Ügyvédek Lapja 2025/2

2025 március–április

LXIV. évfolyam 2. szám

Országszerte folynak a hazai ügyvédi hivatásrend kamarai megszerveződésének 150. évfordulós megemlékezései Idegen tőke ügyvédi irodában?

Dr. Szecskay András egy fontos EB döntés hátteréről

Végül is: ki a szabályszerű helyettes?

Dr. Hidasi Gábor következtetései egy FT végzés és az Üt. Nagykommentár nyomán

Dr. Fenyvesi Csaba:

Segítheti-e a véletlen a nyomozót, illetve a védőügyvédet?

Igen, mégpedig háromféleképpen...

Tartalom 2

Segítheti-e a véletlen a nyomozót, illetve a védőügyvédet?

Dr. Fenyvesi Csaba

8

A hatásköri szabályok érvényesülése az előzetes döntéshozatali eljárásban Dr. Fázsi László, Dr. Szabó József

12 14 16 20

Idegen tőke ügyvédi irodában?

Dr. Szecskay András

Szervezetfejlesztés kifejezetten ügyvédi irodáknak Interjú Dr. Keller Anikóval

A szabályszerű helyettes

Dr. Hidasi Gábor

Az elővásárlásról lemondó nyilatkozat az ingatlannyilvántartási eljárásban

Dr. Udvaros Judit

26

Kit pereljen az autóbaleset károsultja?

Dr. Hargitai László

31

Zöld ár – A fenntartható finanszírozási keretrendszer áttekintése

36

Egy BM-utasítás hármashangzatai

45

Két hivatás szolgálatában

Dr. Polt Patrícia

Dr. Sebestyén Emil

48

Bemutatjuk dr. Császi Zsüliet szegedi ügyvédet, költőt és regényírót

Linka, ne csikorogj!

Dr. Szabó Kálmán

Ügy­vé­dek Lap­ja Folyóirat a Magyar Ügyvédi Kamara tagjainak Meg­je­le­nik: kétha­von­ta Pél­dány­szám: 15 300 Főszer­ kesz­tő: Dr. Havasi Dezső Főmunkatárs: Dr. Hidasi Gábor Rovatvezető: Dr. Bálint Szilvia, Dr. Becker Tibor A szer­ kesz­tő­ség cí­me: Ma­gyar Ügy­vé­di Ka­ma­ra, 1054 Bu­da­ pest, Szemere u. 8. Ki­ad­ja: PanPress Kft. Fe­le­lős kiadó: a Panpress Kft. ve­ze­tő­je. Lap­igaz­ga­tó: Kom­lós At­ti­la Szerkesztőség: ugyvedeklapja@panpress.hu Te­le­fon: (+36-1) 633-3366 Fax: (+36-1) 700-1987 Lap­nyil­ván­tar­tás­ba vé­te­li szám: 163/0594-1/2007 (Kul­tu­rá­lis Örök­ség­vé­del­mi Hi­va­tal) ISSN 1216-9102 Hir­de­tés­fel­adás: www.panpress.hu/hirdetes

Fotók: Panpress archív, Panpress saját és Adobe Stock

Ünnepel a hazai ügyvédség Jeles évfordulót ünnepel a magyar ügyvédi kar ebben az évben. Az ügy­ védi rendtartásról szóló 1874. évi XXXIV. törvénycikk részletesen szabá­ lyozta az ügyvédi jogállást, ezzel együtt pedig az ügyvédek köztestületeit, azaz az ügyvédi kamarákat, kötelező kamarai tagságot írva elő az ügyvédi tevékenység gyakorlói számára. A törvénycikk alapján kiadott igazságügyi miniszteri rendelet eredetileg 27 ügyvédi kamarát hozott létre a korabeli Magyarország területén, megállapítva székhelyüket és területüket, mely jogszabály alapján ezek a kamarák sorra tartották meg az alakuló közgyű­ léseiket, éppen 150 évvel ezelőtt. Így 1875. január 6-án elsőként a kolozsvári ügyvédi kamara határozta el megalakulását, amit – egyebek között - 1875. február 1-jén a soproni, február 4-én a miskolci, február 6-án a pécsi, február 14-én az egri, febru­ ár 15-én a győri, február 18-án a székesfehérvári, február 20-án a buda­ pesti, február 21-én a szegedi, február 23-án a debreceni, február 25-én a kecskeméti, március 6-án a zalaegerszegi, végül április 6-án a szombathe­ lyi ügyvédi kamara alakulása követett. Ekkor – miként azt dr. Bóka Zsolt szíves közléséből is tudhatjuk (A tradicionális elnevezés újra: székhelyi ügyvédi kamara? - JÁP, 2017/4) egységes volt a kamarák elnevezése, mert az minden kamara esetében a székhelyének nevéből és az ügyvédi kama­ ra kifejezés összetételéből állt.

A történelem viharjai folytán több ügyvédi kamara területe került a Tria­ noni határokon kívülre, míg a II. világháborút követően a szocialista állam­ hatalom megyénként szerveztette újjá az ügyvédi kamarákat.

Jelenleg a tizenkilenc vármegyében és Budapesten létezik önálló terü­ leti ügyvédi kamara, országos ügyvédi köztestületként pedig a Magyar Ügy­ védi Kamara működik.

A területi kamarák a 150 évvel ezelőtti megalakulásaik tiszteletére sor­ ra tartják évfordulós megemlékezéseiket a társadalom kiemelkedő sze­ mélyiségeinek elismerő részvételével, a hazai ügyvédség jelentős szerep­ vállalásának kiemelésével beszédeikben. Így már jelen számunk lapzártá­ jáig is (március 17.) nagyszerű ünnepséget tartottak Pécsett, Debrecen­ ben, Győrben, Székesfehérváron, Budapesten, Szegeden, Nyíregyházán, Gödöllőn (a Pest Vármegyei Ügyvédi Kamara rendezésében). Több helyütt pedig – ahol ezt történelmi okok indokolták – közös rendezvényt tartot­ tak, miután a hajdani megalakulást együtt élték át és alkottak annak ide­ jén egy szervezeti egységet, kamarát. Ismereteink szerint jelen lapszá­ munk nyomdába adását követően, március végén készülnek saját rendez­ vényeik megtartására Zalaegerszegen, Komárom Esztergom Vármegyé­ ben (Tatán) és Szekszárdon. A Magyar Ügyvédi Kamara nagy érdeklődés­ sel övezett országos központi rendezvénye pedig április 25-én lesz, a Parlament épületében.

Mindezekről a felemelő eseményekről, az ott elhangzott értékes gondo­ latokról lapunk következő: 2025/3-4. összevont számában adunk beszá­ molót, a teljes lapot ennek az ünnepi évnek szentelve.

Nagyító alatt

Segítheti-e a véletlen a nyomozót, illetve a védőügyvédet?

Csoboth Kevin: ki ne emlékezne a sportrajongók közül a csereként beálló magyar csatárra, aki a századik perc­ ben lőtt euforikus gólt a skótok ellen a 2024-es Európa-bajnokságon? Az éles memóriájú focidrukkerek azon­ ban azt is tudják, hogy nem sokkal előtte eltalálta a kapufát, a labda sajnos a jobb oszlopról kifelé pattant.

Ekkor kezdtem el gondolkodni: vajon miért nem befelé? A futball hivatásos elemzői megfigyelték, hogy az argentin világbajnok, Lionel Messi kapufás labdái az átlagosnál nagyobb arányban a kapu belsejébe vágódnak.

Mi erre a magyarázat? Nos, a válasz egyszerű: a nyolcszoros aranylabdás már tizenéves korától nemcsak edzé­ seken gyakorolta, hanem még azon túl is, önszorgalomból, órákon át, hogyan csavarja a lehető legpontosabban a pipába, szorosan a kapufa mellé a bőrgolyót.

Prof. dr. habil. Fenyvesi Csaba egyetemi tanár, PTE ÁJK, Büntető- és Polgári Eljárásjogi Tanszék, ügyvéd

I. A tettesi kapufák – kriminalisztikai befelé pattanó labdák

Mi köze mindennek a nyomozáshoz, a kriminalisztikához, a bűnügyekben folytatott védőügyvédi tevékenységhez? Analóg módon rájöttem, hogy igaz a mondás a bűnügyek körében is: csak a jó játékosnak van szerencséje. Nem véletlen a Messi-féle magas százalék a kapufáról bepattanó labdáknál. A talpaló, adatgyűjtő nyomozónak (nyomozóknak, mivel ez leginkább csapatmunka), a kiválóan felkészültnek, a szívósan és sokat gyakorlónak adatik meg a tettesfogás szerencséje. Különösen, ha az ellenfél, a bűnelkövető (a büntetőeljárásban a védője) fifikás játékos; nehéz detektálni a cseleit, alkalmanként a sorozathúzásokat, néha minden erőfeszítés ellenére lehetetlen. Nehéz a múltat látni, láttatni.

A bűnüldözőnek – és néha a védőügyvédnek is – segíthet a láthatatlan, rejtőzködő, hirtelen felbukkanó véletlen. A tanulmány címében szereplő véletlennek – elemzésem szerint – több fajtáját különböztethetjük meg: 1. az elkövetőhöz köthető, banánhéjszerű hiba; 2. az elkövetőtől teljesen független, ám a holtpontra jutó nyomozást (és a védelmi tevékenységet) is kimozdító esemény; 3. briliáns nyomozói ötlet.

Most valós bűnügyi esetekkel világítom meg ezeket.

I./1. Elkövetői banánhéjszindróma (szubjektív hibázás) 2

I./1.1. Jelez a mobil 2002. december 29-én 13 órakor K. Zoltán bogádi lakos távbeszélőn bejelentést tett a Pécsi Rendőrkapitányság ügyeletére, hogy éppen a kutyáját sétáltatta, amikor a Bogádi és Nagykozári út kereszteződésétől körülbelül száz méterre egy félig lemeztelenített női holttestet vett észre a füves, gazos részen. A kiküldött járőr a helyszínen megállapította, hogy a bejelentés valós. A körülbelül harminc év körüli nő bűncselekmény áldozata lett.

A halaszthatatlan nyomozási cselekményként lefolytatott helyszíni szemlén a detektívek észlelték, hogy a sértettet alulról teljesen lemeztelenítették, miközben a fölső ruházatát rajta hagyták. Az alsó ruházat darabjait a test közelében eldobálva találták meg. Egy orvosi fecskendőt is felleltek, amelyen vérgyanús szennyeződést láttak. Az elhalt nyakán zsinegelésre utaló nyom volt, fejének hátsó jobb részén pedig egy feltehetően lövéstől származó lyuk tátongott. Az orvosszakértő értékelése szerint a halál körülbelül 24 órája állhatott be.

A szemle utáni boncolás során az orvosok a koponya jobb oldali falcsonti tájékán találtak egy kerek, 11 mm átmérőjű anyaghiányos bemeneti nyílást. A bemeneti nyílás egy csatornában folytatódott, amely – álló testhelyzetet, egyenes fejtartást feltételezve – jobb hátulról bal előre és kissé lefelé mutatott. A csatorna hos�szát 80 mm-nek mérték. Ilyen hosszúságban, körülbelül 12–15 mm-es sávban az agyállomány roncsolódását is észlelték.

Emellett az arcon találtak kisebb kiterjedésű hámhúzódásokat, a bal oldali csípőtájékon két kisebb szederjes hámhúzódást, a nyakon elöl félköríves zsinegelési barázdát. A sértett halálának okát agyállományi roncsolódásban jelölték meg, halála erőszakos úton történt.

Kimondták, hogy a sértett nyakát megzsinegelték, aminek következtében eltört a gégeporca. Azt is állították – valószínűséggel –, hogy egy speciális eszközzel, mégpedig disznóölő eszközzel lőtték fejbe. A további vizsgálatok érdekében a boncolók vér-haj-fanszőrzet mintákat rögzítettek.

A helyszínen az elhalt személyazonosságát nem lehetett azonnal megállapítani, mivel ruházatából nem került elő a személyi Ügyvédek Lapja 2025 | 2

Nagyító alatt

igazolványa vagy egyéb okirata, ahogyan a mobiltelefonja vagy pénze sem. A szemle és az elsődleges nyílt nyomozási adatgyűjtés alapján azonban rövid időn belül kiderítették, hogy az áldozat F. Irén, aki prostituáltként dolgozott a 6-os főút mellett a Budai vám (a város keleti kivezető útja) környékén.

Az intenzív erőkkel beindított nyomozás során feltérképezték személyi, családi, „munkahelyi” kapcsolatait, mindenekelőtt kihallgatták a futtatóját. A középkorú férfi elmondta, hogy „munkavállalója” kevés készpénzt tarthatott magánál, mert „bűnmegelőzési okból” igyekezett naponta többször is átvenni a fuvarok díját. Mobiltelefonja volt, de a sorsáról nem tud. A számát és a készülék típusát megadta a kihallgatóknak. Nem tudott érdemi adatot szolgáltatni arról, hogy december 28-án vagy 29-én ki vehetett igénybe a szolgáltatást.

Furcsa volt, hogy nem veszi fel a telefont 29-én. Kereste is a 6-os út környékén, masírozott a kocsijával, de nem találta. Azt is elmondta, hogy tudomása szerint van valahol egy kisgyermeke, valaki más neveli, ám rendszeresen tartja vele a kapcsolatot.

A helyszín közelében korábban nem volt videókamera, a hatóság nem jutott érdemi elektronikus adathoz, és a mobilszám híváslistájának elemzéséből és a hívók ellenőrzéséből sem. Az utolsó kuncsaft – ha egyáltalán ő volt a tettes –feltehetően az utcán ismerkedett meg áldozatával, nem telefonált vele. Gyermeke környezetéből, szerény családi kapcsolataiból sem bukkant fel érdemi adat.

A modus operandi nyilvántartásból nem került a nyomozók látókörébe olyan, aki hasonló bűncselekményt követett volna el. A sértettel ellenségesen viselkedő embert, bosszúállót, ilyen motivációjú személyt sem tárt fel a széles körű adatgyűjtés.

A legerősebb verziónak az bizonyult, hogy alkalmi szexuális partnere, az út mentén őt leszólító, autós személy lehetett a tettes, nem kizárt motivációként a sértett pénzének, telefonjának elvétele az „ingyenfuvar” mellett. A hipotézishez azonban nem jöttek az adatok, a nyomozási szálak nem melegedtek. Nem csak a helyszín, a nyomozás is kihűlt, közel két hónappal az elkövetés után holtpontra jutott. Ám a tettes hibázott. 2003. február 24én (közel két hónappal tette után) jelt adott az áldozat mobiltelefonja, felébredt 57 napos Csipkerózsika-álmából – ugyanÜgyvédek Lapja 2025 | 2

is kezdettől fogva figyeltették (három hónapnyi figyelést rendeltek el). Nem csak a csip adhat szignált, maga a készülék is, ezt azonban valószínűleg az elkövető nem tudta. Óvatlanságában átpasszolta a készüléket egy ismerősének, O. Sándornak, akitől a felderítők lefoglalták. Mindjárt kibökte, hogy régi ismerősétől, K. Józseftől kapta adósságtörlesztés fejében.

K. József nem tagadta, hogy ő adta át a mobiltelefont O. Sándornak csip nélkül, csak magát a készüléket.

Házkutatást tartottak a harminc év körüli, munkahellyel éppen nem rendelkező, szakmunkásképzőt végzett K. József pécsi keleti városrészi házában, aki a szüleivel, a feleségével és kisgyermekével élt ott. A kamrából előkerült egy disznóölő pisztoly. Az apa elmondta,

I./1.2. Cherchez la famme – keresd a nőt (szinte minden bűnügyben) 1974. május 10-én, pénteken 11 órakor érkezett M. Imre telefonos bejelentése a pécsi rendőrség ügyeletére. Kislánya, a másodikos (éppen szünetnapos) M. Éva 8 óra előtt indult el a Mecsek oldalában levő felsőgyükési házukból a körülbelül ezer méterre levő tettyei kisboltba bevásárolni, ám több órával később sem nem ért haza az oda-vissza körülbelül 45-50 perces útról. A keresésére bevetett családi kutyák a ház és a bolt közötti gyalogösvényen, közel a kőbányához megtalálták a nejlonszatyrát, amelyen vérfoltok voltak.

A jelentős erőkkel meginduló hatósági, szolgálati kutyákkal megerősített helyszíni keresés gyorsan, már délben rátalált a kislány holttestére a szatyor helyétől kiindul-

A korábbi rendőri kontrollintézkedések, az aberrált cselekmények miatt elítéltek között körülbelül háromezer személyt ellenőriztek a nyomozók. hogy ezt használják disznóvágáshoz, januárban is akcióztak vele, egy 120 kilós malac bánta.

K. József azt vallotta, hogy a disznóölő véletlenül sült el, tagadta a zsinegelést, nem alkalmazott fojtást. Azt állította, hogy amikor meglátta a balesetben elhunyt, megmerevedett testet, a meglőtt fejet, pánikszerűen csak annyit tudott tenni, hogy egy eldugott helyen kirakta a kocsiból a fűbe, és elhajtott. Csak útközben vette észre, hogy a kocsiban maradt a nő telefonja. A csipet hazafelé kidobta a kocsi ablakán, az út szélén, a készüléket viszont magánál tartotta egészen február 24-ig; akkor átadta adósságtörlesztésként egy régi ismerősének, O. Sándornak, akinek tartozott. Pénzt nem vett el a nőtől. Ő maga nem fizette ki, mert bekövetkezett a baleset, és csak a menekülésre, a helyszín elhagyására tudott gondolni. A disznóölő pisztolyt otthon többször lemosta, letakarította az eset után.

Az anyagmaradvány-szakértők pikogrammennyiségű emberi agyvelőt találtak a disznóölő pisztoly tüsketartójában, ami megegyezett a sértett agyvelőmintájával.

A szakvélemény és egyéb terhelő bizonyítékok alapján K. Józsefet a Pécsi Ítélőtábla jogerősen tizennégy évi fegyházbüntetésre ítélte szándékos emberölésért.

va. Vércseppek és egy véres Pepsi kólás üveg vezette a kutatókat az ösvénytől körülbelül harminc-negyven méterre levő bokros részre, ahol a láthatóan koponyasérült áldozat feküdt a hasára fordítva.

Az alapos (helyszíni) szemlével párhuzamosan megindított (szűk és tágabb) környékbeli tanúkutatás több apró eredménnyel járt. A négy, kevésbé lényegeset előadó tanún kívül H.-né a kislányát kísérte a Felsőgyükési útról lefelé a Tettye térre reggel 8.20-8.25-kor, amikor találkozott egy őgyelgő férfivel a – napjainkban is álló – kőkeresztnél. Nem volt számára ismerős. Aránylag jó személyleírást tudott róla adni. (Más tanúkkal együtt mozaikképet is szerkesztettek a vélt tettesről, de nem érkezett a lakosságtól releváns információ.)

Lefelé haladva a sértettel is találkozott körülbelül 8.25–8.30 között, aki már a boltból igyekezett hazafelé a megszokott útvonalon. Még beszélgettek is egy kicsit.

A modus operandi, a korábbi rendőri razziák és kontrollintézkedések, az aberrált (exhibicionista, mutogatós, „kukkolós”) cselekmények miatt elítéltek, az akkori terminus szerint veszélyes bűnözők, bv-intézetből nemrég szabadultak, ideg-elme kezelés alatt állók adattára alapján körülbelül háromezer személyt ellenőriztek a nyomozók. Hatvan3

Nagyító alatt

nál személyes gyanú is felmerült, ám egyiküknél sem jutottak el az alapos gyanú közléséig. (Volt olyan is, aki beismerte az elkövetést, ám kiderült, hogy az elmebetegsége motiválta, valójában nincs köze a tetthez.)

A kiadott helyi és országos körözések, tanúkutatások, lokális ellenőrzések, informátorok, sajtóközlemények sem hoztak érdemi előrelépést. Már a nyár is eltelt, mégsem sikerült a tettes nyomára bukkanni. A nyomozás négy hónap után holtpontra jutott. Örökbecsű szakmai mondás, hogy az ilyen széles körű, nagy erejű nyomozásoknál a „tettes a dossziéban van”. Mint kiderült, itt is megállja a helyét a következtetés, ahogy az a francia kriminális szlogen is figyelemre méltó, hogy: cherchez la famme! Keresd a nőt! Itt a tettes bukása is egy nőnek köszönhető, persze az elkövetőnek is volt része a folyamatban: hibázott.

Ugyanis 1974. október 2-án (közel öt hónap után) bejelentés érkezett a rendőrségre, hogy O. Erna tudja, ki a tettes. A pécsi Hullám étteremben a barátnőinek is dicsekvő, kissé kapatos hölgy elmondta a detektíveknek: szerinte Nyéki Oszkár az.

Ezt onnan állítja ilyen bátran, hogy az élettársa augusztus 27-én, egy közös pesti út során bevallotta neki, de egyezséget kötöttek, hogy senkinek nem mondja el, ha a továbbiakban nem bántalmazza. Mert ilyen előfordult, pláne, ha Oszi megitta a kedvenc sör- és kevertadagját. A labilis idegzetű, cingár, vékony férfi, akit bányász apja is gyakran ütlegelt gyerekkorában, ígéretet tett neki, hogy a jövőben sosem fordul elő, azonban nem tudta betartani. Megint lerészegedett, és ismét megverte a nőt, aki ezek után nem tett lakatot a szájára.

Október 3-án házkutatást tartottak Nyéki pécsi lakásán, az Állomás utcában.

Az összes ruhaneműjét, még a rajta levőt is lefoglalták. A házkutatáson (mai műszóval: kutatáson) talált és lefoglalt egyik nadrágot igen különleges, a német Hoechst gyárban készült szövetből csinálták, lila-rózsaszín-fekete elemi szálakat szőttek bele – ezekből találtak az áldozat testén. A Bűnügyi Technikai Intézet vegyész szakértője összevetés után azonosította a speciális, keresztmetszetében piskótaalakot mutató anyagmaradványt, továbbá vérfoltokat is találtak a speciális nadrág szövetén. Azt is megállapították, hogy a sértett ruhái érintkeztek a terhelt nadrágszövetével.

4

A szakértők azt is kimondták, hogy a vádlottnak a cselekmény idején viselt ruháin öt különböző morfológiai anyagmaradványt találtak, amely a cselekmény helyén jellemző, miközben egyéb ruháján nem fedeztek fel ilyesmit. A lefoglalt köveken, a helyszíni szemlén talált kólásüvegen és nejlonszatyron a kislány vérével azonos vércsoportot mutattak ki a szerológus szakértők.

A Pécsi Megyei Bíróság – az óriási érdeklődésre tekintettel – a több száz fős Ságvári Művelődési Ház nagytermében tartotta a nyílt tárgyalásokat. 1975. január 15-én kihirdette az 1. B. 907/1974/7-es számú ítéletét, a vád szerinti tények és minősítés alapján halálbüntetést szabott ki.

A Legfelsőbb Bíróság által jóváhagyott szankciót 1975. április 29-én hajnalban végrehajtották a budapesti fegyházban.

I./1.3. Az árulkodó telefon A két, részletesebben ismertetett baranyai ügy után a 2013. szeptember 25-i soroksári úti emberöléssel folytatom.

A fővárosban ismeretlen tettes(ek) megölt egy 36 éves kocogó nőt, Gy. Krisztinát. A hosszan tartó nyomozás csak öt év után, 2018-ban lett sikeres, amikor R. Szilveszter börtönletéti tárgyai között megtalálták a sértett mobiltelefonját; még mindig magánál tartotta. A DNS-vizsgálatok megerősítették a tettességét. A bíróság életfogytiglani szabadságvesztésre ítélte.

I./1.4. A bűnügyi nyilvántartás szerepe 2003. szeptember 22-én ismeretlen tettes megölte T. Eszter győri pincérnőt.

A nyomozási holtpont után jóval később, tizenhárom év múlva az elkövető ismét bűncselekményt követett el. A 2016-os felderített bűnügyben nyilvántartásba vették S. Attilát. A nyomozók (szakértői jelzés alapján) észlelték, hogy DNS-mintája megegyezik a T. Eszter testéről rögzített tettesi anyagmaradványéval. Életfogytiglani szabadságvesztésre ítélték a bíróságok.

I./1.5. A beszédes hátizsák 2020. május 24-én Pécs közelében egy motorkerékpáros ütközött egy személyautóval. A sérült férfit mentők szállították el a helyszínről. A közlekedési helyszíni szemle során a motoros leesett hátizsákjá-

ban két és fél kilogramm kokaint találtak a rendőrök. A Pécsi Ítélőtábla kábítószer-kereskedelem miatt tizenkét éves fegyházbüntetést szabott ki vele szemben jogerősen.

I./1.5. Az elektronikus adat mint banánhéj A whiskys rablóként elhíresült A. Attila 1993–1999 között sorozatban rabolt ki bankokat Magyarországon; saját hibája okozta a vesztét. Az utolsó rablása után egy telefonfülkében hagyta a telefonkártyáját, amely alapján azonosítani tudták.

A másodfokú bíróság jogerősen tizenhét év fegyházra ítélte.

I./1.6. A feledékenység ára A baranyai Szilágy községben a kétezres években a kocsmába éjjel betöréssel behatoló tolvaj evés-ivás után kimelegedett, levette a pulóverét, és távozásakor hajnalban elfelejtette magával vinni. Zsebében a helyszíni szemlézők megtalálták a személyi irattárcáját az összes adatával. A bíróság szabadságvesztéssel sújtotta.

I./1.7. A segítséget nem nyújtó banánhéja 1997-ban a pécsi Szigeti úton egy személygépkocsi elütött egy gyalogost, majd megállás nélkül elhajtott a helyszínről.

A rendőrök egy órán belül megtalálták a lakásában a súlyos sérülést okozó, ittas elkövetőt, Sz. Józsefet. Nem vette észre ugyanis, hogy az ütközéskor leesett gépjárműve rendszámtáblája az aszfaltra. Két év börtönt kapott jogerősen.

I./1.8. Hajszálon múlt 1998-ban ismeretlen tettes Budapesten megölte Fenyő János médiavállalkozót.

A tettes a fegyverét is eldobta a helyszínen, majd távolabb átöltözött, ám a kukába rakott sapkájában hajszálat talált a nyomozó hatóság, amely alapján azonosították Jozef R.-t, akit életfogytiglani fegyházbüntetésre ítéltek a magyar bíróságok.

I./1.9. Üzenő ujjnyom A pécsi pláza mellett parkoló, lezárt puttonyos kisteherautó zárt rakteréből ismeretlen tettes/ek műszaki cikkeket tulajdonított el a kétezres évek elején. A helyszíni szemlét végzők az egyik üres, el nem vitt dobozon ujjnyomokat detektáltak; az egyik a nyilvántartásban szereplő B. Tiboré volt. Semmilyen észszerű magyarázatot Ügyvédek Lapja 2025 | 2

Nagyító alatt

nem tudott adni a zárt terű keletkezésére.

A bíróság lopásért két év négy hónap börtönre ítélte.

I./1.10. A sánta kutyát nehezebb utolérni 1989. szeptember 15-én egy komlói társasházban megölték a négyéves O. Anikót. A lakók elszámoltatása, kikérdezése során V. Éva valótlanságot állított a cselekmény idejére alibiként. Bár rokonlátogatásra hivatkozott, a nyomozói ellenőrzés során kiderült, hogy hetek óta nem látták a hozzátartozói, nem járt náluk. A hazugsággal való szembesítés során kiderült, hogy szándékosan kívánta félrevezetni a nyomozókat, mivel éppen ő volt a tettes. Tizennyolc éves fegyházbüntetést szabott ki rá a bíróság.

I./2. Az elkövetőtől teljesen független, ám a holtpontos nyomozást (is) kimozdító esemény, amely kifejezetten segítette a védőügyvédi munkát

Ebből a kategóriából jóval kevesebbet tudok felsorolni, ami mögött kevés ügyismeretem is állhat, ám valószínűleg nem vetem el a sulykot, ha megkockáztatom: kevesebb is van belőle, mint a többiből.

I./2.1. A móri fegyverek Az első öt évben nem sikerült helyesen felderíteni a 2002-es móri banki mészárlás tetteseit. A justizmord ítéletet felülíró banánhéj a kincskereső Sz. Istvánnak köszönhető, aki a Tarján-erdőben fémkeresőjével véletlenül megtalálta a valós elkövetői fegyvereket. Ezek alapján a nyomozó hatóság felkutatta a tényleges tetteseket, N. Lászlót és W. Róbertet. Mindkettőt életfogytiglani szabadságvesztéssel sújtotta a bíróság, miközben felmentette a nem bűnösként életfogytiglani szabadságvesztésre ítélt K. Edét.

I./3. A briliáns nyomozói ötlet

A harmadik csoportban a szakszerű rendőri munkához társul még valami plusz is, például egy remek ötlet, nyomozói intuíció, netán zseniális műfogás.

I./3.1. A bordó festéklapka Az 1979. július 10-én Gy. Károly rendőr főtörzsőrmestert megölő S. Lajost és társait egy picike festéklapka alapján sikerült felderíteni. A bordó festék-anyagmaradÜgyvédek Lapja 2025 | 2

ványt az áldozat zubbonyának zsebénél találták meg. A forenzikus vizsgálatok eredményeként sikerült azonosítani az elkövetői gépjárművet és a tetteseket. S. Lajost és Gy. Józsefet halálbüntetés után kivégezték, a másik két társat húsz, illetve 15 év fegyházra ítélték.

I./3.2. Cellainfók A 2008-as sorozatos romaember-ölések tetteseinek detektálása legfőképpen egy nyomozó ötletéhez kapcsolódik. Összevetette a helyszíneken az elkövetés idejében jelző mobiltelefonszámok listáját, és megtalálta a közös pontokat, amelyek elvezettek a tettesekhez. A végrehajtók életfogytiglani vagy hosszú tartamú szabadságvesztést kaptak.

I./3.3. A detonátor ereje A 2016-os Teréz körúti robbantásnál a bűnüldözők felkutatták azt az elektronikus levelet, amellyel a tettes beszerezte az egyik alkatrészt. A kutatás és realizálás előtt még anyai DNS-mintát is beszereztek álcázott módon. Életfogytiglani szabadságvesztés lett a büntetése P. Lászlónak.

I./3.4. A hálószoba titka A bíróság felmentette a baranyai R. Attilát és barátnőjét az emberölés vádja alól, mert nem bizonyosodott be, hogy ők ölték volna meg hét lövéssel a barátnő férjét 1998-ban. A titokban elrendelt perújítási nyomozás során azonban a nyomozók lehallgatták a felmentettek otthoni beszélgetéseit, amelyekből tettestudomású adatokat szűrtek ki. Ez alapján sikerült megtalálni, azonosítani és 2007-ben elítéltetni a fegyvert eladót és a vevőt, R. Attila tettest is. Utóbbi 18 év fegyház-szabadságvesztéssel bűnhődött.

I./3.5. A blöff ereje 1997-ben eltűnt a magyar alvilághoz tartozó, büntetett előéletű Sz. Bulcsú. A nyomozók verziója szerint bűncselekmény áldozata lett, valaki megölte, ám nem került elő a holtteste. Hét év után a nyomozás vezetője tudatta a potenciális gyanúsítottal, az elszámoltatott W. Lászlóval, hogy ismerik a sértett helyét. A fővárosi rendőrségi épületből kisétálva másodmagával az elásott tetemhez sietett, hogy más helyre vigye. A megfigyelését végző rendőrök tetten érték barátnője garázsbeton-

jának feltörésénél, és megtalálták Sz. Bulcsú tarkólövéses holttestét. W. László jogerősen hét év három hónap fegyházbüntetést kapott 2014-ben.

I./3.6. A szúnyog mint detektív A finn rendőrök 2008-ban Helsinkitől északra, Seinäjoki településen találtak egy elhagyott gépjárművet, amelyet egy ismeretlen tettes ellopott. A helyszíniszemle-bizottság egyik (briliáns) nyomozójának feltűnt a gépkocsiban egy telt potrohú szúnyog. Elkapták, és beküldték a kriminalisztikai laborba. Milyen célból? – tehetjük fel a kérdést.

Nos, a szúnyogból kivont vérből analizált DNS megegyezett egy, a rendőrségi nyilvántartásban (éppen korábban is autólopás miatt) szereplő férfiéval, akit a bíróság el is ítélt újabb tettéért.

I./3.7. Világos fanszőrzet Az egyik dán nyomozás egy vidéki, szántóföld melletti bűncselekmény miatt indult a kétezres években. Egy középkorú kerékpározó nőt támadott meg orvul egy bokor mögött lesben álló gonosztevő, aki leütötte és meggyalázta, majd gyalog elmenekült. A hölgy gyors és alapos orvosi vizsgálata közben a szakértő idegen fanszőrzetszálat talált a combtövénél.

A mikroszkopikus vizsgálat kimutatta, hogy egészen halvány, fehér színe van. A tapasztalt, kiválóan felkészült nyomozási vezető tudta: a fanszőrzet mindig sötétebb, mint a hajszín, vagyis egy albínót kell keresni – vonta le a következtetést. A helyszín közelében egyetlen vasútállomás volt. Villámsebességgel az összes következő állomásra rendőröket küldött, mivel feltételezte, hogy a tettes azzal hagyta el a térséget. Az összes megállóban megvizsgálták a leszállókat, és a kapott utasításnak megfelelően félreállították a szőke férfiakat. A sötétebb hajúakat útjukra engedték. Mivel a sértett nem látta támadója arcát, a szőrszál volt az egyetlen, ugyanakkor ütős bizonyíték a bűnüldözők kezében.

A világos hajú emberektől fanszőrzetmintát vettek, és összevetették a nő testén talált bűnjellel. Gyorsan kétség nélküli egyezőséget találtak, meglett a valóban fehér hajú albínó, aki a hard evidence, a corpus delicti elé tárásakor bevallotta tettét. El is ítélték a bíróságok.

5

Nagyító alatt II. Kriminalisztikai kudarcok

Szólnom kell arról a szomorú tényről, hogy nem minden kriminális ügyben érkezik a segítő csoda, a szerencse, a banánhéj, a véletlen, a nyomozói szikra, a kapufáról befelé pattanás. A kriminalisztikai kudarcok (a döglött akták) vizsgálata, okai külön tanulmányt igényelnek. Jelenleg csak felvillantok néhány magyar és külföldi ügyet, amelynek öröknek tűnő kérdése megválaszolatlan: ki követte el? Alkalmanként az sem tisztázott, hogy mi történt.

II./1. A vasalókoppanás néma hangja

1974-ben a pécsi Palahegy utcában sokszoros vasalóütéssel ismeretlen tettes megölte a 69 éves E. Mátyásnét. Az éveken át tartó nyomozás sem hozott eredményt. Az első holtpont után, 1989-ben újra nyomozni kezdett a rendőrség, de sikertelenül. A palahegyi elkövető – minden széles körű nyomozói aktivitás ellenére – a mai napig ismeretlen.

II./2. Az MH370 eltűnése

2014. március 8-án a Kuala Lumpurból Pekingbe tartó, 239 személyt szállító malajziai repülőgép, az MH370-es 39 perces normális repülés után ismeretlen okból nyugatnak, majd délnek fordult, és eltűnt az Indiai-óceán térségében, majd mélységében. A mai napig nem tisztázott az sem, hogy mi történt: volt-e bűncselekmény vagy baleset?

II./3. A Gyatlov-rejtély

Szintén tisztázatlan kilenc orosz fiatalember halála 1959. február 2-án az Urál-hegység északi részén. A mai napig az alapkérdés sem tisztázott: mi történt?

Csak erősebb-gyengébb verziók vannak, semmi több.

II./4. Lékes hajó

A következő, fordulatokban gazdag észt esetet nem tudom néhány mondatra szűkíteni. Lényege szerint az 1979-ben Németországban gyártott, Tallinból Stockholmba tartó, teljes sebességgel haladó éjszakai komp, az Estonia 1994. szeptember 28-án 00.55–01.48 között elmerült a viharos, háborgó Balti-tengerben, maga alá temetve 852 áldozatot. (989 ember tartózkodott a kétezer fős jármű fedélzetén.) A mélyreható (első) vizsgálat az orrkapu meghibásodását jelölte 6

meg a katasztrófa fő okaként. Bár az Estoniat eredetileg part közeli forgalomra tervezték, a Tallinn–Stockholm közötti útvonalának maximum harminc-negyven százaléka húzódott a part közelében, a többi a nyílt tengeren. A nyílt vizű, körülbelül 80-100 km/órás szelet hozó viharban az erős hullámokól eltörött a hajó orrkapuzárja, a kapu levált a hajóról. Ez szabaddá tette a felhajtórámpát – amelyet a leváló orr-rész is megrongált – az erős hullámzásnak. A víz betört a rakodótérbe a szállított autók közé, ami destabilizálta a hajót.

A balesetet vizsgáló bizottság 1997 decemberében tette közzé a jelentését. A víz alatti kamerák felvételei megerősítették, hogy a hajó orrkapuzárjai meghibá-

felelős a hajó elsüllyesztéséért; az elmélet szerint a svéd titkosszolgálat az Estoniát használta orosz hadititkok és berendezések Nyugatra csempészéséhez. Érezteti, hogy esetleg valamilyen nukleáris berendezés instabilitása iránti bizalmatlanság vezethette a svéd kormányt a „szarkofágötlethez”. A teória szerint az orosz titkosszolgálat felfigyelt az előző szállítmányokra, és meg akarta akadályozni a manővert. A terv egy kisebb robbantás volt (ez lehetett a furcsa fémes hang, amire a személyzet is felfigyelt), ami miatt a hajó kénytelen lett volna visszatérni Tallinnba. Ez azonban vagy túl jól sikerült, vagy az időjárás volt durvább a kelleténél, mindenesetre a hajó elsüllyedt.

A teória szerint az orosz titkosszolgálat felfigyelt az előző szállítmányokra, és meg akarta akadályozni a manővert.

A terv egy kisebb robbantás volt. sodtak, a hajóorr levált, szabad utat engedve a beáramló víznek. A szerkezetek úgy szakadtak ki a helyükről, hogy az érzékelők a helyükön maradtak, így a kapitányi hídon a műszerek nem jeleztek nyitott ajtót. A hajó nem rendelkezett az első és hátsó kapu mögötti vízelválasztó zsilippel, és ezt a részét csak belülről kamerázták be, a rakománytérben lévő kamera képén azonban látható volt a beáramló víz a rámpa körül. Ha a személyzet időben értesült volna a helyzetről, előbb megfordíthatták volna a hajót, valamelyest csökkentve a beáramló vízmennyiséget. A bizottság javasolta a hasonló kompok felszerelését további érzékelőkkel és videókamerákkal.

A vizsgálóbizottság jelentése után robbant a bomba: a hivatalnokoktól teljesen független amerikai Gregg Bemis és csapata felszínre hozott egy fémdarabot a mélyből, amelynek laboratóriumi elemzése robbanás nyomát mutatta ki. A csapat részletesen lefilmezte a roncsot is, és a hivatalos jelentésben nem vagy nem úgy említett sérüléseket tapasztaltak.

Egy német újságíró, Jutta Rabe szintén nyomozást folytatott, amelynek eredménye egy könyv, illetve a Baltic Storm (Balti vihar) című film lett. A nyomozás alapján az orosz titkosszolgálat a

2004 őszén botrány lett a svéd médiában, miután egy nyugdíjazott vámtiszt feltárta, hogy nem sokkal a ’94-es katasztrófa előtt a svéd katonai hírszerzés titkos orosz katonai elektronikai eszközöket szállított az Estoniával kétszer is, élő pajzsként használva az utasokat. Az információt később Johan Hirschfeldt ügyészségi nyomozó is megerősítette, ám hozzátette: a rakomány mibenléte még hetven évig titkosított.

2005. szeptember 22-én Margus Kurm észt államügyész bejelentette: az észt hatóságok vizsgálata megerősítette, hogy 1994. szeptember 14-én és 20-án is katonai berendezéseket szállított a komp a svéd titkosszolgálatok részére, ugyanakkor nem találtak információt arról, hogy a szerencsétlenség napján lett volna bármi szokatlan rakománya.

Stephen Davis újságíró a New Statesman című lapban megszellőztette, hogy az orosz berendezések a brit MI6-nak utaztak a hajón. Ez megmagyarázná, miért írta alá Nagy-Britannia a számára teljesen távoli eseményt lezáró Estonia-egyezményt. Újabb kriminális furcsaságként, mondhatni meglepetésként 2005 elején Jutta Rabe közzétette, hogy találtak egy helikopter-menetnaplót, amely bizonyítÜgyvédek Lapja 2025 | 2

Nagyító alatt

ja, hogy az Estonia kapitánya (Avo Piht) és többen a személyzet tagjai közül nem haltak meg, ahogy a hivatalos nyilvántartásban szerepelt; kimentették őket, és kórházba kerültek a szerencsétlenség éjjelén. Ez a kilenc ember nem sokkal később nyomtalanul eltűnt, viszont találtak tanúkat, akik találkoztak a személyzettel a kórházban. A személyzet tagjai még napokig a túlélők listáján voltak (ahol csak a megerősítetten túlélők szerepeltek), mielőtt törölték volna őket. A kapitány és a személyzet másik nyolc tagja sosem került elő.

Az Estonia nem tud teljesen nyugodni a hullámsírban, mert 2020. szeptember 28-án Jüri Ratas észt kormányfő bejelentette, hogy új vizsgálat indult az 1994-es baleset ügyében, miután a Discovery forgatócsoportja felfedezett a hajótestben egy négyméteres léket, amelyről korábban nem tudtak. Hangsúlyozta: szeretnék, hogy fény derüljön a teljes igazságra, hazája, Finnország és Svédország összehangolja a további vizsgálatokat. Mindhárom nemzet tagjai várják a XX. század egyik legsúlyosabb hajószerencsétlenségének valódi körülményeit, amelyek a mai napig nem tisztázódtak.

III. Következtések, tanulságok

III./1. Nincs végleg lezárható, elfelejthető büntetőügy akkor sem, ha évekig, évtizedekig nincs meg az alapvető válaszsor a kérdésekre: mi, hol, mikor, hogyan, ki, kivel, miért követte el?, vagy nincs meg a fő kérdés: ki követte el?, alkalmanként pedig a mi történt.

III./2. A szerencse alakítható a nyomozás során, ám nem lehet ölbe tett kézzel várni a véletlent. A sült galamb egyetlen nyomozó szájába sem repül be, csak nagyon-nagyon kivételes esetben, meg kell dolgozni a sikerért, oda kell figyelni a legapróbb, jelentéktelennek tűnő adatra is, köztük a tanúk és hallomástanúk jelzéseire. Ez a gondolat útmutató a védőügyvédek számára is.

III./3. A bűnüldözés kegyetlen pálya.

A legnagyobb, legalaposabb erőfeszítés ellenére sem garantált a siker, az eredményes, valósághű múltfeltárás. Ám ez nem szegheti a nyomozó kedvét, mert bármikor jöhet újabb adat, szerencsés elem.

Valljuk be, a védőügyvédek útja sem keÜgyvédek Lapja 2025 | 2

vésbé rögös, mindent beleadhat, kellően koncentrálhat a védő, mégsem biztos, hogy „sikerül az operáció”, a „beteg meghalhat műtét közben”. Neki is üdvözítő, ha van egy kis szerencséje.

III./4. A kudarcokat nem szabad meg nem történtté tenni, elsimítani, elhallgatni. Általában többet lehet tanulni a sikertelenségből, mint a sikerből. A védőügyvédnek is célszerű elemzést végeznie, ha nem úgy alakulnak a dolgok, ahogy tervezte.

III./5. A gondolkodó nyomozó, a briliáns elme, a kriminalisztikai nyílt és titkos műfogások bevetése, valamint variálása még ma is sokat segíthet. Szerintem nem fogja átvenni a helyét, funkcióját a ma divatos mesterséges intelligencia sem; e jóslatomat a védőügyvédekkel kapcsolatban is megkockáztatom. Sok jogászi, például szerződés-, cégiratkészítési tevékenységgel szemben a védőügyvédi (bizonyításbeli) aktivitásnak jóval kisebb esélye van a helyettesítésre, a lecserélésre. Nehezen képzelhető el a bizonyítás egésze aktív, szakszerű, élő védőügyvéd nélkül.

III./6. A helyszíni szemle olyan jelentőségű nyomozási cselekmény, amelynek gyengeségei, hiányosságai nem pótolhatók később, erényei, produktumai viszont még évek múlva is segíthetik a felderítést. Ebből az adatbázisból a védőügyvéd is táplálkozhat, helyesen olvashat a helyszíni könyvből.

III./7. Ne bízzunk az elkövető (és az ügyben részt vevő védőügyvéd) hibázásában detektívként, ahogy a fociban sem lehet nyerni, ha csak az ellenfél gyengeségeire számítunk. De ne is töröljük a memóriánkból, kalkulációnkból, intuícióinkból, hogy alapvető bakikat is elkövethet.

III./8. Ismétlem: minden rendőrség annyit ér, amennyi (releváns, minőségi) adata van. Ennek a kriminalisztikai alapelvnek az alapforrása maga a helyszín mint nyitott könyv, amelyből tudni kell olvasni. De hozzáteszem: a védőügyvéd is annyit ér, amennyi adata van, vagyis nem kerülhető meg az összes releváns adat begyűjtése, feldolgozása, értelmezése. Ne feledjük: neki még lehet egy olyan forrása, amire a nyomozó hatóság nem biztos, hogy számíthat: saját ügyfele tényfeltáró közlése.

III./9. A másik nagy adatforrás a nyomozók számára a nyilvántartások, elektronikus adatok rendszere, vagyis minden legális, tisztességes erővel törekedni kell a tárak (ujjnyomat, DNS, fényképsor, modus operandi, VÉDA, NÚSZ, telefonadatok, közösségi oldalak stb.) alkalmazására, bővítésére, aktualizálására. A védőügyvéd számára is nyílnak lehetőségek a közösségi térben egyszerű adatgyűjtéssel.

III./10. A nyomozási első csapás (Erster Angriff, first strike) – beleértve a helyszíni szemlét és a forró nyomos intézkedéseket – jelentősége kiemelten fontos kriminalisztikai alapelvet takar, és nyomatékosan elősegítheti a sikert. Így a védőügyvéd sem hagyhatja ki a helyszín megtekintését, elemzését akár utólag is.

III./11. A nyomok, anyagmaradványok felkutatása, rögzítése, megőrzése alapot szolgálhat (akár évekkel, évtizedekkel) később megismert azonosítási metódusokhoz. Gondoljunk csak itt az Angliában Alec Jeffreys által kidolgozott és 1986/87-ben elsőként használt DNS-analízisre, amelyet hazánkban 1992-ben vezettek be, alkalmaztak konkrét bűnügy felderítésében, bizonyításában.

III./12. Nézetem szerint korunk sztárbizonyítéka az elektronikus adat, de nem mindenható. Nagyon sokat lendíthet a nyomozás szekerén, ám nem mellőzhető a személyi, nyomozói adatgyűjtés a jövőben sem. Úgy vélem, a védőügyvédnek is vannak lehetőségei, eszközei, feladatai egyes ügyekben, végső soron akár bizonyítási indítványokkal.

Záró gondolatként

Soha nincs megoldatlan, döglött ügy. A lapító tettes sohasem lehet nyugodt.

Mindenkor és mindenhol érvényesülhet a régi detektívbölcsesség: a legnagyobb rendőr a véletlen! Ám előfordulhat, hogy a védőügyvédet, netán az éppen nem bűnös terheltet fogja segíteni a szerencse kereke. 

Jegyzetek 1

Más aspektusból részletesen elemeztem már az ügyet e folyóirat lapjain. Lásd a szerzőtől: Védőügyvédi tanulság egy emberölés nyomán. Ügyvédek Lapja, 2022/6. 38–41. o.

7

Jog és gyakorlat

A hatásköri szabályok érvényesülése az előzetes döntéshozatali eljárásban Az Európai Unió Bíróságának (a továbbiakban: bíróság) ítélkezési gyakorlata szerint ha valamely ügyben az eljáró nemzeti bíróság kérdésesnek véli az uniós jog értelmezését vagy érvényességét, akkor lehetősége van, illetve kötelessége előzetes döntéshozatal céljából a bírósághoz fordulni; ebben nem akadályozhatja nemzeti jogszabály vagy ítélkezési gyakorlat. Ez olyan nyilvánvaló iránymutatás, illetve elvárás, amihez nincs mit hozzáfűzni. Az viszont már kevésbé egyértelmű, hogy milyen következménye lehet annak, ha a nemzeti bíróság azért utasítja el az uniós jog értelmezésének vagy érvényességének kérdésében az állásfoglalásra irányuló előzetes döntéshozatal iránti (jellemzően védői) indítványt, mert nem tartja relevánsnak az érintett ügy elbírálása szempontjából.

Dr. Fázsi László PhD nyugalmazott törvényszéki tanácselnök, Nyíregyháza Dr. Szabó József ügyvéd, Nyíregyháza

Az előzetes döntéshozatali eljárás hazai szabályozása

A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) hatályos 490. §-a szerint: „(1) A bíróság az Európai Unió alapját képező szerződésekbe foglalt szabályok szerint az Európai Unió Bíróságának előzetes döntéshozatali eljárását hivatalból vagy indítványra kezdeményezi, ha megállapítja, hogy az bármely európai uniós jogi aktus vagy jogszabály vonatkozásában szükséges. (2) Az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezéséről a bíróság végzéssel határoz, egyidejűleg az eljárást felfüggeszti. A bíróság a végzésben meghatározza azt a kérdést, amely az Európai Unió Bíróságának előzetes döntését igényli, valamint – a feltett kérdés megválaszolásához szükséges mértékben – ismerteti a tényállás és az érintett magyar jogszabályok lényegét. A bíróság a végzését az Európai Unió Bírósága számára való kézbesítéssel egyidejűleg tájékoztatásul kézbesíti az igazságügyért felelős miniszter részére is.

(3) A bíróság az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésére irányuló indítvány elutasításáról végzéssel határoz. (4) Az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezéséről, illetve az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésére irányuló indítvány elutasításáról hozott végzés ellen fellebbezésnek nincs helye.”

E szabályozás egyik sajátossága az, hogy az egyes igazságügyi tárgyú törvé8

nyeknek a magyar helyreállítási és ellenállóképességi tervhez kapcsolódó módosításáról szóló 2023. évi X. számú (saláta) törvény 63. §-ának (2) bekezdésével 2023. június 1-jei hatálybalépéssel beiktatott (4) bekezdése némileg kibővített normatartalommal már itt is rögzíti a Be. 513. § (1) bekezdésének a) pontjában foglaltakat, amely szerint a bíróság e fejezet és a LXXV. fejezet szerinti eljárásában nincs helye fellebbezésnek az eljárásnak a 488. § (1) bekezdés a)–b) pontja és a 489–490. §-a alapján történt felfüggesztése, valamint a 489–490. §-ban meghatározott eljárás kezdeményezésére irányuló indítvány elutasítása ellen. Ugyanezen törvényhely (2) bekezdése szerint a bíróság mellőzheti a végleges nem ügydöntő végzés elleni fel-

lebbezés elbírálására vonatkozó határozat hozatalát, ez azonban nem akadálya annak, hogy a kérdésben újabb nem ügydöntő végzést hozzon. Ennek persze pusztán a továbbiak tükrében tulajdoníthatunk jelentőséget.

Ugyancsak a továbbiakban ismertetésre kerülő eseti döntés tükrében válhat érdekessé az is, hogy a salátatörvény hatálybalépéséig a Be. 490. §-ának (1) bekezdése a következőképpen rendelkezett: „A bíróság az Európai Unió Bíróságának előzetes döntéshozatali eljárását az Európai Unió alapját képező szerződésekbe foglalt szabályok szerint hivatalból vagy indítványra kezdeményezheti.”

Az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésének feltételére vonatkozó szabályozás módosításának lényege tehát abban fogÜgyvédek Lapja 2025 | 2

Jog és gyakorlat

ható meg, hogy a jogalkotó kifejezetten az eljáró bíróság fellebbezéssel nem támadható belátására bízta, amivel szükségképpen a későbbi bírósághoz fordulást involválhatja a következők miatt.

gyakorlati érvényesülését illetően a konkrét ügyek ismeretében.

Az előzetes döntéshozatali eljárás uniós szabályozása és gyakorlata

Egy konkrét ügyben a védő a következő kérdések megválaszolása érdekében indítványozta az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezését a törvényszéknél: 1. A bűnösséget beismerő nyilatkozat olyan együttműködő magatartásnak tekinthető-e, amely megfelel a 2016/343 irányelv 7. cikke (4) bekezdésében foglaltaknak?

2. A 2016/343 irányelv értelmezhető-e akként, hogy a bűnösséget beismerő nyilatkozat megtételéhez, illetve annak bíróság általi elfogadásához több vádlott ellen folyó büntetőügyben a többi vádlott hozzájárulása is szükséges?

3. Összeegyeztethető-e az Alapjogi charta 47. cikke szerinti hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való joggal a bűnösséget beismerő nyilatkozat olyan végzéssel történő elfogadása, amely ellen az eljárás résztvevői nem fellebbezhetnek?

4. Az Alapjogi charta 49. cikkének (3) bekezdése által garantált alapjog érvényesülése értelmezhető-e a 2016/343 irányelv 7. cikke (4) bekezdésének megfelelően kiszabott büntetés viszonylatában is több vádlott ellen indult büntetőügyben, vagy az csak az elítélés alapjául szolgáló bűncselekmény tárgyi súlyának viszonylatában vizsgálható?

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 267. cikke szerint: „Az Európai Unió Bírósága hatáskörrel rendelkezik előzetes döntés meghozatalára a következő kérdésekben: a) a szerződések értelmezése; b) az uniós intézmények, szervek vagy hivatalok jogi aktusainak érvényessége és értelmezése; ha egy tagállam bírósága előtt ilyen kérdés merül fel, és ez a bíróság úgy ítéli meg, hogy ítélete meghozatalához szükség van a kérdés eldöntésére, kérheti az Európai Unió Bíróságát, hogy hozzon ebben a kérdésben döntést.”1 Az EUMSZ az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésének előfeltételeként tehát nem a tagállami bíróság megítélését, hanem az ilyen eljárásra okot adó körülmény tagállami bíróság előtti felmerülését rögzíti. Azonban: „A bíróság állandó ítélkezési gyakorlata értelmében (…) kizárólag az alapügyben eljáró és a meghozandó bírósági határozatért felelős nemzeti bíróság feladata, hogy az ügy sajátosságaira tekintettel megítélje mind az előzetes döntéshozatalra utaló határozat szükségességét az ügydöntő határozat meghozatala szempontjából, mind a bíróság elé terjesztett kérdések relevanciáját.

Következésképpen amennyiben az előterjesztett kérdések az uniós jog értelmezésére vonatkoznak, a bíróság fő szabály szerint köteles határozatot hozni (2020. november 24-i Openbaar Ministerie [okirat-hamisítás] ítélet, C-510/19, EU:C:2020:953, 25. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).”2 Ebből következően a bíróság ítélkezési gyakorlata szerint is az adott ügyben eljáró nemzeti bíróság feladata és felelőssége az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésének kérdésében a döntés meghozatala. Ezért nyilván a Be. 490. § (1) bekezdésének az előbbiek szerinti módosítása sem kifogásolható pusztán ennek nyilvánvalóvá tétele miatt. Ám a hazai ítélkezés ismeretében érdekes következtetésre juthatunk az uniós jog elsőbbségének Ügyvédek Lapja 2025 | 2

Az előzetes döntéshozatali eljárás elmaradásának példája a hazai bírói gyakorlatban

A fenti kérdéseknek a bíróság általi befogadhatóságával kapcsolatban a védelem arra hivatkozott, hogy a 2016/343 irányelv 7. cikke (4) bekezdését, illetve az Alapjogi charta rendelkezéseit a bíróság még nem értelmezte ebben a kontextusban, helyes alkalmazása nem annyira nyilvánvaló, hogy minden kétséget kizárna, mivel a C-467/19 PPU. sz.3, a Spetsializiran nakazatelen sad által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában hozott döntés a – tényleges együttműködést jelentő – vádalku bíróság általi jóváhagyására vonatkozó nemzeti szabályozással kapcsolatos bolgár ítélkezési gyakorlattal ös�szefüggésben értelmezte, és a védő szerint az általa kért értelmezés objektíve szükséges a törvényszék által meghozandó határozat szempontjából, miután „a valamely

ügyben eljáró nemzeti bíróságnak, ha úgy véli, hogy annak keretében az uniós jog értelmezésével vagy érvényességével kapcsolatos kérdés merül fel, lehetősége van, illetve kötelessége előzetes döntéshozatal céljából a bírósághoz fordulni, anélkül hogy e lehetőséget vagy e kötelezettséget jogszabályi jellegű vagy ítélkezési gyakorlatból eredő nemzeti szabályok akadályozhatnák (2016. április 5-i PFE-ítélet, C-689/13, EU:C:2016:199, 34. pont).”4 A védői indítványt az eljáró törvényszék (a Be. 490. §-ának (4) bekezdéséből következően helyből) véglegessé vált végzésével a következő indokolással utasította el: „A Heves Vármegyei Főügyészség 2024. november 27. napján kelt és 2024. december 3. napján lajstromozott B.839/2023/10. számú indítványában a védői indítvány elutasítását indítványozta. Álláspontja szerint Magyarország Alaptörvényének a jogorvoslati jogra vonatkozó, illetve a Be.-nek a bűnösség beismerésével kapcsolatos szabályai nem sértik az EU Alapjogi chartájának, illetve az EU 2016/343. számú irányelvének a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való joggal kapcsolatos rendelkezéseit, a bűncselekmények és a büntetések törvényességének és arányosságának elveit, valamint a hallgatáshoz való joggal és az önvádra kötelezés tilalmával kapcsolatos rendelkezéseit, elveit, és előzetes döntéshozatali eljárást igénylő értelmezési kérdéseket sem vetnek fel.

A Be. 490. § (1) bekezdése értelmében a bíróság az Európai Unió alapját képező szerződésekbe foglalt szabályok szerint az Európai Unió Bíróságának előzetes döntéshozatali eljárását hivatalból vagy indítványra kezdeményezi, ha megállapítja, hogy az bármely európai uniós jogi aktus vagy jogszabály vonatkozásában szükséges.

A törvényszék az ügyben a 2024. április 9. napján megtartott nyilvános előkészítő ülésen (…) IV. r. vádlott bűnösséget beismerő nyilatkozatát végzéssel elfogadta, de arra az álláspontra helyezkedett, hogy a korrupciós bűncselekmény jogi természetére, az elkövetés módjára, a IV. r. vádlottat érintő II. vádpont szerinti történeti tényállás I. r. vádlott általi Egri Törvényszék érintettségére tekintettel – a prejudikáció elkerülése érdekében – az eljárás a IV. r. vádlott vonatkozásában előkészítő ülésen nem fejezhető be, így értelemsze9

Jog és gyakorlat

rűen a II. vádpont történeti tényállása nem, csak a IV. r. vádlott vonatkozásában a főügyészség által előterjesztett (mértékes) indítvány rögzült.

Amennyiben a tárgyaláson lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeképpen a IV. r. vádlott beismerésével érintett bűncse-

vizsgálata az előzetes döntéshozatali eljárásban. Erre ebben az ügyben a bíróság fellebbezéssel nem támadható határozata folytán nem kerülhetett sor. Ezért az ellenpróba lehetőségének hiányában kénytelenek vagyunk felvetni azt a kérdést, hogy vajon meg tudjuk-e határozni a nemzeti és az uniós jog

Az uniós jog „arra kötelezi a tagállamok valamennyi szervét, hogy biztosítsák a különböző uniós jogi normák teljes érvényesülését. lekmény tekintetében a vádirati történeti tényállás módosul, arra az esetre nézve tartalmaz eljárásjogi garanciát – a főügyészség által is hivatkozottan – a Be. 521. § (3) bekezdése.

Ezen jogszabályhely értelmében ha a bíróság az (1) bekezdés korlátai között lefolytatott bizonyítás eredményéhez képest úgy látja, hogy a tényállás, illetve a Btk. szerinti minősítés változása folytán a bűnösséget beismerő nyilatkozat elfogadásának nem lett volna helye, az erről hozott végzést az ügyészség és a vádlott nyilatkozatának beszerzése után hatályon kívül helyezheti.

A Be. 521. § (4) bekezdése pedig rögzíti, hogy ez esetben a bűnösséget beismerő nyilatkozat elfogadásáról hozott végzéshez fűződő, e törvényben meghatározott jogkövetkezmények nem alkalmazhatók.

A törvényszék mindezen jogi garanciákra tekintettel – amelyek a tisztességes eljáráshoz való jog érvényesülését biztosítják – megállapította, hogy a bűnösség beismerésére vonatkozó Be.-szabályok összhangban állnak az EU Alapjogi chartájának, illetve az EU 2016/343. irányelvének rendelkezéseivel értelmezési kérdést nem vetnek fel, ezért a II. r. vádlott meghatalmazott védőjének az eljárás felfüggesztésére és előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésére irányuló indítványát a Be. 490. § (3) bekezdése alapján elutasította.”5 Az előzetes döntéshozatal iránti indítvány relevanciájának megítélése

E konkrét ügyben tehát a bíróság úgy ítélte meg, hogy a Be. rendelkezései összhangban állnak a védő által hivatkozott uniós jogi normákkal, vagyis az utóbbiakat saját hatáskörében értelmezte, aminek az eredménye akár a bíróság általi értelmezés tükrében is helytálló lehetne, ha megtörténhetett volna a 10

értelmezési tartományának olyan mezsgyéjét, amely legalább viszonylag egyértelmű iránytűként szolgálhat az elsősorban a nemzeti szabályozásban gondolkodó és erre predesztinált jogalkalmazó számára.

Generálisan nyilván nem, hiszen minden esetben konkrétan vizsgálandó kérdésről van szó, amelynek megválaszolásához a hazai bírói gyakorlat csupán olyan szempontokkal szolgálhat, amelyek szem előtt tartása a konkrét ügyben is orientálhatja a jogalkalmazót, eljárási funkciójától függetlenül. Ilyen szempontoknak tekinthetők leginkább a következők: 1) A nemzeti jog értelmezése nem a bíróság, hanem a nemzeti bíróságok hatáskörébe tartozik.6 2) Nincs helye előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésének amiatt, hogy az irányadó magyar jog nem felel meg a közösségi jog által védett alapelveknek.7 3) Az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésére irányuló indítványban konkrétan meg kell jelölni az értelmezendő uniós normát.8 4) A bíróság által megvizsgálandó kérdésnek az ügy elbírálása szempontjából relevanciával kell bírnia.9 5) A bíróság által már értelmezett közösségi norma ismételt értelmezése nem kezdeményezhető.10 Az előzetes döntéshozatali eljárással kapcsolatos probléma felvetésének indoka

Természetesen az előzőekben írtakból következően a fenti szempontok figyelembevételével előterjesztett védői indítvány elutasítása is előfordulhat. E döntés ellen a védőnek nincs jogorvoslati lehetősége, vi-

szont a Be. 580. §-ának (3) bekezdése alapján az ügydöntő határozat elleni fellebbezésben sérelmezhető, ami megítélésünk szerint a védőnek nemcsak joga, hanem a Be. 42. § (4) bekezdésének b) pontjából fakadó kötelessége is. Annál inkább, mert a Be. 608. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott hatályon kívül helyezési ok vizsgálatának indokoltságát is felvethetőnek tartjuk, ha az uniós jog elsőbbségének elvét figyelmen kívül hagyó nemzeti bíróság az ügy elbírálása szempontjából releváns és korábban még nem értelmezett uniós norma saját hatáskörben történő értelmezésébe bocsátkozik az indítványozott kérdés irreleváns voltára hivatkozással, amennyiben a hatáskört (az ügykörre való hivatkozás11 retrospektív paradoxonját elkerülendő) döntési jogosultságként értelmezzük, és az előzetes döntéshozatali eljárás elmaradása nem járhat kötelezettségszegési eljárás megindításával12, miután az uniós jog elsőbbségének elve „arra kötelezi a tagállamok valamennyi szervét, hogy biztosítsák a különböző uniós jogi normák teljes érvényesülését, mivel a tagállamok joga nem befolyásolhatja az e különböző normáknak az említett államok területére nézve elismert hatását”.13 

Jegyzetek 1

12006E, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 267. cikk.

2 CELEX: 62019CJ0564 -https://eur-lex. europa.eu/legal-contentHU/ALL/?uri=CE­ LEX:62019CJ0564&locale=hu 60. pont.

3 CELEX: 62019CO0467 – https://eur-lex. europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=­ CELEX:62019CO0467&locale=hu 4 C-564/19. sz. ügy, 70. pont. CELEX: 62019CJ0564 – https://eur-lex.europa. eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CE­ LEX:62019CJ0564&locale=hu 5 Egri Törvényszék B.28/2023/44. sz. végzés 2–3.

6 EH 219.12. B22 [69].

7 Uo. [64].

8 Uo. [73].

9 Uo. [76].

10 Uo. [86]; BH 2020.8.242.

11 Ld. Révai Nagy lexikona IX. kötet, Buda­ pest, Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság, 1913, 586.

12 VADÁSZ Vanda: Somssich Réka – Egysé­ ges jog – egységes értelmezés? Az uniós jog értelmezése a tagállami bíróságok szintjén. Állam- és Jogtudomány, 2017/3., 151.

13 CELEX: 62019CJ0564 -https://eur-lex. europa.eu/legal-contentHU/ALL/?uri=CE­ LEX:62019CJ0564&locale=hu 78. pont.

Ügyvédek Lapja 2025 | 2

Nemzetközi szemle

Idegen tőke ügyvédi irodában?

Miként látja ezt a mindenhol érzékeny kérdést az Európai Unió Bírósága?

Egy előzetes döntéshozatali eljárásban fontos ítélet született az Európai Unió Bíróságán (C 295/23. sz.) 2024. december 19-én. Fontosnak tart­ juk e döntés tanulságait áttekinteni, annak indokait megismerni.

Dr. Szecskay András ügyvéd, Budapest, a MÜK nemzetközi ügyekkel foglalkozó elnökhelyettese

Az előzmények: kétes brit örökség az EU-nak

2004-ben a brit kormány megbízása alapján Sir David Clementi úr egy jelentést adott át („Clementi jelentés”), amely átfogó javaslatokat tartalmazott a jogi szolgáltatások rendjének újraszabályozására és versenyképességének növelésére. 2004ben az Egyesült Királyság még az Európai Unió tagja volt.

A Clementi jelentés vezetett a 2007-ben elfogadott Legal Services Act-hez, ami az Egyesült Királyságban lényegében az alapjaitól újrastrukturálta és szabályozta a jogi

sen a függetlenséggel és a titoktartási kötelezettséggel az, hogy egy ügyvédi irodában (amely több uniós tagállamban gazdasági társaság formájában működik) külső pénzügyi befektető részesedést szerezzen.

Az ügy tényállása szerint egy Németországban korlátolt felelősségű társasági formában működő ügyvédi iroda vezetője és egyedüli tulajdonosa az iroda vagyoni részesedésének 51%-át átruházta egy osztrák jog szerint alapított korlátolt felelősségű társaságra, amely sem Németországban, sem Ausztriában nem jogosult jogi tanácsadásra. Ezzel egyidejűleg módosí-

Mivel a versenyjog erős nyomás alá helyezi a jogi szolgáltatásokat, Európa is vizsgálja, mi az, amit érdemes átvenni. szolgáltatások rendjét. Mint ismeretes, az Egyesült Királyságban a jogi szolgáltatások megoszlanak a barristerek (Circuits) és a solicitorok (Law Society) között. Úgy a Clementi jelentést, mint az annak talaján született Legal Services Act-et örömmel fogadták a versenyhatóságok, annál kisebb örömmel az Európai Unió kontinentális jogászi társadalma, bár vannak kivételek, akik követnék az angol példát.

Mi az, amit mégis érdemes átvenni?

Mivel a versenyjog erős nyomás alá helyezi a jogi szolgáltatásokat és azok szabályozását, a kontinentális Európa is elkezdte vizsgálni, hogy mi az, amit – a kontinentális jogrendszerek és a jogászi hivatás nagyfokú eltérése mellett – érdemes átvenni.

Ennek része az a kérdés, hogy összeegyeztethető-e a jogi szolgáltatást igénybe vevő érdekeivel és az ügyvédi hivatásrend alapértékeivel, különö12

tották a német iroda alapszabályát annak érdekében, hogy biztosítsák a cégvezetés függetlenségét, amely továbbra is ügyvédek számára maradt fenntartva.

A Müncheni Ügyvédi Kamara a vagyoni részesedésnek egy osztrák társaságra történő átruházását jogellenesnek minősítette, és ezért visszavonta a német ügyvédi iroda engedélyét. A Müncheni Kamara a határozatát a német szövetségi ügyvédi törvényre (BRAO) alapította.

A visszavonás a német szabályok szerinti „harmadik fél tulajdonjogának tilalmán” alapult. A német szabályok számos feltételt támasztanak az ügyvédi iroda vagyoni részesedésének tulajdonosával kapcsolatban: - a partnereknek ügyvédeknek kell lenniük, vagy bizonyos (a német törvényben felsorolt) szabad foglalkozásokat kell gyakorolniuk.

- a partnereknek szakmai tevékenységet kell folytatniuk az ügyvédi irodán belül; - a vagyoni részesedés és a szavazati jogok többségét ügyvédeknek kell birtokolniuk.

A fenti feltételek teljesülésének hiányában az osztrák társaság nem szerezhetett részesedést a német ügyvédi irodában, és ez az ügyvédi iroda tevékenységi engedélyének visszavonásához vezetett.

Az ügyvédi iroda a határozat ellen keresetet nyújtott be a Bajor Ügyvédek Felsőbb Bíróságához, amely az ügyet az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 49. cikkének és 63. cikke (1) bekezdésének, valamint a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv 15. cikke (3) bekezdésének értelmezésére vonatkozó előzetes döntéshozatal iránti kérelemmel az EUB elé terjesztette.

Az Európai Unió Bírósága: kulcsfontosságú döntés

Az előzetes döntéshozatali ítéletben az Európai Unió Bírósága a tőke szabad mozgására vonatkozó uniós jogot és a letelepedés Ügyvédek Lapja 2025 | 2

Nemzetközi szemle

szabadságát konkretizáló 2006/123/EK irányelvet (szolgáltatási irányelv) értelmezte.

A fő kérdés olyan nemzeti szabályozásra vonatkozott, amely megtiltja, hogy az ügyvédi irodában lévő vagyon részesedéseket tisztán pénzügyi befektető(k)re ruházzák át, és amely e szabályozás megsértése esetén előírja az iroda kamarai nyilvántartásban való törlését.

Ez az ítélet továbbá megvilágítja a szolgáltatási irányelvnek a jogi szolgáltatásokra való alkalmazásának módját. Az EU tagállamainak jogi szabályozására az ítélet várhatóan kulcsfontosságú hatással lesz.

Az Európai Unió Bírósága az alábbi választ adta a kérdést feltevő német bíróságnak: „A belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12 i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikkét a következőképpen kell értelmezni: ... azzal ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amelynek rendelkezései: 1) bizonyos szakmák képviselői számára lehetővé teszik az ügyvédi társulásban tagként való részvételt, miközben más olyan szakmákat kizárnak, amelyek objektíve megfelelhetnek ugyanazon követelményeknek, amelyek alapján az említett szakmák képviselőinek tagsága engedélyezett; 2) általánosan és további pontosítás nélkül írják elő, hogy az ügyvédek és a tagságra jogosult más szakemberek a társulás keretében szakmai tevékenységet végezzenek; 3) lehetővé teszik a nem ügyvéd szakemberek számára, hogy a tőke és a szavazati jogok elegendő százalékával rendelkezzenek ahhoz,

hogy közvetlen vagy közvetett befolyást gyakoroljanak a társulás akaratának meghatározására, ami veszélyt jelenthet az ügyvédek függetlenségére az ügyfeleik védelme tekintetében.”

A tisztán pénzügyi befektetők részesedése egy ügyvédi irodában tilos lehet...

A tagállami belső szabályozás függvényében tehát tisztán pénzügyi befektetők részesedése egy ügyvédi irodában tilos lehet és a tiltó szabályozás nem ellentétes a tőke szabad mozgására vonatkozó uniós jogot és a letelepedés szabadságát konkretizáló 2006/123/ EK (szolgáltatási) irányelv előírásaival.

Az EUB világos álláspontja szerint az ilyen tilalom a jogi szolgáltatásokat igénybe vevők által diktált közérdek és és az ügyvédek függetlenségének biztosítása érdekében indokolt. A döntés utal a szükségesség-arányosság kritériumainak vizsgálatára.

Az EUB megállapította, hogy e követelmények célja az ügyvédi hivatás függetlenségének és integritásának biztosítása, valamint az átláthatóság elvének és az ügyvédi titoktartási kötelezettségnek való megfelelés biztosítása. E célok vitathatatlanul kapcsolódnak a jogi szolgáltatások igénybevevőinek védelméhez és a hatékony és eredményes igazságszolgáltatáshoz, amelyek a 2006/123 irányelv és az elsődleges jog szerinti közérdeken alapuló kényszerítő okoknak minősülnek.

Döntésében az EUB megismételte az ügyvédek demokratikus társadalomban betöltött alapvető szerepére és kötelezettségeire vonatkozó állandó esetjogi gyakorlatát, különös tekintettel a 2022. december 8-i Orde van Vlaamse Balies és társai ítéletre (C-694/20, EU:C:2022:963, 28. pont).

Ami a követelmények arányosságát illeti, a Bíróság megállapította, hogy ezek a követelmények megfelelőnek tűnnek a hatékony és eredményes igazságszolgáltatás és az ügyvédi hivatás tisztességes gyakorlása védelmének célja elérésének biztosítására.

Az ügyvédek nem pusztán gazdasági céllal végzik tevékenységüket

A tisztán pénzügyi befektető azon törekvése, hogy befektetése megtérüljön, hatással lehet az ügyvédi iroda szervezetére és tevékenységére. Míg egy tisztán pénzügyi befektető célja a nyereségszerzésre való törekvésre korlátozódik, az ügyvédek nem pusztán gazdasági céllal végzik tevékenységüket, hanem kötelesek megfelelni a szakmai magatartási szabályoknak. Az ügyvédi hivatásra alkalmazandó szakmai magatartási szabályok uniós szintű harmonizációjának hiányában az egyes tagállamok elvben továbbra is szabadon szabályozhatják e hivatás gyakorlását saját területükön.

Ami a tagállamra bízatott

A tagállam tehát a szolgáltatási irányelv rendelkezéseibe ütközés veszélye nélkül állást foglalhat amellett, miszerint fennáll a veszélye annak, hogy az ügyvédi iroda alapszabályában az ott dolgozó ügyvédek függetlenségének és szakmai integritásának megőrzése érdekében előírt intézkedések a gyakorlatban elégtelenek lehetnek annak biztosítására, hogy a hatékony és eredményes igazságszolgáltatás és az ügyvédi hivatás integritásának védelmére vonatkozó célkitűzések hatékonyan teljesüljenek egy olyan helyzetben, amikor egy tisztán pénzügyi befektető részesedéssel rendelkezik az említett társaság tőkéjében.

Amikor a korlátozás indokolt

A tőke szabad mozgását illetően a Bíróság megállapította, hogy a szóban forgó nemzeti szabályozás azzal a következménnyel jár, hogy megfosztja az ügyvédi irodákat az alapításukat vagy fejlődésüket elősegítő tőkéhez való hozzáféréstől. A szabályozás tehát a tőke szabad mozgásának korlátozását jelenti. A 2006/123 irányelvvel ös�szefüggésben kifejtett indokok alapján a Bíróság azonban arra a következtetésre jutott, hogy a tőke szabad mozgásának e korlátozásai a közérdeken alapuló kényszerítő okokra tekintettel indokoltak és arányosak.  Ügyvédek Lapja 2025 | 2

13

Nemzetközi szemle

Kézzelfogható üzleti előnyöket is nyújt

Szervezetfejlesztés kifejezetten ügyvédi irodáknak Dr. Keller Anikóval bemutatjuk az IBA D&I eszköztárát

Tisztázzuk mindjárt az elején, miről is van szó. Az IBA (International Bar Association – www.ibanet.org) jogászok, ügyvédi kamarák és jogászegyesületek elismert globális szervezete (a részleteket lásd keretes cikkünkben) A rejtélyes D&I feloldása pedig: Diversity & Inclusion, azaz (jobb híján) sokszínűség és befogadás. A D&I-törekvések előretörése viszonylag újnak hathat az ügyvédség körében, és leginkább azokat az ügyvédi irodákat érintheti, érdekelheti, ahol többen dolgoznak együtt ügyvédek, ügyvédjelöltek és további munkavállalók (titkárság, IT stb.). Így elsősorban ezen irodák érdeklődésére számíthat alábbi interjúnk, hiszen egy egyéni ügyvéd vagy néhány sze­ mélyes ügyvédi iroda esetében nehezebben fogható meg ez a törekvés, és ügyféligényként sem feltétlenül jelent­ kezik olyan gyakran. Ám fontos lehet megismerni, milyen jelenségek foglalkoztatják nagyobb összefüggésekben is az ügyvédi közösségeket. Dr. Keller Anikó budapesti ügyvédet (róla részletesebben külön is írtunk) 2025 janu­ árjától két évre megválasztották az IBA Európai Regionális Fóruma (ERF) D&I-bizottságának alelnökévé. Vele beszélgettünk az IBA-ról, az abban végzett munkájáról, a D&I-eszköztárról és gyakorlati hasznairól.

Miben van jelentősége az ügyvédség nemzetközi összefogásának, együttmű­ ködésének, így például az IBA-nak, mi­ közben a jog világa általában az adott or­ szág saját rendjéhez kötődik, abban él?

Az ügyvédség nemzetközi összefogása és együttműködése számos előnnyel jár, még akkor is, ha a jogrendszerek alapvetően nemzeti keretekhez kötődnek. A globalizációval és a határokon átnyúló ügyletek számának növekedésével egyre gyakoribbak azok az esetek, amikor egy jogi kérdés több ország jogrendszerét érinti. A nemzetközi együttműködés lehetővé teszi az ügyvédek számára, hogy megosszák a tapasztalataikat és a tudásukat, közösen dolgozzanak ki megoldásokat komplex jogi problémákra, és egységes szakmai standardokat alakítsanak ki.

Miként gazdagítja ez a kapcsolódás a ma­ gyar ügyvédség szakmai hétköznapjait?

A magyar ügyvédség számára a nemzetközi kapcsolatok különösen értékesek. Az ilyen együttműködések révén a hazai ügyvédek hozzáférhetnek a legfrissebb nemzetközi jogi fejleményekhez és bevált gyakorlati megoldásokhoz, amelyek gazdagítják szakmai ismereteiket és naprakészségüket. Ez különösen fontos a kisebb irodák számára, amelyek így versenyképeseb14

bé válhatnak a piacon, továbbá a nemzetközi kapcsolatok elősegítik a szakmai kapcsolatépítést, ami új üzleti lehetőségekhez és az ügyfélkör bővítéséhez vezethet.

Példaként említhetjük e körben az IBA által szervezett tematikus konferenciákat

(például versenyjogi vagy M&A-konferenciák), az egyes iparágakra fókuszáló konferenciákat (például autóipar, divat, gyógyszer), a jogi aktualitások mentén szervezett webináriumokat vagy az IBA honlapján ingyenesen elérhető egyéb információkat. Ügyvédek Lapja 2025 | 2

Nemzetközi szemle

Összességében elmondhatom, hogy a nemzetközi együttműködés hozzájárul a magyar ügyvédség szakmai fejlődéséhez, a jogi szolgáltatások minőségének javításához és az integrációhoz a globális jogi közösségbe.

Milyen területeken nyújthat segítséget az IBA az ügyvédek mindennapi munkájához?

Az IBA célkitűzései közé tartozik egyebek között az ügyvédi kamarák közötti információcsere elősegítése és a szakmai és szervezetfejlesztési eszmecsere támogatása. A szakmai ismeretterjesztésen túl az IBA jelentős szerepet játszik az ügyvédi irodák menedzsmentjének fejlesztésében, értékes információkat és támogatást nyújtva a hatékonyabb működéshez. Számos útmutatót és jelentést tett közzé, amelyek segítik az irodákat a modern kihívások kezelésében. Ezek hozzájárulnak a jogi kultúra fejlesztéséhez, támogatva az ügyvédi irodákat abban, hogy alkalmazkodjanak a változó piaci körülményekhez és ügyféligényekhez, valamint elősegítik a professzionális és etikus gyakorlatok elterjedését a jogi szektorban.

Hogyan viszonyul az IBA ahhoz a világon egyre jobban terjedő elképzeléshez, mi­ szerint az ügyvédek ne csak a jogalkalma­ zásban vegyenek részt, hanem a társada­ lom jobb működése érdekében tapaszta­ lataik alapján aktívan nyújtsanak segítsé­ get a jogszabályok előkészítéséhez is?

Egyértelmű: az IBA támogatja azt az elképzelést, hogy az ügyvédek ne csupán a jogalkalmazásra korlátozzák tevékenységüket, hanem tapasztalataik és szakértelmük révén aktívan vegyenek részt a jogszabályok előkészítésében is. Ezáltal hozzájárulhatnak a jogi keretek kialakításához, elősegítve a társadalom jobb működését és a jogállamiság erősítését.

Ha jól értem, az előbb említett tevékeny­ ség keretébe tartozik az IBA Európai Re­ gionális Fórumán belül kidolgozott D&I-eszköztár is. Valójában mire lesz jó ez, azaz milyen haszna lehet az ügyvédi irodák számára?

A sokszínűség és befogadás, elterjedt angol rövidítéssel a D&I (Diversity and Inclusion) az ESG (Environmental, Social, Governance – környezeti, társadalmi és vállalatirányítási) követelményrendszer társadalmi részébe tartozik.

A D&I nem csupán egy hívószó a modern Ügyvédek Lapja 2025 | 2

Az IBA jogászok, ügyvédi kamarák és jogászegyesületek elismert szervezete. Az 1947-ben, röviddel az Egyesült Nemzetek Szervezetének létrehozása után alapított IBA célja a jogállamiság globális védelme és előmozdítása. Annak a meggyőződésnek a jegyében született, hogy a világ ügyvédi kamaráiból álló szervezet hozzájárulhat a globális stabilitáshoz és békéhez az igazságszolgáltatás biztosítása révén. Az alapítá­ sa óta eltelt években az IBA jelentősen fejlődött: kezdetben kizárólag ügyvédi kama­ rák és jogászegyesületek alkották, mára azonban jogászokat és teljes ügyvédi irodá­ kat is magában foglal. Jelenlegi tagságát több mint nyolcvanezer jogász alkotja a világ vezető ügyvédi irodáiból, valamint mintegy 190 ügyvédi kamara és jogászegyesület több mint 170 országban. Az IBA jelentős szerepet játszik az ügyvédi hivatás nemzet­ közi palettáján, elősegítve a jogászok közötti együttműködést és a legjobb gyakorla­ tok megosztását, valamint támogatva a jogállamiság és az emberi jogok védelmét vi­ lágszerte. Az IBA emellett számos konferenciát és eseményt szervez, amelyek fóru­ mot biztosítanak a szakmai információk terjesztésére és a kapcsolatépítésre.

Dr. Keller Anikó a Szecskay Ügyvédi Iroda versenyjogi és megfelelési csoportjá­ nak vezetőjeként a versenyjog, a fogyasztóvédelem és a reklámjog területén szer­ zett jelentős tapasztalatot. Rendszeresen eljár a Gazdasági Versenyhivatal és bíró­ ságok előtt versenyjogi és tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal kapcsolatos ügyekben, valamint más hatóságok és bíróságok előtt fogyasztóvédelmi ügyekben.

Rendszeresen nyújt tanácsot verseny- és reklámjogi megfeleléssel kapcsolatban.

2023–2024-ben a Global Advertising Lawyers Alliance (GALA – www.galalaw.com) nemzetközi szervezetben az EMEA régió elnöke volt. 2023 óta a Magyar Versenyjo­ gi Egyesület elnökségi tagja. Tagja továbbá az Önszabályozó Reklám Testületnek, az Interactive Advertising Bureau (IAB) magyar szekciójának és a Magyar Reklámszö­ vetségnek. A Global Competition Review és a Who’s Who Legal versenyjogi szakér­ tőként ismeri el. Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán végzett summa cum laude minősítéssel, a King’s College London EU versenyjogi képzésén szerzett posztgradu­ ális diplomát. Folyékonyan beszél angolul és németül.

ügyvédi irodák számára, kézzelfogható üzleti előnyöket is nyújt.

A kutatások ugyanis azt mutatják, hogy a sokszínű és befogadó csapatok jobban teljesítenek: hatékonyabb döntéshozatal, nagyobb innováció és erősebb ügyfélkapcsolatok jellemzik őket. Az eszköztár segíti a jogászokat abban, hogy mindennapi működésükbe integrálják a D&I elveit, növelve irodájuk vonzerejét és piaci értékét. A D&I-eszköztár kifejezetten az ügyvédek és ügyvédi irodák számára készült, hogy segítsen hatékonyabb és befogadóbb gyakorlatokat kialakítani a mindennapi működésükben.

Tudna gyakorlati példákat mondani mind­ erre?

Az IBA D&I-eszköztára átfogó gyakorlati útmutatást nyújt egyebek között az alábbi területeken: • Öntudatlan elfogultság kezelése: felismerés, tudatosságnövelés és hatékony megoldások az előítéletek leküzdésére.

• Toborzási és megtartási stratégiák: befogadó nyelvezetű álláshirdetések, mentor-

programok és kulturális sokszínűséget támogató megoldások.

• Munkahelyi kultúra fejlesztése: rugalmas munkarend, a mentális egészség támogatása, valamint a vezetők szerepének hangsúlyozása a befogadó környezet megteremtésében.

• Ügyfélkapcsolatok fejlesztése: sok ügyfél előnyben részesíti azokat az irodákat, amelyek a sokszínűséget tükrözik.

Az eszköztár az IBA hivatalos oldalán ingyenesen elérhető: https://www.ibanet. org/DI-Toolkit-for-Lawyers.

Fontos tudni: ez az eszköztár nem csupán elméleti ismereteket, hanem azonnal alkalmazható gyakorlati megoldásokat kínál, hogy minden ügyvédi iroda profitálhasson a sokszínűségben rejlő erőforrásokból és lehetőségekből. (Érdeklődő olvasóink az eszköztárral kapcsolatban további információért keressék dr. Keller Anikót – Szecskay Ügyvédi Iroda –, az IBA ERF D&I munkacsoportjának alelnökét: aniko.keller@szecskay.com.)

Komlós Attila 15

Lényeg a részletekben

A szabályszerű helyettes Ha a meghatalmazás tartalmazza a meghatalmazott ügyvéd területi kamaránál nyilvántartott helyettesét, más ügyvédnek csak akkor adható helyettesítési meghatalmazás, ha ehhez a megbízó kifejezetten hozzájá­ rult, mondja Fővárosi Törvényszék 45.Pkf.636.790/2023/3 számú, az eljárás megszüntetését helybenhagyó végzése és az Ügyvédi Tevékenységről szóló törvény Nagykommentárjának a 17. §-t értelmező része. Vajon igaz-e ez? Nézzünk ennek részleteibe.

Dr. Hidasi Gábor ügyvéd, Budapest

A PKKB 13.P.86.383/2023/6. számú, az eljárást hivatalból megszüntető végzését a Fővárosi Törvényszék helybenhagyta, mert egyetértett azzal, hogy az Üttv. által biztosított széleskörű helyettesítési jogot a felperesek kifejezetten korlátozták azzal, hogy a peres meghatalmazásban megnevezték a kamarai nyilvántartásba vett helyettes ügyvédet (Üttv. 17. § (1)-(5) bek.).

Ilyen korlátozás esetén más helyettes csak akkor járhat el, mondja a végzés és a Nagykommentár is, ha ehhez a meghatalmazó hozzájárult, és ezt a tárgyaláson megjelent helyettes igazolja. Ha nem teszi, a Pp. 227. § (3) bekezdése okán alkalmazandó Pp. 190. § (1) bekezdés alapján az eljárást hivatalból meg kell szüntetni. Meg is szüntették.

Csak az ügyféllel egyetértésben?

A másodfokú indokolás szerint „Az Üttv. 28. § (5) bekezdése sorolja fel, hogy a törvény erejénél fogva kik járhatnak el az ügyvédi megbízás teljesítése során, ezek között értelemszerűen a helyettes ügyvéd is megtalálható. Ez a rendelkezés ugyanakkor a felek számára ettől eltérést enged, ezt egészíti ki és teszi egyértelművé az Üttv. 17. § (6) bekezdése, amely alapján a helyettesített ügyvéd egyes ügyek vagy az ügyek meghatározott csoportja tekintetében mással helyettesítésben állapodhat meg. E megállapodás feltétele, hogy a helyettesített ügyvéd és az ügyfél ebben kifejezetten megállapodjon, azaz az ügyfél ehhez kifejezetten hozzájáruljon. Annál is inkább így van ez, hiszen a megbízó a megbízással kapcsolatban a tudomására jutott ügyvédi titkokat nem is oszthatja meg e személyeken kívül más ügyvédi tevékenységet gyakorlóval, az az ügyvédi titok megsértése lenne. Azaz, ha az Üttv. 28. § (5) bekezdésében megjelölt személyeken kívüli ügyvédi tevé16

kenységet gyakorlót kíván az eljáró ügyvéd, illetve ügyvédi iroda teljesítési segédként igénybe venni, arról kifejezetten meg kell állapodnia a megbízó ügyféllel. Ezt tartalmazza az Üttv.

17. §-hoz fűzött Nagykommentár.”

Az indokolás tartalmazza azt is, hogy „Az elektronikusan benyújtott eme beadvány kétségtelenül megfelel az ügyvédi meghatalmazás írásbeliségi kívánalmának, nem felel meg ugyanakkor a fentebb kifejtetteknek, miszerint az egyedi helyettes meghatalmazásához a helyettesített ügyvéd és az ügyfél kifejezett megállapodása

jogforrás. Aligha kell magyarázni, hogy a helyettesítésre felkérés nem a felkérő ügyvéd titoksértése, mert az Üttv. 10. § (4) bekezdése szerint „Az ügyvédi tevékenység gyakor-

A helyettesítésre felkérés nem titoksértés. Az ügyvédet nem terheli titoktartási kötelezettség a helyettesével szemben, aki viszont köteles a titokőrzésre. is szükséges. Ennek megfelelően az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg azt, hogy a felperesek képviseletében megjelent ügyvéd nem járhatott el a felperesek képviseletében, hiszen azt nem igazolta, hogy a helyettesítésre vonatkozó meghatalmazást a helyettesített ügyvéd az ügyfél kifejezett jóváhagyásával adta részére, és ilyenre a fellebbezésben sem hivatkoztak a felperesek, illetve ilyen tartalmú okiratot sem csatoltak. A kifejtettek értelmében az ügyvédi iroda belső jogviszonya valóban nem képezi a perbíró vizsgálati jogkörét, és az elsőfokú bíróság nem is ebben a körben vizsgálta a meghatalmazást, a meghatalmazás jogszabályoknak való megfelelőségének vizsgálata viszont kifejezetten a perbíróság feladata, és ebben a körben az elsőfokú bíróság a jogszabályoknak megfelelő döntést hozott.”

Ellentmondás?

Álláspontom szerint a bíróságok mindkét fokon tévedtek, és ehhez az Üttv. Nagykommentár is támogatást nyújtott, bár nem

lóját nem terheli titoktartási kötelezettség a helyettes ügyvédjével szemben, … „. A helyettes pedig az Üttv. 9. § (1) bekezdés általános titokőrzési szabálya okán köteles a titokőrzésre.

Az Üttv-ben egyedül a 17. § szól a helyettesítésről, pontosabban a helyettes ügyvédről. Ennek két alapvető „típusát” ismeri: a nyilvántartott és az eseti helyettest. Az Üttv. 17. § egyébként nem az ügyvédi megbízási szerződések és meghatalmazások kötelező tartalmáról szól.

A Pp-ben csak a 68. § (4) bekezdése tartalmaz ügyvédre vonatkozó helyettesítési szabályt. „A meghatalmazott ügyvéd vagy ügyvédi iroda a helyettesítésével - ha a meghatalmazásból más nem tűnik ki - más ügyvédet vagy ügyvédi irodát is megbízhat.” E szabályban az ügyfél hozzájárulása, mint feltétel közvetlenül nem jelenik meg, de e szabályból következhet, hogy az ügyvédi meghatalmazásba foglalt korlátozás a helyettesítést kizárhatja. Ügyvédek Lapja 2025 | 2

Lényeg a részletekben

Sem a perrendi szabályokból, de az Üttv-ből és a Ptk. képviseleti és megbízási szabályaiból sem vezethető le, hogy nem szabályszerű az a helyettesítési meghatalmazás, amely nem tartalmazza a peres fél (megbízó) jognyilatkozatát arról, hogy a helyettesítéshez hozzájárul. A törvényi szabályokból sem olvasható ki, hogy a hozzájárulás csak írásban és csakis a meghatalmazást tartalmazó okiratba foglalva érvényes, illetve, hogy a hozzájárulás meg nem adásának vélelme (netán megdönthetetlen vélelme) áll fenn, ha a meghatalmazást tartalmazó okirat nem tartalmazza a hozzájáruló jognyilatkozatot. Az ugyanis nem ütközik jogszabályba, nem tilos, hogy a megbízó utólag adjon hozzájárulást.

A szerződéses szabadság adta lehetőségek

A felek megállapodása arról, hogy kizárják a megbízott ügyvéd helyettesíthetőségét, azaz személyes eljárást tesznek kizárólagossá, nem az Üttv. 28. § szerinti eltérő rendelkezés, hanem a szerződéses szabadság talaján létrejött, egyébként szabályozatlan megállapodás. A Ptk. 6:275. § sem helyettesítést kizáró megállapodásról szól, ugyanis a közreműködő lehet éppen egy helyettes is. Egyébként ez a törvényhely egyáltalán nem szól megállapodásról, csupán a megbízott tájékoztatási kötelezettségéről. E szabálytól a felek egyébként az ügyvédi megbízási szerződésben kifejezetten eltérhetnek, mert ezt jogszabály nem tiltja (Ptk. 6:59. § (2) bek.). Kifejezett rendelkezéssel megállapodhatnak abban, hogy a megbízottat nem terheli tájékoztatási kötelezettség, ha közreműködőt vesz igénybe.

A Pp. 68. § (5) bekezdés nem helyettesítési szabály, de a konkrét ügyben releváns: „A meghatalmazás korlátozása csak annyiban hatályos, amennyiben az magából a meghatalmazásból kitűnik.” Ez az adott ügyre adaptálva arról rendelkezik, hogy ügyvédek közötti meghatalmazás esetében csakis magából a helyettesítési meghatalmazásból megismerhető korlátozás jöhet szóba (pl. csak egyetlen tárgyaláson történő helyettesítés). Fel sem vetődhet tehát, hogy ha a meghatalmazásban csak az olvasható, amit a Pp. 6567. § elvár, a bírónak az eljárást hivatalból és nyomban meg kell szüntetnie.

Nézetem szerint nem értelmezhető az Üttv. 17. § (6) bekezdés szerinti eseti helyettesítés megbízó/megbízott általi korláÜgyvédek Lapja 2025 | 2

tozásának, ha a meghatalmazás név szerint utal az Üttv. 17. § (1)-(5) bekezdés szerinti, a területi kamaránál nyilvántartott helyettes ügyvédre. Az egyik nem zárja ki a másikat. Az, hogy az ügyvédi meghatalmazás nevesíti a nyilvántartott helyettes ügyvédet, nem okozza azt, hogy ügyvédek között létrejött eseti meghatalmazással ne lehessen helyettest rendelni.

Ki lehet a helyettes?

Az adott ügyben született másodfokú végzésből is az derül ki, hogy a bíróság az Üttv. 17. § (6) bekezdéséből csak akkor vonhatna le következtetést szabályszerűtlenségre, ha a helyettesítési meghatalmazás túlterjeszkedne az Üttv. keretein. Az Üttv. 17. § (6) bekezdés ugyanis úgy fogalmaz, hogy „A helyettesítésre kötött megállapodás nem zárja ki, hogy a helyettesített ügyvéd egyes ügyek vagy az ügyek meghatározott csoport-

ja tekintetében - e törvény keretei között - helyettesítéséről mással állapodjon meg.” E mondat azt jelenti, hogy az ügyvéd nem csak a nyilvántartott helyettesével állapodhat meg (vele nem is kell, hiszen már megállapodott). Az „e törvény keretei között” pedig azt jelenti, hogy nem lehet más a helyettese, mint az, aki az ügyvédi megbízás teljesítésében az Üttv. 28. § (5) bekezdése szerint közreműködhet. Az Üttv-ben más e vonatkozású „keret” nincs.

Az Üttv. 28. § (5) bekezdés nem helyettesítésről szól, hanem arról, ki működhet közre ügyvédi tevékenységre jogosultnak adott megbízás teljesítésében. Kimondja, hogy a helyettes ügyvéd is közreműködhet, de ettől ez még nem a helyettesítés, hanem a megbízási szerződés teljesítésének a szabálya (v. ö. Ptk. 6:129. §).

Az Üttv. 39. § sem szól helyettesítésről.

Arról szól, hogy ki az az ügyvédi tevé-

17

Lényeg a részletekben

kenységet végző, aki jogi képviselőként eljárhat bíróság, közjegyző vagy más hatóság, avagy harmadik személy előtt.

A Pp. 227. § (3) bekezdése így rendelkezik: „Ha a fél jogi képviselője szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg, valamint, ha a jogi képviselőként megjelent személy a képviseleti jogát nem

Amikor nincs helye a hiánypótlásnak

A Pp. 227. § (4) bekezdés törvényi tényállása nem keverhető össze a jelen üggyel, de hasznos a Pp. 227. § (3) és (5) bekezdés értelmezésénél. A (4) bekezdés tényállása eltér a (3) bekezdéstől. Nem a jogi képviselő távolmaradásáról vagy a megjelent jogi

A nem szabályos meghatalmazás esetében az eljárás megszüntetésekor a bíróságnak a megjelent személyt megfe­ lelően kell tájékoztatni a következményekről. igazolja vagy képviselőként nem járhat el, a fél részéről a tárgyalást elmulasztottnak kell tekinteni akkor is, ha személyesen vagy más képviselője megjelent. …”. Ez sem helyettesítési szabály, de alkalmazható akkor is, ha az, aki jogi képviselőként megjelenik, helyettesítési meghatalmazással legitimálja magát.

Nincs automatizmus

A Pp. 227. § (3) bekezdés a jogi képviselő tárgyaláson való meg nem jelenéséről, egyebek között arról az esetről szól, hogy megjelenik, de képviseleti jogát nem igazolja vagy jogi képviselőként nem járhat el. Ezek azok az esetek, amikor a tárgyalást elmulasztottnak kell tekinteni, és a Pp. 190. § (1) bekezdés szerint kell eljárni. Tévedés azonban, hogy a Pp. 190. § (1) bekezdés alkalmazhatósága egyéb feltétel nélküli és automatikus, ha a jogi képviselő megjelenik, de képviseleti jogának igazolása a bíróság szerint nem szabályszerű. A 227. § (3) bekezdés ugyanis nem csak arról szól, hogy mit kell mulasztásnak tekinteni, hanem arról is, hogy „Ha a képviseleti jog igazolása nem szabályszerű, a bíróság rövid határidővel felhívja a megjelent személyt a képviseleti jog szabályszerű igazolására.”.

A konkrét ügyben a Pp. 227. § (3) bekezdésnek az a tényállása irányadó, miszerint a jogi képviselő nem mulasztott, hiszen helyettest küldött, aki meg is jelent.

Megjelenését megelőzte az elektronikusan benyújtott helyettesítési meghatalmazás, ami alaki és alakszerűségi szempontból rendben volt.

A perrendi szabályokból nem vezethető le, hogy a Pp. 227. § (3) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy a megjelenés és a rendben becsatolt helyettesítési meghatalmazás kevés ahhoz, hogy a bíróság az eljárást ne szüntesse meg.

18

képviselő képviseleti jogának nem szabályszerű igazolásáról, illetve arról sem szól, hogy a megjelent jogi képviselő eljárása kizárt, hanem a fél (nem jogi) képviselőjéről. Ha ez a személy a perbeli képviseleti jogát nem igazolja vagy képviselőként nem járhat el, a képviseleti jog igazolására vagy törvénynek megfelelő képviselő állítására vonatkozó hiánypótlásnak nincs helye. A hiánypótlás mellőzése azonban csak olyan esetben lehetséges, ha egyáltalán nem került sor a képviseleti (tehát nem jogi képviseleti) jog igazolására.

Ha sor került, de az igazolás nem „szabályszerű”, a bíróság rövid határidővel felhívja a megjelent személyt a képviseleti jog szabályszerű igazolására.

A Pp. 227. § (3)-(4)-(5) bekezdésének együttes értelmezéséből kiderül, hogy e szabályok jogi vagy nem jogi képviselő esetében sem teszik lehetővé, hogy a bíróság nyomban megszüntesse az eljárást, azaz felhívás nélkül alkalmazza a Pp. 190. § (1) bekezdés szerinti megszüntetési jogkövetkezményt. Ha mégis teszi, törvényt sért.

A fentiek okán az elsőfokú bíróság akkor járt volna el törvényesen, ha rövid határidővel felhívja „a megjelent személyt” (a helyettesítő ügyvédet) a helyettesítési jogosultság szabályszerű igazolására. E felhívásra azonban csakis akkor kerülhetett volna sor, ha a bíró látott volna olyan peradatot, ami valószínűsíti, hogy a megbízó az ügyvédi megbízásban vagy utóbb, annak módosításaképpen, kizárta az eseti helyettesítést.

Mennyi a határidő?

Jogszerű eljárást feltételezve, a Pp. 227. § (3)-(4) bekezdés szerinti rövid határidő nem lehet néhány perc, mert a perrendben ez nem lehet határidő. A Pp. 141. § (1)-(2) bekezdés szerint a határidőket órák, na-

pok, munkanapok, hónapok vagy évek szerint kell számítani. Az órákban megállapított határidőt egész órákban kell számítani, a határidőbe a kezdőóra nem számít bele. Kezdőóra az az óra, amelyben a határidő megkezdésére okot adó cselekmény vagy egyéb körülmény megtörténik.

Mindez azt jelenti, hogy még a legszigorúbb bíró sem várhatta volna el a szabályszerűség (bírói értelmezés szerint itt a megbízó hozzájárulása) azonnali igazolást. Erre legalább plusz egy órát kellett volna biztosítani a megjelent személynek, a helyettesítő ügyvédnek.

A törvény szerint nem a távol maradt (helyettesített) személyt kell felhívni szabályszerű igazolásra, hanem a megjelentet.

Ez azt jelenti, hogy annak ellenére, hogy a képviseleti (itt helyettesítési) igazolás a bíróság szerint nem szabályszerű, a felhívás és teljesítése körében a megjelent személy az eljárás alanyává válik. Mindebből logikusan az következik, hogy a szabályszerű igazolásra ő maga kérhet határidőt.

Tisztesség, józan ész és a gazdaságosság

Mivel a Pp. 227. § (5) bekezdése szerint „A (3) és (4) bekezdés szerinti szabályszerű igazolás hiányában a bíróság a tárgyalást megtarthatja, a jelen lévő fél kérelmére megtartja. ...”, tisztességesnek, a józan észnek és a gazdaságosság követelményeinek az a törvényértelmezés felel meg (tekintettel a Pp. preambulumára is, vö. Alaptörvény 28. cikk) miszerint a nem szabályos helyettesítési meghatalmazás esetében az eljárás megszüntetésének akkor van helye, ha a bíróság a megjelent személyt tájékoztatja arról, milyen szabályszerűtlenséget kell megszüntetni, és erre ésszerű határidőt biztosít. Törvényi elvárás az is, hogy a bíróság ezt követően a tárgyalást tartsa meg, és az eljárást csak akkor szüntesse meg, ha a „megjelent személy” a felhívásnak az ésszerű bírói határidőn belül nem tett eleget.

A jogszerű eljárás, gondos ügyvédi munka esetén, bizonyára kizárja, hogy a Pp. 227. § (3) bekezdés okán a Pp. 190. § (1) bekezdést alkalmazzák. Az eljárás megszüntetésére csak akkor kerülhet sor, ha sem a megjelent, sem pedig az, akit helyettesített, nem tesz eleget a felhívásnak határidőben vagy a megbízó az eljárás megszüntetését akarva azt nyilvánítja ki, hogy nem ért egyet a helyettesítéssel.  Ügyvédek Lapja 2025 | 2

Új korszak az elektronikus aláírás és cégeljárás világában A 2025-ös év jelentős változásokat hozott az elektronikus aláírás világában és a Microsec életében is. Hogyan érintik ezek a változások az ügyvédek munkáját? Erről beszélgettünk Hegedüs Mártonnal, a Microsec igazgatósági tagjával. A cég jelenleg is több ezer ügyvédi kamarai tag számára nyújt elektronikus aláíró szolgáltatást.

Nemrégiben értékesítették a cégnyilvántartási üzletágukat. Mit lehet tudni a tranzakcióról?

HM: Cégünk 35 éven át fejlesztette és működtette a cégnyilvántartás informatikai rendszerét. A Microsecből leválással megalakult a Magyar Cégadat Szolgáltató Kft., amely jogutódként átvette a cégnyilvántartással, cégeljárással és céginformációval kapcsolatos tevékenységeket. A céget a Microsec értékesítette az Igazságügyi Minisztérium tulajdonában álló MKIFK Magyar Közlönykiadó és Igazságügyi Fordítóközpont Zrt. részére.

Milyen módon érinti ez az ügyvédeket?

HM: Kívülről észre sem lehet majd venni a változást. A rendszeren eddig dolgozó szakemberek az új céghez kerültek, és továbbra is elkötelezetten folytatják munkájukat. Az ügyvédek számára a cégeljárás munkafolyamatai változatlanok maradnak, nem változik sem a cégbejegyzési kérelmek beküldése, sem a végzésátvétel. Annyi változott, hogy a cégeljárásban a benyújtott kérelmekkel kapcsolatos kérdésekben már az Igazságügyi Minisztérium céginformációs szolgálata az illetékes. Ha ügyfeleinknek még a benyújtás előtt az e-Szignóval kapcsolatban adódik kérdésük, akkor továbbra is a megszokott elérhetőségeinken kereshetik a Microsecet.

Belülről hogyan élték meg a változást?

HM: Jómagam 2002-ben csatlakoztam a Microsechez, amely akkor egy 15 fős cég volt, és a cégnyilvántartás fejlesztése volt a fő tevékenysége. Akkor kezdtük el megvalósítani az e-cégeljárást, és ennek kapcsán váltunk e-aláírás szolgáltatóvá. Többezer ügyvédnek tartottunk oktatást számítógép előtt 15 fős csoportokban, ennek hatására nagyon hamar elterjedt az e-cégeljárás, és ezt látva a jogalkotó 2008-ban kötelezővé tette.

Nagyon erős kötelék fűzte és fűzi a Microsecet – és személyesen engem is – a cégnyilvántartáshoz és az azt fejlesztő kollégákhoz, így természetesen érezzük a hiányukat. Másrészt büszkék vagyunk az elért eredményeinkre, külön elismerés számunkra, hogy egy állami szereplővel piaci alapon sikerült megállapodnunk.

Nagyságrendi változást nem okoz a tranzakció a Microsec életében, az elmúlt 20 év alatt az e-aláírás üzletágunk jelentősen túlnőtte a cégnyilvántartás üzletágunkat, és 2024-ben már a bevételeink 80%-át ez adta. A Microsec stratégiáját már a közelmúltban is az e-aláírás dominálta.

HIRDETÉS

Milyen területre fókuszál a Microsec a jövőben?

HM: Nemcsak az ügyvédeknek, hanem összesen több mint 50 ezer felhasználó számára biztosítunk üzleti célra elektronikus aláírást, amely lehetővé teszi teljes bizonyító erejű, hiteles elektronikus dokumentumok létrehozását.

Az okostelefonon és számítógépen is elérhető szolgáltatást cégvezetők is használják, emellett nagyvállalatok számára is fejlesztünk komplett elektronikus aláíró megoldásokat.

Magyarországon szerzett tapasztalatainkat külföldön is szeretnénk hasznosítani. Büszkélkedhetünk már nemzetközi sikerekkel is, például Belgiumban már több időbélyeget értékesítünk, mint Magyarországon. De most az eddiginél sokkal jelentősebb hangsúlyt kap a Microsec életében a nemzetközi terjeszkedés, külön részleget alapítottunk rá. Kollégáim folyamatosan vizsgálják, hogy mely országokban tudunk megjelenni innovatív elektronikus aláíró megoldásainkkal. Jelenlegi 120 fős szakértői csapatunkat folyamatosan bővítjük, hogy még magasabb színvonalú megoldásokat kínálhassunk.

Milyen fejlesztések várhatók?

HM: Egyszerűsítjük és gyorsítjuk a folyamatainkat, lehet már videóazonosítással is aláírást igényelni.

Az elmúlt egy évben teljesen megújítottuk a mobiltelefonos applikációnkat, amelybe további új funkciókat fejlesztünk, így hamarosan az aláírásra küldési funkciók is elérhetőek lesznek benne. Webes aláíró- és szerződéskötési platformunk rövidesen egy új felülettel fogja támogatni az aláírási és engedélyezési folyamatokat. Az a célunk, hogy Magyarországon ez legyen az általános aláíró platform, ne egy külföldi szolgáltató rendszerét használjuk.

A DÁP eAláírás funkció hatására várható-e idén az elektronikus aláírások felhasználásának szélesedése?

HM: Határozott igennel kell válaszolnom, arra számítunk, hogy az idei évben jelentősen nőni fog az e-aláírások száma és használata. Ennek a növekedésnek a Digitális Állampolgárság Program (DÁP) nagy lendületet ad, hiszen a magánszemélyek minősített elektronikus aláíráshoz jutnak. Fontos azonban tudni, hogy a DÁP eAláírás csak magáncélra használható. Jogi személyek, cégek és szervezetek képviseletére nem alkalmazható, valamint ügyvédek, orvosok, mérnökök, közjegyzők sem használhatják hivatalos teendőik során.

Az e-aláírás terjedésével kapcsolatban Magyarországon milyen változásokra számítanak?

HM: Az elektronikus aláírástól lesz hiteles a digitális dokumentumkezelés.

Bízunk abban, hogy néhány éven belül a papíralapú szerződések és teljesítésigazolások szinte teljesen háttérbe szorulnak. Az ügyvédek és jogtanácsosok nélkülözhetetlenek ebben a folyamatban, hiszen ők biztosítják, hogy a magyar jogban bizonyító erővel nem rendelkező félmegoldások ne terjedjenek el a napi gyakorlatban.

M. S.

Törvényértelmezés

Az elővásárlásról lemondó nyilatkozat az ingatlan-nyilvántartási eljárásban Az elővásárlási jog anyagi jogi szabályait a Ptk. tartalmazza,1 amelynek több törvényhelye is foglalkozik vele2,3, e tanulmány szempontjából azonban csak az ingatlanra vonatkozó elővásárlási jog bír jelentőséggel, közelebbről az ingatlan-nyilvántartási szabályozás. A jogalkotó az utóbbi években új ingatlan-nyilvántartási törvényt4, ehhez egy végrehajtási rendeletet5 készített elő és fogadott el a korábbi jogszabályok6 helyett. Az Inytv. vhr.7 meghatározza, hogy az ingatlan-nyilvántartási eljárásban – amennyiben a tulajdonjog-változás bejegyzése iránt benyújtott ingat­ lan-adásvételi szerződésben a vevő nem az elővásárlási jog jogosultja – milyen módon kell igazolni a tulajdonjog bejegyzése előtt, hogy biztosították az elővásárlási jog gyakorlásának lehetőségét az elővásárlásra jogosult szá­ mára. Az Inytv. vhr. fő szabályként írja elő egy, az elővásárlásra jogosult által kiadott lemondó nyilatkozat beszer­ zését és az ingatlanügyi hatósághoz történő benyújtását. E tanulmány tárgya a lemondó nyilatkozat és az ezzel összefüggő ingatlan-nyilvántartási eljárás bemutatása, kritikája. Bemutatjuk az elővásárlási jog anyagi jogi és az ingatlan-nyilvántartásban érvényesülő eljárásjogi szabályait, vizsgáljuk, hogy az elővásárlási jogról lemondó nyilat­ kozat elvárása célszerű-e, a jogalkotó fűz-e az elmaradásához – vagy éppen nem fűz – jogkövetkezményt, továbbá a szerző javaslatot tesz az egyszerűbb szabályozásra, azonban nem célja az elővásárlási joggal kapcsolatos anya­ gi és eljárásjogi szabályozás, valamint a bírói gyakorlat teljes körű bemutatása.8 Dr. Udvaros Judit9 LL.M. ügyvéd, Európa-jogi szakjogász, kiképzett közvetítő

Az elővásárlási jog ingatlanra vonatkozó anyagi jogi szabályai

Az elővásárlási jog fajtái: jogszabályon alapuló és szerződéses elővásárlási jog. A Ptk. az osztatlan közös tulajdonú ingatlanok társtulajdonosai javára elővásárlási jogot enged, amely jogszabályon alapuló elővásárlási jog: a tulajdonostárs tulajdoni hányadára elővásárlási jog illeti meg a többi tulajdonostársat harmadik személlyel szemben.10 A 20

jogalkotó több más jogszabályban alapít elővásárlási jogot, elsősorban az állam és a helyi önkormányzatok javára.11 A Ptk. az adásvétel különös nemei12 között szabályozza a szerződéses elővásárlási jogot: ha a tulajdonos meghatározott dologra nézve szerződéssel elővásárlási jogot alapít, és a dolgot el akarja adni harmadik személytől származó ajánlat elfogadásával, az elővásárlási jog jogosultja az ajánlatban rögzített feltételek mellett a harmadik személyt megelőzve jogosult a dolog megvételére.13 Lényeges megemlíteni, hogy az elővásárlási jog alapítására vonatkozó szerződést írásba kell foglalni.14 Különösen fontos ez az ingatlanra vonatkozó elővásárlási jogot alapító szerződés esetében, hiszen további, az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéshez szükséges formai követelményei is vannak.15 Csak az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett szerződéses elővásárlási jognak van olyan hatása, amely biztosítja az ingatlanügyi hatóság ellenőrzési jogát az elővásárlással érintett ingatlan későbbi eladása esetén.

Az elővásárlási jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésének hatásai. Ha bejegyzik az ingatlanra szerződéssel létesített elővásárlási jogot az ingatlan-nyilvántartásba, az mindenkivel szemben hatályos, aki a be-

jegyzést követően az ilyen dolgon valamely jogot szerez.16 E tanulmány szempontjából nincs különbség a jogszabályon alapuló és a szerződéses elővásárlási jog között, minthogy az elővásárlási jogra vonatkozó rendelkezéseket a jogszabályon alapuló elővásárlási jogra is alkalmazni kell.17 Hangsúlyozni kell azonban, hogy a szerződéses elővásárlási jog csak akkor élvezi az ingatlan-nyilvántartási eljárásban biztosított védelmet, ha bejegyezték az ingatlan-nyilvántartásba.

Közlési kötelezettség. Ha a tulajdonos olyan vételi ajánlatot kap harmadik személytől, amelyet el kíván fogadni, az ajánlat elfogadása előtt köteles az ajánlatot teljes terjedelemben közölni az elővásárlásra jogosulttal.18 Ennek részletes bemutatása előtt19 szólni kell a jognyilatkozatokról és a hatályosulásukról.

A jognyilatkozatok és hatályosulásuk.

A jognyilatkozat joghatás kiváltására irányuló akaratnyilatkozat,20 szóban, írásban vagy ráutaló magatartással tehető.21 Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban csak az írásbeli jognyilatkozat releváns.

Fontos szólni a Ptk. jognyilatkozatok hatályosulásáról szóló rendelkezéséről: a jelenlevők között tett jognyilatkozat nyomban Ügyvédek Lapja 2025 | 2

Törvényértelmezés

hatályossá válik. Jelenlévők között tett a jognyilatkozat abban az esetben, ha a jognyilatkozat tartalmáról a címzett tudomást szerez róla a megtételével egyidejűleg.22 A távollevők között tett jognyilatkozat a címzetthez való megérkezéssel válik hatályossá.23 Előfordul, hogy személyesen adják át a vételi ajánlatot (a harmadik személlyel megkötni szándékozott szerződés tervezetét) az elővásárlási jogosultnak – ez akkor egy jelenlévők között megtett jognyilatkozat, amely azonnal, az átvétellel megérkezik, azaz hatályosul, azaz az elfogadó nyilatkozat tételére nyitva álló határidő (amíg az eladó a harmadik személytől kapott és az elővásárlási jogosult számára általa adott ajánlathoz az elővásárlásra jogosult irányában kötve van) azonnal megkezdődik. Legtöbbször azonban postai úton történik az ajánlat elküldése

Ügyvédek Lapja 2025 | 2

(távollevők közötti ajánlat), így a címzetthez való megérkezés néhány napot vesz igénybe, ami miatt az ajánlati kötöttség határideje később kezdődik.

Az ajánlat elfogadása vagy el nem fogadása.

Az ajánlatot az azzal való egyetértést kifejező jognyilatkozattal lehet elfogadni.24 Ha az elővásárlásra jogosult a tulajdonoshoz intézett nyilatkozatában elfogadja az ajánlatot, a szerződés közöttük jön létre.25 Ha a jogosult az ajánlati kötöttség ideje alatt nem tesz elfogadó nyilatkozatot, a tulajdonos a dolgot az ajánlatot tevő harmadik személy ajánlatának megfelelően (vagy annál az eladó számára kedvezőbb feltételek mellett) eladhatja.26 Az anyagi jog kizárólag elfogadó nyilatkozatot említ, amelyet az elővásárlásra jogosult vagy megtesz, vagy nem. Az anyagi jog nem kér elővásárlási jogról lemondó nyilatko-

zatot, még csak nem is említi. Ha az elővásárlásra jogosult nem akarja elfogadni az ajánlatot, nem kívánja megvásárolni az ingatlant, elegendő, ha hallgat.

A hallgatás önmagában nem tekinthető „egyetértést kifejező nyilatkozatnak”.27 A hallgatás (vagy valamilyen magatartástól tartózkodás) a felek kifejezett rendelkezése alapján minősül jognyilatkozatnak.28 Ezért lemondó nyilatkozatra – mint az egyetértést elhárító nyilatkozatra – nincs szükség: a lemondó nyilatkozat hiánya nem jelenti azt, hogy az elővásárlásra jogosult elfogadta az ajánlatot. Az elővásárlásra jogosult vagy – egyetértését kifejezve – elfogadja az ajánlatot (és akkor vele jön létre az adásvételi szerződés), vagy nem fogadja el, egyszerűen hallgat (akkor nem jön létre vele az adásvételi szerződés), egyet nem értését nem kell kifejeznie.

Az elővásárlási jog megsértésének anyagi jogi jogkövetkezményei. A Ptk. szabályozza az elővásárlási jog gyakorlásának és nem gyakorlásának jogkövetkezményeit (előbbi esetben a szerződés létrejötte az eladó és az elővásárlási jogosult között, utóbbi esetben a szerződés megkötésének lehetősége az eladó és harmadik személy között). Könnyű belátni, hogy egy eladó az elővásárlásra jogosult megkerülésével létre tud hozni harmadik személlyel ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas okirat formájában ingatlan-adásvételi szerződést az elővásárlásra vonatkozó szabályokat illetőleg. Ha (szerződéses elővásárlási jog esetében) az elővásárlási jog nincs bejegyezve az ingatlan-nyilvántartásba, az ingatlanügyi hatóság bejegyzi a tulajdonosváltozást, anélkül hogy ellenőrizni tudná, hogy egyáltalán létezik-e elővásárlásra jogosult.

A szerződéssel alapított elővásárlási jog esetében gyakran elmarad az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés, mivel a felek nem indítványozzák. A társasházak alapító okirata (szövetkezeti házak alapszabálya) – amely a társtulajdonosok közötti szerződés29 – gyakran tartalmaz elővásárlási jogot az egyes albetétek tulajdonosai (szövetkezetilakás-tulajdonosok) javára30,31, azonban nem gondoskodnak ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséről. Ennélfogva a hatályos (és a korábbi) szabályozás értelmében e társtulajdonosok nem élveznek védelmet az ingatlan-nyilvántartási eljárásban.

21

Törvényértelmezés

Ha nincs bejegyezve szerződéses elővásárlási jog az ingatlan-nyilvántartásba, az eladó eladja az ingatlant harmadik személynek mint vevőnek anélkül, hogy az elővásárlásra jogosulttal közölte volna a harmadik személy ajánlatát, és bejegyzik a harmadik személy mint vevő tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba. Ezzel sérül az elővásárlásra jogosult joga. Sovány vigasz a Ptk. szabálya, amely szerint ha a tulajdonos az elővásárlási jogból eredő kötelezettségeinek megszegésével köt szerződést, az így megkötött szerződés az elővásárlási jog jogosultjával szemben hatálytalan.32 Az elővásárlásra jogosult csak per keretében érvényesítheti a jogát, csak így orvosolható a jogsértő helyzet.33 Az elővásárlási jog ingatlannyilvántartási eljárási szabályai

Az ingatlanügyi hatóság ellenőrzési joga. Az Inytv. vhr. részletesen szabályozza a közlési kötelezettség betartásának ellenőrzését.34 Az elővásárlási jogról lemondó nyilatkozat az ingatlan-nyilvántartási eljárás jogintézménye, az ingatlanügyi hatósághoz benyújtandó okirat. Ez azt jelenti, hogy a Ptk. szabályainak betartása az ingatlan-nyilvántartási eljárásban nem elegendő.

hogy jogszabályon alapuló elővásárlási jog áll fenn, és a tulajdonjog bejegyzését adásvétel jogcímén nem az elővásárlási jog jogosultja javára kérik, a bejegyzés iránti kérelemhez csatolni kell a jogosult legalább teljes bizonyító erejű magánokiratban36 megtett nyilatkozatát arról, hogy nem kíván élni az elővásárlás jogával.37,38 Ez az elővásárlási jogról lemondó nyilatkozat.

Mielőtt részleteznénk a fő szabályt és a lemondó nyilatkozat jogi természetét, ki kell térni a kivételekre a fő szabály alól.

A fő szabály alóli kivétel: rendkívüli nehézség vagy számottevő késedelem. Az Inytv. vhr. értelmében csak akkor lehet eltekinteni a lemondó nyilatkozat beszerzésétől (illetve legalább a beszerzés megkísérlésétől), ha a nyilatkozat beszerzése a jogosult tartózkodási helye vagy más körülményei miatt rendkívüli nehézséggel vagy számottevő késedelemmel járna. Ez esetben a bejegyzéshez elegendő a szerződő felek együttes nyilatkozata, amelyben elő kell adni a rendkívüli nehézséget vagy a számottevő késedelmet valószínűsítő tényeket.39 Ez a szabály azt is jelenti, hogy a rendkívüli nehézséget vagy számottevő késedelmet egyedileg kell vizsgálni, azaz a jogszabálynak megfelelően közölni kell a harmadik

Vajon érvényesen le lehet-e mondani az elővásárlási jogról előzetesen, amivel elkerülhető lenne az egyes jogügyletek egyenként kezelése? Érthető és célszerű a jogalkotó törekvése, hogy még egy esetleges hátrányos jogi helyzet beállta előtt az eladóra kötelezettséget, az ingatlanügyi hatóságra ellenőrzési jogot telepít: az ingatlan-nyilvántartási eljárásban igazolni kell, hogy biztosítva volt az elővásárlási jog gyakorlásának lehetősége, azaz hogy az eladó eleget tett közlési kötelezettségének.35 Az ingatlanügyi hatóság ellenőrzési joga azonban nem fogja át az elővásárlási jogosultak teljes körét: erre csak akkor van lehetőség, ha a nyilvántartás adataiból megállapítható, hogy jogszabályon alapuló elővásárlási jog áll fenn, továbbá ha az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték a szerződésen alapuló elővásárlási jogot.

Az igazolásra vonatkozó fő szabály. Ha az ingatlanra elővásárlási jog van bejegyezve, vagy a nyilvántartás adataiból megállapítható, 22

személytől érkező vételi ajánlatot azon elővásárlásra jogosultakkal, akiket a különleges körülmények nem érintenek.40 A fő szabály alóli kivétel: közlés kifüggesztés útján. Ha az elővásárlási joggal érintett ingatlan társasházi vagy szövetkezeti házi tulajdoni különlapon van nyilvántartva, és rendeltetésmódként garázs megnevezés is fel van tüntetve, tértivevény vagy átvételi elismervény helyett elfogadható társasház esetén a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke (szövetkezeti háznál a szövetkezet képviseletére jogosult személy) teljes bizonyító erejű magánokiratba41 foglalt nyilatkozata arról, hogy a vételi ajánlatot az ajánlati kötöttség időtartamára a társasház (vagy szövetkezeti ház) közös használatú helyiségében figyelemfelkeltő módon kifüggesztette.42, 43 Az Inytv. vhr. e kivételszabálya csak a garázs rendelteté-

sű ingatlanra vonatkozik. Más rendeltetésű ingatlan – pl. tároló – nem jöhet tekintetbe.44 Az elővásárlási jogról lemondó nyilatkozat jogi természete. A lemondó nyilatkozat a szerző álláspontja szerint egyszerűen tematizálható: ez egy kötelemkeletkeztető, egyoldalú, jogról lemondó nyilatkozat.45 Erre a kötelemre a kötelmek közös és a szerződés általános szabályait kell megfelelően alkalmazni.46 Mivel az egyoldalú jognyilatkozat a jogkövetkezmények szempontjából osztja a szerződések jogi sorsát, a nyilatkozatot adó elővásárlásra jogosult – többek között – akként van kötve nyilatkozatához, mintha szerződést kötött volna, a szerződések megtámadására vonatkozó szabályok szerint támadhatja meg.

Kérdés lehet, vajon érvényesen le lehet-e mondani az elővásárlási jogról előzetesen, általában, amivel elkerülhető lenne, hogy az egyes jogügyleteket egyenként kezeljék. Az Inytv. vhr. szabálya egyértelmű: az ingatlan-nyilvántartási eljárásban kizárólag az adásvétel tárgyát képező, konkrét, az ingatlant és az elővásárlási jogosultat egyértelműen beazonosítható adatokkal kiadott lemondó nyilatkozat jöhet figyelembe.47 A lemondó nyilatkozat alternatívája. A szerző álláspontja, hogy – az Inytv. vhr. fő szabálya ellenére – a harmadik személy tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez valójában az Inytv. vhr. szerint sincs szükség lemondó nyilatkozatra, ezért ezt a kötelezettséget a jogalkotó bátran kiiktathatná. Ez azért is lenne lehetséges, mert az Inytv. vhr. maga kínál alternatívát arra az esetre, ha az elővásárlásra jogosult nem kívánja megvenni az ingatlant, így nem ad elfogadó nyilatkozatot, de lemondó nyilatkozatot sem – ez az alternatíva minden további nélkül funkcionálhatna fő szabályként.

Látható: az Inytv. vhr. is számol azzal, hogy az elővásárlásra jogosult akkor sem fog lemondó nyilatkozatot kiadni, ha nem kívánja megvásárolni az ingatlant.48 Ismét utalni kell arra, hogy a Ptk. elfogadó nyilatkozatot kíván meg a megvásárláshoz, és nem lemondó nyilatkozatot a nem megvásárláshoz.

Arra az esetre, ha az elővásárlásra jogosult nem kívánja megvásárolni az ingatlant, ezért nem tesz elfogadó nyilatkozatot, ugyanakkor lemondó nyilatkozatot sem ad ki, azt kell igazolni, hogy az eladó eleget Ügyvédek Lapja 2025 | 2

Törvényértelmezés

tett közlési kötelezettségének. Az Inytv. vhr. szerint ha a jogosult nem nyilatkozott, az írásbeli felszólítást a nyilatkozattételre és a kapott vételi ajánlat közlését a kérelmező az átvételt igazoló irattal (tértivevény, átvételi elismervény, biztonságos kézbesítési szolgáltatói igazolás) köteles igazolni49 – és ez az igazolás elegendő.

Ebből az következik, hogy a szabályozás elegendőnek tartja, ha az elővásárlásra jogosult tudomást szerez a vételi ajánlatról és a nyilatkozattételre való felhívásról.

Az általában elvárható magatartás követelménye. Sőt: a szerző álláspontja szerint – a jogszabály szó szerinti, nyelvtani értelmezése ellenére – valójában még az Inytv. vhr. szerint sem szükséges, hogy az elővásárlásra jogosult tudomást szerezzen a harmadik személlyel tervezett jogügyletről.

Gyakran fordul elő ugyanis, hogy egy postai küldemény ismeretlen, elköltözött, nem kereste jelzéssel érkezik vissza a feladóhoz.

A jogalkotó nem követeli meg, hogy ez esetben ismét elküldjék, azonban a harmadik személytől érkező vételi ajánlatot az elővásárlásra jogosulttal közölni kell. A közlésnél úgy kell eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható – ezt jelenti a Ptk.-ban rögzített elvárható magatartás elve.50 A postai küldeményt szabályosan kell címezni. A szabályosan megcímzett postai küldemény esetében – akkor is, ha a közlés nem hatályosult – el kell fogadni a postai jelzéseket úgy, mintha a közlés hatályosult volna, mert ha a feladó szabályosan címezte a küldeményt, és így küldte el, úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.

Ebből következően a közlés nem tekinthető hatályosultnak a nem szabályosan címzett postai küldemény esetében, ha ismeretlen, elköltözött, nem kereste jelzéssel érkezik vissza a feladóhoz.51 A szerző álláspontja szerint az sem várható el, hogy az eladó kutatást végezzen a lehetséges elővásárlásra jogosultak után.

Elegendőnek kell lennie, ha a küldeményt elküldi a tulajdoni lapon bejegyzett (nem törölt) (társ)tulajdonosoknak a tulajdoni lapon bejegyzett címükre. A tulajdoni lap a közhitelű ingatlan-nyilvántartás része52, adatai közbizalmat élveznek, a feladó alappal feltételezheti, hogy helyesek.

Ezenfelül legfeljebb az várható el – általában az elvárhatóságnak, a jóhiszeÜgyvédek Lapja 2025 | 2

műség és tisztesség elvének megfelelően53 –, hogy a küldeményt elküldjék egyéb ismert címre, levelezési címre, illetve közhitelű nyilvántartásba bejegyzett entitás esetén a nyilvántartásból állapítsák meg a címet. Több azonban adott helyzetben általában.

A Ptk. megfogalmaz az eladó számára egy, a fentieken túlmutató követelményt. Ha az eladó számára nyilvánvaló, hogy az ingatlannak ingatlan-nyilvántartáson kívüli résztulajdonosai is vannak,

A szerző álláspontja tehát az, hogy egyfelől a hatályos ingatlanügyi hatósági eljárási szabályozás túlbiztosított ott, ahol az ingatlanügyi hatóságnak az elővásárlásra jogosultak egy csoportja jogainak védelmére ellenőrzési joga és eszköze van; másfelől azonban jogosítvány hiányában az elővásárlásra jogosultak más csoportja védelem nélkül áll.

Tény, hogy ez a jogi helyzet nem zavarja sem a szerződő feleket az ingatlanügyi hatósági eljárásban, sem a bírói gyakorla-

A lemondó nyilatkozat beszerzésének eljárásjogi kötelezettsége nincs összhangban az elvárással, jóllehet az összhang könnyen megteremthető lenne. az ajánlat közlésének kötelezettsége azokkal szemben is az általános szabályok szerint áll fenn.54, 55 Nincs olyan jogszabály, amely előírja vagy előírhatná, hogy a címzett köteles átvenni a küldeményt, legfeljebb az átvétel mellőzésének jogkövetkezményei szabályozhatók. A jogalkotó a címzettre telepíti annak kockázatát, ha nem gondoskodik az átvételről, és ezzel elzárja magát attól, hogy az eladó és a harmadik személy között tervezett jogügyletről tudomást szerezzen.56 Az Inytv. vhr. szabályozásának kritikája

A szabályozás kritikája. Nem vonható kétségbe, hogy a jogalkotó mindenkori célja a legnagyobb jogbiztonság garantálása az ingatlan-nyilvántartási eljárásban. A szerző egyfelől azt az álláspontot képviseli, hogy az elővásárlási jogról lemondó nyilatkozat fő szabályként elvárása felesleges túlbiztosítás, különösen, hogy maga az Inytv. vhr.57 kínál alternatívát. A jogalkotónak lett volna lehetősége az új szabályozás előkészítése során megfontolni, vajon feltétlenül szükség van-e ennek az évtizedek óta fennálló jogi helyzetnek a fenntartására, a régi szabályozás átmentésére az újba, de ezt vagy nem fontolta meg, vagy nem tulajdonított neki jelentőséget.

Másfelől a szerző felteszi a kérdést: nem lenne-e tanácsos kiterjeszteni az ingatlanügyi hatóság ellenőrzési jogosultságát, amely korlátozottan áll fenn, nem fogja át valamennyi területet, ahol elővásárlási jogosultak érintettek?

tot, a szerző álláspontja szerint mégsem lenne felesleges átgondolni a szabályozás modernizálását, ami soha nem késő. Ennek szellemében a tanulmány zárásaként néhány javaslatot teszünk.

Az Inytv. vhr. által adott, az elővásárlási jogról lemondó nyilatkozat hiányában alkalmazott alternatívára tekintettel nem érthető, mi volt a jogalkotó célja azzal, hogy a lemondó nyilatkozat csatolására vonatkozó szabályt továbbra is fő szabályként tartotta fenn az Inytv. vhr.-ben.

A lemondó nyilatkozat beszerzését preferáló szabályozás elsősorban azért kifogásolható, mert nincs és nem is lehet jogkövetkezménye, ha az elővásárlásra jogosult nem adja meg, és ezért nem csatolható be az ingatlan-nyilvántartási eljárásban.

Egyfelől nincs olyan jogszabály, amely az elővásárlásra jogosult számára kötelezővé tenné a lemondó nyilatkozat megadását. Olyan jogszabály sincs, amelynél fogva az eladó a lemondó nyilatkozat megadását kikényszeríthetné. Eltekintve az alkotmányossági szempontól felvethető kifogásoktól, ilyen jogszabályokra nincs is szükség, hiszen a lemondó nyilatkozat hiánya nem jelenti az ajánlat elfogadását.

Másfelől: a lemondó nyilatkozat hiánya esetén maga az Inytv. vhr. ad megfelelő, jogbiztonságos alternatívát. Ilyen körülmények között a szerző álláspontja szerint lemondó nyilatkozatot elvárni nem célszerű, nem is szükséges.

A lemondó nyilatkozat beszerzésének eljárásjogi kötelezettsége nincs összhangban az anyagi jog által támasztott elvárás23

Törvényértelmezés

sal, jóllehet az összhang könnyen megteremthető lenne. Amint a tanulmány bemutatta: a Ptk. szerint annak van jogkövetkezménye, szerződést keletkeztető hatása, ha az elővásárlásra jogosult elfogadó nyilatkozatot ad.

A hallgatásnak nincs az eladó és az elővásárlásra jogosult közötti adásvételi szerződést létrehozó jogkövetkezménye. Jóllehet az Inytv. vhr. a lemondó nyilatkozat be-

sult irányában „megfelelő” határidőig. Az ajánlat postai úton való elküldése esetén ez a határidő jelentősen meghosszabbodhat amiatt, hogy az át nem vett küldeményeket az illetékes postahivatal bizonyos ideig átvételre készen tartja.59 Így hos�szabb ideig is eltarthat, amíg a tértivevény a küldeménnyel valamilyen, a nem kézbesíthetőségre utaló postai megjegy-

A lemondó nyilatkozat beszerzésének és az ingatlannyilvántartási eljárásban történő benyújtásának lehetősége rendelkezésre áll. szerzését és az ingatlan-nyilvántartási eljárásban történő benyújtását fő szabályként írja elő, a lemondó nyilatkozat hiányának maga sem tulajdonít – de a Ptk.-val ellentétesen nem is tulajdoníthatna – ilyen jogkövetkezményt.

Az eladó és az elővásárlásra jogosult közötti szerződés létrejöttét eredményező – azaz az eladó és a harmadik személy közötti szerződés létrehozását meggátló – jogkövetkezménye tehát annak lenne, ha az elővásárlásra jogosult elfogadó nyilatkozatot tenne. A lemondó nyilatkozat hiányának nincs jelentősége, mert a Ptk. nem a jogkövetkezmény elhárítását, azaz nem lemondó nyilatkozat kiadását kívánja meg azért, hogy az eladó és az elővásárlásra jogosult közötti szerződés ne jöjjön létre.

A szerző álláspontja szerint az elővásárlási jogról lemondó nyilatkozat beszerzésének és benyújtásának az ingatlan-nyilvántartási eljárásba fő szabályként előírása sem az eladó, sem az elővásárlásra jogosult, sem a harmadik személy, sem az ingatlanügyi hatóság számára nem erősíti a jogbiztonságot. A lemondó nyilatkozat hiányának nincs – és nem is lehet – konzekvenciája, ilyen esetben az Inytv. vhr.-ben szabályozottak szerint, aggálytalanul folyik az eljárás.

A lemondó nyilatkozat létjogosultsága. A szerző álláspontjának bemutatásával együtt sem állítja, hogy a lemondó nyilatkozat maga felesleges lenne (csak annak fő szabályként elvárását kifogásolja). Az elővásárlásról lemondó nyilatkozat hasznos is lehet. Amint a tanulmány bemutatta58, az eladó a harmadik személytől kapott és az elővásárlási jogosulttal közölt ajánlathoz kötve van az elővásárlási jogo24

zéssel visszaérkezik a feladóhoz. Ilyen körülmények között az eladó és a harmadik személy hosszabb ideig tartó jogbizonytalanságot kénytelen elviselni.

Ennek elkerülése érdekében – kevés számú elővásárlásra jogosult esetén – személyes kapcsolattartás útján nehézség nélkül beszerezhető a lemondó nyilatkozat, nem kell kivárni az ajánlati kötöttségi határidőt, és a postai oda-vissza kézbesítéssel együtt járó esetleges időveszteség is kizárható. Ezzel a jogbizonytalanság hamarabb kiküszöbölhető és az ingatlan-nyilvántartási eljárás is meggyorsítható.

Javaslatok

Eltekintés a lemondó nyilatkozattól. A szerző úgy véli: semmi esetre sem kényszerítő vagy szigorító szabályra van szükség, amely a lemondó nyilatkozat szükségességét erősíti. Éppen ellenkezőleg: a jogalkotónak inkább el kellene tekintenie a lemondó nyilatkozat beszerzésétől és csatolásától az ingatlan-nyilvántartási eljárásban. Inkább a jelenlegi alternatívának kellene – és lehetne is – fő szabályként funkcionálnia, azaz az ajánlat közlésének megtörténtét az átvételt, illetve a kézbesíthetetlenséget igazoló irattal (tértivevény, átvételi elismervény, biztonságos kézbesítési szolgáltatói igazolás) lenne szükséges és elégséges is igazolni.60 A lemondó nyilatkozat beszerzésének és az ingatlan-nyilvántartási eljárásban történő benyújtásának lehetősége – akár egy, az Inytv. vhr.-be beépített különszabály nélkül is – rendelkezésre áll. Ha az elővásárlásra jogosult megadja a lemondó nyilatkozatot, akkor ezen egyoldalú

jognyilatkozatához a szerződésekre vonatkozó általános szabályok szerint kötve van.61 Közlés kifüggesztés útján. Kívánatos lenne, ha a jogalkotó más ingatlanok esetére is megfontolná a garázsingatlanok esetében rendelkezésre álló közlési mód kiterjesztését. A gyakorlatban – különösen társasházak, szövetkezeti házak esetében, de egyébként is – lehetnek olyan ingatlanok, például tárolók, amelyek több személy osztatlan közös tulajdonában állnak. Ezen ingatlanok esetében célszerű lenne megengedni a kifüggesztés útján történő közlést.

Az ingatlanügyi hatóság ellenőrzési jogosultsága az elővásárlási jog bejegyzésének hiánya esetén. A szerző álláspontja szerint megfontolásra érdemes ellenőrzési jogosultságot adni az ingatlanügyi hatóságnak olyan esetekben, amikor a társasház, szövetkezeti ház alapító okirata elővásárlási jogot tartalmaz az egyes albetétek tulajdonosai javára egy albetét – önálló ingatlan – eladása esetére, azonban ez az elővásárlási jog nincs bejegyezve az ingatlan-nyilvántartásba. Nem vitatható, hogy egy ilyen jogi megoldás esetleg kontraproduktív lenne, hiszen nem ösztönözné az elővásárlási jog bejegyeztetését az ingatlan-nyilvántartásba, valamint – éppen a bejegyzés hiánya miatt – nem lenne észlelhető a közlési kötelezettség betartása ellenőrzésének szükségessége.

Ugyanakkor amennyiben a tulajdonos mint eladó és a harmadik személy mint vevő között megkötendő ingatlan-adásvételi szerződésben kötelezően nyilatkozni kellene arról, hogy az alapító okirat elővásárlási jogra vonatkozó rendelkezést tartalmaz vagy nem tartalmaz, igenlő nyilatkozat esetén egy erre megalkotandó jogi norma az eladó számára a közlés megtörténtének igazolási kötelezettségét írhatná elő, az ingatlanügyi hatóság számára pedig ellenőrzési jogkört nyithatna meg. Ez esetben hasznos, a jogbiztonság szempontjából elegendő és még költségtakarékos is lenne, ha a jogalkotó a társasházak (szövetkezeti házak) estében az alapító okiratban (alapszabályban) szabályozott, az egyes albetétekre (lakásokra) megállapodott elővásárlási joggal kapcsolatos közlési kötelezettség kifüggesztés útján történő teljesítését is megengedné.62  Ügyvédek Lapja 2025 | 2

Törvényértelmezés

Jegyzetek

1 2013. évi V. törvény a Polgári törvény­ könyvről (Ptk.).

2 A teljesség igénye nélkül: Ptk. 3:166. §: Az üzletrész tagok közötti átruházása; Ptk. 3:167. §: Az üzletrész kívülálló személyre történő átruházása; Ptk. 3:219. § (2) bekezdés: Részvényre szerződéssel elővásárlási jog kikötése; Ptk. 3:234. §: Elővásárlási jogot biztosító részvény; Ptk. 5:20. §: Elővásárlási jog az épület és a föld elváló tulajdona esetén; Ptk. 5:81. §: A tu­ lajdonostárs elővásárlási joga; Ptk. 6:221. §: Az elővásárlási jog mint az adásvétel különös neme.

3 Az elővásárlási jog intézménye ismert és alkalmazott volt már a régi Ptk. (1959. évi IV. törvény a Polgári törvénykönyvről; régi Ptk.). Elővásárlási jog az épület és a föld elváló tulajdona esetén: régi Ptk. 97. § (3) bekezdés; A tulajdonostárs elővásárlási joga: régi Ptk. 145. § (2) bekezdés; Az elővásárlási jog mint az adásvétel különös neme: régi Ptk. 373. §.

4 2021. évi C. törvény az ingatlan-nyilvántar­ tásról (Inytv.). Hatályos 2025. január 15-től (egyes, 2021. június 29-től hatályba lépett rendelkezések kivételével).

5 179/2023. (V. 15.) kormányrendelet az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény végrehajtásáról (Inytv. vhr.).

Hatályos: 2023. november 30-tól (egyes rendelkezések kivételével, amelyek 2024. október 1-jétől hatályosak).

6 1997. évi CXLI. törvény az ingatlan-nyilván­ tartásról (régi Inytv.), 109/1999 (XII. 29.)

FVM-rendelet az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásá­ ról (régi Inytv. vhr.).

7 Azonosan a régi Inytv. vhr.-rel.

8 Különösen nem a termőföldekre vonatko­ zó szabályozás.

9 Dr. Udvaros Judit LL.M. ügyvéd, Európa-jogi szakjogász, kiképzett közvetítő, a Magyar– Német Jogász Egyesület elnökségi tagja, Budapest.

10 Ptk. 5:81. § (1) bekezdés.

11 Pl. a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 68. §-ának (6) bekezdése: Vé­ dett természeti érték és terület tulajdonjo­ gának változásakor az államot elővásárlási jog illeti meg, amelyet az igazgatóság – más jogosultakat megelőzően – jogosult gyakorolni. Helyi jelentőségű védett természeti terület esetében – sorrendben az igazgatóságot követően – a települési önkormányzatot is megilleti az elővásárlási jog. Jelen tanulmánynak nem célja az elővásárlási jogot tartalmazó jogszabályok teljes körű bemutatása.

12 Ptk. 6:221. és köv. §§.

13 Ptk. 6:221. § (1) bekezdés.

14 Ptk. 6:226. § (1) bekezdés.

15 Kiemelendő az ügyvédi ellenjegyzés, Inytv.

35. § (2) bekezdés.

16 Ptk. 6:226. § (2) bekezdés.

17 Ptk. 6:226. § (3) bekezdés. Jelen tanulmány szempontjából annak sincs

Ügyvédek Lapja 2025 | 2

jelentősége, hogy a jogszabályon alapuló elővásárlási jog a szerződéses elővásárlási jogot megelőzi (ugyanez a törvényhely).

18 Ptk. 6:222. § (1) bekezdés.

19 Lásd a tanulmány 3. pontját.

20 Ptk. 6:4. § (1) bekezdés.

21 Ptk. 6:4. § (2) bekezdés.

22 Ptk. 6:5. § (1) bekezdés. Hasonlóan: régi Ptk. 214. § (1) bekezdés: „A szerződési nyilatkozat, ha azt szóban vagy szóbeli üzenettel tették, a másik fél tudomásszer­ zésével válik hatályossá…”

23 Ptk. 6:5. § (2) bekezdés. Hasonlóan: régi Ptk. 214. § (1) bekezdés: „…az írásban vagy távirati úton közölt nyilatkozat hatá­ lyosságához pedig az szükséges, hogy az a másik félhez megérkezzék”.

24 Ptk. 6:66. §. Hasonlóan: régi Ptk. 213. § (1).

25 Ptk. 6:222. § (4) bekezdés.

26 Ptk. 6:222. § (3) bekezdés; lásd PK 9 is.

27 Ráutaló magatartásnak sem – amely ingatlanok tekintetében az írásbeliség követelményére tekintettel nem is lehet releváns.

28 Ptk. 6:4. § (4) bekezdés.

29 Pl. BH2010.11.

30 A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 5. §-ának (3) bekezdése szerint az alapító okiratban a külön tulajdonban álló lakásra, illetőleg a külön tulajdonban álló, nem lakás céljára szolgáló helyiségre a tulajdonostársak javára elővásárlási jog lé­ tesíthető. A tanulmány kereteit meghaladja ennek részletesebb ismertetése. Lásd részletesen: NEMES Noémi: Az elővásár­ lási jog szabályozása a társasház alapító okiratában (Ingatlanjog, 2024/1).

31 2004. évi CXV. törvény a lakásszövetkeze­ tekről. Különbség a társasház és a lakás­ szövetkezet között, hogy az előbbi esetben az épület közös részei és a telek az egyes albetét-tulajdonosok közös tulajdonában, míg a lakásszövetkezetnél ezek a lakás­ szövetkezetnek mint elkülönült szervezet­ nek a tulajdonában állnak. A társasház alapítását az ingatlan-nyilvántartásba kell bejegyeztetni, a lakásszövetkezeteket pedig a cégbíróság tartja nyilván.

32 Ptk. 6:223. § (1) bekezdés.

33 A hatálytalanságból eredő igényeket a jogosult a szerződéskötésről való tudo­ másszerzéstől számított harminc napon belül érvényesítheti azzal a feltétellel, hogy az igényérvényesítéssel egyidejűleg az ajánlatot elfogadó nyilatkozatot tesz, és igazolja teljesítőképességét. A hatályta­ lanságból eredő igényeket a jogosult a szerződéskötéstől számított három év elteltével nem érvényesítheti. (Ptk. 6:223. § (1) bekezdés).

34 Inytv. vhr. 43. § (1) bekezdés, régi Inytv. vhr. 75. § (1). Lásd a tanulmány 3. b) pontját.

35 Lásd a tanulmány 3. pontját.

36 2016. évi CXXX. törvény a Polgári perrend­ tartásról (Pp.) 325. §.

37 Inytv. vhr. 43. § (1) bekezdés.

38 Hasonlóan: régi Inytv. vhr. 75. § (1) bekezdés.

39 Inytv. vhr. 43. § (3) bekezdés. Azonosan: régi Inytv. vhr. 75. § (1) bekezdés.

40 Pl. BH2021.104.

41 Pp. 325. §.

42 Inytv. vhr. 43. § (4) bekezdés. Azonosan: régi Inytv. vhr. 75. § (3a) bekezdés. A nyilatkozathoz mellékelni kell a kifüg­ gesztett vételi ajánlatnak a kifüggesztés napját, a levétel napját, valamint a nyilatkozatot tevő közös képviselő, inté­ zőbizottság elnöke vagy a szövetkezet képviseletére jogosult személy aláírását tartalmazó eredeti példányát (Inytv. vhr.

43. § (5) bekezdés, azonosan: régi Inytv. vhr. 75. § (3b) bekezdés).

43 Részletes okfejtés: ROSTA Márton: Az elővásárlási jog egyes kérdései a terem­ garázs-ingatlanok esetében (Ingatlanjog, 2022/1.)

44 Lásd a tanulmány 4. pontját.

45 A Ptk. 6:2. § (1) bekezdése szerint kötelem keletkezhet különösen (és többek között) szerződésből, egyoldalú jognyilatkozatból.

46 Ptk. 6:2. § (2) bekezdés.

47 Inytv. vhr. 43. §, régi Inyvhr. 75. §.

48 Miként a régi Inytv. vhr. is.

49 Inytv. vhr. 43. § (2) bekezdés. Hasonlóan: régi Inytv. vhr. 75. § (2) bekezdés.

50 Ptk. 1.4. §: „…a polgári jogi viszonyokban úgy kell eljárni, ahogy az az adott helyzet­ ben általában elvárható”. Pl. BH2021.147.

51 BH1996.661.

52 Inytv. 16. § (1) bekezdés: „Az ingatlan-nyil­ vántartás közhiteles hatósági nyilván­ tartás, a benne foglaltak helyességét vélelmezni kell…” A tulajdoni lap (Inytv. 10. §) az ingatlan-nyilvántartás része.

53 Ptk. 1:3. §, régi Ptk. 4. § (1) bekezdés.

54 Ptk. 5:81. § (2) bekezdés. A „résztulajdo­ nos” társtulajdonos. A „résztulajdonos” a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény szóhasználata is.

55 Ingatlan-nyilvántartáson kívüli résztulaj­ donosok esetén a közlési kötelezettség elmulasztásából folyó jogkövetkezmé­ nyek nem alkalmazhatók azzal a jogot szerzővel szemben, aki a szerződés megkötésénél jóhiszeműen járt el (Ptk. 5:81. § (2) bekezdés).

56 Jelen tanulmánynak nem célja a postai küldemény át nem vétele jogkövetkezmé­ nyeinek bemutatása általában.

57 Azonosan a régi Inytv. vhr.-rel.

58 Lásd a tanulmány 2. pontját.

59 A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény. Nem hivatalos küldemények esetén egyszeri kézbesítési kísérletet követően tíz napig.

60 Inytv. vhr. 43. § (2) bekezdés. Hasonlóan: régi Inytv. vhr. 75. § (2) bekezdés.

61 Lásd a tanulmány 3. pontját.

62 A tanulmány kézirata 2024. október 1-jei lezárással készült a hivatkozott jogsza­ bályok e napon hatályos tartalmának feldolgozásával.

25

Hétköznapi kérdés?

Kit pereljen az autóbaleset károsultja?

Indítható-e per a munkáltatóval vagy a kgfb-fedezetet nyújtó biztosítóval szemben, ha a gépjárműbaleset egyben üzemi baleset is? Az új Ptk. hatálybalépése előtt is sokszor fordult elő, hogy egy gépjárműbaleset egyben üzemi baleset is volt. Gondoljunk arra, hogy a fuvarozó két gépkocsivezetővel teljesít egy fuvarfeladatot, és miközben az egyik gépkocsivezető a járművet vezeti, balesetet okoz, és mindketten megsérülnek. A fülkében utazó gépkocsi­ vető – tragikus esetben a hátramaradt hozzátartozó – ilyen esetben eldönthette, hogy a kötelező gépjármű-fele­ lősségbiztosítási fedezetet nyújtó biztosító vagy a munkáltató ellen lép fel. A helyzet megváltozott.

Dr. Hargitai László ügyvéd, külkereskedelmi és biztosítási szakjogász, hivatalos közbeszerzési tanácsadó (2005–2014)

tosító ellen indította, a munkáltató a biztosító oldalán avatkozott be az alperesi perbehívásra.

Megszűnt a választási lehetőség

Más, a bevezetőben említetthez hasonló esetek is lehetségesek, hiszen a váltótársakat a munkáltató saját munkavállalója által vezetett gépkocsin szállíthatja a váltás helyére, a telephelyen is történhet baleset, amelyet egy munkavállaló járművezető okoz egy másiknak. Két munkavállaló a munkáltató személygépkocsiján utazhat kiküldetésbe, és az egyik munkavállaló vezetheti is a gépkocsit.

Korábban, ha perre került sor, és a károsult a munkáltató ellen indította a pert, a munkáltató oldalán a kötelező gépjármű-felelősségbiztosító avatkozott be az alperesi perbehívásra. Ha a károsult a pert a kötelező gépjármű-felelősségbiz26

A Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény azzal szüntette meg a károsult fenti választási lehetőségét, hogy bevezette a párhuzamos kártérítési igények kizárásáról szóló 6:145. § szerinti rendelkezést, amellyel akkor is a szerződésszegéssel kárt okozó kötelezettel szemben tette lehetővé a kártérítési igény érvényesítését, ha a károkozás egyébként a szerződésen kívül okozott károkért való felelősségét is megalapozza.

A fenti esetkörben tehát látszik, hogy adott egy munkáltató, akivel szerződéses viszonyban van az a károsult munkavállaló, akinek az ugyanannál a munkáltatónál foglalkoztatott másik alkalmazott – aki a balestben részes gépjárművet vezeti – baleseti kárt okoz. Ebből eredően az így kárt szenvedő munkavállaló A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) szerint a munkáltatóval szemben szerződésszegés alapján kártérítést követelhet az Mt. 166. § (1) bekezdése alapján, a munkáltató által a munkaviszonnyal összefüggésben történt károkozása alapján.

Ez tehát témánk szempontjából az a kontraktuális kártérítési felelősség, amelyhez képest a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási fedezetet nyújtó biztosító helytállási kötelezettsége nyilvánvalóan szerződésen kívüli helytállási kötelezettség, ugyanis a gépjárművet üzemben tartó munkáltató és a biztosító között jön létre a biztosítási szerződés.

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény

(KGFB tv.) alapján a biztosító, a kártalanítási számla kezelője, a nemzeti iroda, a kárrendezési megbízott, valamint a kártalanítási szervezet a gépjármű használata során okozott kárt az e törvényben foglaltak szerint megtéríti (27. §).

A fenti paragrafus szövege tartalmazza azt a rendelkezést is, amely szerint ez a kártérítés nem érinti a károsultnak a Polgári törvénykönyv szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai alapján érvényesíthető további kártérítési igényét.

Fontos, hogy az üzemi baleset során elszenvedett kárra hogyan alkalmazhatók a Polgári törvénykönyv szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai.

Az Mt. 9. § (1) bekezdése rendeli alkalmazni a munkavállaló és a munkáltató személyiségi jogainak védelmére a Ptk. 2:42–54. §-át azzal, hogy a Ptk. 2:52. § (2) és (3) bekezdése, valamint 2:53. §-a alkalmazásakor az Mt. kártérítési felelősségre vonatkozó szabályai az irányadók.

Ezzel a kérdés eldőlt: Bár a KGFB tv. általános szabályként a további kártérítési igényekre a Ptk.-t hívja fel, a speciális munkajogi rendelkezés itt hivatkozott szabálya szerint a Ptk. 2:52. § (2) és (3) bekezdése, valamint 2:53. §-a alkalmazásakor az Mt. szabályai érvényesülnek. Ez azt jelenti, hogy a munkaügyi perben nem érvényesülnek az alábbi körben a Ptk.-szabályok: – a sérelemdíj kötelezettjét és jogalapját illető speciális szabályozás; – a sérelemdíj mértékét illető speciális szabályozás; – a személyiségi jog megsértéséből eredő károkozás speciális szabályozása. Ügyvédek Lapja 2025 | 2

Hétköznapi kérdés?

Mindez nem azt jelenti, hogy a sérelemdíj munkajogi alapon ne lenne érvényesíthető a munkáltatóval, hiszen az elévülési szabályoknál külön nevesítve van.

Témánk szempontjából fontos a KGFB tv. 2023. december 23-i hatályú változása folytán a 15. § h) pont szerinti rendelkezése, amely szerint a biztosítás nem terjed ki arra a kárra, amely munkabalesetnek minősül, és a gépjármű javítási vagy karbantartási munkái során keletkezett.

Minthogy a normaszöveg nyelvtani értelmezése szerint konjugációt látunk, és például a két gépkocsivezetővel teljesített járattal kapcsolatban nincs szó javítási vagy karbantartási munkáról, a csere-gépkocsivezetők szállítása is így minősül, miként a két kiküldött esete, amikor az egyikük vezeti a gépkocsit.

Megállapítható, hogy a munkabaleset nincs kivéve a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás fedezetéből a fenti esetkörben. Ez utólag megnyugtató lehet az adott biztosítási feltételek függvényében, amikor a munkáltató, egyben a KGFB tv. szerinti biztosított elszámol a biztosítójával.

A választási lehetőség megszűnését támasztják alá az alábbiak

A birosag.hu honlapon az alábbi webhelyen olvasható áttekintés: https://birosag. hu/sites/default/files/static/ptk_e_learning/ ptk8/lecke10_lap2.html Az áttekintés az alábbi szakirodalmi forrásokat jelöli meg: BÁRDOS PÉTER: Az új Ptk. kárfelelősségi fejezete. Polgári jogi kodifikáció, 2004/5–6.

SÁNDOR TAMÁS – VÉKÁS LAJOS: Nemzetközi adásvétel. HVG-ORAC, 2005, Budapest.

A fenti, a birosag.hu honlapon olvasható áttekintésből indokolt kiemelni a következőket: „A Ptk. kötelmi jogában az egyik legjelentősebb változás, hogy szakít a régi Ptk. szerinti egységes kártérítési rendszerrel (mint ismert, a régi Ptk. 318. §-a utaló normáján keresztül deliktuális és kontraktuális felelősség szabályai azonosak voltak).”

(Az itt olvasható, részletezett különbségre a deliktuális és a kontraktuális felelősség között még visszatérünk, most még a kit lehet beperelni kérdésnél tartunk.) Ügyvédek Lapja 2025 | 2

„A Ptk. 6:145. § új rendelkezés, a jogelmélet ún. »non cumul« klauzulaként emlegeti.

Lényege: kizárja, hogy a jogosult a kötelezettel szemben ugyanazért a kárért deliktuális alapon is érvényesíthessen kártérítési igényt.

A bírói gyakorlat eddig azt a problémát, ha a szerződésszegés szerződésen kívüli felelősségi tényállást is megvalósított, főként úgy oldotta meg, hogy a deliktuális felelősségi szabályokat alkalmazta.

Azt, hogy konkrétan a témánk szempontjából milyen jogalkotói célról beszélhetünk, nehéz lenne megmondani, már csak azért is, mert a szóban forgó esetkör aligha lehetett a jogalkotó látómezőjének középpontjában, hiszen ritka, de az érintettek számára tragikusan fontos esetkörről van szó. Egyébként az, hogy a jogfejlődés arra az útra lépett, hogy ha van a felek között szerződés, akkor legyen előtérben a kontraktuális kártérítési felelősség, és a deliktuális alapon előterjesztett igény érvényesítése csak

A károsult munkavállalónak vagy a hátramaradott hozzátartozónak a munkáltatót kell perelnie remélve, hogy a munkáltató perbe hívja a kgfb-biztosítót...

A Ptk. immár normatív módon rendezi, hogy a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályait kell alkalmazni, amennyiben egy szerződésszegés egyben deliktuális felelősségi tényállást is megvalósít.”

A munkáltatót kell perelni

Témánk szempontjából azt kell kiemelni, hogy a károsult munkavállalónak vagy a hátramaradott hozzátartozónak a munkáltatót kell perelnie, és bíznia kell abban, hogy a munkáltató perbe hívja a kgfb-biztosítót, akire beavatkozóként majd kihat a per kimenetele. Ennek hiányában ugyanis a későbbi teljesítés függhet a munkáltató pénzügyi helyzetétől, fizetőképességétől.

Várható következmények a változás miatt

A fenti, birosag.hu honlapon olvasható áttekintés szerint az úgynevezett non cumul elvnek várhatóan több következménye lehet.

Nem szó szerint idézve, de a szerző hasonlóan látja: – más és más felelősséget kizáró és korlátozó rendelkezéseket kell figyelembe venni a kgfb-fedezetet nyújtó biztosító helytállási kötelezettsége és a munkáltató kártérítési felelőssége körében; – a károsult munkavállalóra nézve a munkáltató tekintetében alkalmazandó szabályok akár kedvezőtlenebbek is lehetnek; – eltérő elévülési időkhöz kell igazodnia a károsultnak.

szerződéses jogviszony hiányában foghasson helyt, aligha vitatható.

Abszurd jogi helyzet is előállhat

Nevezetesen az, hogy a hozzátartozók nem állnak szerződéses jogviszonyban a munkáltatóval, így ők perelhetik a kgfb-biztosítót, miközben párhuzamosan folyhat a per a munkáltató ellen is. Ráadásul a per felfüggesztésének a másik perre tekintettel nincs Pp. szerinti egyértelmű, illetőleg kötelező alapja, hiszen a Pp. 123. §-a eleve bírói mérlegelésre bízza a per felfüggesztését, és azt is csak abban az esetben, ha a per eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amely más – ott felsorolt – eljárás tárgya.

Eleve más a két per tárgya. Egyik esetben a kgfb-biztosító helytállási kötelezettsége, másik esetben a munkáltató kártérítési felelőssége. Másrészt: van-e az egyik perhez képest a másik perben felmerülő előzetes kérdés? A szerző kénytelen azt a kellemetlen álláspontot megfogalmazni, hogy mindkettőt meg tudná indokolni. Amikor még a károsultak választhattak a bevezetőben írtak szerint, és felmerült a károsulti közrehatás, akkor a szerző tapasztalata szerint a párhuzamosan folyó perek egyikét sem volt szokás felfüggeszteni, a bírók valamiképp bevárták az egyazon baleset kapcsán folyó másik per orvosszakértői bizonyításon alapuló ítéletét, hogy legyen egységes a baleset során a károsulti közrehatás megítélése. (A biztonsági öv használatának elmulasztásáról volt szó.)

27

Hétköznapi kérdés?

Könnyebb perelni a munkáltatót, mint a kgfb-biztosítót?

Ebből az új anyagi jogi helyzetből adódó új perlési lehetőségből károsulti oldalon több nehézség adódik. Már a perindítás pillanatától is van egy kitettsége a munkáltató fizetőképességét és azt tekintve, hogy csőd- vagy felszámolási eljárás alatt áll-e, vagy van-e ellene végrehajtás. Elveszíti tehát a károsulti oldal azt kedvező pozíciót, hogy olyan biztosítót perelhet, amely megfelelő biztosításfelügyelet és a fizetőképességére, tartalékképzésére vonatkozó szabályok hatálya alatt áll. A munkáltató védekezésének lehetőségei tágabbak, hiszen az Mt. 166. § (2) bekezdése szerint hivatkozhat az ellenőrzési körén kívül eső olyan körülményre, amellyel nem kellett számolnia, és nem volt elvárható, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje vagy a kárt elhárítsa.

Ezzel szemben a kgfb-biztosító fedezete a KGFB tv. 15. §-ában tételesen felsoroltakra nem terjed ki, a taxáció kevesebb bizonytalanságot hagy. A KGFB számára nincs olyan mentesülés a helytállási kötelezettség alól, ami az Mt. fent hivatkozott 166. § (2) bekezdésében olvasható.

Például egy ráfutásos balesetnél, amelyben több jármű ütközik, mert a sor elején vészfékezés történt, de több egymás után érkező jármű vezetője nem tartotta be a követési távolságot, több kérdés is felmerül: – Ez olyan körülmény-e a munkáltató számára, amivel nem kellett számolnia?

– Elvárható volt-e, hogy ezt a károkozó körülményt elkerülje vagy elhárítsa?

Hosszas pereskedés várható műszaki szakértők bevonásával a fenti kérdéseket illetően arról, hogy a munkáltató egyik gépkocsivezetője által a fülkében szállított másik gépkocsivezető kára tekintetében hogyan alakul a munkáltató kártérítési felelőssége. Elég arra gondolni, hogy az egymásba futó járművek sokszor úgy ütköznek, hogy az utolsó, nagy sebességgel érkező jármű tolja egymásba őket.

Helyszínelő és gépjármű-műszaki szakértő legyen a talpán, aki ehhez képest korrekt tényállást tud igazolni.

A konkrét példáktól elvonatkoztatva térjünk vissza a birosag.hu honlapon található áttekintésre: 28

„Különbség a deliktuális és kontraktuális felelősségnél két ponton jelentkezik. a) a kimentésnél addig, amíg a szerződésen kívüli károkozásnál maradt a felróhatósági elv – addig a szerződéses felelősségnél a kimentés elszakadt a felróhatósági elvtől, és a kimentés megszigorodott (lásd alább a kimentési feltételek részletezését); b) a megtérítendő kár feltételeinél – így amíg a deliktuális felelősségnél a teljes kártérítés elve érvényesül, addig szerződéses károkozásnál az előrelátható károkra korlátozódik a következménykárok és az elmaradt haszon körében.”

Jól látható tehát úgy gyakorlati, mint elvi síkon a különbség a régi és az új helyzet között.

Ha már a kontraktuális alapú igényérvényesítés maradt

Kemenes István A kontraktuális kártérítés egyes kérdései címmel írt cikket. Az írás a Magyar Jog 2017. évi 1. lapszámában (1– 10. o.) jelent meg.

Az írás a fentiekhez képest tágítja esetkörünket, és arra az elképzelhető esetre is ad útmutatást, amikor a munkáltató azzal védekezik, hogy a károsultnak semmi keresnivalója nem volt a járműben, a kollégája csak szívességből vitte el: „Felmerül a kérdés, hogy ingyenes szerződések megszegése esetén érvényesül-e a Ptk.-nak a párhuzamos kártérítési igények kizárására vonatkozó 6:145. §-a.

Felvetődött például az a konkrét szituáció, ha valaki a személygépkocsijával baráti, szívességi alapon mást elfuvaroz, és az utazás során balesetet okoz, amelynek következtében az ingyenesen szállított utasa súlyosan megsérül; alkalmazhatók-e vele szemben a deliktuális veszélyes üzemi kártérítési felelősség szabályai? A szívességi fuvarozás ugyanis nyilvánvalóan szerződéses jogviszonyt feltételez (ingyenes vállalkozási szerződés), e szerződés megszegése pedig – első ránézésre – kizárja a deliktuális kártérítés bármelyik tényállásának alkalmazását.”

Témánk szempontjából ezt a feltételezett tényállást azzal kell kiegészíteni, hogy ha két munkavállalóról van szó, akkor a balesetet okozó munkavállaló gépkocsivezető magatartásáért a munkáltató felelőssége vizsgálandó. A Ptk. 6:540. §-a szerint ha az alkalmazott a

foglalkoztatására irányuló jogviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, a károsulttal szemben a munkáltató a felelős.

A non cumul elv alkalmazandóságának szempontjából feltűnő, hogy a Ptk. fenti rendelkezése harmadik személynek történő károkozásról szól. Kérdés, hogy a két munkavállaló közül a kárt szenvedő utas lehet-e harmadik személy, ha van munkaszerződése a gépjárművet üzemben tartó munkáltatóval. Az adott tényállás szempontjából vagy megalapozott a munkáltató védekezése – miszerint semmi keresnivalója nem volt a gépjárműben a károsultnak –, vagy nem. Vagy kimenti magát az Mt. 166. § (2) rendelkezései szerint, vegy sem.

Amennyiben a perindítás a kgfb-biztosító ellen történik, és a non cumul elv miatt az évekig folyó perlés sikertelen – és a munkáltató ellen párhuzamosan nem indítottak pert, majd nyomban a kgfb-per lezárultáig fel is függesztve –, a károsult komoly elévülési problémákkal szembesülhet.

Kemenes István A kontraktuális kártérítés egyes kérdései címmel írt cikkéhez vis�szatérve érdemes idézni a következőket: „Megjegyzésre érdemes, hogy a 2013. évi CCXXXVI. törvény 121. §-ához fűzött indokolás tartalmazza a következő mondatot: »A gépjármű üzemeltetése során okozott károk szerződésen kívül okozott károknak minősülnek.« A jogszabálynak nem minősülő indokolás nyilvánvalóan téves, ugyanis a gépjármű üzemeltetése során okozott károk adott esetben szerződéses jogviszony keretei között merülhetnek fel. Ebben az aspektusban helytállóan világít rá Lábady Tamás: »…az új törvénynek a párhuzamos kártérítési igényeket kizáró (non cumul) szabálya (6:145. §) nem teszi lehetővé, hogy veszélyes üzemmel teljesített (pl. személyfuvarozási vagy utazási) szerződés megszegéséből eredő kártérítési igényeket a veszélyes üzemi felelősség szabályai szerint bíráljon el bíróság«.” (Kommentár a Polgári törvénykönyvhöz, Wolters Kluwer Kiadó, 2014. 2271. o.)”

Jelen cikk szerzője csatlakozik az indokolás fent idézett vitatásához. Témánk szempontjából is adott esetben szerződéses jogviszony keretei között merülhetnek fel a gépjármű üzemeltetése során Ügyvédek Lapja 2025 | 2

Hétköznapi kérdés?

okozott károk. De nemcsak a személyszállítási szerződések, hanem a munkaszerződések is ilyen szerződéses jogviszony kereteit alkothatják.

A bírói gyakorlat

Elöljáróban utalni kell arra, hogy a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (Bszi.) 163. §-a szabályozza, hogy mely határozatok kerülnek közzétételre. Ugyancsak a Bszi. szabályozza az előzetes döntéshozatali eljárást, a jogegységi panaszt. E cikk megírásakor a téma szempontjából ilyen eljárás, illetve panasz még nem ismeretes.

A Pp. 409. § (2) bekezdés b) pont első fordulata akkor teszi lehetővé a jogerős ítélet felülvizsgálatát, ha a vizsgált jogkérdés különleges súlyára tekintettel túlmutat az egyedi ügyön. A Kúria a felvetett jogkérdés különleges súlyára figyelemmel egyebek mellett akkor engedélyezi a felülvizsgálatot, ha a jogkérdés nagy számban előforduló új típusú ügyben merült fel (PK-vélemény 3. pont első mondata).

Mindezekhez még – úgy tűnik – kevés idő telt el, és ezzel összefügghet az is, hogy nem tipikus eset, amikor a jelen cikk által tárgyalt non cumul elvet olyan gépjárműbalesetekkel kapcsolatban alkalmazzák, amely esetekben az üzembentartó egyben munkáltatója is a károsultnak.

A Bírósági Határozatok Gyűjteményében az alábbi ítéletek lelhetőek fel:

Szegedi Törvényszék 1.P.20.081/2021/25. „A tényállás szerint felperes az alperes jogelődje általa üzemeltetett menetrend szerinti autóbuszon utazott. A megálló előtt a busz az előtte hirtelen megálló kocsisor miatt erőteljes fékezésre kényszerült. A hirtelen, intenzív fékezés miatt a felperes kizuhant az ülésből. A balesetet követően a felperest az Országos Mentőszolgálat szállította a kórházba, ahol a háti gerinc rándulását és húzódását állapították meg. Az ilyen típusú szerződéseknél egyaránt felmerülhet a szerződés megszegéséből eredő (kontraktuális) és a veszélyes üzemi (deliktuális) kártérítési felelősség szabályainak az alkalmazása. A felperes igényét a deliktuális kártérítési felelősség szabályai szerint kívánta érvényesíteni.”

A felperes annyiból szerencsés helyzetben volt, mert megváltoztatott jogalapon, de ugyanazt az alperest perelhette. Ügyvédek Lapja 2025 | 2

Szegedi Ítélőtábla Pf.I.20.753/2018/7. szám „A busz vezetője az (utca 1) és az (utca 2) kereszteződése utáni úttestrészen hirtelen fékezett. Az 1,4-2 m/s2 átlaglassulással járó, ám a fékezési folyamat során a 4 m/s2 lassulást is elérő fékezés miatt az autóbuszon korábban ülve utazó, de a leszálláshoz készülődés miatt felálló, 73 esztendős felperes kapaszkodása ellenére elesett, és a busz folyosóján előrecsúszva, a buszvezető ülése mellett, testének bal oldalán került véghelyzetbe. A baleset következtében a singcsont távoli harmad törése folytán 8 napon túl, ténylegesen kb. 2 hónap alatt gyógyuló súlyos sérülést szenvedett, jobb csuklója eltörött, fejbőre megsérült. Orvosi vizsgálatát követően a kórházból hazaengedték. A baleset időpontjában – a kora miatt – a tömegközlekedési eszközt ingyen vette igénybe.

A felperes keresetét több jogcímen terjesztette elő: elsődlegesen a Ptk. 6:535. §-ára hivatkozva a veszélyes üzemi felelősség szabályai alapján, másodlagosan kontraktuális kártérítési felelősségre utalva (Ptk. 6:142. §).

Ahogyan arra az elsőfokú bíróság is helyesen mutatott rá, a perben nem volt vitatott, hogy a felperes és az I. rendű alperes között kontraktuális, személyszállítási szolgáltatásra irányuló szerződéses jogviszony jött létre.

Az új Ptk.-nak a szerződési jogot érintő egyik legfontosabb újítása abban áll, hogy szétválasztja a kontraktuális és deliktuális kártérítést, a kontraktuális kártérítést külön szabályozza, lényegesen szigorítja, valójában objektív jogalapra helyezi. Az elhatárolás a joggyakorlat szempontjából azért különösen fontos, mert az új Ptk. – fő szabály szerint – nem engedi meg a károsult számára a választás lehetőségét. Ha a felek között szerződéses jogviszony áll fenn, akkor a jogosult a kárigényét csak a szerződésszegési kártérítés jogcímén (6:142. §) követelheti akkor is, ha egyébként a károkozás egyben a szerződésen kívüli kártérítés tényállását is megvalósítja, mely utóbbihoz tartozó speciális kárfelelősségi eset a veszélyes üzemi felelősség. E rendelkezést tartalmazza a Ptk. 6:145. §-a a Párhuzamos kártérítési igények kizárása cím alatt (úgynevezett non cumul elv).

A párhuzamos kártérítési igények kizárásáról rendelkező úgynevezett non cumul elv az abból eredő elvi problémát hivatott kizárni, hogy több kártérítési felelősségi

rendszer létezése esetén előfordul, hogy egy kártérítési eset tényállása nem csak egy felelősségi rendszer szabályai alatt helyezhető el. Ilyen kettős fedelű káresemény következik be például, ha a fokozott veszéllyel járó tevékenységgel teljesített személyszállítási szerződés keretében az utas balesetet szenved. Általánosságban véve az e balesetből keletkezett kár megtérítésére vonatkozó igényt szerződés megszegéséből eredő (kontraktuális) és veszélyes üzemi (deliktuális) kártérítési igényként is fel lehet fogni. Az új Ptk. – jogpolitikai megfontolásból – normatív formában maga dönt a kérdésben, és egyértelműen kizárja az igények kumulációját: a non cumul elvet fogadja el, és visszterhes szerződések esetén a kettős fedelű igények elbírálására a szerződésszegési szabályok kötelező alkalmazását írja elő, vagyis a károsult kártérítési igényét a kötelezettel szemben csak a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai szerint érvényesítheti.

A perbeli esetben azonban a felperes és az I. rendű alperes között nem visszterhes, hanem ingyenes kontraktuális jogviszony jött létre, hiszen a felperes a szolgáltatást – korából adódóan – ellen29

Hétköznapi kérdés?

szolgáltatás nélkül vette igénybe. Ez a körülmény azért lényeges, mert az új Ptk. megalkotása során a jogalkotói szándék ingyenes szerződések megszegésével okozott károk esetén – eltérően a visszterhes szerződésekre vonatkozó szabályoktól – nem irányult a párhuzamos kártérítési igények kizárására. Ennek oka, hogy az ilyen szerződéses jogviszonyban a felek nem tartoznak kölcsönös szolgáltatásokkal egymásnak, ami a felelősség enyhítését indokolja. Ez tükröződik a Ptk. 6:147. §-ából. Az (1) bekezdés ugyanis a szolgáltatás tárgyában bekövetkezett ún. tapadó károkért való felelősséget a szándékos károkozásra szűkíti, a (2) bekezdés pedig úgy rendelkezik, hogy aki a szolgáltatás teljesítését ingyenesen vállalja, a jogosult vagyonában a szolgáltatással okozott kár megtérítése alól a felróhatósága hiányának bizonyításával mentesül. Az ingyenes szerződések esetében tehát a kártérítési felelősség szubjektív, felróhatósági alapú, azaz nem objektív, nem közelíti a veszélyes üzemi fokozott felelősséget. A jogalkotói szándéknak ezért az felel meg, hogy az ingyenes szerződés megszegése folytán a károsult fél választhassa akár a szerződésen kívüli kártérítés szabályainak alkalmazását, hiszen az ingyenes szerződések megszegésére vonatkozó felelősségi rendszer nem szigorúbb az általános deliktuális kárfelelősségi szabályokhoz képest. Ez azonban egyúttal azt is jelenti, hogy ha veszélyes üzem működése során következik be a kár, a hátrányos eredmény, az ingyenes szerződés jogosultja választhatja az ugyancsak deliktuális kártérítéshez tartozó, azonban szigorúbb kimentési rendelkezéseket tartalmazó, objektív alapú, üzembentartói felelősségre vonatkozó rendelkezéseket, kérve ezek alkalmazását (hasonlóan: DR. KEMENES ISTVÁN: A kontraktuális kártérítés egyes kérdései, Magyar Jog, 2017/1. szám, 7. oldal).

A perbeli esetben tehát – a szerződés ingyenes jellegére figyelemmel – a felperest választási jog illette meg, igényét érvényesíthette a veszélyes üzemi felelősség (6:535. §) szabályai szerint. Mivel keresetét elsődlegesen a Ptk. 6:535. §-ára alapította, és erre a fentiek szerint lehetősége volt, követelését – választása alapján – elsősorban e szabályok alapján kellett elbírálni.”

30

Látható, hogy ezek a jogesetek csak annyiban adnak támpontot, amennyiben a bírósági gyakorlatban alkalmazást nyer a non cumul elv, és az üzemi balesetet szenvedő, munkaviszonyban álló munkavállaló sem választhat, hogy a kgfb-biztosítót vagy a munkáltatóját perli. Ha viszont – eszerint tévedésből – a munkáltató helyett a kgfb-biztosító elleni perrel kezdi az igényérvényesítést, akkor értékes éveket veszíthet a munkáltatóval szemben az igény érvényesítésére nyitva álló, Mt. 286. § (1) bek. szerinti, alapesetben hároméves elévülési időből. Igaz ugyan, hogy az Mt. 286. § (2) bek. szerint a bűncselekménnyel okozott a) kár megtérítésére vagy b) személyiségi jogsértéssel összefüggő sérelemdíj megfizetésére irányuló igény öt év; ha a büntethetőség elévülési ideje ennél hosszabb, ennek megfelelő idő alatt évül el. Összegzés

Látható, hogy a bevezetőben írtak szerint a károsult munkavállaló korábbi választási lehetősége megszűnt. A gépjármű-balesetet és egyszersmind üzemi balesetet elszenvedő munkavállaló – ha a munkáltató által üzemben tartott gépkocsiban vagy azáltal úgy szenvedi el a balesetét, hogy a járművet egy másik munkavállaló vezeti – munkajogi alapon érvényesítheti kártérítési igényét a munkáltatójával szemben. Ez az igényérvényesítés – az eltérő jogalap folytán – sokkal körülményesebb, mint korábban ilyen esetekben a kgfb-biztosító elleni igényérvényesítés. Annyiban körülményesebb, amennyiben az Mt. 166. § (2) bekezdés a) pontja értelmében a munkáltató mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a) a kárt az ellenőrzési körén kívül eső olyan körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia, és nem volt elvárható, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje vagy a kárt elhárítsa, vagy b) pontja értelmében azt, hogy a kárt kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta. Kell számolnia a munkáltatónak azzal, hogy az a másik munkáltató balesetet fog okozni? A cikk szerzője szerint nem elég csak annyit nyilatkoznia a munkáltatónak, hogy „nem kellett”. Le kell vezetni – feltehetőleg az eljáró jogi képviselők le is fogják vezetni –, hogy

konkrétan, az adott esetben mi volt a baleset oka, a balesetet okozó másik munkavállaló magatartása, a közúti közlekedés során általában tényleg kell-e számolni vele. Gondoljunk csak valamely eltitkolt alvászavaros betegségre, ami mellett a munkáltató nem számolhatott azzal, hogy nem elég a vezetési és pihenőidőkre vonatkozó szabályokat betartani. Sajnos úgy is következnek be balesetek, hogy a gépjárművezető hirtelen rosszul lesz. Ezzel is kell számolnia a munkáltatónak?

Még ha az igényérvényesítés jogalap szempontjából sikeres is, a végrehajtásban lényegesen nagyobb kockázattal néz szembe a munkavállaló a non cumul szabály „kötelező haladási iránya” folytán.

Mi a megoldás?

Amennyiben ez a jogalkotás úttévesztése volt – amire a cikk szerzője hajlik –, akkor vissza kell menni addig az útkereszteződésig, ahol még jó úton jártunk. Jó úton jártunk, amikor a kgfb-törvény azt a lehetőséget adta meg a károsultaknak, hogy közvetlenül perelhessék a biztosítót, ne legyenek kitéve a gépjármű-üzembentartók anyagi helyzetének, az igényérvényesítés kockázatainak velük szemben. 28. § (1) Sem rendszertani, sem dogmatikai, sem jogpolitikai indok nem látszik azt illetően, hogy pont az üzemi baleset által sújtott munkavállaló legyen megfosztva ettől a kedvező pozíciótól, vagyis vissza kell adni a munkavállalónak a kgfb-biztosító elleni perlés lehetőségét. Ez történhet a Ptk. 6:145. § rendelkezésének alább dőlt betűvel jelölt kiegészítésével: 6:145. § [Párhuzamos kártérítési igények kizárása] A jogosult kártérítési igényét a kötelezettel szemben akkor is a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai szerint érvényesítheti, ha a kár a kötelezett szerződésen kívül okozott károkért való felelősségét is megalapozza. A munkavállaló és hozzátartozója e rendelkezés érintetlenül hagyása mellett az olyan üzemi balesetből eredő igényét a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítója ellen érvényesítheti, ha a balesetet okozó járművezető a munkáltató másik munkavállalója, és a jármű üzembentartója a munkáltató.

Addig is vigyázzanak a károsultak arra, hogy a megfelelő alperes ellen indítsák a pert!  Ügyvédek Lapja 2025 | 2

A klímaváltozás jogi vonzatai

Zöld ár

A fenntartható finanszírozási keretrendszer áttekintése Az éghajlatváltozás és a fenntarthatóság témája napjaink egyik legfontosabb kihívása, amely már nemcsak a környezetvédelmi szakértők, hanem a gazdasági szereplők és a jogászok figyelmét is megköveteli. A klímavál­ tozás elleni küzdelem mérföldköve a párizsi megállapodás és az európai zöldmegállapodás elfogadása, ami­ nek keretében az Európai Unió konkrét intézkedéseket hozott klímacéljai eléréséhez. A cikk célja, hogy rövid, de átfogó áttekintést nyújtson az EU fenntartható finanszírozási koncepciójáról, fontosabb elemeiről és kapcso­ lódó szabályairól. A rendszer a taxonómia, a nyilvánosságra hozatal és a standardizálás pillérére épül, amely­ ben úgy kívánják mozgósítani a zöldátálláshoz szükséges tőkét, hogy közben az unió gazdasági versenyképes­ sége is biztosított legyen. A cikk a szabályozási keretrendszer bemutatása során – összhangban a szabályozói logikával – a klíma- és környezeti aspektusokra helyezi a hangsúlyt. Külön figyelmet kap a taxonómiarendelet (EU) 2020/852), amely meghatározza, hogy mely gazdasági tevékenységek tekinthetők környezetileg fenntart­ hatónak. Áttekintjük az átláthatóságot biztosító szabályokat és a zöldkötvényekre vonatkozó standardokat mint a gyakorlati alkalmazás egyik példáját. Az ESG egyfajta vezérelvvé válik az uniós intézmények, finanszírozók és cégek számára. A fenntarthatóság, a biodiverzitás területén egyre tudatosabbá váló ügyfelek igényeire figye­ lemmel az általános gazdasági jogi tanácsadáshoz szükséges széles körű tájékozottság részévé válik, hogy minden gyakorló jogásznak ismerete legyen a zöldszabályozás alapjairól.

Dr. Polt Patrícia jogtanácsos, OTP Bank

Bevezetés

Új dimenziót kapott a klímaváltozás elleni küzdelem, amikor 2015-ben, a COP21 során Párizsban elfogadták az éghajlatváltozásról szóló párizsi megállapodást, amelyet az Európai Unió és valamennyi tagállama aláírt és megerősített. A megállapodás értelmében az aláíró felek vállalták, hogy közösen fellépnek az éghajlatváltozás ellen, jóval 2 °C alatt tartják a globális felmelegedés mértékét az iparosodás előtti szinthez képest. (Iparosodás előtti időknek tekinthetjük az 1750-es évek előtti időt, mielőtt a fosszilis tüzelőanyagok kiterjedt égetése elkezdte volna jelentősen megnövelni az üvegházhatású gázok [ühg] szintjét a légkörben.) Az EU a zöldítési folyamat részeként 2019-ben elfogadta az európai zöldmegállapodást a klímasemleges uniós gazdaság 2050-ig történő megvalósításáról, valamint közbenső intézkedésként az Irány az 55% nevű csomagban rögzítette, hogy 2030-ra az 1990-es szinthez képest legalább 55 százalékkal csökkenti az uniós kibocsátást.

A párizsi megállapodás aláírásával és az európai zöldmegállapodás elfogadásával az EU hitet tett a karbonszegény, erőforrás-hatékony és fenntartható gazdaság megvalósítása mellett. E cikk a Ügyvédek Lapja 2025 | 2

fenntartható finanszírozás keretrendszerét adó, 2018-as cselekvési terv mentén (lásd A bizottság közleménye, cselekvési terv: A fenntartható növekedés finanszírozása) iránytűként kíván szolgálni a szabályozási rendszer áttekintésével, hogy segítséget nyújtson a szabályozás alapvető ös�szefüggéseinek megismerésében és az arról való gondolkodásban.

A klímasemlegesség és a pénzügyi rendszer

Az európai zöldpolitika hátterét az európai zöldmegállapodásban lefektetett klímasemlegességre vállalt kötelezettség határozza meg. De mit jelent a klímasemlegesség? Ennek kapcsán általában az ühg-kibocsátás csökkentéséről beszélünk, de nem csupán erről van szó. A klímasemlegesség eléréséhez a kibocsátás lehető legnagyobb mértékű csökkentése mellett kompenzálni kell a tényleges, szükségszerű kibocsátást is, így érhető el az úgynevezett nettó nulla egyensúly. Ez történhet a szén-dioxid légkörből való eltávolításával, illetve egyéb klímaprojektek megvalósítása révén, például befektetéssel a megújuló energiába.

A zöldprojektek végrehajtása a társadalom aktív közreműködését és az uniós 31

A klímaváltozás jogi vonzatai

intézmények széles körű együttműködését igényli. Ebben a viszonyrendszerben a pénzügyi szektornak kiemelt szerep és felelősség jut. Az áll e mögött, hogy a pénzintézetek tevékenységük során hos�szú távú értékeket tudnak teremteni, különösen, ha döntéshozatali folyamataikban a karbonsemleges beruházásokat és befektetéseket részesítik előnyben, szemben a környezetvédelmi és szabályozási értelemben sem fenntartható projektekkel (például szénbányák finanszírozása).

Abban rejlik a pénzügyi rendszer kulcsfunkciója, hogy a közreműködése nélkül nem működnek a fizetési tranzakciók, és a megtakarítások hitellé transzformálása sem valósul meg. A pénzügyi rendszernek ezért tudatosságot kell mutatnia a vállalt éghajlati és környezeti kockázatok, más néven fizikai kockázatok kezelésében és korlátozásában (extrém hőhullámok, aszály stb.). Ezek a kockázatok közvetlenül érintik a pénzintézetek infrastruktúráját, egyben hatással lehetnek az ügyfél fizetőképességére is.

A fenntartható fejlődés és a fenntarthatóbb – igazságosabb, méltányosabb éghajlatvédelmi – gazdaságra való átállás, azaz a zöldátállás megvalósításához minden szinten aktív támogatásra és közreműködésre van szükség. (Például hogy a gazdaság áttérjen a tisztább energiaforrásokra – vízenergia stb. – a fosszilis tüzelőanyagokról, az olajról és a gázról.) E folyamat elősegítésére az EU a zöld pénzügyek ösztönzését célzó programokat is indított.

bankok számára kínált zöldtőkekövetelmény-kedvezmény szabályaival (lásd [EU] 2019/876 rendelet 501a cikk), illetve olyan, vállalatoknak szóló kezdeményezésekkel, mint az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus (lásd [EU] 2023/956 rendelet).

Az Európai Bizottság ezzel párhuzamosan elismeri, hogy a fenntarthatósági célok megvalósítása rövid távon többletköltséget generál, szükség van egyes kö-

Fogalommeghatározás(ok)

vetelmények egyszerűsítésére a sikeres transzformáció érdekében. 2024 októberében Ursula von der Leyen a pénzügyi szolgáltatásokért felelős biztosjelöltnek címzett missziós levelében – amelyben a bizottság elnöke kijelölte a főbb irányvonalakat a 2029-ig tartó ciklusban – kifejezetten arra kérte a bizottságot, hogy bővítse a fenntartható finanszírozás kereteit az ellenálló képesség növelése érdekében az éghajlatváltozással szemben.

ténő befektetések növekedéséhez vezet. A környezetvédelmi megfontolások (E) közé tartozhat az éghajlatváltozás enyhítése, az ahhoz való alkalmazkodás, valamint a környezet tágabb értelemben vett védelme, például a biológiai sokféleség megőrzése. A szociális megfontolások (S) az egyenlőtlenség, a munkaügyi kapcsolatok, a befektetés a közösségekbe, valamint az emberi jogok kérdéseit érinthetik. A közés magánintézmények irányítása (G) –

Egyes definíciók ismerete alapvető fontosságú. A fenntartható finanszírozási tevékenyéget a bizottság a következőképp értelmezte és határozta meg: „A fenntartható finanszírozás általában azt a folyamatot jelenti, amelynek során a befektetési döntések meghozatalakor figyelembe veszik a környezeti, társadalmi és irányítási (ESG) szempontokat, ami a hosszabb távú és fenntartható tevékenységekbe tör-

Ösztönzés a zöld pénzügyekben

Az EU egyre aktívabb a zöldátállást ösztönző szabályok kidolgozásában, aminek köszönhetően a fenntartható finanszírozás az egyik legdinamikusabban formálódó terület. Nincs ugyanakkor arra vonatkozó kötelező erejű uniós elvárás vagy jogi kötőerővel nem bíró iránymutatás, amely előírná a pénzügyi szektor számára a zöldbefeketések volumenét. Vállalati oldalon teljesen önkéntes a zöldfinanszírozás, de fontos, hogy önmagában attól, hogy a vállalat zöldfinanszírozást vesz igénybe, még nem feltétlenül környezetbarát.

Az EU – egyelőre – alapvetően inkább csak ösztönzi a zöld célú források nyújtását és igénybevételét, például a 32

Ügyvédek Lapja 2025 | 2

A klímaváltozás jogi vonzatai

ezen belül az irányítási struktúrák, a vezetői javadalmazás stb. – alapvető szerepet játszik abban, hogy a társadalmi és környezeti szempontok beépüljenek a döntéshozatali folyamatokba.” (Lásd cselekvési terv 1. pont.)

A fenti fogalomból két elemet kell kiemelni. Egyrészt az Európai Bizottság egyfajta befektetésorientált megközelítést alkalmaz, a befeketést mint pénzügyi megoldást hangsúlyozza. Másrészt a fogalomban megjelennek az ESG-szempontok. Különösen az irányítás (G) beemelése üzeni azt, hogy a fenntarthatóság nem csupán marginális cél vagy öncélú kezdeményezés; ennek megfelelően a fenntarthatóságnak transzparens és számonkérhető módon kell beépülnie a vállalati döntéshozatali folyamatokba. A konkrét intézkedések érvénybe léptetési hatásai ezért direkt módon és rövid távon is jelentős mértékben érint(het)ik a vállalatok működését, annak ellenére, hogy a klímacéloknak alapvetően nincsenek rövid távú, közvetlen hatásai. Emellett az ESG számos új kérdést is felvethet a vállalati működés és folyamatok kapcsán. Ilyen lehet a képzések szükségessége a vállalati szemléletformáláshoz, vagy a klímaváltozással kapcsolatos nagyfokú bizonytalanságokra tekintettel speciális szaktudás – például meteorológus – bevonása a hitelbírálati folyamatokba.

A fenntartható finanszírozás meghatározása tekintetében fontos állomás, hogy az uniós jogalkotók jogszabályban rögzítették a fenntartható befektetés definícióját (lásd a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről szóló EU 2019/2088 rendelet [SFDR] 2. cikk 17. pont). Az SFDR a fenntartható befektetést és a fenntarthatósági kockázatot olyan környezeti, társadalmi vagy irányítási eseményként vagy feltételként határozza meg, amelynek bekövetkezése esetén tényleges vagy potenciális jelentős negatív hatást gyakorolhat a befektetés értékére.

A fenntartható finanszírozásnak ugyanakkor más meghatározása is ismert. Például az ENSZ Környezetvédelmi Programja saját fenntartható finanszírozási definíciót alkotott.1 E szerint a fenntartható finanszírozási tevékenység a köz- és magánszektor felőli pénzáramlás növeléÜgyvédek Lapja 2025 | 2

se a fenntarthatósági célok megvalósításának irányába. Ebben a fogalommeghatározásban hangsúlyosan megjelenik a környezeti és szociális kockázatok kezelése, valamint a felelősség a fenntartható finanszírozásért.

A különböző fogalmakban a közös tényezők beazonosítása segíthet az ös�szefüggések megértésében. Ilyen közös jellemző, hogy valamennyi meghatáro-

keretrendszer létrehozásakor. A Nemzetközi Fizetések Bankja egy tanulmányában külön rámutatott, hogy ez az osztályozási tevékenység jelentős mértékben hozzájárul a fenntarthatósági célok megvalósulásához.

A CSRD szerinti kettős lényegesség a hatások lényegességének és a pénzügyi lényegességnek az egyesítését jelenti. „Egy ügy akkor lényeges, ha akár

A fenntartható finanszírozás meghatározása tekintetében az EU jogszabályban rögzítette a fenntartható befektetés definícióját. zás holisztikus szemléletet tükröz; a profittermelés mellett célként jelenik meg az értékteremtés, illetve a pozitív környezeti és társadalmi hatások maximalizálása. Az egyes fogalmak ugyanakkor más-más oldalát emelik ki a fenntartható finanszírozásnak, ezért nem tekinthetők teljesen azonosnak, többfajta értelmezésnek teret nyitva.

A fenntartható finanszírozás fogalmához szorosan kapcsolódik a hármas eredménykritérium-koncepció (triple bottom line, TBL), a taxonómia mint mechanizmus és a vállalati fenntarthatósági jelentéstételi irányelv ([EU] 2022/2464, CSRD) szerinti kettős lényegességi elv.

A TBL felöleli a vállalati teljesítmény mérésének profitmegfontolásokon túli szempontjait az alábbi felosztás szerint: ’emberek, bolygó, profit’ (people, planet, profit). A TBL ezzel tulajdonképpen forradalmasította a vállalati értéknövekedés megítélését annak kimondásával, hogy „ahhoz, hogy egy vállalat hosszú távon sikeresen működjön, és csökkentse a rövid távú profitmaximalizálás során felmerülő kockázatokat, nem csupán gazdasági, hanem társadalmi és környezeti szempontoknak is meg kell felelnie, miközben tevékenységéről átlátható módon beszámol”.2 A taxonómia a tudományokban használatos strukturálási mechanizmus. Az uniós jogalkotók ezzel a technikával osztályozták a gazdasági tevékenységeket környezeti fenntarthatósági szempontból, és fogadták el a taxonómiarendeletet ([EU] 2020/852, taxonómiarendelet) a fenntarthatósági finanszírozási

ESG-hatás szempontjából, akár pénzügyi szempontból vagy mindkettő szempontjából lényegességgel bír.”3 A kettős lényegességi elemzéssel a vállalat felméri a környezetre és a társadalomra gyakorolt hatásait, valamint azt, hogy a fenntarthatósági kérdések hogyan befolyásolják a vállalat pénzügyi teljesítményét, átfogó képet adva a vállalkozás szerepéről és kapcsolatairól a világban. Hatáslényegesség lehet az, amikor a vállalkozás nem megfelelő hulladékkezelése szennyezéshez vezet, ami kihat a helyi ökoszisztémára és az egészségre. Pénzügyi lényegesség lehet az, ha a klímaváltozással kapcsolatos szabályozások – tipikusan a CO2-kibocsátás csökkentését célzó új szabályok – növelik a fosszilis tüzelőanyagokra támaszkodó vállalkozások működési költségeit, ami hatással lehet a pénzügyi teljesítményre.

Az EU-szabályozási keret

A fenntartható finanszírozás uniós szabályozásának alapköve a már említett cselekvési terv. Az EU 2019–2020-ban ezt a tervet kezdte megvalósítani a keretet adó jogszabályok megalkotásával. A legfontosabb jogszabályok nagyjából elkészültek, 2025-től várhatóan a konkrét végrehajtás kerül az Európai Bizottság fókuszába (lásd missziós levél).

A cselekvési terv komplex megközelítéssel jelöli ki a főbb irányvonalakat a fenntartható finanszírozási szabályrendszer kapcsán, tekintettel arra, hogy az ESG többféle elképzelésnek és értelmezésnek adhat teret (akár például az egyes érdekcsoportok eltérő fókusza szerint, 33

A klímaváltozás jogi vonzatai

akár regionális, kulturális különbségek alapján). Általánosságban azt kell leszögezni, hogy bár az uniós szabályozás klíma- és környezetvédelmi központú, nem lehet valakinek vagy valaminek a hátrányára megvalósítani a zöldátállást. Ezt kifejezetten az ESG (S) faktora hivatott biztosítani, továbbá ezt támogatja az is, hogy a hitelesség kiemelten fontos elem a rendszerben.

Az EU-szabályozási keret pillérei

A jogszabályi rendszer alapvetően az alábbiakban vázolt három pillérre – taxonómia, nyilvánosságra hozatal, standardizálás – épül.

Az első pillér a taxonómiarendelet, amely megszabja, hogy mely gazdasági tevékenységek tekinthetők környezeti szempontból fenntarthatónak. A taxonómia hat célkitűzést definiál (lásd alább), amelyek legalább valamelyikéhez hozzá kell járulnia egy tevékenységnek. A fenntartható minőség meghatározása azonban ennél összetettebb. Egyfelől ugyanis egy gazdasági tevékenység csak abban az esetben tekinthető fenntarthatónak, ha úgy járul hozzá valamely célkitűzéshez, hogy közben nem sérül egy másik cél (ez az úgynevezett Ne okozz jelentős kárt,

első két célhoz kapcsolódó részletek – azaz a klímaváltozás mérséklése (vagyis az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése) és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás (avagy az éghajlatváltozás jelenlegi hatásaira és a jövőben várható hatásokra való felkészülésre és az azokhoz való alkalmazkodásra irányuló intézkedések) – jelentek meg az éghajlat-politikai taxonómiáról szóló felhatalmazáson alapuló jogi aktusban ([EU] 2021/2139).4 Ezt követően fogadták el a környezetpolitikai felhatalmazáson alapuló jogi aktust ([EU] 2023/2486), amely a fennmaradó négy cél – vízi és tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme, áttérés a körforgásos gazdaságra, szennyezés megelőzése és csökkentése, valamint a biológiai sokféleség helyreállítása – részletszabályait tartalmazza.5 A második pillér a pénzügyi és nem pénzügyi vállalkozásokra vonatkozó közzétételi keretrendszer, amely az átláthatóság növelését szolgálja. Szűken vett pénzügyi szempontból a közzétételi keretrendszer azt biztosítja, hogy a befektetők megfelelő és átfogó információkat kapjanak a zöldbefektetési döntések megalapozásához. Tágabb értelemben ez a vállalatok

Az EU-szabályozási keret alapvetően az alábbiakban vázolt három pillérre épül: taxonómia, nyilvánosságra hozatal, standardizálás.

Do No Significant Harm elve). A hozzájárulás háromféle módon történhet. Egyrészt saját teljesítménnyel (azaz amikor eleve alacsony kibocsátású a tevékenység, tipikusan a napelemek sorolhatók ebbe a kategóriába), másrészt az átmenet támogatásával (olyan tevékenységek, amelyek szükségesek a sikeres zöldátálláshoz, de nem feltétlenül környezetbarát munkák, például az épületek korszerűsítése), illetve az úgynevezett képessé tevő tevékenységek végzésével (amelyek a fenti két kategóriát támogatják például valamilyen eszköz gyártásával). A rendelet szerint további konjunktív feltétele a fenntarthatóságnak, hogy a tevékenység során tiszteletben kell tartani az emberi jogokat is.

A taxonómiában rögzített célokat szakaszosan dolgozták ki. Először az 34

fenntarthatósági teljesítményének (amelybe beletartozik természetesen a jogszabályi megfelelés is) megértésének és mérésének kulcsa. A megfelelő mérések elvégzéséhez szisztematikus megközelítésre van szükség, ezért a szabványosítás különösen fontos annak érdekében, hogy az adatok relevánsak, időszerűek és mindenki számára egyértelműek legyenek. E tekintetben releváns jogszabály különösen az SFDR, a CSRD, valamint a taxonómiarendelet SFDR-t kiegészítő rendelkezései. Az SFDR a pénzintézeteket kötelezi arra, hogy standardizált formában tegyék közzé a fenntarthatósági kockázatokról és hatásokról kapcsolatos információkat, a CSRD szektorsemlegesen a nagyvállalatok szabványosított fenntarthatósági jelentési kötelezettségeit írja elő.6

A közzétételi szabályozás folyamatosan alakul. A vállalatok átláthatóságának növelése szükségszerűen kiemelt cél, annak ellenére is, hogy a nyilvánosságra hozatali kötelezettségi szabályok komoly adminisztrációs terheket rónak rájuk. Az átláthatóság fokozása különösen azért fontos, mert a befektetők és a fogyasztók esetleges félrevezetése, megtévesztése aláássa a zöldtörekvések hitelességét. Ez a veszély vagy jelenség az úgynevezett zöldre festés, amikor egy vállalat megtévesztő vagy félrevezető módon azt a hamis benyomást kelti, hogy terméke vagy működése környezetbarát, illetve megfelel a környezetvédelmi fenntarthatósági normáknak.

A harmadik pillér a fenntartható megoldások kidolgozására szolgáló eszköztár. A pénzügyi rendszernek a zöldberuházások támogatásához fenntartható pénzügyi megoldásokat kell kínálnia, ezért új standardokra is szükség van. A referenciamutatókról szóló rendelet ([EU] 2016/1011) és kapcsolódó végrehajtási rendeletei ([EU] 2020/181, [EU] 2020/1817, [EU] 2020/1818) az ESG-kritériumok figyelembevételével meghatározott referenciaértékeket biztosítanak a fenntartható befektetésekhez. A klímareferencia-mutatók segítik a befektetőket abban, hogy a befektetéseik összhangban legyenek az alacsony CO2-kibocsátású gazdaságra való átállással és a párizsi egyezmény céljával, illetve könnyebben össze tudják hasonlítani befektetéseik szénlábnyomát.

Kiemelt jogszabály továbbá e tekintetben a zöldkötvényrendelet ([EU] 2023/2631, EUGBS), amely a zöldkötvények tekintetében határoz meg egységes szabályokat az EU-ban. A zöldkötvény jó példája7 a szabályok gyakorlati megvalósulásának, de egyébként már számos más zöld pénzügyi eszköz – zöldhitel, zöldbiztosítás, szociális kötvény stb. – is található a piacon. Ezek jó része azonban jelenleg még valahol a piaci önszabályozás és a szabályozatlanság metszetében helyezkedik el.

Zöldkötvény

A zöldkötvények olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, amelyekből származó bevételek (vagy az azzal egyenértékű összeg) zöldprojektek részbeni Ügyvédek Lapja 2025 | 2

A klímaváltozás jogi vonzatai

vagy teljes (re)finanszírozására használhatók. Az első zöldkötvény-kibocsátás a Világbankhoz köthető, 2008-ban történt. Ez alapozta meg a zöldkötvénnyel kapcsolatos piaci gyakorlatokat, és lett az alapja a nemzetközi tőkepiaci szövetség 2014-es zöldkötvényelveinek (GBP). A GBP a piaci szereplők számára tartalmaz nem kötelező erejű iránymutatásokat (legjobb gyakorlatokat) a környezeti (E) és szociális (S) cé-

milyen árral jár a közösségek számára.

Ez utóbbi azonban nem csupán gazdasági kérdés.

A 2024-es magyar elnökség és a második Von der Leyen-bizottság egyik kiemelt stratégiai célkitűzése a versenyképesség megőrzése és fokozása, ami már nem választható el a zöldítési folyamattól és a klímaváltozásra adott reakcióktól. Nyilvánvaló, hogy az EU-nak úgy

A szabályozási folyamat bemutatása orientálhatja a jogalkalmazókat, hogy a zöldítés a mindennapi (szakmai) tevékenység része legyen. lokat szolgáló kötvények kibocsátására. A GBP jelentős mérföldkő a zöldkötvények fellendülésében, mert rámutat az instrumentum társadalmi és értékteremtő szerepére és arra, hogy a zöldkötvény fenntartható jellegének kulcsa az átláthatóság.

Az átláthatóság biztosítására speciális dokumentációk szolgálnak. Az úgynevezett allokációs jelentés ex post mutatja be, hogy a kötvényből származó pénzforrást valóban zöldcélokra használták fel, az úgynevezett hatásjelentés pedig naturális számokkal (kilotonna mértékegységben) írja le, hogy az adott projektben mennyi volt a ki nem bocsátott CO2. A naturális számot le szokták fordítani akként, hogy hány millió fa fotoszintézisének felel meg.

Az EU 2023-ban szükségesnek tartotta az európai zöldkötvénystandard létrehozását a zöldkötvényekre vonatkozó eltérő szabványok és piaci gyakorlatok egységesítésére, aminek jegyében elkészült az EUGBS. A rendelet értelmében az európai zöldkötvényekkel kizárólag a taxonómiarendelet céljaival összhangban levő projektek finanszírozhatók. A szabályozásba számos garanciális elem is beépült, például felügyeleti rendszer annak biztosítása érdekében, hogy a vállalatok ténylegesen a környezetre tartósan pozitív hatást gyakorló tevékenység finanszírozására fordítsák bevételeiket.

Zárszó

A cikk címe szimbolikus és egyben kettős. Egyszerre kíván reflektálni arra, hogy milyen zöldítési törekvésekkel kell szembenéznünk (illetve ezek szükségességére), és arra a kérdésre, hogy mindez Ügyvédek Lapja 2025 | 2

kell megvalósítania a környezeti célkitűzéseket, hogy közben megőrzi versenyképességét, különben menthetetlenül lemarad a globális gazdasági versenyben, ami negatívan hat a klímacélokra és a zöldítési folyamatokra is.

E cikk a legfontosabb szabályozási folyamatok, fogalmak és trendek bemutatásával orientálhatja a jogalkalmazókat arra, hogy az elméleti szabályok és gyakorlati példák megismerése révén a zöldítés a mindennapi (szakmai) tevékenység része legyen.  Felhasznált irodalom: 1

https://www.mnb.hu/letoltes/mit-te­ het-az-mnb-a-zold-atallasert-5-resz-zold­ kotvenyek-a-kornyezeti-fenntarthato­ sag-szolgalataban.pdf 2 https://www.consilium.europa.eu/ en/5-facts-eu-climate-neutrality/ 3 https://www.consilium.europa.eu/en/ policies/climate-finance/#EU%20sustai­ nable%20finance%20policy 4 https://eur-lex.europa.eu/legal-content/ EN/TXT/?uri=CELEX:52023SC0209 5 Milena PRISCO: The Impact of ESG Considerations on Private Equity and Venture Capital Transactions: the Western Scenario (Linkedin, 2024) 6 Carlos VARGAS: Sustainable Finance Fundamentals (Routledge, 2024) 7 https://www.icmagroup.org/assets/ documents/Regulatory/Green-Bonds/ LMA_Green_Loan_Principles_Book­ let-220318.pdf 8 https://blog.kpmg.hu/2021/06/az-eu-ta­ xonomiarendelet-hattere-es-varhato-jelen­ tesi-kotelezettsegei/ 9 https://www.dqsglobal.com/hu-hu/ tanuljon/blog/az-unios-taxonomia-mit-je­ lent-ez-a-vallalatok-szamara 10 https://www.cep.eu/eu-topics/details/ mission-letters-for-the-eu-commissi­ on-2024-2029.html

11 https://www.consilium.europa.eu/en/ eu-climate-change/ 12 https://finance.ec.europa.eu/publica­ tions/sustainable-finance-package-2023_ en 13 https://op.europa.eu/en/publication-de­ tail/-/publication/ce43e64f-06e0-11ecb5d3-01aa75ed71a1/language-en 14 https://www.consilium.europa.eu/hu/ policies/paris-agreement-climate/ 15 https://www.consilium.europa.eu/hu/ press/press-releases/2023/10/17/ climate-finance-council-approves-conclu­ sions-ahead-of-cop28/ 16 https://www.consilium.europa.eu/en/po­ licies/climate-change/#EU-countries 17 https://securities.cib.bnpparibas/sustai­ nable-finance-action-plan-regulation-memo/ 18 https://www.mnb.hu/letoltes/dr-nagy-ga­ bor-dr-sarvari-balazs-dr-varga-ben­ ce-a-fenntarthato-bankolas-elofutarai.pdf 19 https://www.mnb.hu/letoltes/deak-vik­ toria-esg-a-harom-betu-ami-onmagabannem-menti-meg-a-foldet.pdf 20 https://www.mnb.hu/letoltes/zold-pen­ zugyi-jelentes-2024.pdf 21 https://www.unep.org/regions/asia-andpacific/regional-initiatives/supporting-re­ source-efficiency/green-financing 22 https://arsboni.hu/greenwashing-a-zold­ re-festett-hazugsag/ 23 PÁNOVICS Attila: A fenntartható finanszíro­ zás felelőssége (EJ, 2023/4., 30–36. o.)

24 World-Bank-IBRD-FY23-IMPACT-REPORT.pdf 25 https://www.worldbank.org/ en/news/immersive-sto­ ry/2019/03/18/10-years-of-gre­ en-bonds-creating-the-blueprint-for-sustai­ nability-across-capital-markets 26 https://greendex.hu/kettos-lenyegesseg-esg/ 27 https://www.bis.org/publ/bppdf/ bispap118.htm 28 EU Sustainable Finance Disclosure (SFDR) taking a new direction? What to expect for the financial services’ industry main disclosure regime in 2025 and beyond | Herbert Smith Freehills | Global law firm

Jegyzetek

1 https://www.unep.org/regions/asia-andpacific/regional-initiatives/supporting-re­ source-efficiency/green-financing.

2 https://mersz.hu/dokumentum/dj108v­ tf__12/.

3 https://greendex.hu/kettos-lenyeges­ seg-esg/.

4 Módosítva az EU 2022/1214. sz. rende­ lettel.

5 További kiegészítéseket az (EU) 2021/2178 felhatalmazáson alapuló rendelet is tartalmaz.

6 A CSRD elődje az NFRD (2014/95 EU-irányelv), amely 2028. január 1-jéig fokozatosan veszti hatályát.

7 A Világbank 2024-es adatai a fenntart­ ható kötvénybe befektetések értéke kb. ötbillió dollár.

35

Hol a hiba?

Egy BM-utasítás hármashangzatai Megtévesztő lehet a tanulmány címe, ugyanis a hármashangzatoknak a zeneművek megírásánál, előadásánál lehet különös jelentősége. Kérdés, egyáltalán hogyan kerül szóba egy jogforrás értékelésénél a zenetudo­ mány által használt fogalom. Úgy, hogy mind a zeneművekben, mind a jogalkotásnál és jogalkalmazásnál a harmónia, a megfelelő összhangzat megteremtése a cél. E tanulmány kísérletet tesz arra, hogy feltárja azokat a jogi, kutatásszakmai, finanszírozási összefüggéseket, amelyek a vonat­ kozó BM-utasítás megjelenése után már értékelhető módon átrendezték ezeket a folyamatokat.

Dr. Sebestyén Emil ügyvéd, Eger

I. In medias res

1. 2023. május 8-án jelent meg a belügyminiszter B5/2023. (05.08.) BM-utasítása (a továbbiakban: BM-utasítás) az állami fenntartású egészségügyi szolgáltatók által végzett klinikai vizsgálatok lebonyolításának egyes kérdéseiről. A BM-utasítást a fenti szolgáltatóknál az emberi felhasználásra kerülő vizsgálati készítményekkel (gyógyszerekkel) folytatott klinikai vizsgálatokra kell alkalmazni.

Már itt is hangsúlyozni kell, hogy a klinikai kutatások szabályozása meglehetősen összetett, mondhatjuk azt is, hogy szofisztikált, kiindulva az Európai Parlament és Tanács 536/2014./EU-rendeletéből. Ez olyan uniós alapvetés, amely meg-

3) A hármashangzat nélkülözhetetlen eleme az intézeti belső szabályzat (a továbbiakban: szabályzat) megalkotása. Viszonylag tág a tér arra, hogy a megbízott mint egészségügyi szolgáltató saját lehetőségeihez igazítva tárja fel és rögzítse azokat a szempontokat, amelyek egyébként megfelelnek a fenti előírásoknak is. Erre tekintettel ezeket a kérdéseket az V. fejezet alatt külön is tárgyaljuk.

II. A B5/2023. (05. 08.) BM-utasítás

Ha rövid történelmi visszatekintést teszünk, meg kell állapítanunk, hogy meglehetős intézeti sokszínűség jellemezte a BM-utasítás megjelenését megelőző időszak gyakorlatát. Az intézeti belső szabá-

A klinikai kutatások szabályozásával az Európai Parlament és Tanács meghatározza a hazai kutatások alapvető kritériumait is. határozza a hazai kutatások alapvető kritériumait is. E tanulmányban felsorolt jogszabályi katalógusból is megállapítható, mennyire terjedelmes és többszintű a honi szabályozás katalógusa.

2) A BM-utasítást időrendben követte az OKFŐ/31092-1/2023. szám alatt kibocsátott iránymutatása (a továbbiakban: iránymutatás). Az iránymutatás nyilvánvalóan az összhangzatot volt hivatott biztosítani, hiszen a BM-utasításba nem lehetett valamennyi, egyébként a végrehajtás érdekében szükséges regulát beépíteni.

36

lyozások nagyfokú eltérésekkel ugyan, de mégis többnyire az általánosság szintjén rendelkeztek. Ezen időszakban a vizsgálatok tényleges lebonyolítása több vonatkozásban is a vizsgálatban részt vevők gentlemen’s agreementjére támaszkodott.

A történelmi visszatekintés körében nem szabad elfelejtenünk, hogy 2016 szeptemberétől rendelkezésre állt egy, az AEEK és a Magyarországi Klinikai Vizsgálatszervezők Társasága közreműködésével megjelentetett ajánlás (szakmaiságát, jogi összefüggéseit tekintve nagyon értékes összefoglaló, amely többek között

eredményesen szolgálta az uniós szabályok adaptálását is).

A jóakaratú ajánlás azonban nem volt kötelező erejű, ezért időszerű és nagyon helyénvaló volt az ezzel kapcsolatos teendők legalább keretjellegű jogforrási szintű meghatározása.

III.1. A BM-utasítás általános kérdései

A történeti tényállás alapján megerősítendő tehát, hogy a BM-utasítás megalkotása és kibocsátása indokolt volt. Rögtön idekívánkozik, hogy az adott klinikai vizsgálat az egészségügyi szolgálató általános betegellátási tevékenységéből kinyújtózik a versenyszféra irányába. Ebből azt is gondolhatnánk, hogy szabad a vásár. Versenyszféra ide vagy oda, ez a rendszer korántsem a generális szerződési szabadság elvei szerint működik.

Egyrészt a megbízó (gyógyszeripari vállalkozás) vagy a CRO (Contact Research Organisation, Szerződéses Kutatási Szervezet) működése meglehetősen determinált a nemzetközi és a honi szabályozás által, másrészt a megbízott egészségügyi szolgáltató alapvetően a költségvetési irányzatok által meghatározott keretek között működik, és ilyen vizsgálat befogadása, a vonatkozó szerződés megkötése, a vizsgálat lefolytatása, pénzügyi eredményének felhasználása nemcsak a szakma által sziÜgyvédek Lapja 2025 | 2

Hol a hiba?

gorúan szabályozott, hanem a pénzügyi műveletek aspektusában is belső előírásokhoz van kötve.

Korábban már utaltunk a régmúlt egységesnek nem tekinthető, sok esetben etikai normákon nyugvó gyakorlatára. Itt kell megjegyezni, hogy – feltehetően egészen kivételesen – az is előfordult, hogy a szerződő fél nem maga az intézet, hanem azon illetékes kórházi osztály volt, aki egyébként ténylegesen lefolytatta a klinikai vizsgálatot. Ehhez elég csak annyit hozzátenni: jobb, ha nem bocsátkozunk jogalanyisági fejtegetésekbe, egyszerűen lezárjuk a kérdést azzal, hogy harmadik személyek felé magának az intézetnek van ügyletképessége és ex lege meghatározott törvényes képviselője.

Szintén „a múlt bevallásának” körébe tartozik az is, hogy egyes esetekben a vizsgálatvezetőnek különmegállapodása (lehetett) volt a szponzorral.

E kérdésekre a BM-utasítás határozott válaszokat ad. Ezekre is figyelemmel okszerű a BM-utasítás 2. § b.) pontja, amely szerint „Szponzori szerződés: A vizsgálat lefolytatására vonatkozó, egészségügyi szolgáltató és a megbízó között írásban megkötött szerződés.”

Ugyanezen paragrafus c.) pontja külön is leszögezi, hogy a klinikai vizsgálat elvégzésére kizárólag egy szerződés kerülhet megkötésre a megbízó és az egészségügyi szolgáltató között.

Legyünk figyelmesek, mert a megbízó mögött két jogi személy is állhat. Egyszerűbb eset, ha a megbízó maga a kutatás megállapításait közvetlenül felhasználó (gyógyszeripari) vállalkozás, más esetekben viszont a szerződés megkötésénél a CRO mint közvetítő cég jár el. A vonatkozó szerződés megkötése előtt feltétlenül vizsgálandó, hogy a CRO-nak mire szól a meghatalmazása, illetve milyen körben érvényesülhet a felelősségi, helytállási kötelezettsége.

A BM-utasítás 3. §-a tovább pontosítja a fenti egyértelmű regulákat. „3. §: A klinikai vizsgálat végzésére az egészségügyi szolgáltatóval megkötött szponzori szerződés mellett a vizsgálatvezető, illetve a klinikai vizsgálat lebonyolításában részt vevők, közreműködők közvetlenül nem köthetnek semmilyen további visszterhes szerződést a megbízóval.”

E klauzulát értékelve nem férhet kétség ahhoz, hogy a klinikai vizsgálathoz kapcsoÜgyvédek Lapja 2025 | 2

lódó jogviszony kizárólag a megbízó és az egészségügyi szolgáltató között jöhet létre.

Szintén a 3. § (2) bekezdéséhez tartozik, hogy a vizsgálatvezető vagy a vizsgálat lebonyolításában részt vevők más gazdasági szereplő útján sem részesülhetnek díjazásban (például külső vizsgálatszervező cégtől). A szabályban az is benne rejlik, hogy a kör pénzügyileg is bezáródik, így teljes keresztmetszetében transzparens lett a rendszer.

kor az úgynevezett fordított adózás szabályai érvényesülnek.)

A nettó bevételt csökkentheti továbbá, ha a klinikai vizsgálatba más egészségügyi szolgáltató is bekapcsolódik „képalkotó, diagnosztikai, izotóp- stb. szolgáltatásokkal”.

Ezek is áfás számlák. Ne feledjük, úgy is tárgyalhatunk, hogy ezeket a szolgáltatásokat a szponzor vagy a CRO maga szerezze be; nemcsak kiadást, hanem munkaráfordítást is meg tudunk takarítani. Így jutottunk el

Legyünk figyelmesek, a megbízó mögött két jogi személy is állhat: maga a gyógyszeripari vállalkozás és a CRO mint közvetítő cég.

A BM-utasítás 3. § (3) bekezdése viszont lehetőséget ad arra, hogy az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló foglalkoztatottakon kívül vagy helyett más személyes közreműködőt vagy alvállalkozót vonjanak be, viszont e személyi körrel már csak a vizsgálatot lefolytató intézmény jogosult szerződést kötni belső szabályzata vagy aktuális elhatározása szerint. A humán erőforrások bevonási lehetőségeit e tanulmány IV. fejezetében tárgyaljuk.

III.2. Díjazás

Ahhoz a ponthoz érkeztünk, amelynek szabályai nyilvánosan vagy látensen vitákat váltottak ki az érdekeltek meghatározott (személyi) körében.

III.2.1. Nettó bevétel

A BM-utasítás 4. §-a alapján is kézenfekvő, hogy a szponzori szerződés alapján az egészségügyi szolgáltatót illeti meg a nettó megbízási díj. A BM-utasítás pontosan fogalmaz, mert a nettó és bruttó bevétel bizony meglehetősen eltérő lehet.

Amennyiben a megbízó vagy a CRO magyarországi székhellyel rendelkezik, az egészségügyi szolgáltató a szerződésben teljesített szolgáltatásának ellenértékéről áfás számlát állít ki, tehát a bevétel 27 százaléka az állami költségvetés bevételi rovatát növeli. Ez az áfa nem igényelhető vissza, tehát az elengedhetetlen nemzetközi tekintély megszerzésén túl nyomós gazdasági érdek fűződik ahhoz, hogy minél több klinikai vizsgálatunk legyen.

(Más kérdés, ha a megbízó CRO kizárólag külföldi székhellyel rendelkezik, ak-

a nettó bevételig, amelyből legalább húsz százaléknak az intézetnél kell maradnia.

Mielőtt feltennénk a kérdést, hogy ez sok-e, vagy kevés, szükséges megjegyezni: az intézet nem fizethet rá az üzletre. Itt nem csak az effektív költségek megtérüléséről van szó. Idetartozna a meglévő infrastruktúra célirányos fejlesztése, az érintett dolgozó(k) (például e célból alkalmazott belső koordinátor) bére, továbbképzése, az amortizáció, a kimutatható energiafelhasználás költségei stb.

E kérdéskörben talán az lehetne a fő cél, hogy – nagyságrendjétől függetlenül – ez a bevételi rész ne darálódjon be az általános költségekbe. Annak a szempontrendszerét, hogy egy aktuális vizsgálat mennyibe kerülhet az adott intézetnek, csak nagyon átgondolt belső szabályozás tudja meghatározni.

III.2.2. A résztvevők díjazása

Nem kívánjuk vitatni, hogy a jogalkotó e kérdéskör szabályozásánál volt a legnehezebb helyzetben, mert nyilvánvaló, hogy a megfelelő érdekeltség fenntartása mellett gondoskodnia kellett a költségvetési szférában joggal elvárt transzparencia biztosításáról is.

A vizsgálatvezető nem véletlenül került a díjazottak első sorába első látásra megnyugtató, maximum 25 százalékos részesedési aránnyal.

Szakmai körökben senki sem vitatja, hogy a vizsgálatvezető az adott vizsgálat legfontosabb szereplője. Személyének nemcsak a vizsgálat lefolytatásában, hanem a megindulásában is meghatározó szerepe van. Nem szabad elhallgatnunk, hogy az adott intézet infrastrukturális hátterének, betegforgalmá37

Hol a hiba?

nak is befolyásoló szerepe van, de a szponzorok első lépésben többnyire a vizsgálatvezetőt keresik meg, nála tájékozódnak a tervezett vizsgálat lefolytatásáról.

Személyiségi jogok körében nem szokás ugyan a goodwill fogalmának emlegetése, pedig ténylegesen erről van szó.

Nem kétséges, hogy ebben a rendszerben a tudományos ismeretnek, a szakmai tekintélynek és a klinikai gyakorlatnak vagyoni értéke van.

tania az aktuális egészségügyi státuszát, értékelnie kell a szociális körülményeit, a hajlandósági, együttműködési képességeit (esetleg két-három éven keresztül eleget tud-e tenni a kötelező megjelenéseknek) stb.

A 23/2002. (V. 9.) EüM.-rendelet konkrétan meghatározza az alapvetően kötelező szempontokat. Megbízhatósági körbe eső kérdés: például a bevont beteg szedi-e majd a gyógyszert, amelynek adagolását a klinikai vizsgálat során hajszál-

A vizsgálatvezetőnek fel kell tárnia a beteg teljes kórelőzményét, egészségügyi státuszát, szociális körülmé­ nyeit, együttműködési képességeit.

Az sem titok, hogy a szponzor ragaszkodik ahhoz, hogy a kutatási terveiben meghatározott beteglétszám ab start biztosítva legyen, és lehetőség szerint a kiválasztottak együttműködjenek, vizsgálatban maradjanak a lezárásig. E tényezők biztosítása elsősorban a vizsgálatvezető személyéhez és tevékenységéhez köthető.

Itt említendő meg, hogy a vizsgálat további szereplői többnyire napi munkájukhoz szorosan kapcsolódva végzik a klinikai vizsgálat aktuális feladatait, azaz a többletmunkát.

Csak kívülállók részére jegyezzük meg, hogy a klinikai vizsgálat rendszere nem úgy épül fel, hogy ha „kedd, akkor klinikai vizsgálati nap”, hanem az érintett beteg generálisan megkapja az aktuális szabályok szerinti státuszellenőrzést, terápiát, de ha a vizsgálatba bevonták, a tárgyi napon esetleg lesz egy kifejezetten a klinikai vizsgálathoz köthető új vérvétel, EKG-, labor- stb. terápia alkalmazása is.

A betegek döntő hányada intézményi rendelési időben jelenik meg klinikai kezelésére. Ebben az értelemben tehát az egyéb közreműködők elsősorban munkaidejükhöz kötötten látják el a vizsgálathoz kapcsolódó többletfeladatot.

Természetesen a vizsgálatvezető effektív munkavégzési idejét is érinthetik ezek a vizsgálatok, de az ő esetében a pluszfeladatok elsősorban a munkaidején kívül tudnak realizálódni.

A teljesség igénye nélkül röviden utalnánk arra, hogy a vizsgálatvezetőnek még a vizsgálat megkezdése előtt fel kell tárnia a beteg teljes kórelőzményét, meg kell állapí38

pontosan be kell tartania? Sok esetben csak előzetes vizsgálatok dönthetik el (labor, EKG stb.), hogy a beteg mentális alkalmasságán túl objektíve alkalmas-e arra, hogy bevonják.

Az egyéb tényezők értékelése mellett talán nem is kell külön hangsúlyozni, hogy e körben is a gyógyítási feladat teljesítése a legfőbb cél, tehát az is mérlegelendő, hogy a beteg gyógyulási esélyeit mennyiben javíthatja a kipróbálásra váró gyógyszer. Összességében a beválasztási és kizárási kritériumokat is külön-külön értékelni kell minden betegnél.

Ezeket a feladatokat már az indulási fázisban el kell végezni. Ezek kívül esnek valamely vizsgálatvezető munkaköri kötelezettségein és tényleges munkaidején is.

Szorosan idekapcsolódó feladat a vizsgálat megindítása után a beteg állapotának ellenőrzése, az esetleges mellékhatások követése, jelentése, a CRF-ek (forrásdokumentáció és egyéni vizsgálati adatlap) feltöltése (ma már) elektronikus felületre. A vizsgálatvezető felel azért is, hogy a vizsgálat során használt műszerek validálása szabályszerű legyen, ugyanis validálás hiányában a műszer nem használható a klinikai vizsgálat során.

Nem gondolnánk, hogy a BM-utasítás szakmai előkészítői elfeledkeztek volna a fent felsorolt tényezők értékeléséről. A differencia ott van, hogy korábban elvileg lehetőség volt arra is, hogy a vizsgálatvezetői teendők ellátását az érintett orvos személyes közreműködésének garanciáival (úgynevezett katás cége vagy alanyi adómentes egyéni vállalkozása keretében)

végezze, és így kössön szerződést a vizsgálatot megvalósító intézettel.

Most viszont, részben a teljes keresztmetszetű transzparencia érdekében, illetve a 2000. évi C. törvény előírásaira tekintettel a vizsgálatvezetői tevékenységet is az egészségügyi szolgálati jogviszonyon belül kell megoldani. Fontos hangsúlyozni, hogy – ismereteink szerint – a felmerült véleménykülönbségek elsősorban nem szervezeti, hanem adózási vonatkozásban kerültek elő.

Generálisan az a mérleg vonható meg, hogy korábban lehetőség volt az e tevékenységből származó bevétel adójogi optimalizálására, ma pedig ezek a díjak is bérjellegű kifizetésnek minősülnek. E terhek a vizsgálatvezetőt megillető díjak jelentős csökkenését jelentik.

Több, az ilyen vizsgálatokban kiemelt feladatot ellátó résztvevőt az sem nyugtatott meg, hogy az uniós, illetve a hazai regulák szerint a vizsgálatvezető maga is ténylegesen részt vehet a vizsgálatban, egyes vizsgálati teendőket maga végezhet el, amiért különdíjazást kaphat.

Az objektivitás érdekében meg kell jegyezni, hogy az adóoptimalizálási lehetőség igénylése és gyakorlata részben az orvosok bérrendezését megelőző időszakhoz kötődik.

III.2.3. A klinikai vizsgálatban közvetlenül részt vevők díjazása

A BM-utasítás korrekt módon nevesíti a vizsgálat lebonyolításában közvetlenül részt vevők díjazását. Itt nagyon fontos hozzátenni, hogy ebbe a személyi körbe csak azok vonhatók be, akik effektív tevékenységükkel közvetlenül segédkeznek a vizsgálat lefolytatásában (vizsgáló orvosok, nővérek, asszisztensek stb.). Ha valaki például vizsgáló orvosként vesz részt a vizsgálatban, a díjazása nem lehet kevesebb, mint öt százalék. Ez nóvum, és nagyon fontos klauzulának tekintjük, hiszen ez a garanciális szabály objektivizálja a bevont vizsgáló orvosok anyagi megbecsülését, tehát belső szabályzatban vagy egyéb értékítélet alapján nem vonható el és nem csökkenthető.

Korábban a vizsgálatba bevont orvos díjazása elsősorban a vizsgálatvezető mérlegelésétől függött.

Itt hívnánk fel a figyelmet arra, hogy a további, közvetlenül közreműködő személyi kört az adott intézetnek belső szabályzatában Ügyvédek Lapja 2025 | 2

Hol a hiba?

célszerű meghatározni, figyelemmel arra is, hogy a díjazásuk teljesítményarányos legyen. Ezt a követelményt a BM-utasítás 4. § (3) bekezdése egyértelműen meghatározza, amely szerint e személyek díjazását „a felelősség- és feladatmeghatározással arányosan kell megállapítani”.

III.2.4. A nem közvetlenül részt vevők díjazása

A BM-utasítás erre a személyi körre nem ír rendelkezést, de nem is tiltja, illetve az OKFŐ által kibocsátott iránymutatás 10. pontja kifejezetten utal e személyek díjazására is. Tegyük fel, hogy az adott intézetben meghatározható terminusban több futó vizsgálat is van különböző mérföldkövekkel. A gazdálkodás, a pénzügy, a humánpolitika beosztott dolgozóinak bizony számos teendője van a vizsgálatokhoz kapcsolódó plusz- (adminisztratív) feladatok végrehajtásával.

Feltételezzük, hogy itt nem több száz ezer forintos tételt meghaladó kifizetésekről van szó, de az érdekeltség fenntartása szükségessé teszi, hogy a belső szabályzat célozza meg ezt a közvetett személyi kört is. Ennek részleteire a tanulmány V. fejezetében külön is kitérünk.

III.2.5. Eszközök használata

Szükség esetén előfordulhat, hogy a megbízó a vizsgálat során különböző eszközöket helyez ki az intézethez. Ezek az eszközök akár két-három éven keresztül is az intézet birtokában és használatában maradnak. Az eszközök átadása jogi minősítés szempontjából a Ptk. 6:357. §-a szerinti haszonkölcsön-szerződés típusához közelíthetők. Javasoljuk, hogy e szerződés külön kezelve, cégszerű aláírásokkal, mellékletként kapcsolódjon a szponzori szerződéshez, ugyanis előfordulhat, hogy a főszerződés szabályszerűen teljesül és megszűnik, míg az eszközhasználattal, annak terjedelmével, az elhasználódás, rongálódás fokával kapcsolatban véleménykülönbség adódhat. Célszerű a szerződésben azt is rögzíteni, hogy a vizsgálat lezárását követően men�nyi lehet az igényérvényesítési időszak (például hat hónap), amelynek elmulasztása jogvesztéssel jár. Egy költségvetési szerv mérlegvalódiságát, kiadási előirányzatainak felhasználását ne terheljük az általános ötéves elévülési határidővel. Ügyvédek Lapja 2025 | 2

III.2.6. Felelősség

Szakmai szempontok alapján teljesen nyilvánvaló, hogy a vizsgálat lefolytatása nem járhat a betegellátási feladatok sérelmével.

Ez a kérdéskör első lépésben a megbízói ajánlat befogadási időszakában vetődik fel, de aktuális a vizsgálat teljes lefolytatása alatt.

A BM-utasítás 6. §-a utal azokra a szempontokra, amelyekért az egészségügyi szolgáltató generálisan, míg az intézmény vezetője, illetve a bevont munkatársak saját személyükben is felelősséggel tartoznak. Célszerűnek tartjuk, ha a belső szabályzat tovább konkretizálja az adott felelősségi köröket, mert elég különösnek tűnne, ha egy szabálytalan vérvételért a főigazgatót vonnák kérdőre. Sajnos ennek elméleti büntető és polgári jogi lehetőségei fennállnak, ezért fontos, ha a felelősségi körök egyes lépcsői rögzítve vannak a belső szabályzatban.

Az Eütv. 108. §-a szerint az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának alapfeltétele, hogy a szolgáltatónak érvényes felelősségbiztosítása legyen.

E kérdéskörben a specifikus szabályokat a 2005. évi XCV. törvény tartalmazza.

E törvény szerint a megbízónak az adott vizsgálatra vonatkozóan érvényes felelősségbiztosítással kell rendelkeznie. A szerződés megkötése előtt célszerű ennek bemutatását kérni a megbízótól, sőt az sem felesleges, ha ellenőrizzük a tartalmát, a megbízó felelősségének aspektusait.

Feltétlenül szóba kell hoznunk, mi van akkor, ha a vizsgálatnak bármilyen okból nem várt mellékhatásai vannak; a jelentési kötelezettséggel párhuzamosan az intézet azonnal megkezdi a beteg gyógyítását. E pluszköltségek az osztály, az intézet költségvetési előirányzatait terhelik, nevezetesen ezt is a NEAK finanszírozza. Adott esetben ezek jelentéktelenek lehetnek, de ha az okozati összefüggés verifikálható, és a célirányos gyógyítási költségek meghaladják a százezer forintos nagyságrendet, érdemes fellapozni a fenti törvényhely rendelkezéseit, illetve a biztosítási módozatok és biztosítási szerződés apró betűs rendelkezéseit is.

III.2.7. Irányítói jogkörök

Nincs olyan nemzetközi szimpózium, ahol ne kerülne szóba a vizsgálatok lebonyolításának időfaktora vagy az admi-

nisztrációs terhek lehetőség szerinti csökkentése. A BM-utasítás 7. §-a szerint az OKFŐ hivatott arra, hogy figyelemmel kísérje a rendszer működését.

Az OKFŐ szerepét, ellenőrzési funkcióit a további pontokban tárgyaljuk, önmagában az elsődleges tíznapos jóváhagyási terminus jól előkészített anyag esetén nem jelent különösebb időhátrányt.

Előfordulhatnak különleges vizsgálatok, amelyek nem férnek bele a BM-utasítás szabályozási kereteibe. Ennek engedélyeztetése a BM egészségügyi államtitkárának hatáskörébe van utalva. Nézőpont kérdése, hogy ezt a szerződési szabadság aspektusából az intézeti hatáskör elvonásának minősítjük-e, vagy elfogadjuk, hogy lehetnek olyan vizsgálatok, amelyeket kár lenne elengedni, de esetleg szükséges hozzá az intézeti infrastruktúra valamilyen szintű felerősítése, ami meghaladja az intézet lehetőségeit.

Nem hátrányos, ha az egészségügyi irányítás legfelsőbb fóruma is tudomást szerez ezekről a lehetőségekről. Talán itt lehet kitérni arra, hogy nagyon kiélezett a piaci verseny, ám a közép-európai népességcsoport genetikai összetevői alapján széles spektrumú, mértékadó válaszokat adhat egy adott gyógyszer hatásaira. Nekünk elsősorban Zágrábbal, Belgráddal, Béccsel és Prágával kell igazolnunk a versenyképességünket, a rálátás felülről csak erősítheti pozícióinkat. Szükséges, hogy az egészségügyi struktúra megrajzolásánál ezeket a szempontokat is figyelembe vegyék.

IV. OKFŐ/31092-1-1/2023. iránymutatása

A szabályozás második szintje az iránymutatás. Ennek bevezetője rögzíti, hogy kifejezetten a BM-utasítás végrehajtását hivatott segíteni, tehát elvileg nem tartalmaz nóvumot. Már itt jelezni kívánjuk, hogy az engedélyeztetés mechanizmusa, okirati tartalma számos fontos előírást tartalmaz, ami arra kényszeríti az intézetet, hogy ab ovo transzparens módon rendezze a vizsgálat lebonyolításának belső viszonyait.

IV.1. Orvostechnikai eszközök

A BM-utasítás tárgyi hatálya nem terjed ki az orvostechnikai eszközök klinikai vizsgálatára. Erre tekintettel e körben a 33/2009. (X. 20) EüM.-rendelet előírásai az irányadók. E rendelet felhívja azokat a 39

Hol a hiba?

további aktuális uniós és honi jogforrásokat is, amelyeket szükség szerint alkalmazni kell. A toborzás lebonyolításának speciális szabályai vannak, de fokozottan figyelni kell a beleegyező nyilatkozatok tartalmára és a GDPR szabályainak maradéktalan érvényesülésére is.

IV.2. A vizsgálat lefolytatásának személyi köre IV.2.1.

A 2000. évi C. törvényből, illetve a BM-utasításból kétséget kizáróan megállapítható, hogy a vizsgálatot elsősorban az egészségügyi szolgálati jogviszony talaján kell megoldani, de az iránymutatás is megerősíti, hogy e jogviszony mellett vagy helyett „személyes közreműködő vagy alvállalkozó” is bevonható a vizsgálatba. Rögtön tegyük hozzá, hogy ezek díjazását is – az intézetet megillető díj és költség elszámolása után fennmaradó – nettó bevétel terhére lehet elszámolni.

Hogy ki a személyes közreműködő, azt a 96/2003. (VII. 15.) kormányrendelet 2. § (1) bekezdés n) pontja pontosan meghatározza. Az intézet polgári jogi szerződést köthet vele; álláspontunk szerint a megbízási jogviszony létrehozása látszik a célszerűnek. Egyebekben meg kell jegyezni, hogy az adott, konkrét feladat dönti el, hogyan éljünk a szerződéses típusszabadság lehetőségeivel. Nyilvánvalóan közreműködővel csak akkor kötünk szerződést, ha a megbízott intézetnél nincs olyan megfelelő kvalifikációval, gyakorlattal rendelkező személy, aki el tudná látni az adott feladatot.

Sokkal érdekesebb az alvállalkozó bevonása. Mind a BM-utasítás, mind az iránymutatás ezt a fogalmi meghatározást adja. Feltételezzük, hogy a jogalkotók a Ptk. 6:253. §-ának (kutatási szerződés) definícióiból indultak ki.

A Ptk. a kutatási szerződést valóban a vállalkozási típusú szerződések fejezet alatt szabályozza, de amennyiben a kutató – a megrendelő hozzájárulásával – további személyeket von be a gyógyszer kipróbálásába, azt a Ptk. közreműködő igénybevétele fogalomkörben határozza meg. Idekívánkozik a Ptk. 6:253. § (6) bekezdése is, amely szerint a díj a kutatás eredménytelen befejezése esetén is jár, a kutató díjigényére a megbízás szabályait kell alkalmazni.

Nyilván e kérdéskör külön tanulmány megírását igényelné, de vázlatosan itt is (a 40

jövőre nézve pedig feltétlenül) szükséges az alapfogalmak tisztázása. A vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó tevékenységével elérhető eredmény (mű) megvalósítására köteles.

A kutatási szerződés esetében is valamely, a kutatómunkával elérhető eredmény megvalósítása lehet a cél. Gyorsan meg kell jegyeznünk, hogy ugyan az eredmény meghatározása lehetséges egy kutatási szerződésben, de az elérésére semmilyen garancia nincs. Azt is lehet ál-

Erre tekintettel nem tartjuk indokoltnak a vállalkozó terminológia használatát, az alvállalkozóval történő szerződéskötést, mert esetleges peres vitánál (az alvállalkozó és a megbízott eltérő törvényi felelősségi köre miatt) ez jogértelmezési problémákat vethet fel. Ilyen esetben célszerűbb lenne a vizsgálatba bevont további megbízott terminológia használata.

Fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy a jogi aspektusokat értékelve a klinikai gyógyszerkipróbálás inkább az egészségügyi szolgáltatás

A klinikai kutatási szerződés a megbízás jogintézményéhez áll legközelebb, ezért e körben túl erős az alvállalkozó terminológia használata. lítani, hogy az úgynevezett negatív eredmény is eredménynek minősül, ugyanis valamely gyógyszerkomponens, vivőanyag verifikált kizárása is eredményt jelenthet, ami nyilvánvalóvá teszi, hogy a kutatómunkát nem érdemes folytatni abba az irányba. Álláspontunk szerint a humán gyógyszerek kipróbálása céljából megkötött szerződés nem sorolható a vállalkozási körbe, mert magát az eredményt, az eredmény verifikálását a megbízott intézet vagy a kutatás vezetője a vizsgálat lefolytatása alatt nem is ismeri, nem ismerheti. Az eredményről a vizsgálat lezárása után, a megbízó által elkészített vizsgálati jelentés alapján szerezhet majd tudomást.

Az intézetnek mint kutatási megbízottnak az a dolga, hogy a vizsgálati terv szerint lefolytassa a vizsgálatot. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy a terv szerint lefolytatott vizsgálat alapján a vizsgálatvezető feltölti a CRF-eket, esetleg további beszámolót, jelentést ad, de ekkor sem az intézetnek, sem a vizsgálatvezetőnek nincs tudomása arról, hogy a vizsgálatnak milyen eredménye lett. Nem titok az sem, hogy egyes csoportok a vizsgálat folyamán esetleg placebót kapnak, és erről a vizsgálatvezetőnek sincs tudomása.

A fentiek alapján az a jogi álláspontunk, hogy a klinikai kutatási szerződés a megbízás jogintézményéhez áll legközelebb, ezért e körben túl erős az alvállalkozó terminológia használata; hiszen milyen részeredmény felmutatására lenne köteles a bevont alvállalkozó?

része. Az orvostudományi kutatások, a K+F+I-tevékenység egész más feltételrendszer szerint bonyolódik. A párhuzamba állítás már azért is kérdéses, mert az 1997. évi CLIV. törvény 3. § e) pontja egészségügyi szolgáltatásnak minősíti az emberen végzett orvostudományi kutatást.

IV.2.2. Szervezeti konstrukciók

A személyi kör kapcsán célszerű megemlíteni a klinikai vizsgálatok lefolytatásának szervezeti konstrukcióit, nevezetesen azt, hogy a megbízott intézet egészségügyi szolgálati jogviszonyban lévő belső koordinátorral vagy a vizsgálatok levezénylésére létrehozott intézményi kutatási központ működtetésével oldja-e meg a feladatait.

Nyilvánvalóan ez belső szabályozás kérdése, amelyet az intézetnek vázlataiban az szmsz-ében, részleteiben pedig a klinikai kutatási szabályzatában célszerű meghatároznia. A szervezeti struktúra meghatározásánál nyilvánvaló, hogy a szakmai garanciákon túl ökonómiai szempontok is szerepet játszanak.

A gyógyszerkipróbáláshoz kapcsolódó klinikai tevékenység csak nagyon ritkán permanens feladat, mert vagy van ilyen megbízás, vagy nincs, máskor viszont a nagyobb intézetekben több vizsgálat is futhat egyszerre.

Ha az intézet intézményi kutatási központot hoz létre kizárólag e feladat ellátásra, akkor nagyon hullámzó lehet az oda beosztott dolgozók elfoglaltsága, több esetben akkor is fizetést kell adni, ha aktuálisan nincs feladatuk. Ügyvédek Lapja 2025 | 2

Hol a hiba?

A másik lehetőség a kutatási koordinátor intézeti alkalmazása, de itt is felmerül ugyanez a probléma, mert ha az intézetnek nincsenek folyamatos klinikai vizsgálatai, ő sem tudja kitölteni a nyolcórás munkaidejét.

További finanszírozási kérdés, hogy az ilyen munkakör ellátása magas szintű nyelvismeretet, megfelelő jártasságot, gyakorlati időt tételez fel, amit egy költségvetési szerv bértáblája alapján nem tud könnyen finanszírozni.

Köztudomású, hogy a Big Pharma sokkal jobban meg tudja fizetni ezeket a kvalifikált személyeket, ezzel az elszívó hatással régóta számolni kell. Ebből kiindulva nem lehet megnyugtató szentenciákat adni a belső megoldásra, de a jól kitalált részmunkaidős, osztott munkakörben történő alkalmazás esetleg eredményes lehet.

Van egy harmadik megoldás, mégpedig a külső vizsgálatszervező bevonása, akit a fentiek alapján a BM-utasítás, illetve az iránymutatás alvállalkozónak minősít. Egy ilyen vállalkozás vagy személy aktuális vagy folyamatos bevonása középutas megoldás lehet, hiszen az ő díja nem az intézet humánerőforrás-előirányzatait, hanem a klinikai kutatás nettó bevételi díját terheli.

Egy ilyen, nyilvánvalóan hosszabb távra szóló szerződés tartalmilag szolgáltatásvásárlásnak minősül, ami joggal felvetheti a közbeszerzés (három ajánlat) kérdéskörét, ezért ilyen esetekben érdemes tanulmányozni a közbeszerzési törvény (2015. évi CXLIII. tv.) 9. § (8) bekezdés l) pontjának rendelkezéseit. A hosszabb távú szerződés megkötése azért is indokolt lehet, mert a külső vizsgálatszervező eseti bevonása meglehetősen hosszadalmas, körülményes, és olyan időveszteséggel jár, ami teljes mértékben hátráltatná a vizsgálat gyors lefolytatását, nem beszélve arról, hogy a BM-utasítás, illetve az iránymutatás szerint ezt a személyt, vállalkozást konkrétan meg kell határozni a szponzori szerződésben, hiszen a szponzornak sem mindegy, hogy a vizsgálat során egy kontárral vagy jól képzett, figyelmes és tapasztalt koordinátorral kell együttműködnie.

A 35/2005. (III. 26.) EüM.-rendelet 5. § (11) bekezdése szerint a vizsgálati alany részére különböző jogcímeken térítés is fizethető. Az utazási stb. költségtérítés elszámolási, számviteli, utalványozási teendői olyan adminisztratív terhekkel járnak, Ügyvédek Lapja 2025 | 2

amelyeket egy költségvetési szerv szabályszerűen és gyorsan alig tud megoldani, vagy az adminisztrációs ráfordítása jóval meghaladja a térítés összegét. Ha van a versenyszférából beszálló külső koordinátor, az ilyen típusú ügyek intézését sokkal könnyebben meg tudja oldani, ezért az ilyen természetű feladatokat is érdemes rátestálni. Kiemelendő, hogy az ilyen vállalkozások, illetve személyek jól tájékozottak a piacon, nevük, személyük szélesebb körben ismert lehet, felkészültek arra is, hogy több vizsgálatot szervezzenek az adott intézethez. Összefoglalva: az intézetnek alapvető célja, hogy optimális megoldást találjon a számtalan szervezési, koordinációs feladatra, aláhúzva, hogy az ilyen feladatot ellátó személynek vagy vállalkozásnak profi módon kell követnie az egyes vizsgálati terminusokat, és fokozott együttműködésre köteles a megbízóval és a vizsgálat vezetőjével is.

Ha nincs belső megoldás, akkor megfontolandó egy külső koordinátor hosszú távú beszervezése, aki a díjazását kizárólag a kutatás nettó bevételének terhére kaphatja, illetve célszerű olyan megbízást adni neki, hogy klinikai vizsgálatokat szervezzen az intézethez. Az erre vonatkozó díjazást a transzparencia érdekében az adott szerződésben, illetve a belső szabályzatban is fontos külön rögzíteni.

IV.3. A vizsgálatvezető státusza

A vizsgálatvezető teendőit a fentiekben részletesen tárgyaltuk, de ki kell térnünk arra is, hogy ki nem lehet, illetve ki lehet az adott vizsgálat vezetője.

A szabályozás egyértelmű, az iránymutatás 3. pontja is leszögezi: közreműködő és alvállalkozó ki van zárva ebből a körből. Vizsgálatvezető csak az a személy lehet, aki az 2020. évi C törvény hatálya alá tartozik. Ez a megfogalmazás nagyon diszkrét és óvatos, mert ebből az is következhetne, hogy A intézet orvosa átjárhatna klinikai vizsgálatot lefolytatni B intézetbe, mert a törvény hatálya alá tartozik.

E tanulmány kapcsán nem szeretnénk mélyebb elméleti kérdésekbe bonyolódni, ugyanis egy ilyen konstrukció a gyakorlatban majdnem kivitelezhetetlen.

Nem csak munkajogi, szolgálati jogviszony kérdéséről van szó. Ha a vizsgálat lefolytatásával A intézet a megbízott, a

beteg bevonásától kezdve a folyamatos inspekció, jogi felelősség, többletmunka elismerése és kifizetése stb. miatt törvényszerű, hogy a vizsgálatvezető ennél az intézetnél álljon egészségügyi szolgálati jogviszonyban.

A vizsgálatvezető anyagi megbecsülésének kérdéskörében már szóba került, hogy az Európai Parlament és a Tanács 536/2014/EU rendelete alapján a vizsgálatvezető maga is elláthat közvetlen vizsgálói teendőket; mondhatni, ez majdnem kézenfekvő az adott vizsgálatnál. Utalnunk kell a BM-utasítás 4. § (2) bekezdésére, amely szerint a „közreműködő orvos díjazásának mértéke a díj legalább öt százaléka”.

A BM-utasítás egyes számban fogalmaz! Gyakori eset, hogy a kutatási program több klinikai ágat (kardiológia, belgyógyászat, nefrológia, onkológia stb.) érint.

Ebben az esetben a közreműködő orvosoknak fejenként garantálni kell az ötszázalékos részesedést. Arra viszont külön ügyelni kell, ha a vizsgálatvezető vizsgálói feladatot is ellát. A vonatkozó vizsgálatvezetői szerződésben a vizsgálói klinikai feladatokat és az erre jutó díjazást külön exponálni kell.

IV.4. A résztvevők illetményen felüli díjazása

Az iránymutatás 5. pontjának rendelkezése szerint: „Amennyiben a vizsgálatban részt vevő intézményi foglalkoztatottak egészségügyi szolgálati jogviszonyban állnak, velük szemben nem létesíthető személyes közreműködői és alvállalkozói jogviszony, helyette jogviszonyának megfelelően illetményen felüli juttatás adható.”

Az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy további munkavégzésre irányuló jogviszonyt, más keresőfoglalkozást, díjazás ellenében folytatott tevékenységet az 1/2024. (IV. 4.) OKFŐ-utasítás szabályai szerinti engedéllyel létesíthet, illetve végezhet.

A részvétel a klinikai vizsgálatokban az alábbiakban foglaltak szerint kiesik ebből az engedélyezési körből. Az iránymutatás 5. pont (2) bekezdése szerint az OKFŐ klinikai vizsgálatot jóváhagyó döntése magában foglalja az eseti illetménykiegészítés kikötését és teljesítés esetén a kifizetését is.

Igaz, ennek a liberációnak is némi aprópénz (munkaidő-ráfordítás) az ára, hiszen ehhez pedánsan ki kell tölteni az iránymutatás mellékletében található adatlapot.

41

Hol a hiba?

Feltétlenül meg kell jegyeznünk, hogy a fentiekben leírt pozitivitás mellett felmerül egy apróbb szabályozási kollízió is, ugyanis a 1/2024. (IV. 4.) OKFŐ-utasítás 4.6 pontja rendelkezik az eseti illetménykiegészítésről. E regula szerint „egyszeri vagy legfeljebb a tárgyév végéig szóló határozott időre, havi rendszerességgel fizetett illetménykiegészítésről” lehet szó.

Ez a szabályozás egyébként teljes harmóniában van a költségvetési gazdálkodás szabályaival, viszont köztudott, hogy a szponzor a feltöltött CRF-ek alapján mérföldkövenként, a végrehajtott és elfogadott vizitek után fizet, és ezek nem mindig követik a naptári évet. Az a gyakorlat, hogy – a vizsgálat természetétől függően – a mérföldkövek akár több évre is kitolódhatnak.

Egyértelmű, hogy a dolgozó illetménykiegészítést is akkor kaphat, ha az intézményhez befolyt az idő- és teljesítményarányos díjazás a szponzortól. De lege ferenda az OKFŐ-utasítást ebben az összefüggésben pontosítani kellene.

IV.5. Az iránymutatás 2. számú melléklete

Az ebben megfogalmazott kérdések első olvasásra akár bonyolultnak is tűnhetnek. Átgondolva és értelmezve az egyes rovatait, nagyon praktikus, hogy a középirányító szerv tartalmi, statisztikai szempontok szerint is tájékoztatót kapjon az országban folyó klinikai vizsgálatokról.

Terjedelmi okokból csak azoknak a rovatoknak a tárgyalását érintjük, amelyek pontos kitöltése joggal vet fel további kérdéseket.

7. rovat: A klinikai vizsgálat összdíjazása E rovat kitöltőjének nincs lehetősége a jövőbe látó kristálygömb előkerítésére.

Nyilvánvaló, hogy az adott szponzori szerződés pontosan tartalmazza, hogy a végigvitt beteg után mennyi térítés jár, sőt azt is, hogy adott eseti vizitért mennyit térít a szponzor.

A pontos összdíjazás azért tervezhetetlen, mert az induló (vizsgálatba bevont) betegszámból csak meghatározott százalék az, aki végig a vizsgálatban marad, mások csak egy vagy több viziten tudnak megjelenni. Másrészt a szponzor nem várt körülmények bekövetkezte esetén leállíthatja és lezárhatja a vizsgálatot. Egyébként a kiesésnek lehetnek szubjektív, de objektív okai is (a beteg meggondolja ma42

gát, elköltözik, meghal stb.). Az eddigi tapasztalatok alapján ezek a számok csupán tájékoztató jellegűek lehetnek. Erre tekintettel érdemes lenne a rovat főcímét tervezett összdíjazásra változtatni.

8. rovat: A vizsgálatvezető díjazásának megbízási díjhoz képesti (mértéke forintban, aránya százalékban) A fenti okfejtés alapján csak a bevételből történő részesedés százalékát lehet megbízhatóan megadni, forintban történő kifejezésére még nincs objektív lehetőség.

tására, amelynek hatálya a klinikai vizsgálat befejezéséhez vagy lezárásához kötött.

Nyilvánvalóan az ilyen típusú szerződéseknek alapfeltétele a többletfeladat meghatározása, a teljesítés megfelelő igazolása, de a tevékenység forintban meghatározott ellenértéke is.

A szerződés megkötésekor ebben az esetben sem lehet az ellenértéket forintban meghatározni, de az is elegendő, ha a díjazást az intézethez ténylegesen befolyt nettó bevétel százalékában jelöljük meg.

A már engedélyezett vizsgálat megindulása előtt az érintett szereplőkkel külön-külön egyedi szerződést kell kötni az úgynevezett többletfeladat ellátására.

9. rovat: Közreműködő orvosok és díjazásuk adatai Esetükben is csupán a díjazásuk százalékát lehet pontosan meghatározni. Ez a rovat is kéri a díjazás forintban kifejezett mértékét, de az összegszerűség csak a szponzori szerződésben meghatározott felső keret lehet.

10. rovat: Egyéb vizsgálatot végző személyek Nyelvtani értelmezés szerint itt kell felsorolni mindazokat, akik a vizsgálatban közvetlenül részt vesznek (koordinátor, laborosok, nővérek).

A fentiekben már említettük, hogy adott vizsgálatnak (a vizsgálat lebonyolításának) lehetnek úgynevezett másodlagos, nem közvetlen résztvevői (gazdálkodás, pénzügy, humánpolitika meghatározott munkatársai). Több futó vizsgálat esetén az ő díjazásuk is indokolt lehet, ezért az ő nevüket, tervezett díjazásuk mértékét is csak itt lehet feltüntetni. Talán statisztikai feldolgozás okából is célszerű lenne e másodlagos szereplők részére egy új, meghatározott rovatot nyitni.

Az OKFŐ a vizsgálat lefolytatásához szükséges engedélyt e melléklet szakszerű kiállítása és benyújtása után adhatja meg.

Mivel a díjazásra vonatkozó adatok ab start csak tájékoztató jellegűek lehetnek, ezért a vizsgálat vezetőjét és egyetlen közreműködőt sem jogosíthat fel arra, hogy a vizsgálat során vagy a lezárultával az ott feltüntetett összeget követelhesse.

Mindezekre tekintettel a már engedélyezett vizsgálat megindulása előtt az érintett szereplőkkel külön-külön egyedi szerződést kell kötni az úgynevezett többletfeladat ellá-

Csupán részletkérdés, hogy az ellenérték kifizetését a szponzor teljesítési terminusaihoz kell igazítani.

Vitathatatlan, hogy egy ilyen szerződésnek – az alapjogviszonyon túl – további kötőereje van, státusza megtartására ösztönzi a dolgozót. Mégis előfordul, hogy vizsgálatban részt vevő és többletfeladatra szerződött személy még a vizsgálat lezárása előtt megszünteti egészségügyi szolgálati jogviszonyát. A többletfeladat ellátására vonatkozó szerződése elvileg hatályos maradna, mert a vizsgálat lezárásáig vagy befejezéséig, határozott időtartamra szól, ám akinek megszűnik az úgynevezett alapjogviszonya, értelemszerű, hogy a továbbiakban többletfeladatot sem láthat el.

Ezzel a lehetősséggel is számolni kell az egyedi szerződésekben. A részdíjazás kérdéskörében többféle megoldás létezhet.

Nem várt fordulat esetére (talán az érintett részére nem is egészen méltányos) olyan klauzula beépítése célszerű, hogy ha elmegy az intézetből, további díjazást ebből a forrásból akkor sem kaphat, ha az adott terminusban bizonyított valamilyen szintű részteljesítése. Eltávozása után sok adminisztratív teendőt jelentene lakóhelyének, tartózkodási helyének, bankszámlájának megállapítása.

IV.5. A kórházi részesedés

Az iránymutatás 8. pontja megerősíti a kórházi részesedés húszszázalékos minimum-küszöbértékét, és megjegyzi, hogy „ennél magasabb arányú intézményi részesedésre kell törekedni az intézményi gazdálkodási pozíciók javítása érdekében”. Ügyvédek Lapja 2025 | 2

Hol a hiba?

Azon, hogy egy állami intézményrendszer fiskális szemléletű, nem lehet csodálkozni (a versenyszféra is az), és azon sem, ha az érintett gazdasági igazgatók kétszer aláhúzzák e klauzulát a jegyzeteikben.

Már utaltunk arra, hogy célszerű lenne a bevétel napi költségekbe történő felhasználásától tartózkodni, mert a gazdálkodási pozíciók javításának lehetőségeit más összefüggésben érdemes kutatni. Gyakorlatunkban nem ismerünk olyan intézetet, ahol ez a bevételi forrás gondoskodott volna a pénzgazdálkodás egyensúlyáról.

Az lehet egy intézet reális célkitűzése, hogy a folyamat minden fázisában fenntartsa a megfelelő érdekeltséget.

IV.6. Egyéb részesedések

Az iránymutatás 10. pontja összecseng a fenti pont utolsó mondatával, amely szerint díjazni kell mindenkit, aki az adott vizsgálat kapcsán feladatot lát el. Meggyőződésünk, hogy ez az egyik alapköve a rendszer perspektivitásának.

A nettó bevételt minél szélesebb körben kellene szétosztani. E kérdéskörben nem nélkülözhetjük a vizsgálatvezető véleményét, de feltételezzük, hogy ő sem negligálja, ha valamelyik osztályán dolgozó nővér ez irányú tevékenysége korrekt és előre látható módon lesz honorálva.

IV.7. A szponzori szerződés kritériumai

Az iránymutatás 1. szám alatt aposztrofált melléklete meghatározza a szponzori szerződés úgynevezett kógens tartalmi elemeit. Jogi, szakmai értékelésünk szerint a mellékletben meghatározott szempontok minden kitétele fontos és megalapozott.

A szponzortól átvett eszközök vonatkozásában korábban arra az álláspontra helyezkedtünk, hogy ezt a kérdést célszerű külön szerződésben szabályozni.

El kell ismerni, hogy a segédlet idevonatkozó rendelkezései aktuálisan elegendők lehetnek az eszközök használatával kapcsolatos kérdések megnyugtató rendezéséhez.

Adott esetben mérlegelés kérdése, hogy ez az ajánlott tartalom elégséges-e, vagy célszerűbb a problémakört külön megállapodásban részletezni. Ha úgy döntünk, hogy nincs szükség külön szerződés megkötésére, akkor célszerű beépíteni, hogy a klinikai vizsgálat lezárását követő valahány hónapon túl e körben nincs helye igényérvényesítésnek. Ez a határidő Ügyvédek Lapja 2025 | 2

legyen jogvesztő oly módon, hogy igazolásnak nincs helye.

IV.8. A 3. számú melléklet

Csupán a tárgyszerűség miatt térünk ki erre az okiratra. Mondhatni, ez egy teljességi nyilatkozat arra vonatkozóan, hogy az intézet a szponzori szerződés előkészítése során minden vonatkozó előírást betartott, vagy beépített a szerződésbe.

Nem tudjuk, mennyire köztudott, hogy egy közepes méretű intézmény főigazgatójának naponta legalább nyolcvanszor-százszor, akár az ízületi gyulladás határáig kell gyakorolnia az aláírását különböző okmányokon. Ráadásul a nyilatkozat tartalma szerint azt is elvárják tőle, hogy átrágja magát valamennyi szerződési kondíción, mert a minta szerinti tartalom egy személyes felelősségvállalási nyilatkozat.

Teljesen helyénvaló, ha az intézeti koordinátor, az intézet jogi osztálya, ügyvéd, egyéb, munkakörében eljáró előkészítő szignójával vagy különnyilatkozatával igazolja a főigazgató felé, hogy a kérelem a hatályos szabályokkal koherens és teljeskörűen előkészített. Viszont ha az intézet főigazgatója személyesen aláír egy ilyen nyilatkozatot, akkor alappal vélelmezhető, hogy az adott ügyben személyesen járt el.

Talán célszerűbb lenne, ha e vezetők magasabb célok érdekében hasznosítanák erőtartalékaikat.

Még idekívánkozik egy csupán technikai kérdés is: „Jelen nyilatkozat a szponzori szerződés elválaszthatatlan mellékletét képezi.”

A joggyakorlatban azt értjük elválaszthatatlanság alatt, ha az okiratok (egyes lapok és mellékletek) tartósan úgy vannak egybekapcsolva, hogy állagsérelem nélkül nem bonthatók szét. Technikai okokból azt gondoljuk, elegendő annyi is, ha ez a különnyilatkozat a szponzori szerződés valahanyadik számú mellékletét képezi.

V. Intézeti belső szabályozás V.1. Általános kérdések

Ez csak látszólag egyszerű feladat, hiszen a BM-utasítás és az iránymutatás meghatározza az alapvető kereteket, de egy percre se feledjük el, hogy a befogadó a megbízott költségvetési szerv.

Az egészségügyi szolgáltató alapvetően beteg- és gyógyításorientált, de jobb, ha az orvosszakmai megfelelésen túl a másik

szemét az államháztartási törvényen (2011. évi CXCV. törvény) és végrehajtási rendeletén (368/2011. [XII. 31.] kormányrendelet) és az ezekhez kapcsolódó utasításokon, irányelveken, belső szabályzatokon, kötelező előírásokon stb. tartja.

Egy intézetnek nemcsak kiadási előirányzatainak felhasználását, hanem ilyen-olyan bevételeinek folyamatos inspekcióját is el kell látnia. Ez azt jelenti, hogy a szabályszerű kötelezettségvállaláson (klinikai vizsgálat befogadása) túl az ebből fakadó bevétel felhasználása is szigorú előírásokhoz van kötve.

Akkor hát milyen a jó belső szabályozás?

Megfelel az uniós irányelvnek, a hatályos jogszabályoknak, a BM-utasításnak, az iránymutatásnak és az intézet egyéb (például kötelezettségvállalási) szabályzatainak.

A belső szabályzatnak transzparens módon követnie kell a folyamatot a befogadástól kezdve a bevétel utolsó fillérjének felhasználásáig. Ilyen szabályzat elkészítése nem nélkülözheti az érintett szakmák együttműködését, ideértve az intézeti gyógyszerészt és a kontrollingrészleget is.

Ne kövessünk el olyan hibát, hogy a feladatot átadjuk egy – egyébként felkészült – jogi szakembernek.

Túllépve a fenti általános szentenciákon, csupán rövid vázlatot adnánk a belső szabályozás tartalmi kérdéseire vonatkozóan.

Előzetesen rögzíteni kívánjuk, hogy a nagyobb intézeteknél célszerű, hogy a feladathatáskört és felelősséget az szmszben is szabályozzák azzal az utalással, hogy az ehhez kapcsolódó részletszabályokat az intézet valahanyadik számú belső szabályzata tartalmazza.

V.2. A szabályozás fontosabb kritériumai

a) A szabályzat célja, alkalmazásának területe, illetékességi, felelősségi körök meghatározása. b) Fogalmak és definíciók: A fogalmak és definíciók pontos megfogalmazása azért fontos, mert a szabályzat esetleges joghézaga miatt ezek fontos támasztékot adhatnak a szabályzat értelmezéséhez. E kritériumok katalógusa akár A–Z -ig is terjedhet (például beleegyező nyilatkozat, toborzás, nemkívánatos esemény, mellékhatás, egyenértékűségi vizsgálat, ki minősül belső koordinátornak?, ki lehet a külső vizsgálatszervező? stb.).

43

Hol a hiba?

c) Intézeti kutatásetikai bizottság?

Nem az elnevezés a fontos, hanem az, hogy folyamatosan működjön egy ilyen testület, és az etikai kérdéseken túl ellenőrizze, megvannak-e az engedélyezett vizsgálat személyi és tárgyi feltételei, betartják-e a kutatási tervet, biztosított-e a kutatásba bevontak érdekvédelme stb. d) Többletmunka, díjazás Ajánlatos megfogalmazni, hogy a klinikai vizsgálattal összefüggésben mi minősülhet többletmunkának, és többletmunka esetén ki hogyan részesülhet díjazásban. Az is kívánatos, hogy a többletmunkára vonatkozó egyedi szerződések e fogalmi körök felhasználásával köttessenek meg. e) A szabályzat leírása Kiindulva az Eü. tv. 157. §-ából, adjunk rövid folyamatleírást az első lépésektől a vizsgálat lezárásáig. f) A befogadó nyilatkozat Ennek aláírásához nagyon fontos joghatások járulnak. Onnantól, hogy a szponzor benyújtja a klinikai vizsgálattal kapcsolatos kérelmét, előterjeszti a vizsgálati tervet, a betegenkénti térítést, fizetési kondícióit, az intézetnek is számos teendője van az ajánlat feldolgozásával kapcsolatban. Csak röviden utalnánk arra, hogy ekkor célszerű azokat a számításokat is elvégezni, hogy az intézetnek mennyibe kerül a vizsgálat lefolytatása, mennyi legyen a kórházat megillető hányad stb. A betegszám változása miatt nem mellőzhetjük a valószínűségszámítást sem. g) A vizsgálati díj elszámolása A szponzor pénzügyi teljesítése rendszerint több mérföldkőhöz kötött.

Nagyon fontos, hogy minden vizsgálatnak külön elszámolólapja legyen, ahol nemcsak a teljesített utalásokat és idejüket, hanem az intézet tárgyi költségeit, a humán erőforrás finanszírozását és a vizsgálathoz kapcsolódó egyéb költségeket (belső koordinátor bérköltsége, nem várt mellékhatások költségei!) is célszerű rögzíteni. Ezek az adatok sok segítséget adnak ahhoz, hogy a következő vizsgálatoknál megfelelő kiindulásunk lehessen. A kontrollingrészleg közreműködését sem nélkülözhetjük. h) A vizsgálati díj felhasználása Mind a BM-utasítás, mind az iránymutatás tartalmaz kógens előírásokat, 44

viszont ahol erre lehetőség van, ott célszerű tól-ig határokat meghatározni.

A vizsgálatok finanszírozása, költségigénye, a humán erőforrás elosztása nagyon eltérő lehet. Tartsuk fenn magunknak a variáció lehetőségét. i) Külső vizsgálatszervező Amennyiben az intézet külső vizsgálatszervező bevonása mellett dönt, a kiválasztását (versenyeztetését), díjazását célszerű e szabályzatban rögzíteni. j) A vizsgálati szerződés előkészítése, aláírása, jóváhagyása, a teljesítés dokumentálása, iratőrzés stb. k) Fontos, hogy a befejezést, a befejezés módját, dokumentálását, pénzügyi elszámolását, esetleges kiértékelését rögzítsék. l) Egyéb rendelkezések Minden, amit az intézet fontosnak tart.

Szükséges azt is rögzíteni, ha magasabb szintű szabályozás kollízióban állna a szabályzattal, akkor ezen új szabályokat a kihirdetésük után azonnal alkalmazni kell. Célszerű azt is számba venni, hogyan érinti a már folyó vizsgálatokat az új szabályozás.

VI. Fortissimo! (Hangosan!)

Ha már zenei fogalommal indítottunk, talán stílszerű, ha az epilógust is így igyekszünk megfogalmazni.

Az 1073/2024. (III. 28.) kormányhatározat rendelkezik „Magyarország 2024–2030 közötti időszakra vonatkozó ipari és technológiai cselekvési tervéről”.

E határozat 4. pont b) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az illetékes miniszter „tegyen javaslatot a Magyarországon végzett klinikai vizsgálatok szerződéskötési folyamatának egyszerűsítése, gyorsítása, egységesítése vonatkozásában, és szükség esetén készítsen előterjesztést a kormány részére a jogszabályok módosítására”.

A határozat kapcsán megállapíthatjuk, hogy szinte „Végetlen a tér, mely munkára hív” (Madách Imre). Ez a kormányhatározat nem csak a klinikai vizsgálatokra vonatkozik, joggal veti fel az egészségipar fejlesztési perspektíváit is.

Szükségszerű, hogy kiaknázzuk az egybiztosítós egészségügyi (adat)rendszer, az EESZT adottságait, az elmúlt években az egészségügyi ellátórendszerben végrehajtott strukturális változtatások előnyeit.

A gyógyszerfejlesztést célzó klinikai vizsgálatok csak az egyik szelete az egész-

ségipar térnyerési lehetőségének. A kormányzati szándék nagyon könnyen kiolvasható az idézett határozatból.

De lege ferenda az intézményvezetőknek meg kell engedni, horribile dictu elő kell írni, hogy a maguk cselekvési szintjén megfelelő hatáskörrel lépéseket tehessenek a potenciális előnyök kihasználása érdekében.

Az összhangzat csak akkor lesz harmonikus, ha mindegyik szereplője megtalálja egyéni képességeinek kiterjesztését és megtalálja anyagi természetű motivációit is (a fortissimót pedig ne tévesszük össze a kiabálással).  Felhasznált fontosabb jogforrások: 1

1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről (Eütv.).

2 2005. évi XCV. törvény emberi alkalma­ zásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról (Gytv.).

3 2002. évi VI. törvény az Európa Tanácsnak az emberi lény emberi jogainak és méltó­ ságának a biológia és az orvostudomány alkalmazására tekintettel történő védel­ méről szóló, Oviedóban 1997. április 4-én kelt egyezménye: Az emberi jogokról és a biomedicináról szóló egyezmény, valamint az egyezménynek az emberi lény klónozá­ sának tilalmáról szóló, Párizsban 1998. január 12-én kelt kiegészítő jegyzőkönyve kihirdetéséről.

4 2020. évi C. törvény az egészségügyi szol­ gálati jogviszonyról (Eszjtv.).

5 2011. évi CXCV. törvény az államháztartás­ ról (Aht.).

6 368/2011. (XII. 31.) kormányrendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtá­ sáról (Avr.).

7 Az Európai Parlament és a Tanács 536/2014/EU rendelete (2014. április 16.) az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek klinikai vizsgálatairól és a 2001/20/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről.

8 235/2009. (X. 20.) kormányrendelet az em­ beren végzett orvostudományi kutatások, az emberi felhasználásra kerülő vizsgálati készítmények klinikai vizsgálata, valamint az emberen történő alkalmazásra szolgáló, klinikai vizsgálatra szánt orvostechnikai eszközök klinikai vizsgálata engedélyezési eljárásának szabályairól (Kut. r.).

9 528/2020. (XI. 28.) kormányrendelet az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény végrehajtásáról (Eszjtv.

Vhr.).

10 23/2002. (V. 9.) EüM.-rendelet az emberen végzett orvostudományi kutatásokról.

11 35/2005. (VIII. 26.) EüM.-rendelet az emberi felhasználásra kerülő vizsgálati ké­ szítmények klinikai vizsgálatáról és a helyes klinikai gyakorlat alkalmazásáról.

12 B5/2023. (05. 08.) BM-utasítás.

13 3/2023. (VII. 14.) OKFŐ-utasítás.

14 OKFŐ/31092-1/2023 iránymutatás. Ügyvédek Lapja 2025 | 2

Portré

Bemutatjuk dr. Császi Zsüliet szegedi ügyvédet, költőt és regényírót

Két hivatás szolgálatában

„Az ügyvédi, szigorúbb habitus és az alanyi költő szabadsága meg tud férni egymás mellett, sőt ki is egészítheti egymást” Sokféleképp emlékeznek meg országszerte a hazai ügyvédség kamarai élete kialakulásának 150. évfordulójá­ ról. E másfél száz év fontos ajándékának tekinthetjük, hogy létrejött, kialakult egy általánosságban is jellemez­ hető ügyvédi élet- és magatartásforma, amelynek – legalábbis kívülről nézve – ezek a főbb jellemzői: hagyo­ mánykövetés; (a legnemesebb és nem politikai értelemben vett) konzervativizmus, azaz értékőrzés és egyben értékfejlesztés; fegyelmezett magatartás; a legszélesebb szakmai értelemben vett ügyfél felé fordulás; nyitott­ ság az ügyfél problémáinak megértése iránt; rendezett külső és belső az ügyfél felé mutatott bizalmi és tekin­ télyt termő alapként; a lehető legkevesebb személyes kitárulkozás (miután az ügyfél ügyeire, személyére, az ő helyzetére kell koncentrálni, nem saját magával terhelni az ügyvéd-ügyfél kapcsolatot); átfogó világlátás és általános műveltség. Igen, ez tűnik az alaphelyzetnek. E sorok írója, aki újságíróként, lapszerkesztőként idén éppen harminc esztendeje közvetlen közelről kísérheti figyelemmel a hazai ügyvédi hivatásrend életét, szemé­ lyesen is tapasztalhatta ezen ügyvédi habitus jelenlétét a kamarai közéletben és a társadalmi összefügések­ ben egyaránt. Néha azonban (eltekintve az e közegben is tapasztalható negatív devianciáktól) egy másféle ügyvédi habitus is – meglehetősen ritkán, ezért szembeszökően – fel-feltűnik.

Olykor felbukkannak olyan ügyvédek, akik hagyományos ügyvédi, konzervatív habitusuk mellett olyan, hivatásukkal gyökeresen ellentétes tevékenységet folytatnak, amel�lyel úgy hívják fel magukra a figyelmet, hogy nem is feltétlenül igénylik. Vannak, akik kiemelkedő sport-, illetve zenei adottÜgyvédek Lapja 2025 | 2

ságukkal vagy képzőművészeti tehetségükkel, mások az írásművészet iránti elhivatottságuknak engedve adnak teret tehetségük kibontakozásának. Az utóbbi kevesek regényeket, sőt verseket írnak.

E ritka személyiségek egyike a szegedi ügyvédi kamara tagja, dr. Császi Zsüliet

ügyvéd. Már korábban többen felhívták figyelmünket a tehetséges literátus adottságokkal rendelkező fiatal ügyvédnőre.

Nemcsak a legklasszikusabb értelemben vett ügyvédi szakmát, illetve hivatást gyakorolja és egyben őrzi e hivatás minden, fentebb említett, konzervatívként jelzett értékeit, hanem regényeket is ír, mi több, költő, horribile dictu – irodalomtörténeti kategóriával élve – kifejezetten alanyi költő, azaz verseinek alanya saját maga: világlátása, életfelfogása, legszemélyesebb gondolatai, érzései és érzelmei ös�szességét elénk, olvasói elé tárja. Tudjuk: ha magunkba nézünk, mindenkinek, nekünk is több arcunk van. Rendszerint az életünk során kialakított, legjobbnak vélt arcunkat igyekszünk környezetünknek megmutatni, legszemélyesebb oldalunkat általában csak nagyon keveseknek, a kiválasztottjainknak: szeretteinknek, férjünknek-feleségünknek, családunknak, barátunknak. De nem az alanyi költő!

Felvetődik, hogy van ez épp egy – ráadásul fiatal, ráadásul nő – ügyvéd esetében? Ügyvédi irodai székhelye Szegeden található. Van egy fiókirodája Budapesten.

Az iroda viszonylag széles területen jár el, nagy az ügyszámuk. Gazdasági büntetőjogi, valamint mesterséges intelligencia és 45

Portré

technológiai jogi szakjogász (ELTE). Hos�szú ideje verseket, novellákat és regényeket ír, több irodalmi pályázaton nyert díjat.

De ne szaladjunk előre. Lássuk először Császi Zsülietet, az ügyvédet.

úton, sajnos senki nem támogatott, még az egyetemi tanulmányaimat sem. Ma, visszagondolva, tény, hogy nagyon kemény időszak volt.”

Mitől ügyvéd az ügyvéd?

Elcsábulva egy álomból

Amikor először arról kérdezem, vajon miért választotta az ügyvédi pályát, nem kis meglepetésre őszintén elmondja: az volt a gyerekkori álma, hogy színésznő lesz, még színésziskolákban is járt. A gimnázium elején azonban valamiért elcsábította az ügyvédi pálya. „Magam sem tudom, hogy mi volt pontosan az, de nem bántam meg.

Szeretem a hivatásom” – nyugtat meg, s bár látja, hogy némi további magyarázat is elkelne, azt mondja: egyenes út vezetett az ügyvédséghez. Az egyetemen is céltudatosan erre a pályára készült, utána egyből ügyvédjelölt lett egy szegedi ügyvédi iro-

Sok hasonló beszélgetést folytattam már a legkülönbözőbb korú, változatos életpályát bejáró – nagyvárosi, fővárosi, kistelepülési – ügyvédnővel és ügyvéddel. Mindig megkérdeztem – mert fontos mozzanatnak tartom a gyakorló ügyvéd életében –, hogy érez-e hivatásrendi kötődést. Ha igen, ez miben jelentkezik? Mit jelent az ügyvédi hivatás a számára? Mit gondol a szolgáltatás-hivatás ellentétről? Ismét határozott válasz érkezett: az ügyvédséget egyértelműen a hivatásának érzi és tekinti.

A különbség szerinte abban van, hogy nem csak szolgáltatást nyújt, nem csak elvégzi a szakmai feladatait, együtt érez ügy-

A hivatását gyakorló ügyvéd nem csak szolgáltatást nyújt, nem csak elvégzi a szakmai feladatait, hanem együtt érez ügyfeleivel; így tekint az ügyre... dában, majd három év után szakvizsgázott. A szakvizsga után, 2016-ban egyéni ügyvéd lett, 2022-ben pedig megalapította a Dr. Császi Ügyvédi Irodát.

Megtudom azt is, hogy mivel foglalkoznak: büntetőjoggal, családjoggal, kártérítésekkel, több orvosiműhiba-pere volt, számtalan hagyatéki és végrehajtási eljárásuk van folyamatban különféle szerződésekkel és cégekkel (alapítás, módosítás, felszámolás stb.). Kétségtelen: viszonylag széles palettán mozognak.

Beteljesülő remények

Amikor pályaindulási reményeiről és a beteljesülésükről kérdezgetem, némi töprengés után határozott válasz érkezik: úgy értékeli eddigi pályafutását, hogy szakmai, ügyvédi reményei eddig beteljesedtek.

Arra vágyott, hogy „úgy ismerjenek mint sikeres ügyvédet. Azt gondolom, ez megvalósult.” Csak remélhetjük, hogy a környezete is így vélekedik.

Ellentétben sok pályatársával, nincs családi kötődése az ügyvédséghez. „Semmilyen – teszi hozzá nyomatékkal. – Nincs ilyen rokonom. Ez azt is eredményezte, hogy magam voltam végig az 46

feleivel, így tekint az ügyre. „Ettől ügyvéd az ügyvéd, úgy hiszem.”

Lelkesen mesél arról, hogy egy-egy sikeres ügy lezárása után mennyire jó látni ügyfelei arcán az örömöt, a hálát, ami feltölti energiával a szürke mindennapokban; jó érzés tudni, hogy köze van mások öröméhez.

Stabilitás egy ingadozó társadalmi hangulatban

Arról is szó esik, hogy milyen kihívásokkal találkozik hétköznapi munkája során. Hiszen – mint minden szakmának – az ügyvéd napi munkájának is vannak hátulütői. Szerinte sajnos a hála nem minden ügyfél részéről tapasztalható, sőt vannak, akik kifejezetten tiszteletlenek az ügyvéddel szemben. Úgy gondolja, hogy ezzel manapság minden szolgáltató küzd. Tapasztalatai szerint az emberek egyre türelmetlenebbek és agres�szívebbek embertásaikkal. „Azt hiszem, ezt viselem legnehezebben munkám során – teszi hozzá kicsit keményebben –, és azt, ha nem hagyják, hogy a dolgomat végezzem.”

Nyomasztónak tartja – sok pályatársához hasonlóan –, hogy napról napra nőnek az ügyvédek adminisztrációs terhei, ami elveszi az energiát és az időt az érde-

mi jogászi munkától, továbbá ahogy a költségek is emelkednek (például a most aktuális e-ing), és sajnos az anyagi ellenszolgáltatás emelése sem könnyű.

Ahogy látja, ez odavezet, hogy több esetben egy-egy jogszabályi változtatás-változás során komoly zavar, elbizonytalanodás alakul ki a kollégák között is. Megnőtt a szorosabb kollegiális összetartás és egymás szakmai támogatásának igénye. Értékfeladás nélkül igazodni a korszerű követelményekhez

A továbbiakban arról beszélgettünk, vajon miként látja az ügyvédség rétegződését a sokat emlegetett főváros-nagyváros-kisváros problémakörben. Annál is inkább érdekes a véleménye, mert Szegeden és Budapesten is van érdekeltsége.

Szerinte teljesen mindegy, hogy valaki kisvárosban, nagyvárosban vagy a fővárosban él, ha ügyes és jó a munkájában, megtalálják az ügyfelek. Tény, hogy vidéken ugyanazért a szolgáltatásért kevesebb díjat lehet elkérni. Ez nehezen érthető, hiszen az átlagbérek már nem annyival magasabbak Budapesten sem. Ha ugyanis – teszi hozzá – bemegyünk egy vendéglátóhelyre, szó szerint hasonló árakkal találkozunk (nyilván vannak kivételek, de az átlagról beszélve). Ehhez képest, amit Budapesten megfizetnek ügyvédi megbízási díjként, azt még Szegeden, egy nagyvárosban sem feltétlenül kapják meg a kollégák, a kisebb településeken pedig még kevesebbet.

A nagyobb, központosított megoldást tartaná helyesnek. „Ha nincsenek is kötelező minimális áraink rögzítve kamarai szinten – amiben részben van igazság, talán nem is erre van szükség –, elegendő lenne, ha lenne egy ajánlásszintű ár lista a kar tagságának; az egyes tevékenységekre különböző ajánlott díjakat kalkulálhatnának. Ha mindenki tartaná magát ehhez, sokat javulna a helyzetünk.”

Nők a pályán: semmi gond, de…

Úgy tűnik, társadalmunkban lassan eltűnőfélben van a nőkkel szemben a hátrányos megkülönböztetés, jogi szinten mindenképp. A gyakorlatban azonban még sok a tennivaló a nők teljes egyenjogúságának el-, illetve befogadásával. A kérdés a női ügyvédek esetében sem teljesen fölösleges: milyen tapasztalatai vannak nőként az ügyvédi pályán, érte-e valaha hátrányos megkülönÜgyvédek Lapja 2025 | 2

Portré

böztetés? Némi szünet után – érzékelhető, hogy nagyon átgondolt válasz érkezik – őszintén elmondja, hogy büntetőügyekben érzett ilyesmit még a pályája elején. „Fiatal is voltam nagyon, és nő. Fenntartásaik voltak még csak nem is az ügyfeleknek, hanem a hozzátartozóknak, hiszen velük nem alakulhatott ki az a bizalmi viszony, ami adott esetben az ügyféllel meglett volna. Így nem feltétlenül engem bíztak meg egy-egy nagyobb volumenű ügyben. Persze jó néhány év a szakmában, és az, hogy egyre jobban, egyre többen megismertek mint ügyvédet, az ügyfelek ajánlásai - alakította ezt.”

Kartársnőinek legszívesebben azt tanácsolná: tartsanak ki szakmai álmaik mellett, még ha sokszor fölöttébb embert próbáló is az ügyvédi munka. Ebben a soha meg nem szűnő küzdelemben minden közösségi támogatás nagy segítséget jelenthet, amely női szakmai összefogás eredménye.

Tudja, nehéz hivatás az ügyvédség, a nőknek különösen. „Le kell rakni dolgainkat az irodában, nem szabad hazavinni. Én azóta érzem kicsit jobbam magam e téren, amióta ügyvédjelöltjeim vannak: dr.

Séllei Andrea és dr. Jasik Márk. Nem vagyok magamba zárva az ügyekkel, hiszen együtt mindent meg tudunk vitatni és oldani. Büszke vagyok rájuk, nagyon ügyesek. Nagyon összetartó csapat vagyunk.” Általában az ügyvédnőket többszörösen megpróbálja az élet: szakmailag, családilag. Anyaszerepben is nap mint nap sikereresen helyt kell állniuk. Császi Zsüliet még nem édesanya. Az elmúlt nyolc éve leginkább a munkáról, a minden idejét, energiáját igénybe vevő hivatásgyakorlásról szólt. „Mindent annak szenteltem – mondja nagyon komolyra fordítva a szót –, hogy ma ott tarthassak, ahol tartok. Ha nagyon megfáradok, és az ügyek okozta örömökből, sikerekből sem tudok táplálkozni, akkor jön az írás. Az a menedékem, ahol ki tudom írni a bennem lévő érzéseket, vágyakat, gondolatokat, álmokat. Mert vannak még.”

Egy párhuzamos élet áldásai

Rátérve az írásra, megváltozik. Amíg az ügyvédségről beszélgettünk, zártan, szigorúan, láthatóan nagyon átgondolva fogalmazott.

Ez pillanatok alatt átadja a helyét a könnyed, de tartalmi mélységeiben egyáltalán nem kevésbé figyelemre méltó társalgásnak. Ügyvédek Lapja 2025 | 2

Amikor az ajándékba kapott könyvei közül a Zeusz titkai címűt (Smaragd Kiadó) lapozom, megtudom a bemutatkozásból, hogy világéletében a könyvek megszállott szerelmese volt.

hat magából”. Bár versekkel kezdte, a prózát is megszerette, úgy érzi, otthonosan mozog mindkét világban. „A vers gyorsabban születik meg, viszont arra a kis időre nagyon nagy átszellemülést igé-

Ügyvédként emberi életekkel találkozik, érzésekkel, mélységekkel, magasságokkal; és a szavak itt is a munka­ eszközei. Épp úgy, ahogy az írás során.

Papírra vetett gondolatai először kamaszkorában láttak napvilágot; onnantól nem volt megállás. Írásai több mint másfél évtizeden keresztül csak versformát öltöttek, különböző irodalmi folyóiratokban és antológiákban jelentek meg, majd nagy büszkeségére 2018-ban a Bárányfelhők közt libabőr című önálló verseskötetében kaptak helyet az az Aposztróf Kiadó gondozásában. „Sorra születnek versei: rejtélyes mondatokkal, eredeti szóalkotással, mint apró mozaikdarabokkal, fogalmazza meg a hétköznapokból induló, de a lélek mélységeit érintő, a ma emberét foglalkoztató kérdéseket. Varázsol.” – írja a kötet ajánlásában Szafián Zsuzsanna.

Azt azonban gondolni sem mert volna, hogy regényíró is lesz.

Az elhívás titkait feszegetve

Mindig izgalmas kérdés, vajon mi indít el valakit egy később hivatássá váló tevékenység irányába. Emlékei szerint középiskolás korában kezdett verset írni. 2021ben írta meg első regényét, azóta több is megjelent a Smaragd Kiadónál. „Regényeket az utóbbi években írok” – tudatja magáról egy helyütt. 2024 novemberében jelent meg a negyedik, egy sorozat lezáró része, műfajuk – kiadói meghatározással – „romantikus krimi, tele érzelemmel”...

Az évek során több novellát is írt. Különböző díjakkal jutalmazták: 2019-ben elnyerte az Irodalmi Rádió által alapított, Az év jogász költője I. díját a Futózápor című versével (https://www.facebook.com/ watch/?v=568883993858551). 2024-ben Smaragd Díjat, 2023-ban a Dugonics András Irodalmi Díj II. helyezését kapta.

Több kézirata vár kiadásra, illetve folyamatosan írja az újabb történeteket.

Számára az írás az a belső menedék, ahova „bekuckózhat”, és „mindent kiír-

nyel. A regény sok mindent elbír, lazábbra lehet engedni a stílust, nincsenek olyan feszes határok, mint a versírásnál. Viszont a regény sokkal több munka” – enged bepillantást az alkotói szakmai titkokba.

Egység a kettősségben – a megoldás mindig személyre szabott

Visszatérve témánkhoz – ügyvédi hivatásrendi kötődését tudva – makacsul faggatjuk: hogy fér össze az alanyi költő teljes kitárulkozása olvasói előtt az ügyvédi hivatással járó, szinte teljes körű visszafogottsággal? Megtudjuk: szerinte a kettő nagyon jól megfér egymás mellett. Ügyvédi munkája során is emberi életekkel találkozik, érzésekkel, mélységekkel, magasságokkal, és a szavak itt is a munkaeszközei, épp úgy, ahogy az írás során. Eddig ennek a kettősségnek még csak a pozitívumát érezte.

Császi Zsüliet, aki két hivatásban éli életét, mindegyiket teljes odaszánással és bizonyíthatóan, hitelesen, eredményesen folytatja. Ügyvédi munkájának, pályafutásának stációi, eredményei számunkra könnyen értékelhetők, látjuk nyilvánvaló pozitív jeleit. Szépírói tevékenységét, líráját, prózáját szakmailag értékelni nem tartjuk magunkat hivatottnak (megteszik majd ezt az irodalomkritikusok, a könyvkiadók szerkesztői, hiszen a szépírói alkotások folyamatosan kritikai górcső alá kerülnek), noha tehetségének jelei számunkra is nyilvánvalók. Fiatal ember, számos lehetőséget tartogat még számára az élet. Bízunk abban, hogy a más emberekért folytatott jogászi és az önkifejezésért folytatott bonyolult irodalmi küzdelem továbbra is jól megfér a személyiségében, és meghozza a gyümölcseit ügyfelei és olvasói számára egyaránt.

Komlós Attila 47

Füstölgés

Linka, ne csikorogj!

Linka, azaz Karolina a nagyanyám volt, 93 évesen távozott. Kisgyermekként nem szerettem náluk lenni, mert mindentől túlzó módon óvtak bennünket, pedig ott voltunk a Balatonon. Öregkorában békéltem meg vele, amikor azt mondta: Minden rokonom, ismerősöm kihalt mellőlem, már csak ti vagytok nekem.

A felmenői vendek voltak, Küronyák. Öt testvére közül többen tanárok, tanítók lettek.

Nagyanyám élete Lajos nagyapámmal nem volt fenékig tejföl. Lajos az első világégés orosz hadifogságát úgy élte túl – bár tanító volt –, hogy péknek adta ki magát, mert így legalább melegben lehetett, amikor dolgozott. A hadifogságból maradt megbetegedéssel élt. Akkor egy tanító megbecsült tagja volt a közösségnek, el is tudta tartani egy keresetből a családját.

Szűkszavú ember volt, amikor nagyanyám valamivel noszogatta, annyit mondott: Linka, ne csikorogj! Ezt egészen addig nem értettem igazán, amíg meg nem házasodtam.

Pedig nagyanyám valóban felnézett rá, többször hangsúlyozta, hogy haláláig talpig férfi volt, bármit jelentsen is ez.

Ebbe a családba született az édesanyám.

Nagyapám az ország ismételt összeszűkülése miatt elvesztette lendvai állását, az ország belsejébe kényszerültek, és édesanyám a zárdánál nem tanulhatott tovább.

Előbb közjegyzőnél vállalt adminisztrátori állást, majd a törvényszék polgári irodájában. Apám ügyvédjelölt, majd ügyvéd lett, és gyakran, egyre gyakrabban járt a polgári irodába, ahol anyám dolgozott. A házasságukból születtünk mi hárman. Édesanyánk apám titkárnője lett, esti iskolában szerzett mellettünk gyorsított tempóban érettségit, végzett a budapesti jogi karon, majd ügyvédjelölt, végül ügyvéd lett. Az elszántságot és a kitartást tőle örökölhettem, erre szükségem is volt, mert csak harmadszorra kerültem be az egyetemre. A húgom is ügyvéd lett, a bátyám elfajzott – mérnök lett belőle, de határtalan az igazságérzete.

Amikor elvégeztem az egyetemet, Dunaújvárosban kaptam ügyvédjelölti állást, hiszen nem volt elfogadott, hogy valaki bármelyik szülőjének dolgozzon. Amit elsőre kiszúrásnak gondoltam, az megváltoztatta az életemet. Önállóvá válhattam, 48

már nem a szüleim után ítéltek meg, hanem a saját tetteim alapján. A kétéves jelölti időszak elrepült, mert remek főnökeim és munkám volt. Édesanyám az egyik, édesapám a másik ügyvédi munkaközösségben dolgozott egészen addig, amíg apám át nem adta nekem a helyét. A nyugdíjazás akkor foglalkozástól eltiltást jelentett akkor is, ha már nagyon várta, hogy átvegyem a stafétát. A tárgyalások előtt kapott telefonos segítséget anyámtól, nehogy elfelejtsen elmenni. Ez jutott eszembe a minap, amikor nem akartam hinni a szememnek.

Megálltam a tárgyalóterem előtt 13.00 órakor, ahogy idéztek, és majdnem a földbe gyökerezett a lábam, amikor azt láttam a tárgyalási jegyzéken, hogy a tárgyalást már 9.00 órakor megtartották. Az ajtó zárva volt. Ügyfélfogadás ide vagy oda, berontottam a polgári irodába megtudakolni, mi történt.

Azonnal felhívták a bíró leíróját.

A kagylóból kihallottam: a felperesi képviselő, azaz én, szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg, a tárgyalást megtartották.

A bírót nem lehetett elérni, mert ebédelt.

Kétségbe vontam az idézés szabályszerűségét. A monitoron megtekintett iratokból kiderült, hogy külön idézés, beállítás nem történt, a tárgyalási jegyzőkönyvben a tárgyalás időpontjaként 13.00 órát határozott meg a bíró. Ugyanezt láttam a telefonomon is, amikor irodám szerverére kapcsolódva megnéztem az iratokat. A tárgyaláson jelen volt az alperesi képviselő.

Megvártam a bírót, és röviden lefestettem a történteket. Felment az aktáért. Közben összeesküvés-elméletek jártak a fejemben. Hogyan szerzett tudomást az ellenfél a korábbi tárgyalási időpontról, és én miért nem? Mit ügyködtek, amíg távol voltam?

Felhívtam az alperesi képviselőt, de nem vette fel. Egyszer csak visszahívott, amikor már a bíróval az aulában próbáltuk meg ös�szerakni, mi történt. Megkérdeztem a kollégától, hogy miként jutott a tudomására, hogy 9.00 órakor lesz a tárgyalás. Azt mondta, hogy a tárgyaláson írta be a telefonjába. Én is ott írtam be, de én 13.00 órát, és a jegyzőkönyv is erről szólt, a bíró papíralapú naplójában viszont 9.00 óra szerepelt. Nem tudtuk kideríteni az okát.

Megkérdeztem a bírót, hogy mi történt a tárgyaláson. Elmondta, hogy a szakvélemény kiegészítését rendelte el, és távolabbi határnapot adott, mert az alperesi képviselő megemlítette neki, hogy külföldre készülök.

A tárgyaláson történteket a visszahíváskor a kolléga is megerősítette, és megkérdezte, hogy mi ezzel a baj. Jeleztem, hogy neki nyilván semmi, de én mást írtam be a telefonba, másról szólt a jegyzőkönyv, nem lehettem jelen a tárgyaláson, bele sem szólhattam abba, ami történt.

Bárhogy állok is a történtekhez, valami akkor sincs rendben. Végül abban maradtunk a bíróval, hogy megkapom a tárgyalási jegyzőkönyvet, nyilatkozhatok a tartalmára, illetve hivatalos feljegyzést készít a történtekről. Ebben egyetértettünk.

Konzultáltam ügyvédbarátommal, hogy mit tenne a helyemben. Jogi lehetőség, hogy az eljárás szabálytalansága miatt terjesszek elő kifogást, a másik lehetőség, hogy lenyelem a békát, ha tényleg nem történt olyan a jegyzőkönyv szerint sem, amely ügyfelemre sérelmes. Most várom a jegyzőkönyvet és a hivatalos feljegyzést.

Az összeesküvés-elméleteket el tudtam hessegetni azzal, hogy a kolléga szólt a tárgyaláson arról, hogy utazni készülök, ne tűzzön ki közeli időre tárgyalást a bíró, aki ezt meg is tette. Vitán felül tisztességesen járt el a kolléga, másrészt a szakvélemény tényleg lehetne jobb is. Lehet, hogy az lesz…

Kálmán, ne csikorogj!

Dr. Szabó Kálmán ügyvéd Székesfehérvár, 2025. február 22. Ügyvédek Lapja 2025 | 2

„Évről évre aktuális és fontos témák kerülnek terítékre, és a neves előadók is garanciát nyújtanak arra, hogy szakmailag hasznosítható ismeretekkel távozzon mindenki a háromnapos rendezvényről.”

Jelentkezzen május 31-ig tavalyi áron a Munkajogi Konferenciára!

Fókuszban az AI, aktuális jogi kihívások, izgalmas bírósági esetek Miért érdemes most regisztrálnia a 2025. október 14–16. között megrendezésre kerülő XXII. Magyar Munkajogi Konferenciára?

Még tavalyi áron biztosíthatja a helyét a háromnapos eseményre, mely idén is több izgalmas témával is szolgál, így szó lesz a mesterséges intelligencia alkalmazásáról, a kollektív munkajogról, a köztulajdonban álló munkáltatók munkajogi problémáiról.

A tavalyi Magyar Munkajogi Konferencián a korábbi évek rekordjait is megdöntötte a résztvevők száma, ami azt jelzi, hogy töretlen a népszerűsége a munkajogi szakértők, jogtanácsosok első számú szakmai találkozójának. Ez nem véletlen, hiszen évről évre aktuális és fontos témák kerülnek terítékre, és a neves előadók is garanciát nyújtanak arra, hogy szakmailag hasznosítható ismeretekkel távozzon mindenki a háromnapos rendezvényről.

A kiemelt témák között a mesterséges intelligencia is A Munkajogi Konferencia egyik izgalmas témája a mesterséges intelligencia, aminek az aktualitását az adja, hogy a munkajog területén is egyre többen használják már az innovatív megoldásokat. Az AI alkalmazása és a munkajogviszony kapcsán az előadók olyan kérdésekre keresik a választ, miszerint diszkriminatív lehet-e a mesterséges intelligencia, hol húzódnak a munkáltatói ellenőrzés határai,

illetve milyen szerepe van a bizonyítás során a peres eljárásoknál.

Nívós előadók, aktuális kérdések A háromnapos eseményen közel 30 neves előadó vesz részt, és olyan témák kerülnek terítékre, amik nem csak aktuálisak, hanem számos kihívást is tartogatnak az érintettek számára. Szó lesz a bérek átláthatóságával kapcsolatos európai irányelv átvételéről, amire már most érdemes elkezdeniük a felkészülést a szervezeteknek, illetve az egységes európai munkaerőpiac problémáiról.

A kollektív munkajog kapcsán olyan témákat taglalnak az előadók, mint az üzemitanács-választás, az üzleti titok védelme a bértárgyalások során, a munkavállalói képviselők információs jogainak védelme.

Az idén is lesz „köztulajdonos” szeminárium, ami többek között érinti a köztulajdonban álló munkáltatók

átalakulásainak kollektív munkajogi vonzatait, a köztulajdonban álló munkáltatónál lévő vezető állású munkavállaló „értékét”.

A figyelmeztetés kapcsán nemrégiben hozott kúriai döntésre is reagál a konferencia: az előadók részletesen megvizsgálják a figyelmeztetés és a hátrányos jogkövetkezmény alkalmazásának gyakorlatát.

Népszerű állandó programok, színvonalas társasági események A konferencia állandó és népszerű programjai 2025-ben sem hiányozhatnak, amelyek közül a legnagyobb várakozás a Pódiumvitát övezi. A program dr. Berke Gyula tanszékvezető egyetemi docens vezetésével az idén is olyan munkaügyi bírósági ítéletekkel várja a pódiumon ülőket és az érdeklődőket, amelyek garantáltan vitára késztetnek.

A szakmai minőség mellett a konferencia célkitűzése a kötetlen, baráti légkör megteremtése is: 2025-ben is számos társasági esemény, esti program várja a résztvevőket, amihez ideális helyszínt nyújt a festői szépségű Dunakanyarra néző Thermal Hotel Visegrád.

Regisztráljon a konferenciára tavalyi áron még ma! →

Az én múltam, a mi jelenünk, az ő jövőjük.

OTP PRIVATE BANKING A CSALÁD VAGYONKEZELŐJE GENERÁCIÓKON ÁT

www.otpbank.hu/privatbank