CZECZON
A kápolnapusztai rezervátumban bővülne a vízibivaly-állomány Az elmúlt évek csökkenése után apránként növelni kívánják a Kárpát-medencében őshonos vízibivaly-állomány létszámát a Kis-Balatonhoz közeli kápolnapusztai rezervátumban, ahol az elmúlt hónapokban közel 70 borjú született - mondta el a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója.
Bende Zsolt a fás legelőn a gyarapodó állatállományt bemutató sajtótájékoztatón azt mondta: a nemzeti park kiemelt feladata az őshonos háziállatok génmegőrzése és létszámuk gyarapítása. A házibivaly - amelyet a Kis-Balaton térségében egykoron a Festetics-család birtokain nagy számban tartottak - a szürkemarha és a magyar tarka mellett a legelőterületek kezelésében tölt be jelentős szerepet.
Az igazgató kifejtette: a Kárpát-medencére jellemző élőhelyek sokfélesége, diverzitása csak akkor őrizhető meg, ha élnek ott legelő állatok, amelyek természetes módon gondoskodnak a változatos talajról, ezzel a növény- és az állatvilág sokszínűségéről is. Szinte elképzelhetetlen, de ezeken a fás legelőkön egy adott területen belül sűrűbb az állat- és növényfajok száma, mint egy esőerdőben.
Az utóbbi években némileg csökkent a kápolnapusztai állatállomány létszáma és ezzel az általuk kezelt terület nagysága, ezért növelni szeretnék a csordát. A területen jelenleg két bika mellett 79 tehén él, amelyeknek augusztus óta már csaknem 70 borja született, a csapadékos időjárásnak köszönhetően jó minőségű legelők révén pedig az állatok is jó kondícióban vannak.
A vízibivalyok, a szürkemarhák és a magyar tarka fajok nemcsak a legelők élővilágát képesek rendben tartani, de az invazív bokrokkal benőtt területeket vagy a már erdővé sűrűsödő részeket is meg tudják törni, visszaalakítva azokat fás legelőkké.
6
CsPM
