2
Nagyító alatt
Van jobb!
Állami bíróság helyett eseti választottbíráskodás, Pp. helyett Mintaszabályzat Tudjuk: az új Pp. adottság, amivel kényszerűen együtt kell élnünk. A józan valóság ennyi és nem több választást enged: aki nem meri/akarja fölvál lalni a rizikót, s nem akarja, hogy sorozatos frusztrációi és kisebb stro ke-jai legyenek a polgári perek vitelekor, az adja föl ezt a területet és hagyja meg azoknak, akik elég bátrak, elég okosak és eléggé kötélideg zetűek ahhoz, hogy együtt tudjanak élni a hatályos perrendtartással és bírói gyakorlattal. De a rosszban lássuk meg a jót is! Az alábbiakban azt igyekszem bemutatni, hogyan tudjuk az új Pp. okozta kárainkat minima lizálni és előnyünkre fordítani annak negatív hatásait. Dr. Szlávnits László ügyvéd, Budapest
Alapesetben az állami bíróságok privilégiuma a jogviták eldöntése, ez alól azonban az állam maga enged ritka kivételt. A választottbíráskodásról szóló 2017. évi LX. törvény („Vbt.”) lehetővé teszi, hogy kereskedelmi jogviszonyokban felmerült jogvitáik eldöntését az érintettek állami bíróság helyett akár eseti, akár állandó választottbíróságra bízzák. A kulcsszó a definícióban a kereskedelmi, ám a törvény is tágan értelmezi a kereskedelmi jelzőt, így ez alatt minden kereskedelmi vagy gazdasági, szerződéses vagy szerződésen kívüli jogviszonyt érteni kell. Cikkem a kétféle választottbíróság-típus közül csak az eseti választottbíráskodással foglalkozik. Mindannyian jól tudjuk, hogy a választottbírósági ítélet hatálya ugyanaz, mint a jogerős rendes bírósági ítéleté, önkéntes teljesítés hiányában azt az állam végrehajtja. Ebből, egyebek mellett, az is következik, hogy a kereskedelmi-gazdasági életben minden további nélkül elkerülhető az új Pp. által nehezített pálya, nem vagyunk mindenképpen arra kárhoztatva, hogy megtanuljunk gúzsba kötve gátfutni. Ha tudatában vagyunk a törvényes lehetőségeinknek, ügyfeleink érdekeinek sokkal kevesebb idegeskedéssel, megaláztatással, gyorsabban – és nem utolsó sorban olcsóbban szerezhetünk érvényt.
Kedvező tapasztalatok
A BÜK-nél már negyedszázados hagyománya van az eseti választottbíráskodásnak. Az ilyen eljárást kezdeményező, illetve azokban választottbíróként részt vett kartársaktól szerzett információim alapján a tapasztalatok nagyon kedvezőek. Olyan eszköz van a kezünkben, amellyel hatékonyan ugorhatjuk át a perrendtartás mesterségesen kreált ’per-elhárító’ szabályait. Figyelem: a BÜK elnökségének ajánlása szerinti eseti választottbíráskodás mintaszabályzata teljes neve helyett itt, kifejezetten és kizárólag az egyszerűség kedvéért a „BÜK választottbíráskodás” kifejezést használom. Tudatosan vállalom az esetleges kritikát, mert szerintem fontosabb, hogy a kollégák jól értsék a jogintézmény lényegét, mintsem, hogy a terjengős és fölösleges, l’art pour l’art precizitásra törekedjek. A „BÜK-választottbíráskodás” csak a könnyebb érthetőség érdekében használt rövidítés és semmiképpen se hoz létre semmilyen intézményes kapcsolatot a BÜK és ennek elnöksége által elfogadott Mintaszabályzat szerinti választottbíróság között. A ’mi választottbíróságunkat’ tehát nem úgy kell elképzelnünk, amelynek a ’központja’ a BÜK székházában, az ’apparátusa’ pedig néhány erre kijelölt szobájában ülne. A BÜK-választottbíráskodást inkább valamiféle virtuális bíróságként kell elképzelni, legalábbis olyan értelemben, hogy ennek se központja, se épülete, se tárgyalóterme, se bírója nincs. Abban az érte-
lemben azonban nagyon is valóságos, hogy amikor az egyes eljárások a Mintaszabályzat szerint lezajlanak, akkor valóságos ügyeken, valóságos választottbírók dolgoznak és valóságos ítéleteket hoznak, amelyeket az állam végre is hajt. Pp. helyett Mintaszabályzat. Minden választottbíráskodás lényege az egyszerű, alig formalizált eljárás. A 633 paragrafusból álló Pp-hez képest a Mintaszabályzat mindössze 20 oldal és mégis tartalmazza mindazokat a fontos szabályokat, amelyek alapján a kereskedelmi-gazdasági jogvita megnyugtatóan letárgyalható és eldönthető. A választottbíráskodás alfája és ómegája a racionalitás, az egyszerűség és a gazdaságosság. Nagyon fontos aláhúzni: a kamarai választottbírósági eljárásban a Pp. nem háttérjoganyag, itt a Pp-nek semmilyen szerepe nincs, még akkor sem, ha egy bizonyos kérdésben a Mintaszabályzat nem tartalmaz rendelkezést. Éppen ez tehát a lényeg: a kamarai választottbíráskodás alkalmazásával nemcsak az állami bíróságok kiszámíthatatlan ítélkezési gyakorlatát kerülhetjük el, de kön�nyű szívvel tehetjük félre a Pp-t is. Az egyedüli eljárási szabály a Mintaszabályzat 20 oldala és mellette a józan ész. Nincs bíróság bíró nélkül
Kik lehetnek tehát a választottbírók? Nos, mi, ügyvédek, valamennyien, azaz a BÜK bármely ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos tagja. Nincs előre rögzített névjegyzék, amire valaÜgyvédek Lapja 2021 | 2
