14
Érzékeny kérdések
Miként értelmezhetjük az ügyvédi bejegyzés kapcsán az érdemtelenséget? Az érdemtelenség fogalmával gyakorló jogászként elsősorban az öröklési jogban, valamint a tartásra való érdemtelenség kapcsán találkozhatunk. Az érdemtelenség fogalmát ezekben az esetekben maga a jogalkotó segít meghatározni: ilyen a Ptk. 4:30. §, 4:87. §, 4:194. § a tartásra való érdemtelenség vonatkozásában, továbbá a Ptk.: 7:6. § az öröklésre érdemtelenség kapcsán. Az érdemtelenség fogalmával azonban a szakmai szabályaink között, így az Üttv. ügyvé di tevékenységet kizáró rendelkezéseiben is találkozhatunk. Ez nem egy esetben okozhat fejtörést a kérdést vizsgáló kamarai szerveknek. Miként értelmezhetjük tehát az ügyvédi kamarai felvételi eljárás kap csán az érdemtelenséget? Dr. Becker Tibor, a Komárom-Esztergom Megyei Ügyvédi Kamara elnöke
hogy az a társadalmi élet résztvevői – természetes és jogi személyek, egyéb szervezetek – egymás közötti zavartalan bizalma.1 Ez a bizalom lényegét tekintve egy általános társadalomi megegyezés eredménye, amelynek alapja az ügyvéd és az ügyfél kölcsönös bizalmi kapcsolata, és amely nélkül az ügyvédi tevékenység elképzelhetetlen lenne. Nem vitás, hogy az ügyvédi tevékenység döntő része feltételezi a bizalmat: az ügyfél megosztja ügyvédjével „titkait”, amelyeket az ügyvéd titokként kezel; az ügyfél átadja letéti vagy bizalmi vagyonkezelésre egyes vagyonelemeit az ügyvéd részére, és általában: legtöbb eset-
Az érdemtelenség meghatározása
Az Üttv. 22. § (1) bekezdése meghatározza, hogy ki nem jogosult az ügyvédi tevékenység folytatására, a–g) pontokban felsorolva a kizáró körülményeket. Ebben a felsorolásban az a–e) és g) pont mindegyike objektív megítélésű, míg a témánk szempontjából lényeges f) pont megítélése szubjektív, így mérlegelést igényel. Ennél a pontnál ugyanis az ügyvédi tevékenységet folytató, vagy folytatni kívánó személy kapcsán azt kell mérlegelnie a kamarai szerveknek (ez egyébként jellemzően tagfelvételi ügyben történik elsőfokon a területi kamara elnöksége, másodfokon pedig a Magyar Ügyvédi Kamara elnöksége részéről), hogy a kérelmező „az életmódja vagy magatartása miatt az ügyvédi tevékenység gyakorlásához szükséges közbizalomra érdemtelen”-e vagy sem. Hogyan határozhatjuk meg az érdemtelenség általános fogalmát, amit akár jogalkotói akaratként és „a törvény szellemeként” fel tudunk használni az Üttv. érdemtelenség fogalmának értelmezésekor is? Az egyéb jogszabályokban is meghatározott érdemtelenség fogalom lényege, hogy érdemtelennek minősül az a személy, aki súlyosan kifogásolható magatartása, életvitele miatt nem méltó valamely előnyre (tartásra, öröklésre, stb.), így az Üttv. esetében: ügyvédi tevékenység gyakorlására.
Mi is az a közbizalom?
Az Üttv. 22. § (1) bekezdés f) pontja azonban az érdemtelenség fogalmát pontosítja azzal, hogy azt „közbizalomra való érdemtelenségként” határozza meg. A következő logikus kérdés tehát: mi is az a közbizalom? A Btk. XXXIII. fejezete tartalmazza a közbizalom elleni bűncselekmények törvényi tényállásait. A közbizalom, mint e normák által védendő érték fogalmát a bűntetőjogban általában akként határozzák meg,
ben élete legfontosabb döntéseiben az ügyfél támaszkodik ügyvédjére. Bizalmi viszony ugyanis csak akkor létezhet, ha az ügyvéd becsülete, tisztessége és fedhetetlensége megkérdőjelezhetetlen. Ezen hagyományos erények az ügyvéd szakmai kötelességei.2 Vizsgálat és mérlegelés
Mikor lehet és kell kijelenteni tehát, hogy az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem méltó a közbizalomra? Ügyvédek Lapja 2021 | 2
