Ördög a részletekben
Az „is” esete a jogi képviselettel Köztudott, hogy a jogszabályok szövegének értelmezésekor akár egy írás jelnek is döntő jelentősége lehet, hát még egy kötőszónak. Jelen esetben az egyébként ártalmatlan „is” kötőszóról van szó, amelynek figyelembe vétele a vádindítvány elfogadását eredményezheti, figyelmen kívül hagyá sa viszont annak elutasítását vonhatja maga után – ha az eljáró bíró is tisztában van a jelentőségével. Ezért talán érdemes megnéznünk, hogy miről is van szó. Dr. Fázsi László PhD tanácselnök, Nyíregyházi Törvényszék
szerű elkészítése egy képzett ügyvéd számára elvileg aligha okozhat problémát. A gyakorlat azonban gyakran megcáfolja az elméleti feltevéseket. Ez a büntetőeljárásjog területén leginkább változatlanul a pótmagánvádas ügyekben hozott határozatok felülbírálata során tapasztalható. 2. A kinek kell aláírnia kérdése
Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében legújabban a vádindítvány aláírására vonatkozó törvényi rendelkezés értelmezésének kérdése tekinthető leginkább problematikusnak a talán nem kellően (vagy nagyon is1) következetes jogalkotói meg-
A Be. 788. §-ának (1) bekezdése szerint: A pótmagánvadas eljárásban a sértett jogi képviselete kötelező. A Be. 793. §-ának (1) bekezdése szerint pedig: A vádindítványt a jogi képviselő is ellátja aláírásával, illetve minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírásával. Az is kötőszó itt nyelvtani értelmét tekintve annak kifejezését jelenti, hogy az aláírási kötelezettség két személyre: a sértettre és a meghatalmazott képviselőjére egyaránt vonatkozik, vagyis a vádindítványt mindkettőjüknek el kell látnia aláírásával.2 A felhívott törvényi rendelkezések egybevetésének eredményeként tehát az állapítható meg, hogy miközben a törvény arra kötelezi a sértettet, hogy amennyiben pótmagánvádlóként kíván fellépni, úgy gondoskodjon jogi képviselőről, aki egyetlen kivételtől eltekintve az ő törvényes jogait gyakorolhatja, addig egy másik rendelkezésével ezt felülírja, mivel a büntetőigény érvényesítéséhez elengedhetetlen vádindítvány benyújtásához való jogát a meghatalmazott képviselője nem gyakorolhatja a nevében eljár-
Az anyagi igazság érvényre jutásához okvetlenül, az ügyfél pernyertességének eléréséhez pedig lehetőség szerint el kell kerülni az eljárásjog útvesztőit. 1. Az alaki feltételek jelentősége
Egy jogász természetesen tisztában van azzal is, hogy az anyagi igazság érvényre jutásához okvetlenül, az ügyfél pernyertességének eléréséhez pedig lehetőség szerint el kell kerülnie az eljárásjog labirintusának útvesztőit, amelyekkel még a joggal való visszaélés veszélyének hiányában és a iura novit curia elvének figyelembevételével is számolnia kell, mert különben a céljának eléréséhez vezető úton a legnemesebb szándéka ellenére is könnyen elbukhat. Ilyen cél lehet a sértetti büntetőigény elérésének elősegítése a jogi képviselet elvállalásával. Ennek első lépése a vádindítvány benyújtása, amelynek szakÜgyvédek Lapja 2021 | 2
oldás következtében, amelynek lényege a következőkben foglalható össze. A büntetőeljárásról szóló 2017. évi 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 10. § (1) bekezdésének 7. pontja szerint jogi képviselő az ügyvéd és az ügyvédi iroda, ha a) a sértett stb. meghatalmazott képviselőjeként, b) a pótmagánvádló képviseletében jár el. A Be. 61. §-a szerint: (1) A sértett, a vagyoni érdekelt helyett – ha e törvény nem ír elő személyes eljárási kötelezettséget – az általa vagy a törvényes képviselője által meghatalmazott képviselő is eljárhat. (2) A meghatalmazott képviselő a képviselt személy e törvény szerinti jogait gyakorolhatja.
va, noha a személyes eljárási kötelezettség körén kívül eső eljárási cselekményről van szó. Ez az ellentmondás nem indokolható azzal sem, hogy nyilván a sértett emelhet vádat, nem pedig a jogi képviselője. A pótmagánvádlói fellépés törvényességét viszont a bíróságnak vizsgálnia kell annak jelentőségére tekintettel, hogy a pótmagánvádas eljárásban a bíróságnak elsődlegesen abban a kérdésben kell állást foglalnia, hogy a bírósági eljárás lefolytatásának alaki (eljárásjogi) feltételei fennállnak-e.3 Mindebből következően a bíróságnak a Be. 793. §-ának (3) bekezdésére figyelemmel az alaki és tartalmi szempontból
5
