8
Járatlan utakon
Keresik a helyüket a gyakorlatban
Elektronikus jognyilatkozatok, távollevők társasági jogi nyilatkozatai és az e-mail írásbelisége A jogszabályoknál csak a technológia változik gyorsabb ütemben. Mindannyiunk érdeke ezért, hogy biztos utat találjunk az állandó változás okozta bizonytalan környezetben. Ezennel a jognyilatkozatok elektronikus úton való megtételével foglalkozunk. Erre különösen akkor lehet nagy szükség, ha az egyes felek különböző földrajzi helyen tartózkodnak. Az egyik leggyakoribb ilyen eset a távollevők közötti szerződéskötés, de a társasági jogi nyilatkozatok is nagyon sokszor ilyen körülmények között születnek. A következőkben azt vizsgáljuk meg, hogyan lehetséges e nyi latkozatokat digitális úton úgy megtenni, hogy az az ügymenet egyszerű sítése és gyorsítása mellett a jogszabályoknak is megfeleljen. Dr. Rostás Péter LL.M. ügyvéd, Budapest
I. Az elektronikus úton tett jognyilatkozatok 1. Szerződéskötés távollevők között
A távollevők közötti szerződéskötésnek már jól kifejlett gyakorlata van, és nem is szokott sok fejfájást okozni a feleknek. Fokozottabb odafigyelést igényelnek azonban azok a szerződések, amelyekre a jogszabály írásbeli formát ír elő. Ilyen rendelkezés vonatkozik többek között az ingatlan-adásvételi szerződésre, a bérleti szerződésre, a haszonbérleti szerződésre, a zálogszerződésre, a kezességi megállapodásra vagy például az adatfeldolgozói szerződésre is. Az is előfordul, hogy a jogszabály csak egyes szerződéses kikötésekhez ír elő kötelező írásbeliséget, mint például a kötbérkikötés vagy a tulajdonjog-fenntartás esetében. Ilyen szerződés vagy ilyen kikötést tartalmazó megállapodás megkötésekor figyelemmel kell lenni a Polgári törvénykönyv 6:7. § (2) bekezdésében foglalt fő szabályra, amely szerint a jognyilatkozat akkor minősül írásba foglaltnak, ha jognyilatkozatát a nyilatkozó fél aláírta. Az elektronikus úton tett jognyilatkozatokra pedig ugyane szakasz (3) bekezdése alkalmazandó, amely alapján írásba foglaltnak kell tekinteni a jognyilatkozatot akkor is, ha annak közlésére
tervezetét szöveges fájlként küldik meg e-mailben egymásnak az üzletfelek. A kinyomtatást követően azonban már minden a hagyományos úton zajlik: az egyik fél aláír két eredeti példányt, azokat postán megküldi a másik félnek, aki szintén aláírja őket, és egy eredeti példányt – amelyen tehát már mindkét fél aláírása szerepel – postán visszaküld az elsőként aláíró félnek. Ennek az eljárásnak nagy hátránya, hogy rendkívül lassú. Gyakran mire mindkét félnél lesz egy-egy aláírt példány, addigra végbe is megy a tranzakció, nem is beszélve arról az esetről, amikor több szerződő fél van, vagy az adott jogi személy nevében több eltérő helyen tartózkodó képviselő aláírására van szükség. 3. Szerződéskötés e-mailben – a szó elszáll, és vele az írás is?
• a jognyilatkozatban foglalt tartalom változatlan visszaidézésére, • a nyilatkozattevő személyének és • a nyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas formában kerül sor. 2. Írásbeliség távollevők között – a hagyományos mód
A távollevők közötti szerződéskötés során a technológiai eszközök használata gyakran kimerül annyiban, hogy a szerződés
Tisztán elektronikus levelezés útján már több évtizede jönnek létre különböző szerződések nap mint nap. Általában ez is zökkenőmentesen szokott zajlani, bár a felek gyakran nincsenek tisztában azzal, hogy a közöttük létrejött szerződés jogi szempontból nem minősül írásbelinek. Ahhoz ugyanis a Ptk. fent hivatkozott rendelkezése alapján az lenne szükséges, hogy (i) az e-mail tartalma visszaidézhető, (ii) a küldő személye (iii) és a küldés időpontja pedig azonosítható legyen. Az e-mailek automatikusan tárolódnak a levelezőrendszerben, ami a beérkezés időpontját is rögzíti, így az első és a harmadik kritérium teljesül ugyan, de a szigorú – és több szempontból kifogásolható – magyar bírói gyakorlatban kialakult álláspont miatt egy egyszerű e-mail küldője nem azonosítható egyértelműen, ezért az e-mailben tett jognyilatkozat nem tekinthető írásbelinek. Ez nyilvánvalóan csak akkor okoz problémát, ha a jogszabály az adott szerződésre vagy kikötésre írásbeli alakot rendel. Ez esetben viszont akár komoly következményei is lehetnek az írásba foglalás Ügyvédek Lapja 2021 | 2
