A GLOBALL HOTEL BŐVÍTÉSE

tervezés éve | 2013 bruttó szintterület | 2600 m²

vezető tervező | Bánáti Béla

projektvezető tervezők | Kátai Éva, Éles Péter, Varga Bori tervezők | Czégeni Csaba, Székely Ágnes, Vass Zoltán

megbízó | Globall Sport & Wellness Hotel cím | 2089 Telki, Szajkó utca. 39.

fotó | Vass Zoltán

Az elsősorban válogatott labdarúgók számára készült, de fizetővendégek által is igénybe vehető Globall Hotel 2009ben épült Bakonyvári Sándor tervei alapján. A sportközpont főépületét, építészeti struktúráját, alapvetéseit ugyan nem a Bánáti + Hartvig Építész Iroda tagjai határozták meg, de ők voltak azok, akik 2013tól kezdődően több lépésben újabb és újabb elemeket adtak a meglévő épülethez, anélkül hogy az összképet látványosan felülírták volna. Minden bővítés az érzékeny hozzáépítés másmás módjának bemutatására kínált lehetőséget. Ezek (sorrendben) a következők voltak: új elem építése, kiegészítés, majd folytatás, illetve toldalékképzés. Az első új elem – amelyet már a BH tervezett 2013ban –, egy 430 férőhelyes lelátó a fő edzőpálya mellett, amely funkciójából és szerkezeti rendszeréből adódóan is oldja az összképet. Ezzel a kiegészítéssel közel egy időben, 2014ben épült az uszoda és wellnessépületrész, mely a koncepciótervnek megfelelően „deréktájon” csatlakoztatva, természetesen illeszkedik a racionális rendszerbe, ám friss és artisztikus formáival, eredeti anyaghasználatával, külső és belső részleteivel üde színfoltja az együttesnek. A szállodai szobákat tartalmazó fő épületszárny 2016ban lezajlott, nyugati irányú bővítése szinte észrevétlen folytatása a készen kapott struktúrának: csak a részletképzés különbözteti meg az újat a korábban épült architektúrától. A 2018ban elkészült edzőterem az adottságként kezelt tornacsarnok toldaléka, a szó jó értelmében: az egyébként is nagy felületű, természetéből adódóan üres homlokzatot bontja meg az alacsonyabb, lapostetős tömeg, mely funkcionálisan is szerencsésen egészíti ki a tornatermet, miközben építészeti szempontból ez az épületrész is az anyaghasználat, a részletképzés frissességével gazdagítja az együttest. Gazdagítás: ez a legpontosabb szó, amely a telki sportlétesítményt bővítő építészek attitűdjét jellemzi; a kortárs épülethez tervezett kiegészítések nem idegen kinövések, amelyeket egy jövőbeli nagy rekonst

rukció idején majd elégedetten bontanak el, hogy visszakapják az „eredetit”, hanem olyan szerves részei az egésznek, melyek által az épületegyüttes több lett, mint újkorában volt. Jóllehet a Bakonyvári Sándor építészkolléga által lefektetett struktúra csak pár évvel idősebb, mint az azóta elkészült kiegészítések, mégis jól érzékelhető a korszellem változása az alapvetés óta eltelt évtizedben. Történeti épületek bővítése esetén törvényszerű, hogy az új részek, részletek többékevésbé kontrasztosan ütnek el a meglévőtől: az időbeli közelségnek köszönhetően itt az elkülönböződés szinte technikává, metódussá válik, amely talán későbbi, újabb bővítési igények teljesítése esetén is alkalmazható lesz. Gyanítom, hogy ezen attitűd sikerében az iroda felépítésnek és működésének is része van, amely a fiatal tervezőkollégákat nem egyszerű feldolgozónak, hanem alkotótársnak tekinti.