Ügyvédek Lapja 2021/2

Tartalom

2

Állami bíróság helyett eseti választottbíráskodás, Pp. helyett Mintaszabályzat

Dr. Szlávnits László

4

A Mintaszabályzat készítőjének pontosító észrevétele

Dr. Kovács Kázmér

5

Az „is” esete a jogi képviselettel

Dr. Fázsi László PhD

8

Elektronikus jognyilatkozatok, távollevők társasági jogi nyilatkozatai és az e-mail írásbelisége

Dr. Rostás Péter LL.M.

14

Miként értelmezhetjük az ügyvédi bejegyzés kapcsán az érdemtelenséget?

Dr. Becker Tibor

18

Az ügyvédségnek is részesülnie kell az igazságszolgáltatás integritásvédelméből

Dr. Kovács Kázmér

20

Erkölcs és jog II. konferencia, 2020 – Összefoglaló vélemények – Hol van a határ?

24

A veszélyhelyzet és a rendeleti jogalkotás hatása a polgári jogi kötelmekre

Dr. Kőnig Dorottya

31

41

44

A jogászi munka digitalizációjának fejleményei és kihívásai

Dr. Ungváry Botond

A mesterséges intelligencia és az ügyvédi hivatás

Dr. Klenanc Miklós LL.M.

Hogyan működik az Ügyvédi Továbbképzési Rendszer?

Szirtes Péter

48

Kitüntetett ügyvédek

48

In memoriam Dr. Szabó János

Helyreigazítás

Előző, 2021/1 lapszámunk öszeállítása során a szerkesztőségeket rette­ gésben tartó kisördög – tizenhárom évig, mióta a lappal foglalkozunk első, egyben remélhetőeleg utolsó alkalommal – hozzánk is ellátogatott és diabolikus kalamajkát okozott. Azaz a görög szó eredeti értelmében: figyelmünket elvonva össze-vissza hányta-dobálta az egymáshoz tartozó dolgokat. Így aztán két hibát is vétettünk: címlapunkon tévesen oldottuk fel a kúria elnökének dr. Varga Zs. Andrásnak nevében szereplő Zs. rövi­ dítést. A név helyesen: Zsolt. Lapunk 47. oldalán pedig miközben öröm­ mel adtunk hírt arról, hogy Kiváló Ügyvédi Munkáért kitüntetést kapott dr. Neiger M. Tibor, a Komárom-Esztergom Megyei Ügyvédi kamara tagja, a hír mellé azonban tévesen kitűnő megyei kollégájának, dr. Varga Jó­ zsefnek a fotóját közöltük. A hibákért bocsánatot kérünk minden érintet­ től és olvasóinktól egyaránt.

Ügy­vé­dek Lap­ja A Ma­gyar Ügy­vé­di Ka­ma­ra hi­va­ta­los lap­ja Meg­je­le­nik: kétha­von­ta Pél­dány­szám: 15 000 Főszer­kesz­tő: Dr. Bá­ná­ti Já­nos Főmunkatárs: Dr. Hidasi Gábor Rovatvezető: Dr. Bálint Szilvia, Dr. Becker Tibor Munkatárs: Dr. Kaszás Beáta A szer­kesz­tő­ség cí­me: Ma­gyar Ügy­ vé­di Ka­ma­ra, 1054 Bu­da­pest, Szemere u. 8. Ki­ad­ja: PanPress Kft. Fe­le­lős kiadó: a Panpress Kft. ve­ze­tő­je. Lap­igaz­ga­tó: Kom­lós At­ti­la Szerkesztőség: ugyvedeklapja@panpress.hu Te­le­fon: (+36-1) 6333366 Fax: (+36-1) 700-1987 Lap­nyil­ván­tar­tás­ba vé­te­li szám: 163/0594-1/2007 (Kul­tu­rá­lis Örök­ség­vé­del­mi Hi­va­tal) ISSN 1216-9102 Hir­de­tés­fel­adás: www.panpress.hu/hirdetes Címlapfotó: Panpress, fotók belíveken: Panpress, archív, és Adobe Stock

Ügyvédek Lapja 2021 | 2

Váltóállítás Talán túlzás nélkül állíthatjuk: az ügyvédi munkát hivatásszerűen mű­ velő jogászok folyamatosan frontvonalban vannak. Érdekek és érdekér­ vényesítő akaratok kereszttüzében élnek. Ez a fajta elköteleződés egyegy ügy, egy-egy ügyfél mellett komoly lélektani feladat is.

Ez utóbbiról igen keveset beszélünk. Hiszen általánosan bevett meg­ közelítésben az ügyvédi munka a csupasz racionáliák világa. És mégis.

Az ügyvéd a maga emberi mivoltában is volens-nolens mélyen részesévé válik a folyamatoknak: részben alakító tényezőjévé, részben az ügyek hatásának is kitett szenvedő alanyává. Kicsit konkrétabban: munkája hivatásszerű gyakorlása során minimum három, nem racionális jelenség­ gel kerül szembe. Ezek: a szimpátia (antipátia), empátia, szolidaritás.

Szimpátia: ha egy ember, segítség kérés céljából, személyes beszél­ getés keretében feltárja nekünk gondját-baját, ha akarjuk, ha nem, sze­ mélyes hatással van ránk. És akkor fellép a reflex: szimpátiát, együttér­ zési reflexeket kelt bennünk, vagy éppen antipátiát, azaz ösztönös ellen­ szenvet és elutasítást, miközben mint ügyvédnek adott esetben ekkor is fel kell vállalni a vele való együttműködést ügye legjobb megoldására törekedve. Empátia: annak követelménye az ügyvéd irányában is, hogy kellő mélységig „beleérezzen” egy másik ember lelkiállapotába. Ez érzel­ mi összetevő, ami válaszadásra késztet. És végül mindezek egyenes kö­ vetkeztében felbukkan a szolidaritás: a segíteni akarás reflexe.

Ez persze az ideális eset. Elképzelhető az is, hogy lehet úgy ügy­ védként élni, dolgozni, hogy ezeket a motívumokat szándékosan vagy ösztönösen kizárja az ember az életéből, mint túlságosan megterhelő érzelmi hatásokat.

Mert hogy ezek valóságosan megterhelő hatások. Évek hosszú során bizony vezethetnek oda, hogy az adott, hivatását tudatosan megélő ügy­ véd szinte „kiég” ebben az intenzív kötődésben. S a kiégettségre ráébre­ dés egyben – nem feltétlenül okkal – kudarcélményt is jelenthet.

Az Amerikai Ügyvédi Kamara lapjában egy bizonyos James Gray Ro­ binson észak-karolinai ügyvéd (maga is egykor „kiégettként”, majd a pra­ xisba évekkel később visszatértként) azt írja: szerinte az ügyvédek nin­ csenek felkészítve arra, hogy szembenézzenek az érzelmi és mentális kihívásokkal és azokat tudatosan kellő mederbe tereljék. Következmé­ nyek: stressz, szorongás, depresszió és kiégés. Tetézi a bajt a hajlam a szakmai perfekcionizmusra, amikor is az eredményt tartja kizárólagos értékének, s meggyőződése: csak a hosszú órákon átívelő munka hoz sikert és megelégedettséget számára. És amikor az általa vitt ügyben nem a várt eredményre jut, kudarcként éli meg azt. De ugyanígy lesz hát­ ráltató tényező a – bizalmatlanságból, féltékenységből, hiúságból - szak­ mai segítséget indokolt esetben sem kérő, azt elfogadni sem akaró men­ talitás, vagy éppen a mindentudást felmutatni akaró ál-magabiztosság.

Tegyük mindehhez hozzá, hogy vannak különleges élethelyzetek, amelyekben mindez még tetéződik: például a jelenkori vírusjárvány hoz­ ta helyzettel. A már korábban is sokat emlegetett, az ügyvédséget külö­ nösen is érzékenyen érintő veszélyhelyzeti megszorítások, az ezekből fakadó ügyintézési bizonytalanságok, határidők össze-vissza csúszása, szinte követhetetlensége, hogy csak néhányat említsünk a sokból, ko­ moly tehertétel, s lehet, ez sokak számára már-már alig elviselhető.

Van minderre gyógyír? Van, de a sikerhez komoly, tudatos felkészü­ lés, elszánás szükségeltetik. Nyilvánvaló közhely: magunkból adni csak addig tudunk, amíg van miből meríteni. Ahhoz, hogy fizikai, szel­ lemi és lelki forrásaink ne apadjanak ki, ahhoz bizony tudatosan kell önmagunkat is „gondozni”. A passzív és aktív pihenés mellett azt is belátni, hogy életünk, körülményeink, munkánk, sikereink irányításá­ ban, elérésében nem feltétlenül miénk az utolsó szó. Vannak a világon más jelenségek is, amelyek képesek „felülírni”, legokosabban kigon­ dolt életünket. És hogy ilyen esetben nem feltétlenül a teljes sikerte­ lenség és az összeomlás az osztályrészünk. Hanem a váltás: felkészü­ lés a másra, alkalmazkodás a máshoz, az előrevivő aktív keresése, megtalálása és alakítása a másban.

Nem reménytelen az erre való átállás. A világ már nem arra megy, amerre eddig. Váltóállítás kell.

Komlós Attila

2

Nagyító alatt

Van jobb!

Állami bíróság helyett eseti választottbíráskodás, Pp. helyett Mintaszabályzat Tudjuk: az új Pp. adottság, amivel kényszerűen együtt kell élnünk. A józan valóság ennyi és nem több választást enged: aki nem meri/akarja fölvál­ lalni a rizikót, s nem akarja, hogy sorozatos frusztrációi és kisebb stro­ ke-jai legyenek a polgári perek vitelekor, az adja föl ezt a területet és hagyja meg azoknak, akik elég bátrak, elég okosak és eléggé kötélideg­ zetűek ahhoz, hogy együtt tudjanak élni a hatályos perrendtartással és bírói gyakorlattal. De a rosszban lássuk meg a jót is! Az alábbiakban azt igyekszem bemutatni, hogyan tudjuk az új Pp. okozta kárainkat minima­ lizálni és előnyünkre fordítani annak negatív hatásait.

Dr. Szlávnits László ügyvéd, Budapest

Alapesetben az állami bíróságok privilégiuma a jogviták eldöntése, ez alól azonban az állam maga enged ritka kivételt. A választottbíráskodásról szóló 2017. évi LX. törvény („Vbt.”) lehetővé teszi, hogy kereskedelmi jogviszonyokban felmerült jogvitáik eldöntését az érintettek állami bíróság helyett akár eseti, akár állandó választottbíróságra bízzák. A kulcsszó a definícióban a kereskedelmi, ám a törvény is tágan értelmezi a kereskedelmi jelzőt, így ez alatt minden kereskedelmi vagy gazdasági, szerződéses vagy szerződésen kívüli jogviszonyt érteni kell. Cikkem a kétféle választottbíróság-típus közül csak az eseti választottbíráskodással foglalkozik.

Mindannyian jól tudjuk, hogy a választottbírósági ítélet hatálya ugyanaz, mint a jogerős rendes bírósági ítéleté, önkéntes teljesítés hiányában azt az állam végrehajtja. Ebből, egyebek mellett, az is következik, hogy a kereskedelmi-gazdasági életben minden további nélkül elkerülhető az új Pp. által nehezített pálya, nem vagyunk mindenképpen arra kárhoztatva, hogy megtanuljunk gúzsba kötve gátfutni. Ha tudatában vagyunk a törvényes lehetőségeinknek, ügyfeleink érdekeinek sokkal kevesebb idegeskedéssel, megaláztatással, gyorsabban – és nem utolsó sorban olcsóbban szerezhetünk érvényt.

Kedvező tapasztalatok

A BÜK-nél már negyedszázados hagyománya van az eseti választottbíráskodásnak. Az ilyen eljárást kezdeményező, illetve azokban választottbíróként részt vett kartársaktól szerzett információim alapján a tapasztalatok nagyon kedvezőek. Olyan eszköz van a kezünkben, amellyel hatékonyan ugorhatjuk át a perrendtartás mesterségesen kreált ’per-elhárító’ szabályait.

Figyelem: a BÜK elnökségének ajánlása szerinti eseti választottbíráskodás mintaszabályzata teljes neve helyett itt, kifejezetten és kizárólag az egyszerűség kedvéért a „BÜK választottbíráskodás” kifejezést használom. Tudatosan vállalom az esetleges kritikát, mert szerintem fontosabb, hogy a kollégák jól értsék a jogintézmény lényegét, mintsem, hogy a terjengős és fölösleges, l’art pour l’art precizitásra törekedjek. A „BÜK-választottbíráskodás” csak a könnyebb érthetőség érdekében használt rövidítés és semmiképpen se hoz létre semmilyen intézményes kapcsolatot a BÜK és ennek elnöksége által elfogadott Mintaszabályzat szerinti választottbíróság között. A ’mi választottbíróságunkat’ tehát nem úgy kell elképzelnünk, amelynek a ’központja’ a BÜK székházában, az ’apparátusa’ pedig néhány erre kijelölt szobájában ülne. A BÜK-választottbíráskodást inkább valamiféle virtuális bíróságként kell elképzelni, legalábbis olyan értelemben, hogy ennek se központja, se épülete, se tárgyalóterme, se bírója nincs. Abban az érte-

lemben azonban nagyon is valóságos, hogy amikor az egyes eljárások a Mintaszabályzat szerint lezajlanak, akkor valóságos ügyeken, valóságos választottbírók dolgoznak és valóságos ítéleteket hoznak, amelyeket az állam végre is hajt.

Pp. helyett Mintaszabályzat. Minden választottbíráskodás lényege az egyszerű, alig formalizált eljárás. A 633 paragrafusból álló Pp-hez képest a Mintaszabályzat mindössze 20 oldal és mégis tartalmazza mindazokat a fontos szabályokat, amelyek alapján a kereskedelmi-gazdasági jogvita megnyugtatóan letárgyalható és eldönthető. A választottbíráskodás alfája és ómegája a racionalitás, az egyszerűség és a gazdaságosság. Nagyon fontos aláhúzni: a kamarai választottbírósági eljárásban a Pp. nem háttérjoganyag, itt a Pp-nek semmilyen szerepe nincs, még akkor sem, ha egy bizonyos kérdésben a Mintaszabályzat nem tartalmaz rendelkezést. Éppen ez tehát a lényeg: a kamarai választottbíráskodás alkalmazásával nemcsak az állami bíróságok kiszámíthatatlan ítélkezési gyakorlatát kerülhetjük el, de kön�nyű szívvel tehetjük félre a Pp-t is. Az egyedüli eljárási szabály a Mintaszabályzat 20 oldala és mellette a józan ész.

Nincs bíróság bíró nélkül

Kik lehetnek tehát a választottbírók? Nos, mi, ügyvédek, valamennyien, azaz a BÜK bármely ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos tagja.

Nincs előre rögzített névjegyzék, amire valaÜgyvédek Lapja 2021 | 2

Nagyító alatt

milyen kiválasztási eljárás után föl kellene kerülni. Azt, hogy az adott esetben konkrétan kikből fog állni a 3-tagú választottbírói tanács – esetleg ki lesz az egyedül eljáró választottbíró -, az adott ügyben érdekelt peres felek döntik el úgy, hogy mindként peres fél kijelöli a maga által preferált ügyvéd kartársat választottbírónak és ők ketten kérik föl tanácselnökül a harmadik kollégánkat. Azok a az ügyvédek lehetnek tehát választottbírók, akiknek a szaktudásában és pártatlanságában a megindítandó eljárásban érintett felek és jogi képviselőik, vagyis akikben a saját kartársaink megbíznak. Ahhoz persze, hogy választottbírókra legyen szükség, perek is kellenek: ezek pedig csak akkor lesznek, ha mi, ügyvédek – ahol ez lehetséges és ésszerű - a BÜK választottbíróságához tereljük a kereskedelmi jogvitáinkat.

Alkalmas lehet-e az ügyvéd a polgári jogvita eldöntésére? A kérdés költői: mitől lenne egy ügyvéd kevésbé rátermett, szakszerű, empatikus és független, egyszóval jó választottbíró, mint a hivatásos bíró? A végzettségünk ugyanaz, a szakvizsgánk ugyanaz. Jelentős részünknek tudományos fokozata, megalapozott idegen�nyelv-tudása, második, sőt harmadik, esetleg külföldi egyetemen szerzett diplomája is van. Miért ne lehetne hát ránk, olyanokra bízni egy kereskedelmi-gazdasági jogvita elbírálását, akik láttunk már életünkben vállalati működést belülről, akik értjük és beszéljük a gazdasági élet szereplőinek nyelvét? Az anyagi (polgári és ágazati) jogot ügyvédi praxisunk során nap mint nap használjuk, tanácsot adunk, szerződéseket fogalmazunk, az ügyet megoldani és nem intézgetni akarjuk, érvelünk, de sohasem kinyilatkoztatunk – ki lenne a gyakorló ügyvédnél alkalmasabb arra, hogy a gazdasági élet szereplőinek jogvitáiban döntsön?

Ne azon keseregjünk tehát, hogy az új Pp. ’per-elhárító’, ügyfél- és ügyvédellenes attitűdje elveszi a megélhetésünket, hanem legyünk pro-aktívak: adjunk méltó, megbecsült munkát egymásnak! Ismerjük meg a kamarai választottbíráskodást, építsük be az illetékességi klauzulát a gazdasági-kereskedelmi szerződéseinkbe és jelöljük egymást bátran választottbírónak! Már csak azért is érdemes így eljárni, mert a választottbíróságok sohasem alázzák meg a feleket képviselő ügyvédeket a többéves peres eljárás végén néhány tízezer forintos ügyvédi munkadíjjal (ami az állami bíróságokon egyáltalán nem elszigetelt eset), hanem a perköltség részeként megítéÜgyvédek Lapja 2021 | 2

lik a képviselőknek azt a tisztességes munkadíjat, amit ők a megbízójukkal kötött szerződésben kikötöttek. A fair kollegialitás tehát a BÜK Mintaszabályzat szerinti választottbírósági eljárásokban maradéktalanul érvényesül. Ez pedig nemcsak a megélhetésünk, de a gerincünk épsége miatt is fontos.

Egyfokú eljárás: rizikó vagy előny?

állami bíróság előtt támadni – ami az esetek túlnyomó részében nem is vezet eredményre. Az állam, nagyon helyesen, azzal támogatja a választottbírósági rendszert, hogy előírja annak szigorú szabályait. Ha ezeket a kógens szabályokat a választottbíróság az eljárása során betartja, akkor az állam az ott hozott ítéletet elismeri és csak egészen extrém esetben nyújt jogsegélyt az ítélet érvénytelenítéséhez.

A választottbírósági eljárás mindig egyfokú, azaz a meghozott ítélet azonnal jogerős és Gazdaságos és gyors végrehajtható. Valóban van abban bizonyos A választottbíráskodás ellenzőinek gyakori kockázat, hogy a kedvezőtlen ítéletet nincs ellenérve az, hogy az államinál sokkal drámód perorvoslattal korrigálni. Ugyanakkor gább lenne. Ez a vélekedés a BÜK válaszerre a sajátságra előnyként is tekinthetünk: a tottbíráskodásra egyáltalán nem igaz. Éppen kamarai választottbíróságnak legkésőbb 6 ellenkezőleg. A csatolt diagram* mutatja, hónapon belül ítéletet kell hozni, az ügy el- hogy a BÜK választottbíráskodás abban húzására nincs mód. Azt pedig mindannyian, a 3<300 millió forintos perérték-tartoa gyakorlatból tudjuk, az ügyfeleink számára mányban, amely a mindennapi gazdasásokkal jobb egy gyorsan megszülető akár ne- gi peres praxisunkban a leggyakrabban gatív döntés is, mint egy sok évig elhúzódó fordul elő, nemhogy drágább lenne az ügy, ahol már arra se nagyon emlékeznek a állami bíróságoknál, hanem éppen elfelek, hogy mi is volt az eredeti vita lényege. lenkezőleg: szignifikánsan olcsóbb. Igaz, Ezért a magam részéről a választottbírásko- hogy – az államival ellentétben – a válaszdás speciális jellemzőjét, az egyfokú eljárást tottbírósági díjnak nincs felső határa, de a inkább előnynek, mint hátránynak látom. növekedés a BÜK választottbíróságnál egyEgy nagyon speciális jogorvoslati lehetőség mégis van: a választottbíMKIK Állandó Választottbírósága rósági ítélet érvénytelenítése iránti per. Erre azonban csak nagyon szűk körben, egészen rendkívüli esetekben van Állami bíróság mód. Az érvénytelenítési Eseti választottbíráskodás okok közül a legfontosabb a közrendbe ütközés tilalma. A közrend fogalmát a pozitív jog nem definiálja, csak a jogtudomány és a bírói gyakorlat ad útmuta- részt degresszív, másrészt a sokszáz milliós, tást. A legegyszerűbben talán úgy írható le a esetleg sok milliárdos ügyek oly ritkák, hogy közrend (ordre publique) fogalma, hogy abba azokat a törvényszerűségek vizsgálatánál azok a társadalmi, szociális, morális és jogi nyugodtan figyelmen kívül lehet hagyni. (Az alapelvek tartoznak, amelyek érvényesülését állami bíróságok peres illetékeinél figyelemaz állam minden körülmények között bizto- be vettem az II. és a II. fokú eljárás illetékét, sítani kívánja, függetlenül attól, hogy ezek a felülvizsgálat költségét azonban nem. Ez konkrét jogszabályban megjelennek-e vagy utóbbi tovább növeli az állami bíróságok sem. Tehát pusztán azon az alapon, hogy a előtt indított és végig vitt peres eljárások választottbíróság ítélete esetleg nem lenne költségeit.) A diagram elkészítéséhez nyújjogszerű, vagyis nem megfelelően alkalmaz- tott segítségéért köszönet illeti Hayon Ronent. ta a releváns anyagi jogot, az ítéletet érvényteleníteni nem lehet. A szabályosan megala- Három bíró jobb, amint egy kult, formai hibáktól mentes eljárásban szü- A választottbíróságok az esetek túlnyomó letett választottbírósági ítéletet tehát szinte részében – éppen a pártatlanság maradéktakizárólag a közrendbe ütközés címén lehet lan biztosítása érdekében – hármas tanács-

3

4

Nagyító alatt

ban ítélkeznek. Ez azonban az állami bíróságon, I. fokon soha sincs így. A BÜK Mintaszabályzata szerint működő választottbírságon az esetek túlnyomó részében, az érintett felek akaratából, három magasan képzett, nagy tapasztalatú, az adott jogterületet saját praxisából jól ismerő ügyvéd kolléga látja el a választottbírói feladatot, s hoz az állam által is elismert ítéletet. Mindez további biztonságot jelent az ügyfél számára, aki így alappal számíthat arra, hogy a három ügyvéd-választottbíró megalapozott, jogszerű és igazságos ítéletet hoz, egy gyors és az államinál sokkal olcsóbb eljárásban.

A Mintaszabályzatban természetesen nincs benne, hogy a választottbírósági tárgyalást a BÜK helyiségében kellene megtartani, de az égvilágon semmi akadálya nincs annak se, hogy a felek ebben állapodjanak meg. A BÜK székháza, kulturáltságánál és technikai felszereltségénél fogva tökéletesen alkalmas a választottbírósági tárgyalások lebonyolítására. Nem kell egyebet tennünk, mint az adott, konkrét választottbírósági eljárásban megállapodni ebben. Használjuk ki bátran a saját székházunk nyújtotta lehetőségeket e téren is!

A lehetőség minden ügyvéd számára adott

Képviseljük ügyfeleink érdekét, s ahol arra van törvényes lehetőség és az adott esetben ésszerű, az általunk szerkesztendő szerződésekben kössünk ki BÜK Mintaszabályzata szerinti választottbíráskodást. Ezt természetesen nem kizárólag a budapesti kollégák tehetik meg: a lehetőség minden ügyvéd számára adott. Az államinál kevésbé stresszes, egészen biztosan hozzáértőbb, szakszerűbb, gyorsabb és olcsóbb jogvitarendezés minden egyes jogi képviselő és ügyfele számára nagy előny. Szerződésíráskor tartsuk állandóan észben: a BÜK választottbíróság kizárólagos illetékességének kikötésével kifoghatjuk a szelet az ügyfél- és ügyvédellenes Pp. vitorlájából, s ezzel nemcsak megbecsült ügyfeleink érdekét szolgálhatjuk, de a saját, biztosabb megélhetésünkért is tehetünk valamit.

A Mintaszabályzat a BÜK honlapján, itt található: http://kozzetetel.bpugyvedikamara.hu/ index.php/s/Ul29HE8EUtcH97h#pdfviewer . Hamarosan kikerül a honlapra a díjkalkulátor is, amivel a kollégák pár kattintás-

sal ellenőrizhetik a perértékhez tartozó választottbírósági díjat.

A BÜK Mintaszabályzat által ajánlott, a kollégák által szerződésbe iktatandó választottbírósági klauzula így szól: „Bármely jogvita, amely jelen jogügyletből származik, azzal összefügg, így különösen annak megszegésével, megszűnésével, érvényességével vagy értelmezésével kapcsolatban keletkezik, a Felek alávetik magukat - külön figyelemfelhívó tájékoztatás után - a Budapesti Ügyvédi Kamara Elnöksége által ajánlott Mintaszabályzat szerint megalakuló és eljáró eseti választottbíróság kizárólagos döntésének.

A Felek egyetértenek abban, hogy az eseti választottbíróság tagjait a Budapesti Ügyvédi Kamara tagjaként a Magyar Ügyvédi Kamara által vezetett névjegyzékbe bejegyzett személyek (ügyvédek vagy kamarai jogtanácsosok) közül választják. Az eljáró választottbírák száma _____. Az eljárás során a ________ nyelvet kell alkalmazni. Az eseti választottbíráskodás alapjául szolgáló – a Budapesti Ügyvédi Kamara internetes honlapján is közzétett – Mintaszabályzatot a felek megismerték és kifejezetten elfogadták.”  *A diagram elkészítéséhez nyújtott segítségéért köszönet illeti Hayon Ronent.

A MINTASZABÁLYZAT KÉSZÍTŐJÉNEK PONTOSOSÍTÓ ÉSZREVÉTELE

Az ügyvédeknek nincs választottbíróságuk, a választottbírósági törvénynek van eseti választottbíráskodásra vonatkozó szabályozása

Amikor három budapesti ügyvéddel közösen nemcsak felismertük az eseti választottbíráskodásban az ügyvédség számára mutat­ kozó lehetőségeket, hanem ki is dolgoztuk az alkalmazást segítő eljárási rend mintáját, és megkonzultáltuk dr. Harmathy Attila és dr. Németh János professzorral, tudtuk, hogy az egyik legérzékenyebb kérdés az állandó választottbíróságok tevékenységétől történő elhatárolás lesz. Ezért is tartom fontosnak, hogy hozzáfűzzek néhány gondolatot dr. Szlávnits László kollégánk ismertetéséhez.

1. Az eseti választottbíráskodásnak nemcsak a Budapesti Ügyvédi Kamaránál van hagyománya. A felek egyedi megállapodása alapján nemcsak a budapesti kamara, hanem a Magyar Ügyvédi Kamara bármely tagja részt vehet eseti választottbíráskodásban a Mintaszabályzat egyéb rendelkezéseinek átvételével, amennyiben erről a felek így állapodnak meg. Ez nem egy esetben meg is tör­ tént, ahogy erről a másik fél által jelölt választottbíróként konkrét tudomásom van.

2. A jogintézmény lényegének meghatározásakor nem fölösleges a precizitás. Választottbírósága csak a törvényben írt szerveze­ teknek lehet, az ügyvédi kamaráknak nem, és a pontatlanság már visszaütött az internetszolgáltatók választottbírósági kísérletezge­ tése során, mert nem voltak erre kellő tekintettel. Az ügyvédeknek tehát nincs választottbíróságuk, hanem a választottbírósági tör­ vénynek van eseti választottbíráskodásra vonatkozó szabályozása, aminek alkalmazásához a BÜK-elnökség legfeljebb eljárási se­ gédletet nyújthatott minta ajánlásával. Ehhez a lehetőséghez nemcsak székház, de ajánlott bírói lista, az ügyek iktatása, irattározá­ sa, az eljárások számozása vagy bármilyen egyéb központi nyilvántartása sem tartozik és nem tartozhat, ahogy erre részlegesen egyébként utalás is történik Szlávnits László kolléga ismertetésében.

3. A cikk további megállapításaival általában egyetértek, és bár a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság is tartott a PKKB épületében, sőt a Magyar Ügyvédi Kamara épületében is tárgyalásokat – ami által mégsem vált az ilyen eljárás az állami bíráskodás részévé –, a tárgyalások tartását a kérdéskör érzékenysége miatt csak kivételes kiegészítő lehetőségként javaslom ügyvédi kamara székházában, eseti megállapodás alapján, hiszen erre a felek megállapodásától függően bármelyikük vagy képviselőjük irodája, illet­ ve irodaháza is alkalmas.

A Budapesti Ügyvédi Kamara a jogszabályváltozások folytán az ajánlott eljárási minta aktualizálása, a Magyar Ügyvédi Kamara Szakmai Bizottsága pedig az egyik szabályozási kérdés értelmezése során továbbra is segíti a kollégákat. Ez természetesen csak egy ajánlás, hiszen a választottbírósági szerződés ugyanolyan kötelmi megállapodás a felek között, mint más szerződés, vagyis jogvita esetén erre nézve is a hatáskörrel rendelkező bíróságnak van jogköre az autentikus szerződésértelmezésre.

Dr. Kovács Kázmér

Ügyvédek Lapja 2021 | 2

Ördög a részletekben

Az „is” esete a jogi képviselettel Köztudott, hogy a jogszabályok szövegének értelmezésekor akár egy írás­ jelnek is döntő jelentősége lehet, hát még egy kötőszónak. Jelen esetben az egyébként ártalmatlan „is” kötőszóról van szó, amelynek figyelembe­ vétele a vádindítvány elfogadását eredményezheti, figyelmen kívül hagyá­ sa viszont annak elutasítását vonhatja maga után – ha az eljáró bíró is tisztában van a jelentőségével. Ezért talán érdemes megnéznünk, hogy miről is van szó.

Dr. Fázsi László PhD tanácselnök, Nyíregyházi Törvényszék

szerű elkészítése egy képzett ügyvéd számára elvileg aligha okozhat problémát. A gyakorlat azonban gyakran megcáfolja az elméleti feltevéseket. Ez a büntetőeljárásjog területén leginkább változatlanul a pótmagánvádas ügyekben hozott határozatok felülbírálata során tapasztalható.

2. A kinek kell aláírnia kérdése

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében legújabban a vádindítvány aláírására vonatkozó törvényi rendelkezés értelmezésének kérdése tekinthető leginkább problematikusnak a talán nem kellően (vagy nagyon is1) következetes jogalkotói meg-

A Be. 788. §-ának (1) bekezdése szerint: A pótmagánvadas eljárásban a sértett jogi képviselete kötelező.

A Be. 793. §-ának (1) bekezdése szerint pedig: A vádindítványt a jogi képviselő is ellátja aláírásával, illetve minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírásával.

Az is kötőszó itt nyelvtani értelmét tekintve annak kifejezését jelenti, hogy az aláírási kötelezettség két személyre: a sértettre és a meghatalmazott képviselőjére egyaránt vonatkozik, vagyis a vádindítványt mindkettőjüknek el kell látnia aláírásával.2 A felhívott törvényi rendelkezések egybevetésének eredményeként tehát az állapítható meg, hogy miközben a törvény arra kötelezi a sértettet, hogy amennyiben pótmagánvádlóként kíván fellépni, úgy gondoskodjon jogi képviselőről, aki egyetlen kivételtől eltekintve az ő törvényes jogait gyakorolhatja, addig egy másik rendelkezésével ezt felülírja, mivel a büntetőigény érvényesítéséhez elengedhetetlen vádindítvány benyújtásához való jogát a meghatalmazott képviselője nem gyakorolhatja a nevében eljár-

Az anyagi igazság érvényre jutásához okvetlenül, az ügyfél pernyertességének eléréséhez pedig lehetőség szerint el kell kerülni az eljárásjog útvesztőit.

1. Az alaki feltételek jelentősége

Egy jogász természetesen tisztában van azzal is, hogy az anyagi igazság érvényre jutásához okvetlenül, az ügyfél pernyertességének eléréséhez pedig lehetőség szerint el kell kerülnie az eljárásjog labirintusának útvesztőit, amelyekkel még a joggal való visszaélés veszélyének hiányában és a iura novit curia elvének figyelembevételével is számolnia kell, mert különben a céljának eléréséhez vezető úton a legnemesebb szándéka ellenére is könnyen elbukhat.

Ilyen cél lehet a sértetti büntetőigény elérésének elősegítése a jogi képviselet elvállalásával. Ennek első lépése a vádindítvány benyújtása, amelynek szakÜgyvédek Lapja 2021 | 2

oldás következtében, amelynek lényege a következőkben foglalható össze.

A büntetőeljárásról szóló 2017. évi 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 10. § (1) bekezdésének 7. pontja szerint jogi képviselő az ügyvéd és az ügyvédi iroda, ha a) a sértett stb. meghatalmazott képviselőjeként, b) a pótmagánvádló képviseletében jár el.

A Be. 61. §-a szerint: (1) A sértett, a vagyoni érdekelt helyett – ha e törvény nem ír elő személyes eljárási kötelezettséget – az általa vagy a törvényes képviselője által meghatalmazott képviselő is eljárhat. (2) A meghatalmazott képviselő a képviselt személy e törvény szerinti jogait gyakorolhatja.

va, noha a személyes eljárási kötelezettség körén kívül eső eljárási cselekményről van szó.

Ez az ellentmondás nem indokolható azzal sem, hogy nyilván a sértett emelhet vádat, nem pedig a jogi képviselője.

A pótmagánvádlói fellépés törvényességét viszont a bíróságnak vizsgálnia kell annak jelentőségére tekintettel, hogy a pótmagánvádas eljárásban a bíróságnak elsődlegesen abban a kérdésben kell állást foglalnia, hogy a bírósági eljárás lefolytatásának alaki (eljárásjogi) feltételei fennállnak-e.3 Mindebből következően a bíróságnak a Be. 793. §-ának (3) bekezdésére figyelemmel az alaki és tartalmi szempontból

5

6

Ördög a részletekben

egyébként kifogástalan vádindítványt is el kell utasítania a Be. 794. § (1) bekezdésének d) pontja alapján, ha azt a sértett nem írta alá, noha ennek az alkotmányossága is aggályos lehet a következők miatt.

3. Alkotmányossági aggályok

Magyarország Alaptörvénye (a továbbiakban: Alaptörvény) B) cikkének (1) bekezdése szerint ugyanis Magyarország független, demokratikus jogállam. „A jogállam nélkülözhetetlen eleme a jogbiztonság. A jogbiztonság az állam – s elsősorban a jogalkotó – kötelességévé teszi annak biztosítását, hogy a jog egésze, egyes részterületei és az egyes jogszabályok is világosak, egyértelműek, működésüket tekintve kiszámíthatók és előreláthatók legyenek a norma címzettjei számára.

Vagyis a jogbiztonság nem csupán az egyes normák egyértelműségét követeli meg, de az egyes jogintézmények működésének kiszámíthatóságát is.”4 Az Alkotmánybíróság egy másik határozatában pedig kifejezetten „elvi éllel” mutatott rá arra, „hogy a világos, érthető és megfelelően értelmezhető normatartalom a normaszöveggel szemben alkotmányos követelmény. A jogbiztonság […] megköveteli, hogy a jogszabály szövege értelmes és világos, a jogalkalmazás során felismerhető normatartalmat hordozzon.”5 Az idézett alkotmánybírósági határozatok meghozatalára ugyan még az Alaptörvény elfogadását megelőzően került sor, azonban az Alkotmánybíróság már állást foglalt abban, hogy „az újabb ügyekben vizsgálandó alkotmányjogi kérdések kapcsán felhasználhatja a korábbi határozataiban kidolgozott érveket, jogelveket és alkotmányossági összefüggéseket, ha az Alaptörvény egészét érintő, kontextuális egyezősége, az Alaptörvény értelmezési szabályainak figyelembevétele és a konkrét ügy alapján a megállapítások alkalmazhatóságának nincs akadálya, és szükségesnek mutatkozik azoknak a meghozandó döntése indokolásába történő beillesztése”.6 Ennek megfelelően az Alkotmánybíróság többek között a 23/2014. (VII. 15.) AB-határozatának indokolása szerint továbbra is irányadónak tekintette a 9/1992. (I. 30) AB-határozat azon meg-

állapítását, „hogy a jogállam nélkülözhetetlen eleme a jogbiztonság. A jogbiztonság az államtól, elsősorban a jogalkotótól azt követeli meg, hogy a jog egésze, egyes résztestületei és szabályai világosak, egyértelműek, hatásukat tekintve kiszámíthatók és a norma címzettjei számára is előre láthatók legyenek.”7 Ezzel szemben a Be. 793. §-ának (3) bekezdésével kapcsolatban a hatályos szabályozás egyértelműségének hiánya állapítható meg, ami azzal is alátámasztható, hogy nem egyszer fordult már elő a vádindítványnak a sértett általi aláírása nélkül történt benyújtása.8 Mindazonáltal az Alkotmánybíróság már több ügyben rámutatott arra, hogy „a pótmagánvádas eljárásban a pótmagánvádló szabályszerű meghatalmazással rendelkező jogi képviselőjének a vádlói szerepkörben eljáró pótmagánvádló nevében tett és a meghatalmazás kereteit túl nem lépő nyilatkozatát – a további feltétel megkövetelése nélkül – a pótmagánvádló képviseletében benyújtott jognyilatkozatnak kell értékelni”.9 E határozatok ugyan az Alaptörvény XXVIII. cikkének (7) bekezdésében biztosított jogorvoslathoz való jog érvényesülésének kontextusában vizsgálták a képviseleti jog tartalmát, amelynek kapcsán azonban az Alkotmánybíróság elvi éllel mutatott rá arra, hogy „a pótmagánvádló önálló fellépési (és fellebbezési) joga azt jelenti, hogy a pótmagánvádlókénti fellépésről és az eljárás során teendő jognyilatkozatokról (beleértve a fellebbezést is) a döntést ő maga hozza meg. A szakszerűség biztosítása céljából ugyanakkor a vádképviselet ellátásához szükséges cselekményeket és nyilatkozatokat (így a fellebbezést is) – a pótmagánvádló által adott meghatalmazásban kijelölt körben – helyette és nevében (ezáltal tehát nem a pótmagánvádlótól függetlenül) a jogi képviselő teheti meg.”10 Ezért az egyébként kötelezően előírt jogi képviselet adekvát tartalmából következően a Be. 61. §-ának (1) bekezdése alapján a sértett jogi képviselője útján is előterjeszthetné a vádindítványát, miután az nem a képviseletét kizáró személyes közreműködési kötelezettségnek, hanem a vádképviselettel együtt járó eljárási cselekménynek tekintendő11, amennyiben

ennek lehetőségét a Be. 793. § (3) bekezdésének hatályos szövege (az is kötőszó következtében) nem tenné kizárttá.

Ez a szóban forgó normák kollízióját is jelenti ugyanazon jogforráson belül, ami az Alaptörvény 28. cikkében deklarált jogértelmezési szempontok, illetve a iura novit curia elvének figyelembevételével sem látszik feloldhatónak a következők miatt.

A Be. CV. fejezetében szabályozott pótmagánvádas eljárás a külön eljárások közé tartozik. „Különeljárás az olyan eljárás, amely, miként az általános eljárás is a büntetőjogi fő kérdések (a bűnösség, a jogkövetkezmények) eldöntésére irányul, és az eljárási alapelvek megtartásával, de részben kivételek eltűrésével, a törvényben meghatározott külön (speciális) szabályok és kivételek szerint az általános eljárási szabályok alapján folyik. – Más szóval: minden különeljárás az általános szabályok alapján, de a törvényben megállapított eltérések szerint folyik.”12 Ebből következően a bíróságnak a jogalkalmazás során a vádindítvány sértett általi aláírását előíró speciális rendelkezést [Be. 793. § (3) bekezdés] kellene alkalmaznia, amely értelmezés azonban ellentétben állna a jogi képviseletnek az Alkotmánybíróság értelmezése szerinti adekvát tartalmával, illetőleg az ugyancsak külön szabályt jelentő kötelező jogi képviselet előírásának jogalkotói indokával, és ellentmondana az észszerűség alaptörvényi követelményének is.

Az Alkotmánybíróság értelmezése szerint pedig megállapítható a jogbiztonság sérelme akkor is, „ha a szabályban rejlő belső ellentmondás a jogalkalmazás során szükséges jogértelmezéssel nem kiküszöbölhető [1/1999. (II. 24.) AB-határozat, ABH 1999. 25. 46.]”.13 4. Summázat

A vázolt alkotmányossági aggályok megalapozottságának autentikus megítélése azonban természetesen az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik, így egyelőre mindenképpen a 793. § (3) bekezdés hatályos rendelkezésének, illetve nyelvtani értelmezésének figyelembevételével tanácsos vádindítványt benyújtani, mert különben számíthatunk arra, hogy vagy a vádlott védője14, vagy ha ő nem, akkor Ügyvédek Lapja 2021 | 2

Hirdetés

Oltalom nélkül csak másolható ötlet a találmány A szellemi tulajdon már 125 éve is olyan fontos volt, hogy hivatalt hoztak létre miatta, de az elmúlt évtizedekben ezt valahogy elfelejtettük. Azonban az innovációs ökoszisztéma megerősítésével új lendületet kaphat a szellemitulajdon-védelem, s ez versenyképesebbe teheti a magyar gazdaságot is. Elég csak a legnagyobb magyar vállalkozásokat megnézni: nem a találmánytól, hanem az oltalmaktól lettek azok akik, legyen az egy jó szalámi, csoki, likőr, sporteszköz, kutyahám vagy gyógyszer. Az idén 125 éves Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala célként tűzte ki, hogy a védett szellemi tulajdont a gazdaság egyik alappillérévé tegye.

2021-ben, amikor a gazdaság helyreállítása sürgető, a szellemi tulajdon világnapján fontos rávilágítani a kkv-k nélkülözhetetlen gazdasági szerepére és arra, ezeknek a vállalkozásoknak miképpen célszerű használniuk a szellemi tulajdonjogokat ahhoz, hogy erősebbé, versenyképesebbé és ellenállóbbá váljanak. Egy oltalom ugyanis monopoljogot teremt a tulajdonosnak, gazdasági előnyt jelent és véd a hamisítókkal szemben.

A legfrissebb felmérések szerint az uniós vállalkozásoknál az egy főre jutó a bíróság15 fogja számon kérni a sértett aláírásának hiányát, aminek következménye csak a vádindítvány elutasítása lehet.

Ez pedig még abban az esetben sem igen használ a jogi képviselő szakmai felkészültségében gyökerező bizalomnak, ha az tisztában van azzal, hogy ilyenkor 15 napon belül ismételten benyújthatja a vádindítványát, s ehelyett nem fellebbezésbejelentéssel próbálkozik, mivel „fellebbezés helyett praktikusabb megoldás a bíróság végzésében jelzett hiányosság(ok) mielőbbi pótlásáról gondoskodni és az ismételt benyújtás lehetőségével élni, annál is inkább, mert a másodfokú bíróság csak helybenhagyó határozatot hozhat, még abban az esetben is, ha már a fellebbezésünk bejelentésével egyidejűleg pótoljuk, amit kell, hiszen az ennek hiányában törvényes elsőfokú döntés hatályon kívül helyezésére nyilván nem kerülhet sor”.16  Ügyvédek Lapja 2021 | 2

bérek között 19 százalék az átlagos különbség, ám a szabadalommal bíró cégeknél az alkalmazottak 53 százalékkal keresnek többet. Mindehhez kell az a szemléletbeli különbség is, ami a nyugati és a távol-keleti országoknál erősebb, mint nálunk.. Egy kreatív, innovatív vállalkozás indításánál a szellemi tulajdonhoz értő szakember alkalmazása legalább olyan fontos, mint egy jó könyvelő. Nem véletlen, hogy Mark Getty üzletember a 21. század „olajának” nevezte a szellemi tulajdont: ezzel hívta fel a figyelmet

Jegyzetek

1 BÓCZ Endre még ma is nehezen cáfolható véleménye szerint ugyanis „a pótmagánvádlót nem szereti a jogrend­ szer”. A pótmagánvádról (Jegyzőkönyv az Országos Kriminológiai Intézetben 2004. október 16-án megtartott kerekasztal-be­ szélgetésről) Ügyészek Lapja, 2004/6.

46. o. Ld. továbbá a pótmagánvádló kötelező jelenlétére vonatkozó rendelke­ zéseket és azok miniszteri indokolását.

2 Vö: JUHÁSZ József – SZŐKE István – O. NAGY Gábor – KOVALSZKY Miklós (szerk.): Magyar értelmező kéziszótár.

Budapest, Akadémiai Kiadó, 1985.

604. o.

3 90/2011. BK-vélemény II. 3. pont.

4 9/1992. (I. 30.) AB-határozat, Indokolás, V/3. ABH 1992. 1. 21.

5 26/1992. (IV. 30.) AB-határozat, Indoko­ lás, IV/1. ABH 1992. 4. 141.

6 13/2013. (VI. 17.) AB-határozat, Indoko­ lás [32], ABH 2013. 13. 624.

7 23/2014. (VII. 15.) AB-határozat, Indoko­ lás [44], ABH 2014. 21. 1074.

arra, hogy a legnagyobb cégek javai között a szellemi tulajdon egyre nagyobb arányban van jelen a materiális javakhoz képest.

De nem csak az iparjog lesz a figyelem középpontjában. Új szabályok születtek a kutatás elősegítését célzó szöveg- és adatbányászat vagy éppen a koronavírus helyzetben felértékelődött távoktatás segítésére is.

A tavasz nagy visszhangot kiváltó híre lesz a globális online platformok szerzői jogi szabályozása, illetve hazai jogharmonizációja is, amelynek a szerzői jogra vonatkozó szabályozása szintén a hivatalhoz tartozik. Fontos változások előtt állunk, amelyek nem csak a vállalkozásokat, de a magánembereket is érintik majd, így a jogász társadalomtól is nagy felkészültséget igényelnek.

8 Megyénkben a Nyíregyházi Járásbíróság B.411/2020. és B.853/2020. számú ügyeiben, valamint a Vásárosnaményi Já­ rásbíróság B.68/2020. számú ügyében.

9 14/2015. (V. 26.) AB-határozat 2. pontja, ABH 2015. 13–720.; 3285/2017. (XI. 14.)

AB-határozat, ABH 2017. 30. 1697–1703.

10 3285/2017. (XI. 14.) AB-határozat, Indo­ kolás [33], ABH 2017. 30. 1701.

11 4/2015. (V. 26.) AB-határozat, Indokolás [42], ABH 2015. 13. 727.

12 KIRÁLY Tibor: Büntetőeljárási jog. Buda­ pest, Osiris, 2000. 521. o.

13 3041/2021. (II. 19.) AB-határozat, Indo­ kolás [25], ABH 2021. 5. 310.

14 A Nyíregyházi Járásbíróság a B.411/2020/2. számú végzésével ezért utasította el a sértett jogi képviselője útján előterjesztett vádindítványát.

15 A Nyíregyházi Törvényszék Bf.451/2020. és a Bpkf.48/2021. számú ügyeiben a törvényszék észlelte a sértett aláírásának hiányát.

16 FÁZSI László: A pótmagánvádas eljárás.

Budapest, HVG-ORAC, 2020. 204. o.

7

8

Járatlan utakon

Keresik a helyüket a gyakorlatban

Elektronikus jognyilatkozatok, távollevők társasági jogi nyilatkozatai és az e-mail írásbelisége A jogszabályoknál csak a technológia változik gyorsabb ütemben.

Mindannyiunk érdeke ezért, hogy biztos utat találjunk az állandó változás okozta bizonytalan környezetben. Ezennel a jognyilatkozatok elektronikus úton való megtételével foglalkozunk. Erre különösen akkor lehet nagy szükség, ha az egyes felek különböző földrajzi helyen tartózkodnak. Az egyik leggyakoribb ilyen eset a távollevők közötti szerződéskötés, de a társasági jogi nyilatkozatok is nagyon sokszor ilyen körülmények között születnek. A következőkben azt vizsgáljuk meg, hogyan lehetséges e nyi­ latkozatokat digitális úton úgy megtenni, hogy az az ügymenet egyszerű­ sítése és gyorsítása mellett a jogszabályoknak is megfeleljen.

Dr. Rostás Péter LL.M. ügyvéd, Budapest

I. Az elektronikus úton tett jognyilatkozatok 1. Szerződéskötés távollevők között

A távollevők közötti szerződéskötésnek már jól kifejlett gyakorlata van, és nem is szokott sok fejfájást okozni a feleknek.

Fokozottabb odafigyelést igényelnek azonban azok a szerződések, amelyekre a jogszabály írásbeli formát ír elő. Ilyen rendelkezés vonatkozik többek között az ingatlan-adásvételi szerződésre, a bérleti szerződésre, a haszonbérleti szerződésre, a zálogszerződésre, a kezességi megállapodásra vagy például az adatfeldolgozói szerződésre is. Az is előfordul, hogy a jogszabály csak egyes szerződéses kikötésekhez ír elő kötelező írásbeliséget, mint például a kötbérkikötés vagy a tulajdonjog-fenntartás esetében.

Ilyen szerződés vagy ilyen kikötést tartalmazó megállapodás megkötésekor figyelemmel kell lenni a Polgári törvénykönyv 6:7. § (2) bekezdésében foglalt fő szabályra, amely szerint a jognyilatkozat akkor minősül írásba foglaltnak, ha jognyilatkozatát a nyilatkozó fél aláírta. Az elektronikus úton tett jognyilatkozatokra pedig ugyane szakasz (3) bekezdése alkalmazandó, amely alapján írásba foglaltnak kell tekinteni a jognyilatkozatot akkor is, ha annak közlésére

tervezetét szöveges fájlként küldik meg e-mailben egymásnak az üzletfelek. A kinyomtatást követően azonban már minden a hagyományos úton zajlik: az egyik fél aláír két eredeti példányt, azokat postán megküldi a másik félnek, aki szintén aláírja őket, és egy eredeti példányt – amelyen tehát már mindkét fél aláírása szerepel – postán visszaküld az elsőként aláíró félnek. Ennek az eljárásnak nagy hátránya, hogy rendkívül lassú. Gyakran mire mindkét félnél lesz egy-egy aláírt példány, addigra végbe is megy a tranzakció, nem is beszélve arról az esetről, amikor több szerződő fél van, vagy az adott jogi személy nevében több eltérő helyen tartózkodó képviselő aláírására van szükség.

3. Szerződéskötés e-mailben – a szó elszáll, és vele az írás is?

• a jognyilatkozatban foglalt tartalom változatlan visszaidézésére, • a nyilatkozattevő személyének és • a nyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas formában kerül sor.

2. Írásbeliség távollevők között – a hagyományos mód

A távollevők közötti szerződéskötés során a technológiai eszközök használata gyakran kimerül annyiban, hogy a szerződés

Tisztán elektronikus levelezés útján már több évtizede jönnek létre különböző szerződések nap mint nap. Általában ez is zökkenőmentesen szokott zajlani, bár a felek gyakran nincsenek tisztában azzal, hogy a közöttük létrejött szerződés jogi szempontból nem minősül írásbelinek.

Ahhoz ugyanis a Ptk. fent hivatkozott rendelkezése alapján az lenne szükséges, hogy (i) az e-mail tartalma visszaidézhető, (ii) a küldő személye (iii) és a küldés időpontja pedig azonosítható legyen.

Az e-mailek automatikusan tárolódnak a levelezőrendszerben, ami a beérkezés időpontját is rögzíti, így az első és a harmadik kritérium teljesül ugyan, de a szigorú – és több szempontból kifogásolható – magyar bírói gyakorlatban kialakult álláspont miatt egy egyszerű e-mail küldője nem azonosítható egyértelműen, ezért az e-mailben tett jognyilatkozat nem tekinthető írásbelinek.

Ez nyilvánvalóan csak akkor okoz problémát, ha a jogszabály az adott szerződésre vagy kikötésre írásbeli alakot rendel. Ez esetben viszont akár komoly következményei is lehetnek az írásba foglalás Ügyvédek Lapja 2021 | 2

Járatlan utakon

elmaradásának. Ha például a szállító csak az egyik e-mailéhez csatoltan küldte meg az általános szerződési feltételeit a megrendelőnek, amelyet az csak e-mailben fogadott el, akkor az ÁSZF-ben foglalt tulajdonjog-fenntartás érvénytelen lesz. Ez pedig súlyos következménnyel járhat, ha például a megrendelő a számla kiegyenlítését megelőzően felszámolás alá kerül. Érvényes tulajdonjog-fenntartás esetén az áru csak a birtokába, de nem a tulajdonába került volna, így nem képezné a felszámolási vagyon részét, vagyis az áru kiadása kérhető lenne a felszámolótól külön hitelezői igénybejelentés és regisztrációs díj megfizetése nélkül. Erre azonban nincs lehetőség az elektronikus levelezés során megküldött és elfogadott tulajdonjog-fenntartást tartalmazó ÁSZF esetén, mert az nem minősül írásbelinek a bírói gyakorlat szerint. A bíróság ezen álláspontjának részletes vizsgálatára még vis�szatérünk.

4. Félig új próbálkozások, félmegoldások és félrevezető eredmény

Technológiai szempontból egyáltalán nem okoz nehézséget, hogy egy elektronikus okirat tartalma változatlan formában vis�szaidézhető legyen, vagyis hogy elmenthető és újra megnyitható legyen, ahogyan az sem, hogy a létrejöttének időpontja megállapíthatóvá váljon. Annál nehezebb kérdés viszont, hogy miként lehet az elektronikus dokumentum létrehozóját azonosíthatóvá tenni. Erre sokféle megoldást próbáltak már találni, és napjainkban is jelennek meg új elképzelések.

Nem újkeletűek például a PDA-k vagy palmtopok, amelyeknek a kiszállítók az érintőképernyőjére szokták kérni az átvevő aláírását. Ehhez hasonló, de már modernebb megoldás a tablet vagy az okostelefon képernyőjén történő aláírás külön erre a célra szolgáló tollal (úgynevezett érintőceruzával) vagy akár az aláíró ujjával, de idesorolható az egyes pdf-kezelő alkalmazások megoldása is, amelyeknek segítségével a számítógépen az egérrel rajzolva helyezhető el a nyilatkozó aláírása.

Felvetődik a kérdés, hogy egy így aláírt elektronikus okirat minősülhet-e írásbelinek. A korábban idézett fő szabály szerint a jognyilatkozat akkor minősül írásba foglaltnak, ha jognyilatkozatát a nyilatkozó fél aláírta. Azt azonban nem írja a jogszabály, Ügyvédek Lapja 2021 | 2

hogy csak a papírra vetett jognyilatkozatot lehet és csakis hagyományos tollal aláírni.

Ilyen részletszabály hiányában védhető lenne az az álláspont, hogy ezeknek a technológiai megoldásoknak az alkalmazása eleget tesz az írásbeliség törvényi kritériumának. Érdemes azonban a másik oldalról is megközelíteni a kérdést. Az is gyakran fordul elő, hogy az aláíró beszkennelt aláírásképét egyszerűen rámásolják egy másik dokumentumra. Teljesen egyértelmű, hogy ez nem felel meg az írásbeliség követelményének, az ilyen szerződés sosem fog írásbelinek minősülni. Visszatérve az előző kérdésre, a fő problémát az jelenti, hogy utólag szinte lehetetlen megállapítani, hogy az aláíráskép hogyan került oda az elektronikus dokumentumra. Azt az aláíró egérrel vagy érintőképernyőn ujjal, érintőceruzával helyezte el, vagy pedig egyszerűen odamásolta egy másik dokumentumból? Kinyomtatva például mindkét esetben a nyomtató tintájával megegyező színű, közelről nézve pixeles aláíráskép fog látszódni. Komolyabb szerződéseknél, ahol az írásbeliségnek és különösen a bizonyíthatóságnak nagy jelentősége van, javasolt ezért kerülni e megoldásokat.

5. A legbiztosabb megoldások

A legbiztosabban akkor járunk el, ha az elektronikus okiratunkat rögtön teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaljuk oly módon, hogy azon minősített elektronikus aláírást helyezünk el, vagy az elektronikus okiratot azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés-szolgáltatással hitelesítjük, azaz röviden AVDH-zzuk.

A gyakorlatban minősített elektronikus aláírást lehetővé tevő aláírókártyát valamely minősített bizalmi szolgáltatótól szerezhetünk be. Magyarországon jelenleg három ilyen szolgáltató működik, név szerint a Microsec Zrt., a Netlock Kft. és a Magyar Állam tulajdonában lévő Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (röviden NISZ Zrt.). Ez utóbbi biztosítja az új típusú, úgynevezett e-személyi igazolványokkal ingyenesen használható minősített elektronikus aláírás szolgáltatást is. A másik két magyar szolgáltató magánpiaci szereplő, következésképpen díj ellenében nyújtják a szolgáltatásaikat, amelyek azonban – az e-személyivel ellentétben – nem-

csak magáncélra, hanem az üzleti életben is használhatók, és a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatói kártérítési felelősség értékhatára is jóval magasabb lehet a választott szolgáltatáscsomagtól függően.

Az AVDH-zást a NISZ Zrt. teszi lehetővé a honlapján keresztül (https://niszavdh.gov.hu/index) bárki számára, aki rendelkezik Ügyfélkapuval. Ide kell feltöltenünk a hitelesíteni kívánt dokumentumunkat, amelyre az ügyfélkapus jelszavunk megadását követően rá is kerül a hitelesítő záradék a nevünkkel.

Az AVDH-zott vagy a minősített elektronikus aláírással ellátott elektronikus okirat teljes bizonyító erővel bizonyítja, hogy az okirat aláírója (AVDH-zója) az abban foglalt nyilatkozatot megtette, illetve elfogadta vagy magára kötelezőnek ismerte el.

Ezekben az esetekben tehát a nyilatkozattevő személye beazonosítható, ezért az elektronikus okiratok írásbeliségének hármas törvényi kritériuma közül a legproblémásabb is teljesül.

II. Távollevők társasági jogi nyilatkozatai

A gazdasági társaságok életében bekövetkező változásokhoz rendszerint több társasági jogi jognyilatkozat kötődik, amelyeket nagyon gyakran különböző földrajzi helyen tartózkodó személyek tesznek. A cégeljárási szabályok ráadásul sok tekintetben bonyolultabbá teszik az ügymenetet az egyszerű magánjogi szerződések megkötéséhez képest. A következőkben azt vizsgáljuk meg, miként lehetne a technológiai lehetőségekkel élve egyszerűsíteni a társasági okiratok kiállítását.

1. A társasági iratok aláírása az eddigi gyakorlat szerint

A társaság megváltozott adatainak cégnyilvántartásba történő bejegyzése a cégbíróság hatáskörébe tartozó változásbejegyzési eljárás keretében történik. Ennek során a kérelemhez csatolni kell a bejegyzendő adatokat alátámasztó okiratokat, amelyeknek a cégbíróság gyakorlata alapján (BDT.2010.2341.) legalább teljes bizonyító erővel kell rendelkezniük.

Azt, hogy egy Magyarországon kiállott okirat mikor tekinthető teljes bizonyító erejűnek, világosan és viszonylag egyszerűen meghatározzák a vonatkozó jogszabályi rendelkezések. Bonyolultabb a helyzet azonban a külföldön kiállított megha-

9

10

Járatlan utakon

talmazás és az olyan okiratok esetében, amelyeket valamilyen belföldi eljárásban kívánnak felhasználni.

2. Külföldön aláírt meghatalmazás és belföldi eljárás céljára kiállított nyilatkozatok

Ha például a változásbejegyzési eljárásra szóló ügyvédi meghatalmazást nem belföldön írják alá – amely esetben arra elegendő lenne az ügyvezető cégszerű aláírása –, akkor az okiratot a kiállítás helye szerint illetékes magyar külképviseleti hatóságnak kellene hitelesítenie vagy felülhitelesítenie, hacsak a kiállítás helye szerinti állammal hatályos nemzetközi szerződés eltérő követelményt nem ír elő. Ilyen szerződés lehet a Magyarország és egy másik (rendszerint volt szocialista) ország közötti kétoldalú megállapodás, vagy a Hágában 1961. október 5-én aláírt nemzetközi Apostille Egyezmény, amelynek majdnem minden fejlett ország a részese (bár Kanada például nem).

Az előbbi, kétoldalú megállapodás alapján az ügyvédi meghatalmazásunkra elég lehet egy közjegyzői hitelesítő záradék, az utóbbi esetben viszont a közjegyzői hitelesítés mellett úgynevezett apostille-tanúsítványra is szükség van.

Ugyanez igaz más olyan okiratokra is, amelyeket adott esetben be kell nyújtani a cégbíróságnak a változásbejegyzési kérelem mellékleteként, és amelyeket magyarországi keltezés esetén elegendő lenne cégszerűen aláírni vagy két tanú aláírásával ellátni (például az ügyvezetői kinevezés elfogadása, a kézbesítési megbízás, a székhelyhasználati nyilatkozat stb.).

3. Külföldön aláírt tagi határozat belföldi ellenjegyzése

A társasági szerződést is módosító tagi határozat esetében még bonyolultabb az eljárás, hiszen azt a változásbejegyzési kérelmet benyújtó ügyvéd ellenjegyzésével is el kell látni.

Fő szabály szerint az ügyvéd csak akkor ellenjegyezhet egy okiratot, ha azt az aláíró – miután az ügyvéd a személyazonosságáról megbizonyosodott – előtte írta alá vagy aláírását előtte sajátjaként elismerte. Ha pedig az aláíró személyesen mégsem jelenne meg az ügyvéd előtt, az okirat csak akkor jegyezhető ellen, ha az aláírást más megfelelően hitelesítette.

Ez az okirat külföldi kiállítása esetében történhet közjegyzői hitelesítés, közjegyzői hitelesítés és apostille-tanúsítvány vagy konzuli tisztviselő hitelesítése útján, attól függően, hogy az aláírás helye szerinti ország milyen nemzetközi szerződéseknek a részese.

4. Már rendelkezésre álló technológiai megoldások – a minősített elektronikus aláírás

Ahogy arról a fentiekben már volt szó, az elektronikus okirat teljes bizonyító erejű magánokiratnak minősül, ha azt minősített elektronikus aláírással látják el. Az előző példánkban említett ügyvédi meghatalmazás esetében tehát ahelyett, hogy a külföldön aláíró személy a külképviseleti hatóság hitelesítésével, illetve felülhitelesítésével vagy a közjegyzői hitelesítés és az apostille-tanúsítvány beszerzésével bajlódna, megtehetné, hogy azt az aláírókár-

tyájával kevesebb mint fél perc alatt elektronikus úton aláírja.

Ennek a megoldásnak a másik nagy előnye, hogy az aláíró gyakorlatilag bárhol tartózkodhat, amikor minősített elektronikus aláírással látja el a dokumentumot, a digitális térben ugyanis nem értelmezhető az aláírás helye. Nincs még ugyan erre kialakult bírói gyakorlat, de álláspontunk szerint nincs annak jelentősége, hogy az elektronikus aláíró épp mely országban tartózkodott, amikor a laptopján aláírta az adott dokumentumot az aláíró eszközével.

Meglátásunk szerint mindez illeszkedik abba a logikai rendszerbe, amely alapján az EU-ban közvetlenül alkalmazandó eIDAS-rendelet szerinti minősített bizalmi szolgáltatók a minősített elektronikus aláírás szolgáltatásukat nyújtják. Ennek igénylésekor ugyanis a felhasználónak személyesen meg kell jelennie a bizalmi szolgáltatónál, aki a személyazonosító okmányok ellenőrzésével azonosítja az ügyfelet, és kiad számára egy olyan eszközt (például aláírókártyát vagy aláírókulcsot), amelyből csak egy van, és az csak a felhasználó birtokában lehet, ahogyan az ahhoz tartozó PIN-kódot is csak a felhasználó ismerheti.

Véleményünk szerint ha mindez megtörtént az EU területén az eIDAS-rendeletnek megfelelően, onnantól kezdve már irreleváns, hogy az aláírókártyáját a felhasználó milyen földrajzi helyen használja.

A fent említett eIDAS-rendelet szerint az egyik tagállamban kibocsátott minősített tanúsítványon alapuló minősített elektronikus aláírást az összes többi tagállamban el kell ismerni minősített elektronikus aláírásként. Vagyis a magyar cégbíróság előtti változásbejegyzési eljárásban az ügyvédi meghatalmazás például nemcsak akkor fogadható el, ha azt a magyar minősített bizalmi szolgáltatók egyike – azaz a Microsec Zrt. vagy a Netlock Kft. – által kibocsátott aláírókártyákkal létrehozott minősített elektronikus aláírással látták el, hanem akkor is, ha az aláíráshoz bármely más tagállamban lévő, de az eIDAS-rendeletnek megfelelő és az adott tagállam úgynevezett bizalmi listáján szereplő minősített bizalmi szolgáltató aláíróeszközét használta az aláíró.

Ráadásul az eIDAS-rendelet szerinti bizalmi szolgáltatók – bár nekik az EU-ban kell székhellyel rendelkezniük – a szolgáltatásukat nem csak tagállami állampolgáÜgyvédek Lapja 2021 | 2

Járatlan utakon

roknak nyújthatják. Ennek következtében akár egy amerikai állampolgár is igényelhet minősített elektronikus aláírás létrehozására szolgáló minősített tanúsítványt, és onnantól kezdve az aláíróeszközét használhatja bárhol.

5. Azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés (AVDH)

Ahogy korábban előző cikkünkben említettük, a NISZ Zrt. által lehetővé tett azonosításra visszavezetett szolgáltatást az Ügyfélkapuval rendelkezők vehetik igénybe. Bár nem túl gyakori, lehetséges, hogy külföldi állampolgároknak is legyen magyar Ügyfélkapujuk, így ők is tudnak AVDH-zni. Ennél sokkal fontosabb azonban, hogy az AVDH-zás esetén sincs jelentősége annak, hogy az aláíró mely földrajzi helyen tartózkodik, miközben felkeresi a NISZ Zrt. honlapját és megadja az ügyfélkapus jelszavát az AVDH-záshoz.

6. eSzemélyi

Az eSzemélyivel ingyenesen létrehozható elektronikus aláírás ugyanolyan – az eIDAS-rendeletnek megfelelő – minősített elektronikus aláírás, mint a másik két magyar bizalmi szolgáltató által kiadott tanúsítványon alapuló minősített elektronikus aláírás. Az eSzemélyihez kapcsolódó elektronikus aláírás szolgáltatás azonban csak magáncélra használható az új típusú igazolvány igénylésekor a NISZ Zrt.-vel megkötendő szolgáltatási szerződés értelmében.

A szolgáltatás használata bármilyen üzleti, munkahelyi vagy egyéb szakmai tevékenység céljából nem megengedett.

Véleményünk szerint az eSzemélyivel aláírt elektronikus okirat teljes bizonyító erejét (és írásbelinek minősülését) nem érinti, ha a minősített elektronikus aláírás szolgáltatást nem a NISZ Zrt.-vel létrejött magánjogi szerződéssel összhangban használták. Ez felvet ugyan kötelmi jogi kérdéseket, de azok a két fél – az eSzemélyi birtokosa és a NISZ Zrt. – közötti jogviszonyban vizsgálandók.

7. Távellenjegyzés

Mint azt korábban említettük, az ügyvédi ellenjegyzéshez fő szabály szerint az aláírónak személyesen meg kell jelennie az ügyvéd előtt, hogy az okiratot az ügyvéd előtt aláírja vagy az okiraton lévő aláírását sajátjaként ismerje el. Ennek a folyamatát Ügyvédek Lapja 2021 | 2

hivatott leegyszerűsíteni az ügyvédi tevékenységről szóló törvény azon rendelkezése, amely lehetővé teszi, hogy az ellenjegyzés videotelefon (azaz hangot és videofelvételt egyszerre rögzítő alkalmazás, például Skype, Zoom stb.) útján történjen.

Röviden összefoglalva ez úgy történhet, hogy az ügyvéd és a bárhol máshol tartózkodó aláíró fél becsatlakoznak ugyanabba a videohívásba, amelyet az ügyvéd rögzít.

látni, amelyeket valamely harmadik országban kívánnak felhasználni. Ilyen lehet például a külföldi székhelyű társasági tag cégkivonata, amelyet bizonyos esetekben csatolni kell a magyar cégbíróságnak benyújtott változásbejegyzési kérelemhez.

Az e-APP szerves részét képezi egy elektronikus nyilvántartás is, amely tartalmazza minden egyes elektronikus apostille-tanúsítvány nyilvántartási számát. Ennek segít-

Az ügyfél előbb aláírja az okiratot, majd megküldi az ügyvédnek, és a videohívásban a felmutatott okiraton szereplő aláírását sajátjaként ismeri el, az ügyvéd pedig ellenjegyez.

A felvételen látszódnia kell, hogy az ügyfél saját kezével aláírja az okiratot, amelyet később postai úton vagy futárral megküld az ügyvédnek, aki azt a hagyományos módon ellenjegyzi a szárazbélyegzőjével. A másik elfogadott forgatókönyv szerint az ügyfél előbb aláírja az okiratot, majd megküldi az ügyvédnek, és a videohívásban a felmutatott okiraton szereplő aláírását sajátjaként ismeri el, az ügyvédi ellenjegyzés pedig ezt követően történik.

Amellett, hogy az ügyvédnek és ügyfelének nem kell személyesen találkozniuk, a távellenjegyzés másik nagy előnye, hogy irreleváns az okirat aláírásának helye, így nem kell bajlódni konzuli tisztviselői vagy közjegyzői hitelesítéssel, illetve az apostille-tanúsítvány beszerzésével.

8. Elektronikus okirat ellenjegyzése

Még a távellenjegyzésnél is egyszerűbben történhet az ügyvédi ellenjegyzés, ha az okirat elektronikus változatát az ügyfél minősített elektronikus aláírással látja el vagy AVDH-zza. Ezt követően ugyanis az ügyvéd elektronikus úton ellenjegyezheti az okiratot akként, hogy az ügyvédi tevékenységről szóló törvény, valamint a vonatkozó kamarai tájékoztatónak megfelelően a saját minősített elektronikus aláírását és időbélyegzőt helyez el az okiraton.

9. Elektronikus Apostille Program

Érdemes még megemlíteni azt is, hogy egyre több ország csatlakozik az Elektronikus Apostille Programhoz (röviden e-APP). Elektronikus apostille-tanúsítvánnyal azokat a hatóság által elektronikus formában kiállított közokiratokat lehet el-

ségével a közokirat felhasználási helye szerinti ország hatósága könnyedén leellenőrizheti a hozzá benyújtott elektronikus okirat hitelességét.

Bár Magyarország ehhez a programhoz még nem csatlakozott, az e-APP-nak vélhetőleg csak az EU-n kívüli országokban felhasználandó elektronikus okiratok esetében lesz jelentősége, hiszen a magyar hatóságoknak az általuk kiállított elektronikus okiraton elhelyezett minősített elektronikus aláírását vagy minősített elektronikus bélyegzőjét az eIDAS-rendelet alapján már most is valamennyi tagállamban el kell ismerni minősített elektronikus aláírásként, illetve bélyegzőként.

III. Az e-mail írásbelisége

A fentiekben említettük, hogy a magyar bírói gyakorlat szerint az egyszerű e-mailben küldött jognyilatkozatok nem minősülnek írásba foglaltnak, aminek az elektronikus levelezés útján létrejött szerződések esetében komoly következménye lehet, ha az adott szerződésre vagy szerződéses kikötésre a jogszabály kötelező írásbeli alakot rendel. A következőkben a bírói gyakorlatnak a hátterét vizsgáljuk meg alaposabban, és megpróbálunk megoldási javaslatot adni mind a jogalkalmazó szerveknek, mind a jogkövető közönségnek.

1. Mit mond a jogszabály az írásbeliségről?

A Polgári törvénykönyv fő szabálya szerint a jognyilatkozat (mint például egy szerződéses ajánlat vagy annak elfogadása) akkor minősül írásba foglaltnak, ha a nyilatkozó fél a jognyilatkozatát aláírta.

11

12

Járatlan utakon

Ezt a szabályt kiegészítendő írja elő a Ptk. 6:7. § (3) bekezdése, hogy a jognyilatkozatot akkor is írásba foglaltnak kell tekinteni, ha annak közlésére olyan formában kerül sor, amely alkalmas (i) a jognyilatkozatban foglalt tartalom változatlan visszaidézésére, (ii) a nyilatkozattevő személyének és (iii) a nyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására.

A jogalkotó itt kifejezetten technológiasemleges megfogalmazást alkalmazott annak érdekében, hogy a folyamatos technológiai változások ne tegyenek szükségessé újabb és újabb törvénymódosítást.

Ez a megoldás azonban egy tágan értelmezhető definíciót eredményezett, ezért szükségessé vált, hogy a jogbizonytalanság elkerülése érdekében a bírói gyakorlat adjon választ arra, pontosan mi számít írásbelinek és mi nem.

rüljön, ha az aláírt elektronikus dokumentumot később megváltoztatták. Az ítélőtábla szerint ennek a rendelkezésnek azért van jelentősége, mert csak ennek megtartásával valósulhat meg a valódiság és a hamisítatlanság követelménye.

4. Valódiság és hamisítatlanság

Azzal egyetértünk, hogy a fokozott biztonságú elektronikus aláírással biztosítható az elektronikus okirat valódisága és hamisítatlansága, de – álláspontunk szerint – a Polgári törvénykönyv az írásbeliség hármas kritériumának felsorolásakor a „tartalom változatlan visszaidézése” és a

nem számolt például az AVDH-zott dokumentummal, amely a Polgári perrendtartásról szóló törvény szerint teljes bizonyító erejű magánokirat.

Ha valóban elfogadnánk, hogy kizárólag a fokozott biztonságú aláírással ellátott elektronikus irat minősül írásba foglaltnak, akkor ebből azt a következtetést vonhatnánk le, hogy az AVDH-zott elektronikus dokumentum nem tekinthető írásba foglaltnak – annak ellenére, hogy teljes bizonyító erejű magánokiratnak minősül.

(Zárójelben jegyezzük meg, hogy az eIDAS-rendelet fogalommeghatározása szerint a minősített elektronikus aláírás

2. A kialakult bírói gyakorlat és annak háttere

A törvény technológiasemlegesírásbeliség-fogalmát a bíróságok eddig szigorúan értelmezték, és ezzel a bírói gyakorlat – álláspontunk szerint – meglehetősen vitatható irányba fordult. A Fővárosi Ítélőtábla például egy sajtó-helyreigazítási perben (Pf.20.435/2017/3.) mondta ki, hogy az e-mailben küldött elektronikus jognyilatkozat nem minősül írásba foglaltnak, hacsak nincs fokozott biztonságú aláírással ellátva. A határozat a Bírósági Döntések Tárában (BDT2018.

3931.) is megjelent, rögzítve, hogy „Az elektronikus úton tett nyilatkozat akkor minősül írásba foglalt jognyilatkozatnak, ha az alapján a valódiság és hamisítatlanság követelményének megvalósulása ellenőrizhető és egyidejűleg a nyilatkozat megtételének időpontja is azonosítható.

E feltételeknek kizárólag a fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elektronikus okirat felel meg.”

3. A bíróság által hivatkozott jogszabály

A fenti ügyben a Fővárosi Ítélőtábla egyebek között az eIDAS-rendelet 26. cikkére hivatkozott. Ez alapján a fokozott biztonságú elektronikus aláírás (a) kizárólag annak aláírójához köthető; (b) alkalmas az aláíró azonosítására; (c) az aláíró nagy valószínűséggel csak a saját maga által használható adatok felhasználásával hozta létre; valamint (d) lehetővé teszi, hogy kide-

„nyilatkozattevő személyének azonosítása” előírásával nem azt követeli meg, hogy a nyilatkozattevő személye és az eredeti jognyilatkozat tartalma minden kétséget kizáróan bizonyítható legyen.

E bírói értelmezés következtében aránytalanul szigorúbb követelményeknek kell megfelelni az írásbeliség kritériumai teljesítéséhez az elektronikus okiratok esetében, mint a hétköznapi, papíralapú dokumentumoknál, amelyekre elegendő egy egyszerű kézzel írt aláírás – függetlenül attól, hogy olvasható-e, vagy egyáltalán hasonlít-e az aláíró korábbi saját kezű aláírásaira vagy például arra, amely a személyi azonosító okmányain szerepel.

5. Kizárólag fokozott biztonságú elektronikus aláírás?

A fent idézett bírósági döntés talán legvitathatóbb része a kizárólag szó, amellyel az elektronikus úton tett jognyilatkozatok esetében kizárólagossá teszi a fokozott biztonságú aláírást az írásbeli minősítéshez. A Fővárosi Ítélőtábla nyilvánvalóan

is fokozott biztonságú elektronikus aláírás, méghozzá olyan, amelyet minősített elektronikus aláírást létrehozó eszközzel állítottak elő, és amely elektronikus aláírás minősített tanúsítványán alapul.

Ezért minősülhet a minősített elektronikus aláírással ellátott elektronikus okirat a legszigorúbb értelmezés mellett is írásbelinek.)

6. Az Új Ptk. Tanácsadó Testületének álláspontja

Az Új Ptk. Tanácsadó Testület tagjainak többségi álláspontja szerint a Polgári törvénykönyvnek az írásbeliség hármas követelményét megállapító 6:7. § (3) bekezdése a valódiság és hamisítatlanság követelményét nem szabályozza, és nem várja el a nyilatkozat abszolút hamisíthatatlanságát ahhoz, hogy az írásbeli nyilatkozatnak minősüljön. A bíróságnak ezért minden esetben meg kell vizsgálnia és meg kell állapítania, hogy az adott közlési forma az adott körülmények között megfelelt-e a törvényben felsorolt feltételeknek. Ügyvédek Lapja 2021 | 2

Járatlan utakon

Ezzel az állásponttal teljes mértékben egyetértünk, ezért a fenti gondolatot továbbvíve a következőkben felvázolunk néhány körülményt, amelyet, álláspontunk szerint, az e-mailek írásbeli minősítése kapcsán a bíróságoknak esetről esetre mérlegelniük kellene.

7. A megvizsgálandó körülmények

Véleményünk szerint egy e-mailt például írásbelinek kellene tekinteni, ha az egy egyedi, egy meghatározott személyhez köthető e-mail-címről érkezett. Például egy cég ügyvezetője küldi olyan címről, amely magában foglalja a vezeték- és keresztnevét, és utal a cégnévre is (mint ahogy például az e-mail-címek sok gazdálkodó szervezetnél felépülnek: vezetéknév.keresztnév@cégnév.hu. Ha pedig az e-mailes üzenet végén (vagyis teljesen legörgetve az alján) az aláírás részben szerepel a küldő teljes neve, beosztása, a cége neve, esetleg logója is, akkor álláspontunk szerint el kellene fogadnia a bíróságnak, hogy egy ilyen e-mail alkalmas a küldő személyének azonosítására.

Ilyen e-mail-címről ugyanis általában csak úgy lehet elektronikus levelet küldeni, hogy a felhasználó a céges számítógépén a saját jelszavával belép a személyre szabott egyedi felhasználói profiljába. Persze elképzelhető, hogy a rendszergazda vagy egy illetéktelen munkatárs a jogosult pillanatnyi távollétét kihasználva engedély nélkül hozzáfér a levelezőprogramhoz, de ennek a gyakorlati valószínűsége rendkívül csekély.

Ilyen e-mail-cím esetén tehát a küldő személye legalább olyan valószínűséggel beazonosítható, mint egy egyszerű, kézzel írt aláírás esetén.

További figyelembe veendő körülmény lehet az e-mail előzménye, amely legtöbb esetben változatlan formában jelenik meg a legújabb elektronikus üzenet alján. A gazdasági életben igen gyakori, sőt adott esetben szinte megkívánja az üzleti etikett, hogy egy e-mailre ne egy teljesen új üzenettel, hanem a levelezőprogram válasz (vagy ha több szereplő van, a válasz mindenkinek) funkció használatával válaszoljunk. Ebben az esetben a legújabb üzenet aljára kerül – jól nyomon követhető előzményként – minden korábbi e-mail. Véleményünk szerint ha az előzmények között egy korábbi üzenet már tartalmazta az adott fél nevét (beosztását, az általa képviselt céget stb.), Ügyvédek Lapja 2021 | 2

akkor a későbbi elektronikus levélben tett jognyilatkozatának is írásbelinek kellene minősülnie. Álláspontunk szerint a bíróságnak minden esetben vizsgálnia kellene azt a körülményt, hogy a címzett fél képes lehetett-e beazonosítani a másik felet még akkor is, ha független harmadik fél számára egyáltalán nem lenne megállapítható a küldő személyazonossága. Előfordulhat ugyanis, hogy a küldő és a címzett fél már régóta üzletfelek és rendszeres időközönként kommunikáltak egymással azon a meghatározott e-mail-címen, vagy például a küldő korábban szóban telefonon jelezte a címzettnek, hogy a megadott tárgyban elektronikus levelet fog küldeni.

Meglátásunk szerint ha a fogadó fél tudhatta, hogy ki küldte neki az e-mailt, az abban foglalt jognyilatkozat írásba foglaltnak minősítése nem tagadható meg csak azért, mert az elektronikus dokumentumot nem látták el fokozott biztonságú aláírással, és így nem vált bárki más számára is bizonyíthatóvá a küldő fél személyazonossága.

Figyelembe veendő körülmény lehet továbbá az olyan szerződéses rendelkezés is, amelyben a felek megállapodtak, hogy írásbeli közlésnek minősítik az e-mail útján tett nyilatkozatokat, különösen, ha rögzítették a kapcsolattartó személyeket és e-mail-címeit is. Véleményünk szerint ebben az esetben a fogadó fél nem hivatkozhat sikerrel a bíróság előtt arra, hogy a szerződésben is rögzített e-mail-címre érkező üzenetet nem tekinti írásbelinek, így az érvénytelen.

8. A bírói gyakorlat kialakulása általában

A bírói gyakorlat jogvita folytán alakul ki.

Hiába fogalmaz túl tágan vagy pontatlanul a jogszabály, hiába merülnek fel az elméletben jogértelmezési kérdések, perbe vitt jogvita hiányában a bíróságok álláspontja nem tud kiforrni. Ez lehet az egyik magyarázat arra, hogy az elektronikus úton tett jognyilatkozatok írásbelinek minősülésével kapcsolatos bírói ítéletek többnyire nem olyan ügyekben születtek, amelyekben a felek egyike vitássá tette volna az e-mailben kötött szerződés érvényességét. Ez ugyanis rendkívül ritkán fordul elő, hiszen a gazdasági szereplők kezdetben még teljes akarategységben szerződnek, csak később támad vita közöttük, jellemzően valamely szerződéses

rendelkezés megszegése miatt, míg magának a szerződésnek a létrejöttét csak elvétve kérdőjelezik meg.

Az e-mailek írásbeliségét érintő bírósági határozatokat legtöbbször sajtó-helyreigazítási perben hozták, amelynek sajátossága – a gazdasági perekkel ellentétben –, hogy a felek között a kezdetektől fogva éles érdekellentét van. Ilyen per ugyanis akkor indítható, ha az érintett – aki sérelmez egy róla megjelent közleményt – harmincnapos jogvesztő határidőn belül írásban kéri a sajtótermék szerkesztőségét, hogy tegyenek közzé helyreigazítást, de ez nem történik meg.

A vonatkozó bírósági ítéletek alapjául szolgáló ügyekben a sajtóorgánum rendszerint arra hivatkozott, hogy a hozzájuk érkezett helyreigazítási kérelmet csak egyszerű e-mailben kapták meg, ami állításuk szerint nem tekinthető írásba foglaltnak. A Fővárosi Ítélőtábla a fent említett Pf.20.435/2017/3. számú ügyben osztotta ezt az álláspontot, és ítéletének indokolásában kifejtette, hogy „Az elektronikus levélben érkezett helyreigazítási kérelem vonatkozásában fontos garanciális követelmény az, hogy annak tartalma és a jogosulttól való származása kétséget kizáróan megállapítható legyen.”

Ez az érvelés két kérdést is felvet. Az egyik, hogy ez a garanciális követelmény pontosan miből vezethető le, ha a jogszabály a helyreigazítási kérelem esetében csak azt kívánja meg, hogy írásba foglalt legyen, egyebet, például teljes bizonyító erejű magánokirati formát nem. A másik kérdés, hogy vajon ez a garanciális követelmény más esetekben is fennáll-e, amikor a jogszabály írásbeli alakot rendel, mint például a bérleti szerződés, a haszonbérleti szerződés, a zálogszerződés, a kezességi megállapodás vagy a kötbér és a tulajdonjog-fenntartás kikötése esetében.

Vagy elképzelhető esetleg, hogy ezeknél – mivel nem sajtó-helyreigazítási kérelemről van szó – egy egyszerű e-mail is elegendő az írásba foglaltnak minősüléshez?

Amíg ez utóbbi kérdésben nem alakul ki egységes bírói gyakorlat – márpedig a fent ismertetett okokból ez nemigen várható a közeljövőben –, addig csak azt lehet tanácsolni, hogy az elektronikus okiratainkat, amikor csak lehet, lássuk el minősített elektronikus aláírással vagy azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítéssel. 

13

14

Érzékeny kérdések

Miként értelmezhetjük az ügyvédi bejegyzés kapcsán az érdemtelenséget?

Az érdemtelenség fogalmával gyakorló jogászként elsősorban az öröklési jogban, valamint a tartásra való érdemtelenség kapcsán találkozhatunk. Az érdemtelenség fogalmát ezekben az esetekben maga a jogalkotó segít meghatározni: ilyen a Ptk. 4:30. §, 4:87. §, 4:194. § a tartásra való érdemtelenség vonatkozásában, továbbá a Ptk.: 7:6. § az öröklésre érdemtelenség kapcsán. Az érdemtelenség fogalmával azonban a szakmai szabályaink között, így az Üttv. ügyvé­ di tevékenységet kizáró rendelkezéseiben is találkozhatunk. Ez nem egy esetben okozhat fejtörést a kérdést vizsgáló kamarai szerveknek.

Miként értelmezhetjük tehát az ügyvédi kamarai felvételi eljárás kap­ csán az érdemtelenséget?

Dr. Becker Tibor, a Komárom-Esztergom Megyei Ügyvédi Kamara elnöke

hogy az a társadalmi élet résztvevői – természetes és jogi személyek, egyéb szervezetek – egymás közötti zavartalan bizalma.1 Ez a bizalom lényegét tekintve egy általános társadalomi megegyezés eredménye, amelynek alapja az ügyvéd és az ügyfél kölcsönös bizalmi kapcsolata, és amely nélkül az ügyvédi tevékenység elképzelhetetlen lenne. Nem vitás, hogy az ügyvédi tevékenység döntő része feltételezi a bizalmat: az ügyfél megosztja ügyvédjével „titkait”, amelyeket az ügyvéd titokként kezel; az ügyfél átadja letéti vagy bizalmi vagyonkezelésre egyes vagyonelemeit az ügyvéd részére, és általában: legtöbb eset-

Az érdemtelenség meghatározása

Az Üttv. 22. § (1) bekezdése meghatározza, hogy ki nem jogosult az ügyvédi tevékenység folytatására, a–g) pontokban felsorolva a kizáró körülményeket. Ebben a felsorolásban az a–e) és g) pont mindegyike objektív megítélésű, míg a témánk szempontjából lényeges f) pont megítélése szubjektív, így mérlegelést igényel. Ennél a pontnál ugyanis az ügyvédi tevékenységet folytató, vagy folytatni kívánó személy kapcsán azt kell mérlegelnie a kamarai szerveknek (ez egyébként jellemzően tagfelvételi ügyben történik elsőfokon a területi kamara elnöksége, másodfokon pedig a Magyar Ügyvédi Kamara elnöksége részéről), hogy a kérelmező „az életmódja vagy magatartása miatt az ügyvédi tevékenység gyakorlásához szükséges közbizalomra érdemtelen”-e vagy sem.

Hogyan határozhatjuk meg az érdemtelenség általános fogalmát, amit akár jogalkotói akaratként és „a törvény szellemeként” fel tudunk használni az Üttv. érdemtelenség fogalmának értelmezésekor is?

Az egyéb jogszabályokban is meghatározott érdemtelenség fogalom lényege, hogy érdemtelennek minősül az a személy, aki súlyosan kifogásolható magatartása, életvitele miatt nem méltó valamely előnyre (tartásra, öröklésre, stb.), így az Üttv. esetében: ügyvédi tevékenység gyakorlására.

Mi is az a közbizalom?

Az Üttv. 22. § (1) bekezdés f) pontja azonban az érdemtelenség fogalmát pontosítja azzal, hogy azt „közbizalomra való érdemtelenségként” határozza meg.

A következő logikus kérdés tehát: mi is az a közbizalom?

A Btk. XXXIII. fejezete tartalmazza a közbizalom elleni bűncselekmények törvényi tényállásait. A közbizalom, mint e normák által védendő érték fogalmát a bűntetőjogban általában akként határozzák meg,

ben élete legfontosabb döntéseiben az ügyfél támaszkodik ügyvédjére.

Bizalmi viszony ugyanis csak akkor létezhet, ha az ügyvéd becsülete, tisztessége és fedhetetlensége megkérdőjelezhetetlen.

Ezen hagyományos erények az ügyvéd szakmai kötelességei.2 Vizsgálat és mérlegelés

Mikor lehet és kell kijelenteni tehát, hogy az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem méltó a közbizalomra? Ügyvédek Lapja 2021 | 2

Érzékeny kérdések

Nagyon fontos kérdés ez, hiszen az ügyvédi kamarák hatósági jogkörben eljárva döntenek a tagfelvételi kérelmekről, és ezen döntések kapcsán vizsgálniuk kell az Üttv. 22. § (1) bekezdésében írt kizáró okokat, és ennek kapcsán mérlegelniük szükséges a közbizalomra való érdemtelenség esetleges fennállását is.

Kettős kamarai feladat – egy iránymutató bírósági döntés

Mikor utasítható el a tagfelvételi kérelem az Üttv. 22. § (1) bekezdés f) pontjára való hivatkozással? Ehhez vizsgáljuk meg az Üttv.

22. § (1) bekezdés f) pontjának gyakorlatát, kiterjedve természetesen az ügyvédi tevékenységre vonatkozó, korábban hatályos szabályok ezzel megelőző rendelkezéseihez (Ütv.3 13. § (4) bek. f) pontja) kapcsolódó gyakorlatra is.

Nyilván több esetben a kamarai elutasító döntés ellen az érintett kérelmező bírósági jogorvoslattal is élt, így némi bírói gyakorlata is van ennek a kérdéskörnek. A BH2005. 12.445. szám alatt közzétett eseti döntés az indokolásban kiemeli, hogy a jogszabály rendelkezése a kamarai felvételért folyamodó kérelmének elbírálásához mérlegelési jogosultságot ad az ügyvédi kamara számára, biztosítja, hogy a kamara mérlegeléssel határozzon az ügyvédi hivatás gyakorlásához szükséges közbizalomra

22. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott, bűncselekmény elkövetésével kapcsolatos kizáró ok megállapítására nem adott volna alapot. A területi kamara elnöksége a tagfelvételi kérelmet azonban az f) pont alapján, közbizalomra érdemtelenség miatt elutasította, melyet a MÜK elnöksége – fellebbezés folytán – hatályában fenntartott, majd végül a bírósági felülvizsgálatra irányuló kereseti kérelmet a bíróság is – végső fórumként felülvizsgálati kérelem alapján a Legfelsőbb Bíróság – jogerősen elutasított.

A döntés indokolásból szükséges kiemelni, hogy a döntés szerint az f) pontban meghatározott magatartás nyilván más megítélés alá esik, mint a c) pontban írt – bűncselekményre vonatkozó – feltétel: az f) pont szerinti magatartás megvalósítható a c) pont alá nem tartozó bűncselekmény elkövetésével, de akár bűncselekmény elkövetése nélkül is.

A kamarai mérlegelés korlátai – egy másik iránymutató bírósági döntés

Szintén fontos kereteket határoz meg a kamarai hatóság mérlegelési jogkörére nézve a már a Kúria által meghozott Kf. 37.012/2019/4. számú precedensképes határozat. Ez az eset abban tér el az előbb bemutatott eseti döntés alapját képező ügytől, hogy az itt eljáró kamarai szervek a tagfelvételi kérelmet benyújtó kérelmező vonatkozásában olyan, általa korábban elkövetett bűncselekmény

A közbizalomra való érdemtelenség esetén a kamarai felvételt meg kell tagadni; tartózkodni kell a mérlegelési jogosultság visszaélésszerű vagy méltánytalan gyakorlásától. való érdemtelenségről. Rögzíti a döntés egyben azt is, hogy a jogszabály azonban a mérlegelés szempontjait nem határozza meg, ennek kialakítása a jogszabályi keretek között a kamarai szervek feladata.

A döntés indokolása kifejti továbbá, hogy a közbizalomra érdemtelenség kapcsán a kamara feladata kettős: egyrészt végre kell hajtania a jogszabály rendelkezését, azaz a közbizalomra való érdemtelenség fennállása esetén a kamarai felvételt meg kell tagadnia, másrészt azonban tartózkodnia kell a mérlegelési jogosultság visszaélésszerű vagy méltánytalan gyakorlásától.

A tényállás szerint egyébként a kérelmező a konkrét ügyben olyan bűncselekményt követett el vezető köztisztviselőként, amely az akkor hatályos Ütv.-nek a jelenlegi Üttv. Ügyvédek Lapja 2021 | 2

jellegével és tárgyi súlyával indokolták a kérelem elutasítását, amely bűncselekmény elkövetése miatt őt végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztésre, és – meghatározott időre – az ügyvédi hivatás gyakorlásától való eltiltására ítélték, és melynek kapcsán a kérelmező a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól egyébként már mentesítést nyert.

A Kúria a precedensképes határozatával rámutatott, hogy a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alóli mentesítés beálltát követően a mentesített személyt e körben büntetlen előéletűnek kell tekinteni, és nem tartozik számot adni olyan elítélésről, amelyre nézve mentesítésben részesült. A Kúria az Alkotmánybíró-

ság mentesítéshez fűződő gyakorlatára4 is hivatkozással megállapította, hogy a perbeli ügyben a kamarai hatóságok sommás, mechanikus indokolásából az következik, hogy a kérelmezőt további körülmények értékelése nélkül a múltja végig kíséri, és őt a mentesítéstől függetlenül tartósan megbélyegezi anélkül, hogy a hatóság olyan tényre, körülményre hivatkozott volna, amely miatt az a mentesülés ellenére is releváns lenne. Erre tekintettel a Kúria azt állapította meg, hogy a kamarai szervek nem megfelelően alkalmazták az f) pont vonatkozásában a közbizalomra való érdemtelenség mérlegelésének lehetőségét.

Kamarai dilemma

Mi következik tehát a fentiekből, és mi a kamarai hatósági szervek dilemmája bizonyos tagfelvételi kérelmek elbírálásakor?

Amennyiben az ügyvédi tevékenység gyakorlója bűncselekményt követ el, az önmagában alkalmas lehet az illető kapcsán a közbizalom megingására. A jogalkotó azonban a bűncselekmény elkövetését önmagában nem, csak bizonyos feltételekkel – az Üttv. 22. § c) pontjának ca), cb, cc) alpontja szerint - tekinti úgy, hogy az kizárja az ügyvédi tevékenység gyakorolhatóságát.

Ezen esetkörökön túl azonban egy c) pontban nem említett bűncselekmény elkövetése eredményezheti – körültekintően felderített tényállás és megfelelő indokolás mellett – az Üttv. 22. § (1) bekezdés f) pontja szerinti közbizalomra való érdemtelenség megállapítását és így a tagfelvételi kérelem ezen alapon történő elutasítását.

A fogas kérdés

Mi legyen viszont azzal a volt kollégával, akit több rendbeli sikkasztás miatt marasztaltak el büntetőügyben, zártak ki a kamarából és a bűncselekményhez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alóli mentesülést követően benyújtja a felvételi kérelmét a területi kamara elnökségéhez?

A fent részletezett bírósági döntések óvatosságra intik a területi kamarai elnökségek tagjait még abban az esetben is, ha egyébként egy ilyen kérdésben zsigerből egyhangúan döntenének a kérelem elutasításáról. Megfontolandók ugyanis a fent hivatkozott bírósági döntésekben rögzített keretek, különösen a Kúria precedensképes határozatának indokolása, amely szerint a mérlegelés szempontjainak kialakítása a kérelmet elbíráló szerv

15

16

Érzékeny kérdések

(azaz a területi ügyvédi kamara elnökségének, illetve másodfokon eljáró MÜK elnökségének) a feladata.

Az elbírálás szempontjai

Próbáljuk meg a közbizalomra érdemtelenség elbírálásának szempontjait összegyűjteni.

1. Az f) pont szerinti érdemtelenség mérlegelése kapcsán feltétlenül tartózkodni kell a mérlegelés visszaélésszerű és méltánytalan gyakorlásától. Sosem lehet sematikusan és általánosan fogalmazni az indokolásban,

hogy a kérelmező milyen tevékenységet folytatott a bűncselekmény elkövetése és a kérelem benyújtása közötti időszakban: társadalmi kapcsolatai hogyan alakultak, viselkedése az ügyvédi közösség felé fennálló közbizalom szempontjából elfogadható-e?

5. Döntés előtt ajánlatos az Országos Ügyvédi Nyilvántartásban (OÜNY) vizsgálni a kérelmező adatait annak kiszűrése érdekében, hogy esetleg más területi kamaránál milyen előélete lehetett. Mindezzel

A területi kamaráknak milyen lehetőségeik vannak az adatbeszerzésre, adatgyűjtésre, és mit tehetnek, ha a kérelmező megtagadja a válaszadásokat. mindig az esetek egyedi körülményeit vizsgálva szükséges a kérdésben megalapozott döntést hozni. Egy ilyen hátterű kérelem elutasítása kellően kényes kérdés ahhoz, hogy a területi kamara elnöksége ezzel alaposan foglalkozzon.

2. Nem állapítható meg a közbizalomra érdemtelenség fennállása csak és kizárólag a kérelmező által korábban elkövetett bűncselekmény miatt, amennyiben a kérelmező a bűncselekményhez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól már mentesítést nyert. Minden esetben szükséges tehát többlet tényállási elem, ez esetben a kérelem elutasításához.

3. Amennyiben a c) pontba be nem sorolt bűncselekmény elkövetése állapítható meg, úgy azt is vizsgálni szükséges, hogy az adott bűncselekmény elkövetésének tényén felül a bűncselekmény elkövetésének körülményeiben, módjában, annak hatásában kimutatható-e a közbizalomra való érdemtelenség következménye.

4. Amennyiben a kérelmező a korábban elkövetett bűncselekmény hátrányos jogkövetkezményei alól időközben mentesítést nyert, úgy a kérelem mikénti elbírálása szempontjából releváns lehet a bűncselekmény elkövetésétől a kérelem benyújtásáig terjedő időszakban tanúsított magatartása. Így különösen értékelendő ebben a körben: az elkövetett bűncselekménnyel okozott vagyoni hátrányokat megtérítette-e, károkat miként kompenzálta? Így konkrétan: egy sikkasztás esetében az elsikkasztott letéti összeget visszafizette-e, egyéb károkat megtérítette-e? Értékelendő körülmény lehet az is,

kiszűrhetők az olyan kérelmezők, akik az őt és magatartását, életmódját ismerő helyi területi kamara szerv helyett más területi kamaránál terjesztenének elő tagfelvételi kérelmet.

A bizonyítási eljárás

A fenti vizsgálathoz azonban nélkülözhetetlen a kamarai hatósági ügyben eljáró kamarai szerv részéről bizonyítás lefolytatása.

A tagfelvételi ügyek ugyanis kamarai hatósági ügyeknek minősülnek, amelyek esetében az Üttv. háttérjogszabálya az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.).5 A döntés megalapozottsága érdekében különösen ajánlott a területi kamarai elnökségek mint hatóságok számára az Ákr. 62. §-a szerint a tényállás kellő tisztázása, és ennek körében a bizonyítékok beszerzése és azok méltányos és tisztességes mérlegelése is.

Az Üttv. 175. § (1) bekezdés b) pontja szerint a kérelmező köteles igazolni a nyilvántartásba vétel egyéb feltételeinek a fennállását is. Az egyéb feltételek körében vizsgálandó álláspontom szerint a közbizalomra érdemesség (adott esetben érdemtelenség) fennállása is.

Fontos tehát hangsúlyozni, hogy javasolt a kamarai hatóság számára a közbizalomra való érdemtelenség vizsgálata körében kellő aktivitást tanúsítani, és különösen az elutasító döntését megfelelően indokolni.

Kérdésként vetődik fel egyebek között az is, hogy a területi kamarai elnökségeknek mint hatósági szerveknek milyen le-

hetőségeik vannak az adatbeszerzésre, adatgyűjtésre, és mit tehetnek akkor, ha a kérelmező megtagadja a válaszadásokat, az együttműködést például egy múltban elkövetett bűncselekményből származó kár megtérítésére irányulóan. Jelentheti-e ez már önmagában az illető kérelmező érdemtelenségét?

Fény az alagút végén

Rengeteg kérdés jön felszínre az ilyen döntések meghozatala és megfelelő indokolása során, amelyre figyelemmel a Magyar Ügyvédi Kamara elnöksége is szükségesnek ítélte e problémakörrel foglalkozni.

A MÜK elnöksége 2021. január 18-án megtartott elnökségi ülésén napirendjére tűzte a közbizalomra való érdemtelenség kérdéskörét, és ennek kapcsán a területi kamarák döntéshozóinak szakmai támogatását. Az online formában zajlott ülésen elhangzott személyes hozzászólásokat és az ülést megelőző írásbeli anyagokat jelen cikk elkészítéséhez is felhasználtam.6 Mindazonáltal végül hangsúlyozni kívánom, hogy az itt leírtak – a kérdéskörben területi kamarai elnökként is tapasztalatokat szerzett, azokon sokban alapuló – személyes álláspontomat foglalják össze és nem a MÜK elnökségének álláspontját tartalmazzák egy olyan kérdésben, amely érzékenysége miatt is nyilvánvalóan széles kört érdekelhet az ügyvédi szakmai- és közéletben egyaránt.

Tatabánya, 2021. március 29. 

Jegyzetek

1 Görgényi – Gula – Horváth – Jacsó – Lévay – Sántha – Váradi: Magyar Bün­ tetőjog Különös rész – Wolters Kluwer Kiadó 2020 2 Európai Unió Ügyvédeinek Etikai Kódexe 2.2. pont 3 Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. tv.

4 8/2015. (IV.17.) AB határozat és a 144/2008. (IX.26.) AB határozat 5 Üttv. 170. § (1) bek. a), 171. § (2) bek. a), Üttv. 173. § - 174. § 6 Külön köszönet e körben Dr. Bánáti János Elnök Úrnak, továbbá – a hoz­ zászólások sorrendjében - Ifj. Dr. Végh Tibornak, Dr. Horváth Istvánnak, Dr. Török Ferencnek, Dr. Legeza Lász­ lónak, Dr. Bálint Szilviának, Dr. Fekete Tamásnak, Dr. Halmos Tamásnak, Dr. Kovács Kázmérnak, Dr. Baranyi Bertoldnak, Dr. Gróf Krisztiánnak, Dr. Holczer Ferencnek, Dr. Etter Ödön­ nek, és írásban közölt véleményéért Dr. Bódis Pálnak és Dr. Havasi Dezsőnek. Ügyvédek Lapja 2021 | 2

Hirdetés

΀ΣΧΠΤΖΤΫΥϹΥΚΜΒΚ͑ͼІΫΡΠΟΥ

18

Érdekvédelem

Mit mond az Alkotmánybíróság?

Az ügyvédségnek is részesülnie kell az igazságszolgáltatás integritásvédelméből Az Alkotmánybíróság a Kúria öttagú tanácsának alkotmánybírósági beadvá­ nyára figyelemmel vizsgálta és 2020. december 15-én hozott III/1116/2020. számú határozatával1 visszautasította azt a bírói kezdeményezést, amely az Ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 20. § (5) bekezdésé­ nek Alaptörvény-ellenessége megállapítására és alkalmazásának kizárására irányult. Az ügy hátterének és a AB terjedelmes dokumentumának áttekinté­ sére lapunk dr. Kovács Kázmért, a Magyar Ügyvédi Kamara Szakmai Bizottságának elnökét kérte meg. Az ő írását adjuk közre az alábbiakban.

Az Üttv. e rendelkezése azt mondja ki, hogy korábbi munkáltatójával szemben az ügyvédi tevékenység gyakorlója akkor folytathat ügyvédi tevékenységet, ha a munkavégzésre irányuló jogviszony legalább három éve megszűnt, és az ügy intézésében nem vett részt.

Figyelemmel arra, hogy a Kúria kezdeményezése a Pp. 70. § azon rendelkezését is érintette, miszerint az eljárás bármelyik szakaszában a képviseleti jogosultságot a bíróságnak vizsgálnia kell, ezért a határozat ezzel összefüggésben alkotmányos követelményként azt is megállapította, hogy a meghatalmazott képviseleti jogosultságának tartalmi vizsgálatának ki kell terjednie arra is, hogy az Üttv. 20. § (5) bekezdése alapján nem áll-e fenn akadálya a meghatalmazott eljárásának.

Az Alkotmánybíróság határozatának indoklása – utalva az Üttv. tárgyi rendelkezése indokaira – egyebek között megállapította, hogy „az ügyvállalási korlát alkalmazását továbbra is (a korábbi szabályozáshoz képest) érdemben változatlan feltételek mellett indokoltnak tartotta a jogalkotó, mivel a cél annak megelőzése, hogy az ügyvédi tevékenységet gyakorló a korábbi jogviszonya alapján megszerzett belső információkat ne használhassa fel a korábbi munkáltatóval ellenérdekű, későbbi ügyfele hasznára”.

Az alkotmánybírósági határozat indoklása egyetértően utal a Magyar Ügyvédi Kamara ez ügyben az Alkotmánybírósághoz intézett észrevételeiben foglaltakra is, miszerint nevezett ügyvállalási korlát az igazságszolgáltatás integritásának fenntartását szolgálja, amely egyaránt jelenti a külső és a

belső befolyástól mentes, pártatlan és tárgyilagos eljárás biztosítását.

A határozat indoklásának 70. pontja szerint: „Az ügyvéd funkcionális függetlensége és az elvtelen képviselet tilalma – amelynek egyik esete az Üttv. 20. § (5) bekezdése szerinti ügyvállalási korlát jogintézménye – teremti meg az ügyvédi hivatással szembeni közbizalmat, amely szerves részét képezi az igazságszolgáltatás integritásvédelmére hivatott szabályozási rendszernek.” Az indoklás 75. pontja pedig rögzíti: „Az a tény, hogy az ügyvédek esetében érvényesülő ügyvállalási korlát nem a Pp.-ben, hanem az ügyvédekre vonatkozó státusztörvényben került külön szabályozásra, nem képezheti akadályát annak, hogy a bíróság ezen jogintézményt a perben érvényre juttassa.”

Az alábbi idézet szerint ad iránymutatást az Alkotmánybíróság a jogalkalmazók részére az egyes ügyekben fentiekre tekintettel követendő eljárásról: „Amennyiben a bíróság a képviseleti jogosultság tartalmi vizsgálata során azt észleli, hogy az jogszabályba, így az Üttv. 20. § (5) bekezdésébe ütközik, akkor nyilatkoztatnia szükséges az érintett feleket és az ügyvédet, szükség esetén fel kell hívnia a feleket arra is, hogy nyilatkozatukat okirattal igazolják. Ezt követően, amennyiben a nyilatkozatok és az okiratok alapján megállapítható az ügyvállalási korlát fennállása, a bíróság oly módon tudja biztosítani a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog érvényesülését, ha megfelelő határidő biztosításával hiánypótlásra hívja fel az ügyvállalási korláttal érintett ügyvéd által képviselt felet, hogy gondoskodjon új jogi

képviselő meghatalmazásáról, vagy amen�nyiben a jogi képviselet nem kötelező, a továbbiakban járjon el személyesen, illetőleg az eddig, a kizárt jogi képviselő által megtett perbeli cselekmények vonatkozásában is nyilatkozzon arról, hogy azokat magáénak ismeri-e el, ellenkező esetben ezen perbeli cselekmények megismétlése szükséges.

Ezen túlmenően az Alkotmánybíróság utal arra, hogy amennyiben az eljáró bíróság úgy látja, hogy az előtte folyó perben eljáró fél jogait/tevékenységét visszaélésszerűen gyakorolja, akkor egyrészt élhet a Pp. 166. §-a alapján a Pp. 18. § (2) bekezdése szerinti eset mintájára pénzbírságkiszabás lehetőségével, amennyiben úgy ítéli meg, hogy az egyik fél nyilvánvalóan alaptalanul kezdeményezte a másik fél jogi képviselőjének perből történő kizárását, másrészt súlyosabb esetekben felvetődhet a Büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 305. §- ában szabályozott hivatali visszaélés gyanúja, amely vonatkozásban a bíróságot feljelentési kötelezettség terheli a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 376. § (2) bekezdése alapján.”

Mint fentiekből kitűnik, az Alkotmánybíróság az ügyvédségnek az igazságszolgáltatásban betöltött szerepével indokolta meg az ügyvédi törvény vonatkozó rendelkezése alkalmazásának kizárását célzó, a Kúria kezdeményezését elutasító határozatát. 

Jegyzet 1 https://alkotmanybirosag.hu/uplo­ ads/2020/12/sz_iii_1116_2020.pdf

Ügyvédek Lapja 2021 | 2

20

Erkölcs és jog II.

Erkölcs és jog II. konferencia, 2020 – Összefoglaló vélemények

Hol van a határ?

Dr. Darák Péter

tézményrendszer kapacitásának határára ért. Vajon egy ilyen, jogilag szabályozott kérdéskörben, mint az egészségügyi finanszírozás, az egészségügyi intézményrendszer, találunk-e erkölcsi útmutatót?

Találunk-e erkölcsi parancsot egy olyan helyzetben, amikor az egészségügyi intézményrendszer kapacitásának határára ér, emiatt pedig nem képes társaink elhalálozását megakadályozni?

Dr. Erdő Péter

Két kikerülhetetlen kérdés

Konferenciánk fontos eredménye: közelebb kerültünk az igazságosság bírósági kritériumainak meghatározásához azáltal, hogy sorra vettük erkölcsi és jogtörténeti párhuzamait, általuk lefedett kérdéseit, és hozzájárultunk ahhoz is, hogy a mai igazságszolgáltatásban világosabban lássuk e két norma határait és összefüggéseit.

Két végletet fogalmazok meg kérdésemben, amelyekre zárszóként választ kérek előadóinktól.

Az egyik kérdés az, hogy miként tekintünk arra a helyzetre, amikor egy erkölcsi előírást nem követ a jog kényszere. El tudjuk-e fogadni azt, hogy léteznek csak az erkölcs által megfogalmazott kívánságok, amelyeket a jog nem kényszerít ki? Hogy konkrét példával éljek: a mai előadások során is szóba került a házasságtörésre vonatkozó erkölcsi parancs, amelyet mindannyian ismerünk, ám a hatályos jog nem szankcionálja.

A másik kérdés ennek épp az ellentéte. Ha visszagondolunk a 2020 tavaszi járványügyi helyzetre, aggódva figyeltük azokat a híreket, amelyek Olaszországból érkeztek, különösen Lombardiából.

Feltehető, hogy jó néhány embertársunk halálát okozta, hogy az egészségügyi in-

Közös erkölcsi minimum nélkül működésképtelen az állam és a társadalom

Azt hiszem, hogy szinte minden előadó valahogy összekapcsolta, talán azonos értelemben is használta a bűn és a bűncselekmény fogalmát. Ezzel szemben a teológia világos különbséget tesz, és azt mondja, hogy a bűn erkölcsi kategória, a bűncselekmény pedig jogi. Ráadásul a mai kontextusban világi jogi kategória. Tehát két különböző normarendszer megsértéséről van szó. Azonban az a vívódás, amely most már hosszú idő óta megfigyelhető e területen, mutatja, hogy a pozitív állami jognak is szüksége van bizonyos erkölcsi visszautalásokra a társadalom közérzete, közfelfogása mentén.

Hallottuk Harmathy professzor úr előadásában, hogy a bírói gyakorlatnak

is és a jogszabályoknak is hányszor kell valamiféle erkölcsi, etikai kritériumra utalnia. Igen ám, de korunk világnézeti pluralizmusának a környezetében lehet még ilyenre utalni?

A mi meggyőződésünk teológiai alapon az, hogy lehet, sőt egy olyan közös erkölcsi minimum nélkül, amelyet a társadalom nagy része elfogad – mégpedig azért fogad el, mert objektív alapja van a valóság szerkezetében –, működésképtelen az állam és a társadalom.

Tehát nem mindegy, hogy kinek mi a véleménye; nem minden vélemény egyenrangú abban az értelemben, hogy valami jobban, valami kevésbé rendelkezik alappal az igazságban és az objektív valóság rendjében. Felismerhető a dolgok rendjéből az emberi magatartásnak egy olyan minimális követelményrendszere, amely alapja lehet a jogalkotásnak és a joggyakorlatnak is. Ezt minden világnézeti pluralizmus mellett mint szükséges minimumot lehetségesnek tartjuk.

Ebből világos, hogy az állam természetesen nem büntethet mindent, ami erkölcsileg bűn, ez nem lehetséges, mert annyiféle relációban ellenkezhetünk azzal, ami az isteni elvárás az emberrel szemben. Ugyanakkor az, hogy milyen széles körben büntet az állam valamilyen magatartást, függ a közfelfogástól, függ a realitástól, függ attól, hogy mire vannak eszközei.

A házasságtörés-példára utalva emlékezetbe idézném Szent László törvényeit.

Főleg az ókorban és a középkorban létezett egy elég széles lehetőség a magánerőszaknak vagy a magánbosszúnak az állam általi legális elfogadására. Mondhatnánk tehát, hogy nem a teljes „büntetőjog” nyugodott a közhatalom tevékenységén. Szent László törvényeiben az áll, hogy aki (= a férj) házasságtörésen éri a feleségét, és nem öli meg, az bocsássa el, de ha a feleség bűnbánatot tartott, visszafogadhatja. Ha azonban elbocsátotta is, újabb házasságot nem köthet. Ha viszont megölte, Isten legyen a bírája.

A házasságtörő asszonyt rokonai felelősségre vonhatták. Tehát magánszinten Ügyvédek Lapja 2021 | 2

Erkölcs és jog II.

folyt az ítélkezés és a büntetés, amire ma azt mondjuk, részben büntetőjogi vonatkozása lehetne. Nagyon sok olyan tényállás van, amely erkölcsileg, legalábbis az objektív erkölcsi minimum szerint – most nem akarom konkretizálni, hogy melyik vallás vagy világnézet szerint – bűnnek számít, ám az államnak nincs módjában büntetni.

Dr. Fazakas Sándor

A két rossz közötti választási kényszer esetén bűnbocsánatban és kegyelemben bízva

Tény és való, hogy a Tízparancsolat kitételei közül talán a Ne törj házasságot! parancsolat élte meg az idők folyamán a legnagyobb szekularizációs hatást. Érdemes viszont megnézni a parancsolatot a maga kontextusában. Keresztény etikát tanítok. Amikor ezt a törvényt, illetve ennek a vonzatait magyarázzuk, min-

raeli, hanem egy idegen nép lányai közül – mondjuk hadizsákmányként, rabszolgaként – hozott haza magának a férfi.

Ilyen esetekben ez nem jelentett házasságtörést. Tehát már az Ószövetség világában nagyon komplex jogi és elsősorban örökösödési jogi vetülete volt a házasságtörésnek. Ugyanakkor azt látjuk, hogy bibliai kontextusban a tendencia tulajdonképpen a monogám házasság felé mozog. Nem véletlen, hogy Isten és a nép viszonyára, illetve Krisztus és az egyház viszonyára a házasság szimbólumát használja a Szentírás.

Ugyanakkor már a Bibliában – és most már az Újszövetségről van szó – Krisztus igen magasra teszi az erkölcsi követelmények mércéjét, amikor azt mondja a hegyi beszédben: „Megmondatott a régieknek, ne paráználkodj. Én pedig azt mondom nektek, ha valaki már kívánsággal tekint más asszonyára, vétkezett az ő szívében.” Ezt nevezzük a törvény radikalizálásának, vagyis visszavezetni a gyökerekhez, a kiváltó okokhoz. Ugyanakkor arról van szó – miként dr. Erdő Péter is hangsúlyozta –, hogy különbség van a morális bűn és a cselekedeti bűn között. Ezt fogalmi szinten, módszertanilag megkülönböztetjük, de el nem választhatjuk egymástól. Egyetértek abban, hogy a jogalkotásnak, a joggyakorlásnak, az igazságszolgáltatásnak nem lehet figyelmen kívül hagynia és nélkülöznie az erkölcsi alapokat.

Az egészségüggyel, a koronavírus okozta pandémiával kapcsolatos, az egészségügyi ellátás helyzetét érintő kérdést illetően úgy vélem, valóban tragi-

Különbség van a morális bűn és a cselekedeti bűn között.

Ezt fogalmi szinten, módszertanilag megkülönböztetjük, de el nem választhatjuk egymástól. dig elmondom, hogy eredeti kontextusában a házasságtörés jogi kérdés volt.

A Ne törj házasságot! bibliai, héber parancsa lényegében arról szólt, hogy egy másik férfi házasságát ne sértsd. Ez a parancsolat olyan összefüggésben hangzott el és emelkedett jogi érvényre, amikor a többnejűség még társadalmilag bevett szokás volt. Nem vonatkozott a törvény olyan esetekre, amikor nem izÜgyvédek Lapja 2021 | 2

kus helyzet, amikor az egészségügyi személyzetnek kell eldöntenie, kinek jusson lélegeztetőgép, azaz kinek adnak utolsó lehetőséget, hogy életben maradhasson, és kinek nem. Meggyőződésem, hogy az ember nem tehet különbséget emberi élet és emberi élet között. Ennek tragikus története volt a XX. században, amikor az „értéktelen élet” fogalmát bevezették, és ez volt az alapja tulajdon-

képpen a faji alapú megkülönböztetésnek, diszkriminációnak, egészen a haláltáborokig. Erre a vakvágányra nem szabad még egyszer rákerülnünk.

Nyilván az igazságosságra kell törekedni. Adódhatnak olyan élethelyzetek mind személyes életünkben, mind egy intézmény működése során, amikor nem lehet jó és rossz opciók között választani, csak két rossz megoldás között. Teológusként, lelkészként, hívő emberként azt tudom hozzátenni ehhez, hogy ilyenkor az Isten előtti vétkes állapotomat tudatosítva kénytelen vagyok dönteni egy rossz megoldás mellett, azzal az alázattal, hogy belekapaszkodom a bűnbocsánatba és a kegyelembe.

Dr. Sulyok Tamás

Felül kell vizsgálni eddigi gondolkodásunkat

Egy másik dimenzióra szeretném az erkölcs és a jog kapcsolatrendszerében felhívni a figyelmet: vajon az erkölcs oldaláról, illetve az erkölcsi szabályok túlalkalmazásával megszüntethetjük-e a jogi szabályok általánosan kötelező erejét? Gondolok például arra, a mai világban elharapózó gyakorlatra, hogy bizonyos embereket húsz-harminc évvel ezelőtti cselekményeik miatt megvádolnak, erkölcsileg lehetetlenné tesznek, a jogi felelősségre vonás helyett úgymond erkölcsi felelősségre vonást alkalmaznak. Úgy vélem, hogy ez jog egyfajta térvesztése. Nekem mint az Alkotmány őrének, aki a jogszabályok felett őrködik, ezt szóvá kell tennem.

21

22

Erkölcs és jog II.

Azt is szükségesnek tartom nyomatékosítani, hogy a társadalomban az erkölcsi, politikai, jogi, vallási szabályrendszerek egymás mellett léteznek, hatnak, érvényesülnek. Megítélésem szerint helytelen gyakorlat az, amit például az internetes közösségi oldalak folytatnak a véleményszabadság korlátozása körében, amikor saját erkölcsi, politikai vagy vallási felfogásuk szerint döntik el, milyen nyilatkozatoknak engednek teret, miközben ebbéli döntésük meghozatalakor az államok esetleg eltérő nézeteit figyelmen kívül hagyják. Tulajdonképpen ezen a területen nem érvényesül a jog. Ez a virtuális tér. Ám ha belegondolunk, e virtuális világban megjelenő vélemények egyre nagyobb hatást gyakorolnak a valós társadalmi együttélésre, ezáltal a bíróságok és az Alkotmánybíróság, valamint a nemzetközi bírói fórumok hatáskörébe avatkoznak bele, csökkentve a jog ellenőrző funkcióját.

Az egészségügy teljesítésével, teljesítőképességével kapcsolatban az ember abban reménykedik, hogy minden állam mindenkor és minden feltétel mellett eleget tud tenni intézményvédelmi kötelezettségének. Az utóbbi időben talán egy kicsit elbizakodottak lettünk az egészség terén. Úgy gondolkodunk, ha betegek vagyunk, beveszünk néhány gyógyszert, és minden gondunk megoldódik. Most olyan helyzettel kell szembenéznünk, amelyben megingott biztonságérzetünk. Felül kell vizsgálnunk eddigi gondolkodásunkat.

Dr. Köves Slomó A jogrendszer transzcendens kapcsolódások nélkül

A második kérdéssel kezdem, hogy tudniillik miként kell szembenéznünk azzal a végletes helyzettel, amikor az egészségügy eléri a határait, és az orvosoknak személyes döntést kell hozniuk például arról, kinek jusson a korlátozott számú lélegeztetőgépből. Egy történelmi példát szeretnék felidézni: 1947–48 körül Palesztinában volt egy járvány, amelynek ugyan létezett ellenszere, de csak nagyon korlátozott számban. Az volt a kérdés, hogy kinek kell adni a gyógyszert. Megkérdeztek egy római katolikus papot, egy iszlám imámot és egy rabbit, mit tartanának helyes megoldásnak. Különböző

ként mély meggyőződésem, hogy transzcendens kapcsolódások nélkül egy jogrendszer nagyon nehezen fenntartható.

Nemcsak hogy nehezen fenntartható, hanem azt is láttuk a XX. században, hogy annak hiánya milyen tragikus szélsőségekbe viheti el egy adott társadalom amúgy természetes módon meglévő jó erkölcsű lelkiismeretét.

Dr. Czine Ágnes

megközelítéseket javasoltak. Az egyik szerint a társadalom számára legfontosabb embernek kell adni az életmentő vakcinát. Volt, aki azt javasolta, hogy a társadalom jövőjének biztosítása a legfontosabb, kapják a vakcinát a fiatalabbak. A rabbi azt mondta, hogy annak kell adni, akivel először találkozunk, mert nem lehet értékítéletet tenni élet és élet között, mivel az élet Istentől kapott érték – ami, miként Isten végtelen, úgy az élet is –, végtelen, tehát nem mérhető normatív módon. Ez a fajta megközelítés – az emberi élet és az emberi élet méltósága – csak akkor várható el, ha ez a fajta transzcendens elem benne van az egyes emberben és a társadalmi-erkölcsi közgondolkodásban. Ugyanis ha nincs benne az erkölcsben, akár úgymond erkölcstelennek, azaz erkölcs nélkülinek tűnhet ez a fajta megközelítés. Mindez kellően rámutat arra, hogy rendkívül komplex problémáról van szó: nagyon mély a világnézeti választóvonal az isteni vagy Isten nélküli erkölcs jelenlétéről a gondolkodásunkban, az emberi társadalmak életében. Ami a házasságtörés példája kapcsán felmerül – azaz hogy önmagában büntetendő eset vagy erkölcsi megítélés alá eső kérdés –, pontosan arra a kérdésre mutat rá, hogy az erkölcs vajon csupán az emberek közötti megegyezés kérdése, vagy olyan determinált erkölcsi érték, mérce, ami alapján mindenképp „erkölcsös” vagy „erkölcstelen” kategóriába eső cselekmény. Nyilván a második megközelítés a transzcendenciára, az isteni fogalomra helyezi az erkölcs és az erkölcstelenség kérdését. Vallásos ember-

A hit és az emberség erejével

Volt büntetőbíróként annyit tudok mondani, hogy a büntetőjogi védelemnek ultima ratiónak kell lenni. A megelőzésben, a transzcendens gyökerekből táplálkozó vagy kifejezetten szekuláris megalapozottságú erkölcs megerősítésében a jövőben sokkal nagyobb ereje lehet, kell legyen a társadalomnak, a társadalom kisebb-nagyobb csoportjainak, elsősorban a családoknak, a kisebb és nagyobb közösségeknek. Változó világunkban, a váratlanul és mindenkit felkészületlenül érő világjárvány idején, a XXI. század elején az egyik pillanatról a másikra mindenki számára kiderült, hogy mennyire törékeny a világunk. Úgy gondolom, hogy kinek a transzcendensből táplálkozó hit megtartó erejével, kinek az emberiség önfenntartó elszántságába kapaszkodva, reménykedve kell mindennap erőt merítenie és az egymásrautaltságunk tudatában kell embertársainkhoz viszonyulnia. Miként ezt azok az orvosok, nővérek teszik, akiket az élethelyzet arra kényszerít, hogy a betegágyak mellett állva, adott esetben igen súlyos döntést hozzanak embertársuk élete felől.  Ügyvédek Lapja 2021 | 2

Hirdetés

MRI vizsgálat COVID-19 alatt akár első diagnosztikus vizsgálatként!

Az MRI készülék tágas, hangszűrő és audiovizuális rendszerrel felszerelt. A beteg a vizsgálat alatt zenét hallgathat, amely segít a relaxációban. Rendszeres kapcsolat tartását biztosítunk VIP vonalon orvos�szakmai és szervezési kérdésekben is. Lehetőséget biztosítunk a lelet elkészülése után orvosi konzultációra a további kezelés érdekében.

Biztosítjuk, hogy 2 napon belül a vizsgálatokat el tudjuk végezni, és a leletek kiadása 72 órán belül megtörténik. Sürgős esetben felár mellett lehetőség van 24 órán belüli leletezésre is. A felvételeket azonnal kiadjuk.

A VIP váróban kávé, üdítő italok, és wifi áll rendelkezésre a kisérők részére is.

A RADIVERT DIAGNOSTIC Budapesten egy új, legfelsőbb kategóriás GE SIGNA 1.5 Tesla MRI készülék működik, Budapest. IV. Baross u. 99 alatt levő Klinikán, amely egy diagnosztikai orvosi központ. A rendelő jól megközelíthető, tömegközlekedéssel és gépkocsival is. 25 gépkocsi tud parkolni a parkolóban. A RADIVERT MR a legmodernebb mágnestekercsekkel és szoftverekkel rendelkezik, igy alkalmaz az egész test vizsgálatára az ízületektől, a hasi és kismedencei szervekig, az emlőt, és szívet is beleértve.

Az MRI alkalmazásával a kivizsgálási idő rövidül, és hamarabb kapunk megfelelő diagnózist a kezelés korai elkezdése érdekében.

Speciális terület, amely a gyors kivizsgálást segíti a hasi-kismedencei MR az általános daganat kutatáshoz, nőgyógyászati és urológiai vizsgálatokhoz, a parametrikus prosztata MR vizsgálat emelkedett PSA esetén. A kontrasztos, a nem-kontrasztos koponya MRA vizsgálat a neurológia indikációkhoz, és természetesen a mozgásszervi panaszok esetén az ízületi és gerinc MR vizsgálatok. A COVID járvány miatt nehezebb a személyes konzultációk megszervezése. Több tanulmány már leírta, hogy a nem COVIDos betegek, akiknek panaszaik vannak, de csak késve jutnak orvosi ellátáshoz, gyakoribb a súlyos állapot kialakulása.

Ezekben az esetekben a kivizsgálás felgyorsul, és hamarabb juthatunk diagnózishoz. Ebben segít a RADIVERT MR központ.

A vizsgálatokat képzett és nagy gyakorlattal rendelkező MR operátorok segítik. Az orvosi leletezést a Prof. Dr. Bogner Péter vezetésével egy MRI radiológus csapat végzi, olyan módon, hogy a különböző indikációkban a vizsgálatokat az adott szakterülethez az országban legjobban értő radiológusok végzik. Ügyvédek Lapja 2021 | 2

Post-COVID és az MR vizsgálat A COVID-19-en átesett betegek jelentős része számol be a fertőzés lezajlása után is alvászavarról, depres�szióról, szédülésről, és leggyakrabban fejfájásról.

A legtöbb beteg teljesen meggyógyul, de bizonyos esetekben a gyógyulás elhúzódó, és akár tartósan is megmaradhat. Ezeknél a betegeknél kezelés szükséges. A tüneteket mutató COVID-on átesett betegek esetében az agyi MR vizsgálatok több, mint 30%-ban volt kimutatható károsodás.

A RADIVERT MR speciális szakmai programot indít az agyi károsodások korai kimutatásra, annak érdekében, hogy a tartós szövődmények megelőzhetőek legyenek. A nem kontrasztos MR koponya angio vizsgálat a korai eltérések kimutatását segíti.

A COVID-19 járvány második hulláma is már lecsengőben van, viszont növekszik azon páciensek száma, akik meggyógyultak, de nem váltak panaszmentessé.

A tüdőelváltozások a korai szövődmények közé tartozik, de a mellkas CT regressziója még nem jelenti a gyógyulást. Egyre több beteg fordul meg a kardiológiai ambulanciákon enyhe, bizonytalan tünetekkel, - mint palpitáció érzés, gyengeség, fáradékonyság. Az EKG, az echocardiográfia, és 50%-ban a Troponin sem mutat koros eltérést. A nagy klinikai felmérések adatai alapján a késői COVID-19 leggyakoribb szövődménye a szívizomgyulladás, amely a malignus ritmuszavarok révén a hirtelen halál leg�gyakoribb oka lehet.

A betegség kimutatása a szív MR vizsgálattal lehetséges. Az MR vizsgálatot korábban csak a versenysportolóknak, később már az amatőr sportolók-

nak javasoltuk. Ma már, az eredmények tükrében nagy biztonsággal javasolható minden COVID fertőzésen átesett egyénnek.

A RadiVert MR diagnosztikai központban Dr. Tóth Levente radiológus - kardiológus szakorvos vezetésével folynak a szív MR vizsgálatok speciális mágnes tekercs, és program segítségével. Az eddigi vizsgálatok alapján a post-COVIS betegek 29.2%-ban volt kimutatható enyhébb vagy súlyosabb myocarditis!

A RADIVERT által végzett MR vizsgálat és az aktuális árjegyzék a www.radivert.hu honlapon látható.

A MÜK és a RADIVERT megállapodása alapján minden ügyvéd, jogtanácsos és az irodában dolgozó munkatárs is 10% kedvezményt kap minden vizsgálatból.

A recepción a fizetés előtt jelezni kell, hogy melyik irodából, cégből érkeznek.

Bejelentkezés: +36302414960 radivert.hu honlapon radivert@radivert.hu Természetesen személyes vagy telefonos (online) megbeszélést szívesen egyeztetnénk bármilyen kérdés esetén.

23

24

Iránytű

Teljesítési határidők és a vis maior

A veszélyhelyzet és a rendeleti jogalkotás hatása a polgári jogi kötelmekre* 2019 decemberének végén a kínai Vuhanban megmagyarázhatatlan vírusos tüdőgyulladásos megbetegedések eseteire lett figyelmes a nemzetközi sajtó. A betegség később COVID-19 néven vált ismertté.

Magyarország érintettségére felkészülve a kormány már 2020. január 31-én, a Koronavírus-járvány Elleni Védekezésért Felelős Operatív Törzs felállításáról szóló 1012/2020. (I. 31.) korm. határozattal létrehozta az operatív törzset. Az első megbetegedést 2020. március 4-én jelentette be a miniszterelnök. A járvány megjelenése után, március 11-én orszá­ gos veszélyhelyzetet hirdettek ki, amellyel különleges jogrend lépett életbe Magyarországon.1 Mindezzel jelentős kihívások elé került a jog világa is, hiszen a járvány, valamint a járvány elleni védekezés rengeteg atipikus problémát eredményezett mind a jogalkotás, mind a kötelmek terén. A járvánnyal szemben a jogalkotás is felvette a harcot.

Dr. Kőnig Dorottya jogtanácsos, ügyvédi kamarai tag

I. Rendeleti jogalkotás a veszélyhelyzet idején

2011. december 31-én hirdették ki Magyarország Alaptörvényét (a továbbiakban: Alaptörvény), amelynek 48¬54. cikke alapján újraalkotta a különleges jogrend esetköreit. Az Alapörvény mögötti különleges jogrendet érintő meghatározó szabályozási filozófia az alkotmányközpontú elmélet, amely a különleges állapotra mint alkotmányos lex specialis tekint.2 Ennek eredményeképp az alaptörvényi kategóriarendszer a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény (a továbbiakban: Alkotmány) utolsó hatályos szövege szerinti esetkörökhöz képest rendszerezési és dogmatikai pontosításokon esett át. Így a jelenleg hatályos Alaptörvény fentebb hivatkozott cikkei alapján Magyarország különleges jogrenden belül az arányosság elvén alapulva hat fokozatot, illetve típust különböztet meg: 1. rendkívüli állapot; 2. szükségállapot; 3. megelőző védelmi helyzet; 4. terrorveszélyhelyzet; 5. váratlan támadás; 6. veszélyhelyzet.

A fentebb meghatározott típusok differenciálása elsődlegesen történelmi meghatározottságú3, de a történelmi tapasztalatok mellett a világ biztonsági környezetének alakulását is hivatott lekövetni.

Erre a legjobb példa, hogy 2016. június 1-jén hatályba lépett Magyarország Alaptörvényének hatodik módosítása, amellyel a terrorveszélyhelyzetet mint az Alaptörvény legújabb különlegesjogrend-típusát kodifikálta. A módosítás indoklása alapján a világban olyan új biztonsági kihívások jelentek meg, amelyek a korábbi, klasszikus államközi fenyegetésekre adott különleges jogrendi válaszokkal nem kezelhetők hatékonyan és a szükségesség-arányosság követelményeit betartva.

Olyan típusú alkotmányveszélyeztető helyzetek alakulhatnak ki, amelyekkel szemben az alkotmány által biztosított keretek között nem elég hatékony a védekezés. A különleges állapotok jogának elsődleges célja nem csupán a hatékony védekezés és kezelés, hanem az is, hogy minél hamarabb helyre tudjon állni a normális alkotmányos rend. Így a különleges állapotok részletszabályait két csoportba sorolhatjuk; a hatékonyságot szolgáló, valamint a visszaélést gátló részletszabályokéba.4

Az Alaptörvény 53. cikk (1) bekezdése értelmében a kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén, valamint ezek következményeinek elhárítása érdekében veszélyhelyzetet hirdethet ki és sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet be.

A veszélyhelyzet a különleges jogrendek közül az egyetlen olyan típus, amely nem Magyarország fegyveres védelmével kapcsolatos. A veszélyhelyzet-állapot a katasztrófa5 mielőbbi megakadályozására törekszik a következmények csillapítása és minimalizálása mellett. Mindennek értelmében a veszélyhelyzet szabályai a katasztrófaszituációkat kodifikáló hatályos jogszabályi környezetben, azaz a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Kat.) kerültek meghatározásÜgyvédek Lapja 2021 | 2

Iránytű

ra, megtörve az Alaptörvény különleges jogrendjének egységes szabályozási rendjét.

A jogalkotók ezáltal – a korábbi Alkotmány szövegéhez képest6 – az Alaptörvény szükségállapoti esetkörét szűkítették le, amelynek részei voltak a veszélyhelyzet egyes fogalombéli elemei.7 Az Alaptörvény 53. cikk (2)–(3) bekezdései rögzítik a kormány hatásköri változásait, valamint a jogszerűség fenntartására vonatkozó korlátokat. A veszélyhelyzet kihirdetésével nő a kormány – a sarkalatos törvényben8 meghatározottak betartásával – rendkívüli intézkedéseinek lehetősége, tekintettel arra, hogy a rendeletek felfüggeszthetik a törvények alkalmazását, eltérhetnek a törvényektől, vagy kiegészíthetik, pótolhatják a részletszabályait. E jogkörét azonban a szükségesség és arányosság követelményének betartása mellett csak a katasztrófa megelőzése, kezelése, felszámolása, továbbá káros hatásainak megelőzése, illetve elhárítása céljából gyakorolhatja.

E különleges helyzetben meghozott rendeletek általános hatálya tizenöt nap9, ami alól kivételt képeznek azok a jogszabályok, amelyet a kormány – az Országgyűlés felhatalmazása alapján – meghosszabbít a veszélyhelyzet fennállása alatt. Az Alaptörvény 53. cikk (4) bekezdése alapján a veszélyhelyzet megszűnésével automatikusan hatályukat vesztik az így meghozott rendeletek, biztosítva ezzel a fentebb írt visszaéléssel szembeni védekezést.10 Mindezen alkotmányos, illetve jogszabályi keretek között került kihirdetésre, és 2020. március 11-én hatályba lépett a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) korm. rendelet (a továbbiakban: 40/2020. korm. rendelet) az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása céljából. 2020. március 31-én lépett hatályba a koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvény (a továbbiakban: felhatalmazó tv.), amelynek 3. § (1) bekezdése rögzítette, hogy az Országgyűlés felhatalmazza a kormányt arra, hogy a veszélyhelyzetben az Alaptörvény 53. cikk (1) és (2) bekezdése szerinti kormányrendeletek hatályát a veszélyhelyzet megszűnéséig meghosszabbítsa. Így Magyarországon 2020 márciusára a kialakult veszélyhelyzet okán rendkívüli intézkedések Ügyvédek Lapja 2021 | 2

meghozatala céljából rendeletalapú kormányzás vette kezdetét egészen a veszélyhelyzet megszűnéséig.

II. A rendeleti jogalkotás hatása a polgári jogi kötelmekre, különös tekintettel a teljesítési határidőkre és a vis maior intézményére

A Magyarországon 2020 márciusában kihirdetett veszélyhelyzettel egyidejűleg jelentős mértékben megindult a jogalkotás, olykor egyik napról a másikra jelentek meg jogszabályok, minél hamarabb rendezve a kialakult jogbizonytalanságokat, joghiányokat. Mindezek eredményeképpen a járvány vonatkozásában a parlament a veszélyhelyzet megszüntetéséig összesen hét törvényt fogadott el. Ugyanezen időszakban és témával kapcsolatban a kormány 152 rendeletet bocsátott ki, és tíz miniszteri rendeletet alkottak.11 1. Polgári jogi kötelmekre gyakorolt hatás, különösen a teljesítési határ­idők vonatkozásában

A veszélyhelyzeti időszakra kialakult és kihirdetett különleges jogrend a már megkötött vagy az éppen aláírás előtt álló, megkötésre váró jövőbeli kötelmi viszonyokra jelentős hatást gyakorolt. Elsőként e jelentős hatások közül csak pár általánosat említenék, amelyek bizonyítják, hogy a legalapvetőbb jogi helyzeteket is megnehezítette a különleges jogrend.

2020. március 28-án hatályba lépett a kijárási korlátozásról szóló 71/2020. (III. 27.) korm. rendelet (a továbbiakban: kijárást korlátozó rendelet), amelynek 3. §-a rögzítette, hogy a lakóhely, a tartózkodási hely, illetve a magánlakás elhagyására a rendeletben meghatározott alapos indokkal kerülhet sor. A kijárást korlátozó rendelet 4. §-a rögzítette azon huszonegy esetkört, amelyek alapos indoknak minősülnek. Így a kijárást korlátozó rendelet 4. § r) pontja alapján a legszükségesebb esetben a személyes megjelenést igénylő ügyintézés, így hatósági, banki, pénzügyi, biztosítási és postai szolgáltatások igénybevétele volt csupán lehetséges mint esetleges jogi ügyintézés. Ennek értelmében a szerződések és így a kötelmi jogviszonyok írásbeli aláírása is jelentős problémát okozott, tekintettel arra, hogy sok vállalkozás esetében még nem került bevezetésre az elektronikus aláírás.

A Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:7. § (3) bekezdése szerint írásbeli alakhoz kötött jognyilatkozat esetében írásba foglaltnak kell tekinteni a jognyilatkozatot akkor is, ha annak közlésére a jognyilatkozatban foglalt tartalom változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a nyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas formában kerül sor. A Ptk. magyarázata értelmében a hivatkozott megfogalmazást szándékosan „technológiasemlegesen” fogalmazták meg a jogalkotók, tekintettel arra, hogy az elektronikus aláírás megoldásai folyamatos fejlődésben vannak12. Az eddig kialakult bírói gyakorlat, valamint az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény fogalomrendszere értelmében kizárólag minősített elektronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentum tesz eleget a Ptk. hivatkozott követelményeinek. Ám azt, hogy 2020-ban a gyakorlatban mely eszközök és technológiai megoldások felelhetnek meg a minősített elvárásnak, inkább a pénzügyi intézetek tapasztalatai segítették. E tapasztalatot megosztva a Magyar Nemzeti Bank vezetői körlevelet adott ki Vezetői körlevél az elektronikus úton megkötött írásbeli szerződésekről, megtett írásbeli jognyilatkozatokról13 címmel. Mindezek alapján elmondható, hogy a banki, pénzügyi szektor nagymértékben fel volt készülve az elektronikus aláírás alkalmazására, amely tapasztalatot a kötelmi viszonyok vonatkozásában is lehetett hasznosítani.14 A másik, a mindennapokban tömegesen megjelenő probléma az ingatlan-adásvételi szerződések esetében jelent meg. A jelen időszakban az ingatlanpiac folyamatos mozgásban van, ezáltal növekszik az ingatlan-adásvételi szerződések száma, különös tekintettel a hitelkonstrukciókkal történő lakásvásárlásokra. Így a kijárást korlátozó rendelet megjelenésével az ügyvédek másik általános problémája az adásvételi szerződések teljesítésbe történő véghezvitele volt. A Ptk. 5:38. § (2) bekezdése alapján az ingatlan tulajdonjogának átruházással való megszerzéséhez az átruházásra irányuló szerződés vagy más jogcím, és erre tekintettel a tulajdonjog átruházásának az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése szükséges. Tekintettel arra, hogy az ingatlanok megvásárlása sok esetben hitelfelvétellel történik, a kölcsön folyósítási feltétele a földhivatalnál érkezte-

25

26

Iránytű

tett adásvételi szerződés, illetve esetlegesen az érkeztetett ingatlan-nyilvántartásba vételi kérelem eljuttatása a hitelintézet felé. Így a hitelintézetek számára nem elegendő csupán a beadás tényének bizonyítása a tulajdoni lap széljegyén.

A kijárási korlátozás megjelenésével az ügyvédeket segítve a földhivatalok kidolgoztak egy személyes találkozástól mentes eljárásrendet. A kérelmeket és azon dokumentumokat, amelyeket érkeztetetten szeretett volna visszakapni az ügyvéd, a hivatalok előtti iratgyűjtőládában elhelyezve vagy postai úton lehetett megküldeni. Az eljárási díjak vonatkozásában pedig utalásos vagy csekken történő befizetéses megoldást választhattak az ügyfelek. Mindezzel a földhivatalok vállalták, hogy a megfelelő érkeztettet példányokat postai úton visszaküldik a jogi képviselőknek. Bár ezzel a földhivatalok ügyintézési terhe jelentősen megnövekedett, a kérelmek elbírálásának ideje meghosszabbodott.15 A veszélyhelyzet okozta – fentebb csak érintőlegesen érintett – hatások, megoldandó problémák mellett azonban az egyik legjelentősebb hatás a kötelmi jogügyletek teljesítési határidejének vonatkozásában mondható. A 40/2020. korm. rendelet, valamint a kijárást korlátozó rendelet megjelenésével mindenki számára nyilvánvalóvá vált, hogy akár a magán-, akár a közszférában a kötelmi jogviszonyok teljesítése késedelembe fog esni. Így az előkészített és a kormány által szükségnek tartott intézkedések a veszélyhelyzet időszakára, illetve annak lezárulását követő időszakára a polgári jogi szerződések tartalmát követlenül is befolyásolták, illetve a mai napig befolyásolják.

Mindezek eredményeképp a visszterhes kötelmi jogviszonyok közös megegyezéssel történő módosítása indult meg. Ám mielőtt kitérnék e kötelmi jogviszonyok módosítására, bemutatok egy atipikus polgárjogi jogviszonyt, amely teljesítési határidejének módosítását jogszabályi rendelkezés tette lehetővé.

Az államháztartást nemcsak a költségvetési törvény módosítása16 tekintetében érintette jelentősen a veszélyhelyzet, hanem a polgári kötelmi viszonyait is. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 1. § 14. pontja értelmében az államháztartás központi alrendszeréből ellenérték nélküli, pénzben

nyújtott támogatások költségvetési támogatásoknak minősülnek, amelyek – az Áht. 48. §-a alapján – támogatási szerződéssel, támogatói okirattal létrejött atipikus polgári jogi jogviszonyok17.

Kérdésként merülhet fel, hogy a polgári magánjogba mint a privát autonómia jogába18 a jogalkotó rendeleti szinten beleszólhat-e, és módosíthatja-e annak jelentős tartalmi elemét, azaz teljesítési határidejét.

De a fent hivatkozott rendeleti szintű szabályozás nem volt elegendő a veszélyhelyzet miatt kialakult jogbizonytalanság rendezésére. A támogatási jogviszonyok létesítésével kapcsolatosan a támogatót a Ptk. rendelkezései mellett kötik a már hivatkozott Áht., valamint az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) rendelkezései is. Az

A 2020 márciusára megkötött támogatási szerződések, támogatói okiratok kedvezményezettjei részéről vált bizonytalanná a teljesítés ideje. 2020. április 6-án hatályba lépett a veszélyhelyzet során alkalmazandó egyes belügyi és közigazgatási tárgyú szabályokról szóló 85/2020. (IV. 5.) korm. rendelet (a továbbiakban: 85/2020. korm. rendelet). E rendelet 18. §-a gyakorolta az első nagy hatást a támogatási jogviszonyok tekintetében, mivel meghatározta, hogy a veszélyhelyzet megszűnésének napjáig a központi költségvetés terhére nyújtott költségvetési támogatásból megvalósuló, a veszélyhelyzet kihirdetése napján megvalósítási határidőben lévő programokkal, projektekkel összefüggő támogatási jogviszonyokban meghatározott támogatott tevékenység időtartama a veszélyhelyzet időtartamával megegyező mértékben meghosszabbodik. E szabályt alkalmazni kellett a veszélyhelyzet időtartama alatt létrejött támogatási jogviszonyokra is19.

Áht. 50/A §-a értelmében a költségvetési támogatás visszafizetésének biztosítása, valamint a költségvetési támogatás visszavonása, a támogatási szerződés felmondása vagy az attól történő elállás esetén visszafizetendő költségvetési támogatás visszakövetelése céljából a támogatási szerződésben megfelelő biztosítékot kell kikötni. A biztosíték nyújtása a gyakorlatban egy felhatalmazó levél20 útján történik. A kedvezményezettek számára azonban a kijárási korlátozás és a megnehezített banki ügyintézés okán e felhatalmazó levelek beszerzése megnehezedett.

Az Ávr. 69. §-a taxatív felsorolással deklarálta a benyújtott pályázatok tartalmi elemeit. Így a pályázónak a támogatni kívánt tevékenység megvalósítását és finanszírozásának tervezett időbeni ütemezését is rögzítenie kell. Az azonban a támogató részéről is látható volt, hogy a veszélyhelyzet időszaka alatt az időbeli ütemezés szinte lehetetlenné vált. Ügyvédek Lapja 2021 | 2

Iránytű

Továbbá az Ávr. 75. §-a tekintetében is megjelent az előzőekben taglalt írásbeliség. Az Ávr. 75. § (3) bekezdésének a) pontja alapján az államháztartáson kívüli kedvezményezett a támogatási szerződés megkötéséhez vagy legkésőbb a költségvetési támogatás folyósítását megelőzően a kedvezményezett a támogató rendelkezésére bocsátja a nevében aláírásra jogosult személy vagy személyek, ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett vagy közjegyző által hitelesített aláírásmintáját vagy az aláírásminta közjegyző által hitesített másolatát.

A másik sarkalatos pontnak mondható rendelkezés az Ávr. 96. §-a volt, amelynek értelmében a támogató jogosult a támogatási szerződéstől elállni, azt felmondani, támogatói okirat alkalmazása esetén a támogatás visszavonásáról rendelkezni, ha a felsorolt esetkörök közül egy is megvalósul. E hivatkozott esetkörök közé tartozik, hogy ha a kedvezményezett által nyújtott biztosíték megszűnik, vagy a támogatott tevékenységhez tartozó hatósági engedéllyel nem rendelkezik, vagy maga a támogatott tevékenység megvalósítása meghiúsul, tartós akadályba ütközik. Azonban ha a támogató e jogosultságával él, akkor az Áht.

53/A §-a szerinti rendelkezés értelmében a költségvetési támogatás visszavonása, a támogatási szerződéstől történő elállás vagy annak felmondása esetén a kedvezményezett a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás összegét a kormány rendeletében meghatározott ügyleti kamattal, késedelem esetén késedelmi kamattal növelt mértékben köteles visszafizetni.

A fentebb taglalt jogi problémák áthidalása érdekében a jogalkotó által deklarálásra és így 2020. április 30-án kihirdetésre és 2020. május 1-jén hatályba lépett a központi költségvetés terhére nyújtott, a veszélyhelyzet elhárítása és következményeinek enyhítése érdekében nélkülözhetetlenül szükséges és egyéb támogatásoknak a veszélyhelyzethez igazodó különleges szabályairól szóló 173/2020. (IV. 30.) korm. rendelet (a továbbiakban: 173/2020. korm. rendelet). A 173/2020. korm. rendelet 1. §-a értelmében a veszélyhelyzetre tekintettel, a veszélyhelyzet időtartama alatt, a központi költségvetés terhére a veszélyhelyzet elhárítása és következményeinek enyhítése érdekében vagy egyéb okból nyújtott költségvetési támogatások – ide nem értve az európai uniós programok lebonyolításához Ügyvédek Lapja 2021 | 2

szükséges támogatásokat – tekintetében az Áht. és az Ávr. rendelkezéseit a rendeletben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. Mindemellett a támogatási jogviszonyok között meghatározásra is került a veszélyhelyzet elhárítása és következményeinek enyhítése érdekében létrehozott támogatási jogviszony21.

A 173/2020. korm. rendelet deklarálásával a jogalkotó kifejezett szándéka az volt, hogy a támogatási jogviszonyok ezen időszakban is létre tudjanak jönni, különös tekintettel azon tevékenységekre, amelyek a járvány elleni védekezést szol-

hitelesített másolat, valamint a kedvezményezett nyilatkozata arról, hogy az abban foglaltakban változás nem történt.

Mindezen jogszabályi rendelkezéseket követően az egyik legfontosabb eltérő rendelkezés a 173/2020. korm. rendelet 4. § (1) bekezdésének g) pontja volt. Tekintettel arra, hogy a kedvezményezettek sok esetben rendezvények, konferenciák vagy külföldi utazások megszervezésére is nyújtanak be támogatás iránti kérelmet, így e jogviszonyok esetében a támogatott tevékenység megvalósítása kérdéses lett, így a teljesítési határidő hosszabbítása már

A veszélyhelyzet idején a kormányrendeleti szabályozások jelentős hatással bírtak minden kötelmi viszonyra, köztük a támogatási jogviszonyokra. gálták. Így a 173/2020. korm. rendelet 2. §-a értelmében e rendelet hatálya alá tartozó a veszélyhelyzet elhárítása és következményeinek enyhítése érdekében létrehozott támogatási jogviszonyok vonatkozásában nem kellett alkalmazni az Áht. azon rendelkezéseit, amelyek a köztartozásra22, a biztosíték nyújtására23 vagy a benyújtott pályázatok tartalmi elemeire24 vonatkoztak. Azon támogatási jogviszonyok esetében, amelyek nem a 173/2020. korm. rendelet 2. §-a szerinti jogviszonyok, a veszélyhelyzet időtartama alatt az Áht. 50/A §-át azzal az eltéréssel kellett alkalmazni, hogy a támogató által kikötött biztosíték rendelkezésre állását legkésőbb a veszélyhelyzet megszűnését követő harminc napon belül kell biztosítani azzal, hogy ha azt nem az államháztartási jogszabályoknak és a támogató által előírtaknak megfelelően biztosítja a kedvezményezett, a támogató jogosult azonnali hatállyal25 vis�szavonni a támogatást.

A fent taglalt támogatási jogviszonyokban jelentkező nehézségekre a 173/2020. korm. rendelet 4. §-a szerinti felsorolás sok mértékben megoldást mutatott a jogviszonyban lévő felek számára. A hivatkozott rendelkezés értelmében a kedvezményezett támogatási igényének csak a támogatásból megvalósítani tervezett tevékenységet és a részletes költségtervet kell tartalmaznia26, az Ávr. 75. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott27 aláíráskép igazolására benyújtható a harminc napnál nem régebben

nem adott kellő megoldást. Az Ávr. 95. § (1) bekezdése rögzíti, hogy a támogatási szerződés módosítása nem irányulhat a támogatott tevékenység eredeti céljának megváltoztatására. Ám a hivatkozott rendeleti szabályozás lehetővé tette, hogy a támogatási szerződésben rögzített támogatási cél – a kedvezményezett indokolt kérelme alapján – módosítható legyen, ha az eredeti támogatási cél szerinti felhasználás a veszélyhelyzet miatt előreláthatólag tartós akadályba ütközik, és az nem jár a támogatási összeg növekedésével. Így a kedvezményezettek jelen különleges jogrend esetén jelentős mértékben tudták módosítani a feladattervüket, ezáltal a teljesítési határidejét is anélkül, hogy a támogatás meghatározott vagy teljes részét visszafizetni kényszerültek volna.

Mindezt összegezve azt láthatjuk, hogy a veszélyhelyzet idején a kormányrendeleti szabályozások jelentős hatással bírtak minden kötelmi viszonyra, köztük a támogatási jogviszonyokra. A veszélyhelyzet és a kijárást korlátozó rendelkezések kihirdetésével a kötelmi jogviszonyok teljesítési határidejének meghosszabbítása vált szükségessé, amelyet a visszterhes jogviszonyok esetében a felek – akár elektronikus aláírást alkalmazva – közös megegyezéssel tudtak módosítani, ám bizonyos atipikus esetekben rendeleti szintű szabályozás vált szükségessé. Így az az általános elv lépett életbe, hogy jogszabály a kötelmi, szerződéses jogviszonyok lényeges tartalmi elemeit csak

27

28

Iránytű

kivételes esetben, valamelyik fél lényeges jogos érdekének védelmében módosíthatja.

Ezen elv alapján kerülhetett deklarálásra többek között a 85/2020. korm. rendelet, valamint a 173/2020. korm. rendelet teljesítési határidő meghosszabbítására vonatkozó jelentős rendelkezései.

2. A vis maior intézményre gyakorolt hatások

A járvánnyal összefüggő hatósági korlátozások, előírások, közlekedési nehézségek nemcsak a hatályos szerződések teljesítésében okoztak jelentős késedelmet, hanem a szerződések teljesítése is jelentős nehézségekbe ütközött, azaz a teljesítés objektív okokból, véglegesen lehetetlenné vált. Elsőként azt kell megvizsgálni, hogy ezen objektív körülmény vis maiornak tekinthetők-e.

Az Egészségügyi Világszervezet (a továbbiakban: WHO) döntése alapján a COVID-19-járvány világjárványnak minősül, amelynek különböző intenzitású következményei vannak minden országban. Ilyen következmények a közegészségügyi, a biztonsági célú személyek mozgását érintő korlátozásokat és a kedvezőtlen gazdasági folyamatokat28 eredményező intézkedések.

A Ptk. a vis maior fogalmát, definícióját nem határozza meg, de a kontraktuális vagy deliktuális felelősség körében objektív elemeket rögzít mint felelősség alóli mentesülés. A Ptk. a szerződéses, azaz a kontraktuális viszonyokban szigorít. Kötelmi jogviszonyokban a kárfelelősség alóli mentesüléshez nem elegendő úgy eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Ebben az esetben kizárólag akkor mentesülhet valaki, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa.29 A vis maior természeti vagy emberi erő által nem befolyásolható erőt jelent, amely alatt általában természeti katasztrófát (például árvíz, földrengés, járvány), politikai-társadalmi eseményt (például háború, forradalom) vagy akár állami intézkedéseket (például kereskedelmi bojkott) is magába foglalhat. Így a Ptk. által megfogalmazott rendelkezéseknél jól látható, hogy a vis maior olyan események gyűjtőfogalmát jelenti, amelyek a felek ellenőrzési körén kívül következtek be. Ennek értelmében a már megkötött szerződések

vonatkozásában a COVID-19-világjárvány megjelenése vis maiornak minősül. Azonban e járvány, valamint az annak eredményeként meghozott védelmi intézkedések hatásait és így annak vis maior létét minden egyes szerződésnél külön-külön vizsgálni kell.

Minderre tekintettel a szerződések és a kötelmek viszonylatában megállapítást nyert, hogy a feleknek a jövőben mindenképp rendelkezniük kell arról, hogy a bekövetkező vis maior esetében milyen módon kötelesek eljárni az adott kötelmi jogviszonyban. Célszerű rögzíteni azt, hogy milyen körülményeket zárnak ki a vis maior köréből, milyen oksági kapcsolatnak kell fennállnia a bekövetkezett esemény és a kötelem között, továbbá milyen értesítési és egyéb eljárási, valamint milyen kárenyhítési, elhárítási kötelezettség terheli a feleket30.

Azt is meg kell vizsgálni részletesen, hogy mi történik abban az esetben, ha a felek nem kötöttek ki vis maiorra vonatkozó klauzulát a kötelmi jogviszonyukban.

A Ptk. 6:34. §-a értelmében a szolgáltatást a kötelem tartalmának megfelelően kell teljesíteni, azaz abban az esetben, ha a felek speciális vis maior rendelkezésekben nem állapodtak meg, jelen hivatkozott rendelkezést kell alkalmazni és a szerződést a kötelem tartalmának megfelelően teljesíteni31.

Amennyiben a teljesítés a kialakult helyzet okán lehetetlenné válik, úgy szerződésszegés32 történik. Szerződésszegés esetén a sérelmet szenvedett fél jogosult a szolgáltatás teljesítésének követelésére33.

A Ptk. 6:140. §-a szerint ha a szerződésszegés következtében a jogosultnak a szerződés teljesítéséhez fűződő érdeke megszűnt, elállhat a szerződéstől, vagy ha a szerződéskötés előtt fennállt helyzetet természetben nem lehet visszaállítani, felmondhatja, ha a Ptk. eltérően nem rendelkezik. Ám az elállás vagy felmondás esetében a felek kötelesek egymással elszámolni, valamint aki a szerződés megszegésével a másik félnek kárt okozott, fő szabályként köteles azt megtéríteni. A kötelezett csak akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa.34 A Ptk. magyarázata35, valamint a kialakult bírói gyakorlat alapján egyértelműen megállapítható, hogy a világjárvány és az

ellene történő védekezést szolgáló intézkedések és korlátozások a felek ellenőrzési körén kívül eső körülményeknek minősülnek a szerződéses jogviszonyokban. De a kötelezettnek nem elegendő a világjárványra hivatkoznia mint ellenőrzési körén kívüli körülmény. Azt is bizonyítania kell, hogy közvetlen módon ok-okozati viszony áll fenn e körülmény és a szerződésszegés között. Az okozati összefüggésen túl a kötelezettnek azt is bizonyítania kell, hogy ezek a körülmények a szerződéskötéskor objektíve nem voltak előre láthatók, valamint hogy a szerződés teljesítésekor nem volt tőle elvárható a teljesítést akadályozó körülmény elkerülése vagy a kár más módon történő elhárítása.

A fentebb hivatkozott rendelkezések okán jól látható, hogy a felelősség alóli mentesítés érdekében nem elég a világjárványra történő hivatkozás. A kötelezett a teljesítés érdekében köteles minden elvárhatót megtenni, így például a kialakult helyzetről, késedelem esetén a várható teljesítési időpontról értesíteni a jogosultat, elősegítve ezzel a jogosult várható kárának minimalizálását.36 Hangsúlyozandó, hogy minden kötelmi jogviszony vonatkozásában külön-külön szükséges a vis maior, a szerződésszegés és a mentesülési feltételek vizsgálata. Ez különösen fontos azon szerződésekre, amelyek a járvány-, illetve a veszélyhelyzeti időszakokban kerültek megkötésre, tekintettel arra, hogy e szerződéskötések esetében a feleknek már eleve számolniuk kellett a járvánnyal és a meghozott intézkedésekkel, a közlekedési akadályokkal. E kötelmek létrehozása során a felek akkor járnak el helyesen, ha a szerződésekben a járványhelyzettel összefüggő, teljesítést befolyásoló körülményeket, lehetséges eseteket a szerződésben részletesen szabályozzák.

Azt is ki kell emelni, hogy a járványidőszakkal járó élénk nemzetközi és hazai gazdasági változások, mint az árfolyamváltozások bizonytalansága nem tekinthető feltétlenül olyan körülménynek, amelyekkel a feleknek eleve nem kellett számolniuk.

A szerződő felek gazdasági ellehetetlenülése és a hozzá vezető külső okok önállóan sem minősülnek kimentési oknak vagy vis maiornak. Az állami intézkedések, behozatali, kiviteli tilalmak, devizakorlátozások már lehetnek kimentési okok vagy vis maior. Így a szerződések esetében a kimentési ok Ügyvédek Lapja 2021 | 2

Iránytű

vagy vis maior megítélését nagymértékben befolyásolják az adott időszakra vonatkozó hazai és nemzetközi előírások.37 A szerződő fél a kialakult helyzet orvoslása érdekében a bíróság általi szerződésmódosítást is kérheti a Ptk. 6:192. §-a alapján.

A bírósági úton történő szerződésmódosításra azonban csak abban az esetben van lehetőség, ha a felek között tartós jogviszony jött létre, és a szerződés megkötését követően előállott körülmény következtében a szerződés változatlan feltételek melletti teljesítése lényeges jogi érdeket sértene, a körülmények megváltozásának lehetősége a szerződés megkötésének időpontjában nem volt előre látható; a körülmények megváltozását nem a fél idézte elő; és a körülmények változása nem tartozik rendes üzleti kockázata körébe.

Azonban a bíróság ebben az esetben is csak úgy módosíthatja a szerződést, hogy egyik fél lényeges jogi érdekét se csorbítsa meg. Összegzés

A 2020-ban megjelenő és a WHO által is megállapított COVID-19-világjárvány nemcsak az egészségügy területén okozott és okoz rengeteg kihívást, hanem a jog területén is, érintve ezzel Magyarország különleges jogrendjét és a kötelmi viszonyok lényeges tartalmi elemeit.

A 40/2020. korm. rendelet megalkotásával Magyarországon veszélyhelyzet került kihirdetésre, megkezdődött a kormány védekezési intézkedéseinek rendeleti formában történő kodifikálása. A veszélyhelyzet időszaka, valamint a kijárási korlátozást elrendelő szabályok alapján a már létrejött kötelmek teljesítése jelentős késedelembe estek vagy akár teljes mértékben ellehetetlenültek. Természetesen a szerződő felek a szerződéses Ügyvédek Lapja 2021 | 2

akaratuknak megfelelően a kötelmeket közös megegyezéssel módosíthatták vagy felbonthatták, így a járvány okozta határidő-hos�szabbítás vagy ellehetetlenülés megoldható volt, akár minősített elektronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentumok útján is. Ám azon kötelmek esetében, amelyeknél a felek nem tudták megoldani a módosítást vagy felbontást, és a vis maiorra vonatkozó klauzulát sem rögzítették a szerződésükben, a Ptk. szerződésszegésre vonatkozó klauzulái léptek életbe. Ez esetben a szerződést szegő fél kimentési okként hivatkozhat a járványra, ám bizonyítania kell, hogy közvetlen ok-okozati ös�szefüggés áll fenn a járvány és a szerződésszegés között. Továbbá azt is bizonyítania kell, hogy ezek a körülmények a szerződéskötéskor objektíve nem voltak előre láthatók és hogy a szerződés megkötésekor nem volt tőle elvárható a teljesítést akadályozó körülmény elkerülése vagy a kár más módon történő elhárítása. Így az mindenképp hangsúlyozandó, hogy a veszélyhelyzetet okozó járványra mint vis maiorra történő hivatkozás azon esetekben állja meg a helyét, amikor a szerződés a veszélyhelyzet előtt került megkötésre, hisz a felek akkor még nem számolhattak e szerződést befolyásoló külső objektív tényezővel.

A már hivatkozott Ptk.-rendelkezésnek megfelelően a szerződőd fél a szerződésmódosítást tartós jogviszonyok esetében a bíróságtól is kérheti, de e megoldás a bírói gyakorlat alapján is egy rendkívül kivételes eszköz, amely nem szolgálhat valamely fél rendes üzleti kockázata körébe eső körülmények enyhítésére vagy azok továbbhárítására.

A veszélyhelyzet megjelenésével a másik jelentősnek mondható jogi kérdés az volt, hogy módosíthatja-e jogszabály a polgári jogi kötelmek lényeges tartalmi elemeit, így a teljesítési határidőket. A Ptk. és az államháztartást szabályozó rendelkezések általi atipikus támogatási jogviszony vonatkozásában a rendeleti úton történő módosítás szükségessé vált. Így többek között a 85/2020. korm. rendelet, valamint a 173/2020. korm. rendelet rendelkezései segítették a veszélyhelyzet okozta mind gyakorlati és jogi problémák áthidalását, megakadályozva ezzel a már létrejött támogatási jogviszonyok ellehetetlenülését.

A 2020. március 11-én kihirdetett veszélyhelyzet megszüntetéséről szóló 282/2020. (VI. 17.) korm. rendelet kihirdetésével 2020. június 18-án Magyarországon megszűnt a veszélyhelyzet, így a veszélyhelyzet ideje alatt megalkotott valamennyi rendelet hatályát vesztette. Ezzel azonban a jogalkotóknak nem szűnt meg a feladatuk, hisz a veszélyhelyzet okozta további hatások, valamint a folyamatos készültség és védekezés jelentős jogszabályi módosításokat igényelt és a mai napig igényel. A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény indoklása értelmében a veszélyhelyzeti jogalkotás által érintett tárgykörökben az Országgyűlés a jogbiztonság érvényesülése érdekében a veszélyhelyzet idején létrejött jogviszonyokat, illetve jogi várományokat úgy szabályozza a veszélyhelyzetet követően, hogy a szabályozási átmenet egyértelműen és kiszámíthatóan biztosított legyen, és a szabályozási környezet változatlansága törvényben garantált legyen.

Mindezek alapján a veszélyhelyzetet követően is jelentős jogszabályi módosítások, kodifikálások mentek végbe, így többek között a költségvetési törvény is módosításra került, és a Gazdaságvédelmi akcióterv kidolgozása is megtörtént a veszélyben lévő szektorok38 támogatására. Ös�szességében elmondható, hogy 2020-ban a magyar jogszabályok jelentős változásban, fejlődésben voltak és vannak.  * A Magyar Ügyvédi Kamara Jogtanácsosi Tagozata 2020-ban pályázatot írt ki pályakezdő jogtanácsosok számára a következő témakörben: A rugalmas munkavégzés és digitalizációs megoldások. Jelen tanulmány a pályázat egyik díjazottja.

29

30

Iránytű

Jegyzetek

1 https://hu.wikipedia.org/wi­ ki/2020-as_COVID%E2%80%9319-ko­ ronav%C3%ADrus-j%C3%A1r­ v%C3%A1ny_Magyarorsz%C3%A1gon 2 TRÓCSÁNYI László és SCHANDA Balázs CSINK Lóránt közreműködésével: Bevezetés az Alkotmányjogba; Az Alap­ törvény és Magyarország alkotmányos intézményei; HVG-¬ORAC Lap¬- és Könyvkiadó Kft. Budapest; 2013. (a to­ vábbiakban: TRÓCSÁNYI L. és SCHAN­ DA B., CSINK L. i.m.) 471–¬472. o.

3 TRÓCSÁNYI L. és SCHANDA B., CSINK L. i.m.TRÓCSÁNYI L. és SCHANDA B., Csink L. i.m. 465.-–469. o.

4 TRÓCSÁNYI L. és SCHANDA B., CSINK L. i.m.Tr66. o.

5 A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosítá­ sáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 3. § 5. pontja szerint katasztrófa: a veszélyhelyzet kihirdetésére alkalmas, illetve e helyzet kihirdetését el nem érő mértékű olyan állapot vagy helyzet, amely emberek életét, egészségét, anyagi értékeiket, a lakosság alapvető ellátását, a természeti környezetet, a természeti értékeket olyan módon vagy mértékben veszélyezteti, károsítja, hogy a kár megelőzése, elhárítása vagy a következmények felszámolása meghaladja az erre rendelt szervezetek előírt együttműködési rendben történő védekezési lehetőségeit, és különleges intézkedések bevezetését, valamint az önkormányzatok és az állami szervek folyamatos és szigorúan összehangolt együttműködését, illetve nemzetközi segítség igénybevételét igényli.

6 A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 19. § (3) bekezdésének i) pontja szerint az Országgyűlés az alkotmányos rend megdöntésére vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló fegyveres cselekmények, továbbá az élet- és vagyonbiztonságot tömeges méretekben veszélyeztető, fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett súlyos erőszakos cselekmények, elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén (a továbbiakban együtt: szükséghelyzet) szükségállapotot hirdet ki.

7 TRÓCSÁNYI L. és SCHANDA B., CSINK L. i.m. Tr6-–87. o.

8 Ez az Alaptörvényben megjelölt sarka­ latos törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény.

9 A korábbi Alkotmánnyal ellentétben, amely nem tartalmazott határidőt a ve­ szélyhelyzetben meghozott rendeletek vonatkozásában.

10 TRÓCSÁNYI L. és SCHANDA B., CSINK L. i.m.Tr88. o.

11 FEKETE Gábor: Jogalkotás kontra koro­ navírus - Hogyan reagált a jog a járványra itthon és a szomszédos országokban? https://www.jogiforum.hu/hirek/41840; 2020. 10. 17.

12 VÉKÁS Lajos: A Polgári Törvénykönyv magyarázatokkal; Complex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft; Budapest.

2013. 512-–13. o.

13 https://www.mnb.hu/letoltes/ejog­ nyil-korlevel.pdf 14 HOMOKI Péter, Homoki Ügyvédi Iroda: Írásbeliség a járványügyi veszélyhelyzet idején, https://arsboni.hu/irasbeli­ seg-a-jarvanyugyi-veszelyhelyzet-idejen/ Budapest, 2020. 10. 17.

15 Budapest Főváros Kormányhivatala: Földhivatali ügyintézés koronavírus idején; Jogászvilág. https://jogaszvilag. hu/napi/foldhivatali-ugyintezes-korona­ virus-idejen/ Budapest; 2020. 10. 17.

16 Egyes veszélyhelyzeti normák: 140/2020. (IV. 21.) korm. rendelet (Külö­ nösen: 4., 6., 7., 8., 25. § (2) bekezdés) 92/2020. (IV. 6.) korm. rendelet (különö­ sen: 1. §) 69/2020. (III. 26.) korm. rendelet (külö­ nösen: 1. §) 17 A támogatási szerződés speciális, atipi­ kus jogviszonyt hoz létre a felek között; ennek sajátossága, hogy a feleket illető egyes jogok és kötelezettségek tekinte­ tében magánjogi, míg a támogatás odaí­ télése, a pályáztatás, a közbeszerzés, a felhasználás ellenőrzése, a szankciók és egyebek tekintetében – jogszabály által meghatározott tartalmú – közjogi jellegű szerződési elemeket hordoz magában [1/2012. (XII. 10.) KMK-PK-vélemény].

18 A magánjog a privát autonómia joga, amely biztosítja és oltalmazza a szemé­ lyek önálló, más hatalomtól független, autonóm kapcsolatait, autonóm társa­ dalmi- ogi- zervezkedéseit, egymáshoz fűződő személyi és vagyoni viszonyait, szervezeti viszonyait, és amely – az állami befolyás különféle eszközeivel és módszereivel, továbbá a magánjog szer­ vező szerepe révén – kijelöli az egyéni és szervezeti autonómia határait. LÁBADY Tamás: A magyar magánjog, általános rész; Dialógus Campus Kiadó, Budapest, écs. 2002. 20. o.

19 85/2020. Korm. rendelet 18. § (2) bekezdése értelmében.

20 A pénzforgalom lebonyolításáról szóló 35/2017. (XII. 14.) MNB-rendelet 3. számú mellékletének II. Egyes pénzfor­ galmi nyomtatványok cím alatti 4. pontja szerinti minta alapján.

21 A 173/2020. Korm. rendelet 2. §-a értelmében a veszélyhelyzet elhárítása és következményeinek enyhítése érde­ kében létrehozott támogatási jogviszony az a jogviszony, amelyet megalapozó támogatási döntést a támogató a fejeze­ tet irányító szerv vezetője jóváhagyása alapján hozza meg.

22 Áht. 50. § (4) bekezdése alapján.

23 Áht. 50/A. értelmében.

24 Ávr. 69. § (1) bekezdés g)-j) pontjai értlemében.

25 Ávr. 96. § értelmében.

26 az Ávr. 69. § (1) bekezdés e) pontjától eltérően.

27 Ávr. 75. § (3) bekezdése alapján, az ál­ lamháztartáson kívüli kedvezményezett a támogatási szerződés megkötéséhez vagy - ha a pályázati kiírás lehetővé teszi - legkésőbb a költségvetési támogatás folyósítását megelőzően a kedvezményezett a támogató rendelke­ zésére bocsátja; a) a nevében aláírásra jogosult személy vagy személyek ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett vagy közjegyző által hitelesített aláírásmintá­ ját vagy az aláírásminta közjegyző által hitesített másolatát.

28 plldául.:recesszió, drasztikus vis�­ szaesés a turizmusban, valamint a szolgáltató sektorban, ezáltal munka­ nélküliség… tb.

29 DR. HORTOBÁGYI Sándor, DR. TÖRTÖK Ingrid: Vis maior mint jogi kategória; https://www.jogado.hu/vis-mai­ or-mint-jogi-kategoria/. Budapest.

2020. 10. 17.

30 GYÖRFI-TÓTH Péter: A COVID-19 mint potenciális vis-maior esemény hatása a magánjogi szerződéses jogviszonyokra; https://blogs.dlapiper. com/advocatus/2020/04/a-co­ vid-19-mint-potencialis-vis-mai­ or-esemeny-hatasa-a-maganjogi-szer­ zodeses-jogviszonyokra/. Budapest.

2020. 10. 17.

31 Pacta sunt servanda.

32 A Ptk. 6:137. §-a alapján a szerződés megszegését jelenti bármely kötele­ zettség szerződésszerű teljesítésének elmaradása.

33 Ptk. 6:138. §.

34 Ptk. 6:142. § értelmében.

35 VÉKÁS Lajos: A Polgári Törvénykönyv magyarázatokkal; Complex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft; Buda­ pest. 2013. 604.-05. o.

36 DR. RÁKOSI Ferenc: Miként hat a járvány a szerződésekre 1. htps:// perfekt.blog.hu/2020/03/25/mi­ kent_hat_a_jarvany_a_szerzodesekre.

Budapest, 2020. 10. 17.

37 DR. RÁKOSI Drrenc: Miként hat a járvány a szerződésekre 1. https:// perfekt.blog.hu/2020/03/25/mi­ kent_hat_a_jarvany_a_szerzodesekre.

Budapest, 2020. 10. 17.

38 turizmus, kulturális szolgáltatást végző szektorok, vendéglátás stb.

Ügyvédek Lapja 2021 | 2

Iránytű

A jogászi munka digitalizációjának fejleményei és kihívásai* A következő kiemelt kérdésekkel foglalkozom: 1) A jogászi munkavégzés digitalizációja azonos ütemben zajlik-e, mint más ágazatok digitalizációja? Amennyiben elmarad a globális trendektől, annak mi az oka?

2) Milyen digitális jogászi munkaeszközök terjedtek el széles körben Magyarországon, és hogyan viszonyul ezek fejlettségi szintje más ágazatok munkaeszközeinek fejlettségéhez?

3) Milyen tényezők befolyásolják a digitalizációs kísérletek sikerességét a jog területén?

A XXI. század a digitalizáció koraként fog helyet kapni az emberiség tör­ ténelmében. A társadalom, a gazdaság és az államigazgatás minden alrendszerét egyre fokozódó sebességgel formálják át a digitális problé­ mamegoldás eszközei, felváltva az analóg (manuális vagy klasszikus értelemben véve gépesített) munkavégzés megszokott formáit. A Schwab (2016) által Negyedik Ipari Forradalomként elnevezett társadalmi-gazda­ sági jelenség legfontosabb szervező erői: a digitalizáció és általában véve az informatikai ágazat lendületes fejlődése (Schwab 2016, p 19) A jövőbe vezető út a tudásalapú társadalom és a tudásalapú gazdaság kialakulá­ sához látszik vezetni az emberiséget, amelynek meghatározó mozgatóru­ gója a digitalizáción túl a mesterséges intelligencia, a big data és a digi­ tálisan mobil szolgáltatások online térbe történő átköltözése, például: webszolgáltatások, felhőalapú szolgáltatások, távfelügyeleti és távvezé­ relt rendszerek. De hova vezet ez az út?

Dr. Ungváry Botond ügyvédi kamarai tag, jogtanácsos

1. Bevezetés

A szakirodalomban a jelenség számos egyéb elnevezéssel is előfordul, így például Ipar 4.0 (Szalavetz, 2018), információs forradalom (Simai, 2019), big data korszak (Gyekiczky, 2018, p2–4), a mesterséges intelligencia aranykora (Luo–Meng–Cai, 2018, p850). E tanulmányban még digitális forradalom. Akárhogy is nevezzük, a szakirodalom egyetértése alapján (i) az informatikai fejlődés globálisan és Magyarországon is folyamatos, illetve gyorsul („akár havonta le lehetne cserélni a műÜgyvédek Lapja 2021 | 2

szerparkot” (Nagy, 2011, p10), valamint (ii) a globalizáció és a digitális forradalom útja is egyirányúnak tűnik. „Az országok különböző sebességgel ugyan, de azonos irányba haladnak: az ipari társadalomból a tudásalapú, digitalizált társadalom felé” (Friedman, 2006, p238, p433–437). A változások sebessége és intenzitása azonban országonként, sőt ágazatonként is eltérő.

Tanulmányomban a jogászi munkavégzés digitalizációjának mai állapotát vizsgálom a globális trendek és az elérhető technológiák által nyújtott lehetőségek tükrében.

A tanulmány terjedelmi korlátai miatt a digitalizáció munícióját adó technológiák közül csak a mesterséges intelligencia (röviden: AI) alkalmazási lehetőségeire, korlátaira hívom fel a figyelmet. A választásnak az is indoka, hogy az AI-alapú jogi szoftverek fejlesztése területén szerzett gyakorlati tapasztalataim alapján hitelesebb és pontosabb információkkal szolgálhatok a többi, egyébként nem kevésbé izgalmas és ígéretes területtel (például big data) összevetve.

2. A digitalizáció trendjei 2.1 Belépés a digitalizáció kapuján

A gyorsuló informatikai fejlődésnek köszönhetően napjainkra lehetővé vált a nagy mennyiségű adathalmazokban végzett hatékony és időtakarékos keresés (Simai, 2019). Ennek köszönhetően szinte az összes gazdasági tevékenység kapcsán jelentősen csökkent az adminisztratív, illetve az adatgyűjtési feladatok elvégzéséhez szükséges idő- és erőforrásigény. Az olyan hatalmas méretű adatbázisok, mint az Országos Széchényi Könyvtár Központi Katalógusa (http://nektar1.oszk.hu/librivision_hun.html) vagy a Magyarországon 2017. november 1-jétől működő Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (https://www.eeszt.gov.hu/hu/nyito-oldal) egészségügyi dokumentumokat és betega-

31

32

Iránytű

vertikális integrációja, a termékek és szolgáltatások digitalizációja és a digitális üzleti modellek terjedése” (Vajna, 2018, p18). Tehát mint pozitív értelemben vett társadalmi kihívás valójában nem új keletű jelenség a digitalizáció Magyarországon (Hepke, 2007). Új és kiemelt jelentőséggel bír a globális digitalizációs fejlődésben a hatékony keresési algoritmusok vállán felemelkedő mesterséges intelligencia (artificial intelligence, a továbbiakban röviden: AI), amely a technológiai kutatások világtól elzárt laboratóriumaiból a tömeges ipari felhasználások területére lépett, és a globális gazdasági fejlődés új mozgatóerejévé vált (Luo– Meng–Cai, 2018).

2.2 A jövő embere a programozó ember

datokat tartalmazó adatbázisa nem működhetne hatékony keresési algoritmusokon alapuló szoftveres háttér nélkül.

A komplex, többtényezős informatikai problémák többsége általában lefordítható egy-egy keresési problémára. A modern társadalomban az informatikai fejlődés és a digitalizáció folyamatainak szűk keresztmetszete a századfordulóig az adatbázisokban való hatékony keresés problémaköre volt. A napjainkra széles körben elterjedt és alkalmazott heurisztikus és nem heurisztikus keresési algoritmusok a Schwab (2016) által „meghirdetett” negyedik ipari forradalom alapköveinek bizonyultak.

„Ez nemcsak egy új technikai korszak kezdete, hanem olyan társadalomé is, amelyet joggal neveztek a »tudás társadalmának«, amelyben a technikai és társadalmi változások ötvöződnek.” (Simai, 2019.)

Több mint egy évtizede aktívan foglalkoztatja a magyar tudományos közösséget is a digitális forradalom. Hepke 2007-ben írt arról, hogy Magyarországon megindult a digitális szakadék csökkenése a középkorúak körében. Már ekkor prognosztizálható volt, hogy a digitális forradalom hatása erősödni fog a következő években. Az Ipar 4.0 Magyarországon is tetten érhető erőhatásai „az ellátási láncok digitalizációja, horizontális és

Megalapozottnak tűnik az az elképzelés, hogy a jövőben többé-kevésbé minden ember kicsit programozó lesz a munkahelyén. A magasabb felhasználói szintű számítógépkezelés már-már programozás, még ha nem is azonos a mérnöki szoftverfejlesztéssel. Az informatikai tudás ma már nem privilégium, hanem mindenki számára alapvető szükséglet a boldoguláshoz.

Bár vannak kutatók, akik „okos gyárakat vizionálnak, amelyekben az automatizált rendszerek már csak egymással kommunikálnak” (Vajna, 2018, p17–24), a valóság ennél sokkal prózaibb. Az első számítógépek megépítése óta rengeteg kutatás foglalkozott a számítógép teljesítményének korlátaival. Ezek újra és újra általánosságban megállapították, hogy a számítógép nem képes reprodukálni az emberi elmét (a technológia jelenlegi állása alapján). A tudomány szerint még mindig nagyon távolinak tűnik a generalista mesterséges intelligencia megalkotása. Az eddigi tapasztalatokat és a jövőben várható fejlődést tekintve sem valószínű, hogy tömegesen fognak megszűnni foglalkozások. Álláspontom szerint ez a jogászi munkavégzésre fokozottan igaz. Sokkal inkább valószínűsíthető az egyes résztevékenységek elvégzésére a tökéletességig optimalizált specialista robotok vagy szoftverek megjelenése. A kihívás az emberiség számára nem a gondolkodó gépek tolakodó előrenyomulása lesz, sokkal inkább az ilyen gépek szakszerű működtetéséhez, illetve az azokkal való együtt dolgozáshoz szükséges informatikai felkészültség hiánya. Ügyvédek Lapja 2021 | 2

SZELLEMITULAJDON-VÉDELEMI KÉPZÉSEK JOGÁSZOKNAK Egyre több szerzői jogi, védjegyjogi vagy szabadalmi kérdéssel keresik meg az ügyfelei?

Kíváncsi a szoftverekkel vagy az uniós szerzői joggal kapcsolatos fejleményekre?

Pályázati forrásokból szeretne oltalmakat szerezni ügyfele?

Nálunk megtanulhatja a szerzői jog és az iparjogvédelem alapjait!

AKKREDITÁLT ONLINE (MS TE AMS) KÉP ZÉSEINK (4+4) KREDIT: Alapfokú szerzői jogi tanfolyam indul 2021. április 26-án Alapfokú iparjogvédelmi tanfolyam indul 2021. május 10-én Jelentkezés, bővebb információ: anna.szenczi@hipo.gov.hu SZEREZ ZE MEG TOVÁBBKÉP ZÉSI VAGY PUBLIK ÁCIÓS KREDITJEIT A SZELLEMI TUL AJDON NEMZETI HIVATAL ÁNÁL! A Magyar Ügyvédi Kamara által az ügyvédi tevékenységet végzők továbbképzésére akkreditált képzési hely (AK001009/2020).

WWW.SZTNH.GOV.HU

SZTNH_UgyvedekLapja_0318.indd 1

Ez leginkább akkor látható be, ha mikroszkóp alá tesszük egy jogi szoftver készítésének valamely konkrét lépését. Ha például egy szoftverben a jogszabályi rendelkezések hatályosságát szeretnénk vizsgálni és információként rögzíteni, a hatály fogalmát logikai formulával kell megjeleníteni. Ennek egyik lehetséges megoldása az alábbi lehet.

A hatály jele legyen: h. Jelöljük a hatály négy fajtáját (személyi, tárgyi, területi, időbeli) HSZ, HTGY, HTER, HI halmazokkal. Így minden jogi norma jellemezhető lesz ezzel a négy halmazzal. Definíció szerint a jogi norma akkor hatályos A(sz,tgy,ter,i) tényállásra, ha h = igaz, azaz h = A(sz) ∈ HSZ ʌ A(tgy) ∈ HTGY ʌ A(ter) ∈ HTER ʌ A(i) ∈ HI = igaz

Bár a fenti logikai nyelven írt egyenlet elsőre talán nehezen értelmezhető, egy dolog egyértelműen megállapítható: a jogi normák informatikai formalizálásához a jogelmélet és az informatika nyelve közötti „fordítást” lépésről lépésre el kell végezni. Komoly kihívás lehet a legegyszerűbb jogintézmény „elmagyarázása” is a számítógépnek. Ehhez pedig vagy a joghoz nagyon jól értő informatikusokra, Ügyvédek Lapja 2021 | 2

vagy az informatikához is értő jogászokra van szükség. Alighanem az utóbbi követelménynek kell majd megfelelnünk előbb-utóbb.

2.3 A digitalizáció és az AI a jogászi munkában 2.3.1 A jogi informatika magyar trendjei

A jogalkalmazók (bíróságok, hatóságok és ügyvédek) tevékenységére vonatkozó átfogó és államilag is szorgalmazott digitalizáció legfeltűnőbb eredményei az elmúlt évtizedben Magyarországon elsősorban: az egyes eljárásokban az elektronikus kapcsolattartás (e- ügyintézés) elérhetővé – és bizonyos esetekben kötelezővé – tétele (Gyekiczky, 2018), valamint az elektronikus aláírások jogszabályi elismerése és a szakmában való elterjedése voltak.

Egyértelműen a digitális forradalom sikere az is, hogy a hatályos jogszabályok és a jogszabályok korábbi állapotainak keresését ma már kizárólagosan számítógépes jogszabálykereső szoftverek segítségével végzik a jogászok. Ilyen keresőszolgáltatás például a Nemzeti Jogszabálytár (njt.hu), a Wolters Kluwer Hungary Kft. által működtetett Új Jogtár (https://net.jogtar.hu/), a Menedzser

2021. 03. 19. 12:53

Praxis Szakkiadó és Gazdasági Tanácsadó Kft. Lex Praxis nevű jogszabálykeresője (http://jogiportal.hu/) vagy a magyar Országgyűlés honlapja, amelyen elérhető és kereshető minden, az Ország�gyűlés által tárgyalt törvénytervezet (www.parlament.hu – Irományok menüpont). Nemzetközi példaként említhető még az uniós jogszabálykereső EurLex (https://eur-lex.europa.eu) és az Australasian Legal Information Institute ambiciózus LawCite Projektje, amelynek során egy közel ötmillió jogi dokumentumból (jogeset, jogtudományi cikk, jogforrás) álló, mindenki számára szabadon hozzáférhető adatbázist hoztak létre hetvenöt különböző ország adataiból (Mowbray–Chung–Greenleaf, 2016). Üdvözlendő, de talán kevésbé látványos példa továbbá a digitális forradalom hatásaira a 2018. július 1. napjával hatályba lépő, büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény, amely a büntetőeljárásba számos újabb, a digitalizáció által lehetővé vált megoldást is bevezet. Innovatív digitális (néhol AI-alapú) megoldások kerültek így alkalmazásra az eljárási cselekmények hitelességének biztosítása, az eljárásban részt vevő személyek kímélete és védelme (például a távmeghallgatás lehetőségének

34

Iránytű

biztosítása a másodlagos viktimizáció elkerülése céljából), az eljárást folytató hatóságok és részt vevő személyek adminisztrációs terheinek és az eljárási költségek csökkentése (például e-ügyintézés), az eljárás gyorsítása, valamint a bűnüldözés hatékonyságának javítása érdekében.

Utóbbira jó példa, hogy most már „az elektronikus adat önálló bizonyítási eszközként külön nevesítésre került, valamint az, hogy most már a kriptovaluták lefoglalására is sor kerülhet a büntetőeljárásban” (Busch, 2017, p17-22).

A fentieken túl azonban kevés olyan digitális eszközt lehetne még felsorolni, amelyek a jogászi munkában állandó helyet szereztek. Pedig az információs forradalom innovációi (AI, big data, IoT, blockchain-technológiák) rengeteg további lehetőséget kínálnak.

Kezdetleges AI-alapú irodai szoftverek (a helyesírás szoftveres ellenőrzését vagy a hiányos szövegrészek automatikus szoftveres kiegészítését végző szövegszerkesztők) a jogászi munka területén is megjelentek ugyan, de ezek csupán az AI-alapú technológiák alkalmazási lehetőségeinek ezrelékét teszik ki. A valódi mesterséges intelligencián alapuló szoftverek a jogalkotás és a jogalkalmazás területén még nem terjedtek el. Mindezzel éles kontrasztban áll az a látványos fejlődés, ahogyan a jogász szakmával szoros kapcsolatban álló más területeket már meghódították az AI-alapú megoldások.

Nem számíthatunk tehát arra, hogy a jogászi munka digitalizációja a jogszabálykeresési és eljárási problémák megoldásával be is fejeződik. Iafrate (2018) szerint is elkerülhetetlen a változás. A mesterséges intelligencia és az egyéb új technológiák fokozatosan és észrevétlenül férkőznek be szakmai és magánéletünk minden területére. Az ember öntudatlanul is folyamatosan alkalmazkodik ehhez a változáshoz, és gondolkodását, mindennapi rutinjait egyre inkább áthatja az AI-megoldásokra való támaszkodás (Iafrate, 2018). Így lesz ez várhatóan a jogászi munkával is.

2.3.2 A szűk keresztmetszet: a hatékony keresés problémája

A digitalizáció első lépésben az adminisztrációs feladatok végzését teszi könnyebbé minden ágazatban. A könnyen automatizálható monoton tevékenységek (például

fájlok rendezése, táblázatok kitöltése, azonosítószámok és összegek ellenőrzése) a digitális forradalom legkönnyebb célpontjai. Donahue (2018) szerint az ismétlődő, monoton, szakmai intervenciót nem igénylő feladatok ellátása a szoftverek monopóliumává válhat.

A jogászi szakma elsősorban ebben a formában tekinthető digitalizáltnak hazánkban. Úgy is mondhatjuk, hogy a digitális jogalkalmazás ma létező formái legfeljebb a valós termék bétaverziójának tekinthetők.

A számítógépek és az irodai szoftverek általános elterjedésének köszönhetően ma lényegesen kevesebb papírmunkát végeznek a jogászok. Az elektronikus szövegszerkesztés pedig a jogi dokumentumok létrehozásának folyamatát is érezhetően felgyorsította.

A szövegszerkesztés még ma is folyamatosan gyorsul és egyre hatékonyabbá válik. A legújabb divatot az olyan e-mail/ üzenet/szövegszerkesztő programok jelentik, amelyek szavakat, néha egész mondatrészeket helyettesítenek be a szöveg szerkesztése során egy gombnyomásra.

A digitalizáció azonban sokkal több, mint a monoton, időigényes feladatok automatizálása. Mesterséges intelligenciának a fenti megoldásokban még nyoma sincs.

A globális és magyar jogászi digitalizáció trendjeinek vizsgálata során egyaránt megállapítható, hogy az adminisztráció és a szövegszerkesztés időigénye csökkent a leglátványosabban az elmúlt két évtizedben. Azonban ezeknek a problémáknak a megoldásával sokak digitalizáció iránti igénye meg is szűnt. Gyekiczky (2018) is felhívja a figyelmet arra, hogy „több joÜgyvédek Lapja 2021 | 2

Iránytű

gász számára a számítógép még mindig azonos a modern és kezelhető írógéppel, esetleg a jogszabályok gyors keresésével, a manuális munka egyszerűsödésével” (Gyekiczky, 2018, p1).

Valójában még nagyon sok tennivaló akad. Ma a legégetőbb problémakör a jogász szakma összes területén – talán meglepő módon – továbbra is a hatékony keresés. Persze nem a jogszabálykereső szolgáltatások által már megnyugtató hatékonysággal biztosított szöveges keresés feladatáról van szó. A soron következő kihívás a relevanciaalapú keresés. A releváns jogszabályi hivatkozások megtalálása továbbra is az egyik legidőigényesebb feladat a jogászok munkájában.

A keresés különösen nehézkes az „Ugye nincs olyan előírás, hogy…?” típusú negatív célú kutatási feladatok kapcsán, amelyek informatikai nyelven valójában inverz keresési feladatok. A modern jogrendszereken belül egy időpillanatban hatályos jogszabálymennyiséget egyetlen jogász sem képes teljes mértékben átlátni.

Még ha szűkítő feltételeket meg is tud határozni a jogalkalmazó (jogterület vagy a fő szabályokat tartalmazó kódex megadásával), akkor sem lehet soha teljesen biztos abban egy inverz keresési feladat esetén, hogy az általa átolvasott N darab jogszabályon kívül nincs egy N+1-ik, amely mégis tartalmaz a feltevésének ellentmondó rendelkezést. Az ilyen típusú feladatok megoldása során nagyon nehéz meghatározni az észszerű időráfordítás és a felesleges időpocsékolás közti határt.

A nagy mennyiségű joganyag mellett problémát jelent a keresés annak is, aki nem rendelkezik előzetes ismeretekkel az adott ágazatra jellemző speciális szabályozási struktúráról és terminológiáról. A definíciók és hivatkozások láncolatát lépésenként kénytelen felfejteni mindenki, aki először mélyed el egy jogterületben. Márpedig a jogrendszer horizontális kiterjedtsége miatt ez gyakran és kivétel nélkül minden jogásszal előfordul. A relevanciaalapú keresés megoldása tehát szinte életszínvonalbeli előrelépést jelentene a jogásztársadalom számára.

A jogászok többsége megelégszik egy okostelefon és az internetes keresők (például Google, Yahoo) használatával. Számukra az információs forradalom ezzel véget is ért. A helyzet azonban az, hogy Ügyvédek Lapja 2021 | 2

valójában még csak most kezdődik (Susskind, 2010). Meggyőződésem, hogy a következő jelentős előrelépés a jogszabálykeresők forradalma lesz.

A keresés az elérhető elektronikus adatbázisokban már jelentősen hatékonyabbá vált. Nem érte még el azonban a jogalkalmazás az intelligens keresőmotorok alkalmazásának szintjét. Jelenleg csak az optimalizált, de tanulásra és alkalmazkodásra (relevancia felismerésére) képtelen keresőszoftverek állnak a magyar jogászok rendelkezésére. Mivel az AI-alapú megoldások még csak érintőlegesen hatottak a jogi informatikára Magyarországon, ezért az intelligens, relevanciaalapú keresés technikai előfeltételei nem adottak. Az intelligens keresési algoritmusok implementálásához azonban a mesterségesintelligencia-kutatások lendületszerzése lesz szükséges.

2.3.3 Digitalizáció és AI a joghoz szorosan kapcsolódó ágazatokban

Ha a jogászi munka digitalizációjának szintjét össze akarjuk hasonlítani más ágazatokkal, már az is látványos különbségekre mutat rá, ha az élvonalbeli fejlesztéseknek tekinthető mesterségesintelligencia-alapú megoldások számát és sikerességét vizsgáljuk. Általánosságban elmondható ugyanis, hogy a jogász szakmával szoros együttműködésben lévő területeken sokkal nagyobb a befogadókészség a digitális megoldásokra, és rendszeresen bukkannak fel újabb, lényeges változást jelentő technológiák. Az egyszerű automatizáláson, hatékony dokumentumszerkesztésen és keresési algoritmusokon jócskán túlmutató innovációkból is bőven akad e a területeken.

A pénzügyi piacokon és a tőzsdéken már évtizedek óta kísérleteznek azzal a kutatók, hogy megjósolják a gazdasági folyamatok alakulását (Meng–Khushi, 2019), észleljék az alaposan leplezett gazdasági csalásokat (Hooda–Bawa–Rana, 2018) vagy megbecsüljék és kezeljék a hitelkockázatokat (Pacelli–Azzolini, 2011) AI-alapú technológiák alkalmazásával. „A könyvelés és számvitel területén számos eredményesen alkalmazott AIalapú termék megjelent már a piacon, amely területnek szintén tipikus jellemzője a nagy mennyiségű monoton és repetitív munkavégzés” (Luo–Meng–Cai, 2018, p850–854). Mások az adótanács-

adás területén vezettek be sikeresen AI-alapú szoftvereket az adószakértők tevékenységébe, különösen a csalások és hibák felderítése, valamint a statisztikai elemzések hatékonyságának növelése terén (Huang, Z.W., 2018). Ígéretes eredményeket mutatnak az ingatlannyilvántartás területén alkalmazott képelemző AI alkalmazások is.

Nyandwi et al. (2019) rámutattak, hogy a képelemző AI szoftverek alkalmazása a valós jogi helyzetnek megfelelő telekhatárok meghatározására az ingatlan-nyilvántartásban az emberi munkaerőnél is pontosabb lehet, nem is beszélve a technológia sokkal alacsonyabb erőforrásigényéről (Nyandwi et al., 2019). Az ilyen típusú AI-megoldások elterjedésével az ingatlan-nyilvántartások tartalmának közhitelessége tovább erősödhet. Várható hatása ennek a jogalkalmazás területére is lehet, hiszen a pontosabb ingatlan-nyilvántartás következményeként hosszú távon az ingatlanjogi jogviták számának csökkenésére is számítani lehet.

2.4 Informatikai ismeretek hiánya

A témát körüljáró nemzetközi és magyar kutatások eredményei alapján a jogalkalmazás digitalizációjának megtorpanása a hatékony keresés problémájánál, illetve az AI-alapú technológiák elterjedésének küszöbén visszavezethető arra is, hogy a jogászok az informatikai eszközök használatának terén rendkívül hullámzó szintű felkészültséget mutatnak.

A hierarchikusan szervezett ügyvédi, közjegyzői irodákban vagy bíróságokon a jogászok fiatalabb generációja jelentős előnyt élvez a digitális munkavégzés terén. Ebből következően általánossá vált az a jelenség, hogy míg a szakmai tapasztalat továbbra is a szervezetben dolgozó idősebb jogászoknak tulajdonított erény, addig az elektronikus ügyintézés és a számítógép-használat a fiatalabbak speciális tudásának minősül. Ez a jelenség kibillentette korábbi egyensúlyából a jogászi munkaközösségeket, a munkaelosztás új rendjét kikényszerítve. Legalábbis mára ez a sztereotípia vált divatossá a jogászok között a folyosói beszélgetésekben. Valójában a helyzet ennél is rosszabb: a digitális analfabetizmus és informatikai felkészületlenség általános, minden generációt érintő jelenség.

35

36

Iránytű

Maharg (2014) kutatásában fiatal gyakorló jogászok (ügyvédjelöltek) digitális kutatási szokásait vizsgálta. Megállapította, hogy mindennapjaikban a papíralapú, analóg munkavégzés aránya elenyésző a digitális kutatási eszközök (például elektronikus jogi adatbázisok) használatához képest. Ezzel szemben a digitális kutatási módszereik egyáltalán nem bizonyultak hatékonynak.

Ezt a jelenséget Maharg (2014) a munka-

Ez az alacsony hatékonyság a külső szemlélő számára egyébként elsősorban felületességként mutatkozik meg. Maharg (2014) rámutat, hogy az általa interjúvolt ügyvédjelöltek rendkívül gyakran fordulnak a Google keresőhöz, és kereséseik rendszerint túl hamar érnek véget, mert csak az első találatig keresnek (one-hit-only search), a fellelt forrás típusával és megbízhatóságával nem törődve. Mindezek alap-

módszerek területén a jogászképzés elégtelenségére és a felhasználói ismeretek hiányosságaira vezeti vissza. Álláspontom szerint az eszközök elégtelensége is közrejátszik ebben, hiszen a digitális bennszülöttnek tekinthető jogászok generációja már öntudatlanul is limitálja egy-egy online keresésre fordítandó energiáit, mert tisztában van vele, hogy egy-egy keresés az indokolt idő tízszereséig is eltarthat.

ján ő is arra a következtetésre jutott, hogy a jogászképzésben nagyobb figyelmet kell szentelni a jogi informatika eszközeinek ismertetésére és használatuk készségszintű elsajátítására (Maharg, 2014). Kritikaként fogalmazható meg kutatásához, hogy azt a kérdést már nem vizsgálta, hogy az említett digitális munkaeszközök (beleértve a Google-t is) milyen mértékben alkalmasak a hatékony munkavégzésre.

A következtetés persze nem volt helytelen. Valóban több figyelmet kellene fordítani a jogászképzésben a digitális munkaeszközök használatára. Gyekiczky (2018) kritikai éllel említi, hogy a magyar jogi továbbképzések és posztgraduális képzések terén is jelentős hiányosságok mutatkoznak az innovációk ismertetése és oktatása kapcsán. Az elérhető jogi képzések tekintetében a „klasszikus jogászi tudás oktatását találja tipikusnak és a modernizációt elősegítő új technológiák oktatását atipikusnak” (Gyekiczky, 2018, p4).

Orbán Miklós (2017) is kiemelte: „A jogász nem fog jobban programozni, mint a programozó, és nem is kell, de hogy érteni kell ezt a világot, a rendszereket, az biztos.”

Susskind (2010) is arra figyelmeztet, hogy az idejétmúlt analóg tudással rendelkező jogászok kora véget ért, és minden jogász, aki nem képes a fent is tárgyalt alapvető informatikai készségeket elsajátítani és mindennapi gyakorlatát digitalizálni, egyre komolyabb egzisztenciális veszélybe kerül. Érdemes utalni itt Hararinak (2018) az információs forradalom kapcsán általánosan megfogalmazott intelmére is: „…bölcs lenne minden dollár és perc mellé, amelyet a mesterséges intelligencia fejlesztésébe fektetünk, befektetni egyet-egyet a [technológia alkalmazásához elengedhetetlen] emberi tudatosság fejlesztésébe is.” (p71) A digitális munkakörnyezet, az internet és a hálózatok gyors fejlődése az informatikai kompetenciákat egyre jobban maga mögött hagyja, ezért a felzárkózás egyre sürgetőbb probléma (Marinov 2019).

A digitális forradalom várható újabb hullámai (például az AI-alapú jogi szoftverek elterjedése) elkerülhetetlenül maguk után vonják majd a jogászi munkához kiemelt fontosságú készségek közötti rangsor (az eddigi status quo) további átalakulását. Az informatikai munkaeszközök készségszintű használata, az alapszintű programozási és szoftverkezelési ismeretek (telepítés, beállítás, fájlformátumok átalakítása, alkalmi hibaelhárítás) és az AI-alapú szoftverek outputjainak (szövegtervezetek, javaslatok, riportok) értelmezése és értékelése mint jogászi készségek egyre fontosabbá fognak válni. Ezzel szemben az adminisztrációs rutin, a klasszikus keresési módszerek és a lexikális tudás (jogforrások és bírósági határozatok tartalmára emlékezés) várhatóan leértékelődik majd, hiszen ezeken a területeken sokkal hatékonyabbak lesznek az irodai és jogi szoftverek. Ügyvédek Lapja 2021 | 2

Iránytű

2.5 A jogászi munkavégzés digitalizációjának trendjei

Összefoglalva a jogászi munka digitalizációjának trendjeit, az alábbiak állapíthatók meg: (i) Nagy mennyiségű munkaidő szabadult fel az adminisztratív és szövegszerkesztési feladatok digitalizálásának és automatizálásának köszönhetően, amelyet más feladatok elvégzésére fordíthatnak a jogászok. (ii) A jogforrásokhoz való hozzáférés az elektronikus jogi adatbázisok által lényegesen felgyorsult. Ma már bárki néhány perc alatt hozzáférhet a hatályos joganyagok szövegéhez. (iii) A jogforrások keresése sokat gyorsult, azonban hatékonysága még mindig nem elégséges. Az automatizálás következtében felszabadult munkaidő jelentős részét felemésztik a „feneketlen kút” típusú, nem hatékony keresések, feladatok. (iv) Egyre több időt fordítanak a jogászok új metainformatikai feladatokra: főleg az életüket egyszerre könnyítő és nehezítő számítógépes programok – többnyire a felhasználó által okozott – hibáinak elhárítására, beállításainak kezelésére. (v) Egyre feltűnőbbé válik az informatikai ismeretek jelentősége a jogászi munkavégzés során is. A haladó számítógép-felhasználók jelenléte a szakmában előfeltétele a digitalizáció következő hullámainak való megfelelésnek.

3. A digitalizációt befolyásoló tényezők a jogalkalmazásban

A digitalizáció jelensége valójában tömeges innovációs kísérletek összhatásából keletkezik. Egy új digitális munkaeszköz bevezetésének folyamata mikroszinten egy klasszikus értelemben vett innovációs folyamatként írható le, amelynek sikerességét a szakirodalom által jól ismert tényezők befolyásolják.

3.1 Az innovációs folyamat jellemzői

A közgazdaságtani értelemben vett innovációs folyamat három klasszikus schumpeteri szakasza a (i) feltalálás, az (ii) innováció és a (iii) diffúzió (az új technológia beágyazódása a mindennapi tevékenységekbe) (Bartha–Gubik, 2019). E fejezetben a második lépésre koncentrálva mutaÜgyvédek Lapja 2021 | 2

tom be az innovációs folyamat legfontosabb erőhatásait, amelyek tömören: (i) a befolyásos személyek döntései, (ii) a stratégiai szemlélet (az újítás tudatossága), (iii) az újítással kapcsolatos belső és külső kommunikáció hatékonysága, (iv) a kezdeti erőforrásigény és a megtérülési ráta, (v) az újítás kardinális vagy marginális jellege, (vi) a technológiai és terminológiai sztenderdizáció mértéke, (vii) a technológia korlátai (hatékonysági mutatók), (viii) az újítás által érintett személyek technológiai felkészültsége, valamint (ix) a társadalmi és jogi környezet.

A radikálisnak tekinthető innovációs projektek többsége nem sikeres. Meglepő adat, hogy Bartha és Gubik (2019) az innovációs kudarc esélyét általánosságban az üzleti életben közel 96 százalékra becsülik. Ezért ők nem is számítanak a Harari (2018) által prognosztizált radikális társadalmi változásokra (technológiai bomlás), mivel azokhoz radikális innovációk tömeges és együttes elterjedésére lenne szükség.

A szakirodalom a fent ismertetett erők közül általában „a külső tényezőkre, illetve az üzleti modell (vállalatimenedzsment-módszerek) változásának hatásaira fókuszál” (Lee et al., 2019, p2). Legalább ugyanolyan – ha nem nagyobb – szerepe van azonban a belső tényezőknek (különösen a kommunikációs csatornák hálózatának) az innovációs folyamat sikerében.

Az alábbiakban az öt legfontosabb tényezőt részletezem.

3.2 Befolyásos személyek döntései 3.2.1 Vezetők

Az innovációt akadályozza a kockázatkerülő, biztonságra és stabilitásra törekvő cégvezetés vagy befektetői kör, valamint az új technológiával szemben túl szigorúan meghatározott, merev elvárások (Bartha–Gubik, 2019). Az innovációs folyamat nyilvánvalóan el sem indulhat vezetői döntés – vagy egyes esetekben a befektetők jóváhagyása – nélkül. Kiemelt jelentősége van ezért annak, hogy a vezetők széleskörűen tájékozódjanak a látókörükbe került tech-

2021. ÁPRILIS–MÁJUS Francis Poulenc

A KÁRMELITÁK (DIALOGUES DES CARMÉLITES)

YBL207 DÍSZHANGVERSENY KOLONITS KLÁRA ÁRIAESTJE Seregi László / Aram Iljics Hacsaturjan

SPARTACUS Venekei Marianna / Igor Stravinsky

TŰZMADARAK Claude Debussy

PELLÉAS ÉS MÉLISANDE Umberto Giordano

ANDREA CHÉNIER Gioachino Rossini – Wolfgang Amadeus Mozart – Darius Milhaud

FIGARO3

opera.hu | facebook.com/Operahaz

37

38

Iránytű

nológiák felhasználási lehetőségeiről, korlátairól és hatékonysági mutatóiról.

A kockázatvállalást a piaci versenyre hivatkozva gyakran emlegetik természetes faktornak az üzleti életben, de szinte mindig az üzletkötés és más üzleti tevékenységébe való befektetés kontextusában. A saját, megszokott tevékenységének átalakítása terén a tapasztalatok szerint a többség sokkal visszafogottabban jár el. A „járt utat járatlanért el ne hagyj” típusú gondolkodás a vezetői döntésekben is sok helyen tetten érhető. Különösen igaz ez a jogászi szakmára. Az államigazgatásban és a bíróságokon is megfigyelték, hogy kiemelt jelentősége van az innovációk sikerénél az egyéni vezetésnek és az innovációs kísérlet időzítésének (Martin, 2010).

3.2.2 Újítók

Igazolt tudományos összefüggés, hogy egyes – hétköznapi, nem feltétlenül vezető beosztású – személyeknek is fontos szerepük lehet az új technológiák terjedésében.

Barabási Albert-László (2013, p144) őket hívja újítóknak, amikor rávilágít, hogy a hálózattudományi eszközökkel feltérképezett innovációterjedés általában haranggörbét ír le. Ennek első, legkezdetibb fázisában játszanak kulcsszerepet a vállalkozó kedvű és az új technológiák iránt elkötelezett újítók.

Lehetnek vezetők, hírességek, de hétköz-

napi, lelkes felhasználók is. Bárki lehet újító, ha az átlagosnál magasabb érdeklődése a technológiai újítások iránt a gyors reakcióban és a kipróbálást követő minél szélesebb körű véleménynyilvánításban is manifesztálódik.

Az újítók első bevezetési kísérleteinek eredményei erősen befolyásolják, hogy az innováció terjedése megindul-e egy ágazatban. Ha az új technológia „átmegy az újítók kritikus tesztjén [… akkor] a korai befogadók szert tesznek rá” (Barabási Albert-László, 2013, p144), és ezzel megindulhat a tömeges terjedés folyamata.

A jogászok közössége a nagyobb piacokhoz képest kis létszámú, és tagjai egymással folyamatos kapcsolatban vannak.

Valószínű tehát, hogy a fenti jelenség a jogalkalmazásban is hasonló tulajdonságokkal bír. Durva becslésekkel ez például a jelenleg körülbelül nyolcezer1 kamarai tagot nyilvántartó Budapesti Ügyvédi Kamara esetében azt jelenti, hogy ha haranggörbeszerű eloszlást feltételezve vizsgáljuk az újító, korai befogadó és késői befogadó kamarai tagok valószínűsíthető létszámát, akkor körülbelül négyszáz főre becsülhető az innováció lendületnyeréséhez várhatóan szükséges újítók minimális száma a budapesti ügyvédség körében. Röviden egy ágazati innováció sikeres elterjedéséhez körülbelül legalább négyszáz budapesti ügyvéd-

nek kell az új technológiát a forgalomba hozatalt követő rövid időn belül bevezetnie az irodájában. (A taglétszám a Budapesti Ügyvédi Kamara honlapján szereplő adaton alapul: http://www.bpugyvedikamara. hu/kamarank/bemutatkozunk/. Hozzáférés dátuma: 2020. 10. 09.)

3.3 A kezdeti erőforrásigény és a megtérülési ráta

A ráfordítás-megtérülés mutatói minden újítás esetén ügydöntő fontosságúak.

Luo–Meng–Cai (2018) rámutattak, hogy az intelligens rendszerek bevezetése általában jelentős összegű kezdeti befektetést igényel, ezért befektetők és vezetők számára komoly döntés egy AI-alapú technológia bevezetése. Megfigyeléseik szerint a nagy költségigényhez társuló alacsony megtérülési ráta miatt a vállalkozások többsége a stratégiai átalakítások és innovációk helyett ezért inkább a rövid távú nyereséget ígérő megoldásokba fekteti a pénzét.

Az innováció lehetőségének mérlegelésekor kellő hangsúlyt kell adni annak a szempontnak, hogy az informatikára fordított erőforrásoknak – még ha hosszú távon is – szinte mindig pozitív hatásuk van az üzleti teljesítőképességre, mert „az informatika értékteremtő innovációs tényező” (Vajna, 2018, p17–24).

Ügyvédek Lapja 2021 | 2

Iránytű

3.4 Az újítás kardinális vagy marginális jellege

Lee et al. (2019, p10) arra hívják fel a figyelmet, hogy „az innováció annál sikeresebb, minél inkább a cég fő tevékenységét érinti az újítás”. A marginális, lényegtelen tevékenységek terén bevezetett innovációk ritkán hoznak látványos hatékonyságnövekedést. Az innovációtól leginkább akkor várható siker, ha annak a tevékenységnek a fejlesztését célozza, amely a vállalkozás legmeghatározóbb, a bevétel legnagyobb részét termelő tevékenysége. Lee

et al. (2019) ennek kapcsán arra a következtetésre jutnak, hogy elsősorban a fő tevékenység fejlesztésére kell összpontosítani az innovációs befektetések során, mert ettől várható a tényleges teljesítménynövekedés. A fő tevékenység hatékonyságának növelése pedig lehetővé teszi a tevékenység bővítését.

A fentiek tükrében valószínűleg tévút – de legalábbis nem a leghatékonyabb út –, ha kizárólag új technológiák és azokhoz igazított új digitalizált funkciók bevezetésében nyilvánul meg az innovációs törekvés. Ez ugyanis nem a már meglévő tevékenység digitalizációját, hanem a változatlanul hagyott fő tevékenység végzését hátráltató új feladatok létrehozását jelenti csupán. Ez a gyakorlatban általában valamilyen szükségtelen, de hightech termékként reklámozott technológia hirtelen ötlettől vezérelt megvásárlását jelenti (például egy újabb chatprogram Ügyvédek Lapja 2021 | 2

telepítését az iroda számítógépeire a már létező három másik kommunikációs csatorna mellé).

3.5 Az újítás által érintett személyek technológiai felkészültsége

Korábban – pont a jogalkalmazás digitalizáltságának mérlege kapcsán – már részletezett további feltétele a sikeres innovációnak, hogy többségbe kerüljenek az informatikai munkaeszközöket komfortosan használó szakemberek az innováció által érintett területeken.

Az újabb digitális, illetve AI-alapú jogi informatikai megoldások bevezetésének is nyilvánvaló előfeltétele, hogy az azokat használó jogászság is alkalmazkodjon a digitalizált munkakörnyezethez.

3.6 A társadalmi és jogi környezet

A fentiekhez hasonlóan fontos tényező még az új technológiák társadalmi elfogadottsága, a társadalmi igények, a jogszabályi környezet és a munkaerőpiaci kereslet-kínálat viszonya (Makó–Illéssy–Borbély, 2018).

A 2020-as év gazdasági és társadalmi folyamatait globálisan meghatározó Covid-19-világjárvány kézzel fogható befolyással volt a jogászi munkavégzés területén zajló digitalizációra is. A távmunka általánossá válásával a jogászok és ügyfeleik többsége arra kényszerült, hogy fokozott gyakorisággal, rendszeresen használjon digitális információközlési formákat. A vi-

deokonferencia-szolgáltatások, online projekt menedzsment szoftverek, felhőalapú tárhelyek és általában véve a más személyekkel való információmegosztást lehetővé tevő alkalmazások iránti igény megsokszorozódott. Az elektronikus iratok és aláírások száma létrehozásának üteme jelentősen növekedett. Ehhez az új digitális munkakörnyezethez pedig az év során a jogászok többsége alkalmazkodott, sőt egyenesen megszokottá vált. Például a Thomson Reuters (2020) kutatási eredményei alapján a 2020-as év során otthoni munkára váltó Amerikai Egyesült Államok-beli jogászok között 77 százalék azok aránya, akik a világjárvány lecsengését követően is legalább heti két munkanapot otthoni munkával szeretnének tölteni.

A társadalmi elfogadottság mértékét az egyes innovációk kapcsán bonyolultabb szociológiai és pszichológiai folyamatok határozzák meg, mint a szakmabeliek közötti korkülönbségek. Az információs forradalom eredményeinek vegyes a megítélése. Az adatvédelmi incidensek gyakorisága és a kiberbűnözés erősödő tendenciái rombolják az információs forradalmat korábban körbelengő optimizmust. Míg a társadalom egy része határozott hangot ad az új technológiákkal szemben felmerülő aggályainak, addig a jogrendszer mintha még csak most hallaná meg az egy évtizeddel ezelőtti ügyek miatti társadalmi elégedetlenség hangjait.

A jogalkotás folyamatosan le van maradva a technológia gyors fejlődéséhez képest. A mesterséges intelligenciával ellátott eszközök gyártóinak jogi felelőssége például napjainkban is megoldatlan szabályozási probléma. Márpedig az innovációk és különösen az AI-alapú technológiák terjedését az is lassítja, hogy a jogi szabályozás elégtelensége bizonytalanságot teremt mind a szoftverfejlesztők, mind ügyfeleik számára. Amíg nem egyértelmű, hogy az AI alkalmazása kapcsán felmerülő hibáért, illetve kárért ki lesz felelősségre vonható, addig sem az IT szektor nem fog iparkodni, hogy a felhasználók számára AI-alapú megoldásokat fejlesszen, sem a felhasználók nem vállalkoznak majd tömegesen újításokra. Pepito, Vasquez & Locsin (2019) rávilágítanak, hogy az AI-alapú megoldások (például robotok) jellemzően olyan összetett termékek, amelyek esetében kifejezett kihívást jelent a

39

40

Iránytű

kártérítési felelősség kötelezettjeinek elhatárolása a sok érintett fél (gyártók, fejlesztők, karbantartók és felhasználók) miatt (Pepito–Vasquez–Locsin (2019).

4. Záró gondolatok

A jogászi munka digitalizációja más ágazatokhoz képest lassú folyamat. A jogi munka digitalizáltsága egyelőre nem érte el azt a szintet, amely lehetővé tenné az AI-, a big data- vagy felhőalapú innovációk robbanásszerű elterjedését. Az új digitális megoldások bevezetésének feltételei viszont részben fennállnak, a folyamatot akadályozó tényezők tudatos kezelésével hazánkban is előremozdítható lenne a jogi digitalizáció.

Többek között fontos tényezője lehet a magyarországi jogi digitalizációnak a magyar jogászság felzárkóztatása a digitális munkakörnyezethez. A világjárvány hatására sokan ismerték meg alaposabban a digitális kommunikáció alternatív eszközeit, azonban a jogászi munkavégzés elemi feladatait (szövegszerkesztés, dokumentumelemzés, keresés) lényegében nem érintette a járvány miatti digitalizációs kényszer. A jogásztársadalmon, rajtunk áll, hogy ezeken a területeken is felzárkózzunk az élvonalhoz.

Meggyőződésem, hogy mind a nemzetközi, mind a magyar jogászok közössége a digitalizációs forradalom újabb hullámának küszöbére érkezett, és a következő évtizedben lehetőségek sokasága adódik majd az átfogó digitális átalakulásra, amelyben fontos szerepe lesz a mesterségesintelligencia-alapú megoldásoknak is.  * A Magyar Ügyvédi Kamara Jogtanácsosi Tagozata 2020-ban pályázatot írt ki pályakezdő jogtanácsosok számára a következő témakörben: A rugalmas munkavégzés és digitalizációs megoldások. Jelen tanulmány a pályázat egyik díjazottja.

Irodalomjegyzék

1 BARABÁSI Albert-László: Behálózva. Helikon Kiadó. 2013.

2 BARTHA Zoltán – S. GUBIK Andrea: Fékek és ösztönzők a radikális újításokban. Magyar Tudomány, 2019/10 (online). Forrás: https:// mersz.hu/hivatkozas/matud_f30145#matud_ f30145 (Hozzáférés időpontja: 2020. 08. 07.)

3 DR. BUSCH Balázs: A technikai fejlődés nyújtotta lehetőségek az új büntetőeljárási kódexben. Fontes Iuris – az Igazságügyi Minisztérium szakmai folyóirata. 2017, 3. évfolyam 4. szám, 17–22. o.

4 DONAHUE, L.: A Primer on Using Artificial Intelligence in the Legal Profession. Harvard Journal of Law & Technology (2018, online). Forrás: https://jolt.law.harvard.edu/ digest/a-primer-on-using-artificial-intelligen­ ce-in-the-legal- profession (Hozzáférés időpont­ ja: 2020. 09. 06.)

5 FRIEDMAN, T.L.: The World is flat – A brief history of the Twenty-first century. Farrar, Straus and Giroux. 2006.

6 DR. GYEKICZKY Tamás: Jogrendszer és jogászok a digitális társadalomban. Eljárásjogi Szemle. 2018, III. évfolyam 2. szám, 1–4. o.

HVG-ORAC. 7 HARARI, Y.N.: 21 lecke a 21. századra. Central Kiadói Csoport. 2018.

8 HEPKE Tímea: Kék Notesz – a digitális kultúra Magyarországon még mindig kisebbségi kul­ túra. InnoVal – Az értékteremtők lapja. CHIC Közép-magyarországi Innovációs Központ.

2007. évfolyam 5. szám, 31. o.

9 HOODA, N. – BAWA, S. – RANA, P.S.: Fraudu­ lent Firm Classification: A Case Study of an External Audit. Applied Artificial Intelligence.

2018. VOL. 32, NO. 1, 48–64. o.

10 HUANG, Z.W.: Discussion on the Development of Artificial Intelligence in Taxation. American Journal of Industrial and Business Management. 2018, 8, 1817–1824. o.

11 IAFRATE, F.: Artificial Intelligence and Big Data: The Birth of a New Intelligence. John Wiley & Sons Inc. 2018.

12 LEE, J. – SUH, T. – ROY, D. – BAUCUS, M.: Emerging Technology and Business Model Innovation: The Case of Artificial Intelligen­ ce. Journal of Open Innovation: Technology, Market, and Complexity. (2019, online) Forrás: https://www.mdpi.com/2199- 8531/5/3/44 (Hozzáférés időpontja: 2020. 09. 21.)

13 LUO, J.X. – MENG, Q.J. – CAI, Y.: Analysis of the Impact of Artificial Intelligence Application on the Development of Accounting Industry.

Open Journal of Business and Management.

2018, 6., 850–856. o. (Online) Forrás: http:// www.scirp.org/journal/paperinformation. aspx?paperid=87045 (Hozzáférés időpontja: 2020. 09. 25.]

14 MAHARG, P.: Convergence and fragmentation: legal research, legal informatics and legal education. in European Journal of Law and Technology, Vol 5, No 3, 2014 (Online) Forrás: http://ejlt.org/article/view/372/493 (Hozzáfé­ rés időpontja: 2020. 08. 02.)

15 MAKÓ Csaba – ILLÉSSY Miklós – BORBÉLY András: A digitalizáció és a munkavégzési formák. Magyar Tudomány, 2018/1. (Online) Forrás: https://mersz.hu/hivatkozas/ma­ tud_112#matud_112 (Hozzáférés időpontja: 2020. 08. 05.)

16 MARINOV, R.: New Intelligent Technolo­ gies – Interactivity and Information Issues.

Advances in Journalism and Communication, 2019, 7, 94–108 (Online) Forrás: http:// www.scirp.org/journal/paperinformation. aspx?paperid=94854 (Hozzáférés időpontja: 2020. 10. 01.)

17 MARTIN, P.W.: How structural features of the U.S. judicial system have affected the take-up of digital technology by courts. European Journal of Law and Technology, 2010, Vol. 1,

Issue 1, 2010 (Online) Forrás: http://ejlt.org/ article/view/16/18 (Hozzáférés időpontja: 2020. 08. 07.)

18 MENG, T.L. – KHUSHI, M.: Reinforcement Lear­ ning in Financial Markets DATA. Open Access Journal, 2019, 4, 110, 1–17 (Online) Forrás: https://www.mdpi.com/2306- 5729/4/3/110 (Hozzáférés: 2020. 07. 11.)

19 MOWBRAY, A. – CHUNG, P. – GREENLEAF, G.: A free access, automated law citator with international scope: the LawCite project, in European Journal of Law and Technology, Vol 7, No 3, 2016 (Online) Forrás: http://ejlt.org/ article/view/496/691 (Hozzáférés időpontja: 2020. 10. 02.)

20 NAGY Ida: Technika, technológia, ismeretgya­ rapítás. Fogyasztók és fogyasztóvédők lapja, 2011, 13. évfolyam 5–6. (129–130.) szám, 10. o.

21 NYANDWI, E. – KOEVA, M. – KOHLI, D. – BEN­ NETT, R.: Comparing Human Versus Machi­ ne-Driven Cadastral Boundary Feature Extracti­ on. Remote Sensing – Open Access Journal, 2019, 11, 1662 (Online) Forrás: https://www. mdpi.com/2072-4292/11/14/1662 (Hozzá­ férés időpontja: 2020. 09. 25.)

22 DR. ORBÁN Miklós: A robotika a mi gőzgépünk – interjú Orbán Miklós ügyvéddel a jogászság és saját jövőjéről (2. rész). Az interjút készítette Gönczi Gergely. (2017, online) Forrás: https:// arsboni.hu/a-robotika-a-mi-gozgepunk-inter­ ju-orban-miklos-ugyveddel-a- jogaszsag-es-sa­ jat-jovojerol/ (Hozzáférés: 2020. 07. 10.)

23 PACELLI, V. – AZZOLLINI, M.: An Artificial Neural Network Approach for Credit Risk Management. Journal of Intelligent Learning Systems and Applications, 2011, 3, 103–112. o.

24 PEPITO, J.A. – VASQUEZ, B.A. – Locsin, R.C.: Ar­ tificial Intelligence and Autonomous Machines: Influences, Consequences, and Dilemmas in Human Care. Health, 2019, 11, 932–949. o.

25 SCHWAB, K.: The Fourth Industrial Revolution.

2016, Crown Business.

26 SIMAI Mihály: A magyar jövőkutatás fél évszázada, a globális változások főbb irányai és a felzárkózás esélyei. Magyar Tudomány.

2019/10. (Online) Forrás: https://mersz.hu/ hivatkozas/matud_f30140#matud_f30140 (Hozzáférés időpontja: 2020. 08. 07.)

27 SUSSKIND, R.: Legal informatics – a personal appraisal of context and progress.

European Journal of Law and Technology, Vol. 1, Issue 1, 2010 (Online) Forrás: http:// ejlt.org/article/view/18/7 (Hozzáférés időpontja: 2020. 08. 07.)

28 SZALAVETZ Andrea: Ipari fejlődés és munka a tudásalapú társadalomban. Magyar Tudomány, 2018/1. (Online) Forrás: https://mersz.hu/ hivatkozas/matud_111#matud_111 (Hozzáfé­ rés időpontja: 2020. 07. 11.)

29 Thomson Reuters US (2020) Covid-19 Survey – ismertetve a 2020-as Legal Geek Conference „What’s trending now?” előadása keretében (2020. 10. 13.).

30 VAJNA Zoltán: Értékteremtő az IT, vagy csak költséget jelent? GIKOF Journal – A Gazdaságinformatikai Kutatási és Oktatási Fórum NJSZT Szakmai Szervezet szakfolyóirata. 2018, 11. szám, 17–24. o. Ügyvédek Lapja 2021 | 2

Szembenézés

A mesterséges intelligencia és az ügyvédi hivatás A mesterséges intelligencia, vagy legalábbis az annak nevezett, de jelen­ leg helyesebben mesterséges intelligencia elérésére törekvő, digitali­ zált-automatizált megoldások térnyerésével egyre több szakma és hiva­ tás kapcsán vetődik fel a kérdés: vajon a technológia fejlődésével van-e, lesz-e létjogosultsága a jövőben? Nem jelent kivételt ebben a körben az ügyvédi hivatás sem. Már csak azért sem, mert úgy tűnhet, a társadalom­ ban él egy olyan mítosz, miszerint az ügyvédség – jellegénél fogva – ellenáll a technológiai fejlődésnek.

Dr. Klenanc Miklós LL.M. ügyvéd, Budapest

Nemegy olyan cikket olvashatunk, amely összefoglalja, miért „problémásak” az ügyvédek: azt gondoljuk magunkról, hogy bennünket nem lehet lecserélni, próbáljon meg csak a mesterséges intelligencia levizsgázni egy-egy híresen szigorú tanárnál, vagy zöld ágra vergődni egyegy nehezebben kezelhető ügyféllel. Különben is, mondják, mi, ügyvédek, nem akarunk már annyi tanulás után még töb-

Ügyvédek Lapja 2021 | 2

bet tanulni, nem akarunk új megoldásokat megismerni. Egyébként is, a magyar nyelv meglehetősen sajátos, a digitalizált-automatizált megoldások angol nyelvterületre és pláne angolszász jogrendszerben tevékenykedő kollégák számára készülnek, kicsi a magyar jogi piac ahhoz, hogy valamely szolgáltató a hazai ügyvédi kar számára is lefejlessze az angolszász megoldásokat.

Az ügyvéd mindig tanul és továbbtanul

Én a fentieket árnyaltabban közelítem meg. Arról, hogy ki mennyit szeretne „még” tanulni, mindenkinek lehet elképzelése, de az tényként rögzítendő, hogy a jogszabályok folyamatos változása okán egy ügyvéd szükségszerűen mindig tanul és továbbtanul. A joghallgató a záróvizsgák során az egyetemen elsajátított tudásról tesz tanúbizonyságot, az ügyvédjelölt a szakvizsgákkor a tételes jogi szabályok mellett a gyakorlati ismeretek elsajátításáról kell hogy számot adjon, az ügyvéd pedig nap mint nap alkalmazkodik a változó, alakuló és átalakuló jogszabályokhoz, piaci gyakorlathoz, környezeti feltételekhez. A „lecserélhetetlenség” képzete a mindennapokban inkább pragmatikus hozzáállás: mi, ügyvédek tudjuk, hogy hivatásunk nem a paragrafusok gépies alkalmazását jelenti, hanem ügyfeleink megértését, valódi igényeik felmérését, a velük való bizalmi kapcsolat kiépítését és fenntartását, empátiát és számos olyan, érzelmi intelligenciát szükségeltető mozzanat összességét foglalja magában, amelyet a technológia valószínűleg egyhamar nem fog tudni kiváltani, hiszen még maga a mesterséges értelmi intelligencia sincs – enyhén szólva sem – karnyújtásnyi távolságra, az érzelmi intelligencia pedig a kanyarban sem.

A nyelvi és jogrendszerbeli hivatkozások is csak addig foghatnak helyet, amíg egyegy kolléga nem tapasztalja meg, hogy a különböző, a piacon elérhető digitali-

41

42

Szembenézés

zált-automatizált megoldások a nyelvet újraértelmezik, és gyakorlatilag bármilyen (elsődlegesen latin betűkészletű) nyelven való munkára megtaníthatók.

Mindezek miatt nevezem mítosznak az ügyvédekről mint a technológiai fejlődéstől ódzkodókról való gondolatokat.

Változások küszöbén állunk

De miért fontos ez, miért is nem mindegy, hogy az ügyvédség hogy áll a különféle digitalizációs-automatizációs, mesterségesintelligencia-alapú kísérletekhez, megol-

Két kihívás

Az előbbit az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 2. § (1) bekezdése taxatíve meghatározza. E szerint ügyvédi tevékenység a jogi képviselet ellátása, a büntetőeljárásban a védelem ellátása, a jogi tanácsadás, az okiratszerkesztés, az okirat ellenjegyzése és a mindezekkel összefüggésben szerkesztett okiratok és mellékleteik elektronikus okirati formába alakítása, valamint ezekkel összefüggésben a letét kezelése. Értelemszerűen a mindennapi munka során egy-egy megbí-

Széles körben elfogadott, hogy a jövőbeli fejlődés „mindent meg fog változtatni”, a részleteket, a konkrétumokat mégsem tudja senki még csak körvonalazni sem. dásokhoz? Hiszen bár széles körben elfogadottnak mondható az a tétel, hogy a jövőbeli fejlődés „mindent meg fog változtatni”, a részleteket, a konkrétumokat mégsem tudja senki még csak körvonalazni sem. Ettől függetlenül látható, hogy változások küszöbén állunk, változások következhetnek be, tehát igenis szükséges, hogy ezek irányáról időben elkezdjünk gondolkozni.

Szerintem a hivatásunkat érintő változások, a bennünket a jövőben érő kihívások két szempontból vizsgálandók: a tényleges ügyvédi tevékenység és a tényleges ügyvédi piac meghatározása szempontjából.

zás ellátása ezeknek a tevékenységeknek az együttesét jelenti: egy ingatlan adásvétele során tanácsot adunk a konstrukció kapcsán, megszerkesztjük a szükséges iratokat, ellenjegyezzük a szerződést, letétet kezelünk, képviseljük az ügyfelet az ingatlanügyi hatóság előtt. Ennek megfelelően a ténylegesen ellátott ügyvédi tevékenység alatt én sem az Üttv. meghatározása szerinti egyes elemeket, hanem például az ingatlanok adásvételében való közreműködést, a cégeljárásban való eljárást, jogi átvilágítások lefolytatását stb. értem.

Mindennek azért van jelentősége, mert a ténylegesen ellátott jogi feladatok, azaz a

jogi szolgáltatás nyújtása átalakul (hiszen például a Teszor is jogi szolgáltatásról beszél, ha nem büntető-, polgári, munkavagy gazdasági jogi eljárásban való képviseletről van szó), „termékesedik”, azaz az ügyvédi tevékenység egy része (a jogi szolgáltatás mellett) jogi termékké válik. Gondoljunk csak a különböző digitalizált, automatizált szoftveres megoldásokra: például az Exari vagy a PandaDoc szerződéskezelő, dokumentumautomatizáló szoftverek, a Kira, a Leverton vagy az eBrevia szerződések, dokumentumok tartalmának feltérképezéséhez, a releváns információk feltárásához nyújt segítséget, a Ross vagy az IBM Watson jogi kutatást végeznek, a PartnerVine egy, az ügyvédi irodák számára kifejlesztett közösségi portál, amely a termékeik (automatizált dokumentumsablonok) eladását szolgálja. Ezek a megoldások jelenleg még az ügyvédi munka hatékony támogatását célozzák meg, de a belátható időben már csak a szabályozási korlátok fogják gátját jelenti annak, hogy önállóan életképes jogi termékként jelenjenek meg a piacon.

Ezért az ügyvédségnek elemi érdeke, hogy ezeknek a jogi termékeknek a fejlesztésében aktívan közreműködjön, hiszen így az átalakuló tevékenység ellenére az új termékkelpiaci szereplő maradhat. (Ennek a közreműködésnek előfeltétele az említett szoftverek, rendszerek megismerése, használata, minél szélesebb körben – nem tartom elképzelhetetlennek, hogy a minél szélesebb körű Ügyvédek Lapja 2021 | 2

Szembenézés

hozzáférés érdekében az ügyvédi kamara fogja ezt biztosítani tagjai számára.)

Másrészt az ügyvédségnek az is elemi érdeke, hogy az ügyvédi tevékenységnek termékké és szolgáltatássá alakulása során egyértelműen beazonosítsa az ügyvédi szolgáltatásokat, a racionalitás talaján maradó logika mentén gondolva át, hogy melyek azok a szolgáltatások, amelyek feltehetőleg még hosszú ideig nem lesznek mesterséges intelligenciával kiválthatók. A racionalitás persze nem azt jelenti, hogy figyelmen kívül kell hagyni az ügyvéddel szembeni bizalom, a személyes kapcsolat és az érzelmi intelligencia fontosságát – sőt éppen ezek a tényezők azok, amelyek segítenek a jövőben is az ügyvédek által ellátandó tevékenység beazonosításában.

Amit nem engedhetünk meg magunknak

A jogi termék és szolgáltatás persze egy jogi piacon fog megjelenni, méghozzá egy folyamatosan változó piacon. Az ügyvédség nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy ne definiálja újra folyamatosan a piacát, ellenkező esetben ugyanis könnyen a Kodak sorsára juthat.

Ügyvédek Lapja 2021 | 2

Ki ne ismerné a valamikori abszolút elsőt a hagyományos filmes kamerák piacán? Ám a piac megváltozott, a Kodak pedig nem ismerte fel, hogy már nem ezen, ha-

a Netflixen mesét néző gyerekekre vagy a drónokat röptető tizenévesekre. A piac újradefiniálása hozta el a vállalat új stratégiáját: Beyond the brick, azaz a kockán túl, le-

A hivatásrendünket érintő alapvető kérdések nem a jövőről, hanem a máról szólnak… Minden eszközzel küzdenünk kell a technikai fejlődésnek ellenálló ügyvédség mítosza ellen. nem egy új piacon, az emlékek megörökítésének piacán versenyez: 2004-ben alkalmazottainak 20-25 százalékát elbocsátotta, 2012-ben pedig csődvédelmet kért Amerikában. Ma vajon hányan használunk Kodak-terméket?

Az ügyvédségnek sokkal inkább a Lego példáját kell követnie. A dán játékkockagyártó hosszú évekig megkérdőjelezhetetlenül piacelső volt, mígnem, a kétezres évek elején válságba jutott, 2003-ra eladásai 23 százalékkal csökkentek. 2004-ben új vezérigazgató került a cég élére, aki felismerte: a Lego már nem a játékkockák piacán versenyez, hanem egy egészen más piacon: a szórakoztatás, a szabadidő eltöltésének piacán – gondoljunk csak a YouTube-on vagy

gófilmekkel, számítógépes játékokkal és saját YouTube-csatornával. Karácsonyra hányan vettünk legót ajándékba?

A hamis mítosz csapdája

Quid sit futurum cras, fuge quaerere, tartja a latin mondás. „Ne aggódjatok tehát a holnap miatt, a holnap majd gondoskodik magáról!

A mának elég a maga baja.”– írja a Biblia.

Látnunk kell viszont, hogy a hivatásrendünket érintő alapvető kérdések nem a jövőről és nem a holnapról, hanem nagyon is a máról szólnak, éppen ezért a kérdéseket fel kell tennünk, a lehetséges válaszokról beszélnünk kell, és minden eszközzel küzdenünk kell a technikai fejlődésnek ellenálló ügyvédség mítosza ellen. 

43

44

Kötelező továbbképzés

Gyakorlati útmutató

Hogyan működik az Ügyvédi Továbbképzési Rendszer?

A Magyar Ügyvédi Kamara megbízásából olyan informatikai rendszert alakítottunk ki, amely a 18/2018. (XI. 26.) MÜK-szabályzat rendelkezése­ it is figyelembe véve támogatni tudja az egyes képzési helyek akkreditá­ cióját és a képzési események nyilvántartásba vételét, amelyen keresztül elektronikus továbbképzési programok közvetíthetők a továbbképzésre kötelezettek felé, illetve hozzáférhető a képzési helyek és képzési esemé­ nyek nyilvántartása. A rendszer biztosítja az egyes továbbképzésre köte­ lezettek kreditpontjainak nyilvántartását, és ezen keresztül van lehető­ ség a mentesítési kérelmek és a nem képzési hely által szervezett képzé­ si eseményeken szerzett kreditpontok bejelentésére is. A felhasználói kézikönyv ennek a rendszernek a működését, funkcióit hivatott bemutat­ ni a továbbképzésre kötelezett kamarai tagok számára.

Szirtes Péter fejlesztő, Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ

Írja be ügyfélkapus bejelentkezési adatait a Központi Azonosítási Ügynök (KAÜ) felületén. Sikeres azonosítást követően az e-ügyintézés portálra visszatérve adja meg kasz-számát. HA helyesen adta meg, úgy a kasz-ellenőrzés gombra kattintva megjelenik az Ön személyes menüje. A menü jobb oldalán a Továbbképzési Nyilvántartó Rendszer menüpont alatt kattintson a tnyr-bejelentkezés gombra. A rendszer ekkor átirányítja Önt az Ügyvédi Továbbképzési Rendszerbe. Sikeres bejelentkezést követően a jobb felső sarokban a saját nevét kell látnia.

Ha a bejelentkezési folyamat bármilyen okból meghiúsul, a rendszer tájékoztató üzenetet, illetve hibakódot jelenít meg.

Amennyiben többszöri próbálkozásra sem sikerül a bejelentkezés, kérjük, vegye fel a kapcsolatot az ügyfélszolgálattal.

Bejelentkezés a Budapesti Ügyvédi Kamara Ügyvédkapu-szolgáltatásán keresztül (kizárólag a BÜK tagjai részére)

Bejelentkezés

Az Ügyvédi Továbbképzési Rendszerbe történő bejelentkezés továbbképzésre kötelezettek számára érhető el. A bejelentkezéshez szükséges hitelesítést a Magyar Ügyvédi Kamara e-ügyintézés portálján keresztül vagy a Budapesti Ügyvédi Kamara tagjai számára az Ügyvédkapu rendszerén keresztül lehet elvégezni.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az Ügyvédi Továbbképzési Rendszerbe kizárólag továbbképzésre kötelezettként van lehetősége belépni.

Bejelentkezés a Magyar Ügyvédi Kamara e-ügyintézés portálján keresztül

Böngészője címsorába gépelje be a www. muktovabbkepzes.hu webcímet. Amen�nyiben még nincs bejelentkezve, a megjelenő felületen válassza ki a Továbbképzésre kötelezett vagyok lehetőséget. A gomb­ra kattintva a rendszer átirányítja Önt a Magyar Ügyvédi Kamara e-ügyintézés portáljára, ahol a bal oldali Bejelentkezés ügyvédek részére KAÜ-vel lehetőséget kell kiválasztani.

Böngészője címsorába gépelje be a www. buktovabbkepzes.hu webcímet. Amennyiben nincs bejelentkezve, a megjelenő felületen válassza ki a Továbbképzésre kötelezett vagyok lehetőséget. A gombra kattintva a rendszer átirányítja Önt a Budapesti Ügyvédi Kamara Ügyvédkapu-szolgáltatására.

A megjelenő felületen kattintson az Azonosítás Ügyfélkapuval gombra. Írja be ügyfélkapus bejelentkezési adatait a Központi Azonosítási Ügynök (KAÜ) felületén. Sikeres azonosítást követően a Budapesti Ügyvédi Kamara felületére visszatérve a Kötelező továbbképzés pont alatt kattintson a Továbblépés az Ügyvédi Továbbképzési Rendszerbe lehetőségre.

A rendszer ekkor átirányítja Önt az Ügyvédi Továbbképzési Rendszerbe. Sikeres bejelentkezést követően a jobb felső sarokban a saját nevét kell látnia.

Ha a bejelentkezési folyamat bármilyen okból meghiúsul, a rendszer tájékoztató üzenetet, illetve hibakódot jelenít meg. Ügyvédek Lapja 2021 | 2

Kötelező továbbképzés

Az Ügyvédi Továbbképzési Rendszerben a továbbképzésre kötelezettek számára lehetőség nyílik a továbbképzési kötelezettséggel kapcsolatos ügyek elektronikus intézésére. A rendszerben teljesíthető az egyes kamarák által biztosított e-learning-anyagok megtekintése, az egyes képzőhelyek által szervezett képzési eseményeken megszerzett kreditpontok nyomon követése, a nem képzési események keretében megszerzett kreditpontok bejelentése, illetve a mentesítési eljárás lebonyolítása.

A rendszer funkcióinak döntő többsége kizárólag sikeres bejelentkezést1 követően érhető el. Bejelentkezés után a főoldalon egy rövid tájékoztató szöveg mellett látható egy személyre szabott továbbképzési összesítő.

képzési eseményeken megszerzett kreditpontjainak összegét, illetve a megszerzendő kreditpontok számát.

Amennyiben bármilyen okból mentesítve van a továbbképzési kötelezettség alól, a megszerzett kreditpontok helyett a Mentesítve felirat látható az ös�szesítőben.

• MÜK által finanszírozott kreditek felhasználása: megmutatja a Magyar Ügyvédi Kamara által térítésmentesen biztosított, az Ügyvédi Továbbképzési Rendszerben felhasznált és felhasználható kreditpontkeretét az aktuális naptári évre vonatkozóan.

• Területi kamara által finanszírozott kreditek felhasználása: ez a mező kizárólag abban az esetben látszik, amennyiben az Ön területi kamarája térítésmentesen biztosít felhasználható finanszírozott kreditpontkeretet. A MÜK által finanszírozott kreditekhez hasonlóan itt is látható a felhasznált, illetve a felhasználható finanszírozott kreditpontkeret az aktuális naptári évre vonatkozóan.

Továbbképzési összesítő

Továbbképzés teljesítése

Amennyiben többszöri próbálkozásra sem sikerül a bejelentkezés, kérjük, vegye fel a kapcsolatot az ügyfélszolgálattal.

Az Ügyvédi Továbbképzési Rendszer használata

A továbbképzési összesítő a továbbképzésre kötelezettre vonatkozóan a következő összesített adatokat mutatja meg: • A továbbképzési évből hátralévő napok száma: megmutatja, hogy hány nap van hátra a továbbképzési évéből. Amennyiben az ötéves továbbképzési időszak alatt szüneteltetés vagy felfüggesztés miatt módosulnak a továbbképzési időszakok és ezzel a továbbképzési évek határnapjai, az adat automatikusan frissül.

• Az Ön továbbképzési évében megszerzett kreditek: megmutatja az Ön aktuális továbbképzési évében a rendszerben, LEXPERT_ujsag_hirdetes_2021_01_12_NYOMDAI.pdf 1 2021. az 01. 12. egyéb képzőhelyeken, illetve a nem

Ügyvédek Lapja 2021 | 2

Digitális könyvtár

A rendszeren keresztül elérhető – a Magyar Ügyvédi Kamara, illetve a Budapesti Ügyvédi Kamara által biztosított – e-learning-képzési eseményeket Digitális könyvtár menüpontból lehet indítani. A menüpontra kattintva megjelennek az elérhető oktatási anyagok. Az oktatási anyagokhoz a következő adatok állnak rendelkezésre: • az oktatási anyag címe, • az oktatási anyag kreditértéke, • az oktatási anyaghoz esetlegesen kapcsolódó vizsga kreditértéke, 15:24:22 • a képzés időtartama,

• a képzés megkezdésére szolgáló Indítás gomb.

A fenti adatok alapján kiválasztott továbbképzés az Indítás gombra kattintva kezdhető meg. A gombra való kattintás után a rendszer egy figyelemfelhívó ablakot dob fel, amelyben tájékoztatja Önt az adott továbbképzés legkésőbbi befejezési határidejéről. A képzések befejezésének határideje a megkezdéstől számított hatvan nap vagy az aktuális év december 31-e (amelyik korábban bekövetkezik). Felhívjuk a figyelmét, hogy azon képzések esetén, amelyeket vizsga követ, a továbbképzés befejezésének dátumának a vizsgasor kitöltésének időpontja vagy a vizsgaszándékra vonatkozó nemleges nyilatkozat leadásának időpontja számít.

A felugró ablakon látható OK gombra kattintva léphet be a távoktatási felületre.

A távoktatási felület

A távoktatási felületen van lehetősége az online anyagok megtekintésére. Az alábbi leírás kizárólag a Magyar Ügyvédi Kamara és a Budapesti Ügyvédi Kamara által biztosított e-learning-képzésekkel kapcsolatos információkat tartalmazza, az egyes képzési helyek által biztosított távoktatási felületek ettől eltérhetnek.

A felületre belépve egy fekete téglalapban fog megjelenni a távoktatási videó.

A videó mellett vagy alatt (képernyőmérettől függően) láthatók a továbbképzésre jellemző adatok: • eltelt idő: megmutatja a továbbképzésből teljesített időt, illetve a továbbképzés teljes idejét; • fejezet: megmutatja az aktuális fejezetet (lásd Fejezetek és ellenőrző pontok);

45

46

Kötelező továbbképzés

• az ellenőrzőpontig hátralévő idő: megmutatja, hogy a következő ellenőrzőpontig mennyi idő van hátra (lásd Fejezetek és ellenőrző pontok); • letölthető anyagok: felsorolja az előadó által a képzéshez mellékelt segédanyagokat. Az egyes anyagok kattintás után tölthetők le.

A teljesítés megszakítása, majd újbóli megkezdése esetén a rendszer az utolsó teljesített fejezettől (tehát az utolsó helyesen megválaszolt éberség-ellenőrző kérdéstől) folytatja a lejátszást. Amen�nyiben nincs egyetlen teljesített fejezet sem, a rendszer a képzés elejétől indítja a lejátszást.

A videó a Videó indítása gombra kattintva indítható el. A videó indítását követően a kurzort a videó fölé helyezve a következő vezérlőgombok jelennek meg: Lejátszás megállítása/folytatása: a videó tetszőlegesen megállítható és újraindítható.

Vissza/előre ugrás: a videóban tíz másodperces ugrásokkal vissza lehet lépni legkorábban az aktuális fejezet kezdetéig.

Előreugrani kizárólag addig a pontig lehet, ameddig a videóban már egyszer eljutott.

Amennyiben előreugrásra nincs lehetőség, a gomb automatikusan eltűnik.

Minőség és kiszolgálóváltás: tetszőlegesen állítható a videó felbontása 360p és 720p (HD) felbontások között. 360p felbontásban a rendszer két kiszolgálóról is képes adatfolyamot fogadni. A kiszolgálók között abban az esetben érdemes váltani, amennyiben az adott hálózaton egy esetleges tiltás miatt nem elérhető az adatfolyam.

A videó befejezése és vizsgázás

Fejezetek és ellenőrzőpontok

Az egyes videók a könnyebb teljesíthetőség érdekében fejezetekre vannak osztva.

Az egyes fejezetek között éberség-ellenőrző kérdések találhatók. Egy videón belüli fejezet akkor tekinthető teljesítettnek, ha az azt követő éberség-ellenőrző kérdésre helyes válasz érkezik. A fejezetek között ugrani nem lehet. Az utolsó fejezet után nincs éberség-ellenőrző kérdés.

Az éberség-ellenőrző kérdések a fejezetek után megjelenő rövid feleletválasztós kérdések az addig elhangzottakkal kapcsolatban. A fejezet végén a kérdés automatikusan felugrik. A válaszlehetőségek száma minimum kettő, maximum négy. Minden kérdésre kizárólag egy helyes válasz van. Helytelen válasz esetén a rendszer újra felteszi a kérdést.

Három egymást követő helytelen válasz esetén a rendszer visszaugrik az adott fejezet elejére. Helyes válasz esetén a rendszer automatikusan a következő fejezetre ugrik.

A vizsgával nem rendelkező képzési esemény esetén a rendszer az utolsó fejezet végéhez érve egy nyugtázó üzenetpanel mellett automatikusan bejegyzi a megszerzett kreditpontot.

Vizsgával rendelkező képzések esetén az utolsó fejezet végéhez érve a rendszer üzenetpanel formájában kérdést tesz fel, amelyben megjelölheti, hogy szeretne-e vizsgázni. Az ebben az üzenetpanelban megadott válasz végleges, később nem módosítható. Amennyiben nem szeretne vizsgázni, a rendszer automatikusan bejegyzi a megszerzett kreditpontot. Fontos, hogy amennyiben megkezdi a vizsgázást, de az nem éri el a minimumponthatárt, a videó megtekintéséért sem jár kreditpont. Vizsga megkezdésekor a rendelkezésre álló finanszírozott kreditpontkerete a vizsga kreditértékével csökken.

Amennyiben a vizsgázási lehetőséget választotta, a rendszer automatikusan elindítja a vizsgát. A vizsgát kérdésről kérdésre lehet kitölteni. Kérdést átugrani vagy kérdésre visszaugrani annak megválaszolása után nem lehetséges. A vizsga feleletválasztós kérdésekből áll, minimum kettő, maximum négy válaszlehetőséggel.

Minden kérdésre pontosan egy helyes válasz van. Jelölje meg a helyesnek vélt válaszlehetőséget, majd kattintson a Tovább gombra. A kérdések felett nyomon követhető az aktuális kérdés sorszáma, illetve az összes kérdés száma.

Amennyiben a vizsgázás bármilyen okból megszakad, lehetőség van az utolsó megválaszolt kérdéstől a vizsga folytatására. Ilyen esetben lépjen be a rendszerbe, majd kattintson a digitális könyvtár menüpontban az adott képzés melletti Vizsga kitöltése gombra.

Az utolsó kérdés megválaszolása után a rendszer azonnal kiértékeli a vizsgát, és üzenetpanel formájában tájékoztatja Önt a vizsga eredményességéről. Sikeres vizsga esetén a rendszer azonnal jóváírja kreditpontját.

Képzési esemény „eldobása”

Amennyiben egy videóban még nem jutott el az első ellenőrzőpontig, vagy arra nem adott le választ, lehetősége van az adott képzési esemény „eldobására”. Ilyenkor a felhasznált kreditpontkeretben az adott képzés kreditértéke jóváíródik, tehát lehetősége van az így fel nem használt kreditkeret terhére másik tananyagot választani.

Eldobott videókat bármikor újrakezdhet. Önköltséges teljesítés

Amennyiben az egyes kamarák (MÜK, illetve területi kamarák) által finanszírozott kreditpontkerete elfogy, lehetősége van költségtérítéses formában folytatni a továbbképzések teljesítését. Amennyiben egy adott film indításakor nincs elegendő kerete, a film mellett az Indítás gomb helyett a Vásárlás gomb látható. Erre kattintva kezdeményezheti a kreditkeret-vásárlást.

Amennyiben a kerete egy vizsga kitöltése előtt fogy el, a vizsgát nem tudja megkezdeni, amíg nem vásárol új kreditpontkeretet.

A vásárláskor megjelenő űrlapon a rendszer automatikusan kitölti az adott tevékenységhez szükséges kreditértéket.

Amennyiben Ön többet szeretne vásárolni, a Vásárolni kívánt kreditpontok száma mező átírásával módosíthatja a vásárlandó keretet. Válasszon fizetési módot. Bankkártyás fizetés esetén azonnal hozzáfér a vásárolt kerethez, míg átutalásos fizetés esetén az összeg beérkezését követő két-három munkanapon belül kerül jóváírásra az egyenleg. Adja meg a költségviselő, így akár az ügyvédi irodája adatait, majd kattintson a Vásárlás gombra. Átutalásos fizetési mód választása esetén a megjelenő listában látható az Ön aktuális vásárlása, illetve letöltheti a díjbekérőt. Amennyiben bankkártyás fizetési módot választott, a rendszer automatikusan átirányítja a Simplepay által biztosított online fizetési felületre. A kártyás fizetés lebonyolítása után szintén megjelenik a díjbekérő-letöltés lehetősége. Kártyás fizetés után néhány percen belül megjelenik a továbbképzési ös�szesítőben a vásárolt kreditkeret.

Számláját fizetésmódtól függetlenül, az összeg beérkezését követő két-három munkanap után a felhasználói fiókjából töltheti le. Számla letöltéséhez kattintson a menüsorban a saját nevére, majd a megjelenő menüben a Számláim menüpontra. Ügyvédek Lapja 2021 | 2

Kötelező továbbképzés

Lehetősége van teljesített továbbképzési anyagokat (függetlenül azok eredményességétől) újra megtekinteni. Fontos, hogy ismételt megtekintésre csak önköltséges formában van lehetőség. Újranézett továbbképzési anyagért semmilyen esetben sem jár kreditpont, még akkor sem, ha az első teljesítés után sikertelen vizsga miatt nem kapott kreditpontot.

Ismételt megtekintéskor a fejezetek között szabadon léptethet, illetve fejezeten belül is szabadon pozicionálhat az anyagban.

Az ismételt megtekintésre megvásárolt továbbképzési anyagokat a vásárlás évének végéig tetszőleges alkalommal megnézheti.

Ismételt megtekintéshez lépjen be a Digitális könyvtárba, majd kattintson a már teljesített videók melletti Újra megnézem gombra.

Amennyiben nincs elegendő vásárolt kreditkerete, a rendszer automatikusan átirányítja a vásárlási űrlapra (lásd Önköltséges teljesítés).

Szintén ebben a menüpontban szerepelnek az Ön által korábban leadott nem képzési eseményen szerzett kreditpontok bejelentései.

A listában megjelennek a korábbi bejelentései, itt követheti nyomon ezek státuszát, illetve részleteit. Elbírálás előtt lehetőség van a bejelentés visszavonására.

Elbírálás után a Státusz oszlopban látható az OAB2 által hozott döntés a bejelentésével kapcsolatban. Amennyiben az OAB elutasította bejelentését, a Részletek gombra kattintva olvashatja az indokolást. Pozitív elbírálást követően az adott kreditpont azonnal jóváíródik megszerzett kreditpontjai között. Új bejelentéshez kattintson az Új kreditpont bejelentése gombra. Válassza ki a tevékenységet, töltse ki az egyes tevékenységek szerint megjelenő űrlapot, majd kattintson a Bejelentés gombra.

Kreditpont-nyilvántartás

Mentesítési eljárás

Videó ismételt megtekintése

A kreditpont-nyilvántartásba a menüsoron látható Kreditpont-nyilvántartás menüpontra kattintva lehet belépni. A menüpontra kattintva a következő lehetőségek közül választhat: Megszerzett kreditpontok, Nem képzési eseményen szerzett kreditpontok, Mentesítési eljárás.

Megszerzett kreditpontok

Ebben a menüpontban részletes adatok találhatók az Ön továbbképzési időszaka(i) ról. Az egyes időszakokon belül listázódnak a továbbképzési évek adatai, illetve a megszerzett kreditpontok. A Részletek gombra kattintva tételesen kerülnek feltüntetésre a megszerzett kreditpontok. Az Ügyvédi Továbbképzési Rendszerben megszerzett kreditpontok esetében itt van lehetőség a kreditigazolás letöltésére is.

Nem képzési eseményen szerzett kreditpontok

Ezen a menüponton keresztül van lehetőség azon kreditpontok bejelentésére, amelyeket Ön nem az OAB által nyilvántartásba vett képzési eseményen szerzett hallgatóként (utóbbi esetben a képzési hely tölti fel Ön helyett a megszerzett kreditpontokat). Ilyen képzési eseménynek minősül a szabályzat szerint egyebek mellett az oktatói tevékenység, a szakmai publikáció és az opponensi tevékenység. Ügyvédek Lapja 2021 | 2

Ebben a menüpontban szerepelnek az Ön által indított mentesítési kérelmek, illetve az Önt nyilvántartó területi kamara ezzel kapcsolatos határozatai.

A listában megjelennek a korábbi eljárásai. Itt követheti nyomon ezek státuszát, illetve részleteit. Elbírálás előtt lehetőség van a kérelem visszavonására.

Elbírálás után a Státusz oszlopban látható az Ön területi kamarája által hozott döntés a bejelentésével kapcsolatban.

Amennyiben az Ön területi kamarája elutasította kérelmét, a Részletek gombra kattintva olvashatja el az indokolást. Pozitív elbírálást követően a mentesítés azonnal bejegyzésre kerül az Ön továbbképzési időszakára vonatkozóan.

E-mail-cím beállítása

Az Ügyvédi Továbbképzési Rendszer állandó kapcsolatban van az Országos Ügyvédi Nyilvántartással (OÜNY). Valamen�nyi, a továbbképzéshez szükséges adat folyamatosan frissül az OÜNY-ből. A továbbképzésre kötelezettek egy részénél az OÜNY-ben nincs kitöltve az e-mail-cím adat. Ilyen esetben az Ügyvédi Továbbképzési Rendszer egy üzenettel jelzi Önnek, hogy állítsa be az e-mail-címét. Az üzenetre kattintva a megjelenő űrlapon írja be valós e-mail-címét, majd kattintson a Mentés gombra.

Értesítő üzenetek

Amennyiben megkezdett képzése közeledik a teljesítési határidőhöz, a rendszer automatikus e mail-üzenetben értesítést küld.

Kijelentkezés

A rendszerből kijelentkezni a jobb felső sarokban a saját nevére kattintás után megjelenő menü Kijelentkezés menüpontja segítségével lehet.

Publikus nyilvántartások Képzési helyek nyilvántartása

A képzési helyek nyilvántartása bejelentkezés nélkül is elérhető a következő webcímen: https://muktovabbkepzes.hu/kepzesi-helyek Képzési események nyilvántartása

A képzési események nyilvántartása bejelentkezés nélkül is elérhető a következő webcímen: https://muktovabbkepzes.hu/ kepzesi-esemenyek Rendszerkövetelmények

Operációs rendszer: Windows 7, 8, 10, Linux, Mac OS 10.6 vagy magasabb, Linux, Android 7 vagy magasabb, iOS 7 vagy magasabb.

Böngésző: Chrome 40 vagy magasabb, Firefox 42 vagy magasabb, Internet Explorer 11 vagy magasabb, Opera 35 vagy magasabb. Ajánlott: Chrome 79 vagy magasabb.

Internetletöltési sebesség: minimum 5 Mbps. Ajánlott: minimum 10 Mbps. Folyamatos, szakadásmentes internetkapcsolat!

Az online továbbképzések teljesítésekor adatforgalmi díjak merülhetnek fel. Kérjük, érdeklődjön szolgáltatójánál. Ügyfélszolgálat

Technikai jellegű, az elektronikus továbbképzési rendszer működésével kapcsolatos kérdések esetén a rendszert működtető Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ ügyfélszolgálatos kollégái a jogasztovabbkepzes@mkvkok.hu-n állnak szíves rendelkezésére. rendelkezésükre.

Telefonon munkanapokon, hétfőtől péntekig 8 és 17 óra között éri el kollégáinkat: Szabó Éva: +36 30 698-7935 Hajba-Máté Ivett: +36 30 658-4781 

Jegyzetek

1 ld. Bejelentkezés.

2 Oktatási és Akkreditációs Bizottság.

47

48

Személyi hírek

Március 15.

Kitüntetett ügyvédek Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékét felidéző nemzeti ünnep alkalmából több ügyvéd és jogász is magas állami kitüntetést kapott.

Magyar Érdemrend lovagkeresztje polgári tagozata kitüntetésben részesült

Dr. Burai-Kovács János, a Burai-Kovács, Perlaki, Stanka, Szikla és Társai Ügyvédi Iroda ügyvédje, a Kereskedelmi Választottbíróság elnöke magas szakmai színvonalú ügyvédi és oktatói, valamint a választottbíróság elnökeként végzett munkája elismeréseként.

Dr. Szuchy Róbert jogász, a Károli Gáspár Református Egye­ tem Állam- és Jogtudományi Karának dékánhelyettese, a Kereskedelmi Jogi és Pénzügyi Jogi Tanszék tanszékvezető-helyettese, habilitált egyetemi docens a jogtudomány területén folytatott kutatói és oktatói munkája, valamint magas színvonalú ügyvédi tevékenysége elismeréseként.

Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozata kitüntetésben részesült

Dr. Gyalog Balázs ügyvéd, a Budapesti Ügyvédi Kamara főtitkára a kamarai közéletben vállalt aktív szerepe, valamint védőügyvédi tevékenysége elismeréseként.

In memoriam Dr. Szabó János ügyvéd, volt földművelésügyi miniszter (1937-2021) 2021. február 25-én végleg eltávozott közülünk nagyra becsült kollégánk, dr. Szabó János.

1937-ben, Tápiószentmártonban született. 1960. július 5-én szerezte meg jogi diplomáját a Szegedi Tudományegyetemen summa cum laude minősítéssel. Bírói-ügyészi vizsgát 1963. április 3-án tett. 1960. november 14. és 1961. március 6. között a Debreceni Katonai Ügyészségen ügyészségi fogalmazó volt. 1961. március 6-tól 1964. január 31-ig a Szegedi Katonai Ügyészségen ügyészségi fogalmazó, majd katonai ügyész volt. 1964. február 4. és 1965. március 31. között a Termelőszövetkezeti Tanács Csongrád megyei megbízotti irodáján jogügyi főelőadó. 1965. április 1-jétől a Csongrád megyei Tanács VB Mezőgazdasági Osztályon jogügyi főelőadó.

1965. augusztus 1. napjával a Győri Ügyvédi Kamara bejegyezte az ügyvédek névjegyzékébe, és egyúttal a Győri 1. sz. Ügyvédi Munkaközösségbe osztotta be, ahol 1991. december 31-ig praktizált.

1990-ben a Független Kisgazdapárt Győr-Moson-Sopron megyei területi listáján szerzett képviselői mandátumot.

A Független Kisgazdapárt frakcióvezetői, valamint az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság alelnöki tisztségét is betöltötte.

1992. január 1-jétől egyéni ügyvéd.

1993. február 22-től 1994. augusztus 31ig szüneteltette ügyvédi tevékenységét, mert ebben az időszakban az Antall-, majd a Boross-kormány földművelésügyi miniszteri tisztségét töltötte be 1994. szeptember 1. napjától folytatta ügyvédi tevékenységét.

1994-ben díszpolgári címmel ismerték el szülőföldjének fejlesztéséért, a község jó hírének öregbítéséért tett erőfeszítéseit.

1998 és 2010 között Tápiószentmárton önkormányzati képviselője volt.

2016. június 30-án lemondott kamarai tagságáról és befejezte ügyvédi pályafutását.

1996-tól 2000-ig kamaránk elnökségi tagja volt.

A Győr-Moson-Sopron megyei Ügyvédi Kamara 2016 februárjában tartott éves közgyűlésen ötvenéves ügyvédi tevékenysége, valamint közéleti és társadalmi tevékenysége elismeréseként dr. Nagy Károly-díjban részesítette.

Társadalmi tevékenységét, miniszteri munkáját a politikatörténet fogja értékelni, mi derűs, jó humorú, kiegyensúlyozott, mindig kollegiálisan viselkedő kartársunktól búcsúzunk, aki gyakran örvendeztette meg közönségét szívből jövő tárogatójátékával.

Dr. Havasi Dezső a Győr-Moson-Sopron megyei Ügyvédi Kamara elnöke Ügyvédek Lapja 2021 | 2