Invazív faj, az ázsiai lódarázs fenyegeti méheinket

Czeczon

Invazív faj, az ázsiai lódarázs fenyegeti méheinket

Magyar fejlesztésű eszköz segíti az ázsiai lódarázs hazai terjedésének lassítását: idén nyáron első ízben figyelték meg Magyarországon az Európa felől érkező invazív darázsfaj egyedeit.

Az invazív ázsiai lódarázs (Vespa velutina nigrithorax) az Európai Bizottság invazív fajokat tartalmazó listáján 2016 óta szerepel, első magyarországi egyedeit augusztusban találták meg Kimlén, egy Mosonmagyaróvárhoz közeli településen.

A fajjal kapcsolatos vizsgálatokat a MATE Genetikai és Biotechnológiai Intézetéhez tartozó Festetics Bioinnovációs Csoport méhészeti kutatásokkal foglalkozó munkatársai kezdték meg Kolics Balázs tudományos főmunkatárs vezetésével. Hat példány szekvenálása alapján, molekuláris genetikai vizsgálatokkal megerősítették a sejtést, hogy a faj Európa felől érkezett hazánkba, egyben megkezdték egy génbank létrehozását is, hiszen hosszabb távon, ha a darázsfaj elterjed, számos értékes genetikai információ ennek segítségével visszakövethető lesz.

Az ázsiai lódarázs mezőgazdasági kártevő, táplálékának kétharmada a mézelő méhek (Apis mellifera) közül kerül ki, és egy-egy fészek létrejöttéhez nagyjából 12 kg rovar elfogyasztása szükséges, ami azt jelenti, hogy az érintett rovarfaunát illetően jelentős egyedszám- és diverzitáscsökkenés várható.

A MATE közleményében hangsúlyozza, hogy a tudományos konszenzus a fészek eltávolításának szükségességét emeli ki, ennek egyik leghatékonyabb módja az először 2018-ban alkalmazott rádiótelemetria. Ezzel a módszerrel találták meg az első magyarországi fészket az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) által megbízott holland és belga darázsbefogásra szakosodott vállalkozók.

A MATE szakértői a holland-belga cég rendszerétől teljesen függetlenül, mintegy másfél órával később megtalálták a fészket egy YUPITERU MVT-7100 rádiószkennerrel, saját készítésű antennával, és a darázsra szerelt Dessau 260 mgos adóval, azaz a magyar szakembereknek sikerült a hazai rádiótelemetriás rendszert a nulláról egy hónap alatt felépíteni. Az elmúlt időszakban pedig Wohlfart Richárddal, a Budapesti Műszaki Egyetem munkatársával együttműködésben kifejlesztettek egy magyar fejlesztésű adót is.

Kolics Balázs a közleményben hangsúlyozza, hogy jelenleg a fészek felkutatásának és eltávolításának nincs alternatívája, tehát a cél az, hogy a rádiótelemetriás technológiát minél olcsóbban rendelkezésre bocsáthassák. Ennek elsődleges célterülete a méhészet, másodlagos pedig a szőlészet és gyümölcstermesztés, mivel az ázsiai lódarázs észlelésének ők a kulcsfontosságú szereplői.

A MATE közleményében kiemeli, hogy az európai Vespa velutina lódarázs populáció olyan méretűvé nőtt egyedszámában és kiterjedtségében, hogy távolabbi közép- és kelet-európai pontokon bármikor újra előfordulhat, tartós megtelepedésének veszélyével pedig számolni kell.

A kutatásban a MATE Georgikon Campus részéről Petrovicsné Mátyás Kinga Klára és Kolics-Horváth Éva, a MATE Kaposvári Campus részéről Sipos Tamás működött közre. Külföldi szakemberként Josef Mayr (AGES, Ausztria) és Sophie Kratschmer (BOKU, Ausztria) vett részt a kutatásban, a terepi munkákat 18 önkéntes méhész segítette Magyarországról, Szlovákiából és Ausztriából. A rádiótechnológia területén Hosszú József és Wohlfart Richárd szakemberekkel dolgoztak, és dolgoznak jelenleg is együtt a kutatók - áll a közleményben.

Tudta?

Az ázsiai lódarázs (Vespa velutina) egyike a Kínában őshonos darázsfajoknak. A rovarok (Insecta) osztályán belül a hártyásszárnyúak (Hymenoptera) rendjéhez és a valódi darazsak (Vespidae) családjához tartozik. Franciaországban inváziós faj lett, miután 2004-ben egy szállítóhajóval érkezett oda.

Magyarországon 2023-ban azonosították első példányait.

A sajtóban napvilágra került hírekkel ellentétben az ázsiai lódarázs nem veszélyesebb az emberre, mint az európai lódarázs. Az ázsiai lódarázs betelepülése azért jelent problémát, mert állítólag a házi méhekre vadászik és lokálisan nagy károkat okozhat a méhészetekben.

A királynő egy évig él. Tavasszal minden királynő saját kolóniát alapít február és május között. Fészkét, amely az egy méter magasságot és a nyolcvan centi szélességet is elérheti, tavasszal készíti el. Az ekkor lerakott petékből kelnek ki a fiatal dolgozók. Végül a nyár végén kikelnek a hím és nőstény egyedek is. A nőstények (a leendő királynők) védett helyet keresnek maguknak, ahol áttelelnek, majd a következő tavasszal új kolóniát alapítanak. Egy fészekben kb. 2000 lódarázs él, ebből nagyjából 150 telelhet át, és ezek a következő évben építhetnek fészket, ha meg vannak termékenyítve. Télen a fészek üresen áll. Franciaországban megfigyelték, hogy néhány madárfaj ezt kihasználva lerombolja a fészket. Ennek azonban a darazsakra nézve gyakorlatilag semmilyen káros következménye nincs, mivel a fészek üres és a királynők tavasszal új fészket építenek.