24
Iránytű
Teljesítési határidők és a vis maior
A veszélyhelyzet és a rendeleti jogalkotás hatása a polgári jogi kötelmekre* 2019 decemberének végén a kínai Vuhanban megmagyarázhatatlan vírusos tüdőgyulladásos megbetegedések eseteire lett figyelmes a nemzetközi sajtó. A betegség később COVID-19 néven vált ismertté. Magyarország érintettségére felkészülve a kormány már 2020. január 31-én, a Koronavírus-járvány Elleni Védekezésért Felelős Operatív Törzs felállításáról szóló 1012/2020. (I. 31.) korm. határozattal létrehozta az operatív törzset. Az első megbetegedést 2020. március 4-én jelentette be a miniszterelnök. A járvány megjelenése után, március 11-én orszá gos veszélyhelyzetet hirdettek ki, amellyel különleges jogrend lépett életbe Magyarországon.1 Mindezzel jelentős kihívások elé került a jog világa is, hiszen a járvány, valamint a járvány elleni védekezés rengeteg atipikus problémát eredményezett mind a jogalkotás, mind a kötelmek terén. A járvánnyal szemben a jogalkotás is felvette a harcot. Dr. Kőnig Dorottya jogtanácsos, ügyvédi kamarai tag
I. Rendeleti jogalkotás a veszélyhelyzet idején
2011. december 31-én hirdették ki Magyarország Alaptörvényét (a továbbiakban: Alaptörvény), amelynek 48¬54. cikke alapján újraalkotta a különleges jogrend esetköreit. Az Alapörvény mögötti különleges jogrendet érintő meghatározó szabályozási filozófia az alkotmányközpontú elmélet, amely a különleges állapotra mint alkotmányos lex specialis tekint.2 Ennek eredményeképp az alaptörvényi kategóriarendszer a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény (a továbbiakban: Alkotmány) utolsó hatályos szövege szerinti esetkörökhöz képest rendszerezési és dogmatikai pontosításokon esett át. Így a jelenleg hatályos Alaptörvény fentebb hivatkozott cikkei alapján Magyarország különleges jogrenden belül az arányosság elvén alapulva hat fokozatot, illetve típust különböztet meg: 1. rendkívüli állapot; 2. szükségállapot; 3. megelőző védelmi helyzet; 4. terrorveszélyhelyzet; 5. váratlan támadás; 6. veszélyhelyzet.
A fentebb meghatározott típusok differenciálása elsődlegesen történelmi meghatározottságú3, de a történelmi tapasztalatok mellett a világ biztonsági környezetének alakulását is hivatott lekövetni. Erre a legjobb példa, hogy 2016. június 1-jén hatályba lépett Magyarország Alaptörvényének hatodik módosítása, amellyel a terrorveszélyhelyzetet mint az Alaptörvény legújabb különlegesjogrend-típusát kodifikálta. A módosítás indoklása alapján a világban olyan új biztonsági kihívások jelentek meg, amelyek a korábbi, klasszikus államközi fenyegetésekre adott különleges jogrendi válaszokkal nem kezelhetők hatékonyan és a szükségesség-arányosság követelményeit betartva. Olyan típusú alkotmányveszélyeztető helyzetek alakulhatnak ki, amelyekkel szemben az alkotmány által biztosított keretek között nem elég hatékony a védekezés. A különleges állapotok jogának elsődleges célja nem csupán a hatékony védekezés és kezelés, hanem az is, hogy minél hamarabb helyre tudjon állni a normális alkotmányos rend. Így a különleges állapotok részletszabályait két csoportba sorolhatjuk; a hatékonyságot szolgáló, valamint a visszaélést gátló részletszabályokéba.4
Az Alaptörvény 53. cikk (1) bekezdése értelmében a kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén, valamint ezek következményeinek elhárítása érdekében veszélyhelyzetet hirdethet ki és sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet be. A veszélyhelyzet a különleges jogrendek közül az egyetlen olyan típus, amely nem Magyarország fegyveres védelmével kapcsolatos. A veszélyhelyzet-állapot a katasztrófa5 mielőbbi megakadályozására törekszik a következmények csillapítása és minimalizálása mellett. Mindennek értelmében a veszélyhelyzet szabályai a katasztrófaszituációkat kodifikáló hatályos jogszabályi környezetben, azaz a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Kat.) kerültek meghatározásÜgyvédek Lapja 2021 | 2
