A BUDAPESTI NÉMET ISKOLA ÉS ANNAK BŐVÍTÉSE

első ütem tervezés éve | 1997 bruttó szintterület | 7900 m²

építész tervezők | Scheffler Warschauer & Partner Építész Iroda, Hartvig Lajos DLA, Matus István

megbízó | Német Szövetségi Köztársaság

második ütem tervezés éve | 2015-2016 bruttó szintterület | 15000 m²

vezető tervező | Hartvig Lajos DLA, Matus István építész tanácsadó | Scheffler + Partner Architekten Bda

projektvezető tervező | Nagypál Viktor tervezők | Annus Zsuzsa, Bárdi Emese, Batári Bernadett, Csiha András, Éles Péter, Ferencz Tamás, Guld Beatrix, Kádár Gergő, Kósa Luca Kornélia, Mohammad Reza Ganjali, Novotny Nóra, Sánta Bendegúz, Szabó Péter, Zajacz Judit belsőépítészet | Kismarty-Lechner Kinga

megbízó | Deutsche Schule Budapest Alapítvány cím | 1121 Budapest, Cinege út 8/C

fotó | Bujnovszky Tamás

Első ütem Második ütem Tervezett harmadik ütem

A fénnyel átjárt aula tágas terében színes zászlók függnek, mind egyegy üzenet hordozója. Az egymás iránti érzékenység, a nyitottság és egyben a felelősségvállalás, a közösség erejében való hit meggyőződése: szavakba sűrített küldetés, a Budapesti Német Iskola hitvallása. A vasfüggöny korszakát lezáró mozdulat, a magyar–osztrák határon húzódó szögesdrótkerítés 1989es átvágása egyben az intézmény identitásának ősforrása is. A német és a magyar állam közötti megállapodásnak köszönhetően már a rá következő évben megkezdhette működését az iskola, amely számára végül 2001ben épült fel a jelenleg is használt kútvölgyi épületegyüttes. A rendkívül változatos, helyenként kimondottan meredek, nagyrészt erdő borította domboldalon az épület tömege határozott mozdulattal ível át a tájon. Az alapképletet tágas sugarú körív határozza meg, első érzésre talán túlzottan feszesen is, hogy azután az additív tömegek, a terephez való csatlakozási helyzetek egészen érzékeny kapcsolódásokat teremtsenek. A belső térsor kellemes hangulatú folyosóra fűzött; ide, illetve valamennyi tanterembe beárad a fény, a lehető legnagyobb homlokzatmegnyitásoknak köszönhetően. A transzparencia révén nem csupán a napfény, hanem a közvetlen környezetet jelentő dús erdei növényzet és a mindennek távoli hátteret adó nagyvárosi látkép is az enteriőr szerves részévé válik. Annak érdekében, hogy a jelenlegi bővítés értelmezhető legyen, érdemes felidézni azt a képet, amely immár közel két évtizede biztosít méltó épített környezetet a Budapesti Német Iskola hitvallásához. Felületesen szemlélve szinte meg sem lehet különböztetni egymástól az első és a második ütemet, olyan magától értetődően simul az együttesbe az új épületszárny. A továbbépítés annak köszönhető, hogy a párhuzamos osztályokkal bővülő, négyosztályos általános is

kola számára helyet kellett biztosítani. Megkérdőjelezhetetlennek tűnik már az alapdöntés is, miszerint az új szárny tervezését az első ütem építészére, Hartvig Lajosra bízták. Bár a tervező kiválasztása pályázat útján történt, nehéz elképzelni, hogy milyen alternatívát lehetett volna felkínálni a korábbi építészeti gondolatok folytatása helyett. Akár az a kérdés is feltehető, hogy a most megvalósult terv vajon nem létezette eleve a tervezőben – mindez azonban tovább erősíti az új szárny jelenlétének magabiztosságát. Tartalmi kapocsként értelmezhető, hogy a fentebb említett folyosó továbbvitelével az emeleti szinten törés nélkül fűződnek fel a terek, mintegy azt közvetítve, hogy ezen az úton végighaladva az általános iskolától az érettségiig jut el az iskola tanulója. A terep adta lehetőségeket kihasználva az új szárny esetében kettőzhető volt a tantermek sora, így nem csupán a lejtő felé – mint az első ütem esetében –, hanem az ellenkező irányba is teljes értékű tantermek váltak sorolhatóvá. Ennek következményeként maga a közlekedőtér is duplázódik. Szellemes megoldás, ahogy a két folyosó közé húzódnak a vizesblokkok dobozszerűen formált egységei. A tantermeket itt is a szélsőségekig vitt transzparencia határozza meg, mindezt játékos módon tovább fokozzák a közlekedőtérből random módon áttört betekintőablakok. Az új szárny elsődleges funkciója az általános iskolai egység befogadása, de ez az épületrész emellett további két, alapvetően fontos, az iskola életében jelentős kiteljesedést biztosító megoldással is szolgál. Egyfelől a belső udvari szinten kialakíthatóvá vált az „... a helyenként kimondottan meredek, nagyrészt erdő borította domboldalon az épület tömege határozott mozdulattal ível át a tájon.”

intézmény saját maga által működtethető, önálló főzőkonyhával rendelkező étterme, amely nem csupán a gondosan megválasztott étrendkínálatával lehet jelen, hanem hangulatos kávézóként a közösségi terek sorát gazdagítja. A másik fontos szerep, hogy a területen korábban magában álló, XIX. század végi historizáló épület – amely eddig egyébiránt éppen az általános iskola épületrésze volt, most pedig az igazgatósági funkcióknak ad helyet – közvetlen módon kapcsolódhat az együttesbe. Az új épületszárny az eredeti körív lendületét folytatva a századfordulós vadászházat is az együtteshez kapcsolja. Az ívbelső felé mutatkozó tömegképzés és homlokzatszerkesztés minden észlelhető változtatást nélkülöz, leginkább a legfelső szintet alátámasztó, enyhén döntött körpillérek megjelenése emblematikus. Ugyanakkor az egyetlen igazán kritikus részlet is itt mutatkozik meg. A homlokzati anyagváltás, a korábbi rétegelt falemez helyett használt szálcementburkolat alkalmazása indokolatlannak tűnik: a formai azonosság olyan erős a két ütem esetében, hogy a burkolatváltás didaktikája csakis félreértelmezhető, a minőség szintjén egyfajta visszalépést sugall. Miközben az új épületrész az együttesbe való illeszkedést alapvetésként kezeli, az ív külső síkja mentén jelentkező homlokzatával önálló karaktert mutat. A funkcióból következő megoldás, ahogy a nyugat felé forduló homlokzaton a padlóig lenyitott üvegfelület árnyékolását megoldó, mozgatható lamellák sora domináns elemmé válik, ebben az esetben valóban közvetítve azt, hogy az eltelt bő másfél évtized múltán tovább érhetnek a gondolatok. Folytonosság az alapvető gondolatok mentén, a mindig megújulás képességével. Mintha a Budapesti Német Iskola szellemiségének építészetként való leképezését élhetnénk meg az új épületszárny esetében is.

Okrutay Miklós

A szöveg az alábbi cikk szerkesztett változata: Okrutay Miklós, „Második fejezet – A Budapesti Német Iskola Bővítése”, Magyar Építőművészet 6 (2018), 32-34.

„...a nyugat felé forduló homlokzaton a padlóig lenyitott üvegfelület árnyékolását megoldó, mozgatható lamellák sora domináns elemmé válik...”