A Bánáti+Hartvig Építész Iroda 25 éve

Page 1



We design the buildings of tomorrow Ma tervezzük a holnap épületeit



A BÁNÁTI + HARTVIG ÉPÍTÉSZ IRODA 25 ÉVE



TARTALOMJEGYZÉK BEKÖSZÖNŐ

8

A BÁNÁTI + HARTVIG ÉPÍTÉSZ IRODA ÉPÜLETE

10

A BUDAPESTI NÉMET ISKOLA ÉS ANNAK BŐVÍTÉSE

20

CSALÁDI HÁZ A II. KERÜLETBEN

30

AQUINCUM LOGISZTIKAI KÖZPONT

34

AZ INDIAI KÖZTÁRSASÁG NAGYKÖVETSÉGÉNEK BŐVÍTÉSE

38

A DRECHSLER-PALOTA REKONSTRUKCAIÓJA

42

GONDOLATFOLYAMSZABÁLYOZÓ

50

D8 HOTEL

54

EDEN CITY CIPRUS PENINSULA RESORT

58

TISZA LAJOS IRODAHÁZ – AZ ORSZÁGHÁZ EGYKORI BÉRHÁZA

64

TÁRSASHÁZ A PAULAY EDE UTCÁBAN

70

AZ ASA GYÁLI HULLADÉKLERAKÓ TELEPE

74

KECSKEMÉT CAMPUS OKTATÁSI ÉPÜLET

76

CSALÁDI HÁZ A ZUHATAG SORON

86

VITALIS LAKÓPARK

92

A GLOBALL HOTEL BŐVÍTÉSE

96

GREEN COURT RESIDENCES

100

A WELLISCH-PALOTA REKONSTRUKCIÓJA

106

ÁRKÁD 2 BEVÁSÁRLÓKÖZPONT

112

ÁTRIUM TÁRSASHÁZ

116

ÓBUDA MIX PROJECT

118

A GERBEAUD IRODAHÁZ FELÚJÍTÁSA

124

TÁRSASHÁZ A FOGARASI ÚTON

128

BAUTRANS TRANSPORTA

130

TÁRSASHÁZ A DAGÁLY SÉTÁNYON

132

ÚJ NEMZETI GALÉRIA

136

ANGOL NYELVŰ ÖSSZEFOGLALÓK, ENGLISH SUMMARY

144 7


Fotó: Orbital Strangers

BEKÖSZÖNŐ 25 év alatt az építészettel szembeni elvárások so­ kat változtak. Most visszatekintünk az elért eredmé­ nyeinkre, amelyekre büszkék vagyunk, de látjuk a tennivalókat is, amelyek értelmet adnak további munkánknak, amelyek megoldása személyes siker­ élményt is jelent és öregbíti irodánk nevét. Noha a 25 év megszólít bennünket és összegzésre késztet, a jelen és a jövő mindig fontosabb volt számunkra. Ezért kezdődik ez a könyv az új irodánk bemutatásá­ val, amely a jelenünk, mindennapjaink meghatározó tere, amelyben végre megtaláltuk azt a karizmatikus és minden munkatársunk számára tetsző alkotóteret, amire mindig vágytunk. Ez az iroda üzenet a jövőnek arról, hogy miként képzeljük el a jövő építészetét. Azok a fogalmak, amelyeket a indulásunkkor tartot­ tunk fontosnak – ráció, funkció, kommunikáció, jövő­ orientáltság – nem veszítettek jelentőségükből, de felzárkóztak melléjük olyan szempontok, amelyeket az alapításkor még nem tartottunk döntő fontos­ ságúnak. A környezet szerepe felértékelődött, úgy is, mint városi kontextus, úgy is, mint bolygónk okos épí­ tészettel megvédendő része. Többet áldozunk histo­ rikus épületeink helyreállítására, felújítására, jobban ügyelünk meglévő értékes városképünk megóvásá­ 8

ra. Műemlékeink felújításakor mindig törekedtünk a korhűségre és az értékek megmentésére, azonban – ahogy korban távolodunk az építés idejétől – ez a szándék egyre erősebb lesz. Irodaalapításunk óta megújultak városaink terei, utcái, mi pedig ebben a megújítási munkában próbáltunk úgy alkotni, hogy az épített múlt tisztelete mellett formáljunk tereket a jövő igényeinek megfelelően. Elkötelezettek vagyunk a fenntartható fejlődés iránt, így arra törekszünk, hogy a megbízói igények kielé­ gítése mellett időtálló, környezetbarát és szerethető épületeket hozzunk létre. A kihívásokkal és inspiráci­ ókkal teli környezet másik eleme a természet, melynek további károsítása ellen mi, építészek sokat tehetünk és teszünk is. A széndioxid-kibocsátás 39 százalé­ káért az épületek felelősek, amiből az építőanya­ gok előállítása 11 százalékot tesz ki. Nem mindegy tehát, mennyit építkezünk és miből, milyen távolról hozzuk az anyagokat, takarékosan tudunk-e bánni a négyzet­méterekkel, beépített anyagokkal, gépészeti kapacitásokkal. Fel kell tennünk azokat a kérdéseket, amelyek számunkra, építészek számára nagyon fájók lehetnek: valóban szükségesek-e a nagyvonalú, ha­ talmas terek, tágas lakások, látványos belső terek, vir­


tuóz tömegek, amiket annyira szeretünk, vagy jövőnk érdekében érjük be kevesebbel? A homo sapiens mindenhol ott akar lenni, mindenhol ott akarja hagy­ ni a lábnyomát, saját igényeinek megfelelően akarja átalakítani a környezetét, az építész pedig szeretné kiszolgálni, kanalizálni ezeket a kívánalmakat. Be kell látnunk azonban ennek a folyamatnak a korlátossá­ gát: csak az az épület nem terheli a környezetét, ame­ lyet nem építenek meg, az összes többi kompromis�­ szum. Az értelmes kompromisszum pedig redukcióval kezdődik, lehetőleg minden szóba jöhető területen, de leginkább mennyiségi értelemben. Új értelmet nyer tehát a meglévő épületek újrahasznosítása. Mindennek sűrítménye és egyben kiteljesedése új irodaépületünk, amelyet mi terveztünk magunknak, és amelyben saját pályán, építészeti eszközökkel tud­ tuk megfogalmazni mindazt, amit a szakmánkról ma gondolunk. 380 fa százéves széndioxid-megkötését takarítottuk meg azzal, hogy egy meglévő épületet alakítottunk át és nem újat építettünk. A felújítás so­ rán nem burkoltunk el és nem festettünk le semmit pusztán azért, hogy szép legyen. Újra beépítettük, új funkcióval ruháztuk fel azokat a szerkezeteket, ame­ lyek alkalmasak voltak erre: újrahasznosítottunk ra­ diátorokat, portálokat, üvegtéglákat. Olyan konyhát létesítettünk, ahol mindenki elfér, tágas közösségi tereket, modellező műhelyt, pihenőszobát, biciklitá­ rolót, hozzá zuhanyozót, öltözőt hoztunk létre, és na­ gyon sok növényt telepítettünk. Figyeltünk arra, hogy jó minőségű legyen a víz, a levegő, ne legyenek fölös­ leges zajok, de legyen mindig friss zöldség a konyhá­ ban. Új irodánk legfőképpen állásfoglalás, üzenet ar­ ról, miként szeretnénk folytatni a BH történetét, akár generációkon átívelően, remélve, hogy a 25 év alatt megfelelő alapokat raktunk le ehhez mind az ebben a kötetben bemutatott épületeinkkel, mind a BH mint alkotó közösség eszmeiségével. A munkatársak között tartja magát a mondás: va­ laki vagy BH-s, vagy az volt, vagy az lesz. A BH 25 éves története során hozzávetőlegesen 250 építész dolgozott az irodában, közülük sokaknak már önálló irodája van, vagy más irodánál folytat magas színvo­ nalú tevékenységet. Alkotóközösségünk működésé­ nek alapja a csapatmunka, melynek során minden tervezőnk kreativitására építünk. A közös gondolko­ dás eredményeként tudásunk, tapasztalataink és értékeink nem összeadódnak, hanem összeszorzód­ nak. Mikor építészetről beszélünk, épületekről, ter­ vekről, pályázatokról, teóriákról beszélünk. Kevésbé esik szó magukról a műhelyekről, az irodákról, ahol az alkotások létrejönnek, ahol az alkotók mindennapjai­ kat töltik, illetve arról, miként élik az életüket, milyen közösséget hoznak létre. 25 év alatt a megtervezett épületeink egy része megépült, más része nem. A lét­ rejött gondolatokat, ötleteket, koncepciókat, részle­ teket őrzi a beton, a fal, az acél, vagy valamilyen digi­

talizált formában fent vannak a felhőben. A hozzájuk kötődő történetek, folyamatok, vidámságok, szomo­ rúságok, büszkeségek és aggodalmak sorát emléke­ inkben őrizzük, és nekünk, alkotóknak ezekkel együtt érvényes az építészetünk. Az előttünk álló években is olyan épületeket terve­ zünk majd, amelyek tisztelik környezetüket és eme­ lik annak nívóját, amelyek reagálnak a fejlődő tele­ pülések jövőbe mutató törekvéseire, komfortos és egészséges lakó-, illetve munkakörnyezetet biztosí­ tanak, valamint vonzó helyszínt nyújtanak kulturális és szabadidős tevékenységekhez. Ebbe a kötetbe az elmúlt 25 év munkáiból válogattunk, így talál benne az olvasó személyességet igénylő családi házakat és nagy volumenű, komplex beruházásokat egyaránt, melyeket magas építészeti minőségben, professzio­ nális folyamat eredményeként terveztünk meg. Úton vagyunk, amin a legjobb tudásunk szerint megyünk előre, néha botlásokkal, de töretlen lelkesedéssel. Hartvig Lajos DLA és Bánáti Béla

Fotó: Orbital Strangers

9


A BÁNÁTI + HARTVIG ÉPÍTÉSZ IRODA IRODAÉPÜLETE tervezés éve

| 2019-2020 | 1046 m²

bruttó szintterület vezető tervezők

| Bánáti Béla, Hartvig Lajos DLA

| Kiss Noémi | Lőcsei Vera, Sánta Bendegúz belsőépítészet | MádiLáncos Studio

projektvezető tervező tervezők

cím

megbízó | BH INGA Kft. | 1117 Budapest, Fehérvári út 38. fotó

10

| Bujnovszky Tamás


11


ÉTTEREMBŐL ÉPÍTÉSZIRODA Egy építésziroda életében jelentős esemény, ha saját maga számára tervezhet, ha létrehozhatja saját iro­ dáját. A Bánáti + Hartvig Építész Iroda 25 éves fenn­ állása évében költözött az önmaga számára alkotott épületbe. Nagy kihívás volt ez, hiszen önmaga meg­ bízójaként lehetősége nyílt olyan épületet létrehozni, melyen megmutathatja azt az építészeti szemlé­ letmódot, melyet teljes mértékben magáénak érez. Az iroda ily módon a lehető legkisebb környezeti ter­ helés mellett készült, a körforgásos építészet irányel­ veit követve. Az építészek számára egyértelmű volt, hogy nem ter­ helik a környezetet új épülettel, hanem egy már meg­ lévő, régi épületet hasznosítanak újra. Az új helyszín keresése során fontos szemponttá vált, hogy a bir­ tokba vett hely olyan üzenetet hordozzon, amelyet a BH is sajátjának érez. Hosszas keresés és számos épületlátogatás után találtak rá a Fehérvári út 38. alatt álló karakteres épületre, amely minden szem­ pontból megfelelőnek bizonyult arra, hogy a BH új otthona legyen. Az épület egykor a sokak által kedvelt Alba Regia ét­ teremnek adott otthont. A vendéglátóhely a közeli 12

lakótelepet kiszolgáló infrastruktúra részeként jött létre az 1960-as években. Az évek során a Fehér­ vári út 38. sokat változott. Bár az Alba Regia mára csak csekély szeletét foglalja el az épületnek, a mai napig kedvelt helye a XI. kerületieknek. A lapostetős épület többi részében korábban különféle kereske­ delmi egységek működtek. A 2019-es birtokbavétel pillanatában az épület ugyanakkor már használaton kívül állt és jelentős felújításra szorult. Amellett, hogy a renovációval megmenekült az épület, a környék épített környezetének nívója is emelkedett. A BH az iroda életének mindennapjaiban nagy hang­ súlyt fektet az emberi jóllétre. A munkakörnyezet ki­ alakítása és fenntartása, valamint tervezői munkája során is odafigyel erre. Így elsődleges szempont volt, hogy a kollégák érezzék sajátjuknak az épületet és az biztosítson számukra inspiratív környezetet. Ezért is döntött úgy a BH vezetősége, hogy az új helyszín létrehozásának folyamatába az iroda munkatársait is bevonja, és tervezői pályázatot hirdetett számuk­ ra. A felhívásra hét pályamű érkezett, melyek közül a nyertes tervet Lőcsei Vera készítette. Az irodaépület tervezésekor a körforgásos építészet


irányelvei fontos szerepet játszottak, ami egyebek mellett abban nyilvánult meg, hogy több, bontásra került építőelem – akár eltérő funkcióval – visszake­ rült az épületbe. Így kevesebb új építőanyag felhasz­ nálására volt szükség. A külső nyílászárók már nem feleltek meg az energiahatékony szigetelés elvárá­ sainak, ezért cserére szorultak. Az acélszerkezetű üvegportálok azonban jó állapotban voltak, így az alagsori tárgyalótermek válaszfalaiként születtek újjá. Hasonló történt az üvegtéglákkal is, amelyek bár az emeleti falakból kibontásra kerültek, szintén a tárgyalók elválasztásában kaptak szerepet. Hosszas szakmai eszmecsere eredményeként néhány régi radiátort is sikerült megmenteni, így a hideg hóna­ pokban azok is ismét működésbe léphetnek. A környezetbarát és körforgásos építészet elveit kö­ vetve egy olyan – ma még talán szokatlan – döntést is hoztak a tervezők, hogy csak az esztétikum kedvéért semmit nem burkolnak és festenek le. Ennek megfe­ lelően a bontás során feltárult felületek bontott álla­ potukban maradtak: a betongerendák nem kaptak borítást, a nyers téglafalakra nem került festék. Ez a gesztus, amellett, hogy a környezet kímélését céloz­

za, az épület történetébe is betekintést nyújt. Látni engedi az elmúlt hatvan év során zajlott átalakítások nyomait, a gondos és olykor gondatlan kezek mun­ káját. Az újonnan beépített elemek is eredeti formájukat mutatják, így a gépészet vagy a mennyezeti hangszi­ getelő táblák sem kaptak burkolatot. Egyedül ott fedtek be felületet, ahol az építészetileg elengedhe­ tetlen volt. A precízen beépített új építőanyagok és a nyers őszinteséget sugalló eredeti elemek együttese egy újfajta, ám koherens esztétikát eredményez. A BH új irodája remek példája annak, hogy miként adható új élet egy használaton kívüli épületnek a körforgásos építészet eszközeit alkamazva, az épü­ let hatvanéves történetébe is betekintést nyújtva, mindezzel követendő példát mutatva az építészet fenntarthatóvá tételében, nem mellesleg olyan kör­ nyezetet teremtve, amely támogatja a kreatív mun­ kavégzést, az ott dolgozók számára pedig komfortos környezetet biztosít. Molnár Zsuzsanna

13


14


„A precízen beépített új építőanyagok és a nyers őszinteséget sugalló eredeti elemek együttese egy újfajta, ám koherens esztétikát eredményez.”

15


16


17


18


19


A BUDAPESTI NÉMET ISKOLA ÉS ANNAK BŐVÍTÉSE első ütem

| 1997 | 7900 m²

tervezés éve bruttó szintterület építész tervezők

| Scheffler Warschauer & Partner Építész Iroda, Hartvig Lajos DLA, Matus István megbízó

| Német Szövetségi Köztársaság második ütem tervezés éve

| 2015-2016 | 15000 m²

bruttó szintterület vezető tervező

| Hartvig Lajos DLA, Matus István

építész tanácsadó | Scheffler + Partner Architekten Bda projektvezető tervező | Nagypál Viktor | Annus Zsuzsa, Bárdi Emese, Batári Bernadett, Csiha András, Éles Péter, Ferencz Tamás, Guld Beatrix, Kádár Gergő, Kósa Luca Kornélia, Mohammad Reza Ganjali, Novotny Nóra, Sánta Bendegúz, Szabó Péter, Zajacz Judit belsőépítészet | Kismarty-Lechner Kinga tervezők

megbízó

| Deutsche Schule Budapest Alapítvány cím | 1121 Budapest, Cinege út 8/C fotó

20

| Bujnovszky Tamás


21


Első ütem Második ütem Tervezett harmadik ütem

MÁSODIK FEJEZET A fénnyel átjárt aula tágas terében színes zászlók függnek, mind egy-egy üzenet hordozója. Az egymás iránti érzékenység, a nyitottság és egyben a felelős­ ségvállalás, a közösség erejében való hit meggyőző­ dése: szavakba sűrített küldetés, a Budapesti Német Iskola hitvallása. A vasfüggöny korszakát lezáró moz­ dulat, a magyar–osztrák határon húzódó szöges­ drótkerítés 1989-es átvágása egyben az intézmény identitásának ősforrása is. A német és a magyar ál­ lam közötti megállapodásnak köszönhetően már a rá következő évben megkezdhette működését az iskola, amely számára végül 2001-ben épült fel a jelenleg is használt kútvölgyi épületegyüttes. A rendkívül változatos, helyenként kimondottan me­ redek, nagyrészt erdő borította domboldalon az épület tömege határozott mozdulattal ível át a tájon. Az alapképletet tágas sugarú körív határozza meg, első érzésre talán túlzottan feszesen is, hogy azután az 22

additív tömegek, a terephez való csatlakozási helyze­ tek egészen érzékeny kapcsolódásokat teremtse­nek. A belső térsor kellemes hangulatú folyosóra fűzött; ide, illetve valamennyi tanterembe beárad a fény, a lehető legnagyobb homlokzatmegnyitásoknak köszönhető­ en. A transzparencia révén nem csupán a napfény, hanem a közvetlen környezetet jelentő dús erdei nö­ vényzet és a mindennek távoli hátteret adó nagyvá­ rosi látkép is az enteriőr szerves részévé válik. Annak érdekében, hogy a jelenlegi bővítés értelmez­ hető legyen, érdemes felidézni azt a képet, amely immár közel két évtizede biztosít méltó épített környe­ zetet a Budapesti Német Iskola hitvallásához. Felüle­ tesen szemlélve szinte meg sem lehet különböztetni egymástól az első és a második ütemet, olyan magá­ tól értetődően simul az együttesbe az új épületszárny. A továbbépítés annak köszönhető, hogy a párhuza­ mos osztályokkal bővülő, négyosztályos általános is­


kola­számára helyet kellett biztosítani. Megkérdője­ lezhetetlennek tűnik már az alapdöntés is, miszerint az új szárny tervezését az első ütem építészére, Hartvig Lajosra bízták. Bár a tervező kiválasztása pályázat út­ ján történt, nehéz elképzelni, hogy milyen alternatívát lehetett volna felkínálni a korábbi építészeti gondo­ latok folytatása helyett. Akár az a kérdés is feltehető, hogy a most megvalósult terv vajon nem létezett-e eleve a tervezőben – mindez azonban tovább erősíti az új szárny jelenlétének magabiztosságát. Tartalmi kapocsként értelmezhető, hogy a fentebb említett folyosó továbbvitelével az emeleti szinten törés nélkül fűződnek fel a terek, mintegy azt közve­ títve, hogy ezen az úton végighaladva az általános iskolától az érettségiig jut el az iskola tanulója. A terep adta lehetőségeket kihasználva az új szárny esetében kettőzhető volt a tantermek sora, így nem csupán a lejtő felé – mint az első ütem esetében –, hanem az el­ lenkező irányba is teljes értékű tantermek váltak sorol­ hatóvá. Ennek következményeként maga a közleke­ dőtér is duplázódik. Szellemes megoldás, ahogy a két folyosó közé húzódnak a vizesblokkok dobozszerűen formált egységei. A tantermeket itt is a szélsőségekig vitt transzparencia határozza meg, mindezt játékos módon tovább fokozzák a közlekedőtérből random módon áttört betekintőablakok. Az új szárny elsődleges funkciója az általános isko­ lai egység befogadása, de ez az épületrész emellett további két, alapvetően fontos, az iskola életében je­ lentős kiteljesedést biztosító megoldással is szolgál. Egyfelől a belső udvari szinten kialakíthatóvá vált az

„... a helyenként kimondottan meredek, nagyrészt erdő borította domboldalon az épület tömege határozott mozdulattal ível át a tájon.”

23


intézmény saját maga által működtethető, önálló főző­konyhával rendelkező étterme, amely nem csu­ pán a gondosan megválasztott étrendkínálatával le­ het jelen, hanem hangulatos kávézóként a közösségi terek sorát gazdagítja. A másik fontos szerep, hogy a területen korábban magában álló, XIX. század végi historizáló épület – amely eddig egyébiránt éppen az általános iskola épületrésze volt, most pedig az igaz­ gatósági funkcióknak ad helyet – közvetlen módon kapcsolódhat az együttesbe. Az új épületszárny az eredeti körív lendületét folytat­ va a századfordulós vadászházat is az együtteshez kapcsolja. Az ívbelső felé mutatkozó tömegképzés és homlokzatszerkesztés minden észlelhető változtatást nélkülöz, leginkább a legfelső szintet alátámasztó, enyhén döntött körpillérek megjelenése emblemati­ kus. Ugyanakkor az egyetlen igazán kritikus részlet is itt mutatkozik meg. A homlokzati anyagváltás, a ko­ rábbi rétegelt falemez helyett használt szálcementburkolat alkalmazása indokolatlannak tűnik: a formai azonosság olyan erős a két ütem esetében, hogy a burkolatváltás didaktikája csakis félreértelmezhető, a minőség szintjén egyfajta visszalépést sugall. Miközben az új épületrész az együttesbe való illesz­ kedést alapvetésként kezeli, az ív külső síkja mentén jelentkező homlokzatával önálló karaktert mutat. A funkcióból következő megoldás, ahogy a nyugat felé forduló homlokzaton a padlóig lenyitott üvegfelü­ let árnyékolását megoldó, mozgatható lamellák sora domináns elemmé válik, ebben az esetben valóban közvetítve azt, hogy az eltelt bő másfél évtized múl­ tán tovább érhetnek a gondolatok. Folytonosság az alapvető gondolatok mentén, a mindig megújulás ké­ pességével. Mintha a Budapesti Német Iskola szelle­ miségének építészetként való leképezését élhetnénk meg az új épületszárny esetében is. Okrutay Miklós A szöveg az alábbi cikk szerkesztett változata: Okrutay Miklós, „Második fejezet – A Budapesti Német Iskola Bővítése”, Magyar Építőművészet 6 (2018), 32-34.

24


25


„A tantermeket itt is a szélsőségekig vitt transzparencia határozza meg, mindezt játékos módon tovább fokozzák a közlekedőtérből random módon áttört betekintőablakok.”

26


27


28


„...a nyugat felé forduló homlokzaton a padlóig lenyitott üvegfelület árnyékolását megoldó, mozgatható lamellák sora domináns elemmé válik...”

29


CSALÁDI HÁZ A II. KERÜLETBEN | 2011 | 250 m²

tervezés éve bruttó szintterület vezető tervező

| Hartvig Lajos DLA

| Kiss Noémi | Tarjányi-Dávid Anita belsőépítészet | Fullár András, Baranyai Balázs projektvezető tervező tervező

megbízó fotó

30

| Magánszemély

| Bujnovszky Tamás


AHOGY A MEGBÍZÓ ELKÉPZELTE „Apu, soha ne adjuk el ezt a házat!” – idézi fel gyerme­ kei kérését annak a második kerületi családi háznak a tulajdonosa, amelyet a Bánáti + Hartvig Építész Iroda tervezett a 2010-es évek elején. Egy gyermek szájá­ ból elhangzó ilyen mondat talán jól elárulja az épület­ ről, hogy egy otthonos, szerethető házról van szó. A megbízó házaspár jó szívvel idézi fel a tervezés folyamatát. Jól kiforrott elképzeléssel, kidolgozott tervezési programmal érkeztek az építészirodába: olyan családi házat képzeltek el, amely megjelené­ sében a modern építészeti stílus jegyeit viseli magán, ezzel együtt azonban családias otthont biztosít szá­

mukra. Az építészekben nyitott, konstruktív szakem­ bereket ismertek meg, akik oly módon valósították meg elképzeléseiket, hogy a személyes igények mel­ lett a szakmai szempontok is tökéletesen érvényesül­ hettek. A megbízó egy luxusszálloda lakosztályához hasonlítja otthonát, ahol négy szinten valósult meg minden kívánsága. Az épület egy remek adottsá­ gokkal rendelkező telken helyezkedik el: a domb tete­ jén, de sík területen épült, így panorámával is rendel­ kezik, és jól kihasználható kertje is van. Az épületen belül a földszint a nappaloké, itt talál­ ható az egyterű nappali, konyha és étkező, mely 31


komfortos, tágas életteret biztosít. Ebből a térből közvetlen kijárás nyílik a teraszra, illetve az úszó­ medencével ellátott kertre. A földszinten található a hátsó kertre néző dolgozó- és vendégszoba is, az elmélyült munka vagy a pihenés helyszíne. Az első emeleten a hálószobák helyezkednek el, így ez a szint az éjszakáké. A gyerekszobák a hátsó kertre néznek, míg a szülői hálóhoz egy terebélyes terasz kapcsolódik, panorámával a városra. A szobákat külön fürdőszobák és gardrób teszi igazán komfor­ tossá. A legfelső, kisebb alapterületű, visszahúzott szint a kikapcsolódás és a rekreáció tere, ahol egy wellnessrészleg kap helyet szaunával, gőzfürdővel és házi konditeremmel, szintén páratlan kilátással. 32

A negyedik szint a föld alatt helyezkedik el, itt talál­ ható a garázs és a tárolóhelyiségek. Az épület – a megbízói elvárásoknak megfelelően – a modern építészet jegyeit viseli magán. A tulajdo­ nos visszaemlékezése szerint a tervezés és építés időszakában még viszonylag ritkásan volt beépítve a környék, hasonló stílusú épület pedig nem volt jel­ lemző, így ez a családi ház másoknak is irányt muta­ tott, trendet teremtett, amit a később épült házak is visszaigazolnak. Bár az építészek a tervezés folya­ mán játszottak a színekkel, végül a fehér megjelenés mellett döntöttek, amit az épület délnyugati hom­ lokzatán végigfutó pergolák tesznek változatossá. A pergolák előtetőként a legfelső szint fölé is felka­


nyarodnak, aminek az árnyékolás mellett az is a funk­ ciója, hogy a visszahúzott felső szintet aktívan bekap­ csolja az épület formavilágába. A pergolák az épület egyéb pontjain is feltűnnek egységességet biztosít­ va az egész háznak. A megjelenés változatosságát adja még a nagy nyílászárók elhelyezése, szinten­ kénti sarokablakokkal. Az ablakok nemcsak a tereket tágítják és a nagyfokú benapozást biztosítják, de az épületet körülvevő kerttel is folyamatos kapcsolatot teremtenek. Ez a nyitottabb megoldás a délnyuga­ ti és délkeleti oldalt jellemzi, míg az északnyugati és északkeleti oldal funkciójából és tájolásából adódóan is zártabb. Az épület értékét tovább növeli a magas minőségű anyaghasználat, ami az építészek mellett

a tulajdo­nos nagyfokú figyelmének és igényességé­ nek is köszön­hető. Az épület olyannyira jól sikerült, hogy a megbízó a mai napig nagy megelégedéssel beszél róla, egyene­ sen boldogságkastélynak nevezve otthonát. A ház a szakma elismerését is kivívta. Több, egyetemi hallga­ tók számára szervezett épületbejárásra is sor került az épületben. A remek adottságok, a gondos megbízói attitűd és a magas színvonalú tervezői munka egy­ másra találásának eredménye ez a II. kerületi családi ház. A család, ahogy a gyermekek is kérték, vélhetően sosem fogja eladni az otthonává vált házat. Molnár Zsuzsanna 33


AQUINCUM LOGISZTIKAI KÖZPONT tervezés éve

| 2000-2005 | 9650 m²

bruttó szintterület vezető tervező

| Hartvig Lajos DLA

| Kátai Éva, Budinszky Dóra | Korintus Gábor, Kurucz Regina, Fullár András

projektvezető tervezők tervezők

megbízó

| OTP Ingatlan Befektetési Alapkezelő Rt. | 1033 Budapest, Szőlőkert utca 4/B

cím

fotó

| Vass Zoltán

KARAKTERES KÜLLEM, FLEXIBILIS BELTÉR Kaszásdűlő sokszínű területe Budapest III. kerületének. Az egykori kaszáló északi részét jelenleg erdő borítja, nyugati oldalát lakótelep, míg keleti felét kereskedelmi és ipari épületek, telepek foglalják el; de itt emelkedik ki a földből a főváros egyik legmagasabb építménye, a Budapesti Távhőszolgáltató több mint kétszáz mé­ ter magas kéménye is. A környék az elmúlt évek során folyamatosan fejlődött, a 2000-es évek elején azon­ ban jóval gyérebb volt a beépítettsége. Ekkor jött létre a terület déli határának egyik első ipari épülete, a Sző­ lőkert utcában található Aquincum Logisztikai Köz­ pont. Mivel a tervezés idején nemigen volt ingatlan a környéken, az építészeknek lehetőségük nyílt a kísérle­ tezésre, a környék építészeti arculatának formálására. A megbízói koncepció szerint a logisztikai központ két nagyobb egységre – egy irodai egységre, vala­ mint egy, a raktárüzemiterületet is magában foglaló csarnokrészre – bomlik. Az utcafront felőli oldalon az 34

irodáknak helyet adó fejépület helyezkedik el, ren­ deltetésének megfelelő reprezentatív megjelenéssel. Hangulatát a piros fémburkolat, a legfelső szint tera­ szát fedő acélpergola, az üvegfüggönyfal, és az épü­ letrészeket összekötő híd határozza meg. Külön értéke az épületnek, hogy a tetőszinten kialakított teraszról remek kilátás nyílik a budai hegyekre. A hatszintes fejépület formai jegyei vélhetően a későbbi években kialakuló utcaképre is hatással voltak. A raktárak a telek belső felén, a funkcionális igények kielégítésére fókuszálva jöttek létre. A logisztikai köz­ pont népszerűségét a vonzó fejépület mellett a rak­ tárépület flexibilitása is adja: a nyílászárók mérete és elhelyezkedése praktikusan alakíthatóvá teszi az alaprajzot, ily módon rugalmasan formálható az adott raktárrész belső elrendezése. Az egységek komfortos méretű irodaterek kialakítására is alkalmasak, aminek eredményeként az eredeti koncepció mellett – misze­


rint az irodaterek a fejépületben kapnak helyet – igény szerint a raktárakkal egy blokkban is létrehozhatók irodai egységek. A bérlők számára ez további pozití­ vuma a központnak. A raktárépület az odaérkező kamionok kiszolgálását segítve, illetve a telek alakjához igazodva fűrészfogas alaprajzi kialakítást kapott. Az épület alaprajzát a köz­ pontnak helyet adó telek kötöttsége jelölte ki. A telek háromszögformáját követve kifelé bővülő elrendezés jött létre, maximálisan kihasználva a terület adta le­ hetőségeket. Ennek megfelelően a járművek praktiku­ san állhatnak be a nyugati oldalon kialakított dokkolókapukhoz. A kisebb járművekkel érkező kiskereskedők számára további, szekcionált kapuk is rendelkezésre állnak az árumozgatáshoz az épület keleti részén. A csarnoképület megjelenésén – a fejépülettel ellen­ tétben – ipari jelleg dominál, amit acéltáblák és tra­ pézlemezek használata, illetve fehér és világosszürke

színek váltakozása tesz oldottabbá. Az épület nyugati homlokzata a telekformából adódó növekvő tömeg által válik ritmusossá, míg a hosszú, egybefüggő keleti homlokzatot az ipari kapuk fölött elhelyezkedő védő­ tetők homlokzata fosztja meg egyhangúságától. Az Aquincum Logisztikai Központról összességében elmondható, hogy – elsősorban a fejépület igényes építészeti megformáltsága és megjelenése miatt – lá­ gyul az épület ipari funkciójának hangulata, és sokkal inkább irodaépületszerű, karakteres küllemmel ren­ delkezik, ami a környék arculatának formálásához is nagyban hozzájárult tervezése és építése idején. Molnár Zsuzsanna

35


36


„Mivel a tervezés idején nemigen volt ingatlan a környéken, az építészeknek lehetőségük nyílt a kísérletezésre, a környék építészeti arculatának formálására.”

37


AZ INDIAI KÖZTÁRSASÁG NAGYKÖVETSÉGÉNEK BŐVÍTÉSE | 2000 | 1122 m²

tervezés éve bruttó szintterület vezető tervező

| Hartvig Lajos DLA

| Hidasi György, Székely Ágnes | Alasztics Pál, Kátai Éva, Kopasz László, Lukács Mária

projektvezető tervezők tervezők

cím

megbízó | Indiai Köztársaság | 1025 Budapest, Búzavirág utca 14.

fotó

38

| Kocsis Ferenc , Bujnovszky Tamás


39


EGY KULTÚRA KÉPVISELETÉBEN Egy építész életében meghatározó az első olyan mun­ ka, amelyet önállóan végez. Hartvig Lajost 1989-ben, néhány évvel a diplomája megszerzése után az Indiai Köztársaság Nagykövetségének kisebb léptékű, öt­ ven négyzetméteres bővítésével bízták meg. Hartvig ekkor a BUVÁTI munkatársa volt, ahol – nyolc hónap katonaság után – íróasztalán a nagykövetség alap­ rajza, illetve tervezési programja várta. Ez volt az első, önálló tervezői munkája. Ekkor még nem sejthette, hogy egy évtizeddel később, 2000-ben ismét ő kap lehetőséget az épület újbóli, akkor már nagyobb léleg­ zetvételű bővítésére, immár a Bánáti + Hartvig Építész Iroda egyik vezető tervezőjeként. Elmondása szerint a nagykövetség munkatársai számára nem volt kérdés, hogy a korábbi közös munka okán őt bízzák meg a ter­ vek elkészítésével. A BH munkái között nem ez az első nagykövetségi bővítés, néhány évvel korábban ugyanis a Német Nagykövetség épületén dolgozott az iroda, valamivel később pedig a Francia Nagykövetség Nagyköveti 40

Rezidenciájának felújítását gondozta. Egy követségi épület tervezése rengeteg kihívást rejthet magában, hiszen egy külföldi nemzet magyarországi székhelyé­ ről van szó, amely reprezentatív funkciókat is ellát. Az Indiai Köztársaság Nagykövetségének új épület­ részében az Indiai Kulturális Központ működik, ahol előadóterem, könyvtár, irodák, gondnoki lakás és parkolók kerültek kialakításra. Ez az egység egy üvegfolyosóval kapcsolódik a meglévő követségi épülethez, de önálló blokként is értelmezhető. A bőví­ téssel létrejött egység a déli lejtésű telek déli oldalán helyezkedik el, ami lehetővé teszi, hogy a meglévő épületet ne takar­ja el az új, elvéve az értékes pano­ rámát. A terepadottságokhoz igazodva az épület részben a föld alá került. Ezeken a területeken célsze­ rűen elsősorban a kiszolgáló funkciók kaptak helyet, melyek esetében nem fogalmazódik meg igényként a világos térkialakítás. Az Indiai Köztársaság Nagykövetségének helyet biz­ tosító épület eredetileg Urbányi Vilmos építőművész


tervei alapján készült Szénásy Béla papírkereskedő és felesége, Rózsa Piroska megbízásából. A repre­ zentatív villaépület a második világháború során részben megsérült, helyreállítása azonban nem maradt el.1 Az immár nagykövetségként funkcioná­ ló épület 1989-es bővítése idején annak eredeti stí­ lusát megőrizve zajlott a tervezői munka, míg a kö­ vetkező bővítés során a tervezők modern építészeti megoldásokat javasoltak, ami a megbízó kérésére az indiai építészet hangulatát is megidéző elemekkel egészült ki. A tervezők az indiai formavilágot stilizált módon, a meglévő épülethez igazodva alakították ki, aminek leglátványosabb eleme az indiai temp­ lomok hangulatára reflektáló boltíves kapuzat, de az anyaghasználat is a távolkeleti építészetet idézi. Az épületet – annak ellenére, hogy egy távoli kultú­ ra építészetének jegyeit is magán viseli –, elsősorban a környezetébe illeszkedő, korszerű, mozgalmas tö­ megformálás jellemzi; a homlokzaton méretes üveg­ felületek és kőburkolat váltják egymást.

Egy építész életében meghatározó az első olyan munka, amelyet önállóan végez. Hartvig eseté­ ben egy sikeres munka és egy éveken átívelő sike­ res együttműködés kezdete volt az első megbízás. Az építészek oly módon bővítették az Indiai Köztár­ saság Nagykövetségének épületét, hogy az 2011 óta biztosít méltó helyet az Indiai Kulturális Központ­ nak, segítve az indiai–magyar kulturális kapcsolatok erősítését és elmélyítését. Molnár Zsuzsanna Verrasztó Gábor, „Stílusok találkozása”, Budai Polgár 10 (2017), 16.

1

41


A DRECHSLER-PALOTA REKONSTRUKCIÓJA | 2017 | 15875 m²

tervezés éve bruttó szintterület vezető tervező

| Bánáti Béla

| Lénárt Szabolcs, Zajacz Judit | Bánáti Bodó, Csiha András, Kádár Gergő, Pusztai Lilla, Szécsi Ákos, Szilágyi Norbert, Szloboda Gergő, Berencz Tamás, Kacsó János, Kátai Éva, Márkus Péter, Márton Annamária, Ritter Dániel, Trinh Hai Dang, Vass Zoltán belsőépítészet | BJB (Bowler James Brindley Studio) projektvezető tervezők

tervezők

cím

megbízó | QPR Properties Kft. | 1061 Budapest, Andrássy út 25. látványterv

42

| WhiteBox Visual


43


A Reitter Kávéház a Drechsler-palotában (Andrássy út 25.), 1900 körül, Klösz György felvétele, BTM Kiscelli Múzeum Fényképgyűjtemény

A JÖVŐ ÍGÉRETE A XIX. századvég pesti kávéházi világát megörökí­ tő, egyik legismertebb fekete-fehér fotón egy árkád alatti utcai teraszon keménykalapos férfiak fordul­ nak a kamera lencséje felé. Többen egy vidám mo­ solyt is megengednek maguknak, az amúgy jellem­ zően komor tekintetek a jövőt fürkészik. A fénykép mintegy illusztrációja annak, ahogy a MÁV Nyugdíj­ intézetének Operaházzal szemközti, Andrássy úti bér­ házában működő Drechsler-kávéház egyfajta identitásteremtő „intézményként” bevonult a városi köztudatba. A Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei alapján megvalósult, 1886-ban átadott épület következő meghatározó korszaka a második világháború után kezdődött. Az államosításkor az épület földszinti, egykori kávéházi tereibe az 1950-ben alakult Állami Balettintézet költözött, és – bár az emeleti lakások vonatkozásában a jellemző funkció nem változott – az épület leginkább elterjedt, közkeletű megnevezé­ sét innen nyerte. 44

A rendszerváltást követő privatizáció – a már akkor is az egyetlen megtérülő beruházásként kezelt módon – egy legmagasabb kategóriás hotel kialakítását cé­ lozta meg a „Balettintézet” teljes körű felújításával. Az akkori munka lendülete gyorsan megtört, legin­ kább csak a bontási munkálatokig jutottak el, hogy ezt követően közel két évtizeden át a lassú enyészet uralja a látványt. Az összkép pedig már ezt megelő­ zően sem azt mutatta, mint amilyennek Lechner és Pártos az Operaház által meghatározott környezet­ be álmodta épületét. Lechner a visszaemlékezései­ ben összefoglalt tervezői szándékai alapján tuda­ tosan visszafogott építészeti eszköztárral dolgozott annak érdekében, hogy a városképben ne veteked­ jen Ybl épületével. A korai francia reneszánszból származtatott légiesség a tetőidom kezeléséből, az azon megjelenő díszítőelemekből, a középrizalit sa­ roktornyainak kecsességéből fakadt. Lechner ezzel az épületével azt bizonyította, hogy a historizmus szellemiségét követő kortársai sorában is a legna­


gyobbak között volt a helye, ugyanakkor számos részlettel már megelőlegezte későbbi egyedi, ma­ gyaros-szecessziós építészeti világát. A jelenlegi felújítás ismét a szállodai funkcióban látja az épület megújulásának lehetőségét, megjegyezve, hogy a városnak ezen a kitüntetett pontján különösen indokoltnak érezhető mindez. A tervlapokról sugárzó szellemiség Lechner és Pártos műve előtti tisztelgés; ennek mentén újulnak meg a homlokzatok és kerül­ nek vissza a régesrég eltűnt részletek, mindaz, ami az eredeti mű könnyedségét biztosította. Ezek között a legfontosabb szerep a tetőidom valamennyi eredeti elemének rekonstruálására hárul, a zárópárkányra ültetett ablakok, a fiatornyok, a gerincet koronázó ko­ vácsoltvas díszsor, a padlásbevilágító ablakok együt­ tese az, ami az eredeti alkotás erejét ismét meg tudja teremteni. A belső udvar lefedését hullámzóan áram­ ló, nagyvonalú üvegtető adja; a kitüntetett szerepű épület különleges, de ezen belül semleges, visszafo­ gott megoldásokat kíván. Ilyen a tetőteret megvilágító,

az attika mögött a tetősíkban futó ablaksor Lechner motívumvilágából átvett, sajátos pártázatot formáló szerkesztése vagy a belső udvari folyosók keret nélküli üvegezése is. Mindez a kortárs építészet finom rezdü­ léseként van jelen oly módon, hogy azzal az eredeti építészeti értékek gazdagodnak tovább. A mintegy négy évvel ezelőtt indult tervezési folya­ mat értelemszerűen nem számolhatott azzal, hogy a megvalósítás egy világjárvánnyal sújtott, különös korszakban zajlik majd. Ennek tükrében felértékelő­ dik a szándék és óhatatlanul optimizmust sugall: ez már az újraéledő városi élet ígérete. A kávéház árkád alatti teraszát ismét benépesítő közönségről készülő fényképeken bizonnyal sokkal inkább a mosoly lesz az uralkodó, hasonlóan ahhoz, ahogy azon a híres régi fotográfián látható. Okrutay Miklós

45


46


47


„A tervlapokról sugárzó szellemiség Lechner és Pártos műve előtti tisztelgés; ennek mentén újulnak meg a homlokzatok és kerülnek vissza a régesrég eltűnt részletek.”

48


49


GONDOLATFOLYAMSZABÁLYOZÓ „A Gondolatfolyamszabályozószoborcsoport interaktív viszony kialakítására törekszik a Duna, az ember és a szobor között, mely viszonyban a Duna az aktív fél, az ember a szemlélő, a szobor pedig terep a Duna aktivitásának megmutatására.”

szeresd budapestet építészeti ötletpályázat tervezés éve

pályázat kiírója

tervező | Hartvig Lajos DLA | Szeretem Budapestet Mozgalom, Budapesti Építész Kamara

Figyelj rá! Engedd játszani! Működj együtt!

Figyelj a másik emberre! Engedd játszani a másik embert! Működj együtt a másik emberrel!

A felszólítások három dologra irányulhatnak: Duna Budapest egy másik ember.

Mi történik vajon, ha a mondatokat kérdő feltételes kijelentő módban fogalmazzuk meg?

Figyelj a Dunára! Engedd játszani a Dunát! Működj együtt a Dunával! Figyelj Budapestre! Engedd játszani Budapestet! Működj együtt Budapesttel! 50

| 2005

Elgondolkodtató, melyik eset lenne a legmegfelelőbb a Dunának Budapestnek a másik embernek.


MINIMÁLIS

EM LÉ K E Z Ő FOLYÓMÉTER

EM LÉKEZ Ő FOLYÓMÉTER

NÉZETEK

A szoborcsoport ezen egysége két részből áll, az évenkénti felső és alsó vízállást jelző 36-36 oszlop al­ kotja. Évente egy-egy kijelölt oszlop fogasléces szer­ kezet segítségével rögzül az aktuális évi maximális, illetve minimális vízszinten. Az évek során egyre több oszlop rögzül, így leolvashatóvá válik a Duna vízállá­ sának története. A felső vízszintet jelző oszlopok so­ rozata megegyezik a vízével, ily módon felső lapjuk rögzítésig a víz színén lebeg. Az alsó szintet jelző osz­ lop U alakban meg van hajlítva, a közlekedőedények­ hez hasonló módon jelezve a vízszintet. A minimum­ jelzőket üveghasábban helyezzük el, hogy akkor is lehessen látni őket, amikor a vízszint nem minimális.

MAXIMÁLIS

ELSŐ FEJEZET: FIGYELJ RÁ! EMLÉKEZŐ FOLYÓMÉTER

EM L É K E Z Ő FOLYÓMÉTER

51


IDŐTARTAM

MÁSODIK FEJEZET: ENGEDD JÁTSZANI! ALLEGRO BARBARO HANGERDŐ

HANGMAGASSÁG

ORGONASÍPOK BEÖMLŐNYÍLÁSOK

52

Nyugat 1 (1913), 57.

IDŐTARTAM

173 függőleges, alul beömlőnyílással ellátott tartály­ hoz csatlakozó, nagyméretű orgonasíp adja a szobor­ csoport második részét. A Duna hullámzása lökés­ szerű nyomáskülönbségeket idéz elő a tartályokban, melyek kizárólag az orgonasípokon keresztül tudnak kiegyenlítődni. A sípok Bartók Béla Allegro Barbaro című zongoraműve első zenei mondatára hangolva, váltakozva szólalnak meg. Annak valószínűsége, hogy a Duna hullámzása huszonnégy órán belül hibátlanul szólaltassa meg az Allegro Barbarót, 1:1000-re te­ hető, így tehát körülbelül háromévente szólal meg a dallam. Kellő türelemmel azonban elcsíphetünk egyegy dallamfoszlányt. Az orgonasípok alaprajzi elren­ dezése az Allegro Barbaro kódolt vizuális megjelení­ tése. A Dunával párhuzamos koordinátatengelyen a hangmagasság, arra merőlegesen pedig a hangok időtartama metszi ki az egyes sípok helyét.

HANGMAGASSÁG


HARMADIK FEJEZET: MŰKÖDJ EGYÜTT! LÉPEGETŐ TÖRPEVÍZMŰ

LÉPEGETŐ TÖRPEVÍZMŰ

LÉPEGETŐ TÖRPEVÍZMŰ

LÉPEGETŐ TÖRPEVÍZMŰ

A Duna vize egy kilenc méter átmérőjű lapátkereket forgat, melynek külső peremén levegővel teli tartály helyezkedik el. Ennek segítségével a víz felszínén maradva, a függőleges tengely mentén „lépeget”. A hozzá kapcsolódó dinamó áramot termel, mely a déli oszlopba szerelt, felfelé világító, nagy erejű reflek­tort környezetbarát módon táplálja. A reflektor holdkövető rendszer segítségével állandóan a Hold­ ra irányul, ily módon akkor is tudhatjuk, hol található a Hold, amikor felhős az ég. Hartvig Lajos A Gondolatfolyamszabályozó a Szeresd Budapestet építészeti ötletpályázatra készült 2005-ben. A pályázat kiírója a Szeretem Budapestet Mozgalom, társkiírója a Budapesti Építész Kamara volt.

53


D8 HOTEL | 2016 | 4460 m²

tervezés éve bruttó szintterület vezető tervező

tervezők

projektvezető tervező | Nyirati Zoló | Csordás Mónika, Guld Bea, Kádár Gergő, Lénárt Szabolcs, Paunoch Renáta, Szécsi Ákos belsőépítészet | KROKI Stúdió

cím

megbízó | Dorottya 8 Hotel Kft. | 1051 Budapest, Dorottya utca 8. fotó

54

| Bánáti Béla

| Vass Zoltán


55


„Az utcai homlokzat vízszintes tagolással igazodik a historizáló környezet hasonló viselkedéséhez...”

BUDAPEST TURISZTIKAI FEJLŐDÉSÉT TÁMOGATVA A Dorottya utca 8. alatt egykor egy Medgyaszay István által tervezett bérpalota állt. Az épületet a II. világháborúban bombatalálat érte, aminek követ­ keztében kiégett és szerkezete komolyan károsodott. Az épület mostani átalakítása során az építészeti el­ képzelés az utcafronti traktus felhasználásával szá­ molt, ám a statikai szakvélemények alapján annak megtartása az épület helyi-védettsége ellenére sem volt műszakilag igazolható. A vízszintes és függőle­ ges épületszerkezet sem felelt meg az elvárt követel­ ményeknek. Ily módon a homlokzat az épület további szelvényeivel együtt lebontásra került, majd helyén új épület, a D8 Hotel épült. A beruházó a főváros megnövekedett turizmusá­ ra reflektálva1 egy háromcsillagos downtown hotel megtervezésére adott megbízást. Tekintettel az épület adottságaira, a beépítés lehetőségeire, nem utolsósorban pedig a belváros szívében való elhe­ lyezkedésére, a megbízó olyan hotelt kívánt létrehoz­ ni, amely elsősorban azon utazóknak nyújthat kom­ 56

fortos szállást, akik Budapest felfedezésével töltik az idejüket, a hotelt pedig jellemzően esti szállásként veszik igénybe. A D8 az egy-két napos konferenci­ ákra érkezők elszállásolására is alkalmas, akik idejük nagy részét szintén a szállodán kívül töltik. Elmond­ ható tehát, hogy az ingatlanfejlesztés a nemzetközi utazási trendek mellett Budapest formálódóban lévő turisztikai szokásaira is reflektált. Ezek a törek­ vések nagyban befolyásolták, hogy mely funkciók mentén történjen a szálloda kialakítása: a minél na­ gyobb szobaszám létrehozása, illetve a Bed&Shower szolgáltatás magas színvonalú megvalósítása jelent meg az elsődleges elvárások között. Az építészek az épület formai kialakítása során is a turisták igényeire fókuszáltak. A telekre pince, föld­ szint, félemelet plusz nyolc emelet kialakítású szál­ lodaépület került, zártsorú, L-alakú beépítéssel, az utcafronton két szerkezeti traktussal, mely az északi oldalon kiegészül egy belső szárnnyal. Az L-alakú be­ építés végein kap helyet a két menekülő-lépcsőház,


melyek szinte keretként fogják körbe a vendégszo­ kítású szobák helyezkednek el, az északi oldalon egy bák sorát. A földszint egy reggelizőhelyiséget magá­ családi szobával kiegészítve. ban foglaló épületrésszel is kiegészül. Reflektálva Medgyaszay István építészeti örökségé­ Az épület tömege a rendeltetéshez és a változatos, re, a D8 Hotel egy szabadon látogatható kiállítást is tűzfalas környezet feltételeihez igazodik. Az egysze­ létrehozott. A tárlat Medgyaszay munkásságát mu­ rű alaptömeget a funkcionalitást segítő tagolások tatja be, kiemelt figyelmet fordítva a Dorottya utca 8. egészítik ki. Az utcai homlokzat vízszintes tagolással alatt álló korábbi épületre. Emellett az egykori épü­ igazodik a historizáló környezet hasonló viselkedésé­ let egyes elemei is megtekinthetők a lobbyban és a hez, a nyílászárók mélységi mozgatása kortárs esz­ kerthelyiségben. Egyebek mellett olyan építészeti közökkel idézi a belváros homlokzatainak plaszticitá­ megoldások ismerhetők meg, melyek az 1900-as sát. Az épület homlokzati adottságát, illetve annak években innovációnak számítottak. logikáját figyelembe véve a földszinten középre került Bánáti Béla és Molnár Zsuzsanna a lobby, mely a mögötte elhelyezkedő kertkapcso­ latos reggelizővel vizuálisan egy teret képez. Ennek megfelelően az utcai üvegportálon betekintve az ¹ A fejlesztés 2018-ban történt, a turizmust intenzíven érintő koronavírus-járvány kirobbanását megelőzően. épület középső része teljes mértékben átláthatóvá vált. Az elsőtől a hetedik emeletig az alaprajzi elren­ dezés azonos rendszert követ. A beruházói kérésnek megfelelően, a háromcsillagos igényszint elvárásai­ hoz igazodva minden szinten azonos, standard kiala­ 57


EDEN CITY CIPRUS PENINSULA RESORT bruttó szintterület

| 2014 | 200000 m²

vezető tervező

| Bánáti Béla

tervezés éve

| Kiss Noémi, Korintus Gábor, Lénárt Szabolcs | Balázs Marcell, Ferencz Tamás, Kátai Éva, Márkus Péter, Nyirati Zoló, Papp Aliz, Szabó Péter, Szécsi Ákos, Székely Ágnes, Varga Bori, Zajacz Judit

projektvezető tervezők tervezők

megbízó

| Atum Developments

látványtervek

58

| ZOA Studio


59


NAGYÍVŰ TERVEK EGY TÁVOLI VIDÉKRE Külföldi helyszínre tervezni izgalmas folyamat, pláne ha olyan desztinációról van szó, ahol nemcsak a sza­ bályozási rendszer tér el a hazaitól, de a természeti adottságok és körülmények is merőben mások. Amel­ lett, hogy egy ilyen munka kihívást jelent, remek lehe­ tőség is a szakmai tapasztalatok bővítésére. Az Eden City Ciprus területfejlesztési beruházás Peninsula Re­ sort nevű egységének tervezése ilyen feladat volt a Bánáti + Hartvig Építész Iroda számára. A projekt egy igazán nagyívű koncepció, a Földkö­ zi-tengerre elképzelt, de meg nem valósult turisztikai fejlesztés. A helyszín a Ciprus délnyugati részén fekvő Jeroszkipu, Páfosz városának vonzáskörzetében. 60

A beruházó egy olyan komplex városrészt vizio­ nált a 220 hektáros területre, ahol a luxuslakások­ ból álló lakóövezet mellett egy gyógy- és wellness komplexum, illetve oktatási, művészeti és üzleti in­ tézmények is helyet kapnak. Mindennek első üte­ meként jöhetett volna létre a Peninsula Resort, mely fő funkciója szerint apartmanokat, illetve egy gyógy- és wellness egységgel kiegészülő ötcsilla­ gos luxusszállodát foglalt volna magában. A prog­ ramban éttermek, bárok, szórakozóhelyek, üzletek és további szolgáltatások létrehozása is szerepelt. A beruházás ezen egységének tervezésére kapott megbízást a BH.


A Peninsula Resortnak helyet adó terület egy, a szá­ razföldről a tengerbe nyúló félszigeten helyezkedik el, amely fekvéséből adódóan ideális helyszín lehetett volna egy luxusberuházás számára, hiszen szinte min­ den pontjáról remek kilátás nyílik a tengerre. A kör­ nyéken már a tervezés idején is három–öt csillagos szállodák sorakoztak, a tervezett beruházás léptékét azonban egyik sem közelítette meg. Elsősorban az 1980-1990-es években épült épületek voltak jelen, melyeknek a szóban forgó beruházás nem jelentett volna konkurenciát, hiszen utóbbi elsősorban a luxus­ kategóriájú szolgáltatásokat igénylő vendégeket kí­ vánta elérni.

Az épületek megjelenésére vonatkozóan a beru­ házónak határozott elképzelései voltak, az építé­ szeknek ugyanakkor a tömegformálás, a design és a funkcionalitás tekintetében is sikerült érzékenyen hozzányúlni az eredeti koncepcióhoz. A toronyházak formai kialakítására az is hatással volt, hogy a terület közelében repülőtér működik, amelynek szigorú sza­ bályozása fix keretek közé szorította a tervezői fantá­ ziát. Az építészek eredetileg egy magasabb, filigrá­ nabb épületegyüttest képzeltek el, de a szabályozás ellenére is sikerült elegáns, mandula alakú tornyokat tervezni, melyeket alacsony szintű épülettömeg köt össze. A szabálytalan formájú épületek megalkotása 61


izgalmas szakmai kihívást jelentett, ugyanakkor szá­ mos előny is származott ezekből, hiszen így vált lehe­ tővé, hogy sok fény és levegő jusson az épületek közé, illetve ezáltal lehetett maximalizálni a tengerre néző homlokzati felület méretét. Az ívelt homlokzatok tel­ jes egészét teraszok foglalják el, aminek a design és a lakók kényelmi szempontja mellett praktikus szere­ pe is van: árnyékot nyújt az erős benapozás ellen. Ez azért volt kiemelt szempont a tervezés során, mert a mediterrán Cipruson a nyári hónapokban akár a tíz órát is meghaladhatja a napsütéses órák száma. Ez az éghajlati sajátosság külön kihívást jelentett a ter­ vezők számára. 62

A toronyházak tengertől távol eső, északkeleti front­ ját egy, a tetőről leomló, nagyméretű üvegfelület, egy hatalmas előtető – egy extra külső homlokzat – teszi különlegessé. Ezáltal az épületek a tenger felé for­ duló, kecsesen ugrándozó halakra emlékeztetnek, reflektálva a Földközi-tenger élővilágára. Mivel a te­ rületnek csak éppen eme – a szárazföld felé fordu­ ló – része rendelkezik közúti kapcsolattal, a Peninsula Resortba érkező lakók és vendégek az épületeknek ezzel a jellegzetes oldalával találkozhatnának először. A tervezés során az épület fenntarthatósága is fon­ tos szempont volt. A forró nyári időszakra tekintettel az épületgépészet egyik fő feladata a megfelelő hő­


mérsékelt kialakítása volt. Ennek eszköze a megfelelő hőszigetelés és a fentebb említett erkélykialakítás is, de a gépi szellőztetőrendszerek sem voltak elhagy­ hatók. Az aktív benapozás ugyanakkor előnyökkel is jár, hiszen optimális körülményeket biztosíthat nape­ lemek használatára. A tenger közelsége miatt pedig adott volt, hogy a vizet hőcserére is lehet használni. Noha a projekt nem valósult meg, a tervezési folya­ mattal járó tapasztalatok és tanulságok rengeteg előnnyel jártak a BH építészei számára, hiszen a ter­ vezőiroda elsősorban hazai terepre dolgozik. A ma­ gyarországitól eltérő körülmények mellett érdekes eleme volt a folyamatnak, hogy egy ciprusi irodával

közösen hozhatták létre a terveket, akik a helyi sajá­ tosságok útvesztőiben mutattak utat. Ehhez hasonló együttműködésben a BH-nak több al­ kalommal is lehetősége nyílt magyarországi partner­ ként részt venni külföldi tervezőirodák mellett. Ilyen volt az Új Nemzeti Galéria terveinek létrehozása a japán SANAA irodával vagy a Magyar Műszaki és Közleke­ dési Múzeum tervpályázatán történő indulás a dán Bjarke Ingels Group társaként. A BH tehát mindkét oldalát kipróbálhatta már a nemzetközi együttműkö­ désnek. Vajon mi lesz a következő hasonló projekt? Molnár Zsuzsanna 63


TISZA LAJOS IRODAHÁZ AZ ORSZÁGHÁZ EGYKORI BÉRHÁZA tervezés éve

| 2016-2017 | 6500 m²

bruttó szintterület vezető tervező

tervezők

projektvezető tervező | Kopasz László | Bukta Csaba, Márton Annamária, Novotny Nóra, Zajacz Judit műemléki tervező | Baliga Kornél

megbízó

| Országgyűlés Hivatala – Steindl Imre Programiroda Zrt. cím | 1055 Budapest, Balassi Bálint utca 1– 5. fotó

64

| Bánáti Béla

| Bujnovszky Tamás


„...mivel az eredeti alkotások az idők folyamán eltűntek, és nem tudni, kit ábrázoltak, az épületet most Steindl Imre és Zsolnay Vilmos szobrai díszítik...”

65


ÚJRASZÍNEZVE Az utóbbi időkig nem lelkesedtem különösebben Bu­ dapest historizáló stílusú épületeiért. Ridegnek, ko­ mornak, elnagyoltnak, kicsit provinciálisnak éreztem őket, nem értettem, hogy sokan mit látnak bennük vonzónak, impozánsnak. Azok az épületrekonstruk­ ciók azonban, amelyek az elmúlt években végbe­ mentek, teljesen új megvilágításba helyezik ennek a korszaknak az építészeti műveit. Hát, ha ez a historiz­ mus, akkor végül is jöhet! „Színezd újra, színezd újra az életet, ha megfakul­ na” – a Magna Cum Laude száma juthat eszünkbe, igen, mintha folyna ennek a nagy, Budapest nevű képeskönyvnek az újraszínezése. Az évtizedes kosz és elha­nyagoltság által okozott szürkeségből egyre több ponton bújnak elő finom színárnyalatok és mí­ vesen felújított formák, ahogy azt – a város látképét akár élőben nézve, akár régi és újabb filmek kockáit összehasonlítva – észlelhetjük. Azt is fontos tudni, hogy a főváros historizáló épüle­ teinek gyakran nem az igazi arcát látjuk, ugyanis a II. világ­háború utáni helyreállításoknál sokszor nem az eredeti, hanem egy leegyszerűsített formában építették újjá őket. Ennek az oka egyrészt az akkori szűkös anyagi lehetőségekben keresendő, de ezen­ 66

kívül volt a korszellemben is egy modernizáló, egy­ szerűsítő törekvés, amelyet olyan nagynevű építész­ professzorok is támogattak, mint például Kotsis Iván. Mindezek mellett nyilván ideológiai háttere is volt ennek, a háború utáni új rezsim ezeket az épülete­ ket, mint a régi világ megtestesítőit, nem favorizálta, sokszor akár le is bontotta. És benne volt ebben a hozzá­állásban az az igénytelenség, kulturálatlanság is, ami szintén az új éra jellemzője volt. Egy ilyen ház áll a Balassi utca 1-5. szám alatt is, amelynek a tetőszerkezete károsodást szenvedett a háborúban, de – például egy Fortepanon található fotó tanúsága szerint – korántsem akkorát, ami in­ dokolta volna a neogótikus épület vimpergáinak és törpe­árkádjának elbontását a negyvenes évek vé­ gén, valamint az egyúttal megvalósult emeletráépí­ tést. Egy későbbi felújítás során a harmadik emeleten elhelyezett szobrokat és azok szoborfülkéit is eltávo­ lították. Mindezekkel együtt azt mondhatjuk, hogy a helyenként Zsolnay-kerámiával díszített téglaburko­ latának köszönhetően ez az épület még viszonylag jól vészelte át az idők viszontagságait. Nem egy átlagos pesti házzal van dolgunk, az épület elhelyezkedése és története egészen egyedi. Az Or­


„A munkát nagyban támogatta, hogy a ház eredeti kiviteli terveinek néhány fontosabb tervlapja rendelkezésre állt..”

67


„A bérházat – az Országházhoz hasonlóan – Steindl Imre tervezte, amit a két épület homlokzati motívumainak rokonsága is jól tükröz.”

szágház egykori bérházáról van ugyanis szó, amely fontosabb tervlapja rendelkezésre állt, és bár ezek 1902-ben a hivatalszolgák és a tisztviselők számára nem terjedtek ki minden részletre, a Parlament rokon épült, fő funkciója azonban az volt, hogy eltakarja a homlokzata is segítette az archív rajzok értelmezé­ Parlament kazánházát. A kazán eredetileg az Or­ sét. szágház pincéjében kapott volna helyet, de tekintet­ Az épületben – amelyben a rendszerváltás után több tel a szén szállítása és tárolása során felmerülő szen�­ átalakítással irodákat és lakóingatlanokat hoztak lét­ nyezésre, illetve figyelembe véve azt a szempontot, re – az Országgyűlési Őrség irodái kaptak helyet, a hogy kémények ne rontsák az épület összképét, a legfelső szintre pedig az Országgyűlés mindenkori el­ kazánházat végül is egy másik telken, a mai Balassi nökének rezidenciája került, amely egy lakóegység­ Bálint utcában helyezték el. A Parlament közelsége ből és egy protokolláris feladatokat ellátó térből áll. miatt azonban még itt sem lehetett bármit építeni, A homlokzat újra szobrokat kapott: mivel az eredeti ezért az utca felé a bérház biztosít kellő megjelenést. alkotások az idők folyamán eltűntek, és nem tudni, A bérházat – az Országházhoz hasonlóan – Steindl kit ábrázoltak, az épületet most Steindl Imre és Zsol­ Imre tervezte, amit a két épület homlokzati motí­ nay Vilmos szobrai díszítik, Damkó József és Lantay vumainak rokonsága is jól tükröz. Sőt, tudva, hogy Lajos –­­az Országház belső tereiben megtalálható Steindl eredetileg a Parlamentet is téglaburkolattal – alkotásainak művészi adaptációjaként, ahol Steindl képzelte el, a Balassi Bálint utcai épület homlokzatá­ az építőművészetet, Zsolnay pedig az agyagiparos ból akár arra is visszakövetkeztethetünk, hogy milyen szakmát allegorizáló alakként jelenik meg. lenne az Országház, ha a tervezője eredeti elképze­ lései valósultak volna meg. Pesti Monica A 2019-ben elkészült rekonstrukció során a Ba­lassi­ A szöveg az alábbi cikk szerkesztett változata: Pesti Monica, utcai épületet eredeti állapotába állították vissza, „Újraszínezve – A Köztársasági Őrezred Irodaháza és Házpéldamutató műgonddal. A munkát nagyban támo­ elnöki Rezidencia”, Octogon Architecture&Design 1 (2020), gatta, hogy a ház eredeti kiviteli terveinek néhány 64–68. 68


69


TÁRSASHÁZ A PAULAY EDE UTCÁBAN | 2004 | 5190 m²

tervezés éve bruttó szintterület vezető tervező

tervezők

| Bánáti Béla

projektvezető | Kiss Noémi, Nyirati Zolo | Csordás Mónika, Fullár András, Harangi László, Nagypál Viktor, Tóth-Szabó Balázs, Vass Zoltán

cím

megbízó | Foundation Kft. | 1061 Budapest, Paulay Ede utca 65. fotó

70

| Tomaso


„A zöldtetők, tetőteraszok és a belső udvar intenzív zöldfelülete nagy értéket jelent a parkokban és zöldövezetben szegény belvárosban.” 71


ELŐRE BŐVÜL, JOBBRA EMELKEDIK Adott egy belvárosi telek, amit balról egy négy-, jobbról pedig egy ötszintes épület vesz közre; előbbi három méterrel bentebb fekszik az utóbbinál, a telek hátsó határán pedig egy 26,5 méter magas tűzfal áll. Izgalmas téri szituáció, ahová társasházat kíván a telek tulajdonosa. Az építészek amellett, hogy meg­ valósítják a beruházó célját, kreatív megoldásokkal a homlokzatok eltérő magasságára és az utcafronti ugrásokra is választ adnak. A telek a mindig nyüzsgő, éttermekkel teli Liszt Fe­ renc tér közelében, a Zenakadémiától pár perc sé­ tára található. Az attraktív környezet egyértelművé tette a beruházó számára, hogy az átlagosnál ma­ gasabb színvonalú lakókörnyezet létrehozására van szükség. Ennek megfelelően a belső udvarban in­ tenzív zöldfelület, a tető lehető legnagyobb felületén zöldtető, illetve tetőteraszok kapnak helyet. A lakó­ ház forgalmát recepció irányítja, a pinceszinten pe­ dig a közösségi életet szervező terek, többek között 72

fitnesz-blokk kialakítására került sor. Az ingatlanok­ hoz továbbá mély­garázs is tartozik, a háromszintes pince nagy részét parkolók foglalják el. A tervezők szem előtt tartották, hogy az épület kevésbé előnyös tulajdonságokkal bíró pontjain ne lakóegységek, ha­ nem egyéb funkciók kapjanak helyet: így az U alakú épülettömeg csuklópontjait a lépcsőházak foglalják el, míg a közterülethez legközelebb eső épületrészek irodákként működnek. Az utcai szárny azért is érdemel nagyobb figyelmet, mert itt érhető tetten az az építészeti megoldás, amely a szomszédos épületek eltérő síkú elhelyez­ kedésére reflektál. Egyrészt az alsó szint árkádos kialakítása oldja fel az utcaképi anomáliát, másrészt a nagyméretű erkélyek, melyek a három méterrel bentebb fekvő épület mellett nem tömör épület­ tömbként, hanem szellősebb, lazább látványt nyújtó egységként kötik össze az előrébb és hátrébb fekvő részeket. Az eltérő magasságú homlokaztok kikü­


szöbölésére is az erkélyek adnak megoldást: a Pau­ lay Ede utca 63. alatti, alacsonyabb épület felé a beépítés visszalépcsőzik és erkéllyel kapcsolódik, ami a sétálóutcaként funkcionáló, teraszos éttermekkel teli Liszt Ferenc térrel is vizuális kapcsolatot teremt. A társasház másik szomszédjához, a Paulay Ede utca 67. alatt álló épülethez a legfelső szint teraszkontúrja, a zárópárkány és a gerincmagasság illeszkedik, így válik egységessé az utcakép. A zöldtetők, tetőteraszok és a belsőudvar intenzív zöldfelülete nagy értéket jelent a parkokban és zöld­ övezetben szegény belvárosban. Az összességében jelentős méretű zöldfelület a levegőminőség javítá­ sát is támogatja. Az udvar barátságos hangulata lehetővé teszi a kikapcsolódást, minőségi időtöltést nemcsak a lakók, hanem az épület irodáiban dolgo­ zók számára is. A társasházban különböző méretű és alaprajzi ki­ alakítású ingatlanok találhatók, az első és ötödik

emelet közötti szinteken azonos elrendezésben. Az utcai szárnyba reprezentatívabb, három-négy­ szobás egy­sé­gek is kerültek, nagyméretű teraszokkal kiegészülve. A hatodik és hetedik emeleten kétszin­ tes lakások is helyet kapnak, a közlekedőrendszer gazdaságosabb kihasználását eredményezve. Az utcára néző tetőtéri lakások sajátossága, hogy nagy­ méretű teraszok tartoznak hozzájuk, a homlokzat visszahúzásának köszönhetően. Összességében elmondható, hogy a Paulay Ede utca 65. alatt fekvő társasház sokat tesz az utcakép rendezéséért, a közeli Liszt Ferenc térrel kialakított párbeszéde pedig a különböző közterületek össze­ kapcsolását is támogatja, mindezzel gazdagítva a belváros épített környezetét. Molnár Zsuzsanna

73


AZ ASA GYÁLI HULLADÉKLERAKÓ TELEPE | 1998 | 450 m²

tervezés éve bruttó szintterület vezető tervező

| Hartvig Lajos DLA

| Hidasi György | Lukács Mária, Morvay Etelka

projektvezető tervező tervezők

| ASA Magyarország Kft. | 2360 Gyál, Kőrösi út 53.

megbízó cím

fotó

| Hartvig Lajos DLA

ARCCAL A SZEMÉTNEK Klasszikus újságíró-feladat. Oknyomozás, felderítés, tényfeltárás, kutatás, Pulitzer-díj. Egy fiatal újságíró álma. A várt kiugrási lehetőség: multinacionális vál­ lalat által létrehozott regionális hulladéklerakó telep irodaépülete Gyál határában. Szemét – a jóléti társa­ dalom legnagyobb biznisze. Szemét – ami körül vala­ mi gyanús dolog mindig van. Szemét – ami New Yorkban az olasz bevándorlócsaládok nemzedékeinek nyújtott és nyújt a mai napig gazdagságot. Szemét – ami bűzlik. Beszélhetnek majd nekem EU-normákról, ezer évig biztonságos szigetelőrétegről, rekultiváció­ ról, parkosításról, a keletkező biogáz hasznosítására szolgáló technológiákról, elektronikus figyelőrend­ szerről. Én meg csak csendben bólogatok. Aztán egy óvatlan pillanatban Greenpeace-overallt rántok, és kitágult orrlikakkal, felgyorsult pulzussal, homlok­ lámpával a fejemen, mintavevő lombikokkal a hónom alatt eredek holmi gyanús vashordók, tejeszacskó­ hegyek, sárga, nyúlós iszapok után. Igen, biztosan így lesz. Aztán nem így lett. A Hartvig Lajos építész tervezte, a hulladéklerakó telep adminisztrációs és szociális funkcióinak elhelyezésére szolgáló gyáli irodaépület révén megjelenített építészeti gondolat egy gyöke­ resen ellenkező minőségű értékrendet kommunikál. 74

Félreértés ne essék! Nem arról van szó, hogy a sze­ metes multi a negyvenhektáros telep egyetlen épí­ tett egységét amolyan Patyomkin-faluként, holmi piár-felületként használva, valamilyen oltári disznó­ ságot próbál takargatni. Nem! Ahhoz ez a ház túl­ ságosan jó. Annyira jó, hogy képes beszélni arról a mérnöki minőségről, amely képes – ha a szükség úgy diktálja – biztonságosan bánni még olyan veszélyes elemmel is, mint önnön szemetünk. Annyira jó és mo­ dern ház ez, hogy képes azt a hatást kelteni: a mér­ nök szakma komolyan és felelősen tud az elkövetkező generációk természeti értékeinek megóvásáért ten­ ni. Olyan építészet ez, ami bármilyen közhelyesen is hangzik, nem csak a mának épít. De mit is tud ez a léptékében igencsak visszafogott kétszintes épület? Szemben az újabb keletű elővárosi ipartelepekkel, ahol eldobált, grandiózus „tetrapack dobozokat” látunk, a gyáli épület tervezésénél az építészek jól használták ki a nyílt, beépítetlen terület nyújtotta lehetőséget. Egy ilyen területen szinte bár­ milyen épületkonstrukciós megoldással élhettek. Nem kellett az illeszkedés szorító maximáját korlátként megélniük. Felszabadulhatott a stiláris képzelőerő. Ennek következtében az épület szerkezeti dinamikájá­ nak fő karakterjegyét az a virtuóz fogás eredményezi,


„Annyira jó és modern ház ez, hogy képes azt a hatást kelteni: a mérnök szakma komolyan és felelősen tud az elkövetkező generációk természeti értékeinek megóvásáért tenni.”

amely a homlokzat erős horizontális tagolását oldó tömegformálásra vonatkozik. A konzolos épületszer­ kezet alsó szintjén túllógó emeleti szint, majd az azon is túlérő, áttört tetőgerendázat egy, a szokványostól eltérő szerkesztést szemléltet. Ez a rendhagyó szer­ kesztés akkor válik még erőteljesebbé, ha felfigyelünk a vízszintes szintvonalakat átmetsző, téglalap alakú falrátétekre. Vagy a „konzolhatást” fokozó, ugyancsak vertikális oszlopsorokra. Ezek a rátétek, kiegészítések, tartó és támasztó szerkezetrészek, kiszögellések a tömegstruktúrát jellegzetes módon mozgatják meg. A soktényezős tömegkonstrukció olyan egységes kö­ vetkezetességgel fut végig az épületen, hogy a ház alsó szintjén kilépő, anyagában elütő alumíniumké­ mény-szerkezet sem hat zavarólag. Finom érzékre vall, hogy a konstrukció ritmikáját egy helyen megbontó, de funkciójánál fogva nem nélkü­ lözhető lépcsőház kiszögellése a kevésbé hangsúlyos hátsó frontra került. A lépcsőház két, középfolyosós alaprajzú szintet köt össze, amelyek belső tereit imittamott a főhomlokzatnál megfigyelhető oszlopele­ mek törik át. Ezek az oszlopok mintegy beviszik a ház­ ba a konstrukciós alapmotívumokat. Ugyanezt teszi a felső szint mennyezeti metszetén átérő tetőgeren­ dázat bordastruktúrája is.

Ne felejtsék, még mindig a gyáli szeméttelep iroda­ épületében vagyunk! És nem egy divatos, modernis­ ta, esztétizáló budai villában. A külső szerkezetből belépő épületelemek sorába kí­ vánkoznak azok a mozgatható napellenző lamellák, amelyek a külső rátétekkel rokon módon, a falsíktól kissé elhúzva, a homlokzaton kerültek szerelésre. Vi­ szont az épületbelsőből nézve is dekoratívak, stíluso­ san ritmizáltak. Talán ennyiből is kiderült, hogy a gyáli hulladéktelep irodaépülete szimbolikus épület. Szimbolizálja azt a viszonyt, amelynek környezetvédelem és ipari tech­ nológia között minden esetben fenn kell állnia. Azt a viszonyt, amely félelmeinket a mérnöki odafigyelés teremtette minőségben oldja fel. Ugyanakkor meg­ nyugtató szimbólum is egy új évezred küszöbén – Csernobil, a tiszai cián vagy éppen a garéi vashordók után. Martinkó József A cikk első megjelenése: Martinkó József, „Arccal a szemétnek – Az ASA gyáli hulladéklerakó telepének irodaépülete”, Népszabadság 2001. június 20., 11.

75


KECSKEMÉT CAMPUS OKTATÁSI ÉPÜLET | 2015 | 18000 m²

tervezés éve bruttó szintterület

generáltervező | Lima Design Kft. / építészet | Bánáti + Hartvig Építész Iroda Kft. felelős építész tervező | Hartvig Lajos DLA, Bánáti Béla, Nyéki Gábor (Lima Design Kft.) projektvezető | Kopasz László

generáltervező

projektvezető építész | Székely Ágnes, Dr. Bérces László

tervezők | Bárdi Emese, Bukta Csaba, Ferencz Tamás, Guld Beatrix, Kádár Gergő, Kósa Luca Kornélia, Palkó Szilvia, Stircz György, Szatmári Szabolcs megbízó

| Kecskeméti Duális Oktatás Zrt. | 6000 Kecskemét, Izsáki út 5.

cím

fotó

76

| Bujnovszky Tamás


77


SZECESSZIÓS ÁRAMKÖRÖK Határozottan szakít a hazai egyetemi építészeti kiala­ kításokkal a kecskeméti Neumann János Egyetem campusának első épülete, amelyben a tömörség he­ lyett a szellősség és a világosság érhető tetten, jelké­ pezve a mindenki számára átlátható, elérhető tudást. Nem sok összetett, egységesen tervezett egyetemi campus van ma Magyarországon, így előkép sem igazán állt rendelkezésre, amikor elkezdődött a kecs­ keméti új egyetemi városrész kialakítása. Talán az első következetesen tervezett és telepített egyetemi campus a Miskolci Nehézipari Egyetem volt, amelyet a legsűrűbb Rákosi-időszakban úgy sikerült Janáky Istvánnak és fiatal csapatának megterveznie, hogy az elvárt szovjet mintákat a helyi adottságokhoz sze­ lídítsék, így egy jó arányú, kellő szellősséggel elhelye­ zett egyetemváros jöhetett létre. Négy évtizeddel később egészen más építészeti koncepció vezérelte a Piliscsabán elindult Pázmány Péter Katolikus Egye­ tem fejlődését. A leginkább Makovecz-tanítványok által megalkotott, a természetbe simuló épület­ együttes az organikus építészet egyfajta mintate­ lepévé vált, amelynek legdominánsabb darabját, a Stephaneumot maga Makovecz Imre tervezte. A létesítendő campus fő motívuma a vizuálisan is jól megjelenő technológia. Az egyetem megálmo­

78

dói egy csúcstechnológiájú intézményt ígértek a jövendőbeli hallgatóknak és tanároknak, amihez az épület­ együttes építészeti karakterével is igyekszik igazodni. A tervezetten öt nagyobb oktatási egy­ ségből álló együttesen és a közöttük elterülő parkos, sétányos, számos híddal kiegészített közösségi terü­ leten következetesen vonul majd végig a modernség, átláthatóság, világosság gondolata. Az egyetemi épületek a hagyományosan átadható, átlátható tiszta tudást ugyanúgy kívánják jelképezni, mint a kortárs ismereteket és a mai eszközöket. Első ütemben az oktatási épület készült el, amely ma­ ximálisan a logikus elrendezésre, az átláthatóság­ra és funkcionalitásra törekszik. A valamelyest amorf alaprajzi kontúrt mutató épületet középen keresz­ tülmetszi egy szellős, a teljes magasságban nyitott, átriumszerű fogadótér. E köré rendeződnek a kü­ lönböző funkciók: egyik irányban az oktatók irodái, a másikban a különböző előadó- és szemináriumi ter­ mek. A szintenként hasonló módon elhelyezett tan­ széki irodák az íves homlokzatra rendezve kapnak benapozást. Az irodákat egybefűző függőfolyosók egy levegős légteret ölelnek körbe, amely felülről kap természetes megvilágítást, végfalán pedig növé­ ­ nyekkel felfuttatott zöld felületeket, amelyek a föld­


szinti növénytárolókba folynak bele, szimbolikusan és Mivel szinte az egész épületet üveghomlokzat hatá­ rolja, a túlzott felmelegedést és benapozást elkerü­ ténylegesen zöldítve az épületet. Az átrium másik oldalára rendezték a multifunkcio­ lendő, külső árnyékoló rendszert kellett egyfajta külső nális nagyelőadót, amely lejtése miatt több szintet burokként felfuttatni. A mozgatható, finoman perfo­ elfoglal, valamint az emeletenként hasonló elren­ rált lamellák kívülről fehérek, belső oldaluk türkízkék, dezésű, az oldalhomlokzatra tapadó szemináriumi ami a mozgatással alkalmi rajzolatot, színezést ad­ hat az épületnek. Az árnyékolóra egy szecessziós termeket. Az első emelet hátsó kicsúcsosodásában helyezték el a kávézót, felette kisebb terasszal, amely ihletésű, ám akár a számítástechnikában használt az épületből is kilép; a jövőben itt jön majd létre a áramköröket is megjelenítő, hálószerű réteg került. A campus további épületeivel ez a mintavilág teremt ­közvetlen kapcsolat a további épületekkel. Az épületben két szokatlan térkialakítással is talál­ majd kapcsolatot, a rajzolat fűzi egybe az elemeket, kozhatunk. Egyrészt a nagyelőadóval, amelyhez amelyek lamellái eltérő színárnyalatot kapnak. ötletes megoldással két, körívben átforduló fallal le­ A megépült oktatási épület önmagában is izgalmas választható két, külön is használható kisterem kap­ térelemként áll a kecskeméti külvárosi főút mellett, csolódik. A kistermek adott esetben részét képezik de – kiegészülve a további darabokkal – egyfajta ös�­ a nagyelőadónak, folytatják annak lépcsőzetessé­ szetett térplasztikát formál majd meg. gét­, ugyanakkor kifordítva abból különálló életet él­ nek, saját bejárást is kapnak. Bán Dávid Az átrium légterébe pedig egy úgynevezett „tőzs­ detojást” lógattak be. A földszint fölé acélszerke­ A szöveg az alábbi cikk szerkesztett változata: Bán Dávid, ze­ten befüggesztett, a levegőben lebegő, valóban „Szecessziós áramkörök – Neumann János Egyetem, Kecskemét”, Octogon Architecture&Design 2 (2020), 51–60. tojásdad formájú zárt helyiség célja, hogy abban szimulálják a hallgatók számára a tőzsde működé­ sét kijelzőkkel, fénytechnikával, kellő technikai felsze­ reltséggel.

79


80


81


82


83


„A kistermek adott esetben részét képezik a nagyelőadónak, folytatják annak lépcsőzetességét, ugyanakkor kifordítva abból különálló életet élnek, saját bejárást is kapnak.”

84


85


86


87


CSALÁDI HÁZ A ZUHATAG SORON | 2007 | 410 m²

tervezés éve bruttó szintterület vezető tervező

| Hartvig Lajos DLA

| Székely Ágnees | Fullár András, Kramm Ádám †, Petró Margó, Tóth-Szabó Balázs

projektvezető tervező tervezők

megbízó

| Magánszemély

fotó

88

| Kocsis Ferenc


„...sikerült a nehéz kihívás: folytatni a mára már az építészettörténet nagy alakjainak számító építészek munkáját...”

KAPCSOLÓDNI A MÚLT SZÁZAD SZEMLÉLETÉHEZ Megremeg az építész keze, pontosabban meg kell hogy remegjen, ha a Napraforgó utcai ikonikus házak közvetlen közelébe tervez. A ma már közel százéves épületeket átadásuk után érték ugyan gú­ nyolódó kritikák, de ünneplésük azóta is folytonos: a korai modernizmus máig megkérdőjelezhetetlen pél­ dái ezek a családi házak. Sem építészeti megjelené­ sükön, sem használhatóságukon nem fogott az idő, megbecsültségük nem csak az építészek körében érzékelhető. A 2008-ban felépült új szomszéd elegáns modor­ ban követi az elődöket. A tervezőknek ugyan nem ju­ tott úttörőszerep, de sikerült a nehéz kihívás: folytat­ ni a mára már az építészettörténet nagy alakjainak számító építészek munkáját, finoman kapcsolódni a múlt század harmincas éveiben még lázadásnak számító, de azóta is korszerű szemlélethez. A legna­ gyobb dicséret, hogy erre az épületre is igaz a ko­ rabeli Budapesti Hírlap kommentárja: „[m]indegyik épület úgy stílus, mint célszerűség és higiénia tekin­ tetében a legújabb idők fölfogását fejezi ki. Sehol semmi fölösleges dísz, mindenütt sík felületek, sima falak, lapos tetők, nagy ablakok, melyeken keresztül a napsugár szinte özönlik a szobákba.” Az elvek változatlanok, a minőségi anyagok köre azonban bővült: a téglaburkolatot travertin és kerá­ mia, míg a festett faablakokat színezett alumínium nyílászárók váltották fel. A korábbi épületek kiugró vakolt párkányai itt síkban tartott cinklemezkeretekké szelídültek, finom lezárásaként a vakolt felületeknek. 89


90


A modern építészet elmúlt évszázadát hullámzó viták kísérték végig: az átmenet nélküli szakítás az építészet hagyományos elemeivel sosem vált elfogadottá, de a szabadon szerkeszett téri világ – még egy családi ház esetében is – mindenki számára vonzó belső miliőt jelent. A Zuhatag utcai épület következetesen folytatja ezt a hagyományt (is): a belső terek áramló, egymás­ sal intenzív kapcsolatban lévő elemei meghatározóak; amellett, hogy az egyes funkciók nem terjengősek, lép­ tékük alig tér el egy átlagos lakás arányaitól. S az építészeten túlmenően végül is ez a legfontosabb, a lakás használati értéke, szerethetősége: ez a hűvö­ sen elegáns ház lehetőséget ad a bent lakóknak, hogy saját életterüket kialakítsák, olyan közeget, ahova szí­ vesen térnek haza. Perényi Tamás

91


VITALIS LAKÓPARK tervezés éve

| 2005 – 2007 | 39600 m²

bruttó szintterület vezető tervező

| Bánáti Béla

| Kátai Éva, Nyirati Zolo, Korintus Gábor, Varga Bori tervezők | Kurucz Regina, Mehrl Nándor, Balla Györgyi, Kondorosi Zsuzsa, König Gergely, Dubniczki Csilla projektvezető tervezők

cím

megbízó | Talentis Group | 2053 Herceghalom, Kiserdő út fotó

92

| Kocsis Ferenc


ZÖLDBE ZÁRVA Budapest agglomerációja egyre látványosabb nép­­ szerűségnek örvend. A KSH adatai szerint¹ a rend­ szerváltást követő évektől folyamatos növe­kedés volt tapasztalható e téren, ami 2008-ban tetőzött. A fo­ lyamat hatására az ingatlanfejlesztők is felfigyeltek a Budapest környéki településekre. Nem volt ez más­ ként a Zsámbéki-medencében fekvő, a fővárostól 26 kilométerre található Herceghalom ese­tében sem. Itt az önkormányzat is nagy gondot fordított az in­ tenzív lakóterületfejlesztésre, aminek következtében a település lélekszáma – a környező településekhez hasonlóan – növekedésnek indult.2 A községet a főváros közelsége mellett fekvése teszi igazán vonzóvá: az Etyeki-dombság, a Pilis, a Gere­ cse és a Budai-hegység vonulatainak látványa nem okoz csalódást a herceghalmiaknak. A települést a Békás- és Kígyós-patak fogja közre, utóbbi mellék­ ágai a településen is átfutnak. Emellett erdők és szántók teszik változatossá a településképet. A Kí­ gyós-patak egyik leágazása és a Herceghalmi Park­ erdő közötti övezet a 2000-es évek közepén zajló területfejlesztés során épült be, a Talentis Program térségfejlesztési beruházása, a Vitalis Lakópark is e területen kap helyet.

93


kra.sz.

kra.sz.

kra.sz.

kra.sz.

kra.sz.

kra.sz.

kra.sz. kra.sz. kra.sz.

94


A lakópark tervezése során kiemelt szempont volt, hogy olyan városrész jöjjön létre Herceghalmon, amely nyugodt lakókörnyezetet biztosít az ott élők számára. Ezt elsősorban azzal sikerül elérni, hogy az új épületek a meglévő településszerkezetbe illesz­ kednek és a környezettel – a parkerdővel, szántóval és patakkal – párbeszédben állnak, miközben meg­ marad a nagy zöldfelület. A zöldfelület helyet ad egy parknak és egy játszótérnek is, nagyobb része azon­ ban földszinti lakások magánkertjeihez, udvaraihoz tartozik. Azért, hogy ezek megtarthassák privát jellegüket, az építészek a telkek közti gyalogos uta­ kat körülbelül egy méterrel lesüllyesztették, hogy az ott sétálók ne lássanak be a magánterületekre. Aki ma a Vitalis Lakóparkba látogat, azt láthatja, hogy a kerteket olykor kerítés is elválasztja egymástól; ezek utólag, a tulajdonosok által kerültek beépítés­ re, a tervezőknek ugyanis az volt az elképzelése – és eredetileg ez is valósult meg –, hogy az egyes terüle­ teket sövénykerítés határolja, ezzel is zöldebbé, ter­ mészetközleibbé téve az övezetet. Hazánkban ez a megoldás kevéssé megszokott, a lakók szeretik konk­ rétabban kijelölni területük határát, ez okozhatta a későbbi privát beavatkozásokat. A terület beépítési koncepcióját három társasház­ típus és két sorház adja. Ezek változatosságát a te­ repviszonyokhoz történő alkalmazkodás, a szintel­ tolás, illetve az épülettípusok forgatása eredményezi. A telepítés során az épületeket úgynevezett bokrok­ ba csoportosították a tervezők, önálló identitást biz­ tosítva az egyes egységeknek. A bokrok egységét az épületek külső megjelenése, formálása, anyag- és színhasználata jelöli ki. Az épületeket elsősorban va­ kolt felületek, illetve fa- és fémszerkezetek jellemzik. A bokrok kettő-négy társasházból állnak, melyek az alépítményi szinten mélygarázsrendszerrel vannak összekötve, illetve műszaki-technikai egységet is al­ kotnak egymással. A lakások mérete a másfél szo­ bástól a három és fél szobásig terjed, a különféle la­ kói igényeknek megfelelően. A beruházó eredeti elképzelése szerint a környék északi és keleti területe is beépítésre került volna, amihez az építészeti tervek el is készültek, végül azonban csak a déli rész megvalósítására került sor, 175 lakás megépítésével. A Vitalis Lakópark építé­ szeti sikerét jelzi, hogy 2010-ben elnyerte a FIABCI Ingatlanfejlesztési Nívódíj harmadik helyezését. Molnár Zsuzsanna https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/regiok/ bpmigracio.pdf 2 https://hu.wikipedia.org/wiki/Herceghalom

1

95


A GLOBALL HOTEL BŐVÍTÉSE | 2013 | 2600 m²

tervezés éve bruttó szintterület vezető tervező

| Bánáti Béla

| Kátai Éva, Éles Péter, Varga Bori | Czégeni Csaba, Székely Ágnes, Vass Zoltán

projektvezető tervezők tervezők

megbízó

| Globall Sport & Wellness Hotel | 2089 Telki, Szajkó utca. 39.

cím

fotó

96

| Vass Zoltán


97


GAZDAGÍTÁS Az elsősorban válogatott labdarúgók számára ké­ szült, de fizetővendégek által is igénybe vehető Glo­ ball Hotel 2009-ben épült Bakonyvári Sándor tervei alapján. A sportközpont főépületét, építészeti struk­ túráját, alapvetéseit ugyan nem a Bánáti + Hartvig Építész Iroda tagjai határozták meg, de ők voltak azok, akik 2013-tól kezdődően több lépésben újabb és újabb elemeket adtak a meglévő épülethez, anél­ kül hogy az összképet látványosan felülírták volna. Minden bővítés az érzékeny hozzáépítés más-más módjának bemutatására kínált lehetőséget. Ezek (sorrendben) a következők voltak: új elem építése, ki­ egészítés, majd folytatás, illetve toldalékképzés. Az első új elem – amelyet már a BH tervezett 2013ban –, egy 430 férőhelyes lelátó a fő edzőpálya mel­ lett, amely funkciójából és szerkezeti rendszeréből adódóan is oldja az összképet. Ezzel a kiegészítéssel közel egy időben, 2014-ben épült az uszoda és wellness-épületrész, mely a kon­ cepciótervnek megfelelően „deréktájon” csatlakoz­ tatva, természetesen illeszkedik a racionális rend­

98

szerbe, ám friss és artisztikus formáival, eredeti anyaghasználatával, külső és belső részleteivel üde színfoltja az együttesnek. A szállodai szobákat tartalmazó fő épületszárny 2016-ban lezajlott, nyugati irányú bővítése szinte észrevétlen folytatása a készen kapott struktúrának: csak a részletképzés különbözteti meg az újat a ko­ rábban épült architektúrától. A 2018-ban elkészült edzőterem az adottságként kezelt tornacsarnok toldaléka, a szó jó értelmében: az egyébként is nagy felületű, természetéből adó­ dóan üres homlokzatot bontja meg az alacsonyabb, lapos­tetős tömeg, mely funkcionálisan is szerencsé­ sen egészíti ki a tornatermet, miközben építészeti szempontból ez az épületrész is az anyaghasználat, a részletképzés frissességével gazdagítja az együt­ test. Gazdagítás: ez a legpontosabb szó, amely a telki sportlétesítményt bővítő építészek attitűdjét jellemzi; a kortárs épülethez tervezett kiegészítések nem ide­ gen kinövések, amelyeket egy jövőbeli nagy rekonst­


rukció idején majd elégedetten bontanak el, hogy visszakapják az „eredetit”, hanem olyan szerves részei az egésznek, melyek által az épületegyüttes több lett, mint újkorában volt. Jóllehet a Bakonyvári Sándor építészkolléga által lefektetett struktúra csak pár évvel idősebb, mint az azóta elkészült kiegészí­ tések, mégis jól érzékelhető a korszellem változása az alapvetés óta eltelt évtizedben. Történeti épüle­ tek bővítése esetén törvényszerű, hogy az új részek, részletek többé-kevésbé kontrasztosan ütnek el a meglévőtől: az időbeli közelségnek köszönhetően itt az elkülönböződés szinte technikává, metódussá válik, amely talán későbbi, újabb bővítési igények tel­ jesítése esetén is alkalmazható lesz. Gyanítom, hogy ezen attitűd sikerében az iroda felépítésnek és mű­ ködésének is része van, amely a fiatal tervezőkollé­ gákat nem egyszerű feldolgozónak, hanem alkotó­ társnak tekinti. Masznyik Csaba

„...az időbeli közelségnek köszönhetően itt az elkülönböződés szinte technikává, metódussá válik, amely talán későbbi, újabb bővítési igények teljesítése esetén is alkalmazható lesz...”

99


GREEN COURT RESIDENCES tervezés éve

| 2016-2018 | 23000 m²

bruttó szintterület vezető tervező

tervezők

projektvezető | Nagypál Viktor | Kiss Noémi, Bárdi Emese, Bukta Csaba, Ferencz Tamás, Guld Bea, Kádár Gergő, Márton Annamária, Őry Balázs megbízó

| Pesti Házak Zrt., Codic International SA cím | 1134 Budapest, Taksony utca 7-9. fotó

100

| Hartvig Lajos DLA

| Bujnovszky Tamás


101


HULLÁMZÓ GEOMETRIA BUDAPEST TÁRSASHÁZI ÉPÍTÉSZETÉBEN Régóta kedvelt városrésze Budapestnek a XIII. kerület, ami többek között olyan praktikus tulajdonságainak köszönhető, mint a belvároshoz közeli fekvése, remek alapintézményi ellátottsága és megfelelő tömegköz­ lekedése. Ezentúl kedveltségéhez az elmúlt harminc évben történt, pozitív irányú változásai is sokat hoz­ zátesznek: az egykori ipari területre kereskedelmi köz­ pontok és különböző szolgáltatók települtek, ráadásul számos új lakópark, lakóépület is épült. Ezen beruhá­ zások sorába tartozik a kerület Lőportárdűlő városré­ szében, 2021-ben átadott Green Court Residences is. A Green Court Residences egy két egységből álló lakó­ épület-együttes, amely tömegformálásával, homlok­ zatkialakításával egyedülállónak mondható Budapest társasházi építészetében. Az építészek a megrendelő által megkövetelt elegancia és nagyvonalúság jegyé­ ben tervezték meg az épületet, amelynek kialakítása során a telek derékszögeket nélkülöző, szabálytalan alaprajzi adottságait is figyelembe vették. 102

Az elegancia és nagyvonalúság leginkább a vissza­ fogott színvilágú, de karakteres geometriájú homlok­ zatkialakításban mutatkozik meg. Rögtön feltűnik az erkélyek hullámzó idomú megformálása: az erkély­ lemezek és a mellvédelemek hasonlóan, de ellenkező irányba ugranak ki és be a térben, ritmikusan válta­ kozó hajlított felületeket képezve. Ez az építészeti megoldás a látványos megjelenés mellett a lakók komfortérzetét is növelheti. Az erkélyeket, balkonokat ugyanis nem mindig könnyű úgy kialakítani, hogy azok ne vessenek túlzott árnyékot egymásra. A Gre­en­ Court Residences esetében az erkélyek rendszerbe foglalt kicsúcsosodása és visszaugrása esztétikus megoldást kínál a problémára, de az erkélykorlátok kialakításának módja is erre az érzékeny kérdésre reflektál. A pálcás rendszer alkalmazása és a pálcák sűrűségének optimalizálása megfelelő kilátást en­ ged­, kívülről azonban fedést, takarást biztosít a privát felületek számára.


„... az erkélylemezek és a mellvéd­elemek hasonlóan, de ellenkező irányba ugranak ki és be a térben, ritmikusan váltakozó hajlított felületeket képezve.”

A homlokzattervezés során izgalmas kihívást jelentett az épület tömegének kezelése a telek sarkainál. A te­ lek szabálytalansága egy lecsapott és egy éles sarok­ kialakítást kívánt meg. Ezeken a pontokon a cikk-cakk mintázat konzekvens átfordításával megőrizhetővé vált a hullámos homlokzatkialakítás következetessé­ ge. Ennek eszköze volt az is, hogy a kérdéses részeken az alaprajzi kialakítás emeletenként egy-egy lakásnak adott helyet, ily módon viszont az erkélyeket nem kel­ lett megbontani, megtörve a homlokzat szabályos geometriáját. Az épületegyüttes alaptömege logikus szerkesztésű, egymás fölött ismétlődő alaprajzokból épül fel. A két épület változatos arányban tartalmaz harminc és száz négyzetméter közötti lakásokat – legtöbbjük mé­ rete meghaladja az ötven négyzetmétert. Az udvar felé tájolt első emeleti lakások zöldtetőre néznek, így saját zöldterülettel is rendelkeznek. A külső környezet­ tel a magasabb emeletek lakásai is kapcsolatba kerül­

nek, minden egyes lakás rendelkezik ugyanis erkéllyel, ami a városi környezetben kiemelt értékkel bír. A lakó­ épület-együttes további különlegessége az elegáns belső átrium, amely a földszinttől a legfelső szintig ös�­ szeköti a belső tereket. Az átrium üvegtetőt kapott, így a közös területekbe a természetes fény is beszüremlik. A Green Court Residencesszel egy nyitott, kifelé kom­ munikáló, több irányból átjárható és mégis befogadó karakterű épületegyüttes jött létre. A várostervezési elképzelésekkel összhangban, az épületek ölelésében egy belső park is található, amely a szomszédos Kas­ sák parkkal is párbeszédben áll. Molnár Zsuzsanna

103


104


105


A WELLISCH-PALOTA REKONSTRUKCIÓJA | 2013 | 24000 m²

tervezés éve bruttó szintterület vezető tervező

tervezők

projektvezető tervezők | Éles Péter, Székely Ágnes | Hoffman Gabriella, Vass Zoltán, Czégeni Csaba, Balázs Marcell, Lénárt Szabolcs, Nagy Orsolya, Varga Bori

megbízó

| Országgyűlés Hivatala – Steindl Imre Programiroda Zrt. cím | 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 2-4. fotó

106

| Bánáti Béla

| Vass Zoltán


107


TETŐ ALÁ HOZVA A valaha elegáns épületen a történelem, illetve a ­rossz tervezők többszöri átalakítási munkáinak nyo­ mai is megtalálhatók. Mindez azt eredményezte, hogy egy idő után már nem lehetett érzékelni a pa­ lota eredeti nagyvonalúságát, így joggal merült fel a helyreállítás gondolata. Az építtetőnek, az Országgyűlés Hivatalának – igen tiszteletreméltó módon – határozott szándékában állt a Kossuth térre néző egykori homlokzat és vele együtt a hatalmas fedél­ székre épült, 1912-es tető visszaállítása. E tervek meg­való­sítására a Bánáti + Hartvig Építész Iroda ka­ pott megbízást. Az egykori csúcskategóriás bérházból 1945 után kor­ mányzati irodaházzá átalakult épület a Parlament­ nek is helyet adó budapesti Kossuth Lajos téren ta­ lálható, azt délről határolja. A tér Széchenyi rakpart felőli oldalán áll, ezért számos helyről rá lehet látni. A felújítás során két, mára összenőtt épületet kellett összebékíteni úgy, hogy az eltérés érezhető legyen, de a bérpalota ne legyen harsány. A Kossuth tér – 108

Széchenyi rakpart – Zoltán utca – Akadémia utca ál­ tal határolt háztömböt ugyanis két épület alkotja: az északi, a Kossuth tér felőli oldalon áll a tervezője nevét viselő Wellisch-palota, a déli oldalon pedig a Zoltán utcáról nyíló egykori nyugdíjintézeti épület, amely Se­ bestyén Artúr alkotása. A két épület egymással egy időben épült, 1912-re készült el. A Wellisch Alfréd tervezte palota elsősorban a kései bécsi szeces�­ szió, a Sebestyén Artúr alkotta épület pedig Lechner Ödön munkásságának hatását mutatja. Az építtető és egyben a tervező, Wellisch Alfréd nagyvállalkozó és építész volt, aki a németországi Karlsruhéban, Bécsben és a párizsi Écoles des BeauxArts-on tanult, majd Magyarországon letelepedve jelentős építőipari vállalkozásba fogott. Nagyszámú középület és magánvilla, valamint bérház fűződik a nevéhez. Így nem meglepő, hogy a felhalmozott tő­ kéből arra is jutott, hogy egy ilyen kitüntetett helyen, mint a Kossuth tér, közvetlenül a Parlament mellett egy hatalmas bérpalotát építhessen a Duna-parton.


A Wellisch-bérpalota homlokzatát a korszak egyik je­ irodatereket máshol visszapótolják. A Sebestyén Ar­ lentős szobrásza, Moiret Ödön domborművei díszítik. túr-féle ház Duna felőli tetőkontúrját is sikerült úgy Témául Moiret a művészetek különféle ágait válasz­ visszaadni, hogy a fantasztikus kilátást nyújtó, Du­ totta, és ezeket értelmezte újra. A ciklus a kicsit szög­ nára néző, legfelső szinti erkély is megmaradhatott. letes, geometrizáló szecessziós formálás jelentős pél­ A modern irodaházakkal szemben támasztott ko­ dája. Ha egykor megközelítettük az épületet, jobbra moly épületgépészeti igényeknek úgy sikerült megfe­ magunk mellett hagyva az Andrássy-szobrot, a kö­ lelni, hogy a Wellisch-épület udvari középszárnyát ko­ zéptengelyben egy előtetővel védett kapun léphet­ ronázó, kívülről amúgy sem látható tetőformát nem tünk be. A bronz domborművel díszített kapu kivitele­ rekonstruálták, így az ottani felület alkalmas volt a zője a kitűnő díszműkovács, Jungfer Gyula cége volt.¹ szükséges gépészet jelentős részének elhelyezésére. A rekonstrukciós tervekhez először egy építéskori Az újonnan alkotott belsőkben a tervezők olyan vilá­ látványterv alapján készült számítógépes modell, got teremtettek, amely nem próbál a szecesszió amelyet folyamatos ellenőrzéssel és módosítások nyelvén beszélni, hanem megfelel a kortárs iroda­­házsorával alakítottak olyanná a tervezők, hogy az minél építészetnek: célszerű, visszafogott és elegáns­ . jobban megközelítse az eredeti állapotot, és megva­ A Kossuth téri homlokzaton nyíló főbejáratot egy lósítható is legyen. Sajnos az alapos kutatás ellenére építéskori fénykép nyomán, alapos szobrászati nem sikerült olyan terveket vagy archív képeket fel­ munkával rekonstruált, fémdomborítású kapu díszíti. lelni, amelyek a homlokzatok eredeti kialakításával A látogató csak a kapu fölé nyúló, részleteiben kapcsolatban minden részletkérdésre választ adtak a szecesszióra is reflektáló, de ízig-vérig kortárs volna, a tetőrekonstrukció azonban így is igen jól sike­ előtetőből sejtheti, hogy már nem 1912-ben járunk. rült. Az impozáns tetőt díszítő egykori rézlemez-bá­ dogosmunkák helyett visszafogottabb titáncinkbo­ Ritoók Pál rítást alkalmaztak; az épület azonban a kiemelkedő tetőidom és a szintén igen hangsúlyos saroktornyok 1Ritoók Pál, „A Wellisch bérpalota – A KIM Kossuth téri épületének rekonstrukciója”, Magyar Építőművészet 6 (2014), ellenére sem kel versenyre a Parlamenttel. 18–19. A rekonstrukcióhoz természetesen le kellett bontani az 1945 után épített otromba lapostetős ráépítést, de külön feladat volt az is, hogy az ezáltal elvesztett

109


„Az impozáns tetőt díszítő egykori rézlemez-bádogosmunkák helyett visszafogottabb titáncinkborítást alkalmaztak” 110


111


ÁRKÁD 2 BEVÁSÁRLÓKÖZPONT tervezés éve

| 2006-2011 | 35500 m²

bruttó szintterület vezető tervező

| Hartvig Lajos DLA

| Nagypál Viktor, Kiss Noémi | Kurucz Regina, Nagy Zsolt, Szűcs Szabolcs, Nagy Orsolya, Vass Zoltán, Tarjányi-Dávid Anita, Fehérvári Éva, Balázs Marcell, Erdélyi László, Hoffman Gabriella, Novotny Nóra, Szeder-Krausz Ágnes, Éberling Dalma, Kenesei Roland, Fullár András, Tóth-Szabó Balázs, Veres Zoltán projektvezető tervezők

tervezők

megbízó

| ECE Project Management Budapest Kft. | 1106 Budapest, Örs vezér tere 25/A

cím fotó

112

| Bujnovszky Tamás, Hartvig Lajos DLA


EGYBŐL KETTŐ Az Árkád olyan branddé vált az elmúlt években, amely országszerte a bevásárlóközpontok építészeti nívóját jelenti. Nincs ez másként az Örs vezér téri Ár­ káddal sem, amely a közelmúltban új épülettel bővült, és vált ezáltal hazánk egyik legnagyobb bevásárló­ központjává. A tervezés során két nehézséggel kellett szembesül­ ni, hiszen részint egy már meglévő épülethez kellett hozzákapcsolni az újat, reflektálva annak történeti­ ségére és esztétikai jellegzetességeire, illetve figye­ lembe kellett venni a tágabb környezet (Sugár, IKEA, a Kerepesi út mentén elhelyezkedő – és az Árkád 2-vel közvetlen kapcsolatban lévő – lakótelep) által megkonstruált jelentésegyüttest. Az Árkád 1 és 2 teste nem feszül egymásnak, hanem összeolvad, egyetlen architektúrává válik. Az összefonódás láto­ gatói szemmel is tetten érhető, a két térrész között ugyanis akadálytalan belső átnyitások jöttek létre úgy, hogy a toldalék építése közben az eredeti tömb

végig üzemelt, a hátsó traktusok lezárására se volt szükség. Ennél lényegesen többről, bonyolultabb viszonyról van szó az épületeket illetően. Figyelem­ reméltó a tetősíkok kapcsolata, amely egyrészt át­ járást biztosít a két térrész között, másrészt a szok­ ványos mélygarázs-megoldással szemben a tetőn oldja meg a parkolás kérdését. A hozzáépítésnek sikerült reflektálnia a panelházak kontextusára is, aminek révén egy szigorúbb, a lineá­ ris struktúrákat előtérbe helyező formanyelv jött lét­ re. Ennek illusztrálására elég a Fehér út – Kerepesi út kereszteződésében található eredeti épület íves sarokmegoldásaira utalnunk, amely épület karakte­ resen más esztétikai paradigmában fogalmazódott meg, mint az Árkád 2 sarkosabb tömbje, ami rit­ musában sokkal inkább a panelházak sajátosságait követi. Ezen dualitás az anyaghasználat szintjén is megmutatkozott: az Árkád 1 alapvetően az üveg­ felületek dominanciáját sugárzó jellegzetességére 113


„Külön izgalmas a lakótelep felőli épületrész homlokzati megoldása: a palástszerű kőfelületet egy több egységből álló, zúzottköves gabionsorral szakítja meg...”

reflektálva az Árkád 2 is használja az üveget, bár jó­ val kisebb mértékben. Helyette sokkal inkább épít a színek (gránitszürke és törtfehér árnyalatok) polari­ tásának, valamint az anyagfelületek kontrasztjának kihasználására. Külön izgalmas a lakótelep felőli épületrész homlokza­ ti megoldása: a palástszerű kőfelületet egy több egy­ ségből álló, zúzottköves gabionsorral szakítja meg,­ amely a palást kőborításával szemben egy sokkal nyersebb felületet teremt, és egyfajta relief-implika­ túraként a szobrászat irányába tolja el az épület ezen részét. 114


A belső kialakítása a brandek növekvő helyigényéről és a megváltozott vásárlói szokásokról tanúskodik: az Árkád 1 kiskereskedelmi butikegységei az új térben nem folytatódnak, hanem jóval nagyobb alapterü­ letű traktusokba tagolódnak. A belső terek is érzé­ keltetik az idő múlását és az esztétikum változását: mindenhol pasztellzöld és sárga színek uralkodnak és párosulnak egy szimplifikált növénymotivikával, vi­ lágos és szerethető téregyüttest hozva létre. Észrevehető módon az architektúra megalkotásakor nem a radikális újatmondás gesztusa vagy az előző épület másolása volt a cél, hanem egy olyan értelme­

ző továbbgondolása a térnek, amely bő tíz év tapasz­ talatát, változásait képes tükrözni és megformálni, s a folytathatóság imperatívuszát tartja szem előtt. Kovács Péter A szöveg az alábbi cikk szerkesztett változata: Kovács Péter, „Egyből kettő – Kibővített bevásárlóközpont az Örs vezér téren”, Octogon Architecture&Design 2 (2013), 19–22.

115


ÁTRIUM TÁRSASHÁZ | 2006 | 16800 m²

tervezés éve bruttó szintterület

vezető tervezők | Hartvig Lajos DLA, Molnár Csaba DLA (M Építész Iroda Kft.)

| Halmai Dénes, Szentkúti Viktor, Matheidesz Sára, Villányi Norbert, Sikter Bálint, Bencsik Gábor, Kopasz László

tervezők

cím

megbízó | Pesti Házak Zrt. | 1134 Budapest, Lőportár utca – Tüzér utca sarok fotó

116

| Erdélyi László


ELSŐ FECSKE Az Átrium egy egykori foghíjtelek első épületeként épült a Tüzér utca és Lőportár utca találkozásánál. A tömb karakteres eleme lett, mely az utána épült házak stílusát is meghatározta. A társasház a Báná­ ti + Hartvig Építész Iroda életében is mérföldkőnek számít, ez volt ugyanis az első olyan épületük, ahol a sarokra eső sötét területet egy átriummal törték át, fényt engedve az adott épületrészbe. A megbízó először kétkedve fogadta az ötletet, beruházói oldal­ ról nézve elvesztegetett területnek ítélve az átriumot. Az építészek és a beruházó között kialakult összhang eredményeként azonban érvényt lehetett szerezni a tervezői elképzelésnek, ami később a lakók komfort­ érzetét is fokozta. Ez a döntés olyannyira sikeresnek bizonyult, hogy a beruházó egyenesen az Átrium nevet adta a társasháznak. A BH azóta is alkalmaz­ za ezt az építészeti megoldást, de a megbízó egyéb épületeinél is felfedezhető, így például a szintén kö­ zös munka során létrejött, néhány sarokkal arrébb épült Green Court Residences is hasonló átriummal enged több fényt a közlekedőterületekre. Az épületen több, az átriumhoz hasonló „trükk” fe­ dezhető fel, ami növeli a komfortabilitást, az épület megjelenését pedig játékossá, mozgalmassá te­ szi. A társasház hegyes szögű sarka a szomszédos Kassák Parkra mutat. Ez a sarok mind a hat emeleti szinten üvegkorlátos erkélyt kapott, kapcsolatot te­ remtve a park és az épület között. Az épület erkélyei változatos megjelenésűek, ezzel is mozgalmassá téve a homlokzatot: a lakásokhoz olykor loggia, oly­ kor pedig franciaerkély vagy klasszikus erkély kap­ csolódik; ez utóbbiak néhol pálcás korlátot kaptak, máshol a saroklakásokhoz hasonlóan üvegkorláttal

vannak ellátva, de arra is van példa, hogy a külső tér­ határoló falak övezik az erkélyeket. Az épület megjelenésének mozgalmasságát erősíti az is, hogy nem egyenes, egyszintes zárópárkány ha­ tárolja. Legfelül kétszintes lakások kapnak helyet, me­ lyekhez egy-egy nagyobb, átriumszerű tetőterasz is csatlakozik, így az épület Tüzér utca felőli homlokza­ ta ritmizáló, föl-le lépcsőző tetőszintben végződik, az utcafront felől tagolva az épülettömeget. A Lőportár utcai oldalon egy másik építészeti játékkal éltek a ter­ vezők, ott a legfelső szintet visszahúzták, hogy vizuá­ lisan csökkentsék az épület magasságát. A földszint, ahol üzlethelyiségek kapnak helyet, azt az illúziót kelti, mintha szintén vissza lenne húzva, ez a hatás azon­ ban egyrészt a nagyméretű üvegfelületek, másrészt a szint fölött végigfutó párkány eredménye. A tár­ sasház értékét tovább növeli a megemelt szintű bel­ sőudvar, melyhez a befelé néző első emeleti lakások közvetlen kapcsolatot kapnak. A többi lakás saját er­ kéllyel van ellátva. Az épület erényei közé tartozik a pinceszinti mélygarázs is, mely lehetővé teszi, hogy csökkenjen az utcán parkoló járművek száma. Az Átrium a Lőportárdűlő városrészen évek óta zajló beruházások, fejlesztések, újonnan épült lakóparkok és társasházak sorának egyik példás állomása. Mi sem mutatja ezt jobban, mint hogy az építészek és a beruházó is megszerették az épület átriumát, s más épületeiknél is alkalmazzák azt, még ha beruházói részről nem is tartozik a leggazdaságosabb megol­ dások közé. Molnár Zsuzsanna

117


ÓBUDA MIX PROJECT | 2020 | 30000 m²

tervezés éve bruttó szintterület vezető tervező

tervezők

projektvezető tervező | Székely Ágnes | Trinh Hai Dang, Szloboda Gergő, Szilágyi Norbert, Fleischer Kata, Csiha András, Toshikj Maja

cím

118

| Bánáti Béla, Hartvig Lajos DLA

megbízó | Ceetrus Hungary Kft. | 1031 Budapest, Szentendrei út 115.


FUNKCIÓK ÁTJÁRHATÓSÁGA Izgalmas feladat elé állította az építészeket a beru­ házó, amikor a Szentendrei út 115. alatt fekvő te­ rületre írt ki meghívásos tervpályázatot, a Bánáti + Hartvig Építész Irodát is méltónak tartva és invitál­ va a megmérettetésre. A kiírás egy vegyes funkciójú épület tervezésére szólt, amelyben irodák, három­ csillagos hotel, diákszállás, fitneszterem és különbö­ ző komfortfokozatú gasztronómiai egységek kapnak helyet. Viszont az is ki volt kötve, hogy – az aktuális igényeknek megfelelően – az egyes funkciókat vi­ szonylag zavartalanul irodává lehessen alakítani. A beruházásra szánt terület eklektikus építészeti kör­ nyezetben fekszik: keletről a környék építészeti arcu­ latának irányt mutató Graphisoft Park található, mö­ götte a Dunával, északról a Záhony utca határolja, délre egy Auchan bevásárlóközpont, nyugatra pedig ennek parkolója terül el, míg a távolban a Budai-hegy­ ség húzódik. A természeti adottságok adta előnyök a beruházót is megszólították, így igényei között az

is szerepelt, hogy a jövőbeni épület lehető legtöbb pontja a hegyek és a zöld környezet felé forduljon. A felhívásra a BH építészei egy izgalmas formavilá­ gú, három törésponttal rendelkező, cikk-cakkos alap­ rajzú épületet terveztek. A szintmagasság nyugatról keletre növekszik, majd az utolsó töréspontot köve­ tően enyhén csökken. A tömegformálás optimálisan reflektál a megbízói igényekre, hiszen az épület szá­ mos ponton biztosítja a kapcsolatot a természettel. (Ezeken a területeken kapnak helyet az aktív funkció­ jú egységek, míg az épület további részein a kiszolgá­ ló egységek helyezkednek el.) Az épített környezet és a természet kapcsolatát erősíti továbbá a homlokzat kialakítása is; a transzparencia jegyében az épület háromrétegű üvegfüggönyfalat kapott, lamellás ár­ nyékoló rendszerrel. Az árnyékolás mértékét a hom­ lokzatok tájolása határozza meg, így míg a déli és a nyugati oldalon a nagyobb benapozás miatt intenzí­ vebb a lamellák jelenléte, a keleti és északi homlokza­ 119


ton finoman visszahúzódnak. Mindez a látvány terén is dinamikussá, „lággyá” teszi az Óbuda Mix Projec­ tet. Az épület nagyfokú átláthatósága nemcsak épí­ tészeti, de pszichés értelemben is tágítja a teret, ami a jövőbeni használók komfortérzetét erősíti. A „lágyságot” is támogatja, de elsősorban a fenntart­ hatóság jegyében született a döntés, hogy az épület tetejét teljes egészében zöldfelület fedi. A tetőkert az épület vegyes funkcióinak megfelelően tagolódik, az adott igények kiszolgálására. Így a szállodai egység­ hez kilátóteraszok, sky-bár és társalgó kapcsolódik, míg az irodai és fitneszrészleghez a stresszoldást, felfrissülést szolgáló funkciók társulnak, a diákszállót pedig közösségi tér és találkozópontok teszik teljessé. A tetőterasz mellett természetesen a földszinti külte­ ret is zöldfelület boríthatná, ami a BH tervei szerint az épület geometrikus alaprajzához, tömegformálá­ sához igazodna. A pályamű tájépítészeti elképzelése szerint az épület és annak környezete a napfény, a levegő és a víz – beleértve a közelben folyó Dunát – egységét hozza létre. Az, hogy a megbízó egy könnyen irodaházzá ala­ kítható épületegyüttest rendelt, komoly kihívás elé állította a tervezőket. A feladatot mindenekelőtt egy olyan közlekedőrendszerrel kívánták megolda­ ni, mely szélességével az összes felmerülő funkciót kielégítheti. Az alapesetben eltérő funkciókat a köz­ lekedőmagok határolják el egymástól, így az adott egységek egymástól függetlenül, zavartalanul is használhatók, de ha szükséges, össze is vonhatók. A földszint például, rendeltetését tekintve, a külön­ féle vendéglátóegységeknek ad helyet, a kantintól a reprezentatív éttermekig. Az építészeti elképzelés a környék épített környeze­ tére is reflektál. Az elsődleges referenciapontot a szomszédos Graphisoft Park jelenti. Az irodanegyed épületei az elmúlt évtizedekben egymást követve

120

épültek, így végigkövethetjük rajtuk, kortárs építészet állomásait. A BH építészei erre is tekintettel voltak a tervek kialakításakor. A terv egyelőre a megbízó elbírálására vár, de min­ den esélye megvan arra, hogy győztesen kerüljön ki a tervpályázat résztvevői közül. Az építészetileg meghatározó, a környezetére aktívan reagáló épület méltó folytatása lenne a terület fejlesztésének. Molnár Zsuzsanna


121


122


123


A GERBEAUD IRODAHÁZ FELÚJÍTÁSA | 1997 | 7500 m²

tervezés éve bruttó szintterület vezető tervezők tervezők

| Hartvig Lajos DLA, Matus István

| Nething Und Partner, Frieder Nething, Wolfgang Marschik, Achim Schlaier

cím

megbízó | Müller Immobilien | 1051 Budapest, Vörösmarty tér 7-8. fotó

124

| Lugosi Lugo László


125


ÉRTÉKMEGŐRZÉS ÉS KORSZERŰSÍTÉS EGY BELVÁROSI ÉPÜLETBEN Az 1780-as években Joseph Tallher által épített Har­ mincadhivatalt 1859-ben lebontották. Helyén négy telket parcelláztak, a két déli telek adja a mai Ger­ beaud-ház területét. A keleti épületrészt Eisele­Antal és felesége építtette Gottgeb Antal tervei alapján, a nyugatit pedig a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank emelte a klasszicista mester, Hild József vezetésével. Valószínűleg a Szépítő Bizottmány ösztönzésére a két épület déli, téri homlokzata teljes egészében Hild középrizalitos, óriás pillérrendes tagolásával ala­ kult ki. A keleti épületrészben kávéház, majd 1870-től Kugler Antal cukrászdája működött, amelyet 1884től a svájci származású Gerbeaud Emil vett át, aki 1892-ben a keleti, majd 1909-ben a nyugati épület­ részt is megvette. Az épületet 1912-ben Fellner Sán­ dor tervei alapján átépíttette, ekkor készültek az új szecessziós homlokzati architektúrák és a negyedik emelet változatos tömegű felépítménye. A cukrász­ da a földszinten a középrizalittól kezdve foglalta el az utcai traktus északi felét. Az első emeleten klub működött, a ház többi részében a Gerbeaud család lakásai, a cukrászüzem, valamint néhány bérlakás volt. A II. világháború után az épületet államosították. A cukrászda belső rekonstrukciója és új portáljai az 1980-as évek elején készültek el Gereben Gábor ter­ 126

vei alapján, új különtermét 1993-ban alakították ki. A leszármazottak 1984-ben járultak hozzá, hogy a Vörösmarty Cukrászda újra visszakapja a Gerbeaud nevet. 1997-ben korszerű bérirodaháznak helyet adva újult meg az épület az új tulajdonos, Ervin Müller meg­ bízatásából. A generáltervezői munkát a német Nething & Partner, magyar részről pedig a Bánáti + Hartvig Építész Iroda végezte. Az épület állapota addigra erősen leromlott, gépészete elavult, szerke­ zete felújításra, megerősítésre szorult. Mivel az épü­ let alaprajzszervezése korszerűtlen és logikátlan volt, ésszerűen megtervezett alaprajzi szisztéma kialakí­ tására is sor került. Az épület a felújítást követően is két funkciót lát el: az emeletek továbbra is irodaház­ ként működnek, a földszint és a pince nagy részében a Gerbeaud Cukrászda üzemel. A cukrászda vendégforgalmi helyiségei és a Kis Ger­ beaud üzlet műemlékileg védettek, így azok formá­ jukat és bútorzatukat megőrizve újultak meg. A szá­ zad húszas éveiből megmaradt díszesebb, nagyobb méretű első emeleti helyiségek renovációja az épí­ tészetileg értékes mennyezetek, faburkolatok, ös�­ szetartozó helyiségcsoportok figyelembevételével történt. A felsőbb szinteken – értékesebb részletek


„Az újjáépítési folyamat eredményeként a ház vissza­nyerte régi pompáját. Élettel teli, eleven, elegáns.”

hiányában – szabadabb lehetőség nyílt a helyiség­ méretek megválasztására. Komolyabb átgondolást igényelt az ablakok, nyílás­ zárók cseréje. A szükséges beavatkozás mértéké­ nek meghatározására négy különféle mintaablak készült. A legegyszerűbb változat a meglévő ablak teljes felújítása volt, legkomplexebb pedig a teljes csere. A két megoldás között különféle rátétprofi­ lok alkalmazásával váltak megfelelővé az ablakok az épületfizikai követelmények teljesítésére. Lénye­ ges követelmény volt továbbá a védett homlokzat össz­képének, a profilok karcsúságának megőrzése. Bebizonyoso­dott, hogy a meglévő ablakok a fenti elvárásokat nem képesek teljesíteni, ezért helyettük háromrétegű üvegezés készült. Anyaguk, osztásuk és helyzetük a homlokzaton nem változott. A földszinti homlokzat az 1912-es átalakításkor a kor szokása és igénye szerint kirakatszekrényeket és hangsúlyos kváderozású, stokkolt mészkőburkolatot kapott. 1984-ben – némi „modernizáció” és presszó­ sodás után – a cukrászdát és annak homlokzatát a Közti tervei alapján újították fel. A hajdani kirakat­ szekrények mára funkciójukat vesztették: oda már nem kerülnek sütemények, azonban kulisszaként tör­ ténő megtartásuk, az eredeti nyílások íveinek és az

asztaloknál ülő vendégeknek a bemutatása teátrális élményt nyújt. Bár a homlokzati vörös gránit a századforduló idején exkluzivitást sugallt, mára vitákat vált ki használata. A tulajdonos a portált szerette volna elbontani és az eredeti, múlt századi boltíves homlokzatot visszaál­ lítani. Hosszas szakmai viták következtek az építési hatóságok bevonásával, majd végül az első,1912-es átépítéskor létrejött homlokzat koncepciója győze­ delmeskedett, melynek részei a kirakatszekrények, az épület földszintjének korábbi állapotát pedig nem tekinti a létrejött egységben visszailleszthető­ nek. A portál tehát maradt 1984-es formájában. Az újjáépítési folyamat eredményeként a ház vissza­ nyerte régi pompáját. Élettel teli, eleven, elegáns. Méltó lezárása a Váci utca tengelyének és a Vörös­ marty térnek. Hartvig Lajos DLA, Matus István A szöveg az alábbi cikk szerkesztett változata: Hartvig Lajos – Matus István, „Gerbeaud Budapest – Értékmegőrzés és korszerűsítés egy belvárosi épületben”, Alaprajz 2 (1998), 26–31.

127


TÁRSASHÁZ A FOGARASI ÚTON | 2002 | 725 m²

tervezés éve bruttó szintterület vezető tervező

| Hartvig Lajos DLA | Kátai Éva | Alasztics Pál

projektvezető tervező tervező

cím

megbízó | Home-Bau Kft. | 1141 Budapest, Fogarasi út 141. fotó

128

| Hartvig Lajos DLA


ZAJBAN IS NYUGALOM Budapest kedvelt lakóövezete a XIV. kerület, a pesti oldal legsűrűbben lakott része. Nem csoda, hiszen nagykiterjedésű zöld területtel rendelkezik és közel fekszik a belvároshoz. Bár több lakótelepnek is helyet ad, túlnyomórészt társasházak, családiházak bizto­ sítanak otthont a zuglóiaknak. Míg egyes részei ki­ mondottan békések, csendesek, komfortos lakókör­ nyezetet nyújtanak, addig nagyforgalmú, zajos utak is átszelik a kerületet. Ilyen a Fogarasi út is, ahol gyor­ san robogó személygépjárművek, menetrend szerint közlekedő buszok és trolik haladnak folyamatosan. E forgalmas út egyik telkének beépítésére kapott fel­ kérést a Bánáti + Hartvig Építész Iroda. Az építészek számára igazi kihívást jelentettek az említett körül­ mények, a megbízói elvárással összhangban ugyan­ is olyan társasházat szándékoztak tervezni, amely a zajos út mentén is kedvelt lakóhelyet biztosít. A Fischer István utca – Fogarasi út – Vezér út – Zsálya utca által határolt tömbben található telekre egy sza­ badon álló ház került. A Fogarasi út adta sajátosságok­ ra az épület utcafronti homlokzatához kapcsolódó zajés porfogó üvegfal nyújt megoldást, amely amellett, hogy tompítja a környezeti hatásokat, különlegessé is teszi az épület megjelenését. A transzparens fal azt is lehetővé tette, hogy az épület a telekhatártól bentebb kerüljön, tovább csökkentve a zajterhelést: a földszin­ ten 3,5 méterrel, az emeleti szinteken pedig 2,8 méter­ rel lehetett bentebb húzni a társasházat. Így az épület bár eltávolodik a telekhatártól, a fal az utca vonalában helyezkedik el, megőrizve az eredeti építési vonalat. Bár csak egy aprócska, hétlakásos társasházról be­ szélünk, nem véletlen, ha az épületet látva gondola­ tainkban felsejlik a Lázár Antal és Reimholz Péter által az 1990-es évek végén tervezett Siemens-irodaház. Az épület persze megjelenésében, léptékében és funkciójában is eltér a szóban forgó épülettől, emb­ lematikus kettős homlokzati fala mégis eszünkbe juthat; sokan erről jegyzik meg a védettség alatt álló házat. Az üvegfelület annak méretéből adódóan a praktikus szempontok mellett számos izgalmas vi­ zuális hatást is képes létrehozni az irodaház mellett elhaladók számára.

A Fogarasi úti társasház esetében a megduplázott homlokzat elsődleges célja a zajtól való védelem. Ezt szolgálja az is, hogy a lépcsőház az utcafrontra került, a földszinten pedig üzlethelyiségek nyílnak a közterület felé, illetve gépkocsibehajtó kap helyet; ezek a megoldások is azt támogatják, hogy a tár­ sasházi lakások nagy része az úttól távolabb helyez­ kedjen el. A földszinten egy kertkapcsolatos családi lakás, az emeleteken pedig szintenként két-két lakás lett kialakítva. Az emeleti ingatlanok esetében az az elgondolás érvényesül, hogy az utcafronton a fi­ atalabb korosztályt megcélzó, kisebb alapterületű stúdiólakások vannak, míg a kertre néző oldalon na­ gyobb méretű, családok számára is ideális lakások találhatók. Az épület tetejére részben zöldfelülettel fedett tetőterasz került, amely a lépcsőházból érhe­ tő el, hogy a kellemes hangulatú szabadtéri helyszín minden lakó számára élvezhető legyen. Az épület megjelenését a homlokzati lyukarchitektú­ ra, a nyílászárók és azok táblás árnyékolóinak kiosz­ tása teszi játékossá. Attól függően, hogy mikor melyik egység van zárt vagy nyitott állapotban, a szerkeze­ tek olyan hatást keltenek, mintha időről-időre ideoda ugrálnának a felületen. Ezzel különbözőképpen öltöztetik az épületet. A felület kialakítása megfelel a kor modern építészeti elvárásainak: a funkcionalitás dominanciája mellett tiszta, világos struktúra jellemzi. Az építészek fejében megfordult, hogy a homlokza­ tokat élénkebb színnel lássák el, mivel azonban a tel­ ket a tervezés idején egy rózsaszín és egy zöld ház fogta közre, a színkavalkád kialakulását megelőzve semlegesebb színt kapott a Fogarasi út 141. alatt álló társasház. Összefoglalva elmondható, hogy az építészeknek nem volt könnyű dolguk a forgalmas út mentén el­ helyezkedő, kis alapterületű telekkel, kreatív meg­ oldásaikkal mégis olyan épülettel gazdagították a környéket, amely hét ingatlan lakói számára biztosít komfortos otthont Zuglóban. Molnár Zsuzsanna

129


BAUTRANS TRANSPORTA | 1998 | 3100 m²

tervezés éve bruttó szintterület

tervezők

vezető tervezők | Bánáti Béla, Ferdinánd Árpád | Hidasi György, Éles Péter, Fazekas Katalin, Tóth-Szabó Balázs

| Bautrans Transporta Kft. | 2051 Biatorbágy, Rozália park 6.

megbízó cím

fotó

130

| Kocsis Ferenc


ORSZÁGÚTI SZUVENÍR Megpróbálom elképzelni magam, amint még be nem avatottként autózom Tatabánya irányába. Nincs sztrádamatricám, a régi 1-es úton haladunk, nem szűnő csodálkozással a virulens piacgazdaság új telephelyekben, depókban es raktárbázisokban testet öltő terjeszkedésén. Enyhe balkanyar, itt kell el­ fordulni Biatorbágy felé, arra, lent a völgyben szinte sejthető a falu és az a bizonyos viadukt, a felső olda­ lon viszont valami furcsa, szokatlan látvány: mintha hirtelen egy másik országból, mondjuk Skandiná­ viából, de minimum Ausztriából villanna be egy pár száz méteres kép. Mire helyére kerül bennünk, már el is hagytuk. Néhány másodpercre valami szebbet, azaz valami oda nem illőt láttunk a kelet-európai ipa­ ri tájak kietlen senkiföldjén. Legalább fél tucat csarnok és irodaépület rende­ ződött itt a levegős modernség utcájává, de hűvös eleganciájával kettő különösen magához vonzza a tekintetet. Az egyik, a nemzetközi fuvarozással fog­ lalkozó Bautrans Transporta kamionszervízzel kom­ binált cégközpontja a merészebb, a másik, a faipari alapanyagokkal kereskedő finn Baillou raktárbázisa a konzervatívabb, de földközelibb. Ami a közös ben­ nük: a feladatra koncentráló eredetiség. A Bautrans Transporta betonból, alumíniumból és üvegből emelt irodaházának karakterét két, teljesen ellentétes ihletésű L alak összeillesztése adja: a zár­ tabb képet mutató északkeleti részhez délen és nyu­ gaton a nap útja felé forduló, hatalmas üvegfelületek kapcsolódnak. Viszont nem úgy, ahogy a gyári szab­ ványokhoz alkalmazkodva a legtöbb esetben tagol­ ják, a mechanikus, füzetrács osztatú csillogás helyett itt a fekvő és álló idomoknak erős kézzel hangsze­ relt kompozíciója tükrözi az égen rohanó felhőket. Amúgy is a merész ellentétek, az épülettömeg és a fölötte lebegtetett lapostető, a nyitottság és a zárt­ ság, a síkok és tömbök egymást indukáló játéka te­ szi merészen egyedivé ezt a székházat. Az már csak ráadás, hogy ez az igényesség – ellentétben azzal, ahogy nálunk szokás – nem fogy el akkor sem, amikor a telep reprezentációs zónájából az „ipari” zónába lépünk át: az esztétikai beruházásból a szervízcsar­ nok sem maradt ki. Torma Tamás A szöveg az alábbi cikk kivonata: Torma Tamás, „Országúti szuvenír”, Népszabadság 2000. augusztus 2., 9.

131


TÁRSASHÁZ A DAGÁLY SÉTÁNYON | 2006 | 19990 m²

tervezés éve bruttó szintterület vezető tervező

| Hartvig Lajos DLA

projektvezető tervező | Kiss Noémi | Dávid Anita, Alasztics Pál, Fehérvári Éva, Fullár András, Nagypál Viktor, Petró Margó, Simon Zita, Szeder- Krausz Ágnes

tervezők

cím

megbízó | AL HOLDING Zrt.. | 1138 Budapest, Dagály sétány, Esztergomi út, Bodor utca, Jakab utca által határolt terület fotó

132

| Kocsis Ferenc


133


BITKÉP EGY HOMLOKZATON Nehéz figyelmen kívül hagynom a Duna közelségét, „csak jelekben gondolkodunk” – arra keresték a vá­ amikor a Dagály sétány, Esztergomi út, Bodor utca, laszt a tervezőasztalon, hogy egy épület képes-e Jakab utca által határolt területen fekvő társasházat az önmagán túlmutató kommunikációra, és ha igen, szemlélem. Az épületen végigfutó, piros szalagra ehhez milyen eszközök állnak rendelkezésére. Továb­ emlékeztető látványelem a víz hullámzását utánoz­ bi kérdésként merült fel, hogy a tervezés idején, a ké­ za, míg a ki-be ugráló sárga elemek a Duna kavicsait tezres évek közepén miként nyilvánult meg az épí­ juttatják eszembe. A ház maga fekete alapra épült, tészet kódrendszere az épületekben, és hogy volt-e mintha a Duna medrében állna. Nem könnyű eldön­ specifikus kódja az akkori építészetnek. Az egykori teni, hogy a felsoroltak szigorú rendben vagy esetle­ disszerens okfejtése szerint a XXI. század eleji építé­ gesen kerültek-e egymás mellé, ahhoz azonban két­ szet az informatikai-digitális forradalom nyomán elő­ ség sem férhet, hogy így együtt mozgalmas felületet állt változásokra is választ ad, aminek kiemelt eleme alkotnak. Muszáj rákeresnem, hogy másoknak vajon az épületek legfontosabb kommunikációs felülete, a mi jut eszébe e játékos homlokzatról. Meglepeté­ homlokzat. semre az épület vezető tervezője, Hartvig Lajos DLA A Dagály sétányon álló társasház esetében a kiug­ disszertációjára¹ bukkanok; az értekezés az analóg, ró sárga zárterkélyek, az épületen körbefutó piros bináris és digitális architektúrák sajátosságait vizs­ csík és a homlokzat alapsíkjában elhelyezkedő fe­ gálja, utóbbira épp a Dagály sétányon álló társashá­ hér erkélyek határozzák meg az épület karakte­ zat hozva példaként. Izgalmas ráeszmélés, hogy a rét. A disszertációban leírtak szerint „a homlokzat tervező honnan indította gondolatmenetét az épü­ raszterében a sárga kiugró tömegek bináris kód­ let tervezése során, és ez milyen távoli asszociációkat ban megjelenített szöveg vagy szám bitképét idézik. kelthet a szemlélőben, jelen esetben e sorok írójában. A bitek térbeli elhelyezkedése önkényes: pozíciójuk Az értekezésből az derül ki, hogy a homlokzat ter­ nem következtethető ki a többivel kialakított kapcso­ vezésének folyamata építészeti kísérletként is ér­ latukkal, nem írható le semmiféle matematikai vagy telmezhető: a tervezők Charles Sanders Peirce ma­ geometriai összefüggéssel. A zárterkélyek sárga tematikus-filozófus gondolatát követve – miszerint bitképére egy második digitális kódot, véletlensze­ 134


„...csak jelekben gondolkodunk” – arra keresték a választ a tervezőasztalon, hogy egy épület képes-e az önmagán túlmutató kommunikációra, és ha igen, ehhez milyen eszközök állnak rendelkezésére.”

hatni a Dagály sétány színes épületét, beugró erké­ rűen töredező piros csíkot terveztünk, mely erkély is egyben. A fennmaradó homlokzatfelületre, a funk­ lyeivel pedig szomszédja kiugró erkélyeit kompenzálja. ció megszabta helyekre, további erkélyeket helyez­ A beruházó eredetileg öt ütem építését célozta meg, amihez az építészek el is készítették a terveket, az tünk. A homlokzatot nem terveztük, hanem a három elem egymás közti közlekedési szabályait alakítottuk első ütem megépülte után azonban a gazdasági ki. A szabályok betartása mellett kialakított összkép világválság megakadályozta a további ütemek lét­ egyik eleme sem hozható semmifajta leírható össze­ rehozását. Azért is sajnálatos ez, mert az öt ütem függésbe sem a hozzá hasonló többi elemmel, sem a épületei izgalmasan kapcsolódtak volna össze: a pi­ ros csík szalagként vonult volna végig a többi ütemen másik két elemkészlet részeivel.” Bár a saját értelmezésemet – a Duna hullámzását, is, összekötve az épületeket, erőteljesebb karaktert adva a környék társasházi építészetének. a folyó medrét és a vízparton fekvő köveket – nem tudom elengedni, hiszen én ezekben a jelekben gon­ Hogy ki mire asszociál az épületet látván? Érdemes dolkodtam az épület megismerése során, a tervezői ellátogatni a Dagály sétányra, és személyesen meg­ koncepciót megismerve izgalmas kép rajzolódik ki ar­ szemlélni a társasházat és annak homlokzatát. ról, hogy milyen gondolatmenet mentén alakulhat ki Molnár Zsuzsanna egy épület megjelenése, milyen kérdések foglalkoz­ tatják az építészt a tervezőasztalnál. A társasház tervezése idején a környék még fejlődés­ ¹ https://pea.lib.pte.hu/bitstream/handle/pea/601/hartvig ben volt: ez volt az első újonnan épült ház a területen. _lajos_2009.pdf?sequence=1 (Utolsó letöltés: 2021.09.18.) Ily módon az építészeknek valóban lehetőségük nyílt a kísérletezésre, és komoly hatást gyakorolhattak a környék kialakulóban lévő arculatára. A később épült társasházak már a Bánáti + Hartvig Építész Iroda ál­ tal tervezett épületre reflektálnak. A Bodor utca túl­ oldalán álló épület visszafogott színvilágával hagyja 135


ÚJ NEMZETI GALÉRIA tervezés éve

| 2015-2020 | 54000 m²

bruttó szintterület generáltervező

| SANAA (Kazuyo Sejima + Ryue Nishizawa / SANAA) | Bánáti + Hartvig Építész Iroda felelős tervező | Bánáti Béla

executive építész-partner

projektvezető

| Korintus Gábor

projektvezető építészek | Bukta Csaba, Éles Péter

| Annus Zsuzsa, Bális Marcell, Bárdi Emese, Batári Bernadett, Benkovics Márk, Czibulyás Fruzsina, Deák Barbara, Dobi Zoltán, Ferencz Tamás, Fleischer Kata, Hágen Kata, Horváth Kinga, Kovács Dóra Judit, Náray Katalin, Őry Balázs, Pákozdy Petra, Palkó Szilvia, Ritter Dániel, Szabó Péter, Szatmári Szabolcs, Szelecsényi Balázs tervezők

megbízó

| Városliget Zrt. – Liget Budapest

| © Városliget Zrt. – Liget Budapest © SANAA (Kazuyo Sejima + Ryue Nishizawa / SANAA) látványtervek

136


© Városliget Zrt. – Liget Budapest

137


KONTAKTUSBAN TERMÉSZETTEL ÉS MŰVÉSZETTEL Az Új Nemzeti Galéria épülete – amellett, hogy az intézmény gyűjteményének kíván otthont teremteni – nagy hangsúlyt fektet a természet és az épített környezet közötti kapcsolat létrehozására. A nyertes tervezői vízió szerint a múzeum a Városliget egyfajta kiterjesztése lesz, egy olyan hely, amely a parkot és a múzeumot mint közösségi tereket egyesíti. Ezt a hatást az épület szerkezete hivatott biztosítani. Megjelenésében transzparens, ily módon megszólítja, behívja a Városligetben sétálót, akit távozáskor a parkba enged vissza. Az épület tervezésére a Liget Budapest Projekt által kiírt pályázatot a japán SANAA Építészstúdió nyerte el, az ő felkérésükre csatlakozott a projekthez magyarországi partnerként (executive architect) a Bánáti + Hartvig Építész Iroda (BH). A tervezési folyamatról, az épület egyediségéről és a SANAA-val folytatott közös munka sajátosságairól Bánáti Béla felelős tervezővel és Korintus Gábor projektvezetővel Molnár Zsuzsanna beszélgetett. Meséljetek a kezdetekről: hogy látjátok, minek köszönhető, hogy a SANAA nyerte el a tervpályázat bírálóbizottságának bizalmát? Bánáti Béla (BB): Meglátásom szerint nagy hatással volt a bizottságra, hogy a pályázók közül a SANAA terve reflektált legerősebben a Városliget miliőjé­ re. Ez a pályamunka sokáig párhuzamosan futott a norvég Snohetta Építésziroda tervével, ami egy teljesen más megközelítésen alapuló, a cég egy ko­ rábbi tervét újragondoló munka volt. Végül azon­ ban a helyhez erősen kötődő egyedisége folytán a SANAA kapta a megbízást terve megvalósítására.

Korintus Gábor (KG): Így van, a tervpályázaton ugyanis két első helyet hirdettek, majd ezt a két potenciális irodát közbeszerzési eljárás keretében versenyeztették meg. Ekkor a SANAA és a BH már közösen, konzorciumként indult. Ennek a folyamat­ nak a végén kaptuk meg a megbízást az Új Nemzeti Galéria megtervezésére. Ha nem a bírálóbizottság, hanem a ti szemüvegeteken keresztül nézzük a SANAA tervét, miben látjátok a sikerét? KG: A múzeumépületek a műtárgyak védelme mi­ att jellemzően befelé fordulnak. Bár a műtárgyak a SANAA koncepciója szerint az Új Nemzeti Galéria esetében is dobozszerű termekben kapnak helyet, az épület minden további tere, a fogadóterek, a köz­ lekedők vagy a kiegészítő funkciók számára létre­ hozott helyiségek kifelé, a Városliget felé fordulnak. A zárt kiállítóterekből kilépve mindig a park látványa nyújt élményt a látogatók számára: az épületben sétálva a műtárgyak és a természet váltakozva je­ lennek meg előttük. Úgy vélem, hogy ennek a kon­ cepciónak köszönhetően egy igazán emberközpon­ tú épület jön létre. BB: Az Új Nemzeti Galéria szerkezetét a zárt és nyi­ tott terek együttes pulzálása jellemzi. A transzpa­ rens terek fölött nagyon szép struktúrában úsznak a filigrán lábakra állított tömör „dobozok”. Ezek az egymásnak feszülő, mégis egységet képviselő terek váltogatják egymást. KG: Az átláthatóság és a szabadság élményét a SANAA eredetileg azzal is növelni szerette volna, hogy az épület közlekedőtereit teljes egészében

© Városliget Zrt. – Liget Budapest

138


szabadon bejárhatóvá teszi, amit több bejárat létre­ Említsetek pár konkrét példát a SANAA japán épülehozásával lehetett volna elérni. Ez egyben múzeum­ tei közül, melyek a megrendelőnek, de akár nektek is technológiai újítást is eredményezett volna. Az intéz­ „aha élményt” okozott! ményműködési és biztonságtechnikai szempontok BB: Mielőtt konkrétan válaszolnék a kérdésre, hadd azonban ezt nem tették lehetővé, így a belépési pon­ tegyek egy kis kitérőt. Azt a folyamatot, amit a SA­ tok terepszinten maradtak. NAA alapítótervezői, Szedzsima Kazujo és Nisizava Rjúe a pályafutásuk alatt bejárnak, evolúciós épí­ Egy ilyen kérdés esetében bizonyára összeütközésbe tészetként lehet leginkább leírni, már ha létezik ez kerülnek az építészek és a múzeumi szakma képvise- a kifejezés. Mondhatnám, hogy az evolúció fogal­ lői. Milyen építészeti megoldások segítettek megta- mának különböző tudományos és művészeti terüle­ lálni a közös hangot a hasonló esetekben? teken történő használata divattá vált, én azonban BB: A „múzeum-gép” és a „múzeum-szobor” ös�­ revelációként élem meg, hogy a világ nagy része így szebékítése izgalmas folyamat volt. Ehhez tudni kell, működik. A SANAA esetében tehát azt látjuk, hogy hogy a SANAA nagyon határozott elképzeléssel ren­ folyamatosan fejleszti az építészetét. Ha az épüle­ delkezik az épületet megjelenését és funkcióját illető­ teiket gondolatban felfűznénk egy fonalra, az válna szembetűnővé, hogy az építészeti elképzeléseiken en, a múzeumot képviselő szakemberek pedig arra törekedtek, hogy a „szoborba” egy jól működő „gép” folyamatosan változtatnak, de úgy, hogy a korábbi kerüljön. Sok kompromisszum mellett, de mindkét elképzelésekből mindig megtartják és továbbfejlesz­ szempont érvényre jutott. Az arany középút megta­ tik azt, ami már bevált, ami fontos számukra. Tuda­ lálásának folyamatában lényeges pont volt, amikor tos változásról, fejlődésről és kísérletezési folyamat­ ról van szó. Ez nemcsak a térképzés terén figyelhető a megrendelő elkezdte mélyrehatóan megismerni a meg, hanem az anyagokkal való bánásmódban és SANAA megvalósult épületeit. Franciaországban a Louvre lens-i múzeumát látogattuk meg, a meg­ természetesen egyéb építészeti elképzelésekben is. rendelőnek pedig Lausanne-ba, a Rolex Learning A tervezési metódusukat egy evolúciós folyamatnak Centerbe is volt lehetősége eljutni. A japán utunk látom, aminek az Új Nemzeti Galéria épülete az eddi­ során testközelből tapasztalhattuk meg, hogy a SA­ gi csúcsa, a homo sapiense. Azt a komplexitást, amit NAA megközelítése szerint mi jellemez egy múzeumi ebben az épületben megvalósítanak, megvalósítunk közintézményt. Kiemelt jelentősége van számukra az velük együtt, eddig egyetlen más munkájukban sem épületek környezettel kialakított kapcsolatának, illet­ láttam. A fejlődés bizonyára nem áll meg, most azon­ ve a részletképzés magas szintű minőségének. Mikor ban egy kimagasló pontjára érkezett. a megrendelői csapat tagjai személyesen élhették KG: Arra a kérdésére, hogy a SANAA mely épületei meg mindezt, megtapogathatták mondjuk egy ajtó voltak ránk igazán nagy hatással, hadd emeljem ki a míves, egyedi vasalatát, és rácsodálkoztak, hogy ezt Kanazavai 21. századi Kortárs Művészeti Múzeumot. így is lehet csinálni, akkor meggyőződtek arról, hogy Ennél az épületnél a SANAA számára szintén fontos a SANAA kétséget kizáróan magas színvonalú épü­ volt a környezettel és a publikummal való kapcsolat; a múzeumépület transzparenciájának köszönhe­ letet fog tervezni és megvalósítani a Városligetben. 139


© SANAA (Kazuyo Sejima + Ryue Nishizawa / SANAA)

tően itt is megszűnik a „kint” és a „bent”, és létrejön egyfajta felxibilitás, ami a térszervezésben, a terek közötti átláthatóságban és a közlekedésben is tetten érhető. Mindennek eredményeként, meglátásom szerint, szintén egy igazán emberközpontú épületről beszélhetünk. BB: Fontos referencia a Karuizavában található Szendzsu Hirosi Múzeum is, melyet a múzeum nevét adó festőnek dedikálták, aki egyébként a város szü­ lötte. A műtárgyak és az épület olyan egységet ké­ peznek, hogy gyakorlatilag eldönthetetlen, hogy az épületet építették a műtárgyak befogadására, vagy a műtárgyak készültek az épület díszítésére. E mú­ zeum esetében is elmondható, hogy jelentős a külső térrel kialakított kapcsolata, én azonban inkább a műalkotások és az épület között létrehozott szoros vi­ szony miatt tartom kiemelkedőnek: az építész maxi­ mális mértékben képes volt reagálni a műtárgyakra. Izgalmas téma, hogy a műtárgyak és a múzeumi épület miként állnak párbeszédben egymással. Az Új Nemzeti Galéria esetében, mely elsősorban a 19–20. század jelentős magyar képzőművészeinek munkáit őrzi és állítja ki, milyen hangsúlyt kapott ez a kérdés? KG: Ez a két terület alapvetően elkülönül egymástól. Míg a Béla által említett karuizavai múzeumban – an­ nak koncepciója miatt – erős a párbeszéd műalkotás és épület között, addig a budapesti múzeum eseté­ ben white box-szerű, semleges és funkcionális kiállí­ tóterekről beszélhetünk. A SANAA számára a terek kialakításának mindig kulcseleme, hogy alázattal for­ duljanak a műtárgyak felé. Nagy erőfeszítések van­ nak abban, hogy minél kevesebb olyan elem legyen a terekben, mely megzavarhatja a látogatói élményt. Ez azért volt komoly feladat, mert számos gépészeti, 140

biztonságtechnikai, világítási és egyéb elem kötelező része a kiállítótereknek, ezeket azonban sikerült mini­ malizálni, illetve észrevétlenné tenni. Ami az állandó kiállítást illeti, egy kronológiailag egyenes vonalon haladó tárlatról beszélhetünk. Erre reflektálnak a kiállítóterek is, az idő előrehaladtával ugyanis a tér­ beli szituációkban is észrevehető némi változás. Van különbség például az egyes kiállítóterek belmagas­ ságában, térarányában. A 21. századi művészethez közelítő termek már ablakokkal is rendelkezhetnek, sőt létrejött egy úgynevezett glass gallery is, egy tel­ jes mértékben üvegfalú tér, mely az elképzelések sze­ rint elsősorban kortársművészeti kiállításoknak adhat helyet. Itt sokkal inkább tetten érhető a műtárgyak és az építészeti élményszerzés egymásra találása. BB: Ha a karuizavai múzeum épületére és kiállításá­ nak anyagára úgy tekintünk, mint egy duettre, akkor az Új Nemzeti Galéria épületének és gyűjteményé­ nek kapcsolatára egyfajta kánonként tekinthetünk. Egy kötött rend szerint, egymással párhuzamosan haladnak egymás mellett a szólamok, jelen eset­ ben az épület térelemei és a gyűjteményi egységek. Mindkettő önállóan is megállja a helyét. A SANAA építészeti koncepciója mellett nem hagyhatjuk szó nélkül a BH szerepét a tervezési folyamatban. Mi ragadhatta meg a japán tervezőket az iroda működésében, eddigi munkáiban, hogy rátok esett a választásuk, amikor magyarországi partnert kerestek az Új Nemzeti Galéria megtervezéséhez? BB: A SANAA olyan partnerirodát keresett, mely jól szervezetten és megbízhatóan működik, otthon van a helyi sajátosságok, szabályozások terén, illetve az is fontos volt számukra, hogy a saját elképzelésüket a helyi, lokális tudással kiegészítve tudják sikerre vin­


© SANAA (Kazuyo Sejima + Ryue Nishizawa / SANAA)

ni. Előnyünk lehetett, hogy a Liget-pályázatban van előzményünk, ugyanis részt vettünk a helykijelölő pá­ lyázatban, indultunk a Magyar Zene Háza pályáza­ tán, Hartvig Lajos pedig az egyik tervpályázat zsűri­ jének is tagja volt, tehát volt alkalmunk alaposabban megismerni a Liget Budapest Projekt sajátosságait. Hogy a SANAA milyen úton jutott el hozzánk, azt nem tudjuk pontosan. Arra azonban jól emlékszem, hogy a pályázás évében, augusztus 20-án kerestek meg az együttműködés gondolatával. Ha jól értem, a kreatív tervező munkára kevesebb lehetősége nyílt a BH-nak ebben a projektben. BB: Ez alapvetően így van, ezért úgy közelítettünk a munkához és az együttműködéshez, hogy azt tes�­ szük bele, amit a projekt megkíván, és ezzel egyidejű­ leg megkeressük, hogy mi az, amivel mi gazdagodha­ tunk. Abból a magas szintű szakmai tudásból, amivel a SANAA rendelkezik, sokat tanulhatunk. Nem sű­ rűn adatik meg, hogy a „Bajnokok Ligájában játszó csapattal focizhatunk egy pályán”, egy ilyen építé­ szirodától pedig csak tanulni lehet. Így igyekeztünk elsajátítani azt a látásmódot, ami őket erre a szintre emelte. Máskülönben szerencsére több olyan más munkánk van, melyek keretében kiélhetjük a kreativi­ tásunkat. Fontos tapasztalás volt végigülni azokat a tárgyalásokat, melyeken a SANAA és a megrendelő komoly vitákat folytatott a funkció és a forma kérdé­ séről. Nagy élmény volt végigkövetni azt az érvelési rendszert, amellyel a SANAA kiállt az elképzelései és tervei mellett. Illetve azt is láthattuk, hogy mely kér­ dések esetében kötöttek kompromisszumot. Nagy mérföldkő volt a BH életében egy olyan projektben dolgozni, ami ilyen nagyszámú stábot mozgat. Kö­ rülbelül 180–200 fő dolgozott az épület tervezésén.

Az anyagbeszállítók, gyártók szakemberei talán nin­ csenek is benne ebben a számban. Ekkora munkán nem dolgoztunk ezt megelőzően. Az épületet nem elsősorban a nagysága teszi jelentőssé számunkra, hiszen egy nagyjából 54.000 m² területű múzeumról van szó, hanem a már korábban említett komplexi­ tása. Ismereteim szerint eddig nem volt példa ilyen léptékű épületre Magyarországon. A tudásmegosztás, illetve a japán építészirodától történő tanulás kapcsán az jut eszembe, hogy két, egymástól távol álló kultúra képviselői dolgoznak együtt az Új Nemzeti Galéria tervein. Ez megmutatkozott a munkafolyamatban? BB: Bontsuk két részre a dolgot: a szakmai kultúrára, valamint az emberek kulturális beágyazottságára és a személyek közötti kapcsolattartásra. A kezdetek­ ben japán szakemberekkel voltunk szakmai kapcso­ latban, a főtervezőkkel, illetve a SANAA partnerével, Jamamoto Rikijával. A projekt teljes lefutása alatt azonban Serena Di Giulianoval, valamint a SANAA tokiói irodájában dolgozó más európai tervezőkkel is együttműködtünk. Ily módon kevésbé találkoztunk a kulturális különbségekkel. A szakmai kultúrák közötti különbségek azonban több helyen is kiütköztek. Első­ sorban a precizitás és a minőségelvárás terén. A ja­ pán építési technológia és építőipar precizitása egy nagyságrenddel megelőzi a magyart. KG: Míg mi centiméterben gondolkodunk, addig ők milliméterben. BB: Ezt nem volt könnyű megszokni. Ők olyan kérdé­ seket is egyedi tervezési feladatként kezeltek, melyek számunkra első ránézésre sztenderdizált rutinfela­ datot jelentenek. Például a belső nyílászárók, vasa­ latok, épületgépészeti részletek megformálására 141


© Városliget Zrt. – Liget Budapest

gondolok. Ehhez azt is tudni érdemes, hogy mi sokkal több terméket alkalmazunk a munka során, mint ők. Ők mindent egyedi formában legyártanak? BB: Ha nem is minden, de a bekerülő elemek közel 90 százaléka egyedi tervezésű. Ha pedig terméket alkalmaznak, akkor azt nagy gonddal választják ki, és addig mennek, amíg meg nem találják az ideális elemet. Időnként szinte nem is látni a különbséget, ha azonban kiélesedik az ember szeme egy ilyen együttműködés során, akkor képes lesz észrevenni az apró eltéréseket is. Úgy lehet ezt elképzelni, mint amikor sokáig jó minőségű hangberendezésen hall­ gatunk zenét, de alapvetően nem tudatosul bennünk a minőség foka. Amikor azonban ezután egy kevésbé minőségi eszközön hallgatunk zenét, akkor rájövünk, hogy milyen mértékben kiélesedett a fülünk az apró eltérésekre is. Ez a fajta látásmód egy fontos hoza­ déka volt az együttműködésnek. Ennek kapcsán so­ kat gondolkodtam azon, hogy az európai kultúrában találunk-e olyan kifinomult kulturális rituálét, ami a japán kultúrában megjelenik. Gondoljunk csak a te­ ázásra. Nem tudok olyan aprólékosan kimódolt cse­ lekvéssorozatot, aminek olyan sok jelentéstartalma lenne, mint ennek a hagyománynak. Nézzük meg az angolok teázási szokásait. Az angoloknál, úgy érzem, inkább a végtermék fontos, amely létrejöttének cél­ jából kell megfelelő folyamatokat végigjárni. Nyilván az sem elhanyagolható, hogy miként szervírozzák a teát, de maga a folyamat, az egymásra épülő cse­ 142

lekvések sora a nyugati kultúrában nem kap hang­ súlyt. A japánoknál az öltözéktől a mozdulatsorokig mindennek megvan a jelentősége. Ez a fajta preci­ zitás, aprólékosság, illetve az, ahogyan mindennek megadják a módját, nagy hatással volt rám. Ennek ellenére azt gondolom, én jóval praktikusabb szem­ lélettel rendelkezem. Látva ezeket a különbségeket, nem lehet egyszerű ütközőzónaként részt venni ebben a folyamatban. BB: Valóban egyensúlyozó, koordináló szerepünk is van a SANAA és a megrendelő között, illetve a SANAA és a hazai anyagbeszállítók, műszaki szak­ emberek, mérnöki szakágak között, akik sokszor meglepődtek az elvárásokon. KG: Hadd említsek egy konkrét példát. Döbbenetes volt, hogy amikor az épület a terveken még nem állt meg, a SANAA már a kiállítótér szellőzőrendszeré­ nek 1:1 léptékű részletein gondolkodott. Válaszul arra, hogy a falak tövében miként engedjük be a friss levegőt, élvonalbeli német mérnökök egy 15 centi­ méter magas rács beépítését javasolták – a SANAA azonban korábbi tapasztalataira alapozva azt kérte, hogy a nyílás magassága ne haladja meg a három centimétert. Számos tárgyalás és egyeztetés ered­ ményeként végül a SANAA elképzelése érvénye­ sült, melyhez szükség volt ésszerűsítésekre is a pro­ jekt résztvevői között. De hogy miért is volt ez olyan fontos számukra? A kiállítóterek ajtajai körül kialakí­ tott hézagok ebben a pár centiméteres léptékben


mozognak, amitől valóban nagyban elütött volna a csatlakozó szellőzőfelület 15 centiméteres sávja, megtörve a tér esztétikumát. Ezt ők tapasztalatból előre látták, ezért is foglalkoztak vele a tervezés egy olyan szakaszában, ami számunkra meglepő volt.

egyébként nem jelentéktelen – ténytől eltekintek, akkor azt kell mondanom, a döntés végeredménye akár lehetett is volna ugyanez. A munkafolyamatot a Városliget Zrt. intézményében egy jól szervezett, magas szakmaiságú csapat vezényli. A bekerülő épí­ tészeti elemek demokratikus és transzparens nem­ zetközi pályázat során lettek kiválasztva, egy nagyon magas építészeti minőségű épületegyüttest ered­ ményezve. Ha tehát egyszer elkészül a teljes projekt, beleértve az Új Nemzeti Galéria csodálatos épületét is, képes lesz Budapestet a gyönyörű történeti építé­ szete után a kortárs építészet terén is felhelyezni a világtérképre.

Ha az Új Nemzeti Galériáról beszéltünk, nem mehetünk el szó nélkül a Liget Budapest Projekt mellett, hiszen kap hideget-meleget. Hogy látjátok a projekt, és ezen belül az Új Nemzeti Galéria helyzetét? BB: Ez az épület a Liget Budapest Projekt vezérhajó­ ja, a legfontosabb eleme, amely meglátásom szerint elhagyhatatlan. Az egykori Olof Palme Ház rekonst­ rukciója megtörtént, várhatóan felépül a Néprajzi Múzeum és a Magyar Zene Háza; mindennek meg­ Az interjú első megjelenése: https://bh.hu/szakmai_esemekoronázása lenne az Új Nemzeti Galéria épülete. De nyek/kontaktusban-termeszettel-es-muveszettel/ (utolsó maga a Liget Budapest Projekt nem csupán építé­ letöltés: 2021.10.11.) szeti vagy városépítészeti kérdés, hanem egy jóval bonyolultabb, kultúrpolitikai és gazdasági döntés. A negatív visszhangok elsősorban annak eredménye­ ként jöhettek létre, hogy ez a döntés, főleg a projekt helyszíne, nem széles körű társadalmi döntéshozatal eredményként született meg. Ha azonban ettől – az

© SANAA (Kazuyo Sejima + Ryue Nishizawa / SANAA)

143


ENGLISH SUMMARY Bánáti + Hartvig Architects’ New Office Building For a firm of architects, designing and creating their own office building is a major event. Bánáti + Hartvig Architects moved into the building they created for themselves in the 25th year of their existence. This was a huge challenge which afforded the opportuni­ ty of creating, as their own client, a building that could present the architectural vision the firm fully identifies with. The office was conceived to have the least pos­ sible impact on the environment by following the prin­ ciples of circular architecture. Reutilising an existing old building rather than burdening the environment with a new one was self-evident to the architects, thus a former restaurant built in the 1960s was con­ verted. One aspect where the principles of circular archi­ tecture can be detected is the reuse of a number of construction elements destined for demolition in the building, sometimes with a different function. The external doors and windows did not meet today’s energy-efficient insulation requirements, thus they were replaced. The steel-framed glass portals, on the other hand, were in good condition, so they were given a new lease of life as dividing walls for the meet­ ing rooms in the basement. Similarly, the glass bricks were removed from the upper-storey walls and were given a role in separating the meeting rooms. A few old radiators were also saved from destruction. The architects made a decision, unusual though it may seem, not to cover or paint anything simply for the sake of aesthetics. The areas revealed in the course of demolition were left in a bare state. The concrete beams and the brick walls are not covered or painted. The newly installed elements also show their original form, and the technical equipment and the ceiling sound insulation boards remain uncov­ ered. Coverings were only used in places where it was architecturally essential. The combination of the pre­ cisely incorporated new building materials and the original pieces suggesting raw honesty results in a novel yet coherent form of aesthetics. German School of Budapest and its Extension The building mass of the German School of Buda­ pest forms a sundial. The face of the dial divided into twelve hours refers to the twelve years of schooling. The passage of time and the advancing shadow symbolise the years spent in school. Progress in time 144

is accompanied by actual movement in space as the pupils move from one classroom to another as the years pass until they reach the final year. The spatial arrangement, apart from expressing this additional content, responds to the topographic characteristics of the densely wooded site with different levels. The uniform appearance of the structures built at differ­ ent times also supports the consistency of the build­ ing complex. The new wing follows the structure and characteristic solutions of the already standing build­ ings (the listed neoclassical hunting lodge and the main building constructed in 2001) in the shaping of its forms and in its construction principles. However, in the use of materials and the design of details, it de­ parts from the old with subtle references, indicating the temporal dimension of the process. Detached House in District II “Dad, let’s never sell this house,” was the wish of the children recalled by the owner of the detached house in Budapest’s District II designed by Bánáti + Hartvig in the early 2010s. This desire expressed by a child clearly illustrates the warm, much-loved home the building conceals. The building bears the signs of modern architecture. Its interior spaces are practically divided according to function. The ground floor belongs to the day. This consists of a spacious open-plan living room cum kitchen and dining room, providing a comfortable liv­ ing space, as well as a study and guest room. The first floor houses the bedrooms with en-suite bathrooms and walk-in wardrobes, thus this storey belongs to the night. The top storey with a smaller floor area provides space for recreation and relaxation, where a wellness unit has also been created. The fourth lev­ el, below ground, is that of the garage and storage rooms. The pergola running up the south-west façade adds variety to the monochrome, white building. This con­ tinues over the uppermost storey as a canopy, which both provides shade and has the function of actively connecting the set-back top floor into the building’s design. The variety of appearance is further en­ hanced by the positioning of the large doors and win­ dows, which create continuous contact with the gar­ den surrounding the house. The building is situated on a plot with outstanding features, having been built on a flat hilltop with a panoramic view and a practical garden.


Aquincum Logistics Centre The client’s concept envisaged a logistics centre di­ vided into two larger units – an office unit and a hall that includes the warehouse area. The main building, located on the side facing the street front, houses the offices and has a high-standard appearance befit­ ting its purpose. Its atmosphere is defined by the red metal cladding, the steel pergola over the terrace on the top storey, the glass curtain wall, and the bridge connecting the parts of the building. A special value of the building is that the rooftop terrace offers a splen­ did view of the Buda hills. The features defining the form of the six-storey main building presumably also influenced the streetscape that evolved in subsequent years. The warehouses were built inside the plot focusing on meeting functional needs. Besides the attrac­ tive main building, the logistics centre’s popularity can also be attributed to the flexibility of the ware­ house building. The size and positioning of the doors and windows mean that the floor plan can be prac­ tically adapted, allowing the interior layout of each warehouse to be shaped flexibly. The units are also suitable for the creation of conveniently sized office spaces, as a result of which – in addition to the original concept whereby the offices are located in the main building – office units can be created in one block as part of the warehouses. For tenants, this is another positive feature of the centre. Extension of the Embassy of India In the life of an architect, undertaking the first assign­ ment independently is a decisive moment. In 1989, a few years after graduation, Lajos Hartvig was com­ missioned with a small, fifty-square-metre extension of the Embassy of India. Little did he suspect then that over a decade later in 2000 he would be invited back to take charge of another larger-scale exten­ sion of the building as a senior designer of the firm of architects Bánáti + Hartvig. The design work of the 1989 extension preserved the original style of the building, while for the subsequent extension the designers proposed modern architec­ tural solutions which, at the client’s request, incorpo­ rated features evoking the spirit of Indian architecture. The designers worked with stylised Indian forms befit­ ting the existing building. The extension’s most striking feature is the arched portal recalling the atmosphere of Indian temples, but its use of materials also refers to Far Eastern architecture. The structure, however, despite bearing the architectural signs of a distant cul­ ture, is primarily typified by modern dynamic massing adapting to the environment, with sizeable glass sur­ faces alternating with stone covering on the façade.

Reconstruction of the Drechsler Palace The building was constructed between 1883 and 1885 based on the plans of Ödön Lechner and Gyula Pártos. Its heyday did not last for many years. In 1909, the entire roof structure of the building was destroyed by fire. In the years following the recon­ struction, further alterations were made. Tenants and owners came and went until the building fell into disuse in 2002. Thereafter, its condition gradually de­ teriorated. The palace is currently being reconstruct­ ed according to a historic building protection concept in parallel with the necessary building modernisation activities. The former tenement block will be reinvigorated as a member of the W hotel chain. As a result of this, based on the original structure, living quarters and catering units will be housed in the building. A catering space will open towards Andrássy Avenue, and the inner courtyard in the centre of the building will provide access to units of the hotel serving various functions. The hotel’s reception rooms, lobby, and catering and communal areas will be located on the ground floor; regeneration areas and service functions will be ac­ commodated in the basement, and the rooms will be on the upper floors. In the attic, which has had no function until now, a new, fifth-floor room level will be created, while above this the building automation equipment will be installed. The roof structures of Lechner’s later buildings guided the design of the windows needed to provide natural light in the fifth-floor rooms: following the shapes of the Zsolnay ceramics used by him later, a transparent strip will appear in the plane of the roof of the Drechsler Pal­ ace ensuring the passage of natural light. A similar architectural and technical value is repre­ sented by the stretched membrane structure over the inner courtyard, which is completed by curved, tempered, insulating glazing. The transparent saddle surface stretches like a bubble between the walls of the inner courtyard, and its realisation promises to be a real attraction. Thought Flow Regulator The design of the Thought Flow Regulator sculptural ensemble was drawn up by Lajos Hartvig DLA for the Love Budapest architectural concept competition in 2005. The sculptural ensemble endeavours to estab­ lish an interactive relationship between the Danube, people and the sculpture in which the river is the active party, the person is the observer, and the sculpture is a terrain to show the activity of the Danube. The work is arranged around three chapters: “Pay attention to it! Let it play! Work together!” These exhortations can be directed to three things: the Danube, Budapest or 145


another person. Pay attention to the Danube! Let the Danube play! Work together with the Danube! Pay attention to Budapest! Let Budapest play! Work to­ gether with Budapest! Pay attention to the other per­ son! Let the other person play! Work together with the other person! What happens if we express these phrases as questions or in the conditional or indica­ tive mood? It is thought-provoking which case would be the most suitable for the Danube, Budapest or the other person. D8 Hotel Once a tenement block designed by István Med­ gyaszay stood at 8 Dorottya Street. The building was hit by a bomb and seriously damaged in World War II. During the current conversion of the building, the ar­ chitectural concept counted on retaining the street front of the building, which enjoyed local protection, but this did not prove to be technically feasible based on the advice of structural engineers. This led to the demolition of the façade together with the other sec­ tions of the building and the construction of a new building, the D8 Hotel, in its place. Considering the increase in tourism in the capital, the investor commissioned the design of a three-star downtown hotel. The building’s mass is adapted to its purpose and the conditions of the varied, firewall surroundings. The basic mass is complemented by articulation aiding functionality. The street frontage adapts through its horizontal articulation to the simi­ lar behaviour of the historicizing environment, and the movement in depth of the windows evokes the relief of the city centre façades by contemporary means. Taking account of the building’s façade features and its logic, the lobby, which visually forms a single space with the breakfast room behind it that connects with the garden, has been positioned in the centre of the ground floor. The arrangement of the floor plan fol­ lows the same system from the first to the seventh floor. Adapting to the requirements of the three-star demand, identical rooms with a standard design are located on all levels, complemented by a family room on the north side. Eden City Cyprus, Peninsula Resort The Eden City Cyprus project is a highly ambitious concept, an unrealised tourism development im­ agined for the Mediterranean. The investor envi­ sioned a complex district. In the first phase, a sub-pro­ ject called Peninsula Resort would have been set up, which included apartments and a five-star luxury ho­ tel with a spa and wellness unit as its main function. The creation of restaurants, bars, nightclubs, shops and other services also featured in the programme. 146

Conceiving the almond-shaped buildings with an ir­ regular form was an exciting professional challenge, but it also had a number of advantages as it allowed a great deal of light and air to enter the space between the buildings and maximized the size of the surface of the seaward façade. The whole of the curved façade is occupied by terraces. This, apart from the design aspects and the comfort of the residents, also has the practical role of providing shade against strong sun exposure. The north-eastern front of the tower blocks away from the sea is made special by a large glass surface descending from the roof, a huge can­ opy – an extra external façade. In this way, the build­ ings are reminiscent of fish gracefully leaping towards the sea, reflecting the wildlife of the Mediterranean. Reconstruction of the Tisza Lajos Office Building The history of the building at 1-5 Balassi Bálint Street is inseparable from that of the House of Parliament. The boiler house on its plot provides the heating for Parliament while civil servants used to reside in the tenement building. This building, like the House of Parliament, was designed by Imre Steindl and built in 1902. Since then, however, it has undergone several major alterations, which have not been to its advan­ tage. Over recent years, the building has been com­ pletely reconstructed, and its façade and roof have been restored to their original condition due to the general design work of Bánáti + Hartvig Architects. The 20th-century alterations to the building were preceded by an ammunition explosion damaging the roof structure during World War II. After this, the building was not restored to its original condition. During the reconstruction, another storey was added and the front gables of the roof were crudely truncat­ ed while later the statues together with their niches were removed. In recent years, the building has undergone interior and exterior reconstruction processes to enable its façade to regain Steindl’s form. The storey added at the end of the 1940s was demolished, thus the frontage again shows a relationship with the House of Parliament. The work was greatly assisted by the availability of some important drawings from the building’s original plans. Although these do not cover every detail, interpreting the archive documents was aided by the Parliament building, which served as a model for the reconstruction. Apartment Building in Paulay Ede Street This inner-city site is flanked by a four-storey building to the left and a five-storey one to the right. The for­ mer lies three metres further in than the latter and a 26.5-metre-high firewall rises on the rear border of


the plot. In this exciting spatial situation, the owner in­ tended to erect an apartment block. The architects, in addition to fulfilling the investor’s purpose, had to respond with creative solutions to deal with the ad­ jacent façades of different height and the varying depth of the street front. An arcade on the ground floor caters for the anomaly on the streetscape on the one hand, and on the other the large balconies connect the parts lying further in and further out not as a dense building mass next to the building sit­ uated three metres further inwards but rather as a unit offering a more airy, looser sight. The balconies also enable the problem of the frontages of different height to be overcome. The development is stepped with a balcony to abut with the lower building at 63 Paulay Ede Street, which creates a visual link with Liszt Ferenc Square functioning as a pedestrian area with many restaurant terraces. The contour of the upper terrace, the cornice and the ridge height of the apartment building marries with its neighbour on the other side at 67 Paulay Ede Street, thereby creating unity in the streetscape. ASA Building at the Landfill in Gyál In contrast with more recent suburban industrial sites, the architects were able to make good use of the op­ portunities offered by the open, undeveloped area when designing the building in Gyál. The main trait of the building’s structural dynamics is the skilful han­ dling of the massing that dissolves the strong hori­ zontal articulation of the façade. The second storey protruding beyond the ground floor of the corbelled building structure and the open roof beams project­ ing even further illustrate an unusual construction ap­ proach. This unconventional structure becomes even more powerful upon noticing the rectangular wall overlays intersecting the horizontal lines or the verti­ cal columns emphasising the corbelling effect. These overlays, additions, structural supports, supporting structures and projections move the mass structure in a characteristic manner. The multi-faceted mass construction pervades the building with such uniform consistency that even the aluminium chimney struc­ ture made of an unbecoming material coming out at the top of the lower storey does not have a disturbing effect. The projection of the stairwell that breaks the rhythm of the construction in one place, but is essential due to its function, was positioned on the less emphasised rear façade, suggesting a good feel for architecture. The staircase connects the two storeys with a central corridor floor plan, the interiors of which are broken here and there by the columns observed on the main façade. In a sense these columns carry the basic de­ sign motifs inside the building, and the rib structure of

the roof beams extending through the ceiling section of the upper floor has the same effect. Kecskemét CAMPUS Educational Building When designing the campus, the architects’ aim was to create an institution that represents a for­ ward-looking trend in its functions, thereby meeting both current needs and the expectations which are likely to be present intensively in the future of edu­ cation. The most striking examples of this are the large lecture hall and the stock exchange egg. The arrangement of the former can be flexibly adapted to serve groups of varying sizes practically: the hall is equipped with stage technology that converts the 500-seat lecture theatre into three smaller spaces by rotating two circular floor areas with tiered seat­ ing. The stock exchange egg, suspended by wire ropes fixed at eight points in the aula, is the building’s unique feature in terms of functionality and architecture: a space within a space. The 13-metre-high steel object weighing almost 88 tons houses a tablet room and a stock exchange room. One of the building’s key virtues is its logical, easy-tograsp, clear floor plan. It quickly becomes obvious to people using the building where the distinctly sepa­ rated functions are located. The building is divided into two basic units. Educational rooms are located on the north side and offices running the depart­ ments on the south side. These flank the spacious aula housing the stock exchange egg in the middle. The design concept created a convenient, practical spatial arrangement fostering balance for users. One goal of the campus development is to create a community-forming centre for the city. Detached House in Zuhatag Street The hand of the architect shakes or, more precisely, should shake if tasked with planning in the immedi­ ate vicinity of the iconic Bauhaus-style houses on Napraforgó Street. Although the buildings, which are now almost a hundred years old, were the subject of scoffing criticism after their handover, their celebra­ tion has been continuous since then: these detached houses are unquestionable examples of early mod­ ernism. Time has not caught up with either their ar­ chitectural appearance or their usability, while they have been appreciated not only by architects. Built in 2008, the new neighbour follows its prede­ cessors in an elegant style. Although the designers did not have a pioneering role, they managed to tackle the difficult challenge of continuing the work of architects who are now regarded as great figures in the history of architecture, and to connect in a subtle 147


way with the rebellious approach of the 1930s that has retained its modernity ever since. Modern architecture over the last century has been accompanied by debates of varying intensity: the transitionless break with the traditional elements of architecture has never become fully accepted, but the freely structured spatial world, even in the case of a detached house, is an appealing inner milieu for everyone. The house on Zuhatag Street is a consist­ ent continuation of this tradition, too: the flowing, in­ tensively interrelated elements of the interior spaces dominate and, while the individual functions are not overly extravagant, their scale hardly differs from the proportions of an average house. And architecture apart, the most important thing after all is the value of the use and lovability of the home: this coolly ele­ gant house gives the residents the chance to create their own living space where they gladly return home. Vitalis Residential Park In addition to the village’s proximity to Budapest, Herceghalom’s setting makes it a highly appealing location – the views of the Etyek, Pilis, Gerecse and Buda hills do not disappoint. The Békás and Kígyós streams skirt the village and several branches of the latter run across the settlement. Woods and arable land provide a varied backdrop. The belt between one branch of the Kígyós stream and Herceghalom Park Forest was built up during the development of the area in the mid-2000s and this is where Vitalis Residential Park is situated. Three types of apartment buildings and two rows of terraced houses provide the construction concept. Variety is created by adaptation to the terrain, shift­ ing levels and the rotation of the building types. The buildings are arranged in groups described by the de­ signers as clusters, imparting an individual identity to each unit. The clusters are comprised of between two and four apartment buildings, which are connected by an underground garage on the substructural level and also form a technical unity with each other. A priority in planning the residential park was to cre­ ate a district with a calm living environment for the residents. This was mainly achieved by adapting the new buildings to the existing settlement pattern and engaging them in a dialogue with the surroundings – the Park Forest, the fields and the stream – while pre­ serving the large green space, most of which belongs to the ground floor apartments’ own garden. In order to ensure the privacy of the gardens, the architects sunk the footpaths running between the plots a me­ tre below the surface to prevent people using them from seeing into the private areas.

148

Extensions of the Globall Hotel Intended mainly for use by the footballers of the Hungary national squad but also welcoming paying guests, the Globall Hotel was built in 2009 based on the designs of Sándor Bakonyvári. Although the main building of the sports centre and its architec­ tural structure and principles were not defined by the architects of Bánáti + Hartvig, since 2013 they have added newer and newer elements to the existing building in progressive stages without dramatically overwriting its general appearance. The first new part which BH designed in 2013 was a stand with a capacity of 430 people next to the main training ground. At almost the same time as this addition, a new wing housing a swimming pool and wellness facilities was constructed in 2014. The west­ ward extension of the main building containing the hotel rooms in 2016 continues the pre-existing struc­ ture almost imperceptibly. The training hall built in 2018 is an extension, in the best sense of the word, to the gymnasium, which is treated as a basic feature. Enrichment: this is the word that most accurately de­ scribes the attitude of the architects extending this sports facility in Telki; the additions designed for the contemporary building are not strange excrescences which would be demolished with satisfaction to re­ store the “original” in a future major reconstruction, but are integral parts of a whole which add extra val­ ue to the building. Although the structure designed by Sándor Bakonyvári is only a few years older, the change in the spirit of the age that has occurred in the decade since laying its foundations is clearly ap­ parent in the extensions added since then. Green Court Residences Green Court Residences is a residential building com­ plex whose massing and frontage is unique in Bu­ dapest’s condominium architecture. The architects designed the building in the spirit of elegance and generosity, a requirement of the client, which is most strikingly reflected in the formation of the façade with subdued colours but exciting geometry. The undulat­ ing geometric shapes of the balconies impart char­ acter to the façades. The slabs and the railings of the balconies protrude and recede in space, alternat­ ing direction outwards and inwards for each storey, bestowing rhythmic variation to the angularly bent planes. In designing the frontage, the treatment of the mass of the buildings at the corners of the plot was an ex­ citing challenge. The plot’s irregularity invited the design of a chamfered and a sharp corner. The con­ sistency of the geometric undulation of the façades could be retained by the repeated reversal of the zig-


zag pattern at these points. This was also served by locating one apartment on each storey in the floor plan at the corners so as not to interrupt the balco­ nies and the regular geometry of the frontage. As a result of the design of the façades, every apart­ ment in the complex has a balcony, and thus the apartments on the higher floors are also in contact with the external surroundings, which is of outstand­ ing value in an urban environment. Reconstruction of the Wellisch Palace The traces of both history and the conversion works of insensitive designers left their mark on this once ele­ gant building. After a while, this meant that the original grandeur of the palace could no longer be appreciat­ ed, hence the idea of renovating it rightly arose. The firm intention of the client was to restore the former façade facing Kossuth Square together with its enor­ mous roof to its condition when built in 1912. During the restoration, two today conjoined buildings had to be harmonised in a way that the difference was discernible without the palace being strident. The block formed by Kossuth Square, Széchenyi Em­ bankment, Zoltán Street and Akadémia Street con­ sists of two buildings, both constructed in 1912. The one on the north side, towards Kossuth Square, is the Wellisch Palace, which bears the name of the archi­ tect who designed it, and that on the south side, the former building of the Pension Institute, was planned by Artúr Sebestyén. The reconstruction involved the demolition of the vulgar flat roof constructed after 1945 as well as the separate task of replacing the thus lost office space elsewhere. What is more, the roof facing the Danube of Sebestyén’s building regained its origi­ nal contour while managing to retain the top-storey balcony overlooking the river. In the newly created in­ teriors, the designers strove for a solution which did not attempt to imitate the language of Art Nouveau but conforms with contemporary office architecture characterised by practicality, restraint and elegance. The main entrance on the Kossuth Square façade is adorned by metal bas-relief doors reconstructed by painstaking sculptural work based on a contempo­ raneous photograph of them when new. The visitor may only suspect that the year is not 1912 from the canopy above the entrance, which reflects Art Nou­ veau in its details but is contemporary to the core. Árkád 2 Shopping Centre Two difficulties had to be confronted when designing Árkád 2: the new structure had to link up with the ex­ isting building, responding to its history and aesthetic characteristics, on the one hand, and, on the other,

the already constructed presence of its broader en­ vironment had to be duly considered. There is no ten­ sion between the bodies of Árkád 1 and 2 but they form an architectural whole. The connection between the roof planes, which ensures passage between the two spaces and also solves the issue of parking by using the roof as opposed to the usual solution of an underground garage, is noteworthy. The extension also managed to react to the tower block context, imparting a stricter form language that puts linear structures to the fore. As regards the use of materials, mirroring Árkád 1’s main char­ acteristic radiating the dominance of glass surfaces, Árkád 2 also uses glass, albeit to a much lesser ex­ tent. Instead, it builds far more on exploiting the po­ larity of colours and the contrast of material surfaces. A particularly exciting solution is the façade of the building facing the housing estate, where the man­ tle-like stone surface is broken by rows of gabions comprised of several units, thereby creating a much rougher surface compared to the stone covering of the mantle. Clearly, when creating the architecture, the aim was not a gesture of radical innovation or copying of the earlier building, but an interpretive reappraisal of space that is able to reflect and give shape to a dec­ ade of experience and changes while bearing in mind the imperative of continuity. Atrium Apartment Building The Atrium was erected as the first building on what used to be a vacant plot at the junction of Tüzér Street and Lőportár Street. This condominium is the first building among BH’s works to use an atrium that lets light into part of a building affected by a dark area. The client initially viewed the atrium as wasted space but, thanks to the accord which evolved with the architects, the concept behind the design could become reality. This decision proved to be such a suc­ cess that the apartment building was named Atrium after its central hall. Since then, BH has been using this architectural solution, which is also to be found in other buildings of the client. The Green Court Res­ idences is another joint work that was also given a similar atrium. The building’s frontage is given vibrance by balconies of varied appearance: the apartments have loggias, Juliet balconies with railings and regular balconies, some with rails, others with glass balustrading, while the perimeter of yet others is formed by the exter­ nal boundary wall. The vibrance of the appearance of the building is further enhanced by it not being crowned by a single-level cornice. Two-storey apart­ ments are located on the uppermost section, which connect with large atrium-like roof terraces, thus the 149


façade of the building facing Tüzér Street ends in rhythmic steps up and down. The designers set back the uppermost storey on the Lőportár Street side to reduce its height visually. The value of the apartment building is increased by the elevated internal court­ yard, offering direct access to the inward-facing firstfloor apartments, while the other apartments have their own balcony. Óbuda Mix Project The plans for the Óbuda Mix Project were drawn up for a competition to design a multifunctional building. The client imagined accommodating offices, a threestar hotel, a student hostel, a gym and catering units of varied standards in the building. However, a further requirement was that the different functions could be converted for office use with relative ease. In response, BH’s architects designed a building with an exciting shape incorporating three breaking points with a zigzag floor plan. The building height and the number of storeys increase from west to east, declin­ ing slightly after the last breaking point. Thanks to its massing, the building connects with nature at numer­ ous points, which is strengthened by the transparent design of the frontage. Lamellae, whose extent is de­ fined by the orientation of the façade, provide shad­ ing. This means that the presence of the lamellae on the south and west side is more intense in order to cope with the higher solar exposure while on the east and north façades they are discreetly restrained. Above all, the architects wished to solve the converti­ bility of the building complex into an office building by a communication network of a width that can satis­ fy all the functions that may be required. In its basic layout, the different functions are separated by the communication cores, so that each unit can be used independently and without interference but can also be combined if necessary. The architectural concept also considered the built environment of the area. The main point of reference is the neighbouring Graphisoft Park, whose buildings allow the viewer to follow the phases of contempo­ rary architecture. BH’s architects also took this into account when drawing up the plans. Reconstruction of the Gerbeaud Office Building In 1997, the Gerbeaud Office Building was renovated to provide modern rental office space. The building was in a very dilapidated state with obsolete engi­ neering and its structure in pressing need of renova­ tion and reinforcement. As the arrangement of the floor plan was outdated and illogical, a rational sys­ tem for its layout was designed. After its renovation, 150

the building serves the same two functions. The up­ per floors continue to operate as offices, while most of the ground floor and the basement is home to the Gerbeaud Patisserie. The rooms serving patrons of the patisserie enjoy his­ toric building protection, hence they were restored and refurbished preserving their form and furnish­ ings. The renovation of the first-floor rooms from the 1920s took account of the architecturally valuable ceilings, wooden panelling and cohesive groups of rooms. On the upper floors, which had no features of any merit, there was greater opportunity to alter the size of the rooms. Whereas the red granite façade exuded exclusivity at the fin de siècle, today this stone’s use provokes de­ bate. The owner wished to demolish the portal and restore the original 19th-century arched façade. Protracted professional debates involving the build­ ing authorities ensued. Eventually, the concept of the façade created during the reconstruction in 1912 triumphed. This includes the shop windows and does not allow for the re-introduction of the earlier condi­ tion of the ground floor of the building in the created unit. The portal thus remained in its 1984 form. The building regained its former splendour as a result of the reconstruction process. It is full of life, vibrant and elegant, a befitting closure of the Váci Street axis and Vörösmarty Square. Apartment Block on Fogarasi Road Fogarasi Road is noisy due to the fast moving cars, and buses and trolleybuses running according to timetables. Bánáti + Hartvig Architects were com­ missioned with designing a seven-unit apartment building on an empty plot in this busy street. Given the nature of Fogarasi Road, the designers placed a glass wall connected to the frontage of the build­ ing to abate the noise and dust. Besides lessening environmental impacts, the glass wall gives a special quality to the look of the building. This solution also ensured that the building was set back from the bor­ der of the plot, which further decreases the noise. Thus the building stands away from the edge of the plot yet the glass wall is positioned on the street front, preserving the original building line. Locating the staircase on the street front and the business prem­ ises on the ground floor opening onto the public area also serves to protect against the noise. The architecture of the apertures on the façade, the arrangement of the windows and their sliding shut­ ters, produce a playful appearance. Depending on when the units are closed or open, the structures cre­ ate an effect of shifting to and fro on the surface from time to time, thereby dressing the building in different ways.


Bautrans Transporta The concrete, aluminium and glass office building of Bautrans Transporta is characterised by the combi­ nation of two L shapes with entirely different inspi­ ration: the more enclosed north-eastern part is con­ nected to the south and west by huge glass surfaces facing the sun’s path. However, these do not employ the usual articulation of a regular grid adapted to factory standards, but instead a composition of lying and standing shapes orchestrated by a firm hand reflects the clouds scurrying across the sky. In any case, the bold contrasts, the mass of the building and the flat roof hovering over it, the openness and clos­ edness, the reactive interplay of planes and blocks make these headquarters daringly individual. What is more, these high standards, as is often the case, do not disappear moving from the site’s administrative zone to the “industrial” zone as the service hall was not spared the aesthetic investment either. Apartment Building on Dagály Promenade It is difficult to ignore the proximity of the Danube on seeing the apartment building located in the area bound by Dagály Promenade, Esztergomi Road, Bodor Street and Jakab Street. For me, the visual el­ ement reminiscent of a red ribbon running round the building mimics the undulating water, while the yellow elements jumping in and out recall the pebbles of the Danube. The house itself was built on a black base, seemingly standing on the riverbed. I am intrigued to find out what others associate with this playful façade. To my surprise, I come across the DLA dis­ sertation of the building’s lead architect, Lajos Hart­ vig, which examines the characteristics of analogue, binary and digital architecture, citing the apartment building on Dagály Promenade as an example of the last of these. The dissertation reveals that the process of designing the façade can also be interpreted as an architectural experiment: following the notion of the mathematician and philosopher Charles Sanders Peirce, “we think only in signs”, the designers sought to answer on the drawing board whether a building can communicate beyond itself and, if so, what tools are available to do this. Another question that arose was how the code system of architecture manifested itself at the time this building was designed in the mid2000s, and whether there was a specific code for ar­ chitecture then. According to the author’s reasoning, early 21st-century architecture also responds to the changes brought about by information technology and the digital revolution, whose outstanding ele­ ment is the most important communication surface of buildings, the façade. Although I cannot abandon my own interpretation – the undulating Danube, the

riverbed and the waterside stones – as I thought along these signs when I first saw the building, the knowledge of the design concept provides a fasci­ nating insight into the thought process of how the ap­ pearance of a building evolves and what the issues occupying the architect at the drawing board were. The New National Gallery The New National Gallery, as part of the Liget Bu­ dapest Project, is to be located in the city’s main public park (Városliget). Design of the building was conceived by Japanese architects Kazuyo Sejima + Ryue Nishizawa / SANAA. The executive architect in charge is Bánáti + Hartvig Architects. The concept conceived by SANAA is to create a bond between nature and the built environment provided the basis of the architectural concept. The design en­ visaged the museum as an extension of the park, cre­ ating a dialogue between the museum building and the surrounding green space. This effect, and thus the visitor experience, is provided by the structure of the building. Transparency is evident in its appearance, thereby inviting people walking in the park to come in and releasing them back to the park on depar­ ture. This interaction is increased as the building can be approached and entered at ground level on all sides. The transition between outdoors and indoors is created by external and internal inclined walkways along a glass façade, which lead as continuations of the park’s paths to the upper levels of the building. The exhibition area will house Hungarian artworks from the 19th century to the present day in box-like units for conservation considerations. These areas are surrounded by airy, translucent spaces where event, lecture and museum education halls, work­ shops and other service units are situated. These spaces create a link with the outside due to their transparency. In this way the design concept allows visitors to be in touch with art and nature alternately as they walk through the museum. The characteristic feature of the building is the dou­ ble curved roof structure. The shape of the roofs and the inclined walkways running round the building re­ flect on and playfully follow one another. This struc­ tural arrangement creates spaces between the base planes and the masses letting natural light penetrate the interior of the building. The height of the roof structure is at the same level as the treetops, again linking the building to its environment.

151


IMPRESSZUM A BÁNÁTI+HARTVIG ÉPÍTÉSZ IRODA 25 ÉVE | Bánáti + Hartvig Építész Iroda Kft. 1117 Budapest, Fehérvári út 38. www.bh.hu | bh@bh.hu szerkesztő | Molnár Zsuzsanna szövegek | Bán Dávid, Bánáti Béla, Hartvig Lajos DLA, Kovács Péter, Martinkó József, Masznyik Csaba, Matus István, Molnár Zsuzsanna, Okrutay Miklós, Perényi Tamás DLA, Pesti Monica, Ritoók Pál, Torma Tamás olvasószerkesztő | Ignácz Ádám fordítás | Juhász Fordítóiroda könyvterv, nyomdai előkészítés | Klebercz Kriszta, Grafikriszta Bt. nyomda | Keskeny és Társai 2001 Kft. példányszám | 500 darab kiadó

© Bánáti + Hartvig Építész Iroda Kft. 2021 ISBN 978-615-01-3125-2

9 786150 131252

köszönet | Fürst István, Serena Di Giuliano, Götz Eszter, Hágen Kata, Kátai Éva, Király András, Kiss Noémi, Kopasz László, Korintus Gábor, Lénárt Szabolcs, Lőcsei Vera, Matus István, Martinkó József, Nagypál Viktor, Náray Katalin, Nyirati Zoló, Sánta Bendegúz, Serebán Krisztián, Szabad Gabriella, Székely Ágnes, Szilágyi Norbert, Szloboda Gergő, Vass Zoltán, Vilhelm Gábor, Yumiko Yamada, Zajacz Judit, Alaprajz Magazin, BTM Kiscelli Múzeum, Újkori Várostörténeti Főosztály, Magyar Építőművészet, Mediaworks Hungary Zrt., Octogon Architecture&Design Magazin, SANAA (Kazuyo Sejima + Ryue Nishizawa / SANAA) és a Bánáti + Hartvig Építész Iroda minden jelenlegi és egykori munkatársa


Issuu converts static files into: digital portfolios, online yearbooks, online catalogs, digital photo albums and more. Sign up and create your flipbook.