Ügyvédek Lapja 2023/1

JOGA VAN AZ EGÉSZSÉGÉHEZ! Ismeri a RadiVert MR Diagnosztikai Központot, az MR-vizsgálatok szakértőjét? Az MRI

központban csúcskategóriás MRI berendezés biztosítja a teljes testre kiterjedő kompromisszum nélküli és nagypontosságú vizsgálatokat, beleértve a speciális célzott diagnosztikai vizsgálatokat is. Foglaljon időpontot még ma, vegye át a vizsgálat felvételét akár már holnap. Ne feledje! A korai diagnózis életet ment.

LXII. évfolyam 1. szám

PONTOS DIAGNÓZIS, KOMPROMISSZUMOK NÉLKÜL. KIEMELT PROGRAMJAINK:

RadiVert Lady

A RadiVert Lady egy hatékony MR-szűrőprogram a emlődaganat korai felismerésére. A szakemberek egyetértenek abban, hogy a teljesen biztonságos, és többször is ismételhető vizsgáltnak köszönhetően a mellrák szempontjából magas rizikójú csoportba tartozó nők korai halálozása megelőzhető lehet.

Bővebb információ és időpontfoglalás: www.radivert.hu/radivert-lady

RADIVERT GENTLEMAN A RadiVert Gentleman egy hatékony MR program a prosztatarák korai felismerésére. A teljesen biztonságos, fájdalmaktól és kellemetlenségektől mentes vizsgálatnak köszönhetően a férfiak prosztatarák okozta halálozása megelőzhető lehet.

Bővebb információ és időpontfoglalás: www.radivert.hu/radivertgentleman

1047 Budapest, Baross utca 99. +3630 241 49 60 radivert@radivert.hu www.radivert.hu

Azonnali online időpontfoglaláshoz fotózza le a QRkódot!

Dr. Bánáti János: Köszönet a kar három évtizedes bizalmáért

2023 január–február

Fogadja ügyfeleit megújult környezetben!

Legyen szó új irodáról, a régi felújításáról, vagy éppen otthona megtervezéséről, teljeskörű lakberendezési szolgáltatással állunk rendelkezésére.

• • • • •

Térszervezés 3D látványtervezés Kiviteli tervek és műszaki dokumentáció a teljes megvalósítási folyamathoz Akár a teljes kivitelezési szakasz nyomon követése és ellenőrzése Nincsenek fix csomagok, minden kedves érdeklődő személyre szabott ajánlatot kap igényeinek megfelelően.

ST U D I O 8

További tájékoztatásért és árajánlatért keressen elérhetőségeinken: E-mail:

sutdio8@studio8.hu

FB:

https://www.facebook.com/Studio8lakberendezes

Tel.:

+36 30 258 9689 A hirdetésben található látványterv saját szellemi termék.

Tartalom 2

A jelenünket és a jövőnket biztosító kiegyensúlyozottságra törekedtem

Interjú dr. Bánáti Jánossal - Komlós Attila

8 9

Tisztújítás a területi kamarákban A területi kamarákra háruló feladatok ellátásához még fokozottabb országos szakmai együttműködés kell

Dr. Havasi Dezső

10 11

Deregulációs kerekasztalt hozott létre a kormány A jogkeresők bizalmának megszerzése és megőrzése az ügyvédség egyik legfontosabb feladata

Dr. Kertész József

12

A holnap garanciáját az etikailag és anyagilag erős kamarákban látom

Dr. Becker Tibor

13 14 15

Célunk: a szolgáltató kamara

Dr. Leposa Marianna

A világ átalakulása bennünket is korszerűsítésre késztet

Dr. Neukum Flórián

Gazdaságilag stabil, szolgáltató jellegű kamarát kívánunk építeni tagságunknak

Dr. Tóth M. Gábor

16 17

Értékeinket nem csak őrizni, gazdagítani is kívánjuk

Dr. Lampé Zoltán

Változó világunkban hivatásrendünk jellemzői a válságkezelés és a fejlődés

Dr. Posta Attila

18 19 22

A változás és a fejlődés szükségességét meg kell értenünk

Dr. Szilágyi János

Egy csónakban, egy irányban

Dr. Csere Bálint

Pál apostol letartóztatásától a letartóztatás alkotmányos garanciájáig

Dr. Czine Ágnes

30 32

Iránytű bonyolult helyzetekben

Dr. Kovács Kázmér

Garanciális deficitek a vagyon-visszaszerzési eljárásban Dr. Kadlót Erzsébet

36

A pártfogó ügyvédi kirendeléssel kapcsolatos jogszabályi rendelkezések és problémák

Dr. Czipóth Lukács

42

A közvetítői eljárás mint a helyreállító (resztoratív) igazságszolgáltatás eszköze

Dr. Magyar Erika

46 48

Elkötelezettség, tudás, önképzés, gondoskodás az utánpótlásról – Látogatóban dr. Pataki Csabánál Törökszentmiklóson Az abszolút jogviszonyok tagadása

Dr. Gálfi Tibor

Ügy­vé­dek Lap­ja A Ma­gyar Ügy­vé­di Ka­ma­ra hi­va­ta­los lap­ja Meg­je­le­nik: kétha­von­ta Pél­dány­szám: 15 300 Főszer­kesz­tő: Dr. Bá­ná­ti Já­nos Főmunkatárs: Dr. Hidasi Gábor Rovatvezető: Dr. Bálint Szilvia, Dr. Becker Tibor Munkatárs: Dr. Kaszás Beáta A szer­kesz­tő­ség cí­me: Ma­gyar Ügy­ vé­di Ka­ma­ra, 1054 Bu­da­pest, Szemere u. 8. Ki­ad­ja: PanPress Kft. Fe­le­lős kiadó: a Panpress Kft. ve­ze­tő­je. Lap­igaz­ga­tó: Kom­lós At­ti­la Szerkesztőség: ugyvedeklapja@panpress.hu Te­le­fon: (+36-1) 6333366 Fax: (+36-1) 700-1987 Lap­nyil­ván­tar­tás­ba vé­te­li szám: 163/0594-1/2007 (Kul­tu­rá­lis Örök­ség­vé­del­mi Hi­va­tal) ISSN 1216-9102 Hir­de­tés­fel­adás: www.panpress.hu/hirdetes Fotók: Panpress, archív és Adobe Stock

Ügyvédek Lapja 2023 | 1

Pajzs A Magyar Ügyvédi Kamara elnöke ellátja azokat a feladatokat, amelyeket törvény és az alapszabály a feladatkörébe utal.

1875 óta tudjuk, hogy a törvény és az Alapszabály e parancsá­ nak teljesítése nagyon bonyolult feladat. A magyar ügyvédség élén állni primus inter pares. Az a szerep, amikor közlegényként kell tábornoknak lenni. A mi közlegény-tábornokunk az a katona, aki a csatában akkor nem esik el, akkor nem fog rajta a golyó, ha az egyensúlyérzéke hibátlan. Az egyensúlyra pedig fokozott szük­ sége van, mert ez az, amiből minden irányból rendszeresen ki akarják billenteni.

Billentőből pedig akad bőven, egyre bővebben, és a billentési szándék egyre intenzívebb. Azért akad, mert az ügyvédség olyan tapasztalt elit csapat, amelyikkel jól lehet csatát nyerni, ugyanis a társadalom egyik átlagon felüli kapcsolatrendszerrel rendelkező, befolyásos, tájékozott, hivatásának szenvedéllyel élő és tudato­ san független csoportja, és amely hatékonyan képes érdekeket képviselni és érvényesíteni, a kiszolgáltatottság és védtelenség csökkentésével az egyént és a kisebb-nagyobb közösségeket jó­ tanácsokkal, példamutatással bátorítani. Ez a nagyszerű képes­ ség vonzóvá teszi azon társadalmi tényezőknek is, melyek saját csatáikhoz, néha közösségellenes, a törvényességet sértő, tisz­ tességtelen céljaik érdekében kívánnak minket hadrendbe állíta­ ni vagy éppenséggel lefegyverezni.

Azzal, hogy ellátja azokat a feladatokat, amelyeket törvény és az alapszabály a feladatkörébe utal, a mi közlegény-tábornokunk­ nak pajzsként kell megvédenie minket attól, hogy hivatásunkkal össze nem egyeztethető csatákba vessenek be minket, csökkent­ sék függetlenségünket és törvénytiszteletünket, nemtelen, er­ kölcstelen, tisztességtelen aljas célokra használjanak. Fel kell is­ mernie azokat a helyzeteket, amikor nem elég a riadókészültség, önvédelemből fegyvert kell ragadni.

Egy ilyen vezér mellett (és nem alatt) akkor érezzük magunkat biztonságban, ha ő maga is biztonságban van. Ez kizárt a támo­ gatásunk nélkül.

A mi seregünk is ütközetekben létezik. Ez nálunk is napi rutin, de a mi fegyverünk az értelmes szó és a józan logika. Nem esik ne­ hezünkre fegyelmezett, tisztelettudó belső ütközetekben, vitákban létrehozni hivatásrendünk kifelé is képviselhető álláspontját. A tisz­ ta érvelés és a kollegiális szolidaritás légköre az, amelyben minden közlegényünk és minden tábornokunk jól érzi magát. Elnökeink ilyen közegben láthatják el igazán hatékonyan az ártó szándékkal szembeni védelmünket, érdekeink képviseletét. Ilyen közegben ké­ pesek felismerni a legkisebb közös többszöröst, és kerülni a legna­ gyobb, sőt még a legkisebb közös (meg)osztót is. Nem lehet tehát nemesebb és hasznosabb célunk annál, mint ügyvédi közösségünk erősítése, megosztottságunk elkerülése, példamutatás tisztesség­ ből, lelkiismeretességből, következetességből, autonómiából, a kül­ ső támadásokkal szembeni hatékony védekezésből.

Mi mind és együtt alkotjuk azt az egységes ügyvédséget, amelyik nem csak megbízói, hanem mindenki közös jogi képviselője, és aki­ nek célja, hogy a társadalom ennek is lássa és figyeljen rá. Mindezt nem téveszthetjük szem elől akkor sem, amikor eddigi három évti­ zedes jó tapasztalataink alapján új pajzsunk, a MÜK új elnöke mellé állunk, miután megválasztottuk.

Dr. Hidasi Gábor az Ügyvédek Lapja főmunkatársa

2

Mérleg

A jelenünket és a jövőnket biztosító kiegyensúlyozottságra törekedtem

Dr. Bánáti János a hazai ügyvédség immár az ő nevéhez kötött elmúlt harminchárom évről A hazai ügyvédi hivatás történelmi mértékű átalakulásának volt aktív szereplője dr. Bánáti János budapesti ügyvéd, akit 1989-től a Budapesti Ügyvédi Kamara főtitkárának, majd 1992-ben a BÜK elnökének választottak.

Kamarai közéleti pályafutásának betetőzése a 2006-tól – többszöri újraválasztással - betöltött Magyar Ügyvédi Kamara elnöki tisztsége. Vajon most, amikor átadja a MÜK elnöki stafétabotját rövidesen megválasztásra kerü­ lő utódjának, miként összegzi azt a harminchárom évet, amely már most összeforrt az ő nevével is? Hiszen ez az immáron több mint három évtized kiemelkedő átalakulási korszaka volt a honi ügyvédi hivatásrendnek is, benne a rendszerváltoztatással, összetett társadalmi, politikai, gazdasági és jogi szakmai, szervezeti vonatko­ zásban egyaránt. A vele folytatott beszélgetésünkben egy különleges korszakról kapunk hiteles látleletet.

Miként jellemezné legfőbb vonalaiban a hazai ügyvédség helyzetét a rendszerváltoztatást követően?

– Az ügyvédi tevékenységet folytatók létszáma ezerkétszázról-ról közel húszezerrere változott és az ügyvédi munkaközösségi formát felváltotta a szabad formaválasztás. Az ügyvédi tevékenységben a gazdasági szervezetek képviselete meghatározó lett, ami mellett természetesen elsődleges fontosságú maradt az állampolgárok jogvédelmének biztosítása a jog minden területén. Végül, de nem utolsósorban e harminchárom év alatt alapvető változás állt be az ügyvédi munkát segítő eszközök terén: írógéptől, indigótól az informatika mind nagyobb térhódításáig.

Mennyiben jelentett gondot a rendszerváltozás után az, hogy a közélet alaposan átpolitizált volt? Hogyan hatottak a heveny napi pártpolitikai eseménysorozatok az ügyvédekre, ügyvédségre?

–A pártpolitika iránt érdeklődő kollégák megtalálták helyüket a működő pártokban, a parlamentben, az önkormányzatoknál. A BÜK elnökségének munkáját politikai különbözőségek soha nem befolyásolták, a viták mindig szakmai érvek mentén folytak. A sokszínű politikai irányultság nem befolyásolta egymás megbecsülését, egymás érveinek meghallgatását, adott esetben elfogadását. Ezt az iránytűt a későbbiekben a MÜK elnökeként is igyekeztem követni, a visszajelzések és tapasztalatok szerint sikerrel.

Melyek voltak ennek a harminchárom évnek ön szerint a legmeghatározóbb állomásai az ügyvédség szemszögéből?

– Mindenekelőtt – mint már utaltam rá – a létszámkérdést vetem föl. Az 1989–90 évi rendszerváltoztatáskor a magyar ügyvédek összlétszáma ezerkétszáz volt, az ügyvédi munkaközöségekkel párhuzamosan működtek a jogtanácsosi munkaközösségek körülbelül ezernyolcszáz fővel. Élesen különbözött a megbízások jellege, hiszen míg az ügyvédek a magánfelek jogvitáit képviselték, szerződéseit készítették és a védői munkát látták el, addig a jogtanácsosi munkaközösségek (jmk-k) tagjai a gazdaság jogi kiszolgálását végezték, kisebb részt a még létező állami vállalatoknál, nagyobb részt a bimbózó piacgazdaság szereplőinél (gmk-k, kft.-k). Nyilvánvaló volt többünk számára, hogy ez hosszú távon az ügyvédi tevékenység stagnálását, visszafejlődését eredményezheti, hiszen a jövőt a gazdaság kiszolgálása jelentette. Az egyik legjelentősebb eredményemnek tartom, hogy a jmk-k vezetésével folytatott tárgyalások során meg tudtuk őket győzni arról, hogy nagyobb létszámuk ellenére ők integrálódjanak az ügyvédi kamarai szervezetbe, és vegyék át szabályainkat. Ma már látjuk: a ’92-ben létrejött egyesülés megalapozta, hogy az ügyvédség ki tudja szolgálni a privatizáció folyamatát, majd a magángazdaságot, emellett el tudja látni az állampolgári képviseletet is. A korábbi ügyvédi munkaközösségi tagok rövid időn belül megismerték a vonatkozó joganyagot, és aktív részesei lehetettek a gaz-

daság kiszolgálásának, míg a volt jmk-tagok megismerték és magukévá tették az ügyvédi hivatás történelmileg hitelesített alapértékeit. Mint egy háromezer fős, egységes ügyvédség kezdte meg tehát a rendszerváltozás után a kialakuló jogállam egyik legfontosabb feladatát, a joghoz jutás biztosítását.

Másodikként említem, hogy időben ezt követte pályám kiemelkedő fontosságú része, a kamarai épület sorsának rendezése.

Talán a mai, fiatal ügyvédgeneráció kedvéért érdemes lenne ennek egy-két részletét feleleveníteni…

– A székház épülete a Budapesti Ügyvédi Kamara tagjainak vagyoni hozzájárulásából épült 1896-ban. 1952-ben államosították, azonban az épület jelentős részében (díszterem, I. emelet) a BÜK maradhatott bérlőként, míg a földszinti helyiségek bérlője a Magyar Jogászegylet lett. A BÜK elnökeként kezdtem meg az ÁPV Rt. vezetésével a tárgyalásokat, amelybe enyhén szólva is bezavart, hogy egy törvény az ingatlan tulajdonát időközben az V. kerületi önkormányzatnak adta át. Itt újra nullpontról kezdtem a tárgyalásokat, amelynek egyik legemlékezetesebb pillanata az volt, amikor meghívást kaptam a testület ülésére, ahol meg tudtam győzni a tagjait arról, hogy történelmi jóvátétel lenne, ha a tulajdon visszakerülne a kamarához. Erre végül is ingyenes juttatásként került sor, amihez hozzájárult a Magyar Jogászegylet is, elfogadva, hogy a Magyar Ügyvédi Kamarával csereszerződést kössön. Így került 2006-ban a MÜK az ügyvédi hivatás Ügyvédek Lapja 2023 | 1

Mérleg

függetlenségét és méltóságát jelképező épület földszintjére. A harmadik kiemelkedő állomás kamarai vezetői tevékenyégem idején a jelenleg is hatályos Ütv. megalkotásában való aktív közreműködésem volt.

Ezzel azonban egybekapcsolódott még egy fontos mozzanat, ami radikálisan érintette a MÜK életét: a jogtanácsosok kamarai integrálásának újra felvetődött elképzelése. Ebben önnek mi volt a szerepe?

– Az Igazságügyi Minisztérium egyértelművé tette azt a törvényalkotói akaratot, hogy a bíróság előtt kötelező képviseletet ellátó jogtanácsosok nem maradhatnak szervezeti képviselet nélkül, ezért vagy megalakul saját, önálló kamarájuk, vagy az ügyvédi kamarába integrálódnak. Számomra és az előkészítésben

részt vevők döntő hányadának nem volt kétséges, hogy az utóbbi a jó megoldás, nem szabad kockáztatni, hogy hasonló tevékenységet végző jogászok rivalizáló kamarája jöjjön létre. Az új Ütv. tehát létrehozta a kamarai jogtanácsos státuszát. Meggyőződésem, hogy évről évre mind eredményesebb lesz az integráció, és az ügyvédi kamarán belül képviselhető speciális helyzetük is. Ügyvédek Lapja 2023 | 1

Ha egy szóban kellene összefoglalni, miként jellemezné kamarapolitikai filozófiáját?

– Egy szóban? Talán a kiegyensúlyozottság. Amikor első ízben, 1992-ben lettem a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke, a ki-

a kar döntő részét egyéni ügyvédek, az egyszemélyes irodák teszik ki, de jelentős súlyuk lett a sorra alakuló nagy irodáknak, közöttük az úgynevezett nemzetközi irodáknak. Valóban különleges feladat volt megteremteni az egyensúlyt, mint ahogy

Meg kell őrizni azt a jogosultságunkat, hogy a munkánkkal kapcsolatos bejelentések, panaszok kivizsgálását az állam a kamarai önkormányzatra bízta... egyensúlyozottságra törekvés mindenekelőtt azt követelte meg, hogy az akkoriban felajzott politikai vitákat a köztestület falain kívül tartsam. Úgy érzem, ez alapjaiban évtizedekre jó mederbe terelte a kamarai tevékenységet.

Ne felejtsük, mással is szembe kellett akkor nézni: kiszélesedett az ügyvédi tevékenyég formaválasztás, ami a polarizálódás addig ismeretlen problémáit is magával hozta. E téren hogyan lehetett a kiegyensúlyozottságra törekedni, azt megteremteni?

–A kilencvenes évek második felétől világossá vált, hogy felgyorsul az ügyvédségen belüli polarizáció: számszerűen ugyan

ugyanerre kellett törekedni adott esetben a döntően kirendelési ügyeket ellátó ügyvédek és a nagy gazdasági megbízásokkal rendelkezők között.

A sokféle változás közepette a kamara fegyelmi önvédelmi rendszere is új kihívások elé került. E téren mit jelentett a kiegyensúlyozottágra törekvés?

– A kiegyensúlyozottságra törekvés két irányú volt. Egyfelől el kellett hárítanunk a megalapozatlan panaszokat, meg kellett védeni a lelkiismeretesen, felkészülten dolgozó többséget. Másfelől nyilvánvaló, hogy nem lehetett cél, hogy minden panaszt eleve ellenségesen fogadjunk, az ügyvédség elleni támadásnak tartsunk, mert ennek a szemléletnek az eluralkodása, a panaszok „elsikálására” való törekvés azt eredményezhetné, hogy úgy járhatunk, mint lengyel barátaink. Mint közismert: tőlük erre való hivatkozással elvonták a fegyelmi jogkört, az ügyvédek elleni panaszt ügyészség vizsgálta, és bírói tanács döntött róla. Több évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a lengyel ügyvédség visszakapja az önkormányzatiság teljességét jelentő fegyelmi jogkört. Meggyőződésem, hogy senki nincs közöttünk, aki ezt a kitérőt kívánná.

Meg kell őrizni azt a jogosultságunkat, hogy a munkánkkal kapcsolatos bejelentések, panaszok kivizsgálását az állam a kamarai önkormányzatra bízta, annak keretein belül maradt a fegyelmi eljárás. Bírósági felülvizsgálati eljárást is csak az eljárás alá vont, illetve a kamara kezdeményezhet, a panaszos nem..

Milyen feszültségeket hozott az ügyvédség életében a vidék–főváros között megmutatkozó különbség? Lehetett e téren is kiegyensúlyozottságot teremteni?

3

4

Mérleg

– A vidék-főváros eltérő helyzetére visszavezethető eltérő helyzetértékelésnél a MÜK elnöki tisztségében a speciális helyzetből adódóan szintén a kiegyensúlyozottságra kellett törekednem. Szinte lehetetlen ugyanis összevetni a ma már közel nyolcezer fős BÜK és a száz-kétszáz fős kisebb megyei kamarák tevékenységét, érdekképviseleti, anyagi lehetőségeit. Összességében azt mondhatom: a kiegyensúlyozottságra törekvés sikerének visszaigazolását láthattuk a 2022-ben immár 14. alakalommal megrendezett Magyar Ügyvédek Napján, amelyről túlzás nélkül jelenthetem ki, hogy a jogi közélet egyik legkiemelkedőbb eseményévé vált.

Miként gondol vissza a hazai hivatásrend számára olyannyira fontos Ütv. előkészítésének menetére a MÜK szempontjából?

– A hazai ügyvédség szakmai szempontjait a legdöntőbb mértékben az elmúlt évtizedek ügyvédi törvényalkotásánál tudtuk érvényre juttatni. A legutolsó Ütv. kodifikációs munkálatainál a jogtanácsosi integráció mellett a másik fő kérdés a kamarai szervezet volt.

Mennyire sikerült a hazai ügyvédség szakmai szempontjait érvényesíteni a MÜK-nek a törvény-előkészítési véleménykérés-véleményalkotás terén?

– A jogalkotó általános centralizációs koncepciója alapján felvetette, hogy a területi kamarák megszüntetése mellett a Magyar Ügyvédi Kamara – helyi szervezetek létesítése mellett – töltse be az önkormányzatiság szerepét. Ezt személy szerint is a leghatározottabban elleneztem, és végül is a jogalkotó elállt a kezdeményezésétől, megelégedett a fegyelmi szervezet regionális átalakításával.

Előfordul, hogy előzetesen van érdemi párbeszéd egy-egy törvényalkotás, illetve törvénymódosítás előtt? Tud-e olyan példákat felhozni, amikor MÜK-álláspontokat fogadott-el az IM az eredetileg általa tervezettekkel szemben?

– Fontos e ponton megemlíteni, hogy éppen a nagy kódexalkotások (Ptk., Pp., Btk., Be.) során létrehozott kodifikációs bizottságokban való részvétellel tudta az ügyvédség leginkább érvényesíteni szakmai szempontjait. A törvényalkotás során ezen túl erre esetenként is különböző

mértékben volt csak lehetőség. A kodifikációs munkában részt vevő kollégák a legfontosabb kérdésekben időnként az elnökség véleményét is kikérték, illetve informális úton tájékozódtak a szakmai közvélekedésről. Arra értelemszerűen nincs lehetőség, hogy a kodifikációs munka során felvetődött szakmai kérdéseket népszavazásra bocsássuk és közel húszezer ügyvéd véleményét összegezzük. El kell fogadni, hogy a kamara képviseletében eljáró választott tisztségviselők itt is jogosultak megfogalmazni a MÜK álláspontját. „A jog tisztelete nem éppen a fénykorát éli. Nincs tisztelet a jogalkotásban. Folyik a szituációs jogalkotás. Törvények száma rohamosan nő, minőségük pedig megsínylik ezt. A jog alávetett helyzetben van a politikával szemben, és ez hosszú távon sem jó” – mondta 2016-ban a Győr-Moson-Sopron Megyei Ügyvédi Kamara közgyűlésén. Változott azóta valami?

– Sajnálatos módon több példáját lehetne felhívni az általam szituációs jogalkotásnak nevezett folyamatnak, azaz amikor a gyakorlatban előforduló egy-egy eset azonnali törvénymódosítást indukál.

Szakmai elfogultságom okán főleg a büntetőjog területén tudnék erre példákat felhozni.

Milyen szakmai kapcsolatok alakultak ki egyéb hazai szakmai szervezetekkel, mint például a Szakmai Kamarák Szövetsége és a MÜK együttműködési megállapodása, illetve a közjegyzőkkel, az igazságügyi szakértők kamarájával, a bírósági végrehajtók kamarájával?

– A Szakmai Kamarák Szövetségének pártoló tagja vagyunk. Azért nem tartottuk helyénvalónak a teljes körű tagságot, mert jelentős eltérés van a kamarák között. Ennek egyik legfontosabb része, hogy az ügyvédi pályán kötelező kamarai tagság van, ugyanakkor a szó minden ételmében véve teljes körű valódi önkormányzatiság és az államtól való teljes pénzügyi függetlenség.

A kapcsolat azonban e keretek között is jó a többi kamarával, sokszor figyelnek az ügyvédi kamara eredményeire, így például legutóbb arra, hogy az ÁSZ végül is magáévá tette álláspontunkat, azt, hogy állami támogatást igénybe nem vevő kamaránál nincs helye ÁSZ-ellenőrzésnek.

Korábban, amikora rendszerváltoztatás hozta létszámnövekedésről beszélgettünk, szó volt erről a jelenségről. Mik voltak ennek főbb, akár máig ható következményei?

– Az ügyvédi kamarai létszám megtöbbszöröződése, ezen belül a szabad pályán mozgó ügyvédi létszám jelentős növekedése új helyzetet teremtett. Az őszinteség okán ki kell mondanom, hogy ez nyilván okozott és okoz piaci versenyt, aminek vannak árnyoldalai is, mint ahogy a szakmai színvonal is szélsőségesen széthúzódott.

Többször felbukkan a kósza gondolat: valamiképpen limitálni, korlátozni kellene az ügyvédi létszámot. Van ennek realitása?

– Semmiképpen. A negatív jelenségek ellenére sem adható fel az az alapelv, hogy az ügyvédi létszám mesterségesen nem korlátozható, azaz a pályának ebből a szempontból is szabadnak kell maradnia. Milyen erkölcsi felhatalmazással állhatna ki egy ügyvéd adott esetben a szabadságjogok védelmében, ha a saját hivatása kapuinak bezárását követelné? „Köszönjük szépen, jól vagyunk, mostantól ne engedjük új tagok felvételét a kamarába…” Ezzel nemcsak a fiatal nemzedékek elől zárnánk el az egyetlen szabad jogi pályát, de ellehetetlenítenénk a pályakorrekciót is.

A kamarai közélet fontos mozzanata a rendszeresen, négyévente visszatérő kamarai tisztújítás a MÜK-ben és a területi kamarákban egyaránt. Az elmúlt harminc évre visszatekintve milyen tapasztalatokat summázna e rendszer nyomán?

– A kamarai választás a kamarai függetlenség rendkívül fontos intézménye.

Szinte egyedülálló a köztestületek között, hogy nálunk nincs „főállású kamarai vezető”, minden tisztségviselő gyakorló ügyvéd, illetve kamarai jogtanácsos, és a függetlenség megjelenése az is, hogy a választásoknál fel sem merült külső befolyás, kizárólag a hivatást gyakorlók döntésén múlik, hogy ki kap bizalmat. Természetesen nem állítom, hogy választási szabályaink, rendszerünk minden részletében tökéletes, nyilván a következő ciklus feladata a részletszabályok korrigálása, de alapvetően véleményem szerint a szisztéma működik, és jelképezi a hivatás függetlenségét. Ügyvédek Lapja 2023 | 1

Mérleg

A MÜK-ön belüli döntéshozatalnak mi a rendszere: az elnökségi döntéseket megelőzi-e a tagság véleményének feltérképezése, felmérése az adott témakörben?

– A MÜK-ön belül a döntéshozatal alapja természetesen az Üttv. és az alapszabály.

Miközben a törvény úgynevezett elnöki rendszerre épít, azaz a kamara elnökét széles körben jogosítja fel a kamara képviseletében döntésre, véleményalkotásra, kiemelkedő jelentősége van az elnökségeknek, valamint a MÜK Küldöttgyűlésének, amely jogosult az Üt. kereteit tartalommal megtölteni. Ennek legeklatánsabb példája, hogy az egzisztenciális következményekkel járó fegyelmi eljárás anyagi jogi hátterét az általunk alkotott szabályzat adja, azaz a fegyelmi vétségek meghatározása a hivatás belügye. A havonta ülésező MÜK-elnökség az egyedi igazgatási ügyek elbírálásán túl a hivatást érintő valamennyi fontos kérésben véleményt nyilvánít, illetve felhatalmazás esetén döntést hoz.

A képviseleti demokrácia szabályai szerint a húsz területi kamarai elnök és a rajtuk kívül választott tagok képesek közvetíteni a tagság véleményét, amely persze soha nem lehet egységes, ilyen illúziója senkinek nem lehet. Azt azonban meggyőződéssel vallom, hogy az elnökség az elmúlt évtizedekben szinte maradéktalanul képes volt a kar érdekét szolgáló többségi vélemény artikulálására. Ez úton is szeretném megköszönni e két döntéshozó szervezetünk- az elnökség és a küldöttgyűlés - folyamatos együttműködését és támogatását.

Egy ilyen nagy országos szervezetnél, amelynek immár majdnem húszezer tagja van, sokféle elégedetlen hang is meg tud szólalni. „Az önkormányzatiság nem olcsó mulatság. Hiszen fent kell tartani egy fegyelmi struktúrát is.” Vagy: „Semmit nem tesz a kamara az érdekérvényesítésért.” Ezekre éppen ön utalt 2022 szeptemberében, a MÜK országos ügyvédvezetői értekezletén. Önkritikusan nézve: talán a MÜK nem tudja jól elmagyarázni a fiatal generációknak, mi a lényege az ügyvédi hivatásrend önkormányzatiságának, érdekképviseleti és érdekvédelmi szerepének? Hogyan lehetne ezeket a tagság körében olykor felbukkanó kritikákat feloldani?

– A már többször emlegetett államtól való függetlenség értelemszerűen azzal Ügyvédek Lapja 2023 | 1

jár, hogy a kamarai szervezetet is magának a karnak, a kar tagjainak kell fenntartania. Az ugyanis illúzió, és káoszhoz vezetne, ha az ügyvédi hivatás gyakorlása nemcsak az államtól lenne független, de saját önkormányzatától is. Képzeljük el azt a helyzetet, hogy az egyén elhatározásán múlna, hogy ügyvédnek nevezze ki magát, és soha senki ne kérhesse számon a tevekénységét a megbízás ellátása so-

– Az a személyes véleményem, hogy általánosságban nem szabad egy kamara elnöki megszólalást devalválni azzal, hogy a társadalomban szinte naponta felvetődő kérdésekre mindig reagáljunk. A jog ugyanis nyilvánvalóan lefedi egész életünket, tehát lenne alkalom gyakori megszólalásra. Ez azonban inflálódáshoz vezetne, és érdektelen lenne egy kamarai megszólalás. Ezzel szemben, ha erre csak alkalmanként akkor kerül sor, ami-

Ezúton is szeretném megköszönni két döntéshozó testületünk - az elnökség és a küldöttgyűlés – folyamatos együttműködését és támogatását. rán. Meggyőződésem szerint tehát a kamarai tagdíjra mint szükséges rosszra ily módon kell tekintenünk, de persze el kell fogadni, hogy vannak olyan hangok – részben ismerethiányból, részben egyéni sértettségből vagy más okból –, amelyek felesleges tehernek tekintik a kamarát.

Nyilvánvaló az is, hogy az internetes fórumok felnagyítják, torzítják az ezzel kapcsolatos hangokat, és adott esetben egy elenyésző hangos kisebbség véleménye jelenik meg, míg a helyzetet reálisan látók hallgatnak.

Egyáltalán elégedett-e azzal az információáramlással, amely ebben a nagy taglétszámú szervezetben a tagság és választott döntéshozó szervei között, illetve a döntéshozó szervezeti egységeken belül – elnökség, bizottságok, küldöttgyűlés, illetve a küldöttgyűlés tagságán belül a döntés-előkészítésben – van?

– Utalva az előzőkre, elfogadom azt a felvetést, hogy az információáramláson javítani kell, és akár a kamarai vezetőknek is aktívabb szerepet kell vállalniuk az interneten is, ami bevallom személyemtől egy kicsit távolállt A MÜK érdekérvényesítő szerepe igen fontos feladata a köztestületnek. Emlékezetes mindmáig az IM ügyvédi titokra, illetve az ügyvédi esküre vonatkozó törvénymódosítási kísérletének esete, amit a MÜK sikerrel fúrt meg, nem kis részben az ön igen határozott, személyes tekintélyének latba vetésével is. Mi volt ennek a visszhangja az állami és törvényhozói körökben? Vélhetően nem nagyon örültek neki…

kor alapkérdések vetődnek fel, annak már lehet súlya és következménye. Erre példa az ön által felidézett eset, amikor élesen kifogásoltam az ügyvédi eskü szövegének törvényi megváltoztatását, amelyet a jogalkotó nagyon gyorsan korrigált is, visszahelyezve az eskü szövegébe az ügyvédi titok megtartására való fogadalmat, és elvéve belőle az ügyvéd számára értelmezhetetlen fordulatot („A jogszabályokat megtartatom…”). Eredményes és fontos volt több mint egy évtizeddel ezelőtt megszólalnunk a bírók kényszernyugdíjaztatási elképzelése kapcsán, és ugyanúgy meg kellett szólalnom, amikor a „börtönbiznisz” elleni médiaháború az egész karra általánosító rossz fényt vetett.

Hogyan alakult az elmúlt évtizedekben a hazai ügyvédség képviseletében a MÜK és a nemzetközi szakmai szervezetek kapcsolata?

– Természetesen a MÜK tagja az európai uniós országok ügyvédi szervezetének (CCBE), azonban látnunk kell, hogy a jogrendszerek rendkívül széles spektruma miatt az ügyvédi tevékenység szabályainak történelmi hagyományai oly mértékben eltérők, hogy jogharmonizációra alapvetően a gazdaságjog területén van lehetőség, az egyéb jogágakban a nemzeti, történelmi hagyományok fennmaradása a jellemző.

Folyamatosan hangsúlyozta ez elmúlt években a fegyelmi ügyekben való eljárások jelentőségét, az ezekben való tisztánlátást. Hogyan foglalná össze az idevonatkozó tapasztalatokat?

– A kamarai függetlenség jelképe és egyben az önkormányzatiság egyik legfelelősségtel-

5

6

Mérleg

Egy­emlékezetes­országos­ügyvédvezetői­értekezlet­utáni­kirándulás­Kőszegen,­2009-ben­(foto:­Panpress)

jesebb területe a fegyelmi eljárások lebonyolítása. Újra hangsúlyoznom kell, hogy nyilvánvalóan elképzelhetetlen, hogy az ügyvédi hivatás legyen az egyetlen olyan szakma, ahol a jogsértéseket, a megbízó képviseletének negligálását semmiféle jogkövetkezmény nem követi. A kérdés tehát csak úgy vethető fel, hogy ki legyen ezeknek az elbírálója. Ha innen nézzük, akkor talán a kollégák döntő többsége egyetért abban, hogy a legjobb helyen a kamarán belül van a panaszok elbírálása. Sikerült azt is megóvnunk, hogy az elbírálásban kizárólag a kar tagjai vesznek részt, azaz a fegyelmi tanács minden tagja gyakorló ügyvéd.

Fegyelmi gyakorlatunkat kiegyensúlyozottnak tartom, A fegyelmi döntésekben a súlyos esetekben is következetesség tapasztalható, ideértve – adott esetben – a kizárás alkalmazását is. A másik oldalról azonban természetesen a kisebb mulasztások, gondatlanságok soha nem járnak „fővesztéssel”. A fegyelmi gyakorlat törvényességét bizonyítja, hogy a megindított perek elenyésző részében kerül sor a fegyelmi döntés hatályon kívül helyezésére.

– Az ügyvédi hivatás egyik jellegzetessége, hogy hagyományosan a jövendő konkurenciánkat oktajuk, segítjük a gyakorlati ügyvédi munkára való felkészülésnél. A feladat megoszlik a kamara és a munkáltató ügyvéd között, mind a kettőre szükség van, és meggyőződésem szerint e kétfajta oktatás, képzés jól egészíti ki egymást. Nehéz kérdést vet fel az, hogy az ügyvédek a piaci igényeknek megfelelően mind inkább specializálódnak, ami számukra előnyös, azonban egy ügyvédjelöltnek már jelenthet problémát, ha a teljes három évét egy ilyen specializált irodában tölti. A büntetőjogi szakvizsgán gyakran hallom a vizsgázótól „Tisztelt elnök úr! Én olyan irodában voltam jelölt, ahol semmiféle büntetőügy nem volt, egyetlenegy tárgyaláson sem voltam a három év alatt.” Ezt a hiátust adminisztratív eszközökkel nem oldhatjuk meg, nem írhatjuk elő a jelöltnek, hogy a joggyakorlatot különböző szakterületeken jártas irodáknál töltse, de ösztönözhetjük az önkéntes alapon való együttműködést a különböző szakterületű irodák között a jelöltek gyakorlati képzése terén is.

Az ügyvédjelöltté válást kötelezően Milyen­felelősséget­fogalmazott­meg­-­ha­ megelőzi az egyetemi tanulmány, ahol van­ilyen­dokumentum­vagy­valami­hason- örömmel látjuk, hogy évről évre inkább ló­írott­elképzelés­-­az­ügyvédi­hivatásrend­ elmozdulnak a gyakorlat felé, és kevésbé a­jövő­generációk,­azaz­az­utánpótlás­vo- maradt a középpontban a lexikális tudás natkozásában?­ Milyen­ konkrét­ feladato- megkövetelése – bár nyilván néhány jogkat­szab­meg­magának­a­MÜK­e­téren? hallgatónak erről más a véleménye.

A­MÜK­és­a­területi­kamarák­nagy­lépést­ tettek­ az­ elmúlt­ évtizedekben­ az­ oktatás-továbbképzés­ téren.­ Mik­ ennek­ az­ eddigi­tapasztalatai?

– Az ügyvédi továbbképzés területén a MÜK széles körű jogosultságokkal és kötelezettségekkel bír. Egyik oldalról meghatározza az ügyvéd működésének feltételeként szabott továbbképzés mértékét és egyes kötelező részterületeit, másrészről gondoskodik olyan online képzésekről, amelyekkel a kar tagjai nemcsak a képzési kötelezettségüknek tehetnek eleget, de egyben a gyakorlatban is jól hasznosítható ismereteket szereznek. Ezen a területen kapja talán a kamara a legtöbb pozitív visszajelzést, ezért itt sem mulaszthatom el, hogy megköszönjem az Oktatási és Akkreditációs Bizottság munkáját és értelemszerűen az oktatási feladatokat vállaló kollégák áldozatos munkáját.

Folyamatos­ fel-felbukkanó­ kérdés­ minden­kamarai­fórumon­a­tagdíjrendszer:­a­ tagdíj­mértéke,­az­elosztás­rendje.­E­téren­mik­az­összegezhető­tapasztalatok?­

– A jelenlegi kamarai tagdíjrendszer abból indul ki, hogy a tagok jogai egyenlők, ebből következően a kötelezettség is egyenlő legyen, azaz mindenki azonos összeget fizet.

Már többször felvetődött, és feltehetően a jövőben is felvetődik a javaslat, hogy ezt korrigálni kell, és a tagdíjnál egy mindenkit terhelő alapösszeg mellett a bevételaráÜgyvédek Lapja 2023 | 1

Mérleg

nyosságra kellene áttérni. A törvény e körben is az önkormányzatiság elvét vallja, a MÜK mindenkori vezető szerveinek joga és kötelessége e kérdésben állást foglalni.

Hogyan látja: a mai ügyvédek egy, a társadalom életében unikális szerepet betöltő hivatásrend felkent szereplőinek tartják magukat annak összes morális, habituális, írott és íratlan követelményének betartásával, vagy csupán kenyérkereső foglalkozásnak tekintik munkájukat?

– Nyilvánvalóan nem tudok objektív lenni, amikor arról szólok, hogy a társadalom miként tekint ma az ügyvédekre, de a szubjektivitást is vállalva úgy látom, hogy általánosságban a hivatás társadalmi rangja, megbecsültsége megfelelő, azaz az állampolgárok helyesen ítélik meg a hivatás fontosságát, az

Érzékelhető-e a kamarai tagság körében az a politikai megosztottság, ami mélyen áthatja a magyar társadalom egészét?

– Kamarai tagságunk körében ugyanúgy fellelhető a politikai megosztottság, mint a magyar társadalomban, azt azonban örömmel és nem kis büszkeséggel jelenthetem ki, hogy mindez az önkormányzatiságra semmilyen hatással nincs.

Mit hozott magával a hivatásend életében az a versenyhelyzet, amely oly radikálisan megosztja a vidéken, illetve a nagyobb városokban, de leginkább a fővárosban élő és dolgozó ügyvédeket?

– A kamara valóban minden ügyvéd kamarája, az elnökségi vitákban kizárólag szakmai szempontok vetődnek fel, és ha van megosztottság néhány kérdésben, az min-

Hivatásrendünk kizárólag a mindenkori államtól független, saját önkormányzata által vezetve működhet, ez óriási felelős­ séget ró a kamarai vezetőkre. ügyvédek szerepét a jogállamban, a joghoz jutás biztosításában. Persze a társadalomban itt is működik a negatív általánosítás, azaz egyetlen ügyvéd súlyos visszaélése az ügyfél bizalmával stigmaként vetül az egész karra. Évenkénti alkalom immár: november végén van a Magyar Ügyvédek Napja. Ön kezdeményezte, gyakorlatilag saját elképzelései szerint áll össze a program: protokolláris rész, szakmai rész, kitüntetések, díjak.

Mi inspirálta ennek létrehozását? Mik a tapasztalatai?

– Tizenöt évvel ezelőtt kerültem szembe azzal, amikor meghívottként részt vehettem a Bírák Napja és az Ügyészek Napja ünnepségén, hogy az igazságszolgáltatás harmadik ágának, az ügyvédségnek nincs ilyen eseménye. Az elnökség teljeskörűen támogatta kezdeményezésemet. Mára kiforrott forgatókönyvvel rendelkezünk: kiemelkedő fontossággal bír a szakmai előadás és így értelemszerűen a főelőadó személye, de legalább ilyen fontos a protokolláris rész, azaz, hogy ünnepségünket kiemelkedően nagy számban tisztelik meg a jogászi hivatásrendek, az Igazságügyi Minisztérium jelenlegi és korábbi vezetői, így jelenlétükben adhatjuk át azokat a kitüntetéseket, melyekkel a jók között is a legjobbakat kívánjuk jutalmazni. Ügyvédek Lapja 2023 | 1

dig vagy szakmai alapon, vagy az objektív helyzetből adódóan van. Ez utóbbin azt értem, hogy objektíven mások a munkakörülmények egy egyszemélyes ügyvédi irodában vagy egy harminc-negyven fős, nagyobb irodában, mások az elvárások a specializálódás terén a kistelepüléseken vagy a fővárosban. Általánosságban nagyon különbözőek a piaci viszonyok, és így a lehetőségek is. „Ügyelnünk kell arra, hogy ne lehessen tőkésként ügyvédi irodát alapítani. Más országokban van erre példa. Nálunk: az ügyvédi hivatásrend dolga legyen. Ügyvédi díjak: szabad vagy kamarai kötelező? Közbülső nem lehet: minimáldíj ne legyen, felülről szabad legyen. Vagy szabad, vagy kötött? Nyilvánvaló: szabaddíjas kell maradjon. Fontos: az ügyvédség kollektív belátási képessége: megmaradva az etikai korlátok közötti árszabásnál” – mondta egy területi kamarai közgyűlésen elhangzott értékelésében. Hogy látja: mi várható a jövőben e tekintetben?

– Anyagi kérdéseket illetően: személyes véleményem szerint meg kell őrizni működésünknek azt az alapját, hogy ügyvédi iroda tagja kizárólag ügyvéd lehet, azaz ne lehessen gazdasági társaság formájában működni, ahol egy pénzügyi befektető szabhatná

meg – nyilvánvalóan kizárólag a nyereségre törekvéstől vezérelve – az iroda működési elveit, ügyvállalását. Az ügyvédi díjszabás természetesen folyamatosan közelről érinti a kart, és az sem csodálható, hogy időnként irreális javaslatok vetődnek fel. Az ugyanis irrealitás (a hatályos versenyjog szabályainak hiányos ismeretére utal), hogy kötelező minimumdíjak legyenek, de egyébként a díjkikötés szabad megállapodás tárgya lehessen. Mindent összevetve össz-ügyvédi szempontból a szabaddíjas megállapodást sokkal inkább tartom megfelelőnek, mint ahogy az a munkaközösségi időkben volt, hogy IM-rendelet szabná meg kötelezően az óradíjat vagy ügykategóriákra lebontva a díjszámítás módját és összegét minden ügyre irányadóan.

Talán nem a valóságtól elrugaszkodott dolog mindezek után – ennyi tapasztalattal a tarsolyában – feltenni önnek az egyáltalán nem obligátnak szánt kérdést. Végül is hogyan látja: merre halad a világ, az ország, benne az ügyvédi hivatásrend, a MÜK – és általában a helyi kamarák – szekere a jövőben? Mik a kilátások?

– A jövőt illetően abból a szempontból mindenképpen derűlátó vagyok, hogy a jog szerepe fennmarad, sőt megerősödik, és a mind összetettebb világban, a mind összetettebb élethelyzetekben továbbra is nélkülözhetetlen lesz az a hivatás, amely segíti a gazdaság résztvevőit, az egyéneket a jog dzsungelében eligazodni, és ha kell, segíti a viták elsimítását vagy végső soron a bíróság előtti jogérvényesítést. Természetes azonban, hogy az informatika robbanásszerű fejlődése sokat fog változtatni a módszeren, és mind inkább a kreativitás lesz a legfontosabb érték, háttérbe szorítva a lexikális ismereteket, amelyek a számítógépről könnyen kinyerhetők. Személyes meggyőződésem az is, hogy e hivatás kizárólag a mindenkori államtól független, saját önkormányzata által vezetve működhet, ami természetesen óriási felelősséget ró az önkormányzat mindenkori vezetőire.

Végezetül mindenképpen szeretném elmondani: köszönettel tartozom a kar tagjainak, hogy több évtizeden keresztül kaptam bizalmat a választások során és csak remélni tudom, hogy valamelyest megfeleltem ennek az elvárásnak.

Az interjút készítette: Komlós Attila

7

8

Tisztújítás a területi kamarákban

Tisztújítás a területi kamarákban A szokásos négyéves ciklus lezártával, tavaly ősszel az ország valamennyi területi kamarájában megtartották a tisztújító közgyűléseket. A kamarák élén álló elnökökkel kapcsolatos eredményeket közöljük az alábbiak­ ban. Az újonnan megválasztott elnökök, E-mail címüket is közöljük a velük való esetleges kapcsolatfelvétel megkönnyítése érdekében (ezeket a MÜK nyilvánosan is hozzáférhető adatbázisából másoltuk ki).

Az alábbi listán közölt távozó, elnöki tisztégében újraválasztott és újonnan választott elnököket szerkesz­ tőségünk arra kérte, hogy foglalják össze eddigi tapasztalataikat, szóljanak munkájuk folytatásának terve­ iről, illetve új elnökként részletesebben mutatkozzanak be olvasótáborunknak, az immár majdnem tizen­ hatezer főt számláló hazai ügyvédi kamarai tagságnak. Lapunk belső oldalain ebben a számban kezdjük közölni a hozzánk beérkezett válaszokat, remélve, hogy további lapszámainkban majd mindenki megtisz­ teli lapunkat írásával. Így egy kicsit közelebbi képet kaphatunk majd a hazai ügyvédség közelmúltjáról, jelenéről és jövőbeni terveiről.

A következő fontos eseménye ennek a cikluszáró folyamatnak a lezárásaként: a Magyar Ügyvédi Kamarában esedékes tisztújítás, ennek időpontja: február 27.

Dr. Varga Imre (tizenkét évi elnöki szolgálat, után, Heves Megyei Ügyvédi Kamara) Dr. Szalay István (hét évi elnöki szolgálat után, Pest Megyei Ügyvédi Kamara)

Győr-Moson-Sopron Megyei Ügyvédi Kamara

Dr. Posta Attila (posta.attila@drposta.hu) Tolna Megyei Ügyvédi Kamara

Dr. Szabó Tamás (autojogasz@tolna.net)

Újraválasztott területi kamarai elnökök

Tisztségükből leköszönt korábbi elnökök

Dr. Sulyok Miklós (harminc évi elnöki szolgálat után, Bács-Kiskun Megyei Ügyvédi Kamara) Dr. Tóth László (harminc évi elnöki szolgálat után, Vas Megyei Ügyvédi Kamara) Dr. Nőt László (tizennyolc évi elnöki szolgálat után, Tolna Megyei Ügyvédi Kamara) Dr. Kertész József (tizennégy évi elnöki szolgálat után, Szegedi Ügyvédi Kamara) Dr. Havasi Dezső (tizenkét évi elnöki szolgálat után, Győr-Moson-Sopron Megyei Ügyvédi Kamara)

Dr. Becker Tibor (Komárom-Esztergom Megyei Ügyvédi Kamara) Dr. Bódis Pál (Nógrád Megyei Ügyvédi Kamara) Dr. Cserba Lajos (Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Ügyvédi Kamara) Dr. Halmos Tamás (Nyíregyházi Ügyvédi Kamara) Dr. Lampé Zoltán (Debreceni Ügyvédi Kamara) Dr. Leposa Marianna (Pécsi Ügyvédi Kamara), Dr. Legeza László (Békés Megyei Ügyvédi Kamara) Dr. Neukum Flórián (Fejér Megyei Ügyvédi Kamara), Dr. Pongráczné Csorba Éva (Somogy Megyei Ügyvédi Kamara) Dr. Tóth M. Gábor (Budapesti Ügyvédi Kamara) Dr. Török Ferenc (Zala Megyei Ügyvédi Kamara) Dr. Varga Attila (Veszprém Megyei Ügyvédi Kamara) Új területi kamarai elnökök

Bács-Kiskun Megyei Ügyvédi Kamara

Dr. Szász Attila (szasz.attila@t-online.hu) Pest Megyei Ügyvédi Kamara

Dr. Szilágyi János (drszilagyijanos@freemail.hu) Szegedi Ügyvédi Kamara

Dr. Török Béla (torokbela1@t-online.hu) Heves Megyei Ügyvédi Kamara

Dr. Zakar Péter, Eger (zakar.peter1@t-online.hu)

Alkalmazott Ügyvédi Tagozat első ízben választott új elnöke:

Dr. Elek György alkalmazott ügyvéd Újraválasztott Országos Kamarai Jogtanácsosi Tagozat elnöke

Dr. Csere Bálint, egyben a MÜK elnökhelyettese (csereb@otpbank.hu) A MÜK új elnökségi tagja az Országos Kamarai Jogtanácsosi Tagozat delegáltjaként

Dr. Cseh Tamás Zoltán (email: n.a.)

Vas Megyei Ügyvédi Kamara

Dr. Hollósy Tamás (dr.hollosy@gmail.com) Ügyvédek Lapja 2023 | 1

Tisztújítás a területi kamarákban

Dr. Havasi Dezső, a Győr-Moson-Sopron Megyei Ügyvédi Kamara leköszönt elnöke

A területi kamarákra háruló feladatok ellátásához

még fokozottabb országos szakmai együttműködés kell A 2008-as gazdasági válság hatása még jócskán érvényesült, amikor 2010 január 23-án átvettem az elnökséget kiváló elődömtől, dr. Écsi Bélától. Az ügyvédi létszám egy év alatt tizenöt fővel csökkent, így három­ száznegyvenhatan vágtunk neki az új ciklusnak. Tizenkét évi sikeres elnöki szolgálat után kamaránk vezetését 2022-ben fejeztem be. Az új ciklusra már nem jelöltettem magam.

minden közbenjárásunk ellenére, csak idén január elsejével megszüntetett szigorított beléptetési rendszer nagy felzúdulást keltett országosan is az ügyvédi körökben.

A kamara mindenkori elnöke meghívott résztvevője a Kormányhivatal által vezetett Közigazgatási Kollégiumnak, amely kamarai munkát segítő információkkal is szolgál.

A kiegyensúlyozottabb évek

Az első időszak legfontosabb feladata a hagyományos módszerekkel dolgozó kamarai ügyviteli rendszer megreformálása, az ügyvédekkel való elektronikus kapcsolattartás megszervezése volt. Néhány év múlva lehetővé vált, hogy az akkor száznegyven éves kamaránk történetében először, saját tulajdonú székhely irodát vásárolhattunk. Ez lehetővé tette az ügyvédjelölt oktatatás és - 60 főig - az ügyvédek továbbképzésének rendszeresebbé tételét. Ne felejtsük el, éppen csak néhány éve kezdődött az elektronikus cégeljárás és a Munka Törvénykönyvével elkezdődött a kódex jellegű legfontosabb törvények előkészítése, majd hatályba lépése. Ügyvédek Lapja 2023 | 1

Emlékeim szerint a tizenkét évből a középidőszak volt a legkiegyensúlyozottabb, annak ellenére, hogy a Ptk. Be., majd a Pp. új rendelkezéseit is alkalmazni kellett.

A pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem jegyében szigorítani kellett az ügyfél azonosítási szabályokon, illetve az ügyfél bizalom növelése érdekében a MÜK keretében létrejött az országos elektronikus letétnyilvántartási rendszer.

Ebben a ciklusban kellett kialakítani a megreformált kirendelt védői rendszer teljesítéséhez szükséges személyi feltételeket és informatikai rendszert.

Ezekben az években a gazdaság megindult, a vállalkozások és magánszemélyek egyaránt gyakrabban igényelték a jogi szolgáltatásokat. Elnökségünk és többi tisztségviselő nyugodt és szervezett munkával, a kollégáink pedig színvonalas munkával járultak hozzá a korábbi elismertségünk fenntartásához.

A kamarai közélet is felpezsdült. Évente rendszerese kamarai Mikulást, szigetközi bringatúrát szerveztünk, majd később a kamarai kispályás focicsapat is vitézkedett az Autista Otthon javára évente szervezett győri jótékonysági focikupán, egy alkalommal tizenhét csapat közül a vándorkupát is megnyerte.

Intenzív kapcsolatot építettünk a győri Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karával, amelynek eredményeként az ügyvédként is praktizáló egyetemi oktatók képezik a jelöltképzés bázisát. A bíróságokkal ügyészségekkel is megfelelő a kamara kapcsolata, rendszeresen konzultáltunk szakmai kérdésekben is. Azonban a megye bíróságain 2017-ben bevezetett, és

Nagy horderejű jogszabályi és szervezeti változások időszaka

Harmadik ciklusom bővelkedett nagy horderejű jogszabályi és szervezeti változásokban. A 2018 január 1-én hatályban lépett új ügyvédi törvény megteremtette a kamarai jogtanácsosi kör integrálását az ügyvédi kamara rendszerébe. Számos kisebb szervezeti változtatás mellett, az Üttv. bevezette az ügyvédek számára kötelező továbbképzés.

Ennek teljes megszervezése az önkormányzatiság jegyében az országos és területi kamarákra várt, amely – három év tapasztalatai után – elmondhatóan sikeresen megvalósult és azóta is szervezetten működik.

Teljesen váratlan helyzetet teremtett a 2020-ban kirobbant koronavírus járvány, amely eddig teljesen szokatlan és ismeretlen intézkedésekhez vezetett. A járvány tetőpontján az ügyvédi tevékenység is úgynevezett home office-ban történt, amely azok számára is elengedhetetlenné tette az informatikai eszközök használatát, akik attól korábban idegenkedtek.

Bizalom és együttműködés

Összegezve a három cikluson át végzett elnöki, illetve az megelőző nyolc év titkári munkám során számomra mindig erőt adott, hogy éreztem az engem megválasztó közösség, tisztségviselő társaim és munkatársaim bizalmát és együttműködését. Sokszor kellett népszerűtélen döntéseket is hozni, de azok megalapozottságát – nagyon kevés esettől eltekintve – senki nem vonta kétségbe. Úgy érzem, hogy tisztségemet és a kamarát jól szervezett, biztos vagyoni állapotban tudtam átadni a megválasztott új elnöknek és 410 főre duzzadt választói közösségnek.

9

10

Tisztújítás a területi kamarákban

Nehéz hosszú távra tervezni

Ami az ügyvédi és kamarai jövőt illeti, nehéz hosszú távra tervezni. Nehéz, mert a jogalkotás robbanásszerű felgyorsulása és tömege, a közigazgatási szervezet gyakori változása valamennyi jogalkalmazó számára rendkívüli kihívást teremt. Küszöbön áll több nagy horderejű törvény – kiemelten az ingatlannyilvántartás, jogi személyek egységes nyilvántartása - hatályba lépése, az azokkal együtt járó ügyvédi és kamarai feladatokkal. Ehhez nem kevés szaktudás, önképzés és adaptációs képesség szükséges.

A hivatásrendi feladatok legnagyobb része ezután is a területi kamarákat fogja terhelni.

Elkerülni a hibás premisszákon alapuló rossz döntéseket

Nem halasztható ezért az, hogy a területi kamarákra háruló feladatok ellátásához a Magyar Ügyvédi Kamara egyre fokozottabb szakmai segítséget adjon. A MÜK törvényi és alapszabályi feladatain belül, az érdekképviseleti, fegyelmi, igazgatási, oktatási hatáskör gyakorlása mellett fokozottan meg kell erősíteni a MÜK szolgáltató, támogató munkáját is, a területi kamarák önállóságának maximális tiszteletben tartása mellett.

A MÜK-nek támogatnia kell az ügyvédséget és a területi kamarákat, ezért hatékony szakapparátusa révén részt kell vennie a tervezett és kihirdetett jogszabályok megismerésében és véleményezés-

ben. Ennek során a MÜK képviselje a reális ügyvédi és társadalmi szempontokat, az ügyfelek jogai érvényesülése érdekében. A területi kamarák és a MÜK tevékenységének és döntéseinek megalapozottságához sokkal jobban meg kell ismerni az ügyvédi-jogtanácsosi közösség élet- és munkakörülményeit, felkészültségét, gondjait, nehézségeit. Ezek tekintetében nem lehet már vélekedésekre, találgatásokra, vagy kizárólag a népszerű, úgynevezett social mediában megnyilvánuló „influenszerek” véleményére alapozni.

A hibás premisszákon alapuló rossz döntések - legyenek akár jószándékúak is – legalább olyan károkat tudnak okozni, mint a szükséges intézkedések elmulasztása. 

Deregulációs kerekasztalt hozott létre a kormány Felkérésre a MÜK részt vállal a szabályozásokat észszerűsítő munkában

Magyarország Kormánya a Deregulációs Kerekasztalról szóló 1648/2022. (XII. 22. Korm. határozattal) felkérte a Magyar Ügyvédi Kamarát a Deregulációs Kerekasztal munkájában való részvételre, elismerve és tiszteletben tartva a Kamara által végzett szakmai tevékenységet. A kamara a felkérést elfogadta és az együttműködés szán­ dékát, kereteit körvonalazó dokumentumot nyilatkozat formájában január 19-én írta alá a MÜK nevében dr.

Bánáti János elnök, a kormány részéről dr. Tuzson Bence, a kerekasztal elnöke és dr. Windisch László társelnök.

A dokumentum megállapítja: a kormány célja a „magyar emberek”, a hazai állampolgárok, vállalkozások mindennapi életének, ügyintézésének megkönnyítése és egyszerűsítése. Ennek érdekében döntött a kormány egy deregulációs kerekasztal felállításáról.

Ennek feladata az ügyintézést megnehezítő vagy lassító szabályok kiszűrése, a túlszabályozások csökkentése, és a közigazgatási hatósági és egyéb eljárások, közszolgáltatások tartalmának újragondolása lesz.

A kerekasztal munkájában a kormány kiemelten számít az önálló szabályozó szervek, autonóm államigazgatási szervek, valamint szakmai és gazdasági kamarák képviselőinek javaslataira a meglévő szabályozások felülvizsgálatához, az innovatív és előremutató megoldások kialakításához és átvételéhez.

Az együttműködés kezdeti célja, hogy meghatározza annak kereteit egy olyan szabályozási környezet kialakítása érdekében, amellyel kölcsönösen hozzájárulhatnak az állampolgárok, valamint ügyfeleik elégedettségéhez, a közigazgatás működésének

optimalizálásához és mindezzel segítsék Magyarország nemzetközi versenyképeségének erősítését is.

Munkája során – immár a MÜK-kel közösen – a Kerekasztal meglehetősen nagyívű célkitűzések elérésére törekszik, tudjuk meg a dokumentumból. Íme: a) a hazai jogszabályoknak az ésszerű működés szempontjából történő tartalmi felülvizsgálata; b) az állam és az állami szervek, hatóságok működését meghatározó szabályozások egyszerűsítése; c) a közigazgatási hatósági eljárásoknak és közszolgáltatásoknak szolgáltató szemléletű felülvizsgálata; d) az állampolgárok és vállalkozások számára adminisztratív terheket érintő szabályozások felülvizsgálata; e) közigazgatási hatósági eljárások digitális, valamint mobil platformon történő intézésének vizsgálata; f) nemzetközi jó gyakorlatok és megoldások feltárásának és a magyar közigaz-

gatásban való alkalmazhatóságának vizsgálata.

A dokumentumban a MÜK arra tesz ígéretet, hogy rendszeresen, illetve „felmerülésük szerint” szakmai koncepcionális, illetve konkrét jogszabály-módosítási javaslatokat tesz a Kerekasztal számára a MÜK feladatai, működése, illetve az általa képviselt szervezetek tevékenysége során felvetődő élethelyzetek, problémák hatékonyabb kezelése érdekében.

Ugyancsak vállalja a MÜK, hogy saját, illetve tagszervezeteinek foglalkoztatottjai számára elérhetővé teszi a miniszterelnöki kabinetiroda megrendelésére kialakított ,,Deregulációs Portál”-t, hogy a deregulációs típusú javaslataikat el tudják küldeni a Kerekasztal számára.

Megállapodtak abban is, hogy „a koncepcionális javaslatokat” a Kerekasztal azok „felmerülése ütemében” napirendre tűzi, illetve a konkrét jogszabály-módosítási javaslatok érvényesítése érdekében „a szakmai minisztériumok felé eljárnak”.  Ügyvédek Lapja 2023 | 1

Tisztújítás a területi kamarákban

Dr. Kertész József, a Szegedi Ügyvédi Kamara leköszönt elnöke

A jogkeresők bizalmának megszerzése és megőrzése az ügyvédség egyik legfontosabb feladata 2008. április végén – dr. Dobozy Levente korábbi elnök sajnálatos halálát követően kerültem a Szegedi Ügyvédi Kamara elnöki tisztségébe. Megörököltem az egyik legnagyobb, egyben az évek során folyamatosan növekvő létszámú területi kamarát. Nagyon nagy lelkesedéssel és örömmel láttam munkához, hiszen jogelődeim nagyon magasra tették a mércét. Célul tűztem ki az ügyvédi érdekképviselet magasabb szintre emelését, az oktatási tevékenység kiszélesítését és az igazságügyi társszervekkel való kapcsolat elmélyítését. Ez utóbbival kapcsolatban úgy látom, hogy szerencsés helyzetben voltunk, mivel megyénkben - korábbi sportolói múltam alapján is – ismert voltam, így gyümölcsöző, jó munkakapcsolat alakult ki a társszervek vezetőivel.

Tizenötévet felölelő elnöki munkám során komoly nehézséget okozott - a Szegedi Ügyvédi Kamara nagy létszáma miatt - a jogtanácsosokkal együtt kb. 700-750-en vagyunk - a kollégák érdekeinek megfelelő cselekvés és a rettentő gyorsan változó jogszabályoknak történő megfelelés. Kihívás volt a tagság egybetartása is.

Elnöki tevékenységem során természetesen sok esetben örömet szerzett az a körülmény, amikor egy-egy döntésem után a tagság elismerését megkaptam.

Munkám eredményességét a tagság hivatott eldönteni, de talán szerénytelenség nélkül állítom, hogy négyszeri újraválasztásom arra enged következtetni: nem dolgoztam olyan nagyon rosszul.

Az idő múlásával jutottam arra az elhatározásra, hogy nem jelöltetem magam a következő ciklusra, átadom a helyet a fiataloknak.

A hazai ügyvédi hivatásrend nagyon komoly feladatok előtt áll, továbbra is lépést kell tartani a gyors és nagy mennyiségű jogszabályváltozásokkal, technikai fejlődéssel.

A jövőt illetően még nagyon fontos feladata a hivatásrendnek, hogy csökkentse a fegyelmi eljárások számát, mert az állampolgároknak – ügyfeleknek – a bizalma a legfontosabb. Csak ennek alapján tudjuk biztosítani az ügyvédség jövőbeni megélhetését.

Az ügyvédi munkánknak nagyon fontos szerepe van abban – erről többször beszéltem az elmúlt években közgyűléseinken is –, hogy a társadalmi igazságszolgáltatási egyensúlyt fennmaradjon, mivel az ügyvéd az a személy, akik a jogkereső állampolgároknak, általuk létrehozott társadalmi és gazdasági szervezeteknek segítséget nyújtaÜgyvédek Lapja 2023 | 1

nak ügyeik intézéséhez, akár az állammal szemben folyó perekben is. Ezért is, az ügyvédeknek igen komoly szakmai és erkölcsi követelményeknek kell megfelelniük.

A kamaránk pedig szolgáltató kamarának kell lennie, amely köztestület mindenben segíti az ügyvédeket a szakmaiság és hivatásrendi értékek fenntartásában, védi és képviseli érdekeiket.

Kamaránk területén zömmel egyéni ügyvédként dolgoznak a kollégák; egyetlen ügyvédi iroda van, amely több ügyvédet foglalkoztat, néhány két fős iroda is van, mintegy száz ügyvéd pedig egyszemélyes ügyvédi irodában fejti ki tevékenységét. Bár Szeged nagyváros, ám azt tapasztaltam, mégis, a fővárosi és vidéki ügyvédek élethelyzete sajnos ellentmondásos, pontosabban sok tekintetben hátrányosabb. Ezen a téren a jövőben – minél előbb – egy országos stratégiát lenne szükséges kialakítani, ami segítene ezt a fajta ellentmondást a lehető legárnyaltabban kiküszöbölni.

Hivatásrendünkön belül az elmúlt évek zaklatottságai érezhetően gyengítették a kollegiális összetartást, növelték az egymás iránti közömbösséget. A jogszabály-dömpingi nagyon megnehezítette az ügyvédi munkát, amit csak tetéz a sok törvényértelmezési probléma. . Azt tapasztaltam, hogy mindez komoly feszültéget tud teremteni azon ügyvédekben, akik becsületesen, a legnagyobb odaadással igyekeznek ellátni munkájukat s ügyfeleiket a legeredményesebben kívánják képviselni az ügyek vitelében. A jövő ügyvédségét sokkal nagyobb társadalmi megbecsülésnek kell majd öveznie, és nem szabadna ilyen irreálisan rövid határidőkkel kötelez-

ni a hivatásrend tagjait az igazságügyi kormányzat előírásainak teljesítésére.

AAmi generációnk egyik legfontosabb feladata: az utánpótlásunkról történő felelős gondoskodás. Ehhez az is szükségeltetik persze, hogy fiataljaink maguk is fel kell, hogy ismerjék - és ebben a kamarának is tudatosan segíteni kell őket -, hogy ügyvédnek lenni az egyik legszebb hivatás, mindamellett – vagy tán éppen azért is – mert rendkívül széles és alapos szakmai ismereteket kíván és végső soron mással nem helyettesíthető szolgálatot tesz embertársainknak a jog területén való eligazodásban. 

11

12

Tisztújítás a területi kamarákban

Dr. Becker Tibor, a Komárom-Esztergom Megyei Ügyvédi kamara újraválasztott elnöke

A holnap garanciáját az etikailag és anyagilag erős kamarákban látom 2018-ban kezdtem meg az első elnöki ciklusomat a Komárom-Esztergom Megyei Ügyvédi Kamara elnökeként, és ebben a tisztségében választották újra 2022. november 11-én.

A Komárom-Esztergom Megyei Ügyvédi Kamara működésében az elmúlt 4 esztendő a nyugalom időszaka volt. Dr. Etter Ödön barátommal, aki előttem a területi kamaránk elnöki tisztségét töltötte be, kiváló a személyes- és munkakapcsolatunk, éppen ezért mind az elmúlt ciklusban, mind pedig a soron következő ciklusban ellátja a

volt ez az időszak. Fontos volt a hivatásunk gyakorlását leginkább érintő, és sokszor naponta változó jogszabályok követése, és a kollégák azonnali tájékoztatása. Ebben az időszakban előfordult, hogy naponta több hírlevelet is ki kellett küldenünk tagjainknak. Éppen emiatt ez az időszak személy szerint nekem a korábbiakhoz képest jelentős mun-

Örülök annak is, hogy a fiatalabb generációkból is vállalkoztak arra, hogy szerepet vállaljanak a kamarai közéletben, kellően fontosnak tartva az ügyvédi önigazgatás vívmányát. vezető fegyelmi biztosi teendőket. Fontos, hogy a helyi ügyvédségen belül nem látszanak törésvonalak, de szerencsére nem láthatók az apátia tömeges jelei sem. Fontos volt számomra, hogy 2022. november 11én az első választási közgyűlésen sikerült megválasztani a kamarai tisztségviselőinket majdnem kétharmados részvétel mellett, hiszen ez kellő legitimációt adhat a kollégák részéről a további munkánkhoz. Örülök annak is, hogy a fiatalabb generációkból is vállalkoztak arra, hogy szerepet vállaljanak a kamarai közéletben, kellően fontosnak tartva az ügyvédi önigazgatás vívmányát.

Kihívások évei

Az elmúlt négy év az ügyvédi kart több kihívás elé állította. Nem lehet kérdés, hogy ennek az időszaknak a jelentős részét leginkább a COVID-19 járvány és annak a mindennapi életünket érintő következményei határozták meg. Az első korlátozások okozta sokkból hamar fel kellett ocsúdni, hiszen ekkor volt igazán szüksége a tagságnak a kamarai támogatásra: a hivatásrendi összetartozás, a bíróságokkal és más hivatásrendekkel történő együttműködés igazi erőpróbája

kateher növekedést jelentett, nemcsak a kamarai érdekérvényesítés, de az ügyfelek segítésének megnövekedett igénye miatt is.

A járványhelyzet kihívása mellett az ügyvédeknek meg kellett küzdeniük az általánossá váló otthoni munkavégzés kihívásaival is: így a magánélet és munka rugalmas egyensúlyának megteremtésével, és persze az otthoni munka kapcsolódó digitális platformok használatával, a bírósági és hatósági táveljárások egészen új légkörével. Az előrehaladó digitalizáció, amitől sokan rettegtek korábban, a járványhelyzet folytán napi gyakorlattá vált.

Meg kell említeni azt is, hogy a ciklus elején indult a kötelező ügyvédi továbbképzés, melynek eddig nagyon jók a tapasztalatai. Amiben személy szerint előzetesen bíztam, az megvalósult: helyi rendezvényeinken – akár a kreditpontok miatt is – megnövekedett a részvételi szándék, így rendezvényeink tovább növelhetik a kamarai közösség összetartó erejét is. Az általunk, különösen a 2019. és 2022. évben élőszavas formában megrendezett sikeres és jóval száz főt meghaladó létszámú konferenciáink erre jó visszaigazolások.

A digitalizáció mellett az egyik legnagyobb kihívás a korábban nem tapasztalt jogszabálydömping volt, hiszen a veszélyhelyzetben alkalmazott rendeleti jogalkotás naponta hozott újabb jogszabályokat.

Mit hozhat a jövő az ügyvédi kamara életében?

Az elmúlt ciklus kihívásai – reményeim szerint a járványügyi veszélyhelyzeten túllépve – sajnos velünk maradnak, azonban a megfelelő ügyvédi továbbképzés, amelyben a kamara adhat támogatást a tagjainak, valamint leginkább az egyes kollégák megfelelő önképzés iránti igénye segíthet megbirkózni az új jogi szabályozások és a digitalizáció adta kihívásokkal. Ügyvédek Lapja 2023 | 1

Tisztújítás a területi kamarákban

Dr. Leposa Marianna, a Pécsi Ügyvédi Kamara újra választott elnöke

Célunk: a szolgáltató kamara Ötödik ciklusomat kezdtem meg 2022. novemberében a Pécsi Ügyvédi Kamarában elnökként. A korábbi időszak alatt sikerült az elnökséggel a gazdálkodásunkat stabilizálni és tehermentes székházat vásárolni. A köz­ vetlen munkatársaim tanácsára, véleményére, szakmai hozzáértésére és elhivatottságára végig, töretlenül számíthattam.

Mára sikerült folytatnom a fiatalok kamarai közéleti bevonását is. Törekszem kollégáimmal együtt, hogy a jövőben is megőrizzük a bizalmon és tisztességen alapuló ügyvédi hivatásrend értékeit.

A fiatalok bevonásával bővíteni szeretném az összetartozásunkat demonstráló hivatásrendi és társasági rendezvényeket.

Célunk az, hogy a kollégák részére szolgáltassunk, így biztosítani fogjuk részükre az évi tizenhat kreditpont megszerzéséhez szükséges ingyenes képzést, és a térítésmentes jogtár használatát. Továbbra is támogatjuk a fiatal kollégákat, ennek érdekében a javaslataikat megfogadva bővítjük a kamarai kommunikáció körét a közösségi médián keresztül is.

Továbbra is fontosnak tartom kollégáimmal együtt a kamara anyagi lehetőségeinek mérlegelése mellett a társadalmi felelősségvállalást, alapítványok támogatását, a nyugdíjas kollégák támogatását.

Szeretném megőrizni az elmúlt években megvalósított kiszámíthatóságot, a kollégák közötti együttműködés elősegítését, továbbá minél szélesebb körű kamarai szolgáltatás nyújtását.

Az elmúlt ciklusokban is igen jó kapcsolatot alakítottunk ki más, szomszédos területi kamarákkal.

Országosan több területi kamaránál került sor új elnökök megválasztására, így célom, hogy velük is jó kapcsolatot alakítsunk ki, kölcsönösen segítve egymás munkáját. 

folytatás a 12-ik oldalról A következő négy évben az ingatlan-nyilvántartás szabályainak és keretrendszerének jelentős változásával kell szembenéznünk, amelyhez az okiratszerkesztések útján az ügyvédség nagy részének munkája, így bevétele szorosan kapcsolódik. E téren szerintem a legnagyobb kihívás, hogy a kötelező jogi képviselet szükségességét fenntartsuk, és ennek indokait a jogalkotónak egyértelműsíteni tudjuk. Hasonlóan igaz ez a jogi személyek nyilvántartására vonatkozó új szabályozásra is.

Fel kell vennünk a kesztyűt továbbá minden olyan, kívülről jövő próbálkozással szemben, amelyek tagjaink bevételét negatívan érinthetik, így például egyes ingatlan-közvetítők nem kívánatos tevekénysége.

Ide kívánkozik az ügyvédi tevékenység közvetítésére, és az ügyvédkereső szolgáltatások igénybevételére vonatkoÜgyvédek Lapja 2023 | 1

zó etikai szabályok újragondolása mellett a szabályzatot sértő kollégák tevékenységével szembeni következetes fellépés a tagság védelme érdekében. Ezzel együtt persze szükséges végig gondolnunk, hogy a digitális jelen, az internet világa mennyire tette avulttá a jelenleg hatályos etikai szabályaink egy részét, különösen az ügyvédi reklámtevékenységre vonatkozó előírásokat.

Eltökéltnek kell lennünk a szükséges korrekciók megtételére

Büszkének kell lennünk arra, amit az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvénnyel a kamarai érdekérvényesítés, az önigazgatás és függetlenség területén el tudott érni. A kamarai rendszer működésének eddigi tapasztalatait így már megismerhettük, de eltökéltnek kell lennünk ahhoz, hogy a szükségesnek látszó korrekciókat is vé-

gig vigyük. Az ügyvédi függetlenség egyik letéteményese a független kamarai szervezet, amelynek létezéséhez, működéséhez megfelelő anyagi függetlenség is szükséges. A területi kamarák többsége jelenleg forráshiányban szenved, ezért nagyon fontos kihívás a következő ciklusban az, hogy a színvonalasan ellátható tevékenység többletfinanszírozását úgy sikerüljön megvalósítanunk, hogy érdemi hatáskörvesztést ne szenvedjenek el a területi kamarák.

A holnap kamaráját etikailag és anyagilag erős területi kamarákban látom, amelyek között fennállhat egyes területeken – például az oktatás, az ügyvédi tevékenység hatósági ellenőrzése, bizonyos adminisztrációs tevékenységek körében - akár intézményi társulás is, amihez a zavartalan munkát a Magyar Ügyvédi Kamara professzionális támogatása is biztosítja. 

13

14

Tisztújítás a területi kamarákban

Dr. Neukum Flórián, a Fejér Megyei Ügyvédi Kamara újraválasztott elnöke ti magát, örömmel jönnek - mindig külsős

A világ átalakulása bennünket is korszerűsítésre késztet A Fejér Megyei Ügyvédi Kamara 2020. július 10-i, időközi választási közgyűlé­ sén választott meg elnökének. Az időközi választás egy speciális helyzetet teremtett számomra. Többen mondják, hogy egy négyéves ciklus első éve az elnöknek az ismerkedéssel telik, majd két éven keresztül lehet „építkezni”, terveket megvalósítani és az utolsó év már a választásra készülődés. Az elnöki ciklus közepébe csöppentem, a két „szélső év”, tehát a feladatok megismeré­ se és megtanulása, valamint a választásra készülődés éve maradt számomra.

A 2020. év másik nagy feladata volt, működtetni a továbbképzési rendszert, és megindítani a kreditpontos oktatásokat. A járványügyi helyzet miatt 2020-ban élőszavas oktatást alig lehetett tartani, azt inkább 2021ben folytattuk. Ez azonban felvetette az idősebb kollégák problémáját, akik a számítástechnikával, sajnos igencsak hadilábon álltak. A kamara egyik legfontosabb feladatának tartom annak biztosítását, hogy az ügyvédség lehetőleg helyben és lehetőleg költségek nélkül jusson a kötelező kreditek megszerzésének lehetőségéhez, akár internetes, akár élőszavas oktatás formájában. Lezárva a 2022. évet is, a statisztikákból megállapítható, hogy a Fejér Megyei Ügyvédi Kamara tagsága a kamaránk és a MÜK által szervezett oktatásokon való részvétellel is megszerezhette minden évben a szükséges kreditpontokat, ingyenesen. Törekedtünk arra, hogy ezek az oktatások ne csak formális, pontszerző akciók legyenek, hanem lehetőleg élvezetes és tényleges tudást adó oktatások.

A személyes kollegiális kapcsolatok jelentősége A kényszerhelyzet végül eredményeket inspirált

A 2020. évet a COVID járvány teljes mértékben „elsöpörte”. Ez volt az az év, amikor az ország gyakorlatilag bezárt. Ilyen körülmények között az elsődleges célom az volt, hogy a kamara működését biztosítani tudjam. Szerencsére mind a kamarai alkalmazottak, mind a kollégák fogékonyak voltak a változásra; kényszerből ugyan, de sikeresen modernizáltunk.

Az oktatáson túli szándékom volt, hogy a kamara közösségi életét felpezsdítsem. Jómagam még emlékszem arra az időre amikor a megye összes ügyvédje ismerte egymást. Az alacsonyabb létszám idején minden évben jó hangulatú, éves beszámoló közgyűlések voltak megfelelő külsőségek között. A megválasztásomat megelőző időszakban ez a gyakorlat megszűnt. Ezen a gyakorlaton sikerült változtatni. Közgyűléseinket – a tagság szép számmal képviselte-

vendég meghívásával színesítjük, aki aztán az ügyvédség életében fontos körülményekről ad tájékoztatást, tart előadást. Úgy vélem, hogy a tört elnöki ciklusom eredményesnek mondható, mivel igen nehéz helyzetben kezdődött, de a legfontosabb céljaimat mégis sikerült megvalósítani.

A jövőt illetően úgy gondolom, hogy a területi kamarák elsődleges feladata az ügyvédek munkájának és oktatásának támogatása. Mindemellett a kamara elnökének a Magyar Ügyvédi Kamara munkájában való részvétel útján is segítenie kell az ügyvédség munkakörülményeinek fenntartását, javítását. Ez nem könnyű feladat.

Láttuk, hogy a jogszabályok milyen rapid módon változnak egyik napról a másikra (pl. a KATA), amelyekhez alkalmazkodni ilyen rövid idő alatt nagyon nehéz. Erre a kérdésre is az oktatás volt a válaszunk.

Fel kell készülnünk a gyors, egyben megalapozott reagálásra

Ugyanakkor az ügyvédi érdekek védelme nem is lehetetlen a feladat, hiszen pl. az Állami Számvevőszék a MÜK elnökségének határozott fellépésére és dr. Bánáti János elnök közbenjárására visszakozott és a mindenkit megdöbbentő vizsgálat kezdeményezését követően; leírta, hogy a Számvevőszéknek az Ügyvédi Kamarák vonatkozásában nincs ellenőrzési joga.

Az ügyvédség jelen helyzetét alapvetően határozza meg a néhai Sárközy Tamás professzor által „jogalkotási dühnek” nevezett folyamat, valamint az elektronizáció.

Olyan mérhetetlen mennyiségű joganyagot alkot és zúdít ránk többnyire rendeleti úton a jogalkotó, amelynek követése nagyon komoly kihívás, különösen a salátatörvények esetében. Tipikussá váltak a Magyar Közlöny éjjeli megjelenései több tíz, esetenként százas nagyságrendű jogszabállyal. Nagyon fontos ez ebben történő segítségnyújtás a kollégáknak.

Előttünk áll az e-ingatlan-nyilvántartás, valamint a jogi személyek egységes nyilvántartása, amelynek keresztülvitele a kormányzat feltett szándéka ebben a ciklusban. Ennek meg kell teremtenünk a magunk részéről is a technikai-, tudás- és vizsgafeltételeit.

A fentiek alapján úgy érzem lesz tennivalója valamennyi területi kamarának és elnöknek a következő ciklusban.  Ügyvédek Lapja 2023 | 1

Tisztújítás a területi kamarákban

Dr. Tóth M. Gábor, a Budapesti Ügyvédi Kamara újraválasztott elnöke

Gazdaságilag stabil, szolgáltató jellegű kamarát kívánunk építeni tagságunknak Négy évvel ezelőtt - jó esetben is - egy ígéret voltam a Kar számára szemé­ lyemben, és a programomban vállalt céljaimban is. A tavalyi választás ered­ ménye bizonyította, hogy a résztvevő kollégák nagy többsége értékelte az elmúlt négy év eredményeit. intézési felületen elérhetővé vált az online fizetés funkció, lehetőség van bankkártyával történő azonnali fizetésre. A legfontosabb és leginkább kedvelt újítás azonban az volt, hogy folyamatos és két irányú kommunikáció van a tagsággal. Az ingyenes továbbképzés - a taglétszám miatt a ciklus legnagyobb kihívást jelentő projektje - sikertörténet lett.

A szociális feladatok és a társadalmi felelősségvállalás jegyében létrehoztuk a Szolidaritási Alapot ötmillió forintos keretösszeggel.

Sikerült újra élettel megtölteni a székházat, mára igazi közösségi térré fejlődött és a kulináris élmény mellett az offline együttlét örömét is hozza. „Jogos a kérdés!” címmel - a BÜK teljes tehervállalásával – országos edukációs kampányt indítottunk, hogy kommunikációs eszközökkel fejlesszük a jogtudatosságot, növeljük az ügyvédség reputációját a jogkeresők körében. Őszinte párbeszéddel

Folyamatos és két irányú kommunikáció a tagsággal

Ezek közül a legfontosabb, hogy a belső viharok után a megbékélés korszaka költözött a Szalay utcába, erősebb, minden szempontból stabilabb alapokon álló kamaránk van, mint négy éve. Megalkottuk az új Alapszabályt és elnökségi ügyrendet, a megtakarítási politikánkat nyilvános tenderen felülvizsgáltattuk, ennek eredményeként a számlavezetés és tranzakciók díjának radikális csökkentésével és a lekötött megtakarítás kamatszintjének emelésével milliós nagyságrendű növekményt realizálunk évről-évre. A kirendelt védői díjak előlegezését a BRFK-n túl kibővítettük a Készenléti Rendőrség előtti eljárásokra is. A megújult elektronikus ügyÜgyvédek Lapja 2023 | 1

Az, hogy négy évvel ezelőtt, a céljaimat programban foglaltam össze, egyrészt azért jó, mert mindenki tudhatta a terveimet, másrészt ez alapján mindenki számon is kérhetett. Ezt a mostani választáson is így tettem, most majd az a feladatom, hogy az erős BÜK-el a fővárosi ügyvédség helyzetét tovább erősítsem az ügyvédi közéleten belül.

Minden tekintetben az őszinte kommunikáció a legfontosabb, az a tapasztalatom, hogy még a hivatásrend szempontjából negatív dolgokat is könnyebben veszik tudomásul a kollégák, ha ahhoz őszinte párbeszéd társul.

Amin viszont javítani kellene, az a tagság közéleti dolgokban való részvételi hajlandósága. A szakmai és társasági rendezvények rendre telt ház előtt futnak, azonban pl. a közgyűlésre szinte lasszóval kell fogni a kollégákat, ugyanaz a 100-120 ember érzi a részvételt fontosnak.

Több lehetőség, több felelősség

A ma és a holnap legnagyobb kihívása is az, hogy nap nap után alkalmazkodnunk kell a módosuló jogszabályi környezethez, az elektronikus eljárási formák hektikus változásához. A legfontosabb feladat az új elektronikus ingatlan-nyilvántartási törvényhez való adaptálódás és az új kihívásnak való megfelelés lesz ügyfeleink minél jobb kiszolgálása érdekében. Az új rendszer tovább erősíti az ügyvédség megkerülhetetlenségét az ingatlanforgalomban, hiszen az ügyvéd lesz szinte a kizárólagos közreműködője az ingatlantulajdon-változásnak. Ez nagyobb lehetőséget, de természetesen nagyobb felelősséget is jelent ügyvédnek és kamarának egyaránt. 2025ben 150 éves lesz az ügyvédség kamarai keretek közötti működése és az évfordulót méltó módon kell ünnepelni. Új feldatok

Nagyon eltérő a területi kamarák létszáma, ebből adódóan gazdasági ereje, innovatív képessége. Nagyságrendileg hasonló helyzetben az országos és a fővárosi kamara van, és a több ezres létszámra tekintettel a teljesítendő feladatok is hasonlóak, azzal a markáns különbséggel, hogy a MÜK-ben még nagyobb kihívást okoz az országos szabályzatalkotás és a heterogén ügyvéd társadalmon belül az összhangzattan megvalósítása.

Hiszem és vallom, hogy az elkövetkező években a gazdaságilag stabil lábakon álló kamaráknak – figyelve természetesen a vagyonnal való felelős gazdálkodásra – erősíteni kell a segítő-szolgáltató jelleget, a központi beszerzéssel elérhető versenyelőnyt, valamint a praxisok ellátásának mindennapi gyakorlatát. E mellett fokozni kell az érdemi beleszólás lehetőségét a jogalkotásba, továbbá meg kell találni a módját annak, hogy a hivatásrend – hasonlóan a korábbi kampányhoz – intézményesen és állandó jelleggel jelen legyen a jogkeresők számára a nyilvános fórumokon. 

15

16

Tisztújítás a területi kamarákban

Dr. Lampé Zoltán, a Debreceni Ügyvédi Kamara újraválasztott elnöke

Értékeinket nem csak őrizni, gazdagítani is kívánjuk Mint a kamarai közéletben ismert, egy ciklus általában kevés ahhoz, hogy a területi kamara megválasztott elnöke a terveit, elképzeléseit megvaló­ sítsa. Én is ezen az állásponton vagyok, hangsúlyozva azt, hogy az elmúlt négyéves ciklus azóta amióta ügyvédként erre rálátásom van, tehát több, mint negyven éve, a legösszetettebb, legbonyolultabb és egyúttal a legne­ hezebb időszak volt. Olyan kihívásokkal kellett szembenézni, amelyekre a 2018-as választások idején még csak gondolni sem lehetett. Új, mindenki számára ismeretlen feladatokat hozott a koronavírus járvány, amely alatt gyakran havonta változtak azok az eljárási és egyéb szabályok, amelyekhez a tagságnak sokszor rendkívül gyorsan alkalmazkodnia kellett. Ezek általános járványügyi előírások, gyakran jogszabályváltozások és különböző hatóságok kapcsolattartási szabályainak változásai voltak Ez idő alatt a területi kamarák és elsősorban azok elnökeinek feladatai jelentősen megnövekedtek. Folyamatosan értelmezni kellett a szabályokat és a szükséges tájékoztatást, támogatást, képviseletet megadni a tagság felé. Ezek a feladatok azokhoz az egyéb feladatokhoz kapcsolódtak, amelyekre nyilvánvalóan számítottam. Az Üttv. rendelkezéseinek döntő része szintén a ciklus alatt lépett hatályba, koordinálni kellett a kreditpontos továbbképzéseket, integrálni kellett a kamarai jogtanácsosokat és mindazokat a feladatokat el kellett látni, amit a Regionális Fegyelmi Bizottságok felállítása magával hozott, hogy csak a legfontosabb újdonságokat említsem az elektronikus kapcsolattartás és elektronikus ügyintézés folyamatos változása és fejlődése mellett.

Nehéz időszakon vagyunk túl, sok hasznosítható tapasztalattal

Úgy vélem, hogy ezt a szerteágazó feladatrendszert a Debreceni Ügyvédi Kamara elnöksége végig kézben tartotta, a kollégák felé a tőlünk elvárható támogatást megadtuk. Ingyenessé tettük az elmúlt két évben a kreditpontos képzést, a KATA kivezetése során pedig írásbeli tájékoztatásokkal és

szakmai előadásokkal segítettünk a kollégáknak eligazodni a KATA utáni adózási lehetőségek témakörében, lehetővé téve azt, hogy a számukra akár társas, akár egyéni ügyvédkénti tevékenységük során a legkedvezőbb adózási módot válasszák.

Nehéz időszak áll tehát mögöttünk, bízom benne, hogy a következő négy év ennél könnyebb lesz és úgy látom, hogy területi szinten azt az utat kell folytatnunk, amit az elmúlt négy év során elkezdtünk, illetve bejártunk.

Kollegiális a kapcsolatunk a társszervekkel, egyéb hivatásrendekkel, a hatóságokkal, Debreceni Egyetem Állami- és Jogtudományi Karával. Ezeket a hasznos emberi és szakmai kapcsolatokat a jövőben is meg kell őriznünk.

A koronavírus járvány miatt a kamara közösségi rendezvényeit nem minden évben tudtuk úgy megtartani, ahogy azt terveztük. Bízva abban, hogy a körülmények nem fordulnak rosszra, a jövőben minden évben megtartjuk a közösségünk számára fontos rendezvényeinket: ügyvéd bál, kamarai sport- és ifjúsági nap, mikulás ünnepség, nyugdíjas találkozó.

Bízunk abban is, hogy a rendezvénynek körének bővítésére lehetőségünk lesz.

Azt keressük, azt tesszük, ami előre visz

A legfontosabb kihívás álláspontom szerint az, hogy mindazokat az értékeket őrizzük meg, amelyeket számunkra az Üttv. biztosít, a kamarai önállóság és önkormányzatiság ne csorbuljon. Nyilvánvalóan ennek érdekében tennünk is kell és folyamatos szakmai fejlődés mellett szak-

szerűen el kell látnunk a ránk bízott ellenőrzési, oktatási, fegyelmi és egyéb igazgatási feladatokat is. Ezek ellátására álláspontom szerint a Debreceni Ügyvédi Kamara frissen megválasztott egyéni tisztségviselői és bizottsági tagjai alkalmasak, a szükséges felkészültséggel rendelkeznek.

Készek kell, hogy legyünk az elektronikus ingatlan-nyilvántartás és egyéb elektronikus nyilvántartások változásainak követésére és alkalmazására.

A jövő ügyvédi tevékenysége várhatóan egyre inkább az elektronikus útra terelődik. Remélem azonban, hogy ügyvéd-ügyfél személyes kapcsolatát, amely meglátásom szerint tevékenységünk alapját képezi, ez nem fogja helyettesíteni és átvenni. Bízom ezért abban, hogy az a félelem, amit többekben az ún. „robotügyvéd” víziója kelt, nem reális.

A jövő kamarája álláspontom szerint elsődlegesen azon a jelenleg is működő rendszeren kell, hogy alapuljon, hogy egy vármegye egy területi kamara, függetlenül a területi kamara taglétszámától, tehát a jelenlegi szervezeti formát tartom helyesnek. Az érdemi munkában pedig az ügyvédi tevékenység során a megfelelő egyensúlyt fent kell tartani az elektronikus ügyintézés és az ügyvéd-ügyfél személyes kapcsolattartása között.  Ügyvédek Lapja 2023 | 1

Tisztújítás a területi kamarákban

Dr. Posta Attila, a Győr-Moson-Sopron Megyei Ügyvédi Kamara új elnöke

Változó világunkban hivatásrendünk jellemzői a válságkezelés és a fejlődés A Győr-Moson-Sopron Megyei Ügyvédi Kamara tagjaként 1992 óta fejtek ki ügyvédi tevékenységet. 2002 óta vagyok tagja a kamara elnökségé­ nek. Ezen időponttól és ezen tisztséget betöltve folyamatosan részt veszek az ügyvédi a kamarai közéletben. Megtisztelő volt a kamara lekö­ szönő elnökének, dr. Havasi Dezsőnek a megkeresése, amikor javasolta, folytassam a kamaránk iránti elkötelezett munkámat elnökként.

Belegyező szándékomat a tagság megválasztásommal fogadta.

Többirányú célok

Ez a tisztség, a vele járó kihívások és feladatok új ambíciókat és inspirációkat keltettek bennem. A célok többirányúak.

Elsődlegesen a leköszönő vezetés által megkezdett úton szeretném a kamarát tartani és vezetni.

Kitűztem ugyanakkor magam elé olyan további elérendő célokat is, amelyek megvalósítása mind a kamara, mind a kamarai tagság számára hasznosak és előre mutatóak lehetnek. Erősíteni szeretném a kamara és az ügyvédi munka során érintett hatóságok, intézmények közötti szakmai együttműködést.

A tisztújítás óta elmúlt néhány hónapban már meg is kezdődtek az ezirányú fo-

Dr. Posta Attila

lyamatok és örömet szerzett számomra az a fogadókészség, amelyet a megkereséseim során tapasztalhattam.

Ezzel párhuzamosan és ezekbe a folyamatokba illeszkedően terveim szerint a tagság felé is több – remélhetőleg a munkájukat segítő – információt fogok eljuttatni és nyitott a kamaránk a tagság felől érkező jelzésekre is.

A hazai ügyvédség az elmúlt években valós piaci körülmények között szoros versenyben és egyúttal nagyfokú alkalmazkodási képességet bizonyítva látta el a rá rótt feladatokat.

Egyszerre kellett szembenéznünk a sorozatos válsághelyzetek által okozott nehézségekkel és a jogszabályi környezet fo-

az ELTE AJK-n szerezte meg diplomáját 1990-ben, cum laude minősítéssel. 1992-ben tett jogi szakvizsgát. 1991-1993-ban jogi tanulmányokat folytatott több rövid ciklusban Svájcban a Svájci Igazságügyi Minisztérium szervezésében. 2018-2019-ben az agrárjo­ gi- és vidék fejlesztési szakjogász tanulmányait követően nyerte el az L.L.M címet.

2022-2023 között továbbképzés az Österreichisches Wirtschaftsrecht szakterületen.

1990-ben a MATÁV jogi főosztályán dolgozott. 1990-1992 között ügyvédjelölt a győri 2. sz. Ügyvédi Munkaközösségben, majd ennek megszűnését követően dr. Fejes József ügyvédnél. 1992-től egyéni ügyvéd. 1991-1993 között több alkalommal jog�­ gyakorlat folytat svájci ügyvédi irodáknál, a Svájci Igazságügyi Minisztérium támogatá­ sával. 2002. óta megszakítás nélkül a Győr-Moson-Sopron Megyei Ügyvédi Kamara elnökségi tagja. 2022. november. 19-től a Győr-Moson-Sopron Megyei Ügyvédi Kama­ ra elnöke. 2011. június 1-jétől két cikluson át a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett Állandó Választott Bíróság bírája, 2011. óta a NOVOMATIC Közhasz­ nú Alapítvány (beteg elesett dolgozók támogatására létrehozott alapítvány) titkára.

Főleg jogi személyeket képvisel. Ügyfélköre döntően osztrák, német érdekeltségű vállalkozásokól tevődik össze, de ide tartozik a Győri Nemzeti Színház, valamint a győri és az agárdi gyógyfürdő is.

Ügyvédek Lapja 2023 | 1

lyamatos változása miatti kihívásokkal.

Hivatásrendünk a megítélésem szerint helyt tudott állni, bizonyítva ezzel a fejlődési képességét is.

A jövőt tekintve ezek a nehézségek és kihívások a meglátásom szerint nem fognak csökkenni, ezért is látom fontosnak, hogy céljaim szerint minél hatékonyabb segítséget tudjak nyújtani a megyei ügyvédi kar tagjainak.

A szakmai célok mellett fontosnak vélem, hogy közösségünk figyelmet fordítson azon tagokra is, akik egyéni életútjuk során legjobb szándékuk és akaratuk ellenére válsághelyzetbe kerülnek. Fontos, hogy megőrizzük szolidaritásunkat a hivatásrendünk nehéz helyzetbe került tagjai iránt.

Kiemelten céljaim között szerepel még a kamarai közélet további élénkítése is, mely azonban csak úgy valósulhat meg, ha ez találkozik a tagság szélesebb körének az akaratával. 

17

18

Tisztújítás a területi kamarákban

Dr. Szilágyi János, a Pest Megyei Ügyvédi Kamara új elnöke

A változás és a fejlődés szükségességét meg kell értenünk Az egyetem elvégzését követően 1982. június 1. óta vagyok a Pest Megyei Ügyvédi Kamara tagja. A jelölti gyakorlat után ügyvédi munkámat a Ceglédi Ügyvédi Munkaközösségben, majd ezt követően a Budakörnyéki ümk.-ban folytattam, amely akkor az ország legnagyobb létszámú ügyvédi irodája volt, Budapest székhellyel, fiókirodái lefedték a budai járás területét. Rövidesen beválasztottak a kamara elnökségébe, valamint az iroda vezető helyettese is lettem. Így korán alkalmam nyílt, hogy betekintést nyerjek az ügyvédi közéletbe.

Meg kell felelnünk a változások kihívásainak

A rendszer változtatás alapjaiban érintette a jogalkotást, amelynek követnie kellett a társadalmi változásokat és ez értelemszerűen hatással volt a magyar ügyvédség helyzetére és az ügyvédi törvény folyamatos változását okozta. Kihívás volt ez mindenképpen, amelynek meg kellett felelni és éppen úgy meg kell felelni jelenleg is a folyamatosan bevezetett és a jövőben várható változásoknak, elektronikus eljárások, jogszabály változások elsajátításával és alkalmazásával járó gyakorlati tennivalóknak.

A változás és a fejlődés szükségességét meg kell érteni egyre gyorsul, miért éppen a jogrendszer és ezen belül az ügyvédség helyzete lenne ez alól kivétel.

Lehet magánvéleményünk a változások sebességéről, ütemezéséről és minőségéről, de akkor járunk el helyesen, ha ezeknek a kihívásoknak elébe megyünk és megkétszerezett erővel próbálunk azoknak megfelelni.

Tisztújítás a folyamatosság jegyében

Kamaránk 2022. december 9-én tartotta meg választói közgyűlését. Az egyéni tisztségekre, valamint a testületi tagságra történő jelöléseket széles körű egyeztetés előzte meg, a vélemények egyhangúak voltak, kettős jelölés nem történt, így a tisztújítás kamarai hagyományainkhoz illően nyugodt, kollegiális légkörben zajlott.

A kamarai elnökségre történő megválasztásomat megelőzte az, hogy több vá-

lasztási cikluson keresztül elnökhelyettes, majd kamarai titkár voltam és így meg volt a lehetőségem az eljövendő feladatra felkészülni. A kihívás elől kitérni nem akartam, annál is inkább, mert arra még életében köztiszteletben álló elnökünk, dr.

Csenterics Ferenc bátorított.

Mozgalmas térben élünk, dolgozunk

A hazai ügyvédség mai helyzete alapjaiban és lényegében hasonló a körülöttünk lévő országok és a gazdaságilag fejlettebb nyugati államok körülményeivel, legalábbis abban a tekintetben, hogy az ügyvéddé válás szabad, a létszám nem korlátozott és ez maga után vonja az erős konkurencia harcot. Ebben a mozgalmas térben a területi ügyvédi kamara elsődleges feladata befelé, a tagok felé az, hogy elősegítse a tagság szakmai fejlődését, továbbképzését, kreditpontok szerzését, a jogi tevékenységet segítő segédanyagok biztosítását, könnyebb elérhetőségét.

Az ügyvédi vezető szervek, valamint a társadalom kapcsolatát pedig az érdekképviselet kell, hogy jellemezze. Ez területi szintre lebontva jelenti egyebek között azt, hogy az illetékességi területünkön belül működő igazságszolgáltatási, bűnüldöző és közigazgatási szervekkel korrekt és együttműködő kapcsolatot tartsunk fenn, nem utolsó sorban pedig az, hogy a jogkereső közönség, a lakosság felé az ügyvédség jobbik arcát mutassa.

A jogszabályokat naprakészen követő, napi tíz, tizenkét órát dolgozó, az ügyfelek érdekeit becsületesen és maradéktalanul

képviselő, idegen nyelvet beszélő, kulturált ügyvéd az, akinek a magyar ügyvédséget reprezentálnia kell és nem a bulvársajtóban szereplő, felkapott, ún. sztárügyvédeknek, akik szerencsére a kisebbség.

A Pest Megyei Ügyvédi Kamara taglétszámát tekintve is a legnagyobb magyar vidéki kamara, gazdasági helyzete megfelelő, az ügyvitel és az irodai feladatok ellátása rendezett, amit elkötelezett irodavezetőnk és két adminisztrátorunk biztosít.

Az ügyvédi hivatásrend a szükséges elvárásokhoz mindenkor igazodni fog

Az, hogy az ügyvédség jövője milyen irányt vesz, jelenleg nem kiszámítható. Abban azonban biztos vagyok, hogy az ügyvédi hivatásrend tevékenysége a szükséges elvárásokhoz mindenkor igazodni fog. Az ügyvédi tevékenység kezdete a történelmi időkbe nyúlik vissza, az ügyvédség által nyújtott jogi segítségre, az igazságszolgáltatás és a gazdaság működtetése, a vagyoni viszonyok rendezése kapcsán mindig volt társadalmi igény és meggyőződésem, hogy ez a jövőben is így lesz.  Ügyvédek Lapja 2023 | 1

Tisztújítás az OKJT-ben

Dr. Csere Bálint, az Országos Kamarai Jogtanácsosi Tagozat újraválasztott elnöke

Egy csónakban, egy irányban Mondják, felnőttkorban, az idő előrehaladtával és az emlékezet javulásával az idő felgyorsul. Így vagyok én is a jogtanácsosok kamarai integrációjával, amely, már több, mint öt éves múltra tekint vissza. 2017. évi új ügyvédi tör­ vény előkészítési fázisával kezdődött, amelynek során a jogalkotó már a kodifikáció korai szakaszában bevonta a jogtanácsosok egy önkéntes cso­ portját, meghallgatva érveinket, melynek során, olykor izgalmas szakmai vitákat folytatva, kölcsönösen készen a kompromisszumokra jutottunk el a hatályos szövegezésig. Ezen közös munka során ismerkedtünk meg jobban a Magyar Ügyvédi Kamara vezetésével, az ő szempontjaikkal.

A megteremtett összhang

Már ezen „történelmi” időkben érezni lehetett a levegőben, hogy a kezdeti esetleges kétségek ellenére megtalálható az ös�szhang a két hivatásrend, azaz az ügyvédség és a jogtanácsosok között. Az élet igazolta: ugyanazon tudományág eltérő hivatásrendi képviselői között, kellő empátiával, jószándékkal, kulturált, szakmai alapú együttműködéssel egy érdekképviseleti fórumon belül elérhető a kölcsönösen hasznos win-win helyzet.

Az OKJT 2018 óta íródó történetének fontos szakasza zárult le 2022 novemberében. Ekkor befejeződött a tagozat első teljes ciklusa (2019-2022), és a delegálási rendszernek megfelelően új tagozat kezdi meg a munkáját 2023-tól. A korábbi országos tagozat elnökeként és az új tagozat újból megválasztott elnökeként folytatom munkámat Megtalált önazonosság és feladatkör

Legfontosabb eredményünk, hogy egy teljesen új szituációban, egy nagyon heterogén (részben közszférából, részben magánszférából, és különböző iparágakból érkező) csapat a tagozaton belül nagyon gyorsan gördülékenyen kialakította saját szerepfelfogását, munkamódszerét, kapcsolatrendszerét, megtalálta identitását.

Egy nagyon erős kohézióval rendelkező, alkotó energiával teli szakmai és emberi közösség alakult ki az évek során, amelyet, talán nem túlzás, már baráti szálak fűznek össze. Ezt személyesen az élet ritka ajándékának tekintem.

Elsődleges célunk az volt, hogy a MÜK-ön belül, a jogszabályok betűjén túl a gyakorlati kamarai közéletben is marÜgyvédek Lapja 2023 | 1

kiadása (eddig már több mint harminc állásfoglalást adtunk ki, leggyakrabban a jogtanácsosi működés Üttv-beli szabályait, a Pmt-t, Mt-t értelmező kérdésekben, amelyek a MÜK honlapján elérhetők), szakmai és érdekképviseleti rendezvények, fórumok szervezése tette ki. Több törvényelőkészítési munkába kapcsolódtunk be, példaként lehet említeni az elektronikus ingatlannyilvántartásról szóló törvényt.

Két alkalommal tartottunk országos találkozót a területi jogtanácsosi tagozatok képviselőivel (2019-ben Kecskeméten, 2022ben Győrben). Sajnos a világjárvány miatt többre nem volt alkalom. Ezek mind kiváló hangulatú, értékes találkozók voltak, amelyeket nagy örömünkre megtiszteltek a MÜK és a BÜK vezetői is. Örömmel támogattuk és vettünk részt a Budapesti Kamarai Jogtanácsosi Tagozat által szervezett szakmai konferenciákon, amelyeket nem várt tömegű érdeklődés övezett. Bízunk abban, hogy a hagyomány folytatódik, mind szakmai, mind „networking”szempontból hasznos tradíció válik a konferenciából.

Megalapítottuk a Pályakezdő Jogtanácsos Díját, amelyet szeretnénk idővel egy rangos kitüntetéssé fejleszteni. Ennek érdekében 2022-ben formát váltottunk, az addigi tanulmányírás helyett egy könnyebb formátumú prezentációs versenyt hirdettünk, amelynek keretében egy egészen exkluzív zsűri előtt mutathatták be ifjú jogtanácsosok a szakmai és retorikai képességeiket.

Az irányt ismerjük, a lapátot erősen húzzuk

kánsan megjelenjünk, eredményesen képviseljük a jogtanácsosi hivatásrend érdekeit. Folyamatosan részt vettünk a MÜK elnökségi ülésein, a jogtanácsosokat érintő témák tárgyalásában aktívan jelen voltunk, törekedtünk arra, hogy konstruktív észrevételekkel találjuk meg az optimális eredményt egy-egy kérdésben.

Tagozatként rendszeresen üléseztünk (28 ülést tartottunk), az ülések közti időszakban informális módon dolgoztunk ügyeinken.

Szakmai munkánkat elsősorban a kamarai szabályzatok véleményezése, a jogtanácsos kollégák szakmai kérdéseire állásfoglalások

Mit szeretnénk a következő ciklusban?

Folytatni a fent ismertetett programjainkat és szakmai tevékenységeinket, azokat fejleszteni, népszerűbbé tenni. Szeretnénk még láthatóbbá tenni tevékenységünket, még több kamarai jogtanácsoshoz eljutni, lehetőséget adni nekik szakmai konzultációkra, személyes kapcsolatok építésére.

Ebben kiemelten számítunk a területi kamarai jogtanácsosi tagozatokra.

Végezetül: továbbra is célunk a harmonikus kapcsolat fenntartása a MÜK és a területi kamarák megújult vezetéseivel, aktív és építő közreműködésünk a kamarai közéletben.

A csónakban egyirányban ülünk, az irányt ismerjük, a lapátot erősen húzzuk. 

19

Hasznos jogintézmények a pénzügyi vagyon kezelésében, magyar és írországi privátbanki szolgáltatásokban Lassan kilenc éve már, hogy a bizalmi vagyonkezelés intézménye gyökeret vert a magyar jogban.

A kezdeti tájékozódás után az utóbbi években látványosan megnőtt a családi vagyonukat tudatosan tervező ügyfelek érdeklődése a konstrukció iránt. A jogintézmény előnyeit, a családról és a családi vagyonról való gondoskodás jogi lehetőségeit adóhatékony megoldásokkal, köztük a Tartós Befektetési Szerződéssel ötvöző vagyontervezést mára bevált és érett szolgáltatások segítik, nem csak az ezzel foglalkozó ügyvédek, hanem a befektetési szolgáltatók részéről is. Ennek magyarországi és írországi lehetőségeiről beszélgettünk Tabányi Mónikával, a Concorde privátbanki igazgatójával.

Az ügyvédek körében nem szorul magyarázatra, hogy a bizalmi vagyonkezelés megugró népszerűsége milyen lehetőségeket jelent a kapcsolódó jogi és adótervezési szolgáltatások világában. De mi az üzlet ebben egy jó nevű privátbanki szolgáltatónak?

– Lényegre törő a kérdés, és nagyon is releváns, ugyanis önmagában az, hogy az ügyfeleink használják a bizalmi vagyonkezelés lehetőségeit, vagy magánalapítványban helyezik el a pénzügyi vagyonuk egy részét, számunkra nem jelent érdemi változást ahhoz képest, mintha magánszemélyekkel vagy cégekkel szerződnénk privátbanki szolgáltatások nyújtására. Azért tartjuk ezt mégis nagyon jó lehetőségnek, mert az ügyfeleink nagyra értékelik, hogy a vagyontervezéshez és az adótervezéshez kapcsolódó technikai lehetőségek terén is hiánytalan szolgáltatási palettát kínálunk nekik. Abban hiszünk, hogy az ügyfélnek adott érték hosszú távon mindenképpen megtérül.

A Concorde idén lesz 30 éves, és minden eddigi tapasztalatunk alátámasztja ezt a meggyőződésünket.

Az ügyfeleik számára mi a legvonzóbb a bizalmi vagyonkezelés és a vagyonkezelő magánalapítvány lehetőségeiben?

– Az ügyfelek vagyontervezési megfontolásai messzemenően egyediek, nehéz lenne általános következtetéseket leszűrni, és számunkra elsősorban a szabályozás be-

fektetés-szakmai kapcsolódási pontjai az érdekesek. A vagyonrendelési szerződésekkel vagy az alapítványok létrehozásával kapcsolatos kérdések elsősorban az ügyfélre és az ügyvédjére tartoznak, bár természetesen sok esetben ér minket az a

megtiszteltetés, hogy az ügyfelek teljes mértékben a bizalmukba avatnak minket ezen a téren is. Számunkra ezzel együtt a Tartós Befektetési Szerződés lehetőségeinek kihasználhatósága a legfontosabb, és azt tapasztaltuk, hogy néhány mintaszá-

mítás bemutatása után ennek alapvető fontossága az ügyfelek számára is egyértelművé válik, akkor is, ha ez a szempont nem merült fel bennük korábban.

A Tartós Befektetési Szerződés elérhetősége a bizalmi vagyonkezelésben ezek szerint fordulópontot jelentett a jogintézmény gyakorlati használhatóságában?

– A pénzügyi vagyoneszközöket tekintve egyértelműen ez a helyzet. A bizalmi vagyonkezelés jogintézményének megjelenését követő első években számos élethelyzetben adóhátrányokkal kellett számolnia az ügyfeleknek. Amióta ez megszűnt, ugrásszerűen megnőtt iránta az érdeklődés. Természetesen a Tartós Befektetési Szerződés előnyeit, tehát az akár teljes adómentességet csak akkor kapcsolhatjuk össze a bizalmi vagyonkezelés lehetőségeivel, ha mind a vagyonrendelő, mind a kedvezményezett magánszemély. Az esetek többségében azonban pontosan ez a helyzet. A magánalapítvány esetében ugyancsak a Tartós Befektetési Szerződés megkötésének feltétele az, hogy a kedvezményezett magánszemély legyen.

Sokszor a témában elmélyülő ügyvédekben is felvetődnek azok a kérdések, hogy a bizalmi vagyonkezelési konstrukciók használata esetén pontosan mely entitásoknak vezetnek számlát a privátbanki szolgáltatók, és milyen eszközök lehetnek a számlákon.

– Technikai érdekesség, hogy mivel a bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyon önálló adóalanyisággal rendelkezik, tehát magának a kezelt vagyonnak külön adószáma is van, ilyenkor mi magának a kezelt vagyonnak nyitunk és vezetünk számlát, amely számlán meghatalmazott a vagyonrendelő által kiválasztott bizalmi vagyonkezelő. Ez a számlavezetési rendszerekkel kapcsolatos fejlesztési igényeket tekintve nem volt magától értetődő a vonatkozó szabályozás megjelenésekor, a Concorde azonban az elsők között alakította ki ezt a lehetőséget a magyar piacon. Ami pedig az eszközöket illeti, ezek ugyanolyan értékpapírszámlák, mint amilyeneket bármilyen más entitás számára vezetünk. Több

tízezer értékpapír, bármilyen deviza, bármilyen, privátbanki ügyfelek által használt szofisztikált derivatív ügylet megjelenhet a számlán, minden kizárólag az ügyfél szándékaitól és kondícióitól függ.

A számlanyitás folyamata is megegyezik a bizalmi vagyonkezelésbe adott kezelt vagyon számára és a más entitások számára vezetett számlák esetében?

– Az ügyfél felől nézve igen. A folyamat ugyanúgy zajlik, legfeljebb az időigénye nagyobb valamivel, de a legtöbb esetben itt is csak napokról, esetleg egy hétről lehet szó. Ennek oka az, hogy a jogszabályi megfelelőség ellenőrzését végző kollégáinknak egy ilyen összetettebb konstrukcióval több munkájuk van, mint egy mindennapi privátbanki számla megnyitásával.

A Concorde néhány éve írországi leányvállalatán keresztül is elérhetővé tesz magyarországi ügyfeleknek nyugat-európai szabályozási környezetben privátbanki szolgáltatásokat. A bizalmi vagyonkezelés, a magánalapítvány, a Tartós Befektetési Szerződés az írországi Concorde-ban vezetett számlákon is elérhető?

– Igen, sikerült olyan lehetőségeket teremtenünk az ügyfeleinknek, amelyek révén kihasználhatják a két szabályozási környezet előnyeit. Az írországi Concorde-ban nyitható számla magyar jog szerinti bizalmi vagyonkezelésbe adott kezelt vagyon számára, magyar jog szerinti magánalapítvány és egyéb alapítványok számára is.

Nagyon fontos versenyelőny, hogy a Tartós Befektetési Szerződés elérhető az írországi Concorde-ban minden olyan esetben, amelyben itthon is. Emellett a vagyontervezési, adótervezési megoldások ideális platformjaként az írországi Concorde, amely egy ír jog és ír felügyelet alatt, fizikailag Dublinban működő vállalat, vezet számlát az európai bizalmi vagyonkezelési konstrukciók számára, ideértve a külföldi trust-okat is, a különféle típusú külföldi alapítványokat ugyancsak.

Esetleg van valamilyen speciális konstrukció is, ami Írországban elérhető, de Magyarországon nem?

– A privátbanki szolgáltatások európai szabályozása magas szinten harmonizált, mégis akad példa ilyesmire. Az írországi Concorde például az ottani szabályozás lehetőségével élve házastársak számára vezethet közös értékpapírszámlát (joint account), számos ügyfél számára ez egy jó lehetőség a vagyontervezésben.

Ha már a technikai kérdéseknél tartunk, a Concorde Magyarországon közre tud működni az írországi Concorde ügyfeleinek támogatásában?

– Az volt a célunk, hogy az írországi Concorde iránt érdeklődőknek sem a számlanyitás, sem a későbbi ügyintézés során ne kelljen messzebbre mennie a budapesti irodánknál. A két cég közötti szerződéses kapcsolatok rendszere, és ezek felügyeleti auditálása ezt lehetővé is teszi. Ha az ügyfél nem egy dublini kirándulás keretében szeretne számlát nyitni az írországi Concorde-ban, akkor mi örömmel végigkísérjük a teljes folyamaton itthon, magyar nyelven.

Egyébiránt a belépési limitek is szinte azonosak, Magyarországon 120 millió forinttól tudjuk privátbanki szolgáltatások keretében fogadni az ügyfeleket, az írországi Concorde esetében 300 ezer euró a küszöb.

Végül még egy kérdés az ügyvédek és a privátbanki szolgáltatók kapcsolatáról. Milyen tapasztalataik vannak, van-e bármilyen sajátossága az Önök számára az ügyvédekkel való együttműködésnek?

– Mi természetesen ugyanazzal a szolgálatkész attitűddel építjük a sok évre, évtizedre szánt kapcsolatainkat az új ügyfeleinkkel vagy együttműködő partnereinkkel, bármi is legyen a hivatásuk. Ugyanakkor való igaz, hogy az ügyvédekkel általában a szokásosnál is gyorsabban találjuk meg a közös hangot, akár személyesen őket köszönthetjük az ügyfeleink között, akár éppen egy közös ügyfelünk számára dolgozunk együtt velük. Ennek alighanem egyszerű oka van: az ügyvédi hivatásban és a privátbanki szolgáltatásokban az a közös, hogy nap mint nap igényes ügyfelek elvárásainak kell megfelelnünk. Ez pedig mind szakmailag, mind a kommunikáció minősége terén edzésben tart minket. www.con.hu

22

Törvényértelmezés

Pál apostol letartóztatásától a letartóztatás alkotmányos garanciájáig A kényszerintézkedésekben bevezetett változtatások jelentősége e rendelkezések vonatkozásában nem az egyes jogintézmények szintjén, hanem a szabályozás rendszerében ragadható meg; abban, hogy a jogalkotó a letartóztatás valódi alternatíváját kívánta megalkotni. Ez az alternatív megoldás kellően összetett ahhoz, hogy a felkínált lehetőségek közül az eljáró hatóságok ki tudják választani az adott esetben leginkább célravezető, a büntetőeljárás céljainak megvalósulását garantáló, ám az érintettek alapvető jogait – a szabad mozgáshoz, valamint a lakóhely és a tartózkodási hely szabad megválasztásához való jogot – korlátozó eszközt. Miként él a jogalkalmazás ezzel a felkínált választási lehetőséggel? A gyakorlat majd igazolja vagy cáfolja, hogy egyértel­ műbb vagy részletesebb, vagy újabb szabályozás indokolt-e.

Dr. Czine Ágnes alkotmánybíró, egyetemi tanár, KRE

I. Bevezetés

Ismeretes Pál apostol letartóztatásának és fogságba kerülésének a története. Amikor Pál apostol harmadik apostoli útján, Palesztinába visszatérőben megérkezett, egy Agabusz nevű tanítvány megragadta a derekán lévő kötelét, összekötözte kezét és lábát, és így szólt: ,,Azt az embert, akié ez az öv, a zsidók megbilincselik, és átadják a pogányoknak.” Így is történt, egyben arra kérték, mutassa meg a zsidó néphez való tartozását, ezért kísérjen föl a templomba négy férfit, akik ott fogadalmi áldozatot akarnak bemutatni. Pál apostol ekkor velük együtt a templomba ment, ellenfelei pedig elhíresztelték, hogy pogányt vitt magával a szentélybe, így a templomot megszentségtelenítette. A templom kapuit bezárták, és a feldühödött tömeg meg akarta kövezni Pál apostolt.1 Ugyanis vele látták az efezusi Trofimoszt a városban, s róla gondolták, hogy Pál bevitte a templomba. Az egész város megmozdult, a nép összecsődült, megragadták Pált, és kihurcolták a templomból. Amikor már azon voltak, hogy megöljék, a hír eljutott a helyőrség ezredeséhez, hogy egész Jeruzsálem zavargásban tört ki. Az ezredes katonákat és századosokat vett maga mellé, és lesietett hozzájuk. A tömeg pedig, amikor meglátta az ezredest és a katonákat, abbahagyta Pál ütlegelését. Ekkor az ezredes odalépett, megfogta őt, és megkötöztette két lánccal. „Mikor azonban szíjakkal lekötötték, Pál megkérdezte a mellette álló századost: Szabad nektek római polgárt megostoroz-

ni, mielőtt elítélték volna? A százados, aki ezt hallotta, odament az ezredeshez, és jelentést tett neki: Mit akarsz tenni? Hiszen ez az ember római polgár. Erre az ezredes odament hozzá, és azt mondta neki: Mondd meg nekem, valóban római polgár vagy? Ő azt felelte: Igen. Az ezredes erre azt mondta: Én sok pénzért jutottam ehhez a polgársághoz. Mire Pál azt mondta: Én pedig abban születtem. Erre nyomban félreálltak, akik kínvallatására készültek.”2 Az utolsó pillanatban megjelent római parancsnok így megakadályozta Pál megölését, kínvallatását lényegében azzal, hogy Pál apostolt hivatalosan letartóztatta, és elküldte Cézáreába a helytartóhoz, hogy ítéljen fölötte. Fesztusz az alábbiakat mondta a Pál apostol ellen felhozott vádak tekintetében: „Így hát, amikor ideérkeztek, nem késlekedtem, hanem másnap a bírói székbe ültem, és megparancsoltam, hogy hozzák be azt a férfit. Amikor a vádlók előálltak, egyetlen olyan gonoszsággal sem vádolták, amelyekre vele kapcsolatban számítottam.”3 Ezzel azt ismerte el Fesztusz, hogy nincs alapja a letartóztatásnak. Pál apostol az alábbiak szerint szólt: „Ha viszont nincs alapja az ellenem felhozott vádaknak, akkor senkinek sincs joga ahhoz, hogy szívességből átadjon nekik. A császárhoz fellebbezek!”4 Ezért Rómába vitték Pál apostolt a fellebbezés elbírálása végett. Nem tudjuk, hogy mikor végezték ki, de ismerjük a helyet, ahol lefejezték: a Rómából Ostiába vezető út harmadik mérföldköve mellett.

A büntetőeljárást tekintve – miután a római polgárok a helytartó criminalis iurisdictiója alatt állottak – csupán főbenjáró bűncselekményekben, tehát halálbüntetéssel sújtandó bűntettek esetén kellett a helytartónak a vádlottat Rómába küldenie (Paul. Sent. 5. 26. 1.).5 Emellett több forráshely tanúsítja, hogyha a helytartó ezt elmulasztotta, halállal lakolt (így Capito, Alsó-Germánia helytartója, Dio 64. 2. – s Suetonius Galba 9.).6 Pál apostol elfogása és az ellene indított eljárás hűen tükrözi azt, hogy a római polÜgyvédek Lapja 2023 | 1

Törvényértelmezés

gár és ezzel a római jog fogalma, tartalma azt is magában foglalta, hogy a bűnvádi eljárás lefolytatása nem korlátlan, és bizonyos garanciákat be kell tartani, tilos a kínvallatás, gyorsan kell dönteni a letartóztatás kérdésében (időszerűség), meghatározott volt a személyek joga a letartóztatáshoz (törvényes bíróhoz való jog), és biztosított volt a jogorvoslat, a fellebbezés joga is.

A személyi szabadsághoz való alapjog védelmét biztosító garanciák az Alaptörvényben és a tételes jogban, a hatályos büntetőeljárási törvényben állócsillagként kell hogy világítsanak.

II. A kényszerintézkedések alkotmányos garanciáiról 1. Az Alkotmánybíróság általános megítélése a büntetőeljárási kényszerintézkedésekről

Az Alkotmánybíróság számos alkalommal – így például a 26/1999. (IX. 8.) AB-határozatban is – hangsúlyozta, hogy az államnak, illetve az állam szerveinek az Alkotmány rendelkezéseiből levezethető joga és egyben kötelezettsége is az állami büntetőhatalom gyakorlása, a büntetőigény érvényesítése. Az állami büntetőhatalom monopóliumából a büntetőigény érvényesítésén túl egyértelműen következik a bűnüldözés és a büntető igazságszolgáltatás alkotmányos feltételek szerinti működtetésének kötelezettsége. Ez az alkotmányos kötelezettség indokolja, hogy az állami büntetőhatalmat gyakorló szervek hatékony eszközöket kapjanak feladataik teljesítéséhez még akkor is, ha ezek az eszközök lényegüket tekintve súlyosan jogkorlátozók. (61/1992. (XI. 20.) AB-határozat, ABH 1992, 280, 281.; 31/1998. (VI. 25.)

AB-határozat, ABH 1998, 240, 247.; 5/1999. (III. 31.) AB-határozat, 13/2002.

(III. 20.) AB-határozat; megerősítve: 23/2014. (VII. 15.) AB-határozat, Indokolás (39)). A fenti alkotmányos kötelezettségek teljesítése így bizonyos esetekben együtt jár a büntetőjogi felelősségre vonás törvényben meghatározott rendjében, a büntetőeljárásban olyan eljárási cselekmények, ezen belül kényszercselekmények alkalmazásának megengedésével, amelyek korlátozzák a büntetőeljárás alá vont személy alkotmányos jogait. (részletesen: 42/1993. (VI. 30.) AB-határozat, ABH 1993, 300, 302, 304–305.) Ügyvédek Lapja 2023 | 1

A büntetőeljárás számos esetben nem végezhető eredményesen e kényszertartalmú intézkedések alkalmazása nélkül. A büntetőeljárást folytató hatóságok a terhelt jelenlétét, a bizonyítás sikeres lefolytatását, újabb bűncselekmény megakadályozását, illetve a büntetés végrehajtását egyes eljárásokban csak akkor tudják biztosítani, ha kényszerintézkedéseket alkalmaznak, amelyek vagy a személyi szabadságot érintő kényszerintézkedések és/ vagy a vagyont érintő kényszerintézkedés.

Ezek a kényszerintézkedések részben az emberi, részben az állampolgári jogokat korlátozzák.

Az Alkotmánybíróság számos döntésében vizsgálta már e jogkorlátozó kényszerintézkedések alkotmányosságát. Ezek a vizsgálatok a korábbi Alkotmány és az Alaptörvény különböző rendelkezésein alapultak, tehát több alapjog érvényesüléséről és abból fakadóan a kényszerintézkedésekre irányadó szabályozás rendelkezései alkotmányosságáról foglaltak állást.

A korlátozás vizsgálatának szempontrendszere az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdésében rögzített általános alapjogkorlátozási teszt. Ennek elemei: 1) Az alapvető jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg – törvényi szintű szabályozás követelménye.

2) Alapvető jog más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében – az alapjogi korlátozás legyen konkrét célhoz kötött az említett körben; 3) a feltétlenül szükséges mértékben – szükségesség; 4) az elérni kívánt céllal arányosan – arányosság; 5) az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható – a korlátozás korlátja az alapvető jog lényeges tartalma.

E szempontrendszer értékelése kapcsán releváns újítása a hatályos szabályozásnak, hogy a Be. nyolcadik részének elején összefoglalva jelennek meg a kényszerintézkedések alkalmazásának általános szabályai. Azok ugyanis az alaptörvényi teszthez kapcsolódó, olykor ahhoz hasonló szempontrendszer érvényesítésének fektetik le az igényét. Ezek lényegében olyan követelmények, amelyeket az egyes

kényszerintézkedések alkalmazása során a jogalkotó szándéka szerint érvényre kell juttatni. Így a bíróságok és az eljárás egyéb résztvevői alappal hivatkoznak határozataikban rájuk, például az Alkotmánybíróságnak címzett beadványaikban is.

Az (1) bekezdés követelményt rögzít arra, hogy csak a legszükségesebb mértékben és ideig valósuljon meg a kényszerítő eszköz alkalmazása, vagyis szükségesség és arányosság vizsgálatát követeli meg.

A (2) bekezdés rögzíti a fokozatosság követelményét, vagyis súlyosabb kényszerintézkedés csak akkor rendelhető el, ha enyhébb eszközzel a cél nem érhető el.

A (3) bekezdés követelményt fogalmaz meg az alapvető jogok tiszteletben tartására és a kényszerintézkedéssel érintett, valamint a kívülálló személyek kíméletére is.

A (4) bekezdés általános érvénnyel rögzíti a hatóságok számára a nap 6–22 órája közötti eljárás követelményét lényegében a személyi szabadságot és a vagyont érintő kényszerintézkedések vonatkozásában.

Ezzel a kapcsolódó alapjogok korlátozásának ugyancsak fontos korlátját nevesíti.

Az (5) bekezdés a hatóságok számára az érintett személyes adatai, továbbá a magánéletéhez kapcsolódó, de személyes adatnak nem minősülő egyéb körülményei védelme kapcsán fogalmaz meg kötelezettséget.

A (6) bekezdés rendelkezései azt deklarálják, hogy különösen a vagyont érintő kényszerintézkedés végrehajtása során mellőzzék azt, hogy az érintettnek vagy másnak indokolatlanul kárt okozzanak.

A kényszerintézkedésekkel összefüggő alkotmánybírósági gyakorlat feltárásakor szükséges továbbá kitérni arra, hogy a kapcsolódó AB-határozatok miért korlátozódnak alapvetően a normakontroll körére. Ennek oka, hogy 2014től kezdődően az Alkotmánybíróság egyfajta önkorlátozással él ezen a területen, amelynek indokait a 3002/2014. (I. 24.) AB-végzésben foglalta össze. Döntésében az Alkotmánybíróság azt vizsgálta meg, hogy az előzetes letartóztatás fenntartásáról szóló határozat az Abtv. szerinti érdemi döntésnek tekinthető-e, vagyis alkotmányjogi panaszeljárásban alapja lehet-e érdemi alkotmányossági vizsgálatnak. Ennek eldöntéséhez az Alkotmánybíróság összevetette az Abtv. és a Be. akkor hatályos szabályait. A vizsgá-

23

24

Törvényértelmezés

lat eredményeként az Alkotmánybíróság fontosnak tartotta megállapítani, hogy az előzetes letartóztatásról szóló döntés önálló eljárásban született határozat, amely a kényszerintézkedés alkalmazásáról, annak fenntartásáról vagy megszüntetéséről szóló, az állampolgárok alkotmányos jogait érintő döntés. Az Abtv.

27. §-ának értelmezése azonban – a végzés értelmében – nem teszi lehetővé alkotmányjogi panasz előterjesztését e döntésekkel szemben, mert a büntetőeljárás folyamán hozott, kényszerintézkedések elrendeléséről, fenntartásáról és megszüntetéséről szóló határozatok nem tartozhatnak bele az ügyek érdemében hozott végső döntések és a bírósági eljárást befejező egyéb döntések fogalmába, erre figyelemmel az alkotmányjogi panaszt visszautasította. A döntés mérföldkőnek számít abban az értelemben, hogy elejét vette az egyes büntetőeljárásokban a kényszerintézkedés elrendelése, fenntartása tárgyában hozott konkrét bírósági határozatok Alkotmánybíróság általi érdemi vizsgálatának. Így az ilyen tartalommal előterjesztett alkotmányjogi panaszok sorsa – a fenti végzésre utalással – rendre a befogadás visszautasítása a panasz érdemi vizsgálata nélkül.

Ugyanígy a 3194/2015. (X. 7.)

AB-végzésben foglaltak szerint a kiadatási letartóztatást elrendelő végzés helybenhagyásáról rendelkező végzés sem minősül az ügy érdemében hozott bírósági döntésnek, ezért az Alkotmánybíróság érdemi eljárásában nem vizsgálható. Szintén visszautasító döntést hozott az Alkotmánybíróság a 3016/2018. (I. 22.) AB-végzésben. A 3002/2014. (I. 24.) AB-végzést és az ennek nyomán kialakult állandó gyakorlatát figyelembe véve megállapította, hogy a zár alá vétel feloldását elutasító bírói döntés nem tekinthető ügydöntő határozatnak, mert nem a büntetőjogi főkérdésről szól.

Nem minősül az Abtv. 27. §-a szerinti eljárást befejező egyéb döntésnek sem, ugyanis a büntetőeljárást érdemben nem zárja le (lásd például: 3057/2017. (III. 20.) AB-végzés (7), korábban: 3040/2015.

(II. 20.) AB-végzés, Indokolás (30). Ezért érdemi vizsgálatra nem látott lehetőséget. (Indokolás (17)–(18)).

Ezt a gyakorlatát a testület legutóbb a 3335/2021. (VII. 23.) AB-végzésben erősítette meg.

2. Az Alkotmánybíróság gyakorlata a letartóztatást érintően

Fentiek okán tehát a jogszabályi rendelkezés vizsgálatán alapuló érdemi alkotmánybírósági vizsgálatok alakítják a testület kényszerintézkedésekkel kapcsolatos gyakorlatát. Ennek keretében vizsgálta az Alkotmánybíróság például a letartóztatás jogintézményét, és nem találta ellentétesnek azt sem az ártatlanság vélelmével (1406/B/1991. AB-határozat, ABH 1992, 497., 502.; 3/1998. (II. 11.) AB-határozat, ABH 1998, 61., 26/1999. (IX. 8.) AB-határozat, ABH 1999, 265, 272.; 67.; 3017/2016. (II. 2.) AB-határozat, Indoko-

tettel a személyi szabadsághoz való jog korlátozása alkotmányosan igazolható.

A 10/2007. (III. 7.) AB-határozat megállapítása szerint „Az előzetes letartóztatásról szóló, a személyes szabadság elvonásával járó bírói döntés a terhelt szempontjából az eljárás során hozható legsúlyosabb »közbenső« határozat. Alapvetően érinti a terhelt személyes szabadsághoz, a mozgás és a tartózkodási hely szabad megválasztásához való alkotmányos jogát, befolyásolja védekezésének kereteit, s közvetlen kihatással van személyes sorsának alakulására. Mind erre figyelemmel nincs olyan felismerhető alkotmányos érdek vagy cél, amelyből kö-

Ki kell emelni, hogy a kényszerintézkedések köréből a letartóztatáshoz kapcsolódik az egyik leginkább kidolgozott alkotmánybírósági gyakorlat. lás (47)–(49), sem a személyes szabadsághoz való joggal, hiszen ezek korlátozására korábban az Alkotmány is lehetőséget biztosított (6/1998. (III. 11.) AB-határozat, ABH 1998, 91., 99.; 49/1998. (XI. 27.) AB-határozat, ABH 1998, 372., 377.).

Ki kell emelni, hogy a kényszerintézkedések köréből a letartóztatáshoz kapcsolódik az egyik leginkább kidolgozott alkotmánybírósági gyakorlat. A jogintézmény kiemelkedő jelentősége abból fakad, hogy alkalmazásával a hatóságok az egyik legértékesebb alapjog, a terhelt személyes szabadsághoz való joga korlátozását valósítják meg, és ezt a korlátozást hosszú időn, akár éveken keresztül is jogosultak fenntartani. Ezért áll a – hatályos nevén – letartóztatás, korábban előzetes letartóztatás hazai és nemzetközi fórumokon is állandó szakmai viták kereszttüzében.

Az Alkotmánybíróság értelmezésében a letartóztatás fogalmilag nem büntetés, hanem a büntetőigény hatékony érvényesítését, a büntetőeljárás sikerének biztosítását és a büntetés végrehajthatóságát (19/1999. (VI. 25.) AB-határozat, ABH 1999, 150, 158.; 26/1999. (IX. 8.)

AB-határozat, ABH 1999, 265, 272.; 10/2007. (III. 7.) AB-határozat, ABH 2007, 211, 218.; 3025/2014. (II. 17.)

AB-határozat, Indokolás (38)), valamint a bűnismétlés megakadályozását (26/1999. (IX. 8.) AB-határozat, ABH 1999, 265, 277.) célzó preventív intézkedés. Ezek azok a célok, amelyekre tekin-

vetkezően a terheltnek az [Alkotmányban] […] körülírt – a bírói meghallgatásra vonatkozó – jogai, az eljárás tisztességének sérelme nélkül korlátozhatók lennének.” (ABH 2007, 211, 221.)

A korlátozás szempontrendszere természetesen ez esetben is az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdéséből fakad. Az alapjogi teszt értelmében a személyi szabadságot korlátozó rendelkezések akkor állnak összhangban az Alaptörvénnyel, ha az általuk elérni kívánt és alkotmányosan elismert célhoz mérten a korlátozás szükséges és arányos (3025/2014. (II. 17.) AB-határozat, Indokolás (50)). Az Alkotmánybíróság ennek megítélésekor mindenkor szem előtt tartja, hogy a bűncselekmény megalapozott gyanújával terhelt, emellett ártatlannak vélelmezendő egyén személyi szabadságának – a jogerős ítélet meghozatalát megelőzően történő – bírói elvonása a legsúlyosabb ideiglenes korlátozó intézkedés (19/1999. (VI. 25.) AB-határozat, ABH 1999, 150, 158.; 3017/2016.

(II. 2.) AB-határozat, Indokolás (32)). Az alapjog-korlátozás általános tesztjében foglalt szempontok érvényesülése a letartóztatás szabályozásába épített garanciák függvényében vizsgálható. E garanciák tartalmától és megtartásától függ, hogy maga a jogintézmény vagy akár a letartóztatás konkrét esete összhangban áll-e az Alaptörvénnyel, vagy Alaptörvény-ellenesnek minősül. Ügyvédek Lapja 2023 | 1

Törvényértelmezés

Ezek az alábbiak szerint foglalhatók össze: 1) A bírói döntés követelménye A büntetőeljárás során alkalmazható, személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedésekkel kapcsolatos egyik legfontosabb garanciális szabály, hogy azokról a büntetőeljárás egész tartama alatt kizárólag a bíróság jogosult dönteni. Az Alaptörvény IV. cikk (3) bekezdése a vádemelést megelőző eljárási szakasz tekintetében kifejezetten rögzíti is e követelményt, míg a vádemelést követően az eljárási kényszercselekmények elrendelésének és fenntartásának bírói hatásköre természetszerűleg következik abból, hogy – a vádhoz kötöttség korlátai között – az eljárás bírósági szakaszában az „ügy urává” a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság válik (10/2021. (IV. 7.)

AB-határozat, Indokolás (23)).

2) A soronkívüliség elve Az Alaptörvény IV. cikk (3) bekezdése továbbá az őrizetbe vett személy „lehető legrövidebb időn belül” történő szabadon bocsátását vagy bíróság elé állítását írja elő, illetve a személyi szabadságról dönteni jogosult bíróság eljárásával kapcsolatban azt követeli meg, hogy haladéktalanul döntsön a kényszerintézkedés elrendelése vagy mellőzése kérdésében. Erre szintén a 10/2021. (IV. 7.) AB-határozatban (Indokolás (28)) mutatott rá a testület.

3) Az előzetes letartóztatás hossza Legalább ilyen fontos garanciának tekinthető a letartóztatás időtartamát érintő alkotmányos követelményrendszer, ugyanis az Alkotmánybíróság – a szabadságelvonás alkotmányosságát megítélő – gyakorlatában a szabadságelvonás időtartamának mértéke is meghatározó jelentőséggel bír (lásd például: 166/2011. (XII. 20.) AB-határozat, ABH 2011, 545, 574–576; 3025/2014. (II. 17.) AB-határozat, Indokolás (71)–(76)). Legutóbb a 10/2021. (IV. 7.) AB-határozatban vizsgált az Alkotmánybíróság ilyen tartalmú szabályt. Ez nem volt más, mint a Be. 298. § (2) bekezdés a) pontja. A jogszabályhely akkor hatályos szövege kizárta a letartóztatás időtartamának felső határára vonatkozó szabályok alkalmazását arra az esetre, ha a terhelttel szemben életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmény miatt van folyamatban eljárás. Ügyvédek Lapja 2023 | 1

A testület megállapította a szabály Alaptörvény-ellenességét, ezért 2021. szeptember 30. napjával megsemmisítette.

2022. március 1-jétől hatályos a Be. 298. § (1) bekezdés új, e) pontja, amely szerint a letartóztatás legfeljebb öt évig tart, ha a terhelttel szemben életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt van folyamatban eljárás.

4) A letartóztatás különös feltételei Több határozatában vizsgálta az Alkotmánybíróság a letartóztatás különös feltételeit.

Megállapította, hogy önmagában nem Alaptörvény-ellenes az előzetes letartóztatás valamely feltételének a jogalkotó általi oly módon történő meghatározása, amely nem csupán egy, már bekövetkezett és az eljárás sikerét veszélyeztető eseményt rögzít, hanem lehetővé teszi a kényszerintézkedés alkalmazását egy nemkívánatos esemény – tényekre alapozottan – valószínűsíthető bekövetkezésének elkerülésére is. A személyi szabadsághoz való jog aránytalan korlátozásaként értékelte ugyanakkor az Alkotmánybíróság azt a szabályozást, amely a kényszerintézkedés – bűnismétlés veszélyére alapozott – feltételeinek meghatározásakor túl tágan (nem csupán a szabadságvesztéssel fenyegetett deliktumokra korlátozva) határozta meg a figyelembe vehető bűncselekmények körét (26/1999. (IX. 8.) AB-határozat, ABH 1999, 265, 277.), illetve azt sem tartotta alkotmányosan elfogadhatónak, ha a kényszerintézkedésről dönteni jogosult bíróság a terhelt meghallgatása nélkül és a megfelelő mérlegelési szempontok hiányában határoz (10/2007. (III. 7.) AB-határozat, ABH 2007, 211, 217.), vagy ha a bíróságnak egyáltalán nincs mérlegelési joga atekintetben, hogy meghatározott feltételek fennállása esetén alkalmazza-e a kényszerintézkedést, vagy sem (19/1999. (VI. 25.) AB-határozat, ABH 1999, 150, 158.). Úgy ítélte meg továbbá az Alkotmánybíróság, hogy nem korlátozta a bíróság szabad mérlegelését az akkor hatályos Be. 327. §-a szerinti azon szabály, amely szerint, ha az ügydöntő határozat a kihirdetéskor nem emelkedik jogerőre, az előzetes letartóztatás akkor is elrendelhető, ha az ítéletben kiszabott szabadságvesztés tartamára figyelemmel a vádlott szökésétől vagy elrejtőzésétől kell tartani. „Az Alkotmánybíróság a Be. 327. § (2) bekezdésében foglalt letartóztatási ok vizsgált feltételét tehát egy olyan orientáló jellegű rendelkezésnek értékelte,

ELTE KÉPESÍTÉSSEL ÉS KÉT SZAKIRÁNYÚ DIPLOMÁVAL RENDELKEZŐ

SZAKFORDÍTÓ VÁLLALJA NÉMET ÉS ANGOL NYELVEN/NYELVRŐL

jogi, gazdasági és pénzügyi szakszövegek fordítását, úgyszintén alapító okirat, társasági szerződés, aláírási címpéldány, cégkivonat, taggyűlési jegyzőkönyv, valamint külföldi felhasználásra szánt dokumentumok hiteles fordítását

HOFFMANN ERZSÉBET 1022 Bp., Bimbó út 33/a Tel: 326-7789 vagy 30/530-5334 E-mail: ponti@t-online.hu

25

26

Törvényértelmezés

amely nem korlátozza Alaptörvény-ellenes módon a kényszerintézkedések során eljáró bíróság mérlegelésének jogát, mivel a rendelkezés változatlanul hagyja azt az elvet, hogy az egyedi ügyben kizárólag a bíróság jogosult annak a mérlegelésére, hogy a nem jogerősen kiszabott szabadságvesztés mértékére és az ügyben felmerült egyéb adatok (különösen a terhelt személyi körülményeire) figyelemmel szükséges-e, ha igen, milyen típusú kényszerintézkedés alkalmazása a nem jogerős büntetés esetleges végrehajtása biztosításának céljából. (3017/2016. (II. 2.)

AB-határozat, Indokolás (34)–(45).”)

A fenti szempontrendszer a személyes szabadsághoz való jog korlátozásában érvényesül. De nem ez az egyetlen alapjog – ahogy arra fentebb is utaltam –, amely a kényszerintézkedésekkel összefüggésben az Alkotmánybíróság érdemi vizsgálataiban felmerül. Így például sajátos aspektusát érintette az Alkotmánybíróság a kényszerintézkedések szabályozásának az alábbi három, egymással szoros összefüggést mutató ügyben. Azokban ugyanis előbb a nyomozási bíró eljárására, majd az – akkor még – előzetes letartóztatás felülvizsgálatában eljáró bírói fórumokat esetében irányadó kizárási szabályokat értékelte a pártatlanság mint a tisztességes eljáráshoz való jog részjogosítványa érvényesülése szempontjából.

A pártatlan bírói eljáráshoz fűződő alkotmányos alapjog az adott ügyben eljáró bírótól az eljárásban szereplő fél vagy az eljárás alá vont személy, illetve az ügy iránti elfogulatlanságot és előítéletek hiányát kívánja meg. A pártatlanság követelményének tényleges érvényesülését többek között az eljárási törvényekben megfogalmazott kizárási szabályok garantálják. Ennek megfelelően a büntetőügyekben a Be. 21–22. §-a tartalmazzák azokat az okokat, 1. táblázat Nyomozó hatóság

előterjesztése

2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021

6 205 5 936 5 694 4 022 3 750 44 71 53 44

amelyek megállapítása esetén a bíró nem járhat el vagy a további eljárásban nem vehet részt. E szabályok egyike a 21. § (3) bekezdés a) pontja alapján, hogy a bíróság további eljárásából ki van zárva az, aki az ügyben nyomozási bíróként járt el, A 34/2013. (XI. 22.) AB-határozat rendelkező részében az Alkotmánybíróság a Be. 21. § (3) bekezdés a) pontja alkalmazását érintően már állapított meg alkotmányos követelményt. Ennek értelmében: az Alkotmánybíróság „határozatának kihirdetését követően indult büntetőeljárásokban az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdéséből fakadó alkotmányos követelmény, hogy a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény akkor hatályos 207. § (6) bekezdése szerint eljáró bíró – vagyis a vádirat benyújtása előtt az előzetes letartóztatás egy éven túli meghosszabbítására irányuló eljárásban eljárva a törvényszék egyesbírája – ugyanezen törvény 21. § (3) bekezdés a) pontjának megfelelően a bíróság további eljárásából ki van zárva. Az Alkotmánybíróság a konkrét döntésben megállapította, hogy az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében elismert pártatlanság követelménye azt kívánja meg, hogy az előzetes letartóztatás meghosszabbításának kérdésében a hatályos jogszabályok szerinti döntést hozó bíró az érdemi ítélkezésben már ne vehessen részt (34/2013. (XI. 22.) AB-határozat, Indokolás (42)”.)

Ezt követően az Alkotmánybíróság a 21/2016. (XI. 30.) AB-határozatában mutatott rá, hogy a 34/2013. (XI. 22.)

AB-határozatban megállapított, fent idézett kifogások fennállnak az előzetes letartóztatás meghosszabbítása tárgyában lefolytatott másodfokú eljárás során is.

Ezért az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdéséből eredő alkotmányos követelményként megállapította, hogy a bün-

Előterjesztés alapján tett ügyészi indítvány 4842 4686 4420 3058 2931 3604 4456

tetőügy további elintézésében ne vegyen részt olyan bíró, aki az eljárás bármely korábbi szakaszában, így akár a nyomozás során bíróként járt el.

Végül a 3165/2019. (VII. 10.) AB-határozatban az indítványozó a fenti két határozatra hivatkozással az elsőfokú, nem jogerős ítélet meghozatalát követően az előzetes letartóztatás meghosszabbítása ellen benyújtott fellebbezés elutasításáról rendelkező bíró részvételét sérelmező indítvány alapján az alábbi következtetésre jutott. A büntetőeljárás vádemelés utáni szakaszában nem merülnek fel aggályok sem a bizonyítékok megismerhetősége, sem a megalapozott gyanú megállapítása körében, ezért nem sérül a pártatlan bíróhoz való jog akkor, ha az előzetes letartóztatás kérdésében a vádemelést követően döntést hozó bíró az ügy érdemében is eljár (Indokolás (55)).

2. A letartóztatásokról a számok tükrében

Az alábbi táblázatok a Legfőbb Ügyészség büntetőjogi szakágat érintő 2021-es tevékenységéről készített ügyészségi statisztikai tájékoztató letartóztatással kapcsolatos értékeit mutatják be és elemzik, kiegészítve azokat a korábbi évek eredményeivel.

A nyomozó hatóság, az ügyészség és a bíróság tevékenységének összehasonlítására, annak keretében a letartóztatások előterjesztésének, indítványozásának és elrendelésének viszonyítására alkalmas adatok azt mutatják, hogy az elmúlt néhány évben tartós változás nem következett be egyik hatóság tevékenységét érintően sem. A 2018-as és 2019-es év értékei ugyan valamelyest alacsonyabbak a megelőző évekhez viszonyítva, 2020-ban, majd 2021-ben ugyanakkor ismét egységesen emelkedő tendencia figyelhető meg. (1. táblázat)

Előterjesztés alapján és hivatalból tett ügyészi indítvány 5075 4846 4552 3557 3759 4359 5151

Bíróság által elrendelt letartóztatás 4453 4199 3997 3070 3330 3871 4685

Forrás: Legfőbb Ügyészség statisztikai adatai, Ügyészségi Statisztikai Tájékoztató, Büntetőjogi Szakág (http:/ugyeszseg.hu/ adatbázis alapján), a nyomozó hatóság/ügyészség előterjesztése, indítványa előzetes letartóztatás, illetve a hatályos Büntetőeljárási törvény alapján már letartóztatás volt

Ügyvédek Lapja 2023 | 1

Törvényértelmezés

A letartóztatások elrendelésére tett ügyészségi indítványok sorsát és a bíróság általi elrendelés arányát mutatja a 2. táblázat. Az előző táblázatban megjelent, 2019-et követően tapasztalható emelkedést az adatok e részletezése is megerősíti. Megfigyelhető továbbá, hogy a különböző tartalmú döntések meghozatalában az így előidézett változás pontosan milyen mértékű.

Egy konkrét kutatásnál azonban nem lehetne figyelmen kívül hagyni, hogy bizonyos típusú bűncselekmények elkövetésének alapos gyanúja miatt indított büntetőeljárások száma az utolsó három évben – 2020-ban, 2021-ben és 2022-ben – jelentősen növekedett.

Végül megyénként (vármegyénként) szerinti bontásban is érdemes szemügyre venni, hogy az ügyészi indítványok és az azok alapján elrendelt letartóztatások száma miként viszonyul egymáshoz. A 3. táblázat értékei azt mutatják, hogy 2021-ben az ügyészség indítványai igen magas arányban szolgálnak alapul a bíróságok számára az adott típusú kényszerintézkedés elrendelésére, vagyis a bíróság az ügyészség álláspontjával jelentős arányban, esetenként száz százalékban egyetért.

A fenti statisztikai adatok árnyaltabb megközelítését az egyes értékek további elemzése, végső soron a letartóztatás alapjául szolgáló esetek egyedi vizsgálata tenné lehetővé. Ilyen módon volna lehetőség az indikátorok kellően részletes feltárására és abból megalapozott következtetések levonására.

3. Jogalkalmazási dilemmák

1) Az egyes kényszerintézkedések szabályozásának sorrendje is megváltozott.

A személyes szabadságot korlátozó kényszerintézkedések súlyosságuk, tehát az általuk megvalósított jogkorlátozás súlyosságának sorrendje szerint kaptak he-

célzott kutatási eredmények adnak választ erre a kérdésre.

2) A kártalanításról A kártalanítás (visszatérítés) intézménye az állam büntető hatalmának gyakorlása során előforduló tévedések orvoslását szolgálja. Az állam kártalanítási kötelezettségének alapja nem az eljárási kényszerintézkedés (vagy a büntetés) jogtalansága, hanem az, hogy a jogállam nem háríthatja el a büntető hatalom gyakorlásából adódó felelősséget olyan esetben, amikor valaki formailag jogszerűen, de érdemben alaptalanul szenved joghátrányt a büntető igazságszolgáltatásban (41/2003. (VII. 2.)

AB-határozat, ABH 2003, 430, 437.).

Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint a védelemhez való jog a terhelt számára kiemelkedően fontos, de nem korlátozhatatlan alapjog. lyet. A jogalkotó vélhetően ilyen módon is hangsúlyozni kívánta, hogy a kényszerintézkedések körében kiemelkedő jelentősége van az általános rendelkezések körében is kiemelt fokozatosság elvének.

A rendszeres szakmai vizsgálatok és a

Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint a védelemhez való jog a terhelt számára kiemelkedően fontos, de nem korlátozhatatlan alapjog. Az Alaptörvény nem biztosít jogot bármilyen védekezési eszköz alkalmazásához. Ehhez mérten az

2.

Előterjesztés táblázat alapján

2019 2020 2021

A bíróság Ügyészi indítvány Ügyészi fellebbezés hivatalból alapján a bíróság alapján a II. fokú a letartóztatást… bíróság a letartóztatást… és hivatalból letartóztatást

elrendelte nem rendelte el más kényszerelrendelte más kényszerrendelt el tett ügyészi

intézkedést intézkedést indítványok rendelt el rendelt el összesen 3759 21 3330 92 262 42 37 4359 8 3871 90 287 49 28 5151 14 4685 101 279 54 31

Ügyészség 3. táblázat

Főváros Bács-Kiskun megye Borsod-Abaúj-Zemplén megye Csongrád-Csanád megye Fejér megye Jász-Nagykun-Szolnok megye Pest megye Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Tolna megye Vas megye Központi Nyomozó Főügyészség

Ügyvédek Lapja 2023 | 1

Előterjesztés alapján és hivatalból tett ügyészi indítványok összesen 2021-ben 1093 550 229 358 151 184 387 212 156 63 100

Ügyészi indítvány alapján a bíróság elrendelte a letartóztatást 2021-ben 833 547 229 337 140 135 375 202 153 63 85

(százalék) 76,2 99,5 100 94,1 92,7 73,4 96,9 95,3 98,1 100 85

27

28

Törvényértelmezés

Alkotmánybíróság korábbi határozatában megállapította: a védelemhez való jog nem terjed ki az elrejtőzésre, illetve a szökésre; a védekezéshez való jognak korlátot szabnak a terhelt megjelenését, jelenlétét biztosító eljárási kényszercselekmények. Így a törvényalkotó nem sért alkotmányos alapjogot, amikor kizárja az előzetes letartóztatásért járó kártalanításból azt, aki az elrejtőzéssel, a szökéssel, illetve a szökés megkísérlésével az eljárási kényszercselekményekre okot adott (41/2003. (VII. 2.) AB-határozat, ABH 2003, 430, 438.).

okozati összefüggésben a kényszerintézkedés elrendelésére történő okszolgáltatás még nem elegendő a kártalanításból történő kizárásra. A terheltnek a hatóság megtévesztésére törekvő magatartása alapfeltétel, és emellett, ezzel összefüggésben a terheltnek felróható kell hogy legyen a megalapozott gyanú reá terelődése és a kényszerintézkedés elrendelése is.”

Jelenleg a Be. 846. § (1) bekezdés c) pontja a korábbi szabályozáshoz hasonlóan szabályozza a kártanításból való kizárást.

A kártalanításból való kizárás egyik esete: „A bíróság, az ügyészség vagy a

A kártalanításból kizárás okának az eljárási kényszercselek­ mények elrendelésének feltételei és a terhelti magatartás közötti összefüggésen kell alapulnia.

Az Alkotmánybíróság hangsúlyozta azt is: nem tartja alkotmányellenesnek, ha a törvényalkotó a kártalanítás jogcímeihez igazodó, megfelelően differenciált szabályozással kizárja az előzetes letartóztatásért járó kártalanítását annak, aki tudatosan rosszhiszemű magatartásával került abba a helyzetbe, hogy a bíróság az eljárási kényszercselekményt elrendelte, illetve meghosszabbította. Elengedhetetlen azonban, hogy a kizárás okának a kényszercselekmény alkalmazásával kell közvetlen összefüggésben állnia, vagyis a kizárás okának az eljárási kényszercselekmények elrendelésének feltételei és a terhelti magatartás közötti összefüggésen kell alapulnia.

Erre tekintettel a régi Be.-nek7 az a szabálya, hogy az „eredményes felderítés meghiúsítása érdekében a bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság megtévesztésére törekedett”, az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a védelemhez való jog aránytalan korlátozásához vezetett, mivel a rendelkezés a védekezési szabadság alkotmányos tartományának részét képező magatartásokat (például a hallgatás jogának gyakorlását) is a kártalanítás megtagadásával sújtotta.

A jogalkotó ezért a régi Be. 580. § (3) bekezdés c)8 pontjának korábban hatályos rendelkezését a 2003. évi CXXX. törvénnyel újra alkotta. A szabályozás koncepciója szerint: „a hatóság megtévesztésére törekvő magatartás és ezzel

nyomozó hatóság megtévesztésére törekedett a büntetőeljárás megindulásáról való tudomásszerzését követően, és ezzel neki felróhatóan okot szolgáltatott arra, hogy a bűncselekmény megalapozott gyanúja reá terelődjék, és őrizetét, letartóztatását, előzetes kényszergyógykezelését, illetve a 845. § (1) bekezdésében meghatározott bűnügyi felügyeletét elrendeljék, meghosszabbítsák vagy fenntartsák…”

Az Alaptörvény IV. cikk (4) bekezdése – az Alkotmány 55. § (3) bekezdésétől eltérően – ugyanakkor már úgy rendelkezik, hogy „Akinek szabadságát alaptalanul vagy törvénysértően korlátozták, kárának megtérítésére jogosult.”

Az Alaptörvény IV. cikk (4) bekezdése alapján tehát el kell határolni egymástól azt az esetkört, amikor a személyi szabadságot jogszerű bírói döntés alapján, de alaptalanul korlátozták. Ilyenkor a jogszerű, de alaptalan korlátozásért kártalanítás jár (ennek jellemző esete a felmentett terheltnek járó kártalanítás a büntetőeljárás során elrendelt letartoztatásért). A másik esetkör pedig, ha a személyi szabadságot törvénytelen módon korlátozták. Ilyenkor jogellenes korlátozásért kártérítés jár a Ptk. szabályai alapján.

Az Alaptörvény IV. cikk (4) bekezdése alapján tehát a kártalanításhoz való jog átfogja a kártérítéshez való jogot, valamint az alaptalan bírói döntés miatt elszenvedett sérelmek miatt érvényesíthető kártalanításhoz való jogot is. Az

Alaptörvénynek ez a szabálya – szemben az Alkotmány 55. § (3) bekezdésében foglaltakkal – nem az egyes jogágak kártérítési felelősségi szabályait ismétli meg, hanem az alkotmányjog szintjén jelentkező, a személyi szabadság alapvető jogának sérelmére tekintettel fennálló, alkotmányos alapú kártalanítási jogot tartalmazza.  Felhasznált irodalom DOMOKOS ANDREA: A magyar büntetőeljárás és a digitalizáció. Miskolci Jogi Szemle 2020/1. 67–76.

KADLÓT ERZSÉBET: Az illúziók vége – „ásatag” gyakorlatok továbbélése a kényszerintézkedések kapcsán. Miskolci Jogi Szemle 2019/2. 438–447.

KOVÁCS LEVENTE: Fizetjük a jogsértést, avagy Keleten a helyzet változatlan. Ügyvédek Lapja 2020/2. 36–40.

NYITRAI ENDRE: A bűncselekményből eredő vagyon visszaszerzése. Ügyészek Lapja 2020/2–3. 39–51.

PÓLAY ELEMÉR: Jogrendszerek az ókori Rómában. Acta ujniversitatis szegediensis acta juridica et politica Tomus VII. Fasciculus 2. Szeged, Hungária 1960.

RÓTH ERIKA: A digitalizáció hatása a büntetőeljárásra. Miskolci Jogi Szemle 2020/3. 165–174.

RÓTH ERIKA: A személyi szabadságot érintő kényszerintézkedések új rendszere.

Miskolci Jogi Szemle 2021. 5. szám STÁL JÓZSEF: A letartóztatás általános feltételéhez kapcsolódó bizonyítékértékelés dilemmái. Magyar Jog 2021/4.

215–225.

Jegyzetek 1 2 3 4 5

6

7 8

Biblia, Apostolok cselekedetei 25:16.

Biblia, Apostolok cselekedetei 21,18–28,31.

Biblia, Apostolok cselekedetei.

25:1–11.

Biblia, Apostolok cselekedetei 25:12.

PÓLAY ELEMÉR: Jogrendszerek az ókori Rómában. Acta ujniversitatis szegediensis acta juridica et politica Tomus VII. Fasciculus 2. Szeged, Hun­ gária 1960. 29. o.

PÓLAY ELEMÉR: Jogrendszerek az ókori Rómában. Acta ujniversitatis szegediensis acta juridica et politica Tomus VII. Fasciculus 2. Szeged, Hun­ gária 1960. 29. o.

1998. évi XIX. tv.

1998. évi XIX. tv.

Ügyvédek Lapja 2023 | 1

A The Frame TV először téged nyűgöz le.

Aztán mindenkit.

Művészi kialakítás.

Nagyszerű képminőség.

Kifinomult elegancia.

A kép illusztráció.

30

Kamarai napló

Iránytű bonyolult helyzetekben

Dr. Kovács Kázmér a MÜK Szakmai Bizottságának munkájáról A Budapesti Ügyvédi Kamara elnökhelyetteseként azt tapasztalta- mondta el lapunknak -, hogy az elnökségi ülések jelentős részben igazgatási ügyek tárgyalásával teltek, és a mindennapi ügyvédi tevékenység során felvetődő, a gyakorlatban jelentkező mindennapi problémák megválaszolására kevés idő jutott. Ebből jött az a gondolat, hogy a MÜK állandó bizottságainak körét bővíteni kellene egy olyan testülettel, ahol – elsősorban írásbeli előkészítés keretében – a tagok részletesen kimunkált kollektív előkészítő anyagot hoznak létre, azt megküldik a MÜK elnökségének, ahol ezen többféle szempontot, sokszor egymással szembemenő érvelést bemutató anyag alapján az érdemi döntést már gyorsabban, könnyebben tudják az elnökség tagjai meghozni.

Hogy ez miként vált be az elmúlt években a gyakorlatban, erről kértünk tájékoztatást az Ügyvédek Lapja szá­ mára dr. Kovács Kázmértól, a MÜK Szakmai Bizottságának elnökétől.

Tehermentesítés

A gyakorlat bevált. Sőt a tevékenységi kör ki is bővült, mert nemcsak az elnökség, hanem a területi kamarák elnökei, illetve főtitkárai tehermentesítését is jelenti az, hogy a

kívánta bővíteni. Tehát a Szakmai Bizottság véleménye, sőt a Szakmai Bizottság előterjesztése alapján a MÜK elnöksége szakmai álláspontjának – ami felkerül a MÜK honlapjára – nincs kötelező ereje, hanem olyan

védi titok kérdésével, az ügyvédi letét kérdéskörével, ügyvédi ellenjegyzéssel és aláírással, ingatlan szerződésekkel, ügyvédi választottbíráskodással voltak kapcsolatosak. Az ezekről kialakított véleményeket a megkeresők valamennyi esetben elfogadták. Az ilyen módon kialakított és megküldött válaszok tekintetében irányadó, hogy a benne foglaltak nem kötelező érvényűek, és jogvita esetén az eljáró bíróságnak van hatásköre az adott ügyben állást foglalni, amelynek során a Szakmai Bizottságtól, illetve a MÜK elnökségétől eltérő következtetésre is juthat.

Konkrét példák

Szakmai Bizottság elnöke saját személyében is megválaszolhatja az ügyrend értelmében azokat a megkereséseket, amelyek nem feltétlen igénylik sem a MÜK elnöksége, de a Szakmai Bizottság testülete részéről sem a kollektív megvitatást, és ennek érdekében egyre gyakrabban veszik igénybe a területi kamarák tisztségviselői a Szakmai Bizottság közreműködését.

szakmai vélemény, ami iránytűként szolgál a mindennapi ügyvédi tevékenység végzésekor. Az abban foglaltaktól az ügy egyedi körülményeire tekintettel az ügyvédek el is térhetnek. Az eltérést azonban adott esetben indokolniuk kell. Új szempontok felvetődése esetén bármely ügyvéd javaslatot is tehet egy korábban már elfogadott szakmai álláspont megváltoztatására, pontosítására.

Nincs kötelező ereje

Általános elfogadottság

Fontos szempont volt és maradt, hogy a kötelező normák körét a Szakmai Bizottság létrejöttével a Magyar Ügyvédi Kamara nem

A legutóbbi választási ciklusban 115 megkeresés érkezett a Magyar Ügyvédi Kamarához. Ezek közül leggyakrabban az ügy-

Véletlenszerűen kiemelve néhány témát a korábbiak közül, választ kellett adni, hogy – ki adhat felmentést az ügyvédi titoktartás alól, ha a titokvédelemre jogosult fél jogutód nélkül megszűnt, – az ügyvédi tevékenység folytatásának kötelező kizártsága a szabadságvesztés büntetés kitöltésétől számított további nyolc évig halálos kimenetelű ittas vezetés esetén, – szakvizsgázott jogász munkavállaló jogi munkavégzésének keretei, – részvénykönyv vezetésének lehetősége az ügyvéd részéről, – a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló törvény során a jogi személy érdekében eljáró jogi képviselő titoktartási kötelezettsége fennáll-e a felszámolóval szemben, – elővásárlási jog gyakorlása esetén az okiratszerkesztő ügyvéd munkadíjának viselésére ki a kötelezett fél stb.  Ügyvédek Lapja 2023 | 1

32

Nagyító alatt

Mi az, ami csak a kasztíliai nimfák énekében létezik?

Garanciális deficitek a vagyon-visszaszerzési eljárásban A korábbi büntetőeljárási törvényekhez hasonlóan, a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvénynek (a további­ akban: Be.) a szakirodalomban kevéssé tárgyalt részei a bűnös úton szerzett vagyon visszaszerzését érintő eljá­ rások. Minden bizonnyal ez annak – a gyakorlatban is tartósan meghonosodott általános – felfogásnak következ­ ménye, amely szerint a büntetőeljárás feladata a tett és az elkövető felderítése, a bűnösség tisztázásához szük­ séges bizonyítékok összegyűjtése, azok biztosítása. A bűnügyi statisztikák töretlenül a tetthez és az elkövetőhöz – illetve újabban a büntetőeljárás lefolytatásának időfaktorához – kapcsolódóan mérik az eredményességet. A bűncselekményekkel okozott kár legfeljebb elvétve, annak megtérülési mutatója szinte soha, a büntetőeljárás lefolytatásának „társadalmi, bekerülési költsége” pedig még becslés szintjén is alig-alig jelenik meg mutatóként.

Dr. Kadlót Erzsébet ügyvéd, Budapest

Szociológiai tény, hogy a jogalkotásnak és a jogalkalmazásnak a bűnös úton szerzett vagyon visszaszerzésére fordított korlátozott figyelme részint az állampolgárok oldalán váltott ki a bűnüldözéssel szembeni közömbösséget1 részint pedig alacsony kockázatúvá tette a bűnös úton szerzett vagyonnak a transznacionális vagy „helyi” szervezett bűnözésbe való beépülését. Perspektivikusan vészjósló, hogy a kriminálisan működő

vagy egyenesen az ilyen működés célzatával alakult jogi személyek tulajdonosi, vezetői (képviselői) köre akadálymentesen szivat�tyúzza ki a cégekből nem csupán a társaság hasznát, de a közvagyoni eredetű támogatások nagy részét is. Az elhúzódó büntetőeljárásokba legfeljebb néhány bűnbakot hagynak hátra, akikkel szemben viszont helyzetüknél fogva sincs esély – látható mértékű – kár megtérülésére.

Közkeletű tévedés, hogy a gazdasági vagy a fogyasztók sérelmére elkövetett bűncselekmények a versenyjogi szabályok kijátszásával megvalósított kriminális magatartások, – sok esetben az életet, testi épséget veszélyeztető, az emberi méltóságot sértő – a munkabiztonsági szabályok megsértésével „kiforgatott” vagyonra elkövetett visszaélések egyszerűen a rendszerváltáshoz kapcsolódó hazai „vadkeleti” mentalitás sajátosságaként azonosíthatók. Csupán a kontinentális földrajzi környezetet vizsgálva is megállapítható, hogy Magyarországon az Europol által már az 1990-es években ismétlődően közzétett, 2004-től pedig a szervezett bűnözésre vonatkozó rendszeres éves jelentésekben dokumentált jelenségek ismerhetők fel, a szabad piaci környezetbe való bekapcsolódás legfeljebb felgyorsította az eseményeket.

Nem volt tehát semmi különös abban, hogy más államokhoz hasonlóan itthon is markánsan fogalmazódott meg annak igénye, hogy a bűnös úton szerzett vagyon felkutatásának és visszaszerzésének a működő büntetőeljárás részévé kell válnia.

A klasszikus elvek, módszerek, keretek (szokásjog) szerint működő eljárásjogi intézmények (lefoglalás, zár alá vétel, biztosítási intézkedések stb.) társadalmi szinten lassan már fél évszázada alig-alig hoznak kézzel fogható eredményeket, a sértettek számára pedig még annál is kevesebb haszonnal járnak. A magyar jogrendszerben meggyökeresedni nem tudó, a jogi személy Ügyvédek Lapja 2023 | 1

Nagyító alatt

büntetőjogi felelősségéről szóló büntetőjogi normák társadalmi profitja statisztikailag nem vált mérhetővé,2 és hamar visszaigazolódott, hogy ennek az eljárásnak a bevezetése legfeljebb reményteológia. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a kár megtérülésében, a vagyon visszaszerzésében a személyes és a szervezeti felelősség – egyes büntető eljárásjogi intézmények révén – nem közelíthetők egymáshoz. Ennek egyik stratégiai eszköze mindenképpen az, hogy célzottan a vagyon felkutatására, visszaszerzésére vonatkozó dimenziót kell erősíteni; azzal nem elégedhetünk meg, hogy a büntetőeljárásba csak a vizsgálat során sporadikusan, esetlegesen, az alacsony információs bázisértéken működő nyilvántartásokból előkerülő, a valós helyzetet csak elvétve tükröző vagyonelemek kerülnek be. Az irracionálisan suta módszerekkel a „valódi” vagyon felett diszponáló, közvetlenül hozzá nem férhető, elfedett befektetések, számlák, vagyontárgyak, az egyre nagyobb szeletet jelentő, a forrás-hozzáférést pszeudoanonimizálással többszörösen elnehezítő virtuális „vagyonkataszterekbe” kimentett vagyonelemek nem, vagy az eljárásnak már csak abban a szakaszában vonhatók be, amikor a vagyon elérése ténylegesen lehetetlen.

A kilátástalan helyzetben vonzó perspektívát kínáltak azok az uniós dokumentumok, amelyek a vagyonvisszaszerzés reális jogi kereteit villantották fel, s amelyek kivitelezése – álláspontom szerint – nem is lehetetlen. A 2003/577 IB, a 2006/783/IB és a 2005/2012 IB tanácsi kerethatározatok mellett mindenekelőtt a 2014/42/EU irányelv kínál – módszertanilag is – rendezett, a büntetőeljárásba integrálható iránymutatásokat. E szerint az – önálló eljárási feladatkörkörként tételezett – vagyonvis�szaszerzési eljárás öt egymásba fonódó szakaszból áll, úgy mint: a) a jogellenesen szerzett vagyoni eszközök azonosítása, felkutatása, b) ezen eszközök befagyasztása, lefoglalása, c) a befagyasztott és foglalt vagyoni eszközök kezelése értékmegőrzés céljából, d) az említett vagyoni eszközök elkobzása, d) az elkobzott vagyoni eszközök elidegenítése. Azt sem az irányelv, sem más uniós jogforrás nem követeli meg, hogy ennek a rezsimnek a szabályozására külön jogi aktusban kerüljön sor; azaz annak nem volt semmilyen akadálya, hogy az eljárás gerince a hatályos büntetőeljárási törvény részévé váljon – és volt is erre elhatározás. Ügyvédek Lapja 2023 | 1

A vagyonvisszaszerzési eljárás kiterjesztésének határai

A Be. CVI. Fejezetének a vagyonvisszaszerzésre vonatkozó hangsúlyos üzenete az, hogy a büntető üggyel összefüggő vagyonelvonásra irányuló eljárásra nem csupán az „eredményes” eljárás mellékes részeként és/vagy alkalmazott következményként van lehetőség. Sor kerülhet rá nyomozás elrendelése nélkül, a büntetőeljárás megszüntetésekor, felfüggesztésekor, és a bíróság jogerős ügydöntő határozatát követően [819. § (1)-(2) bekezdés].

A cél: a bűnös úton szerzett vagyon biztosításának akár kiterjesztett eljárásban történő teljes körűsége egyértelmű és alapvető-

információáramlás biztosítása; a 2014/42 EU irányelvben meghatározott szakaszoknak megfelelően a belső eljárások hatékonysága érdekében a vagyonvisszaszerzési eljárásban is közreműködik. Ennek megfelelően a Be. szabályozza a nyomozás során ellátott feladatait, jogosultságait és kötelezettségeit az egyes eljárási cselekményekben játszott szerepét. Ez azonban az általános szabályokhoz képest nem különleges helyzetet, különleges hatásköröket nem jelent; a hatóság lényegében speciális nyomozó szervnek minősül. A Be. külön eljárásként szabályozott fejezete ezt a helyzetet nem rontja le, attól függetlenül sem, hogy a KR NNI VVH a külön eljárás során is közreműködhet.

A kilátástalan helyzetben vonzó perspektívát kínáltak azok az uniós dokumentumok, amelyek a vagyonvisszaszerzés reális jogi kereteit villantották fel. en helyeselhető. Mindazonáltal alkotmányossági szempontból és a részletgaranciákat érintő fajsúlyos kérdéseket a törvény nyitva hagy; a jogbiztonság hiánya pedig megbontja a konzisztenciát. A vagyonkutatási eljárás és ennek célja ugyanis bizonyos értelemben elszakad az egyéni bűnfelelősségtől és szükségképpen érinthet olyan személyeket (szervezeteket) is, akik (amelyek) a bűnfelelősségben nem osztoznak, vagy bűnfelelősségük kizáró okok folytán nem jön számításba. Erre figyelemmel súlya van annak is, hogy a vagyonkutatás az eljárás mely szakaszához és mely eljárási („hatósági”) alanyok döntéséhez kapcsolódik és milyen biztosítékok övezik annak lefolytatását.

A bűnfelelősség tisztázása szempontjából a „legegyszerűbb” eset, amikor a nyomozás során, annak általános részeként kerül sor a vagyonkutatási eljárásra. A Be. 353. § (1)-(2) bekezdéséből kiindulva erre a szakaszra az általános eljárási szabályok vonatkoznak. A résztvevő hatóságok a (2) bekezdésben megjelölt osztott jogkörben: az ügyészség, a nyomozó hatóság, továbbá – a törvényi korlátok között – a nyomozó hatóság vagyonvisszaszerzésért felelős szerve: jelenleg a KR NNI VVH.3 Utóbbi létrehozása az Európai Unió Tanácsa 2007. december 6-án kelt 2007/845/IB határozata szerinti kötelezettségen alapszik. Feladata azonban a vagyonvisszaszerzés körében nem csupán a tagállamok közötti együttműködés,

A külön eljárások keretében a legtisztább esetnek látszik, ha a vagyonkutatás elrendelésére a Be. 819. § (2) bekezdés a) pontja alapján a vagyonelkobzás alá eső vagyonvisszaszerzése érdekében a bíróság jogerős ügydöntő határozatát követően kerül sor.

Első pillantásra ez a bírói döntés egyszerű végrehajtás jelenti, noha a 820. § (2) bekezdés alapján az utólagos vagyonkutatási intézkedés elrendelése az ügyészség jogkörébe tartozik. Az intézkedési jogkör azonban visszavezethető a Be. 353. § (1)-(2) bekezdésére, amelyből levezethetően a vádemelést követően a vagyon felderítése és biztosítása végső soron az ügyészség feladata.

A jogerős ügydöntő határozatban azonban a bíróság mindig csak konkrétan körülírt azon vagyonról rendelkezik, amelynek a biztosítása a büntetőeljárás során megtörtént. Ebből következően tehát ez mégsem egyszerű végrehajtási problémával állunk szemben, figyelemmel arra, hogy a Be. 824. § (2) bekezdése alapján a 819. § (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben (azaz ha a vagyonelvonás a bűncselekményből eredő vagyon visszaszerzésére irányul) a bíróságnak utólagos, megállapító határozatot kell hoznia arról, hogy az utólagos ügyészi indítványban szereplő vagyon a jogerős ügydöntő határozatban megjelölt vagyon körébe tartozik.

A vagyonelkobzásra vonatkozó anyagi jogi szabályok szerint a 819. § (2) bekezdés a) pontja így feltehetőleg csak a Btk. 75. §

33

34

Nagyító alatt

(1) bekezdése szerinti körben: a konkrét pénzösszegben kifejezett vagyonelkobzás esetén (a már fel nem lelhető vagyon szurrogátumaként, vagy a más vagyontól elkülöníthetetlen vagyon körében) jöhet számításba. Ez is csak akkor lehetséges, ha az állami adóhatóság visszajelentése szerint a végrehajtás nem vezetett eredményre, vagy a jogerős döntést megelőzően biztosított vagyon mértéke nem éri el a vagyonelkobzás összegét, illetve ha nem volt ilyen biztosított vagyon [820. § (2) bekezdés a) pont aa)-ab) alpontok]. Így is vannak azonban a szabályozásban „elvarratlan” szálak.

Befejezetlen (hiányos) szabályozás

Remélhetőleg ahhoz a gyakorlatban sem fér kétség, hogy az utólagos vagyonfelderítés és az utólagos rendelkezés ilyen esetben nem haladhatja meg a bíróság jogerős ügydöntő határozatában megállapított összeget. Áttételesen ez következik 824. § (2) bekezdésében második fordulatából, mely szerint az utólagos ügyészi indítványt el kell utasítani, ha abban megjelölt vagyon nem azonosítható a jogerős ügydöntő határozattal elrendelt vagyonnal.

A terhelt oldaláról nézve is befejezetlen a szabályozás. Nem szerepel ugyanis semmilyen iránymutatás arra, hogy az utólagos vagyonkutatási eljárásban a bizonyítás terjedelmének hol vannak a határai. Ez különösen annak fényében releváns, hogy a Btk. 74/A. § (3) bekezdése a vagyonelkobzás alkalmazhatóságát az (1)-(2) bekezdés szerinti kötelező körben is kizárja, arra az esetre, ha az elkövető bizonyítja, miszerint a vagyon nem a felsorolt bűncselekmények elkövetéséből származik. Álláspontom szerint ez közvetve kizárja azt is, hogy a bíróság jogerős ügydöntő határozatát követő vagyon-visszaszerzési eljárásban ebben a körben újabb bizonyítás lefolytatására kerüljön sor – ám erre nézve nincsenek garanciák.

Kifejezetten aggályos, hogy a Be. 820. § (5)-(6) bekezdése semmilyen bizonyítási korlátot nem állít, mi több, a (6) bekezdés szerint éppen az ilyen esetben bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazása is megengedett. Más kérdés, hogy a 820. § (6) bekezdése előírja az összeszámítás kötelezettségét: azaz, ha az alapeljárásban sor került leplezett eszköz alkalmazására, a külön eljárásban csak a 239. (2) bekezdés szerinti maximális időtartamból még hátralévő

Hiányzik az arra vonatkozó szabályozás, hogy a „fennmaradó” vagyoni elem visszatartható-e más, a büntető­ eljárással összefüggő igény érvényesítése érdekében.

Arra azonban már nincs szabály, hogy kinek (bíróságnak, ügyészségnek), milyen eljárásban kell rendelkeznie a túlbiztosítással lefoglalt vagyon visszaszármaztatásáról és az ebből eredő kárfelelősség viselése miként alakul. Erősen hiányzik az arra vonatkozó szabályozás is, hogy a „fennmaradó” vagyoni elem például visszatartható-e más, a büntetőeljárással összefüggő igény érvényesítése (például bűnügyi költség kiegyenlítése, magánfél polgári jogi igényének – legalább folyamatban lévő más eljárás esetén – való érvényesítése) érdekében.4 Ugyanakkor a túlbiztosítás éppen azért nem „elvont” veszély, mert a 820. § (9) bekezdése éppen a lefoglalásra vonatkozó szabályokat rendeli alkalmazni, amely intézmény kapcsán viszont a gyakorlatban éppen a többszörös túlbiztosítás okoz problémákat.5 Indokolt lett volna tehát a korlátozó szabály törvénybe iktatása.

idő használható fel. Minthogy a tapasztalatok szerint a hatóság a nyomozás során többnyire a teljes időtartamot felhasználja, tekinthető ez akadémikus kérdésnek is. Vannak azonban e körben más „csapdák”, minthogy a Be. most vizsgált rendelkezése meglehetősen pontatlanul fogalmaz. Az jelenleg kiszámíthatatlan, hogy a bíróság miként kezeli azokat a helyzeteket, amikor az eredeti bírói engedély nem a külön eljárásban érintett terheltre vonatkozott, de az alapeljárásban vele szemben is kiterjesztett alkalmazásra és felhasználásra került sor.

Kissé megtévesztő (hiányos) a határidőre vonatkozó szabályozás is. A 821. § (1) bekezdése szerint a vagyonkutatási eljárás az elrendelésétől számított két évig tarthat.

A (3) bekezdés alapján amennyiben a vagyonkutatási eljárást megszüntették, az ismételt elrendelésnek nincs akadálya. Kérdés azonban, hogy ez csupán az eredeti,

kétéves határidőn belül lehetséges, vagy a határidő számítása minden elrendeléssel újra kezdődik. Az utóbbi megoldás ugyanis (legalábbis az elévülési időn belül) – kisebb megszakításokkal – a határidő prolongálását jelenti. Az azonban a Be. fenti szabályaitól függetlenül irányadó, hogy a külön eljárás lényegében egy végrehajtási szakasz és így a kötelmi határidőkre vonatkozó elévülési szabályok erre is irányadók. A végrehajtási szabályok szerint a végrehajtható követeléssel együtt elévül a végrehajtási jog is, így a polgári jogi szabályok szerint öt éven túl vagyonelkobzás érdekében, annak biztosítására folytatott eljárásnak sincs helye. „Párhuzamos” eljárások és tartalmi deficitek

A Be. 819. § (2) bekezdés b) pontja szerinti, úgynevezett utólagos tárgyi eljárás (elkobzás, vagyonelkobzás, az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének utólagos elrendelése) indokoltsága meglehetősen kétséges. A rendelkezésből úgy tűnik, mintha a jogalkotó azzal számolna, hogy a jogerős bírói döntést követően olyan nem biztosított vagyon, fel nem tárt adat kerülne elő, aminek a vagyon-visszaszerzési eljárásba történő bevonása utólag válik szükségessé. Tekintve, azonban a korábban tárgyalt, a 819. § (2) bekezdés a) pontja szerinti esetkörökre, amikor a Btk. 75. §-ban foglalt vagyonelkobzás végrehajtása érdekében utólagos eljárást kell folytatni, az nem éppen gyakorlati, hogy még ezen túlmenően bukkanjon fel a b) pont szerinti eljárás alá vonható „kóbor” vagyonelem, vagy elektronikus adat.

Ettől eltekintve is azonban több olyan pontja van a szabályozásnak, amikor a jogalkotó nem sok haszonnal kecsegtetően túlment az irányelv szerinti követelményeken, viszont nem gondoskodott megfelelően a sértett-magánfél érdekeinek védelméről és vagyoni igényének támogatásáról. Az egyensúlyhiányos szabályozás minden pontja – terjedelmi korlátok okán – jelen cikkben nem azonosítható; így a az alábbi felsorolás csak a legkirívóbb példákat tartalmazza.

A Be. összességében a 2014/42 EU irányelv, és a 2008. évi LXVIII. számú törvénnyel kihirdetett, az Európa Tanács pénzmosásról, bűncselekményből származó jövedelem felkutatásáról, elkobzásáról, a terrorizmus finanszírozásáról szóló Ügyvédek Lapja 2023 | 1

Nagyító alatt

2005. 05. 16. -i Egyezményének rendelkezésein is túlmenve teljes egészében differenciálatlan szabályozást honosított meg.

Ennek hátulütője, hogy egységesen a „bruttó elvet”, a személyi és tárgyi értelemben véve kiterjesztett eljárást alkalmazza: így ismételten nem tesz különbséget a szervezett bűnözés és az „egyszerű” bűncselekmények, a felelősségi szintek között. Ez nem csupán az erőforrások felesleges pazarlását jelenti, de azzal is jár, hogy a vagyonelvonás szempontjából legveszélyesebb bűncselekmények kezelése nem kap kellő súlyt.

Az Irányelv 4. cikk (2) bekezdése – szemben a Be. szerinti megoldással – az ítélet nélküli vagyonvisszaszerzési eljárás lefolytatását csak a terhelt szökése, betegsége (mint elháríthatatlan eljárási akadály) esetén kívánja meg. Az eljárás lefolytatására ettől függetlenül sincs általános kötelezettség, a 3. cikk határozza meg azt a kiemelt bűncselekményi kört, amikor ettől nem lehet eltekinteni. A személyi és tárgyi körben kiterjesztett hatályú eljárás a tagállamokban sem általános; mindössze 14 államban ismert és ebből 13 államban csak – értékarányhoz – kötött körben rendeli alkalmazni. Egyébként – még ítéleten alapuló vagyonvisszaszerzési eljárás tekintetében is a bűnös jövedelem értékéhez kötött eljárás lefolytatása az általános gyakorlat, nem utolsósorban azért, mert egalitárius megoldások deformálják az eljárás célját és súlyát. Valamilyen – vagy a bűncselekmény súlyához, vagy az értékhatárhoz – kötött, arányossági küszöböt preferáló külön eljárás képes a vagyonvisszaszerzésnek, mint következménynek a megfelelő súlyát a közvélemény felé is hathatósan közvetíteni.

Az irányelv 8. cikkéhez kapcsolódó garanciák körében Magyarországot érintően a Com (2020) 217 final jelentés is kiemeli, hogy az eljárással érintett harmadik személyeket érintően Magyarországon jelentős deficit van. Az eljárási szabályokban nincs konkretizálva az a „mentális küszöb”, amely harmadik személyek esetén is indokolhatóvá és igazolhatóvá teszi a rájuk kiterjesztett vagyonelvonást. A mentális küszöb ebben az összefüggésben annak bizonyítását jelenti, hogy az érintett tudomással bírt a vagyon átruházásának/szerzésének bűnös céljáról, arról, hogy ezáltal az elkobzás elkerülhetővé válik. A felelősség tisztázásához pedig a 8 Ügyvédek Lapja 2023 | 1

cikk alapján is hozzátartozik a hatékony jogorvoslat és a tisztességes eljárás valamennyi eleme, kiemelten pedig az indokolási és közlési, jogi képviselt biztosítására irányuló kötelezettség. A Be. szerinti külön eljárás vagy ezzel éppen ellentétes rendelkezéseket tartalmaz (például jogorvoslat kizárása) vagy nem is érinti a feltételrendszer előírását. Ugyanakkor a jelentés kifogásolja azt is, hogy a jogi entitás útján való szerzés/birtoklás kérdése továbbra is megoldatlan; önálló következménnyel nem jár.

További probléma, hogy a 8. cikk 10. bekezdésének követelménye sem érvényesül: a vagyonvisszaszerzési eljárás nincs összesimítva a sértett igényeivel, ezzel az eljárás alapvető célja sérül. Az értékmegőrzés sem a feltételezett tettes, sem a harmadik személyek esetén nem biztosított, és az intakt jogalanyok (egyéb vagyoni érdekeltek) esetében nincsenek biztosítékok a vagyonelkülönítésre vonatkozó szabályok érvényesülésére.

Megemlítendő, hogy – a büntetőeljárásra kiható közhatalom gyakorlásával okozott kár kérdését vizsgáló – az Állami Számvevőszék 2020-as elemzése szintúgy kifogásolja, hogy a vagyon értékének megőrzése az eljárás során nem biztosított, erre vonatkozóan még legitim szabályok sincsenek. Az érték megállapítására vonatkozóan még eljárás sem létezik, az árverési értékesítést leszámítva pedig súlyos integritás-kontroll problémák vannak. Mindemellett nincs megbízható statisztika a vagyoni kényszerintézkedések költség-haszon elemzéséhez, ami azért is súlyos probléma, mert a vagyonvisszaszerzést érintő értékesítés, kármegtérülés úgynevezett „egyéb közhatalmi bevétel”, azaz az állam tulajdona. Így ennek mérése és megőrzése minden eljárásban eminens kötelezettség.

Mindezek alapján úgy tűnik, hogy a vagyonvisszaszerzési eljárásra vonatkozó jogi szabályozás egyelőre messze van a kívánatos szinttől, azt pedig még mérni sem tudjuk, hogy ez a megtérülési értéket tekintve milyen valós haszonnal jár. A két lényeges probléma közül ez idő szerint tehát egyik sem megoldott: a kriminális szervezetek és az ezeket működtetők vagyont károsító működése előtt nincsenek visszatartó erőt jelentő valódi akadályok, a sértettek számára pedig a kármegtérülés lehetősége továbbra is sok esetben csak a kasztíliai nimfák énekében létezik. 

Jegyzetek 1

2

3

4

5

A polgárok részéről szükségképpen felerősödött a feljelentések megté­ telének negálását preferáló attitűd, az eljárás eredményessége iránti közöny. A kár megtérülését támogató intézkedések hiánya, a kárt szenve­ dettnek az eljárásban való részvételére való kötelezésével együtt járó további terhek (időráfordítás, utazási költség), a biztosítási jogviszony egyidejű elértéktelenedése mellett sok esetben a büntetőeljárás társadalmi hasznos­ ságának nyílt megkérdőjelezéséhez vezetett.

Az ilyen ügyek lényegében még a „pró­ baperek” szakaszán sem vergődtek túl.

Az évszázadok óta a societas delinquere non protest elvén szocializálódott jogászok ezzel szemben elutasítóak, a jog hivatalos tudorain kívüli világnak pedig éppen a szervezetek „megfogha­ tatlansága” miatt ez a fajta büntetőjogi felelősség nem is mond semmit. Szépí­ teni lehet a helyzeten, de a valóság az, hogy Tóth Mihály 2001-ben közzétett: Mielőtt sebtében padot ácsolnánk a jogi személyiségű vádlottaknak (Jogtu­ dományi Közlöny, 2001. 7-8 szám) c. tanulmánya óta a személyes felelősség felcserélésének esélye a szervezeti felelősségre – semmit nem változott.

A hatóság megnevezése: Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI) Vagyon-visszaszerzési Hivatala (VVH), amely országos hatáskörű Vagyon-visszaszerzési Hivatalként működik. Működését a 45/2010. (OT 25.) ORFK utasítása alapozta meg, és a bűncselekményből származó jöve­ delmek felkutatása, azonosítása és a vagyonbiztosítás érdekében teendő feladatokról szóló 20/2018 (V. 31.)

ORFK utasítás konkretizálja.

Itt azért a kiszámítható bírói gyakorlat érdekében – lehetőség lett volna a büntető- és a polgári eljárás, valamint egyes végrehajtási eljárások összekap­ csolására, ha már az egyébként célját tekintve korszerű szabályozás ilyen terjedelemben lett a Be. része.

Ebből a szempontból a Be. alapálla­ pota sokkal több garanciát nyújtott, a módosítások kifejezetten rossz irányba mozdították el. A gyakorlatban a bíróság nyilvánvaló alapjogsérelem esetén sem tud az Alaptörvény tulaj­ don védelmére vonatkozó klauzulá­ jának megfelelő határozatot hozni, aminek következménye ezen eljárások befejezését követően nyilvánvalóan a hatóságokkal, bíróságokkal szembeni kárfelelősség megállapításának kezde­ ményezése lesz.

35

36

Érdekképviselet

A pártfogó ügyvédi kirendeléssel kapcsolatos jogszabályi rendelkezések és problémák Minden jogrendszer ismeri a kirendelt védő fogalmát, akit az eljáró hatóság vagy bíróság rendel ki annak, aki­ nek – általában anyagi okból – nincs meghatalmazott ügyvédje. E fogalom elsősorban a büntetőeljárásban ismert (a laikus közvélemény, ha máshonnan nem is, bűnügyi filmekből ismerheti a Miranda-elv elhangzása miatt, amely egyrészt a hallgatás jogát, másrészt a védőhöz való jogot tartalmazza, amelyet akár kirendelés útján is biztosítani kell), de a magyar jogrendszer ennél szélesebb körben ad lehetőséget kirendelésre, így akár polgári és közigazgatási eljárásban is sor kerülhet rá. Jelen értekezés elsősorban a polgári és közigazgatási eljárásban történő kirendelés akut kérdéseinek megvilágítására törekszik, amelyet ugyanakkor a büntetőeljá­ rásban kirendelt ügyvédre vonatkozó szabályozás ismertetésével kell kezdeni.

Dr. Czipóth Lukács, az Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi szakmai irányítási főosztály osztályvezetője

A védőkirendelési és -kijelölési rendszer alapvető célja, hogy a terheltek hatékony védelmet kapjanak a büntetőeljárás során.

2018 júliusa óta a kirendelés intézménye jelentősen megújult, aminek következtében a kirendelt ügyvédet nem a nyomozó hatóság, ügyész vagy bíró választja ki, ehelyett kirendelés iránti igényüket jelzik a Magyar Ügyvédi Kamara informatikai rendszerének. Ezt követően az informatikai rendszer automatikus választ küld a kiválasztott kirendelt védő személyéről és elérhetőségeiről. Az informatikai rendszer automatikus, általában névsor szerint megy végig a kirendelést vállaló ügyvédeken. Így egyenlő az ügyelosztás, és biztosítható, hogy a nyomozó hatóságtól és bíróságtól független legyen az ügyvéd kirendelése, amire vonatkozóan az alábbi szabályozás az irányadó.

A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 46. § (1) bekezdése szerint a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság védő kirendeléséről határoz, ha a büntetőeljárásban védő részvétele kötelező, és a terheltnek vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személynek nincs meghatalmazott védője. A kirendelés alapján a védőként eljáró ügyvéd kijelölése az eljáró bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság székhelye szerint illetékes területi ügyvédi kamara feladata. A Be. 46. § (4)–(6) bekezdése rögzíti a védőkirendelés lehetőségének további eseteit. A terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy – indokoltan – más

védő kijelölését indítványozhatja, és a kirendelt védő is indítványozhatja indokolt esetben felmentését a kirendelés alól.

Helyettes védőt akkor kell kirendelni, ha az illetékes területi ügyvédi kamara egy órán belül nem gondoskodik a védő személyének kijelöléséről, vagy a kijelölt védővel szemben objektív kizáró ok áll fenn, vagy a szabályszerű idézés vagy értesítés a védő elérhetetlensége miatt nem lehetséges, és az eljárási cselekmény nem mellőzhető. A helyettes védő csak az adott eljárási cselekményen jár el, egyébként az eredetileg kijelölt védő kötelezettsége a védelem. A helyettes védő jelenlétéről tehát az

eljáró hatóság gondoskodik, ebben az esetben nem a kamara hajtja végre a kirendelést, hanem a hatóság. A helyettes védő kirendelésének okai objektívek, kivéve azt, hogy az eljárási cselekmény nem mellőzhető. A gyakorlatban a helyettes védő kirendelésének minden bizonnyal leggyakrabban felmerülő oka az, hogy a kijelölt védő nem tud megjelenni az eljárási cselekményen, de helyettes védőt ilyen esetben is csak akkor kell kirendelni, ha az eljárási cselekmény nem mellőzhető.

A kirendelt védő díjra és költségeinek megtérítésére is jogosult közreműködéséért.

A kirendelt védő díját a pártfogó ügyvéd, az Ügyvédek Lapja 2023 | 1

Érdekképviselet

ügygondnok és a kirendelt védő részére megállapítható díjról szóló 32/2017. (XII. 27.) IM-rendelet (a továbbiakban: Díjrendelet) határozza meg. Az ügyvédi munkadíj kiszámításának alapja az éves költségvetésről szóló törvényben meghatározott kirendelt ügyvédi óradíj összege, amely jelenleg 6000 forint. Az ügyvédet tevékenységéért munkadíj és költségtérítés illeti meg. Összegezve a fentieket: a védőként eljáró ügyvéd kijelölése a területi ügyvédi kamara feladata, de a helyettes védő intézményével a Be. az eljáró hatóságot is feladat elé állítja.

A rendszerben az eljáró hatóság helyett az illetékes területi ügyvédi kamara jelöli ki a védőként eljáró ügyvédet egy automatizált rendszer segítségével. A kirendelt védő személyének kijelölésével kapcsolatos eljárás lényegében automatikus, bármikor hozzáférhető rendszerben biztosítja az eljárási cselekmények időszerű, akadálytalan lefolytatását. A struktúra lehetővé teszi a védők „körforgását”, így annak elkerülését, hogy bizonyos hatóságok rendszerint ugyanazt a védőt rendeljék ki az ügyek többségében.

A fentiekkel szemben a polgári és közigazgatási eljárásban kirendelt ügyvédre vonatkozó szabályozás nem tartalmaz automatizált elemeket. A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Jst.) és a jogi segítségnyújtás keretében nyújtott szolgáltatások engedélyezése, folyósítása és visszatérítése iránti eljárások részletes szabályairól szóló 421/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) széles körben teszi lehetővé pártfogó ügyvédek kirendelését.

A hatályos jogszabályok alapján az Igazságügyi Minisztériummal szolgáltatási szerződést kötött jogi segítők között külön kirendelhető ügyvédek listája nem létezik. Általános szabályként rögzíti a Jst. 69. § (1) bekezdése, hogy „a jogi segítő szolgáltatási szerződésben megjelölt időtartamra vonatkozó közreműködési kötelezettsége vagy általános jellegű, vagy az általa megjelölt szakterületre, illetve az általa egy hónapra megjelölt számú ügyben történő jogi szolgáltatásra terjed ki”.

Ugyanakkor a szolgáltatási szerződésben rögzített ügyszámra vonatkozóan maga a szerződés 4. pontja rögzíti, hogy a „megjelölt keretszámot a jogi segítő peres ügyekben való kirendelése nem érinti”.

A Jst. 61. § (2) bekezdése szerint, ha „a fél képviseletét pártfogó ügyvédként jogi Ügyvédek Lapja 2023 | 1

segítő nem vállalja, és ez – a határidőkre tekintettel – a jogainak sérelmével járhat, a fél az eljárási határidő elmulasztása esetén erre hivatkozással a perben igazolási kérelmet terjeszthet elő, a jogi segítségnyújtó szolgálat pedig részére – kérelmére – pártfogó ügyvédként jogi segítőt, ügyvédet vagy ügyvédi irodát rendelhet ki. A jogi segítségnyújtó szolgálat a kirendelésről a

lyét, viszont van lehetősége a kirendelt pártfogó ügyvéd szakmai tevékenységével kapcsolatban panasszal élni.

Fontos különbség tehát, hogy a pártfogó ügyvéd kirendelése esetén az ügyfél jogában nem áll a kirendelt ügyvéd személyének módosítására vonatkozó indítvány megtétele, de természetesen informálisan jelezheti, ha újabb kirendelést szeretne.

A kirendelés útján történő pártfogó ügyvédi képviselet esetén a kirendelt ügyvéd érdekkörében felmerülhetnek olyan körülmé­ nyek, amelyek lehetetlenné teszik a további képviseletet. végzés egy kiadmányának egyidejű megküldésével, illetve amennyiben az eljáró bíróságról és a per ügyszámáról csak később szerez tudomást, a tudomásszerzést követően haladéktalanul megküldött végzéssel értesíti az eljáró bíróságot.”

Fontos itt kiemelni a szóhasználatot, hiszen már ez is jelzi, hogy nem kizárólag jogi segítői szerződéssel rendelkező ügyvéd kirendelésére kerülhet sor.

A Jst. 61. § (5a) bekezdése szerint „a fél képviseletére pártfogó ügyvédként kirendelt jogi segítő, ügyvéd vagy ügyvédi iroda köteles a bíróság idézésének eleget tenni, valamint a képviselt személlyel a kapcsolatot késlekedés nélkül felvenni”.

A jogi segítői névjegyzékbe felvett jogi segítőnek a pártfogó ügyvédi kirendelést el kell fogadnia, de természetesen a kirendelés alóli felmentésre is van lehetőség.

A kirendelés útján történő pártfogó ügyvédi képviselet esetén a kirendelt ügyvéd érdekkörében felmerülhetnek olyan körülmények, amelyek lehetetlenné teszik a további képviseletet, ezekben az esetekben a kirendelt pártfogó ügyvéd kérheti a területi hivataltól, hogy mentse fel a kirendelés alól. Erre tekintettel a Jst. 61. § (7a) bekezdése szerint a jogi segítségnyújtó szolgálat a fél képviseletére pártfogó ügyvédként kirendelt ügyvéd vagy ügyvédi iroda jelzése alapján indokolt esetben felmentheti a pártfogó ügyvédként kirendelt ügyvédet vagy ügyvédi irodát, és gondoskodik másik pártfogó ügyvéd kirendeléséről. A Jst. nem ad lehetőséget arra, hogy a fél is ilyen kérelemmel forduljon a jogi segítségnyújtó szolgálathoz, tehát a fél nem választhatja meg a kirendelt pártfogó ügyvéd szemé-

A Jst. 61. § (7) bekezdése szerint továbbá a fél képviseletére pártfogó ügyvédként kirendelt ügyvéd vagy ügyvédi iroda a kirendelést tartalmazó végzés kézhezvételétől számított nyolc napon belül köteles a jogi segítségnyújtó szolgálatot értesíteni az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.)

36. § (6) bekezdésében foglaltak alapján, ha ezek valamelyike fennáll: – kamarai tagsága megszűnt, – ügyvédi tevékenységét szünetelteti, – ügyvédi tevékenységét felfüggesztették, – már nem szerepel a kirendelhető ügyvédek jegyzékében, vagy – vele szemben az Üttv. III. fejezet szerinti korlátozó okok valamelyike bekövetkezett.

Ebben az esetben ugyanakkor a jogi segítségnyújtó szolgálatnak (amely a fővárosi/megyei kormányhivatal igazságügyi osztályát jelenti) kötelessége másik pártfogó ügyvéd kirendeléséről gondoskodni.

A Vhr. 39. § (1) bekezdése határozza meg főszabályként, hogy a jogi segítségnyújtó szolgálat „pártfogó ügyvédként elsősorban a bíróság székhelyén, vagy ha ezt a fél körülményei indokolják, lakóhelyén, tartózkodási helyén működő, a szolgáltatási szerződésben polgári és közigazgatási szakterületet vállalt jogi segítőt rendel ki”. Ezt egészíti ki a 39. § (2) bekezdése, amely szerint az előzőekben meghatározott jogi segítő hiányában a jogi segítségnyújtó szolgálat – a bíróság székhelyéhez közeli, azonos megyén belüli településen működő, a szolgáltatási szerződésben polgári és közigazgatási szakterületet vállalt jogi segítőt,

37

38

Érdekképviselet

– kivételesen indokolt esetben a bíróság székhelye szerinti megyén kívül működő, a szolgáltatási szerződésben polgári és közigazgatási szakterületet vállalt jogi segítőt, – ha a bíróság székhelyéhez legközelebbi jogi segítő is aránytalanul messze működik, a bíróság székhelyén működő, az ügyvédi kamara nyilvántartása szerint kirendelhető ügyvédet, ügyvédi irodát rendel ki.

A jelenlegi jogszabályi környezetben a pártfogó ügyvéd kirendelése során a jogi segítségnyújtó szolgálatnak egyre nagyobb merítési lehetősége van, és – az ügyfél érdekeire is tekintettel – végső soron a jogi segítői névjegyzékben nem szereplő (de az ügyvédi kamara nyilvántartása szerint kirendelhető) ügyvéd, ügyvédi iroda kirendelésére is sort keríthet, és erre az Üttv. szabályai sem tartalmaznak tiltó rendelkezést.

A kirendelés szabályainak ismertetését követően érdemes röviden pontokba szedni azokat a kérdéseket, amelyek problémaként azonosíthatók a polgári és közigazgatási perben történő kirendelés során.

I. A kirendelésben történő közreműködés díja

A jogi segítségnyújtási rendszer működtetésének egyik legmeghatározóbb kérdésköre a pártfogó ügyvédi díjak mértéke, kifizetésük módja.

Kiemelt cél, hogy a jogi segítők az ország valamennyi megyéjében azonos vagy közel azonos elérhetőséget biztosító hálózatot képezzenek, amely elősegíti, hogy a szolgáltatást igénybe vevő ügyfelek a lakóhelyükhöz közel kapjanak megfelelő jogi segítséget. Azonban az elmúlt években egyre aggasztóbban jelentkezik a jogi segítői létszám csökkenésének problémája, ami miatt a kirendelések is megnehezülnek. A jogi segítői feladat vállalása, a névjegyzékbe kerülés vonzóbbá tétele sok tényezőtől függ. Ezek egyike a jogi segítői óradíj, amelyet a központi költségvetésről szóló törvényben az Országgyűlés állapít meg úgy, hogy annak összege az előző évi összegnél nem lehet alacsonyabb (2020tól a kirendelt ügyvédi óradíj 6000 forint).

Bár a jogi segítőt nem kizárólag az e tevékenység körében elérhető bevétel maximalizálása vezérli, hanem az is, hogy a társadalom azon tagjai számára nyújthat

jogi szolgáltatást, akik hátrányos helyzetükből kifolyólag egyéb úton nem tudnák érvényesíteni érdekeiket, az óradíj mértéke azért fontos tényező a jogi segítői tevékenység vállalásában.

Fontos kiemelni, hogy a 2021. évi jogalkotás eredményeként a jogi segítői óradíj változatlansága mellett pervesztesség esetén az állam által garantált díj polgári és közigazgatási perben, valamint egyéb közigazgatási bírósági eljárásban, továb-

sokszor még a jogi segítőkkel is útszéli stílusban és utasítva kommunikálnak a támogatás igénybevételekor, és azon jogi segítőket, akik szakmai meggyőződésüknek megfelelően megpróbálják megmagyarázni, hogy ezek jogilag értelmetlen ügyek – amelyekkel feleslegesen terhelik a bíróságokat is –, bepanaszolják az illetékes ügyvédi kamaránál. A Jst. 61. § (1) bekezdésében – az ügyfél és ügyvéd közti nélkülözhetetlen bizalmi viszony miatt – azt

A rendszert feleslegesen terhelik olyan ügyfelek, akik megpróbálnak minden apró-cseprő őket érő sérelem ügyében vagy perlekedési kényszerük miatt jogi segítőhöz fordulni. bá büntetőeljárásban a kirendelt ügyvédi óradíj korábbi hatszoros összegéről a tízszeresére emelkedett. Nemperes eljárásban a pártfogó ügyvéd a kirendelt ügyvédi óradíj ötszörösének megfelelő összegre jogosult. A peren kívüli támogatás esetén a jogi segítő az elvégzett ügyvédi tevékenység után a korábbi 15 százalék helyett – szintén 2022. január 1-jétől – költségátalányként a munkadíj 25 százalék ára jogosult.

II. A kirendelést kezdeményező ügyfelek ügyei és magatartása

A jogi segítségnyújtás intézményrendszerének rendeltetésszerű használata csak addig terjedhet, amíg a rászoruló személy valós és tényleges jogi problémájának kezelése érdekében veszi igénybe a jogi segítő szolgáltatását. A joggyakorlat során azonban sajnos tapasztalható az az attitűd is, amely ezen intézményt rosszhiszeműen, joggal való visszaélést megvalósítva alkalmazza, ugyanis egyes ügyfelek esetében előfordul, hogy több tucat, kirívóbb esetekben több száz kérelmet terjesztenek elő pár év alatt.

A rendszert feleslegesen terhelik az – akár különböző mentális problémákban szenvedő – ügyfelek, akik megpróbálnak minden apró-cseprő őket érő sérelem ügyében vagy perlekedési kényszerük miatt jogi segítőhöz fordulni, különösen ha tudják, hogy alanyi rászorultságuk (például közgyógyellátottság) miatt erre részben jogosultak is. Sokuk (majdnem minden megyében legalább páran) tömegesen nyújtják be kérelmeiket. Ezen ügyfelek

tekinti alapesetnek, hogy a peres ügyében támogatott ügyfél a névjegyzéken szereplők közül akár több ügyvéd felkeresése után meghatalmazást ad az általa kiválasztott jogi segítőnek, azonban e pereskedő ügyfeleket a pártfogó ügyvédek – ügyeik alaptalansága miatt – általában elutasítják, így belőlük lesz a kirendelést kérő ügyféli kör, akiknek a döntően értelmetlen ügyei miatt egyre kevesebb ügyvéd vállalja a jogi segítői feladatot (hiszen ők azért jelentkeznek, hogy társadalmilag hasznos munkát végezve a hátrányos helyzetűeken segítsenek), ezáltal a valóban rászorulók egyre kisebb ügyvédi körből választhatnak, ami öngerjesztő, romboló folyamat.

Fentiek szerint ez a „problémás” ügyféli kör – amint az az Igazságügyi Szakmai Irányítási Főosztály által 2021-ben kiküldött kérdőívére a jogi segítőktől érkező válaszokból is kiderült – nagy részben felelős a jogi segítők számának rohamos csökkenéséért az elmúlt pár évben, ami leginkább a rászoruló ügyfeleket sújtja. A kérelmezők kilenc megyében már leginkább csak a megyeszékhelyre utazva találhatnának jogi segítőt, azonban pont anyagi viszonyaik miatt szorulnak támogatásra, így utazásra sincs pénzük, tehát nem tudják igénybe venni a szolgáltatást, ennek eredményeképp a jogi segítőkhöz fordulók arányában még nagyobb lesz a problémás ügyfelek száma. Ez a láncreakció okozza, hogy pont azon rászorulók egy részének nem jut jogi segítség, akik számára létrejött az intézmény.

Az alaptalanul pereskedő ügyfelek kérelmeit – a rövid jogszabályi határidők Ügyvédek Lapja 2023 | 1

Érdekképviselet

miatt – leginkább csak írásban, postai úton történő benyújtása esetén tudnák elutasítani a kormányhivatalok, de az ilyen döntésekkel kapcsolatban sajnos megoszlik a bírói gyakorlat, ugyanis több területi hivatal is hiába próbálta ennek kapcsán az elutasított kérelmükkel kapcsolatban pereskedő ügyfelekkel szemben is védeni igazát, mert bizonyos törvényszékek szerint a Jst. 10. § (2) bekezdésének d) pontjában szereplő („a támogatással érintett eljárás a fél részéről már előre teljesen eredménytelennek látszik”) kifejezésre hivatkozó elutasító döntések jogellenesek, mert elvonják a bíróságok hatáskörét. Ezáltal megállapítható, hogy elutasító döntéseikkel csak saját maguknak csinálnak pluszmunkát az ezeket egyáltalán felvállaló hivatalok, mert a törvényszéki döntések után úgyis ki kell adniuk a jogi segítségnyújtást engedélyező határozatot az amúgy is pereskedési kényszeres kérelmezőknek, akik közben az illetékes főispánnál, esetleg miniszternél tesznek ellenük – természetesen szintén alaptalan – panaszokat.

III. A kormányhivatalok kirendelést megelőző előzetes egyeztetés hiánya

A jogi segítők jelzéseinek visszatérő eleme, hogy igénylik a kirendelés előtti kommunikációt a kormányhivatal részéről.

Tekintettel arra, hogy itt nem automatikus kijelölésről van szó, ezért bizonyosan növeli a kirendelés hatékonyságát, amennyiben a jogi segítségnyújtó szolgálat a kirendelés előtt egyeztet az ügyvéddel, hogy van-e akadálya a kirendelésnek (például a kirendelési perben kitűzött következő tárgyaláson egyáltalán részt tud-e venni, nincs-e akár már hetekkel korábban kitűzött tárgyalása abban az időben).

IV. A kirendelhető ügyvédként eljáró ügyvédek a polgári és közigazgatási ügyben történt kirendelésük során nem ismerik a feladatot

Mindenekelőtt fontos a jogszabályi környezet áttekintése, hogy van-e jogszabályi akadálya a kirendelhető ügyvédek listájáról pártfogó ügyvédet kirendelni.

Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.) 27. § (1) bekezdése rögzíti, hogy ügyvédi tevékenység – megbízás, – kirendelés vagy – az Üttv.-ben meghatározott, foglalkoztatásra irányuló jogviszony alapján folytatható, ugyanakkor a (2) bekezdés szerint pártfogó ügyvédi képviseletet ügyvéd meghatalmazás alapján is elláthat, ha jogi segítőként működik.

A kirendelés részleteit lex generalisként az Üttv. 36–38. §-a tartalmazza, és nem szűkíti le a kirendelés lehetőségét kizárólag a büntetőeljárásra. Erre remek példa, hogy a 36. § (2) bekezdés szerint „a kirendelt ügyvéd köteles az ügyben eljárni, a hatóság, a nyomozó hatóság, az ügyészség, a közjegyző és a bíróság (e fejezetben a továbbiakban együtt: hatóság) idézésének eleget tenni, továbbá a terhelttel, illetve ha az ügy természete lehetővé teszi, a képviselt személlyel a kapcsolatot késedelem nélkül felvenni”. Szintén erre utal a 36. § (5) bekezdés is, amely szerint „a kirendelt ügyvéd a helyettesítéséről úgy köteles gondoskodni, hogy az az eljárást ne akadályozza, és ne sértse a terhelt vagy a képviselt személy érdekeit”.

A polgári és közigazgatási ügyekben történő kirendelés lehetőségét erősíti, hogy az Üttv. 37. § (1) bekezdése szerint

„[t]örvényben meghatározott esetben a hatóság kirendelő határozata alapján a területi kamara jelöli ki a kirendelés alapján kirendelt védőként eljáró ügyvédet”. Álláspontom szerint ez a megfogalmazás teszi lehetővé, hogy a polgári és közigazgatási ügyekben történő kirendelés ne a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 46. § (1) bekezdése szerint történjen.

Az Üttv. indokolása szerint a törvény újdonsága volt, hogy a kirendelt ügyvéd gyűjtőfogalomba nem tartozik bele a pártfogó ügyvédi képviseletet ellátó jogi segítő.

A korábbi szabályozás ugyanis – bár a fogalom alá tartozónak ismerte el a jogi segítőket is – a kirendelt ügyvédre vonatkozó szabályok közül csupán egy nevesített rendelkezést tartalmazott, amely a pártfogó ügyvédek esetében értelmezhető lett volna.

E rendelkezés, amely szerint pártfogó ügyvédi képviseletet ügyvéd meghatalmazás alapján is elláthat, ha jogi segítőként működik, a törvényben az ügyvédi tevékenység szabályai között kap helyet. E rendelkezésre a jogi segítségnyújtás szolgáltatás szabályainak sajátossága miatt van szükség.

Az is szerepel az Üttv. indokolásában, hogy bizonyos esetekben a pártfogó ügyvédként eljáró jogi segítő kirendelésére is sor kerül, az erre vonatkozó szabályok azonban szintén a dogmatikai tisztázás érdekében a továbbiakban nem az ügyvédi tevékenységről szóló törvényben, hanem egységesen lex specialisként a jogi segítségnyújtásról szóló törvényben kerülnek meghatározásra. Ennek érdekében került sor a jogi segítségnyújtásról szóló törvény módosítására oly módon, hogy rögzítse: a pártfogó ügyvéd tekintetében a jogi segítségnyújtó szolgálat kirendelő végzése pótolja a meghatalmazást.

Munkajogászt keres a kecskeméti Mercedes-Benz gyár! Ügyvédek Lapja 2023 | 1

Jelentkezés: mercedesgyarkarrier.hu

39

40

Érdekképviselet

Álláspontom szerint tehát a jelenlegi jogszabályi környezetben a jogi segítői névjegyzékben nem szereplő (de az ügyvédi kamara nyilvántartása szerint kirendelhető) ügyvéd, ügyvédi iroda kirendelésére az Üttv. szabályai sem tartalmaznak tiltó rendelkezést.

Ugyanakkor a bíróság székhelyén működő, az ügyvédi kamara nyilvántartása szerint kirendelhető ügyvéd – a Vhr. 39. § (2) bekezdés c) pontja szerint pártfogó ügyvédként történt kirendelése esetén – nem érti, hogy kirendelésére hogyan kerülhetett sor, hiszen nem jogi segítő.

Itt tehát egy közös feladat vár megoldásra a szereplők részéről, azaz tudatosítani kell, hogy bizonyos esetekben pártfogó ügyvédi kirendelésre is sor kerülhet, annak ellenére hogy az adott ügyvéd nem szerepel a jogi segítői névjegyzékben. Ebben az Igazságügyi Minisztériumnak és a Magyar Ügyvédi Kamarának vagy a területi ügyvédi kamaráknak lesz kiemelt szerepük, azonban a területi jogi segítségnyújtó szolgálatnak is megfelelően kell ezt a kötelezettséget közvetítenie, ha nem a jogi segítői névjegyzékből választ kirendelése során (teszem hozzá, kényszerűségből) ügyvédet vagy ügyvédi irodát.

V. A kirendelhető ügyvédek jegyzékéről, valamint a kirendelt ügyvédek kijelöléséről a 9/2018. (V. 25.) MÜKszabályzat rendelkezéseinek alkalmazása

Ha a jogszabályok nem is gátolják a pártfogó ügyvédi kirendelést, érdemes a releváns kamarai szabályzat rendelkezéseit is áttekinteni, hogy elősegítik-e, hogy a pártfogó ügyvédi kirendelés lehetősége megjelenjen az ügyvédi nyilvánosságban.

Az Üttv. 158. § (1) bekezdés 7. pontjában kapott felhatalmazás alapján megalkotott, a kirendelhető ügyvédek jegyzékéről, valamint a kirendelt ügyvédek kijelöléséről szóló 9/2018. (V. 25.) MÜK-szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) 1.1. pontja szerint a kirendelhető ügyvédek jegyzéke a területi kamara által létrehozott, vezetett és folyamatosan aktualizált adatbázis, amelyet a területi kamarák honlapjukon is közzétesznek. Ez az aktuális adatbázis tartalmazza többek között a kirendelhető védők jegyzékét és ahhoz kapcsolódóan az ügyeleti névjegyzéket.

A Szabályzat 1.2. pontja szerint a területi ügyvédi kamara a kirendelhető ügyvédekről két jegyzéket vezet: a) az eseti gondnokként, eseti gyámként és ügygondnokként kirendelhető ügyvédek jegyzékét (továbbiakban: nem büntetőügyben kirendelhető ügyvédek jegyzéke); b) kirendelhető védők jegyzékét és ahhoz kapcsolódóan ügyeleti névjegyzéket.

kijelöléssel egyidejűleg megküldi a kirendelő hatóság részére a kijelölt ügyvédnek a kirendelt ügyvédek jegyzékében szereplő adatait.

A mindenkor aktuális összesített kirendelési lista (beleértve az ügyeleti rendet is) a elérhető https://kirendeles.magyarugyvedikamara.hu/ oldalon. Természetesen valamennyi területi kamara rendelkezik saját listával, ugyanakkor a nem büntető-

A kirendelés jogintézménye fontos szerepet tölt be a jogrendszerben, ugyanakkor a problémák kezelése a jogintéz­ mény megítélését és alkalmazását jelentősen javítaná.

Fontos kapcsolódási pont a pártfogó ügyvédi rendszerrel, hogy a kirendelhető ügyvédek jegyzéke a nem büntetőügyben kirendelhető ügyvédek között tartalmazza az eseti gondnokként, eseti gyámként és ügygondnokként kirendelhető ügyvédek jegyzékét (a Szabályzat terminológiájában nem büntetőügyben kirendelhető ügyvédek jegyzéke), amely ajánlás a kirendelő hatóság részére, és összeállítása területi kamaráknál járásonként, Budapesten pedig a főváros területén működő bíróságok illetékességi területéhez igazodóan kerületenként történik az önként jelentkező ügyvéd, illetve ügyvédi iroda címének alapulvételével. A nem büntetőügyben kirendelhető ügyvédek jegyzéke viszont nem foglalja magában a pártfogó ügyvéd fogalmát.

A Szabályzat 5.3 pontja tartalmazza a kirendelt védő kijelölésének szabályai között, hogy a területi ügyvédi kamara – a Magyar Ügyvédi Kamara közreműködésével – a védő kijelölését a kirendelhető védők jegyzékéből, illetve az ügyeleti névjegyzékből elektronikus úton, olyan információs rendszer működtetésével végzi, amely haladéktalanul, de legkésőbb a kirendelő hatóság megkeresésétől számított egy órán belül biztosítja a kijelölést.

Emellett rögzíti, hogy a kiválasztás véletlenszerű; a kirendelhető ügyvédek arányos kiválasztása miatt az az ügyvéd, akit a rendszer egy alkalommal már kijelölt, mindaddig nem szerepel a kisorsolandó ügyvédek között, amíg legalább egy alkalommal valamennyi ügyvédet ki nem jelölte a rendszer. A kirendeléssel kapcsolatos feladatok hatékony ellátása és a kijelölt ügyvéddel történő kapcsolatfelvétel érdekében a területi ügyvédi kamara a

ügyekben kirendelhető ügyvédek jegyzéke – nem reprezentatív vizsgálat alapján – már nem minden területi kamaránál érhető el maradéktalanul (a Pécsi Ügyvédi Kamara a https://www.pecsiugyvedikamara. hu/ugyvedek/kirendelheto-polgari-ugyben/ oldalon biztosítja a listához való hozzáférést, míg a Zala Megyei Ügyvédi Kamara https://zalaiugyvedikamara.hu/ ugyvedkereso oldalán még a kirendelés típusa [polgári, büntető, családjog] körében is biztosítja a választékot).

Tehát problémát jelent, hogy a védőként kirendelhető ügyvédek jegyzéke minden esetben megtalálható, azonban a nem büntetőügyben kirendelhető ügyvédek jegyzékére ez már nem feltétlenül igaz, és a pártfogóügyvéd-fogalom ebbe sem tartozik bele.

A kirendelhető ügyvédek pártfogó ügyvédi kirendelésével kapcsolatos információk a Szabályzat pártfogó ügyvédi tevékenységgel való bővítésével növelhetők, a Jogi Segítségnyújtó Szolgálat feladatellátása pedig a Szabályzatban foglaltak maradéktalan betartásával (a jegyzékek honlapon történő megjelenítésével) támogatható. Összességében megállapítható, hogy a polgári és közigazgatási eljárásban alkalmazható kirendelés jogintézménye – a rászoruló személyek valós és tényleges jogi problémájának kezelése érdekében – fontos szerepet tölt be a jogrendszerben, ugyanakkor a fenti problémák kezelése a jogintézmény megítélését növelné és alkalmazását jelentősen javítaná.

(A II. Jogi Segítői és Áldozatsegítési Konferencián 2022. november 17-én elhangzott előadás szerkesztett változata.)  Ügyvédek Lapja 2023 | 1

Csúcskategóriás masszázsfotelek, a mindennapi kényelemért

www.komoder.hu contact@komoder.hu +36 30 012 4067

A folyóírat felmutatásával, bemutatótermeinkben 100 EUR kedvezményt biztosítunk Önnek, bármely masszázsfotel megvásárlásakor!

42

Határterület

A közvetítői eljárás mint a helyreállító (resztoratív) igazságszolgáltatás eszköze A kár megtérítésén és az eljárás megszüntetésén túl mi más lehet a személyes találkozás mögötti motiváció?

A közvetítői eljárás a bűncselekmények, illetve szabálysértések érintettjei számára ad lehetőséget az ügy gyors, megegyezésen alapuló lezárására, elkerülve ezzel a hosszan tartó bírósági procedúrát, pereskedést. Az eljárás­ sal kapcsolatban kiemelt fogalom a felelősségvállalás mellett a jóvátétel nyújtása, amely a legtöbb esetben anyagi sérelemdíjat jelent. Mivel a közvetítés a büntető-, illetve szabálysértési eljárás megszüntetését eredmé­ nyezheti, ezért az azt elrendelő hatóságok elsődlegesen a kisebb súlyú cselekmények esetében adják meg ezt a lehetőséget a felek számára. Talán így ágyazódhatott be a közvetítői eljárás a jogalkalmazói gondolkodásba az elmúlt évek során. De vajon tényleg pusztán csak erre szolgál-e az eljárás? És felvetődhet a kérdés: a súlyo­ sabb sérelmek esetén milyen hozadéka lehet az érintettek párbeszédének? Ennek a cikknek nem célja bemu­ tatni a közvetítői eljárás jelenlegi szabályozását és eredményeit (ehhez támpontokat nyújthatnak a cikk végén található hivatkozások). A szemléleti háttér megismertetésén és néhány, valós eseten keresztül szeretném az olvasót arra ösztönözni, hogy a jelenlegi jogalkalmazói értelmezésen túl, az ügyfelek további érdekeire figyelem­ mel tekintsen a helyreállító igazságszolgáltatás értékeire és lehetőségeire.

Dr. Magyar Erika jogász, resztoratív mediátor/facilitátor, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkárság igazságügyi szakmai irányítási főosztályának pártfogó felügyelői szakügyintézője

A helyreállító (resztoratív) igazságszolgáltatás alapjai

A büntetőügyekben lefolytatható közvetítői eljárás 2007 évi bevezetését uniós irányelvek szorgalmazták. Az irányelvek fókuszában az áldozatok érdekeinek erőteljesebb érvényesítése és a fiatalkorú elkövetőkkel szemben alkalmazott szankciók alternatíváinak bővítése állt.

Tapasztalatunk alapján, napjainkban a közvetítői eljárással szembeni elrendelői igény, hogy olyan megállapodások, egyezségek szülessenek, amelyek az eljárás gyors lezárását, a felek egyezségkötését támogatja.

A közvetítői eljárásra azonban nem tekinthetünk egyedül úgy, mint a felek érdekek mentén történő kommunikációjára, vagy mint a bírói útról történő elterelés egyik eszközére. Az alapjait képező resztoratív (helyreállító) igazságszolgáltatási szemlélet és annak interdiszciplináris üzenete adja azt a pluszt, amely túlmutat az “egyezségkötés” koncepcióján.

A helyreállító szemlélet kutatói és gyakorlati szakemberei az 1970-es évek óta dolgoznak azon, hogy az igazság-

szolgáltatáson belül a sérelmek kezelésében és a bűnismétlés megelőzésében a megtorláshoz és elrettentéshez képest más, hatékony irányt mutassanak. Míg a

büntető igazságszolgáltatás fókusza az elkövető személyén és a megfelelő büntetés megtalálásán van, addig a helyreállító igazságszolgáltatás a fókuszt az álÜgyvédek Lapja 2023 | 1

Határterület

dozatra és a sérelemokozásra, a cselekmény okainak feltárására és azok lehetséges megoldásaira helyezi.

A resztoratív szemlélet úgy tekint a szabályok megszegésére, mint az érintettek (szabályszegő, sértett és közössségeik) konfliktusára, amely a kapcsolatok egyensúlyának megbomlását is eredményezi. Ebből a szempontból az igazságszolgáltatás céljaként a konfliktus következtében kialakult szükségletek feltárását és a sérelmek helyreállítását szorgalmazza, amely elképzelhetetlen a sérelmet okozó személy aktív felelősségvállalása nélkül. Ez az aktív felelősségvállalás a megsértett személy és a közösség számára nyújtott jóvátétel felajánlásában és teljesítésében nyilvánul meg. Annak érdekében, hogy a jóvátétel a valódi szükségletekre reagáljon és annak teljesítésében valódi elköteleződés alakulhasson ki, elengedhetetlen, hogy a resztoratív folyamat során az érintettek megismerjék és megértsék a történteket és azok hatásait, valamint, hogy megerősítsék belső kapcsolataikat, az áldozat és az elkövető támogatást nyerhessen közösségétől (Fellegi, 2009: 26-27).

Mit nyújt a resztoratív folyamat az áldozat számára?

A helyreállító folyamatokban az áldozatnak lehetősége nyílik elmondani, hogyan érintették a történtek és felteheti kérdéseit. A legtöbb áldozat ugyanis kérdésekkel és kételyekkel van tele. Előbbiek főként arra vonatkoznak, hogy miért épp vele szemben követték el, ellene irányult-e a cselekmény, kaphat-e magyarázatot a történtekre, tartania kell-e attól, hogy újból áldozattá válik. Kételyei pedig főként saját magával szemben támadnak. Áldozatként úgy érzi, hogy kicsúszott a lába alól a talaj, hogy elvesztette a kontrollt saját élete felett.

Néhány hónappal ezelőtt egy hölgy arról számolt be, hogyan változott meg az élete, miután egy idegen rátörte saját lakása ajtaját és erőszakkal behatolt az otthonába. Elképzelni sem tudta, hogy valaha találkozni akarna újból ezzel az emberrel, de a keletkezett anyagi sérelmek miatt hozzájárult a közvetítői eljárásban való részvételhez. Hónapok teltek el, mire az ügy a közvetítő elé került. Addigra az életét teljesen felforgatta ez az Ügyvédek Lapja 2023 | 1

esemény. Nem érezte magát biztonságban a saját lakásában, elbizonytalanodott saját magában és bizalmatlan lett mindenki mással szemben is. Terápiára járt, de azt a napot nem tudta maga mögött hagyni, a traumája feldolgozásával elakadt. Amikor sor került a találkozásra a támadó szemébe nézett és elmondta, hogy milyen mélyen érintik a történtek.

Előzetes hiedelmeivel ellentétben azt érzékelte, hogy a másik megérti sérelmeit, és azokra mély megbánással és bocsánatkéréssel reagált. Megismerte támadója élethelyzetét és az elkövetés körülményeit. Megbizonyosodhatott arról, hogy a támadás eseti jellegű volt, nem személye ellen irányult. A másik fél megerősítette abban, hogy nem kell tartania tőle a jövőben. Attól a naptól kezdve a terápiájával is gyorsabban haladt és a lakását is újra magáénak érezhette. A megállapodásban anyagi jóvátétel is szerepelt, de az áldozat számára a beszélgetés lehetősége és annak hatása, felbecsülhetetlen érték maradt. Azáltal, hogy képes volt szembe nézni támadójával, és volt döntési lehetősége a folyamat kimenetelére, az élete felett gyakorolt kontrollt is visszaszerezte.

Sokan azt gondolják, hogy egy ilyen folyamat egyrészt az anyagiakról, másrészt a bocsánatkérésről és a megbocsátásról kell, hogy szóljon. Az anyagi jóvátétel léte sok esetben nem az áldozatok valódi igényeiről, szükségleteiről szólnak, hanem arról a társadalmi keretről, miszerint mindennek pénzben mérhető értéke van. A szimbolikus jóvátétel jelentősége már csak a folyamat során értékelődik fel és válik a megoldás valódi eszközévé. A bocsánatkérés és a megbocsátás pedig nem elvárhatóak, sőt ha elvárt, akkor nem is lehet őszinte. Ezen belső folyamatok a megbeszélés folyamatában alakulnak ki és válnak megélhetővé és kimondhatóvá. És nem is feltétlenül egymás feltételei: megbocsáthat az áldozat az elkövető bocsánatkérése nélkül is, és a bocsánatkérés is elhangozhat, de lehet, hogy a megbocsátásra még nem kész a sértett fél.

A történtek megértése, a kérdések megválaszolása és a továbblépés, valamint a traumafeldolgozás megindulása azonban valamennyi esetben alapvető szükségletei az áldozatoknak, és sok esetben csak egy resztoratív folyamat adhat ezekre lehetőséget.

Tapasztalataink alapján az áldozatok egyik legfőbb szükséglete, hogy tovább tudjanak lépni az őket ért megrázkódtatásból, így segítőként, támogatóként, jogi képviselőként az ügyfelek legfőbb érdekeinek a vizsgálata során ezeket a szükségleteket is szem előtt kell tartani. Ha kérdései vannak még a büntetőügy lezárását követően, akár még hosszú évek múltán is, ha az adott esemény feldolgozatlansága hatással van a világhoz való viszonyulására, a továbblépés úgy tűnik, nem történt meg. A helyreállító igazságszolgáltatás, akár a büntető igazságszolgáltatás kiegészítéseként is lehetőséget biztosíthat a történtek feldolgozására.

Milyen lehetőségeket kínál a folyamat az elkövető számára?

A szigorú büntetések talán szükségesek a társadalom tagjai biztonságérzetének növeléséhez/fenntartásához, de nem minden esetben vagy nem kizárólagosan biztosítékai a valódi felelősségvállalásnak és a bűnismétlés megelőzésének.

Fiatalkorú elkövetők pártfogó felügyelőjeként tapasztaltam meg, hogy számukra a büntető igazságszolgáltatás bonyolult és követhetetlen. Az információk, amelyeket kapnak, értelmezhetetlenek, arról pedig, hogy tettük milyen hatást gyakorolt másokra nem rendelkeznek megfelelő visszajelzéssel. Sokan főként önmagukra tekintenek áldozatként, és igazságtalannak érzik az igazságszolgáltatás teljes rendszerét.

A helyreállító igazságszolgáltatás azonban a fiatal elkövetőkre olyan személyekként tekint, akiknek jóval több támogatást és megerősítést kell biztosítani, akik - a legtöbb esetben - önmaguk is áldozataik saját körülményeiknek. Ennek megfelelően keresi a cselekmények mögött meghúzódó egyéni és közösségi okokat és az azokra adható előremutató válaszokat. Évekkel ezelőtt pártfogoltam két fiatalt, akik osztálytársukat, idős férfiak személyiségébe bújva zaklatták az online térben, megfélemlítve és kiszolgáltatott helyzetbe hozva ezzel áldozatukat. A cselekmény következményeként az ügyészség két évre elhalasztotta a vádemelést. A lányok a pártfogó felügyelet során is úgy érezték, hogy tettük jogos volt, hiszen az osztályban folyamatos megaláztatást és kiközösítést szenvedtek el a későbbi áldozat bántalmazó magatartása

43

44

Határterület

miatt. A lányok hosszú hónapokon keresztül kértek segítséget a körülöttük lévő felnőttektől (szülőktől, tanáraiktól), míg végül beletörődtek abba, hogy egyedül maradtak.

Ekkor döntöttek úgy, hogy bosszút állnak.

Az igazságszolgáltatás képviselői a zaklatókat érintő eljárás során azonban az őket ért korábbi történésekről esetleg nem tudhattak vagy azokkal nem foglalkozhattak.

Történetük nem egyedi. Számos esettel találkozunk, amelyek korábbi, kezeletlen helyzetek eredményei. A resztoratív folyamatok segítenek megérteni a történéseket, de nem bagatellizálják el az előzményeket.

A lányok büntetőjogi szempontból nem értékelhető cselekményektől szenvedtek el

zás, kiközösítés reakció nélkül marad egy intézményen belül, nagy valószínűséggel előfordulhat, hogy - noha az érintett szereplők el is hagyják az intézményt - a bántalmazás lehetősége és gyakorlata fennmarad az intézmény életében.

A lányok pedig azt tanulták meg, hogy egyedül maradnak még az igazságkeresésükben is, és talán sosem fogják megtudni azt sem, hogy tettükkel milyen sérelmeket okoztak osztálytársuknak és az hogyan hatott életére, személyiségére.

A resztoratív folyamatok során ugyanis az elkövető az áldozat által elmondottak hatására szembesül tettének valódi súlyával. Közvetlenül hallani tettünk kö-

sérelmeket. Azonban lehet-e ezen előzmények figyelembe vétele nélkül teljeskörűen kezelni az esetet? Még fontosabb kérdés, hogy az előzmények tükrében kik azok, akiknek lett volna beavatkozási lehetősége a történetbe, és mit tehettek volna annak érdekében, hogy a negatív kimenetel elkerülhető legyen?

A resztoratív folyamatok esetében a tanulságok levonása fontos része a folyamatnak, hiszen egyik fő cél a bűnismétlés megelőzése. Ha a lányok ügye resztoratív folyamatban került volna feldolgozásra, az iskola érintettjei és a gyerekek támogatói (szülei, barátai) is bevonásra kerülnek, és közösen dolgozhatták volna fel a történteket. Ezzel szemben az iskola az ügyet a három lány saját ügyének tekintette, és elfogadható megoldásnak tartotta az intézményi következmények orvoslásaként, hogy ketten távozzanak az iskolából. Amennyiben az iskolai bántalma-

vetkezményeit, hatásait egyáltalán nem nevezhető egy könnyed beszélgetésnek. Így volt ez azoknak a fiataloknak az esetében is, akik megrongálták egy idős hölgy öreg Trabantját. A fiúk csak “vén tragacsként” beszéltek a megrongált járműről és nem igazán érzékelték a felelősségüket. Az idős hölgy és lánya a megbeszélés egy adott pontján könnyek között kezdtek mesélni arról, mit jelent számukra az autó, hogy mennyi emlék fűződik hozzá (nászút, közös nyaralások, kisgyermek óvodába vitele stb.) és, hogy az utolsó napig megbízható volt, köszönhetően gondoskodásuknak. Amikor pedig megkérdezték a fiataloktól, hogy az életükben van-e olyan tárgy, amelyhez így kötődnek, mindannyian megértették az általuk okozott sérelem mélységét.

Az áldozattal történő személyes találkozáson túl az elkövetőnek a közösségi szintet is érintő, resztoratív technikák és

az ún. „resztoratív kérdések” segítségével arra is rálátása lesz, hogy cselekménye kit és milyen mértékben érintett még. A saját közösségének (család, barátok, lakóközösség, osztálytársak, hatóságok stb.) visszajelzése hatására kialakult, un. „reintegratív szégyenérzet” (Braithwaite, 1989) az, amely a legnagyobb hatást gyakorolja az elkövető felelősségvállalására és a bűnismétlés megelőzésére. Végig hallgatva, hogy a számára fontos, hozzá közel álló emberek hogyan élték meg, akár közvetlenül a bűncselekményt, majd megélve azt, hogy ennek ellenére is támogatják őt, igen erőteljes helyreállítási szándékot és együttműködést indíthat el. Hiszen alapvető szükségletünk közösségünk befogadása.

A legtöbben elsődlegesen anyagi jóvátételben gondolkodkodnak, pedig sok esetben a sérelem nem orvosolható pénzzel. Amikor a felek túl vannak a történtek átbeszélésén, a sérelem feldolgozása elindul, és ebben az állapotban már igazán konstruktívak tudnak lenni abban, hogy olyan megoldást találjanak, amely kielégíti az áldozat szükségleteit és figyelembe veszi az elkövető lehetőségeit is. Önmagában tehát a cselekmény büntető szemléletű szankcionálása kirekesztődést, megbélyegzést és bűntudatot eredményez, kevésbé teszi konstruktívvá az elkövetőt abban, hogy közösségének hasznos tagjává váljon. Az elkövető a resztoratív folyamatokban azonban megtapasztalhatja, hogy az általa elkövetett tett és a személye nem feltétlenül kell, hogy összeforrjon, amennyiben aktívan dolgozik a sérelmek helyreállításán, nem rekesztik ki a közösségéből, a folyamatban résztvevő személyek támogatása növeli együttműködését és motivációit. A resztoratív szemlélet a felek készségeit és képességeit a megoldás megtalálásában alapvetőnek tartja. Hisz abban, hogy bárki, aki megfelelő támogatásban részesül képes a változásra, a változtatásra, és képes felelősséget vállalni és jóvátételt nyújtani.

A közösség ereje

A helyreállító igazságszolgáltatás három olyan módszerrel dolgozik, amelynek a célja a felek közötti konfliktus feldolgozása, feloldása. Ezek a mediáció, a konferencia és a kör módszerek. A mediáció, amit talán legkevésbé kell bemutatni, egy strukturált beszélgetés a két érintett között, míg a másik két módszer adja meg a Ügyvédek Lapja 2023 | 1

Határterület

lehetőséget arra, hogy a tágabb érintetti kör is bevonásra kerülhessen. Ezeket közösségi módszereknek hívjuk.

A resztoratív szemlélet szerint a sérelmek, ha két ember között is keletkeznek, hatásukat tekintve jóval szélesebb kört érintenek. A családban, baráti körben, lakókörnyezetben is megrendülhet a bizalom és a biztonságérzet. Ezek kiemelt szükségletek és egy közösség működésében elengedhetetlenek. A közösség tagjai támogató személyekként és akár közvetett áldozatként is résztvevőivé válhatnak a resztoratív és közösségi programoknak.

A fentiek illusztrálására alkalmas az az eset, amely során két főiskolás fiatal egy éjszaka egy vidéki város főterén megtekinthető plakátkiállítás képeit rongálta meg. A kiállítás üzenete az elfogadás és a tolerancia volt, a fiatalok pedig különböző feliratokkal fejezték ki látszólagos nemtetszésüket ezen értékekkel szemben. Az ügyben resztoratív(békítő) kör megszervezésére került sor, amelybe nem csak a plakátokat kiállító alapítvány, mint közvetlen sértett, hanem a plakátokon szereplő fiatalok (szüleikkel) mint közvetett sértettek is be lettek vonva, valamint a város polgárai is képviselték közösségüket. Az alapítvány számára az anyagi sérelem volt a meghatározó, a gyermekek és szüleik, valamint a városi lakosok körében azonban komoly félelmet keltett a fiatalok tette, a feliratokból, rajzokból áradó indulat és gyűlölet. Az elkövetés során nem gondoltak arra, hogy tettük mit okozhat másnak, csak arra, hogy őket kik és hogyan sértettek meg. Az igazságtalanság érzése náluk is meghatározó volt, és ebből fakadó frusztrációjukat, dühüket adták ki a rongálásban. A resztoratív kör - a gondos előkészítésnek is köszönhetően - az érintettek számára biztonságos légkört teremt, amely elősegíti az őszinte megnyílást és a felelősségvállalást. Ebben a közegben az elkövetőknek is lehetőségük nyílt felvázolni annak az estének a történéseit, saját élethelyzetük (megnemértettség, szeretetlenség, kudarcok sorozata) körülményeit és tanúbizonyságot adhattak őszinte megbánásukról. Az áldozatok a fiatalok beszámolója által sok kérdésükre választ kaptak, a közösségi szerepelők pedig megbizonyosodhattak Ügyvédek Lapja 2023 | 1

arról, hogy a két fiatal nem jelent további veszélyt mindennapjaikra. A körben katartikus élmény volt, ahogyan az egyik gyermek felállt és odament a mély megbánást mutató elkövetőhöz, hogy egy ölelésben kifejezésre juttassa megbocsátását. A folyamat végén több pontból álló megállapodást kötöttek, amely tartalmazta a képek helyrehozatalának költségeit és az elkövetők vállalását egy olyan előadás megtartására, amely az elkövetők tanulságait tartalmazta, és amelyet közösségük szélesebb körének mutattak be, a kör valamennyi érintettjének részvételével.

A fenti példák alapján elmondható, hogy a resztoratív technikák segíthetnek igazán abban, hogy az esetkezelés eredményeként a közösség is erősödhessen.

Az adott cselekmény kontextust nyer, az elkövetők cselekedetei magyarázatot kapnak, a közösség biztonságérzete helyreáll.

Hiszen ha értjük a miérteket elindul az összefüggések keresése, amely már nem védekezésre, hanem változtatásra ösztönöz. A resztoratív folyamatok során az érintettek felismerik, hogy milyen ereje és erőforrásai lehetnek közösségüknek, így újra megtanulhatnak figyelni egymásra.

Amikor szakemberként csatlakozunk ezekhez a történetekhez, az áldozati érdekeken túl ne hagyjuk figyelmen kívül azokat a lehetőségeket, amelyeket a resztoratív szemlélet az elkövetői oldalnak és a további érintettek számára biztosít.

Záró gondolat

Az új büntetőeljárásjogi törvény hatályba lépése óta a jogalkotó önálló jogintézményként tekint a közvetítői eljárásra, amely „már nem csak a tevékeny megbánás anyagi jogi büntethetőséget megszüntető vagy más kedvezményt engedő okkal összefüggésben alkalmazható, hanem attól függetlenül mindaddig, amíg a közvetítői eljárás céljai elérhetők.”

(Be. indokolás).

Ez egyértelműen jelzi, hogy a jogalkotó elismeri a közvetítői eljárás eddigi eredményeit és támogatja a helyreállító igazságszolgáltatási célok megvalósulását, bármely bűncselekmény esetében.

Bízom abban, hogy e cikk felkeltette az érdeklődést a helyreállító igazságszolgáltatás iránt, amely nyitottságra és a resztoratív eljárásokban való részvétel támogatására ösztönzi majd olvasóit.

Források: FELLEGI BORBÁLA: Út a Megbékéléshez - A Helyreállító Igazságszolgáltatás In­téz­ mé­nye­sü­lé­se Magyarországon (Budapest, Napvilág Kiadó, 2009.)

JOHN BRAITHWAITE: Crime, Shame and Reintegration. Cambridge, Cam­ bridge University Press (1989) Az eljárással kapcsolatos információk: https://igazsagugyiinformaciok.kormany. hu/kozvetitoi-eljaras-bunteto-es-szabalysertesi-ugyekben https://igazsagugyistatisztika.kormany.hu/ partfogo-felugyeloi-tevekenyseg Irodalomjegyzék: FELLEGI BORBÁLA és SZEGŐ DÓRA: Kéziköny Békítőkörök facilitálásához 2013 http://www.foresee.hu/szakmai-anyagok/uploads/tx_abdownloads/files/ peacemaking_circle_handbook.pdf KERTÉSZ TIBOR: Mediáció a gyakorlatban (Bíbor Kiadó, 2010) A szerzőről: Jogi diplomáját 2006-ban a Szegedi Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán szerezte. 2007-ben a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Igazságügyi Hivatalban, pártfogó felügyelőként helyezkedett el. Fiatalkorúak pártfogásával foglalkozott, majd 2008 évtől büntetőügyi mediátorként tevékenykedett.

2013 novemberében a szakterület módszertani irányításához, a Központi Igazságügyi Hivatalhoz került és lett a büntető és szabálysértési ügyekben lefolytatható közvetítői tevékenység szakmai koordinátora, amely feladatot mind a mai napig ellátja, számos szervezeti átalakulást végigkövetve.

Mindeközben aktívan jelen van szakmai együttműködések alakításában, a resztoratív szemlélet oktatásában és közösségeken belül annak gyakorlati alkalmazásában. 

Helyreigazítás.

Lapunk előző, 2022/6. számában dr. Schlosser Annamária: Az aláírási címpéldányról szóló cikkében, a 44. ol­ dalon, a 3.hasáb 1. bekezdésének utol­ só mondata helyesen ez: Minisztériumi állásfoglalás szerint az azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatással (AVDH – üzemeltetője a NISZ Zrt.) készülő, vagyis ügyfélkapun, cégkapun keresztül történő aláírás cég­ jegyzésnek minősül.

45

46

Portré

Látogatóban dr. Pataki Csabánál Törökszentmiklóson

Elkötelezettség, tudás, önképzés, gondoskodás az utánpótlásról Kevés gyakorló ügyvéd dicsekedhet gyémánt diplomával. Közéjük tartozik dr.

Pataky Csaba törökszentmiklósi ügyvéd. Ő még azt a hagyományos ügyvédi habitust testesíti meg, akinek a személyében egyszerre jelenik meg a hivatás­ rend értékei iránti mély elkötelezettség, a szakma iránti szeretet, a folyamatos önképzésre való készség, az utánpótlás nevelése iránti felelős szeretet...

Nála jártunk, elbeszélgettünk vele, hogyan látja több mint hat évtizedes ügy­ védi hátterével saját hivatását, szakmai közösségét és a jövőt.

Felmenői közül több ügyvéd volt – emlékszik vissza családi gyökereire. Anyai dédapja Hajdúszoboszlón folytatott ügyvédi praxist és a város országgyűlési képviselője is volt. Édesapja Kenderesen volt ügyvéd. Érdekességként jegyzi meg, hogy az ezerkilencszázötvenes évek elején, még kisiskolás tanuló volt, amikor dolgozatot írattak az iskolában velük, a szokásos „Mi leszek, ha nagy leszek?” címmel. Mint mondja, a „dörzsöltebb” gyerekek azt írták, hogy mérnökök, tanárok vagy orvosok szeretnének lenni. Ő pedig azt írta, hogy ügyvéd szeretne lenni, hogy a rászorulók segítségére lehessen. Édesapját, az ügyvédet – minő bölcsesség és tapintat – behívták az iskolába, hogy elképzelését törölje ki a fejéből, mert úgymond „a kommunizmusban nem lesz szükség az ügyvédre”.

Kikerülhetetlen a szakosodás

Sok idő folyt le azóta a Tiszán. A hosszú évtizedek tapasztalataira visszaemlékezve, már beszélgetésünk elején hangsúlyozza: hasznosnak, fontosnak tartja, hogy az ügyvédek egy-egy jogi szakterületre szakosodjanak.

Korábban, amikor ügyvédjelölteket oktatott, őket is arra bíztatta, hogy nekik tetsző egyegy jogi szakterületre specializálódjanak és ássák bele magukat a szakkönyvekbe, a bírói gyakorlatba, továbbá publikáljanak, mert egy szakcikk megírásakor szükségképpen utána kell járni forrásoknak, ami bővíti tudásukat. Az ő kedvenc jogi területe a közlekedési és a biztosítási jog. Különösen is a szakértői intézmény érdekli. Fiatal jogász korától igen alaposan beásta magát ezen jogterületekbe. Sokat járt ilyen témájú kül- és belföldi konferenciákra.

Kenderesen, 1939-ben született, édesapja ott volt praktizáló ügyvéd.

1957-ben Kisújszálláson, a Móricz Zsigmond Gimnáziumban érettségi­ zett, majd - mint meséli - a család legnagyobb csodálkozására, azonnal fölvettek az Eötvös Lóránd Tudo­ mányegyetem Állam- és Jogtudomá­ nyi Karára, ahol 1962-ben szerezte meg diplomáját. Három évig Szolno­ kon volt ügyvédjelölt, majd a szak­ vizsga letétele után 1966. július 1-től, ügyvédi bejegyzése napjától Törökszentmiklóson praktizál.

1975-től a törvény által történt meg­ szüntetéséig, a Törökszentmiklósi Ügyvédi Munkaközösség vezetője volt. Fiatal korától kezdve mindig is részt vett a közéletben, így hamar bekerült az Autóklub Mozgalomba, ahol meredeken ívelt a megbecsült foglalkoztatottsága. 1974-ben bevá­ lasztották a százhúsz tagú elnökség­ be, ezen belül pedig a tizenegy tagú ügyvezető elnökségbe, ahol a nyolc­ vanas évektől 1993-ig a jogi bizott­ ság elnöke volt. A nyolcvanas évek­ ben kezdődött a külföldi kapcsolatai­ ra épülő tudományos élete. Két nem­ zetközi tudományos társaság tagja, sok publikációja jelent meg hazai és külföldi szakfolyóiratokban. A 83. életévét betöltve ma is fiával, dr. Pataky Tibor PhD ügyvéddel prak­ tizál, akinek – méltán –büszke szak­ mai elismertségére.

Állandóság és új követelmények

Amikor az ügyvédi hivatás lényegére terelődik a szó, hangsúlyozza: az igazságszolgáltatás rendszerén belül az ügyvéd az, aki teljesen független entitás, amely egyedül és kizárólag ügyfelének érdekeit hivatott figyelemben tartani, érvényesíteni. Ugyanakkor figyelemmel kell arra lenni – teszi hozzá nyomatékkal –, hogy például az ügyészség szükségképpen utasításos rendszer szerint működik. Hogy a közben felvetődő gondokat se hagyja Ügyvédek Lapja 2023 | 1

Portré

figyelmen kívül, megjegyzi: azt tapasztalja a szakterületén, hogy országos szintén a hatóságok és bíróságok gyakorlata eltérő, ami a jogkeresők számára nehézséget jelent, s a jogi tanácsadást sem könnyíti meg.

jellegű károkozásnak a súlyoságát még inkább tudatosítsa a tagságban, mi több: ha csak lehet, ha csak teheti, hasson oda, hogy hatékonyan és határozottan elejét tudja venni. S ha netán mégis megtörténne a baj, a közvéleményt hite-

A jogkeresők bizalmát nehéz megszerezni, nehéz megtartani.

Vidéken talán könnyebben kialakul a személyes ismeretség is, ami bizalomfokozó tényező szokott lenni.

Az ügyvédségről kialakított (ön)képe az eltelt hatvan év alatt nem változott – tekint vissza a nem kevés évtizednyi tapasztalatra – legfeljebb a folyamatos önképzés fontosságát kell egyre komolyabban venni. Na és természetesen arra is utal, hogy a technika fejlődése, különösen is az informatika bizony egyre inkább befolyásolja az ügyvédi tevékenységet, hiszen ma már egy ügyvédnek több mint egyszerű felhasználó-szintű számítástechnikai ismeretekkel kell rendelkeznie.

Fegyelmező, életmentő kamara

Szívesen beszél az ügyvédség közösségi, kamarai ügyeiről is. Elmondja, hogy területi kamarájuk, a Szolnok vármegyei, igyekszik mindent megtenni a tagság érdekérvényesítése érdekében. Nem lehet eléggé felbecsülni azt a köztestületi, kamarai fellépést, amely bizonyos esetekben szinte életmentő lehet a mindennapok gyakorlatában hadakozó ügyvédeknek. Úgy látja, hogy az országos átlagnak megfelelő az ügyvédek presztízse Jász-Nagykun-Szolnok Megyében (vármegyében).

Aggodalommal jegyzi meg, hogy nagy általánosságban sajnos nem látja egységesnek az ügyvédség helyzetét. A konkrétumot firtató kérdésünkre a válasza: hiányzik az ügyvédek egy részéből a kollegialitás, a szolidaritás, sőt olykor a meglehetős megosztottság jellemző. Az is súlyos problémát tud okozni, hogy sajnálatos módon például ügyvédi letétek elsikkasztása vagy egyéb, ügyvédek általi jogsértések olykor előfordulhatnak, amik aztán a közvéleményt negatívan nagyban befolyásolják az ügyvédség megítélése terén. Ezeknek nem szabadna megtörténniük. Nagy súlyt kell a kamaráknak helyezniük arra, hogy az ilyen Ügyvédek Lapja 2023 | 1

lesen kell tájékoztatnia arról, hogy milyen egyedi esetről van szó, amitől a kamara elhatárolódik és megfelelő módon jár el, mint fegyelmi hatóság.

Ugyanakkor egyértelműen örömtelinek, sőt egyre gyümölcsözőbbnek mondja a társ hivatásrendekkel meglévő szakmai kapcsolatokat.

Növekvő elvárások

A beszélgetés során újra meg újra visszatérő téma az ügyvédeket érintő technikai fejlődés, de főként az informatikai robbanás, az ezzel együtt járó szigorú követelményrendszer. Az elvárások meglehetősen nagyok, s könnyű a hibázás lehetősége, mondja, s példaként említi, hogy az ügyvéd a cégkapu helyett ügyfélkapun keresztül kell, hogy benyújtsa beadványait.

Hasznos lenne, ha egy platform lenne a hatóságokkal és bíróságokkal való kapcsolattartásra, hiszen jelenleg számos különböző, jelentésen eltérően működő rendszert kell használniuk. Ügyvédség részéről fontosnak látja a nagyobb fokú kollegialitást és az etikus eljárást. Azügyvédek tudásának a folyamatos fejlesztése is nagy hangsúlyt kell, hogy kapjon.

Létszámnövekedés, vidék-nagyváros feszültség

Örök téma: az ügyvédi létszám folyamatos növekedése. Amikor erről kezdünk beszélgetni, érdekes szempontot vet fel: a rohamos létszám gyarapodással sajnos arányosan növekszik az etikátlan magatartás az ügyvédség körében az ügyfelekkel és a kollégákkal, társ-hivatásrendek képviselőivel szembeni. Nagyon nehezményezi - különösen közlekedési balesetek esetében - azt a gyakorlatot, hogy már a korházakban vagy nyomban a kórházi ellátás után ügyvédek megkeresik a

károsultakat, arról nem is beszélve, hogy etikátlanul magas sikerdíjat kötnek ki. Sokakkal együtt ős úgy látja, hogy mivel egyre gyorsabban változnak a jogszabályok, ezek pedig megkívánják az állandó továbbképzést, sokkal nagyobb hangsúlyt szükséges fektetni az etikus magatartásra nevelésre is.

Főváros-vidék ellentmondásairól is beszélgettünk, természetesen. Azt tapasztalja, hogy minél nagyobb városban dolgozik egy ügyvéd, a jogkeresők részéről annál nagyobbnak tűnik a bizalom, holott -jegyzi meg nyomatékkal – ugyanúgy, vidéken is vannak kiválóan képzett kollégák. Vidéken talán könnyebben kialakul a személyes ismeretség is, ami bizalomfokozó tényező szokott lenni.

A vidéki, több esetben kis létszámú kamaráknál az önfenntartás egyre nehezebb, vagyis szerinte szükséges lenne azt átgondolni akár törvénymódosítás útján is, hogy milyen mértékű hozzájárulást teljesítsenek a területi kamarák a Magyar Ügyvédi Kamara felé, hogy ezzel is javuljon a területi kamarák vagyoni helyzete.

Vidéken tipikus az, hogy az ügyvédek egyedül vagy egy-két ügyvéd együtt dolgozik, vagyis kialakult az a gyakorlat, hogy ezen formában hogyan tudja az ügyvéd a tevékenységét végezni.

A pandémia miatt, főleg 2020-ban és 2021-ben visszaesett az ügyvédek forgalma. A gazdasági helyzet alakulásán túlmenően egyéb hatása ezen a vidéken az ukrajnai háborúnak kevéssé érzékelhető.

Tudatos jövőépítés szükségeltetik

Nagy, felelősségteljes szeretettel beszél az utánpótlásképzés fontosságáról. Azt ajánlja a principálisoknak, hogy úgy neveljék és úgy szeressék a jelöltjüket, mint ha saját gyermekük lenne. A pályakezdő fiatal ügyvédeknek a szorgalmat, a kitartást és az alázatot ajánlja, továbbá azt, hogy minél nagyobb mértékben mélyedjenek el a tudományos kérdésekben. „Pozitív szemléletű vagyok, így azt gondolom, hogy az ügyvédség a jelenlegi nehézségeket és a jövőbeni kihívásokat is le tudja küzdeni. A kollégáknak a jövőre nézve még magasabb szintű képzettséget kívánok.” – mondja befejezésül.

Komlós Attila

47

48

Vélemény

Az abszolút jogviszonyok tagadása A jogviszony társadalmi viszony, amely legalább két, általában ellenérdekelt jogalanyt feltételez (kivéve például a házasság). Ez relatív jogviszony, amelyben a jogosult és a kötelezett személyében is meghatározott. A kommentá­ rok szerint ettől eltérően a személyiségi jog és a tulajdonjog abszolút jogviszony, mert a jogosult pozíciójában csak a személy, illetve csak a tulajdonos van meghatározva, a kötelezett pozíciójában mindenki más áll. A törvény szerint a személyiségi jogokat minden kötelezett tartozik tiszteletben tartani (Ptk. 2:42. §), illetve a tulajdonost a dolgon teljes és kizárólagos jogi hatalom illeti meg minden kötelezettel szemben (Ptk. 5:13. § (1) bek.). A Vékás– Gárdos-kommentár „végtelen számú kötelezettről” beszél, a Welmann György szerkesztette új Ptk. magyarázata pedig azt mondja, hogy „A dologi jog, a dologi jogviszony lényege: a jogosultnak másokat kizáró hatalma van a dolog felett, s ez a hatalom mindenki mást tartózkodásra kötelez.” Ehhez képest mind a személyiségi, mind a tulajdonjogi viszonyokban a jogosult jogviszonyban áll 9,5 millió kötelezettel, akiket — néhány tucat hozzátartozó, barát, ismerős, munkatárs kivételével — nem ismer, és soha nem fog ismerni; és akiknek nincs és nem is lesz még csak fizikai lehetőségük sem, hogy a jogosult becsületét megsértsék, a dolgát ellopják. Úgyhogy ez az abszo­ lútjogviszony-elmélet ötletes, első olvasásra tetszetős, még meggyőzőnek is hat, de egyszerű eszközökkel történő vizsgálat eredményeként üresnek, életidegennek, valóság nélküli spekulációnak bizonyul.

Dr. Gálfi Tibor ny. ügyvéd, Budapest

Illusztrációnak két eset I.

A budapesti ügyvéd személyiségi jogainak kötelezettje többek között egy mohácsi dokkmunkás, a váci püspök és egy győri balerina. Amikor megtudják, hogy kötelezettként személyiségi jogviszonyban állnak többek között egy budapesti ügyvéddel, akinek nem sérthetik meg a jó hírnevét, testi épségét, és nem dúlhatják fel a magánéletét, akkor a dokkmunkás széttárja a karját, és elkáromkodja magát, a püspök összeteszi a kezét, és sóhajtja, Boldogok a lelki szegények, a balerina meg hátat fordít, és csinál egy mély piruettet.

A mezőhegyesi lovász egy doboz gyufát vásárol, és erre nézve is tulajdonjogviszony keletkezik közte és egy Nógrád megyei vadász között, ezért a vadász is köteles tartózkodni a lovász gyufájának elajándékozásától (rendelkezés), rágyújtástól (használat), ellopásától (birtoklás), de még a szétszórásától (károsítás) is.

Gyakorlatilag bizonyosra vehető, hogy az illusztratív kötelezettek soha nem találkoznak az illusztratív jogosultakkal.

Akkor mi értelme van a kötelezettek tömege jogrendbe állításának? Azért, hogy létszámra meglegyen a jogviszony? Radnótival szólva: Erőltetett menet. Micsoda viszonyok azok, amelyekben az alanyoknak, micsoda jogviszonyok azok, amelyekben a jogosultaknak és kötelezetteknek fogalmuk sincs

egymásról? Ezt a helyzetet a mondvacsinált abszolút szerkezetnek lehet köszönni. Arról már nem is beszélve, hogy mindenkinek van személyiségi joga, és még a legszegényebbjének is van tulajdonjoga (nadrág, vándorbot), így a meghatározatlan számú és nevesítetlen, mindenkit mindenkivel összekötő személyiségi és tulajdonjogviszonyok áttekinthetetlen szövedéket alkotnak, mint a világmindenségben a húrok.

Ezért az abszolút szerkezet helyébe az alfa-jog megnevezést ajánlom, amely szerint sértetlen személyiségi és sértetlen tulajdonjog esetén nincs jogviszony, nincs kötelem, de van jogosult (személy, illetve tulajdonos) és van kötelezett (ugyanazon személy, illetve ugyanazon tulajdonos), van jogosultság (személyiségi jog gyakorlás, illetve tulajdonjog-gyakorlás), és van kötelezettség (személyiségi joggal, illetve tulajdonjoggal visszaéléstől tartózkodás: Ptk. 1:5. (l) bek.). A személyiségi jogok, illetve a tulajdonjog megsértése esetén pedig relatív jogviszony keletkezik sértett és jogsértő, jogosult és kötelezett között. Ezáltal a személyiségi jogok körében a gyengének tűnő tiszteletben tartás erősödnék, a tulajdonjog körében az öntelt teljes és kizárólagos jogi hatalom gyengülne.

II.

A tagadó felvetésnek két ellenvetéssel kell szembenéznie: a Ptk. 2:42. §-ával és a 6:3 § b) pontjával.

Ad Ptk. 2:42. § A törvény mindenki jogából és senki által megsérthetőségéből indul ki. Ezzel azonban csak kijelöli a jogosultakat és kötelezetteket, s meghatározza a jogokat és a kötelezettséget, de nem teremt jogviszonyt közöttük. A jogviszonyteremtést a jogalanyokra bízza (Ptk. 2:42. (3) bek.).

Ad Ptk. 6:3. § b) pont E szerint a kötelem megszűnik, ha ugyanaz a személy lesz a jogosult és a kötelezett. Fent jeleztem, hogy a személyiségi jogok és a tulajdonjog, pontosabban szólva a sértetlen személyiségi jogok és a sértetlen tulajdonjog nem jogviszony és nem kötelem. Nem jogviszony, mert csak egy alanya van, és nem kötelem, mert nincs jogsérelem, márpedig kötelem személyiségi és/vagy tulajdonjog esetében jogsértésből keletkezik (Ptk. 6:2.§ (1) bek.).

Hogy miért vén fejjel állok elő ezzel?

Azért, mert én is úgy voltam, mint sokan: amit a szakmai nagyságok mondanak, írnak, azt könnyebb elhinni, mint tudni. Mentségül idézem József Attilát: Én úgy vagyok, hogy már száz ezer éve nézem, amit meglátok hirtelen.

Budapest 2023. január 5.  Ügyvédek Lapja 2023 | 1

Fogadja ügyfeleit megújult környezetben!

Legyen szó új irodáról, a régi felújításáról, vagy éppen otthona megtervezéséről, teljeskörű lakberendezési szolgáltatással állunk rendelkezésére.

• • • • •

Térszervezés 3D látványtervezés Kiviteli tervek és műszaki dokumentáció a teljes megvalósítási folyamathoz Akár a teljes kivitelezési szakasz nyomon követése és ellenőrzése Nincsenek fix csomagok, minden kedves érdeklődő személyre szabott ajánlatot kap igényeinek megfelelően.

ST U D I O 8

További tájékoztatásért és árajánlatért keressen elérhetőségeinken: E-mail:

sutdio8@studio8.hu

FB:

https://www.facebook.com/Studio8lakberendezes

Tel.:

+36 30 258 9689 A hirdetésben található látványterv saját szellemi termék.

JOGA VAN AZ EGÉSZSÉGÉHEZ! Ismeri a RadiVert MR Diagnosztikai Központot, az MR-vizsgálatok szakértőjét? Az MRI

központban csúcskategóriás MRI berendezés biztosítja a teljes testre kiterjedő kompromisszum nélküli és nagypontosságú vizsgálatokat, beleértve a speciális célzott diagnosztikai vizsgálatokat is. Foglaljon időpontot még ma, vegye át a vizsgálat felvételét akár már holnap. Ne feledje! A korai diagnózis életet ment.

LXII. évfolyam 1. szám

PONTOS DIAGNÓZIS, KOMPROMISSZUMOK NÉLKÜL. KIEMELT PROGRAMJAINK:

RadiVert Lady

A RadiVert Lady egy hatékony MR-szűrőprogram a emlődaganat korai felismerésére. A szakemberek egyetértenek abban, hogy a teljesen biztonságos, és többször is ismételhető vizsgáltnak köszönhetően a mellrák szempontjából magas rizikójú csoportba tartozó nők korai halálozása megelőzhető lehet.

Bővebb információ és időpontfoglalás: www.radivert.hu/radivert-lady

RADIVERT GENTLEMAN A RadiVert Gentleman egy hatékony MR program a prosztatarák korai felismerésére. A teljesen biztonságos, fájdalmaktól és kellemetlenségektől mentes vizsgálatnak köszönhetően a férfiak prosztatarák okozta halálozása megelőzhető lehet.

Bővebb információ és időpontfoglalás: www.radivert.hu/radivertgentleman

1047 Budapest, Baross utca 99. +3630 241 49 60 radivert@radivert.hu www.radivert.hu

Azonnali online időpontfoglaláshoz fotózza le a QRkódot!

Dr. Bánáti János: Köszönet a kar három évtizedes bizalmáért

2023 január–február