A Mintaszabályzat készítőjének pontosító észrevétele

ban ítélkeznek. Ez azonban az állami bíróságon, I. fokon soha sincs így. A BÜK Mintaszabályzata szerint működő választottbírságon az esetek túlnyomó részében, az érintett felek akaratából, három magasan képzett, nagy tapasztalatú, az adott jogterületet saját praxisából jól ismerő ügyvéd kolléga látja el a választottbírói feladatot, s hoz az állam által is elismert ítéletet. Mindez további biztonságot jelent az ügyfél számára, aki így alappal számíthat arra, hogy a három ügyvéd-választottbíró megalapozott, jogszerű és igazságos ítéletet hoz, egy gyors és az államinál sokkal olcsóbb eljárásban.

A Mintaszabályzatban természetesen nincs benne, hogy a választottbírósági tárgyalást a BÜK helyiségében kellene megtartani, de az égvilágon semmi akadálya nincs annak se, hogy a felek ebben állapodjanak meg. A BÜK székháza, kulturáltságánál és technikai felszereltségénél fogva tökéletesen alkalmas a választottbírósági tárgyalások lebonyolítására. Nem kell egyebet tennünk, mint az adott, konkrét választottbírósági eljárásban megállapodni ebben. Használjuk ki bátran a saját székházunk nyújtotta lehetőségeket e téren is!

A lehetőség minden ügyvéd számára adott Képviseljük ügyfeleink érdekét, s ahol arra van törvényes lehetőség és az adott esetben ésszerű, az általunk szerkesztendő szerződésekben kössünk ki BÜK Mintaszabályzata szerinti választottbíráskodást. Ezt természetesen nem kizárólag a budapesti kollégák tehetik meg: a lehetőség minden ügyvéd számára adott. Az államinál kevésbé stresszes, egészen biztosan hozzáértőbb, szakszerűbb, gyorsabb és olcsóbb jogvitarendezés minden egyes jogi képviselő és ügyfele számára nagy előny. Szerződésíráskor tartsuk állandóan észben: a BÜK választottbíróság kizárólagos illetékességének kikötésével kifoghatjuk a szelet az ügyfél- és ügyvédellenes Pp. vitorlájából, s ezzel nemcsak megbecsült ügyfeleink érdekét szolgálhatjuk, de a saját, biztosabb megélhetésünkért is tehetünk valamit.

A Mintaszabályzat a BÜK honlapján, itt található: http://kozzetetel.bpugyvedikamara.hu/ index.php/s/Ul29HE8EUtcH97h#pdfviewer . Hamarosan kikerül a honlapra a díjkalkulátor is, amivel a kollégák pár kattintással ellenőrizhetik a perértékhez tartozó választottbírósági díjat.

A BÜK Mintaszabályzat által ajánlott, a kollégák által szerződésbe iktatandó választottbírósági klauzula így szól: „Bármely jogvita, amely jelen jogügyletből származik, azzal összefügg, így különösen annak megszegésével, megszűnésével, érvényességével vagy értelmezésével kapcsolatban keletkezik, a Felek alávetik magukat - külön figyelemfelhívó tájékoztatás után - a Budapesti Ügyvédi Kamara Elnöksége által ajánlott Mintaszabályzat szerint megalakuló és eljáró eseti választottbíróság kizárólagos döntésének. A Felek egyetértenek abban, hogy az eseti választottbíróság tagjait a Budapesti Ügyvédi Kamara tagjaként a Magyar Ügyvédi Kamara által vezetett névjegyzékbe bejegyzett személyek (ügyvédek vagy kamarai jogtanácsosok) közül választják. Az eljáró választottbírák száma _____. Az eljárás során a ________ nyelvet kell alkalmazni. Az eseti választottbíráskodás alapjául szolgáló – a Budapesti Ügyvédi Kamara internetes honlapján is közzétett – Mintaszabályzatot a felek megismerték és kifejezetten elfogadták.” 

*A diagram elkészítéséhez nyújtott segítségéért köszönet illeti Hayon Ronent.

Az ügyvédeknek nincs választottbíróságuk, a választottbírósági törvénynek van eseti választottbíráskodásra vonatkozó szabályozása

Amikor három budapesti ügyvéddel közösen nemcsak felismertük az eseti választottbíráskodásban az ügyvédség számára mutatkozó lehetőségeket, hanem ki is dolgoztuk az alkalmazást segítő eljárási rend mintáját, és megkonzultáltuk dr. Harmathy Attila és dr. Németh János professzorral, tudtuk, hogy az egyik legérzékenyebb kérdés az állandó választottbíróságok tevékenységétől történő elhatárolás lesz. Ezért is tartom fontosnak, hogy hozzáfűzzek néhány gondolatot dr. Szlávnits László kollégánk ismertetéséhez. 1. Az eseti választottbíráskodásnak nemcsak a Budapesti Ügyvédi Kamaránál van hagyománya. A felek egyedi megállapodása alapján nemcsak a budapesti kamara, hanem a Magyar Ügyvédi Kamara bármely tagja részt vehet eseti választottbíráskodásban a Mintaszabályzat egyéb rendelkezéseinek átvételével, amennyiben erről a felek így állapodnak meg. Ez nem egy esetben meg is történt, ahogy erről a másik fél által jelölt választottbíróként konkrét tudomásom van. 2. A jogintézmény lényegének meghatározásakor nem fölösleges a precizitás. Választottbírósága csak a törvényben írt szervezeteknek lehet, az ügyvédi kamaráknak nem, és a pontatlanság már visszaütött az internetszolgáltatók választottbírósági kísérletezgetése során, mert nem voltak erre kellő tekintettel. Az ügyvédeknek tehát nincs választottbíróságuk, hanem a választottbírósági törvénynek van eseti választottbíráskodásra vonatkozó szabályozása, aminek alkalmazásához a BÜKelnökség legfeljebb eljárási segédletet nyújthatott minta ajánlásával. Ehhez a lehetőséghez nemcsak székház, de ajánlott bírói lista, az ügyek iktatása, irattározása, az eljárások számozása vagy bármilyen egyéb központi nyilvántartása sem tartozik és nem tartozhat, ahogy erre részlegesen egyébként utalás is történik Szlávnits László kolléga ismertetésében. 3. A cikk további megállapításaival általában egyetértek, és bár a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság is tartott a PKKB épületében, sőt a Magyar Ügyvédi Kamara épületében is tárgyalásokat – ami által mégsem vált az ilyen eljárás az állami bíráskodás részévé –, a tárgyalások tartását a kérdéskör érzékenysége miatt csak kivételes kiegészítő lehetőségként javaslom ügyvédi kamara székházában, eseti megállapodás alapján, hiszen erre a felek megállapodásától függően bármelyikük vagy képviselőjük irodája, illetve irodaháza is alkalmas.

A Budapesti Ügyvédi Kamara a jogszabályváltozások folytán az ajánlott eljárási minta aktualizálása, a Magyar Ügyvédi Kamara Szakmai Bizottsága pedig az egyik szabályozási kérdés értelmezése során továbbra is segíti a kollégákat. Ez természetesen csak egy ajánlás, hiszen a választottbírósági szerződés ugyanolyan kötelmi megállapodás a felek között, mint más szerződés, vagyis jogvita esetén erre nézve is a hatáskörrel rendelkező bíróságnak van jogköre az autentikus szerződésértelmezésre.

Dr. Kovács Kázmér