Ügyvédek Lapja 2024/6

A Magyar Ügyvédek Napja az eszmecsere fóruma is

BALESET? BETEGSÉG?

VAN KÉT JÓ VÁLASZUNK

A baj bárkivel megtörténhet, ezt mi pontosan tudjuk. Akár velünk vagy családtagjainkkal is.

A MÜBSE PERFEKT PRO Ügyvédi Balesetbiztosítás nem előzi meg a bajt, de nagyon nagy segítséget jelent.

Otthoni, közelekedési vagy sportbaleset? A biztosítás választható csomagokat (gyermek csomaggal is), széleskörű fedezetet és magas szolgáltatási összegeket kínál, rendkívül kedvező díj ellenében.

Még többet szeretne?

Válassza az exkluzív MÜBSE PERFEKT PRO MED Ügyvédi Egészségbiztosítást, amellyel járóbeteg-szakorvosi ellátásokat, labor- és diagnosztikai vizsgálatokat, ambuláns és egynapos műtéteket, nagyértékű diagnosztikai eljárásokat vehet igénybe – hosszú várakozás nélkül. És ha ez nem elég, non-stop orvosi tanácsadást nyújtunk és prevenciós kiegészítő szolgáltatásokat is választhat.

Részletek: www.mubse.hu

Tartalom

2 Magyar Ügyvédek Napja – 2024

3 Nem a hektikus világ, hanem saját kipróbált értékrendünk szerint alakítjuk sorsunkat

Dr. Havasi Dezső

7 Milyen jövő elé néz a hazai ügyvédség?

Dr. Sulyok Tamás

9 A jogalkotásban is komoly válaszokat kell adni a megváltozott kor kihívásaira

Dr. Tuzson Bence

12 A törvény a jogot ígéri, a bíró a jogot adja, az ügyvéd a jogot védi, megkönnyítve az igazságos bírói döntéshozatalt

Dr. Szabó Péter

15 Kitüntetések

22 Elevenbe vágó kérdésekről tárgyalt a MÜK országos vezetői értekezlete

22 Az ügyvédi felelősségbiztosítás előtt álló kihívások

Dr. Kovács Kázmér

24 Nehéz feladatok az E-ING kiegészítő felelősségbiztosítás bevezetése során

Dr. Bata Zoltán

28 A letétkezeléssel összefüggő kárügyek

Dr. Pálvölgyi Szilas

30 A visszaélés-bejelentési rendszer első éve

Dr. Dékány Dóra

32 Ügyvédi titok, ügyfélbizalom – és a GDPR

Dr. Molnár Adél

34 DÁP, Ügyfélkapu+, E-ING

Dr. Gróf Krisztián

35 Ki védi meg a védőket?

Dr. S. Szabó Péter

36 Hogyan készüljünk fel a pénzmosás-megelőzési ellenőrzésekre?

Dr. Petia Csaba

38 A közös képviselő nyilvántartása

Dr. Tóth Balázs, Dr. Hidasi Gábor

40 A támogatott döntéshozatal jogintézménye frissítésre szorul

Dr. Simon Gergő

44 Minden, amit nem gondoltunk volna a jogi iratmintákról

Dr. Ungváry Botond

Jelen lapszámunkat 2024. november 18-án zártuk le.

Ügyvédek Lapja Folyóirat a Magyar Ügyvédi Kamara tagjainak Megjelenik: kéthavonta Példányszám: 15 300 Főszerkesz­tő: Dr. Havasi Dezső Főmunkatárs: Dr. Hidasi Gábor Rovatvezető: Dr. Bálint Szilvia, Dr. Becker Tibor A szerkesz­tő­ség cí­me: Magyar Ügyvédi Kamara, 1054 Budapest, Szemere u. 8. Kiadja: PanPress Kft. Fe­le­lős kiadó: a Panpress Kft. vezetője. Lap­igaz­ga­tó: Komlós Attila Szerkesztőség: ugyvedeklapja@panpress.hu Telefon: (+36­1) 633­3366 Fax: (+36­1) 700­1987 Lap­nyil­ván­tar­tás­ba vé­te­li szám: 163/0594­1/2007 (Kulturális Örökségvédelmi Hivatal) ISSN 1216­9102 Hir­de­tés­fel­adás: www.panpress.hu/hirdetes

Fotók: Panpress, archív, Panpress saját és Adobe Stock, 21­31 oldalakon: Véssey Endre

Így is lehet: jó sáfárkodás az idővel

Amikor ezeket a sorokat a számítógépbe pötyögöm, november vége van. Amire ez a lapszámunk olvasóink kezébe jut, az jó esetben valamikor december közepe lesz. Akármennyire közhelyszerű, de nem tudunk kitérni a gondolat elől: már megint eltelt egy év, s hogy repül az idő... S ébred fel bennünk számtalan gondolat, vajon hogyan éltünk a mögöttünk hagyott, egy évnek keresztelt időszakasszal?

Hogy mit hogyan gondolunk az időről, az rém izgalmas fizika, filozófiai, sőt: teológiai kérdésfelvetést kínál, csupa izgalmas válaszkisérlettel. Elhessegetve magunktól a kísértést, hogy ezekkel foglalkozzunk – ez a szűköcske hely itt erre nem is lenne alkalmas –, arra teszünk kísérletet e néhány sorban, hogy gyorsmérleget vonjunk. A kérdés ezúttal az, hogy vajon a hazai ügyvédség sodródott­e csupán a reá zuhogó eseményekkel, avagy mindezen közben alakító tényezője tudott lenni saját – egyúttal befogadó közegének, a jogkereső állampolgárok nagy közösségének, a társadalom sorsának. Mert mint tudjuk és már számtalanszor írtunk is erről okos jogtudósok, politikusok, jogszociológusok elemzéseit is idézve: egy jól (értsd: demokratikus keretek között) élő társadalom létének egyik fontos előfeltétele a jól működő igazságszolgáltatás, s annak rendszerében a szabad és független ügyvédség.

E téren ­legkevesebb három irányzattal kell számolni

Múltorientált gondolkodás. Azok, akik az időt a múlt tapasztalatain keresztül szemlélik, hajlamosak nosztalgiázni, vagy éppen a múlt hibáit próbálják elkerülni. Ez befolyásolja a döntéshozatalt, mivel a múltbéli tapasztalatok kerülnek előtérbe, akár túlzott óvatosságot is eredményezve. Az ügyvédség tekintetében sok átgondolni való kínálkozik, mivel hazai kamarai szerveződésének százötven éve bőségesen ad lehetőséget másfél száz év teljesítményének értékelésére és tanulságok levonására. Olykor talán a jelen feszítő problémái elől a múltidézés pozitívumainak előtérbe állításával, önmegnyugtatásul.

Jelenorientált gondolkodás. A csak a jelenre fókuszáló hozzáállás segíthet rövidtávú gondok ideiglenes felszámolásában, de néha megakadályozza a hosszú távú célok elérését. Az ügyvédség vonatkozásában: a napi események, társadalmi­politikai kihívások értelmezése, értékelése az azokhoz való okos alkalmazkodás töltheti ki az idő felhasználásának optimumát.

Jövőorientált gondolkodás. Az ilyen gondolkodásmód a tervezés, a célkitűzések és a hosszú távú eredmények elérésére fókuszál. Bár ez előrehaladást és fejlődést hozhat, gyakran stresszt és szorongást is okozhat, mivel a jövő bizonytalansága általánosságban is folyamatosan jelen van. Az ügyvédség vonatkozásában: a jelenben akár esetleg kockázatosnak is felfogható döntéseket vállalva kell a jövő stabil hivatásrendi létét megalapozni.

Hogy ha valakinek ezek a sorok itt túl homályosaknak, mesterkéltnek tűnnének, ajánljuk, lapozzon bele jelen lapszámunkba. Néhány oldal után ugyanis maga is megbizonyosodhat afelől, hogy napjaink (az objektív eseménysorozatok által általunk, szubjektív – egyben önkényes – idő szakaszokra osztott) eseménysora miként töltötte be és tölti be a hazai ügyvédség múltját, jelenét és jövőjét. Lásd, csak példaként kiemelve: a MÜK Magyar Ügyvédek Napja rendezvényen a MÜK elnökétől, a köztársasági elnöktől az igazságügyi minisztertől és az OBT elnökétől elhangzott előadásokat, amelyek kilépve a fesztív keretekből, kellő tárgyilagossággal foglalkozva a hazai ügyvédi hivatásrend százötven esztendős múltjával is, jelentős elvi és gyakorlati kérdéseket nem kikerülve, immár az eszmecsere szintjére emelték a rendezvényt. Vagy csak lapozzunk bele a MÜK országos ügyvédvezetői értekezletén felhozott számos napi, az ügyvédtársadalmat feszítő kérdéseket taglaló előadásokba. Vagy éppen nézzünk bele a rendkívül időszerű és ügyvédi szempontok alapján megírt, számos friss törvény értelmezésére vállalkozó cikkeinkbe...

Ha képesek vagyunk elszakadni a konkrét napi események bemutatásából eredő szakaszolástól, felsejlik a folyamat egésze: az egymást szinte törvényszerűen követő események láncolata, amelynek egyes alkotó elemeit tekinthetjük az ügyvédi hivatásrendre nehezedő alig elviselhető megterhelésnek, vagy éppen a hivatásrend egyre erősödő, tudatos és koherens társadalmi jelenléte igazolásának. Mi magunk az utóbbira voksolunk.

Magyar Ügyvédek Napja – 2024

A hazai igazságszolgáltatás egyik elemző műhelyévé alakul az immár hagyományos rendezvény

Érdekes fejlődési folyamat észlelhető a Magyar Ügyédi Kamara immár hagyományos, a Magyar Ügyvédek Napja nevet viselő rendezvényének az életében. A legutóbbi alkalommal - ez idén november 16-án volt, hagyományosan a Kúria kiemelkedően szép épületének konferencia csarnokában – már tanui lehettünk ennek a fejleménynek. A kezdetben inkább ünnepi évenkénti esemény, amelyen a hazai ügyvédség elismertségét hangsúlyozó magas protokolláris részvétel, valamint nemes, a szakmai élet összegző gondolatait rendszerező előadások és a Magyar Ügyvédi Kamara által kiemelkedő jogászi szakmai teljesítményt díjazó kitüntetések átadása volt a középpontban, az évek során, még a dr. Bánáti János elnöki munkássága álta fémjelzett időszakban lassan kezdett átalakulni. Ennek a folyamatnak bizonyítéka volt ez a legutóbbi esemény is. Ugyanis már megnyitó beszédében dr. Havasi Dezső, a MÜK elnöke, majd a továbbiakban – az előadásra felkért - vendégek részéről dr. Sulyok Tamás köztársasági elnök, dr. Tuzson Bence igazságügyi miniszter (mindketten szükségesnek tartották kiemelni, hogy pályafutásukat ügyvédként kezdték, amit szakmai életük meghatározó mozzanatának tartanak ma is) és dr. Szabó Péter bíró, az Országos Bírói Tanács jelenlegi elnöke az ilyen ünnepélyes alkalmakkor bevett szokás szerinti fesztív megközelítés mellett igen komoly történelmi és szakmai értékelésekkel, megállapításokkal, véleményformálással is foglalkoztak. Ezért aztán lapunk következő oldalain szinte szó szerint közzétesszük mindazt, amit a teremben ülők hallhattak, remélve, hogy a hazai ügyvédség mintegy tizenhatezer tagja, akikhez lapunk, az Ügyvédek Lapja a MÜK jóvoltából eljut, figyelemmel kísérheti – köznapian – “a dolgok alakulását” s megformálhatja saját véleményét a fejleményekről. Hagyományosan ezen a napon adták át a MÜK által korábban alapított kitüntetéseket, díjakat, elismerő okleveleket is. A kitüntetetteket, díjazottakat dr. Holczer Ferenc, a MÜK főtitkára mutatta be. (A kitüntetetteket részletesen ismertetjük jelen lapszámunk belső oldalain.)

Az eseményen a meghívott előadók mellett a résztvevő vendégek köre is jelzi a szélekörű érdeklődést. Ott láttuk soraikban dr. Varga Zs. Andrást, a Kúria elnökét, dr. Ocskó Katalint, az Országos Bírósági Hivatal elnökhelyettesét, dr. Lajtár Istvánt, a legfőbb ügyész közjogi helyettesét, dr. Bánáti Jánost, a Magyar Ügyvédi Kamara örökös tiszteletbeli elnökét, dr. Czine Ágnes, dr. Lomniczi Zoltán és dr. Salamon László alkotmánybírókat, dr. Böszörményiné Kovács Katalint, a Kúria általános elnökhelyettesét, dr. Parti Tamást, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnökhelyettesét, dr. Ódor Gergelyt, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar alelnökét, dr. Péterfalvi Attilát, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökét, dr. Trócsányi Lászlót, a Magyar Jogász Egylet elnökét, a Károli Gáspár Református Egyetem Rektorát, dr. Töreki Sándort, az országos rendőrfőkapitány-helyettesét, dr. Tóth Tamást , a büntetés-végrehajtás országos parancsnokát, dr. Bata Zoltánt, a MÜBSE ügyvezetőjét, dr. Berzeviczi Attilát, a Magyar Kereskedelmi és

Iparkamara mellett működő Választottbíróság elnökét, az igazságszolgáltatás több korábbi és jelenlegi vezetőjét, jogi kari dékánokat, a területi ügyvédi kamarák elnökeit, a szomszédos országok ügyvédi kamaráinak képviselőit és érdeklődő kamarai tag ügyvédeket.

Az esemény ünnepi hangulatát emelte Donáczi Cseperke gordonkaművész előadása, aki Johann Sebastian Bach darabokat szólaltatott meg.

A hagyományoknak megfelelően Magyar Ügyvédek Napja rendezvény szakmai részének befejeztével a MÜK fogadást adott a vendégeknek, este pedig megtartották a rendezvényhez kapcsolódó, már szintén hagyományos társasági eseményt, az estélyt.

* * *

A rangos esemény kivitelezését több jeles cég és testület támogatta.

Fő támogatók: OTP Bank Nyrt., Groupama Biztosító Zrt., Wolters Kluwer Hungary Kft., ORAC Kiadó Kft.

További támogatók: Microsec Zrt., Zalaszám Informatika, ANY Biztonsági Nyomda, Rhenus Office System, Itaka Hungary Kft., Las Vegas Casino, Zwack Unicum Riserva, Pernod Ricard Hungary Kft. Chivas Regal, ChocoMe, Marriott Hotel Budapest, Sipos Borház és Vendégház, Barka Galéria Hotel, Style Optika, Schoeffel Showroom, Cross&Field men’s fashion, Art’z Modell, My Louise Bag, MDS Lakásparfüméria, EverDerm Clinic Magyarország, Zepter Ungarn Kft., Hotel Europa Fit, Andrássy Kúria & Spa, Dráva Hotel Thermal Resort, Hotel Carbona Thermal Spa, Hotel Golden Lake Resort, Hajnalka Tórizs Head Couture, Dr. Fórizs Adrienn Zsabó Divatmárka, Hanyu Zsolt festőművész, Manna Lounge Étterem, Lush, Budapest Retro Élményközpont, Harley-Davidson Budapest,

Megyei, területi ügyvédi kamarák: Pécsi Ügyvédi Kamara, Pest Vármegyei Ügyvédi Kamara, Magyar Ügyvédi Kamara, Heves Vármegyei Ügyvédi Kamara. 

Dr. Havasi Dezső, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke:

Nem a hektikus világ, hanem saját kipróbált értékrendünk szerint alakítjuk sorsunkat

Jogkövető polgártársaink továbbra is maximális bizalommal fordulhatnak hozzánk

Történelmünk és mai európaiságunk egyensúlyában élünk Ügyvédnapunkat idén két meghatározó jogszabály keretei között ünnepeljük. Mindkettőnek a hazai mellett nemzetközi összefüggései is vannak. A magyar ügyvédi hivatásra korszakosan befolyással bíró két jogi norma létrejötte között azonban 150 év különbség van. Az egyik az 1874. évi XXXIV. törvénycikk az ügyvédi rendtartásról, amely 1874 december 4-én született, a másik az Európai Konvenció az Ügyvédség védelméről, amely néhány héten belül véglegesítenek, majd jövő májusban fogadják el és írják alá.

A függetlenség, az önkormányzatiság és az önszabályozás hármas követelménye Ha megalkotásuk körülményeiben, nyelvezetében jelentős különbség is tapasztalható, céljuk, rendeltetésük, törekvésük ugyanaz: a jog szolgálatában álló ügyvédi hivatásrend függetlenségének, önkormányzatiságának, az önszabályozás eszközrendszerének védelme az állami szervek részéről történő indokolatlan beavatkozás, sőt befolyásolás tilalma.

Az ügyvédi hivatás gyakorlásának modernkori szabályozása, az ügyvédi rendtartás, a nemzetállami törekvések kibontakozása idején, az osztrák-magyar kiegyezés egyik közjogi eredménye. Ez a törvény a Habsburg uralkodóház alá tartozó ország-entitások ügyvédi szabályait, a korszak jogelméleti vívmányait tükröző módon megfogalmazott szabályrendszerekhez csatlakozik.

A törvénycikk indokolása az ügyvédség legfontosabb alapelvét, a következőképpen határozza meg:

„…az ügyvédnek hivatása: a jog védelme. Ő felderíti a kétes jogviszony tényi és jogi körülményeit, és ezáltal megkönnyíti a bírónak az igazságos ítélethozatalt. Ő ellenőrzi a bíróságokat és hatóságokat, nehogy eljárásuk netán tévedéseik által a polgárok jogait megsértsék. Az ügyvédi

hivatás ezen fontossága szükségessé teszi, hogy részére a törvénykezési szervezetben oly állás biztosíttassék, mely hivatásának betöltését rá nézve lehetségessé tegye. Mert habár az ügyvéd közvetlenül csak egyes polgárokat képvisel, és egyesek jogait védelmezi: eljárásának alapját mégis a jog eszméje képezi, - melynek elveit szem elől tévesztenie, azokkal ellenkezésbe jönnie egy pillanatra sem szabad. Ez által válik az ügyvéd az igazságszolgáltatás tényezőjévé.”

Az Ügyvédség védelméről szóló Európai Konvenció pedig, az ügyvédi munka évszázadok során kialakult elveit, az ügyvédi hivatás mai gyakorlásának alapfeltételeit határozza meg nem csak az ügyvédek, hanem elsősorban a konvenciót aláíró államok irányítói, jogalkotói számára.

Jövő májusi aláírása esetén a tagállamok jogalkotásában vezérfonalként kell érvényesíteni az ügyvédi hivatásgyakorlás és önigazgatás irányelveit.

Az Ügyvédi rendtartásról és annak alapján 1875-ben létrejött kamarai rend -

szerről 2025 április 24-25-én külön konferencia és parlamenti ünnepség keretében fogunk megemlékezni, amelyre ezúton is meghívom tisztelt vendégeinket.

Munkánkat negatívan befolyásoló tényezők

A világos normarendszer természetesen nem elég, azt be is kell tartani, célját rendeltetését érvényesíteni is kell.

Ezért nem érdektelen ügyvédi és vezetői munkánkat időnként mérlegre tenni abból a szempontból, hogyan teljesítünk, és mi az, amin változtatnunk kell és lehet.

Nagyon gyorsan eltelt az idő, amióta ezt az ügyvédnapi számvetést először megtettem tavaly, mandátumom első évében. Beszédemre készülve, át is néztem akkori helyzetértékelésemet abból a szempontból, hogy mennyire volt pontos, illetve melyek azok a körülmények, amelyek

Magyar

még, vagy még jobban aktuálisak. Sajnos nem kevés tényezőt találtam, amelyek idén is befolyásolták munkánkat.

Az orosz agresszió következtében szomszédunkban zajló szörnyű háború továbbra is folytatódik, a hozzá kapcsolódó emberi tragédiákkal és gazdasági veszteségekkel. Ki tudja, hogy az új amerikai elnök be tudja-e váltani ígéretét, és sikerül elérnie a mindkét fél számára elfogadható béke feltételeit.

További bizonytalansági tényező a közel-keleti térségben dúló háború eszkalációjának kockázata. Még mindig több mint száz izraeli túsz van a terroristák fogságában és sajnálatos módon rendkívül magas a terroristák elleni izraeli ellencsapások miatti palesztin civil áldozatok száma is. A libanoni helyzet is több mint nyugtalanító.

Mindenesetre, a háborúk és a szankciók, valamint több más okból kifolyólag stagnáló gazdaság következményei kihatnak az ügyvédi praxisra is, a potenciálisan szűkülő ügyfélkör formájában. Az nem lenne vonzó opció számunkra, ha új munkaszerződések helyett felmondásokat kellene írnunk sorozatban, cégalapítás helyett felszámolásokban kellene közreműködni.

De bízzunk a gazdaság „visszapattanására” vonatkozó próféciákban, és a magunk területén is tegyünk meg minden tőlünk telhetőt proaktív intézkedésekkel, az ügyvédi alkalmazkodó képességet, felkészültséget segítő eszközökkel. Remélhetőleg, a stabilabb társadalmi légkör és a nagyobb anyagi biztonság jótékonyan hat az ügyvédi ethoszra is, „visszapattan” a kollegialitás és tolerancia is, távozik az egymás közti kapcsolatokból és az ügyvédi közéletből a fel-fel törő intrikus, sőt militáns szellem. A tárgyalóteremben sem ellenségek vagyunk, hanem ellenfelek, a kamarai közéléletben pedig együttműködő partnerek a hivatásrendi kohézió jegyében.

A feltételek, amik között élünk És ezzel már át is tértünk szervezeti ügyeinkre, tekintsük át, milyen személyi körben és milyen jogszabályi feltételek mellett látjuk el feladatainkat.

A magyarországi ügyvédi tevékenységet folytatók száma az elmúlt évben jelentősen nem változott: a mai napon 11.815

aktív ügyvéd, 432 alkalmazott ügyvéd, és 3.452 aktív kamarai jogtanácsos mellett, 1989 ügyvédjelölt és 420 jogi előadó végez ügyvédi tevékenységet. Az európai közösségi jogászok száma 111. Az ügyvédi hivatásgyakorlás egyik feltétele a függetlenség, szervezeti és működési autonómia, amely megköveteli, hogy a ka-

séhez többeknek hozzá kell nyúlniuk az évek során felhalmozott megtakarításaikhoz. Így tett a MÜK küldöttgyűlés is, amikor a megtakarítások részbeni felhasználásával fogadta el a 2024 évi költségvetést, annak érdekében, hogy MÜK kamarai szolgáltatásai megfelelő szinten maradhassanak.

Nem titkoljuk, hogy az anyagi bizton -

Egy stabil társadalmi légkör és az anyagi biztonság

jótékonyan hat az ügyvédi ethoszra is, erősödik partnerségünk a hivatásrendi kohézió jegyében.

marák ne vegyenek igénybe integritásukat veszélyeztető anyagi forrásokat. Ennek megfelelően a kamarák egyetlen bevételi forrása a tagdíj az igazgatási tevékenységből befolyó díjak, a szakami rendezvényekből, és a fegyelmi büntetésekből befolyó összegek. Bár ez utóbbiról szívesen eltekintenénk, ha forrása okafogyottá válna.

A Magyar Ügyvédi Kamara működésének forrását pedig kamarai hozzájárulás és a szolgáltatások bevételei biztosítják. (Pl. végrendeleti nyilvántartás, oktatás, továbbképzés).

A független ügyvédség nem finanszírozhatja az állam helyett az alkotmányosan kötelező védelem díját Így amikor őszinte szolidaritással szót emelünk a tisztességes megélhetést biztosító, az európai összehasonlítást is kiálló bírói és ügyészi fizetések mellett, a jogállami működés feltételének tartjuk a kirendelt védői és pártfogói ügyvédi díjak méltánytalanul alacsony óradíjának emelését is. Ennek forrása azonban, még részben sem lehet az ügyvédek anyagi hozzájárulása.

A független ügyvédség nem finanszírozhatja az állam helyett az alkotmányosan kötelező védelem díját. Ez a koncepció a megbízotti közösségtől önfinanszírozást várna el a jogszabályban meghatározott, állam által megelőlegezendő és a bűnügyi költségek között behajtandó –kirendelési díj tisztességes mértékű finanszírozásához. Ez számos elvi és gyakorlati okból nem elfogadható.

Nem élhetjük fel tartalékainkat

Ennek előre bocsátásával, elmondhatjuk, hogy a területi kamarák gazdasági helyzeteegy kivételével stabil-, de feladataik teljesíté-

ság fokozása érdekében jelentős számú területi kamara az ügyvédi tagsági díj felemelését szorgalmazza, konszenzus hiányában akár az országosan egységes kamarai tagdíj elvének áttörésével.

Számos törvénymódosítási javaslattal éltünk

Ami a jogszabályokat illeti, kódex jellegű törvények nem születtek, viszont a Pp. a Ptk. és a Be. szabályai hatályosulásának vizsgálata az Igazságügyi Minisztérium keretében folyamatban van. A munkacsoportokba ügyvéd és kamarai jogtanácsos szakembereket delegáltunk.

Az ügyvédi törvény aktualizálására, finomhangolására számos javaslattal éltünk, amelyek jelentős része vagy már beépítésre került, vagy a novemberi, illetve a tavaszi jogszabály csomag keretében realizálódik.

Nem a legjelentősebb, de az egyik legjobban várt új jogszabály a polgári és közigazgatási perekben felszámítható perköltséget újra szabályozó igazságügyi miniszteri rendelet, amely az ígéretek szerint néhány héten belül kihirdetésre kerül. Lényege, hogy a megállapodáson alapuló munkadíjat a bíróság nem, vagy csak kérelemre és korlátozott mértékben, részletes indokolással mérsékelheti. A Kúria egyik tanácsa már az év közepén precedensképes döntésben meghatározta a bírósági mérlegelés szempontjait. Ezek a szakmai indokok visszaköszönnek az új jogszabály tervezetében is, a MÜK számos javaslatával együtt.

A korrekt kapcsolat elviseli a vitákat Mindezek alapján megerősíthetjük, hogy az igazságügyi vezetéssel konstruktív, elvi vitáktól sem mentes kiváló munkakapcso-

latban vagyunk. A minisztérium törvényességi eljárása során is minden esetben szigorúan, elvszerűen, de egyúttal kollegiálisan és segítőkészen jár el önkormányzati szabályzataink felülvizsgálata, illetve jóváhagyása során.

A jogszabályok sorában, még mindig nem tekinthetjük sikertörténetnek az új elektronikus ingatlannyilvántartási rendszerben való ügyvédi közreműködést, hiszen a E-ING rendszer hatályba lépése 2025 január 15-re tolódott, és ezt követően is még hosszú hónapokig párhuzamos rendszerrel papíralapon is benyújthatók lesznek az okiratok.

Mindenesetre a Magyar Ügyvédi Kamara minden vállalt kötelezettségét teljesítette az érdekelt ügyvédek felkészítésére. Ezért külön köszönet illeti Oktatási és Akkreditációs Bizottságunkat. Minden oktató anyag, az elméleti vizsga kérdései, valamint az elektronikus eljárás leírása honlapunkon elérhető.

A mai napig több mint 5000 ügyvéd és kamarai jogtanácsos már teljesítette is az előírt továbbképzési feltételeket. Biztosítónk, a MÜBSE szintén kidolgozta a kiegészítő biztosítás feltételeit és jónéhányan már a kötvény birtokában előregisztrációt

kértek az illetékes területi kamaráknál. Nyilvánvalóan, tömeges regisztráció csak azután várható, ha az átmeneti papíralapú benyújtás lehetősége véglegesen megszűnik a jövő év folyamán.

A bűncselekmény következményei az elkövetőre kell, hogy háruljanak Nem tehetem meg, hogy ne tegyek említést a jogalkotásra váró ügyeink közül az Alkotmánybíróság IV.1945/2024 számú határozatáról, amely 2025. június 30-ig szóló határidőben felhívta a jogalkotót olyan jogszabály megalkotására, amely az ügyvédi letétben elhelyezett összeg bármely –tehát akár bűncselekmény - okából bekövetkezett hiányáért, az ügyvédség korlátlan helytállási kötelezettségét írja elő.

Reméljük, végül olyan jogszabály születik, amely a bűncselekmény elkövetőjén kívül, nem kötelezi - nemzetközileg is példátlan módon - sem a kamarákat, sem a biztosítót, és semmiképp a vétlen ügyvédi közösség egészét a szándékos bűncselekmény következményeinek korlátlan mértékű reparálására.

Az igazságügyi minisztérium vezetésével folyamatosan kapcsolatban vagyunk ebben a kérdésben is. November végéig

várják az elnökség által létrehozott eseti bizottságunk keretében előkészített javaslatainkat, az ügyvédi letéti rendszer működési hiányosságait megszüntető, de legalábbis mérséklő szabályozási koncepciónkról.

A jogi „ráncfelvarrás” nem elég Ezekből az esetekből is láthatják, hogy felgyorsult világunk nem csak jogi „ráncfelvarrást”, hanem lényegi szabályváltozásokat is tartogat számunkra. Reméljük, hogy az igazságügyi vezetés és más kormányzati tényezők, úgymint eddig, ezután is számítanak érdekérvényesítő véleményünkre jogalkotási kérdésekben.

Ami rajtunk múlik...

Jó hírként kell beszámolnom arról, hogy a december 31-én lezárul az első ötéves kötelező ügyvédi továbbképzési periódus. Száz alatti azon ügyvédek száma, akik nem teljesítették a kötelező 80 kreditpontot és nem is igazolták ezen kötelezettségeik alóli mentességüket. Meghatározott ponthiány esetén mulasztásuk az ügyvédi jogviszony megszüntetését vonja maga után. Itt is csak megismételni tudom az OAB magas színvonalú koordinációs munkáját, a területi kamarák rendezvényszervező tevé-

kenységét és az előadók, tartalomszolgáltatók kimagasló szakmai közreműködését.

Fegyelmi téren a helyzet változatlan, a panaszok és az elrendelt fegyelmi eljárások száma az előző évhez hasonló. Ha a mediációs eljárásra vonatkozó törvénymódosítási indítványunk elfogadásra kerül, reményeink szerint csökkenni fog az ügyvéd-ügyfél között kommunikációs zavarokból következő kisebb súlyú fegyelmi ügyek száma.

Hazai környezetben is jelentős informatikai változások történtek. Szeptember 1-jétől elindult a Digitális Állampolgársági Program, a bírósági és közigazgatási eljárásban eddig alkalmazott ÁNYK-t felváltotta az i-Form elektronikus űrlap program.

Naponta jelennek meg végrehajtási rendeletek, útmutatók, amely nyelvezete, terminológiája, a földi halandó számára sokadik olvasatra is alig értelmezhető. Ezért felértékelődött a tavaly létrehozott

Elveimet fel nem adva, ezután is mindent meg fogok tenni egy konstruktív, proaktív és korszerű szolgáltató érdekképviseleti kamara céljainak magvalósítására.

Az önkormányzatiság évszázados vívmánya, hogy az ügyvédi fegyelmi ügyekben a köztestületi kamarák regionális fegyelmi bizottságai járhatnak el, külső személy bevonása nélkül. Így az elfogultság és összeférhetetlenség eseteit fokozott gondossággal kell kizárnunk, hogy függetlenségünk ezen a téren fennmaradjon. Szerencsére a fegyelmi eljárásban közreműködő kollégáink ennek a feladatnak nagy gyakorlattal és felkészültséggel tesznek eleget.

Ennek bizonyítéka, hogy csak elenyésző a döntések bírósági által történő hatályon kívül helyezése.

Állandó bizottságaink sem maradtak munka nélkül, különösen a Törvényelőkészítő, valamint a Szakmai Bizottságok kapnak rendszeres felkérést véleményezésre, állásfoglalásra.

Rendet vágni az informatikai ügyintézés káoszában

És ha már itt tartunk, nem állhatom meg, hogy ne vonjam be a témák sorába minden mai konferencia sláger témáját, a mesterséges intelligencia alkalmazásának kérdését. Míg korábban a Szakmai Bizottságban a klasszikus ügyvédpraxis kérdések szerepeltek, ma már olyan állásfoglalás iránti ügyvédi kérdés is érkezett, hogy a kamara melyik chatbot, magyarul „csevegőrobot” használatát tartja szakmailag megfelelőnek.

A kérdés azért is felvetődhetett, mert 2024 augusztus 1-én hatályba lépett az „EU AI Act”, amely több éves előkészület után részletes előírásokat tartalmaz a mesterséges intelligencia etikai és alkalmazási elveiről.

Informatikai Elnöki Tanácsadó bizottság tevékenysége. Tagjai, amellett, hogy kiváló gyakorló ügyvédek-jogtanácsosok, az informatika, a hardverek és szoftverek nemzetközi szinten is elismert kiváló ismerői. Önirónikus kajánsággal figyelem, hogy néhány értelmezési kérdésben még közöttük is vita van, hát akkor mit szóljunk mi?

A mesterséges intelligencia alkalmazása robbanásszerűen terjed, ami tavaly még csak prófécia volt, ma már valóság. Az ügyvédeknek nem csak a javunkat szolgáló használatában kell jártasságot szerezni, hanem fel kell készülni pénzmosási, adatvédelmi szempontból a kiberbűnözés párhuzamos fejlődésére is. Ebben a korban, amikor 5 másodperces hangfájl, és egy jóminőségű fotó, vagy video segítségével megtévesztő hasonlóságú avatárokat lehet létrehozni, az ügyvéd-ügyfél távkapcsolatokban erre is figyelemmel kell lenni.

Adatvédelmi biztosunk, valamint a pénzmosás elleni tevékenységet szakmailag támogató – kiváló ügyvéd-szakemberekből álló - Elnöki Tanácsadó Bizottságunk nélkülözhetetlen segítséget nyújt az AML 6 EU irányelv alapján módosuló hazai jogszabályok végrehajtásában.

A Magyar Ügyvédi Kamara nyitott a közvélemény irányába is. Elindítottuk önálló nyilvános Facebook oldalunkat is, ahol elsősorban tájékoztató jellegű anyagokat jelentetünk meg lelkes szerkesztő bizottság irányításával.

Az Ügyvédek Lapja – a korábbi hat, azaz kéthavi gyakoriság helyett, takarékossági

okokból egyelőre – évi öt alkalommal jelenik meg, az évtizedek alatt megszokott igényes kivitelben és tartalommal. A lapszámokban elemzésekkel, szakmai anyagokkal és a területi kamarák eseményeit bemutató összefoglalókkal találkozhatunk.

Ügyvédi biztosítónk, a MÜBSE szakmai irányításában - dr. Csurgó Ottó ügyvezető igazgató sajnálatos elhunyta következtében - változás történt. Immáron dr. Bata Zoltán kollégánk vette át ezt a tisztséget. Ezúton is sok sikert kívánok felelős munkájához.

Kamaránk: immár ügyvédek és jogtanácsosok otthona

Az előzőekben legtöbbször „ügyvédekről” beszéltem. E szóhasználatban azonban minden esetben beleértem a közel négyezres kamarai „jogtanácsosi” közösségünket is, A tagozat szakmailag indokolt belső életén kívül számos tagja a legaktívabban részt vesz „összügyvédi” munkában is. Ezek közül is kimagasló a jogszabály tervezetek véleményezésében, a jogszabályok hatályosulási vizsgálatában, valamint a bizottságokban végzett munkájuk alapossága, szakmai színvonala. Most is megerősíthetem, hogy az ügyvédi kamarákba integrálásukkal hivatásrendünk szakmailag, emberileg kiváló jogászokkal gazdagodott.

Konstruktívan, proaktívan, korszerűen –és higgadtan...

Összegzésül: nem tagadhatom, hogy e tizennyolcezres hivatásrendi közösség élén, a már rögzült értékrenddel élő embernek nehezebb rugalmasan alkalmazkodni a hektikus világ új és újabb kihívásaihoz. Mindazonáltal, vezetőtársaim és a kollégák többségének támogatásában bízva,elveimet fel nem adva -, ezután is mindent meg fogok tenni egy konstruktív, proaktív és korszerű szolgáltató érdekképviseleti kamara céljainak magvalósítására. A kamarák 150 éves története a hivatásrend szolgálatában erre kötelez.

Ehhez mottóul a haza bölcse, Deák Ferenc egyik írásának részletét választottam:

„Izgatott időben gyakran fölötte nehéz elhatározni, mi a valóságos közvélemény, mert minden ember hajlandó közvéleménynek tekinteni azt, amit maga óhajt, s több ízben tapasztaltam, hogy nem a leghangosabb szó volt a közvélemény”. 

Dr. Sulyok Tamás köztársasági elnök:

Milyen jövő

elé néz a hazai ügyvédség?

A történelmi örökségre is támaszkodva és a mai kihívásokra is válaszolva

„A legjobb törvények, a legjobb bírói kar mellett is hiányos az igazságszolgáltatás, ha hiányzik egy magas szellemű, tekintélyes ügyvédi kar.”

Csemegi Károly

Csemegi Károly, akit méltán tartunk a XIX. század egyik legnagyobb tudású magyar jogászának és aki pályája első szakaszában maga is ügyvéd volt, idézett megállapítását az ügyvédség szerepéről 1874ben tette. Abban az évben, amikor az ügyvédi rendtartás tárgyában megalkotott 1874. évi XXXIV. törvénycikk megjelent, amelynek megszövegezésében igazságügyi államtitkárként maga is részt vett.

testesítették a függetlenség védfalait, megerősítették a közbizalmat, és tovább növelték a szakmai tekintélyt. Megjelenésük még jobban láthatóvá és elérhetőbbé tette az ügyvédeket.

A magyar jogrendszer életében egy markáns történelmi fordulat kibontakozásának jeleit figyelhetjük meg ekkor. A védelemhez való jog, a tisztességes eljáráshoz való jog, a jogorvoslathoz való jog

A „magas szellemű tekintélyes ügyvédi kar”

A törvénycikk megszületésével - 150 évvel ezelőtt - új korszak vette kezdetét az ügyvédség, és ezáltal az egész igazságszolgáltatás történetében. A rendtartás úgy rendelkezett, hogy a „magas szellemű tekintélyes ügyvédi kar” köteles kamarákba tömörülni. A létrejött területi kamarák meg-

valósággá érését. Mindenekelőtt a törvény előtti egyenlőség kirajzolódását, amely a feudális világból a demokratikus, jogállami világba vezetett. Mindehhez segítségül a jog uralmának pártfogóiként felsorakoztak a szaktudásukról számot adó ügyvédek, akik valamennyi állampolgár jogilag védett és jog által képviselhető érdekeinek védelmét választották hivatásul.

Az ügyvédség szerepének megerősödése, a kamarák megalapítása: a jogállamiság jele

A kiegyezés évében az Osztrák Császárság a Staatsgrundgesetzben deklarálja, hogy a törvény előtt mindenki egyenlő. Ugyanaz az uralkodó, ugyanaz a Bécs, mint a Bach-korszakban és mint 1849. október 6-án. Ugyanaz a hatalom, mint amelyik az ügyvédséget a bíróságok felügyelete alatt tartotta, az ügyvédi gyakorlatot igazságügy-miniszteri engedélyhez kötötte, és az ügyvédek testületi szerveződésének szükségességét korábban lesöpörte az asztalról. Mégis minden megváltozott.

Az 1874-es fordulat a magyar jogrendszerben is bekövetkező nagy átalakulás lényeges lépése. Beilleszkedik abba a folyamatba, amely során különvált az igazságszolgáltatás és a közigazgatás, elhatárolódott egymástól az ügyvédség és a bírói kar. Az ügyvédi hivatás pedig az eseti perbeli képviseleti munkából elismert, önálló jogászi szakmává vált. A jogrendszer változásai, a jogállamiság kiépülésének lépései mögött azonban ott van a társadalom helyzetének átalakulása. Alávetett és jogaiban korlátozott embertömegekből állampolgárok lettek.

Olyan polgárok, akik igénylik, és ki is harcolják a törvény előtti egyenlőséget. Ez volt az az alapjog, amely az egész jogrendszerünknek új fókuszt adott.

Ez volt az a jog, amelyet a ’48-as szabadságharc is zászlajára tűzött. Az, amelyet ott találunk március tizenötödikének diadalmas kiáltványában, a tizenkét pontban is.

Mit kíván a magyar nemzet? – kérdésére a tizenkét pont így felel: negyedik pont: „Törvény előtti egyenlőséget polgári és vallási tekintetben.”

És a nyolcadik pont: „Esküdtszék, képviselet egyenlőség alapján.” A nemzeti kiáltvány szövegének megfogalmazója Irinyi József

volt, aki ügyvédi vizsgával bírt. Az egyenlőség abszolutizmussal és feudalizmussal szembenálló szabadságharcos ethosza annyira erőteljesen ragadta magával a márciusi ifjakat és Irinyit, hogy a tizenkét pont nyomtatványán alul is ez szerepel: Egyenlőség! Szabadság! Testvériség!, a közismert és áhított „Liberté, Égalité, Fraternité” jelszavak eredeti sorrendjét is felcserélve.

Az erős és függetlenségében megerősített ügyvédi kar szükségessége

A korszak, amely a nemzet szabadságáért küzdött, egyszerre vívott harcot a rendi jog eltörléséért és azért, hogy állampolgárait megillesse a jogegyenlőség. E küzdelem sikere hozta el az ügyvédek hivatásának felemelkedését. Szükség volt az erős és függetlenségében megerősített ügyvédi karra, hogy a jog mindenkié lehessen,

ellene emelt bármely vádat vagy valamely perben a jogait és kötelezettségeit törvény által felállított, független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, ésszerű határidőn belül bírálja el.

Időszerű kérdések a ma ügyvédjéről és az ügyvédségről

150 év távlatából feltehetjük a kérdést, mi szükséges ahhoz, hogy valakiből jó ügyvéd legyen?

Melyek lehetnek az ügyvédségre háruló legnagyobb kihívások és nehézségek?

Melyek az igazán kiváló ügyvédek legfőbb tulajdonságai?

Amíg az orvoson a műtét sikere, a hadvezéren a csata kimenetele múlik, az ügyvéd munkájának eredményességétől nem kevesebb függ, mint az állampolgár vagyonának, szabadságának, becsületének és állásának sorsa.

A szolgáltatás, amit az ügyfeleknek kapniuk kell, a szaktudásnál és gyakorlati jártasságnál is több; részét kell képezze a bizalom az ügyvéd magas erkölcsi elkötelezettségében.

hogy mindenkire ugyanaz a jog legyen érvényes, és a jogképesség egyenlően mindenkit megillethessen.

Mindez azonban nem csupán az igazságszolgáltatás hatékonyabb megszervezése és logisztikája, hanem a nemzet szabadsága és az állampolgárok megbecsülése, 1848 győzelme. Mindebből nem kevesebb következik, mint hogy az ügyvédi kar megszületése és működése, amely szervesen kötődik a polgári Magyarország eszméjéhez, március 15-ének szellemiségéből, a nép lelkéből származik.

Ha fellapozzuk Széchenyi István Stádium című művét, annak is a XII törvény című fejezetét, az V. pont alatt ezt találjuk: „Mindenki egyenlőn áll a törvény ótalma és súlya alatt.” Könnyen gyanúnk támadhat, lehet, hogy Irinyit is ez a mű ihlette, innen is meríthette március idusa 12 pontjának vonatkozó passzusát. Ez esetben a legnagyobb magyar tolláig és íróasztaláig vezettük viszsza az ezen alapjog elfogadása iránti igény megjelenését hazánkban. Azt, ami Magyarország Alaptörvényének XV. cikkének első bekezdésében ma így áll: „A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes”, valamint a XXVIII. cikk első bekezdése így rögzít: „Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az

Mindannyian tudjuk, hogy hasznos, de messze nem elegendő a leendő ügyvéd számára az ékesszólás képessége, ide jogismeret, szaktudás, meggyőző érvelés, éleslátás és gyakorlati tapasztalat, valamint nagyfokú munkabírás szükségeltetik. Ezen felül azonban van az ügyvédségnek még egy elmaradhatatlan ismérve, a becsület és az erkölcs.

Az uniós jogban is otthonosan kell mozogniuk

A szaktudás kívánalma elsőre egyértelműnek tűnik. A jogban nem járatos laikus ügyfél viszont nem is tudja, hogy milyen mennyiségű anyagi jogi és eljárásjogi jogszabály ismerete szükséges, amely ráadásul szinte állandóan módosul.

Sokan nem is gondolnák, hogy ügyvédjeinknek a hazai jog valamennyi ágazatának ismeretén túl az uniós jogban is otthonosan kell mozogniuk, mert az akár kizárólagos hatállyal is bírhat. S akkor még nem beszéltem a digitalizáció állandó kihívásairól.

Nem az állam eltartottja; az állampolgár bizalmából él

Az sem az ügyfelek elsődleges megközelítési módja, hogy az ügyvéd bizony a piacról él, és szaktudása segítségével és a kiépített

bizalomból tartja fenn magát. A megbízói fizetik ki, ezért kap díjazást, és nem az állam eltartottja.

Nem láttunk még olyan kort, mikor az ügyvéd díját, a perköltséget jókedvében fizette meg az ügyfél. Azonban a szolgáltatás, amit az ügyfeleknek kapniuk kell, a szaktudásnál és gyakorlati jártasságnál is több; részét kell képezze az is, hogy az ügyvéd, akihez fordulnak, magas erkölcsi követelmények birtokosa. Megtartja a titkot, tisztességesen folytatja le az eljárást, külső érdemi befolyásoktól mentes, a köz bizalmára méltó. Soha nem játszik össze az ellenféllel, és a pert sem nyújtja ok nélkül. Jól végzett munkájában a jog uralma és az erkölcsiség egyaránt tükröződik. A tisztességes eljáráshoz való jog Alaptörvényben garantált alapjog. Az ügyvéd ezt az alapjogot védi. Munkájával egyszerre képviseli az ügyfél érdekét és a jog uralmát. 150 éve ugyanezt így fogalmazták meg a rendtartás indoklásában: „az ügyvéd közvetlenül csak egyes polgárokat képvisel, és egyesek jogait védelmezi: eljárásának alapját mégis a jog eszméje képezi, – melynek elveit szem elől tévesztenie, azokkal ellenkezésbe jönnie egy pillanatra sem szabad.”

Nem az ember van a jogért, hanem a jog az emberért

Az ügyvédi szakma izgalmasan összetett, az élet és a jogrendszer legkülönbözőbb területeire kihat. Az ügyvéd, aki esküjében hűséget fogad Magyarországhoz és az Alaptörvényhez, alkotmányos alapjogként védi a tisztességes eljáráshoz való jogot, segítséget nyújt ahhoz, hogy a jogszabályok útvesztőjében megbízója joggal összeegyeztethető magánérdekét érvényesíteni tudja. A tekintélyes tudás és bonyolult helyzetek mérlegelése közben azonban nem szabad azt sem szem elől tévesztenie, hogy nem az ember van a jogért, hanem a jog az emberért.

Úgy gondolom, hogy a legkitűnőbb ügyvédjeink azok, akik ebben is élen tudnak járni.

Nagy öröm számomra, hogy ma, az ügyvédi kamarák megalapításának 150. évfordulója felé közeledve, egykori kollégaként köszönthetem mindannyiukat. Büszke vagyok arra, hogy hosszú időn át az ügyvédi hivatást gyakoroltam. Kívánok a mai Magyar Ügyvédek Napja alkalmából mindannyiuknak sok sikert munkájukhoz és sok örömöt hivatásukhoz! (Budapest, 2024. november 16.)

Dr. Tuzson Bence igazságügyi miniszter:

A jogalkotásban is komoly válaszokat kell adni a megváltozott kor kihívásaira

Úgy gondolom, hogy egy igazságügyi kormányzat, de egy ország egésze sem lehet sikeres anélkül, hogy meghallgatnánk azokat a véleményeket, amelyeket az ügyvédek fogalmaznak meg a saját hivatásukkal és az igazságszolgáltatás működésével kapcsolatban – mondta el a Magyar Ügyvéd Nap alkalmából a Kúrián megtartott ünnepségen elhangzott beszédében Tuzson Bence igazságügyi miniszter, aki felszólalása elején felidézte azt is, hogy a megelőző időszakban ellátogatott csaknem az összes hazai területi ügyvédi kamarához, ahol meghallgatta azokat a véleményeket, amelyekkel ott hozzá fordultak. (A miniszter sok konkrét elemet tartalmazó beszédének a minisztérium által lapunknak készített összefoglalóját az alábbiakban tesszük közzé.)

Eszmecsere a területi kamarákkal Szeretném megköszönni mindannyiuknak azt a sok segítséget, amit kaptam – mondta el dr. Tuzson Bence igazságügyi miniszter –, mert így sikerült rendkívül sok olyan ötletet, gondolatot és tapasztalatot áttekintenünk, amelyeket új perspektívákat nyitottak meg. Hangsúlyozta ugyanakkor a mindennapi gyakorlatban és a helyszínen szerzett tapasztalatok fontosságát, ugyanis – mint mondta –, „volt ügyvédként hiába tudom, hogy melyek az élet valós problémái, de amikor az ember az ország különböző részein a helyi kamara vezetőivel és tagjaival találkozik, akkor látja igazán, hogy mik az igazi problémák, és melyek azok az aktuális kérdések, amelyek megoldás után kiáltanak”.

Hazánk igazságügyi minisztere ünnepi beszédében jelezte, hogy a találkozók alkalmával sok-sok beszélgetést és egyeztetést folytatott különféle, az ügyvédeket érintő kérdésekről: van, amiben egyetértünk, és van, amiben nem – értékelte Tuzson Bence –, és beszéltünk sok olyan dologról is, amelyben országos szinten egyetértés alakult ki.

A technológiai fejlődés hatásai a jog világában

Példaként említette, hogy az egyik ilyen kérdés, „amelyikre úgy gondolom, hogy a következő időszakban komoly választ kell adnunk”, a technológiai fejlődés hatásainak következtében megváltozott világ kihívásival áll összefüggésben. Erre már a legutóbbi találkozónkon is utaltam, és országosan is visszaigazolódott ez a kérdés – folytatta a miniszter –, hogy a világunk olyan mértékben megváltozott, hogy talán majd sok-sok idő múltán a dédunokáink vagy az ükunokáink úgy fognak visszaemlékezni, mint arra az időszakra, ami a Gutenberg-kor után keletkezett. Úgy fognak róla beszélni, hogy lám-lám, a világ megváltozott, a kommunikáció megváltozott – tette hozzá Tuzson Bence.

„Konkrétan a kommunikációs világ és az információáramlás hihetetlen mértékű változásokat indított el a társadalomban, és igaz ez a jog világára is, illetve a joghoz való viszonyulásra és a joghoz való hozzáférésre is. Ez a teljesen új alapokra helyeződő világ a jogrendet is teljes mértékben megváltoztatta, felpörgette a jogalkotás folyamatát, a nagy műszaki változások is hihetetlen mértékű jogalkotási lázat idéztek elő. Ez pedig odáig vezetett, hogy szinte már átláthatatlan mennyiségű jogszabályunk van, és ma már nem találjuk, ha nem tudjuk, hol keressük, amire szükségünk van, mert nem tudni, hogy melyik az európai uniós és melyik egy hazai, magyar jogszabállyal fedett terület. Tehát az igazodás kérdése a jogrendszerben nehézkesé vált még számunkra, jogászok számára is” – fogalmazott.

Megújítják a jogtárat

Felszólalásában kitért arra is, hogy éppen ez volt az egyik oka annak, hogy kollégáival elhatározták, hogy teljesen megújítják, újragondolják a jogtárunkat, „és nagyon jól haladunk ebben”. Mint mondta, két

nappal a Magyar Ügyvéd Nap előtt is volt egy megbeszélése, amelyik visszaigazolta azt a problémakört – amire már korábban is utalt –, vagyis azt, hogy nincs egy egységes, közhiteles jogtárunk. „A minisztériumban a kollégáim épp egy másik minisztériumtól átvett joganyaggal dolgoztak, amelyik hivatkozott a nemzeti vagyonról szóló törvényre. Igen ám, de akik dolgoztak belőle a másik minisztériumban, a complex jogtárat használták. Amikor pedig mi elővettük a nemzeti jogtárat, akkor kiderült, hogy a nemzeti vagyonról szóló törvény hatályos szövege nagyon lényeges pontokon eltér egymástól. Találkoztam már ilyen esettel néhány évvel ezelőtt, de ez most egy konkrét probléma volt, és azt kellett első lépésben megállapítani, hogy a kettő közül melyik a hatályos joganyagunk. Az ember ilyenkor elkezdi visszalapozni a Magyar Közlönyt, hogy kiderüljön, melyik a valóban hatályos változat” –idézte fel beszédében Tuzson Bence. Mint mondta, az ilyen esetek is felvetik azt a kérdést, hogy valóban rendkívül nagy szükség van arra, hogy legyen egy jogszabály által kimondott, közhitelesnek

tekinthető jogtárunk. Éppen ezért arra törekednek, hogy a nemzeti jogtáron túl létrehozzanak egy ilyet. De ugyanakkor ennél sokkal többet is szeretnének elérni: „Nem is olyan sokára létrejön egy, mesterséges intelligenciával támogatott olyan jogtár, amely képes lesz arra, hogy egyegy adott jogi problémát megoldjon a számunkra. Vagyis, amiből naprakészen és nyilvánvalóan láthatóvá válik, hogy melyik jogszabályt kell alkalmazni, valamint utalást tesz azokra az irányadó magyarázatokra is, amelyek kapcsolatban állnak az adott problémával. Ez a rendszer komoly segítséget fog tudni nyújtani a jogászok számára. Ennek a kísérleti verziója már működik, tehát az egyes jogszabályok vonatkozásában már lehet rajta dolgozni, és a jövő év végére lesz egy működőképes, mindenki számára ingyenesen hozzáférhető bázisunk. Ezzel tehát mindenki tudni fog dolgozni. Ez pedig azt jelenti, hogy a nemzeti jogtárunk teljes mértékben át fog alakulni, de természetesen a hagyományos módon is meg lehet majd tekinteni” – fogalmazott Tuzson Bence.

Január elsejétől a jogalkotásban kötelező a preambulum

A miniszter kitért arra is, hogy korábbi hasonló felszólalása óta megvalósult egy terv, ami akkor még csak ígéretként hangzott el. Ez pedig a preambulum kérdése. Ez időközben megoldódott, ugyanis január elsejétől minden jogalkotó számára kötelező a preambulum megalkotása, ami egy értelmezési keretet fog adni a jogszabályoknak. „Ezzel átlépünk abba korba, amikor egy jogász, egy ügyvéd, vagy akár bíróság valamely tagja, ha előveszi a jogszabályt, akkor egy olyan értelmezési keretet láthat majd maga előtt, ami közelebb viszi a jogalkalmazó jogászt ahhoz, hogy mi is volt a jogalkotónak az eredeti szándéka. Valahogy úgy, mint ahogyan az európai uniós szabályozásban van, tehát az elején tudja olvasni mindenki – nem normatív tartalommal – azokat az elképzeléseket, amelyek irányadóak a jogszabály értelmezéséhez” – összegezte a miniszter.

Az ügyvédi díjak rendezése kiemelt ügy

A miniszter külön kiemelte az ügyvédi díjak ügyének rendezését. Ez egy olyan kiemelt ügy, amelyet mielőbb rendeznünk kell, hiszen egy rendkívül fontos kérdés.

„A Kúriának volt egy nagyon jó irányadó döntése azzal kapcsolatban, hogy az ügyvédi munkadíjakkal kapcsolatban a bíróságoknak milyen jelleggel és milyen lehetőségei vannak. Ezt most már jogszabályi szintre emeljük, és innentől kezdve az ügyvédek sokkal biztosabbak lehetnek abban, hogy a munkadíjukhoz hozzá fognak jutni” – közölte Tuzson Bence, aki szerint ezzel ebben a kérdésben végre „sikerült rendet tenni, és azt gondolom, hogy ez egy nagyon jó és nagyon komoly dolog”.

Anyagi megbecsülés és megállapodás egy hatékonyabb bírósági rendszer érdekében

„A jövő év végére szeretnénk eljutni odáig – egy hosszabb egyeztetési folyamatban az OBT-vel, az OBH-val, a Kúriával –, hogy felmérjük, melyek azok a kérdések, amelyeket szeretnénk az új kor kihívásainak megfelelően átvinni a bírósági rendszeren annak érdekében, hogy egy hatékonyabb bírósági rendszert alkossunk meg. Hatékonyság alatt azt értem, hogy a világ is nagyot változott, a techni -

kai lehetőségek is nagy fejlődésen mentek át, és ma már adottak az online tárgyalási lehetőségek, megváltoztak a szokások, és látjuk azt is, hogy milyen típusú perek jelennek meg nagy számban, mondjuk, a járási bíróságok előtt, illetve vannak olyan perek, amelyek jóval kisebb számban fordulnak elő. Mindez indokol bizonyos változásokat a bírósági szervezeteken belül is. Ebben a kérdésben egy megállapodást szeretnék kötni az érintett szereplőkkel. Mindemellett természetesen a bírók, az ügyészek, a bírósági alkalmazottak megbecsülését szintén hatékonysági kérdésnek tekintem. A megállapodásban pedig azt szeretnénk majd rögzíteni, hogy milyen olyan változtatásokra lenne még szükség, amelyek segíthetik a jogérvényesítést, illetve a jog érvényesülését Magyarországon” – mondta el ünnepi beszédében Tuzson Bence. „Olyan javaslatokat tettünk mi Igazságügyi Minisztériumként, amiket kaptunk Önöktől, ezek sorra épülnek be abba a tervbe, amit szeretnénk a következő időszakban megvalósítani” – tette hozzá.

Kilencvenkilenc százalékos egyetértés a jövőt illetően

Tuzson Bence a folytatásban úgy fogalmazott, hogy mivel az ügyvédek az igazságszolgáltatási rendszernek a részei, ezért aki ügyvédnek megy, az egyfajta elkötelezettséggel teszi ezt. Ha mi, ügyvédek, vál-

laltuk ezt a hivatást, akkor az azzal járó felelősséget is vállaltuk – fejtette ki véleményét. Szerinte – néhány vitás ponttól eltekintve – „a kérdések zömében, talán a kilencvenkilenc százalékában egyetértés van” az Igazságügyi Minisztérium és az ügyvédek, a kamarák, a hivatás képviselői között. Ez érvényes azokra a kérdésekre is, amelyekben el kell majd dönteni, hogy „hogyan tudjuk jobbá és hatékonyabbá tenni az igazságszolgáltatás működését”. A miniszter szerint egyetértés van abban is, hogy „milyen kihívások előtt állunk, és azoknak hogyan és miként kell majd megfelelnünk az előttünk álló időszakban”.

Nyitottság az ügyvédség javaslatai előtt Tuzson Bence beszéde végén kiemelte: – Azt a segítséget továbbra is szeretném felajánlani, amit eddig is megtettem, vagyis azt, hogy itt vagyok, folyamatosan elérhető vagyok és várom azokat a javaslatokat, amelyek az ügyvédek tapasztalataiból felvetődnek, mert úgy vélem, hogy az igazságszolgáltatási rendszerben elsősorban ők azok, akik az ügyfelekkel, a hús-vér emberekkel találkoznak, ugyanakkor ők azok is, akik a problémáikat közvetlenül látják, és képesek összegezni, megfogalmazni ezt egy szervezett formában. Mindezek pedig az Ügyvédi Kamara hathatós közreműködésével később akár a jogalkotás a folyamatában is érvényesülhetnek – mondta. 

Dr. Szabó Péter bíró, az Országos Bírói Tanács elnöke:

A törvény a jogot ígéri, a bíró a jogot adja, az ügyvéd a jogot védi, megkönnyítve

az igazságos bírói döntéshozatalt

Százötven esztendő univerzális értelemben röpke idő, az emberi lét szempontjából viszont beláthatatlanul, átélhetetlenül hosszú. A köztudat szerint ennyi ideig tartott a magyarországi török hódoltság, és százötven év telt el a dualizmus kori jogalkotás egyik mestermunkája, az ügyvédi rendtartásról szóló 1874. évi XXXIV. törvénycikk megalkotása óta is.

kony végrehajtásuk minden garanciája. Ilyen intézményi biztosíték volt a bíróságok szervezeti függetlenségének alapköve, az igazságszolgáltatás és a közigazgatás elválasztása, a bírói és az ügyvédi kar, a közjegyzőség egyértelmű elhatárolása, így ennek keretében, az új organizmus tartópilléreként az ügyvédi hivatásrend létrejötte is.

A bírói és az ügyvédi hivatás lényege a szolgálat: a közjó érdekében a jog, a ius szolgálata, amiről már a rómaiak is tudták, hogy a jó és igazságos művészete. Míg a törvény a jogot ígéri, addig a bíró a jogot adja, az ügyvéd a jogot védi, megkönnyítve a bíró igazságos döntéshozatalát. Nyilatkozataival hozzájárul a jó ítélkezéshez, nehogy a bíró tévedése jogot sértsen.

Rálátás a bíróságok igazgatására

A törvénycikk indokolása méltán állapította meg: „az igazságszolgáltatás egyik legfontosabb közege az ügyvéd”. Az ügyvédség egy ember által konstruált, igazságszolgáltatásnak nevezett organizmus nélkülözhetetlen eleme, így helyes volt a jogalkotó felismerése: „ha törvénykezésünket a jogtudomány és alkotmányos intézményeink követelményének megfelelőleg akarjuk szervezni, akkor lehetetlen az ügyvédség rendezését mellőznünk”. A korabeli reformmunkálatok ugyanakkor nem lehettek volna teljesek a bírói hatalom gyakorlásáról szóló 1869. évi IV. törvénycikk, illetve a királyi közjegyzőkről szóló 1874. évi XXXV. törvénycikk nélkül.

Elődeink felismerték, hogy legyenek az anyagi vagy alaki törvények bármilyen jók, keveset érnek, ha nincs meg haté-

Az ügyvédi hivatásrend: tartópillér Az ügyvédi hivatás maga lényegesen hosszabb múltra tekint vissza: a jogi tudással rendelkező, és a jogban járatlanok segítésére, képviseletére felhatalmazott személy iránti igény azt mintegy természetszerűen hívta életre. A másfél évszázada megalkotott törvénycikk több, mint fél évezredes fejlődést zárt le a magyar ügyvédség kialakulásában, hogy egyidejűleg lerakja a modern, jogállami ügyvédi hivatás fundamentumait is.

Az ügyvédi hivatásrend alapvető érdeke, hogy a bíróságok hatékonyan lássák el alkotmányos feladataikat, ahogy a bíróságok érdeke is a megtermékenyítően színvonalas ügyvédi munka. Kívánatos, hogy az ügyvédség ne csupán az egyes ügyeken keresztül járuljon hozzá az igazságszolgáltatásba vetett közbizalom növeléséhez, hanem rálátása legyen a bíróságok igazgatására is. Ebből a célból biztosítja a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke részére, hogy az Országos Bírói Tanács ülésén tanácskozási joggal részt vehessen.

Engedjék meg, hogy megköszönjem a Magyar Ügyvédi Kamarának, külön dr. Havasi Dezső elnök úrnak, hogy meghívásával lehetővé tette a bíróságok központi igazgatásában az igazságszolgáltatási tanácsok szerepének rövid bemutatását, és hogy e szakmai előadás keretében vázolhassam a magyar bírói önigazgatás, benne az Országos Bírói Tanács helyzetét.

A bírói önkormányzatiság intézményei

Csupán néhány évtizedes múltra tekint viszsza a bírói önkormányzatiság intézménye, nemcsak Magyarországon, hanem világszerte. A bíróságok igazgatásáért az 1869. évi IV. törvénycikk óta, majd az 1972. évi IV. törvény szerint is az igazságügyi miniszter felelt. Ez utóbbi úgy rendelkezett, hogy az igazságügyi miniszter felügyeletet gyakorol a bíróságok működése felett, azzal a korláttal, hogy nem sértheti a bírói függetlenség elvének érvényesülését. A végrehajtó hatalomtól elválasztott, önkormányzati bírósági igazgatás eszméje a rendszerváltás igazságügyi miniszterétől, Kulcsár Kálmántól származik, hogy aztán 1989-ben megkezdje működését az első Ideiglenes Bírói Tanács. Az 1972. évi IV. törvényt módosító 1991. évi LXVII. törvény a miniszteriális igazgatást gyengítette, és a bírói önkormányzatiság kifejezését az összbírói értekezletek, a kollégiumok, a megyei bírói tanácsok és a huszonegy tagú Országos Bírói Tanács életre hívásával kívánta megteremteni; ez utóbbi egyetértési és véleménynyilvánítási jogkörrel rendelkezett, tagjait az összbírói értekezletek választották. Hamar kitűnt azonban súlytalansága, érdekérvényesítő képessége pedig messze elmaradt a megbízatásukat 1992-ben elnyerő megyei bírósági elnökökétől. Többéves jogalkotási folyamat után születtek meg az 1997. évi reformtörvények, és jött létre a bíróságok igazgatásának központi feladatait ellátó, az ítélőtáblák és a megyei bíróságok elnökeinek igazgatási tevékenysége felett felügyeletet gyakorló jogi személyként az Országos Igazságszolgáltatási Tanács. A tizenöt tagból – újraválaszthatósági korlát nélkül - kilenc választott bíró, zömmel megyei bírósági elnök volt, akik felett az ellenőrzést, a munkáltatói jogokat maga a Tanács gyakorolta. Képviseltette magát az Igazságügyi Minisztérium, a Legfőbb Ügyészség, az Országos Ügyvédi Kamara, valamint tag volt az Országgyűlés Alkotmány- és Igazságügyi Bizottságából, Költségvetési- és Pénzügyi Bizottságából delegált országgyűlési képviselő, végül elnöke a Legfelsőbb Bíróság elnöke volt. A Tanács a bíróságok központi igazgatását érintően teljes irányítási, felügyeleti jogkörrel rendelkezett. Az OIT korporatív működését sok kritika érte, és bár voltak megújulási kísérletek – utolsó ízben a 2010. évi CLXXXIII. törvénnyel – a 2011. évi reformjogalkotás a központi bíró-

sági igazgatás letéteményeseként – nemzetközi összevetésben szokatlan módon - egyszemélyi, bíró felelőst határozott meg.

Turbulens esztendők Magyarország 2012. január 1-jén hatályba lépett Alaptörvénye értelmében a bíróságok igazgatásának központi feladatait az Országos Bírósági Hivatal elnöke végzi, azaz annak élén a bírák közül a köztársasági elnök jelölésére a képviselők kétharmados többsé-

hivatal elnökének elmozdítását is kezdeményezte az Országgyűlésnél. Mindeközben az Országos Bírói Tanács körül kialakult helyzet egyre inkább a nemzetközi érdeklődés homlokterébe került, az Európai Unión belül megfelelő működésének biztosítása jogállami kérdésként fogalmazódott meg. Nagy összegű befagyasztott uniós forrás Magyarország számára felhasználhatóságának feltétele volt, hogy az Országos Bírói Tanács szerepe lényegesen erősödjék.

gével megválasztott egyszemélyi vezető áll, akit az Országgyűlés kilenc évre választ. Ettől az időponttól kezdődően a 2011. évi CLXI. törvény új igazgatási modellt vezetett be, nem titkoltan azzal a céllal, hogy a központi igazgatás hatásköreit úgy telepítse, hogy az biztosítsa az igazságügy működési mechanizmusai ismeretében az operatív és gyors döntéshozatalt. Ebben a szisztémában a rendszer elemét képezte az Országos Bírói Tanács, kizárólag hat évre választott bíró tagokkal, amely lényegét tekintve csupán felügyeleti, véleményező funkciót látott el.

Az OBT működését alapvetően határozta meg gyenge hatásköre, annak ellenére is, hogy azt a Velencei Bizottság ajánlására már fél év elteltével bővítették. 2018-ban és 2019-ben az Országos Bírósági Hivatal akkori elnöke és az Országos Bírói Tanács közötti konfliktus kiéleződött, az OBT a

A bíróságok központi igazgatásának felügyeleti testület

Ennek hatására fogadta el a 2023. évi X. törvénnyel az Országgyűlés a bírósági szervezeti reformot, amely 2023. június 1-jén lépett hatályba.

Az Országos Bírói Tanácsot az Alaptörvény a bíróságok központi igazgatásának felügyeleti testületeként határozza meg, amely emellett – más bírói önkormányzati szervekkel együtt - közreműködik a bíróságok igazgatásában. Önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv. Hivatalból tagja a Kúria elnöke, míg további tagjai a bírák küldöttértekezletén a küldöttek közül titkosan választott tizennégy bíró, akik legalább ötéves bírói gyakorlattal rendelkeznek. A Kúria teljes ülése, valamint az ítélőtáblák és a törvényszékek összbírói értekezlete a bíróság enge-

délyezett bírói létszámával arányosan választ küldötteket. A százharminc delegált a küldöttek közül az Országos Bírói Tanács tagjává hat évre egy ítélőtáblai, hat törvényszéki és hét járásbírósági bírót választ meg. A küldöttértekezlet azonos számban póttagokat is választ, akik szükség szerint a kieső tagok helyére lépnek. Az OBT elnöke és elnökhelyettese megbízatásukat a tagok közül titkos szavazással három évre nyerik el, és újraválaszthatóak. Az Országos Bírói Tanácsot az elnök vezeti és képviseli.

Bár a bíróságok központi igazgatásában az alakító jogkörök az Országos Bírósági Hivatal elnökénél maradtak, az OBT hatásköre széles, így – a teljesség igénye

hogy megbízatásának forrása a bírói kar demokratikusan meghozott döntése, így folyamatos kapcsolatban kíván maradni a bírákkal. Elkötelezett abban, hogy alkotmányos és törvényi kötelezettségeinek eleget téve saját eszközeivel dolgozzon azért, hogy a jogkereső állampolgárok minél hatékonyabb igazságszolgáltatáshoz juthassanak. Emellett nemzetközi kapcsolatrendszere van, és tagja az Igazságügyi Tanácsok Európai Hálózatának. Az Országos Bírói Tanács bemutatása nem lehet teljes a nemzetközi kontextus említése nélkül. Igazságszolgáltatási tanácsok ugyanis Latin-Amerikától Ázsiáig számos államban működnek, a bírósági igazgatásban szerepük a kormányzati fele-

A bírói és az ügyvédi karral szemben egyaránt jogos elvárás: tegyen meg mindent a jogállamiság jegyében a joghoz hozzáférés legteljesebb biztosításáért.

nélkül – ellenőrzi az OBH elnökének központi igazgatási tevékenységét, a bíróságokat érintő jogszabályok alkotását kezdeményezheti, véleményezi az igazságszolgáltatási rendszert érintő jogszabályok tervezetét (ekként azokat is, amelyek az ügyvédek tevékenységét közvetlenül meghatározzák), elfogadja a Bírák Etikai Kódexét, véleményezi a bíróságok költségvetését, ellenőrzi azok gazdálkodását, ügyek soron kívüli intézését rendelheti el, kötelező véleményt ad a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal elnökének, elnökhelyettesének jelöltek törvényi követelményeknek megfelelőségéről, szerepe van a bírói, bírósági vezetői kinevezésekben, kitüntetések adományozására tehet javaslatot, javaslatot tesz a központi oktatási tervre. Hozzáférhet a bíróságok igazgatásával kapcsolatos összes dokumentumhoz, információhoz, adathoz. Fontosnak tartja, hogy működése a nyilvánosság számára transzparens legyen.

A megújult OBT célja a jogkereső állampolgárok minél hatékonyabb igazságszolgáltatáshoz juttatása

A megújult összetételű Országos Bírói Tanács 2024. január 30-án kezdte meg munkáját, és azóta már közel kétszáz határozatot hozott. Tudatában van annak,

lősség elhalványulásával egyidejűleg jellemzően erősödik. Jogállásukra, működésükre számos szupranacionális soft law szabályozó vonatkozik, az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának ajánlásaitól a Velencei Bizottság és az Európai Bírák Konzultatív Tanácsának állásfoglalásain keresztül az Igazságügyi Tanácsok Európai Hálózatának deklarációiig. Ezekből leszűrhető, hogy autonóm bírói testületként alapvető rendeltetésük a társadalom szolgálatában a bírói függetlenség védelme, demokratikus működésük garanciája pedig a köz érdekében elszámoltathatóság. Mindemellett az ilyen tanácsok felépítésükben, összetételükben, hatásköreikben, tagjai és elnökei megválasztása, megbízatásának időtartama tekintetében, s más szempontokból is eltérőek. Közös azonban bennük, hogy eredményesen működhessenek, meg kell őrizniük intaktságukat, széles kompetenciával és önálló költségvetéssel kell rendelkezniük.

A jogállamiság egyik fokmérője

A jogászi hivatásrendek végső soron a társadalom érdekében működnek, valamennyi szolgálatának vezérfonala kell, hogy legyen, ne feledkezzen el küldetéséről. A bírói és az ügyvédi kar számára egyaránt jogos elvárás, hogy jogkörében tegyen meg mindent a jogállamiság egyik

fokmérőjeként a joghoz hozzáférés lehető legteljesebb biztosításáért, mert csak így lehet a minden embert veleszületetten megillető jogegyenlőség valódi, és nem formális. Hinnünk és tudnunk kell, hogy az igazságszolgáltatás nem értünk, bírókért, ügyvédekért, más hivatásrendekért van; éppen ellenkezően: a közjó érdekében, azért, hogy ez utóbbi ne az ideák transzcendens univerzumára szorítkozzon, hanem azt kézzelfogható valóságként érzékelhessük. Így egyszerre nemes hagyományaink megőrzésével és megújításával tudunk eleget tenni - a digitalizáció és a mesterséges intelligencia felgyorsuló világában exponenciálisan gyarapodó joganyag mellett is - kötelezettségeinknek. Igaza van Wesselényinek: „változás szeretete tart munkásságban és szül találmányokat; a réginek szeretése menti meg a már meglévőt, gonddal szerzettet, hamar eltűnésétől”. Ahhoz ugyanakkor, hogy korunk elvárásainak megfeleljünk, nekünk, bíróknak, ügyvédeknek alkotó tevékenységet kell végeznünk. Eötvös Lorándot idézve: mivel nincs két egyforma peres ügy, az ügyvédtől is „többet kell kívánnunk, mint azt, hogy mások tudománya által alkotott mintákat alkalmazzon, szükséges, hogy a magáéból is tudjon hozzá valamit adni”.

Szabadsággal és önállósággal

Az ügyvédi hivatásrend, mint amelynek valamennyi jogászi professzió közül leginkább éltető eleme az őt körülvevő világra nyitottság, alappal lehet büszke múltjára, és tekinthet bizakodva a jövőbe. Az 1874. évi XXXIV. törvénycikk még csak „képzett, jellemes férfiak” számára tette lehetővé az ügyvédi hivatás gyakorlását, hogy „hivatásukban szabadsággal és önállósággal járhassanak el, és a jog védelmében hivatásuknak megfelelő működési körrel bírjanak”.

Az első magyar ügyvédnő, dr. Ungár Margit 1928. június 24-én tette le vizsgáját. Ma már az ügyvédi szakmát többezer képzett, jellemes nő és férfi gyakorolja. Számos kiváló ügyvéd állt helyt az élet más területein is. Most csak a sport területét érintve, több olimpiai bajnok, érmes sportoló dolgozik a karban. Dr. Iglódi Endre országos fegyelmi főbiztostól tudom, hogy ügyvéd az egyetlen magyar, aki északi és déli oldalról is megmászta a Mount Everestet, nem utolsósorban pedig Havasi elnök úr is példát mutat senior atlétikai érmesként. 

Kitüntetések

Jogtudósokat, bírákat, ügyészeket, ügyvédeket díjaz, jutalmaz a Magyar Ügyvédi Kamara az általa alapított számos kitüntetéssel és díjjal. Ezekkel minden évben azokat kívánja jutalmazni, akik kiemelkedő szerepet vállaltak a magyar igazságszolgáltatás jobbá tételében, szakmai minőségének emelésében, valamint azokat a fiatal tehetségeket, akik ügyvédjelöltként bizonyságot tettek felkészültségükről és a hivatásrendi szolgálat jövőbeni minőségi végzéséről. Ezeket az elismeréseket a Magyar Ügyvédek Napja alkalmából adták át 2024. november 16­án Budapesten, a Kúria dísztermében megrendezett ünnepi eseményen. A következőkben bemutatjuk a kitüntetetteket, díjazottakat - miként azt dr. Holczer Ferenc, a Magyar Ügyvédi Kamara főtitkára előterjesztette. A kitüntetéseket, díjakat és elismeréseket dr. Havasi Dezső, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke nyújtotta át.

A JOG SZOLGÁLATÁBAN DÍJ 2024. évi kitüntetettjei 2024­ben

A Magyar Ügyvédi Kamara elnöksége a Jog Szolgálatában életműdíjat adományoz az ügyvédi, bírói, ügyészi hivatás keretében, továbbá egyéb jogterületen – különösen a tudomány és az oktatás területén hosszabb időn át kiemelkedő tevékenységet folytató személynek, aki elméleti és gyakorlati tevékenységével kiemelkedő eredménnyel szolgálta hivatását.

A bírói hivatásrend képviseletében

Dr. Hegedűs István 1981-ben végzett az akkori József Attila Tudományegyetem Jogi Karán. Ezt követően rögtön a Szegedi Járásbíróságra került fogalmazóként. 1983-ban szakvizsgázott. 1984. június 1-től a Szentesi Városi Bíróságra nevezték ki büntetőbírónak, azonban hamarosan áthelyezték a Szegedi Városi Bíróságra. 1990-től másodfokú tanácsban előadó bíróként, később tanácselnökként dolgozott a Csongrád Megyei Bíróságon. A 2003-ban megalakult Szegedi Ítélőtáblára került tanácselnöki beosztásban. 2012-től pedig ugyanott a Büntető Kollégium vezetője lett, 2022-es nyugalmazásáig. Az 1990-es évek elejétől dolgozik a mostani nevén Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának Büntetőjogi Tanszékén, jelenlegi nevén Bűnügyi Tudományok Intézete, előbb szerződéses oktatóként, majd közalkalmazottként, végül címzetes docensként. Mindvégig büntető eljárásjogot oktatott, előadásokat tartott, illetve gyakorlatot vezetett. Társszerzője a szegedi eljárásjogi jegyzeteknek. Tagja volt a Jogi Szakvizsga Bizottságnak. Közreműködött a bírósági fogalmazók kiválasztásában, képzésében, valamint az új Be. kodifikációjában és a bírákkal való megismertetésében.

Az ügyészi hivatásrend képviseletében

Dr. Sinku Pál

1979. évben a Pécsi Tudományegyetem ÁJK-on végezett Summa Cum Laude minősítéssel, majd március 16. napjától a Pécsi Városi Ügyészség

fogalmazója lett. Jeles szakvizsgát követően 1981. évtől a Pécsi Városi Ügyészség ügyészeként, 1985. évtől a Legfőbb Ügyészség ügyészeként dolgozott. 1996. évtől csoportvezető ügyész, 2003-tól nyugállományba vonulásáig, 2021-ig, főosztályvezető ügyész volt. 1990-2012 között az ELTE ÁJK Büntetőjogi Tanszékén büntető anyagi jogot oktatott. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem JÁK 1996. évben létrejött Büntetőjogi Tanszékének alapító tagja volt, jelenleg is a Tanszék oktatója, büntető anyagi jog, büntető eljárásjog, és kriminalisztika tantárgyak oktatásában vesz részt.

1990-től a Jogi Szakvizsga Bizottság tagja, a Magyar Büntetőjogi Társaság alapító tagja, majd elnökhelyettese. Munkásságát több szakmai díjjal ismerték el, többek között: 2005-ben Kozma Sándor díjjal, 2019-ben Deák Ferenc díjjal, majd 2020-ban a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje Polgári Tagozat állami kitüntetéssel. A bűnügyi tudományok köréből jelentek meg tanulmányai, hét szakkönyv, egyetemi tankönyv, egyetemi jegyzet szerzője, társszerzője – köztük az elmúlt időszak egyik legsikeresebb kiadványának, a Büntetőjogi Különös Rész (HVGORAC) tankönyv társszerzője.

A tudomány képviseletében

Egyetem vendégoktatója volt. 2014-2018 között a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, 2018-tól pedig a Károli Gáspár Református Egyetem kutató professzora, 2022. február 1-től az egyetem rektora. A Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány Kuratóriumának tagja. 2000 és 2004 között nagykövetként a Belga Királyság, illetve a Luxemburgi Nagyhercegség területére kiterjedő hatállyal képviselte a Magyar Köztársaságot. 1985-től a Budapesti Ügyvédi Kamara tagja. Az Európa Tanács Velencei Bizottságának magyar póttagja volt 2005 és 2013 között, 2007-től 2010-ig alkotmánybíró, 2010. november 1-től párizsi nagykövet volt. 2014. június 6-tól 2019. június 30-ig Magyarország igazságügyi minisztere. 2019. július 2-tól az Európai Parlament képviselője, az Alkotmányügyi Bizottság tagja. 2019 óta a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet tiszteletbeli elnöke, 2020 szeptemberében pedig a Magyar Jogász Egylet elnökévé választották. 2005ben a Budapesti Ügyvédi Kamara Eötvös Károly Díjban részesítette.

Az ügyvédi hivatásrend képviseletében

Dr. Halmos Tamás

Dr. Trócsányi László Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Államés Jogtudományi Karán szerzett jogi diplomát 1980-ban, majd 1985ben jogi szakvizsgát tett. 1981 és 1988 között a Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézetének tudományos segédmunkatársa, később munkatársa volt. A Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának Alkotmányjogi Tanszékén 1989 és 2018 között oktatott, 2000től egyetemi tanárként. 1994-től ugyanitt, mint tanszékvezető, 1994-1998 között dékánhelyettes, 2004-től a Szegedi Tudományegyetem ÁJK Európatanulmányok Központjának igazgatója, majd 2014-től az egyetem Nemzetközi és Regionális Tanulmányok Intézete igazgatójaként tevékenykedett. 2007-2009 között a Jean Moulin Lyon 3 Egyetem Jogi Karának vendégprofesszora, a Louvain-la-Neuve Katolikus

Az elődjei által megteremtett szakmai hagyományokat tovább ápolta (pl.: Jubileumi aranygyűrű adományozása ügyvédeknek, illetve a Szatmárnémeti Ügyvédi Kamarával 1996-ban létesített szakmai, határon átnyúló kapcsolat folyamatos megszervezése, bővítése). Kezdeményezője volt az Országos Jogász Bridzsversenynek, amely idén 11. alkalommal került megrendezésre.

AZ ÜGYVÉDSÉGÉRT­­­ Pro Collegio Advocatorum kitüntető cím 2024. évi jutalmazottjai

A Magyar Ügyvédi Kamara az Ügyvédségért - Pro Collegio Advocatorum kitüntető címet adományozza a példamutató ügyvédi, közéleti tevékenység elismeréseként.

néhai

Dr. Csurgó Ottó

Azok az ügyvédek, akik gyakran megfordulnak a Magyar Jogászegylet gyűlésein, már azt megelőzően megismerték, hogy 2014-ben az ügyvédi kamara tagjává vált, mert a Jogász Egylet Biztosításijogi Szakosztályának vezetőjeként a gyűlések gyakori és sikeres előadójaként tűnt ki. Pályafutását az Állami Biztosítónál kezdte 1981-ben, később az AXA Colonia Biztosítónál folytatta, 1995 és 2001 között már elnök-vezérigazgatóként. 2000-2001 között az AXA Közép-Európai Holding igazgatóságának is tagja. Később elnöki tanácsadóként csatlakozott az OTP Garancia Biztosítóhoz, ahol 2007 októberétől vezérigazgató-helyettesként irányította a nem-életbiztosítási területet. 2010től 2014-ig a CIG Pannónia Csoportban előbb az Általános, majd az Életbiztosító vezérigazgatója, később az Igazgatóság elnöke is. Az ELTE Jogi Továbbképző

1958. június 15-én született Sopronban. Alap és középfokú iskoláit itt végezte. A soproni Széchenyi István Gimnáziumban érettségizett. Egyetemi tanulmányait – az akkoriban kötelező sorkatonai szolgálat letöltése után - a Pécsi Tudományegyetemen végezte, 1982-ben diplomázott. 1982-től ügyvédjelölt, 1985. február 1-től ügyvéd, tevékenységét a Nyíregyházi 1. sz. Ügyvédi Munkaközösségben kezdte meg, majd 2002-ben megalapította a Dr. Halmos Ügyvédi Irodát. 1988-tól 1992-ig, majd 1998-tól 2002-ig a Nyíregyházi Ügyvédi Kamara elnökségének tagja, 2002. március 2-től a Nyíregyházi Ügyvédi Kamara elnöke. 2018-tól a Magyar Ügyvédi Kamara elnökhelyettese. 2007-ben a Magyar Ügyvédi Kamara elnökségétől „Kiváló Ügyvéd” kitüntető jelvényt, 2012ben az „Ügyvédségért” kitüntető címben, majd 2016-ban a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje állami kitüntetésben részesült. Ügyvédi működési területei a klasszikus polgári jog, a polgári eljárásjog és a gazdasági jog. 2008-tól a Jogi Szakvizsga Bizottság tagja gazdasági jog szakterületen. 2005-től a Miskolci Egyetem Állam és Jogtudományi Karán a polgári jogi záróvizsga bizottság elnöki tisztségét is ellátja, de hasonló tisztséget az utóbbi időben a Debreceni Egyetemen is ellát. Több mint egy évtizede választottbíró a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Választott Bíróságon.

Intézetében a biztosítási és kártérítési szakjogász képzések előadója, címzetes egyetemi docens. A Biztosítási Jogászok Világszervezetében (AIDA) a magyar szekció társelnöke az európai elnökség tagja 2010-2022 között. 2014 februárjától lett ügyvéd, és 2017 májusában választotta őt a magyar ügyvédség 90%-át biztosító MÜBSE Küldöttgyűlése az egyesület ügyvezetőjének.

7 év alatt az ügyvédi biztosító egyesület tevékenységét Dr. Csurgó Ottó professzionálissá fejlesztette, a további sikerek learatásában súlyos betegségéből adódó váratlan halála akadályozta meg. Dr. Csurgó Ottó amellett, hogy elismert szaktekintély és kiváló menedzser is volt, nagyvállalati tapasztalatait nagyszerűen hasznosította az ügyvédi biztosító elsőszámú vezetőjeként is. A díjat a postumus kitüntetett özvegye, Csurgó Ildikó vette át.

Dr. Gál Miklós

A Pécsi Tudományegyetemen szerezte jogi diplomáját 1980-ban. Ezt követően ügyvédjelöltként helyezkedett el és 1982-ben sikeres szakvizsgát tett. 1984-től dolgozik ügyvédként, Dombóvárról kérte átjegyzését Győrbe és 1985 októbere óta tagja a Győr-Moson-Sopron Megyei Ügyvédi Kamarának. 2008-tól látja el a mai napig folyamatosan a Győr Megyei Jogú Város Helyi Választási Bizottságának az elnöki tisztét, melyre legutóbb 2024-ben ismételten megválasztották. A 2000-es években a Győr-Moson-Sopron Megyei Labdarúgó Szövetség I. fokú Fegyelmi Bizottságának, majd a II. fokú Fegyelmi Bizottságának az elnöke volt. Hosszú éveken keresztül, ideértve a győri labdarúgás legsikeresebb időszakát is, a Győri ETO FC jogi képviselője volt. 20 éven keresztül a Győr-Moson-Sopron Megyei Ügyvédi Kamara Fegyelmi Bizottságának az elnöke volt, jelenleg pedig már ötödik éve a Győri Ügyvédi Kamara Regionális Fegyelmi Bizottsága elnöki tisztét tölti be. 2016-ban „több évtizedes ügyvédi tevékenysége, valamint az Ügyvédi Kamara Fegyelmi Bizottsága elnökeként kifejtett munkája elismeréseként” az Ügyvédi Kamara által alapított Dr. Nagy Károly - Díjban részesült.

Működési területe elsődlegesen a büntető ügyszak, valamint a gazdasági jog.

Dr. Juhász M. Gábor

2004-ben végzett a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán. Az egyetem elvégzését követően 4 évig ügyvédjelöltként dolgozott az Ernszt és Tóth Ügyvédi Irodában, itt ismerkedett meg az ügyvédi hivatás alapvetéseivel, és sajátította el a szakma fortélyait. Ügyvédjelöltként 2006-ban és 2007-ben is az Ügyészek Országos Egyesülete által szervezett, a Legfőbb Ügyészség, valamint a Magyar Jogász Egylet által támogatott Kriminalexpo rendezvénysorozat keretében megrendezett országos perbeszédversenyen, az ügyvédi hivatásrend képviseletében indult versenyzők közül első helyezést ért el, 2006-ban elnyerve a szakma képviselőiből álló közönség díját is. A szakvizsgák letételét követően 2008-ban megalapította saját ügyvédi irodáját. Az ügyvédi közélet iránt pályája kezdete óta érdeklődik, 2008tól csaknem két cikluson át a Budapesti Ügyvédi Kamara Fegyelmi Bizottságának jegyzőjeként tevékenykedett, ezt követően a Fegyelmi Bizottság tagjaként folytatta tevékenységét. Második ciklus óta a bizottsági tagok egyhangú döntése alapján a Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság elnökhelyettesi tisztségét tölti be. 2022. óta tagja a Magyar Ügyvédi Kamara Küldöttgyűlésének. Ahogy a fegyelmis, úgy az ügyvédi tevékenységét is nagyfokú lelkiismeretességgel és a tisztességes ügyvédi munkához, az ügyvédi hivatáshoz elengedhetetlenül szükséges alázattal igyekszik végezni.

Dr. Meskó Tamás

1993-ban szerezte meg jogi diplomáját az ELTE-n summa cum laude minősítéssel. 1997-ben sikeres jogi szakvizsgát tett, majd 2001-ben bank-szakjogász szakirányú szakképzettséget szerzett. 1994 és 1997 között ügyvédjelölt, 1997-1998 között ügyvéd, majd 1998-2002 között a Novák és Társai Ügyvédi Iroda tagja. 2002-2022 között a Meskó és Társai Ügyvédi Iroda tagja, irodavezetője volt. 2022 óta egyéni ügyvéd. 2006-2018 között a Budapesti Ügyvédi Kamara fegyelmi bizottságának tagja, 2019-től fegyelmi biztosa.

Dr. Rékási Róbert Édesapja ügyvédi nyomdokaiba lépve határozott az ügyvédi hivatás mellett. Az ELTE Állam és Jogtudományi Karán 1986-ban szerzett diplomát. Joggyakorlatát a Szolnoki 1. sz. Ügyvédi Munkaközösségben végezte. A jelölti munka elismeréseként az Országos Ügyvédi Tanácstól kitüntetésben részesült. Szakvizsgát - mind a polgári jog, mind a büntetőjog szakterületén - jeles eredménnyel tett. 1990. március 27. napjától ügyvéd, 1993. január 1. napjától a szolnoki székhelyű R&S Ügyvédi Iroda alapító tagja, tulajdonosa és vezetője. Tevékenységéhez tartoznak a belföldi és külföldi tulajdonban álló gazdasági társaságok, szövetkezetek, alapítványok, egyesületek alapítása, változásbejegyzése, képviselete polgári, munkajogi és gazdasági ügyekben, a gazdasági ügyekhez kapcsolódó büntetőügyekben jogi képviselet ellátása, továbbá polgári, gazdasági, médiajogi, szerzői jogi belföldi és nemzetközi ügyletek bonyolítása, megfelelési tanácsadói feladatok ellátása. 1990-től 1994-ig a Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzatában, ill. Közgyűlésében képviselő. 20002010 között a Hungária Televízió Közalapítvány tagja. 2004-től 2010-ig a Hungária Televízió Közalapítvány elnökhelyettese. IM cenzor. 1992-től a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Ügyvédi Kamara elnökségének póttagja, 2002-től tagja, 2014-től elnökhelyettese, 2018. december 1-től elnöke. A vezetése alatt álló Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Ügyvédi Kamara 2021. évben elnyerte a Magyar Ügyvédi Kamara és a PILnet által alapított Pro Bono díjat.

A KIVÁLÓ ÜGYVÉD kitüntető jelvény 2024. évi jutalmazottjai

A Magyar Ügyvédi Kamara a Kiváló Ügyvéd kitüntető jelvényt a kiemelkedő szakmai munkát végző ügyvédnek adományozza.

néhai

Dr. Karsai Dániel

2001-ben évben „cum laude” minősítéssel szerzett jogi diplomát az ELTE Állam-és Jogtudományi Karán. 19982001-ig a Bibó István

Szakkollégium tagja volt. 2002-től PhD tanulmányokat végzett az ELTE Állam-és Jogtudományi Kar Alkotmányjogi Tanszékén. Kutatási területe a jogforrások, a jogalkotás alkotmányossága, konzulense dr. Kukorelli István volt. 2003-ban közigazgatási szakvizsgát szerzett. 2003-2006 között európai uniós szakjogászi képzettséget szerzett az ELTE Állam-és Jogtudományi Kar Jogi Továbbképző Intézeténél. 2008-ban jogi szakvizsgát tett. 2004-2005 között az ELTE Állam-és Jogtudományi Kar Alkotmányjogi Tanszékén volt szemináriumvezető, majd 2005-ben a Szegedi Tudományegyetem Jogi Karán alapjogi jogesetmegoldó szemináriumvezető volt. 2003. január 1. és 2005. augusztus 31. között az Igazságügyi Minisztérium Kodifikációs Főosztályán dolgozott tanácsosként, majd 2005. szeptember 1. napjától 2009. július 31. napjáig az Emberi Jogok Európai Bíróságán volt jogász. 2009. szeptember 1. napjától a Nagy és Trócsányi Ügyvédi Irodában volt irodai tag, majd 2011. szeptember 8-tól a Karsai Dániel Ügyvédi Iroda irodavezetője 2024. március 31. napjáig A kitüntető jelvény átadására 2024. december 2. napján az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Ál-

lam-és Jogtudományi Karán megrendezésre kerülő emlékesten kerül sor. A kitüntető jelvényt édesapja, dr. Karsai László professor emeritus veszi majd át.

Dr. Grósz Katalin

A jogi diplomáját 1989-ben szerezte meg a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán, cum laude minősítéssel. Jogi pályafutását a Zalaegerszegi Ügyvédi Munkaközösségben kezdte, ahol 1989-tól 1991 dolgozott ügyvédjelöltként. 1991. októberétől 1993. májusáig az Igazságügyi Minisztériumban dolgozott, ahol törvénytervezetek előkészítésében vett részt (társasági jogi és magánjogi tárgyú törvények). Ügyvédi szakvizsgáját 1993. évben már a Szecskay Ügyvédi Iroda ügyvédjelöltjeként tette le. Jelenleg a Szecskay Ügyvédi Iroda partner tagja és az energiajogi szakmai csoportjának vezetője. Dr. Grósz Katalin tárgyi tudása, jogszabály- és jog ygyakorlat ismerete több jogterületen, különösen az energiajog, versenyjog, polgári anyagi és eljárásjog területén kiemelkedő. Számos, az energia szektorban megvalósult sikeres nagy tranzakcióban vezető jogi tanácsadóként vett részt. Emellett nagy jelentőségű versenyjogi, munkajogi és peres ügyekben is gyakran vállal feladatokat. Angol, francia és német felsőfokú nyelvismerete alapján nem csupán magyar ügyfeleknek, de a világpiacon jelen lévő külföldi társaságoknak is mindhárom nyelven képes magasszintű jogi szolgáltatást nyújtani. A bel- és külföldi konferenciákon tartott színvonalas előadásai, valamint az elmúlt évek során megjelent szakmai cikkei a magyar ügyvédség jó hírnevét szolgálják.

Dr. Juhász Zoltán A Szegedi József Attila Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Karának nappali tagozatán 1988. február 13-án szerzett diplomát. A Nyíregyház Ügyvédi Kamara 1988. április 01. napján vette fel az ügyvédi

névjegyzékbe és osztotta be a Nyíregyházi 1. sz. Ügyvédi Munkaközösségbe. A szakvizsga letétele után 1990. december 20. napján nyert felvételt az Ügyvédi Kamara névjegyzékbe. A kamarai közéletben 2006-tól vesz részt, mint elnökségi tag. 2006. március 4. napjától 2014. február 28. napjáig fegyelmi megbízottként tevékenykedett. 2014. március 1. napjától és jelenleg is a Nyíregyházi Ügyvédi Kamara elnökhelyettese, ennek keretein belül ő végzi a Kamara büntetőjogi érdekképviseletét és mint oktatási referens irányítja az ügyvédjelölti oktatást és szervezi a perbeszédversenyeket. Ezzel kapcsolatosan kiemelendő, hogy az utóbbi években ügyvédjelöltjei a területi perbeszédversenyek megnyerésén túlmenően, több alkalommal 1. 2. és 3. helyezéseket értek el az Országos Ügyvédjelölti Perbeszédversenyen. Oktatási tevékenysége során a 2018-2019.-es évben az év oktatójának választották. 2018. és 2022. között a Magyar Ügyvédi Kamra II. fokú Fegyelmi Bizottságának tagja volt. 2022. évétől kezdődően a MÜBSE Felügyelő Bizottsági póttagja. Ügyvédi irodája elsősorban büntetőügyekkel foglalkozik, az évek során a megye egyik legkiválóbb büntető védőjévé vált.

Dr. Koczka Gábor

Jogi tanulmányait az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán végezte. 1982. április 11-én nyert felvételt a Pest Megyei Ügyvédi Kamarába ügyvédjelöltként. 1984. szeptember 27-én tett sikeres szakvizsgát tett és 1984. december 10. napjától beosztották a Ráckevei Ügyvédi Munkaközösségbe. A kamarai életben mindig aktívan részt vett. A Pest Megyei Ügyvédi Kamara, illetve a Pest Vármegyei Ügyvédi Kamara elnökségi tagja évtizedek óta, és már második ciklusát tölti a kamara elnökhelyetteseként. Ha alapvető, a Kamara jövőjét jelentősen befolyásoló döntést kellett hozni, az ő véleménye meghatározó volt, tapasztalatával, megfontoltságával megadta a döntés irányát. Gondolkodásmódjára és munkájára mindig jellemző volt a precizitás és az ésszerű, életszerű megoldások keresése. Ezek a tulajdonságai és személyisége tették elsősorban a Ráckevei járás, de elmondható az, hogy Pest vármegye déli régiójának is

mindenki által elismert és keresett ügyvédjévé. A bíróságok és hatóságok is mindig számíthattak pontos munkájára, ezzel segítette az igazságszolgáltatás más hivatásrendjeinek munkáját, melyért a kellő elismerést és tiszteletet megkapta. Soha nem tagadta meg tudását kollégáitól. Sokan, sokszor – így ügyvédek is - fordultak és fordulnak hozzá segítségért, tanácsért.

Dr. Pál Helga

Egyetemi tanulmányait a Szegedi József Attila Tudományegyetemen kezdte, majd a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen diplomázott 2000-ben. Diploma után az Édesapja által alapított Pál és Társai Ügyvédi Irodában lett ügyvédjelölt, majd ügyvéd, és 18 évig együtt dolgoztak. Abban a szerencsés helyzetben volt, hogy az Édesapjától tanulhatta a szakmát. Sok ügyvédjelölt került ki a kezei közül, akik a jogi pálya bármely területén megállták később a helyüket, de a legszigorúbb mindig vele volt, nagyon magas szakmai színvonalon kellett végeznie a munkáját, folyamatos számonkérés mellett. Édesapja mindent megtett azért, hogy ne büntetőjogi területen tevékenykedjen, mert „az nem lánynak való”, ezáltal nagyon sok polgári jogi és a munkajogi ügyet is képviseltek együtt, de a büntetőjog iránti szerelem, ami az egyetemen kezdődött túlélt mindent és végül ebben a jogágban teljesedett ki a tudása és hivatása. Megtalálták azok a „nagy” ügyek és ügyfelek, amelyekről az egyetem alatt csak álmodott, olyan ügyvéd kollégákkal dolgozhatott együtt, akikre példaképként tekintett tanulmányai során. A büntetőügyekben ellátott védelem során nagyban segíti őt a mögöttes tudományokban, így különösen a természettudományokban szerzett jártassága, amely szinte példátlan a védői karban. A Budapesti Ügyvédi Kamara munkáját két éve segíti jegyzőként a fegyelmi tárgyalások során.

Dr. Sebes Péter

Jogászi diplomáját 1980ban az ELTE Állam és

Jogtudományi Karán szerezte, cum laude minősítéssel. Jogi szakvizsgát 1982-ben tett. 1980tól a Fővárosi Főügyész-

ségen ügyészségi fogalmazó. 1982-től a Fővárosi Főügyészség Gyermek és Ifjúságvédelmi Osztályán ügyész. 1986-tól a Budapesti V. kerületi ügyészségen vezető-helyettes ügyész. 1990-től ugyanott kerületi vezető ügyész. 1991-től a Szerencsejáték Felügyelet Jogi és Engedélyezési főosztály vezetője, majd pénzügyminiszteri megbízott a Szerencsejáték Felügyelet vezetői teendőinek ellátásával, a Kormány által kinevezett elnöke a Szerencsejáték Felügyeletnek. 1999. szeptember 1-től ügyvédi praxist folytat Budapesten. Beigazolódott: az ügyészségen megszerzett büntetőjogi és jogalkalmazói szakmai tudását az ügyvédi munka során is kamatoztatni tudta. Túlnyomórészt büntetőjogi területen tevékenykedik, ellát mind védői feladatokat mind, pedig sértetti képviseleti, magánvádlói, pótmagánvádlói feladatokat. Az utóbbi években a büntetőjogi területen belül megnőtt gazdasági jellegű bűncselekmények miatti eljárásokban működik közre; a jegybank, több jelentős kereskedelmi bank és kiemelt könyvvizsgáló cég is ügyfelei közé tartozik, emellett jelentősnek mondható gazdasági büntetőügyekben dolgozott védőként.

Dr. Szilágyi

Zsuzsanna 1980-ban végzett a Pécsi Tudományegyetem Állam és Jogtudományi

Karán. A szakvizsgát követően külkereskedelmi szakjogász diplomát szerzett az ELTE Jogi Továbbképző Intézetében. A Pécsi Tudományegyetemen pedig infokommunikációs szakjogász mesterfokozatot (LL.M) szerzett. Szakmai pályafutása első állomása jogtanácsosként a Magyar Televíziónál volt, majd 1991ben a Budapest Ügyvédi Kamara tagjaként kezdte ügyvédi tevékenységét, 2010től pedig a Székesfehérvári Ügyvédi Kamara tagja. 2011. óta tagja a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala mellett működő Szerzői Jogi Szakértői Testületnek. Megalakulása, 2014 óta tagja a NMHH Elnöke mellett működő tanácsadó testületnek. Ügyvédi működésének és szakmai irányultságának fő területe a szerzői jog, a tágabb értelemben vett infokommunikációs jog, ezen belül is a médiajog, az adatvédelem és adatbiztonság témája.

A KIVÁLÓ

KAMARAI JOGTANÁCSOS

díjazottjai 2024­ben

A Magyar Ügyvédi Kamara a Kiváló Kamarai Jogtanácsos kitüntető jelvényt a kiemelkedő szakmai munkáért adományozza a MÜK jogtanácsosi tagozata tagjainak.

Dr. Fürge Krisztina 2006-ban végzett a Szegedi Tudományegyetem Állam-és Jogtudományi Karán. 2006ban szakvizsgázott, 2017-ben bank-és tőkepiaci szakjogászi képzettséget szerzett. 2024-ben a Bécsi Jogi Egyetem és a győri Széchenyi István Egyetem osztrák gazdasági jogi képzését sikeresen elvégezte. 2006-2010 között a CHSH Dezső Ügyvédi Iroda ügyvédjelöltje, majd 2010. óta az Audi Hungária Zrt. jogtanácsosa. 2018 óta a Győri Ügyvédi Kamara Jogtanácsosi Tagozatának elnökhelyettese, a kamara elnökségi tagja, az Oktatási és Továbbképzési bizottság tagja, a Győri Ügyvédi Kamara Elnöksége által kijelölt Pmt. vizsgálóbiztos. 2010 óta külföldi szakmai konferenciákon vesz részt, 2013-ban, majd 2015-2016 között Bajoroszágban, Ingolstadtban kiküldetés keretében végezte a munkáját az Audi AG központi telephelyén.

Dr. Gyurita

Erzsébet Rita

ismereteinek folyamatos bővítése, fejlesztése mellett már 2000-től kezdődően kiemelt figyelmet fordít fennálló ismereteinek jogászhallgatók részére történő átadására is, a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar, illetve jogelődje oktatója először tanársegédként, majd 2007-től egyetemi adjunktusként.

Jogi tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetem Államés Jogtudományi Karának győri kihelyezett tagozatán folytatta, ahol 2000. évben summa cum laude minősítéssel szerzett diplomát, majd 2004ben jogi szakvizsgát tett. 2020-ban a Széchenyi István Egyetemen PhD fokozatot szerzett. Egyetemi tanulmányai befejezését követően a Győr-Moson-Sopron Megyei Közigazgatási Hivatal Hatósági Főosztályán helyezkedett el fogalmazóként, 2004-től jogtanácsos. Ezt követően a Győr-Moson-Sopron Megye területileg illetékes közigazgatási hivatalában, kormányhivatalában osztályvezető, főosztályvezető, majd igazgató, 2012. február 1. napjától főigazgató. A szakmai és vezetői

Több magyar és angol nyelvű tanulmány, szakmai cikk, tankönyvrészlet önálló, illetve társszerzője. 2019-től a Győri Ügyvédi Kamara Területi Jogtanácsosi Tagozat elnöke 2024. június 10. napján a közigazgatási és területfejlesztési miniszter a közigazgatásban végzett magas színvonalú szakmai munkája, elkötelezettsége elismeréseként Magyary Zoltán-díjat adományozott.

A JOGI KULTÚRÁÉRT díj jutalmazottja 2024­ben

A Magyar Ügyvédi Kamara a Jogi Kultúráért díjjal a jogi kultúra érdekében kiemelkedő tevékenységet folytató személy munkásságát ismeri el.

Dr. Vajda János

2004-ben szerzett diplomát az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán summa cum laude minősítés-

sel. 2008-ban lett a Budapesti Ügyvédi Kamara tagja, a szakvizsgákat kiváló minősítéssel tette le. Az ügyvédjelölti éveket 2004-ben a Gárdos, Füredi, Mosonyi, Tomori Ügyvédi Irodánál kezdte. 2005ben csatlakozott a Szecskay Ügyvédi Irodához, ahol 19 éve dolgozik megszakítás nélkül. 2013 óta partner. Ügyvédként versenyjogi, peres, pénz-és tőkepiaci ügyekre specializálódott. Magyarországon megszerezte a pszichológus alapdiplomát (BA), majd 2021-ben Hollandiában pszichológus mesterdiplomát szerzett. egy jogi pszichológiára összpontosító mesterképzés keretében. A pszichológus képzettség megszerzése óta a jogi pszichológia iránti tudatosságnak az ügyvédség körében történő növelésén munkálkodik. Számos magyar és külföldi ügyvédnek, jogtanácsosnak és szervezetnek tartott képzés, workshop és konferencia, szakmai cikk, továbbá tévés, rádiós és podcast szereplés van a háta mögött a témában. 2023-ban jelent meg a „Csak a pszichológusom jelenlétében” című könyve. A jogi praxisa mellett mindig is szenvedélyesen érdeklődött a jog és a pszichológia metszéspontjában található témák iránt, és hogy miként lehet a pszichológiában ismert elméleteket és jelenségeket a jog világára alkalmazni. Meg ygyőződése, hogy a jövő jogásza által elsajátítható egyik legértékesebb tudás az emberi viselkedés mögötti pszichológiai mozgatórugók és a kognitív tudományok

eredményeinek megismerése. A jövőben is azon kíván dolgozni, hogy mindenki, aki az ügyvédi hivatást választja, a gyakorlatba hatékonyan áthelyezhető pszichológiai tudást szerezhessen.

Pesti Ügyvéd

című folyóirat

Az olyan nagy taglétszámú köztestület, mint a Budapesti Ügyvédi Kamara nem nélkülözheti a tagsága tájékoztatását belső ügyeiről, a jogi hivatásrendek eseményeiről, a törvényhozás működésének alakulásáról, és nem utolsó sorban – az európai uniós jogi fejleményekről. A széleskörű tájékoztatási feladatok mellett egyben közösségépítő és közösségmegtartó szerepe is van egy ilyen médiumnak. Mindezeket felismerve 1996-ban dr. Bánáti János, a BÜK akkori elnöke és Komlós Attila lapszerkesztő, egy korábbi hivatalos kamarai közlöny alapjain létrehozták a Pesti Ügyvéd néven ismertté vált havilapot. A szerény kivitelű lapban magas szakmai szinten jelent meg szinte az újságírói műfajok teljes repertoárja: kezdve az egyszerű személyi hírektől a hazai jogász élet eseménybeszámolói és háttéranyagok mellett a kamarai eseményekről, döntéselőkészítésekről és döntésekről, a fontosabb nagy nemzetközi ügyvédi szervezetekről szóló tudósításokig. Mindemellett olyan emlékezetes sorozatok is napvilágot láttak benne, mint a nők a pályán, vagy a kiemelkedő szakmai, kamarai vezetői teljesítményt nyújtó ügyvédekről készült portrék, illetve velük készült interjúk. A Pesti Ügyvéd 2020 decemberétől a BÜK elnökének, dr. Tóth M. Gábornak a felelős tartalmi irányításával és Bus István kiadói-szerkesztői munkájával a változó kor igényeihez igazította a lap küllemét. A hírekről áthelyezte a hangsúlyt az elemző írásokra és a közösségépítő műfajokra, egyben megteremtve a lap internetes felületen történő elérhetőségét is. A Pesti Ügyvéd teljesítményének első negyedszázada és megújítását követő öt esztendeje mind hivatásrendi, mind pedig kommunikációs szempontból olyan teljesítmény, amely figyelemre méltó, sok tekintetben példaadó és méltánylandó. A díjat Bus István főszerkesztő vette át.

Az ÜGYVÉDEK A KÖZJÓÉRT– Magyar Pro Bono díj jutalmazottja 2024­ben

A PILnet és a Magyar Ügyvédi Kamara által közösen adományozott Ügyvédek a közjóért – Magyar Pro Bono díjat évről évre az e téren kiemelkedő munkát végzett ügyvédnek, illetve ügyvédi irodának itélik oda.

Dr. Hoffmann Balázs

A díjazott a Szegedi Ügyvédi Kamara titkára.

A díjat a PILnet képviseletében dr. Gellér Judit, a Magyar Ügyvédi Kamara képviseletében dr. Havasi Dezső elnök adta át

Az ÜGYVÉDEK A KÖZJÓÉRT – Pro Bono Ügyvédi Iroda díj jutalmazottja 2024­ben

Tran és Nemes Ügyvédi Társulás

A díjat dr. Tran Dániel és dr. Nemes B. András vette át.

A díjat a PILnet képviseletében dr. Gellér Judit, a Magyar Ügyvédi Kamara képviseletében dr. Havasi Dezső elnök adta át.

A SZAKMAI PÁLYÁZAT – A MÜK

Országos Kamarai Jogtanácsosi Tagozat által alapított díj

Dr. Németh-Fátray

Róza Lilla

A ChatGPT megjelenése a közigazgatásban dolgozó jogtanácsosok munkájában című dolgozat szerzőjeként a pályázat nyertese, a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kormányhivatal jogtanácsosa. A díjat Dr. Csere Bálint, az OKJT elnöke és dr. Havasi Dezső, a MÜK elnöke adta át.

A PERBESZÉD VESENY

Magyar Ügyvédi Kamara az ügyvédjelöltek képzése kiemelt feladatának részeként 2024. évben is megrendezte az ügyvédjelölti Perbeszéd versenyt. Helyezettjei:

I. Dr. Mayer Péter, a Győri Ügyvédi Kamara ügyvédjelöltje

II. Dr. Perger Ádám, a Nyíregyházi Ügyvédi Kamara ügyvédjelöltje

III. Dr. Jasik Márk, a Szegedi Ügyvédi Kamara ügyvédjelöltje

A DR. KISS DAISY EMLÉKPÁLYÁZAT

A Magyar Ügyvédi Kamara 2024. évben is meghirdette joghallgatók számára a Dr. Kiss Daisyről, a Magyar Ügyvédi Kamara volt főtitkáráról, a polgári perjog egyetemi oktatójáról elnevezett emlékpályázatát a polgári eljárásjog témakörében.

Díjazottak:

I. Baki Noémi, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Állam-és Jogtudományi Kar hallgatója,

II. Parrag Levente, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Állam-és Jogtudományi Kar hallgatója,

III. Jávorszky Tícia, a Debreceni Egyetem Állam-és Jogtudományi

Kar hallgatója

Elevenbe vágó kérdésekről tárgyalt a MÜK országos vezetői értekezlete

A Magyar Ügyvédi Kamara immáron hagyományszerűen, évről évre megrendezi az országos ügyvédvezetői értekezletet. Ezen nem csak a MÜK elnökségének tagjai, hanem a különböző - az országos területi kamarák hasonló szintű - választott tisztségviselői, titkárai, állandó és ad hoc bizottságok vezetői, valamint a döntéselőkészítésekbe bevont szakértő ügyvédek vesznek részt. Eme országos szintre kiterjesztett konferenciázó közösség célja az, hogy alaposan áttekintse a hazai ügyvédtársadalom előtt álló legfontosabb szakmai kihívásokat, keresse ezekre a lehetséges választ és azt döntésre előkészítse az erre hivatott testületek: az országos kamara és a területi kamarák elnöksége számára. Ilyen tanácskozás ment végbe október 4-5-én Visegrádon, dr. Havasi Dezső a MÜK elnöke és dr. Holczer Ferenc főtitkár vezetésével, a dr. Szilágyi János elnökölte Pest Vármegyei Ügyvédi Kamara vendéglátói szervezésében. A megvitatott téma-

körök és az előadók a következők voltak: 1. Az ügyvédi felelősségbiztosítást érintő változások, a biztosítók előtti kihívások (dr. Kovács Kázmér, dr. Pálvölgyi Szilas, dr. Bata Zoltán), 2. Az ügyvédi letétkezelés megújításának kérdései (dr. Halmos Tamás), 3. Felkészülés a 2025 évi Pmt. ellenőrzésekrehangsúlyok, hasznos szervezési módszerek (dr. Petia Csaba), 4. Tájékoztató a MÜK külföldi kapcsolatairól, valamint az ügyvédek védelméről szóló ET egyezményről (dr. Szecskay András, dr. S. Szabó Péter), 5. A MÜK informatikai fejlesztései - OÜNY, letétkezelési rendszer, területi kamarák informatikai támogatása, Pmt., ügyvitel (dr. Gróf Krisztián), 6. Adatvédelmi kihívások az ügyvédek és az ügyvédi kamarák előtt (dr. Molnár Adél), 7. Panasztörvény és panaszbejelentések tapasztalatai (dr. Dékány Dóra), 8. Alkalmazott ügyvédek ellenjegyzési jogosultsága (dr. Elek György), 9. Védői kirendelési rendszer kialakítása sza-

Az ügyvédi felelősségbiztosítás

előtt álló kihívások

bálysértési ügyekben (előadó: dr. Gróf Krisztián). Az Ügyvédek Lapja kérte az előadókat: prezentációjuk szerkesztett változatát bocsássák rendelkezésünkre, hogy azok közlésével a lehető legszélesebb kamarai tagsági körben tegyük ismertté ennek a fontos eszmecserének a részleteit. A következőkben a kérésünkre elkészített írások olvashatók.

Az eseményhez kapcsolódóan, október 6-án a részvevők közül többen megkoszorúzták az aradi vértanúk visegrádi emlékművét; a dr. Szilágyi János által szervezett eseményen dr. Havasi Dezső a MÜK elnöke és Komlós Attila, az Ügyvédek Lapja lapigazgatója emlékezett meg a 48-as forradalom és szabadságharc hőseiről, az önkényuralom áldozatairól, hangsúlyozva: a mártírok kiontott vére soha nem hiábavalóság, hanem magvetés, az adott nemzet önbecsülésének, szabadságvágyának nemzedékekre kiható jelzése. (A Szerk.)

Az ügyvédi törvény azt a kötelezettséget támasztja az ingatlan-nyilvántartási eljárásban képviseletet vállaló ügyvédekkel szemben, hogy tanfolyam és vizsga formájában adjanak számot a speciális és újszerű feladatok ellátására vonatkozó képességükről, továbbá – annak ellenére, hogy a jogalkotó általában (Üttv. 14. § (2) bek.) megelégszik az esetenkénti tizenötmillió forintos évi limit melletti felelősségbiztosítással – aki ezen a területen képviseletet vállal, legalább ötvenmillió forintos limit melletti felelősségbiztosítással rendelkezzen (183/A. § (1) bek. c) pont). Mivel jár mindez?

Dr. Kovács Kázmér, a Magyar Ügyvédi Kamara elnökhelyettese

A magától értetődő kérdés

Ezeknek a limiteknek az összegszerűsége többek szerint kérdéses, inkább alacsony, mint magas. A jogalkotó a meghatározásakor tekintettel volt a fokozatosság elvére, amikor a kezdetben nyolc-, majd tízmillió forintos alsó határt tizenötmillió forintra emelte évenként egymillió forintos ugrással,

amíg 2023. január 1. óta kötelezővé nem tette a jelenlegi, tizenötmillió forintos limitet. Ehhez képest a most előírt, ötvenmillió forintos limit több mint háromszáz százalékos ugrás, ebből a szempontból igen jelentős. Ugyanakkor az ingatlanpiaci árakhoz képest – főleg a nagyvárosi lakásárakat tekintve – inkább alacsonynak mondható.

Ügyvédi oldalról elsősorban úgy vetődik fel a kérdés, hogy van- e, és ha van, miben nyilvánul meg – a limit kötelező megtöbbszöröződésén túl – az a kockázat, amire figyelemmel kedvezmények nélkül körülbelül hétezer forint/hó, kedvezményekkel körülbelül hatezer forint/hó a kiegészítő biztosítás díja a MÜBSE-nél.

Az önellentmondást feloldó fő szabály Az következik az Üttv. 42/A. §-ából, hogy az az ügyvéd, aki nem jogosult ingatlan-nyilvántartási ügyben eljárásra, fő szabályként bejegyzés alapjául szolgáló okiratot nem szerkeszthet.

A törvény korábbi változata önellentmondást tartalmazott az ügyvédi társulás tagjai egymás közti kapcsolatában az E-ing-eljárási jogosultságukra nézve (ügyvállalásként megengedte, másik helyen kizárta). Az ellentmondást a jogalkotó úgy oldotta fel, hogy most már egyértelműen kizárta a társulás valamely tagjának eljárási jogosultságára alapozóan a másik tag okiratszerkesztési jogosultságát. Megmaradt azonban az a lehetőség, hogy az ügyvédi iroda bármely tagja eljárásra jogosultsága esetén az iroda másik tagja okiratot szerkesszen, de ebben az esetben sem jogosult az eljárásra saját személyében, csak irodai társa. Ettől független további lehetőség, hogy okiratszerkesztésre jogosult az eljárásra jogosult iránymutatásával az ügyvédi tevékenység gyakorlójának helyettesítésére jogosult is a 42/A. § e) pontja alapján.

Különváló felelőség

A biztosítási kérdés nyilvánvalóan onnan indul, hogy a felelősség különválhat az okiratszerkesztés során és az ingatlan-nyilvántartási eljárás során elkövetett műhibára. Ugyan a műhibák jelentősebb része az okiratszerkesztés során elkövetett műhibára esik (terhek figyelmen kívül hagyása, anyagi jogi okokból bejegyzésre alkalmatlan okirat szerkesztése, alakilag hibás okirat szerkesztése stb.), nem véletlen, hogy a jogalkotó különválasztotta, és az (elektronikus) ingatlan-nyilvántartásban képviseletet ellátó ügyvédi tevékenységre írta elő a többletkövetelményeket a kötelező felelősségbiztosítás terén is,

aminek hátterében az eddigitől eltérő eljárás és az ebből adódó többletfelelősség áll. Kiemelendő az az újítás is, amit az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény végrehajtásáról szóló 179/2023. (V. 15.) kormányrendelet tartalmaz az automatikus döntéshozatali eljárásról. Az eljárásban képviseletet ellátó ügyvéd önmagában az eljárás késedelmes elindításával már jelentős kárt tud okozni, ha időközben megterhelik az ingatlant, és ugyanilyen következménnyel jár, ha eljárási hibája folytán nem kerül sor megfelelő időben a változás bejegyzésére. Lesz olyan átmeneti idő, amikor párhuzamosan létezni fog egymás mellett az okiratalapú és az elektronikus ingatlan-nyilvántartási eljárás, a határideje csak hozzávetőleg lesz meghatározva, továbbá az átmeneti időben azok is, akik levizsgáztak, és megkötötték a kiegészítő biztosítást – ennélfogva feltüntették az ügyvédi kamarai nyilvántartásban az eljárási jogosultságukat –, mindaddig papíralapon is eljárhatnak, amíg a jogszabály nem teszi kizárólagossá az E-ing-eljárást. A MÜBSE-nél a tervek szerint arra is lesz mód, hogy a biztosítást csak meghatározott, későbbi hatálybalépési időponttal kérjék, ebben az esetben természetesen ettől az időponttól kezdődik a díjfizetési kötelezettségük.

Az általam elmondottak kiegészítését jelezve ajánlom a téma iránt érdeklődők figyelmébe dr. Pálvölgyi Szilas kollegánknak, a MÜBSE elnökhelyettesének, a panaszbizottság elnökének tájékoztatóit, akinek első kézből vannak közvetlen információi kárügyekről, illetve az azokkal szemben benyújtott jogorvoslatokról, ami kapcsolódik az Alkotmánybíróság határozatához és a letétkezelés szabályozásának kérdésköréhez is, továbbá dr. Bata Zoltán kollegánk, biztosítási szakjogász tájékoztatóit, aki a sajnálatos módon váratlanul elhunyt dr. Csurgó Ottó ügyvezetőnk helyébe fog lépni, és akit a MÜBSE igazgatótanácsa, valamint jelölőbizottsága egyhangúlag megválasztani javasol a küldöttgyűlésnek. Dr. Bata Zoltán kilenc éve a MÜBSE-igazgatótanács tagja, korábban a Generali Biztosító jogásza volt, majd a TIR Biztosító Egyesület vezető jogtanácsosa, 1996. január 1-je óta ügyvéd.

Alkotmánybírósági határozat kérdőjelekkel

Az alkotmánybírósági határozat folytán kialakult helyzetre nézve fontosnak tartom jelezni a következőket.

Az AB-határozat megszületése előtt sajnos az Alkotmánybíróság sem a Magyar Ügyvédi Kamarát, sem a MÜBSE-t és – tudomásunk szerint – a Magyar Nemzeti Bankot mint a biztosító felügyeleti szervét sem kereste meg, amikor a MÜBSE eljárását jogszerűnek tartva azt állapította meg, hogy mulasztásban megnyilvánuló Alaptörvény-ellenesség áll fenn annak következtében, hogy a törvényalkotó nem teremtette meg teljeskörűen annak a törvényi garanciáit, hogy az ügyvédi letétbe helyezett letét kifizetésre kerüljön annak, akit a letéti szerződés alapján vagy a szerződés megszűnésekor megillet, azonban a letétet kezelő ügyvéd (letéteményes) bármely okból nem fizeti vissza, és felhívta az Országgyűlést, hogy 2025. június 30-ig tegyen eleget jogalkotói feladatának.

A cél ugyan nemes, de az alkotmánybírósági határozat biztosítási oldalról teljesen végrehajthatatlan, mert nem csak a MÜBSE, hanem egy üzleti biztosító sem, és nem csak egy üzleti biztosító, de egy üzleti viszontbiztosító sem tudja, fogja kockázati körébe vonni a szándékosan, illetve szándékos bűncselekménnyel okozott károkért történő helytállási kötelezettséget.

Fontos hangsúlyozni, hogy ezek a precedensek a mostani szabályozási környezetben születtek, amikor a kizárások körében egyértelműen meghatározták, hogy nem téríti meg az egyesület azt a kárt, amely a letétként vagy egyéb jogcímen átadott, illetve átutalt összeggel való elszámolás elmaradása miatt keletkezik, kivéve, ha a biztosított az átvett összeggel azért nem tud elszámolni, mert tévedésből, megtévesztésből vagy felróható módon (figyelmetlenség) jogosulatlanul fizette ki a jogügyletben részt vevő másik fél részére.

Szigorítás várható

A jogalkotónak kezelnie kell az AB-határozat folytán kialakult helyzetet, és ezzel szoros összefüggésben történhet kiútkeresés a Magyar Ügyvédi Kamara elnöksége által létrehozott letéti bizottság által a jogalkotó részére javasolni kívánt megoldások útján. Már most mondom, hogy tökéletes megoldásra nem látok esélyt, de biztos, hogy a biztosító helytállási kötelezettségének szigorítása (tehát a biztosító helytállási kötelezettsége alóli kizárások körének apasztása) várható. Nem lennék meglepve, ha a jogalkotó a letéti szabályozás terén egy ahhoz hasonló megkülönböztetést vezetne be a szabályozás során, mint ami más területeken, a fogyasztói szerződések terén már ismert. 

Kihívások a MÜBSE előtt

Nehéz feladatok az E-ING kiegészítő felelősségbiztosítás bevezetése során

Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban jogi képviseleti tevékenységet folytató ügyvédek kiegészítő felelősségbiztosítási feltételeinek – a továbbiakban az egyszerűség kedvéért ezt a biztosítási terméket E-ING felelősségbiztosításnak fogom nevezni – és díjszabásának megalkotása során a MÜBSE is számos kihívással és nehezen megoldható feladattal szembesült. A biztosítás alapvetően a kiszámíthatóságra, a kalkulálhatóságra épül. Nyilván nem tudhatjuk előre, hogy az egyes biztosítottak mikor, milyen és mekkora kárt fognak okozni, de optimális esetben – a rendelkezésre álló tapasztalati adatok alapján – nagy valószínűséggel kalkulálni lehet azzal, hogy a teljes veszélyközösség összessége vonatkozásában miként fog alakulni a kárgyakoriság, illetve a károk összegszerűsége. Sajnálatos módon az E-ING felelősségbiztosítás tekintetében a mai napig több a bizonytalanság, mint a bizonyosság.

Dr. Bata Zoltán ügyvéd, a MÜBSE ügyvezető igazgatója

Mindenki előtt ismert az elektronikus ingatlan-nyilvántartási eljárásról szóló jogszabályi környezettel kapcsolatos folyamatos változás. A rendszer bevezetését több ízben elhalasztották, miközben mind az Inytv.-t, mind az Üttv. vonatkozó rendelkezéseit számos esetben módosították. A jelenleg hatályos változat 2025. január 15-től egy hibrid rendszert vezet be, amelyben bizonytalan ideig párhuzamosan, egymás mellett fog élni a papíralapú és az elektronikus eljárás. A helyzetet tovább nehezíti, hogy az az elektronikus rendszer, amelynek igénybevételével az ingatlan-nyilvántartási eljárás során elő lehet terjeszteni a kérelmeket, a mai napig nem ismert, olyannyira, hogy az eredetileg az eljárási jogosultságot jelentő kamarai nyilvántartásba vétel előfeltételeként megszabott gyakorlati vizsga lebonyolítása sem lehetséges.

Sok még a tisztázatlan kérdés

A MÜBSE-nek ebben a környezetben kellett meghoznia a döntéseit annak érdekében, hogy az ügyvédség részére a kötelezően megkötendő kiegészítő felelősségbiztosítás rendelkezésre álljon. Úgy kellett megalkotni a feltételeket és kalkulálni a díjakat, hogy nem voltunk – és a mai napig nem vagyunk – tisztában azzal, hogyan fog működni maga az elektronikus rendszer, a használata során milyen hibákat lehet elkövetni, pontosan mik lehetnek ennek a következményei, milyen károkat okozhatnak.

A fenti nehézségek ellenére igyekeztünk minden előkészületet időben megtenni annak érdekében, hogy az E-ING kiegészítő felelősségbiztosítás elérhető legyen a törvényi határidőben a biztosítottak számára. Már a vonatkozó jogszabályok első megjelenésekor megkezdtük az előkészítő munkálatokat, így vált lehetővé, hogy már az eredeti hatálybalépés időpontjában készen álltunk a biztosítási termékkel, majd folyamatosan hozzáigazítottuk minden egyes olyan jogszabályváltozáshoz, amely érintette a biztosítást. Természetesen a hatálybalépés minden egyes elhalasztásakor azt a logikus és racionális döntést hoztuk, hogy mindaddig nem lépünk a nyilvánosság elé a termékkel, amíg a rendszer bevezetésének időpontja nem válik biztossá. Ennek megfelelően szeptember végén tettük közzé feltételeinket és díjainkat, ettől az időponttól tettük lehetővé tagjaink számára a kiegészítő felelősségbiztosítás megkötését.

Amire eddig jutottunk

Az alábbiakban szeretném röviden ismertetni a vonatkozó biztosítási feltételeket. Az E-ING kiegészítő felelősségbiztosítási szerződést kizárólag az az ügyvéd jogosult biztosítottként megkötni, akinek az ingatlan-nyilvántartási ügyben való eljárási jogosultságát a területileg illetékes ügyvédi kamara bejegyezte a kamarai nyilvántartásba, vagy kérelmet kíván előterjeszteni e jogosultság bejegyzése iránt, és rendelkezik a MÜBSE-nél ügyvédi alap-felelősségbiztosítással, vagy az E-ING kiegészítő felelősségbiztosítással egyidejűleg megköti. Az Üttv. az eljárási jogosultság nyilvántartásba vétele előfeltételeként szabályozza a kiegészítő biztosítás megkötését, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kérelem mellékleteként csatolni kell a biztosítási kötvényt vagy a fedezetigazolást. Tekintettel arra, hogy a kezdeti időszakban a nyilvántartásba vételi kérelem előterjesztésének legkorábbi időpontja (2024. október 1.) és az elektronikus ingatlan-nyilvántartási eljárás bevezetése (2025. január 15.) között hónapok telnek el, a gyakorlatban azt a megoldást választottuk, hogy szeptember 24-től befogadjuk az ügyvéd kollégák biztosítási ajánlatát azzal, hogy a szerződés 2025. január 15-én lép hatályba, ekkor lesz esedékes az első díj megfizetése is. Az ajánlat be-

fogadása után fedezetigazolást állítunk ki, amelyet az ügyvéd csatolni tud a nyilvántartásba vételi kérelméhez. Alkalmazott ügyvéd vonatkozásában a kiegészítő felelősségbiztosítást a munkáltató ügyvéd vagy ügyvédi iroda jogosult megkötni, miután ez esetben a kártérítési felelősség az alkalmazott ügyvéd munkáltatóját terheli.

Újszerű eljárás és a gyakorlati tapasztalatok hiánya

A biztosítási esemény definíciója során igyekeztünk elsősorban elhatárolni a klaszszikus okiratszerkesztési tevékenységet és az újonnan bevezetendő ingatlan-nyilvántartási eljárásban kifejtett jogi képviseleti tevékenységet. Ez nem volt könnyű az eljárás újszerűsége és a gyakorlati tapasztalatok hiánya miatt. Biztosak vagyunk abban, hogy a kárrendezés során fel fognak merülni olyan elhatárolási problémák, amelyekre még nem gondoltunk, ám a kérdéses tevékenységet pozitív oldalról, a jogszabályi megfogalmazásnak megfelelően írtuk körbe, amikor ingatlan-nyilvántartási eljárásban folytatott jogi képviseleti tevékenységnek minősítettük a biztosított által végzett azon tevékenységet, amellyel a biztosított ingatlanra vonatkozó vagy ingatlannal kapcsolatos jog vagy tény közhiteles nyilvántartásba való bejegyzésére irányuló eljárásban (a továbbiakban: ingatlan-nyilvántartási ügy) a megbízók jogi képviseletét látja el. Negatív oldalról megkíséreltük definiálni a klasszikus okiratszerkesztési tevékenységet, kizárva a fedezet köréből. Ebben a körben a bejegyzés alapjául szolgáló okirat szerkesztését és ellenjegyzését és az okiratszerkesztéshez szükségszerűen kapcsolódó és a biztosított ügyvédtől elvárható tájékoztatási kötelezettség teljesítését tekintettük okiratszerkesztési tevékenységnek, és kimondtuk, hogy arra nem az E-ING kiegészítő biztosítás, hanem az ügyvédi tevékenységre kötött alapbiztosítás terjed ki.

A biztosítási esemény klasszikus megközelítésben

E meghatározások rögzítésével biztosítási eseménynek minősül a biztosított ellen érvényesített azon kár, amelyet a biztosított jogellenesen, az ügyvéd által végzett, az ingatlan-nyilvántartási eljárásban folytatott jogi képviseleti tevékenységre vonat-

kozó szabályok megsértésével okozott, ideértve a jogszabály, valamint a bírói gyakorlat ismeretének hiányát is (műhiba), valamint ezzel összefüggésben a más személyiségi jogának megsértéséből eredő olyan nem vagyoni sérelem okozása, amelyért a biztosított mint az ingatlan-nyilvántartási eljárásban folytatott jogi képviseleti tevékenység folytatója a magyar jog szabályai szerint sérelemdíj megfizetésére köteles.

A fenti meghatározás egyfelől a szakmai felelősségbiztosítások klasszikus klauzulájának felel meg, másfelől megfogalmazásában igazodik az alapbiztosítás meghatározásához.

A biztosítási esemény a kizárások körvonalazásával

A biztosítási esemény fogalmát negatív oldalról a kizárások határolják be. Ebben a körben a klasszikus okiratszerkesztési tevékenység kizárásán, helyesebben az alapbiztosítás keretei közé utalásán túl mindössze azokat az eseteket határoztuk meg, ahol – bár tetten érhető a biztosított ügyvéd szakmai hibája is, de – a kár alapvetően a megbízó magatartásának következménye. Így nem térítjük meg azt a kárt, amely abból adódik, hogy a) a biztosított az ingatlan-nyilvántartási eljárásban az ingatlanügyi hatóság felhívására hiánypótlási kötelezettségének a károsult közreműködése hiányában nem tud eleget tenni; b) azt a kárt, amely abból adódik, hogy a biztosított az ingatlanügyi hatóság által elutasított kérelmet a 2021. évi C. tv. 50. §-a alapján a károsult közreműködésének hiánya miatt a törvényes határidőben nem tudja ismételten szabályszerűen benyújtani;

c) azt a kárt, amely a károsult vagy a másik szerződő fél téves adatszolgáltatásával van okozati összefüggésben, kivéve, ha az adott helyzetben a biztosítottól elvárható volt, hogy észlelje a hibát.

Ezeknél az eseteknél véleményünk szerint a megbízó mulasztása miatt nem érvényesül a szakmai felelősségbiztosítás társadalmi indokaként meghatározott károsultvédelmi szempont, illetve az esetek többségében ilyenkor az ügyvéd teljesen vagy túlnyomó részben a megbízója mulasztása okán mentesül a felelősség alól.

A helytállási kötelezettség

Helytállási kötelezettségünk felső határa – a jogszabályban foglaltaknak megfelelően –ötvenmillió forint, a biztosítottat terhelő önrész mértéke öt százalék, de minimum háromszázezer forint. Az alapbiztosítástól eltérően az E-ING kiegészítő felelősségbiztosítás megszűnése után egy évig bejelentett károk megtérítésére vállaltunk kötelezettséget, szemben az alapbiztosítás vo-

képzést és vizsgát, másfelől az alapbiztosítás kártérítési limitjének több mint háromszorosát kitevő felelősségbiztosítás megkötését írja elő a jogi képviselet ellátása előfeltételéül az eljárásban, másrészt a hibázás kizártságára vonatkozó információkat közvetít. A biztosítási díjak meghatározásánál ugyanakkor figyelemmel kell lenni a díjképzésre vonatkozó MNB-előírásokra és a biztosítástechnikai és biztosí-

Az E-ING esetében első körben a biztonságos működés alapelvét tartottuk szem előtt, de rugalmasan tudunk alkalmazkodni a kártapasztalatokhoz.

natkozásában érvényesülő hétéves utófedezettel. Ennek indoka az, hogy véleményünk szerint az eljárás során elkövetett hiba, illetve az annak következtében felmerülő kár vagy sérelemdíj – szemben az ügyvédi alaptevékenység bizonyos szegmenseivel – azonnal vagy legalábbis rövid időn belül ismertté válik. Itt nem fordulhat elő, hogy csak hosszú idő elteltével derül ki a károkozás ténye, mint például az alakilag hibás végintézkedést tartalmazó szerződéseknél, amelyek aláírása után évekkel, akár évtizedekkel később – csak az örökhagyó halála után –, a közjegyzői eljárásban derül ki az elkövetett ügyvédi műhiba.

A problémás díjkalkuláció

A kollégákat minden bizonnyal a biztosítási díj mértéke érdekli a legjobban. Nem kívánom részletezni a pontos számokat, bár igyekeztünk tarifánkat a lehető legegyszerűbben meghatározni. Legnagyobb gondunk éppen a díjkalkulációval volt, ugyanis itt hiányoztak leginkább a tapasztalati adatok, illetve az elektronikus rendszer ismerete. Ennek megfelelően klasszikus értelemben vett, tapasztalati adatokon alapuló díjkalkulációt nem is tudtunk végezni. Hallottunk olyan véleményt, hogy az elektronikus rendszer olyan biztonsági funkciókat fog tartalmazni, ami kizárja a hibázás lehetőségét, amiből néhányan azt a következtetést vonták le, hogy indokolt nagyon minimális szinten meghatározni a biztosítási díjakat. Ebben a körben – anélkül hogy ismernénk a rendszer működését – engedjék meg, hogy kétségeimet fejezzem ki. Látok némi ellentmondást abban, hogy a jogalkotó egyfelől külön elméleti

tásmatematikai alapelvekre, miszerint a díjaknak még a legrosszabb forgatókönyv esetén is biztosítaniuk kell a biztosító biztonságos működését. Mindezeket figyelembe véve, jelenlegi tudásunk alapján nem lehetett alkalmazni a meghirdetettnél alacsonyabb díjszintet.

Egy biztosra vehető ígéret: a MÜBSE továbbra sem törekszik üzleti haszonra

A többször hivatkozott bizonytalanságok miatt nem tudom kizárni, hogy a gyakorlatban most közzétett díjaink nem fogják megfelelően tükrözni a károk alakulását, akár pozitív, akár negatív irányban elképzelhető eltérés. Egy dolgot azonban a MÜBSE képviseletében meg tudok ígérni az ügyvédségnek: amennyiben a most meghirdetett díjak alapján a biztosítónál nyereség keletkezik, a jelenleg is működő módon vissza fogjuk juttatni az ügyvédségnek. A MÜBSE azon túl, hogy az ügyvédség biztosítója, abban különbözik az üzleti biztosítóktól, hogy nem törekszik üzleti haszonra. Tevékenységünk során eddig is visszajuttattuk tagságunknak, illetve a kamaráknak a biztonságos működéshez szükséges tőkén és tartalékképzésen túl jelentkező nyereséget. Utalok ebben a körben a kármentesség-díjvisszatérítésre, aminek alapján – a megfelelő feltételek teljesülése esetén – akár négyhavi díjat is visszatérítünk a biztosítottaknak. De szólhatunk a segélyezésről, a területi kamarák támogatásáról és az ingyen hozzáférhető, kreditpontszerzést biztosító oktatási anyagainkról is. Az E-ING kiegészítő felelősségbiztosítási termék esetében

ugyanezeket az alapelveket figyelembe véve határoztuk meg a díjainkat, vagyis első körben a biztonságos működés alapelvét tartottuk szem előtt, de ha a kártapasztalatok azt mutatják, rugalmasan alkalmazkodni fogunk hozzájuk.

Az E-ING kiegészítő biztosítási díj több tényező függvényében évi 45 000 és 75 000 forint között alakulhat. Az Üttv. ugyanakkor lehetővé teszi, hogy amennyiben az ügyvédi iroda vagy az alkalmazott ügyvédet foglalkoztató egyéni ügyvéd tevékenységében részt vevő legalább egy kolléga rendelkezik az eljárásban részvételre jogosultsággal, úgy az összes többi tag jogosult legyen okiratszerkesztésre. Ebből viszont biztosítási szempontból az következik, hogy amennyiben az adott tevékenységben részt vevők létszáma és az E-ING kiegészítő felelősségbiztosítást megkötő kollégák száma között aránytalanság állapítható meg, az a kockázat növekedéséhez vezet. Könnyen belátható, hogy más a kár bekövetkezésének valószínűsége egy olyan kollégánál, aki teljesen egyedül tevékenykedik, mint egy olyan irodában, ahol tíz másik ügyvéd által szerkesztett okiratokat kell benyújtania, mert egyedül ő rendelkezik eljárási jogosultsággal. Emiatt ilyen esetekre a létszámarány függvényében pótdíjat számítunk fel, illetve a feltétel lehetővé teszi, hogy ha a létszámarányok változnak a biztosítási időszakon belül, a pótdíjat is annak megfelelően módosítsuk.

Egy kedvező kiegészítő lehetőség Végezetül szeretnék néhány szót szólni a témához kapcsolódó másik, nem kötelező, opcionálisan megköthető kiegészítő felelősségbiztosításunkról. Meggyőződésünk, hogy az ingatlannal kapcsolatos okiratszerkesztések tekintetében a törvényi minimumként meghatározott és az 1. sz. biztosítási feltételeinkben alkalmazott, káreseményenkénti 15 millió forintos biztosítási összeg indokolatlanul alacsony. Ezért egy újonnan bevezetett kiegészítő felelősségbiztosítási termékkel lehetővé tesszük, hogy az alacsonyabb biztosítási összegű fedezettel rendelkező biztosítottak kizárólag okiratszerkesztési tevékenységük vonatkozásában ötvenmillió forintra emeljék e biztosítási összeget. E kiegészítő biztosítás díja az alapbiztosítással együtt kedvezőbb, mintha a biztosított a teljes alapbiztosítása tekintetében áttérne a magasabb kártérítési limitre. 

A letétkezeléssel összefüggő kárügyek

Dr. Pálvölgyi Szilas ügyvéd, Budapest, a MÜBSE elnökhelyettese és Panaszbizottságának elnöke

Azért is hangsúlyozom a jelenlegi szabályozást, mert – ne adj’ isten – amennyiben a jogalkotó úgy kívánna eleget tenni az Alkotmánybíróság által előírt jogalkotási kötelezettségének, hogy a felelősségbiztosítóknak korlátlanul helyt kell állniuk a letétekért, nem zárható ki, hogy némelyek könynyelművé válnának (és itt most súlyosabb szavakat nem is szeretnék említeni) a letét kezelése során, mondván, hogy a felelősségbiztosítónak így is, úgy is térítenie kell.

Kiindulópontként előrebocsátom, hogy az ismertetett kizárás a letétkezeléssel okozott károkat nem zárja ki teljes egé-

nak tartotta a jogügyletet, és addig is forgatni akarta a pénzét. Megígérte a letétkezelő ügyvédnek, hogy esedékességkor viszszateszi a letétbe, hogy a jogosultnak kifizethessék. Természetesen nem tette vissza, így az ügyvédnek, illetve a felelősségbiztosítójának kellett helytállnia.

Kifejezetten az ilyen, illetve ehhez hasonló ügyvédi tévedések, hibák tartoznak a klasszikus értelemben vett ügyvédi szakmai szabályszegés körébe.

A kérdéses kizárás tehát még akkor sem üresíti ki a fedezetet, ha kizárólag az ügyvédi letétkezelési tevékenység terjedel-

A MÜBSE­hez bejelentett és a hatályos kizárások alapján elutasított kárügyek legnagyobb része öt csoportba sorolható.

szében a fedezetből, hiszen a letéttel kapcsolatban előforduló ügyvédi műhiba – nevezetesen hogy az eljáró ügyvéd az alapügyletet tévesen értelmezve a letétbe helyezett összeget nem az ügyletben részt vevő és arra jogosult részére szolgáltatja ki – kifejezetten biztosítási eseményként került rögzítésre.

Az ügyvéd nem fizette ki a letétet

A letétkezeléssel összefüggésben megállapítható, hogy a jogosult részére ki nem fizetett letétek túlnyomó része ebbe a csoportba tartozik. A bejelentett kárügyekben ezeken az esetekben a biztosított ügyvéd a MÜBSE felhívására sem válaszol, így nem lehet feltárni, hogy miért maradt el a letét kifizetése. Az ilyen típusú ügyekben alig rendelkezünk információval arról, hogy a letétkezelő ügyvéddel szemben büntetőeljárás indult, és még kevesebb ügyben van tudomásunk arról, hogy jogerős ítélet megállapította az ügyvéd büntetőjogi felelősségét.

Ennek tipikus példája, amikor ügyvédi letétbe helyezik az ügyvéd által megszerkesztett adásvételi szerződésben meghatározott foglalót, majd az ügyvéd tévesen határozza meg, hogy a szerződés teljesítésének meghiúsulásáért melyik felet terheli a felelősség, emiatt nem az arra jogosult szerződő félnek szolgáltatja ki. De utalhatok arra az ügyre is, amikor a letevő – anélkül hogy a feltétele fennállt volna – visszakérte a letétből a letett összeget, mert elhúzódó-

méhez viszonyítjuk, hiszen megállapítható, hogy a hivatkozott szerződéses rendelkezés az ebben a körben elkövethető klasszikus szakmai hibákra tartja fenn a fedezetet, csupán a szakmai hibával össze nem függő károkat zárja ki. E magatartások kizárása ugyanakkor biztosításszakmai indokok alapján mindenképpen indokolt, hiszen a kizárt magatartások nagy része valamely csalárd vagy legalábbis gyanús ügyletet takar, amely sem erkölcsi okokból, sem kalkulálhatatlansága miatt nem biztosítható biztosítási szempontból, hiszen csak a matematikai alapon kalkulálható kockázatok vállalhatók el.

A MÜBSE-hez bejelentett és a hatályos kizárások alapján elutasított kárügyek legnagyobb része a következő csoportokba tartozik:

Tekintettel arra, hogy az ügyvédi felelősségbiztosítás évenként számított legalacsonyabb összegéről és követelményeiről szóló 9/2017. (XI. 20.) MÜK-szabályzat nem teszi lehetővé a szándékos károkozás esetén a mentesülés kikötését – kizárólag az ügyvéd által elkövetett bűncselekmény esetén van erre lehetőség –, kizárólag a kifizetett kár visszakövetelési jogát lehet a feltételben érvényesen kikötni. Ugyanakkor ezekben az esetekben a visszakövetelés esélyei igen csekélyek – viszszautalok az ismert AB-határozat alapját képező tényállásra, ahol eredménytelen maradt a végrehajtási eljárás mind az ügyvéddel, mind a testvérével szemben, és amelyet követően került sor bírósági igényérvényesítésre a MÜBSE-vel szemben.

Az ügyvéd meghal a letét átvétele és a kifizetés esedékessége között; a letétbe helyezett összeget az irodagondnok sem a letéti számláján, sem az irodájában nem találta

A második csoport esetén nem biztos, hogy szándékosan marad el a letét kifizetése, elmaradása (jóhiszemű) feltételezésNéhány tipikusnak mondaható példát ismertetek a következőkben az elmúlt évek gyakorlatából. Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy ezek az ügyek a mostani szabályozási környezetben a jelenleg is alkalmazott kizárások („Nem téríti az egyesület azt a kárt, amely a letétként vagy egyéb jogcímen átadott, illetve átutalt összeggel való elszámolás elmaradása miatt keletkezik, kivéve, ha a biztosított az átvett összeggel azért nem tud elszámolni, mert azt tévedésből, megtévesztésből vagy felróható módon – figyelmetlenség – jogosulatlanul fizette ki a jogügyletben részt vevő másik fél részére”), illetve limit mellett voltak folyamatban, azaz óva intenék mindenkit attól, hogy a korábbi ügyekből összegszerű következtetést vonjon le a jövőre nézve.

sel csak és kizárólag a letétkezelő ügyvéd halála miatt maradt el. Nyilván ezekben az esetekben a letétkezelés szabálytalan volt, hiszen a letett összeg tekintetében az ügyvéd nem a letéti szabályok szerint járt el, de ez nem jelenti azt, hogy a MÜBSE előtti káreljárás után ne került volna elő az összeg, bár ismerünk olyan, sajtót is megjárt ügyet, ahol az ügyvéd halálos betegsége tudatában vett át nagy összegű letéteket, amelyek nem kerültek a jogosult részére kifizetésre, és nem is kerültek elő.

Az ügyvéd azért nem tudja visszafizetni a letétet, mert ellopták tőle, vagy legalábbis ezt állítja Ezek viszonylag egyszerűbb tényállású ügyek, két típusuk merült fel a gyakorlatban. Az egyikben a letétkezelő ügyvéd kivette a letéti számlájáról a pénzt, de a gépkocsiját feltörték, és kivették belőle. A másik csoport, az újabb keletű ügyek, ahol az ügyvéd klasszikus banki csalás áldozatává vált: a csalók az ügyvédtől megszerzett banki adatokkal emelték le az ügyvédi letéti számláról a letétként kezelt összeget.

Az ügyvéd – jogosulatlanul – nem az ügyletben részt vevő félnek szolgáltatta ki a letétet

Ebbe a körbe azon ügyek tartoznak, ahol a letét kifizetése – hasonlóan az AB-határozat alapját képező ügyhöz – megtörtént ugyan, de nem a jogügyletben részt vevő felek valamelyike, hanem harmadik személy részére történt a kifizetés, általában hamis meghatalmazás vagy más hamis okirat felhasználásával.

A letéteményes ügyvéd vitatja a felelősségét, és kifejezetten megtiltja a kár rendezését

Fentieken túl vannak olyan kárügyek is, amelyekben az igény előterjesztésére szintén a letéttel való elszámolás hiánya vagy az elszámolás nem megfelelősége miatt került sor, de ezekben a letétkezelő ügyvéd vagy igazolja a biztosító előtti eljárásban, hogy megtörtént az elszámolás, illetve a letét kifizetése a letéti szerződés rendelkezéseinek megfelelő volt, vagy pedig olyan széles körű bizonyítási eljárást kellene lefolytatni, amely csak bíróság előtti eljárásban lehetséges. Ezekben az ügyekben közös nevező, hogy a letéteményes

ügyvéd vitatja a felelősségét, és kifejezetten megtiltja a kár rendezését.

Az egyik ilyen ügyben az a tényállás volt megállapítható, hogy az ügyvéd adásvételi szerződést szerkesztett, amely szerint a vé-

adók másika fordult a MÜBSE-hez arra hivatkozva, hogy a letéti összegből nem kapta meg a részét, az ügyvéd jogosulatlanul rendelkezett vele. A Kárrendezési Bizottság a kárigényt mégis elutasította arra

Ezek az ügyek a mostani szabályozási környezetben voltak folyamatban, semmiképpen nem alkalmasak összegszerű következtetések levonására.

telárat letétbe veszi, a letéti összegből tehermentesíti az ingatlant, a fennmaradó összeget pedig kifizeti az eladóknak. A biztosított ügyvéd a fennmaradó összeget mégsem fizette ki, hanem az egyik eladó mint vevő és az eladók szülei mint haszonélvezeti vevők által megvásárolt ingatlan vételárának megfizetésére használta. Az el-

hivatkozással, hogy a kárbejelentő eladó által csatolt másodfokú kamarai fegyelmi határozatból kiderült, hogy a letéti összeg új ingatlan vásárlására való felhasználását a kárbejelentő eladó nem ellenezte, szóban kifejezetten hozzájárult, és csak utóbb – a letéti összeg felhasználása után – vonta vissza a nyilatkozatát. 

Egy sikertörténet

A visszaélés-bejelentési rendszer első éve

A 2023-as Panasztörvény hatálybalépésével belső visszaélés-bejelentési rendszert kell működtetnie minden ügyvédnek mint a Pmt. hatálya alá tartozó foglalkoztatónak. A MÜK – az Üttv. 194/A. § törvénybe iktatásával – működteti a rendszert azon ügyvédek számára, akik nem kívánják maguk vagy más szolgáltató által működtetni. (Megjegyzem, eddig egyetlen ügyvédi iroda döntött a kiszerződés és a saját rendszer mellett.) A MÜK rendszere 2023. július 24-én, a törvényben meghatározott határidőben elindult, a bejelentők számára nyitva állnak az írásbeli és szóbeli bejelentőcsatornák, illetve egy online felület a MÜK honlapján. A MÜK összeállította a vizsgálók névjegyzékét, azaz azon ügyvédkollégák listáját, akik részt vesznek egy-egy bejelentés kivizsgálásában. A bejelentéseket két, a MÜK elnöksége által kijelölt visszaélés­bejelentési referens fogadja és kezeli, dr. Mészáros Emma kolléganő és jómagam. A rendszer tehát működik, biztosítva ezzel minden ügyvédfoglalkoztató számára a jogszabályi megfelelést. (A rendszer bevezetésével kapcsolatban részletes interjú jelent meg az Ügyvédek Lapja 2023/5. számában.) A következőkben a visszaélés-bejelentési rendszer első évéről, a tapasztalatokról, illetve az előttünk álló feladatokról próbálok áttekintést adni.

Dr. Dékány Dóra ügyvéd, Budapest, a Magyar Ügyvédi Kamra visszaélés­bejelentési referense

A bejelentések jellegzetességei Kicsit több mint egy év távlatából már kirajzolódni látszanak bizonyos tendenciák a bejelentésekkel kapcsolatban. 2023-ban (öt hónap alatt) huszonkét bejelentés érkezett, amiből három esetben rendeltünk el vizsgálatot. 2024-ben eddig (tíz hónap alatt) 48 bejelentést kaptunk, amiből két vizsgálatot rendeltünk el. Az adatokból is látszik, hogy az esetek döntő többségében a referensek a vizsgálat mellőzése mellett döntenek, aminek legfőbb oka, hogy nem jogosulttól származik a bejelentés.

Mi az, ami nem esik a vizsgálat körébe? Bár a Panasztörvény felsorolása szerint a bejelentésre jogosultak köre rendkívül tág, alapelvi szinten jól meghatározható, hogy kik azok, akik számára működik a rendszer. A visszaélés-bejelentési rendszer lényege ugyanis, hogy egy szervezeten belül dolgozó személy olyan módon hívhassa fel a vezetőség figyelmét a visszásságokra, hogy nem kell retorziótól tartania (például felmondás, a megbízás megszüntetése).

Az ügyvédek esetében is azt vizsgáljuk tehát, hogy a bejelentő bármilyen módon kiszolgáltatott helyzetben van-e a foglalkoztatóval szemben, alkalmazható-e vele szemben retorzió. Ebben a logikában egy ügyvédjelölt vagy egy megbízási szerződéssel foglalkoztatott gyakornok védendő a rendszer által, tehát bejelentésre jogo-

sult. Van azonban a bejelentőknek egy köre, akikről egyértelműen nem állapítható meg, hogy függő helyzetben lenne az ügyvéd foglalkoztatótól, tehát védeni kell: ők az ügyfelek. E logika alapján a visszaélés-bejelentési rendszerben az ügyfelek ügyvédekkel kapcsolatos panaszait fő szabály szerint nem vizsgáljuk ki. Ezen elvi alapok összhangban állnak azzal, hogy az ügyvédségnek

jól működő fegyelmi eljárása és fegyelmi apparátusa van, amelyet nem üresítünk ki azzal, hogy ügyfélpanaszokat kezelünk a visszaélés-bejelentési rendszerben.

A referensek – kevés kivételtől eltekintve – mellőzik a visszaélés-bejelentési rendszerbe ügyféltől érkező panaszok vizsgálatát. Egy kivételes esetet azonban megemlítenék, mivel itt az ügy összes körülménye alapján szükségesnek láttuk a fegyelmi eljárásra utalást. A bejelentő korlátozottan cselekvőképes személy volt, aki akadályozott volt a fegyelmi eljárás megindításában. Bejelentése emellett olyan konkrétumokat és okirati bizonyítékokat tartalmazott, amelyek akár büntetőeljárás megindítását is megalapozták volna. Ebben a helyzetben a referens átadta az ügyet az illetékes területi kamara fegyelmi biztosának. Az eljárás célja ebben az esetben az ügyvédi kar védelme azáltal, hogy a kar tekintélyét csorbító kolléga eljárása a fegyelmi eljárásban vizsgálatra kerül.

Fegyelmi eljárás itt nem kezdeményezhető

Annak ellenére, hogy mellőzzük az ügyfélbejelentések vizsgálatát, nem tűnik úgy, hogy csökkent volna a számuk. A bejelentések elsősorban a honlapon található űrlapon érkeznek, ezért ezen az oldalon részletesebb tájékoztatást tettünk közzé, miszerint „fegyelmi eljárás jelen bejelentéssel

nem kezdeményezhető”. Sajnos az a tapasztalatunk, hogy a bejelentők el sem olvassák a tájékoztatást, így az az egyetlen lehetőségünk, hogy továbbra is következetesen mellőzzük e bejelentések vizsgálatát. Az eljárásrend alapján a referensek akkor is tájékoztatják az ügyvédet a bejelentésről, ha mellőzik a vizsgálatot. A tájékoztatás azonban kevés konkrétumot tartalmaz, mivel úgy kell megtenni, hogy a bejelentő ne legyen azonosítható. Tapasztalatunk szerint az ügyvédek megrettennek a tájékoztatástól, és szeretnék tudni, ki a bejelentő, azonban ez az információ a Panasztörvény alapján nem adható meg. Itt is megerősíteném a kollégák számára: a rendszer értük van, a vizsgálat mellőzéséről szóló tájékoztatás pedig éppen azt tartalmazza, hogy a panaszt a referens nem vizsgálja ki, az eljárást lezárták.

Milyen bejelentésekkel foglalkozunk?

Az elutasítások és mellőzések után bemutatnék két olyan bejelentést, amelyek vizsgálat elrendelésére adtak okot.

Egy bejelentő arra mutatott rá, hogy számos ügyvédi iroda honlapja nem felel meg az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.)

MÜK-szabályzat 9.4. c) és d) pontjának, mivel megnevezi az ügyfeleit. A bejelentés tartalmazta az ügyvédi irodák honlapjának linkjeit is. Ebben az esetben az eljárás célja nem elsősorban egy konkrét visszaélés felderítése volt, és nem a bejelentő védelmét kellett biztosítanunk, lévén anonim.

Álláspontunk szerint ez a bejelentés egy olyan visszásságra hívta fel a figyelmet, amely a kar sok tagját érintheti. A bejelentés alapján kijelölt vizsgáló ellenőrizte a hivatkozott honlapok tartalmát, és ahol az Etikai szabályzatnak nem megfelelő referenciafeltüntetést tapasztalt, jelezte az ügyvédi irodának, és javasolta a honlap tartalmának felülvizsgálatát. Egyes esetekben azonban arra jutott, hogy – különösen az interneten megjelenő szolgáltatásértékelési rendszerek alkalmazásával kapcsolatban –nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy az Etikai szabályzatnak megfelel-e a honlap. A vizsgáló a vizsgálat lezárásával egyidejűleg feljegyzést készített, amelyben javaslatot fogalmazott meg a MÜK számára az Etikai szabályzat felülvizsgálatára.

Egy másik bejelentés tárgya egy rendkívül aggasztó gyakorlat volt: előfordul az

ügyvédjelöltek körében, hogy iratmintákat, szerződésmintákat mentenek le a maguk számára a munkahelyükön, akár későbbi – más munkahelyen történő – használatra. Az ügyvédjelöltek megosztják egymással e mintákat (például ügyvédjelölt FB-csoportokban). További probléma, hogy az ügyvédjelöltek nem – vagy nem megfelelően – anonimizálják ezeket, így sérül az ügyvédi iroda ügyféladatainak bizalmassága. A konkrét esetben az ügyféladatok egy dokumentum metaadataiból voltak kiolvashatók, amelyeket az ügyvédjelölt nem törölt. A bejelentő hivatkozott egy Reddit-fórumbejegyzésre, amelyet egy anonim ügyvédjelölt írt, aki felismerte, hogy milyen hibát követett el, és tartott a következményektől.

Az ügyben vizsgálatot rendeltünk el, amelynek során a bejelentésben érintett ügyvédi irodát is tájékoztattuk. Ebben az esetben is megállapítható, hogy a vizsgálat célja nem elsősorban szankció alkalmazása egy konkrét ügyben, hanem egy – egyébként sokak által ismert – rossz gyakorlat elleni fellépés volt. A vizsgáló feljegyzése javaslatot tartalmazott arra vonatkozóan, hogy a problémára hangsúlyosan hívjuk fel a figyelmet az ügyvédjelölt-oktatás során, illetve a foglalkoztatók (ügyvédek) számára is készüljenek tájékoztató anyagok, mivel őket is felelősség terheli adatkezelői szempontból a személyes adatok védelme körében.

A fenti két példából is kitűnik, hogy a MÜK visszaélés-bejelentési rendszerébe érkező bejelentések nem elsősorban konkrét visszaélésekre hívják fel a figyelmet, hanem rendszerszintű problémákra tudnak rámutatni. Úgy látjuk, hogy bár nem ez volt a visszaélésbejelentési rendszerek kiépítésének elsődleges célja, a

speciális foglalkoztatói kör, az ügyvédek tekintetében nem várt, ám rendkívül hasznos eredmény, hogy felhívja a figyelmet e visszásságokra.

Jogszabályi megfelelés és ügyvédbarát megoldások Összességében azt mondhatom, hogy a MÜK visszaélés-bejelentési rendszerével kapcsolatos célok megvalósultak:

• a rendszer biztosítja a jogszabályi megfelelést az ügyvédek számára;

• a rendszer nem jelent extra terhet vagy kötelező adminisztrációt az ügyvédek számára, mivel a csatlakozás a törvény erejénél fogva automatikus, nekik kizárólag a foglalkoztatottjaikat kell tájékoztatniuk;

• nem várt eredmény, hogy rendszerszintű problémákra is felhívja a figyelmet.

Az elmúlt egy év tapasztalatai alapján sikerült a rendszerrel kapcsolatos elveinket megtartani: jogszabályi megfelelés és ügyvédbarát megoldások. A fejlődés azonban nem áll meg. Mivel alapvetően új jogintézményről van szó, szükségesnek látjuk néhány ponton a bejelentésekkel kapcsolatos eljárásrend módosítását, aminek célja leginkább az eljárások egyszerűsítése.

Magam abban mérem a rendszer sikerét, hogy az a több ezer foglalkoztató, akik számára a MÜK működteti a rendszert, leginkább az Ügyvédek Lapja hasábjain találkozik a témával, és nem terheli őket egy újabb jogszabállyal kapcsolatos adminisztráció és költség. Bízom abban, hogy a kollégák is így élik ezt meg. Mi továbbra is azon leszünk, hogy a rendszer ilyen gördülékenyen működjön, és kiszolgálja az ügyvédeket. 

Adatvédelmi kihívások

Ügyvédi titok, ügyfélbizalom – és a GDPR

Az ügyvédi tevékenység két alappillére az ügyvédi titoktartás és ezzel szoros összefüggésben az ügyfél ügyvédjébe vetett bizalma. Ezek összeegyeztetése az adatvédelem alapdokumentumával, a GDPR­ral tartogat némi szakmai kihívást. Egy azonban bizonyos: a GDPR, mint európai uniós rendelet1 immár hat éve közvetlenül és kötelezően alkalmazandó jogszabály, mely alól az ügyvédi tevékenység sem jelent kivételt, így a hivatásrendünk számára különleges jelentőséggel bíró ügyvédi titok és ügyfélbizalom megóvása mellett az adatvédelmi előírások betartása sem elkerülhető. Ezt az adatvédelmi hatóság egy idei egy határozatában nyilvánvalóvá tette. Az adatvédelem jelentőségének felismerése az ügyvédi tevékenységgel összefüggésben immár elodázhatatlanná vált. A Magyar Ügyvédi Kamara vezetése sok egyéb mellett, kiemelten kezeli ezt a témát.

Dr. Molnár Adél ügyvéd, Budapest, a Magyar Ügyvédi Kamara adatvédelmi tisztviselője

Témám az adatvédelmi kihívások az ügyvédek és az ügyvédi kamarák előtt problémakört öleli fel, hiszen a GDPR betartása az ügyvédek mellett az ügyvédi kamarák számára is kötelező, és bizony időnként számukra is kihívás. Ugyanakkor ehelyütt én most nem igazán az országos és a területi kamarák adatvédelemmel összefüggő feladataira fókuszálok, hanem megragadom a lehetőséget, hogy az ügyvéd kollégákhoz szólhassak ezen a fórumon is, mivel az egyik legfontosabb feladatomnak tekintem a kollégáim szakmai támogatását abban, hogy az ügyvédi tevékenységük adatvédelmi jogi szempontból megfeleljen az előírásoknak.

A Magyar Ügyvédi Kamara adatkezelése

A Magyar Ügyvédi Kamara adatvédelmi tisztviselőjeként az elsődleges feladatom természetesen a MÜK adatkezelésével összefüggő, GDPR szerinti adatvédelmi jogi feladatok elvégzése. 2024. januári kinevezésemkor megindult és terveim szerint nagyjából egy év alatt lezárul a kamara teljes adatvédelmi dokumentációjának felülvizsgálata és a hiányzó dokumentumok elkészítése, továbbá számos esetben szakmai segítséget nyújtok, ajánlást és javaslatot fogalmazok meg a kamarai adatkezelés és annak jó gyakorlata körében. Emellett eddigi működésem legnagyobb eredményének tartom, hogy szakmai együttműködés, közös gondolkodás indult a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal az ügyvédek adatkezelése vonatkozásában és reményeim szerint ez az együttműködés több területen is folytató-

dik a következő időszakban. 2024. februárjában alkalmam volt az adatvédelmi hatóság munkatársaival áttekinteni az ügyvédi tevékenységet érintő legfontosabb kérdéseket és a magam részéről a találkozót az ügyvédek szempontjából kifejezetten sikeresnek értékelem.

Az ügyvédi tevékenységet érintő adatvédelmi alapkérdések

Mind a NAIH eljárások során, mind az én gyakorlatomban sajnálatosan visszatérő alapvető probléma, hogy az ügyvédek nem tudják azonosítani adatvédelmi jogi státuszukat. A MÜK elnöksége már 2019ben álláspontot fogalmazott meg2 arról, hogy az ügyvéd tevékenységének ellátása során elsődlegesen önálló adatkezelőnek minősül (kivéve, ha az ügyvéd és a megbízója közötti megállapodásából vagy esetlegesen egyéb kivételes körülményből más nem következik), így az általa végzett adatkezelések jogszerűségéért ő felel.

Az adatvédelmi hatóság felé az elektronikus rendszerek igénybevétele során felmerülő személyes adat továbbítások problematikáját tartom kiemelendőnek. Kértem a hatóság képviselőit, hogy minden lehetséges módon (például a társszervezeteknél tartott előadásokon stb.) segítsék elő azt a törekvésünket, hogy az ügyvédek személyes adatainak jogszerűtlen továbbítása – elsősorban jogi képviselet ellátása során – ne forduljon elő. Ezzel kapcsolatosan azt javaslom a kollégáknak, hogy ilyen esetben bátran forduljanak az adott szervezet adatvédelmi tisztviselőjéhez és kifogásolják a személyes adataik

továbbítását, illetve amennyiben ezt jelzik felém, magam is meg fogom ezt tenni a MÜK adatvédelmi tisztviselőjeként.

Ügyvédi titok vs. GDPR

Sok kolléga értesült már az adatvédelmi hatóság NAIH-186-2/2024 számú döntéséről3, mely részletesen tartalmazza a hatóság ügyvédi titokkal kapcsolatos értelmezését és egyértelmű állításokat fogalmaz meg az ügyvédek irányába. Lényegesnek tartom kiemelni, hogy az ügyön túlmutató jelleggel jelezte a hatóság, hogy a jövőben fontolóra veszi a bírság alkalmazását is hasonló esetben. Figyelemmel a

hatóság képviselőivel az ügyvédi titok témakörében folytatott megbeszélésre, amelynek során jeleztem, hogy az ügyvédi titok a hivatásrendi jogszabály és töretlen gyakorlat alapján tágabb körben érvényesül, mint ahogyan azt a hatósági határozat tartalmazza és ennek indokolását és részletezését követően úgy tűnt, hogy a résztvevők nyitottak az általam felvetett szempontok figyelembevételére.

A hatósági határozat ismertetése és elemzése meghaladja jelen írás kereteit, az a Pesti Ügyvéd 2024. április-májusi lapszámában elolvasható (online formában is elérhető). Az ügy kapcsán azonban rendkívül fontos kiemelni a következőket.

Alapvetés, hogy az ügyvédnek saját ügyfele felé az adatkezelésről előzetes tájékoztatási kötelezettsége áll fenn, melyet a GDPR 13-14. szerinti tartalommal igazolhatóan meg kell adnia (megbízási szerződésben, külön adatkezelési tájékoztatóban, honlapon stb.). Nem saját ügyfél esetén a GDPR 14. cikk (5) bekezdésének d) pontja alapján „szakmai titoktartási kötelezettség alapján” nem áll fenn az előzetes tájékoztatási kötelezettség, azaz: az ügyvédi titok miatt nem alkalmazandók az előzetes tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó rendelkezések.

Azonban a GDPR 15. cikke, az utólagos hozzáférési jog gyakorlása tekintetében a GDPR nem tartalmazza a fenti kivételszabályt4 Abban az esetben tehát, ha valaki (aki nem az ügyvéd ügyfele, hanem tipikusan ellenérdekű fél) konkrét ügyben olyan kérelemmel fordul az ügyvédhez, melynek tárgya

az, hogy az ügyvéd adjon arról tájékoztatást, hogy kezeli-e személyes adatait, mely adatait és hogyan kezeli; nem lehetséges önmagában, „automatikusan” az ügyvédi titokra hivatkozással megtagadni a tájékoztatást.

Főszabály szerint tehát az ellenérdekűt is megilleti a 15. cikkben nevesített hozzáférési jog. Ennek korlátját a GDPR alapján két tényező jelentheti: egyrészt a másolat igénylésére vonatkozó jog nem érintheti hátrányosan mások jogait és szabadságait, másrészt a GDPR 23. cikkében foglaltak. Eszerint az érintetti jogok jogszabályban rögzített korlátja lehet – többek között - az érintett védelme vagy mások jogainak és szabadságainak védelme, illetve polgári jogi követelések érvényesítése. Ennek tükrében kell a 15. cikk egyes pontjait az adott megkeresés alapját képező ügyben, az eset öszszes körülményét figyelembe véve megvizsgálni és felelősen dönteni arról, hogy milyen körű, tartalmú tájékoztatást adunk. A konkrét ügytől kicsit elemelkedve, annak tanulsága a gyakorló ügyvéd számára, hogy adatkezelőként - előzetesen, igazolhatóan részletes tájékoztatást kell adjon ügyfelének személyes adatai kezeléséről; ezen túlmenően - tudnia kell azonosítani, felismerni egy hozzáférési jogra vonatkozó megkeresést, még ha az nem is a megbízójától vagy nem ilyen megnevezéssel érkezik; - az ügyvédi titok nem abszolút kivétel, és az egyedi ügyben döntést kell hoznia, hogy milyen körben és tartalommal ad tájékoztatást a meg-

keresésre. E döntés meghozatala során természetesen figyelemmel kell lennie az alapvető szakmai szabályokra és alapelvekre; így kiemelten az ügyvédi titoktartási kötelezettségére, valamint az ezzel szorosan összefüggő, ügyfele részéről vele szemben fennálló bizalomra, és áttételesen a közvélemény részéről fennálló közbizalomra is. A megkeresés megválaszolása viszont nem maradhat el, még elutasító döntés esetén sem.

Hivatásrendünk alapértékei; az ügyvédi titok védelme, az ügyfeleink bizalma és a közbizalom megőrzése érdekében saját eszközeinkkel mindent meg kell tennünk. Ez azonban nem lehet indok arra, hogy a jogszabályi kötelezettségeinknek ne tegyünk eleget. Ebben – már nem csupán a kollegialitás alapján, hanem a MÜK adatvédelmi tisztviselőjeként – lehetőségeimhez mérten minden segítséget meg fogok adni az ügyvéd kollégáknak, ideértve annak kezdeményezését, hogy a kamara edukációval és a szükséges dokumentáció elkészítésében érdemi támogatás nyújtásával segítse a tagjait. 

Jegyzetek

1 AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2016/679 RENDELETE (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/ EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet)

2 A Magyar Ügyvédi Kamara Elnökségének 1/2019. (IV.15.) Szakmai Álláspontja a GDPR tekintetében

3 A döntés egyébként nem előzmény nélküli, a NAIH 2021-ben egy nagyon tanulságos döntésében szülői felügyeleti joggal összefüggésben már foglalkozott az ügyvédi titok kérdésével (NAIH-36539/2021)

4 A 15. cikk szerint: „Az érintett jogosult arra, hogy az adatkezelőtől visszajelzést kapjon arra vonatkozóan, hogy személyes adatainak kezelése folyamatban van­e, és ha ilyen adatkezelés folyamatban van, jogosult arra, hogy a személyes adatokhoz és a következő információkhoz hozzáférést kapjon:” – és itt egy felsorolás következik, a rendelet a)–h) pontokban ismerteti, mi mindenről kell az érintettet tájékoztatni (pl.: az adatkezelés céljai, az esetleges adattovábbítás címzettjei, a személyes adatok tárolásának tervezett időtartama, ha az adatokat nem az érintettől gyűjtötték, a forrásukra vonatkozó minden elérhető információ.

2025 varázsszavai

DÁP, Ügyfélkapu+, E-ING

Sok mindent tudunk már róluk, de nem árt a részletekkel is tisztában lennünk: 2025-től három olyan újdonsággal kell baráti viszonyban lennünk, amelyek sok tekintetben meg fogják könnyíteni napi ügyintézésünket. Még ha most nem is úgy tűnik...

Dr. Gróf Krisztián ügyvéd, Budapest, a MÜK informatikai megbízottja

Nem kötelező, ám jól jön

Digitális Állampolgárság. Július elsején hatályba lépett a DÁPtv. (a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény), elindult a DÁP és elérhetővé vált a Digitális Állampolgárság mobilapplikáció. Az applikáció használata nem kötelező, de várhatóan egyre több területen fogja megkönnyíteni az okostelefont magyar nyelven használók életét.

A kormányablakban történő személyes, vagy az applikációban közvetlenül elérhető (2021. június 23. után kiállított, aktivált és nem elfelejtett PIN kódos) eSzemélyi igazolvány általi azonosítást követően jelenleg erkölcsi bizonyítványt tudunk igényelni, okmányaink nélkül igazolhatjuk magunkat egy rendőri igazoltatás során, és természetesen a különböző (jellemzően állami) ügyintézési felületekre történő belépéshez használhatjuk az eAzonosítás (DÁP mobilalkalmazással történő bejelentkezés) szolgáltatást. A tervek szerint 2025-ben már a szelfis aktiválás is elérhető lesz, bevezetik a DÁP-os elektronikus aláírást, életkorunkat és egyéb kedvezményeinket is igazolhatjuk a csatlakozó szolgáltatóknál, valamint a gépjárművek adásvételét is lebonyolíthatjuk az applikációban. 2026-ban várhatjuk az ePosta és eFizetés szolgáltatások bevezetését, valamint a legfontosabb közigazgatási ügyeket is intézhetjük az applikációban.

A DÁP-hoz történő csatlakozással a magánszemély egyúttal azt is vállalja, hogy részére a különböző hatóságok immár nem levélben, hanem a tárhelyére (majd később az ePostafiókjába) elektronikusan küldik meg a különböző értesítéseket.

2025. január 16-tól már nem fogjuk az eddig megszokott Ügyfélkapus, illetve eSzemélyis azonosítást használni, át kell

térnünk a kétfaktoros azonosítást alkalmazó Ügyfélkapu+-szal vagy DÁP eAzonosítással történő belépésre.

Az eddig felhasználónév/jelszó párossal egyszerűen használható, de kevéssé biztonságos Ügyfélkapus azonosítással történő belépési lehetőség megszűnik és a jelszavunkon túl mindenképpen szükségünk lesz egy applikációra. Ha az Ügyfélkapu+ azonosítási módot választjuk, akkor egy okostelefonra vagy számítógépre letölthető titkosító alkalmazásban generált titkos kódrais szükségünk lesz (bővebben: https://kau.gov. hu/dap/sugo/ugyfelkapu-plusz). Ha a DÁPpal történő belépést választjuk, akkor vagy a számítógépünk képernyőjén megjelenő QR-kódot kell az alkalmazásunkba beolvasnunk, vagy, ha a belépést a telefonunkon indítottuk, akkor az applikációban tudjuk belépési szándékunkat megerősíteni.

Kivezetésének időpontja még ismeretlen Az Ügyfélkapu+ azonosítást 2025. december 31-ig akár párhuzamosan is igénybe ve-

hetjük a DÁP eAzonosítás szolgáltatással; az Ügyfélkapu+ kivezetésének időpontja jelenleg még nem ismert.

Ha korábban is rendelkeztünk Ügyfélkapuval, és Ügyfélkapu+ szolgáltatásra vagy Digitális Állampolgár alkalmazásra regisztrálunk, korábbi személyes tárhelyünk (közkeletű, de téves elnevezéssel „ügyfélkapu”) megmarad, korábbi iratainkat is ott érhetjük el, a DÁP-regisztrációval újabb postafiók nem jön létre.

Búcsú a papíroktól 2025. január 15-én hatályba lép az új ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény és a tervek szerint széleskörűen elérhetővé válik az új elektronikus ingatlan-nyilvántartási rendszer. Fél évesre tervezett átmeneti időszakot követően a jelenlegi papíralapú ügyintézést felváltja az elektronikus benyújtás és kézbesítés.

Az ingatlan-nyilvántartást már több mint negyven éve digitalizálták, de a jövő év második felétől immár a kérelmek és okiratok benyújtása is túlnyomórészt egy külön erre a célra fejlesztett, interneten elérhető felületen fog történni. Ezen E-ING ügyintézési felület használatához a kollégáknak ún. E-ING jogosultságra lesz szükségük, amelyet az Üttv-ben foglalt feltételekkel már akár most is kérelmezhetnek területi kamarájuknál.

A 2021. évi CXLVI. törvény (a továbbiakban: Átmeneti tv.) nem jelöli meg, hogy mely személyek jogosultak az E-ING ügyintézési felületének mellőzésével beadványt benyújtani, alapnak tekinti, hogy az átmeneti időszakban erre bárki jogosult. Az E-ING-jogosultsággal rendelkező ügyvédnek ill. kamarai jogtanácsosnak sem kell az E-ING ügyintézési felületét használnia benyújtáskor; a benyújtási módot akár ügyenként is váltogathatjuk.

Az E-ING rendszerben előállított meghatalmazást (bejegyzési engedélyt, hozzájárulást) természetes személy elektronikus aláírással vagy papíralapon, nem természetes személy szervezeti képviselője azonban csak papíralapon írhatja alá, majd ezeket a jogi képviselő tölti fel az E-ING rendszerbe, azokat saját minősített elektronikus aláírásával ellátva. Az Inyvhr. jelenleg előkészítés alatt álló módosítása egyértelműen fogja tartalmazni az új aláírási lehetőségeket.

Az átmeneti időszakot követően kötelező lesz az új elektronikus ingatlan-nyilvántartási rendszer használata a legtöbb eljárásban. 

Átfogó nemzetközi konvenció készül

Ki védi meg a védőket?

Határozott kiállás az ügyvédi hivatás gyakorlói és kamaráik védelméért

Az Európa Tanács egy 1949­ben létrejött regionális nemzetközi politikai szervezet, székhelye Strasbourg, amelynek ma 46 tagja van, de nyitva áll bármely olyan európai állam előtt, amely elfogadja a jogállamiság intézményét és garantálja állampolgárai számára az alapvető szabadság- és emberi jogokat, egy fontos olyan politikai közösség, amely jelentős mértékben részt vesz a nemzetközi jogalkotásban is. Az Európa Tanács partnerségben működik az Európai Unióval. Az Európa Tanács 2018 óta tárgyalja azt az egyezménytervezetet, amelyet az ügyvédi hivatás védelme érdekében kívánnak megalkotni. Ezt a rendkívül fontos dokumentumot mutatjuk be az alábbiakban

Dr. S. Szabó Péter, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnökhelyettese, a magyar CCBE delegáció tagja

A szövegtervezet mára elkészült. azt 2025-ben kívánják elfogadni és ünnepélyes keretek közt aláírni, amely – szemben a témára vonatkozó korábbi ajánlás jellegű megállapodásokkal - a hatályba lépésével kötelező lesz a csatlakozó, ratifikáló államokban.

Az Európai Unió nemzeti ügyvédi kamaráit tömörítő szervezet, a CCBE végig aktívan részt vett a konvenció tárgyalásában és szövegezésében, így meggyőződésünk szerint a konvenció szövege valóban tükrözi az ügyvédség érdekeit és céljait.

A konvenció szövege ugyan elvben már végleges, de mivel az még különböző szintű további jóváhagyásokra vár az aláírásig, ezért az nem nyilvános, de természetesen a főbb elemei ismertek. Így, a magyar CCBE delegációnak is folyamatosan módja volt figyelemmel kísérnie, illetve észrevételeznie a tárgyalási folyamatot.

A konvenció ugyan tartalmazza a hivatásra vonatkozó szakmai minimumokat, de elsődleges célja a védelem biztosítása az ügyvédi hivatás gyakorlói és az ő szervezeteik, tehát az ügyvédi kamarák számára.

Ennek kiváltó okai közt egyrészt szerepeltek

1. az ügyvédi hivatás gyakorlóival szembeni hatósági és személyes atrocitások, másrészt és leginkább

2. a hivatásgyakorlás megnehezítésére és meggátolására, sokszor ellehetetlenítésére irányuló állami törekvések. Ki védi meg a védőket? - tették fel a kérdést. Ezt a védelmet kívánja tehát a konvenció biztosítani és ezért vonatkoznak a legfőbb tételei az ügyvédi hivatás és az ügyvédi kamarák jogainak megfogalmazására, amelyeket az alábbiakban csak lényegükre törően kívánunk bemutatni.

Az általános védelmi elvek

A konvenció első része az általános védelmi elveket rögzíti, oly módon, hogy: 1. elismeri és biztosítja az ügyvédi hivatás gyakorlójának és a kamara függetlenségét, 2. előmozdítja, hogy a kamara képviselje az ügyvédi hivatás gyakorlóit és érdekeit,

3. elismeri az ügyvédi hivatás gyakorlójának a társadalomban betöltött szerepét és biztosítani kívánja jólétüket (wellbeing),

4. biztosítja a hivatás gyakorlásának objektív, releváns és átlátható kritériumait, valamint a hivatáshoz való hozzáférést,

5. biztosítja, hogy az ügyvédi kamarák részt vegyenek a jogalkotásban,

6. előmozdítja, hogy az ügyvéd szabadon adhasson jogi tanácsot és jogi segítséget és adott esetben megtagadhassa egy adott ügy elvállalását,

7. előmozdítja, hogy gyorsan és hatékonyan tudjon az ügyfelével kapcsolatba lépni, vele szabadon kommunikálhasson és gyorsan és ténylegesen hozzáférjen a munkájához szükséges iratokhoz,

8. előmozdítja, hogy az ügyvédet elismerjék a fél képviselőjének, tanácsadójának, 9. az ügyvéd az általa ellátott ügyről szabadon tájékoztathassa a nyilvánosságot.

Szakmai jogok

A konvenció kiemeli az ügyvéd bizonyos szakmai jogait, ilyenek, hogy

1. az ügyvédet nem terheli felelősség az eljárás során jóhiszeműen tett nyilatkozataiért és leszögezi a konvenció, hogy 2. az ügyvéd semmilyen körülmények között sem azonosítható az ügyfelével vagy az ügyfelének az ügyével.

Védelem ügyvédekkel szembeni jogi eljárás esetén

A konvenció második része az ügyvédekkel szembeni jogi eljárások során biztosítandó védelemről rendelkezik:

1. a fegyelmi eljárás során biztosítani kell, hogy csak független testület vonhassa őt felelősségre és csak előírt norma megszegésért állhasson fenn felelőssége, az eljárás gyors legyen és még vétkessége esetén is csak a legsúlyosabb esetekben lehessen a hivatás gyakorlásának a jogát tőle megvonni; ennek a rendelkezésnek komoly kihatása kell, hogy legyen a kamarák fegyelmi gyakorlatára,

2. amennyiben az ügyvéd büntetőeljárás alanyává válik, a konvenció biztosítja számára a szabad ügyvédválasztást és azt a jogot/védelmet, hogy az eljárásról a kamara megfelelő tájékoztatást kapjon, 3. biztosítani kell, hogy a kamara képviselője vagy az ügyvéd ügyvédje az egyes eljárási cselekményeknél vagy a dokumentumok lefoglalásánál jelen lehessen és biztosítani kell továbbá a számára az eljárással kapcsolatos információkhoz való hozzáférést és a tájékoztatást.

Védelem illeti meg a kamarát is Hasonlóan az ügyvédhez, a kamarát is –mint az ügyvédi hivatás gyakorlóinak a szervezetét - védelem illeti meg és ennek során biztosítani kell, hogy 1. a kamara ne válhasson semmilyen támadás, zaklatás, akadályoztatás vagy beavatkozás célpontjává, 2. nem lehet aláásni a kamara függetlenségét és önkormányzatiságát, 3. ha a fentiek ellenére mégis valamilyen atrocitás fordulna elő, azt hivatalosan ki kell vizsgálni.

A konvenció egyik legfőbb újdonsága és a fenti védelem garanciája, hogy rendelkezik egy független ellenőrző testület felállításáról (GRAVO), amely hasonlatos ahhoz a testülethez, amely a pénzmosási ügyek átfogó nemzetközi ellenőrzését végzi, ahhoz hasonló jogokkal és feladatokkal, számonkérési hatáskörrel. Ez magában foglal jelentéstétel előírását és rendszeres országlátogatásokat, melynek során a hivatás gyakorlásának védelmére vonatkozó valamennyi feltételt a testület jogosult lesz megvizsgálni. Ez az ellenőrzési mechanizmus hivatott biztosítani azt, hogy a konvenció rendelkezéseit a konvencióhoz csatlakozó tagállamok betartsák.

Részletesen rendelkezik a konvenció a hatálybelépés feltételeiről s egyben azt megnyitja csatlakozásra az Európa Tanácson kívüli országok számára is. 

Hogyan készüljünk fel a

pénzmosás-megelőzési ellenőrzésekre?

Az ügyvédi kamara felügyeleti hatóság státusza nem csak a kamarai önrendelkezés fontos attribútuma, az ügyvédek számára fontos garancia és könnyebbség is. A pénzmosás-megelőzési feladatok kapcsán fennálló kamarai hatósági szerepkör e megközelítése nem feltétlenül ismert a kamara tagsága előtt, ezért a kamarák fontos feladata a tájékoztatás, hogy az ügyvédek ne csak a kockázati besorolás és ellenőrzés adminisztratív terhével találkozzanak, hanem megismerjék a struktúrának az ügyvédség egészét érintő előnyeit, és arról is képet alkossanak, hogyan készüljenek fel a pénzmosás-megelőzési ellenőrzésekre. Erről szól az alábbi írás, amely a Magyar Ügyvédi Kamara országos ügyvédvezetői értekezletén Visegrádon 2024. október 5-én elhangzott előadásnak az Ügyvédek Lapja számára készült, szerkesztett változata.

Dr. Petia Csaba ügyvéd, Székesfehérvár, a MÜK pénzmosás­megelőzési kamarai feladatok végrehajtásával kapcsolatos elnöki tanácsadó bizottság és a Székesfehérvári Ügyvédi Kamara elnökségének pénzmosás­megelőzési ügyekért felelős tagja

A hatályos szabályozás biztosítja, hogy az ügyvédeket terhelő pénzmosás-megelőzési kötelezettségek teljesítését nem valamely külső hatóság – például a NAV valamely szerve – ellenőrzi, hanem a területi ügyvédi kamarák tagjai közül a feladatra választott ügyvédek, illetve jogtanácsosok végzik, olyan személyek, akik maguk is tisztában vannak az ügyvédi tevékenység mibenlétével, az annak kapcsán felmerülő problémákkal és kihívásokkal, ezáltal az ellenőrzések során a fennálló jogi keretek között, de gyakorlati aspektusaikat is be-

tő feltételét képezi a Pmt.-feladatok korrekt teljesítése és a megfelelő együttműködés a társhatóságokkal.

A pénzmosás-megelőzési feladatok kapcsán fennálló kamarai hatósági szerepkör e megközelítése nem feltétlenül ismert a kamara tagsága előtt, ezért a kamarák fontos feladata a tájékoztatás, hogy az ügyvédek ne csak a kockázati besorolás és ellenőrzés adminisztratív terhével találkozzanak, de megismerjék a struktúrának az ügyvédség egészét érintő előnyeit is.

A kamarák azzal segíthetik az előírások mindennapi gyakorlati alkalmazását, ha támogató megközelítéssel végzik a hatósági ellenőrzéseket.

hatóan ismerve biztosítani tudják az ügyvédi érdekek érvényesülését úgy az ügyvédség egésze, mint az ellenőrzött ügyvéd vonatkozásában.

Természetesen ez nem valamiféle szabadkártya az ügyvédség számára, a felügyeleti jogosultság megőrzésének alapve-

Az átlagos ügyvéd – munkavégzése mellett – az oktatás, kockázati besorolás, ellenőrzés során találkozik a pénzmosás-megelőzési feladatokhoz kapcsolódó kamarai hatósági ellenőrzéssel. A kamarák azzal tudják segíteni a vonatkozó előírások mindennapi gyakorlati alkalmazá -

sát, ha a hatósági ellenőrzéseket támogató megközelítéssel folytatják le – erre egyébként a MÜK Pmt.-szabályzatának ellenőrzésre vonatkozó rendelkezései lehetőséget adnak. Kisebb jelentőségű eltérések, hiányoságok esetén a jó gyakorlat követésének irányába tereléshez fűződik nagyobb érdek; természetesen a szándékos vagy kirívóan jogszabálysértő hiányosságok észlelése esetén a megfelelő jogkövetkezmények alkalmazása sem mellőzhető.

A pénzmosás-megelőzési kötelezettségek teljesítésének lényegi elemei akként foglalhatóak össze, hogy az ügyvédnek

• az ügyfél azonosítását követően

• el kell végeznie az ügylet – pénzmosás-megelőzési szempontú – kockázati értékelését,

• végre kell hajtania az ügyfelek és felek személyében rejlő kockázatok értékelését,

• el kell végeznie az ügyfelek és felek – az azonosított kockázatok alapján meghatározott szintű – átvilágítását,

• rögzítenie kell a Pmt.-előírások által meghatározott adatokat és nyilatkozatokat,

• és szükség esetén a Pmt.-ben előírt intézkedéseket kell megtennie (ügyletfelfüggesztés, bejelentés).

Az ellenőrzések fő fókuszát annak vizsgálata kell hogy képezze, hogy az ügyvéd a Pmt.-kötelezettségekkel érintett ügyekben az előbbiekben részletezettek szerinti gyakorlatot követ-e.

A külső forrásból érkező információk és visszajelzések tapasztalatai Ilyen külső forrásnak tekinthetők a kormányzat által pénzmosás-megelőzési témában szervezett felügyeleti hatóságok közötti egyeztetések (például a Money-val országjelentés felkészülését koordináló munkacsoport ülései), valamint a hatóságoktól érkező megkeresések – különös tekintettel a pénzügyi információs hatóságként működő NAV PEI egyeztetési célú, illetve konkrét ügyekkel kapcsolatos megkeresései. A tapasztalatok alapján az ügyvédi letétkezelés és a bizalmi vagyonkezelés az a két terület, amely a külső szemlélő számára az ügyvédi

területek is érintettek (például cégeljárás, bizalmi vagyonkezelés, ingatlanügyletek), míg az ügyvédi letétkezelés egyik eleme a pénzmosás-megelőzési aspektus, azonban számos, pénzmosás-megelőzési szempontból nem releváns területe is van (például okirati és tárgyletétek). Erre is tekintettel a két terület szabályozása kapcsán a szabályozási önállóság megőrzése indokolt az átfedő területek egymásra hatásának figyelembevételével.

A területi kamarák ellenőrzési feladatai kapcsán fontos dátum november 30.: eddig kell elfogadni a kamarák éves ellenőrzési tervét, ami meghatározza az ellenőrzések irányát és kereteit. Az elfogadott ellenőrzési tervet a vonatkozó szabályzatok értelmében közzé kell tenni a kamara honlapján, nincs azonban jogszabályi akadálya annak, hogy ez a közzététel a honlapok zárt, a kamarai tagok számára elérhető részén történjen.

A letétkezelési és a pézmosás-elleni terület kapcsán a szabályozási önállóság megőrzése indokolt az átfedő területek egymásra hatásának figyelembevételével.

Pmt.-kötelezettségek leginkább megfogható területét jelenti. A letétkezelés kapcsán érdemes megemlíteni, hogy a NAV PEI adott esetben kontrolladatokkal is rendelkezik, a számlavezetők mint a Pmt. hatálya alá tartozó szolgáltatók a rájuk irányadó szabályok szerint értékelik – és adott esetben jelentik – az ügyvédi letéti számlákon felmerülő, aggályos pénzforgalomra vonatkozó adatokat. A külső források adataiból származó fontos információ, hogy az ügyvédi ügyletbejelentések alacsony számát jogalkotói, illetve hatósági részről is észrevették, kiemelve, hogy a tipikus ügyvédi magatartás a – bejelentés alkalmazása nélküli – elzárkózás a közreműködéstől, ha egy ügylet kapcsán gyanús körülmények merülnek fel.

A letétkezelés mint Pmt.­szempontból látható témakör

Az ügyvédi pénzmosás-megelőzési kötelezettségek és az ügyvédi letétkezelési kötelezettségek témaköre markánsan elkülöníthető és elkülönítendő. A pénzmosás-megelőzés egyik részterülete az ügyvédi letétkezelés, emellett azonban más

Kiemelendő: az ellenőrzések elrendelése – hacsak az adott területi kamara alapszabálya másként nem rendelkezik –elnöki hatáskör, az elrendelésre pedig az ellenőrzési terv keretei között kell sort keríteni. Az ellenőrzések lefolytatása kapcsán is kiemelték a vonatkozó kamarai szabályzat rendelkezéseinek bonyolult, de a jogkövető magatartás elősegítését célzó rendszerét.

Összügyvédi érdek

A Pmt.-kötelezettségek teljesítése összügyvédi érdek, amelynek érvényre juttatása a kar tagjai tudatosságának növelése és az együttműködési szemlélettel lefolytatott ellenőrzési eljárások révén biztosítható. *

A MÜK Oktatási és Akkreditációs Bizottsága részéről az elhangzottak kapcsán dr. Réczei Géza jelezte, hogy a tudatosság növeléséhez kiváló eszközt jelentenek a MÜK digitális könyvtárának pénzmosás-megelőzési témájú anyagai, amelyek között az előadó által jegyzett Pénzmosás-megelőzés az ügyvédi gyakorlatban című oktatási anyag is elérhető. 

A közös képviselő nyilvántartása

Felismerve, hogy nincs a megfelelő tájékozódáshoz szükséges hiteles forrás, a jogalkotó a társasházakról szóló 2003. CXXXIII. törvénybe (Tht.) iktatta azt az 55/A-D. §-t, amely a társasházi tisztségviselők, pontosabban csak a közös képviselő és az intézőbizottság elnöke (a továbbiakban: Közös Képviselő) nyilvántartásáról és a számviteli jogszabályok szerinti éves beszámoló nyilvánossá tételéről szól. Az új szabályok 2024. október 1-én léptek hatályba.

Dr. Tóth Balázs, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium főosztályvezetője, Dr. Hidasi Gábor ügyvéd, Budapest

A törvény a nyilvántartásba vételt a társasház fekvése szerint területileg illetékes ingatlanügyi hatóság feladatává teszi. Az éves beszámolót is ide kell benyújtani.

A Közös Képviselőt, a törvény szerinti adataival, tényként, az adatai változását pedig adatváltozásként kezelik, az előbbit bejegyzik, utóbbit átvezetik a társasházi törzslap III. részén. [179/2023.(V.15.)

Korm. rendelet - Inytv. vhr. - 21. § 38. b-c) pont, a továbbiakban: Vhr.].

Tht. 55/D. § úgy fogalmaz, hogy „A közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke látja el a nyilvántartásba vétellel és az adatváltozás bejelentésével kapcsolatos, jogszabályban foglalt feladatait.” Ez a mondat azt akarja kifejezni, hogy Közös Képviselő a társasházközösséget saját bejegyeztetése során is képviseli, ami természetes, de a Tht. 55/A. § (2) bekezdése miatt mégis fontos. Ez kimondja, hogy „A közgyűlés által megválasztott közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke a közösség ügyintézését ellátó tevékenységet csak akkor láthat el, ha a tisztség keletkezésének tényét az ingatlanügyi hatóság - az erre irányuló kérelme alapján - az ingatlan-nyilvántartásba - a társasház törzslapra - feljegyezte.” Az adott szabály nem azt jelenti, hogy a Közös Képviselő a nyilvántartásba vételig ex lege el van tiltva az ügyintézői tevékenységtől. Az új szabályozás sokkal inkább azt jelenti, hogy a közös képviselői jognyilatkozatok és intézkedések joghatálya a nyilvántartásba vételtől függ. Ha a nyilvántartásba vételre sor kerül, az azt megelőző jognyilatkozatok és intézkedések a megtételük időpontjára visszamenőlegesen válnak hatályossá. Ez csupán hasonlít a nyilvántartásba vétel hatályára, de azzal nem azonos. A közös képviselői jognyilatkozatok és intézkedések a nyilvántartásba vétellel olyan időpontra visszamenőlegesen is hatályba lépnek, amely

megelőzi a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásának időpontját (az elintézési ranghelyet). Ezt támasztja alá, hogy a Tht. 55/A. § maga is úgy fogalmaz, hogy az ingatlanügyi hatóság a tisztség keletkezésének tényét veszi nyilvántartásba. A Közös Képviselő tehát a nyilvántartásba vételéig sem álképviselő.

Az előbbiekben kifejtett jogértelmezés nem csak anyagi jogi szempontból fontos, hanem eljárásjogiból is. Ugyanis csak így alkalmazható a Vhr. 118. §-a. E szabály szerint, ha az ügyfél képviseletében a jogügylet és az ingatlan-nyilvántartási eljárás során törvényes képviselő jár el, a törvényes képviseletet biztosító jogszabályhelyet, továbbá a jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet belső szabályzatának rendelkezését, valamint szükség szerint a törvényes képviseletet keletkeztető bírósági vagy hatósági határozat számát a kérelemben meg kell jelölni.

A Tht. 55/B. § (1) bekezdés szerint „A tisztség keletkezésének ténye tartalmazza a) a közösség ügyintézését ellátó közös képviselőnek vagy intézőbizottság elnökének

aa) természetes személy esetén családi és utónevét, lakcímét, ab) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát vagy nyilvántartási számát, ac) tisztségét, a tisztség keletkezésének és megszűnésének időpontját, illetve, ha a tisztségviselő a közösség ügyeinek intézését ügyvivőként látja el, ennek tényét és határidejét, valamint ad) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén – valamint, ha a természetes személy tisztségviselő bejelenti - az elektronikus levélcímét, telefonos elérhetőségét, b) a társasházközösség nevét.

A tisztség létrejötte valóban tény. Ezért jegyzik be tényként, de e tény (létrejöttének) tartalma nem adatok halmaza, hanem Közös Képviselet törvényes és szerződéses kötelmei és felelőssége; a jogszabályok, hatósági és bírósági határozatok, az alapító okirat, a szervezeti és működési szabályzat és az egyedi közgyűlési határozatok által előírt feladatai.

A Vhr. 118. §. a Tht. 55/B. § (1) bekezdése szerinti adatokon túl további

adatokat is elvár. E szabályt az adott ingatlan-nyilvántartási eljárásra adaptálva, a Közös Képviselő nyilvántartási kérelemhez csatolni kell a törvényes képviseletet keletkeztető bírósági, hatósági határozatot vagy a törvényes képviselői minőséget igazoló egyéb okiratot. A témánk szerinti eljárásban tehát a Közös Képviselő, mint törvényes képviselő e minőségét igazoló, a megválasztásáról szóló közgyűlési határozatot tartalmazó, a Tht. 39. § (2) bekezdés alapján hitelesített jegyzőkönyvet kell mellékelni a bejegyzési kérelemhez.

A 118. § (4) bekezdés szerint egyéb közhiteles nyilvántartásba bejegyzett, cégnek nem minősülő szervezet esetében a kérelemben meg kell nevezni a szervezetet nyilvántartó hatóságot, valamint a szervezet nyilvántartási számát. Ami a nyilvántartó hatóságot illeti, ilyen nincs, mert az ingatlan-nyilvántartás az ingatlant (a társasházat) és nem a társasházközösséget tartja nyilván. Némi nagyvonalúsággal és célszerűséggel azonban át kell lendülni ezen, mert a nyilvántartási kérelemben nyilvántartóként csak így adható meg az illetékes kormányhivatal, mint a társasházközösség nyilvántartásért felelős szerv.

A Közös Képviselő nyilvántartásba vétele automatikus eljárásban történik, ha kérelem széljegyének elintézését elintézetlen széljegy nem akadályozza.

A szabályozás feladatot ró mind a társasházak képviseletére, mind pedig az ingatlanügyi hatóságokra. Teszi ezt azért, hogy az adatoknak legyen egy mindenki által elérhető bázisa. A társasház anyagi helyzetét transzparensen tartalmazó évenkénti beszámoló pedig az egyes lakások adásvétele, jelzáloggal való megterhelése esetén jelenthet fontos információt. Bármilyen állami adatbázisról vagy annak bővítésről beszélünk, vannak kérdések, melyeket meg kell válaszolni:

1. Mi az adatgyűjtés célja? Milyen igény hívta létre?

2. A lajstromba felvételt milyen eljárás előzze meg? Milyen minőségűek legyenek keletkezett adatok?

3. Az államon belül kinek legyen a feladata az adatgyűjtés, kezelés, szolgáltatás?

4. Ki férhet hozzá az adatokhoz?

5. Mit igazol az adat léte vagy nem léte?

6. Az adatgyűjtés pénzügyi forrásait hogyan lehet előteremteni?

Az első kérdésre a válasz egyértelmű:

A „piac” igénye évek óta az, hogy nemcsak ezen két új adatkörre, hanem átfogó társasházi szabályozással csökkentsék a joghézagokat, a szabályozás pedig jobban növelje a forgalom, különösen az ingatlanforgalom, az ingatlanhasználat és ingatlanhasznosítás biztonságát.

A második kérdésre a válasz összetettebb. A Közös Képviselet bejegyzésénél is egyértelmű ügyféli elvárás (mint minden, ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésnél), hogy legyen egyszerű, az okiratok rendelkezzenek az előírt tartalommal, minimális alaki feltételekkel, a bejegyző szerv legyen gyors és alapos, a bejegyzés pedig az aktuális állapotot mutassa, legyen teljeskörű és helyes. Érzékelhető, hogy ezek az igények képesek egymás ellen hatni.

A törvény 55/A. § szövege szerint a nyilvántartás célja, hogy informáljon a Közös Képviseletről. A célok között érthető módon nem szerepel, hogy jogvitákat döntsön el. Nem is teheti, hiszen az ingatlanügyi hatóság nem a társasházak felügyeleti szerve, nem jogorvoslati fórum. Ha nem így lenne, a következő aggályok merülhetnének fel:

• sérül az okirati elv, hiszen maga hatóság vonja kétségbe a teljes bizonyító erejű magánokirat tartalmát, keletkezésének körülményeit, jogszerűségét; • sérül az az íratlan elv, hogy az ingatlanügyi hatóság pusztán, mint regisztratív szerv működhet, a felek egymással szembeni jogvitáit nem döntheti el.

Éppen ezért a Közös Képviseletről döntő közgyűlési határozatot tartalmazó okirat puszta léte, továbbá az, hogy az abban foglaltak szerint megválasztott Közös Képviselet beazonosítható és azonos a kérelmezővel, illetve, hogy ezt az okiratot csatolják a bejegyzési kérelemhez, megteremti a bejegyzés jogalapját. Egy újabb határozat természetesen felülírja a korábbit, így a nyilvántartás aktualitása a kérelmezőn múlik (ugyanúgy, ahogy minden más jog, tény és ingatlanadat esetében).

Az ötödik kérdés, tehát hogy mit igazol a nyilvántartott adat, az a válasz, hogy az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogokat, tényeket, adatokat (a továbbiakban együtt: jogok) az Ingat -

lan-nyilvántartási törvény (2021. évi C. tv.) két csoportja osztja: a konstitutív és deklaratív jogokra. Noha az ingatlan-nyilvántartás szabályai szerint a helyzet egyértelmű, közös képviselő megléte és adatai, valamint az évenkénti beszámoló, illetve annak benyújtása deklaratív tény.

Ugyanakkor a Tht. bejegyzésre vonatkozó speciális szabályozással tulajdonképpen konstitutívvá teszi a bejegyzést azzal, hogy kimondja, a közös képviselő csak akkor láthatja el a „közösség” ügyintézését, ha a bejegyzése megtörtént. A bejegyzés tehát úgy konstitutív, hogy a Közös Képviselet e nélkül is megválasztottnak, megbízottnak minősül, de a képviseleti jogkörök gyakorlása csak a bejegyzéssel válik hatályossá. Igaz ez a társasház belső jogviszonyokra is.

Noha a 6. kérdés látszólag eljárási jellegű, és így kevésbé tűnik relevánsnak, a nyilvántartást vezető szervezet belső működésére vonatkozik, mégis ide kívánkozik.

A Tht. 88. § (1) bekezdés 20. pontja szerint tárgyánál fogva díjmentes társasház esetén a) a közösség ügyintézését ellátó közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke adatainak bejegyzésére, törlésére, megváltozására irányuló eljárás, b) a közgyűlés által elfogadott számviteli szabályok szerinti beszámoló benyújtására és helyesbítésére irányuló eljárás.

Az ingatlanforgalmat, a társasház működését az államnak kötelessége támogatni és biztosítani. Nem lehet megfelelő minőségű az állam e tevékenysége, a tevékenység forrásainak biztosítása nélkül, hiszen az államháztartás egyensúlyát meg kell tartani. Az ingatlan-nyilvántartás pénzügyi forrásait az igazgatási szolgáltatási díjak jelentik. Másodlagosan itt is felmerül, hogy milyen mélységű vizsgálatot várunk el az ingatlanügy hatóságtól a nyilvántartásba vételkor. Amennyiben a fent kifejtettek alapján az ingatlanügyi hatóság az általános, első sorban az okiratiság elvét szem előtt tartó, más jogok, tények bejegyzésének általános protokollját tartva folytatja le az eljárásokat, a finanszírozás díjmentesség esetén is megoldott. Minden más esetben ismételten terítékre kerülne a pénzügyi források bővítésének szükségessége. 

Jövőt segítő tapasztalatok

A támogatott döntéshozatal jogintézménye frissítésre szorul

Az értelmi fogyatékossággal élők védelme erkölcsi és közösségi feladat

„Valljuk, hogy az emberi lét alapja az emberi méltóság.” (Magyarország Alaptörvénye, Nemzeti hitvallás)

Talán csaknem valamennyi, a joggal hivatásszerűen foglalkozó ügyvédkollégánknak van közvetlen, személyes emléke a 2014. március 15-én még nóvumnak számító jogintézmény, a támogatott döntéshozatal előzetes bemutatásáról szóló konferencián elhangzottakról. Ebben az időszakban (tehát még az 1959. évi IV. törvény hatálya alatt) a magánjog hazai rendszerén belül de facto ismeretlen volt a támogatott döntéshozatal fogalma, pedig az új Ptk. számos fundamentális és mai napig jelentős jogi reformja közül is az egyik legizgalmasabbnak számított. Ennek oka a kezdettől a benne rejlő gyakorlati-alkalmazási potenciál, az iránta meglévő társadalmi igény, illetve az akkor már évtizedes pozitív nemzetközi alkalmazási tapasztalatok. Ma már feltehetjük a kérdést: Vajon beváltotta-e a jogintézmény az elmúlt dekád során a jogalkotó reményeit? Megtalálta-e méltó helyét az anyagi jogunk rendszerén belül ez a 2014-ben hiánypótlónak számító (magánjogi kodifikációja keretében éles szakmai vitákat indukáló) jogintézmény, különösen a fogyatékkal élők helyzetének vonatkozásában? E kérdéskört szándékozik bemutatni jelen írás, számos helyen szembeállítva a tíz év elteltével még mindig gyermekcipőben járó támogatott döntéshozatalt – az évtizedes szakmai tapasztalatokkal érintett, megkerülhetetlen mennyiségű jogesettel bíró és nem mellékesen országos hatósági­intézményi hálózatot magáénak tudó – gondnokság jogintézményével.

Dr. Simon Gergő ügyvéd, Budapest

A kérdés tisztázásához érdemes felidézni a támogatott döntéshozatal – hatályos magánjogi kódexünk második, Az ember mint jogalany című könyvében rögzített –fogalmát. A jogi definíció meghatározása körében – függetlenül attól, hogy a jogintézmény saját jogszabállyal rendelkezik a támogatott döntéshozatalról szóló 2013. évi CLV. törvény (Tdtv.) formájában –maga a Tdtv. utal vissza a Ptk. 2:38. §-ának rendelkezéseire. Mindezek figyelembevétele mellett kijelenthető, hogy a támogatott döntéshozatal olyan, a cselekvőképességet nem érintő, az adott személy önrendelkezését és jogainak védelmét szolgáló jogintézmény, amelynek részletszabályait a Ptk. 2:38. §-ának, valamint a Tdtv.-nek törvényi rendelkezései fogják át.

Rokonjogintézmények

Vitán felül áll, hogy a támogatott döntéshozatal és a gondnokság rokonjogintézmény; ezt támasztja alá többek között az az objektív körülmény, hogy mindkét jog-

intézmény a Ptk. második könyvének második (a cselekvőképességről szóló) részében kapott helyet; továbbá az a szubjektív körülmény is, hogy mindkét institutio alkalmazása a természetes személyek azon hányadának vonatkozásában vonható jogi mérlegelés körébe, akiknek bizonyos és saját ügyeik intézésével kapcsolatban negatív irányba csökken az elengedhetetlen belátási képességük, vagy – mint alább láthatjuk – hiányzik.

Mindezekre tekintettel a gyámhatóság az egyes ügyei intézésében, döntései meghozatalában belátási képességének kisebb mértékű csökkenése miatt segítségre szoruló nagykorú számára, annak kérelmére – cselekvőképessége korlátozásának elkerülése érdekében – támogató kirendeléséről határoz (ld. Ptk. 2:38. § (1) bek.); a bíróság cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság alá azt a nagykorút helyezi, akinek ügyei viteléhez szükséges belátási képessége – mentális zavara következtében – tartósan vagy időszakon-

ként visszatérően nagymértékben csökkent, és emiatt – egyéni körülményeire, valamint családi és társadalmi kapcsolatai-

ra tekintettel – meghatározott ügycsoportban gondnokság alá helyezése indokolt (ld. Ptk. 2:19. § (2) bek.); míg a bíróság cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alá azt a nagykorút helyezi, akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége – mentális zavara következtében – tartósan, teljeskörűen hiányzik, és emiatt – egyéni körülményeire, valamint családi és társadalmi kapcsolataira tekintettel – gondnokság alá helyezése indokolt (ld. Ptk. 2:21. § (2) bek.).

A fentieket kiegészítendő fontos kiemelni, hogy (jóllehet a gyakorlatban – az alább taglaltak ismeretében – statisztikailag is nehezen kimutatható) de iure lehetőség van arra, hogy valaki meghatározott ügycsoportok tekintetében gondnokság hatálya alatt álljon, egyidejűleg más ügycsoportok tekintetében támogatót rendeljenek ki számára. Ezzel összefüggésben a Tdtv. 2. § (1) bekezdésének második fordulata kizárólag azt a korlátozást nevesíti, miszerint nem lehet támogatót kirendelni arra az ügycsoportra, amely tekintetében az érintett személy már cselekvőképességet érintő gondnokság hatálya alatt áll.

Agyonterhelt rendszerek és ennek következményei

Kétségkívül téves lenne ebben a témában az a fajta megközelítés, amely szerint a támogatott döntéshozatal képes lehet olyan ügyekben is tehermentesíteni a (közismerten agyonterhelt, gondnokhiánnyal küszködő és korlátozott erőforrásokkal rendelkező, a gondnokság vonatkozásában törvényen alapuló feladatkört ellátó) gyámhatósági rendszert, ahol az érintett személy aktuális állapotából következő belátási képessége olyan mértékben csökkent vagy hiányzik, amely mértékre tekintettel a támogatott döntéshozatal jogintézménye – törvényileg szabályozott jellegéből fakadóan – nem tudná garantálni az érintett személy jogainak, érdekeinek megfelelő védelmét. De meg kell említeni, hogy a belátási képesség, valamint az ahhoz kapcsolódó mentális zavar fennállásának megállapításához kapcsolódó igazságügyi szakértői vizsgálatok és nem mellesleg az egyes típusperek tekintetében elgondolkodtató, további szakmai vitaalapként szolgáló megállapításokat fogalmazott meg a Kúria Polgári Kollégiumának Nyírőné dr. Kiss Ildikó által vezetett joggyakorlat-elemző csoportja a

2023. május 30-án kiadott, A gondnoksági perek vizsgálata tárgykörében felállított joggyakorlat-elemző csoport összefoglaló véleményének megállapításai című összefoglaló véleményében.

A Kúria e nyilvánosan közzétett összefoglaló véleményében többek között megállapítja egyrészt, hogy „[…] a gondnoksági pereket az eljárás résztvevői nem mindig a tényleges súlyuknak megfelelően kezelik; előfordul, hogy sablonszerűen járnak el.”; másrészt „Előfordul, hogy a gyámhatóságok keresetlevelei sablonosak, a személyi, vagyoni körülményeken túl nem egyediesítettek, nem adják ténybeli okait a keresetlevélben annak, hogy miért is indokolt az alperes részlegesen vagy teljesen korlátozó gondnokság alá helyezése, és miért éppen a megjelölt ügycsoportokban, illetve az üg ygyel kapcsolatos bizonyítékaikat sem terjesztik elő.” A Kúria joggyakorlat-elemző csoportja emellett elvi éllel fogalmazza meg, hogy „A [gondnoksági] pertípus súlyánál és jelentőségénél fogva nyilvánvalóan nem tartozik az egyszerű megítélésű ügyek közé; kiemelten fontos e perek tisztességes, körültekintő tárgyalása, a megalapozott döntés meghozatala.”

Nincs helye automatizmusnak és formalizmusnak

Az összefoglaló vélemény emellett hivatkozik a Kúria Pfv.20.198/2019/7. (megjelent: EBH2019.P.2.) és Pfv. II.21.317/2019/4. számú határozatára: „a szakértő kompetenciája kizárólag a mentális zavar fennállására terjed ki”. Emellett joggyakorlati iránymutatásként hivatkozik az alábbiakra: „A szakvélemény mint bizonyíték a mentális zavart bizonyítja, a belátási képesség terjedelmére vonatkozó jogi következmény levonása – a személyi autonómia szükséges és arányos korlátozása – viszont a bíróság feladata: az érintett személy ügyviteli képességét és a jogi korlátozás szükségességét az egyéb peradatokkal együtt kell értékelni. […] Nincs helye automatizmusnak: a mentális betegség ténye önmagában a belátási képesség korlátozott voltát nem alapozza meg, és a belátási képesség korlátozottsága esetén is az egyedi körülmények értékelésével lehet – kizárólag az érintett jogainak megóvása érdekében – a cselekvőképesség korlátozásáról dönteni.”

A Kúria emellett a bírói gyakorlattól elvárt változtatásként rögzíti, hogy a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a bírói szervezetnek ki kell alakítani (egyebek között) „a fogyatékos kommunikációban megfelelő ismeretekkel rendelkező szakemberek bevonásával az érintettek mentális állapotához igazodó, egységes, könnyen érthető, nem csupán a bíróságokon elérhető tájékoztatást”; továbbá javaslatként rögzíti, hogy szigorúan és következetesen mellőzni kell a formalizmust.

Bíró nehéz helyzetben

Saját ügyvédi tapasztalatként említem meg a gondnoksági perek elhúzódó jellegét, amelyek keretében jellemzően a rendelkezésre álló széles idősáv ellenére sem kerül (érdemben vagy egyáltalán) érintésre a támogató (gyámhatóság általi) kirendelésének kérdésköre (vö. Ptk. 2:38. § (2) bek.).

Jóllehet ezek a típusú eljárások – sok esetben a szakkérdés eldöntésének időigényére visszavezethető – elhúzódása egyik fél alapvető eljárásjogi érdekében sem állhat, mégis közvetlen tapasztalatom, hogy a jogerős döntéssel gyorsabban lezáruló ügyek esetében jellemzően kisebb rálátása

tatásával, amely 2014–2023-ra vetítve, éves bontásban hasonlítja össze a cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezések számát Magyarországon a támogatott döntéshozatalban részesülők számával. A KSH adatai alapján megállapítható, hogy évről évre jellemzően a fél százalékát sem éri el a támogatott döntéshozatalok száma a gondnokság alkalmazási darabszámának, azaz átlagosan és hozzávetőlegesen csak minden kétszázadik gondnokságra jut (közel) egy támogatott döntéshozatal.

A leginkább érintettek szerint méltatlanul mellőzik a támogatott döntéshozatal jogintézményét Még ha a statisztikusok ki is tudják mutatni tehát a támogatott döntéshozatal jogintézményének jogi értelemben vett életjeleit, érdemesnek találtam megkérdezni a támogatott döntéshozatalról egyegy kompetens gyámhivatali vezetőt, hivatásos gondnokot, önérvényesítő, értelmi fogyatékossággal élő személyt, illetve egy 1981-ben alakult civil szervezetet, az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetségét (ÉFOÉSZ).

Jelenleg Magyarországon elenyésző számban alkalmazzák a támogatott döntéshozatal jogintézményét, ennek okairól különböznek a vélemények.

nyílik az ítéletet meghozó bírónak (tanácsnak) arra, hogy az alperes mentális állapottal is összefüggő belátási képessége dinamikus vagy esetleg statikus állapot jeleit mutatja-e. Megjegyzem, szintén szakmai tapasztalat, hogy jellemzően még egy példaértékű bizonyítási eljárást jegyző és e tekintetben releváns (azaz a kereset elutasításával járó) gondnoksági per után sem történik meg minden esetben a bíróság határozata alapján a támogató kirendelése.

Mit mond a statisztika?

A Kúria kilenc évvel a támogatott döntéshozatal jogintézményének törvénybe iktatása után tett megállapításait, illetve a saját praxisból származó szakmai tapasztalatokat ki szeretném egészíteni a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2024 augusztusában kiadott és grafikonba foglalt kimu-

Mind a négy forrás válaszain átívelt az a saját tapasztalat, hogy jelenleg Magyarországon elenyésző számban alkalmazzák a támogatott döntéshozatal jogintézményét, ennek hatása és lehetséges okai azonban már megosztották a megkérdezetteket.

Míg a gyámhivatali dolgozó és részben a hivatásos gondnok is azon a véleményen volt, hogy a jogintézmény a jelenlegi szabályozási háttér mellett súlytalan, nem képes szolgálni az érintettek érdekeit, illetve biztosítani jogaiknak védelmét, addig a többi megkérdezett álláspontja szerint méltatlanul van mellőzve a támogatott döntéshozatal, ami –hangsúlyozták – sok esetben ellentétes az érintett, értelmi fogyatékossággal élők érdekeivel, sokszor méltatlanul megfosztva őket (a közösségi jogszabályokban és az Alaptörvényben is rögzített) emberi méltóságuktól.

Az igény és a civil érdeklődés jelentős A személyes érintettséggel rendelkezők, valamint a civil szféra oldalán tehát egyértelműen nagyobb igény és érdeklődés tapasztalható a támogatott döntéshozatal magasabb fokú alkalmazása iránt. Ennek keretében a hivatkozott ÉFOÉSZ például kidolgozta az ÖRÖK (Önismeret, Realitás, Önérvényesítés, Közösségi érdekképviselet) programot, amely segít felkészülni az önálló döntéshozatalra, önérvényesítésre, önrendelkezésre, a sorstársak esetleges képviseletére. A program során a résztvevők a közös ismeretszerzés mellett gyakorlati helyzetekben tanulják meg a döntéshozás lépéseit, következményeit. A program egy esetleges későbbi támogatott döntéshozatali rendszer előkészítéseként szolgálhat, amivel kapcsolatban már modellkísérlet is indult Magyarországon.

Érdemes a nemzetközi példákra figyelni Számos nemzetközi minta és szakmai tanulmány áll rendelkezésre arról, hogyan lehet a támogatott döntéshozatalt közelebb hozni az érintettekhez, hogyan lehet a közös célt elérni úgy, hogy közben a szükségesnél jobban ne korlátozzák a mindennapi életüket (vásárlás, utazás, szórakozás, munkavégzés, választójog gyakorlása stb.).

Az ORAC Kiadó gondozásában 2024ben megjelent, A nagykorúak cselekvőképességének korlátozása Magyarországon című szakkönyv (szerkesztők: GULYA FRUZSINA - HOFFMANN ISTVÁN, ISBN 978 963 258 614 4 [nyomtatott], ISBN 978 963 258 615 1 [PDF]) Katona Vanda és Sándor Anikó által jegyzett fejezete (70–86. o.) például részletesen foglalkozik a követendőnek tekintett nemzetközi mintákkal az Amerikai Egyesült Államokból, Kanadából, Ausztráliából vagy az Egyesült Királyságból vett hivatkozásokkal.

A nemzetközi kitekintés útján észlelhető, hogy a hivatkozott mintákhoz képest hazánkban más központi szemléletmódot alkalmaznak a tárgyalt eljárásokban. Véleményem szerint e különbség leginkább abban érhető tetten, hogy Magyarországon az uralkodó központi szemlélet arra igyekszik megoldást adni, hogy miként lehet a jog eszközével felkészülni a legrosszabb forgatókönyvekre

(például átmenetileg vagy tartósan előre biztosítani valakinek a vagyoni érdekeit saját alapvető jogainak korlátozása útján); ezzel szemben a szakirodalom nemzetközi mintákkal foglalkozó összefoglalói tükrében kijelenthető, hogy a hivatkozott országok a hazainál jellemzően nagyobb hangsúlyt fektetnek arra, hogy egyénenként biztosítható legyen a lehető legmagasabb fokú életminőség (például önálló döntéshozatal lehetősége a fentieknél sokak által humánusabbnak tekintett kvázi monitoring mellett).

Ki számít támogató és támogatott személynek?

A jelenlegi szabályozás tükrében támogatott személynek tekintjük az egyes ügyei intézésében, döntései meghozatalában belátási képességének kisebb mértékű csökkenése miatt segítségre szoruló nagykorú személyt, akinek a gyámhatóság támogatót rendel; míg támogatónak a támogatott személy kérelmére vagy a bíróság megkeresése alapján a gyámhatóság által a támogatott személlyel egyetértésben, a támogatott személy segítésére kirendelt személyt (Tdtv. 1. §).

A támogatót tehát a gyámhatóság – a támogatott személy kérelmére vagy a bíróság megkeresése alapján – általános jelleggel vagy meghatározott ügycsoportokra határozatlan időre rendeli ki a támogatott személlyel egyetértésben. Egy támogatott részére jelenleg legfeljebb két személyt rendelhetnek ki támogatóként, akik lehetnek – a törvényben meghatározott személyi feltételeknek megfelelő – közeli ismerősök, rokonok, barátok vagy hivatásos támogatók. A támogatók működésének felügyeletét a gyámhatóság látja el, képzésüket jogszabály írja elő, kirendelésüket ötévente felülvizsgálják. Fő szabály szerint a hivatásos támogató egyszerre harminc támogatott személy érdekében is eljárhat.

Tárgyaló ügyvédként különböző eljárási cselekmények keretében találkozhatunk a támogatókkal, akik – ha a támogatott döntéshozatal általános jelleggel vagy az adott ügycsoportra tekintettel fennáll – a támogatott személy kérésére az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben, a polgári perrendtartásról szóló törvényben és a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározottak szerint jelen le-

hetnek azoknál a közigazgatási, polgári és büntetőeljárási cselekményeknél, amelyekben a támogatott személy érintett; az eljárási cselekmény rendjét meg nem zavaró módon a támogatott személlyel (értelemszerűen ellenőrzés nélkül) egyeztethetnek; a támogatott személy jognyilatkozatának megtételekor jelen vannak; tanácsaikkal, a

tív hatás ezzel szemben elemi és drasztikus, sok esetben pedig egy életre szól. Születtek tanulmányok arra vonatkozóan, hogy mennyiben tudja ezt a problémát áthidalni akár a bizalmi vagyonkezelés – ahol a bizalmi pozícióban lévő bizalmi vagyonkezelő de iure tulajdonjogot szerez a kezelt vagyon vonatkozásá -

Napirenden kell tartani e jogintézmény lehetőségét, visszahelyezve ezáltal is méltó helyére a legfontosabb szempontot e körben: az emberi méltóságot.

támogatott személy számára szükséges tájékoztatás megadásával a támogatott személy jognyilatkozatának megtételét elősegítik; illetve a támogatott személy döntésének meghozatalához segítséget nyújtanak, valamint a döntése meghozatalában személyes jelenlétével közreműködnek (Tdtv. 4. § (1) bek.).

Mennyire biztosítható az érintett jogvédelme? Fentiekből következően tehát objektív szempontok mentén megállapíthatjuk, hogy a támogatott döntéshozatal csekély számban történő alkalmazása feltehetően nem vezethető vissza arra, hogy ez esetben ne lenne a gyámhatóságnak (ezáltal az államnak) módja garanciális célzattal rálátni az érintett jogviszonyokra, és arról sincs szó, hogy ne lenne meg a támogatók vonatkozásában a kívánatos személyi feltételrendszer, illetve az időszakonként visszatérő képzési, beszámolási, felülvizsgálati követelmény. Sokkal inkább testesül meg a jogalkalmazók körében az aggály azért, hogy a cselekvőképesség megtartása (vagy kisebb mértékben történő korlátozása) esetén mennyiben biztosítható, hogy belátási képesség csökkenése esetén az érintett vagyoni és egyéb érdekei megfelelő (jellemzően preventív) jogi védelemben részesülnek. Ezen aggály az ítélkezési gyakorlat és statisztika mentén úgy manifesztálódik határozati szinten, hogy a vizsgált esetek nagy számában olyan ügycsoportok tekintetében is korlátozzák az érintett cselekvőképességét, amelyek tekintetében az érdemi kockázat megléte mindenesetre vitatható, az érintett mindennapi életére gyakorolt nega -

ban – szerződéses jogviszony keretében (akár teljes körű, akár korlátozott) tulajdonosi jogosítványait a bizalmi vagyonkezelési szerződés szerződéses rendelkezéseinek alárendelve. E tekintetben további kérdéseket vet fel a szerződéses jognyilatkozatok kezdeti megtételének technikai megvalósítása, figyelembe véve egy már hatályban álló gondnokság létét (ezzel együtt a gyámhivatali záradékolás feltételét); továbbá az is, hogy a nem üzletszerű keretek között eljáró bizalmi vagyonkezelők tekintetében a hatályos jogszabály jelentősen kevesebb személyi feltételt rögzít a támogatókkal kapcsolatos szabályozás hatályos tartalmához képest.

Megérett a helyzet az érdemi jogszabálymódosításra Számos civil szervezet (köztük az ÉFOÉSZ) azt vallja, hogy érdemi jogszabály-módosítás hiányában sajnos nem lehetséges eredményesen és tömegesen kihasználni az immáron egy évtizede velünk élő támogatott döntéshozatal adta hiánypótló lehetőségeket. Közvetlen tapasztalat, hogy a támogatott döntéshozatal jogintézményének gyakorlati alkalmazása nem azért ritka, mert népszerűtlen, hanem döntően azért, mert jelenleg nem érhető el kellő helyen, kellő mennyiségben és nem mellesleg megfelelő formában kommunikált tájékoztatás, amely lehetőséget teremtene arra, hogy a személyesen érintettek, a potenciális támogatók, de hangsúlyozottan a hatósági és bírósági aktorok is napirenden tartsák a jogintézmény alkalmazásának, igénybevételének lehetőségét, visszahelyezve ezáltal is méltó helyére a legfontosabb szempontot e körben: az emberi méltóságot. 

Minden, amit nem gondoltunk volna a jogi iratmintákról

Mind tudjuk, mi az a sablon (szebben jogi iratminta): olyan újrafelhasználható jogiszöveg­tervezet, amelyet kifejezetten egy rendszeresen visszatérő dokumentumkészítési feladat hatékonyabb ellátása érdekében készítünk, a jogi munkavégzés alapja, a jogászok legfontosabb munkaeszközeinek egyike; jelentősége a jogszabálykereső szoftverekével vetekszik. Bár a magyar és nemzetközi szakirodalomban a jogi szövegek írásának (legal writing) tudományos vizsgálata a régmúltra nyúlik vissza, nehéz olyan forrást találni, amely a teljeskörűség szándékával foglalja össze a jogidokumentum-sablonok készítésének módszertanát és bevált trükkjeit. Sőt: a műfaj maga már abban is kivételes, hogy a jogi iratminták sem általános, előretekintő, kötelező erejű jogforrásnak, sem a jog egyedi működési szövegének (például szerződés, határozat), sem magyarázó-értelmező szövegnek nem tekinthetők1 . A sablonok egy különleges, negyedik szövegcsalád, a jog működési szövegeinek absztrakt vetületei. Jelen tanulmány ugyan a teljeskörűség igényével készült, mégis töredék csupán. Bízom abban, hogy bőségesen kiegészíti majd az itt leírtakat az olvasó tapasztalata és a cikk nyomán esetleg elinduló szakmai párbeszéd.

Dr. Ungváry Botond jogtanácsos, kamarai tag

Milyen a jó sablon?

Kezdjük a lényeggel. A sablon több mint egy konkrét ügyben megírt, jól sikerült, majd anonimizált irattervezet. A sablon akkor jó, ha

1. egy pontosan meghatározott típusú jogügylet, jognyilatkozat vagy más jogi célhoz kapcsolódó, rendszeresen viszszatérő dokumentumkészítési feladat elvégzésére használható;

2. általános, vagyis az egy sablonnal lefedni kívánt dokumentumok körén belül előforduló esetvariációk többségében alkalmazható;

3. jogi feltételrendszere szempontjából teljes, azaz tartalmaz minden szükséges és elégséges rendelkezést, illetve tartalmi és formai kelléket (például az ügylet létrejöttéhez szükséges ügyleti nyilatkozatokat, aláíráshelyeket, a keltezés helyét, oldalszámot);

4. lehetőség szerint csak jogászi ellenőrzést nem igénylő szövegrészek hiányoznak belőle (például üzleti tartalom, konkrét ügylet részletei);

5. a teljesség érdekében tartalmazza a dokumentumtípus kapcsán leggyakrabban felmerülő alternatív vagy opcionális szövegrészeket;

6. a jogi törzsszöveg véglegesítéséhez a sablonból legfeljebb törölni kell, de új szövegrészeket írni vagy szöveget módosítani nem;

7. nem tartalmaz véglegesítés előtt biztosan törlendő elemeket (például piros betűvel írt magyarázatot a törzsszövegben, ELLENJEGYZÉS HELYE feliratot a dokumentum végén, TERVEZET vízjelet, vagy a lábjegyzetben elhelyezett technikai magyarázatot);

8. megfogalmazásában is általános és az érthetőség fenntartása mellett absztrahált;

9. konkrét ügyekre vonatkozó egyedi feltételektől, személyes adatoktól és üzleti titkoktól mentes;

10. szövegébe minden adatot csak egyszer kell beírni a kitöltéskor;

11. könnyen és gyorsan szerkeszthető, továbbá szerkeszthető fájlformátumban tárolt;

12. csak hatályos rendelkezéseket tartalmaz, és tartalma rendszeresen frissül;

13. könnyen, a szöveg apró módosításával frissíthető jogszabályváltozás esetén;

14. használatát segítő részletes magyarázatokat tartalmaz (megjegyzések formájában, nem a törzsszövegbe ágyazva!), hogy a sablon kitöltése egyértelmű, felhasználása könnyű legyen;

15. korszerű, pontos jogi szaknyelven íródott, de megfogalmazásában egyszerű és közérthető, illetve redundanciáktól mentes, tartalomvesztés és minőségromlás nélkül nem lehet lényegesen rövidíteni a szövegen2;

16. egységesen, stílusosan formázott az elvárt végformátum előírásai szerint, ezért a felhasználáshoz további formázást nem igényel; valamint

17. elnevezése is sablonszerű (például 2025 felszolito level sablon v1 (hu). docx), továbbá a fájl elnevezése utal sablonjellegére és a felhasználás körére.

A listát áttekintve egyértelmű, hogy nem is olyan könnyű jó iratmintát készíteni. A sablonkészítés ugyanis nem merül ki annyiban, hogy egy szerződés szövegéből eltávolítjuk a konkrét ügyletben ré -

szes felek adatait: ezt nem tekintjük jogi dokumentumsablonnak a jelen cikkben felvázolt keretrendszeren belül. Ahhoz, hogy későbbi ügyleteknél a sablon hatékonyan és biztonságosan használható legyen, a fenti kritériumok szerint alaposan át kell dolgozni és elő kell készíteni az iratmintát a könnyű felhasználáshoz.

Mikor érdemes sablont készíteni?

Mindenekelőtt fontos mérlegelni, hogy milyen esetekben indokolt sablont készíteni. „Például lehet egyetlen nagy bérleti szerződésmintát is készíteni, amely kiterjed az irodák és a raktárak bérlésére is, és amelyben olyan egyedi rendelkezéseket is rögzítenek, amiket attól függően jelenít meg a sablon, hogy pl. ki végzi a bérbe adott ingatlan átalakítását stb. Ez egy összetettebb üzleti logikát tesz szükségessé. Egy ettől eltérő megközelítés az, hogy az irodákra és a raktárhelyiségekre különböző bérleti szerződésmintákat használnak. Ekkor az üzleti logika jóval egyszerűbb lesz, de időigényesebb lesz a két különböző sablonok karbantartása, mivel a módosításokat két különböző sablonon is át kell majd vezetni. […] Saját szempontjára figyelemmel az ügyvéd abban volna érdekelt, hogy minél több szerződéses rendelkezést használjanak fel a lehető legszélesebb körben újra és újra, ami a sablon alapjául szolgáló szövegelemek minél általánosabb megfogalmazását igényelné. Ennek az általános megfogalmazásnak azonban ára van, mert a minél általánosabban, több helyen felhasználható mintaszöveg megfogalmazása is bonyolult lesz.”3

Ha túl sok a sablon, nehézkessé válik a kezelésük, frissítésük és nyilvántartásuk. Ha túl kevés, akkor csak jelentős többletmunkával, felesleges szerkesztéssel lehet egy sablonból konkrét ügyben hasznosítható dokumentumot készíteni. Szükség van tehát egy jó középutas irányelvre, ami segít a sablonok absztrakciós szintjének, egyúttal darabszámának meghatározásában.

Álláspontom szerint akkor célszerű új jogi iratmintát készíteni, ha adott feladatcsoportra nincs még más olyan sablonunk, amelynek átdolgozásával, továbbfejlesztésével az újonnan felmerülő felhasználási eset is kezelhető. Ha van átdolgozható sablonunk, akkor egyértel -

műen jobb döntés bővíteni a meglévő tartalmát úgy, hogy a felmerülő új feladatra is alkalmazható legyen. Új sablon készítése akkor indokolt, ha a már meglévő sablonjainkat oly mértékben kellene átdolgozni vagy kibővíteni, hogy alkalmatlanná válnának eredeti céljuk betöltésére, vagy legalábbis csak nehézkesen lehetne felhasználni az eredeti céljukra.

Új jogi iratminta bevezetése lehet indokolt, ha a meglévő sablonjaink közül azért nem használható egyik sem a felmerült dokumentumkészítési igény kielégítésére, mert csupa olyan sablonnal

lonok szövege eggyel magasabb szinten absztrahál. Felhasználási körük a praktikum keretein belül a lehető legszélesebb.

Milyen alkotóelemekből épül fel egy jogi iratminta?

A sablon törzsszövegének tekintjük azt a szövegtestet, amely a konkrét felhasználáskor a dokumentum véglegesítésekor aláírásra, papíralapú felhasználás esetén kinyomtatásra kerül. A törzsszöveget alkotó szövegrészek túlnyomó része végleges szöveg, azaz a szerző addig finomította a véglegesség szándékával, hogy több-

Akkor célszerű új jogi iratmintát készíteni, ha adott feladatcsoportra nincs még más olyan sablonunk, amelynek átdolgozásával, az új eset is kezelhető.

rendelkezünk, amelyek lényegesen bonyolultabbak a felmerülő feladatnál. Ilyenkor egy egyszerű, új sablon készítése a kézenfekvő megoldás. Természetesen nem kizárt, hogy egy régi iratminta jelentős lerövidítése, átszabása útján hozhatjuk létre az újat a leggyorsabban. Fontos, hogy akkor van értelme sablonkészítésnek, ha a dokumentum tartalma ismétlődő jellegű vagy tervezhető, azaz ha arra számítunk, hogy a közeljövőben újra szükség lesz az adott típusú dokumentum készítéséhez egy jó kiindulási alapra. Jellemzően tehát akkor hasznos új sablon készítésében gondolkodni, ha egy nagyon gyakran felmerülő, ismétlődő feladatot azonosítunk.

Nem szabad azonban összetéveszteni az üzleti sablon és a jogi dokumentum sablonfogalmát. A jogidokumentum-sablon soha, semmilyen körülmények között nem tartalmazhat konkrét üzleti feltételeket az alternatívái nélkül. Az üzleti életben természetesen felmerül az az igény, hogy egy gyakran ismétlődő célra (például ajánlat) úgy készítsenek elő sablont, hogy konkrét üzleti feltételek szerint is véglegesítik a szöveget. Felhasználáskor az üzleti sablonban már tényleg csak a felek adatait kell kitölteni, esetleg egy-két nyilatkozati jelölőnégyzetet (checkboxot) bepipálni. A cél a felhasználás maximális leegyszerűsítése és a dokumentumszöveg merev rögzítése. Ezzel szemben a jogidokumentum-sab -

szöri konkrét felhasználás esetén sem változik (például a dokumentum címe, bevezető rendelkezések, szerződéssablon esetén az ügylet létrejöttéhez szükséges lényeges ügyleti nyilatkozatok).

A törzsszöveg változó elemei lehetnek:

1. kitöltendő szövegrészek: ezeket jellemzően jól látható, kiemelt helyfoglaló szimbólumokkal vagy kipontozással tüntetjük fel;

2. alternatív szövegrészek: ha a dokumentumtípusnak kötelezően tartalmaznia kell bizonyos tárgyú szövegrészt, azonban ennek több, gyakran előforduló alternatív szövegváltozata van;

3. opcionális szövegrészek: ha a dokumentumtípusban időről időre előfordul egy bizonyos szövegrész alkalmazásának igénye, de nem kötelező eleme a szövegnek, tehát egyes esetekben nem merül fel, máskor viszont szükséges;

4. dinamikus mezők: elektronikus dokumentumsablonokban elhelyezhető, automatikusan frissülő, bővülő szövegelemek (például a bekezdések sorszámozása, kereszthivatkozás a szöveg egy másik pontjára, automatikus keltezés, oldalszám).

Az iratminta törzsszövegén túl van még egy fontos, törzsszövegnek nem számító, de a sablon alkotóelemei közé tartozó szövegelemtípus: a sablonhoz fűzött magyarázatok. Az iratminta fel -

használását (kitöltését, az elemek törlését, a szövegrészek szerkesztését és véglegesítését) egyértelművé tevő magyarázatok jelentősen növelik a sablon felhasználásának hatékonyságát. Ma már –amikor jellemzően a sablonokat nem egyetlen jogász, hanem kollégái vagy ügyfelei is használják – kiemelten fontos, hogy olyan mélységű magyarázatokat fűzzön a szerző a szöveghez, amelyek lehetővé teszik, hogy a sablont más személy, akár nem jogász is tudja használni segítség nélkül. A legjobban sikerült sablonok kitöltéséhez nem kell már kérdezni a szerzőtől vagy más jogásztól. Az elektronikusan szerkesztett jogidokumentum-sablonok korában e magyarázatok legpraktikusabb formája a széles körben használt megjegyzés, amely lehetővé teszi, hogy a magyarázatokat ne a törzsszöveg folyását megtörve, beleszúrva, hanem a törzsszövegtől elkülönítve, amellett tegyük elérhetővé.

A jogi iratminták hatékony használatát súlyosan akadályozó rossz gyakorlat a törzsszövegbe folyószövegként magyarázatokat beszúrni vagy lábjegyzetelni. Ezek eltávolítása ugyanis a dokumentumból technikailag nehezebb, mint a megjegyzések kezelése, ráadásul a törzszszöveg és a lábjegyzet is a végleges szövegképhez tartozó felület, funkcióját tekintve sem alkalmas sablonmagyarázatok tárolására. Magukban hordozzák azt a kockázatot is, hogy a sablon törzsszövegében hagyott magyarázó megjegyzések valamelyike véletlenül – figyelmetlenségből – benne marad a véglegesített, kinyomtatott szövegben. A szövegszerkesztőkben beszúrható megjegyzésekkel ez a kockázat teljesen kiküszöbölhető. Ha ki is nyomtatnánk, a lap szélén éktelenkedő megjegyzésbuborékokat nem lehet nem észlelni, így hibázás esetén is nagy az esély a korrekcióra, hogy megelőzzük az ügyfél vagy a kollégák előtt a kínos leszereplést.

Hatékony sablonszerkesztési módszerek

Definíciók

Közismert, hogy célszerű definíciókat használni a gyakran előforduló kifejezések egyszerűbb hivatkozása érdekében. Ezek az olvasást nehezítő kereszthivatkozások kiváltására is kiválóan alkalmasak.

A definíciók hasznos eszközök annak biztosítására is, hogy a sablonból hiányzó adatokat garantáltan csak egy kitöltendő helyre kelljen beírni. Ha a kitöltendő szövegrészekhez definíciós elnevezést rendelünk, akkor a sablon egyéb szövegrészei véglegesen megírhatók anélkül, hogy a jövőbeli kitöltéskor bármilyen ismerettel kellene rendelkeznie a szerzőnek az aktuális adatokról. Praktikus, ha a definiált szerződéses pozíciók

nék itt röviden rámutatni: felesleges olyan szövegkörnyezetben az egyértelmű szavak definiálása nagybetűs definiált elnevezéssé (például felek helyett Felek vagy szerződés helyett Szerződés ), amelyben nem merül fel e főnevek más jelentésű használata. A szerződésátruházó, szerződésmódosító és szerződést megszüntető megállapodások kontextusában érthető, hogy miért kell pontosan meghatározni, hogy éppen melyik szerződést

Érdemes egy adott fogalmat annak első megjelenésekor lokálisan definiálni, sem mint azokat a dokumentum elején vagy a végén összegyűjtve magyarázni.

vagy szereplők rövid megnevezése mindig általános (például Eladó, Vevő, Társaság). Érdemes kerülni még egy-egy konkrét vállalat jogidokumentum-sablonjai esetén is azt a gyakorlatot, hogy valamely szerződő fél definíciójaként a vállalat nevét használjuk, mert a vállalat esetleges névváltoztatása vagy a sablonokkal lefedett tevékenység cégcsoporton belüli átszervezése esetén felesleges frissítési feladatot jelent a javításuk minden egyes sablonban. Szintén célszerű kerülni a betűszavas elnevezést, amelynek dekódolásához vissza kell görgetni a dokumentum korábbi fejezeteihez.

Meggyőződésem, hogy nincs olyan hosszú dokumentum, amelyben indokolt lenne a definíciók összegyűjtése külön fejezetbe akár a dokumentum elején, akár a végén. A fogalom első megjelenésekor lokálisan elhelyezett definíció nem zökkenti ki az olvasót és kontextusban tartja a fogalmat, ezért praktikusabb megoldás.4

A definíciós fejezetek dokumentumszerkesztési gyakorlata ráadásul kellemetlen mellékhatásokkal is járhat: ha megfigyeljük a definíciókat összegyűjtő definíciós táblázatok vagy felsorolások szövegeit, gyakran találkozhatunk azzal, hogy a fogalom definiálásán túl egyéb rendelkezéseket is tartalmaznak, márpedig azoknak semmi keresnivalójuk nincs egy definícióban. A túlírt definíciók a duplikáció, illetve a belső ellentmondás kockázatát is hordozzák.

A mindennapokban komoly szakmai vitákat generál egy általánosan elterjedt gyakorlat, amelynek fonákságára szeret -

érti a nagybetűs Szerződés elnevezés alatt a szerző, más szerződések esetén azonban ez a probléma csak nagyon kivételesen merülhet fel. A felek nagybetűsítése ennél még ritkábban indokolt, ha van egyáltalán olyan kifacsart szituáció, ahol a szövegkörnyezet alapján nem egyértelmű a szó pontos jelentése.

Már csak azért is célszerű a fentiekre figyelmet fordítani, mert nyelvészeti kutatások igazolják, hogy a definíciók, a ritkán használt szakkifejezések, a passzív szerkezetek és a rendhagyó nagybetűzés felesleges alkalmazása jelentősen nehezíti a szöveg olvashatóságát, illetve értelmezhetőségét5, és növeli a szöveghibák esélyét.

Egységbe zárás

A jogi szöveg hatékony szervezésének fontos alapelve az egységbe zárásra törekvés. A jogi szöveg struktúrája akkor jó, ha egyes részei, fejezetei és klauzulái a legszélesebb körben tartalmazzák az általuk szabályozott jogi tárgyra vonatkozó rendelkezéseket. Az összetartozó jogi feltételeket egységbe zárva megteremthető a normatartalmak logikus rendezettsége a dokumentumon belül, ami a legfontosabb előfeltétele annak, hogy a sablon könnyen és gyorsan használható, frissíthető és módosítható legyen.

Az egységbe zárással csökken a kereszthivatkozások száma, és általában mérséklődik a szükségességük. Ráadásul a szöveg jó szervezésével az alkalmazási és értelmezési hibák kockázata is csökken. Jól szemlélteti az egységbe zárás módszerének erejét, ha a kötbérklauzu -

lák elhelyezését vizsgáljuk nagyobb szerződésekben. A tárgyalóasztal mellett hosszan, több körben egyeztetett szerződésszövegekre jellemző, hogy a kötbérvállalások szétszórtan helyezkednek el a szövegben. Az aláírt szerződésszöveg felhasználásának azonban egyik gyakori esete, hogy arra kell jogászként választ találnunk, milyen szerződésszegés-típusokra vállalt kötbért ügyfelünk. Sokkal könnyebb a jogvéleményt elkészíteni egy olyan szerződés alapján, amelyben a kötbéreket egy fejezetben szabályozzák, mint amikor szanaszét hevernek a szerződésszöveg különféle fejezeteiben. Azonos jogintézményre vonatkozó rendelkezéseket (például fizetési feltételek, szavatosságvállalások, szerződésszegés jogkövetkezményei, szerződés megszüntetése) célszerű azonos szövegrészbe összegyűjteni, ezzel egységbe zárva az összetartozó szövegelemeket.

A kialakított egységek lehetőleg egyetlen, jól körülhatárolt jogintézmény vagy tárgy köré szerveződjenek, ne legyenek túl általánosak. Minél általánosabb ugyanis egy fejezet vagy alcím által lefedett tárgy, annál átláthatatlanabb a szöveg, és annál kevésbé érvényesül az egységbe zárás elvének jótékony hatása. Például gyakran találkozunk szerződésekben A szerződésszegés jogkövetkezményei című fejezettel, amely nincs további alfejezetekre bontva. Ebben fellelhetők a hibás teljesítés, a késedelem, a károkozás jogkövetkezményei, kötbérvállalások és a felmondási jogok is. A tájékozódás mellett az ilyen szövegrészek gondozása, mozgatása, módosítása és felülvizsgálata is nehezebb, mintha kisebb méretű egységekbe zárta volna a releváns normákat az okiratszerkesztő jogász.

Elsőre talán lehetetlennek tűnik az egységbe zárás, ha azt feltételezzük, hogy a rendelkezések többféle módon is csoportosíthatók. Ez a feltételezés azonban helytelen. A feltételezésre vezető tapasztalatok gyakran abból adódnak, hogy a jogi szöveget alkotó hosszú körmondatok több, önállóan is megfogalmazható jogi normát zárnak magukba, amellyel nyelvtani szempontból valóban elválaszthatatlanná válnak. Azonban a hosszú mondatok átdolgozásával – rövidebb, egy-egy önálló jogi normát megfogalmazó mondattá – a legtöbb esetben lehetséges a szöveg funkcionális újjászervezése anélkül, hogy a szöveg

egyszerűsítése a kívánt joghatás elérését veszélyeztetné vagy a kikényszeríthetőség esélyét csökkentené.6

Jó hüvelykujjszabály, hogy akkor egészséges méretűek az átstrukturált mondataink, ha egy norma egy joghatást vált ki, és nincsenek a szöveg egyéb részeire ható mellékhatásai. Természetesen itt is érvényes két fontos törvényszerűség: (i) „minél bonyolultabb és összetettebb egy jogi szöveg tartalma, annál nagyobb kockázattal jár az egyszerűsítése”; és (ii) „nem valósulhat meg mindig a közérthetőség követelménye, hiszen egyfelől ez nem abszolút érvényű kötelezettség, másrészről a jogalkalmazás is jórészt a jogforrások (normatív szövegek) nehezen alakítható nyelvezetére támaszkodik”.7

Moduláris felépítés

A fentebb említett alternatív és opcionális szövegrészek alkalmazása elősegíti, hogy a jogi iratminta hosszú távon teljes körű legyen, és megelőzheti, hogy a sablon alkalmazási területén újabb felesleges sablonokat vezessünk be. Egy hosszabb ideje használt és többször átgondolt, továbbfejlesztett iratminta szövegének képe már kevésbé emlékeztet hétköznapi dokumentumra. A sablon használata és a konkrét ügyek során szerzett tapasztalatok, az évek alatt kiismert kapcsolódó joggyakorlat alternatív vagy opcionális szövegmodulok formájában beépül a sablonba. Praktikus következetesen külön bekezdésként elhelyezni a sablonban az ilyen szövegrészeket, hogy pár kattintással, könnyen kezelhetők (gyorsan kijelölhetők és törölhetők) legyenek.

Milyen szövegszerkesztési gyakorlatokat kerüljünk a sablonkészítéskor?

1. Minden körülmények között érdemes kerülni az ismétlést, különösen a duplikációt. Ha valami két helyen is szerepel egy sablonban, akkor egy esetleges módosítás esetén komoly kockázata van, hogy az egyik helyen véletlenül megmarad a régi szöveg.

2. A jogi dokumentumokról akkor folytatható hatékony szakmai beszélgetés, ha a szöveg kérdéses részeit pontosan hivatkozni tudjuk. Zavart kelt, ha a szöveg egyes részei nincsenek sorszámozva, vagy ha egy-egy sorszámhoz egy bekezdésnél több tartozik.

3. A sorszámozás hiánya mellett a hivatkozások túlzott használata is veszélyes lehet. Azonos dokumentumon belüli kereszthivatkozások szinte mindig kiválthatók jól alkalmazott definíciókkal vagy körülírással, a szöveg megfelelő részére utaló mondatokkal vagy a szöveg jobb szerkesztésével. Mindezek az olvashatóságot is segítik.

4. A jogi munkát határozottan akadályozó, jogi dokumentumokba nem illő objektumok a vízjelek, a lábjegyzetek, a folyóirathasábok és szövegdobozok.

5. A magyarázatokat a laikus kitöltő számára érdemes megfogalmazni, érdemes kerülni a bonyolult, nehezen érthető jogi szakzsargont, mert a körülményes szaknyelvi megfogalmazás még a szakértő számára is lassítja a kitöltési instrukciók megértését.

A folyamatos frissítés és fejlesztés kultúrája

Jellemzően öt szakasza van egy jogi iratminta életciklusának:

1. A sablon első verziójának elkészítése sokszor hosszú, aprólékos munkát igényel.

2. Az új iratminta bevezetése a használatba nem mindig zökkenőmentes, néhány pontosítás és javítás a legjobb első verzió kapcsán is felmerül. Egykét hónap, és elkészül a második, véglegesnek szánt verzió.

3. Egy már bejáratott sablon éveken keresztül használatban lehet. A változó üzleti igények és jogszabályi környezet miatt újabb verziói jönnek létre. A szöveg bővül és bővül, bonyolultsága egyre nő.

4. Utolsó éveiben a sablonnak már párhuzamosan létező konkurens verziói keringenek különböző mappákban és számítógépeken. Előfordul, hogy egyes szövegrészeinek relevanciája kérdéses a használók számára, de a jogászok már inkább nem változtatnak a szövegen, vagy minden kitöltésnél automatikusan, rutinból törlik a zavaró részeket.

5. Végül a hosszú éveken vagy évtizedeken át használt iratminta megérik a kivezetésre. Az eldöntött kivezetés ellenére azonban még éveken át fel-felbukkan ritkán használt mappákból, önjáró kollégáktól vagy ügyfelektől.

Valószínűleg sok jogász számára ismerősek ezek. Az iratminták – mint minden munkaeszköz – rendszeres gondozást igényelnek, ez azonban a legtöbb szervezetben és irodában elmarad. A sablon naprakészségének fenntartása érdekében rendkívül hasznos gyakorlat, ha rendszeres, előre ütemezett frissítéseknek vetjük alá. Hatékonyságának megőrzése és javítása érdekében előnyös, ha társul ehhez a folyamatos fejlesztés kultúrája. Utóbbi nem jelent többet annál a proaktív szemléletnél, hogy ha egy jogász éppen használ egy sablont egy konkrét ügyletben, akkor a használat során felmerülő kiegészítési, módosítási igények nyomán feljegyzi a tapasztalatait, és alkalomadtán visszatér fejleszteni a sablon szövegét.

A sablonok nyilvántartása

A sablonok komoly értéket képviselnek a munkánkban, mégis a legritkább esetben tartjuk számon őket. Nyilvántartjuk a költségeinket, a munkaóráinkat, az ügyfeleinket, az ügyeinket, a határidőinket, a beadványainkat és miegymást, de ezeket a munkaeszközeinket valamiért nem. A legtöbb irodában még dedikált gyűjtőhelye sincs a jogiirat-mintáknak, minden jogász a saját számítógépén tárolja a neki kedves, hasz-

nos sablonokat. Pedig minden iroda adatvagyonleltárának részét kellene képeznie ez a kiemelt értékű információvagyon. Megfelelő nyilvántartás nélkül a sablonok kezelése, használata, frissítése, de a rendszertelen tárolásból fakadó konkrét kockázatok felmérése sem lehetséges, amelyek felmerülhetnek a kialakult informatikai ökoszisztéma tekintetében.8

Előfordul, hogy a fájl nevéből ki sem derül, hogy sablont tartalmaz, pedig a jogi szövegszerkesztés legelső lépése a megfelelő sablon megtalálása az adatbázisunkban. Következetes elnevezéssel és a sablonok egy adatbázisba, de legalább egy tárhelyre gyűjtésével a szövegszerkesztés első lépései látványosan felgyorsulhatnak.

A sablonok tudatos nyilvántartása a menedzselésüket, fejlesztésüket és naprakészen tartásukat is jelentősen megkönynyítheti. A sablonok adatbázissá szervezése bármely jogi osztály vagy ügyvédi iroda jogi digitalizációs útjának kihagyhatatlan lépése. Ahogy korábban többször rámutattunk, ma már a jogi munka szinte teljesen digitális munkakörnyezetben történik, ezért a számítógépben rejlő lehetőségek kihasználása csak rajtunk, jogászokon múlik. A modern jogász jogi adatbázisokban keres (általános és speciális keresési beállításokat ad meg), dokumentumsablonokat készít, használ, frissít és tökéletesít, fájlokat titkosít és titkosított fájlokat kezel, mindezekből saját adatbázist tart fenn, kezeli és archiválja elektronikus levelezését (ideértve az elektronikus kézbesítési igazolások megőrzését is), valamint igyekszik ezeket rendszerezni és átláthatóvá tenni a későbbi hatékony újrafelhasználás céljából.9 A hatékony újrafelhasználás csúcsa a jogi mesterséges intelligencia lehet, amiről oly sokan ábrándozunk mostanában.

Hogy lesz a sablonokból mesterséges intelligencia?

A mesterségesintelligencia-alapú jogi informatikai megoldások bevezetésének azonban elengedhetetlen előfeltételei a jó minőségű jogi adatbázisok, ideértve különösen a jogi iratmintatárak rendelkezésre állását10. A minőségi jogi szöveget író mesterséges intelligenciához adatbázis, az adatbázishoz kiváló sablonok, e sablonokhoz pedig professzionális és egyben szenvedélyes sablonkészítők, a

jogász szakma Leonardói kellenek. Ismereteink szerint ugyanis alig néhány vagy talán egyetlen olyan mesterségesintelligencia-alapú megoldás sem elérhető jelenleg, amely a jogi dokumentumok elkészítésében „hatékony segítségünk tudna lenni magyar nyelven, ilyen megoldást csak a meglévő nagy nyelvi modellek magyar jog alatti jogi dokumentumokkal és bírósági döntésekkel történő feltanításával, azaz finomhangolásával vagy egy új nyelvi modell alapoktól történő felépítésével lenne előállítható, mindkét út azonban rendkívül szakértelem-, adat- és pénzügyierőforrás-igényes folyamat”. 11

A technológiai szintlépéshez szükséges minőségi adatok (például sablonadatbázisok) előállítása megspórolhatatlan emberi feladat. Ehhez kíséreltem meg jelen tanulmányommal muníciót adni. 

Jegyzetek

1 ZŐDI ZSOLT: Jogi szövegtípusok. Magyar Jogi Nyelv, 2017/2. 24–26. o.

2 PETER BUTT and és RICHARD CASTLE: Modern Legal Drafting, 2nd edition, 2006, Cambridge University Press, 127. o.

3 Európai Ügyvédi Kamarák Tanácsa: Útmutató ügyvédek és ügyvédi irodák számára a mesterséges intelligencián alapuló eszközök EU-n belüli használatához. 2022, 26. o.

4 PETER BUTT és RICHARD CASTLE: Modern Legal Drafting, 2nd edition, 2006, Cambridge University Press, 187–189. o.

5 ERIC MARTÍNEZ, FRANCIS MOLLICA, EDWARD GIBSON: Poor writing, not specialized concepts, drives processing difficulty in legal language, Cognition, Volume 224, 2022, DOI: https://doi.org/10.1016/j. cognition.2022.105070.

6 ERIC MARTÍNEZ, FRANCIS MOLLICA, EDWARD GIBSON: Even laypeople use legalese, Proceedings of the National Academy of Sciences, 121, 35 (2024). DOI: https://doi.org/10.1073/ pnas.2405564121.

7 BALOGH DORKA: Jogi szövegtípusok és közérthetőség. Glossa Iuridica, 2023/3., 177–196. o.

8 KISS ATTILA BALÁZS: IT-biztonság az irodában. Ügyvédek Lapja, 2024/5. 30–35. o.

9 UNGVÁRY BOTOND: Így dolgozunk mi. Ügyvédek Lapja, 2023/6. 33–38. o

10 Európai Ügyvédi Kamarák Tanácsa: Útmutató ügyvédek és ügyvédi irodák számára a mesterséges intelligencián alapuló eszközök EU-n belüli használatához 2022.

11 HORVÁTH KRISTÓF: A generatív mesterséges intelligencia jogi munkavégzés során történő felhasználásáról. Ügyvédek Lapja, 2024/2. 43–48. o.

PREVENTOR

VAGYON- ÉS FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS

MEGOLDÁSOK

KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK

SZÁMÁRA

• komplex, jól variálható csomag

• védelem saját tulajdonú, bérelt vagy lízingelt épületekre, berendezésekre, számítástechnikai eszközökre

• készpénzre és egyéb értékcikkre is kiterjeszthető

• számos, összevonható engedmény: tartam-, kármentességi-, üzletpolitikai-, díjfizetés gyakorisága szerinti engedmény

Vállalati biztosítások Fair alapon

Praetor

Egy szoftverben minden, amire egy ügyvédnek szüksége van

A Praetor egy olyan praxismenedzsment szoftver, amit kifejezetten ügyvédi irodák számára fejlesztettek. Úgy alkották meg, hogy a nagyobb, komplexebb működésű ügyvédi irodák számára is hatékony segítséget jelentsen az adminisztrációs feladatok ellátásában.

Kíváncsi a szoftver működésére?

Kollégáink örömmel tartanak személyre szabott, online bemutatót Önnek és munkatársainak.

• Egy virtuális túra keretében megnézheti a szoftver működését.

• Megismerheti a személyre/irodára szabható funkciókat.

• Felteheti kérdéseit és egyeztethet egyedi igényekről.

Kipróbálná a Praetor Ügyvédi Ügyviteli rendszert? Kérjen bemutatót! ↓

https://www.wolterskluwer.com/hu-hu/ solutions/praetor-hu/kerjen-bemutatot