AQUINCUM LOGISZTIKAI KÖZPONT

tervezés éve | 2000-2005 bruttó szintterület | 9650 m²

vezető tervező | Hartvig Lajos DLA

projektvezető tervezők | Kátai Éva, Budinszky Dóra tervezők | Korintus Gábor, Kurucz Regina, Fullár András

megbízó | OTP Ingatlan Befektetési Alapkezelő Rt. cím | 1033 Budapest, Szőlőkert utca 4/B

fotó | Vass Zoltán

Kaszásdűlő sokszínű területe Budapest III. kerületének. Az egykori kaszáló északi részét jelenleg erdő borítja, nyugati oldalát lakótelep, míg keleti felét kereskedelmi és ipari épületek, telepek foglalják el; de itt emelkedik ki a földből a főváros egyik legmagasabb építménye, a Budapesti Távhőszolgáltató több mint kétszáz méter magas kéménye is. A környék az elmúlt évek során folyamatosan fejlődött, a 2000es évek elején azonban jóval gyérebb volt a beépítettsége. Ekkor jött létre a terület déli határának egyik első ipari épülete, a Szőlőkert utcában található Aquincum Logisztikai Központ. Mivel a tervezés idején nemigen volt ingatlan a környéken, az építészeknek lehetőségük nyílt a kísérletezésre, a környék építészeti arculatának formálására. A megbízói koncepció szerint a logisztikai központ két nagyobb egységre – egy irodai egységre, valamint egy, a raktárüzemiterületet is magában foglaló csarnokrészre – bomlik. Az utcafront felőli oldalon az irodáknak helyet adó fejépület helyezkedik el, rendeltetésének megfelelő reprezentatív megjelenéssel. Hangulatát a piros fémburkolat, a legfelső szint teraszát fedő acélpergola, az üvegfüggönyfal, és az épületrészeket összekötő híd határozza meg. Külön értéke az épületnek, hogy a tetőszinten kialakított teraszról remek kilátás nyílik a budai hegyekre. A hatszintes fejépület formai jegyei vélhetően a későbbi években kialakuló utcaképre is hatással voltak. A raktárak a telek belső felén, a funkcionális igények kielégítésére fókuszálva jöttek létre. A logisztikai központ népszerűségét a vonzó fejépület mellett a raktárépület flexibilitása is adja: a nyílászárók mérete és elhelyezkedése praktikusan alakíthatóvá teszi az alaprajzot, ily módon rugalmasan formálható az adott raktárrész belső elrendezése. Az egységek komfortos méretű irodaterek kialakítására is alkalmasak, aminek eredményeként az eredeti koncepció mellett – misze

rint az irodaterek a fejépületben kapnak helyet – igény szerint a raktárakkal egy blokkban is létrehozhatók irodai egységek. A bérlők számára ez további pozitívuma a központnak. A raktárépület az odaérkező kamionok kiszolgálását segítve, illetve a telek alakjához igazodva fűrészfogas alaprajzi kialakítást kapott. Az épület alaprajzát a központnak helyet adó telek kötöttsége jelölte ki. A telek háromszögformáját követve kifelé bővülő elrendezés jött létre, maximálisan kihasználva a terület adta lehetőségeket. Ennek megfelelően a járművek praktikusan állhatnak be a nyugati oldalon kialakított dokkolókapukhoz. A kisebb járművekkel érkező kiskereskedők számára további, szekcionált kapuk is rendelkezésre állnak az árumozgatáshoz az épület keleti részén. A csarnoképület megjelenésén – a fejépülettel ellentétben – ipari jelleg dominál, amit acéltáblák és trapézlemezek használata, illetve fehér és világosszürke színek váltakozása tesz oldottabbá. Az épület nyugati homlokzata a telekformából adódó növekvő tömeg által válik ritmusossá, míg a hosszú, egybefüggő keleti homlokzatot az ipari kapuk fölött elhelyezkedő védőtetők homlokzata fosztja meg egyhangúságától. Az Aquincum Logisztikai Központról összességében elmondható, hogy – elsősorban a fejépület igényes építészeti megformáltsága és megjelenése miatt – lágyul az épület ipari funkciójának hangulata, és sokkal inkább irodaépületszerű, karakteres küllemmel rendelkezik, ami a környék arculatának formálásához is nagyban hozzájárult tervezése és építése idején.

Molnár Zsuzsanna