Iránytű bonyolult helyzetekben

Dr. Kovács Kázmér a MÜK Szakmai Bizottságának munkájáról

A Budapesti Ügyvédi Kamara elnökhelyetteseként azt tapasztalta­ mondta el lapunknak ­, hogy az elnökségi ülések jelentős részben igazgatási ügyek tárgyalásával teltek, és a mindennapi ügyvédi tevékenység során felvetődő, a gyakorlatban jelentkező mindennapi problémák megválaszolására kevés idő jutott. Ebből jött az a gondolat, hogy a MÜK állandó bizottságainak körét bővíteni kellene egy olyan testülettel, ahol – elsősorban írásbeli előkészítés keretében – a tagok részletesen kimunkált kollektív előkészítő anyagot hoznak létre, azt megküldik a MÜK elnökségének, ahol ezen többféle szempontot, sokszor egymással szembemenő érvelést bemutató anyag alapján az érdemi döntést már gyorsabban, könnyebben tudják az elnökség tagjai meghozni. Hogy ez miként vált be az elmúlt években a gyakorlatban, erről kértünk tájékoztatást az Ügyvédek Lapja számára dr. Kovács Kázmértól, a MÜK Szakmai Bizottságának elnökétől.

Tehermentesítés

A gyakorlat bevált. Sőt a tevékenységi kör ki is bővült, mert nemcsak az elnökség, hanem a területi kamarák elnökei, illetve főtitkárai tehermentesítését is jelenti az, hogy a kívánta bővíteni. Tehát a Szakmai Bizottság véleménye, sőt a Szakmai Bizottság előterjesztése alapján a MÜK elnöksége szakmai álláspontjának – ami felkerül a MÜK honlapjára – nincs kötelező ereje, hanem olyan védi titok kérdésével, az ügyvédi letét kérdéskörével, ügyvédi ellenjegyzéssel és aláírással, ingatlan szerződésekkel, ügyvédi választottbíráskodással voltak kapcsolatosak. Az ezekről kialakított véleményeket a megkeresők valamennyi esetben elfogadták. Az ilyen módon kialakított és megküldött válaszok tekintetében irányadó, hogy a benne foglaltak nem kötelező érvényűek, és jogvita esetén az eljáró bíróságnak van hatásköre az adott ügyben állást foglalni, amelynek során a Szakmai Bizottságtól, illetve a MÜK elnökségétől eltérő következtetésre is juthat.

Konkrét példák

Szakmai Bizottság elnöke saját személyében is megválaszolhatja az ügyrend értelmében azokat a megkereséseket, amelyek nem feltétlen igénylik sem a MÜK elnöksége, de a Szakmai Bizottság testülete részéről sem a kollektív megvitatást, és ennek érdekében egyre gyakrabban veszik igénybe a területi kamarák tisztségviselői a Szakmai Bizottság közreműködését.

Nincs kötelező ereje Fontos szempont volt és maradt, hogy a kötelező normák körét a Szakmai Bizottság létrejöttével a Magyar Ügyvédi Kamara nem szakmai vélemény, ami iránytűként szolgál a mindennapi ügyvédi tevékenység végzésekor. Az abban foglaltaktól az ügy egyedi körülményeire tekintettel az ügyvédek el is térhetnek. Az eltérést azonban adott esetben indokolniuk kell. Új szempontok felvetődése esetén bármely ügyvéd javaslatot is tehet egy korábban már elfogadott szakmai álláspont megváltoztatására, pontosítására.

Általános elfogadottság

A legutóbbi választási ciklusban 115 megkeresés érkezett a Magyar Ügyvédi Kamarához. Ezek közül leggyakrabban az ügy-

Véletlenszerűen kiemelve néhány témát a korábbiak közül, választ kellett adni, hogy – ki adhat felmentést az ügyvédi titoktartás alól, ha a titokvédelemre jogosult fél jogutód nélkül megszűnt, – az ügyvédi tevékenység folytatásának kötelező kizártsága a szabadságvesztés büntetés kitöltésétől számított további nyolc évig halálos kimenetelű ittas vezetés esetén, – szakvizsgázott jogász munkavállaló jogi munkavégzésének keretei, – részvénykönyv vezetésének lehetősége az ügyvéd részéről, – a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló törvény során a jogi személy érdekében eljáró jogi képviselő titoktartási kötelezettsége fennáll-e a felszámolóval szemben, – elővásárlási jog gyakorlása esetén az okiratszerkesztő ügyvéd munkadíjának viselésére ki a kötelezett fél stb.