SZÁSZ DÁVID
FI
LM
SA
RO K
REMIX/REMAKE MÁNIA Azaz - csak a piac számít, és elapadtak az eredeti ötletek?
Nemrégiben, egy zömében jazz zenészekből álló társaság, a Pénzes Máté és a Zseb feldolgozásában megjelent a klasszikus LGT Album, a Bummm! egy újragondolt, korszerűre és trendire alakított változata. Habár a kiadványt sokan méltatták, kiemelve, milyen jó, hogy a fiatalabb zenész generáció is őrzi és ápolja az efféle ikonikus előadók ikonikus albumainak jelentőségét, jócskán akadtak fanyalgó kommentek is a hallottak után. Jól tudjuk, hogy Magyarország a fotelforradalmárok és a rosszindulatú kommentelők hazája, annyi vitriol, gúny, és irigység fröcsög a hazai kommentszekciókban, mint talán sehol máshol a világon. De érdemes azért feltenni azt a kérdést is, vajon tényleg ekkora szükség van arra, hogy időtálló, önmagában is értékes, és sokak számára meghatározó műveket állandóan újragondoljanak?
A legutóbb talán legnagyobb vihart kavart ilyen újragondolás - még akkor is ha az illetőnek szerzőként minden joga és szabadsága megvolt hozzá - Roger Waters, a Pink Floyd egykori dalszerző-basszusgitárosának The Dark Side of the 136 CsPM
Moon REDUX című kiadványa. Az okokat és a mögöttes indítékokat most nem firtatva Waters a pazar körettel megpakolt gourmet steak helyett nyers húst tálalt - tulajdonképpen mindazt elvette az eredeti, 1973-as lemez koncepciójából, és
