GASZTROKRISZTA

KLEBERCZ KRISZTA TÉMAVEZETŐ: PÁLFI GYÖRGY KONZULENS: MACZÓ PÉTER

MOME 2013

Főzni csodálatos dolog, kikapcsol és ugyanolyan kreatív tevékenység, mint a grafikai tervezés, a festés, a rajzolás. Évek óta praktizálok gasztrotémában, egyre jobban érdekel, egyre többet olvasok róla: a különbözó alapanyagokról, a természetes ételek jótékony hatásairól, gyógy- és fűszernövényekről.

(Kriszta vagyok, TV Paprika „függő”.)

Ezért döntöttem úgy, hogy a diplomamunkám témájául saját gasztrotevékenységemet járom körbe, készítek arculatot és csomagolást a magam készítette termékeimnek.

A kert, a főzés, az ételek szeretete mindennapjaim része, rendet csinál a gondolataimban, kikapcsol és örömet okoz. Reggelente, kávéval a kezemben hosszasan nézegetem növényeim, mennyit nőttek egy nap alatt. Ha úgy tartja kedvem, vagy lehetőségem van rá, lekvárokat készítek, saját- és ismerőseim örömére.

Szombatonként piacra megyek, – kihagyhatatlan program – palántákat vásárolok, begyűjtöm a friss terményeket a termelőktől.

Hétvégenként közös főzések a családommal, süteményt sütök, a kertben eszünk. Dolgos hétköznapjaimban is a számítógép előtt töltött órákat egy frissítő ebédkészítéssel szoktam feloldani. Ez a pihenés. Ilyenkor kikapcsolok egy órára, kettőre, utána pedig visszahelyezkedem a tervezőmunkába.

A Gasztrokrisztával ezt az életformát szeretném népszerűsíteni, hogy főzni és kertészkedni öröm, kikapcsolódás, nem teher. Olyan gasztroközösséget szeretnék ezáltal építeni, ahol az emberek megosztják egymással konyhai és kerti tapasztalataikat, beszélgetnek, sőt akár közös gasztroprogramokat is szerveznek.

Egy jó előétel (Hors d’œvre) megedzi az ízlelőbimbókat és megágyaz gyomrunkban a következő fogásoknak. Étvágygerjesztő felütés az étkezés kezdetén.

Az én nyitó fogásom a diplomamunka készítés folyamatában a termékek feliratainak megtervezése volt, ezzel teremtettem magamnak hangulatot a komoly munkához.

Talán kicsit nagyképű lenne betűtervezésnek nevezni, de megteremtettem egy lehetséges betű alapjait.

Korábbi élményeimből, tanulmányaimból inspirálódott ez a betűforma, ami a saját kézírásom egy kis neonbetűs fűszerezéssel.

Papírra vetettem a szóképeket: próbálgattam csavargattam, majd amikor már kezdtek formát ölteni, be­scanneltem, majd újrarajzoltam, már vektorosan. Megdöntöttem a betűk horizontját, hogy majd a termékcimkéken jobban kiemelkedjenek. A betű régies formát idéz, ennek ellensúlyozása képpen tartottam egyenes vonalban, a változó betűvastagságot érzékeltetik a betű fő vonalát kísérő mellékvonalak.

Ahogyan sokasodtak a szóképek, kezdtem rájönni, hogy egyre gyorsabban tudok új szavakat alkotni, így adott a későbbi lehetőség, hogy egy valóban működő betűtipussá fejlesszem ezt a kezdeményt.

Következő fogásként a logó megtervezése következett.

A Gasztrokriszta „márkanév” mellett döntöttem, mivel elég személyes a projekt, a saját nevemmel tudtam leginkább azonosulni. A gasztro előtag pedig – „gasztronómia” hivatalos meghatározásából (Mindannak az intelligens ismerete, ami összefügg a táplálkozással. A „gasztrosz” (gyomor) és a „gnomesz” (tudás) görög szavakból származik a kifejezés) – adta magát.

A kész cimkefeliratok meghatároztak egy vonalat amin haladnom kellett, valami nagyon egyszerűt és tisztát kellett terveznem, ami mentes a cirkalmaktól, hiszen a már kész szóképek elég karakteresek voltak.

Fő logóelememnek a GK monogrammot választottam, mely a Copperplate Modern betűtípus átépítésével készült, leegyszerűsítettem, kicsit átalakítottam és „ligatúrává” egyesítettem a két betűt.

Ezt még önmagában kevésnek találtam és mindenképpen szerettem volna valami kiegészítő piktogramot mellé, ami kifejezi konyhai és kerti tevékenységem.

Hosszas kísérletezés után – egy Lehel piaci eperillatú konzultáció során – alakult ki a jelenlegi forma: az ásó és a fakanál keresztbe tett formája. Kertészkedés, termelés, főzés, minden benne van, amit mondani szeretnék. A Gasztrokriszta felirat Futurából készült, apró hozzányúlással.

A logót kétféleképpen használom: keretben és keret nélkül. Az utóbbi a cimkéknél nyert értelmet helytakarékossági okokból.

Az egyik logó hiányosságát, – amiből hiányzik a nevem – a Salátánál megmagyarázom.

Diplomamunkám fő fogása termékeim csomagolásának kitalálása volt. Elég sokat rágódtam rajta.

Hiába próbáltam haladni a címketervezéssel, ha nem volt még meg a megfelelő üvegem...

Ezt a szögletes, de mégis kissé gömbölyödő üveget választottam, a hagyományos hengeres befőttesüveg formánál egy kicsit különlegesebbet szerettem volna. Egy könnyeden elegáns, de hagyományokat idéző csomagolást képzeltem el termékeimnek.

A logó befoglaló formája jelentette a kiindulási alapot, a rombuszos formából alakult ki a címke formája, követve az üveg adta lehetőségeket. A csúcsos végekbe jól illeszkedett fönt a logó, alul pedig az évszám. A címkék grafikáját a feliratok erősen meghatározták, ezért egy semleges, egyenes vonalú, – a logóban már használt – Futurát választottam a kiegészítő információk megjelenítéséhez.

A terméknevek színét az üvegekbe zárt lekvárok, szörpök és szószok határozták meg.

A befőttesüvegekhez illeszkedve három méretben készítettem el a címkéket.

A körbefutó – a logó elemeit felhasználó – szalag keretet adott a címkeformának, amit egy halvány tónussal különítettem el. Az üveg hátoldalán a logó rombuszos formában használt változata zárja le.

Két egyforma üveget egymás mellé téve, variálható a termék nézete, változatosabb és a logót minden esetben izgalmasnak éreztem a lekvárok, szörpök színeivel harmóniában.

Minden termékhez készült egy nyakcímke, mely formájában az üvegen találhatót utánozza, de elég sok információ is helyet kapott rajta: a termék összetétele, használati javaslata, keletkezési története, a hátoldalon pedig egy recept, hogyan is javaslom felhasználni.

13 termék született az elmúlt évek befőzéseiből.

A főételeket kíséri általában – nálam elengedhetetlen tartozéka az étkezéseknek. Könnyebbé teszi a nehezebb ételeket is. Hogy a saláta levegős állaga, vagy az ecet miatt, nem tudom, de működik.

A Pakk hivatott továbbadni a szemléletemet, amivel ösztönözni szeretnék másokat, hogy nevelgessenek növényeket, főzzenek belőle és osszák meg ezt egymással.

Mivel ajándékként gondoltam adni, készítettem hozzá egy hordozó zacskót, amibe bele lehet pakolászni a finomságokat. Zöldségekből gyümölcsökből készítettem hozzá illusztrációt, a felirat a már korábban használt.

A Pakk tartalmaz: három féle zöldség-, saláta-, vagy fűszernövény magot, egy kis üveg kóstolót valamelyik lekváromból vagy szószomból és egy biankó receptfüzetet.

A magok egy könnyen összeállítható dobozban kaptak helyet, a már ismert cimkével, annyi különbséggel, hogy ezek kaptak egy rájuk jellemző alapszínt. Ezek mind könnyedén nevelhető zöldségek, nem igényelnek nagy helyet, egy balkonon is bárki termeszthet ilyeneket.

A lekvár a már ismert formában, csak egy hengeres üvegben kapott helyet. Kóstoltatással szeretném ösztönözni a leendő gasztrorajongókat, hogy ilyet ők is tudnak, csak próbálják meg! Célzatosan néhány üres lekvárcimkét is elrejtettem a csomagban.

A receptfüzetben nem adok kész recepteket, ez egy üres füzet, amibe bárki összeírhatja innen-onnan gyűjtött étel leírásait, csak helyet biztosítok mindehhez. (Minden komoly séfnek van ilyenje!). Az elején szerepel a logóm, de a Gasztrokrisztából csak a Gasztro van ott, hogy mindenki kiegészíthesse a saját nevére.

A füzetet magam kötöttem.

Hogy minél több emberhez el tudjam juttatni szemléletem, létrehoztam a gasztrokriszta.blogspot. com-ot. Ezen az oldalon közlöm, hogy éppen miket főzök és mik a kertem aktuális hírei. Saját fotókkal, írásokkal ösztönzöm olvasóimat konyhai és kerti aktivitásra. Az interaktivitás fokozása érdekében a bloghoz kapcsolódó facebook-oldalt is alapítottam, hogy ne csak kommentelni lehessen, hanem mások is fel tudják tölteni képeiket, receptjeiket és megosszuk egymással kulináris élményeinket.

Jelenleg 160 tagom van, akik – ha rendszeresen posztolok – egészen aktívak, képeim, írásaim számomra is meglepően sokakhoz eljutnak. Nem is gondoltam, hogy ekkora örömet fog okozni, ha valaki elkészíti az epertorta receptemet, vagy felrak egy fotót, mit is főzött aznap.

Jövőbeli terveim között szerepel, hogy kisebb gasztroprogramokot szervezek látogatóimnak.

Két éve karácsonykor kiötlöttem, hogy saját készítésű desszertekkel lepem meg ismerőseimet. Csokigyárrá változtattam a konyhát néhány napra. Természetesen már akkor is készítettem hozzá egyszerűbb csomagolást. Ezt a projektet fejlesztettem tovább egy új csomagolással, és két új ízű trüffellel, kifejezetten erre az alkalomra, az éppen aktuális kerti fűszereimmel: mentával-citromfűvel és bazsalikommal.

Itt is a korábbról már ismert feliratot használtam, ugyanazt a cimkeformát vittem tovább. A karácsonyi kiadás egy „karácsonyi” bordó színt kapott, a terülőminta pedig aranyos árnyalatot. Egyszerű, elegáns csomagolást készítettem neki, ilyen csokit enni esemény, ezért meg kell adni a módját.

A tavaszi trüffelhez, könnyed légies színt választottam, utalva a tartalom friss ízeire.

A belső dobozt (mely szintén saját tervezésű) egy termékismertető kártya zárja le, ezen is megtalálható a termék keletkezési sztorija és a pontos receptje, hogyan kell elkészíteni. Sehol sem őrzök titkokat, pont azt szeretném, ha látnák, hogy kevés időbefektetéssel, bárki tud akár trüffelt is készíteni.

Utolsó ínyencségként az önpromóciómnak készítettem öt plakátot. Összefoglaltam öt pontot, amit fontosnak tartok és ezeknek terveztem plakátot, szerénytelenül a saját életformámat reklámozva.

Gasztrokriszta öt pontja: 1. Termessz sajátot! – Neked is lehet kerted, akár az ablakban is, válassz a helyhez alkalmazkodni tudó növényeket. Csudajó figyelni őket ahogyan napról-napra növekednek, arról az érzésről nem is beszélve, amikor már a saját alapanyagaiddal, fűszereiddel főzöl.

2. Járj piacra! – Jó móka és egyre több helyen közvetlenül a termelőtől veheted meg az árut, így tudod mit eszel és egy csomó kellemes embert ismerhetsz meg.

3. Főzz! – Ne vegyél előkészített dolgokat, amit csak tudsz, magad csináld meg! Főzni nem gond, hanem öröm!

4. Egyél a szabadban! – egy unalmas hétfő estét is fel lehet dobni egy teraszos vacsorával, szabadban egészen más íze van az ételnek, pláne ha tűzön is főzted!

5. Oszd meg az élményeid! – A barátaiddal, más gasztroérzékenyekkel, mindenki vevő egy új receptre, de tanácsokat is nagyon szeretünk adni!

Legyél te is GASZTRO ....!

Végül hadd vegyem kölcsön Magyar Elek, az Ínyesmester szavait: „Öt érzékszervünk közűl az ízlést, helyesebben ízlelést némelyek alsóbbrendű érzéknek szeretnék minősíteni. Ez bizonyára tévedés. Az evés és ivás életünk fenntartására szükséges, mint minden életműködésünkbe, úgy ebbe is törekednünk kell művészetet belevinni. Az ízekben kétségtelenül éppen olyan finomságokat lehet találni, mint a színekben vagy a hangokban, s aki ezeknek a finomságoknak a megtalálására és előállítására törekszik, nem lehet barbár. … »Ki a virágot szereti, rossz ember nem lehet« – mondja a költő, a sok világhírű vendéglős pedig arra a tapasztalatra utal, hogy aki a finomságot és szépséget kutatja az evésben és ivásban, az csak finom lelkű és megértő ember lehet.

Ezt hirdette a Physiologie du Gout-ban Brillant Savarin is, sőt a Tiberius császár korabeli híres római gourmet, Apicius is.”

Magyar Elek: Az Ínyesmester szakácskönyve