A veszélyhelyzet és a rendeleti jogalkotás hatása a polgári jogi kötelmekre

Teljesítési határidők és a vis maior A veszélyhelyzet és a rendeleti jogalkotás hatása a polgári jogi kötelmekre*

2019 decemberének végén a kínai Vuhanban megmagyarázhatatlan vírusos tüdőgyulladásos megbetegedések eseteire lett figyelmes a nemzetközi sajtó. A betegség később COVID-19 néven vált ismertté. Magyarország érintettségére felkészülve a kormány már 2020. január 31-én, a Koronavírus-járvány Elleni Védekezésért Felelős Operatív Törzs felállításáról szóló 1012/2020. (I. 31.) korm. határozattal létrehozta az operatív törzset. Az első megbetegedést 2020. március 4-én jelentette be a miniszterelnök. A járvány megjelenése után, március 11én országos veszélyhelyzetet hirdettek ki, amellyel különleges jogrend lépett életbe Magyarországon.1 Mindezzel jelentős kihívások elé került a jog világa is, hiszen a járvány, valamint a járvány elleni védekezés rengeteg atipikus problémát eredményezett mind a jogalkotás, mind a kötelmek terén. A járvánnyal szemben a jogalkotás is felvette a harcot.

Dr. Kőnig Dorottya jogtanácsos, ügyvédi kamarai tag

I. Rendeleti jogalkotás a veszélyhelyzet idején 2011. december 31-én hirdették ki Magyarország Alaptörvényét (a továbbiakban: Alaptörvény), amelynek 48¬54. cikke alapján újraalkotta a különleges jogrend esetköreit. Az Alapörvény mögötti különleges jogrendet érintő meghatározó szabályozási filozófia az alkotmányközpontú elmélet, amely a különleges állapotra mint alkotmányos lex specialis tekint.2 Ennek eredményeképp az alaptörvényi kategóriarendszer a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény (a továbbiakban: Alkotmány) utolsó hatályos szövege szerinti esetkörökhöz képest rendszerezési és dogmatikai pontosításokon esett át. Így a jelenleg hatályos Alaptörvény fentebb hivatkozott cikkei alapján Magyarország különleges jogrenden belül az arányosság elvén alapulva hat fokozatot, illetve típust különböztet meg: 1. rendkívüli állapot; 2. szükségállapot; 3. megelőző védelmi helyzet; 4. terrorveszélyhelyzet; 5. váratlan támadás; 6. veszélyhelyzet.

A fentebb meghatározott típusok differenciálása elsődlegesen történelmi meghatározottságú3, de a történelmi tapasztalatok mellett a világ biztonsági környezetének alakulását is hivatott lekövetni. Erre a legjobb példa, hogy 2016. június 1-jén hatályba lépett Magyarország Alaptörvényének hatodik módosítása, amellyel a terrorveszélyhelyzetet mint az Alaptörvény legújabb különlegesjogrend-típusát kodifikálta. A módosítás indoklása alapján a világban olyan új biztonsági kihívások jelentek meg, amelyek a korábbi, klasszikus államközi fenyegetésekre adott különleges jogrendi válaszokkal nem kezelhetők hatékonyan és a szükségesség-arányosság követelményeit betartva.

Olyan típusú alkotmányveszélyeztető helyzetek alakulhatnak ki, amelyekkel szemben az alkotmány által biztosított keretek között nem elég hatékony a védekezés. A különleges állapotok jogának elsődleges célja nem csupán a hatékony védekezés és kezelés, hanem az is, hogy minél hamarabb helyre tudjon állni a normális alkotmányos rend. Így a különleges állapotok részletszabályait két csoportba sorolhatjuk; a hatékonyságot szolgáló, valamint a visszaélést gátló részletszabályokéba.4

Az Alaptörvény 53. cikk (1) bekezdése értelmében a kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén, valamint ezek következményeinek elhárítása érdekében veszélyhelyzetet hirdethet ki és sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet be.

A veszélyhelyzet a különleges jogrendek közül az egyetlen olyan típus, amely nem Magyarország fegyveres védelmével kapcsolatos. A veszélyhelyzet-állapot a katasztrófa5 mielőbbi megakadályozására törekszik a következmények csillapítása és minimalizálása mellett. Mindennek értelmében a veszélyhelyzet szabályai a katasztrófaszituációkat kodifikáló hatályos jogszabályi környezetben, azaz a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Kat.) kerültek meghatározás-

ra, megtörve az Alaptörvény különleges jogrendjének egységes szabályozási rendjét. A jogalkotók ezáltal – a korábbi Alkotmány szövegéhez képest6 – az Alaptörvény szükségállapoti esetkörét szűkítették le, amelynek részei voltak a veszélyhelyzet egyes fogalombéli elemei.7

Az Alaptörvény 53. cikk (2)–(3) bekezdései rögzítik a kormány hatásköri változásait, valamint a jogszerűség fenntartására vonatkozó korlátokat. A veszélyhelyzet kihirdetésével nő a kormány – a sarkalatos törvényben8 meghatározottak betartásával – rendkívüli intézkedéseinek lehetősége, tekintettel arra, hogy a rendeletek felfüggeszthetik a törvények alkalmazását, eltérhetnek a törvényektől, vagy kiegészíthetik, pótolhatják a részletszabályait. E jogkörét azonban a szükségesség és arányosság követelményének betartása mellett csak a katasztrófa megelőzése, kezelése, felszámolása, továbbá káros hatásainak megelőzése, illetve elhárítása céljából gyakorolhatja. E különleges helyzetben meghozott rendeletek általános hatálya tizenöt nap9, ami alól kivételt képeznek azok a jogszabályok, amelyet a kormány – az Országgyűlés felhatalmazása alapján – meghosszabbít a veszélyhelyzet fennállása alatt. Az Alaptörvény 53. cikk (4) bekezdése alapján a veszélyhelyzet megszűnésével automatikusan hatályukat vesztik az így meghozott rendeletek, biztosítva ezzel a fentebb írt visszaéléssel szembeni védekezést.10

Mindezen alkotmányos, illetve jogszabályi keretek között került kihirdetésre, és 2020. március 11-én hatályba lépett a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) korm. rendelet (a továbbiakban: 40/2020. korm. rendelet) az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása céljából. 2020. március 31-én lépett hatályba a koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvény (a továbbiakban: felhatalmazó tv.), amelynek 3. § (1) bekezdése rögzítette, hogy az Országgyűlés felhatalmazza a kormányt arra, hogy a veszélyhelyzetben az Alaptörvény 53. cikk (1) és (2) bekezdése szerinti kormányrendeletek hatályát a veszélyhelyzet megszűnéséig meghosszabbítsa. Így Magyarországon 2020 márciusára a kialakult veszélyhelyzet okán rendkívüli intézkedések meghozatala céljából rendeletalapú kormányzás vette kezdetét egészen a veszélyhelyzet megszűnéséig.

II. A rendeleti jogalkotás hatása a polgári jogi kötelmekre, különös tekintettel a teljesítési határidőkre és a vis maior intézményére A Magyarországon 2020 márciusában kihirdetett veszélyhelyzettel egyidejűleg jelentős mértékben megindult a jogalkotás, olykor egyik napról a másikra jelentek meg jogszabályok, minél hamarabb rendezve a kialakult jogbizonytalanságokat, joghiányokat. Mindezek eredményeképpen a járvány vonatkozásában a parlament a veszélyhelyzet megszüntetéséig összesen hét törvényt fogadott el. Ugyanezen időszakban és témával kapcsolatban a kormány 152 rendeletet bocsátott ki, és tíz miniszteri rendeletet alkottak.11

1. Polgári jogi kötelmekre gyakorolt hatás, különösen a teljesítési határidők vonatkozásában A veszélyhelyzeti időszakra kialakult és kihirdetett különleges jogrend a már megkötött vagy az éppen aláírás előtt álló, megkötésre váró jövőbeli kötelmi viszonyokra jelentős hatást gyakorolt. Elsőként e jelentős hatások közül csak pár általánosat említenék, amelyek bizonyítják, hogy a legalapvetőbb jogi helyzeteket is megnehezítette a különleges jogrend. 2020. március 28-án hatályba lépett a kijárási korlátozásról szóló 71/2020. (III. 27.) korm. rendelet (a továbbiakban: kijárást korlátozó rendelet), amelynek 3. §-a rögzítette, hogy a lakóhely, a tartózkodási hely, illetve a magánlakás elhagyására a rendeletben meghatározott alapos indokkal kerülhet sor. A kijárást korlátozó rendelet 4. §-a rögzítette azon huszonegy esetkört, amelyek alapos indoknak minősülnek. Így a kijárást korlátozó rendelet 4. § r) pontja alapján a legszükségesebb esetben a személyes megjelenést igénylő ügyintézés, így hatósági, banki, pénzügyi, biztosítási és postai szolgáltatások igénybevétele volt csupán lehetséges mint esetleges jogi ügyintézés. Ennek értelmében a szerződések és így a kötelmi jogviszonyok írásbeli aláírása is jelentős problémát okozott, tekintettel arra, hogy sok vállalkozás esetében még nem került bevezetésre az elektronikus aláírás.

A Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:7. § (3) bekezdése szerint írásbeli alakhoz kötött jognyilatkozat esetében írásba foglaltnak kell tekinteni a jognyilatkozatot akkor is, ha annak közlésére a jognyilatkozatban foglalt tartalom változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a nyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas formában kerül sor. A Ptk. magyarázata értelmében a hivatkozott megfogalmazást szándékosan „technológiasemlegesen” fogalmazták meg a jogalkotók, tekintettel arra, hogy az elektronikus aláírás megoldásai folyamatos fejlődésben vannak12. Az eddig kialakult bírói gyakorlat, valamint az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény fogalomrendszere értelmében kizárólag minősített elektronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentum tesz eleget a Ptk. hivatkozott követelményeinek. Ám azt, hogy 2020-ban a gyakorlatban mely eszközök és technológiai megoldások felelhetnek meg a minősített elvárásnak, inkább a pénzügyi intézetek tapasztalatai segítették. E tapasztalatot megosztva a Magyar Nemzeti Bank vezetői körlevelet adott ki Vezetői körlevél az elektronikus úton megkötött írásbeli szerződésekről, megtett írásbeli jognyilatkozatokról13 címmel. Mindezek alapján elmondható, hogy a banki, pénzügyi szektor nagymértékben fel volt készülve az elektronikus aláírás alkalmazására, amely tapasztalatot a kötelmi viszonyok vonatkozásában is lehetett hasznosítani.14

A másik, a mindennapokban tömegesen megjelenő probléma az ingatlan-adásvételi szerződések esetében jelent meg. A jelen időszakban az ingatlanpiac folyamatos mozgásban van, ezáltal növekszik az ingatlan-adásvételi szerződések száma, különös tekintettel a hitelkonstrukciókkal történő lakásvásárlásokra. Így a kijárást korlátozó rendelet megjelenésével az ügyvédek másik általános problémája az adásvételi szerződések teljesítésbe történő véghezvitele volt. A Ptk. 5:38. § (2) bekezdése alapján az ingatlan tulajdonjogának átruházással való megszerzéséhez az átruházásra irányuló szerződés vagy más jogcím, és erre tekintettel a tulajdonjog átruházásának az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése szükséges. Tekintettel arra, hogy az ingatlanok megvásárlása sok esetben hitelfelvétellel történik, a kölcsön folyósítási feltétele a földhivatalnál érkezte-

tett adásvételi szerződés, illetve esetlegesen az érkeztetett ingatlan-nyilvántartásba vételi kérelem eljuttatása a hitelintézet felé. Így a hitelintézetek számára nem elegendő csupán a beadás tényének bizonyítása a tulajdoni lap széljegyén.

A kijárási korlátozás megjelenésével az ügyvédeket segítve a földhivatalok kidolgoztak egy személyes találkozástól mentes eljárásrendet. A kérelmeket és azon dokumentumokat, amelyeket érkeztetetten szeretett volna visszakapni az ügyvéd, a hivatalok előtti iratgyűjtőládában elhelyezve vagy postai úton lehetett megküldeni. Az eljárási díjak vonatkozásában pedig utalásos vagy csekken történő befizetéses megoldást választhattak az ügyfelek. Mindezzel a földhivatalok vállalták, hogy a megfelelő érkeztettet példányokat postai úton visszaküldik a jogi képviselőknek. Bár ezzel a földhivatalok ügyintézési terhe jelentősen megnövekedett, a kérelmek elbírálásának ideje meghosszabbodott.15

A veszélyhelyzet okozta – fentebb csak érintőlegesen érintett – hatások, megoldandó problémák mellett azonban az egyik legjelentősebb hatás a kötelmi jogügyletek teljesítési határidejének vonatkozásában mondható. A 40/2020. korm. rendelet, valamint a kijárást korlátozó rendelet megjelenésével mindenki számára nyilvánvalóvá vált, hogy akár a magán-, akár a közszférában a kötelmi jogviszonyok teljesítése késedelembe fog esni. Így az előkészített és a kormány által szükségnek tartott intézkedések a veszélyhelyzet időszakára, illetve annak lezárulását követő időszakára a polgári jogi szerződések tartalmát követlenül is befolyásolták, illetve a mai napig befolyásolják.

Mindezek eredményeképp a visszterhes kötelmi jogviszonyok közös megegyezéssel történő módosítása indult meg. Ám mielőtt kitérnék e kötelmi jogviszonyok módosítására, bemutatok egy atipikus polgárjogi jogviszonyt, amely teljesítési határidejének módosítását jogszabályi rendelkezés tette lehetővé.

Az államháztartást nemcsak a költségvetési törvény módosítása16 tekintetében érintette jelentősen a veszélyhelyzet, hanem a polgári kötelmi viszonyait is. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 1. § 14. pontja értelmében az államháztartás központi alrendszeréből ellenérték nélküli, pénzben nyújtott támogatások költségvetési támogatásoknak minősülnek, amelyek – az Áht. 48. §-a alapján – támogatási szerződéssel, támogatói okirattal létrejött atipikus polgári jogi jogviszonyok17 .

Kérdésként merülhet fel, hogy a polgári magánjogba mint a privát autonómia jogába18 a jogalkotó rendeleti szinten beleszólhat-e, és módosíthatja-e annak jelentős tartalmi elemét, azaz teljesítési határidejét.

De a fent hivatkozott rendeleti szintű szabályozás nem volt elegendő a veszélyhelyzet miatt kialakult jogbizonytalanság rendezésére. A támogatási jogviszonyok létesítésével kapcsolatosan a támogatót a Ptk. rendelkezései mellett kötik a már hivatkozott Áht., valamint az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) rendelkezései is. Az

A 2020 márciusára megkötött támogatási szerződések, támogatói okiratok kedvezményezettjei részéről vált bizonytalanná a teljesítés ideje. 2020. április 6-án hatályba lépett a veszélyhelyzet során alkalmazandó egyes belügyi és közigazgatási tárgyú szabályokról szóló 85/2020. (IV. 5.) korm. rendelet (a továbbiakban: 85/2020. korm. rendelet). E rendelet 18. §-a gyakorolta az első nagy hatást a támogatási jogviszonyok tekintetében, mivel meghatározta, hogy a veszélyhelyzet megszűnésének napjáig a központi költségvetés terhére nyújtott költségvetési támogatásból megvalósuló, a veszélyhelyzet kihirdetése napján megvalósítási határidőben lévő programokkal, projektekkel összefüggő támogatási jogviszonyokban meghatározott támogatott tevékenység időtartama a veszélyhelyzet időtartamával megegyező mértékben meghosszabbodik. E szabályt alkalmazni kellett a veszélyhelyzet időtartama alatt létrejött támogatási jogviszonyokra is19 . Áht. 50/A §-a értelmében a költségvetési támogatás visszafizetésének biztosítása, valamint a költségvetési támogatás visszavonása, a támogatási szerződés felmondása vagy az attól történő elállás esetén visszafizetendő költségvetési támogatás visszakövetelése céljából a támogatási szerződésben megfelelő biztosítékot kell kikötni. A biztosíték nyújtása a gyakorlatban egy felhatalmazó levél20 útján történik. A kedvezményezettek számára azonban a kijárási korlátozás és a megnehezített banki ügyintézés okán e felhatalmazó levelek beszerzése megnehezedett.

Az Ávr. 69. §-a taxatív felsorolással deklarálta a benyújtott pályázatok tartalmi elemeit. Így a pályázónak a támogatni kívánt tevékenység megvalósítását és finanszírozásának tervezett időbeni ütemezését is rögzítenie kell. Az azonban a támogató részéről is látható volt, hogy a veszélyhelyzet időszaka alatt az időbeli ütemezés szinte lehetetlenné vált.

Továbbá az Ávr. 75. §-a tekintetében is megjelent az előzőekben taglalt írásbeliség. Az Ávr. 75. § (3) bekezdésének a) pontja alapján az államháztartáson kívüli kedvezményezett a támogatási szerződés megkötéséhez vagy legkésőbb a költségvetési támogatás folyósítását megelőzően a kedvezményezett a támogató rendelkezésére bocsátja a nevében aláírásra jogosult személy vagy személyek, ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett vagy közjegyző által hitelesített aláírásmintáját vagy az aláírásminta közjegyző által hitesített másolatát.

A másik sarkalatos pontnak mondható rendelkezés az Ávr. 96. §-a volt, amelynek értelmében a támogató jogosult a támogatási szerződéstől elállni, azt felmondani, támogatói okirat alkalmazása esetén a támogatás visszavonásáról rendelkezni, ha a felsorolt esetkörök közül egy is megvalósul. E hivatkozott esetkörök közé tartozik, hogy ha a kedvezményezett által nyújtott biztosíték megszűnik, vagy a támogatott tevékenységhez tartozó hatósági engedéllyel nem rendelkezik, vagy maga a támogatott tevékenység megvalósítása meghiúsul, tartós akadályba ütközik. Azonban ha a támogató e jogosultságával él, akkor az Áht. 53/A §-a szerinti rendelkezés értelmében a költségvetési támogatás visszavonása, a támogatási szerződéstől történő elállás vagy annak felmondása esetén a kedvezményezett a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás összegét a kormány rendeletében meghatározott ügyleti kamattal, késedelem esetén késedelmi kamattal növelt mértékben köteles visszafizetni.

A fentebb taglalt jogi problémák áthidalása érdekében a jogalkotó által deklarálásra és így 2020. április 30-án kihirdetésre és 2020. május 1-jén hatályba lépett a központi költségvetés terhére nyújtott, a veszélyhelyzet elhárítása és következményeinek enyhítése érdekében nélkülözhetetlenül szükséges és egyéb támogatásoknak a veszélyhelyzethez igazodó különleges szabályairól szóló 173/2020. (IV. 30.) korm. rendelet (a továbbiakban: 173/2020. korm. rendelet). A 173/2020. korm. rendelet 1. §-a értelmében a veszélyhelyzetre tekintettel, a veszélyhelyzet időtartama alatt, a központi költségvetés terhére a veszélyhelyzet elhárítása és következményeinek enyhítése érdekében vagy egyéb okból nyújtott költségvetési támogatások – ide nem értve az európai uniós programok lebonyolításához szükséges támogatásokat – tekintetében az Áht. és az Ávr. rendelkezéseit a rendeletben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. Mindemellett a támogatási jogviszonyok között meghatározásra is került a veszélyhelyzet elhárítása és következményeinek enyhítése érdekében létrehozott támogatási jogviszony21 .

A 173/2020. korm. rendelet deklarálásával a jogalkotó kifejezett szándéka az volt, hogy a támogatási jogviszonyok ezen időszakban is létre tudjanak jönni, különös tekintettel azon tevékenységekre, amelyek a járvány elleni védekezést szol-

gálták. Így a 173/2020. korm. rendelet 2. §-a értelmében e rendelet hatálya alá tartozó a veszélyhelyzet elhárítása és következményeinek enyhítése érdekében létrehozott támogatási jogviszonyok vonatkozásában nem kellett alkalmazni az Áht. azon rendelkezéseit, amelyek a köztartozásra22 , a biztosíték nyújtására23 vagy a benyújtott pályázatok tartalmi elemeire24 vonatkoztak. Azon támogatási jogviszonyok esetében, amelyek nem a 173/2020. korm. rendelet 2. §-a szerinti jogviszonyok, a veszélyhelyzet időtartama alatt az Áht. 50/A §-át azzal az eltéréssel kellett alkalmazni, hogy a támogató által kikötött biztosíték rendelkezésre állását legkésőbb a veszélyhelyzet megszűnését követő harminc napon belül kell biztosítani azzal, hogy ha azt nem az államháztartási jogszabályoknak és a támogató által előírtaknak megfelelően biztosítja a kedvezményezett, a támogató jogosult azonnali hatállyal25 viszszavonni a támogatást.

A fent taglalt támogatási jogviszonyokban jelentkező nehézségekre a 173/2020. korm. rendelet 4. §-a szerinti felsorolás sok mértékben megoldást mutatott a jogviszonyban lévő felek számára. A hivatkozott rendelkezés értelmében a kedvezményezett támogatási igényének csak a támogatásból megvalósítani tervezett tevékenységet és a részletes költségtervet kell tartalmaznia26 , az Ávr. 75. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott27 aláíráskép igazolására benyújtható a harminc napnál nem régebben hitelesített másolat, valamint a kedvezményezett nyilatkozata arról, hogy az abban foglaltakban változás nem történt.

Mindezen jogszabályi rendelkezéseket követően az egyik legfontosabb eltérő rendelkezés a 173/2020. korm. rendelet 4. § (1) bekezdésének g) pontja volt. Tekintettel arra, hogy a kedvezményezettek sok esetben rendezvények, konferenciák vagy külföldi utazások megszervezésére is nyújtanak be támogatás iránti kérelmet, így e jogviszonyok esetében a támogatott tevékenység megvalósítása kérdéses lett, így a teljesítési határidő hosszabbítása már

nem adott kellő megoldást. Az Ávr. 95. § (1) bekezdése rögzíti, hogy a támogatási szerződés módosítása nem irányulhat a támogatott tevékenység eredeti céljának megváltoztatására. Ám a hivatkozott rendeleti szabályozás lehetővé tette, hogy a támogatási szerződésben rögzített támogatási cél – a kedvezményezett indokolt kérelme alapján – módosítható legyen, ha az eredeti támogatási cél szerinti felhasználás a veszélyhelyzet miatt előreláthatólag tartós akadályba ütközik, és az nem jár a támogatási összeg növekedésével. Így a kedvezményezettek jelen különleges jogrend esetén jelentős mértékben tudták módosítani a feladattervüket, ezáltal a teljesítési határidejét is anélkül, hogy a támogatás meghatározott vagy teljes részét visszafizetni kényszerültek volna.

Mindezt összegezve azt láthatjuk, hogy a veszélyhelyzet idején a kormányrendeleti szabályozások jelentős hatással bírtak minden kötelmi viszonyra, köztük a támogatási jogviszonyokra. A veszélyhelyzet és a kijárást korlátozó rendelkezések kihirdetésével a kötelmi jogviszonyok teljesítési határidejének meghosszabbítása vált szükségessé, amelyet a visszterhes jogviszonyok esetében a felek – akár elektronikus aláírást alkalmazva – közös megegyezéssel tudtak módosítani, ám bizonyos atipikus esetekben rendeleti szintű szabályozás vált szükségessé. Így az az általános elv lépett életbe, hogy jogszabály a kötelmi, szerződéses jogviszonyok lényeges tartalmi elemeit csak

A veszélyhelyzet idején a kormányrendeleti szabályozások jelentős hatással bírtak minden kötelmi viszonyra, köztük a támogatási jogviszonyokra.

kivételes esetben, valamelyik fél lényeges jogos érdekének védelmében módosíthatja. Ezen elv alapján kerülhetett deklarálásra többek között a 85/2020. korm. rendelet, valamint a 173/2020. korm. rendelet teljesítési határidő meghosszabbítására vonatkozó jelentős rendelkezései.

2. A vis maior intézményre gyakorolt hatások A járvánnyal összefüggő hatósági korlátozások, előírások, közlekedési nehézségek nemcsak a hatályos szerződések teljesítésében okoztak jelentős késedelmet, hanem a szerződések teljesítése is jelentős nehézségekbe ütközött, azaz a teljesítés objektív okokból, véglegesen lehetetlenné vált. Elsőként azt kell megvizsgálni, hogy ezen objektív körülmény vis maiornak tekinthetők-e.

Az Egészségügyi Világszervezet (a továbbiakban: WHO) döntése alapján a COVID-19-járvány világjárványnak minősül, amelynek különböző intenzitású következményei vannak minden országban. Ilyen következmények a közegészségügyi, a biztonsági célú személyek mozgását érintő korlátozásokat és a kedvezőtlen gazdasági folyamatokat28 eredményező intézkedések.

A Ptk. a vis maior fogalmát, definícióját nem határozza meg, de a kontraktuális vagy deliktuális felelősség körében objektív elemeket rögzít mint felelősség alóli mentesülés. A Ptk. a szerződéses, azaz a kontraktuális viszonyokban szigorít. Kötelmi jogviszonyokban a kárfelelősség alóli mentesüléshez nem elegendő úgy eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Ebben az esetben kizárólag akkor mentesülhet valaki, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa.29

A vis maior természeti vagy emberi erő által nem befolyásolható erőt jelent, amely alatt általában természeti katasztrófát (például árvíz, földrengés, járvány), politikai-társadalmi eseményt (például háború, forradalom) vagy akár állami intézkedéseket (például kereskedelmi bojkott) is magába foglalhat. Így a Ptk. által megfogalmazott rendelkezéseknél jól látható, hogy a vis maior olyan események gyűjtőfogalmát jelenti, amelyek a felek ellenőrzési körén kívül következtek be. Ennek értelmében a már megkötött szerződések vonatkozásában a COVID-19-világjárvány megjelenése vis maiornak minősül. Azonban e járvány, valamint az annak eredményeként meghozott védelmi intézkedések hatásait és így annak vis maior létét minden egyes szerződésnél külön-külön vizsgálni kell.

Minderre tekintettel a szerződések és a kötelmek viszonylatában megállapítást nyert, hogy a feleknek a jövőben mindenképp rendelkezniük kell arról, hogy a bekövetkező vis maior esetében milyen módon kötelesek eljárni az adott kötelmi jogviszonyban. Célszerű rögzíteni azt, hogy milyen körülményeket zárnak ki a vis maior köréből, milyen oksági kapcsolatnak kell fennállnia a bekövetkezett esemény és a kötelem között, továbbá milyen értesítési és egyéb eljárási, valamint milyen kárenyhítési, elhárítási kötelezettség terheli a feleket30 .

Azt is meg kell vizsgálni részletesen, hogy mi történik abban az esetben, ha a felek nem kötöttek ki vis maiorra vonatkozó klauzulát a kötelmi jogviszonyukban.

A Ptk. 6:34. §-a értelmében a szolgáltatást a kötelem tartalmának megfelelően kell teljesíteni, azaz abban az esetben, ha a felek speciális vis maior rendelkezésekben nem állapodtak meg, jelen hivatkozott rendelkezést kell alkalmazni és a szerződést a kötelem tartalmának megfelelően teljesíteni31 . Amennyiben a teljesítés a kialakult helyzet okán lehetetlenné válik, úgy szerződésszegés32 történik. Szerződésszegés esetén a sérelmet szenvedett fél jogosult a szolgáltatás teljesítésének követelésére33 .

A Ptk. 6:140. §-a szerint ha a szerződésszegés következtében a jogosultnak a szerződés teljesítéséhez fűződő érdeke megszűnt, elállhat a szerződéstől, vagy ha a szerződéskötés előtt fennállt helyzetet természetben nem lehet visszaállítani, felmondhatja, ha a Ptk. eltérően nem rendelkezik. Ám az elállás vagy felmondás esetében a felek kötelesek egymással elszámolni, valamint aki a szerződés megszegésével a másik félnek kárt okozott, fő szabályként köteles azt megtéríteni. A kötelezett csak akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa.34

A Ptk. magyarázata35, valamint a kialakult bírói gyakorlat alapján egyértelműen megállapítható, hogy a világjárvány és az ellene történő védekezést szolgáló intézkedések és korlátozások a felek ellenőrzési körén kívül eső körülményeknek minősülnek a szerződéses jogviszonyokban. De a kötelezettnek nem elegendő a világjárványra hivatkoznia mint ellenőrzési körén kívüli körülmény. Azt is bizonyítania kell, hogy közvetlen módon ok-okozati viszony áll fenn e körülmény és a szerződésszegés között. Az okozati összefüggésen túl a kötelezettnek azt is bizonyítania kell, hogy ezek a körülmények a szerződéskötéskor objektíve nem voltak előre láthatók, valamint hogy a szerződés teljesítésekor nem volt tőle elvárható a teljesítést akadályozó körülmény elkerülése vagy a kár más módon történő elhárítása.

A fentebb hivatkozott rendelkezések okán jól látható, hogy a felelősség alóli mentesítés érdekében nem elég a világjárványra történő hivatkozás. A kötelezett a teljesítés érdekében köteles minden elvárhatót megtenni, így például a kialakult helyzetről, késedelem esetén a várható teljesítési időpontról értesíteni a jogosultat, elősegítve ezzel a jogosult várható kárának minimalizálását.36 Hangsúlyozandó, hogy minden kötelmi jogviszony vonatkozásában külön-külön szükséges a vis maior, a szerződésszegés és a mentesülési feltételek vizsgálata. Ez különösen fontos azon szerződésekre, amelyek a járvány-, illetve a veszélyhelyzeti időszakokban kerültek megkötésre, tekintettel arra, hogy e szerződéskötések esetében a feleknek már eleve számolniuk kellett a járvánnyal és a meghozott intézkedésekkel, a közlekedési akadályokkal. E kötelmek létrehozása során a felek akkor járnak el helyesen, ha a szerződésekben a járványhelyzettel összefüggő, teljesítést befolyásoló körülményeket, lehetséges eseteket a szerződésben részletesen szabályozzák.

Azt is ki kell emelni, hogy a járványidőszakkal járó élénk nemzetközi és hazai gazdasági változások, mint az árfolyamváltozások bizonytalansága nem tekinthető feltétlenül olyan körülménynek, amelyekkel a feleknek eleve nem kellett számolniuk. A szerződő felek gazdasági ellehetetlenülése és a hozzá vezető külső okok önállóan sem minősülnek kimentési oknak vagy vis maiornak. Az állami intézkedések, behozatali, kiviteli tilalmak, devizakorlátozások már lehetnek kimentési okok vagy vis maior. Így a szerződések esetében a kimentési ok

vagy vis maior megítélését nagymértékben befolyásolják az adott időszakra vonatkozó hazai és nemzetközi előírások.37

A szerződő fél a kialakult helyzet orvoslása érdekében a bíróság általi szerződésmódosítást is kérheti a Ptk. 6:192. §-a alapján. A bírósági úton történő szerződésmódosításra azonban csak abban az esetben van lehetőség, ha a felek között tartós jogviszony jött létre, és a szerződés megkötését követően előállott körülmény következtében a szerződés változatlan feltételek melletti teljesítése lényeges jogi érdeket sértene, a körülmények megváltozásának lehetősége a szerződés megkötésének időpontjában nem volt előre látható; a körülmények megváltozását nem a fél idézte elő; és a körülmények változása nem tartozik rendes üzleti kockázata körébe. Azonban a bíróság ebben az esetben is csak úgy módosíthatja a szerződést, hogy egyik fél lényeges jogi érdekét se csorbítsa meg.

Összegzés A 2020-ban megjelenő és a WHO által is megállapított COVID-19-világjárvány nemcsak az egészségügy területén okozott és okoz rengeteg kihívást, hanem a jog területén is, érintve ezzel Magyarország különleges jogrendjét és a kötelmi viszonyok lényeges tartalmi elemeit.

A 40/2020. korm. rendelet megalkotásával Magyarországon veszélyhelyzet került kihirdetésre, megkezdődött a kormány védekezési intézkedéseinek rendeleti formában történő kodifikálása. A veszélyhelyzet időszaka, valamint a kijárási korlátozást elrendelő szabályok alapján a már létrejött kötelmek teljesítése jelentős késedelembe estek vagy akár teljes mértékben ellehetetlenültek. Természetesen a szerződő felek a szerződéses akaratuknak megfelelően a kötelmeket közös megegyezéssel módosíthatták vagy felbonthatták, így a járvány okozta határidő-hoszszabbítás vagy ellehetetlenülés megoldható volt, akár minősített elektronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentumok útján is.

Ám azon kötelmek esetében, amelyeknél a felek nem tudták megoldani a módosítást vagy felbontást, és a vis maiorra vonatkozó klauzulát sem rögzítették a szerződésükben, a Ptk. szerződésszegésre vonatkozó klauzulái léptek életbe. Ez esetben a szerződést szegő fél kimentési okként hivatkozhat a járványra, ám bizonyítania kell, hogy közvetlen ok-okozati öszszefüggés áll fenn a járvány és a szerződésszegés között. Továbbá azt is bizonyítania kell, hogy ezek a körülmények a szerződéskötéskor objektíve nem voltak előre láthatók és hogy a szerződés megkötésekor nem volt tőle elvárható a teljesítést akadályozó körülmény elkerülése vagy a kár más módon történő elhárítása.

Így az mindenképp hangsúlyozandó, hogy a veszélyhelyzetet okozó járványra mint vis maiorra történő hivatkozás azon esetekben állja meg a helyét, amikor a szerződés a veszélyhelyzet előtt került megkötésre, hisz a felek akkor még nem számolhattak e szerződést befolyásoló külső objektív tényezővel.

A már hivatkozott Ptk.-rendelkezésnek megfelelően a szerződőd fél a szerződésmódosítást tartós jogviszonyok esetében a bíróságtól is kérheti, de e megoldás a bírói gyakorlat alapján is egy rendkívül kivételes eszköz, amely nem szolgálhat valamely fél rendes üzleti kockázata körébe eső körülmények enyhítésére vagy azok továbbhárítására.

A veszélyhelyzet megjelenésével a másik jelentősnek mondható jogi kérdés az volt, hogy módosíthatja-e jogszabály a polgári jogi kötelmek lényeges tartalmi elemeit, így a teljesítési határidőket. A Ptk. és az államháztartást szabályozó rendelkezések általi atipikus támogatási jogviszony vonatkozásában a rendeleti úton történő módosítás szükségessé vált. Így többek között a 85/2020. korm. rendelet, valamint a 173/2020. korm. rendelet rendelkezései segítették a veszélyhelyzet okozta mind gyakorlati és jogi problémák áthidalását, megakadályozva ezzel a már létrejött támogatási jogviszonyok ellehetetlenülését.

A 2020. március 11-én kihirdetett veszélyhelyzet megszüntetéséről szóló 282/2020. (VI. 17.) korm. rendelet kihirdetésével 2020. június 18-án Magyarországon megszűnt a veszélyhelyzet, így a veszélyhelyzet ideje alatt megalkotott valamennyi rendelet hatályát vesztette. Ezzel azonban a jogalkotóknak nem szűnt meg a feladatuk, hisz a veszélyhelyzet okozta további hatások, valamint a folyamatos készültség és védekezés jelentős jogszabályi módosításokat igényelt és a mai napig igényel. A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény indoklása értelmében a veszélyhelyzeti jogalkotás által érintett tárgykörökben az Országgyűlés a jogbiztonság érvényesülése érdekében a veszélyhelyzet idején létrejött jogviszonyokat, illetve jogi várományokat úgy szabályozza a veszélyhelyzetet követően, hogy a szabályozási átmenet egyértelműen és kiszámíthatóan biztosított legyen, és a szabályozási környezet változatlansága törvényben garantált legyen.

Mindezek alapján a veszélyhelyzetet követően is jelentős jogszabályi módosítások, kodifikálások mentek végbe, így többek között a költségvetési törvény is módosításra került, és a Gazdaságvédelmi akcióterv kidolgozása is megtörtént a veszélyben lévő szektorok38 támogatására. Öszszességében elmondható, hogy 2020-ban a magyar jogszabályok jelentős változásban, fejlődésben voltak és vannak. 

* A Magyar Ügyvédi Kamara Jogtanácsosi Tagozata 2020-ban pályázatot írt ki pályakezdő jogtanácsosok számára a következő témakörben: A rugalmas munkavégzés és digitalizációs megoldások. Jelen tanulmány a pályázat egyik díjazottja.

Jegyzetek

1 https://hu.wikipedia.org/wiki/2020-as_COVID%E2%80%9319-koronav%C3%ADrusj%C3%A1rv%C3%A1ny_Magyarorsz%C3%A1gon 2 TRÓCSÁNYI László és SCHANDA Balázs

CSINK Lóránt közreműködésével:

Bevezetés az Alkotmányjogba; Az Alaptörvény és Magyarország alkotmányos intézményei; HVG¬ORAC Lap¬ és

Könyvkiadó Kft. Budapest; 2013. (a továbbiakban: TRÓCSÁNYI L. és SCHAN

DA B., CSINK L. i.m.) 471–¬472. o. 3 TRÓCSÁNYI L. és SCHANDA B., CSINK

L. i.m.TRÓCSÁNYI L. és SCHANDA B.,

Csink L. i.m. 465.–469. o. 4 TRÓCSÁNYI L. és SCHANDA B., CSINK

L. i.m.Tr66. o. 5 A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 3. § 5. pontja szerint katasztrófa: a veszélyhelyzet kihirdetésére alkalmas, illetve e helyzet kihirdetését el nem érő mértékű olyan állapot vagy helyzet, amely emberek életét, egészségét, anyagi értékeiket, a lakosság alapvető ellátását, a természeti környezetet, a természeti értékeket olyan módon vagy mértékben veszélyezteti, károsítja, hogy a kár megelőzése, elhárítása vagy a következmények felszámolása meghaladja az erre rendelt szervezetek előírt együttműködési rendben történő védekezési lehetőségeit, és különleges intézkedések bevezetését, valamint az önkormányzatok és az állami szervek folyamatos és szigorúan összehangolt együttműködését, illetve nemzetközi segítség igénybevételét igényli. 6 A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 19. § (3) bekezdésének i) pontja szerint az Országgyűlés az alkotmányos rend megdöntésére vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló fegyveres cselekmények, továbbá az élet és vagyonbiztonságot tömeges méretekben veszélyeztető, fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett súlyos erőszakos cselekmények, elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén (a továbbiakban együtt: szükséghelyzet) szükségállapotot hirdet ki. 7 TRÓCSÁNYI L. és SCHANDA B., CSINK

L. i.m. Tr6–87. o. 8 Ez az Alaptörvényben megjelölt sarkalatos törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény. 9 A korábbi Alkotmánnyal ellentétben, amely nem tartalmazott határidőt a veszélyhelyzetben meghozott rendeletek vonatkozásában. 10 TRÓCSÁNYI L. és SCHANDA B., CSINK

L. i.m.Tr88. o. 11 FEKETE Gábor: Jogalkotás kontra koronavírus Hogyan reagált a jog a járványra itthon és a szomszédos országokban? https://www.jogiforum.hu/hirek/41840; 2020. 10. 17. 12 VÉKÁS Lajos: A Polgári Törvénykönyv magyarázatokkal; Complex Kiadó Jogi és

Üzleti Tartalomszolgáltató Kft; Budapest. 2013. 512–13. o. 13 https://www.mnb.hu/letoltes/ejognyilkorlevel.pdf 14 HOMOKI Péter, Homoki Ügyvédi Iroda:

Írásbeliség a járványügyi veszélyhelyzet idején, https://arsboni.hu/irasbelisegajarvanyugyiveszelyhelyzetidejen/

Budapest, 2020. 10. 17. 15 Budapest Főváros Kormányhivatala:

Földhivatali ügyintézés koronavírus idején; Jogászvilág. https://jogaszvilag. hu/napi/foldhivataliugyintezeskoronavirusidejen/ Budapest; 2020. 10. 17. 16 Egyes veszélyhelyzeti normák: 140/2020. (IV. 21.) korm. rendelet (Különösen: 4., 6., 7., 8., 25. § (2) bekezdés) 92/2020. (IV. 6.) korm. rendelet (különösen: 1. §) 69/2020. (III. 26.) korm. rendelet (különösen: 1. §) 17 A támogatási szerződés speciális, atipikus jogviszonyt hoz létre a felek között; ennek sajátossága, hogy a feleket illető egyes jogok és kötelezettségek tekintetében magánjogi, míg a támogatás odaítélése, a pályáztatás, a közbeszerzés, a felhasználás ellenőrzése, a szankciók és egyebek tekintetében – jogszabály által meghatározott tartalmú – közjogi jellegű szerződési elemeket hordoz magában [1/2012. (XII. 10.) KMKPKvélemény]. 18 A magánjog a privát autonómia joga, amely biztosítja és oltalmazza a személyek önálló, más hatalomtól független, autonóm kapcsolatait, autonóm társadalmi ogi zervezkedéseit, egymáshoz fűződő személyi és vagyoni viszonyait, szervezeti viszonyait, és amely – az állami befolyás különféle eszközeivel és módszereivel, továbbá a magánjog szervező szerepe révén – kijelöli az egyéni és szervezeti autonómia határait. LÁBADY

Tamás: A magyar magánjog, általános rész; Dialógus Campus Kiadó, Budapest, écs. 2002. 20. o. 19 85/2020. Korm. rendelet 18. § (2) bekezdése értelmében. 20 A pénzforgalom lebonyolításáról szóló 35/2017. (XII. 14.) MNBrendelet 3. számú mellékletének II. Egyes pénzforgalmi nyomtatványok cím alatti 4. pontja szerinti minta alapján. 21 A 173/2020. Korm. rendelet 2. §a értelmében a veszélyhelyzet elhárítása és következményeinek enyhítése érdekében létrehozott támogatási jogviszony az a jogviszony, amelyet megalapozó támogatási döntést a támogató a fejezetet irányító szerv vezetője jóváhagyása alapján hozza meg. 22 Áht. 50. § (4) bekezdése alapján. 23 Áht. 50/A. értelmében. 24 Ávr. 69. § (1) bekezdés g)j) pontjai értlemében. 25 Ávr. 96. § értelmében. 26 az Ávr. 69. § (1) bekezdés e) pontjától eltérően. 27 Ávr. 75. § (3) bekezdése alapján, az államháztartáson kívüli kedvezményezett a támogatási szerződés megkötéséhez vagy - ha a pályázati kiírás lehetővé teszi - legkésőbb a költségvetési támogatás folyósítását megelőzően a kedvezményezett a támogató rendelkezésére bocsátja; a) a nevében aláírásra jogosult személy vagy személyek ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett vagy közjegyző által hitelesített aláírásmintáját vagy az aláírásminta közjegyző által hitesített másolatát. 28 plldául.:recesszió, drasztikus viszszaesés a turizmusban, valamint a szolgáltató sektorban, ezáltal munkanélküliség… tb. 29 DR. HORTOBÁGYI Sándor, DR. TÖRTÖK

Ingrid: Vis maior mint jogi kategória; https://www.jogado.hu/vismaiormintjogikategoria/. Budapest. 2020. 10. 17. 30 GYÖRFITÓTH Péter: A COVID19 mint potenciális vismaior esemény hatása a magánjogi szerződéses jogviszonyokra; https://blogs.dlapiper. com/advocatus/2020/04/acovid19mintpotencialisvismaioresemenyhatasaamaganjogiszerzodesesjogviszonyokra/. Budapest. 2020. 10. 17. 31 Pacta sunt servanda. 32 A Ptk. 6:137. §-a alapján a szerződés megszegését jelenti bármely kötelezettség szerződésszerű teljesítésének elmaradása. 33 Ptk. 6:138. §. 34 Ptk. 6:142. § értelmében. 35 VÉKÁS Lajos: A Polgári Törvénykönyv magyarázatokkal; Complex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft; Budapest. 2013. 604.05. o. 36 DR. RÁKOSI Ferenc: Miként hat a járvány a szerződésekre 1. htps:// perfekt.blog.hu/2020/03/25/mikent_hat_a_jarvany_a_szerzodesekre.

Budapest, 2020. 10. 17. 37 DR. RÁKOSI Drrenc: Miként hat a járvány a szerződésekre 1. https:// perfekt.blog.hu/2020/03/25/mikent_hat_a_jarvany_a_szerzodesekre.

Budapest, 2020. 10. 17. 38 turizmus, kulturális szolgáltatást végző szektorok, vendéglátás stb.