EDEN CITY CIPRUS PENINSULA RESORT

tervezés éve | 2014 bruttó szintterület | 200000 m²

vezető tervező | Bánáti Béla

projektvezető tervezők | Kiss Noémi, Korintus Gábor, Lénárt Szabolcs tervezők | Balázs Marcell, Ferencz Tamás, Kátai Éva, Márkus Péter, Nyirati Zoló, Papp Aliz, Szabó Péter, Szécsi Ákos, Székely Ágnes, Varga Bori, Zajacz Judit

megbízó | Atum Developments

látványtervek | ZOA Studio

Külföldi helyszínre tervezni izgalmas folyamat, pláne ha olyan desztinációról van szó, ahol nemcsak a szabályozási rendszer tér el a hazaitól, de a természeti adottságok és körülmények is merőben mások. Amellett, hogy egy ilyen munka kihívást jelent, remek lehetőség is a szakmai tapasztalatok bővítésére. Az Eden City Ciprus területfejlesztési beruházás Peninsula Resort nevű egységének tervezése ilyen feladat volt a Bánáti + Hartvig Építész Iroda számára. A projekt egy igazán nagyívű koncepció, a Földközitengerre elképzelt, de meg nem valósult turisztikai fejlesztés. A helyszín a Ciprus délnyugati részén fekvő Jeroszkipu, Páfosz városának vonzáskörzetében. A beruházó egy olyan komplex városrészt vizionált a 220 hektáros területre, ahol a luxuslakásokból álló lakóövezet mellett egy gyógy és wellness komplexum, illetve oktatási, művészeti és üzleti intézmények is helyet kapnak. Mindennek első ütemeként jöhetett volna létre a Peninsula Resort, mely fő funkciója szerint apartmanokat, illetve egy gyógy és wellness egységgel kiegészülő ötcsillagos luxusszállodát foglalt volna magában. A programban éttermek, bárok, szórakozóhelyek, üzletek és további szolgáltatások létrehozása is szerepelt. A beruházás ezen egységének tervezésére kapott megbízást a BH.

A Peninsula Resortnak helyet adó terület egy, a szárazföldről a tengerbe nyúló félszigeten helyezkedik el, amely fekvéséből adódóan ideális helyszín lehetett volna egy luxusberuházás számára, hiszen szinte minden pontjáról remek kilátás nyílik a tengerre. A környéken már a tervezés idején is három–öt csillagos szállodák sorakoztak, a tervezett beruházás léptékét azonban egyik sem közelítette meg. Elsősorban az 19801990es években épült épületek voltak jelen, melyeknek a szóban forgó beruházás nem jelentett volna konkurenciát, hiszen utóbbi elsősorban a luxuskategóriájú szolgáltatásokat igénylő vendégeket kívánta elérni. Az épületek megjelenésére vonatkozóan a beruházónak határozott elképzelései voltak, az építészeknek ugyanakkor a tömegformálás, a design és a funkcionalitás tekintetében is sikerült érzékenyen hozzányúlni az eredeti koncepcióhoz. A toronyházak formai kialakítására az is hatással volt, hogy a terület közelében repülőtér működik, amelynek szigorú szabályozása fix keretek közé szorította a tervezői fantáziát. Az építészek eredetileg egy magasabb, filigránabb épületegyüttest képzeltek el, de a szabályozás ellenére is sikerült elegáns, mandula alakú tornyokat tervezni, melyeket alacsony szintű épülettömeg köt össze. A szabálytalan formájú épületek megalkotása

izgalmas szakmai kihívást jelentett, ugyanakkor számos előny is származott ezekből, hiszen így vált lehetővé, hogy sok fény és levegő jusson az épületek közé, illetve ezáltal lehetett maximalizálni a tengerre néző homlokzati felület méretét. Az ívelt homlokzatok teljes egészét teraszok foglalják el, aminek a design és a lakók kényelmi szempontja mellett praktikus szerepe is van: árnyékot nyújt az erős benapozás ellen. Ez azért volt kiemelt szempont a tervezés során, mert a mediterrán Cipruson a nyári hónapokban akár a tíz órát is meghaladhatja a napsütéses órák száma. Ez az éghajlati sajátosság külön kihívást jelentett a tervezők számára. A toronyházak tengertől távol eső, északkeleti frontját egy, a tetőről leomló, nagyméretű üvegfelület, egy hatalmas előtető – egy extra külső homlokzat – teszi különlegessé. Ezáltal az épületek a tenger felé forduló, kecsesen ugrándozó halakra emlékeztetnek, reflektálva a Földközitenger élővilágára. Mivel a területnek csak éppen eme – a szárazföld felé forduló – része rendelkezik közúti kapcsolattal, a Peninsula Resortba érkező lakók és vendégek az épületeknek ezzel a jellegzetes oldalával találkozhatnának először. A tervezés során az épület fenntarthatósága is fontos szempont volt. A forró nyári időszakra tekintettel az épületgépészet egyik fő feladata a megfelelő hő

mérsékelt kialakítása volt. Ennek eszköze a megfelelő hőszigetelés és a fentebb említett erkélykialakítás is, de a gépi szellőztetőrendszerek sem voltak elhagyhatók. Az aktív benapozás ugyanakkor előnyökkel is jár, hiszen optimális körülményeket biztosíthat napelemek használatára. A tenger közelsége miatt pedig adott volt, hogy a vizet hőcserére is lehet használni. Noha a projekt nem valósult meg, a tervezési folyamattal járó tapasztalatok és tanulságok rengeteg előnnyel jártak a BH építészei számára, hiszen a tervezőiroda elsősorban hazai terepre dolgozik. A magyarországitól eltérő körülmények mellett érdekes eleme volt a folyamatnak, hogy egy ciprusi irodával közösen hozhatták létre a terveket, akik a helyi sajátosságok útvesztőiben mutattak utat. Ehhez hasonló együttműködésben a BHnak több alkalommal is lehetősége nyílt magyarországi partnerként részt venni külföldi tervezőirodák mellett. Ilyen volt az Új Nemzeti Galéria terveinek létrehozása a japán SANAA irodával vagy a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum tervpályázatán történő indulás a dán Bjarke Ingels Group társaként. A BH tehát mindkét oldalát kipróbálhatta már a nemzetközi együttműködésnek. Vajon mi lesz a következő hasonló projekt?

Molnár Zsuzsanna