Iránytű
A jogászi munka digitalizációjának fejleményei és kihívásai* A következő kiemelt kérdésekkel foglalkozom: 1) A jogászi munkavégzés digitalizációja azonos ütemben zajlik-e, mint más ágazatok digitalizációja? Amennyiben elmarad a globális trendektől, annak mi az oka? 2) Milyen digitális jogászi munkaeszközök terjedtek el széles körben Magyarországon, és hogyan viszonyul ezek fejlettségi szintje más ágazatok munkaeszközeinek fejlettségéhez? 3) Milyen tényezők befolyásolják a digitalizációs kísérletek sikerességét a jog területén?
A XXI. század a digitalizáció koraként fog helyet kapni az emberiség tör ténelmében. A társadalom, a gazdaság és az államigazgatás minden alrendszerét egyre fokozódó sebességgel formálják át a digitális problé mamegoldás eszközei, felváltva az analóg (manuális vagy klasszikus értelemben véve gépesített) munkavégzés megszokott formáit. A Schwab (2016) által Negyedik Ipari Forradalomként elnevezett társadalmi-gazda sági jelenség legfontosabb szervező erői: a digitalizáció és általában véve az informatikai ágazat lendületes fejlődése (Schwab 2016, p 19) A jövőbe vezető út a tudásalapú társadalom és a tudásalapú gazdaság kialakulá sához látszik vezetni az emberiséget, amelynek meghatározó mozgatóru gója a digitalizáción túl a mesterséges intelligencia, a big data és a digi tálisan mobil szolgáltatások online térbe történő átköltözése, például: webszolgáltatások, felhőalapú szolgáltatások, távfelügyeleti és távvezé relt rendszerek. De hova vezet ez az út? Dr. Ungváry Botond ügyvédi kamarai tag, jogtanácsos
1. Bevezetés
A szakirodalomban a jelenség számos egyéb elnevezéssel is előfordul, így például Ipar 4.0 (Szalavetz, 2018), információs forradalom (Simai, 2019), big data korszak (Gyekiczky, 2018, p2–4), a mesterséges intelligencia aranykora (Luo–Meng–Cai, 2018, p850). E tanulmányban még digitális forradalom. Akárhogy is nevezzük, a szakirodalom egyetértése alapján (i) az informatikai fejlődés globálisan és Magyarországon is folyamatos, illetve gyorsul („akár havonta le lehetne cserélni a műÜgyvédek Lapja 2021 | 2
szerparkot” (Nagy, 2011, p10), valamint (ii) a globalizáció és a digitális forradalom útja is egyirányúnak tűnik. „Az országok különböző sebességgel ugyan, de azonos irányba haladnak: az ipari társadalomból a tudásalapú, digitalizált társadalom felé” (Friedman, 2006, p238, p433–437). A változások sebessége és intenzitása azonban országonként, sőt ágazatonként is eltérő. Tanulmányomban a jogászi munkavégzés digitalizációjának mai állapotát vizsgálom a globális trendek és az elérhető technológiák által nyújtott lehetőségek tükrében.
A tanulmány terjedelmi korlátai miatt a digitalizáció munícióját adó technológiák közül csak a mesterséges intelligencia (röviden: AI) alkalmazási lehetőségeire, korlátaira hívom fel a figyelmet. A választásnak az is indoka, hogy az AI-alapú jogi szoftverek fejlesztése területén szerzett gyakorlati tapasztalataim alapján hitelesebb és pontosabb információkkal szolgálhatok a többi, egyébként nem kevésbé izgalmas és ígéretes területtel (például big data) összevetve. 2. A digitalizáció trendjei 2.1 Belépés a digitalizáció kapuján
A gyorsuló informatikai fejlődésnek köszönhetően napjainkra lehetővé vált a nagy mennyiségű adathalmazokban végzett hatékony és időtakarékos keresés (Simai, 2019). Ennek köszönhetően szinte az összes gazdasági tevékenység kapcsán jelentősen csökkent az adminisztratív, illetve az adatgyűjtési feladatok elvégzéséhez szükséges idő- és erőforrásigény. Az olyan hatalmas méretű adatbázisok, mint az Országos Széchényi Könyvtár Központi Katalógusa (http://nektar1.oszk.hu/librivision_hun.html) vagy a Magyarországon 2017. november 1-jétől működő Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (https://www.eeszt.gov.hu/hu/nyito-oldal) egészségügyi dokumentumokat és betega-
31
