Ügyvédek Lapja 2025/5

LXIV. évfolyam 5. szám

2025 szeptember–október

Dr. Legeza László: Tornyosuló feladatok a hazai ügyvédség előtt Kamara nélkül pedig nem megy...(34. oldal)

Tartalom 2 6

A közbizalomra való érdemtelenség gyakorlati szempontjai

Dr. Molnár Adél, Dr. Sándor Péter

Mit mutat az Európai Unió 2025-ös igazságügyi eredménytáblája?

Dr. Kopár Bernadett

9

A hatékony védelemhez való jog viszonylagossága

Dr. Fázsi László

12 Konferencia a családon belüli erőszakról 14 Az ügyvéd mint védő szerepe a családon belüli erőszakkal kapcsolatos ügyekben Dr. ifj. Vég Tibor

16 Önellenjegyzés Dr. Hidasi Gábor

19 „A helyes tárgyalási magatartás” – Piros Sándor Zala megyei bírósági elnök ügyvédképe, 1956–1958 Dr. Németh László Sándor

23 Nagykanizsa város ügyvédeinek küzdelme a kamarai székhelyért a kiegyezés után Dr. Károlyi Attila József

25 A vagyon- és örökléstervezés kihívásai bizonytalan időkben Dr. Szücs Imre Zoltán

27 A generációk közötti vagyonátruházás időszerű kihívásai Dr. Menyhei Ákos, Dr. Arató Balázs

KAMARAI KÖZGYŰLÉSEK 30 Önállóság és regionális kamarai együttműködés – a jövő kipróbált ígéretes lehetőségei Szekszárdi Ügyvédi Kamara

31 Ünnepi közgyűlés

Budapesti Ügyvédi Kamara

32 Cél: a szolgáltatások bővítése, színvonalas támogatás – a tagdíjakból Pécsi Ügyvédi Kamara

33 Ha hűségesek vagyunk történelmi értékeinkhez és felismerjük hivatásrendi lehetőségeinket, sikerre vagyunk ítélve Zala Vármegyei Ügyvédi Kamara

34 Az ügyvédség függetlensége egy jogállam alapvető értéke, kívánalma, garanciája Gyulai Ügyvédi Kamara

35 Megbecsült történelmi értékek, napi realitások, nyitottság a jövőre Somogy Vármegyei Ügyvédi Kamara

36 Ügyfeleink, a jogkereső magyar állampolgárok, számíthatnak ránk Szegedi Ügyvédi Kamara

37 A mély szakmai elkötelezettség a sikeres napi rutinnak is az alapja Székesfehérvári Ügyvédi Kamara

38 Átalakulóban van az ügyvédi munka Debreceni Ügyvédi Kamara

39 Hivatásrendi összetartás egy turbulens korszakban Győri Ügyvédi Kamra

40 A szigorodó külső körülmények tudatosabb hivatásrendi önfegyelmet követelnek Kecskeméti Ügyvédi Kamara

41 Szükség van-e még rá? – Az élő nyelvről és helyes alkalmazásáról Interjú dr. Zlatniczky Tamással

42 Indokolható-e és mikor ostromlott várunk feladása?

Dr. Becker Tibor

44 Az egyén felelőssége nem bújhat a testületi döntés mögé

A sűrűjében járunk Már eddig sem fukarkodott olyan eseményekben ez az esztendő, amely a hazai ügyvédségnek ne a teljes elvi, önértelmezési, önértékelési és kamarai szervezet létét érintette volna. Részben azért, mer ebben az évben ünnepelték országszerte és egy kiemelt közös (országos) ünnepség keretében a magyar ügyvédség kamarai szervezeti létének 150. évfordulóját (előző lapszámunkban kizárólag ezen gazdag események ismertetésével foglalkoztunk). Másrészt pedig azért, mert a törvényalkotás, törvényalkalmazás számos fordulata ugyancsak sok töprengeni és dönteni valót hozott a területi és a központi országos kamarai döntéshozók asztalára. És akkor még nem is szóltunk a rutinszerűen megtartott éves területi kamarai közgyűlésekről. Jelen lapszámunkban a húszból tizenegy ilyen fontos eseményről számolunk be, az adott területi kamara kérésére.

Ezeken a külső vendég a kevéssé látványos, de a jól végzett napi kemény munkáról szóló éves beszámolókat hallgatja. Ugyanakkor a sok megszokott adat mellett nehéz érzékeltetni a helyszínen tapasztalható hangulatot, a felelősségteljes hozzászólásokat, észrevételeket, azok hőfokát és mindenekfelett a hivatásrendbeli összetartozás pozitív energiáját, ami „benne van a levegőben”…

Mindezen közben sok olyan izgalmas kutatómunka folyik, amelyek szerencsénkre szerzői közlésigénnyel és minden bizonnyal olvasóink érdeklődésével is találkoznak, így aztán ezekről is mindenképpen szeretnék lapunk olvasóit is tájékoztatni. Hogy az egyik legkényesebb jelenséget említsük, egy tavaly elkezdett kutató munka bemutatásának folytatásaként e lapszámunkban közöljük a kamarai kizárással is fenyegető, un. közbizalomra való érdemtelenség intézményének fogalmát, elbírálásának általános szempontjait, a gyakorlatban kikristályosodott tanulságait taglaló kitűnő írást.

De hogy ne essünk abba a tévedésbe, hogy az ügyvédség körüli szakmai és szervezeti, sőt társadalompolitikai ügyeknek csak hazai vetületei vannak, brüsszeli tudósítónk behatóan ismerteti az Európai Bizottság által 2025. július 1-jén közzétett, az EU 2025-ös „igazságügyi eredménytáblája” néven ismert dokumentumot, amely az éves jogállamisági jelentés egyik információforrása. Megállapításai az európai országok – köztük hazánk – specifikus értékelésekhez is fontos adalékul szolgálnak.

S azok sem maradnak olvasnivaló nélkül, akik az olyan mély szakmai elemzésekben lelik örömüket, mint például az a közleményünk, amely egy védő számára a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (Be.) a hatékony védelemhez való jogot garantáló 3. §-ának (1) bekezdését elemzi, egyebek mellett „a vád tárgyát képező bűncselekmény vádtól eltérő minősítésének lehetőségéről történő tájékoztatás kötelezettségének előírásáról a bíróság számára”...

Feltételezhetően ugyanilyen érdeklődésre tarthat számot a gyermekvédelem és a családon belüli erőszak sajnálatos elharapózásáról rendezett konferencia beszámolója és e tárgy szakmai részleteit taglaló cikkünk, vagy éppen az ügyvédi önellenjegyzés zegzugaiba is bepillantó, a gubancokat tisztázó írásunk. És akik a jog és történelmünk érdekességei felé is nyitottak, bizonnyal egyvégtében elolvassák a hazai ötvenes évek bírói és ügyvédi „vonalas” sztenderdjéről szóló tanulmányunkat, no és a nagykanizsai ügyvédség izgalmas történelmi, a XIX. században gyökerező sikertelen vesszőfutását bemutató leírást városuk megyei rangjának megemeléséért.

A múltból egy nagy és merész ugrással jutunk napjaink különlegességeihez: például a vagyon- és örökléstervezés jogi kihívásait felmérő ún. STEP-konferencia ismertetéséig, illetve azon felismerés újra hangsúlyozásáig, miszerint: az ügyvédség a digitális világ invazív terjeszkedése ellenére sem mondhat le munkája során a jogi érvelés, a bizalomépítés és az érdekérvényesítés alapvető eszközéről: az élő nyelvről és helyes alkalmazásáról.

Két kitűnő szakmai könyv ajánlása után egyfajta szerény újítással is próbálkozunk: a szigorúan vett szakmai írásaink mellett kitekintünk a jegyzet műfajának alkalmazásával kicsit szélesebb értelmezésben a jog, a közmorál, a társadalmi igények jelentőségére, hivatásrendi szempontok figyelemben tartásával: Indokolható-e és mikor ostromlott várunk feladása? és Az egyén felelőssége nem bújhat a testületi döntés mögé beszédes címekkel.

Reméljük, könnyű lesz olvasnivalót találni ebből a kínálatunkból. És akkor még hol van az ugyancsak mozgalmasnak ígérkező év vége...

Szerkesztőség

Komlós Attila

46 Milyen szabadsága és korlátozottsága van a nemzetközi fórumválasztásnak?

Dr. Boóc Ádám

48 Pszichológiai és pszichopatológiai ismeretek védőügyvédek figyelmébe Dr. Fábián Vanessza

Ritka lehetőség

Palotanegyedben, egyetem szomszédságában eladó 74 nm-es első emeleti, felújítandó lakás. Tágas előtérből nyílik két önálló szoba, fürdőszoba, WC, konyha. József körúti szépen karbantartott, liftes házban van, az ablakok csendes mellékutcára nyílnak. Irodának is kiváló elrendezésű. 78,9 M Ft. Érdeklődni: khanusk@gmail.com (x)

Nagyító alatt

A közbizalomra való érdemtelenség gyakorlati szempontjai Tavaly publikáltunk egy cikket, amelyben bemutattuk a közbizalomra való érdemtelenség intézményét. Ismertettük a közbizalomra való érdemtelenség fogalmát, elbírálásának általános szempontjait, az elbírálás során kiemeleten figyelembe vehető körülményeket és szempontokat, továbbá tárgyaltuk a közbizalomra való érdemtelenség vizsgálatának eljárásjogi kérdéseit, a végén pedig jó néhány még nyitott kérdést vetettünk fel. E cikk célja a korábbi folytatása és a megjelenése óta eltelt időszakban kikristályosodott gyakorlati aspektusok bemutatása.

Dr. Molnár Adél, LL. M. ügyvéd, infokommunikációs szakjogász, Budapest Dr. Sándor Péter LL.M. ügyvéd, bank- és értékpapírjogi szakjogász, Budapest

A közbizalomra való érdemtelenség fogalma

Röviden összefoglalva a közbizalomra való érdemtelenség intézménye egyike az ügyvédi törvény (az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény, a továbbiakban: Üttv.) 22. § (1) bekezdésének f) pontja szerinti, az ügyvédi tevékenység gyakorlását kizáró okoknak. Az Üttv. 22. § (1) bekezdésének f) pontja kimondja, hogy „nem folytathat ügyvédi tevékenységet az, aki az életmódja vagy magatartása miatt az ügyvédi tevékenység gyakorlásához szükséges közbizalomra érdemtelen”.

A közbizalomra való érdemtelenség fogalmát az Üttv. a fentiek alapján a kérelmező vagy már kamarai tag, nyilvántartott ügyvédi tevékenységet folytató személy (jelen cikkben a továbbiakban együttesen: Kérelmező) életmódja, magatartása vizsgálatával összefüggésben határozza meg.

Az Üttv. azonban a közbizalomra való érdemtelenség fogalmának általános jelleggel történő meghatározásán túl ennél tovább nem megy, azaz nem határozza meg sem magának a közbizalomra való érdemtelenségnek a fogalmát, sem tartalmi szempontokat, támpontokat nem ad; ezek kialakítását az eljáró területi kamarákra bízza, nagyfokú mérlegelési jogkört biztosítva számukra. Mindezt előző cikkünkben részletesen tárgyaltuk.

A közbizalomra való érdemtelenség fogalmával összefüggésben szintén utaltunk a 458/D/2004. AB-határozatra – amely a régi ügyvédi törvénynek (az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény, a továbbiakban: Üt.) az Üttv. azonos tartalmú szakaszával kapcsolatban született –, amely sze2

rint a kamarai felvételt kizáró okok az ügyvédi hivatás sajátosságaiból adódóan szigorúbb elvárásokat támasztanak az ügyvédekkel szemben.

(A határozat idézi a 942/B/2001. AB-határozatot is.) A fenti szabály alkalmazhatóságával kapcsolatosak még a 952/B/2007. és 3380/2012. (XII. 30.) AB-határozatok is, amelyekben az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a közbizalomra való érdemtelenség intézményének célja az ügyvédi kar tekintélyének megóvása és az ügyfelek védelme, ezért a törvény biztosítja a kamara számára annak lehetőségét, hogy a felvételt megtagadja a jelentkező életmódjára vagy magatartására tekintettel.

A közbizalomra való érdemtelenség jogkövetkezménye

Az Üttv. ugyanazt a jogkövetkezményt fűzi a közbizalomra való érdemtelenséghez, mint bármely más kizáró okhoz:

amennyiben a felvételi eljárás során állapítják meg, akkor el kell utasítani a Kérelmező felvételi kérelmét, tekintettel arra, hogy nem felel meg az Üttv. 58. § (1) bekezdésének i) pontjában foglalt követelménynek, azaz vele szemben az ügyvédi tevékenység folytatását kizáró ok áll fenn.

Amennyiben a területi kamara tagjával vagy nyilvántartottjával szemben állapítják meg a közbizalomra való érdemtelenséget, akkor a kamara elnöksége megszünteti a tag területi kamarai tagságát az Üttv. 149. § (1) bekezdésének a) pontja alapján, illetve az Üttv. 177. § (1) bekezdésének e) pontja alapján törli a nyilvántartottat a kamarai nyilvántartásból.

A közbizalomra való érdemtelenségnek látszólag adminisztratív következménye van, hiszen az Üttv. fogalmi rendszere a felvételi kérelem elutasítását/a kamarai tagság Ügyvédek Lapja 2025 | 5

Nagyító alatt

megszüntetését/a nyilvántartásból való törlést nem büntetésként határozta meg, ellentétben az Üttv. 44. fejezetében meghatározott, a fegyelmi vétségek esetében kiszabható fegyelmi büntetésekkel. Ez a különbségtétel azonban csak látszólagos, valójában a közbizalomra való érdemtelenség jogkövetkezménye – megállapítása esetén – a lehető legsúlyosabb, ugyanis a határozatlan időre történő kizárással egyenértékű.

Nincs kialakult gyakorlata annak, hogy ha valakinek a felvételi kérelmét elutasították vagy a tagságát megszüntették/a nyilvántartásból törölték a közbizalomra való érdemtelenség megállapítása miatt, men�nyi idő elteltével van reális lehetősége annak, hogy eredményesen kérje ismét a felvételét vagy nyilvántartásba vételét. Az egyetlen tételes jogi szabály e körben az Üttv. 149. § (6) bekezdése, amely szerint ezen okból történő törlést követően legkorábban a határozat véglegessé válásától számított egy év elteltével vehető fel tagként területi kamarába és vehető ügyvédi kamarai nyilvántartásba a Kérelmező. Ezzel együtt az általunk ismert ügyek nagy részében megjelenik a közbizalomra való érdemtelenségre okot adó körülmény óta eltelt idő értékelése mint a mérlegelés egyik szempontja.

Annak sincs egyelőre részletes, kidolgozott gyakorlata, hogy melyek azok a tevékenységek, amelyeket a területi kamarák az elveszített közbizalom visszaszerzése körében pozitívan értékelnek, mivel a közbizalom önmagában az idő múlásával nem évül el, nem épül vissza. Önmagában az, hogy valamely területi kamara megállapította a közbizalomra való érdemtelenséget a Kérelmezővel szemben, más területi kamarát nem köt a felvételi eljárása során, hiszen ebben a kérdésben a területi kamarák önállóan döntenek. Számos példa van arra, hogy röviddel a közbizalomra való érdemtelenség megállapítása után a Kérelmezőt egy másik területi kamara felvette a tagjai közé, azonban az utóbbi időben az a szándék látszódik kirajzolódni – helyesen –, hogy a közbizalomra való érdemtelenség megítélése és jogkövetkezményei egységesek legyenek, és a területi kamarák hangsúlyozottan legyenek tekintettel arra, ha a Kérelmezővel szemben egy másik területi kamara megállapította a közbizalomra való érdemtelenséget. Ügyvédek Lapja 2025 | 5

A közbizalomra való érdemtelenség esetkörei és eljárási aspektusai

A fentiek alapján tehát a közbizalomra való érdemtelenség jogkövetkezményei rendkívül súlyosak, mindez pedig meghatározza a közbizalomra való érdemtelenség esetköreit is: a közbizalomra való érdemtelenség a legkirívóbb esetek sajátja, aminek megállapítására csak kivételesen szabad hogy sor kerüljön. Mindezt alátámasztja, hogy a közbizalomra való érdemtelenség esetén a jogkövetkezmény, azaz a felvételi kére-

hoz, hogy valakivel szemben nem kellően megalapozott okból kerüljön megállapításra a közbizalomra való érdemtelenség, és emiatt kerüljön elutasításra a felvételi kérelme, vagy a tagsága megszüntetésre.

Mindezek elkerülésére indokolt az eljárási szabályok szigorú és következetes betartása, a hiányzó rendelkezések belső szabályzási, szabályzati és/vagy jó gyakorlat szerű meghatározása (például az eljárást szabályozó ügyrend elfogadása ezen ügytípusra), tartalmi szempontból

Óriási felelőssége van az eljáró területi kamaráknak abban, hogy a közbizalomra való érdemtelenség esetkörét hogyan határozzák meg. lem elutasítása, illetve a kamarai tagság határozatlan időre történő megszüntetése/nyilvántartásból való törlés esetén semmilyen mérlegelési lehetőség nincs, azaz – ellentétben a fegyelmi büntetéssel – nem lehet végrehajtásában felfüggeszteni, nem áll rendelkezésre alternatív jogkövetkezmény, illetve a mértéke (hossza) sem mérlegelhető és határozható meg.

A fentiekből adódóan a közbizalomra való érdemtelenség vizsgálata során – figyelemmel arra, hogy a jogalkotó nagyfokú mérlegelési lehetőséget biztosított a területi kamarák részére – óriási felelőssége van az eljáró területi kamaráknak az adott ügy elbírálása során, azaz abban, hogy a közbizalomra való érdemtelenség esetkörét hogyan határozzák meg és hogyan alakítják ki. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a közbizalomra való érdemtelenség eljárása során egy esetleges fellebbezési eljárásban a MÜK elnöksége, illetve közigazgatási per esetén a bíróság kizárólag az eljárás szabályosságát és a döntés okszerűségét vizsgálhatja, a közbizalomra való érdemtelenség kérdéskörében hozott döntést érdemben csak nagyon szűk körben bírálhatja felül (a bíróság azt vizsgálja, hogy a közigazgatási szerv a mérlegelésre való felhatalmazásának keretei között gyakorolta-e a hatáskörét, a mérlegelés szempontjai és azok okszerűsége megállapíthatók-e).

A fentiek miatt amennyibe a közbizalomra való érdemtelenség intézményének gyakorlata nem következetes, esetkörei túl tágan kerülnek kialakításra, visszaélésszerű jogalkalmazáshoz vezethet. Nem engedhető meg, hogy olyan gyakorlat alakuljon ki, amely elvezet ah-

pedig az egységes és következetes gyakorlat kialakítása.

Előző cikkünkben részletesen foglalkoztunk a közbizalomra való érdemtelenség intézményének eljárási aspektusaival, bemutatva, hogy mit tartunk jó eljárási gyakorlatnak, és melyek azok az eljárási garanciák, amelyeket a vizsgálatot lefolytató területi kamaráknak minden körülmények között be kell tartaniuk.

Ebben a körben különös hangsúlyt fektettünk arra, hogy biztosítani kell, hogy a Kérelmezőnek legyen valós lehetősége ügyének és bizonyítékainak előadására, valamint pontosan tisztában legyen az eljárás mibenlétével és esetleges negatív jogkövetkezményeivel, mivel gyakorlati tapasztalataink szerint ennek ismerete egyáltalán nem evidens.

A közbizalomra való érdemtelenség néhány gyakorlati aspektusa

Számos elvi és gyakorlati kérdés merül fel az egyes ügyek kapcsán, amikor újra elő kell venni és értelmezni kell az eddigi iránymutató bírósági döntéseket, adott esetben a kamara korábbi, e tárgyban hozott döntéseit egy egységes, következetes jogalkalmazás érdekében. Ilyen mérföldkőnek tekinthető volt, amikor először merült fel, hogy már kamarai taggal szemben is lefolytatható a közbizalomra való érdemtelenségi vizsgálat, nem csak tagfelvételi kérelmet előterjesztő Kérelmezővel szemben, vagy amikor első alkalommal került sor e kizáró ok vizsgálatára nem ügyvéddel szemben (hiszen akár kamarai jogtanácsost, jogi előadót is 3

Nagyító alatt

érinthet ilyen vizsgálat). Az az eset is érdekes volt, amikor egy olyan Kérelmező felvételi kérelme tárgyában kellett döntést hozni, akinek esetében – korábbi ügyvédi működésével összefüggésben – már elévült a fegyelmi felelősségrevonhatóság, vagy az, amikor az érintett egyezséget kötött a büntetőeljárásban. Általá-

bíróság és a fegyelmi tanács által kiszabott büntetést, és a mentesítési idő is lejárt, az ügyet a közbizalomra való érdemtelenség szempontjából is megvizsgálja, és adott esetben elutasítja a felvételi kérelmet (vagy megszünteti a kamarai tagságot) a fennálló közbizalomra való érdemtelenség okán.

A területi kamara olyan körülményeket is vizsgál, amelyeket a büntetőbíróság, a fegyelmi tanács nem vagy csak érintőlegesen tett meg. nos elvként leszűrhető, hogy a közbizalomra való érdemtelenség mint az ügyvédi tevékenység gyakorlását kizáró ok érdemi vizsgálatát ezek a körülmények nem zárják ki, azon, fentebb már jelzett okból, hogy a közbizalomra való érdemesség vagy érdemtelenség megállapításának más a fókusza, és e tekintetben független attól, hogy egy másik jogág, egy másik jogintézmény egy adott cselekményt (esetleg mulasztást) hogyan ítél meg, és miért.

A fentiekre igen jó példa a mentesítés megítélése.

Az elmúlt időszak egyik legnagyobb szakmai vitáját kiváltó ügyek azok voltak, amelyek során a területi kamara olyan Kérelmezők ügyét vonta a közbizalomra való érdemtelenség vizsgálata alá, akik korábban, sokszor 15-20 ével azelőtt követtek el valamilyen cselekményt (jellemzően valamely közbizalom elleni, igazságszolgáltatás elleni vagy korrupciós bűncselekményt), amelyeket a bíróság, majd a fegyelmi tanács elbírált, és büntetést szabtak ki (utóbbi során a fegyelmi tanács a Kérelmezőt jellemzően kizárás fegyelmi büntetéssel sújtotta, vagy a Kérelmező a fegyelmi tanács döntését nem bevárva megszüntette a kamarai tagságát), a Kérelmező a büntetést kitöltötte, eltelt az Üttv. 22. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti mentesítési idő, és a Kérelmező ezt követően kérte felvételét a kamarába. A kérdés az, hogy ilyen esetben van-e lehetőség a sokszor akár 15-20 évvel korábban elkövetett cselekménynek a közbizalomra való érdemtelenség szempontjából történő vizsgálatára, és mondhatja-e azt a kamara, hogy függetlenül attól, hogy a Kérelmező kitöltötte a 4

Amint arra a fentiekben rámutattunk, a közbizalomra való érdemtelenség fennállta bármikor vizsgálható és – mint ügyvédi tevékenység gyakorlását kizáró ok – vizsgálandó. Az is igaz, hogy a területi kamara a felvételi kérelmet ismételten benyújtó Kérelmező esetében a felvételi kérelem elbírálásakor lesz abban a helyzetben, hogy a közbizalomra való érdemtelenség kérdéskörét vizsgálja. Valójában sem a büntetőeljárásnak, sem az esetleges polgári eljárásnak, sem pedig a fegyelmi eljárásnak nem tárgya a közbizalomra való érdemtelenség, még abban az esetben sem, ha eljárásuk során ezt a kérdéskört nyilvánvalóan érintik. Másképp megfogalmazva: a közbizalomra való érdemtelenség vizsgálata során a területi kamara olyan körülményeket vizsgál és állít az eljárás középpontjába, amelyet a büntetőbíróság, illetve a fegyelmi tanács nem vagy csak érintőlegesen tesz/tett meg.

Ebben a körben utalunk arra, hogy a gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a Kérelmezők – amikor kizárás fegyelmi büntetés kitöltése és a mentesítési idő elteltét követően – kérik a felvételüket, nem számolnak azzal, hogy a kamara az általuk elkövetett cselekmén�nyel összefüggésben elkezdi vizsgálni a közbizalomra való érdemtelenség fennálltát, és ennek megállapítása esetén elutasítja a Kérelmező felvételi kérelmét, noha a közbizalomra való érdemtelenség mint kizáró ok nemcsak az Üttv.ben, hanem előtte, a korábbi ügyvédi törvényben is szerepelt.

Alapvető hivatkozási pont a már húszéves bírósági döntés: a BH2005. 445. számon közzétett esetben a vagyon elleni bűncselekmény miatt elmarasztalt, ko-

rábbi megyei főjegyzőként széles körben ismert kérelmezővel szemben a büntetőbíróság jogerősen pénzbüntetést alkalmazott. A kérelmező a Btk. mentesülésre vonatkozó szabályai alapján a pénzbüntetés megfizetését követően nem minősült büntetett előéletűnek. Az eljáró kamara azonban a bíróság szerint jogszerűen jutott arra az álláspontra, hogy ez a jogerősen büntetőjogi felelősségre vonást is eredményező magatartás objektív kizárási ok hiányában is alapot adhat a közbizalomra való érdemtelenség alkalmazására. (Érdemes megjegyezni, hogy ebben az esetben még csak nem is ügyvédként járt el a későbbi Kérelmező, és még így is, a mentesítést követően is megállapíthatónak látta a bíróság a kizáró ok fennálltát.)

A Kúria Kf. 37.012/2019/4. sz. alatt meghozott döntésében elvi éllel mondta ki, hogy a közbizalomra érdemtelenség megállapítását a mentesülés óta bekövetkezett releváns tények, körülmények feltárása és értékelése nélkül önmagában nem alapozza meg egy olyan, korábban elkövetett bűncselekmény tárgyi súlya, amelyhez fűződő hátrányos következmények alól a felperes már mentesült. A Kúria tehát arra mutatott rá hivatkozott döntésében, hogy önmagában egy elkövetett bűncselekmény okán, amelynek vonatkozásában a Kérelmező a kiszabott büntetést kitöltötte, az Üttv. szerinti mentesítési idő eltelt, és mentesült az elítéléshez fűződő hátrányos következmények alól, nincs lehetőség közbizalomra való érdemtelenség megállapítására; ennek megállapíthatóságához valamilyen, korábban nem vizsgált és/vagy nem értékelt, úgynevezett többletkörülmény fennállta szükséges. Nem elegendő, ha a hatósági határozat sommás, mechanikus indokolást tartalmaz, mert abból „az következik, hogy a felperest – további körülmények értékelése nélkül – a múltja végigkíséri, az őt – a mentesítéstől függetlenül – tartósan megbélyegzi anélkül, hogy az alperes olyan tényre, körülményre hivatkozott volna, amely miatt az a mentesülés ellenére is releváns lenne (pl. a mentesülés óta eltelt idő alatt tanúsított magatartás)”. A Kúria az ügyben azt állapította meg, hogy az alperes kamara „a tényleges mérlegelés szempontjait nélkülöző döntést hozott azzal, hogy a közbizalomra érdemtelenségre vonatkozó megállapítását kizárólag egy olyan, korábban elkövetett bűncselekmény tárgyi súlyára alapította, amelyhez Ügyvédek Lapja 2025 | 5

Nagyító alatt

fűződő hátrányos következmények alól a felperes már mentesült”.

A Kúria lényegében hasonlóan foglalt állást idén februárban meghozott döntésében, amelyben kimondta, hogy ha a kérelmező az elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól mentesült, az Üttv. 22. § (1) bekezdése szerinti közbizalomra érdemtelenség vizsgálata során a Kérelmező mentesítését követő életmódját vagy magatartását az ügyvédi kamarák vizsgálhatják. A Kúria e döntése egyebekben megfelel a jelenlegi gyakorlatnak. Így például – kidolgozott és a bíróságok által is igazolt gyakorlata van annak, hogy ha az ügyvéd a letétkezelés során a letéti szabályok megszegésével kárt okoz, és ezért kizárás fegyelmi büntetéssel sújtották, akkor – közbizalomra való érdemtelenség okán – mindaddig megtagadható a kamarai felvétel, amíg a Kérelmező az okozott kárt nem térítette meg; – a fentiek analógiájára a felvételi kérelem elbírálása során a Kúria fent hivatkozott határozatában megjelenő úgynevezett többletkörülményként vizsgálható, hogy a Kérelmező az általa elkövetett cselekménnyel összefüggésben okozott kárt megtérítette-e.

Ennek persze további feltétele, hogy az ügyben a károsult kártérítési igényét érvényesítse.

Kérdésként vetődik fel, hogy mennyiben van lehetőség a közbizalomra való érdemtelenség körébe vonni azon, az utóbbi időben megsokasodott eseteket, amikor egy kolléga adószám nélkül tevékenykedik.

Nyilván minden ügyet egyedileg kell vizsgálni és az ügy összes körülményét mérle-

olyan, az átlagos elkövetési magatartásokhoz képest kirívóan súlyos ügy, amely lehetővé teszi az adott ügynek közbizalomra való érdemtelenség keretében történő vizsgálatát, ehhez azonban az ügy részletekbe menő ismerete és valamilyen pluszelem (például az ügyvédnek a jogsértő állapot kialakulásában játszott tevőleges magatartása vagy mulasztása, a jogsértő állapot fennállásának időtartama stb.) megléte szükséges.

A kizáró ok vizsgálatának és adott esetben megállapításának az eljárási szabályok maximális figyelembevételével kell történnie. gelni, mégis, pontosan a közbizalomra való érdemtelenség intézményének fent vázolt, rendkívül súlyos ügyekre történő korlátozása és a jogkövetkezmény nem mérlegelhető volta miatt azt gondoljuk, hogy az ilyen ügyeket elsődlegesen fegyelmi eljárás keretében, illetve szükség esetén büntetőeljárás keretében kell kezelni. Természetesen az ilyen ügyek esetében is elképzelhető Ügyvédek Lapja 2025 | 5

A közbizalomra való érdemtelenség mint ügyvédi tevékenység folytatását kizáró ok a mentesítést követően tehát vizsgálható és vizsgálandó. Ennek azonban tartalmi előfeltétele, hogy az elkövetett cselekménynek az átlagos, kizárás fegyelmi büntetéssel végződő ügyekhez képest is kirívóan súlyosnak kell lennie, eljárási feltétele pedig, hogy a kizáró ok vizsgálata és adott esetben megállapítása az eljá-

rási szabályok maximális figyelembevételével történjen, olyan határozatban, amelynek indokolása részletesen tartalmazza a tényleges mérlegelés szempontjait és azon körülményeket, amelyek a mentesülés ellenére is relevánsak. Amennyiben egy ügy nem éri el ezt a szintet, akkor közbizalomra való érdemtelenség megállapíthatóságára nincs lehetőség.

A közbizalomra való érdemtelenség intézménye nem új – hiszen már a korábbi ügyvédi törvény (1998. évi XI. törvény) is tartalmazta –, ugyanakkor most került a figyelem középpontjába, hiszen a kamarák most kezdték el szélesebb körben alkalmazni. Mindez azonban – pontosan a szabályozás keretjellegére tekintettel – nagy felelősséget ró az alkalmazó ügyvédi kamarákra, hiszen nekik kell az intézményt kitölteni jó és kellően megalapozott tartalommal, továbbá ki kell alakítani a megfelelő garanciákat is tartalmazó eljárási rendet. E cikkünkben igyekeztünk az elmúlt időszak általunk tapasztalt, releváns problémáit bemutatni azzal, hogy ezen a téren még rengeteg a nyitott kérdés, és sok tennivaló akad.  5

Hol a helyünk?

Mit mutat az Európai Unió 2025-ös igazságügyi eredménytáblája?

2025. július 1-jén az Európai Bizottság közzétette az EU 2025-ös igazságügyi eredménytábláját. Az eredménytábláról információk az Európai Bizottság honlapján találhatóak a „Stratégia és politika” fejezeten és a „Jogállamiság fenntartása” alfejezeten belül a dokumentumok között, „The 2025 EU Justice Scoreboard” elnevezés alatt. Továbbá itt olvashatóak az adatlapok („The EU Justice Scoreboard factsheet”) és a mennyiségi adatok is („The 2025 EU Justice Scoreboard quantitative”). Az Európai Bizottság hangsúlyozza, hogy az uniós igazságügyi eredménytábla az éves jogállamisági jelentés egyik információforrása. Megállapításai azokhoz az országspecifikus értékelésekhez is fontos adalékul szolgálnak, melyek az európai szemeszter – az EU gazdaságpolitikai koordinációjának éves ciklusa – keretében egyrészt a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz céljaira, másrészt a jogállamiságról szóló rendelet alkalmazásával összefüggésben készülnek. A jelentéshez szükséges információk összegyűjtését a CCBE is - tagjain keresztül – támogatta. A jelentés előszavában Michael McGrath, a demokráciáért, a jogérvényesülésért, a jogállamiságért és a fogyasztóvédelemért felelős biztos a különböző érdekelt feleknek, köztük a CCBE-nek is megköszönte, hogy támogatást és hozzájárulást nyújtottak az elkészült elemzéshez.

Dr. Kopár Bernadett, a Magyar Ügyvédi Kamara brüsszeli CCBE kapcsolattartója

Általános információk az EU igazságügyi eredménytáblájáról

Az EU igazságügyi eredménytáblája egy összehasonlító információs eszköz, amelynek célja, hogy segítse az EU-t és a tagállamokat a nemzeti igazságügyi rendszerek hatékonyságának javításában. Ezt az igazságszolgáltatási rendszerek hatékonyságára, minőségére és függetlenségére, valamint egyéb mutatókra vonatkozó adatokkal teszi lehetővé. Az eredménytábla idén először tartalmaz az egységes piacra vonatkozó adatokat valamennyi tagállamban. Az eredménytábla egyike az EU jogállamisági eszköztárának, amelyet a Bizottság a tagállamok által végrehajtott igazságügyi reformok nyomon követésére használ.

Az Európai Bizottság néhány következtetése az EU igazságügyi eredménytáblájában: 1. Az igazságszolgáltatási rendszerek hatékonysága

Az igazságszolgáltatás hatékonysága - általános adatok: A peres polgári és kereskedelmi ügyek esetében az elsőfokú bírósági eljárások hossza 13 tagállamban tovább csökkent vagy stabil maradt. Az előző évhez képest az igazságügyi eredménytábla szerint az eljárások hossza nyolc tagállam esetében minden kategóriában csökkent, 6

egyes esetekben a 2020-as szint alá. A közigazgatási ügyekben az eljárások hos�sza 2012 óta mintegy 15 tagállamban csökkent vagy stabil maradt.

Magyarország esetében a 4-8. táblázat eredményei stabilitást tükröznek a vizsgált évek viszonylatában, és a többi tagállamhoz viszonyítva az eljárások hossza kapcsán felállított sorrendben az első harmadban szerepel, rövidebb idő alatt zárják le a peres polgári és kereskedelmi ügyeket, mint sok másik tagállamban.

Hatékonyság egyes területeken - büntetőügyek: Az eredménytábla ismét adatokat közöl a vesztegetési ügyekkel foglalkozó bírósági eljárások hosszáról. Az elsőfokú büntetőbíróságok előtti eljárások átlagos hosszában mutatkoznak különbségek.

2023-ban nyolc tagállamban az eljárások egy éven belül lezárultak, míg a fennmaradó hét tagállamban, ahol rendelkezésre állnak adatok, az eljárások akár két évig is eltarthatnak.

Magyarország esetében a 2021-20222023. évi adatok összevetésében az ilyen eljárások hossza ugyan évről évre emelkedett, de a három év átlagából az ügyek 300 napon belüli lezárását mutatja. Ez az eredmény az uniós tagállamok közül a 8. helyet jelentette, ahol az 1 éven belüli elbírálás megtörténik. (22. ábra)

2. Az igazságszolgáltatási rendszerek minősége

A költségmentesség elérhetősége és a bírósági díjak mértéke nagy hatással van az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésre, különösen a szegénységben élő vagy szegénység által fenyegetett emberek esetében. A 23. ábra azt mutatja, hogy három tagállamban azok a személyek, akiknek a jövedelme az Eurostat szegénységi küszöbértéke alatt van, nem részesülhetnek költségmentességben. Magyarország sajnos ez utóbbiakhoz tartozik. Ügyvédek Lapja 2025 | 5

Hol a helyünk?

A bírósági díjak szintje (24. ábra) 2016 óta nagyjából stabil maradt, bár négy tagállamban a bírósági díjak magasabbak voltak, mint 2023-ban, különösen a kis értékű követelések esetében. A bírósági díjak terhei továbbra is arányosan magasabbak a kis értékű követelések esetében. A költségmentesség igénylésének nehézségei a magas bírósági díjakkal együtt három tagállamban visszatarthatják a szegénységben élőket az igazságszolgáltatáshoz való hozzáféréstől.

Magyarországra is sajnos igaz, hogy arányosan magasabbak a bírósági díjak a kis értékű követelések esetében.

Az EU 2025-ös igazságügyi eredménytáblája másodszor mutatja be a védőügyvédeknek fizetett költségmentesség arányát egy adott büntetőügyben, és azt mutatja, hogy a tagállamok között nagy különbségek vannak az ügyvédeknek az állami költségvetésből fizetett összegek tekintetében (25. ábra). Az ilyen értékelésre vonatkozó kérést (25. ábra) a CCBE kérésére és a CCBE-vel együttműködve foglalták bele az EU igazságügyi eredménytáblájának kérdőívébe.

Magyarország a tagállami rangsorban, a harmadik, nem éppen előkelő helyen szerepel, csak Spanyolországban és Litvániában kapnak kevesebb díjat a védőügyvédek.

A 39. ábra az ügyvédek számát mutatja (100 000 lakosra vetítve); az információ forrása - CoE Cepej; Magyarország a 27 tagállam közül a 9. helyen szerepel, valamivel több mint 200 ügyvéd jut 100 000 lakosra.

Az EU 2025-ös igazságügyi eredménytáblája továbbra is elemzi, hogy a tagállamok milyen módon támogatják az alternatív vitarendezési módszerek (ADR) önkéntes alkalmazását (26. ábra), beleértve a digitális technológiák alkalmazásának lehetőségét. 2024ben az általános promóciós erőfeszítések növekedtek, hat tagállam több promóciós eszközről számolt be, különösen a fogyasztói jogvitákban alkalmazott alternatív vitarendezési módszerek esetében. A közigazgatási jogviták esetében az alternatív vitarendezési módszerek népszerűsítésére alkalmazott módszerek száma még mindig alacsonyabb, mint az egyéb jogviták esetében, de 2023 óta szintén nőtt.

Magyarország a középmezőny élén szerepel az ADR módszerek önkéntes alkalmazását illetően.

A 2025-ös uniós igazságügyi eredménytábla konkrét kiválasztott intézkedéseket Ügyvédek Lapja 2025 | 5

mutat be a fogyasztók kollektív érdekeit védő reprezentatív intézkedésekre vonatkozóan. A 28. ábra azt mutatja, hogy 23 tagállam rendelkezik legalább egy ilyen intézkedéssel. A kiválasztott intézkedések közül a fogyasztóknak a keresetekről és azok eredményéről való tájékoztatására vonatkozó egyedi intézkedések, valamint a bíráknak a képviseleti keresetek hatékony kezelésére vonatkozó képzésére irányuló intézkedések a legelterjedtebbek, 12 tagállamban vannak érvényben.

Magyarország három másik tagállam mellett (Románia, Horvátország és Luxembourg) sajnos nem jelentett adatot a fenti kérdésben.

A 31. ábra azt mutatja, hogy valamennyi tagállam rendelkezik valamilyen, a bűncselekmények sértettjeire vonatkozó egyedi intézkedéssel.

A legtöbb tagállamban többféle különleges intézkedés létezik.

Magyarország is alkalmazza azokat, például: tájékoztatás joga a jogi tanácsadás vagy jogsegély lehetőségének igénybevételéről, a védelmi intézkedésekről, a költségek megtérítéséről, az ügy állásáról, a kártérítésről, a speciális segítségnyújtásról és alternatív elszállásolásról, a meghallgatás jogáról, a pénzügyi segítségről.

A tagállamok magas színvonalú igazságszolgáltatási rendszerei elegendő pénzügyi és humán erőforrástól függenek. Ehhez megfelelő beruházásokra van szükség a fizikai és technikai infrastruktúrába, az alap- és továbbképzésbe, valamint a bírák sokszínűségére, beleértve a nemek közötti egyensúlyt is.

Digitalizáció

Bár a tagállamok különböző kontextusokban és különböző mértékben már alkalmaznak digitális megoldásokat, jelentős fejlődési lehetőség van.

Mind a 27 tagállam nyújt valamilyen online információt az igazságszolgáltatási rendszeréről, beleértve a költségmentességhez való hozzáférésre, a bírósági díjakra és a kedvezményes díjakra való jogosultsági feltételekre vonatkozó egyértelmű információkat tartalmazó weboldalakat (40. ábra). A helyzet a tavalyi évhez képest stabil, de a tagállamok között még mindig vannak különbségek a tájékoztatás és az emberek igényeinek való megfelelés mértéke tekintetében. Például 11 tagállam online interaktív tanulási eszközökön keresztül nyújt oktatást a törvényben biztosított jogokról a nagyközönség számára. 26 tagállam jól

látható és érthető tájékoztatást nyújt a jogi segítségnyújtásról (kivéve Luxembourgot).

Magyarországon is többféle módon tájékoztatják a polgárokat, de még vannak további lehetőségek, például: a fent említett online interaktív tanulási eszköz, chatbotok használata és az online szimuláció a jogsegély igénybevételéről még nem alkalmazott eszközök.

Hat tagállam rendelkezik digitálisan használható eljárási szabályokkal (41. ábra), amelyek teljes mértékben vagy nagyrészt lehetővé teszik a távközlési eszközök használatát és a bizonyítékok kizárólag digitális formában történő elfogadhatóságát. Huszonhárom tagállamban ez csak korlátozott számú esetben lehetséges. Ennek ellenére 2020 óta összességében folyamatos előrelépés történt e tekintetben.

Magyarországon is folyamatos az előrelépés, de a bizonyítékok kizárólag digitális formában történő elérhetősége még nem biztosított.

A 42. ábra a digitális technológia bíróságok és ügyészségek általi használatát mutatja be.

Azt mutatja, hogy a tagállamok nem használják ki teljes mértékben az eljárási szabályaik által biztosított lehetőségeket (41. ábra). A tagállamok bíróságai, ügyészei és bírósági alkalmazottai már rendelkeznek különböző digitális eszközökkel, például ügykezelő rendszerekkel, videokonferencia-rendszerekkel és távmunkarendszerekkel. További előrelépést lehetne azonban még elérni az elektronikus ügyelosztási rendszerek terén, amelyekben az ügyek elosztása objektív kritériumok alapján, automatikusan történik.

Magyarországon a táblázat szerint még nem alkalmazzák az elosztott adatbázisokat (blockchain), valamint a mesterséges intelligenciát az alapvető tevékenységekben, de több más, fent említett digitális eszközt már igen.

Valamennyi tagállamban a bíróságok rendelkeznek valamilyen biztonságos elektronikus kommunikációs eszközzel, bár csak 14 tagállam rendelkezik ilyen eszközökkel az összes ellenőrzött kommunikációs típusra és az összes ügyre vonatkozóan (43. ábra).

Ide tartozik Magyarország is. Öt tagállam még mindig nem rendelkezik a közjegyzőkkel, a fogva tartási intézményekkel vagy a bírósági végrehajtókkal/ügyintézőkkel való digitális kommunikációhoz szükséges eszközökkel.

7

Hol a helyünk?

Valamennyi tagállam rendelkezik biztonságos elektronikus kommunikációval az ügyészségen belül is (44. ábra). Egy kivételével (Lengyelország) valamennyi tagállam rendelkezik az ügyészségek és a bíróságok közötti biztonságos elektronikus kommunikációval. Öt tagállam még mindig nem rendelkezik az ügyészség és a védőügyvédek közötti elektronikus kommunikációhoz szükséges eszközökkel (Horvátország, Románia, Lengyelország, Málta és Szlovénia). Magyarország minden vizsgált viszonyrendszerben rendelkezik biztonságos elektronikus kommunikációval.

A korábbi évekhez hasonlóan a 2025. évi uniós igazságügyi eredménytábla is elemzi a gépi olvasású bírósági határozatok előállítására vonatkozó intézkedéseket (48. ábra).

Minden tagállam rendelkezik bizonyos intézkedésekkel a polgári/kereskedelmi, közigazgatási és büntetőügyek esetében, bár jelentős eltérések vannak közöttük. Általánosságban elmondható, és ez Magyarországra is igaz, hogy egyre több intézkedést vezetnek be, különösen az ítéletek ingyenes letöltésére (adatbázisok és egyéb automatizált megoldások), az ítéletek gépi olvashatóvá tételére, illetve az ítéletek algoritmusok segítségével történő anonimizálására/ álnevesítésére.

Az EU 2025-ös igazságügyi eredménytáblája első alkalommal mutat be adatokat a közigazgatási határozatok végrehajtására vonatkozó mechanizmusokról (49. ábra) a legfelsőbb közigazgatási bíróságok szintjén.

A tagállamok többsége (17) rendelkezik valamilyen, a határozatok végrehajtására szolgáló mechanizmussal, és 16 tagállamban a legfelsőbb közigazgatási bíróságok jogosultak szankciókat alkalmazni az ítéleteik végrehajtásának elmulasztása esetén.

E két kategóriába tartozik Magyarország is. Közvetlen végrehajtási intézkedések, például vagyonelkobzás, csak két tagállamban állnak rendelkezésre (Málta és Spanyolország).

hoz. Ez a hatékony igazságszolgáltatási rendszer alapvető eleme, és a jogállamiság fenntartásához elengedhetetlen. Létfontosságú a bírósági eljárások tisztességességének, valamint a nyilvánosság és a vállalkozások jogrendszerbe vetett bizalmának biztosításához. A nemzeti igazságszolgáltatási rendszereknek ezért teljes mértékben tiszteletben kell tartaniuk az uniós jogból következő, az Európai Unió Bírósága által értelmezett igazságügyi függetlenségre vonatkozó követelményeket, és megfelelően figyelembe kell venniük az igazságügyi függetlenségre vonatkozó európai normákat. A 2025-ös eredménytábla a nyilvánosság és a vállalkozások által az igazságszolgáltatás függetlenségéről alkotott képet mutatja be.

Ez a kiadás néhány új mutatót is bemutat a bíró lemondásának és visszahívásának helyzetéről valamennyi tagállamban, valamint az ügyészségi vezetők kinevezéséről és felmentéséről.

A strukturális mutatók önmagukban nem teszik lehetővé, hogy következtetéseket vonjunk le e szervek függetlenségéről, de olyan lehetséges elemeket jelentenek, amelyek kiindulópontként szolgálhatnak egy ilyen elemzéshez.

Az EU igazságügyi eredménytáblája elismeri, hogy „az ügyvédek és szakmai szövetségeik alapvető szerepet játszanak az alapvető jogok és a jogállamiság védelmének biztosításában. Az igazságszolgáltatás igazságos rendszere megköveteli, hogy az ügyvédek szabadon végezhessék az ügyfeleik tanácsadásával és képviseletével kapcsolatos tevékenységüket. Az ügyvédek szabadfoglalkozású tagsága és az ebből a tagságból eredő tekintély segít fenntartani függetlenségüket, és az

ügyvédi kamarák fontos szerepet játszanak az ügyvédi függetlenség biztosításában. Az európai normák meghatározzák az ügyvédi hivatás szabad gyakorlását és az ügyvédi kamarák függetlenségét. Ezek a normák az ügyvédekkel szembeni fegyelmi eljárások alapelveit is meghatározzák.”

Az 58. ábra az ügyvédi kamarák és az ügyvédek függetlenségének értékelésének eredményeit tartalmazza. Az értékelésnek ezt a konkrét szempontját néhány évvel ezelőtt a CCBE kérésére és a CCBE-vel együttműködésben felvették az EU igazságügyi eredménytáblájába. A Bizottság szerint az 58. ábra azt mutatja, hogy az ügyvédek függetlensége általában véve biztosított, ami lehetővé teszi az ügyvédek számára, hogy szabadon végezhessék tanácsadói és képviseleti tevékenységüket.

Az alábbi szempontok voltak az értékelés alapjai: - Az ügyvédekkel szembeni fegyelmi intézkedések bírósági felülvizsgálat tárgyát képezik.

- A fegyelmi intézkedésekről döntő szerv független.

- A fegyelmi eljárást kezdeményező szerv független.

- A szakmába való belépésről szóló döntések bírósági felülvizsgálat tárgyát képezik.

- A szakmába való belépést engedélyező szerv független.

- A végrehajtó hatalom nem gyakorol felügyeleti szerepet.

- Az ügyvédi kamara független a végrehajtó hatalomtól.

- Az ügyvéd és ügyfele közötti kapcsolat titkosságának garantálása. 

3. Az igazságszolgáltatási rendszerek függetlensége

A bírói függetlenség az EU Alapjogi Chartájának 47. cikkében foglaltak szerint a bíróság előtti hatékony jogorvoslathoz való jog lényeges eleme, és az Európai Unióról szóló szerződés 19. cikkében előírtak szerint elengedhetetlen a hatékony bírói jogvédelem biztosításá8

Ügyvédek Lapja 2025 | 5

Elmélet és gyakorlat

A hatékony védelemhez való jog viszonylagossága Egy védő számára a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (Be.) legszívmelengetőbb rendelkezése minden bizonnyal a hatékony védelemhez való jogot garantáló 3. §-ának (1) bekezdése lehet. A többi alapvető rendelkezéshez hasonlóan azonban e garanciális jog gyakorlati érvényesülését is a részletes szabályok biztosíthatják. Ezek közé tartozik a vád tárgyát képező bűncselekmény vádtól eltérő minősítésének lehetőségéről történő tájékoztatás kötelezettségének előírása a bíróság számára. Ennek teljesülését viszont meglehetősen viszonylagossá teszi az a következőkben részletezendő körülmény, hogy következmények nélkül figyelmen kívül hagyható a hazai ítélkezési gyakorlat tükrében.

Dr. Fázsi László PhD, nyugalmazott törvényszéki tanácselnök, Nyíregyháza

Példák az ítélkezési gyakorlatból

A közlekedési bűncselekmény miatt indult ügyben eljáró másodfokú bíróság megállapította, „hogy az elsőfokú bíróság […] eljárási szabályt sértett, amikor a tárgyalási szakban az ügyészi vádmódosítás után, de legkésőbb az ügydöntő határozata meghozatala előtt nem állapította meg pervezető végzéssel, hogy a vád tárgyává tett cselekmény a vádtól eltérően súlyosabban minősülhet, annak ellenére, hogy az elsőfokú bíróság a vádlott büntetőjogi felelősségét az ügyészség által módosított vádiratban írt minősítéstől eltérően nem 1–5 évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett közúti baleset okozása vétségében, hanem 5–10 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő közúti veszélyeztetés bűntettében állapította meg. A Be. 495. § (1) bekezdés b) pontja szerint ha megalapozottan feltehető, hogy a vádirati minősítés szerinti bűncselekmény súlyosabban vagy enyhébben minősülhet, a bíróság a végzésével megállapítja, hogy a vád tárgyává tett cselekmény a vádtól eltérően hogyan minősülhet. A vádtól eltérés lehetőségének szükségszerű megállapításának lehetősége egyrészt az eljárási résztvevők figyelmét hívja fel a bűncselekmény minősítésének vitathatóságára, azonban egyben megfelelő mederbe tereli a bizonyítást annak érdekében is, hogy mind a vádlott, mind a védő megfelelően készülhessen fel legkésőbb a tárgyalási szakban annak érdekében, hogy a bizonyítékokat összegyűjthesse, illetve indítványait előterjeszthesÜgyvédek Lapja 2025 | 5

se. Amennyiben tehát ezen eltérés lehetőségét a bíróság felismeri, úgy az megállapítási kötelezettséget von maga után, ezért a másodfokú bíróság megállapítot-

melyet követően már csak az idézés nélkül megjelent […] szakértő tisztázta szűk körűen – kizárólag a bíróság részéről feltett kérdésekre adott válaszadással – a szakvéleményt illetően felmerült további kérdéseket, illetve a bíróság a perbeszédeket megelőzően iratismertetést tartott, a vádmódosítást megelőző teljes tárgyalási szakban a vádlott és a védő védekezését a súlyosabb minősítést tartalmazó vád alapján fejtette ki, illetve indítványait erre figyelemmel terjesztette elő, mellyel egyező minősítésű cselekményben állapította meg az elsőfokú bíróság ítéletében a vádlott büntetőjogi felelősségét. Mindemellett az ügyészi vádmódosítást követően a tárgyláson megtartott perbeszédében a védő maga nyilatkozott úgy, hogy védőbeszédén a vádmódosítás ellenére azért nem kíván változtatni, ugyanis az abban foglalt ügyészi minősítés a bíróságot nem köti. Éppen ezért a másodfokú bíróság megállapította, hogy az elsőfokú

Az egyezmény nem csak azt a jogot biztosítja a terhelt számára, hogy tájékoztatást kapjon a vád „indokáról”, hanem a cselekmények jogi minősítéséről is. ta, az elsőfokú bíróság ezen pervezető végzés meghozatalát elmulasztotta.

Ugyanakkor figyelemmel arra, hogy az ügyészség a vádiratát túlnyomó részt a bizonyítási eljárás lefolytatását követően, csak a 2024. január 15. napján tartott folytatólagos tárgyaláson módosította,

bíróság részéről vétett ezen eljárási szabálysértés nem bírt lényeges hatással az eljárás lefolytatására, az ügyben foganatosított bizonyítás törvényességére, a büntetőeljárásban részt vevő személyek törvényes jogaikat korlátozás nélkül gyakorolhatták, a végzés meghozatalának el9

Elmélet és gyakorlat

mulasztása a vádlott és a védő védekezési jogát nem csorbította, ezért a másodfokú bíróság kizárólag ezen eljárási szabálysértés megállapítására szorítkozott.”1 Egy másik ügyben az emberölés kísérlete miatt indult vád alapján eljáró elsőfokú bíróság ennek előzetes megállapítása nélkül a vád szerinti élet elleni bűncselekmény mellett közveszélyokozás bűntettében is kimondta a vádlott bűnösségét.

Ennek azonban a másodfokú bíróság álláspontja szerint „azért nincs olyan nagy jelentősége, mivel a nyomozás során a gyanúsítás tárgyát képezte a közveszély okozásának bűntette is, a védelem fel tudott készülni a védekezésre ebben az irányban is”.2 Erre azonban a védelem azért nem készülhetett fel, mert a vád tárgya nem a közveszélyokozás bűntette volt, miután a folytatólagos gyanúsítotti kihallgatáskor a nyomozó hatóság azt közölte a terhelttel, hogy a közveszélyokozás megalapozott gyanúja emberölésre változott.3 Dallos kontra Magyarország ügy

Védekezni pedig – pláne hatékonyan – csak azzal szemben lehet, amivel megvádolnak valakit, miután a tettazonosság követelménye (az előbbiekből is következően) a bíróság mozgásterének csupán a ténybeli kereteit jelöli ki, ezért a vádlott számára egyáltalán nem lehet közömbös, 10

hogy megállapításuk esetén a vád tárgyává tett tények milyen jogi értékelését látja lehetségesnek az ügyében eljáró bíróság.

Nyilván nem egészen mindegy, hogy az 1–5 évig terjedő büntetéssel fenyegetett bűncselekmény miatti vád ellenére 5–10 évig terjedő bűntett miatti elítélés vagy a maximum húsz évig terjedő határozott ideig tartó szabadságvesztés helyett 25 évig terjedő büntetés kiszabásának lehetőségével is számolnia kell-e a vádlottnak és védőjének.

Ezért talán nem felesleges visszagondolnunk a büntetőeljárásról szóló 2018. évi XIX. törvénynek (a továbbiakban: korábbi Be.) a 2002. évi I. törvénnyel beiktatott azon módosításaira, amely szerint a bíróság már a tárgyalás előkészítése során megállapíthatja, hogy a vád tárgyává tett cselekmény a vádirati minősítéstől eltérően hogyan minősülhet; ha pedig az ügydöntő határozat meghozatala előtt azt állapítja meg, úgy a tárgyalást a védelem előkészítése érdekében elnapolhatja, erre nézve a jelen lévő ügyészt, a vádlottat és a védőt meghallgatja.4 Az e módosítások alapjául szolgáló ügy lényege szerint a Zala Megyei Főügyészség 1992. november 25-én különösen nagy értékre elkövetett sikkasztás

rint: „Az egyezmény6 6. cikke 3. bekezdésének (a) pontja nemcsak azt a jogot biztosítja a terhelt számára, hogy tájékoztatást kapjon a vád »indokáról«, azaz azon cselekményekről, amelyeket állítólagosan elkövetett és amelyeken a vád alapul, hanem a cselekmények jogi minősítéséről is.

A tájékoztatásnak részletesnek kell lennie (Pélissier and Sassi v. France [GC], no.

25444/94, § 51, ECHR 1999-II).

A fenti rendelkezés terjedelmét különösen az egyezmény 6. cikkének 1. bekezdésében biztosított, tisztességes tárgyaláshoz fűződő általánosabb jog fényében kell megítélni. Büntetőügyekben a terhelt ellen felhozott vádakkal s következésképpen a bíróság által az ügyben alkalmazható lehetséges jogi minősítéssel kapcsolatos teljes körű és részletes tájékoztatás nyújtása alapvető fontosságú előfeltétel az eljárás tisztességes voltának biztosításához. Ezzel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a 6. cikk 3. bekezdésének (a) pontja nem ír elő semmilyen speciális formális követelményt arra vonatkozóan, hogy a vádlottat milyen módon kell tájékoztatni az ellene felhozott vád természetéről és okáról. A Bíróság továbbá emlékeztet arra, hogy a 6. cikk 3. bekezdésének (a) és (b) pontja egymással

A bíróság már a tárgyalás előkészítése során megállapíthatja, hogy a vád tárgyává tett cselekmény a vádirati minősítéstől eltérően hogyan minősülhet... bűntette miatt emelt vádat a terhelt ellen.

A Keszthelyi Városi Bíróság 1993. június 30-án meghozott ítéletével jelentős értékre elkövetett sikkasztás bűntette miatt egy év négy hónap börtönbüntetésre, valamint pénzbüntetésre ítélte a terheltet, aki fellebbezést nyújtott be az elsőfokú ítélet ellen, míg az ügyészség tudomásul vette. A Zala Megyei Bíróság az 1993. november 12-én meghozott ítéletével az elsőfokú ítéletet annyiban változtatta meg, hogy a vád tárgyát képező cselekményt jelentős értékre elkövetett csalás bűntettének minősítette, egyebekben helybenhagyta.5 Az elítélt az eltérő minősítés szerinti elítélése miatt fordult kérelemmel az Emberi Jogok Európai Bíróságához (a továbbiakban: Bíróság). A Bíróság ítélete sze-

összefügg, és hogy a vád természetére és okára vonatkozó tájékoztatáshoz való jogot a vádlott védekezésre való felkészüléséhez fűződő jogának a fényében kell megítélni (Pélissier and Sassi v. France ítélet, op. cit. 52–54. §).

A jelen ügyben a Bíróság észrevételezi, hogy a kérelmezőnek valóban nem lehetett tudomása arról, hogy a megyei bíróság csalássá minősítheti át a terhére rótt cselekményt. Ez a körülmény kétségtelenül rontotta a kérelmező védekezési esélyét azon vádak tekintetében, amelyek miatt végül is elítélték.”7 A tájékoztatás jelentősége

Ennek fényében aligha kell fetisizálnunk a védelemhez való jog, illetve ebben a kontextusban a vádtól eltérő minősítés lehetőÜgyvédek Lapja 2025 | 5

Elmélet és gyakorlat

ségéről történő tájékoztatás jelentőségét, hiszen azt nem csupán a tárgyalás előkészítése során8, hanem az ügydöntő határozat meghozatalát megelőzően9 is vizsgálnia kell a bíróságnak, amely rendelkezések maradéktalan érvényre jutása a Be. által kötelezően előírt tájékoztatás elmulasztásának következetesebb figyelembevételével10 lenne biztosítható megítélésem szerint, mégpedig az Alkotmánybíróság állás-

meg. Ez nem más, mint a concret vád formulázása, amely két elemből van összetéve. Az egyik a bizonyított tényálladék, vagyis az elkövetett cselekmény, a másik az anyagi büntető törtvénynek az a meghatározása, a mely a kérdéses cselekmény ismérveit megjelöli. Az előbbi tehát ténybeli; az utóbbi jogi individualitása a vádbeli cselekménynek.”13 Ezért talán nem túlzó kívánalom an-

Nem túlzó kívánalom annak elvárása a bíráktól, hogy jelezzék, ha az egyébként kellően formulázott vád eltérő minősítését is lehetségesnek látják. pontjától eltérően nem (a vád és a védelem oppozíciójának viszonylatában értelmezhető) fegyveregyenlőség elvének sérelme, hanem a terhelt hatékony védelemhez való jogának (a bíróság gondolkodásmódjától függő) viszonylagossá válása miatt11, amin mit sem változtat az, hogy az eltérő minősítés megállapítása esetén a tárgyalásnak a védelem előkészítése érdekében történő elhalasztása „egyébként sem kötelező”.12 Azt ugyanis már a XIX. századi jogfelfogás is megkívánta, hogy „a vád tárgyává tett büntetendő cselekmény a törvényben megállapított és a tényállásból vett ismertetett jelek szerint tüzetesen jelöltessék

Ügyvédek Lapja 2025 | 5

nak elvárása a XXI. század bíráitól, hogy – a minimális törvényi követelménynek eleget téve – legalább jelezzék az eljárás résztvevői számára, ha az egyébként kellően formulázott vád eltérő minősítését is lehetségesnek látják. Ezzel az emiatti felülvizsgálati indítványok vagy alkotmányjogi panaszok előterjesztése, illetve a Bíróság eljárásának kezdeményezése is elkerülhető lenne, miután az utóbbi lehetőséget a védő a Dallos kontra Magyarország ügyben hozott ítélet eredményének ismeretében sem hagyhatja figyelmen kívül, amennyiben a védence nem nyugszik bele a súlyosabb bűncselekmény miatti elítélésébe. 

Jegyzetek

1 Szegedi Törvényszék Bf.194/2024/10. számú ítélete indokolásának [11] bekezdése.

2 Debreceni Ítélőtábla Bf.576/2021/15. számú ítélete indokolásának [9] bekezdése.

3 Debreceni Regionális Ügyészség Nyom.620/2019. számú jegyzőkönyv.

4 Korábbi Be. 270. § (1) és 321. § (4) bekezdése.

5 https://kuria-birosag.hu/hu/ejeb/ dallos-zoltan-magyarorszag-elleni-ugye-2908295 [9–12.].

6 Az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló egyezmény.

7 https://kuria-birosag.hu/hu/ejeb/ dallos-zoltan-magyarorszag-elleni-ugye-2908295 [47–48.].

8 Be. 495. § (1) Ha megalapozottan feltehető, hogy a) a vád tárgyává tett cselekmény a vádirati minősítéshez képest más bűncselekmény vagy további bűncselekmény megállapítására lehet alkalmas, illetve b) a vádirati minősítés szerinti bűncselekmény súlyosabban vagy enyhébben minősülhet, a bíróság végzésével megállapítja, hogy a vád tárgyává tett cselekmény a vádtól eltérően hogyan minősülhet.

9 Be. 548. § Ha a bíróság a perbeszédeket, a felszólalásokat, illetve az utolsó szó jogán elhangzottakat követően állapítja meg, hogy a vád tárgyává tett cselekmény a vádirati minősítéstől eltérően minősülhet, a tárgyalást a védelem előkészítése érdekében elnapolhatja, erre nézve az ügyészt, a vádlottat és a védőt meghallgatja.

10 Pl.: BH 2024.10.230 III. A jelentős tárgyi súlyú cselekmény tekintetében a vád ki nem merítése és a vádtól eltérő minősítés meg nem állapítása mint relatív eljárási szabálysértés az ítélet hatályon kívül helyezéséhez és az eljárt bíróság új eljárásra utalásához vezet, amennyiben a tisztességes eljáráshoz való jog súlyos sérelmével járt (Be. 3. § (1) és (4) bek., 6. § (2) bek., 609. § (1) bek.; 1993. évi XXXI. törvény (EJEE) 6. cikk; 3244/2018.

(VII. 11.) AB-határozat; 21/2020. (VIII. 4.)

AB-határozat [65]; 3166/2021. (IV. 30.)

AB-határozat).

11 3166/2021. (IV. 30.) AB-határozat indokolásának [42] bekezdése szerint: „Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a fegyveregyenlőség biztosítása megköveteli azt, hogy a védelem lehetőséget kapjon arra, hogy a terhelt bűnösségét érintő olyan körülményre reflektálhasson, mint az elkövetett bűncselekmény törvényes minősítése.”

12 Kúria Bfv.II.262/2023/14. számú végzés indokolásának [61] bekezdése.

13 BALOGH Jenő – EDVI ILLÉS Károly – VARGHA Ferenc: A bűnvádi perrendtartás magyarázata III, Budapest, Grill Károly Könyvkereskedése, 1899, 175.

11

Nehéz terep

Konferencia a családon belüli erőszakról Az országos rendőrfőkapitány szervezésében kerekasztal-konferencia helyszíne volt az ORFK 2025. május 8-án. A közvéleményt különösen felzaklató néhány ügy kétségtelenül okot szolgáltatott a konferencia megtartására, de a teljes igazsághoz hozzátartozik, hogy már ezt megelőzően is jelentős lépések történtek a téma megvitatásával kapcsolatban. Megemlítendő, hogy a BRFK kiemelt kommunikációs csatornát hozott létre a NANE és a Patent Egyesület részére annak érdekében, hogy közvetlen visszajelzés történjen eljárási szabálytalanság és méltatlan bánásmód tapasztalása esetén.

A konferencia sajátos aktualitását jelentette, hogy az Európai Alapjogi Ügynökség 2024. évi felmérése szerint Magyarországon a megkérdezett nők 49 százaléka tapasztalt már fizikai vagy szexuális erőszakot, és körülbelül kétszázezren élnek bántalmazó kapcsolatban (forrás: HVG).

A konferencián – a legmagasabb szintű meghívásnak eleget téve – a MÜK küldöttsége is részt vett dr. Havasi Dezső elnök vezetésével.

Dr. Subasitz Éva családjogi, dr. ifj. Vég Tibor pedig büntetőjogi ügyvédi szempontból a témával kapcsolatban rövid terjedelmű előadást tartott (előadását e lapszámunkban közreadjuk).

Az értekezletet dr. Balogh János rendőr altábornagy, országos rendőrfőkapitány nyitotta meg, aki kiemelte a téma aktualitását. A rendőri vezetők felszólalása sorában dr. Töreki Sándor vezérőrnagy, bűnügyi országos rendőrfőkapitány-helyettes látta el a konferenciameditátori teendőket. Felsorolta a rendőri feladatokat, külön kiemelve az áldozatvédelem kérdését. Ezután dr. Szeles Norbert Mário rendőr alezredes a helyszíni rendőri intézkedések gyakorlati megvalósulásáról számolt be, kiemelve az ideiglenes megelőző távoltartási ügyeket.

A NANE Egyesület tevékenységéről szóló rövid áttekintés kiemelte az érdekképviseletet, a szakember-támogatást, a megelőzést és az ellátást. A Patent Egyesület képviselője gyakorlati tapasztalatokról számolt be, elsősorban a gyermekvédelem és a szülői felügyelői jog együttes alkalmazásának nehézségeiről. Dr. Jancsó Gábor, az IM helyettes államtitkára az aktuális jogalkotási törekvésekről beszélt.

Dr. Subasitz Éva a személyállapoti perek tanulságait elemezte, dr. ifj. Vég Tibor pedig a védelem nem mindig népszerű, de az Alaptörvényből, a Be. és az Üttv., valamint 12

az etikai szabályzatból levezethető közreműködésének szükségességét indokolta a családon belüli erőszakkal kapcsolatos ügyekben is. Dr. Csák Zsolt, a Kúria elnökhelyettese, tanácselnök kiemelte, hogy a védelemhez hasonlóan a bírói ítélkezés sem mindig találkozik a társadalom egyetértésével, de a büntetőbíróságok hozott

anyagból dolgoznak, és csak a hatályos jogszabályok alapján. Amennyiben a jogalkotó a megelőzés érdekében új jogszabályt alkot, a bíróságok alkalmazni fogják.

A résztvevők megállapodtak abban, hogy a kerekasztal-beszélgetést a jövőben folytatni kívánják e sajnálatos társadalmi jelenség közös értékelésének érdekében.  Ügyvédek Lapja 2025 | 5

Nehéz terep

Az ügyvéd mint védő szerepe a családon belüli erőszakkal kapcsolatos ügyekben A családon belüli erőszakos bűncselekmények esetén gyakran felmerülő kérdés a laikusok részéről, hogy hogyan lehet ilyen elvetemült embert védeni. Kétségtelen, hogy nem feltétlenül népszerű feladat ilyen ügyekben a gyanúsított védelmének ellátása.

Dr. ifj. Vég Tibor ügyvéd, Budapest

európai közösségi jogász a terhelt védekezéshez való joga gyakorlásának keretei között a terhelt érdekeinek elsődlegessége alapján jár el.

(A fenti jogszabály tehát intézményesíti a védelem szükséges elfogultságát, aminek minden ügyben, így a családon belüli erőszakkal kapcsolatos ügyekben is a terhelt javára, ha nem is kritika nélkül, de meg kell jelennie. Az eljárás résztvevői közül ugyanis a védő az egyedüli, aki a terhelt javát kívánja szolgálni.)

2024-es felmérése szerint Magyarországon a megkérdezett nők 49 százaléka tapasztalt már fizikai vagy szexuális erőszakot, amit tetéz, hogy átlagosan minden héten meghal egy nő kapcsolati erőszak miatt. Ezeket az adatokat nem tudom ellenőrizni, talán eltúlzottnak tűnnek, de kétségtelen, hogy a társadalomban más területeken is eluralkodott az erőszak. A szemléletváltáshoz pedig az ügyvéd mint állampolgár úgy járulhat hozzá, ha felhívja a gyanúsított figyelmét arra, hogy sem házastársa, sem élettársa, sem más rokona vagy munkavállalója nem képezheti a tulajdonát. Ez azonban lassan megy át a köztudatba. Nem véletlen, hogy csak 1997-től módosult a Btk., és a gyermekvédelmi törvénnyel kapcsolatban megállapították, hogy az erőszakos közösülés bűncselekményét házastárssal szemben is el lehet követni.

Az esetek többségében a felek gyermeke is bevonódik az elkövetési magatartásba, ami megvalósítja a kiskorú veszélyeztetésének bűncselekményét.

A választ az alábbi jogszabályok adják meg: I. Alaptörvény XXVIII. cikk (3) bek.: A büntetőeljárás alá vont személynek az eljárás minden szakaszában joga van a védelemhez.

II. Be. 42. § (4) bekezdés alapján többek között: A védő köteles b) a terhelt érdekében minden törvényes védekezési eszközt és módot kellő időben felhasználni, c) a terheltet a védekezés törvényes eszközeiről felvilágosítani, a jogairól tájékoztatni, a kötelezettségeire figyelmeztetni, d) a terheltet mentő, illetve a felelősségét enyhítő tények felderítését szorgalmazni.

III. Üttv. 40. § (2) bekezdés: A védői tevékenység ellátása során az ügyvéd és az 14

IV. A fentiek kiegészítendők az ügyvédi működésre vonatkozó etikai szabályok néhány pontjával, így többek között például azzal, hogy az ügyvéd nem kerülhet ellentétbe ügyfele tényelőadásaival, ügyfele tagadása esetén sem tanúsíthat olyan magatartást, amely azt a látszatot keltheti, hogy ügyfele büntetőjogi felelősségének hiányával kételyei lennének, vagy amely a terhelt bűnösségére engedne következtetni. Továbbá a védő a jogorvoslat lehetőségével minden olyan esetben él, amikor annak jogi lehetősége fennáll, és védence is élt ezzel.

Ezek után, rátérve a konkrét védői feladatokra, megállapítható, hogy némi eltérés mutatkozik egyéb büntetőügyekhez képest.

Megítélésem szerint ugyanis idetartozik a nevelés és a szemlélet módosítása is.

Olvasóink figyelmébe ajánlom a HVG 2025. május 1-jén megjelent számát az áldozatvédelemmel kapcsolatban. Ebből az idézet: Az Európai Alapjogi Ügynökség

A védelem eredményessége érdekében a tényállás tisztázásához a következő kérdés a sértetti közrehatás esetleges megléte, ami nem ritkán felmerül akár kihívó, akár személyiséget sértő magatartással a sértett részéről.

Végül a számba jöhető bűncselekmények tárgyi súlyuk alapján emberölés, erős felindulásban elkövetett emberölés, testi sértés, szexuális kényszerítés, szexuális erőszak, személyi szabadság megsértése, kényszerítés, zaklatás. Ami a legszomorúbb, hogy az esetek többségében a felek gyermeke is bevonásra kerül az elkövetési magatartásba, legjobb esetben olyan módon, hogy a szülők tettlegességig fajuló vitája előttük zajlik, ami megvalósítja a kiskorú veszélyeztetésének bűncselekményét.  (Az országos rendőrfőkapitány szervezésében létrejött budapesti kerekasztal-konferencián, 2025. május 5-én elhangzott előadás szerkesztett változata.) Ügyvédek Lapja 2025 | 5

Fogadja ügyfeleit megújult környezetben!

Legyen szó új irodáról, a régi felújításáról, vagy éppen otthona megtervezéséről, teljeskörű lakberendezési szolgáltatással állunk rendelkezésére.

• • • • •

Térszervezés 3D látványtervezés Kiviteli tervek és műszaki dokumentáció a teljes megvalósítási folyamathoz Akár a teljes kivitelezési szakasz nyomon követése és ellenőrzése Nincsenek fix csomagok, minden kedves érdeklődő személyre szabott ajánlatot kap igényeinek megfelelően.

ST UDIO 8

További tájékoztatásért és árajánlatért keressen elérhetőségeinken: E-mail:

orsolya.studio8@gmail.com

FB:

https://www.facebook.com/Studio8lakberendezes

Tel.:

+36 30 258 9689 A hirdetésben található látványterv saját szellemi termék.

Törvényértelmezés

Önellenjegyzés Jogellenes vagy ha nem, teljes bizonyító erejű-e az a szerződéses okirat, amelyben az ellenjegyző ügyvéd maga is ügyletkötő fél? Van-e olyan ügyvédi tevékenységre vonatkozó szabály, amely tiltja vagy etikátlanná teszi a saját szerződés ellenjegyzését?

Dr. Hidasi Gábor ügyvéd, Budapest

Egy ügyvéd ellenjegyezte azt a szerződést, amellyel a gépkocsiját elajándékozta. A közúti közlekedési nyilvántartó szerv a tulajdonosváltozás regisztrációja során vizsgálta, hogy a magánokirat teljes bizonyító erejű-e, mert a változás nyilvántartásba vételének ez a feltétele. Észlelte, hogy az ajándékozó azonos az ellenjegyzővel. Úgy ítélte meg, hogy az adott okirat nem teljes bizonyító erejű, mert ügyvédi tevékenységről szóló normába ütközik. De vajon ütközik-e?

A szabályozás

Az irányadó szabályok egyike az Üttv. 43.§ (1) bekezdés: „Az ügyvéd és a kamarai jogtanácsos (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: ügyvéd) az általa szerkesztett, továbbá ügyvédi irodája, helyettese vagy az ügyvédi tevékenység általa alkalmazott gyakorlója, valamint a kamarai jogtanácsos ügyfelének a kamarai szabályzatban meghatározott követelményeknek megfelelő munkavállalója által szerkesztett és az ügyvéd által szakmailag jóváhagyott okiratot ellenjegyezheti.” Üttv. 44.§ (1) bekezdés is releváns: „Az ellenjegyzéssel az ügyvéd tanúsítja, hogy a) az okirat a jogszabályoknak megfelel, b) a felek nyilatkoztak arról, hogy az okiratban foglaltak megfelelnek az akaratuknak, c) az okiratban megjelölt felek, illetve az eljáró képviselőik azonosítását elvégezte, és d) az okiratot a felek előtte írták alá vagy az okiraton szereplő aláírást előtte sajátjukként ismerték el.”

A Pp. 325.§ (1) bekezdés e) pont is lényeges: „Teljes bizonyító erejű a magánokirat, ha … e) ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos az általa készített okirat szabályszerű ellenjegyzésével bizonyítja, hogy az okirat aláírója a más által írt okiratot előtte írta alá vagy aláírását előtte saját kezű aláírásának ismerte el” (A rPp. 196.§ (1) bekezdés e) pontjának első két tagmondata ezzel szinte azonos: …” ügyvéd (jogtanácsos) az általa készített okirat szabályszerű 16

ellenjegyzésével bizonyítja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előtte írta alá vagy aláírását előtte saját kezű aláírásának ismerte el, …).

A BDT2019.4069 számú eseti határozat is ide kapcsolódik: „A perbeli ügyvédi megbízási szerződés tekintetében a Pp. 196.§ (1) bekezdés e) pontja nem valósul meg, mert az ügyvédi ellenjegyzés csak az ügyvéd által mások között készített okirat teljes bizonyító erejű magánokirati jellegét képes biztosítani, de nem a felperes által saját maga kötött megbízási szerződést magába foglaló okiratét, hiszen a saját aláírását a felperes a saját pecsétjével nyilvánvalóan nem hitelesítheti.”

Megbízás önellenjegyzésre

Megbízás nélkül az ellenjegyzés kizárt.

Nem tartom jogellenesnek, nem etikátlan-

mezni például azt, hogy „Az ügyvéd és a kamarai jogtanácsos … az általa szerkesztett … okiratot ellenjegyezheti.” (Üttv. 43. § (1) bek.).

Az ESZ 2018. május 1. óta nem tartalmazza az egykori 8/1999. (III. 22.) MÜK szabályzat (rESZ) 5.15 pontjának tiltó rendelkezését („Az ügyvéd nem szerkesztheti és ellenjegyzésével nem láthatja el azt a szerződést, amelyben ő maga szerződő fél. Amennyiben valamelyik szerződő fél az ügyvéd hozzátartozója, ezt a tényt a szerződő felekkel külön közölni kell.”).

A szerződés alanya akkor sem minősül ügyvédnek, ha ez a foglalkozása. A szerződés alanyaként felel minden jogkövetkezményért is. nak és tisztességtelennek, ha az ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos (a továbbiakban: ügyvéd) a saját szerződése ellenjegyzésére megbízást fogad el. Az, hogy az ügyvéd önmagát bízná meg saját szerződése ellenjegyzésével, abszurd, de jogellenes is, mert a Ptk. 6:272. § szerint a megbízás legalább kétalanyú rábízási jogügylet. A rábízás csakis két személy viszonylatában értelmezhető.

Tilalom nélkül

Az okiratszerkesztés és ellenjegyzés az Üttv. és a 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat - ESZ - 5.1. pont alapján végezhető ügyvédi tevékenység. Igaz ez az önellenjegyzésre is. Az Üttv. ellenjegyzésről szóló rendelkezése sem tiltás, és nem is értelmezhető ekként. Aligha lehet tilalomként értel-

Annak, hogy a jogalkotó az Üttv-ben az önellenjegyzés tiltását és egy ekként értelmezhető összeférhetetlenségi szabályt sem helyezett el, nem az lehetett az oka, hogy teret akart adni az etikátlanságnak, netán népszerűsíteni akarta az önellenjegyzést, hanem az, hogy tisztában volt és van azzal, hogy az ügyvéd saját felelősségére fogad el és teljesít megbízásokat, tehát azt, hogy a konkrét esetben az ellenjegyzésre, így az önellenjegyzésre is elfogad-e, saját etikai és jogi kockázatára teszi, és egyedül az ő mérlegelésétől függ.

Ha az ellenjegyzés érvényes…

Amikor az ügyvéd ellenjegyez, törvény által előírt tartalommal bíró, egyoldalú, nem címzett jognyilatkozatot (Ptk. 6:4.§ (1) bek.) tesz arról, hogy az okirat alaki, alakÜgyvédek Lapja 2025 | 5

Törvényértelmezés

szerűségi és tartalmi szempontból a jogszabályoknak és az aláírók akaratának megfelel; a felek előtte írtak alá vagy az okiraton szereplő aláírásukat az ellenjegyző előtt sajátjuknak ismerték el, illetve a feleket és képviselőiket azonosította (Üttv.

44.§ (1) bek.).

Ha az ellenjegyzés érvényes, minden olyan joghatály fűződhet hozzá, amelyet jogszabály előír vagy megenged (v. ö. Üttv.

44.§, Ptk. 6:95.§, 6:96.§, 6:108.§ (1) bek.).

Az ellenjegyzésre is a kötelmek közös és a szerződések általános szabályait kell megfelelően alkalmazni (Ptk. 6:2. § (2) bek.). E szabályból adódik, hogy az ellenjegyzés akkor érvénytelen, ha jogszabályba ütközik, jogszabály megkerülésével alkalmazták, kivéve, ha ahhoz a jogszabály más jogkövetkezményt fűz. Más jogkövetkezmény mellett is semmis az ellenjegyzés, ha jogszabály ezt kifejezetten kimondja, vagy ha a jogszabály célja az ellenjegyzéssel elérni kívánt joghatás megtiltása. Ptk. 6:95. § szerinti semmiséget kamarai szabályzatba foglalt tilalom nem képes okozni, de ez érdektelen, mert mint már említettem - az ESZ-ben nincs is önellenjegyzési tilalom. Ügyvédi felelősség a teljes bizonyító erőért

A nem ügyvédi tevékenységre kötött megbízási szerződések kivételével a szerződés alanya akkor sem minősül ügyvédnek, ha ez a foglalkozása. A szerződés alanyaként felel a kötelem saját maga általi teljesítéséért és az érvénytelenség jogkövetkezményeiért is (v. ö. Ptk. XIX. fejezet). Az okiratszerkesztés és ellenjegyzés során viszont nem a szerződés alanyaként jár el, hanem ügyvédi megbízást teljesít. Nem a szerződéses kötelem teljesítéséért felel, hanem az Üttv. 44.§ (1) bekezdés szerinti elvárásokért. Mindez viszont azt is jelenti, hogy az ügyvéd az ellenjegyzésével azt is kifejezi szerződéses partnerei és az okirat felhasználói felé, hogy nem csak szerződő félként felelős, hanem ügyvédként, ügyvédszakmai alapon is. Az ügyvédet tehát az önellenjegyzéskor még a szokásosnál is fokozottabb felelősség terheli.

Közerkölcs

Az ESZ 5.8. pontja szerint az ügyvédi tevékenyég gyakorlója nem fogadhat el olyan megbízást, amelynek teljesítése az Ügyvédek Lapja 2025 | 5

Magas kitüntetésben részesült dr. Bánáti János, a MÜK örökös tiszteletbeli elnöke Dr. Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke 2/2025. (II. 7.) KE-utasításával megalapította a Magyarország Köztársasági Elnökének Arany Érdemérme nevű elismerést. Az elismerésben elsőként dr. Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara örökös tiszteletbeli elnöke részesült.

Az elismerés ünnepélyes átadására 2025. június 20-án a Sándor-palotában került sor. A kitüntetettet dr. Sulyok Tamás köztársasági elnök, dr. Trócsányi László, a Magyar Jogász Egylet elnöke, valamint dr.

Havasi Dezső, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke méltatta.

Dr. Sulyok Tamás köszöntőjében hangsúlyozta, hogy első kitüntetettje, dr. Bánáti János ügyvéd, a rendszerváltás után a Budapesti Ügyvédi Kamara, majd a Magyar Ügyvédi Kamara elnökeként jogi tudásával, bölcsességével és éleslátásával érdemelte ki magas pozícióit, amelyekben történelmi időkben alkotott kimagaslót.

Dr. Bánáti János köszönő beszédében kiemelte, hogy amikor a köztársasági elnök ügyvédi pályaívét méltónak találta arra, hogy ezzel a magas kitüntetéssel honorálja, akkor a kitüntetett személyén keresztül az ügyvédség részesült ebben a magas elismerésben, és hogy első ízben, az meg külön azt jelenti, hogy az ügyvédi hivatásnak a magyar társadalmon belül, a magyar igazságszolgáltatáson belül megvan a kellő súlya.

Az egész magyar ügyvédséget érő elismerésben osztozva gratulálunk a kitüntetettnek!

Üttv-ben meghatározottakon túl közerkölcsbe ütközik. E szabály azt a megbízást (és teljesítését) is etikai tilalom vonja, amely tételes etikai szabályt ugyan nem sért, de a közerkölcsöt igen. Kérdés, hogy e szabály értelmezhető-e az önellenjegyzés tilalmaként? Kizárt-e a közokirati hatály, ha a szerződés érvénytelen?

Az ESZ utalása a közerkölcsre erősen emlékeztet a Ptk. 6:96. § szerinti nyilvánvaló jóerkölcsbe ütközésre, ami közismert semmisségi ok. Ez azt jelenti, hogy a közerkölcsöt sértő ügyvédi megbízás lényegében semmis, hiszen a közerkölcssérelem és a nyilvánvaló jóerkölcsbe ütközés nem igazán elhatárolható. Ahhoz, hogy a fél és a vele szerződő ügyvéd önellenjegyzésre irányuló megbízási szerződése közerkölcsöt sértsen, nem elég csupán az a tény, hogy az ügyvéd maga is szerződő fél, hanem az ellenjegyzésre váró szerződés kötelmi tartalmát illető többlettényállás is szükséges. E nélkül a közerkölcsbe ütközést az önellenjegyzés nem igazolja. Az önellenjegyzési megbízás és teljesítése tehát akkor sért közer-

kölcsöt, miáltal jogi és etikai normát is, ha a szerződéses kötelem tartalma az, ami közerkölcsbe (nyilvánvalóan jóerkölcsbe) ütközik. Ebben az esetben azonban nem csak az önellenjegyzés, hanem az ellenjegyzés is kizárt. A kötelem érvénytelensége azonban nem érinti az okirat teljes bizonyító erejét, ha ügyvéd ellenjegyezte.

Igaz ez az önellenjegyzett magánokiratra is. Elvégre a kötelem érvénytelenségének okát is az okirat bizonyítja.

Az ügyvéd és ügyfele közötti jogügylet

Az ESZ 5.8. b) pontja arról is szól, hogy az ügyvéd az ügyfelével a megbízási jogviszony fennállása alatt saját maga, illetve a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója javára a megbízás tárgyára vonatkozóan vagy a megbízással kapcsolatban – ügyvédi megbízási díj-megállapodás kivételével – jogügyletet csak az illetékes területi ügyvédi kamara elnökének a hozzájárulása után köthet.

Merőben más az, amikor az okiratszerkesztési és ellenjegyzési megbízás azért jön létre, mert az ügyvéd, foglalkozására tekintet nélkül is, szerződne, miál17

Törvényértelmezés

tal a szerződés tárgya nem tartozna ügyvédi titoktartási körbe, mint az az eset, amikor az ügyvéd a titoktartási körbe tartozó ügy tárgyára – dologra, jogra köt szerződést saját megbízójával. Az első esetben a szerződés megkötésének, érvényességének és hatályának az előzetes elnöki hozzájárulás nem feltétele. A második eset törvényi tényállásából viszont relatív érvényességi okra lehet következtetni, tehát az előzetes hozzájárulás hiánya kizárja a szerződés érvényességét, de ez az érvénytelenség hozzájárulással megszüntethető. Ez azt jelenti, hogy nem törvényi vélelem, hogy az ügyvéd és megbízója között a megbízás alatt kötött szerződés jogellenes vagy etikátlan. Ilyen törvényi vélelem nem létezik.

E szabály egészen biztosan nem arról szól, hogy az ilyen ügylet eleve jogszabályba, etikai normába vagy közerkölcsbe ütközik. Ha ütközne, a kamara elnöke sem adhatna hozzájárulást. Az elnök ugyanis e szabállyal nem arra kapott felhatalmazást, hogy feloldozza az ügyvédet az etikátlanság és a közerkölcssérelem alól. E norma csupán arról szól, hogy szükséges a kamarai kontrol az adott ügylet tartalmát illetően, hiszen az ügyfelet a szerződéskötéskor nem csak üzleti megfontolások, hanem az ügyvédje iránti nem üzleti típusú bizalom is motiválhatja, ami torzíthatja is az ügyleti akaratot.

Másoldalról nézve, az ügyvéd az ügyre vonatkozó ismereteit használhatja fel arra, hogy ügyfelét a vele való – esetleg 18

az ügyfélre nézve előnytelen - szerződés megkötésére vegye rá. Mindez indokolja a kamarai kontrollt.

Az önellenjegyzés tilalma, semmissége, egyéb jogellenessége, etikátlansága tehát a fenti jogszabályok és az ESZ alapján nem igazolt.

Ellenjegyzés az ügyvédi megbízás aláírása?

Ami a BDT2019.4069-t illeti, az sem az önellenjegyzés jogellenességéről szól, hanem a perképviseleti megbízásról szóló okirat bizonyító erejéről. A perbíróság szerint a megbízási szerződés ügyvéd általi aláírása a szerződéses okirat ellenjegyzése, és ez azért zárja ki a teljes bizonyító erőt, mert az ügyvédi ellenjegyzés csak mások közötti szerződés esetében válthatja ki a teljes bizonyító erőt. Ezt a rPp. 196.§ (1) bekezdés e) pontjával indokolja, amivel a hatályos Pp. ellenjegyzéses bizonyító erőről szól szabálya lényegében azonos.

A BDT e mellett – az ellenjegyzés okán – foglalkozik még azzal is, hogy az ügyvédi megbízási szerződésen az ügyvéd a saját aláírását a „pecsétjével” nem képes hitelesíteni. Az, hogy miért lenne szükség az ügyvédi aláírás „hitelesítésére” az ügyvédi megbízási szerződésen, a BDT-ből nem derül ki.

Az ügyvédi megbízás az Üttv. 29.§ miatt alaktalanul, tehát alírás, hitelesítés, ellenjegyzés és más alakszerűség nélkül is érvényes, ha igazolható a felek megállapodása a megbízás tárgyában és a díjazásban.

Ennél a mindezt tartalmazó, okiratba foglalt megbízási szerződés nyilván erősebb bizonyító erejű.

Az ügyvéd, mint az egyik ügyletkötő aláírása az ügyvéd szerződéses ügyleti akaratának - a megbízás elfogadásának és a teljesítési kötelezettség elvállalásának - a kinyilvánítása, miáltal nem ellenjegyzés (értsd: önellenjegyzés). Az sem lenne kizárt és jogellenes, ha az ügyvéd a megbízási szerződését ellenjegyezné, ha erre van megbízása, de ennek a mutatványnak nincs értelme. A megbízási szerződés e nélkül is kifejti a megcélozott joghatást.

Mindemelett az írásbeli megbízás megfelel a Pp. 325.§ (1) bekezdés h) pont első fordulata teljes bizonyító erejű magánokiratra vonatkozó szabályának („… olyan, törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott szolgáltatás, vagy zárt rendszerben alkalmazott, tanúsított bizalmi szolgáltatás keretében jött létre, ahol a szolgáltató az okiratot a kiállító azonosításán keresztül a kiállító személyéhez rendeli és a személyhez rendelést a kiállító saját kezű aláírására egyértelműen visszavezethető adattal együtt vagy az alapján hitelesen igazolja;…). Önellenjegyzés az ingatlannyilvántartásban

Az önellenjegyzett magánokirat az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmatlan.

Az, hogy azért alkalmatlan-e, mert nem teljes bizonyító erejű magánokirat, az 1997. évi CXLI. törvény (rInytv.) 32.§ (3) bekezdéséből és a 2021. évi C. törvény (Inytv.)

35.§ (4) bekezdéséből nem derül ki. A teljes jogszabályi környezet alapján abból indulok ki, hogy nem ezért, hanem egyéb garanciális okokból alkalmatlan. Az ingatlan-nyilvántartási szabályokból nem vonható le olyan következtetés, miszerint a bejegyzési kérelemhez mellékelt, önellenjegyzéssel ellátott magánokirat érvénytelen, mert az önellenjegyzés jogszabályba ütközik.

Fokozott bizalom

Az önellenjegyzési megbízások nem azért nem okoznak különösebb zavart az ügyvédség és az ügyvédi hivatás megítélésében, mert ritkán fordulnak elő, hanem mert a megbízónak az ügyvédjével szembeni fokozott bizalmát fejezik ki, amit az Üttv. 1.§ (2) bekezdése értelmében „mindenki köteles tiszteletben tartani”. Azzal, hogy a jogalkotó nem tiltja az önellenjegyzést, ezt a bizalmat tartja tiszteletben.  Ügyvédek Lapja 2025 | 5

Egyszer volt, hol nem volt...

Korképek közelmúltunkból

„A helyes tárgyalási magatartás” Piros Sándor Zala megyei bírósági elnök ügyvédképe, 1956–1958

Egy olyan Zala megyei bírósági elnök ügyvédképéről írok, akinek működése 1953 és 1982 között meghatározó volt a zalai jogászság életében. Dr. Piros Sándor 1924-ben született Debrecenben, 1950-ben szerzett jogtudományi doktorátust a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán. 1952–1953 között a Békés Megyei Bíróság elnökhelyettese, majd 1953–1982 között a Zalai Megyei Bíróság elnöke volt. A Magyar Jogász Szövetség Zala Megyei Szervezetének elnöke volt. Támogatta a zalai jogászság csatlakozását a Pannon Jogász Szim­pó­zi­um­ hoz, szervezőként és előadóként is részt vett a munkájában. A jogászszövetség zalai elnökeként egy 1956. február 10-én tartott ankéton fejtette ki véleményét a „helyes tárgyalási magatartásról”. Számba vette a bírói, ügyészi és ügyvédi magatartás elvárásait, anomáliáit, és javaslattal élt úgymond az optimalizálásukra.

Dr. Németh László Sándor jogász, főlevéltáros, a Magyar Nemzeti Levéltár Szakmai Koordinációs Igazgatóság igazgatója

A szovjet Kalinyin és Abramov sorvezetője mentén

„A kritika jó, ha önkritikával kezdődik, ezért helyesebb lesz, ha először a bírák tárgyalási magatartásáról beszélünk” – kezdte mondandóját az elnök, és a szovjet-orosz forradalmárt, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának egykori elnökét, Kalinyint idézte: „A bíró a nép legbonyolultabb vitás ügyeit dönti el, kibogozza és felfedi az osztályellentétek rejtett formáit.” Ezután Abramov szovjet jogászprofesszort citálta, aki a következőket írta a tárgyalás politikai jelentőségéről: „A bíróság azáltal, hogy minden egyes pert szabályszerűen bírál el és igazságosan dönt el, rámutat a szocialista jog, a szocialista törvény jelentőségére és erejére mint azoknak a hatalmas eszközöknek egyikére, amelyeknek a segítségével a munkások és parasztok szocialista állama történelmi feladatát megvalósítja.”

Piros Sándor szerint Abramov a szovjet és a Magyar Népköztársaság bírósági szervezetéről szóló (1954. évi II.) törvények összhangját is méltatta, több kijelentését idézte: „a bíróságok az igazságszolgáltatás gyakorlása során védik és biztosítják a népi demokrácia állami, gazdasági, és társadalmi rendjét, intézményeit, valamint a társadalmi tulajdont. […] [a bíróságok] büntetik a dolgozó nép ellenségeit, a bűncselekmények elkövetőit.”

Az elnök a fentiekből a bíró nevelő feladatának fontosságát hangsúlyozta, ami, véleménye szerint, a helyes tárgyaÜgyvédek Lapja 2025 | 5

lásvezetéssel, követelményeinek, légkörének, munkakörülményeinek megteremtésével kezdődik.” Nem helyes, még ha hűvös is van a teremben, hogy a bíró nem megfelelően van felöltözve, kalapban tárgyal. […] Nem helyes, ha a bíró a tárgyalóteremben, tárgyalás közben cigarettázik. […] A bírói fölény nem egyenlő a fölényeskedéssel, az a bírói készületlenség jele. […] A tárgyaláson nincs helye a vicceskedésnek, mert erősen rontja a bíróság tekintélyét. […] Ha valakinek a felesége már áldott állapotban van, nem helyes kijelenteni, hogy ez egy fél gyerek, s ezt vesszük enyhítő körülménynek. […]

Megengedhetetlen, ha a reggel fél 9-kor kitűzött ügyet még délben is tárgyalják.”

Piros Sándor itt egy olyan bírói példát említett, aki egy büntető fellebbezési tárgyalási napra tizenhét fellebbezési ügyet tűzött ki, majd további anomáliákat sorolt: „Kínos, mikor a felek észreveszik, hogy a bíró unatkozik, tájékozatlan, nem figyel, el is szundít a tárgyaláson. […]

Más hangot kell használni a megtévedt, tévedését belátó, megbánást tanúsító dolgozó osztályhelyzetű terhelttel szemben, mint az ellenséges beállítottságú, osztályellenség, cinikus, körmönfont terhelttel szemben.”

Egyik járásbírósági bíró ugyanis egy magánvádas ügyben úgy tisztázta a terhelt vagyoni viszonyait, hogy ítélete nem is csődleltárként, hanem hagyatéki leltárként hatott, mert a vádlottnak a végrehajtás alól mentes ingóságait is felsorolta.

Az osztályhelyzetet mindig szükséges tisztázni

Az osztályhelyzetet mindig szükséges tisztázni – jelezte előadásában Piros Sándor.

Voltak ugyanis olyan ítéletek, ahol egyszerűen földművesnek írták a hatvanholdas kulákot vagy segédmunkásnak a volt nagykereskedőt, egyszerű molnárnak a volt malomtulajdonost.

Az elnök további alapvetéseket is hangsúlyozott: „A tárgyalás legfőbb célja a helyes tényállás megállapítása, a jogszabályok alapján a bizonyítási sorrend meghatározása. […] A tanú nem valamelyik fél tanúja, hanem az ügynek a tanúja. […] A tárgyalás legfontosabb szakasza az ítélethozatal.”

19

Egyszer volt, hol nem volt...

Az ítéletnek egyezni kell a dolgozó nép igazságérzetével

Piros Sándor további Kalinyin-idézeteket hangoztatott: „Az ítéletnek meggyőzőnek kell lennie, egyezni kell a dolgozó nép igazságérzetével. A világos tényállásból következik a helyes döntés. […] Minél inkább nyomot hagy a bírósági eljárás az ember emlékezetében, annál inkább nagy hatással kell lennie az ember lelkiségére és jövőbeli cselekedeteire.”

A bírák után az ügyészek munkáját elemezte. Helytelen az a felfogás – kezdte –, hogy az ügyész főleg tárgyaláson kívül folytatja a munkáját, a tárgyaláson való részvétel másodlagos. Ebből fakad az is – érvelt –, hogy sokszor nem készül fel a tárgyalásra. „Az állami közvádló fontos szerepet visz perbeszédek, a tényállás felderítésében […] A lényeg: a vádbeszéd, a bűnösség fokának megállapítása, a büntetés mértékére vonatkozó jogi okfejtés.”

Sifmann orosz akadémikust citálta. „A mi ügyészünk az állami közvádló. Az ügyész a bíróság előtt az állam érdekeit képviseli, rajta keresztül hazánk beszél, az egész szovjet nép.” Az ügyészi munka tárgyilagos, célzatosság nélküli – szögezte le Piros Sándor.

Később Andrej Visinszkijt idézte, aki büntetőjogász, államügyész, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának tagja, külügyminiszter és ENSZ-nagykövet is volt: „Egyesek azt gondolják, hogy a tárgyilagosság valami burzsoá előítélet, politikai nélküliség, osztályfelettiség, hogy azt jelenti, távolodj el az osztályharctól, az osztálypolitikától. Ez nem igaz. A tárgyilagosság elősegíti, hogy helyesen fejezd ki a valóságot, a tárgyilagosság helyesen tájékoztat, győzelemre segít.”

Az ügyész – folytatta –, ha meg van győződve a vádlott bűnösségéről, beszédével mozgósítani tudja a közvéleményt a bűnöző elemek ellen. „A beszédnek szenvedélyesnek, támadónak, leleplezőnek, világosnak, alaposnak és meggyőzőnek kell lenni. Ez akkor lehetséges, ha az ügyész a kultúra, a tapasztalat, az ügy teljes ismeretének fegyverzetében lép fel, szónoki technikával rendelkezik, és meg van győződve a vádlott bűnösségéről.”

Mellőzni kell a szellemes megjegyzéseket is – jelentett ki –, és példaként említette az egyik közveszélyes munkakerülő bűnügyét, ahol a következő kérdést intézte 20

az ügyész a vádlott nőhöz: „Ugye míg maguk takarítottak, addig más kefélt?”

Ugyanis a tiltott prostitúcióért vádolt közveszélyes munkakerülő nők a cipészműhelyben is folytatták üzérkedésüket.

Sokat kell tanulni Visinszkij elvtárstól – jegyezte meg Piros Sándor –, akinek beszédeiben a bűncselekménynek az állami érdek szempontjából való megítélése, a tárgy átfogó ismerete, a férfias erő, a gondolat szemléletessége, a finom jogi analízis és a politikai élesség teljes összhangban van a vádlott bűnösségének mesteri bizonyításával.

A szocialista ügyvédeszmény

Az ügyészi munka kritikáját követően Piros Sándor rátért az ügyvédek működésének megítélésére. A központi politikai és igazgatási irányítás ellenére olyan szemléleti hibákat vélt felfedezni az ügyvédi működésben is, ami – úgymond – ellentétes a szocialista ügyvéd magatartásával, és károsan befolyásolhatja az ügyvédségről alkotott társadalmi felfogást.

Leszögezte, hogy az ügyvédnek, a bírónak és az ügyésznek is alapvető feladata az anyagi igazság kiderítése. Különösen igaz ez az ügyvédség polgári perekben vitt szerepére – fogalmazott –, ugyanis itt nincs hatósági, rendőri, ügyészi előkészítés, az ügyvédre hárul az ügyfél lelkiismeretes és gondos meghallgatásával a perben várható összes körülmény tisztázása mellett a keresetlevél terjengősség nélküli megírása.

A bizonyítékokat már itt fontosnak tartotta megjelölni, elkerülve ezzel, hogy az első tárgyalások lényegében a régi perfelvételi napként induljanak.

Nehezményezte, hogy ritkán, de még mindig olyan követeléseket is ellenjegyeznek ügyvédek, amelyek eleve nem megítélhetők, nem ritkán a megítélhető követelés tízszeresét tartalmazzák a keresetlevelek. Bár a követelés összegét az ügyfél szabja meg a jogi képviselőnek, de a polgári perekben az ügyvéd az ügy első bírója; kellő felvilágosítással a túlzó követeléseket elfogadható keretek közé lehet szorítani, megkímélve az ügyfelet a felesleges perköltségtől.

Egy elrettentő példát is hozott, amikor is egy válást követően az anyával maradt fiú új háztartást alapítva beperelte az apját olyan, állítólag az ő munkája révén szerzett és gyarapított ingatlanok kapcsán, amelynek szerzése idején csak 1012 éves lehetett.

Piros Sándor kitért az ügyvédek büntetőtárgyaláson tanúsított magatartására. Hangsúlyozta, hogy a védő feladata nem a bűncselekmény, hanem a vádlott védelme, ezért az ügyvédnek minden olyan körülményt, motívumot fel kell tárnia, amely a vádlott cselekményét menti. Hangsúlyozta, hogy az ügyvéd ne pazarolja beszédét olyanra, ami semmilyen kapcsolatban nem áll a vádlott cselekményével és bűnösségével. A bizonyítások során ne próbálják más irányba terelni ezzel a bizonyítást, csak az üggyel kapcsolatban levőkre szorítkozzanak. Ügyvédek Lapja 2025 | 5

Egyszer volt, hol nem volt...

Szívesen idézett ókori szerzőket is.

Marcus Valerius Martialis, minden idők legnagyobb epigrammaköltőjének egyik epigrammáját idézte 1956-ban. A költő így gúnyolta ki azokat a védőket, akik a bíróságon az ügy lényegéről megfeledkezve mindenről beszéltek, ami csak eszükbe jutott: Nincs itt erőszak, gyilkosság, méreg Ügyem csak három kecskéről szól, A szomszédot vádolom lopással, A bíró bizonyítékot csak erre kér, Te viszont Gannit is felhozod, Mitriadészt, És a punok támadását, árulását, Mitiuszt idézed, Majd Máriuszt, Sullát, Mindent összekiabálsz, hadonászol, Igazán ideje, hogy a kecskékről beszélj Piros előadásában azt is észrevételezte, hogy az ügyvédek gyakran a kialakult bírói gyakorlattal és az LB elvi döntéseivel ellenkező módon érvelnek védőbeszédeik során. Egy olyan ügyet említett, amelyben az állandó bírói gyakorlattal ellentétesen az ügyvéd erdei falopásos eseteknél egy 1800-as évek végén kelt árjegyzék szerint számította a fa tőárát, holott a forgalmi árát kellett volna irányadónak vennie – így akart bűntettből szabálysértést csinálni.

Nehezményezte, hogy az ügyvédek visszaélnek a Pp.-nek azzal az elvével, amely nem korlátozza a perbeszédeket.

Ahogy fogalmazott: „Sokan kilométeres távbeszélgetéseket rendeznek a bírósági tárgyaláson.”

Cáfolta azt a korabeli mondást, hogy „Amennyivel az ügyvéd tovább áll, a vádlott annyival tovább ül.” Azt sem tartotta szerencsésnek, ha az ügyvéd szó szerint felolvassa a tárgyaláson az írásban korábban benyújtott fellebbezését. Ekkor újból egy, a szónoki művészetről szóló ókori szerző anekdotáját idézte, amely egyes szónokok végletekig elnyújtott, előre leírt fogalmazványon alapuló szónoklatát bírálta. „Cassiusnak, az ismert szónoknak egyszer egy olyan szónok ellenfele volt, aki beszédét füzetből olvasta fel. S anélkül, hogy a füzetből feltekintett volna, a kellő pillanatban így kiáltott fel: Miért nézel rám olyan szigorúan, Cassius? Herkulesre esküszöm – szólt közbe Cassius –, én nem nézek rád, de ha erre a Ügyvédek Lapja 2025 | 5

füzeted szerint szükség van, akkor parancsolj; és Cassius a legszúrósabb tekintettel nézett a felolvasóra.” Amikor tehát az ügyvédek így járnak el a perekben, sajnos nem látják a hallgatóság szenvedő arcát – érvelt a zalai bíróság elnöke.

Fontosnak tartotta leszögezni, hogy az anyagi igazság kiderítéséhez nemcsak a cselekmény társadalmi veszélyességét, hanem az elkövető személy társadalom veszélyességét is fel kell deríteni.

A szocialista ügyvédi védelemmel nem összeegyeztethető – jegyezte meg –, ahogy az ügyvéd próbálja eltorzítani.

Amikor a dolgozó osztályhelyzetű vádlottaknál arra hivatkozik, hogy „habár a vádlott a terhére rótt bűncselekményt elkövette, de a dolgozó osztályhoz tartozik, így személye a társadalomra nem jelenthet veszélyt”, ezt az ügyvédi magatartást jogilag és politikailag is tévesnek tartotta,

Az 1956-os forradalom leverését követő ítélkezési gyakorlat kialakítása a rezsim szoros politikai ellenőrzése mellett, irányításával zajlott.

A Zala megyei bíróságok, ügyészség, ügyvédség olyan úgynevezett ellenforradalmi bűncselekményekben jártak el, mint a fegyverrejtegetés, a tiltott határátlépés, izgatásos bűncselekmények, államrend elleni bűncselekmények.

Az ötvenes évek közepén a zalai bíróságok meglehetősen eklektikus képet mutattak. A bíróságon dolgozó bírák beosztása nem volt állandó, a büntető, illetve polgári fellebbviteli tanácsok állandóan változtak. Számos esetben előfordult, hogy büntetőbírák a polgári, polgári bírák pedig a büntető fellebbviteli tanácsba nyertek beosztást. Mindez a munka nívójának csök-kenését eredményezte. Fiatal, kellő tapasztalattal és gyakorlattal nem

Az ötvenes évek közepén a bíróságok meglehetősen eklektikus képet mutattak. A bírák beosztása nem volt állandó.

Mindez a munka nívójának csökkenésével járt. ugyanis ha valakinek a személye a társadalomra nem veszélyes, büntetőeljárást sem lehetséges ellene indítani. Leszögezte, hogy a bűncselekményt elkövető vádlott személye a cselekményén keresztül válik csak veszélyessé a társadalomra.

rendelkező járásbírók dolgoztak hónapokon keresztül a fellebbviteli tanácsokban, ugyanakkor megyei bírók tárgyaltak hosszú ideig például a Zalaegerszegi Járásbíróságon. Személyes mulasztások révén a fellebbviteli munka is akadozott.

A szakmai és politikai képzés hiánya okozza az ügyvédi magatartás anomáliáit

A bírák tisztánlátását is megzavarta

Piros Sándor, a Zala Megyei Bíróság elnöke a fentebb sorolt, általa helytelen ügyvédi magatartások mögött a szakmai és politikai képzés hiányát látta. Szerinte az ügyvédek egy része nem ismeri a legújabb szocialista jogalkotásokat, a büntető fellebbezési tárgyaláson még a régi büntetőnovella alapján kérik a büntetés felfüggesztését. A politikai képzetlenség miatt lemaradnak, ami gátolja a fejlődésüket.

Előadása végén reményét fejezte ki, hogy az ankét is hozzájárul a hibák javításához, és javasolta, hogy a jövőben vitassák meg egymás tárgyalási magatartását. Nem sejthette, hogy előadása után néhány hónappal olyan történelmi események következnek be, amelyek komoly kihívás elé állítják a zalai jogásztársadalom minden tagját.

Piros Sándor elnök egy 1958-ban kelt jelentése szerint a zalai bíróságok működésében nagy za-vart okozott, és a bírák tisztánlátását is nagyban megzavarta az „1956. évi októberi ellenforradalom”. Voltak olyanok, akik nyíltan szimpatizáltak az eseményekkel. Ezek a személyek a bíróság dolgozóinak egy részét is befolyásuk alá vonták, néhányukat emiatt elbocsátották.

A Zala Megyei Bíróságon két elsőfokú és egy fellebbezési büntetőtanács működött. A büntetőtanácsok egyikét dr. Farkas József tanácselnök vezette, a másikat dr. Piros Sándor elnök. Ők ítélkeztek s fejezték be az „ellenforradalmi bűncselekményekben” folytatott ügyeket.

Az ’56-os Zala megyei események ös�szehasonlíthatatlanul kisebb jelentőséggel bírtak, mint például Győr-Sopron, Veszprém vagy Heves megyében, emiatt itt az 21

Egyszer volt, hol nem volt...

úgynevezett ellenforradalmi bűncselekményekben rendes bíróságok, járásbíróságok, megyei büntetőtanácsok ítélkeztek, népbírósági tanácsot nem hoztak létre. A statáriális, rögtönbíráskodási eljárásnál mozgó, utazó katonai tanácsok jártak el.

Az eljárások zöme fegyverrejtegetés bűncselekménye miatt folyt.

A megyei első fokon induló eljárások közül fellebbezés folytán csak néhány ügy került a Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsához. Ilyen volt például az

ügyvédi hivatás gyakorlásáról és az ügyvédek szervezeteiről rendelkezett. És mégis tartotta magát a szakmaiság

Jó néhány kiemelt zalai per tárgyalási jegyzőkönyvének áttanulmányozása után az a kifejezett meggyőződésem, hogy az adott körülmények között az ügyvédek jó szakmai színvonalon és korrekt módon védték védenceiket, több esetben sikerült felmentést elérniük, vagy enyhíteni a vádindítványban szereplő súlyosabb minősítést.

A statáriális eljárásban a katonai tanácsok előtt a katonai védők jártak el. Az állam érdekére hivatkozva a polgári büntetőeljárásban is korlátozták az ügyvédek körét. úgynevezett Majerszky-per vagy a lenti, illetve zalaszentgróti forradalmárok ügye, azonban a kanizsai Orbán Nándor ügyét már csak a Legfelsőbb Bíróság rendes büntetőtanácsa tárgyalta. Egyetlen olyan súlyú ügy sem volt, amelyet a Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsa magához vont volna, vagy a megyei ügyész javaslatára a legfőbb ügyész ott emelt volna vádat. Azok az ügyek ugyanis, amelyek első fokon a Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsánál indultak, rögtön jogerőssé váltak.

A statáriális eljárásban a katonai tanácsok előtt a katonai védők jártak el. Az állam érdekére hivatkozva a polgári büntetőeljárásban is korlátozták az ügyekben eljáró ügyvédek körét. Kirendelt védőként csak az az ügyvéd járhatott el, akit az igazságügy-miniszter az e célból összeállított jegyzékbe felvett. Zalában hat ügyvéd szerepelt a lajstromban, köztük a kamara elnöke, titkára – hárman párttagok sem voltak. Zala megyében elenyésző volt azoknak az ügyeknek a száma, amelyekben a lajstromban szereplők eljártak. A főbb ügyekben már 1957 első felében eljárás indult, ezekben a védők meghatalmazás útján végezték a munkájukat.

A később megjelent 5/1957. (VI. 29.)

IM-rendelet részletesen szabályozta azoknak a bűntetteknek a körét, amelyek miatt indított büntetőeljárásban eljárhattak ezek az ügyvédek. Ezt követően, még 1958. április 21-én jelent meg a Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1958. évi 12. számú törvényerejű rendelete, amely az 22

Főleg a BHÖ (Büntető Anyagi Jogszabályok Hatályos Összeállítása) 1. (1) bekezdésében szereplő vezetői tevékenységet próbálták a BHÖ 1. (2) bekezdésében szereplő tevékeny részvételre minősíteni; komoly különbség volt a büntetési tételben. Sokszor az eljárás megszüntetését, felmentést, illetve a bűncselekmény megállapítása esetén enyhe büntetés kiszabását kérték.

Dr. Major Ákos, aki korábban a Népbíróságok Országos Tanácsának elnöke volt, és az úgynevezett kék cédulás választások után az Igazságügyi Minisztérium által kinevezett vezetőként a visszaélések kivizsgálásában, pontosabban elbagatellizálásukban jeleskedett, a Majerszky-per első- és harmadrendű vádlottját védte, felmentő ítéletet, illetve enyhe büntetést kért az első fokon eljáró bíróságtól. Az ebben a perben eljáró ügyvédek mindegyike minden esetben a szabotázs vádjától való felmentést s az enyhébb büntetési tételt jelentő BHÖ 1. pont (2) bekezdés minősítést kérte.

A koncepciós elemekkel is átszőtt Majerszky-perben (második MAORT-per) azonban nem volt realitása a felmentő ítéletnek. Az új rezsim által generált és a Belügyminisztérium Politikai Nyomozó Osztálya által vizsgált ügyben – az úgynevezett olajhiányra – politikai válasz született. A megyei bíróság Farkas József vezette büntetőtanácsa súlyos ítéletet hozott. Az elsőrendű vádlottat 12 év börtönbüntetésre ítélték. Az ügy szigorú megítéléséhez nagymértékben hozzájárult az a tény, hogy a vállalat jogtanácsosa a hatóságok rendelkezésére bocsátotta a válla-lati munkástanácsok jegyzőkönyveit. A

Majerszky-ügyben a vádlottak legtöbb esetben csatlakoztak a védői fellebbezéshez, néhány esetben kiegészítéssel éltek.

Az egyik ügyvédi fellebbezés tartalma lényegében már ekkor utalt a per koncepciós jellegére, ugyanis a büntetőeljárást a tervgazdasági bűncselekményeknél kötelezően megkövetelt, a vállalat tárgya szerint illetékes, illetve a hatóság felett felügyeletet gyakorló miniszter által tett feljelentés nélkül indították, a bíróság a tárgyalást is így kezdte meg, és ezen észrevétel után folytatta A fellebbezés után a Legfelsőbb Bíróság Borbély János vezette – akit vigyorgó halálnak becéztek jogászkörökben – Népbírósági Tanácsa már összevontan tárgyalta a dél-alföldi olajmező ugyancsak koncepciósnak tekintett szabotázsügyét a Majerszky-féle perrel, és jó néhány vádlott esetében súlyosabb ítéletet hozott. Nem súlyosbította azonban néhányuknak, többek között az elsőrendű vádlottnak, Majerszkynek az elsőfokú ítéletét, ugyanis ő és védője, Major Ákos a jogszabályok adta ideig visszavonta a fellebbezést.

A Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsához benyújtott fellebbezésnek nagyon nagy rizikója volt, ugyanis itt nem érvényesült a súlyosítás tilalma, és nem zalai ügyek esetében előfordult, hogy az enyhítésre irányuló fellebbezéskor halálos ítélet született. Ezért sok esetben – a tanácsvezető személyének függvényében is – a védők visszavonták a fellebbezésüket, megkí-mélve védenceiket az esetleg súlyosabb büntetéstől. Emiatt az ügyvédeket sok kritika érte, de az ügyek részletes áttanulmányozása nélkül véleményt megfogalmazni inkorrektségnek tűnik.

Jó néhány ügyvédi interjú alapján azt mondhatom, hogy bár az ügyvédek nem rendelkeztek konkrét információval a később bejelentett amnesztiát illetően, de ahogy fogalmaztak, az a levegőben lógott.

Elmondták, hogy a regnáló rezsimnek sem lehet hosszú távon érdeke, hogy széles tömegeket fordítson maga ellen. Az új rezsim 1958-ban ki is jelentette, hogy akkor lesz amnesztia, ha az már az ő hatalmát erősíti.  (A Zala Vármegyei Ügyvédi Kamarának a 150 éves hazai ügyvédi kamarai lét emlékére Zalaegerszegen 2025. március 21-én megrendezett ünnepi megemlékezésén elhangzott előadás rövidített, szerkesztett változata.) Ügyvédek Lapja 2025 | 5

Történet, tanulságokkal

Nagykanizsa város ügyvédeinek küzdelme a kamarai székhelyért a kiegyezés után Ahhoz, hogy megértsük a nagykanizsai ügyvédek fellépését az alakuló ügyvédszervezet székhelyének városukba helyezése iránt, röviden tekintsük át azt az 1867 és az 1900-as évek első évtizedei között lezajló társadalmi folyamatot, amelyet polgárosodásnak hívunk, és amely Zala megye két központi szerepkört betöltő településén, Nagykanizsán és Zalaegerszegen egy időben került a gazdasági élet és a politikai kezdeményezések centrumába.

Dr. Károlyi Attila József ügyvéd, Nagykanizsa, a Zala Vármegyei Ügyvédi Kamara titkára

utaltam rá – a kiegyezés érlelte meg a helyzetet annyira, hogy sor kerüljön ilyen egyletek megalakítására, az átmeneti állapot alatt nem kerülhetett rá sor. Az 1860as évek közepétől sorra alakultak az országban az ügyvédegyletek. Pest-Budán 1865-ben, Debrecenben 1867. december 28-án – ennek tagjai voltak a nyíregyházi ügyvédek is, és feladatként a helyes jogalkalmazást jelölte meg az egységes törvényesség jegyében –; 1872. június 29-én alakult a Pécsi Ügyvédegylet, 1874. július 12-én pedig a sajtó hírül adta, hogy Első Zalai Ügyvéd Egylet van alakulóban Nagykanizsán.

Aki nagyon akarta s aki közben becserkészte

Annak érdekében, hogy a központi funkciók gyakorlását egyáltalán követelhessék maguknak, teljesen eltérő utat jártak be: Nagykanizsa az örök hiátus, a szabad királyi városi státusz délibábos reményei után loholva, míg a megyeszékhelyi rangot magának szép csendben becserkésző Zalaegerszeg a funkcióval járó hivatalnoki és értelmiségi réteget tömörítve igazgatási, igazságszolgáltatási centrummá vált; ugyanakkor Nagykanizsa mint a délnyugati országrész kereskedelmi-ipari központja jelentős vonzáskörzettel, elsőrangú infrastruktuális adottságokkal rendelkezett, s mint ilyen, erőteljesen lépett fel megszerzett pozícióinak védelme mellett újak megszerzése iránt is.

A város vezetői ebben az időszakban döbbenten látták, hogy hiába gyűrik le a szomszéd várt minden tekintetben ami a mezőgazdasági-ipari teljesítményt illeti, hiába rendelkeznek abszolút minőséget produkáló gyárakkal, amelyek országhatáron túlra szállítják a termékeiket – hogy csak egyet mondjak: a Blau Mór és Fiai francia mintára készítettek konyakot a nagykanizsai gyárban, terméküket Franciaországba exportálták, és Bordeaux-ban például aranyérmet nyertek –, még sincs súlyuknak és tekintélyüknek megfelelő központi szerepük. Némi gyógyír volt erre, hogy 1872-ben Zalaegerszeg és Csáktornya mellett Nagykanizsán is királyi törvényszék kezdhette meg a működését.

Teljes joggal aspiráltak

Természetesnek tartom, hogy az ipari-mezőgazdasági centrum Nagykanizsa teljes joggal aspirált a megyeszékhelyi, az igazÜgyvédek Lapja 2025 | 5

Az Első Zalai Ügyvéd Egylet

gatási centrumra, a bíráskodási központra, így azt is, hogy a kiegyezés után megmozduló helyi ügyvédség kereste azt a szervezeti formát, amelyben megmutathatta volna magát a nyilvánosságnak mint testület, és amely akár a megye ügyvédségének

Július 5-én megtartották első értekezletüket, amelyen korelnökké Babochay Jánost, jegyzővé Takács Zsigmondot, titkárrá Hertelendy Bélát választották meg. Az alapszabály kidolgozására bizottságot hoztak létre, kimondva, hogy az egylet tagja csak ügyvéd lehet. Az Első Zalai Ügyvéd Egylet alakuló ülésére 1874. július 29-én

A város vezetői döbbenten látták, hogy hiába gyűrik le a szomszéd várt minden tekintetben, még sincs súlyuknak és tekintélyüknek megfelelő központi szerepük. központja is lehetett volna.

Már az Országbírói Értekezlet ez irányú tárgyalásai során lehet utalást találni arra, hogy az ügyvédek – amennyiben szükségesnek tartják – a testületi szellem felébresztése és fenntartása, a közös együttműködés és érdekvédelem érdekében egyesületet alakítsanak az erre vonatkozó jogszabályok alapján. Ám – mint

került sor. Célul tűzték ki az ügyvédi kar erkölcsi hitelének, tekintélyének fenntartását, a jog- és államtudomány, a tudományos képzettség fejlesztését és terjesztését, a hazai törvénykezés során felmerülő jogi anomáliák megszüntetését, az ezzel kapcsolatos javaslatok előterjesztését.

Az alapszabályt a magyar királyi belügyminiszter október 13-án keltezett, 40503.

23

Történet, tanulságokkal

sz. határozatával hagyta jóvá, az egylet pedig megkezdte működését. Jogi szakkönyvekből álló egyleti könyvtár biztosította céljaik megvalósulását; nagyon komolyan gondolták, mit értenek a jogtudomány fejlesztése alatt. Az egyleti elnök Koch Mihály

getésekbe bocsátkozni, csak utalok a zalai ügyvédekről írott munkámra, amelyet a Magyar Ügyvédi Kamara felkérésére vetettem papírra, és amelyben arról értekeztem, hogy Bulcsú harka, Termacsu és Koppány kései leszármazottai Kolon és

A megye mint fennhatóság annál kevésbé bánt kesztyűs kézzel Nagykanizsával, minél erősebb hullámokat vetett az elszakadásra irányuló mozgalmuk. volt, az alelnök Martinkovics Károly, titkára Hertelendy Béla, a későbbi országgyűlési képviselő, ügyésze Vesztes Imre, pénztárnoka Horváth Lajos, akinek házában az egylet helyiséget bérelt a működéséhez.

Már a megalakuláskor látszott az egylet összetételén ügyvédeinek Zalaegerszeg-ellenessége, hiszen a választmány tagjai közé nagykanizsai, perlaki, keszthelyi ügyvédek kerültek, zalaegerszegi egy sem.

A Zalai Közlöny, amely teljes mellszélességgel támogatta a nagykanizsai ügyvédeket, üdvözölte az egylet megalakulását, amely véleménye szerint a hamarosan életbe lépő ügyvédrendtartás szerint a kamarát is biztosítja az ügyvédi karnak.

Megjegyzem, hogy a névválasztás nem lehetett véletlen, hiszen az első olyasféle gondolkodást takar, miszerint az valamiféle privilegizált helyzetben előjoggal rendelkezhet a kamara székhelyéért folytatott versenyben.

Na és a székhely?

Nagyon ide illik a Zalai Közlöny olvasói tájékoztatása, miszerint a Nagykanizsán megalakult Első Zalai Ügyvéd Egylet 1874. december 16-án feliratban fordult az igazságügy-miniszterhez, hogy köszönetet mondjon, mivel ismeretei szerint Nagykanizsát kívánja kijelölni a kamara székhelyévé. Az egylet ebben a feliratban kérte a minisztert arra is, hogy amennyiben Somogy megyében nem kerülne kijelölésre ügyvédi kamara, úgy a Somogy megyei ügyvédekkel történt megbeszélés alapján ne a Pécsi Ügyvédi Kamarához, hanem a Nagykanizsai Ügyvédi Kamarához osszák be őket.

A dél-zalai és a Somogy megyei ügyvédek természetes szövetségesek voltak, és kijelenthetem, azok ma is – nem akarok hosszantartó és mélyenszántó fejte24

Somogyvár szövetségének jegyében nyújtottak egymásnak segítő kezet, hogy egymás kezét fogva süllyedjenek el abban az örvényben, amit úgy hívunk, hogy a kiegyezés utáni igazgatási és igazságszolgáltatási szervezeti átalakítási törvények, s amelyek valamennyien Zala büszkeségének befolyása alatt állottak, aki nem volt más – szent érdemei mellett –, mint az Andrássy-, Lónyay-, Szlávy- és Bittó-kormányok fő korifeusa; nélküle semmi nem történt, ami e körben fontos volt széles e hazában.

Deák Ferenc is rajta tartotta szemét

Van, aki Wlassics Gyulától hallotta, én magam Barbalics Józsefnél olvastam a számtalan Deák-adoma egyikét, hogy míg élt, Deák élénk figyelemmel, bár kevesebb szimpátiával figyelte a kanizsaiak mozgolódásait, így amikor kanizsai deputáció loholt a Fő utcában Babochay János városbíróval az élen, az elébük toppanó Deák kérdésére nyikkanni sem tudtak: „Hát maguk mit keresnek Pesten? Bizonyosan azért jöttek, hogy az Országgyűlés a székhelyét Nagykanizsára helyezze át!” De bizony nem azért mentek, itt a jeles úr nyilván szándékosan tévedett – ha az adomának történeti alapja van –, hanem azért, s ez igaz, mert Babochay János 1867-ben Kanizsa vármegye létrehozásáért terjesztett elő indítványt a magyar Országgyűlésben.

1874-ben – történetünk évében – újabb felterjesztést tettek a kanizsai deputátok, immár a megyeszékhelynek Nagykanizsára történő áthelyezése miatt; Nagykanizsa tehát teljes fronton indított támadást Zalaegerszeg ellen ügyvédeivel karöltve. A harcban bevetették titkos fegyverüket, akit Csengery Antalnak hívtak, s akiről a Zalai Közlöny a következő versikét tette közzé:

CSENGERY ANTAL ALBUMÁBA Nagy – Kanizsa minden üdvöst elkövete, Hogy Csengery Antal legyen a követe; Kinek oda irányul összes ereje: Hogy Nagy-Kanizsa legyen Zala székhelye.

S ha meglesz, nagy tettiben ez bár század ok, Dicsőn hirdetik követünket századok!

Erényük egyben sírásójuk is lett

Balga kanizsai ügyvédek, akiknek látniuk kellett volna, hogy természetes nyíltszívűségük nemhogy erény, hanem kifejezetten ügyük sírásója volt! Jó, hogy Horváth Boldizsár és Pauler Tivadar miniszter tudomást szerzett kérésükről; de tudták ők már ezt Deák Ferenctől és titkárától, Csengery Antaltól (saját országgyűlési képviselőjüktől: kecskére káposztát). Ám úgy látszik az idő történeti távlatából, hogy Deáknak nem volt a szíve csücske Nagykanizsa, sem elöljárói, ügyvédei.

Sajnos igazat kell adunk Barbalics Józsefnek, aki akként füstölög monográfiájában, hogy a megye mint fennhatóság annál kevésbé bánt kesztyűs kézzel Nagykanizsával, minél erősebb hullámokat vetett az elszakadásra irányuló mozgalmuk.

Hol kisebb, hol nagyobb jelentőségű dolgokban, de mindig volt Nagykanizsának sérelme, panasza, ami a megye részéről érte hálaként Zala mostoha városát.

Kemény szavak, de mi most ünnepelni jöttünk, engem pedig nem gyászbeszéd megtartására kértek fel. Kanizsaiként nyilván örömtelibb tényekről számolhatnék most be, ha a kanizsai ügyvédek megnyerték volna a csatát, viszont a kamarai székhely elvesztését még sokáig gyászolták – nem is alaptalanul.

Hiába fogtak össze somogyi kollégáikkal, ezen az összefogásukon turáni átok ült, és csak egy szép történet maradt belőle, ám a mai napig erősíti a dél-zalai és a somogyi ügyvédek történelmi barátságát. Somogyország ügyvédi kamarája csak ötven év múlva, 1924. július 1-jén jött létre – meggyőződésem szerint ekkor is csak azért, mert az igazságügy-miniszter bársonyszékében egy kaposvári ügyvéd, Nagy Emil ült éppen.  (A Zala Vármegyei Ügyvédi Kamara 150 éves emlékezetére 2025. március 21-én Zalaegerszegen megrendezett ünnepi megemlékezésén elhangzott előadás szerkesztett változata.) Ügyvédek Lapja 2025 | 5

Régi-új jogi szolgáltatás

A vagyon- és örökléstervezés kihívásai bizonytalan időkben A STEP budapesti konferenciájának tapasztalatai

A STEP (Society of Trust and Estate Practitioners) vagyonkezeléssel és vagyontervezéssel foglalkozó szakemberek nemzetközi társasága, amely világszerte több mint huszonkétezer tagot számlál és közel száz országban van jelen, hazánkban STEP Hungary névvel. A szervezet tagjai a családoknak a vagyonukat érintő döntések megtervezésében és kezelésében professzionális szolgáltatást nyújtó ügyvédek, könyvelők, vagyonkezelők, adótanácsadók. 2025. március 21-én tartották meg a STEP Hungary szervezésében a Budapesti Ügyvédi Kamara közreműködésével a nemzetközi konferenciát angol munkanyelven a BÜK szépen felújított dísztermében.

Dr. Szücs Imre Zoltán ügyvéd, Budapest

A konferencia tematikáját a – nemzetközi kitekintésben változatos tartalmi jegyekkel rendelkező – bizalmi vagyonkezelés és az angolszász értelemben vett trust gyakorlatának jelene és jövője uralta. A jellemzően háromnegyed órás előadások és panelbeszélgetések témái – mint a szőlő finoman

rökben hallhattak előadást és panelbeszélgetéseket a résztvevők. A kiemelt előadást A trustok szerepe és a vagyon- és örökléstervezés perspektívái címmel dr. Menyhárd Attila, az ELTE jogászprofesszora tartotta, aki részletesen elemezte a vagyonkezelés főbb jogi kihívásait és felelősségi aspektusait. Tematikus panelekben foglalkoztak a meghívott előadók a napjainkban kiemelt figyelmet élvező témakörökkel.

Hasonlóságok, különbözőségek – nemzetközi összehasonlítás

csavarodó hajtásai a duzzadó fürtöt – körbefonták a konferencia vezérgondolatát, amely röviden a címével foglalható össze: A vagyon- és örökléstervezés kihívásai bizonytalan időkben (Challenges of Wealth and Estate Planning in Uncertain Times).

A konferenciát dr. Sándor István jogászprofesszor, a STEP Hungary elnöke nyitotta meg, majd dr. S. Szabó Péter, a BÜK alelnöke, Kelly Greig, a STEP Worldwide és Paolo Panico, a STEP Europe elnöke köszöntötte a jelenlévőket. Ezután változatos tárgyköÜgyvédek Lapja 2025 | 5

A résztvevők betekintést nyerhettek A trustok és alapítványok Magyarországon, Csehországban és Lengyelországban című panelben dr. Sándor István vezetésével a térségükben rendelkezésre álló vagyontervezési jogi konstrukciók sajátosságaiba, amelyekkel kapcsolatban lengyel és cseh szakemberek osztották meg a tapasztalataikat. A Cseh Köztársaságban a tulajdonos nélküli vagyonnak a québeci jogban kialakított modelljét vették át. Kifejezetten népszerűvé vált ez a trusthoz hasonló civiljogi megoldás, amelynek száma napjainkra eléri az ötezret. Lengyelországban a családi alapítvány tölti be a vagyontervezés és a vagyonkezelés funkcióját, rövid idő alatt több mint kétezret vettek nyilvántartásba. A Magyarországon 2014-ben bevezetett bizalmi vagyonkezelési konstrukció és az ahhoz kapcsolódó, 2019-től alkalmazható vagyonkezelési alapítvány nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő, mivel mind a cseh, mind a lengyel jogi megoldásnak megfelelő alternatívája, amelyekhez képest is rugalmas és kedvező adózási feltételeket kínál.

A globalizáció szakmai kihívásai

Ezt követően A magánszemélyek és családok áttelepülése – ennek hatása az örökléstervezésre című témakör következett dr. Kun Péter ügyvéd (Kun & Partner Ügyvédi Iroda) moderálása mellett, hogy ciprusi, francia és luxemburgi ügyvédek avathassák be a hallgatóságot a részletekbe. A ciprusi, francia, olasz és magyar példák jól mutatták be, hogy az öröklés tervezése vonatkozásában a trust sokkal nagyobb teret biztosít, mint a végrendelkezés szabályai.

Lehetőség van arra, hogy az örökhagyó ily módon különböző feltételeket, időtűzéseket és akár generáción átívelő vagyontranszfert alakítson ki, amelynek egyetlen korlátja a kötelesrész szabálya.

A globalizáció és a határokon átnyúló családi kapcsolatok megkívánják, hogy már előzetesen felmérjék egy másik joghatóság alá áttelepített vagyon sorsát a tulajdonos halálát követően, amit az eltérő öröklési szabályok beható vizsgálata alapozhat meg. Érzelmi kötődés, műtárgyak, vagyonelemek

A Műtárgyak és művészeti gyűjtemények bizalmi vagyonkezelésben című panelban dr. Andreides Katalin figyelemre méltó nemzetközi kitekintéssel szolgált dr. B. Szabó Gábor ügyvéd, vagyonkezelő (Primus Wealth Hungary) mint témavezető vigyázó tekintete és egy brit kolléga közreműködése mellett. A különböző műtárgyak vagyonkezelése jelentős kihívást jelent tekintettel művészeti és vagyoni értékük lehetséges eltéréseire. Egy 25

Régi-új jogi szolgáltatás

műgyűjtőt sok esetben elsősorban a művészeti alkotásokhoz fűzött érzelmi kötődés motivál, a magánkollekciók nem kerülnek intézményi ellenőrzés alá, így eredetiségük és tényleges piaci értékük nehezen meghatározható. Ebből eredően ilyen tárgyak vagyonkezelése során a vagyonkezelőnek speciális szakértelemmel kell rendelkeznie, ennek hiányában szakértőt kell igénybe vennie. Mindezt tovább bonyolítják a műemlékvédelmi, adózási és vámszabályok, valamint a logisztikai kérdések és a műtárgyak fizikai védelme, biztosítása, amire különös figyelmet kell fordítani.

Néhány éve csak hatvanhat volt, ma tízezernél is több

A délutáni programban először a Kripto a portfólióban – kihívások és bevált gyakorlatok a kriptovagyon kezelésével kapcsolatban került terítékre, amelyben dr. Magyar Csaba ügyvéd, adótanácsadó (Crystal Worldwide Ügyvédi Iroda) irányításával osztrák, magyar és cseh adószakértők, jogászok avatták be a hallgatóságot a kriptovalutával kapcsolatos műveletek adózását érintő érdekfeszítő részletekbe, valamint a kriptovaluta mint vagyon(elem) kezelését érintő gyakorlatba.

Jelentős, de napjainkra szinte elkerülhetetlen kihívást jelent a digitális pénzügyi eszközök alkalmazása, mivel számos eltérő jogi konstrukció létezik. 2013-ban még csak hatvanhat különböző digitális pénzhelyettesítő eszköz volt; napjainkra a számuk meghaladja a tízezret, és egyre nagyobb teret nyer a kereskedelmük a különböző piacokon. Világviszonylatban az Egyesült Arab Emírségekben és Szingapúrban terjedt el legjobban a kriptoeszközök használata, de Törökország, Argentína, Thaiföld, Brazília, Vietnám és az Amerikai Egyesült Államok is megemlítendő. Közismert, hogy a legnagyobb kockázatot az ilyen típusú befektetésekkel történő visszaélések és árfolyamváltozások jelentik. A kriptoeszközök jogi szabályozásának jelenthet hátteret az Európai Unióban a Parlament és Tanács 2023/1114 számú rendelete a kriptoeszközök piacairól, valamint a 2022/2554 számú rendelete a pénzügyi ágazat digitális működési rezilienciájáról.

Korántsem kockázatmentes tevékenység

A vagyonkezelők felelőssége – kockázatos vállalkozás? című panel legfőbb tanulsága az 26

volt, hogy a (mi fogalmaink szerinti és Magyarországon is egyre inkább szárba szökő) bizalmi vagyonkezelés korántsem kockázatmentes, adott esetben különböző külföldi jogokat érintő elmélyült tájékozottságot igényel, továbbá a vagyonkezelő felelősségét csökkentő eljárások ismerete legalább annyira hangsúlyos, mint a bizalmi vagyonkezelés maga. Békés Balázs ügyvéd (Békés Partners) felügyelte ezt a diskurzust, amelyben osztrák, magyar (Illés István ügyvéd), svájci és brit szakemberek osztották meg tapasztalataikat. Izgalmas volt látni azt a kiállást, amely a mások vagyona kezelésével együtt járó felelősség teljes átérzésével párosulva gyakorlati példákon keresztül jelezte a kérdés fontosságát. A vagyonkezelő felelősségét részben a jogszabályi környezet, részben a vagyonkezelési jogviszonyt létesítő okirat rendelkezései határozzák meg. Az egyes döntések meghozatala során azonban számos esetben kerül a vagyonkezelő olyan helyzetbe, hogy mérlegelnie kell. Ilyenkor az üzleti döntéshozatal autonómiáját védő elv (business judgment rule) adhat védelmet, hogy később ne merüljön fel a felelőssége, ha jóhiszeműen, megfelelő tájékozódást követően és a kedvezményezett érdekeit szem előtt tartva járt el.

Szofisztikált jogászi feladat

A Családi irányítás, családi alkotmányok – a generációk közötti vagyonátadás aktuális kihívásai címet viselő blokkban a diskurzust dr. Menyhei Ákos ügyvéd, vagyonkezelő (Primus Wealth Hungary) vezette osztrák, magyar (dr. Arató Balázs habilitált egyetemi docens), svájci és brit kollégáival. Ez kiváló lehetőséget biztosított a gyakorló jogászok számára, hogy rálátást kapjanak a családi vagyonok sorsának meghatározását elősegítő jogi megoldásokra és praktikáira. A vagyontervezés ugyanis nem csak egyetlen dokumentumot igényel; alapos előkészületeket és az igények felmérését követően egy szofisztikált jogászi feladat. Meg kell határozni a családi vagyonnal kapcsolatos döntéshozatali szinteket és hatásköröket, ki kell jelölni a vagyon operatív kezelésére, működtetésére megfelelő szakmai ismeretekkel rendelkező személyeket és az ő ellenőrzésükre vonatkozó fórumot.

A vagyonból a kedvezményezettek ré-

szére történő juttatások vonatkozásában szintén külön szabályozókat kell alkalmazni annak érdekében, hogy az előzetesen felállított alapelvek érvényesülése mellett az esetleg felmerülő különleges igényeket is kezelni lehessen. Kiemelt jelentősége van annak, hogy a létrehozott jogi struktúra tartalmazza azokat a jogi garanciákat, amelyek alapján az egyes jogok és kötelezettségek bírósági vagy más vitarendezési úton kikényszeríthetők.

Ezekkel kapcsolatban már kialakultak bevált gyakorlatok (best practice), de mindig a konkrét elvárásoknak megfelelően alkalmazhatók.

Biztonságos támasz azoknak, akik rászorulnak

A Sérülékeny ügyfelek – hogyan segíthetünk korlátozott értelmi képességgel élő ügyfeleknek? című panelbeszélgetés házigazdája dr.

Bács Miklós jogtanácsos (Airon Trust) volt. A jelenlévők tanulságos értekezéseket hallhattak a kérdésről magyar, brit és bolgár szakemberektől, köztük dr. Sándor István jogászprofesszortól. Az értelmi fogyatékossággal élő emberek esetében nagy terhet ró a szüleikre, családtagjaikra a róluk való gondoskodás megfelelő megoldása arra az esetre, ha elhaláloznak. Ilyen esetekben a végrendelkezés és gondnokság szabályai bizonyos fokú megoldást jelenthetnek, de nem feltétlenül teljeskörűen. Erre biztosítanak további segítséget a bizalmi vagyonkezelés szabályai, importálva az angolszász országokban ilyen esetekre alkalmazott trust felhasználási lehetőségét. A szülőknek lehetőségük van arra, hogy a vagyonukat bizalmi vagyonkezelésbe helyezzék, így a kívánságaiknak megfelelő felhasználását érhetik el az önmagáról gondoskodni nem képes gyermekük érdekében. A bizalmi vagyonkezelésnek ezen a területen történő alkalmazása kiváló példát nyújt a társadalmi hasznosságáról.

A telt házas nemzetközi szakmai konferencia kiváló lehetőséget biztosított a résztvevőknek arra, hogy elmélyüljenek a vagyonkezelés és vagyontervezés aktuális hazai és külföldi kérdésköreiben, amelyhez a BÜK díszterme méltó helyszínül szolgált. Bízom benne, hogy a szervezők terveinek megfelelően jövőre ismét megrendezzük a STEP Hungary immár szokásos szakmai eseményét.  Ügyvédek Lapja 2025 | 5

Régi-új jogi szolgáltatás

Család, irányítás és családi alkotmány

A generációk közötti vagyonátruházás időszerű kihívásai A panelbeszélgetés összefoglalója

A STEP Hungary 2025 Konferencián – amelyet a közelmúltban tartottak Budapesten a Család, irányítás és családi alkotmány – A generációk közötti vagyonátruházás aktuális kihívásai címmel – elhangzott egy, a szakmai közérdeklődésre nagy valószínűséggel számot tartó panelbeszélgetés egy kiemelten aktuális témáról. A panel moderátora dr. Menyhei Ákos LL.M., TEP (Primus Wealth, Magyarország) volt, a beszélgetésen részt vett Rastislav Roško TEP (L/R/P advokáti, Szlovákia), dr. habil. Arató Balázs (Károli Gáspár Református Egyetem, Magyarország) és dr. Johanna Niegel TEP (Industrie- und Finanzkontor Etablissement, Liechtenstein). A szakértők a generációk közötti vagyonátruházás témáját járták körül öt fő témakör köré csoportosítva. Elsőként meghatározták és keretbe helyezték a generációk közti vagyonátadás fogalmát, majd rámutattak a vagyonos családokat érintő legfőbb kihívásokra. Összehasonlították különböző jogrendszerek családi irányítási struktúráit, kitérve különösen Magyarország, Szlovákia, Ausztria és Liechtenstein sajátosságaira. Ezt követően feltárták, milyen elemekből épül fel egy „családi alkotmány”, végül megvitatták, hogy ezek a családi charták milyen keretek között tehetők jogilag is számonkérhetővé.

A generációk közötti vagyonátruházás fogalma

A generációk közötti vagyonátruházás (vagyoni utódlás) tágabb értelemben mindazon folyamatokat és mechanizmusokat jelenti, amelyek során egy család vagyonának tulajdonjoga és irányítása az idősebb generációtól a fiatalabb generáció(k) felé átszáll.

Idetartozik nem csupán a végrendeleti öröklés vagy ajándékozás, hanem minden olyan tervezett és fokozatos átadás, amely a családi vagyon fenntarthatóságát és gyarapodását célozza. A panelen elhangzott definíció szerint a vagyonátruházás nem merül ki az anyagi eszközök átadásában, hanem magában foglalja az irányítási felelősség és a kapcsolódó döntési jogkörök átruházását is. Külön érdemes hangsúlyozni, hogy a vagyon átadásával egyidejűleg az értékek, a vállalati kultúra és a családi örökség is generációról generációra száll. A jól strukturált családi irányítási rendszerek – mint arról a moderátor, dr. Menyhei Ákos is említést tett bevezetőjében – lehetővé teszik, hogy a család hosszú távon is megőrizze a vagyont és az örökséget.

A fogalom körüljárásakor dr. habil.

Arató Balázs rámutatott, hogy a generációk közti vagyonátruházás nem egy egyszeri aktus, hanem egy hosszabb időhoriÜgyvédek Lapja 2025 | 5

Dr. Menyhei Ákos

Dr. Arató Balázs

zonton átívelő folyamat. Gyakran már a vállalkozás alapítója életében megkezdődik, például részleges tulajdonrész-átadás vagy a cégvezetés fokozatos bevonása formájában. E folyamat lényegi eleme a tudatosság és a tervezés: a családnak stratégiai elképzelésekkel kell rendelkeznie arról, hogyan őrizhető meg és adható át a vagyon és az azzal járó felelősség az utódoknak. Az ilyen tervezés magában foglalja a megfelelő jogi eszközök – például bizalmi vagyonkezelési konstrukci-

ók, életbiztosítás, öröklési szerződések, vagyonkezelő alapítvány – időben történő alkalmazását is.

A vagyonos családokat érintő fő kihívások

A beszélgetés második fő témaköre a jelentős magánvagyonnal és családi vállalkozásokkal rendelkező családok előtt álló tipikus kihívásokat vette sorra. A paneltagok egyetértettek abban, hogy az utódlás megtervezése különös óvatosságot igényel, hi27

Régi-új jogi szolgáltatás

szen a tapasztalatok szerint világszerte sok családi vagyon átadása sikertelen a harmadik generációra (gyakran emlegetik a mondást: „Apa szerzi, fiú tartja, unoka szétszórja”). Ennek egyik oka a megfelelő felkészítés hiánya: ha az örökösök nem sajátítják el időben a vagyon kezeléséhez és megtartásához szükséges ismereteket és értékeket, gyorsan elkophat a vagyon. Johanna Niegel a svájci/liechtensteini gyakorlatra utalva hangsúlyozta, hogy kulcsfontosságú a fiatal generáció tudatos bevonása a vagyon működtetésébe, valamint a családon belüli nyílt kommunikáció annak érdekében, hogy az utódok megértsék a vagyon értékét és felelősségét.

További kihívásként merül fel a generációk közötti elkötelezettség és bizalom fenntartása. Gyakran előfordul, hogy a családtagok között konfliktusok adódnak a vállalatvezetés vagy a vagyon elosztása terén. Az ilyen belső viták megelőzésére és kezelésére fontos a transzparens szabályok felállítása – ez pedig szorosan kapcsolódik a családi irányítás és a családi alkotmány kérdéséhez. Arra is rávilágított a panel, hogy a vagyont érintő külső tényezők (például adózási változások, piaci ingadozások, geopolitikai bizonytalanság) miatti kiszámíthatatlanság is külön nyomást jelent a családok számára. Az ilyen bizonytalan időkben a vagyon védelme és gyarapítása érdekében gyakran új eszközöket és stratégiákat kell bevetni (például befektetések diverzifikálása, nemzetközi struktúrák alkalmazása), ami tovább növeli a tervezés komplexitását.

Családi irányítási struktúrák különböző jogrendszerekben

A panel harmadik részében a résztvevők különféle jogi eszközöket és gyakorlatokat vettek szemügyre, amelyekkel a családi vagyon irányítása és hosszú távú megőrzése biztosítható. Összehasonlították Magyarország, Szlovákia, Ausztria és Liechtenstein megközelítéseit, rávilágítva az egyes jogrendszerek előnyeire és hiányosságaira.

Magyarországon az elmúlt évtized jelentős előrelépéseket hozott a családi vagyontervezés jogi eszköztárában. 2014ben bevezették a bizalmi vagyonkezelést (trust), ami lehetővé teszi, hogy a vagyon tulajdonosa (az alapító) vagyonkezelőre ruházza át a vagyon kezelését meghatározott cél érdekében, a kedvezményezet28

tek javára. A bizalmi vagyonkezelés rugalmas eszköznek bizonyult mind a családi vállalatok átörökítésében, mind a vagyon védelmében. Ezt egészítette ki 2019-től a vagyonkezelő alapítvány, amely egy kifejezetten privát vagyonkezelési célra létrehozható jogi személy. A panel magyar résztvevői rámutattak, hogy a hazai családok még csak ismerkednek ezen új eszközökkel, a családi irányítási mechanizmusok kialakítása sokszor még informális (például családi tanácskozások, íratlan utódlási tervek) keretek közt zajlik. Hozzátették, hogy a jogi környezet nyitott az innovatív megoldásokra: egyre több példa látható arra, hogy jelentős magyar üzleti dinasztiák bizalmi vagyonkezelésbe vagy vagyonkezelő alapítványba helyezik a vagyonukat a sikeres generációváltás érdekében.

Szlovákiában ezzel szemben hiányoznak a családi vagyon átörökítését segítő speciális jogintézmények. Ratislav Roško rámutatott, hogy a szlovák jogban nem értelmezett például a trust, és jelenleg nincs lehetőség privát családi alapítvány létrehozására sem. Ennek következtében a vagyonos szlovák családok gyakran kénytelenek külföldi struktúrákat igénybe venni (például osztrák vagy liechtensteini alapítványokat, cseh trustkonstrukciókat), ha komplex utódlástervezést szeretnének. Kiemelte, hogy míg a szomszédos

országok –Magyarország vagy Csehország – már bevezettek modern családi vagyontervezési eszközöket, Szlovákia lemaradásban van ezen a téren. A konferencia összegzése is rámutatott, hogy a szlovák jogalkotás egyelőre nem teremtett megfelelő feltételeket a családi utódlástervezéshez a nemzetközi gyakorlathoz mérten, továbbá hogy a szlovák üzleti családok körében egyre növekvő igény mutatkozik a jogi háttér modernizálására, hogy generációk között biztonsággal átörökíthető legyen a vagyonuk.

Liechtenstein tradicionálisan élen jár a családi vagyonkezelés és -irányítás területén.

Johanna Niegel ismertette, hogy évtizedek óta sikerrel alkalmazzák a magánalapítványokat és a trustokat a családi vagyon védelmére és gyarapítására. A liechtensteini privát alapítvány (Stiftung) olyan sokoldalú jogi forma, amelynek alapító okirata és belső szabályzata részletesen rendelkezhet a vagyon céljáról, a kedvezményezettekről és a vagyonkezelés módjáról. Emellett Liechtenstein a common law eredetű bizalmi vagyonkezelést is sajátos törvényi keretek közt ismeri el, lehetővé téve a trustee által kezelt családi trustok létrehozását. A liechtensteini gyakorlatban bevett, hogy a nagyobb családi vállalkozások már korai szakaszban kialakítják saját családi governance-rendszerüket. Jellemző a formális családi tanács felállítása, a generációk közti folyaÜgyvédek Lapja 2025 | 5

Régi-új jogi szolgáltatás

•

•

•

matos párbeszéd, valamint az írott családi alkotmány, amely rávilágít a család közös értékeire és hosszú távú céljaira, és iránymutatást ad a vagyon kezeléséhez.

A családi alkotmány alapvető elemei

A panel negyedik témája a családi alkotmány mint a család belső chartája került terítékre. Ez egy olyan írott dokumentum, amelyben a családtagok rögzítik a vagyon hasznosítására, a családi vállalkozás működtetésére és a családtagok egymás közti viszonyára vonatkozó fő elveket. Arató Balázs ismertette, hogy egy családi alkotmány jellemzően az alábbi kulcselemeket tartalmazza: • Családi értékek és közös vízió: A család meghatározza közös értékeit, küldetését és jövőképét. Idetartozhat annak rögzítése, hogy a vagyon megőrzését és gyarapítását milyen célok (például családi jólét, filantrópia) érdekében tartják szem előtt.

• Governance-struktúra és döntéshozatali rend: Rögzítik, hogy a családon belüli döntéseket milyen testület hozza (például családi tanács), milyen gyakran tartanak családi gyűléseket, és miként döntenek a kulcskérdésekben.

• Utódlási elvek: Meghatározzák a generációváltás előre tervezett lépéseit – kit jelölnek ki a családi vállalkozás élére a következő generációból, milyen Ügyvédek Lapja 2025 | 5

•

feltételekkel és felkészültséggel vehetnek részt a fiatal családtagok a cégben, illetve miként történik a tulajdon részleges vagy teljes átadása.

Utódgeneráció felkészítése: Szerepelhet a chartában a fiatal generációk céltudatos felkészítése a vagyon átvételére. Ideérthető például annak kimondása, hogy a belépés előtt a családi cégbe a fiatalok szerezzenek néhány év külső munkatapasztalatot vagy vegyenek részt meghatározott pénzügyi oktatásban.

Juttatási és osztalékpolitika: A dokumentum meghatározza, hogy a családtagok miként részesednek a családi vagyon hasznaiból. Rögzítik például az osztalékkifizetések alapelveit vagy egy közös családi alap (vagyonkezelő alapítvány) felállításának szabályait.

Konfliktuskezelési mechanizmusok: A családon belüli viták rendezésére is kitér a charta. Meghatározhatja, hogy nézeteltérés esetén a család független mediátor segítségét veszi igénybe, vagy belső egyeztető bizottságot állít fel a konfliktusok megoldására.

Felülvizsgálati és módosítási klauzulák: Annak érdekében, hogy a családi alkotmány hosszú távon is releváns maradjon, célszerű rögzíteni a rendszeres felülvizsgálat és a szükség szerinti módosítás folyamatát.

A szakértők rámutattak, hogy egy családi alkotmány elkészítése komoly egyeztetési folyamat eredménye. Gyakran külső jogi és pénzügyi tanácsadók segítségével dolgozza ki a család a saját szabályrendszerét, biztosítva, hogy minden érintett családtag hallathassa a hangját. Johanna Niegel hozzátette, hogy maga a folyamat legalább annyira értékes, mint a kész dokumentum: a közös tervezés erősíti a családon belüli bizalmat és együttműködést, ami nélkülözhetetlen a hosszú távú vagyonmegőrzéshez.

A családi alkotmány jogi érvényesíthetősége

Záró témakörként a családi alkotmányok jogi érvényesíthetőségének kérdését vitatta meg a panel. Mivel e dokumentumok nem törvény által előírt vagy kötelező erejű szerződések, elsősorban erkölcsi és önkéntes kötelezettségvállalásnak tekinthetők. Arató Balázs kiemelte, hogy a családi alkotmány ereje

abban rejlik, hogy a család közös megegyezéssel hozza létre, így minden tag magáénak érzi a benne foglalt elveket. Ugyanakkor felmerül a kérdés, mi történik, ha valamelyik családtag megszegi a leírt szabályokat. A panel résztvevői egyetértettek abban, hogy a bírósági úton történő kikényszerítés nehezen elképzelhető, hiszen a családi alkotmány nem peresíthető jogi dokumentum, inkább egyfajta becsületszerződésként működik, amelynek betartása a család belső kohézióján és az egymás iránti elhivatottságán múlik.

Mindazonáltal léteznek módszerek a családi alkotmány néhány részletének jogi megerősítésére. Menyhei Ákos rámutatott, hogy gyakorlati megoldásként a családok bizonyos kulcsfontosságú szabályokat – például elidegenítési tilalmakat, elővásárlási jogokat vagy osztalékpolitikát – beemelhetnek kötelező erejű szerződésekbe. Ilyen lehet a családi vállalkozás társasági szerződése vagy részvényesi megállapodása, amely jogilag kikényszeríthetően rögzít egyes, a családi alkotmányban lefektetett elveket.

Szintén hatékony mód a jogi védelemre, ha a családi vagyont bizalmi vagyonkezelésbe vagy vagyonkezelő alapítványba szervezik: e jogi struktúrák alapító okirataiban és belső szabályzataiban is érvényesíthetők a családi alkotmány fő irányelvei. Johanna Niegel megjegyezte, hogy Liechtensteinben bevett gyakorlat, hogy készül ugyan egy belső családi charta, de a fő pontjait beillesztik az alapítvány hivatalos dokumentumaiba is, így betartásuk már jogi kötelezettség az alapítvány vezetői és kedvezményezettjei számára.

Végezetül a panel mindhárom ország tapasztalatait összegezve hangsúlyozta, hogy a családi alkotmány legfőbb hozadéka nem a jogi kötelező erőben, hanem a családi jövőkép és elvek együttes megfogalmazásában, valamint a folyamatos párbeszéd fenntartásában rejlik. Egy megfelelően kialakított és karbantartott családi alkotmány – a hozzá kapcsolódó jogi struktúrákkal együtt – nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy a generációk közötti vagyonátruházás zökkenőmentes legyen és a család öröksége hosszú távon is gyarapodhasson.

Dr. Menyhei Ákos, Dr. Arató Balázs A STEP budapesti konferenciájának további ismertetésre az Ügyvédek Lapja soron következő, 2025/6. számában térünk vissza – A szerk.

29

Kamarai körkép

Szekszárdi Ügyvédi Kamara

Önállóság és regionális kamarai együttműködés – a jövő kipróbált ígéretes lehetőségei Amikor 2022-ben a létszámát, ebből kifolyólag gazdasági erejét tekintve is az ország egyik legkisebb területi kamarájának – ma összesen 161 tagú –, a szekszárdinak az elnökévé választották dr. Szabó Tamást, kiemelt feladatnak tekintette a kamara pénzügyi stabilitásának megőrzését, a tagsággal való szorosabb párbeszéd kialakítását, a kamarai közélet élénkítését és a kamara belső és külső arculatának hangsúlyosabb megjelenítését mind a társhivatások, mind a társadalom felé. Érdekesség, hogy emellett azon kamarák közé tartozik, ahol a kamarai jogtanácsosok létszámának aránya a kamara tagjainak számához viszonyítva relatív magasnak mondható. Néhány év távlatát összegezve vajon mire jutottak? Erre is választ kaphattak a kamara 2025. március 28-án megtartott évi rendes közgyűlésén a résztvevők.

A szűkebb gazdasági lehetőségein túl a kamara tagságának speciális összetételét is figyelembe kell venniük. Arra törekszenek, hogy tagjaik semmilyen hátrányt ne szenvedjenek a nagyobb taglétszámú, következésképpen (mivel a kamarák gazdálkodásának alapja a tagdíj) gazdaságilag erősebb területi kamarákhoz képest, ugyanakkor – ahogy annak idején a frissen megválasztott új elnök nyilatkozta lapunknak: „Mindkét társhivatásnak, azaz az ügyvédeknek és a kamarai jogtanácsosoknak is ugyanúgy érezniük kell, hogy a kamara értük van, és a kötelező kamarai tagság a kötelezettségeken túl valamennyiük számára értéket is jelent.”

Sajátos adottságaikból, de történelmi hagyományaik szerint is törvényszerű felismerésekre hagyatkozva, feladataik megvalósulásának elősegítése érdekében szorosan együttműködnek a régió területi kamaráival, főként a somogyival és a pécsivel. „Az ebben az együttműködésben rejlő lehetőségek jó értelemben vett kihasználása nálunk talán még hangsúlyosabb igény, mint más területi kamaráknál, aminek sikerességére a régióbeli elnöktársaimmal fenntartott kiváló munkakapcsolat hosszú távú garanciát jelent” – mondta nyilatkozatában dr. Szabó Tamás.

Együttműködésük legfontosabb területei – a regionális fegyelmi bizottság tagjainak hivatalbóli kooperációján túlmenően – az ügyvédjelöltképzés, illetve -képzések kölcsönös látogathatósága mindhárom területi kamaránál, de ha szükséges, akár napi szinten beszélik meg egyéni vagy kamarai közéleti ügyeiket. „Rendkívül nagy örömmel tölt el, hogy – a területi kamarák vezetői közül egyedüliként 30

Dr. Szabó Tamás elnöki beszámolóját tartja. Jobbján: dr. Havasi Dezső, dr. Leposa Marianna, Pongráczné dr. Csorba Éva, balján (takarásban) dr. Bata Zoltán és dr. Dékány Alexandra

– két hölggyel dolgozhatom együtt, dr. Leposa Marianna pécsi és Pongráczné dr. Csorba Éva Somogy vármegyei kamarai elnök kollégámmal, miközben országosan sincs több hölgy a területi kamarai elnökök között.”

A kezdeti tervek beváltak. Természetesen ehhez hozzá kell számítani, hogy a területi kamarák működésének hatékonysága nem csak az adott kamarán múlik, szükséges a tagság aktivitása is. Ezért a kamarai közéletbe Szekszárdon is minél szélesebb körben igyekeznek bevonni a tagságot, amellett, hogy meg kell érteni: az ügyvédi hivatás rendkívüli idő- és energiaáldozatot kíván minden egyes ügyvédtől.

Talán a legnagyobb kihívást ma is – mint korábban és mint szerte az országban mindenfelé – a jogszabályváltozási dömping követésén és feldolgozásán túl az állandóan változó digitális ügyvitelnek és a változó piaci környezetnek való megfelelés jelenti.

Felszólalásában dr. Havasi Dezső, a MÜK elnöke részletes áttekintést adott az ügyvédség előtt álló időszerű kihívásokról. A hazai kamarai lét 150 éves évfordulójának tanulságairól szólva egyebek mellett hangsúlyozta, hogy bár formálisan a

kamarai lét ünnepe volt 2025, de tudatosítani kell: „A kamara mi vagyunk, nem önmagában a szervezet, amelynek féltve őrzött függetlenségét, önállóságát, önkormányzatiságát mi magunk kell hogy őrizzük és gyakoroljuk.” A jövő feladata – sok korszerű kiegészítéssel – ugyanaz, mint eddig: a jog védelme, a jogkereső állampolgárok, az ügyfelek szolgálata.

A testvérkamarai, regionális együttműködés részleteivel, fontosságával, eddigi tapasztalataival és a jövő terveivel foglalkozott felszólalásában dr. Leposa Marianna, a Pécsi Ügyvédi Kamara, valamint Pongrácné dr.

Csorba Éva, a Somogy Vármegyei Ügyvédi Kamara elnöke. A fegyelmi ügyek tapasztalatait dr. Dékány Alexandra, a Pécsi Regionális Fegyelmi Bizottság elnöke összegezte.

Meghívott vendégként dr. Bata Zoltán, a MÜBSE ügyvezetője az ügyvédi biztosítások korszerűsítéséről beszélt.

Dr. Pesthy Endre titkár ismertette a 2024. évi beszámolót, illetve a 2025. évi költségvetési terv tényszámait.

A kamara gazdálkodása a beszámolási időszakban kiegyensúlyozott volt, és 2025re is ez tűnik jellemzőnek.  Ügyvédek Lapja 2025 | 5

Kamarai körkép

Budapesti Ügyvédi Kamara

Ünnepi közgyűlés A kialakult gyakorlat szerint a Budapesti Ügyvédi Kamara megismételt, a jelenlévők számára tekintet nélkül határozatképes közgyűlését április elején tartotta. Az alapításának 150. évfordulója alkalmából felújított, megszépült székházának díszterme – a beruházás iránti kíváncsiságnak is köszönhetően - megtelt az ügyvédi közügyek iránt érdeklődő tagokkal, és idén is lehetősége nyílt a távollevőknek, hogy a kamara youtube csatornáján élőben kövessék az eseményt.

A budapesti ügyvédség 150 évéről történt megemlékezés és a székházfelújítás témája mellett az elnöki köszöntő fontos részét képezte a kirendelt védői díjak rendszerének átalakításáról és az elektronikus ingatlan-nyilvántartási rendszerre való áttérés aktuális helyzetéről szóló tájékoztatás. Dr. Havasi Dezső, a Magyar Ügyvédi Kamara elnökének felszólalása a múlt dicsérete, az ünnepi megemlékezés gondolatait követően a mai kor ügyvédi kihívásairól szólt, az

rozati javaslatait, melyeket a közgyűlés nem támogatott, azok elutasításra kerültek.

Ezt követően a közgyűlés módosította az alapszabályt, melynek azonnali miniszteri jóváhagyásához a közgyűlésre meghívott dr.

Répássy Róbert az Igazságügyi Minisztérium államtitkára rendkívül empatikus, operatív segítséget nyújtott. Az alapszabály módosítását az alapítás 150. évfordulójára újonnan

Dr. Tóth M. Gábor átnyújtja a BÜK kitüntetését dr. Bánáti Jánosnak

elektronikus ingatlan-nyilvántartás bevezetéséről és a jogalkotás várható irányairól, különösen a letéti rendszer átalakításának feladatáról az Alkotmánybíróság ismert döntésének okán.

A 2024-es év zárszámadása és a 2025. évi költségvetés, valamint a bizottsági beszámolók elfogadását követően dr. Sándor Éva, az Ügyvédkör Egyesület elnökségének tagja szóban ismertette a közgyűlés napirendjére felvett – az elektronikus jelölés és választás témakörében benyújtott - hatáÜgyvédek Lapja 2025 | 5

alapított kitüntetés, a Ghyczy Gyula-életműdíj létrehozása indokolta. A Budapesti Ügyvédi Kamara első elnökéről elnevezett díjat a kamara elnöksége 2025-ben alapította azzal, hogy azt a kamara olyan legalább 65. életévét betöltött, a díj odaítélésekor is aktív - legalább 40 év aktív - ügyvédi kamarai tagsággal rendelkező ügyvédnek adományozhatja, aki amellett, hogy ügyvédi hivatását példásan, szakmailag magas színvonalon, kifogástalan fegyelmi előélettel az ügyfelek érdekei, valamint a törvényesség messzeme-

nő tiszteletben tartása mellett gyakorolta, ügyvédi közéleti tevékenysége, szolgálata kiemelkedő, egész életútja mind a kortársak, mind a jövő nemzedéke számára példamutató. Az azonnali miniszteri jóváhagyás lehetővé tette, hogy a Ghyczy Gyula-életműdíjat a budapesti ügyvédség első alkalommal az ünnepi közgyűlésen rögtön át is adhatta az első díjazottnak, a közgyűlésen kitartó vas-

tappal is elismert dr. Bánáti Jánosnak, akinek laudációja ugyan elhangzott a díj átadásakor, azonban életművét a tagság legnagyobb része számára aligha kellett bemutatni.

Hagyományosan a közgyűlés végén került sor a további kamarai elismerések átadására. 2025-ben Eötvös Károly-díjban részesült dr. Goda Tamás Gábor, dr. Lőrincz György, dr. Karsay Enikő és dr. Román Eszter ügyvédek. A Bálint Ákos György-díjat idén dr. Bihary Tibor ügyvéd kapta. A 2020ban alapított Pro Excellentia díjat idén dr. Bittsánszky Géza Ádám kamarai jogtanácsos kolléga vehette át. Az 50 éves kamarai tagságot honoráló jubileumi oklevelet dr. Bankós Magdolna és dr. Szűts Mária ügyvédnők, valamint dr. Jávor Béla, dr. Krzyzewsky Miklós, dr. Pásztor Miklós, dr. Szecskay András és dr. Szeszlér Tibor ügyvédek vehették át.

A 2025. évi rendes közgyűlést követően a kamara megújult klubhelyiségében, oldott hangulatú, társasági esemény zárta a rendezvényt.

Dr. Fügedi Szilvia elnök-helyettes 31

Kamarai körkép

Pécsi Ügyvédi Kamara

Cél: a szolgáltatások bővítése, színvonalas támogatás – a tagdíjakból A kamarák fennállása, az ügyvédség önszabályozása szavatolja az ügyvédi függetlenséget. A függetlenség alapvető része, hogy a fegyelmi jogkört és az ügyvédek ellenőrzését a kamarák gyakorolják – hangsúlyozta a Pécsi Ügyvédi Kamara 2025. április 11-i közgyűlésén dr. Becker Tibor, a Magyar Ügyvédi Kamara képviseletében az elnökhelyettes, egyben a Komárom-Esztergom Vármegyei Ügyvédi kamara elnöke. Tegyük hozzá – amint dr. Leposa Marianna pécsi elnök beszámolójából is hangsúlyosan kitűnt –, hogy szigorúan értelmezik a függetlenségüket: az anyagiak terén is őrzik.

Az ország ügyvédségének egészét érintő kérdésekről szólva a MÜK alelnöke az ügyvédi kirendelések védői díjának jövőbeli kifizetési változásáról, a jövőben várható ügyvédi letétekkel kapcsolatos kamarai felelősségvállalásról (aminek során körvonalazódik egy kártalanítási alap), valamint az ügyvédi felelősségbiztosítás módosításáról adott tájékoztatást.

Elnöki beszámolójában dr. Leposa Marianna kiemelte, hogy dr. Tuzson Bence igazságügyi miniszter kamarai látogatása során egyebek mellett áttekintették a kirendelési díjak kifizetésével és az E-ING-gel kapcsolatos problémákat.

Hangsúlyozta, hogy 2025 rendkívüli év a kamara életében, hiszen 1875. február 6-án alakult meg a Pécsi Ügyvédi Kamara, így azokra az elődeikre emlékeznek, akik megalapozták az ügyvédi működés alapértékeit, és okkal bíztak abban, hogy utódaik megőrzik. A 2025. február 6-i, nagy sikerű emlékülésről szólva kiemelte dr. Sulyok Tamás köztársasági elnöknek a pécsieket különösen is megérintő felszólalását, illetve azt, hogy az aktív kollégákon kívül a nyugdíjas kollégák is elfogadták a meghívást, átérezve az esemény jelentőségét.

Sorra vette az elmúlt év gazdálkodásából azokat az adatokat, eseményeket, amelyekkel a kamara a tagság mindennapjait igyekezett megkönnyíteni. 2024-ben 19 kreditpont megszerzését finanszírozták, hiszen december 31. napjával zárult az első ötéves oktatási ciklus. Nemcsak az ügyvédjelöltek oktatóinak tiszteletdíját és a bérleti díjakat finanszírozták, hanem az őszi regionális perbeszédverseny költségeit is.

32

Dr. Becker Tibor, a MÜK elnökhelyettese időszerű kérdésekről tart beszámolót, jobbján dr. Leposa Marianna, a pécsi kamara elnöke

A kamara saját költségén társasági rendezvényeket szervezett: főzőversennyel egybekötött orfűi PÜK-NIK-et, hajókirándulást és Márton-napi libavacsorát. Nagy sikert aratott a Mikulás-délután és a karácsonyi vacsoraest is.

Társadalmi szerepvállalásként több karitatív szervezetet is támogattak.

Beszámolójában kitért a Pmt. ellenőrzésére is, amelyet sok kolléga sajnos zaklatásként élt meg.

A kamara gazdálkodása, pénzügyi helyzete továbbra is stabil, aminek az alapja a tagdíjak pontos kezelése, tájékoztatta a közgyűlést dr. Monori Tamás elnökhelyettes.

Arról is szólt, hogy a kamara semmilyen külső pénzügyi forrást nem vesz igénybe gazdálkodásának finanszírozásához.

A tavalyi költségvetést pozitív eredménnyel tervezték, és a tervezettnél nagyobb megtakarítással zárták az évet – számolt be róla költségvetési előterjesztésében dr. Nagy Róbert kamarai titkár.

Tiszteletet és bizalmat kell kivívniuk az ügyvédeknek hivatásunk iránt annak érdekében, hogy az ügyfelek bízzanak a munkánkban – hangsúlyozta a kamarai fegyelmi ügyekről részletekbe menően szólva dr. Visegrády Zoltán vezető fegyelmi biztos.

A közgyűlést Vörösmarty Mihály Gondolatok a könyvtárban című versének részletével zárták: „Mi dolgunk a világon? küzdeni, / És tápot adni lelki vágyainknak. / (…) Mi dolgunk a világon? küzdeni / Erőnk szerint a legnemesbekért.”  Ügyvédek Lapja 2025 | 5

Kamarai körkép

Zala Vármegyei Ügyvédi Kamara

Ha hűségesek vagyunk történelmi értékeinkhez és felismerjük hivatásrendi lehetőségeinket, sikerre vagyunk ítélve Zala megyében – miként a 2025. május 8-án Zalaegerszegen megtartott éves rendes közgyűlésen kitűnt dr. Török Ferenc elnök jelentéséből –, kellő közösségi döntéshozatallal, kiegyensúlyozott gazdálkodással biztonságosabban lehet a holnap elé nézni. Összességében: többéves következetességgel, ha olykor nehézségek árán is, de meg tudták teremteni az ügyvédi munkához a feltételeket. Ebbe az irányba haladnak a továbbiakban is, nagy hangsúlyt fektetve arra, hogy az ügyvédi hivatásrend történelmi örökségének megtartása mellett felismerjék új lehetőségeiket is.

Dr. Török Ferenc elnöki beszámolóját tartja, jobbján dr. Holczer Ferenc, dr. Károlyi Attila, balján dr. Király László

A hivatásrendi közösség ereje sok nehézségen átsegítette a zalai ügyvédséget is – hangsúlyozta az elnök –, miközben az ügyvédi munka feltételei, technikai követelményei is igen nagy hatással voltak és vannak a hivatásrend átalakulására. Ezek közül kiemelte az informatikai robbanással járó rohamszerű fejlődést, ami nehéz helyzetbe hozta az idősebb ügyvédgenerációt a napi munka során.

A kamara - tagjai létszámát tekintve jelenleg összesen 286-an vannak– közepes méretűnek számít.

Ami az ügyvédek kollegiális viszonyát illeti – utalt a közgyűlés után lapunknak nyilatkozva korábbi megállapításaira –, az összességében biztatónak mondható. Nemcsak a szakmai színvonal immár kötelező ébren tartása, művelése, hanem az ügyvédi hivatásrend folyamatos morális, értékrendi karbantartása érdekében is fontosnak tartja a szakmai továbbképzés biztosítását tartja. Az anyagi állapotokat elemezve egyebek mellett elmondta, hogy sajnos a magas infláció miatt mind az Ügyvédek Lapja 2025 | 5

ügyvédeknek, mind magának a kamarának is komoly helyzettel kellett szembenéznie.

Az oktatás területére áttérve kiemelte: dr. Károlyi Attila titkár szakavatott irányításával már évek óta, mind a mai napig a Zalaegerszegi Törvényszék bírái és ügyvédkollégák tartják az ügyvédjelöltek részére a kötelező, szakvizsga előtti oktatást.

Hozzátette: a megőrzendő értékek növelik a kar tagjainak önismeretét, egyben önértékelését. Ennek kiemelten fontos rendezvénye volt a 2025 tavaszán Zalaegerszegen megrendezett méltó megemlékezés a hazai ügyvédség kamarai önszerveződésének 150 évvel ezelőtti megalakulására. Ami a jövő terveit, tennivalóit illeti, dr. Török Ferenc fontosnak tartja a kamarai élet folyamatos fejlődését, fejlesztését, a gyorsan változó világ kihívásainak szintén gyors, de alapos értékelését, valamint a megfelelő válasz és megoldás kialakítását. Úgy tűnik, a jelenlegi zalai kamarai helyzetet tekintve bevált dr. Török Ferenc, a Zala Vármegyei Ügyvédi Kamara elnöké-

nek évekkel korábban lapunknak adott bizakodó előrejelzése, miszerint „Ha mindez – nevezetesen az egyes ügyvédek tudatos szakmai önművelése, összetartozás-tudatának erősítése, az egyes területi kamarák és nem utolsósorban a stabil önkormányzatiságra támaszkodó Magyar Ügyvédi Kamara érdekérvényesítő és érdekképviseleti szolgálata – összehangoltan, szervesen egymásra és egymásból épülve tud jelen lenni az életünkben, a hazai ügyvédség jövője hosszú távon biztosítva van, akkor sikerre vagyunk ítélve. Amire nem csak magunknak, hivatásrendünknek, hanem egész társadalmunknak alapvetően szüksége van.”

A közgyűlésen a hazai ügyvédség egészét érintő időszerű kérdésekről adott tájékoztatást dr. Holczer Ferenc, a Magyar Ügyvédi Kamara főtitkára: beszámolt a tagdíjszabályzat változásairól, a 75 éven felüli ügyvédek tagdíjkedvezményének feltételeiről, ismertette a kirendelési díjak vonatkozásában folyamatban lévő ügyeket, vázolta a letétkezelési rendszer megújítására vonatkozó elképzeléseket, felhívta a figyelmet néhány fontosabb jogszabályváltozásra, így a társasházak közös képviselete, az E-ING és az Üttv. vonatkozásában, továbbá tájékoztatást adott a Pp. módosítására vonatkozó elképzelésekről.

A szokásos közgyűlési napirendi pontok megtárgyalása után dr. Kománovics Ibolya a MÜBSE képviseletében adott tájékoztatást a biztosító működéséről, a szakmai felelősségbiztosítás változásairól, valamint a MÜBSE által meghirdetett ingyenes kreditpontos képzésekről.  33

Kamarai körkép

Gyulai Ügyvédi Kamara

Az ügyvédség függetlensége egy jogállam alapvető értéke, kívánalma, garanciája A kamara gazdálkodása, napi élete, fegyelmi és panaszügyei, az oktatással kapcsolatos tennivalója, a pénzmosás elleni törvényből fakadó kötelezettsége, kommunikációs stratégiája, szakmai kapcsolata a társhivatásrendekkel, valamint a kamarai-közéleti aktivitás a szokásos, kiegyensúlyozott mederben folyt 2024-ben is, amint dr. Legeza László számot adott róla elnöki előterjesztésében a 229 taglétszámú Gyulai Ügyvédi Kamara 2025. május 9-én Békéscsabán megtartott közgyűlésén. A következőkben az elnök beszámolójának néhány olyan részletét emeljük ki, amelyek túlmutatnak egy területi kamara napi életének keretein, és feltehetően szélesebb ügyvédszakmai érdeklődésre tarthat számot.

Fontosnak ítélte 2024 végén dr. Sulyok Tamás köztársasági elnök szakmai eszmecseréjét a MÜK vezetőivel és a területi kamarák elnökeivel. A beszámolási időszak meghatározó kérdése volt a kirendelésekkel kapcsolatos díjak kifizetése; a hektikus állapotokról az elnök részletesen beszámolt. (Mára már sok tekintetben rendeződtek a dolgok a tavaszi helyzethez képest – a szerk.)

Részletesen szólt arról is, hogy „az állami Szuverenitásvédelmi Hivataltól megkeresés érkezett a MÜK-höz, amelyben kérték-felajánlották, hogy kössünk együttműködési megállapodást. Nem térnék ki rá, hogy ez pontosan mit jelentene, mit szeretett volna a hivatal, de ezt az elnökség egyhangúan leszavazta.

Nem lesz együttműködési megállapodás a hivatallal, elsősorban azért, mert az – burkoltan, de nyilvánvalóan – az ügyvédi függetlenséget és az ügyvédi titok megtartását veszélyeztetné.”

Beszámolt róla, hogy „az ügyvédség megkeresést kapott a NAV pénzmosás-ellenőrzési részlegétől az ügyvédi letéti számlákkal kapcsolatban. Tudni kell, hogy a pénzmosással kapcsolatos kérdés egyik lényeges eleme a letétkezelés. (…) Az AB hozott egy döntést: a letétbe került pénzt mindenképpen vissza kell fizetni a jogosultnak. Ez objektív felelősséget jelent. Szándékos bűncselekmény esetén a biztosító nem fizet. A MÜK létrehozott egy különbizottságot a letéti ügyekkel kapcsolatos kérdések újragondolására, megoldási javaslatok kidolgozására. A munka még folyik.”

Az ügyvédséget egzisztenciálisan érintő úgynevezett áfaügyben az elnök tájékoztatója szerint „a kormány belátta, hogy 2018 óta az árak és 34

minden más jelentősen megemelkedtek, ezért lépett, és most januártól – ha nem is tárgyi mentes lett az ügyvédi tevékenység, de – az alanyi áfamentesség felső értékhatára 18 millió forint lett”.

A jogállamiság, jogbiztonság kérdésével kapcsoltban így foglalta össze ügyvédi szemmel a fejleményeket: „Mindenféle politikai felhang nélkül: 2024-ben sem volt hiány a jogszabályokból és főleg a módosításaikból, ami igencsak megkérdőjelezi a követhetőséget.

El kellene érni, hogy egyszer végre egy jogszabály világos, érthető, egyértelműen alkalmazható legyen.”

Gyakran visszatérő kérdés tagtársak részéről, hogy mi szükség a kamarára. Csak a tagdíjat szedi be, és nem csinál semmit – nézett szembe a kérdéssel jelentésének záró részeként dr. Legeza László. „150 éve az ügyvédség – rövid megszakításokkal – önállóan működik, szervezi önmagát, nyilván némi állami kontrollal, de önállóan – hangsúlyozta. - Ez azt jelenti, hogy a kamarai szervezet fogja össze az ügyvédeket, szabályozza a belső működést, érvényesíti érdekeit. Mi vagyunk az egyetlen olyan köztestület, amelyik maga intézi a fegyelmi ügyeit. A függetlenségünket többször megpróbálták már korlátozni, esetenként elvenni, de minden egyes alkalommal meg tudtuk védeni magunkat. Kétség nem fér ahhoz, hogy az ügyvédség függetlensége egy jogállam – de nem feltétlenül az aktuális kormány – alapvető értéke, kívánalma, garanciája. Ha az ügyvédséget bedarálnák egy állami intézménybe, akkor – többek között a függetlenség elvesztése okán – a meglévő és mondhatni egyre erősödő álla-

Dr. Legeza László

mi túlhatalom ellen nem maradna semmi, ami az egyént védhetné.

A kamara egyégesen tud fellépni az ügyvédség elleni támadásokkal szemben, ami egyénileg nem lenne kivihető. Az ügyvédség véleményét, javaslatait a nyilvánosság számára a kamara tudja megfogalmazni és közölni. A kamara mindig is politikamentesen működött, és igyekszik a jelenben is így tenni, azonban sajnos olykor a kritikus szakmai véleményét politikai támadásnak tekintik.

Ha a jövőben ez lesz a gyakorlat, az nem sok jót jelent, akkor előbb-utóbb a kamara is kénytelen lesz megtenni az általunk nem kívánt, de szükséges lépéseket.

A lényeg sok egyéb mellett különösen is az, hogy egységet kell mutatnunk, mert ezt követeli meg a hagyomány, az ügyfelek érdeke, a törvény előtti egyenlőség.”  Ügyvédek Lapja 2025 | 5

Kamarai körkép

Somogy Vármegyei Ügyvédi Kamara

Megbecsült történelmi értékek, napi realitások, nyitottság a jövőre A magyar ügyvédség nagy történelmi eseménye, a 150 ével ezelőtti kamarai lét törvényi hátterének megszületése a Somogy Vármegyei Ügyvédi Kamara 2025. május 9-én megtartott évi soros közgyűlésén is nagy hangsúlyt kapott.

Pongráczné dr. Csorba Éva elnök asszony éves beszámolójában utalt is ennek a jelentős történelmi örökségnek féltve őrzött értékrendjére: „Az ügyvédi kamarák hatásköre kiterjed az ügyvédi kar erkölcsi tekintélyének megóvására, az ügyvédek jogainak megvédésére, és kötelességeik teljesitésének ellenőrzésére .... Az ügyvédi kamarák a fegyelmi hatóságot, a kamara lajstromaiban bevezetett ügyvédek és ügyvédjelöltek felett, a jelen törvény határozatai szerint gyakorolják.” 1875. évben sorra alakultak meg az Ügyvédi Kamarák az országban. Kaposvár akkori ügyvédei a Zalaegerszegi Ügyvédi Kamara tagjai lettek. „A világháború, a Trianoni békediktátum után – emlékeztetett az elnök asszony – újra kellett szervezni az országot, az országvesztés miatt az ügyvédi kamarák számát, székhelyét újra meg kellett határozni. Így kerülhetett sor - a ma már 300 tagot számláló - Kaposvári Ügyvédi Kamara száz év előtti megalakítására″, amiről június 20-án emlékeztek meg A kamara mindennapi életéről beszámolva az elnök asszony sorra vette a szakterületeket érintő fontosabb – mert éppen stabilan működik vagy éppen mert frissítendő, vagy már éppen megújuló - tevékenységét. Ezen gazdag tájékoztatóból emelünk ki az alábbiakban néhány lényegesebb részletet.

Fegyelmi ügyek vonatkozásában a kamara helyzete nem romlott Somogyban az ügyvédjelöltek szakvizsgára bocsátásának a feltétele, hogy az ügyvédjelölti vizsgabizottság előtt az ügyvédi tevékenységre vonatkozó jogszabályokból, MÜK szabályzatokból vizsgát tegyenek egy kamarai bizottság előtt.

Az ügyvédjelöltek oktatása változatlanul a Pécsi Ügyvédjelölti Oktatási Központban valósul meg.

Tagdíjfizetési kötelezettségének elmulasztása miatt 2024. évben nem kellett senkit sem kellett törölniük. 2022 évtől bevezették a 10% tagdíjkedvezményt azon ügyvéd tagjaik részére, akik az éves tagdíjat egy összegben, január 31-ig befizetik.

A pénzmosás elleni és a letétkezeléssel kapcsolatos ügyvédi kötelezettségek, ellenőrzésekről szólva felhívta a figyelmet arra, hogy a kötelező ellenőrzések egyre szigorúbbak lesznek.

A kamara tagjai megfelelő létszámmal és jó minőségben eleget tudtak tenni 2024. évben is a kirendelt védői feladatoknak. Nem érkezett panasz a kirendelt védők munkájára és elérhetőségére. A nyomozati szakban tapasztalható jelentős késedelmes kifizetések Ügyvédek Lapja 2025 | 5

Pongráczné dr. Csorba Éva elnöki beszámolóját tartja, balján dr. Havasi Dezső, a MÜK elnöke

orvoslására az IM és a MÜK keresik a megfelelő megoldást.

Továbbképzési kötelezettség teljesítése zökkenőmentesen haladt, annak minden érintett kamarai tag eleget tett.

A kamara tagjai 2024-ben is ingyenesen használhatták a HVG Kiadó „Jogkódex prémium” termékét, most már a MÜK költségére. Közkívánatra fenntartották a szerződést a „helpdesk” szolgáltatásra az Arconsult Kft-vel, ez alapján a cég által kidolgozott „Blanketta” program is használható.

2024. évben is sor került a tavasszal szokásos programra, amelynek megtartását a kamara minden évben anyagilag is támogatja és mint továbbképzési eseményt akkreditálta. Ősszel Pécsen megrendezték a Dél-Dunántúli Ügyvédjelölti Perbeszédversenyt, amin a kamara részéről ismételten két jelölt vett részt.

2024. évben is sikerült kiegyensúlyozott gazdálkodást folytatniuk.

Az elnök asszony kiemelten utalt arra, hogy 2024. decemberében dr. Sulyok Tamás köztársasági elnök fogadta a magyar ügyvédség vezetőit a Sándor-palotában a

hazai „kamarai törvény” 150 évfordulójára emlékezve. A köztársasági elnök a találkozón hangsúlyozta, hogy az ügyvédség mennyire fontos szerepet tölt be Magyarország életében, mivel éppen a magyar államtól függetlenül, de biztosítja azokat a szabadságjogokat, amelyek a jogállamban a polgárokat meg kell, hogy illessék. Ilyeténképpen az ügyvédség fontos alkotmányos funkciókat is ellát.

2024. február elején több évtized után újra volt jogász bál Kaposváron. A törvényszék, a jogászegylet, az ügyészség és az ügyvédség összefogásával és az orvosok társulásával megrendezésre kerülhetett a teltházas I. Jogász-Orvos bál.

Tavasszal megrendezték a II. családi napot Bőszénfán.

A hazai ügyvédség időszerű, országos ügyeiről dr. Havasi Dezső, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, a MÜBSE biztosítási rendszerének frissüléséről, újdonságairól dr. Kománovics Ibolya ügyvéd, az igazgatótanács tagja, a kárrendezési bizottság elnöke tartott tájékoztatót.  35

Kamarai körkép

Szegedi Ügyvédi Kamara

Ügyfeleink, a jogkereső magyar állampolgárok, számíthatnak ránk Nagyon fontosnak tartom, hogy a 150. évforduló tanulságaival élve az ügyvédség erősítse, hogy az igazságszolgáltatásnak nélkülözhetetlen, fontos része, továbbá hogy az ügyvédek tegyenek meg mindent azért, hogy magas szakmai és erkölcsi szinten segítsék a jogkereső állampolgárokat, ügyfeleket a néha szinte követhetetlen jogszabályi körülmények közötti eligazodásban – összegezte kamarai tapasztalatait dr. Török Béla a Szegedi Ügyvédi Kamara éves közgyűlésén, 2025. május 10-én.

Dr. Török Béla elnöki beszámolóját tartja, jobbján dr. Hoffman Balázs kamarai titkár, balján dr. Havasi Dezső, dr. Farkas Csaba, dr. Bata Zoltán

A kamara 2024. évi életét összefoglaló beszámolóból megtudhattuk, hogy a beszámolási időszakban 441 aktív tagjuk volt.

A Magyar Ügyvédi Kamara szabályzata szerint a kamara ingyen biztosította tagjainak, hogy a kötelező továbbképzési program keretében megszerezzék a szükséges kreditpontokat. Minden előadás magas színvonalú, hasznos volt, a hétköznapokban használható tudást adott.

A kamara elnökhelyettesének, illetve az oktatási bizottság vezetőjének szervezésében folyamatosan további oktatásszervezésre kerül sor büntető, polgári, gazdasági és közigazgatási jogterületen.

A MÜK a HVG ORAC Kft.-vel kötött szerződés értelmében 2024. január 1-jétől december 31-ig a jogtárhoz való hozzáférést ingyen biztosította a MÜK költségére.

A tagdíjfizetési morál sok gondot okoz.

A kamara honlapját (szegediugyvedikamara. hu) érdemes legalább havonta meglátogatni, mivel a kör-e-mailek mellett ezen a felületen is sok a hasznos információ. Folyamatosan zajlik a kamara teljes digitális átállítása.

Az elmúlt évben is megrendezték a helyi perbeszédversenyt, jelöltjeik szépen szerepeltek: I. helyezett: dr. Jasik Márk, II. 36

helyezett: dr. Gallina Réka Csenge, III. helyezett: dr. Séllei Andrea. A regionális perbeszédversenyen dr. Jasik Márk I. helyezést ért el, sőt az országos versenyen is kiválóan szerepelt, harmadik lett. Újévi köszöntőt rendeztek – amivel hagyományt kívántak teremteni –, újdonságként húsvéti bábelőadást tagjaik gyerekeinek, unokáinak, valamint Mikulás-ünnepséget. Külön köszönet illette dr. Kovács Tímeát, aki a húsvéti bábelőadáson ügyességi és kézművesfeladatokat készített a gyerekeknek. Havi rendszerességgel tart összejöveteleket a kamara Nyugdíjas Ügyvédek Klubja dr. Volford Erzsébet szervezésében.

A Veritas futballkupát dr. Farkas Csaba elnökhelyettes hozta tető alá. A sporteseményen minden jogász hivatásrend és igazságügyi szerv részt vett. A kupa évtizedes történetében először nyerte meg a kamarai csapat az első helyezést.

2024 decemberében, az 1874. évi XXXIV. törvénycikk elfogadásának és szentesítésének 150. évfordulóján dr. Sulyok Tamás köztársasági elnök fogadta a MÜK, valamint a területi kamarák vezetőit, amelyen a kamara elnöke, dr. Török Béla is részt vett. A szegedi kamara nagy terve-

ket szőve készült saját rendezvényére, amely nagy sikerrel ment végbe 2025. február 21-én.

Megalakult a kamarai tag jogtanácsosainak tagozata, elnökévé dr. Tomasovszky Csillát, elnökhelyettesévé dr. Nagy Paulinát választották meg.

Folyamatosan figyelemmel kísérik az elektronikus ingatlan-nyilvántartással kapcsolatos fejleményeket. Tovább kívánják erősíteni, hogy a kamara kellő szakmai szolgáltatást nyújtson minden tagja részére. Hagyományosan jó kapcsolatot ápolnak a társhivatásrendekkel, az igazságszolgáltatás egyéb résztvevőivel.

A kamara kielégítő gazdálkodásáról külön napirendi pontban dr. Hoffmann Balázs titkár számolt be részletes előterjesztésben, majd meghallgatták a bizottsági beszámolókat.

Dr. Kertész József

Dr. Jakab Tamás

A közgyűlés ünnepi pillanataiban korábbi elnöküknek, dr. Kertész Józsefnek a kamara örökös tiszteletbeli elnöke kitüntető elismerést adták át. Dr. Jakab Tamás vezető fegyelmi biztos kiemelkedő szakmai munkáját a kamara Dr. Magyar János arany emlékgyűrűjével jutalmazták.  Ügyvédek Lapja 2025 | 5

Kamarai körkép

Székesfehérvári Ügyvédi Kamara

A mély szakmai elkötelezettség a sikeres napi rutinnak is az alapja A kamara 2025. május 15-én Székesfehérváron megtartott éves közgyűlésén dr. Neukum Flórián elnöki beszámolójából kitűnt: az elmúlt néhány évben a hazai ügyvédség munkakörnyezete az igazságszolgáltatás szövetében sok tekintetben változott. Újabb és újabb kihívásokkal kell szembenézniük gyakorló ügyvédként vagy kamarai választott vezetőként, ám a korábbi elkötelezettség jegyében szívós következetességgel járják önmaguk szabta útjukat. Ahogy más területi kamarák esetében, kisebb-nagyobb helyi jellegzetességeket-adottságokat leszámítva ugyanazt tapasztaljuk: az így végzett közösségi szolgálat megtermi a maga jó gyümölcseit. Erre a következtetésre jutunk, amikor a külső szemmel olykor talán kevésbé látványos, de a jól végzett napi kemény munkáról szóló éves beszámolókat hallgatjuk. Nehéz a lapunkban rendszeresen közölt éves kamarai beszámolóinkban a sok megszokott adat mellett érzékeltetni a helyszínen tapasztalható hangulatot, a felelősségteljes hozzászólásokat, észrevételeket, azok hőfokát és mindenekfelett a hivatásrendbeli összetartozás pozitív energiáját, ami a kívülálló krónikás számára is plasztikusan érzékelhető, mert „benne van a levegőben”… Így volt ez legutóbb Székesfehérváron is.

Dr. Neukum Flórián elnöki jelentését tartja, az asztalnál dr. Kománovics Ibolya, dr. Becker Tibor és dr. Szabó Kálmán

A székesfehérvári kamarai vezetők ma is vallják és követik, hogy folyamatosan fel kell készülniük a gyors, megalapozott szakmai reagálásra munkájuk hiteles és eredményes végzése érdekében. Az évekkel korábban megindult folyamat nem állt le. Olyan mérhetetlen mennyiségű joganyagot alkot és zúdít rá a szakmára többnyire rendeleti úton a jogalkotó, aminek a követése komoly kihívás, különösen a salátatörvények esetében. Rendkívül fontos a segítségnyújtás a kollégáknak ebben. A székesfehérvári kamarai elnök is felsorolta az országos kihívásokat.

Az elnök örömmel állapította meg, hogy az elmúlt időszakban látványosan és örvendetes módon megnőtt a részvétel a közgyűlésen. Ez továbbra is komoly vis�szajelzés, mint mondta, és azt mutatja, hogy „értelmes és jó színvonalú kamarai programra van igény”. A taglétszám stabilitást mutat – országos összehasonlításban a közepes méretű területi kamarák közé tartoznak –, érdemi változás nem Ügyvédek Lapja 2025 | 5

észlelhető. A kamara mérete és az ebből származó tagdíjbevételek óvatos gazdálkodás mellett stabil, megbízható műkődési alapot adnak. A korábbi évek örvendetes irányú trendje folytatódott a regionális és kamarai fegyelmi ügyek terén: csökkennek a számok. A pénzmosás megelőzésével kapcsolatos ellenőrzés törvényi kamarai kötelezettség. „Azt gondolom, hogy a lehető legszerencsésebb, hogy ezt kamarai hatáskörben lehet folytatni. Az ellenőrzések támogató jellegűek, magam is átestem rajta.” A kamara oktatás téren maradéktalanul eleget tett minden elvárásnak, és lehetővé tette, hogy a kollegák helyben és ingyen meg tudják szerezni az éves szinten szükséges kreditpontokat. A biztosítási ügyekről azt mondta: a vég­i n­t éz­ke­d é­s ek­kel kapcsolatos kár­ ügyek száma ismét emelkedett, olyannyira, hogy a kárügycsoport 2024-ben az első három közé került. A MÜBSE Kárrendezési Bizottságának célja változatlanul az, hogy a kreditpontszerző szakmai

anyaggal ráirányítsa a figyelmet a tipikus okiratszerkesztési hibákra, az e jogcímen bejelentett kárigények ugyanis az átlagot jelentősen meghaladó összegű kifizetésekkel járnak.

A kamara 2024. évi beszámolóját és 2025. évi költségvetését dr. Szabó Kálmán titkár terjesztette elő.

A közgyűlésen dr. Becker Tibor, a Komárom-Esztergom Vármegyei Ügyvédi Kamara elnöke, egyben a MÜK elnökheDr. Németh Judit

lyettese adott nagy érdeklődéssel fogadott áttekintést a hazai ügyvédtársadalom helyzetéről, valamint dr. Kománovics Ibolya ügyvéd, a MÜBSE igazgatótanácsának tagja, a kárrendezési bizottság elnöke tájékoztatta a tagságot az egyesület időszerű kérdéseiről.

A közgyűlésen nyújtották át a kamara Kiváló ügyvédje elismerést dr. Németh Juditnak.  37

Kamarai körkép

Debreceni Ügyvédi Kamara

Átalakulóban van az ügyvédi munka Egyre kevesebb a peres ügy, főleg a polgári ügyszakban, az ügyvédek száma pedig nő. Átalakulóban van az ügyvédi munka – hívta fel az országos jelenségre a figyelmet a 2024. évről szóló beszámolójában a Debreceni Ügyvédi Kamara 2025. május 16-i közgyűlésén dr. Lampé Zoltán elnök. Egyre kevesebb a kötelmi, dologi jellegű per. Részben azért – véli –, mert az új Pp. még mindig meglehetősen barátságtalan a bírósághoz fordulás lehetőségével kapcsolatban, és emelkedtek a fizetendő illetékek. Az ügyek a közvetítői eljárás irányába tolódnak el.

A digitalizáció most már annyira terjed az ügyvédi munkában – a legújabb kihívás a mesterséges intelligencia megjelenése a jogi szakterületen is –, hogy gyakorlatilag sok esetben speciális számítástechnikai ismeretek nélkül már nehéz vagy egy idő után lehetetlen elvégezni. Az adminisztratív feladatok is csak növekszenek.

A 2024. december 31-i állapot szerint a Debreceni Ügyvédi Kamarának 438 tagja van.

A kamarai oktatást a beszámolási időszakban is a kamara finanszírozta. Összesen 2148 kreditpontot írtak jóvá a kollégáknak, senkit nem kellett törölni a kreditpontok hiánya miatt. A MÜK, a BÜK és a biztosító ingyenes online kreditpontos képzést biztosított. Jelölti oktatás kilenc volt, 60-75 jelölt részvételével.

A fegyelmi és panaszügyekről szólva az elnök elmondta: az elmúlt évben 47 bejelentés érkezett a debreceni kamara tagjai ellen, és mindössze hat fegyelmi eljárást kellett elrendelni. Kizárás nem történt.

A jelentősebb események sorából kiemelte dr. Tuzson Bence igazságügyi miniszter látogatását, a vele folytatott tartalmas szakmai beszélgetést, a külföldi bírók debreceni látogatását az európai uniós bírói továbbképzés keretében, az érdekfeszítő szakmai eszmecserét, a dr. Vágó Zsolt törvényszéki elnöknek a kiegyensúlyozott jó szakmai kapcsolat jegyében tett kamarai látogatását. Külön kiemelte, hogy dr. Sulyok Tamás köztársasági elnök meghívta a Sándor-palotába a MÜK vezetését és a területi kamarák elnökeit. Ez nem formális beszélgetés volt – jellemezte a találkozót dr. Lampé Zoltán –, hanem azt szimbolizálta, hogy az államfő hozzá 38

méltó, a jogalkalmazásban egyenlő partnerként kezeli az ügyvédi kart.

A kamara kapcsolata kifejezetten jó a társkamarákkal, a Magyar Ügyvédi Kamarával, a társhivatásrendekkel és a területi, megyei, városi vezetéssel is. A kamarai jogtanácsosokkal rendkívül jó kollegiális viszony alakult ki.

Dr. Dobrossy István főtitkár egyebek mellett kiemelte: kiegyensúlyozott gazdálkodásuk egyik fontos eleme, hogy amit csak lehet, elektronizálnak, és magyar állampapírt vásárolnak a mértékletes gazdálkodás eredményéből.

Az Ügyvédi Caritas Alapítvány célja, hogy segélyezési tevékenységet tudjon végezni a kamarai tagság körében. Az elmúlt két évben – hívta fel rá a figyelmet dr. Léka Andor alapítványi titkár – egyre kevesebb segélyezési kérelem érkezik, ezért a kuratórium a közösségi élet, a sport- és családi nap, valamint színházlátogatások szervezését tűzte ki célul. Jelentős bevételre sikerült szert tenniük 2024- ben: 2023-hoz képest 93 százalékkal emelkedett.

A MÜK képviseletében dr. Halmos Tamás, a Nyíregyházi Ügyvédi Kamara elnöke, a MÜK elnökhelyettese és dr. Holczer Ferenc főtitkár a hazai ügyvédség időszerű kérdéseiről, a MÜBSE képviseletében pedig az ügyvédi biztosítás fejleményeiről dr.

Bata Zoltán ügyvezető tartott beszámolót.

Dr. Lampé Zoltán

Munkájuk elismeréseként a kamara jubileumi gyűrűt adományozott dr. Dobrossy István Jenő főtitkárnak, etikai díjat dr. Koszorús Jenő ügyvédnek. A Dr. Hollós László Emlékalapítvány díját dr. Gábor-Szabó Fruzsina ügyvédjelölt, a Dr. Ladányi Sándor Alapítvány díját pedig dr. Németh Tamás ügyvédjelölt kapta. 

Dr. Dobrossy István Jenő

Dr. Koszorús Jenő

Dr. Gábor-Szabó Fruzsina

Dr. Németh Tamás

Ügyvédek Lapja 2025 | 5

Kamarai körkép

Győri Ügyvédi Kamra

Hivatásrendi összetartás egy turbulens korszakban A kamarai ügyek intézése a megszokott kiegyensúlyozottsággal történt, ugyanakkor az ügyvédség életében országosan turbulens események zajlottak, amelyek a területi kamarákra is hatottak – tekintett vissza elnöki beszámolójában 2024-re dr. Posta Attila, az országban a harmadik legnagyobb, mintegy 670 tagot számláló Győri Ügyvédi Kamara 2025. május 17-én megtartott évi rendes közgyűlésén. A kamara helyzetét egy legendás amerikai üzletembertől vett idézettel jellemezte: „A siker annak az eredménye, hogy együttműködtünk, kitartottunk, és hittünk abban, hogy a legjobbat hozhatjuk ki magunkból.”

A beszámolási időszakban felvetődött fontosabb ügyek közül az elnök kiemelte az ügyvédi letéti rendszer megújítására irányuló folyamatokat, utalva arra az AB-döntésre, amely szerint olyan rendszert kell kialakítani, amely minden esetben biztosítja a letét visszafizetését.

Szükséges – és folyamatban is van – a védői díjak újragondolása; már most komoly változások várhatók. Megkezdték az alapszabály módosításának előkészítését, amivel a legutolsó módosítás óta bekövetkezett kihívásokra szeretnének választ adni.

Folyamatos a kamara és a társhivatásrendek közti szakmai eszmecsere és egyeztetés kamarai beszélgetések címszó alatt.

A tagdíjfizetési fegyelem megszilárdítása érdekében a felügyelőbizottság fokozott figyelmet fog fordítani a hátralékok kezelésére, a kamara a már kiadott elnöki utasítás keretei között kezeli a kintlévőségeket.

A kamara ebben az évben is térítésmentesen biztosította a tagság számára a kötelező kamarai továbbképzést. A lezárult oktatási időszak végén egyetlen tagsági jogviszonyt sem kellett megszüntetniük az előírt kreditpontok el nem érése miatt.

2024-ben a MÜK biztosította az E-ING-re történő elméleti felkészítés anyagát, illetve a tesztvizsga lehetőségét.

Folytatva a korábbi évek gyakorlatát, dr. Csepregi Tamás elnökségi tag szerkesztésében rendszeresen megjelent a jogszabályváltozásokról szóló kamarai tájékoztató. Teljes mértékben megújították a kamara honlapját, ezzel a kamara kiemelt információs forrásává vált.

Az elnök felhívta a figyelmet a pénzmosás megelőzésével kapcsolatos kötelezettségek fokozott betartására. Ügyvédek Lapja 2025 | 5

Dr. Posta Attila

Dr. Bencze Krisztina

Dr. Budai Anikó

Dr. Döme Balázs

A kamara gazdálkodását az elnök a prudens szóval jellemezte.

Az oktatási feladatok megváltoztak a korábbi időszakhoz képest – jelezte az elnök. Az ügyvédjelölti képzés és az ügyvédek kötelező továbbképzése új szemléletmódot, munkaszervezést és merőben új szakmai, valamint technikai feladatokat állított a kamara elé.

Az etikai és összeférhetetlenségi ügyek száma az elmúlt évben minimálisan csökkent, de az egyes ügyek bonyolultabb jogi megítélésűek, így a bizottsági vélemény megadása szélesebb körű szakmai munkát igényel.

Ami a fegyelmi ügyeket illeti, a nagyon sok részletet tartalmazó elnöki beszámolóból most csak azt emeljük ki, hogy 2024-ben összesen 44 bejelentés érkezett a kamarához:14 vonatkozásában nem rendeltek el előzetes vizsgálatot, hét panaszügyben az elrendelt előzetes vizsgálatot megszüntették. Az előzetes vizsgálat lezárásával négy

esetben került sor fegyelmi eljárás elrendelésére, 13 beérkezett panaszügy vizsgálata még folyamatban van.

A kamara jogtanácsosi tagozatára tovább- Dr. Háray-Takács ra is kiemelt figyelmet Laura Henriett fordítanak, a jogtanácsosok kamarai integrációja továbbra is aktuális.

2024-ben öt területi kamara bevonásával tartották meg az ügyvédjelölti perbeszédversenyt, amelyen hat ügyvédjelölt indult.

A regionális versenyt a megye színeiben dr. Mayer Péter ügyvédjelölt nyerte meg, aki első helyezést ért el az országos ügyvédjelölti perbeszédversenyen is.

A kamara tagjai közül sokan rangos – többen országos – elismerésben részesültek.

Sikerült a tagság részére sikerült kedvezményes hozzáférést biztosítaniuk győri sportolási és kulturális lehetőségekhez, programokhoz.

Népszerűek a kamarai közösségi alkalmak: biciklitúra, Mikulás-est a kamarai tagok gyermekeinek, unokáinak, kötetlen kamarai találkozó karácsony előtt és év végén.

A MÜK képviseletében dr. Holczer Ferenc főtitkár a hazai ügyvédségét általánosságban is érintő kérdésekről, egyebek mellett a MÜK tudomására jutó jogszabály-módosításokról adott tájékoztatást.

A közgyűlésen adták át a kamara elismerő díjait: Nagy Károly-díjat kapott dr. Budai Anikó, dr. Bencze Krisztina, dr. Döme Balázs ügyvéd, valamint Kiváló Kamarai Jogtanácsos-elismerésben részesült dr. Háray-Takács Laura Henriett kamarai jogtanácsos.  39

Kamarai körkép

Kecskeméti Ügyvédi Kamara

A szigorodó külső körülmények tudatosabb hivatásrendi önfegyelmet követelnek A kamara elnöke, dr. Szász Attila rendkívül részletes, átfogó, a kamara 2025. május 23-i, Kecskeméten megtartott évi rendes közgyűlésén elhangzott elnökségi beszámolójában sorra vette az összességében 452 aktív tagú kamara működését, életét a megoldandó feladatok és a megnyugtató eredmények feltárásával.

Az elnökség kiemelt figyelmet szentelt 2024ben is a kirendelési rendszer zökkenőmentes működésének.

Munkalátogatás keretében 2024 novemberében fogadták dr. Tuzson Bence igazságügyi minisztert, aki általános tájékoztatást adott a jogalkotási folyamatokról, a bíróságot, ezáltal az ügyvédi kart is érintő változásokról. A kamara ismertette az ügyvédi kart érintő – a büntetőügyekben a védőkirende-

ság-befizetéssel kapcsolatos törvényi előírásokat be kell tartani, elmulasztása a nyilvántartásból történő törléshez vezethet.

A kamara gazdálkodása stabil. Kiadásaikat sikerült az észszerűség határain belül visszafogni, így tovább emelkedett a megtakarításuk.

A korábbi évekhez hasonlítva nem nőtt, de nem is csökkent az ügyvédek ellen fegyelmi eljárás lefolytatását célzó bejelentések száma.

lésre vonatkozó – jogszabályváltozással kapcsolatos kamarai álláspontot, és javaslatokat fogalmazott meg az ügyvédi kar tagjait érintő változások bevezetésére.

A kamara gazdálkodása 2024-ben is a költségvetésnek megfelelően alakult, bevételei meghaladták a tervezettet; maradéktalanul eleget tett az előírások szerint a tagdíjfizetéssel kapcsolatos számlaadási kötelezettségének.

Az elnök sajnálattal jelezte, hogy 2024ben is problémát okozott a kamarai tagdíj és a kiszabott fegyelmi bírság rendszertelen vagy késedelmes befizetése; a szolgáltatási díjak, továbbá a kamara által kiszámlázott egyéb tételek terén sem megfelelő a fizetési fegyelem.

Hangsúlyozta: az elnökség átérzi, és aggodalmát fejezi ki az ügyvédi kar anyagi nehézségei miatt, de a tagdíj- és fegyelmibír-

Nem indult kamarai tag ellen letétkezeléssel kapcsolatos büntetőügy.

A fegyelmi eljárást érintően fel kell hívni a figyelmet az ügyvédi etikai szabályzat szerinti fontos bejelentési kötelezettségekre.

Az oktatásról szólva az elnök kiemelte: az online közvetítések folytán továbbra is valamennyi érintett kamarai tag számára elérhető minden, a kamara által szervezett előadás.

Nagy hangsúlyt fektettek az elektronikus ingatlan-nyilvántartással összefüggő kérdésekre, illetve az ügyvédség hivatásrendi szabályaihoz és a pénzmosáshoz köthető területekre.

Az ügyvédjelöltek két éve a Kecskeméti Törvényszékkel kötött, a bírósági fogalmazók és ügyvédjelöltek közös szakmai továbbképzéséről szóló együttműködési megállapodása alapján bírósági oktatásban vesznek részt.

40

Dr. Szász Attila

Az elmúlt évben is szépen szerepeltek a kamarai jelöltek a megyei és a regionális perbeszédversenyeken, és színvonalas teljesítményt nyújtottak.

A kamara jogtanácsosi tagozata aktívan részt vett az oktatási koncepció végrehajtásában.

Az ügyvédjelöltek létszáma az előző évekhez képest stagnál: 27 (négy fő szünetel). A tagozat egyelőre szüneteltette a tevékenységét, de a kamara támogatja a folytatást; szükség van arra, hogy a pályakezdés előtt álló ügyvédjelöltek a tagozat révén megismerjék egymást, szakmai programokat szervezzenek.

Az Ügyvédklub rendezvényeit újraindították a korábbiaktól eltérő, kötetlenebb formában.

A beszámolási időszak fontos eseménye volt a Kalocsán tartott ügyvédnap, amelyen dr.

Kövesné dr. Kósa Zsuzsanna kúriai bírónő tartott nagy érdeklődéssel kísért előadást Perköltség és egyéb történetek címmel.

A kamara kifejezetten jó szakmai kapcsolatot épített ki szinte valamennyi megyei igazságügyi, jogászszakmai szervezettel, több önkormányzattal. A kamara tagjai között több választott bíró működik.

Fontos esemény volt – hat év szünet után –, hogy idén tavasszal ismét vendégül látták a Krakkói Ügyvédi Kamara küldöttségét.

A közgyűlésen a Kecskeméti Ügyvédi Kamara elismerő oklevelet és tárgy jutalmat kaptak azon tagjai, akik legalább ötven éve gyakorolják az ügyvédi hivatást: dr. Horváth Mária, dr. Kerek József, dr. Malatinszki Iván, dr.

Matos Ferenc, dr. Sulyok Miklós.  Ügyvédek Lapja 2025 | 5

Jog, nyelv, élő beszéd

Szükség van-e még rá?

Dr. Zlatniczky Tamás: „Nem mondhatunk le a jogi érvelés, a bizalomépítés és az érdekérvényesítés alapvető eszközéről: az élő nyelvről és helyes alkalmazásáról” A meggyőző élőbeszéd és a szónoklattan nem csupán hasznos, hanem nélkülözhetetlen eszköze a mai kor ügyvédjének is. Nemcsak a tárgyalótermi szereplés, hanem az ügyfélkapcsolat, a tárgyalástechnika és a szakmai hitelesség alapja is. A jog ugyanis nem önmagáért létezik, hanem az emberek közötti viták megoldására – ehhez pedig beszélni kell. Jól. S hogy mi a jó e téren, azt időnként nem árt felfrissíteni. Különösen is olyan korban, amikor az élőbeszédnek, különösen a nyelvhasználatnak számos satnyulását, tompulását, sőt egyenesen romlását tapasztalhatjuk. Elég csak bekapcsolni a rádiót vagy a televíziót – de söpörhetünk a saját portánk előtt is: a jogászi nyelvhasználat (sajnos a törvényhozásban is alkalmazott) híres-hírhedt szakmaisága legtöbb esetben XIX. századi nyelvi örökséggel, germanizmusokkal teletűzdelve erősen rontja az alkotmányosan is megkövetelt közérthetőséget. Az élőbeszéd slampossága, a nagyobb nyilvánosság előtti beszéd jól-rosszul beállított mikrofonos felerősítéséhez kötöttsége, az élőbeszédet sokszor érthetetlenné tevő technika alkalmazása mind-mind csak rontja a fő célt: végül is élőbeszédünk hatékonyságát, eredményességét. Ezért is figyeltünk fel a Kecskeméti Ügyvédi Kamara kezdeményezésére. Az élőbeszéd fortélyainak ismertetésére – ügyvédek számára – felkértek egy szakembert, Sirkó László színészt, a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház örökös tagját, aki április 11-én előadást tartott ügyvédeknek Bújjunk 100 bőrbe – Az ügyvéd 100 arca címmel. Az előadás témája a retorika és a beszédtechnika volt interaktív formában, esetjátékokkal bemutatva „az ügyvédek száz arcát”. Ősi tudományról van szó: a retorikáról – mai követelményeink szerint is átgondolva. Dr. Zlatniczky Tamás kecskeméti ügyvédet, kamarai titkárt, a program kitalálóját és szervezőjét kérdeztük a részletekről. gák maguk elé nézve, monoton hangon teszik meg a nyilatkozatukat. Ezen a gyakorlaton kívánunk változtatni. Igenis szükség van a jól felépített, kellő hangsúlyváltoztatásokkal, szemkontaktussal előadott beszédre. Ha nem próbáljuk meg felhívni a bíró figyelmét arra, amit előadunk, annak csakis ügyfeleink látják a kárát. Ezért fontos a megfelelő fellépés, testtartás, gesztikulálás, retorika, beszédtechnika.

Az ügyvédi hivatás a XXI. században számos új kihívással néz szembe: digitalizáció, e-peres eljárások, dokumentumalapú jogászkodás. Sokan úgy vélik, hogy a szóbeli meggyőzés szerepe háttérbe szorult az írásbeli érvek mögött. Felvetődik a kérdés: vajon a mai ügyvédnek is szüksége van-e a klasszikus értelemben vett szónoki készségekre, vagy elég, ha jogszabályokban, határozatokban és dokumentumokban gondolkodik?

Dr. Z. T.: Meggyőződésem, hogy a mai kor ügyvédjének elengedhetetlenül szüksége van a meggyőző élőbeszéd képességére és a szónoklattan ismeretére, mivel ezek a készségek a jogi érvelés, a bizalomépítés és az érdekérvényesítés alapvető eszközei maradtak.

Az ügyvédi kommunikáció azonban nem korlátozódik a tárgyalóteremre.

Konkrétan?

Dr. Z. T.: Az ügyvédi hivatás egyik legfontosabb terepe továbbra is a bíróság, ahol a szóbeliség kulcsszerepet játszik.

Egy jól megfogalmazott, világos és hatásos záróbeszéd nem csupán a tényeket rendszerezi, hanem az érzelmekre és a józan belátásra is hat – ezáltal képes döntően befolyásolni az ítéletet. A szóÜgyvédek Lapja 2025 | 5

noklattan tudatos alkalmazása tehát nemcsak formai előny, hanem gyakorlati eszköz is az igazság érvényre juttatására.

Nagyon fontos tehát a tiszta, érthető beszéd. Sajnos a tárgyalóteremben igen gyakran tapasztaljuk, hogy egyes kollé-

Dr. Z. T.: Nem bizony! S e ponton kell utalnunk arra, hogy az ügyfelek felé mutatott magabiztos, meggyőző élőbeszéd alapozza meg a bizalmi kapcsolatot, ami nélkül nincs hatékony képviselet. A mediációk, egyezségi tárgyalások során a meggyőzés finom művészete – azaz a szónoklattan – kulcsfontosságú a konszenzus elérésében.

Talán ide sorolhatnánk azokat a fontos alkalmakat is, amikor egy-egy ügyvéd oktatási céllal előadást tart fiatal ügyvédeknek vagy valamilyen tudományos 41

Jegyzet konferencián, ahol ma már – talán sohasem volt jó megoldás – többnyire nem felolvasást tartanak, hanem rendszerint úgynevezett prezentációs, diaképekkel dúsított élőbeszédes előadást. Erről mi a véleménye?

Dr. Z. T.: Jó, hogy említette. Ezekkel is számos gond adódhat, hiszen ezekben az esetekben az élőbeszédet ráadásul kiegészíti valami más is, nevezetesen a diavetítés, amely technikai segédeszközként lehet éppen jó (bár csupán az előadás vázlatának kivetítése e lehetőségeknek csak a szerény alkalmazása), de az élőbeszéd megfelelő alkalmazása nélkül hátráltató eszköz, nem segítő elem.

Sokan azzal érvelnek, hogy a modern jogászi munka túlnyomó része írásbeli: keresetek, beadványok, jogi vélemények készítése. Ezekben a dokumentumokban a jogszabályismeret, az elemzőkészség és a precizitás fontosabb, mint a szónoki tehetség. Emellett az online tárgyalások, a digitalizált eljárások és a mesterséges intelligencia térnyerése is csökkentheti az élőbeszéd szerepét.

Egyetért ezzel?

Dr. Z. T.: Nem. Ez az érvelés ugyanis figyelmen kívül hagyja a jogászi munka emberi oldalát. Az ügyvédi hivatás lényege ugyanis – és ezt az Ügyvédek Lapja szakavatott olvasói, ügyvédkollégáim nagyon jól tudják, nem mondok nekik ezzel semmi újat, de talán nem árt olykor újra rámutatni esetleg halványuló evidenciákra is – nem pusztán a törvények alkalmazása, hanem az érdekek képviselete egy adott kommunikációs térben, ahol emberek döntenek emberekről. Akár bíróról, akár egy ellenérdekű félről vagy egy laikus ügyfélről, akár szakmabeli hallgatóságról van szó, a meggyőző élőbeszéd termékeny hatása pótolhatatlan. Már vannak bőséges tapasztalataink arról is, hogy a digitalizált környezet sem szünteti meg a beszédet, legfeljebb új platformokra helyezi. A jó szónok tehát nem vesztette el a jelentőségét, csak újabb formákat is felvéve a tárházába működik tovább. Mindazonáltal azt sem szabad elfelednünk – miként Ciceró megfogalmazta –: a bölcsesség ékesszólás híján keveset használ, viszont az ékesszólás bölcsesség híján sokat árt…

K. A. 42

Patara 2025

Indokolható-e és mikor ostromlott várunk feladása?

A tatai vár színpadán a nyári idény „nagy durranása” közül az egyik a Komárom-Esztergom Vármegyei Jogász Egylet jogászainak, köztük több ügyvéd kollégának a fellépése az idei Tatai Patara volt. A jogász fellépők idén is – immár tizenegyedik alkalommal – egy középkori tárgyalást állítottak színpadra.

Dr. Becker Tibor, a Komárom-Esztergom Vármegyei Ügyvédi Kamara elnöke

A patara egy középkorban használt harang alakú, bronz öntvény, egyfajta „petárda”, amelyet lőporral tömtek meg, és leginkább falak, várkapuk berobbantására használtak. A Tatai Patara pedig egy évente megrendezett történelmi fesztivál, amely a tatai vár 1597. évi, patara segítségével történt sikeres visszafoglalásának állít emléket, és felidézi a török hódoltság világát, a végvári katonák és az okkori lakosság életét, látványos harci jeleneteket is bemutatva.

Az idei előadás viszont kissé eltért az előző években megszokottaktól. A téma Paksy János tatai várkapitány hűtlenségi ügyének tárgyalása volt, amelyet 1595-ben tartottak Pozsonyban, a rendi Országgyűlés előtt, azt követően, hogy a várkapitány feladta a rábízott tatai várat a Szinán pasa vezette török seregnek a várvédők szabad elvonulása fejében. Újdonság volt a tárgyalás interaktivitása: a szereplők – leginkább a vád és a védelem képviselője, valamint a vádlottat alakító jogász –spontán, szabadon alakíthatták a szövegüket a színpadon. Célunk az volt – a játék szövegkönyvének szerkesztőjeként és a vádló szerepét is magamra vállalóként az én szándékom is az volt -, hogy izgalmasabbá tegyük az előadást, és bevonjuk a nézőket a perbe azáltal, hogy a vádlott bűnösségéről a perbeszédek meghallgatását követően maguk szavazhatnak, éppen úgy, mint a pozsonyi rendek tették mintegy négyszáz évvel ezelőtt.

Bár az eredmény nem volt váratlan, de felvetett néhány érdekes, sőt súlyos gondolatot. A tényállás szerint ugyanis

a várkapitány valóban feladta a várat, de csak kétnapi ágyús ostrom után, amelyet követően ép fal sem igen maradt a várban. Ráadásul Szinán pasa serege többszörös túlerőben volt: mintegy nyolcvanezer török indult volna az ostromra 170 keresztény védő ellenében.

Fontos szempont lehetett a döntés meghozatalánál az is, hogy amennyiben a közönség a vádlott bűnösségéről dönt, úgy a halálbüntetés borítékolható, hiszen a hűtlenség főbenjáró bűn volt: a ma embere talán emiatt sem hajlott a Ügyvédek Lapja 2025 | 5

Jegyzet

bűnösség megállapítására, hiszen általában elutasítunk mindent, ami a halállal kapcsolatos.

Az viszont kijelenthető: a magát és társait racionális érvek talaján menteni kívánó várkapitány sorsát sokkal megértőbben fogadta a közönség nagy része, mint az ország megvédésének kötelességét, akár hősi halált halva. Feltételezhető, hogy a ma embere az utolsó csepp vérig kilátástalan küzdelmet folytató hős tragédiáját értelmetlennek, a hőst magát őrültnek gondolja, többre értékeli a nyugalmat a szabadságnál, a nyugodt életet a szenvedésekkel teli, de elvekhez ragaszkodó életnél.

Petőfi Sándor híres tükörverse – A farkasok dala és A kutyák dala – olyan szépen állítja egymással szembe ezt, hogy érdemes idézni: Süvölt a zivatar / A felhős ég alatt; / A tél iker fia, / Eső és hó szakad. -- Mi gondunk rá? Mienk / A konyha szöglete. / Kegyelmes jó urunk / Helyheztetett ide.

(Petőfi Sándor: A kutyák dala) Azaz a kutya a melegben fekhet, a gazda néha csontot dob neki, bár az ostor is gyakran csattanhat a hátán – mit neki viszont a szabadság, ha nem éri eső és hó a langyos melegben?

A farkasok másképp énekelnek: Süvölt a zivatar / A felhős ég alatt, / A tél iker fia, / Eső és hó szakad. … Fázunk és éhezünk / S átlőve oldalunk, /Részünk minden nyomor... / De szabadok vagyunk!

(Petőfi Sándor: A farkasok dala) „De szabadok vagyunk” – jelent-e ez valamit a ma emberének? Jelenthet-e ez bármit is egy olyan közösségnek, amely egy generációval ezelőtt belesimult egy regnálását gyilkolással indító rezsimbe, félreállt és tűrt, ha a szükségletei kielégítése nem forgott veszélyben?

Jelent-e ez valamit egy olyan közösségnek, amelynek tagjai két-három generációval ezelőtt Martin Niemöller (német hitvalló protestáns lelkész, teológus) meglátása szerint jártak el? „Amikor a nácik elvitték a kommunistákat, csendben maradtam, hisz nem voltam kommunista. Amikor a szakszervezeti tagokat vitték el, csendben maradtam, hisz nem voltam szakszervezeti tag. Amikor a szocialistákat bezárták, csendben maradtam, hisz nem voltam szocialista. Amikor a zsidókat bezárták, csendben maradtam, hisz nem voltam zsidó.” Ügyvédek Lapja 2025 | 5

Érdeklődni: info@panpress.hu Csendben maradtak nyolcvan éve és ötven éve is, mert a csendben maradás a túlélés záloga volt, és bíztak benne: ha csendben maradnak, akkor legalább az életük folyhat tovább viszonylagos nyugalomban. Nem a szabadság és az elvek, hanem a túlélés számított.

Ha pedig lefordítjuk ezt az elvet a háború esetére: amennyiben az agresszor támad, és értelmetlennek tűnik a védekezés, nincs értelme felvállalni. A pozsonyi rendeket megszemélyesítő tatai közönség elengedte a füle mellett a vád érveit: „Ha a várat feladjuk, akkor az agresszor Bécsig vagy Rómáig sem áll meg, hiszen az agresszor sosem lakik jól eléggé ahhoz, hogy ne kívánjon belőlünk többet és még többet.” Nem vette figyelembe az ítélke-

ző közönség azt sem, hogy ha nem mondjuk ki: ez bűn volt, azzal akaratlanul is felhatalmazást adunk másoknak a hasonló helyzetekre. Ha pedig nem marad senki, aki szembeszáll az agresszorral, akkor mi marad majd belőlünk? Mi is a Martin Niemöller-idézet utolsó sora? „Amikorra engem vittek el, nem maradt senki, aki tiltakozhatott volna.”

Elgondolkoztató: Paksy János, a várat feladó tatai várkapitány nevét senki nem ismeri egy szűk történészi rétegen kívül. Ehhez képest mindenki tudja, ki volt Dobó István, ki volt Zrínyi Miklós vagy ki volt Szondy György. Ha a ma embere nem is tudja kimondani az igazságot, majd az idő és a vele járó emlékezet biztosan megteszi majd.  43

Jegyzet

Az egyén felelőssége nem bújhat a testületi döntés mögé Az igazságosság csak akkor működik, ha az igazságszolgáltatást felelősségteljes, előítéletektől és bármiféle külső – különösen politikai – közvetett vagy közvetlen befolyásolástól mentes, döntésükben teljesen szabad emberek, törvényhozók, törvényalkalmazók működtetik.

Egy közelmúltbéli színházi élmény nyomán fogalmazódott meg bennünk a fenti gondolat. A Tizenkét dühös ember című színművet, Reginald Rose amerikai szerző drámáját 1957-ben mutatták be. Világsiker lett, amihez egy igen emlékezetes filmfeldolgozás is hozzásegítette. Mitől lett olyan népszerű? Középpontjában egy esküdt áll, a 8-as, akinek (a többi esküdttől eltérően) kételyei vannak a vádlott bűnösségét illetően, és megkísérli meggyőzni a társait.

Maga az alkalom is különleges volt, ugyanis a Szegedi Ügyvédi Kamara rendezvényén vettünk részt, a hazai ügyvédség kamarai szervezeti létének százötvenedik évfordulóját ünnepelték, ahogyan országszerte sok más területi (megyei) kamarában. A szegediek nagy ötlete az volt, hogy a híres Szegedi Nemzeti Színházban megtartott emlékülés után a színpadon igazi színművet láthatott a jobbára szakmai, jogászközönség. Az előadás szereplői többségükben műkedvelő aktorok voltak: valamennyien gyakorló szegedi jogászok, főként ügyvédek. Külön elismerést érdemel magas színészi-színpadi teljesítményük.

szakmai és személyes élethelyzetünkben – valamennyiünket (remélhetően főleg a különösen érintett ügyvédeket, ügyészeket és bírákat) további elmélkedésre serkenthetnek.

A Szegedi Ügyvédi Kamara ünnepi emlékülésének alkalmából megrendezett színházi előadás hallgatósága (részlet)

A helyén és idején mondott szó

Ám ezen túlmenően is van még valami figyelemre és említésre méltó, nevezetesen hogy az immár világhírű színmű szegedi interpretációja – mondhatjuk kis archaizmussal – a helyén és idején mondott szó volt, ami mellett az ember nem tud visszhangtalanul elmenni.

Az előadás a maga gazdag, komplett tartalmi és színházi teljesítményével olyan gondolatokat inspirált bennünk, amelyek, úgy gondoljuk – különösen ezekben a hazai törvényhozást és általában az igazságszolgáltatást érintő hektikus hónapokban, feszültségekkel, bizonytalanságokkal teli társadalmi, 44

Ügyvédek Lapja 2025 | 5

Jegyzet

A Tizenkét dühös ember című színmű ugyanis nem csupán egy bírósági dráma, hanem mély erkölcsi üzenetet hordozó alkotás, amely az igazságszolgáltatás természetét, az emberi előítéleteket és az egyéni felelősségvállalás súlyát vizsgálja.

A mű középpontjában tizenkét esküdt áll, akik egy fiatal fiú sorsáról döntenek – az ő életükön keresztül bontakozik ki a darab morális dilemmája.

A nélkülözhetetlen emberi tényező

A darab legfontosabb tanulsága talán az, hogy a demokratikus igazságszolgáltatás intézményrendszere önmagában nem garantálja az igazság érvényesülését. Az eljárás csak akkor lehet valóban igazságos, ha olyan emberek működtetik, akik képesek félretenni az előítéleteiket, hajlandók megkérdőjelezni saját véleményüket, és vállalják a döntéssel járó erkölcsi felelősséget. A 8-as számú esküdt ennek élő példája: szembenállva a másik tizenegy esküdttel, nem azt állítja, hogy a vádlott biztosan ártatlan, hanem azt, hogy nem sikerült kétséget kizáróan bizo-

Különösen bonyolulttá válik a helyzet, ha – erről nem esik szó a darabban, mindennapjaink azonban csőstül ontják a ros�sz példákat – egy adott politikai rezsim által foglyul ejtett törvényhozás, az igazságszolgáltatás rendszerére kifejtett látens vagy kevésbé rejtett befolyásgyakorlás komoly egyensúlyvesztéshez vezethet az igazságszolgáltatás kényes rendszerében, aminek egyik következménye lehet, hogy nem tizenkét ember, hanem egy ország kezd elbizonytalanodni (azaz bizalmát veszteni) a törvényhozás, a vádemelés és a bíráskodás tekintetében, s e zavarodottságában kezd egyre dühösebb lenni…

Amit semmi nem írhat fölül

A dráma másik fontos üzenete – amit az előadás nyomán leszűrtünk – az, hogy az emberi élet ilyen-olyan, sokszor bizony tragikus eseményeinek megítélése, az események összefüggéseinek, ok-okozati láncolatának felismerése, a mindezekből levonandó következtetések, mi több: ítéletek kialakítása mérhetetlenül nagy felelősség, amit nem írhat felül semmiféle előítélet vagy vádemelési és ítélkezési rutin, és

Az emberi döntések hátterében gyakran nem az észérvek, hanem a mélyen gyökerező érzelmi és társadalmi tényezők állnak. Különösen veszélyes hát, ha reflexszerűen döntünk. nyítani a bűnösségét; ami a jogrendszer alapelve szerint elegendő az ártatlansághoz.

A darab szereplői különböző társadalmi és pszichológiai típusokat képviselnek: van, aki rasszista előítéletei, más a személyes sérelmei vagy épp közönyössége miatt ítéli el a fiút. Ez a sokféleség arra világít rá, hogy az emberi döntések hátterében gyakran nem az észérvek, hanem a mélyen gyökerező érzelmi és társadalmi tényezők állnak. Épp ezért különösen veszélyes, ha az emberek reflexszerűen, kritikátlanul döntenek, hiszen ezzel akár ártatlan emberek élete is kockára tehető.

Az igazságszolgáltatás rendszerének kényes egyensúlya

A mű üzenete a mai társadalmi viszonyok között is időszerű: az igazság gyakran nem egyértelmű, a feltárása nem kényelmes, gyors vagy egyszerű. Kitartás, empátia és intellektuális őszinteség kell hozzá – olyan értékek, amelyek nélkül a jogrendszer csak üres forma marad. Ügyvédek Lapja 2025 | 5

hogy bizony minden egyes ügy egyedi. És bár jog, a törvények tömkelege szükségszerűen egyfajta rendszerbe kényszeríti alkalmazóit, mégis, van olyan megközelítési mód, amely a maga megfoghatatlanságában bár, de mindenekfelett iránytű kell hogy legyen, amikor emberekről (ügyeikről, sorsukról, horribile dictu: életükről) döntünk; nevezzük jobb híján így: az emberség.

Sapienti sat. Megint csak szabadon, archaikusan értelmezve: „Akinek van füle, az hallja.”

Az egyén felelőssége nem bújhat a testületi döntés mögé

És még valami: ilyen kiélezett helyzetekben hiába vagyunk akár egy bizonyos testület tagjai, amely testületnek – ráadásul úgymond társadalmi felhatalmazással, amelynek révén szinte akár hivatalosan is eleve felmentést érezhetünk egyéni felelősségünk alól – kollektív ítéletet kell hoznia (a színműben az a bizonyos esküdtszék), miközben lelkünk mélyén bizonyosan tudjuk: a kollektív ítélet az egyén(ek) felelősen kiérlelt döntéseiből áll össze, azaz

nem lehet egy testület mögé bújva megúszni a döntés kiérlelésében elkerülhetetlen saját felelősséget – halljuk lelkiismeretünk hangját.

Talán ez a színdarab legfontosabb, mai időszerűségekkel alátámasztható felismerése. Mindehhez a jogász szereplők színpadi jelenléte-munkája – amellett, hogy pikánssá tette az est fénypontjának felfogható színpadi produkciót – jelezte ennek a bizonyos üzenetnek a súlyát és hitelességét is.

A színdarabot Magyarországon a Theatrum Mundi Színházi és Irodalmi Ügynökség képviseli: www.theatrum-mundi.hu. A művet Fábri Péter műfordító képviseletében a Proscenium Szerzői Ügynökség Kft. engedélyével adták elő az SZTE Kulturális Iroda gondozásában, a Szegedi Nemzeti Színház és a Szegedi Tudományegyetem együttműködésével.

Elismerés és köszönet illeti azokat a szegedi ügyvédi kamarai és színházi vezetőket, valamint a szereplőket, akik mindezt így kigondolták és megvalósították.

Komlós Attila A darabot nagy sikerrel a szegediek Budapesten is előadták 2025. július 1-jén a Budapesti Ügyvédi Kamara székházában, ahogy 2025. július–augusztusi számában a BÜK folyóirata, a Pesti Ügyvéd is beszámolt róla.

45

Könyvajánló

Milyen szabadsága és korlátozottsága van a nemzetközi fórumválasztásnak?

Annak ellenére, hogy az aszimmetrikus fórumválasztó megállapodások problémája már a XIX. században is felmerült a magyar bíróságok előtt, e kikötések megítélése a mai napig nem tekinthető kiforrottnak a hazai bírói gyakorlatban.

Az aszimmetrikus joghatósági és választottbírósági megállapodások megosztják a jelenkori nemzetközi judikatúrát és jogtudományt, itthon pedig mindeddig nem született átfogó jogtudományi munka e tárgykörben. E hiányt pótolta dr. Schmidt Richárd ügyvéd, választottbíró 2024 októberében megjelent könyve (A nemzetközi fórumválasztás szabadsága és korlátai. Aszimmetrikus joghatósági és választottbírósági megállapodások. Budapest, ORAC Kiadó), amely a vezető kontinentális és angolszász jogrendszerek esetjogát bemutatva, a hazai jogszabályi környezetet is elemezve, átfogóan és olvasmányos stílusban tárgyalja az aszimmetrikus fórumválasztó megállapodások világát.

Dr. Boóc Ádám1 egyetemi tanár, ügyvéd, választottbíró

Áttekintés

Dr. Schmidt Richárd LL.M, PhD A nemzetközi fórumválasztás szabadsága és korlátai az aszimmetrikus joghatósági és választottbírósági megállapodások tükrében című könyve 2024 októberében jelent meg az ORAC Kiadó gondozásában. A témaválasztás kiváló, az elmélet és a gyakorlat képviselői számára is érdekes, magyar nyelven pedig hiánypótlónak tekinthető. A könyv stílusa nagyon élvezetes, a téma jól strukturáltan, számos címmel és alcímmel van kifejtve, amelyek előrevetítik a gondolatok irányát. A könyv tíz fejezetben, magyar nyelven tárgyalja a témát, azonban a végén található egy teljes fejezet, amely egy angol nyelvű összefoglalót és tartalomjegyzéket tartalmaz, lehetővé téve, hogy a magyar nyelvet nem ismerő olvasók is forrásműként használják a könyvet.

A könyv tárgya

A szerző olyan választottbírósági vagy joghatósági kikötésként határozza meg az aszimmetrikus fórumválasztási megállapodásokat, amelyek nem egyenlően szabályozzák a felek jogait a vitarendezési fórum megválasztására: az egyik félnek (kedvezményezett) több jogot biztosítanak, miközben korlátozzák a másik fél (kötelezett) jogait. Az eljárási hatások szempontjából az aszimmetrikus fórumválasztási megállapodások a kötelezett fél számára kizárólagosak, míg a kedvezményezett számára nem.

A mű olyan kereskedelmi kapcsolatokat vizsgál, amelyek gazdasági tevékenységet végző felek között jönnek létre, 46

más szóval az úgynevezett B2B kapcsolatokat. Emiatt a könyv a választottbírósági megállapodásokat a nemzetközi kereskedelmi választottbírósági eljárások körében tárgyalja, nem foglalkozik államközi vagy befektetési választottbíráskodással.

A joghatósági megállapodások tekintetében nem képezik a vizsgálat tárgyát sem a polgári és kereskedelmi ügyeken kívüli kapcsolatok, sem az úgynevezett B2C kapcsolatok, például a gyengébb felekkel (munkavállaló, fogyasztó, biztosított) kötött joghatósági megállapodások.

A választottbírósági megállapodások kapcsán a mű részletesen elemzi az 1958. évi New York-i egyezmény és az 1961. évi európai egyezmény rendelkezéseit.

Emellett egyes kérdésekben vizsgálja az UNCITRAL modelltörvényt mint a nemzetközi soft law rendelkezéseit. A joghatósági megállapodások tekintetében a szerző elemzi a Brüsszel Ia rendelet és a 2007. évi luganói egyezmény (együtt brüsszeli–luganói rezsim) rendelkezéseit, valamint az EU-bíróság (EUB) kapcsolódó joggyakorlatát.

A fórumválasztás alapjogokkal kapcsolatos szempontjai kapcsán a könyv elemzi a választottbírósági és joghatósági megállapodások kapcsolatát az Emberi jogok európai egyezményével (EJEE) és az EU alapjogi chartájával, valamint az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) releváns esetjogát az előbbi jogforrással összefüggésben.

Nemzeti jogrendszerek vonatkozásában a könyv tárgyalja az aszimmetrikus jogható-

sági és választottbírósági megállapodásokkal kapcsolatos vezető európai jogrendszerek, nevezetesen az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország joggyakorlatát, valamint a magyar bírósági gyakorlatot.

Az aszimmetrikus választottbírósági megállapodásokkal kapcsolatban kitér az Amerikai Egyesült Államok és az Orosz Föderáció esetjogára is. Ily módon mind az angolszász, mind a kontinentális jogrendszereket gyakorlati perspektívából mutatja be.

A vizsgálat módszere

A szerző alapvető megközelítése az ös�szehasonlító módszer, amelynek alkalmazására több szinten is sor kerül. A mű egészén végigvonul a joghatósági és választottbírósági megállapodások közötti Ügyvédek Lapja 2025 | 5

Könyvajánló

összehasonlítás, emellett a vizsgált nemzeti jogrendszerek bírói gyakorlatát is összehasonlítja. Általában az összehasonlító módszertan alkalmazása gyakran felveti azt a kérdést, hogy a szerző miért éppen az adott országokat választja a vizsgálat tárgyául.

E könyvben a szerző mindig pontosan

A mű két fő irányvonalat követ. Az egyik egy klasszikus, jog-összehasonlításon alapuló, több állam bírói gyakorlatát bemutató elemzés, míg a második a kérdéskör elméleti megközelítése, amely a fórumválasztás szabadságát a választottbíráskodás egyes közismert alapfogalmai – például szerződési jogi

Az aszimmetrikus fórumválasztó kikötések bírói gyakorlatban való megjelenésének bemutatása kiválóan írja le a gazdasági élet sokszínű, sokszorosan tagolt érdekstruktúráját. megindokolja, hogy mik azok a sajátosságok, amelyek szükségessé teszik az adott állam jogrendszerének vizsgálatát.

Míg az angol és a francia bíróságok az elmúlt évtizedekben gyakran szembesültek aszimmetrikus joghatósági és választottbírósági kikötésekkel, és néha szöges ellentétben álló eredményre jutottak, a német jog�gyakorlat meglehetősen árnyalt megközelítést alakított ki az ilyen típusú vitarendezési megállapodásokkal kapcsolatban.

E vezető európai jogrendszerek mellett a szerző bemutatja az aszimmetrikus választottbírósági kikötésekkel kapcsolatos amerikai és orosz esetjogot is, mivel mindkét ország tagja az 1958. évi New York-i egyezménynek. Végül a magyar esetjogot is elemzi, ahol az opcionális és aszimmetrikus vitarendezési kikötésekkel kapcsolatos vita egészen a XIX. század második feléig nyúlik vissza. Ezzel újabb bizonyítékát adja annak az állításnak, amelyet René David a jog-összehasonlítás szerepéről tett: „Az összehasonlító jognak elsődleges szerepe van a jogtudományban. A jog helyének és jelentőségének megértését valamennyi nemzet tapasztalataira támaszkodva megvilágíthatja. Gyakorlati szinten hozzájárulhat a nemzetek közösségének jobb szervezéséhez azáltal, hogy megmutatja, hol érhető el megállapodás, és javaslatokat tesz a nemzetközi együttműködés módjaira.”

Főbb fejezetek

A könyv első négy fejezete bevezető jellegűnek tekinthető, amelyek a téma specialitása okán feltétlenül szükségesek.

A téma történeti hátterére mutat rá a szerző, amikor – elsődlegesen a forum fogalma kapcsán – a választottbíróság római jogi gyökereire is utal. Ügyvédek Lapja 2025 | 5

korlátok, közrend – irányából vizsgálja meg, és von le következtetéseket. Érdemes megjegyezni, hogy a mű a fórumválasztás szabadságának tárgyalása mellett (3. fejezet) azonosítja és rendszerezi annak korlátait (4. fejezet), majd a bírói gyakorlat fényében (5. fejezet) részletesen megvizsgálja ezeket a korlátokat (7–8–9. fejezet).

Az aszimmetrikus fórumválasztó kikötések bírói gyakorlatban való megjelenésének bemutatása kiválóan írja le a gazdasági élet sokszínű, sokszorosan tagolt érdekstruktúráját, ami az összetett kikötések megalkotásához vezet.

Ezzel összefüggésben magától értetődő és tudományos megállapításokra is lehetőséget adó kérdés, hogy az aszimmetrikus fórumválasztási megállapodás létrehozásakor mennyiben érvényesülnek a szerződő felek gazdasági helyzetének különbségei, és hogy a jog mint normarendszer mennyiben tud erre választ adni és megoldási javaslatokat kínálni, ha leképezzük a jog világára. Tekintettel arra, hogy a szerző maga is gyakorló ügyvéd és választottbíró, gyakorlati tapasztalatai fontos betekintést nyújthatnak a kérdésbe.

A magyarországi jogi keretek tekintetében a szerző kiemeli, hogy a 2018-ban hatályba lépett választottbíráskodásról szóló törvény (Vbt.) és a nemzetközi magánjogról szóló törvény (Nmjtv.) közelebb hozta a hazai jogot a vezető szupranacionális jogforrásokhoz, így elmondható, hogy a nemzetközi fórumválasztás szabadsága az autonóm magyar jog alapelvévé is vált. A hazai jog egyes rendelkezései azonban nem szolgálják maradéktalanul a fórumválasztás hatékonyságát, amelyeket a könyv a téma által indokolt mértékben tárgyal.

Záró gondolatok

A könyvhöz kapcsolódó irodalomjegyzéket szakszerűen állították össze. A könyv szövegét gondos lábjegyzetelés kíséri, ami további meggyőző bizonyítékot szolgáltat a szerzőnek a témát illető széles körű és elmélyült ismereteire.

A szerző jelentős forrásanyagot dolgozott fel, elsősorban angol, illetve francia nyelvűeket, ami észszerű és célszerű, figyelembe véve a kutatás témáját, de jelentős számú német és magyar forrás is megtalálható a kötetben. A felhasznált jogesetekről nagyon jó áttekintést ad a végén található Jogesetek jegyzéke. Összességében a könyv összefoglalóan és átfogóan mutatja be a magyar jogirodalomban eddig csak szórványosan vizsgált témákat, és – előremutató módon – olyan kérdéseket is felvet és megválaszol, amelyek eddig nem kerültek a tudományos gondolkodás, de még a szakemberek látókörének előterébe sem.

A művet átható gazdag jog-összehasonlítás nem csak leíró jellegű; betekintést enged a vizsgált országok legjobb gyakorlatába, a vizsgálatot a helyi sajátosságokhoz igazítva.

Mindezekre tekintettel a mű úttörő és egyedülálló példa a hazai szakirodalomban, hasznos ismereteket és információkat nyújt mind a tudományos kutatók, mind a gyakorló szakemberek, mind a peres eljárásokkal, illetve választottbíráskodással foglalkozó szakemberek számára. 

Jegyzetek

1 Prof. dr. Boóc Ádám, PHD intézetvezető egyetemi tanár, nemzetközi és tudományos dékánhelyettes (Magánjogi Tudományok Intézete, KRE ÁJK, Budapest), választottbíró, ügyvéd.

2 R. DAVID – J. E. C. BRIERLEY: Major Legal Systems in the World Today. An Introduction to the Comparative Study of Law. New York, 1978. 16. o.

3 Ehhez kapcsolódóan lásd továbbá: BOÓC Á.: Remarks to the Notion of Arbiter in Roman Law. JUS: Rivista di Scienze Giuridiche 1 (2023) 73–84. o.; Á. BOÓC: Some Basic Questions of Hungarian Arbitration Law. Oradea, 2023. 9–19. o.

4 2017. évi LX. törvény a választottbíráskodásról.

5 2017. évi XXVIII. törvény a nemzetközi magánjogról.

47

Könyvajánló

Pszichológiai és pszichopatológiai ismeretek védőügyvédek figyelmébe Az elmúlt évtizedekben egyre nagyobb figyelmet kapott a jog és a pszichológia közötti kapcsolat vizsgálata. Dr. Grádné Fekete Mária és dr. Grád András Pszichológia és pszichopatológia jogászoknak (Orac, Budapest, 2020, 712 o.) című műve kiemelkedő értéket képvisel a jogi szakirodalomban. Jelentősége abban rejlik, hogy hidat képez a jogtudomány és a pszichológia között. A mű átfogóan ismerteti a pszichológia és a pszichopatológia alapfogalmait és alkalmazását. Az elméleti alapok mellett gyakorlati tanácsokkal is ellátja a jogászokat, különösen a védőügyvédeket, hogy miként kezeljék a mentális problémákkal küzdő terhelteket, hogyan működjenek együtt pszichológiai szakértőkkel, illetve milyen módon alkalmazzák ezt a pszichológiai tudást a védelem felépítése során.

Nem vitás, hogy a védőügyvédek összetett munkája számos kihívással jár, ahol a jogi tudás mellett gyakran elengedhetetlen annak megértése, mi áll egy-egy emberi viselkedés hátterében. A szerzők hangsúlyozzák, hogy a hatékony védelemhez nem elég a jogszabályok ismerete, az is kell, hogy a védőügyvédek felismerjék, megértsék és megfelelően kezeljék a vádlottak pszichológiai állapotát, mentális betegségét, hiszen ez nagymértékben kihathat a büntetőeljárás menetére és eredményére. Arra is kitérnek, miként befolyásolhatja a vádlottak mentális állapota a védelem hatékonyságát, milyen kihívásokkal kell szembenézniük a szakembereknek, amikor mentális problémákkal küzdő ügyfelet képviselnek. Például egy depresszióban szenvedő eljárás alá vont kevésbé képes megvédeni magát, illetve világosan kommunikálni, közvetíteni a védekezés stratégiáját, ami gátolhatja a védelmi sikert.

A könyv felépítése logikus és jól átlátható, ami lehetővé teszi, hogy a védőügyvédek könnyen eligazodjanak a releváns témák között, legyen szó általános pszichológiai elméletekről, pszichopatológiai zavarokról vagy gyakorlati példákról.

A kötet első része a pszichológia alapfogalmait és elméleteit tárgyalja, ami nélkülözhetetlen a védőügyvédi praxisban.

A következő fejezetekben a pszichopatológiai zavarok kerülnek előtérbe, amelyek különös jelentőséggel bírnak a büntetőeljárások során.

Kiemelten foglalkozik a mediációval mint a jogi eljárások alternatív módszerével.

A szerzők hangsúlyozzák, hogy a mediáció nemcsak jogi, hanem pszichológiai szempontból is hasznos, mivel lehetőséget biztosít az érzelmek és igények kifejezésére.

A harmadik rész a kriminálpszichológiai ismereteket helyezi előtérbe, amelyek segítenek megérteni a bűnözői magatartás hátterét.

Az első fejezetben az írók az emberi viselkedés és a pszichológiai folyamatok alapjait tárgyalják. E rész célja, hogy világos képet adjon arról, milyen tényezők befolyásolják az emberek döntéseit, érzéseit és cselekedeteit.

A pszichopatológiai zavarok bemutatása a mű egyik legértékesebb része. Külön fejezet szól a bűnözői viselkedés pszichológiai hátteréről. Megismerteti az olvasóval a bűnelkövetők típusait, motivációikat, valamint a visszaeső bűnözők viselkedési mintázatait.

Véleményem szerint a könyv egyik legizgalmasabb és legfontosabb témája a tárgyalótermi pszichológia. A kutatók mélyrehatóan elemzik a tárgyalóteremben zajló eseményeket, például amikor egy tanúvallomást tesz, vagy amikor az ügyvéd bizonyítékokat mutat be, hogyan hatnak a résztvevők – különösen a védőügyvédek és a vádlottak – pszichológiai állapotára.

A mű egyik fontos megállapítása, hogy a védőknek tisztában kell lenniük azzal, hogy a vádlottak hogyan reagálnak például a stresszre, a félelemre vagy akár az ellenséges környezetre, és ezek miként befolyásolják a védelem hatékonyságát. Az ügyvédeknek képesnek kell lenniük arra, hogy a tanúk, bírák és ügyészek pszichológiai reakcióit is felmérjék.

A mentális zavarokkal küzdő vádlottak védelmében több stratégiai megközelítést is említ a kötet.

A kutatók taglalják, milyen hatással lehetnek a mentális zavarok a büntethetőségre.

Figyelembe kell venni, hogy a terhelt mentális állapota befolyásolhatta a bűncselekmény elkövetési körülményeit, és ezeket az információkat felhasználhatja a védelem során.

Végül, de nem utolsósorban a védőknek tudatában kell lenniük a mentális zavarokkal kapcsolatos társadalmi stigmatizációnak, és kezelniük kell. A közvélemény és a bíróság érzékeny kezelése segíthet abban, hogy a büntetőeljárást elszenvedő ne legyen előítéletek áldozata.

A jogi praxisban gyakran fordul elő pszichológiai szakvélemény készítése, amely segíti a bírók, ügyészek vagy ügyvédek munkáját. A kiadvány cizelláltan bemutatja az igazságügyi pszichológiai vizsgálatok módszereit, folyamatát és célját. Külön kitér a pszichodiagnosztikai eszközökre, például a projektív tesztekre, a személyiségvizsgálatokra és az intelligenciatesztekre. Ezen eszközök helyes alkalmazása alapvető fontosságú lehet egy jogi eljárásban, így e fejezet kiemelt jelentőséggel bír a jogalkalmazók számára.

A Pszichológia és pszichopatológia jogászoknak című unikális mű legfőbb erénye tehát, hogy érthetően, mégis tudományos alapossággal tárgyal egy rendkívül összetett és sokrétű témát. A szerzők igyekeznek minden fejezetet példákkal és konkrét esetekkel illusztrálni a gyakorlati megértés, többek között a védőügyvédi tevékenység, a hatékony védelem elősegítésére. A gördülékeny stílusban megírt könyv külön figyelmet fordít a jogi szakemberek, jogalkalmazók etikai és szakmai felelősségére, hiszen a pszichológiai ismeretek helytelen alkalmazása súlyos negatív jogi következményekkel járhat.

Dr. Fábián Vanessza doktorandusz, PTE ÁJK Büntető és Polgári Eljárásjogi Tanszék

Ügy­vé­dek Lap­ja Folyóirat a Magyar Ügyvédi Kamara tagjainak Meg­je­le­nik: kétha­von­ta Pél­dány­szám: 15 300 Főszer­kesz­tő: Dr. Havasi Dezső Főmunkatárs: Dr. Hidasi Gábor Rovatvezető: Dr. Bálint Szilvia, Dr. Becker Tibor A szer­kesz­tő­ség cí­me: Ma­gyar Ügy­vé­di Ka­ma­ra, 1054 Bu­da­pest, Szemere u. 8. Ki­ad­ja: PanPress Kft. Fe­le­lős kiadó: a Panpress Kft. ve­ze­tő­je. Lap­igaz­ga­tó: Kom­lós At­ti­la Szerkesztőség: ugyvedeklapja@panpress.hu Te­le­fon: (+36-1) 633-3366 Fax: (+36-1) 700-1987 Lap­nyil­ván­tar­tás­ba vé­te­li szám: 163/0594-1/2007 (Kul­tu­rá­lis Örök­ség­vé­del­mi Hi­va­tal) ISSN 1216-9102 Hir­de­tés­fel­adás: www.panpress.hu/hirdetes Fotók: Panpress archív, Panpress saját és Adobe Stock

48

Ügyvédek Lapja 2025 | 5

JOGA VAN AZ EGÉSZSÉGÉHEZ! Ismeri a RadiVert MR Diagnosztikai Központot, az MR-vizsgálatok szakértőjét? Az MRI

központban csúcskategóriás MRI berendezés biztosítja a teljes testre kiterjedő kompromisszum nélküli és nagypontosságú vizsgálatokat, beleértve a speciális célzott diagnosztikai vizsgálatokat is. Foglaljon időpontot még ma, vegye át a vizsgálat felvételét akár már holnap. Ne feledje! A korai diagnózis életet ment.

PONTOS DIAGNÓZIS, KOMPROMISSZUMOK NÉLKÜL. KIEMELT PROGRAMJAINK:

RadiVert Lady

A RadiVert Lady egy hatékony MR-szűrőprogram a emlődaganat korai felismerésére. A szakemberek egyetértenek abban, hogy a teljesen biztonságos, és többször is ismételhető vizsgáltnak köszönhetően a mellrák szempontjából magas rizikójú csoportba tartozó nők korai halálozása megelőzhető lehet.

Bővebb információ és időpontfoglalás: www.radivert.hu/radivert-lady

RADIVERT GENTLEMAN A RadiVert Gentleman egy hatékony MR program a prosztatarák korai felismerésére. A teljesen biztonságos, fájdalmaktól és kellemetlenségektől mentes vizsgálatnak köszönhetően a férfiak prosztatarák okozta halálozása megelőzhető lehet.

Bővebb információ és időpontfoglalás: www.radivert.hu/radivertgentleman

1047 Budapest, Baross utca 99. +3630 241 49 60 radivert@radivert.hu www.radivert.hu

Azonnali online időpontfoglaláshoz fotózza le a QRkódot!

Ügyvédi irodák a digitális váltás küszöbén: miért a Praetor a legjobb megoldás?

Kevesebb adminisztráció, hatékonyabb munkafolyamatok – erre törekszik minden ügyvédi iroda. Ennek kulcsa a digitális szemléletváltás, egy olyan szoftver bevezetése, amely kifejezetten a jogi szakma igényeire épül. A Wolters Kluwer Hungary Praetor ügyviteli rendszere pontosan ezt kínálja: funkciói teljeskörűen támogatják az ügyvédi iroda napi működését, a legmagasabb szintű IT adatbiztonsággal rendelkezik, számos AI-alapú megoldást és beépített integrációt tartalmaz.

Az ügyviteli rendszer bevezetésének egyik fő célja, hogy időt spóroljanak az ügyvédi iroda munkatársai. A különböző nyilvántartások vezetése, az ügyés ügyfélkezelés, a kiszámlázott idő rögzítése vagy a számlák előállítása komoly adminisztrációs terhet jelent számukra, mely akár a munkaidő 30%-át is felemésztheti.

Az ügyviteli rendszer alkalmazásával ezt az időráfordítást lényegesen csökkenthetik, amit a Wolters Kluwer Hungary hazai ügyvédi praxisok körében végzett kutatása is alátámaszt: a szoftvert használó irodák több mint 90%-a hatékonyságnövekedésről számolt be.

Praetor ügyvédi rendszer: ügyvitel egyszerűen A Praetor célja, hogy a nyilvántartások és feladatok kezelése gyors és átlátható

legyen. Ezt a szakmai háttér biztosítja: egy több mint 15 éve működő, ügyvédekre szabott rendszerről van szó.

A Praetorral az ügyvédi törvény által előírt ügy- és ügyfélnyilvántartást, valamint a kötelező nyilvántartások (JÜB lekérdezés, letétek és ingatlanügyek) vezetését egyszerűen, felhasználóbarát felületen, minimális adminisztrációval végezheti el – egyetlen felületen. A rendszer lehetőséget ad arra is, hogy az egyes nyilvántartásokból Excel-táblázatot készítsen, amit könnyedén exportálhat.

A napi munkafolyamatokat támogatja a Cégtár-integráció, amellyel automatikusan lekérheti a cégadatokat a cégjegyzékből, míg a kereső- és szűrőfunkciónak köszönhetően gyorsan megtalálhatja a keresett információt az akták teljes tartalmában.

A hatékonyságot tovább növeli a professzionális Átvilágítási modul, illetve

a Word integráció (intelligens sablonok, verziókövetés).

Egy vezető legaltech társaság szakmai közösségének tagjává válhat A Wolters Kluwer Hungary ügyfeleként olyan szakmai partnerre támaszkodhat, amely számos, egymással egyszerűen összekapcsolható digitális megoldást kínál.

A Praetor és a Jogtár előfizetőjeként egy felületen hozzáférhet a jogi adatbázishoz és az ügyviteli rendszer funkcióihoz, így a jogszabályokat egyetlen kattintással hivatkozásként hozzárendelheti az adott ügyhöz.

A Wolters Kluwer Hungary kiemelt figyelmet fordít az adatbiztonságra: a Praetor SSL-titkosítással, jelszavas védelemmel és automatikus adatmentéssel biztosítja a legmagasabb szintű védelmet. Ugyanilyen fontos a legaltech cég számára az ügyfelek támogatása is: a Praetor teljes életciklusa során megbízható hátteret biztosít, a biztonságos, gyors bevezetéstől egészen a folyamatos supportig.

A Wolters Kluwer Hungary innováció iránti elkötelezettsége a Praetorban is visszatükröződik. Az ügyviteli rendszerben AI-alapú funkciók is elérhetők, amelyek kifejezetten a jogi munkafolyamatokat támogatják (pl. szerződéselemzés, fordítás, anonimizálás, több dokumentum egyidejű feldolgozása).

Próbálja ki, hogyan támogathatja a Praetor az Ön ügyvédi irodáját is! → https://www.wolterskluwer.com/hu-hu/solutions/praetor-hu/kerjen-bemutatot