A pártfogó ügyvédi kirendeléssel kapcsolatos jogszabályi rendelkezések és problémák

Minden jogrendszer ismeri a kirendelt védő fogalmát, akit az eljáró hatóság vagy bíróság rendel ki annak, akinek – általában anyagi okból – nincs meghatalmazott ügyvédje. E fogalom elsősorban a büntetőeljárásban ismert (a laikus közvélemény, ha máshonnan nem is, bűnügyi filmekből ismerheti a Miranda-elv elhangzása miatt, amely egyrészt a hallgatás jogát, másrészt a védőhöz való jogot tartalmazza, amelyet akár kirendelés útján is biztosítani kell), de a magyar jogrendszer ennél szélesebb körben ad lehetőséget kirendelésre, így akár polgári és közigazgatási eljárásban is sor kerülhet rá. Jelen értekezés elsősorban a polgári és közigazgatási eljárásban történő kirendelés akut kérdéseinek megvilágítására törekszik, amelyet ugyanakkor a büntetőeljárásban kirendelt ügyvédre vonatkozó szabályozás ismertetésével kell kezdeni.

A védőkirendelési és -kijelölési rendszer alapvető célja, hogy a terheltek hatékony védelmet kapjanak a büntetőeljárás során. 2018 júliusa óta a kirendelés intézménye jelentősen megújult, aminek következtében a kirendelt ügyvédet nem a nyomozó hatóság, ügyész vagy bíró választja ki, ehelyett kirendelés iránti igényüket jelzik a Magyar Ügyvédi Kamara informatikai rendszerének. Ezt követően az informatikai rendszer automatikus választ küld a kiválasztott kirendelt védő személyéről és elérhetőségeiről. Az informatikai rendszer automatikus, általában névsor szerint megy végig a kirendelést vállaló ügyvédeken. Így egyenlő az ügyelosztás, és biztosítható, hogy a nyomozó hatóságtól és bíróságtól független legyen az ügyvéd kirendelése, amire vonatkozóan az alábbi szabályozás az irányadó.

A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 46. § (1) bekezdése szerint a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság védő kirendeléséről határoz, ha a büntetőeljárásban védő részvétele kötelező, és a terheltnek vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személynek nincs meghatalmazott védője. A kirendelés alapján a védőként eljáró ügyvéd kijelölése az eljáró bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság székhelye szerint illetékes területi ügyvédi kamara feladata. A Be. 46. § (4)–(6) bekezdése rögzíti a védőkirendelés lehetőségének további eseteit. A terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy – indokoltan – más védő kijelölését indítványozhatja, és a kirendelt védő is indítványozhatja indokolt esetben felmentését a kirendelés alól.

Helyettes védőt akkor kell kirendelni, ha az illetékes területi ügyvédi kamara egy órán belül nem gondoskodik a védő személyének kijelöléséről, vagy a kijelölt védővel szemben objektív kizáró ok áll fenn, vagy a szabályszerű idézés vagy értesítés a védő elérhetetlensége miatt nem lehetséges, és az eljárási cselekmény nem mellőzhető. A helyettes védő csak az adott eljárási cselekményen jár el, egyébként az eredetileg kijelölt védő kötelezettsége a védelem. A helyettes védő jelenlétéről tehát az eljáró hatóság gondoskodik, ebben az esetben nem a kamara hajtja végre a kirendelést, hanem a hatóság. A helyettes védő kirendelésének okai objektívek, kivéve azt, hogy az eljárási cselekmény nem mellőzhető. A gyakorlatban a helyettes védő kirendelésének minden bizonnyal leggyakrabban felmerülő oka az, hogy a kijelölt védő nem tud megjelenni az eljárási cselekményen, de helyettes védőt ilyen esetben is csak akkor kell kirendelni, ha az eljárási cselekmény nem mellőzhető.

A kirendelt védő díjra és költségeinek megtérítésére is jogosult közreműködéséért. A kirendelt védő díját a pártfogó ügyvéd, az ügygondnok és a kirendelt védő részére megállapítható díjról szóló 32/2017. (XII. 27.) IM-rendelet (a továbbiakban: Díjrendelet) határozza meg. Az ügyvédi munkadíj kiszámításának alapja az éves költségvetésről szóló törvényben meghatározott kirendelt ügyvédi óradíj összege, amely jelenleg 6000 forint. Az ügyvédet tevékenységéért munkadíj és költségtérítés illeti meg.

Összegezve a fentieket: a védőként eljáró ügyvéd kijelölése a területi ügyvédi kamara feladata, de a helyettes védő intézményével a Be. az eljáró hatóságot is feladat elé állítja. A rendszerben az eljáró hatóság helyett az illetékes területi ügyvédi kamara jelöli ki a védőként eljáró ügyvédet egy automatizált rendszer segítségével. A kirendelt védő személyének kijelölésével kapcsolatos eljárás lényegében automatikus, bármikor hozzáférhető rendszerben biztosítja az eljárási cselekmények időszerű, akadálytalan lefolytatását. A struktúra lehetővé teszi a védők „körforgását”, így annak elkerülését, hogy bizonyos hatóságok rendszerint ugyanazt a védőt rendeljék ki az ügyek többségében.

A fentiekkel szemben a polgári és közigazgatási eljárásban kirendelt ügyvédre vonatkozó szabályozás nem tartalmaz automatizált elemeket. A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Jst.) és a jogi segítségnyújtás keretében nyújtott szolgáltatások engedélyezése, folyósítása és visszatérítése iránti eljárások részletes szabályairól szóló 421/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) széles körben teszi lehetővé pártfogó ügyvédek kirendelését.

A hatályos jogszabályok alapján az Igazságügyi Minisztériummal szolgáltatási szerződést kötött jogi segítők között külön kirendelhető ügyvédek listája nem létezik. Általános szabályként rögzíti a Jst. 69. § (1) bekezdése, hogy „a jogi segítő szolgáltatási szerződésben megjelölt időtartamra vonatkozó közreműködési kötelezettsége vagy általános jellegű, vagy az általa megjelölt szakterületre, illetve az általa egy hónapra megjelölt számú ügyben történő jogi szolgáltatásra terjed ki”. Ugyanakkor a szolgáltatási szerződésben rögzített ügyszámra vonatkozóan maga a szerződés 4. pontja rögzíti, hogy a „megjelölt keretszámot a jogi segítő peres ügyekben való kirendelése nem érinti”.

A Jst. 61. § (2) bekezdése szerint, ha „a fél képviseletét pártfogó ügyvédként jogi segítő nem vállalja, és ez – a határidőkre tekintettel – a jogainak sérelmével járhat, a fél az eljárási határidő elmulasztása esetén erre hivatkozással a perben igazolási kérelmet terjeszthet elő, a jogi segítségnyújtó szolgálat pedig részére – kérelmére – pártfogó ügyvédként jogi segítőt, ügyvédet vagy ügyvédi irodát rendelhet ki. A jogi segítségnyújtó szolgálat a kirendelésről a lyét, viszont van lehetősége a kirendelt pártfogó ügyvéd szakmai tevékenységével kapcsolatban panasszal élni. végzés egy kiadmányának egyidejű megküldésével, illetve amennyiben az eljáró bíróságról és a per ügyszámáról csak később szerez tudomást, a tudomásszerzést követően haladéktalanul megküldött végzéssel értesíti az eljáró bíróságot.”

Fontos különbség tehát, hogy a pártfogó ügyvéd kirendelése esetén az ügyfél jogában nem áll a kirendelt ügyvéd személyének módosítására vonatkozó indítvány megtétele, de természetesen informálisan jelezheti, ha újabb kirendelést szeretne.

A kirendelés útján történő pártfogó ügyvédi képviselet esetén a kirendelt ügyvéd érdekkörében felmerülhetnek olyan körülmények, amelyek lehetetlenné teszik a további képviseletet.

Fontos itt kiemelni a szóhasználatot, hiszen már ez is jelzi, hogy nem kizárólag jogi segítői szerződéssel rendelkező ügyvéd kirendelésére kerülhet sor.

A Jst. 61. § (5a) bekezdése szerint „a fél képviseletére pártfogó ügyvédként kirendelt jogi segítő, ügyvéd vagy ügyvédi iroda köteles a bíróság idézésének eleget tenni, valamint a képviselt személlyel a kapcsolatot késlekedés nélkül felvenni”.

A jogi segítői névjegyzékbe felvett jogi segítőnek a pártfogó ügyvédi kirendelést el kell fogadnia, de természetesen a kirendelés alóli felmentésre is van lehetőség.

A kirendelés útján történő pártfogó ügyvédi képviselet esetén a kirendelt ügyvéd érdekkörében felmerülhetnek olyan körülmények, amelyek lehetetlenné teszik a további képviseletet, ezekben az esetekben a kirendelt pártfogó ügyvéd kérheti a területi hivataltól, hogy mentse fel a kirendelés alól. Erre tekintettel a Jst. 61. § (7a) bekezdése szerint a jogi segítségnyújtó szolgálat a fél képviseletére pártfogó ügyvédként kirendelt ügyvéd vagy ügyvédi iroda jelzése alapján indokolt esetben felmentheti a pártfogó ügyvédként kirendelt ügyvédet vagy ügyvédi irodát, és gondoskodik másik pártfogó ügyvéd kirendeléséről. A Jst. nem ad lehetőséget arra, hogy a fél is ilyen kérelemmel forduljon a jogi segítségnyújtó szolgálathoz, tehát a fél nem választhatja meg a kirendelt pártfogó ügyvéd szemé-

A Jst. 61. § (7) bekezdése szerint továbbá a fél képviseletére pártfogó ügyvédként kirendelt ügyvéd vagy ügyvédi iroda a kirendelést tartalmazó végzés kézhezvételétől számított nyolc napon belül köteles a jogi segítségnyújtó szolgálatot értesíteni az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.) 36. § (6) bekezdésében foglaltak alapján, ha ezek valamelyike fennáll: – kamarai tagsága megszűnt, – ügyvédi tevékenységét szünetelteti, – ügyvédi tevékenységét felfüggesztették, – már nem szerepel a kirendelhető ügyvédek jegyzékében, vagy – vele szemben az Üttv. III. fejezet szerinti korlátozó okok valamelyike bekövetkezett.

Ebben az esetben ugyanakkor a jogi segítségnyújtó szolgálatnak (amely a fővárosi/megyei kormányhivatal igazságügyi osztályát jelenti) kötelessége másik pártfogó ügyvéd kirendeléséről gondoskodni.

A Vhr. 39. § (1) bekezdése határozza meg főszabályként, hogy a jogi segítségnyújtó szolgálat „pártfogó ügyvédként elsősorban a bíróság székhelyén, vagy ha ezt a fél körülményei indokolják, lakóhelyén, tartózkodási helyén működő, a szolgáltatási szerződésben polgári és közigazgatási szakterületet vállalt jogi segítőt rendel ki”. Ezt egészíti ki a 39. § (2) bekezdése, amely szerint az előzőekben meghatározott jogi segítő hiányában a jogi segítségnyújtó szolgálat – a bíróság székhelyéhez közeli, azonos megyén belüli településen működő, a szolgáltatási szerződésben polgári és közigazgatási szakterületet vállalt jogi segítőt,

– kivételesen indokolt esetben a bíróság székhelye szerinti megyén kívül működő, a szolgáltatási szerződésben polgári és közigazgatási szakterületet vállalt jogi segítőt, – ha a bíróság székhelyéhez legközelebbi jogi segítő is aránytalanul messze működik, a bíróság székhelyén működő, az ügyvédi kamara nyilvántartása szerint kirendelhető ügyvédet, ügyvédi irodát rendel ki.

A jelenlegi jogszabályi környezetben a pártfogó ügyvéd kirendelése során a jogi segítségnyújtó szolgálatnak egyre nagyobb merítési lehetősége van, és – az ügyfél érdekeire is tekintettel – végső soron a jogi segítői névjegyzékben nem szereplő (de az ügyvédi kamara nyilvántartása szerint kirendelhető) ügyvéd, ügyvédi iroda kirendelésére is sort keríthet, és erre az Üttv. szabályai sem tartalmaznak tiltó rendelkezést.

A kirendelés szabályainak ismertetését követően érdemes röviden pontokba szedni azokat a kérdéseket, amelyek problémaként azonosíthatók a polgári és közigazgatási perben történő kirendelés során.

I. A kirendelésben történő közreműködés díja

A jogi segítségnyújtási rendszer működtetésének egyik legmeghatározóbb kérdésköre a pártfogó ügyvédi díjak mértéke, kifizetésük módja.

Kiemelt cél, hogy a jogi segítők az ország valamennyi megyéjében azonos vagy közel azonos elérhetőséget biztosító hálózatot képezzenek, amely elősegíti, hogy a szolgáltatást igénybe vevő ügyfelek a lakóhelyükhöz közel kapjanak megfelelő jogi segítséget. Azonban az elmúlt években egyre aggasztóbban jelentkezik a jogi segítői létszám csökkenésének problémája, ami miatt a kirendelések is megnehezülnek. A jogi segítői feladat vállalása, a névjegyzékbe kerülés vonzóbbá tétele sok tényezőtől függ. Ezek egyike a jogi segítői óradíj, amelyet a központi költségvetésről szóló törvényben az Országgyűlés állapít meg úgy, hogy annak összege az előző évi összegnél nem lehet alacsonyabb (2020tól a kirendelt ügyvédi óradíj 6000 forint).

Bár a jogi segítőt nem kizárólag az e tevékenység körében elérhető bevétel maximalizálása vezérli, hanem az is, hogy a társadalom azon tagjai számára nyújthat jogi szolgáltatást, akik hátrányos helyzetükből kifolyólag egyéb úton nem tudnák érvényesíteni érdekeiket, az óradíj mértéke azért fontos tényező a jogi segítői tevékenység vállalásában.

Fontos kiemelni, hogy a 2021. évi jogalkotás eredményeként a jogi segítői óradíj változatlansága mellett pervesztesség esetén az állam által garantált díj polgári és közigazgatási perben, valamint egyéb közigazgatási bírósági eljárásban, továb- sokszor még a jogi segítőkkel is útszéli stílusban és utasítva kommunikálnak a támogatás igénybevételekor, és azon jogi segítőket, akik szakmai meggyőződésüknek megfelelően megpróbálják megmagyarázni, hogy ezek jogilag értelmetlen ügyek – amelyekkel feleslegesen terhelik a bíróságokat is –, bepanaszolják az illetékes ügyvédi kamaránál. A Jst. 61. § (1) bekezdésében – az ügyfél és ügyvéd közti nélkülözhetetlen bizalmi viszony miatt – azt bá büntetőeljárásban a kirendelt ügyvédi óradíj korábbi hatszoros összegéről a tízszeresére emelkedett. Nemperes eljárásban a pártfogó ügyvéd a kirendelt ügyvédi óradíj ötszörösének megfelelő összegre jogosult. A peren kívüli támogatás esetén a jogi segítő az elvégzett ügyvédi tevékenység után a korábbi 15 százalék helyett – szintén 2022. január 1-jétől –költségátalányként a munkadíj 25 százalék ára jogosult.

A rendszert feleslegesen terhelik olyan ügyfelek, akik megpróbálnak minden apró-cseprő őket érő sérelem ügyében vagy perlekedési kényszerük miatt jogi segítőhöz fordulni.

II. A kirendelést kezdeményező ügyfelek ügyei és magatartása

A jogi segítségnyújtás intézményrendszerének rendeltetésszerű használata csak addig terjedhet, amíg a rászoruló személy valós és tényleges jogi problémájának kezelése érdekében veszi igénybe a jogi segítő szolgáltatását. A joggyakorlat során azonban sajnos tapasztalható az az attitűd is, amely ezen intézményt rosszhiszeműen, joggal való visszaélést megvalósítva alkalmazza, ugyanis egyes ügyfelek esetében előfordul, hogy több tucat, kirívóbb esetekben több száz kérelmet terjesztenek elő pár év alatt.

A rendszert feleslegesen terhelik az –akár különböző mentális problémákban szenvedő – ügyfelek, akik megpróbálnak minden apró-cseprő őket érő sérelem ügyében vagy perlekedési kényszerük miatt jogi segítőhöz fordulni, különösen ha tudják, hogy alanyi rászorultságuk (például közgyógyellátottság) miatt erre részben jogosultak is. Sokuk (majdnem minden megyében legalább páran) tömegesen nyújtják be kérelmeiket. Ezen ügyfelek tekinti alapesetnek, hogy a peres ügyében támogatott ügyfél a névjegyzéken szereplők közül akár több ügyvéd felkeresése után meghatalmazást ad az általa kiválasztott jogi segítőnek, azonban e pereskedő ügyfeleket a pártfogó ügyvédek – ügyeik alaptalansága miatt – általában elutasítják, így belőlük lesz a kirendelést kérő ügyféli kör, akiknek a döntően értelmetlen ügyei miatt egyre kevesebb ügyvéd vállalja a jogi segítői feladatot (hiszen ők azért jelentkeznek, hogy társadalmilag hasznos munkát végezve a hátrányos helyzetűeken segítsenek), ezáltal a valóban rászorulók egyre kisebb ügyvédi körből választhatnak, ami öngerjesztő, romboló folyamat.

Fentiek szerint ez a „problémás” ügyféli kör – amint az az Igazságügyi Szakmai Irányítási Főosztály által 2021-ben kiküldött kérdőívére a jogi segítőktől érkező válaszokból is kiderült – nagy részben felelős a jogi segítők számának rohamos csökkenéséért az elmúlt pár évben, ami leginkább a rászoruló ügyfeleket sújtja. A kérelmezők kilenc megyében már leginkább csak a megyeszékhelyre utazva találhatnának jogi segítőt, azonban pont anyagi viszonyaik miatt szorulnak támogatásra, így utazásra sincs pénzük, tehát nem tudják igénybe venni a szolgáltatást, ennek eredményeképp a jogi segítőkhöz fordulók arányában még nagyobb lesz a problémás ügyfelek száma. Ez a láncreakció okozza, hogy pont azon rászorulók egy részének nem jut jogi segítség, akik számára létrejött az intézmény.

Az alaptalanul pereskedő ügyfelek kérelmeit – a rövid jogszabályi határidők miatt – leginkább csak írásban, postai úton történő benyújtása esetén tudnák elutasítani a kormányhivatalok, de az ilyen döntésekkel kapcsolatban sajnos megoszlik a bírói gyakorlat, ugyanis több területi hivatal is hiába próbálta ennek kapcsán az elutasított kérelmükkel kapcsolatban pereskedő ügyfelekkel szemben is védeni igazát, mert bizonyos törvényszékek szerint a Jst. 10. § (2) bekezdésének d) pontjában szereplő („a támogatással érintett eljárás a fél részéről már előre teljesen eredménytelennek látszik”) kifejezésre hivatkozó elutasító döntések jogellenesek, mert elvonják a bíróságok hatáskörét. Ezáltal megállapítható, hogy elutasító döntéseikkel csak saját maguknak csinálnak pluszmunkát az ezeket egyáltalán felvállaló hivatalok, mert a törvényszéki döntések után úgyis ki kell adniuk a jogi segítségnyújtást engedélyező határozatot az amúgy is pereskedési kényszeres kérelmezőknek, akik közben az illetékes főispánnál, esetleg miniszternél tesznek ellenük – természetesen szintén alaptalan – panaszokat.

III.

A kormányhivatalok kirendelést

megelőző előzetes egyeztetés hiánya

A jogi segítők jelzéseinek visszatérő eleme, hogy igénylik a kirendelés előtti kommunikációt a kormányhivatal részéről.

Tekintettel arra, hogy itt nem automatikus kijelölésről van szó, ezért bizonyosan növeli a kirendelés hatékonyságát, amennyiben a jogi segítségnyújtó szolgálat a kirendelés előtt egyeztet az ügyvéddel, hogy van-e akadálya a kirendelésnek (például a kirendelési perben kitűzött következő tárgyaláson egyáltalán részt tud-e venni, nincs-e akár már hetekkel korábban kitűzött tárgyalása abban az időben).

IV. A kirendelhető ügyvédként eljáró ügyvédek a polgári és közigazgatási ügyben történt kirendelésük során nem ismerik a feladatot

Mindenekelőtt fontos a jogszabályi környezet áttekintése, hogy van-e jogszabályi akadálya a kirendelhető ügyvédek listájáról pártfogó ügyvédet kirendelni.

Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.) 27. § (1) bekezdése rögzíti, hogy ügyvédi tevékenység – megbízás, – kirendelés vagy – az Üttv.-ben meghatározott, foglalkoztatásra irányuló jogviszony alapján folytatható, ugyanakkor a (2) bekezdés szerint pártfogó ügyvédi képviseletet ügyvéd meghatalmazás alapján is elláthat, ha jogi segítőként működik.

A kirendelés részleteit lex generalisként az Üttv. 36–38. §-a tartalmazza, és nem szűkíti le a kirendelés lehetőségét kizárólag a büntetőeljárásra. Erre remek példa, hogy a 36. § (2) bekezdés szerint „a kirendelt ügyvéd köteles az ügyben eljárni, a hatóság, a nyomozó hatóság, az ügyészség, a közjegyző és a bíróság (e fejezetben a továbbiakban együtt: hatóság) idézésének eleget tenni, továbbá a terhelttel, illetve ha az ügy természete lehetővé teszi, a képviselt személlyel a kapcsolatot késedelem nélkül felvenni”. Szintén erre utal a 36. § (5) bekezdés is, amely szerint „a kirendelt ügyvéd a helyettesítéséről úgy köteles gondoskodni, hogy az az eljárást ne akadályozza, és ne sértse a terhelt vagy a képviselt személy érdekeit”.

A polgári és közigazgatási ügyekben történő kirendelés lehetőségét erősíti, hogy az Üttv. 37. § (1) bekezdése szerint

„[t]örvényben meghatározott esetben a hatóság kirendelő határozata alapján a területi kamara jelöli ki a kirendelés alapján kirendelt védőként eljáró ügyvédet”. Álláspontom szerint ez a megfogalmazás teszi lehetővé, hogy a polgári és közigazgatási ügyekben történő kirendelés ne a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 46. § (1) bekezdése szerint történjen.

Az Üttv. indokolása szerint a törvény újdonsága volt, hogy a kirendelt ügyvéd gyűjtőfogalomba nem tartozik bele a pártfogó ügyvédi képviseletet ellátó jogi segítő. A korábbi szabályozás ugyanis – bár a fogalom alá tartozónak ismerte el a jogi segítőket is – a kirendelt ügyvédre vonatkozó szabályok közül csupán egy nevesített rendelkezést tartalmazott, amely a pártfogó ügyvédek esetében értelmezhető lett volna. E rendelkezés, amely szerint pártfogó ügyvédi képviseletet ügyvéd meghatalmazás alapján is elláthat, ha jogi segítőként működik, a törvényben az ügyvédi tevékenység szabályai között kap helyet. E rendelkezésre a jogi segítségnyújtás szolgáltatás szabályainak sajátossága miatt van szükség.

Az is szerepel az Üttv. indokolásában, hogy bizonyos esetekben a pártfogó ügyvédként eljáró jogi segítő kirendelésére is sor kerül, az erre vonatkozó szabályok azonban szintén a dogmatikai tisztázás érdekében a továbbiakban nem az ügyvédi tevékenységről szóló törvényben, hanem egységesen lex specialisként a jogi segítségnyújtásról szóló törvényben kerülnek meghatározásra. Ennek érdekében került sor a jogi segítségnyújtásról szóló törvény módosítására oly módon, hogy rögzítse: a pártfogó ügyvéd tekintetében a jogi segítségnyújtó szolgálat kirendelő végzése pótolja a meghatalmazást.

Álláspontom szerint tehát a jelenlegi jogszabályi környezetben a jogi segítői névjegyzékben nem szereplő (de az ügyvédi kamara nyilvántartása szerint kirendelhető) ügyvéd, ügyvédi iroda kirendelésére az Üttv. szabályai sem tartalmaznak tiltó rendelkezést.

Ugyanakkor a bíróság székhelyén működő, az ügyvédi kamara nyilvántartása szerint kirendelhető ügyvéd – a Vhr. 39. § (2) bekezdés c) pontja szerint pártfogó ügyvédként történt kirendelése esetén –nem érti, hogy kirendelésére hogyan kerülhetett sor, hiszen nem jogi segítő.

Itt tehát egy közös feladat vár megoldásra a szereplők részéről, azaz tudatosítani kell, hogy bizonyos esetekben pártfogó ügyvédi kirendelésre is sor kerülhet, annak ellenére hogy az adott ügyvéd nem szerepel a jogi segítői névjegyzékben. Ebben az Igazságügyi Minisztériumnak és a Magyar Ügyvédi Kamarának vagy a területi ügyvédi kamaráknak lesz kiemelt szerepük, azonban a területi jogi segítségnyújtó szolgálatnak is megfelelően kell ezt a kötelezettséget közvetítenie, ha nem a jogi segítői névjegyzékből választ kirendelése során (teszem hozzá, kényszerűségből) ügyvédet vagy ügyvédi irodát.

V. A kirendelhető ügyvédek jegyzékéről, valamint a kirendelt ügyvédek kijelöléséről a 9/2018. (V. 25.) MÜKszabályzat rendelkezéseinek alkalmazása kijelöléssel egyidejűleg megküldi a kirendelő hatóság részére a kijelölt ügyvédnek a kirendelt ügyvédek jegyzékében szereplő adatait.

Ha a jogszabályok nem is gátolják a pártfogó ügyvédi kirendelést, érdemes a releváns kamarai szabályzat rendelkezéseit is áttekinteni, hogy elősegítik-e, hogy a pártfogó ügyvédi kirendelés lehetősége megjelenjen az ügyvédi nyilvánosságban.

Az Üttv. 158. § (1) bekezdés 7. pontjában kapott felhatalmazás alapján megalkotott, a kirendelhető ügyvédek jegyzékéről, valamint a kirendelt ügyvédek kijelöléséről szóló 9/2018. (V. 25.) MÜK-szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) 1.1. pontja szerint a kirendelhető ügyvédek jegyzéke a területi kamara által létrehozott, vezetett és folyamatosan aktualizált adatbázis, amelyet a területi kamarák honlapjukon is közzétesznek. Ez az aktuális adatbázis tartalmazza többek között a kirendelhető védők jegyzékét és ahhoz kapcsolódóan az ügyeleti névjegyzéket.

A Szabályzat 1.2. pontja szerint a területi ügyvédi kamara a kirendelhető ügyvédekről két jegyzéket vezet: a) az eseti gondnokként, eseti gyámként és ügygondnokként kirendelhető ügyvédek jegyzékét (továbbiakban: nem büntetőügyben kirendelhető ügyvédek jegyzéke); b) kirendelhető védők jegyzékét és ahhoz kapcsolódóan ügyeleti névjegyzéket.

A mindenkor aktuális összesített kirendelési lista (beleértve az ügyeleti rendet is) a elérhető https://kirendeles.magyarugyvedikamara.hu/ oldalon. Természetesen valamennyi területi kamara rendelkezik saját listával, ugyanakkor a nem büntető-

A kirendelés jogintézménye fontos szerepet tölt be a jogrendszerben, ugyanakkor a problémák kezelése a jogintézmény megítélését és alkalmazását jelentősen javítaná.

Fontos kapcsolódási pont a pártfogó ügyvédi rendszerrel, hogy a kirendelhető ügyvédek jegyzéke a nem büntetőügyben kirendelhető ügyvédek között tartalmazza az eseti gondnokként, eseti gyámként és ügygondnokként kirendelhető ügyvédek jegyzékét (a Szabályzat terminológiájában nem büntetőügyben kirendelhető ügyvédek jegyzéke), amely ajánlás a kirendelő hatóság részére, és összeállítása területi kamaráknál járásonként, Budapesten pedig a főváros területén működő bíróságok illetékességi területéhez igazodóan kerületenként történik az önként jelentkező ügyvéd, illetve ügyvédi iroda címének alapulvételével. A nem büntetőügyben kirendelhető ügyvédek jegyzéke viszont nem foglalja magában a pártfogó ügyvéd fogalmát.

A Szabályzat 5.3 pontja tartalmazza a kirendelt védő kijelölésének szabályai között, hogy a területi ügyvédi kamara – a Magyar Ügyvédi Kamara közreműködésével –a védő kijelölését a kirendelhető védők jegyzékéből, illetve az ügyeleti névjegyzékből elektronikus úton, olyan információs rendszer működtetésével végzi, amely haladéktalanul, de legkésőbb a kirendelő hatóság megkeresésétől számított egy órán belül biztosítja a kijelölést. Emellett rögzíti, hogy a kiválasztás véletlenszerű; a kirendelhető ügyvédek arányos kiválasztása miatt az az ügyvéd, akit a rendszer egy alkalommal már kijelölt, mindaddig nem szerepel a kisorsolandó ügyvédek között, amíg legalább egy alkalommal valamennyi ügyvédet ki nem jelölte a rendszer. A kirendeléssel kapcsolatos feladatok hatékony ellátása és a kijelölt ügyvéddel történő kapcsolatfelvétel érdekében a területi ügyvédi kamara a ügyekben kirendelhető ügyvédek jegyzéke – nem reprezentatív vizsgálat alapján –már nem minden területi kamaránál érhető el maradéktalanul (a Pécsi Ügyvédi Kamara a https://www.pecsiugyvedikamara. hu/ugyvedek/kirendelheto-polgari-ugyben/ oldalon biztosítja a listához való hozzáférést, míg a Zala Megyei Ügyvédi Kamara https://zalaiugyvedikamara.hu/ ugyvedkereso oldalán még a kirendelés típusa [polgári, büntető, családjog] körében is biztosítja a választékot).

Tehát problémát jelent, hogy a védőként kirendelhető ügyvédek jegyzéke minden esetben megtalálható, azonban a nem büntetőügyben kirendelhető ügyvédek jegyzékére ez már nem feltétlenül igaz, és a pártfogóügyvéd-fogalom ebbe sem tartozik bele.

A kirendelhető ügyvédek pártfogó ügyvédi kirendelésével kapcsolatos információk a Szabályzat pártfogó ügyvédi tevékenységgel való bővítésével növelhetők, a Jogi Segítségnyújtó Szolgálat feladatellátása pedig a Szabályzatban foglaltak maradéktalan betartásával (a jegyzékek honlapon történő megjelenítésével) támogatható.

Összességében megállapítható, hogy a polgári és közigazgatási eljárásban alkalmazható kirendelés jogintézménye – a rászoruló személyek valós és tényleges jogi problémájának kezelése érdekében – fontos szerepet tölt be a jogrendszerben, ugyanakkor a fenti problémák kezelése a jogintézmény megítélését növelné és alkalmazását jelentősen javítaná.

(A II. Jogi Segítői és Áldozatsegítési Konferencián 2022. november 17-én elhangzott előadás szerkesztett változata.)