GYURKOVICS ESZTER
Nyelvi kincseink 5. rész A szuperhős és a hercegnő állandó ellentéte beszédünkben
Ahogyan az előző írásomban utaltam rá, a gendernyelvészet témája annyira szerteágazó, hogy nem lehet egy cikkbe belesűríteni a lényegét, ezen kívül olyan, nemiségében érzékeny témákat ölel fel, amikkel két mondatnál többet érdemes foglalkozni. Ezért a mai cikkben folytatom az erről való elmélkedést. Emlékeztetőül: az előző részben a gendernyelvészetet, mint tudományágat mutattam be. Láthattuk, hogy ez nemcsak a férfi és a női nyelvhasználatbeli különbségekkel foglalkozik, hanem 86 CsPM
azzal is, hogy miért alakultak ki ezek a különbségek a nemiség szintjén. A jobb átláthatóság érdekében megkülönböztettük a biológiai nemet (szexus) a társadalmi nemtől (gender), és azt is láthattuk, hogy ez utóbbi fogalom bőséges magyarázatot (vagy magyarázkodást?) kíván. Azt ígértem, hogy ebben a részben arról lesz szó, hogy a társadalmi nem mennyire befolyásolja az életben elfoglalt helyünket, a testi-lelki jólétünket, és hogy a nőkre és férfiakra általában jellemző viselkedésrepertoár hogyan alakul ki. Be is tartom a szavam.
