyörű zenéje szól, amíg a kamera ismét lefelé mozdul – és Alvint szinte pontosan ott találja, ahol volt. A "The Straight Story" inkább a csillagok bámulásáról, és az egyes találkozások teljes megtapasztalásáról szól, mintsem arról, hogy sietve eljussunk valahova. Túl régen nem mert így tekinteni az életre egy nagyszerű amerikai film.

A film befejezése pedig egészen felemelő és megindító. Ezért most el sem mesélem inkább.

Személy szerint azt gondolom, hogy az Elefántember mellett a The Straight Story David Lynch messze legemberibb filmje. Még azt is megbocsátom neki, hogy eme alkotás valóban kakukktojás, mert szinte a világon semmi formabontóan Lynch-es megmozdulás nincs benne.

Mulholland Drive (2001)

A merész filmrendező 2001-es hollywoodi thrillere ma ugyanolyan káprázatos és ismeretlenül kétértelmű, mint megjelenése idején.

A legjobb filmek gyakran azok, amelyeket nem ismerünk ki teljesen, amelyek kérdőjelekkel és kétértelműségükkel hosszú távon ingerlik az elménket, és visszavezetnek olyan jelenetekhez, vagy pillanatokhoz, amelyek élénken kavarognak bennünk, és gyakran olyan érzelmi reakciókat váltanak ki, amelyeket nem vagyunk képesek elsőre azonosítani. Megvan az oka annak, hogy Alfred Hitchcock Vertigo című filmje, amely 1958ban vegyes fogadtatásban részesült, az elmúlt 50 évet a Sight & Sound minden idők legnagyobb filmjeinek listáján töltötte, mielőtt 2012-ben végül megdöntötte a hatalmas Citizen Kane-t.

David Lynch idén 23 éves Mulholland Drive című filmje ugyanezen az úton jár, egyike annak a két 21. századi filmnek, amelyek a legutóbbi Sight & Sound Top 100-ba kerültek. Biztosan nem véletlen, hogy a Vertigo és a Sunset Boulevard az a film, amelyekre Lynch a legközvetlenebbül utal, mivel a sztoriban két nagyon különböző nő kiléte olvad össze. Ahogy említettük, Lynch klaszszikus Hollywood iránti vonzalma az 1986-os Kék bársony című filmje óta nyilvánvaló, a Mulholland Drive szintén a film noir klasszikusok csapásvonalán halad. Maga a film, az ABC csatorna később elutasított 90 perces pilotjaként indult. A TV csatorna, mely egykor szenzációvá változtatta Lynch Twin Peaksét, másodszor nem volt hajlandó esélyt adni Davidnek. Nem olyan nehéz kitalálni, hol ér véget a pilot, és hol kezdődik Lynch új anyaga –egyes jelenetek sugározhatók a hálózati tévében, mások egyáltalán nem. De a Mulholland Drive lelke továbbra is ugyanaz: egy napfényes, optimista álmodozóról szól az ontariói Deep Riverből, aki Hollywoodban landol abban a reményben, hogy

karriert csinálhat, ám a rajta kívül álló körülmények eltérítik, és elveszti az ártatlanságát.

A kész film egy elbűvölő barna (Laura Elena Harring) körüli rejtély, aki autóbalesetet szenved Hollywood Hills-ben. Egy készpénzzel teli pénztárcát és egy kék kulcsot talál magánál, de sem ezekről sem pedig saját személyazonosságáról sincs fogalma. A magát Ritának nevező nő egy tágas lakásba menekül, amelyben Betty (Naomi Watts), a kanadai szőke színésznő lakik, miközben nagynénje a városon kívül van. Betty semmit sem tud Ritáról, vagy arról, hogy milyen veszélybe kerülhet, de beleegyezik, hogy segít az idegennek kideríteni a személyazonosságát. Útközben sokféle színes hollywoodi karakterrel találkozunk, köztük néhány bunkó gengszterrel, egy elvhű rendezővel, aki azért küzd, hogy megakadályozza a maffiát, hogy azok elvegyék tőle a filmjét, és a titokzatos cowboy- jal, aki a produkciót üldözi. A film bonyolultsága nem magában a történetben rejlik, hanem az összes mellékszál és mellékszereplő tematikájában.

A Mullholland Drive-nak szándékosan szürreális minősége van az első 90 percben. Elsőre a néző nem biztos benne, hogy drámát, vígjátékot, romantikus filmet vagy thrillert néz. Van néhány eltúlzott poén, egy párás szexjelenet, amely a semmiből jön, és néhány nagyon fura interakció, mint például Betty meghallgatási jelenete egy idősebb színésszel és egy süket rendezővel, valamint egy nagyon ostoba altétel maffiózókkal. De aztán minden felfordul a film utolsó harminc percében. A harmadik felvonásban elhelyezett “csavar” elengedhetetlen, a film ettől nyer értelmet, és helyezi kontextusba az összes furcsa dolgot, amit mindeddig láttunk.

Jó oka van annak, hogy a rendező unottnak tűnt Betty csodálatos meghallgatása során. Jó oka van annak, hogy a maffia miért próbálja rákényszeríteni Adamet, hogy válasszon egy konkrét színésznőt a filmhez. Jó oka van annak, hogy

Rita miért szenvedett autóbalesetet, és nem emlékezett a saját nevére.

Christopher Nolan Inception című filmjében DiCaprio azt mondja az álmokról, hogy „valósnak tűnnek, amikor benne vagyunk. Csak miután felébredtünk, vesszük észre, hogy valami furcsa volt.” Lynch nagyon hatékonyan ragadja meg ezt az érzést a Mulholland Drive-ban, minden bizonnyal sokkal jobban, mint Nolan az Inceptionben, egy olyan filmben, ahol az álmok inkább sci-fi díszletek, mintsem a valóság hátborzongató lecsapódásai.

A Mulholland Drive egy kihívásokkal teli film, amely nem lesz mindenki kedvence. A narratíva-hajlító furcsaságok közepette azonban a film mélyen és őszintén kapcsolatba hozza a nézőt Bettyvel. Lényének olyan tisztasága van, amely még a legvadabb jelenetekben is érzelmi ballasztként hat, amihez párosul az ipar kegyetlensége és közömbössége, amelyet oly buzgón csodál. A film afféle tiszteletadás “az ismeretlen színésznő” sírja felett.

Inland Empire (2006)

Az Inland Empire Lynch máig utolsó, teljes estés játékfilmje, ha nem számítjuk a 2017-es utolsó Twin Peaks sorozatot, melyre David filmként, mintsem tévésorozatként hivatkozik. Kissé olyan érzésem van, hogy az Inland Empire nagyjából ugyanazt jelenti Lynch filmográfiájában, mint a hírhedt, sokak szerint értelmezhetetlen és dekódolhatatlan Finnegans Wake, James Joyce írói pályáján. Az utolsó Nagy Mű, melynek szerzője azonban már olyan dimenziókba kalauzolja a nézőt/olvasót, befogadó közönséget, ahová valójában vajmi kevesen képesek vele tartani. Ennek megfelelően a film cselekményét, pláne a lehetséges értelmezést az alábbiakban csak nagyon vázlatosan taglaljuk.

Lynch újra életre hívja az általa már korábban bemutatott totális lázálomvilágot, és megbabonázott körutat tesz a rendkívüli, vadul kompromisszumok nélküli „Belső Birodalomban”, mely sötét, mint a szurok, váltakozva szép és csúf, vicces és rémisztő. Nikki Grace (a káprázatos, félelmet nem ismerő Laura Dern) befogad egy idegent (Grace Zabriskie) az otthonába. A névtelen látogató, az új szomszéd kidülledt szemekkel és kelet-európai akcentussal két rövid példabeszédet mond, amelyek utalnak a következő furcsaságra. “Amikor a fiú kiment a világba játszani” - mondja az idegen - “megszületett a gonosz, és követte a fiút.” “Amikor azonban a lány

elment játszani, eltévedt a piacon”, ami nagyjából összefoglalja, mi történik a legtöbb csinos színésznővel Hollywoodban.

A „Mulholland Drive”-hoz hasonlóan, amelyre ez az új film leginkább mint egy gonosz ikertestvérre hasonlít, az „Inland Empire” is egy vonzó, szőke színésznő útját követi. A maga furcsa módján Lynch szereti a nőket, vagy legalábbis az ábrázolásukat. És rettentően izgalmas szerepeket ad nekik.

Kevés finomabb, és végül szörnyűbb szerep létezik, mint Nikki Grace szerepe, akinek pornósztár neve korábbi karrierjére utal. Nem sokkal azután, hogy megvendégelte külföldi akcentussal beszélő látogatóját, Nikki, aki a 30-as évei közepén jár, az „On High in Blue Tomorrows” című új filmet próbálja, Kingsley Stewart rendezővel (Jeremy Irons, aki szakszerűen ötvözi az öntudatot az egóval), valamint színésztársával, Devon Berk-kel (Justin Theroux). A forgatandó film egy romantikus melodráma, Susan Blue-val és Billy Side-dal, a csinosan öltözött déliekkel, Nikki vagy Susan, vagy talán mindketten bekerülnek egy másik történetbe, amely hasonlít az „On High in Blue Tomorrows” nyájasabb változatára. A film a filmben miliő eme kendőzetlen változatában Susan sok időt tölt egy baljós házban, fél tucat nővel, akik prostiknak tűnnek. A „Belső Birodalomba” a legegyszerűbb út a nagy kastélyokon, elhagyatott házakon, baljós folyosókon és koszos hátsó sikátorokon keresztül vezet, amelyekben Nikki, Susan, valamint különös, ember méretű nyulak és a kurvák laknak. Minden szoba új hangulatot, vizuális textúrákat, fenyegetéseket hoz, valamint a szokásos Lynchville-i hangulatot, amit már jól ismerünk, olyan visszatérő elemekkel, mint a zümmögő elektromos lámpa és a bársonyos vörös függöny. A film egy kis szobát mutat be, amelyben a síró lengyel nő egy statikus töltéstől vibráló televíziót néz. Ezt a szobát egy másik, pazar berendezésű, aranyozott szélű szoba váltja fel, amilyen az európai palotákban és múzeumokban található.

Az, hogy Nikki és a többi szereplő hogyan vándorol ezekben a szobákban – például, hogy az elkényeztetett szőkeség hogyan kerül végül egy kísérteties, B-filmes irodába – kevésbé fontos, mint az, ami ezekben a terekben történik. Az „Inland Empire” című filmben a klasszikus hős útját felváltják a megrázóan ellentmondó jelenetek, helyzetek és beállítások, amelyek úgy tükrözik egymást, mint ismétlődő képek egy szilánkos tükörcsarnokban, akárcsak Orson Welles „Lady From Shanghai” című művének végén. Az „Inland Empire” terei állomásként funkcionálnak, lelkiállapotokként (Nikkié, Susané, Lynché), a kinyilatkoztatás és a tárgyalás, az erőszak, és az intimitás helyszíneiként. Minden új tér egyben színpadként is szolgál, mely színpadokhoz folyamatosan be- és kijáratok készülnek. E be- és kijáratok teátrálissága aláhúzza a növekvő feszültséget és meghiúsít minden olyan érzést, hogy a film a szokásos lineáris logikával bontakozik ki. Nikki/Susan, mint a szereplők, akik ugyanazon a folyosóajtón rohangálnak be és ki egy pofonegyszerű vígjátékban, folyamatosan változtatják a pozíciójukat, de hosszú ideig nem úgy tűnik, mintha új helyre mennének. Ez a stratégia nagyrészt működik még akkor is, ha ebben a bámulatosan ambiciózus 179 perces filmben van körülbelül 20 perc, ami feleslegesnek hat.

A film gyártása közben megjelent interjúban Lynch elmondta, hogy az Inland Empire-t konkrét forgatókönyv nélkül forgatta, amit könnyű elhinni. Az automata írás szürrealista gyakorlatához hasonlóan a film is olyan érzést kelt, mintha transzban készült volna, abszolút belső intuícióból. Lynch-hez hasonlóan senki sem ábrázolja a simogató, déli fényt ennyire sötétnek, ennyire ijesztőnek, talán azért, mert kevés amerikai filmes meri visszahámozni a dolgok felszínét, hogy megmutassa, mi rejlik alatta.

Az „Inland Empire” nem olyan film, amelyet szeretni kell. Ez egy olyan mű, amelyet csodálni, átgondolni kell, birkózni kell vele. A sokkal megközelíthetőbb, humanista „Mulholland Drive” elsőre mindenképp könnyebb, emberközelibb darab. Második megtekintésre azonban az „Inland Empire” viccesebbnek, játékosabbnak és valahogy szívhez szólónak tűnik. Laura Dern előadásában minden bizonnyal nincs más, csak szeretet, ami éppúgy ajándék nekünk, mint annak a rendezőnek, aki a színésznőnek a legnagyobb szerepeit adta. Könnyű eltévedni egy David Lynch-filmben, de Laura Dern csodálatos lénye még ebben az útvesztőben is nagyszerű útmutatónak bizonyul. folytatás következik

Nyelvi kincseink 9. rész

Még a megfogalmazásaink is különböznek

A nyár után nyelvészeti cikket írni olyan, mintha újra az iskolapadba ülnénk. Ráadásul egy kicsivel több hónap is kimaradt, mint egy nyári szünetnyi, ezért van mit feleleveníteni. A gendernyelvészeten belül elemezgettem a nyelvi szinteket, a fonéma-morféma-szó-szintagma-mondat ötös felosztásán belül az első kettőt veséztük ki alaposabban, valamikor tavasz környékén. Következzen tehát az, hogy a nemek mely szavakat, szintagmákat és mondatokat használják eltérően.

Káromkodó tyúkok (szavak szintje)

Azt a szót, hogy szó, mindenki érti, eme mondatot meg mindenki megmosolyogja. Külön definíciója nem létezik, mert mást jelent, ha a beszéd elemeként értelmezzük, és mást, ha nyelvi elemként. A beszéd egységeit ugyanis szóelőfordulá-

soknak, a nyelvi egységet pedig lexémának hívják. Az én házam az én váram mondat elbeszélt verziójában hat szóelőfordulás található, míg, ha lexikailag nézzük, csak négy szó: az, én, ház, vár, plusz a toldalékok. Mivel ez egy nyelvészeti cikk, a továbbiakban a lexémákról ejtünk szót.

A szókincs a nyelv legváltozékonyabb és legérzékenyebb része, ami a világgal együtt változik. A múlt században például minden magyar ember meg tudta nevezni a mezőgazdasági eszközöket (csoroszlya), a haszonállatok nőstényeinek és hímjeinek speciális nevét (gácsér), és még alkategóriákra is tudták osztani a gyümölcsöket (rétesalma). Ezek ma már legfeljebb mezőgazdasági szaknyelvben lelhetők fel. Ellenben ma olyan technológiák és újítások jelentek meg, főleg a számítástechnika, a digitális eszközök és az internet révén, amelyek megnevezése rengeteg új szóval gazdagították mindennapi beszédünket (wifi, élőzik, applikáció).

Általában elmondható, hogy szókincsbeli, szóhasználati különbségek területi és szociálisan szerveződött csoportok között figyelhető meg. Egy falusi fiatal egészen más szavakat használ, mint egy városi, és egy mérnök is teljesen másképp beszél szavak szintjén (is), mint egy kereskedő. Az egyéni különbségek tehát nemtől függetlenek. Mégis léteznek olyan lexikai szegmensek, amelyekben tetten érhetők nemileg nyelvi eltérések. Japánban például még a 16. század környékén papírra vetettek egy főnevekből, melléknevekből és igékből álló, pár száz szavas kis szótárt, amelyet kizárólag udvarhölgyek használtak, amolyan titkos nyelvként az udvari életben. Ennek a nyelvnek a verziója a mai napig fennmaradt a japán lányok körében.

Sokkal nagyobb különbségek alakultak ki az ún. verbális tabuk körül, amelyek olyan szavak, amelyet csak egy bizonyos nemhez tartozó egyén használhat. A karibi nők pl. nem szólíthattak férfiakat a nevükön, a zuluban a menyeknek meg kerülniük kellett azokat a szavakat, amelyek az apósuk nevére még csak távolról is hasonlított, amellett, hogy nevén nevezniük őt szintén tilos volt.

Ám a sok nyelvspecifikus tabu mellett létezik egy állandó ihletforrás, amely minden nyelvben megtalálható, ez pedig a trágár szavak használata, és a káromkodás. Obszcén szavak már a középkori hitvitázó szövegekben is fellelhetők, ám használatuk a 18. században lett megtiltva a nők számára, illetve női társaságban. Férfiak használhatták egymás között, mert ezeket a férfiassággal és erővel asszociálták, a durva szavak kerülése meg egyre inkább egyfajta finomkodó, „nőies” stílus kialakulásához vezetett.

A pár évtizeddel ezelőtti nyelvészeti hanganyagok is azt támasztották alá, hogy a nők kevesebbet káromkodnak, mint a férfiak, ám sajnos egy ma végzett kutatás azt mutatná, hogy a fiatalok körében aligha mutatkozik különbség. A közönséges, durva szavak használata egy olyan presztízzsé nőtte ki magát, ami a fiatalnak a társaságon belüli minél magasabb rangjával függ össze. Röviden szólva: a káromkodás menő. Minél cifrábban káromkodsz, annál menőbb leszel. A lányok ezen a nyelvi rétegen keresztül akarnak fiútársaságokba kerülni, így akarják észrevetetni és fontosnak érezni magukat. És azok a fiúk, akiknek ez imponál, még nem érettek meg az olyan nők értékelésére, akik szépen beszélnek. De szerencsére erre előbb-utóbb a nők is rájönnek.

A két nem között szóhasználati preferenciákról is beszélhetünk, amiknek alapját egy hetvenes évekbeli kutatás adja, éppen ezért sztereotip felhangja miatt fenntartásokkal kezelendő. Eszerint a nők előszeretettel különböztetnek meg finom színárnyalatokat (mályva, kiwizöld), és a kedveskedő megszólítások és melléknevek is csak rájuk jellemzőek (édi, szivikém).

A sztereotip döntögetést ez utóbbi állítással kezdem. A becézgető szavak a kisgyerekekkel foglalkozók, elsősorban az anyák sajátos nyelvhasználatához, az ún. dajkanyelvhez tartoznak, de a saját kicsinyükhöz beszélő apukák ugyanúgy gügyörésznek, mint az anyukák, és mivel ma az apák jobban kiveszik a részüket a gyereknevelésből, ezért a fenti állítás ma már nem állja meg a helyét. Egyébként a kedveskedő szavakat a szerelmesek is használják egymás között.

Sokan a főzésre és háztartásvezetésre vonatkozó szavakat emelték ki a nemek halmazából, ami ma már szintén nem csak a nők sajátja: a legtöbb sztárszakács férfi, a legtöbb Youtube-grillcsatornát férfi készíti, és olyan előszeretettel dobálják

a sous vide és a briskett szavakat, hogy szégyenszemre utána kellett néznem, hogy megértsem a videókat.

Ami meg a színeket illeti, a paletta legkülönfélébb árnyalatait a divatszakemberek találják ki, a divatlapok terjesztik el, és azokat főleg nők olvassák. Ha a nő azt olvassa, hogy a szezon színe a főttrákvörös, a divat oltárán rögtön beszerez pár olyan színű anyagot, és a tavalyi, egy árnyalattal sápadtabb paradicsomszínű már nem kell neki. A divatszakmában ismert szabásvonalak, pl. denevérujj és lapszoknya is a nők szóhasználati repertoárjába tartozik, bár ma már a legtöbb divatszakszó angolul kerül be a regiszterbe (cropped top, skinny jeans). A legtöbb, tudatosan öltözködő férfi már tisztában van ezekkel a szavakkal, és már rég nem él az a mondás, hogy aki tudja, mi az a titokzokni, már buzi. Ezen kívül rengeteg férfi dolgozik nyomdában, amit nem mondanék kifejezetten nőies szakmának, és ők még a magentát is szabad szemmel meg tudják különböztetni az élénk pinktől.

És még egy érdekes aspektust hadd említsek meg, méghozzá azt, milyen érzelmi-hangulati aura kapcsolódik egy-egy, férfira vagy nőre utaló szóhoz, vagyis, hogy milyen ezeknek a szavaknak a konnotációja. Egy férfit más pozitív jelentéstartalmú szóval jelölünk, mint nőt. Egy férfi helyes és jóképű, míg egy nő csinos és szép. A buta férfiakra azt mondjuk, hogy hatökör, barom, tökkelütött, míg egy buta nőre azt, hogy tyúkeszű, annyi esze van, mint egy csirkének, hülye liba. A férfiakat a nagytestű haszonállatokkal asszociáljuk, a nőket a baromfikkal. További érdekes nyelvészeti témákhoz vezethetne a kérdésemre tett válasz: mi a különbség a nő, az asszony és a hölgy között?

A visszakérdezés udvariasság? (szintaktikai-és mondatszint)

A következő nyelvi szint a szintagmáké, utána a mondatoké. A szintagma (legalább) két alapszófajú lexéma grammatikai kapcsolata. Csak olyan szavak alkothatják, amelyek önálló mondatrészek is lehetnek, pl. Péter ír, asztal alá, jó tanuló. A mondat pedig ilyen szintaktikai elemek kapcsolódásából jön létre, tehát ez egy nyelvi elemekből, nyelvi szabályok által létrehozható elvont nyelvi egység. Jól körülhatárolható: kezdetét nagybetű, végét írásjel jelzi, típusait illetően meg létezik egyszerű és összetett.

A férfi és a női nyelvhasználatban a szintaktikai és mondatbeli eltérések olyan szoros mértékben összefüggnek, hogy érdemes egyszerre láttatni ezt a két nyelvi szintet.

A gendernyelvészettel kapcsolatos legnagyobb probléma az, hogy a legtöbb kutató óvatosan a régi nagy nyelvészek munkáihoz nyúl, mert az újakban nem bíznak, vagy az újak még nem készítettek mai kutatásokat. A régi kutatókkal meg az a gond, hogy ők a múlt században éltek és alkottak, és az ő, néhol nem is rejtett sztereotipizált megállapításaik ma már nem állják meg a helyüket. Legutóbb a nemek közti mondathasználati különbségekről például száz éve, az 1920as években készült szakmai összehasonlítás, mely során azt állapították meg, hogy a férfiak előnyben részesítik az alárendelő szerkezeteket, míg a nők „csak” mellérendelőben tudnak beszélni. Ennek a megállapításnak a százéves indoklása úgy hangzik, hogy csak az okos, tanult ember képes arra, hogy a világ dolgait térben és időben elhe-

lyezze, és ok-okozati összefüggésben láttassa, és ezeknek megfelelő nyelvi szerkezetekkel fejezze ki (hogy, azért, mert).

Ezzel szemben a kisgyermek és tanulatlan felnőtt csak és-sel és meg-gel összekapcsolt mellérendelő mondatokra képes, amivel nemcsak az egyidejűség, hanem az ok-okozati összefüggéseket is kifejezi. A „tanulatlan felnőtt” természetesen a nőkre vonatkozott, hiszen száz évvel ezelőtt ők még nem rendelkeztek (magas) iskolai végzettséggel, tehát ezekből a kutatásokból megint a nők jönnek ki butábban, igazságtalanul.

Ma már pont az ellenkezője tűnik a jelenség jellemzőjének: ahogy a korábbiakban már szó esett róla, a nők jobban követik a normákat, mondatszinten is választékosabban fejezik ki magukat, mert a pozíciókért végzett versengés miatt nem engedhetik meg maguknak, hogy beszédük miatt lenézzék őket. De mivel ők hosszabb mon-

datokat használnak, mondanivalójuk könnyen elveszhet, mintha tömör, lényegretörő megfogalmazásokat alkalmaznának.

Újabb sztereotípia, ezúttal a hetvenes évekből, hogy a nők többször kérdeznek vissza, ami a bizonytalanság jele. A visszakérdező forma (question-tag) leginkább az angolban figyelhető meg (Jack is here, isn’t he?), amit magyarra leginkább úgy fordíthatnánk, hogy igaz? ugye?. A kijelentés nagy felháborodásokat keltett, és erre reagálva – véletlen, nem véletlen – egy nyelvésznő, Janet Holmes kifejtette ennek a jelenségnek a bonyolult hátterét. Három fő okot különböztet meg, amikor a visszakérdező formát használjuk:

1. A bizonytalanság kifejezésére, az egyetértés kiváltására: Nem kéne felhívnom, igaz?. Holmes itt nyíltan elismeri az állítás igazát, ugyanakkor felsorol még másik két okot is:

2. A szolidaritás kifejezésére, általában akkor, mikor a társaságba bekerülő új embert beszélgetésre akarjuk bírni: Milyen hideg van, ugye?

3. Az udvariasság kifejezésére, általában egy negatív beszédaktus, pl. tiltás vagy utasítás tompítására: Ha nem veszel kintre sapkát, napszúrást kapsz. Ezt te sem szeretnéd, nemdebár?

Több kutató által is igazolást nyert, hogy mind a nők, mind a férfiak egyforma arányban, és mindhárom funkcióban használják a visszakérdező formát. Talán a nők a neveltetésüknél fogva az udvariassági formát gyakrabban alkalmazzák, de általában az a jellemző, hogy a társadalmi nemtől függetlenül, a beszédhelyzet függvényében nyúlunk egy-egy visszakérdezéshez. Számít az, hogy a beszélgetés személyesen vagy telefonon zajlik-e, ismeretlenekkel vagy ismerősökkel folytatjuk-e stb.

A feltételes igealakok szintén udvariassági formát tükröznek, amit a férfiak is előszeretettel használnak. A Nyisd ki az ablakot! helyett a Kinyitnád az ablakot, légy szíves? sokkal kedvesebbnek hat bárki szájából.

Régebben modalitásbeli eltérésekről is cikkeztek, a hatalmi hierarchián alapuló japán nyelvben. A nőknek régebben ugyanis tilos volt férfiakkal szemben felszólító módot alkalmazni. Ez a szabály ma már elképzelhetetlen lenne, amikor nők is dolgoznak vezető pozícióban. Egy doktornő hogyan utasíthatna egy férfi beteget a terápia betartására? Egy rendőrnő hogyan máshogy fegyelmezhetné a beosztottjait? Egy tanárnő ho-

gyan kommunikálna férfinemű diákjaival? Vagyis a foglalkozásokhoz kapcsolódó norma felülírja a nemhez kapcsolódó normákat.

A nők és a férfiak normakövetése

A társadalmi csoportok és a nyelvhasználat összefüggéseivel foglalkozó tudomány, a szociolingvisztika két olyan nyelvhasználati megállapítást tett, ami első olvasásra ellentmondásosnak látszik: a nők a hagyományos nyelvhasználat őrzői, ugyanakkor a nők a legnagyobb nyelvhasználati újítók. Hogyan lehetséges ez? A magyarázat előtt nézzük meg, mit is jelentenek az állítások pontosan.

A nők azért őrzik jobban a régi, archaikus nyelvi formákat, mert régebben a szűk családi környezetre korlátozódott az egész életük. Míg a férfiak dolgoztak, katonaként utaztak, és ezáltal kapcsolatokat építettek, úgy ők hajlamosabbak voltak a nyelvi sztenderdet beszélni, míg a nők a családi körben és falusi környezetben aligha kaptak olyan nyelvi inputot, ami nem a helyi nyelvjáráshoz köthető. Éppen ezért a nyelvjárások kutatói nagyobb előszeretettel gyűjtenek anyagot idős nőkkel, mint férfiakkal.

Korunk egyik híres nyelvésze, William Labov azt állítja, hogy a nők vezető szerepet játszanak a nyelvhasználat megújításában. Ennek elég egyszerű magyarázata van: egy felsőbb körökből érkező, presztízshez kötött nyelv változásait a nők gyorsabban és gyakorlatiasabban sajátítják el, mint férfi társaik. Gondoljunk csak a My Fair Lady című musicalre, mikor Higgins professzor tanítgatni próbálja az előkelő nyelvre az ágrólszakadt kis virágáruslányt, Elisa Dolittle-t, hogy úrinőt neveljen belőle. A film végén a kifogástalan hölgyként megjelenő Elisát végül feleségül veszi egy gazdag és jólelkű arisztokrata.

Egy kissé ironikus a tanulság, miszerint, ha úgy beszélünk és viselkedünk, mint a példaképeink, egy idő után ők is elhiszik, hogy közéjük tartozunk. És megfelelő kapcsolatok vagy házasság révén a végén még tényleg közéjük fogunk tartozni. Vagyis a nők számára a felfelé irányuló szociális mozgás egyik fontos feltétele a megfelelő nyelvi alkalmazkodás. Ezt a női érzéket bizonyára a természet alakította így, hiszen régebben, sok esetben még ma is a nő egyetlen esélye a jobb életre egy vagyonos férj.

Ami viszont tény, hogy a fiatalabb és városi nők mind kiejtésükben, mind szóhasználatukban jobban követik a normát, mint a hasonló társadalmi helyzetben lévő férfitársaik. Kétnyelvű közösségekben is megfigyelhető, hogy a nők szívesebben orientálódnak az általánosan elfogadott nyelvi sztenderdhez, az Őrségben például a némethez. Egy másik országba való költözéskor is a nők azok, akik a sztenderd nyelvhasználatot tanulják meg, nem pedig a helyi dialektust – én például már tudok „klasszikus” németül, a svábból viszont nem sok mindent értek.

Hogyan oldható fel tehát a két állítás közti ellentét? Hát úgy, hogy a két állítás a nőknek nem azonos csoportjaira vonatkozik. A nyelvhasználati hagyományőrzők a tradicionális népi értékek iránt elkötelezett, elsősorban idősebb, vidéki asszonyok, és a tanultabb, városi környezetben élő nőkre jellemző a nyelvújítós mondat. A férfiak számára kevésbé fontos a normatív nyelvhasználat, sőt a helyi dialektust még csoportösszehozó erőként is funkcionál. A helyi kötődésű csoportok

ugyanis egy helyi nyelvváltozatot beszélnek, pl. sörözőkben vagy sporteseményen, amit csak ők értenek. Ez a beszédstílus náluk a szolidaritás kifejeződése.

Mindezekből azt következtethetnénk ki, hogy a nők szorgalmasabb normakövetők, és hogy ők jobban figyelnek a beszédükre. Ez részben igaz ugyan, hiszen a kislányokat is eleve a szép, választékos beszédre nevelik, és a serdülő lányok jobban igyekeznek megfelelni a társadalmi elvárásoknak. Ám sok, mai kutatásnak az lett az eredménye, hogy a normakövetés nem a társadalmi nemtől függ, sokkal inkább a korosztálytól. A fiatalabb generáció ugyanis egyaránt a sztenderd nyelvváltozatot részesítik előnyben, míg az idősebbek a nyelvjárásiast. Felkaphatnád a fejed, hogy de hát ők szlengesen beszélnek, de ez egy másik kategóriába tartozó nyelvváltozat.

Ezen a vonalon maradva: csácsumicsá a következő cikkig! (Jobb, mintha káromkodtam volna, nem?)

Hiszek benned

„

Adott ez a remete sziget, s benne a monoton lüktetés: én.

„

Vannak az ember életében időn kívüli létperiódusok, mikor a valóságból kiszakadva, ám ugyanakkor önmaga rejtekébe zuhanva egyszer csak ott találja magát a nagy Nihil-szigetek egyikén. EGYES-EGYEDÜL. A semmi megsemmisítő tengeréből a kék is rég kikopott, a kétségeket el nem mossa, kérdésekre nem felel… Tudtátok, hogy a sziget szónak nincs szinonímája? Talán szolidaritásból magára vett sorsközösség ez részéről, az egyedüllét vállalása még a szavak szimbolikus világában is.

Adott ez a remete sziget, s benne a monoton lüktetés: én. Nagyon nem történik semmi, ezen jelenség itt helyben ok és tünet egyszerre. Fekszem a parti homokban, bámulom a kókusz és vanília illatot ontó, lágyan tovalebbenő felhőket. Egy ideig megnyugtat és eltompít a díszlet és a látszólagos idill, bőröm a napfénnyel együtt szívja magába a csendet, a szabadság tettetett karibi hangulatát. Megtévesztő jóllétem mesterkélt és átmeneti. Valójában üres, céltalan és magányos vagyok, el nem fogyó sós könnyeimet szaporán nyeldesem. A békés nappalba az alkonyati fények játékosságát kihasználva, alattomosan kúszik be a homály, árnyék-teste kígyóként siklik be gondolataim közé. Mentális védőbástyám hamar a lábai elé omlik, hát játszi könnyedséggel szívja ki belőlem az élet élvezetének utolsó nektárcseppjeit, majd gúnyos kacajok közepette, győzelmi mámorban úszva továbbáll.

Megint elbuktam. Merő szégyen. Lelkem fekete bársony, erőtlen testemet a szív fájdalma szaggatja, maréknyi bánattá, szomorúsággá és hiábavalósággá lényegülök. A világ peremén egyensúlyozok, itt kezdődik és itt ér véget minden, atomokra esve és szétszóródva újra a mindenség része lehetek. Lehetnék. Szemem sarkából valami mozgásfélét érzékelek, megtorpanok. Egészen apró fény villan a parti fövenyen.

Jé, egy kisebb tábortűz! Nem nagy, éppen akkora, ami a teret épp, hogy bevilágítja körülöttem. Mellé telepszem, egészen felmelegít. Olyan hely ez, ahol a tudat őrlőmalma megpihenhet, s ahol teljes elfogadásra lelhetek. A tűz lángja minden egyes lobbanásával életet lehel belém, bátorít, buzdít, erőt ad gyengeségemben. Türelem, alázat, megérkezés átlényegülési pillanatai ezek. Ez a mini-máglya igazi mágiaként hat a magányos éjszakában. Elűzi a sötétben ólálkodó kísérteteket és véd, amíg eljön a virradat. Eme kontaktus

éltet és életben tart, fényességes alkímia. Semmi másra nem vágyom, mint egyszer majd tovább adni ezt a varázslatot.

Fogadni mernék, hogy ha eddig kitartottál az olvasásban, az csakis azért lehet, mert őrülten kíváncsi vagy arra, vajon ki lehet a titokzatos ide-

„A túl világa vagyunk, a túlvilág nem a jövő, hanem az igencsak valóságos jelen. Túl hangos, túl bántó, túlontúl ilyen és olyan , mindenki helyettesítse be a kis kosarából a maga túl-zásait.”

gen, aki a tüzet gyújtotta. Csalódást kell okozzak, mert ezt nem fogom felfedni, ugyanis a mondandóm szempontjából teljesen lényegtelen. Lehet bárki, akárki. Nem maga a személy, hanem a tette volt a mérvadó.

A túl világa vagyunk, a túlvilág nem a jövő, hanem az igencsak valóságos jelen. Túl hangos, túl bántó, túlontúl ilyen és olyan, mindenki helyettesítse be a kis kosarából a maga túl-zásait. Kellemetlen, komfortoktól mentes, rideg és élhetetlen, csoda-e hogy gyakran utazunk azokra a bizonyos, fentebb emlegetett szigetekre?

Vallom, hogy az ember életében a legnagyobb szerepe az érzéseknek van. Érzelmeim a legnagyobb erősségeim. Racionalista embertársaim gyakran megítélnek és idiótának tartanak emiatt. Ráadásul végletekig idealista a hölgy! –mosolyognak az arcomba. Az! Hisz a jóban. Ad. Csodálatot, tiszteletet, támogatást, s gyönyörködik ama csodás transzformációban, melynek során a bátorító szavak szárnyakká nemesednek.

Végtelenül hisz a másikban. Igen. Egy dolgot felejt el rendületlen, hinni saját magában. Jóságát mások boldogságában méri, ezért végtelen könnyedséggel bocsátja útjára utolsó erőtartalékait is e szent cél érdekében, hogy aztán ő maga újfent elfogyjon „e nagy ölelésben”.

Talán ez lehet az oka, hogy időről időre ismételten ott találom magam ezen a lakatlan szigeten. Mások gondjainak megoldásában bajnok vagyok, de a saját viharaimban rendre hajótörést szenvedek. A betűvetés az egyetlen terápia, ő az én Jack-em a Titanicról, a megmentőm, ami visz-

szavezet a helyemre. De a semmi közepén se cetli, se ceruza.

Hajnalodik. Egy papírcsónak hófehér vitorlája bontakozik ki a távolban, árbóca golyóstoll (lássuk be, a klaviatúra és a monitor elég hülyén mutatna a vízen úszva), vitorlája gyöngybetűs üzenetet hordoz (ami megint nem igaz, mert a levél messengeren érkezett, de maga a kép így szép nekem).

Sejthető a leírtakból a történet, és bár egészen bagatellnek tűnhet, nekem sokat jelentett, mert jött valaki, aki hitéből szigetemen tüzet rakott. Őszinte hála annak, aki kedvesen érdeklődött hogylétem felől, majd hosszasan ecsetelte, hogy bizonyára óriási tévedés történhetett, mert az előző lapszámból valahogy kimaradt az írásom, se-

hol nem találja, és bár nem feltétlen olvas sokat, de engem mindig. Ennyi kellett a szabaduláshoz. Pár elismerő szó, értő figyelem, a szükség van rád kinyilatkoztatása.

Hiszek a hiszek benned ajándékában. A hiszek benned körforgásában. A hitem benned, és benned, és benned és mindenkiben - örökké él.

"Ne hidd, hogy elpazaroltad az életed. Soha nem fogod megtudni, milyen életeket érintettél meg, az ajtók, amiket kinyitottál, a vigaszt, amit adtál.

Egy kedvességet. Egy szót, egy mosolyt amik lehet, hogy örökre megváltoztattak egy életet. A jó soha nem vész el." (Charlotte Gray)

Ahol a part szakad

Az augusztus úgy robog előre, mint a fékevesztett teherautó. A következő szemeszter előtt mindenképpen el szerettem volna valahova vetődni az én kis baráti társaságommal. Ám e hónap sem hozott enyhülést a kánikulában megcsömörlött szervezetemnek. Természetesen a nyár utolsó heteire maradtak azon teendőim, amik hosszú utazást igényeltek ebben a nem épp kíméletes időben. Jogosítvány híján érthetjük meg csak igazán, hogy mit jelent utazni. Vasút és Volánbusz, no meg stoppolás a választható és igény vagy szükség szerint kombinálható kalandos, ha nem is kényelmes opciók. Minden esetre sok lehetőség nyílt előttem a kedvenc szórakozásom végzésére, amit csak úgy hívok, hogy az elméleti sopánkodás. Fenemód egyszerű és mégis leköti az embert, akár órákon át. A művelet a következőképpen fest, aki nem ismerné: keresünk egy aktuális problémát, bármit, ami szembejön velünk online és/vagy offline, majd alaposan járjuk körül.

Aztán mielőtt belezavarodnánk az elemzésbe, de miután már kellő részleteiben ismerjük a körülményeket, próbáljuk meg elgondolni a Gordiuszi csomó átvágását. Ha ügyesek vagyunk, találtunk egy hathatós, hipotetikus, nem túlzottan elvont megoldást. De most jön a lényeg: Kijelent-

jük, hogy az egész hipotézisünk téves. Ez a legkönnyebb rész, hisz semmi sem biztos, csak a cáfolat, lényegtelen milyen pontos, részletes vagy alapos egy kutatás, az eredménye nem lehet de facto, ellenben, ha egyszer sikerül megdönteni, a cáfolatára már ritkán borul a kétség fellege. De

mire jó ez az egész? Kérdezheti a tisztelt polgártárs, arra utalván, hogy ebből mi haszna származhat bárkinek is?

Nos, igen.

Az ember elképzeléseiről és prekoncepcióiról egyaránt képes könnyedén és iszonyúan nehezen lemondani, ez attól függ, milyen erős az érzelmi kapcsolata a véleményével, mennyire érzi közel magához. A magam részéről könnyedén lemondok egy hosszú órákat és kimerítő számításokat igénylő útitervről, mely számomra elengedhetetlen tényezője az A-ból H–ig jutásnak. Senki sem ragadna szívesen a Magyar-Szerb határon 37 fokban, igaz-e? Ellenben a megszegett ígéreteket és az önellentmondásokat nem tudom lenyelni. Ez az iménti esett meg velem és pár cimborámmal az államalapítás évfordulóját megelőző héten.

Szerbiából hazatérve hamarosan ismét útra keltem, többedmagammal. Az úticél a Dunakanyarban volt, azon belül egy nomád bár, hol az egyik ismerősünk dolgozott a nyáron. A nomád és kommunisztikus, a városi élettől a természetbe forduló életfelfogás nem volt előttem ismeretlen téma. Meglehetősen népszerű az önfenntartó vagy épp csupán „fenntartható” kis közösségek eszménye. Magyarán, tudtam mire számítsak, mi vár majd a dunaparti nomád táborhely berkein belül. A hercehurcautazást, hogy milyen nehéz öt embernek, táskákkal, sátrakkal és más táborozáshoz elengedhetetlen felszereléssel átvergődnie Budapesten, el tudják képzelni. Ezek után tévedésből túlmentünk egy megállót, s tanácstalanul vártuk a hatodik tagot, aki másfél kilométerre várt miránk, persze ez nem szegte kedvünk. Az utazás természetes velejárója volt mindez, hamar meg is lett oldva, poggyászaink nagy részét előre vitték a telekre, így nekünk csak kevés cipelni valónk maradt az egyórás sétára. Sajnos a nagy meleg és a tűző napsütés így is megizzasztotta a társaságot, kivált miután bevásároltunk némi élelmiszert és italt az elkövetkező napokra. Természetesen a legkimerítőbb út is lehet sétagalopp, ha az ember olyan útitársakkal van megáldva, akik vidám összeszokott csapatot alkotnak, akiknek ellenében nehéz tartósan a melegre és a vállba maró táskapánt okozta fájdalomra fordítani figyelmünk. Kedélyesen, nevetgélve érkeztünk meg a telekre, ahol barátságos kép fogadott minket, mely kép egyszersmind bizakodóvá is tett. Háztáji állatok szabadon és fabrikált karámok mögül üdvözöltek minket, libák kis csapata mellett sétáltunk bel-

jebb a földúton. Balkéz felől néhány ló álldogált, a nagy melegben farkukkal legyezve tomporukat, jobbra malacok majd nyulak ólja váltotta egymást és a kecskék, akik közül több hagyta maga mögött karámjukat, hogy szabadon kóricálhassanak a telken. Kis veteményes után pillantottuk meg a hely szívét, a bárt és a közösségi teret. Mindezen

túl ott folyt a Duna egy úszásra biztos szakasza, amit a Regenye Álomszigetének köszönhettek az idelátogatók. Festői hely, csodás és kellemes. Itt öröm lesz eltölteni két önfeledt napot, távol az urbanizáció minden nyűgjétől, bajától. Gondoltuk.

Az egész telek hármas osztottságra épült, a farm, a bár, és a part. A korábban vázolt kommuna elv 3 fő szabályt tárt elénk, előszőr is minden szemetet magunkkal kell vinni és hátra sehol sem hagyni, ez ésszerű és ha némileg kellemetlen is, de tartható. Aztán a késő esti zenebona (itt JBL eszközökre gondoltak) tilalma sem érdemel komolyabb kifejtést, békében hagyni aludni mindazokat, akik pihenni vágynak, alap. Aztán a harmadik, tilos alkoholt hozni a telekre. Ez ambivalens érzelmeket váltott ki, s nem csak belőlem, mert egy városi szórakozóhely, ami többedmagával áll versenyben érthető, hogy nem kíván idegen eredetű alkoholt beengedni. Ám a nomádbár egyik – gyakorlatilag az egyetlen – szolgáltatását így védeni, annak tudatában, hogy egy éjszaka a szabadban 2500 forint per fő, ellentmondásosan kapzsinak hatott. A csapolt sörök nem voltak sem különösen jók vagy rosszak, de egy korsót 1500 ért ritkán vesz az ember, azzal a különlegességgel, hogy a vendég magának csapolja a sörét. Ez a fesztiváli árazás aztán még inkább beárnyékolta a hely szellemét, mert egy rakparti étteremben láthat ilyet az ember, sokkal jobb minőségű sörök nevei alatt, még nagyobb számokat is, de itt ez érthetetlen.

A vendég szó a hely elvi rendszerét is kiválóan tükrözi, mi mind vendégei voltunk csupán a még a hét elején elutazott, sosem látott tulajoknak. Vendég az alkalmi táborozó, vendég a hónapok óta életvitelszerűen – büdös, tartós - ottlakó, de vendég a személyzet is. Minden probléma és ellentmondás a bár körül összpontosult, ami estefelé ontani kezdi magából a majd 1000 forintért árusított üveges Sopronikat (amiket boltban akár 370 forintért is be lehet szerezni). Akárhogy is, az ital és a szürkület keltette akkor életre a hely sokat idézett hangulatát. Tűz mindig van és szintúgy akad valaki, vagy valakik, akik sütnek vagy főznek valamit rajta és akiktől lehet kunyizni. A fő élmény helyszínén, vagyis a tábortűz körül sok időt töltöttünk, ugyanis feltett szándékunk volt valami komplexebb étel elkészítése. A guggoldát és a billegős kerti hidegzuhanyt nem említettem korábban és nem is fogom, ám a közösségi konyhát annál inkább kiemelném. A személyzet ügyel a tálakra, de a bográcsokban hetes ételmaradék fogadott minket, mikor használni akartuk volna. A „személyzet” csak legyintett, hogy a vendégek nem mossák el maguk után. A konyha sem volt épp minden higiéniai szempontból kielégítő, de azért jól felszerelt, volt ott mosogató pult, sütő felett tűzhely, még hűtőszekrény is, így

nem okoztak gondot az előkészületek. Az utolsó estén, miután elköltöttük a kiadós vacsoránk a gépzenét kézi hangszerek váltották, ekkor vette kezdetét az, amit a legtöbben már ismerhetünk. A dobos kör. Az átszellemültnek tűnő arcok és a lágy ütemre rángatózó koszos testek gyűrűjében állva nem először támadt fel bennem a szervezett társadalmak előtti törzsi rituálék képe, benyomása. Ez engem személy szerint mindig is taszított, egyfajta szellemi, kulturális regressziót vélelmezek a hátterében, de megértem sokakat miért tud magával ragadni. A környezet adott volt hozzá, az öreg fák övezte természetesnek ható tér, pattogva sistergő tűz és a tiszta csillagokkal borított égbolt kellemes háttért adott a handpan, a dobok, a csörgődobok és a doromb ad hock összjátékának. Ebben a kavalkádban magam is el tudtam veszni.

A zene egy pár órára ismét elfelejtette velem az elméleti sopánkodásom tárgyait, amik eddigre kiforrottan lebegtek szemem előtt. Nem sok kellene ahhoz, hogy ez a telek paradicsoma legyen bárkinek, aki a természetbe vágyik, csak igényesebb üzleti modellre, több a barátunkhoz hasonló lelkiismeretes alkalmazottra volna szükség. Rendbe lehetne tenni a dolgokat, az elvi alapokat

pedig a gyakorlati tapasztalatok mentén átértékelni. Végül mindezen hipotetikus megoldókulcs a fiókban végezte, s fájdalom, de nagy egyetértésben jutottunk arra a végkövetkeztetésre, hogy a hely egyetlen szépséghibája maga a bár. A part mesés, az állatokat mindenki szereti, de a magukat nomádnak nevező zsiványokat már kevésbé. A nomád közösség máza hamar lepereg az igénytelen vendéglátóhely csiszolatlan, tüskés padjairól, göcsörtös és karbantarthatatlan asztalairól, porral, hamuval, szezonálisan sárral borított talajáról és a „nem személyzet” működési zavarairól.

Az utolsó este nagy vihar mosta ezt az addig csendes Dunakanyart, némileg a rossz érzéseim is elmosva. Reggel a későn kelő személyzet viszszakapcsolta az áramot, mi pedig összepakoltuk a motyóinkat, megragadtuk szemetes szatyraink és elhagytuk a nomád banditatábort. Reggelink ugyan hiányos volt, mivel a közösségi hűtőben tartott bontatlan májkrémünk, hiába volt névvel ellátva, eltűnt. Később aztán szemtanúja voltam, ahogy a tubus félig üres teteme felett négy vendég macska marakodik, az üvegektől, ételmaradékoktól és mosatlan evőeszközöktől roskadozó

asztalok között. Ők az igazi archetípusai ennek az őszinte nomád életvitelnek, gondoltam magamban, ahogy elnéztem sovány kis testük hogyan feszül meg miközben pofozkodnak zsákmányuk felett. Öntörvényű kis rohadékok, akik kiszakadtak a városból, a turistákból élnek és amit ők hátrahagynak, ha pedig meg akarnád simogatni őket, megharapnak.

A társaság tette élvezhetővé és emlékezetessé ezeket a napokat, a hely ellenben sok kellemetlen és bántó emléket hagyott bennünk. Részemről legfőképp a szép elképzelésük csúfos és kudarcos megvalósulása, amiben hitüket nem vonom kétségbe, ám annak a valósággal való felcserélését nem tudom említés nélkül hagyni. Ha nem lenne rajta ez a hamis máz, egészen más volna a leányzó fekvése, talán nem is bosszantana annyira. Mindazonáltal senkit se intek óva a hely meglátogatásától, érdemes célpont egy vagy több estére. Én csupán az őszintétlen szellemiségét vetettem górcső alá, ami tán egyesek épp úgy a velejárójának tekintik az effajta kiruccanásoknak, mint én az út közben váratlanul felmerülő komplikációkat.

fotó: Tóth Judit, wikipedia